Függvénytranszformációk

Függvénytranszformációk

1 2
√
x 7→ x, x 7→ |x|, x 7→ , x 7→ x , x 7→ x
x
alapfüggvények, amelyekből transzformációval újabb függvé-
nyek nyerhetők.
 Függvénytranszformációk

1 2
√
x 7→ x, x 7→ |x|, x 7→ , x 7→ x , x 7→ x
x
alapfüggvények, amelyekből transzformációval újabb függvé-
nyek nyerhetők.
2
Nézzük a legegyszerűbb másodfokú függvény, az x 7→ x
transzformációit!
 Függvénytranszformációk

1 2
√
x 7→ x, x 7→ |x|, x 7→ , x 7→ x , x 7→ x
x
alapfüggvények, amelyekből transzformációval újabb függvé-
nyek nyerhetők.
2
Nézzük a legegyszerűbb másodfokú függvény, az x 7→ x
transzformációit!
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény minden egyes függvény-
értékéhez kettőt! Ekkor az x 7→ x 2 + 2 függvényhez jutunk.
 Függvénytranszformációk

1 2
√
x 7→ x, x 7→ |x|, x 7→ , x 7→ x , x 7→ x
x
alapfüggvények, amelyekből transzformációval újabb függvé-
nyek nyerhetők.
2
Nézzük a legegyszerűbb másodfokú függvény, az x 7→ x
transzformációit!
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény minden egyes függvény-
értékéhez kettőt! Ekkor az x 7→ x 2 + 2 függvényhez jutunk.
Ha −2-t adunk hozzá, akkor az x 7→ x 2 − 2 függvényt kapjuk.
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y

2
1
0 1 x
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y

x 7→ 2
x

2
1
0 1 x
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y

+2
x 7→ x 2
x 7→ 2
x

2
1
0 1 x
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y y

+2
x 7→ x 2
x 7→ 2
x
1
2 0 1 x
1
0 1 x −2
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y y

+2
x 7→ x 2

x2
x 7→
x 7→ 2
x
1
2 0 1 x
1
0 1 x −2
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y y

+2
x 7→ x 2

−2
x2
x 7→ 2
x 7→

x
x 7→ 2
x
1
2 0 1 x
1
0 1 x −2
Hasonlítsuk össze az iménti függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával (amelyet normálparabolának nevezünk)!
y y

+2
x 7→ x 2

−2
x2
x 7→ 2
x 7→

x
x 7→ 2
x
1
2 0 1 x
1
0 1 x −2
Megfigyelhetjük, hogy a grafikonok „eltolódtak” az y tengely-
lyel párhuzamosan 2-vel, illetve −2-vel.
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha az x 7→ x 2 függvény
minden egyes függvényértékét egy nem nulla számmal szo-
1
rozzuk, például 4-gyel, illetve -del!
2
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha az x 7→ x 2 függvény
minden egyes függvényértékét egy nem nulla számmal szo-
1
rozzuk, például 4-gyel, illetve -del!
2
2 1 2
Az új függvények: x 7→ 4x , illetve x 7→ x .
2
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha az x 7→ x 2 függvény
minden egyes függvényértékét egy nem nulla számmal szo-
1
rozzuk, például 4-gyel, illetve -del!
2
2 1 2
Az új függvények: x 7→ 4x , illetve x 7→ x .
2
Hasonlítsuk össze a kapott függvények grafikonját az x 2 függ-
vény grafikonjával!
 y

2
1
−1 0 1 x
 y

x2
x 7→

2
1
−1 0 1 x
 y

−1 0
1
2

1
x 7→ 4x 2
x2

x
x 7→
 y

−1 0
1
2

1
x 7→ 4x 2
x2

x
x 7→
y

0
1
1x
 y

−1 0
1
2

1
x 7→ 4x 2
x2

x
x 7→
y

0
1
1

x
x 7→ 2
x
 y

−1 0
1
2

1
x 7→ 4x 2
x2

x
x 7→
y

0
1
1

x
x 7→ 2
x

x2
x 7→ 1
2
 x 7→ 2
x
y y

x2
x 7→ 4x 2

x 7→ 1
2
x2
x 7→

2
1 1
−1 0 1 x 0 1 x
A függvény képe 4-gyel történő szorzáskor „megnyúlik”,
1
-del történő szorzáskor „ellaposodik”.
2
Szorozzuk meg az x 7→ x 2 függvény
minden függvényértékét −1-gyel!
 y
Szorozzuk meg az x 7→ x 2 függvény
minden függvényértékét −1-gyel!

1
0 1 x
 y

x 7→ 2
x
Szorozzuk meg az x 7→ x 2 függvény
minden függvényértékét −1-gyel!

1
0 1 x
 y

x 7→ 2
x
Szorozzuk meg az x 7→ x 2 függvény
minden függvényértékét −1-gyel!

