Szerző: MaraNoel

AZ ÉLTETŐ KENYÉR

Késői tavaszt, váltotta a korai nyár,

megérett a gabona, s már aratásra vár.
Hajladozó búzaszálak, a mezőn ringanak,
sorban várnak, hogy kaszák alatt haljanak.

Gépek törik meg a korai csendet,

vágják halomba, a gabona rendet.
Pereg a szem, a sok érett búza,
útjuk véget ér, egy-egy malomba.

Kezdődik az új élet, a kis szemekből,

lisztet őröl megannyi malom, ezekből.
Telik a sok zsák, viszik hetedhét határba,
kenyér lesz a lisztből, az élet forrása.

Eljött a szent kenyér, első ünnepe,

minden ember a világon, tudjon élni vele.
Legyen kenyér az asztalon, kicsinek, nagynak,
áldjuk termését, a sok apró magnak.