1
0 1 x

x2 −
x 7→
 y

x 7→ 2
x
Szorozzuk meg az x 7→ x 2 függvény
minden függvényértékét −1-gyel!
2
Az x 7→ −x függvény képe az
2
x 7→ x függvény képének tükörképe
az x tengelyre nézve. 1
0 1 x

x2 −
x 7→
Ábrázoljuk az x 7→ 2x 2 +3 függvényt!
Ábrázoljuk az x 7→ 2x 2 +3 függvényt! y

3
2
1

−1 0 1 x
Ábrázoljuk az x 7→ 2x 2 +3 függvényt! y

x 7→ x 2

x 7→ 2
3

x
2
1

−1 0 1 x
Ábrázoljuk az x 7→ 2x 2 +3 függvényt! y

x 7→ x 2

x 7→ 2x 2
x 7→ 2x 2
2
1

x 7→ 2
3

x
2
1

−1 0 1 x
Ábrázoljuk az x 7→ 2x 2 +3 függvényt! y

x 7→ x 2 3

+3
x 7→ 2x 2
x 7→ 2 2
x
x 7→ 2x 2
2 2
x 7→ 2x + 3
1

x 7→ 2
3

x
2
1

−1 0 1 x
Az iménti transzformációkat külső függvénytraszformációk-
nak nevezzük.
Az iménti transzformációkat külső függvénytraszformációk-
nak nevezzük.
Ezeket azután végezzük el, miután x-hez hozzárendeltük az
f (x) értéket.
Az iménti transzformációkat külső függvénytraszformációk-
nak nevezzük.
Ezeket azután végezzük el, miután x-hez hozzárendeltük az
f (x) értéket.
Ha x-en azelőtt végzünk el (hasonló) transzformációkat, mie-
lőtt végrehajtanánk rajta az f hozzárendelést, azt belső trasz-
formációnak nevezzük.
Az iménti transzformációkat külső függvénytraszformációk-
nak nevezzük.
Ezeket azután végezzük el, miután x-hez hozzárendeltük az
f (x) értéket.
Ha x-en azelőtt végzünk el (hasonló) transzformációkat, mie-
lőtt végrehajtanánk rajta az f hozzárendelést, azt belső trasz-
formációnak nevezzük.
Például: x helyett (x + 3)-hoz vagy (2x − 5)-höz rendelünk
függvényértéket.
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény értelmezési tartománya
minden eleméhez (+3)-at, illetve (−3)-at!
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény értelmezési tartománya
minden eleméhez (+3)-at, illetve (−3)-at!
A függvény: x 7→ (x + 3)2 , illetve: x 7→ (x − 3)2 .
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény értelmezési tartománya
minden eleméhez (+3)-at, illetve (−3)-at!
A függvény: x 7→ (x + 3)2 , illetve: x 7→ (x − 3)2 .
Az x 7→ (x + 3)2 függvény „siet”, hárommal kisebb x értéknél
veszi fel ugyanazt az értéket, mint az x 7→ x 2 függvény.
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény értelmezési tartománya
minden eleméhez (+3)-at, illetve (−3)-at!
A függvény: x 7→ (x + 3)2 , illetve: x 7→ (x − 3)2 .
Az x 7→ (x + 3)2 függvény „siet”, hárommal kisebb x értéknél
veszi fel ugyanazt az értéket, mint az x 7→ x 2 függvény.
Az x 7→ (x − 3)2 függvény „késik”, hárommal nagyobb érték-
nél veszi fel ugyanazt az értéket, mint az x 7→ x 2 függvény.
Adjunk hozzá az x 7→ x 2 függvény értelmezési tartománya
minden eleméhez (+3)-at, illetve (−3)-at!
A függvény: x 7→ (x + 3)2 , illetve: x 7→ (x − 3)2 .
Az x 7→ (x + 3)2 függvény „siet”, hárommal kisebb x értéknél
veszi fel ugyanazt az értéket, mint az x 7→ x 2 függvény.
Az x 7→ (x − 3)2 függvény „késik”, hárommal nagyobb érték-
nél veszi fel ugyanazt az értéket, mint az x 7→ x 2 függvény.

Hasonlítsuk össze ezek grafikonját az x 2 függvényével!

 y

1
−3 0 1 x
 y

x2
x 7→
1
−3 0 1 x
 )2 y
+3 ( x

x2
→

x 7→
7 x

1
−3 0 1 x

+3 hozzáadásakor negatív,
 )2 y y
+3 ( x

x2
→

x 7→
7 x

1 1
−3 0 1 x 0 1 3 x

+3 hozzáadásakor negatív,
 y y

x 7→ 2
x
2
+3 )
( x

x2
→

x 7→
7 x

1 1
−3 0 1 x 0 1 3 x

+3 hozzáadásakor negatív,
 y y

x 7→ 2

− 3) 2
x
2
+3 )

(x
( x

x2

x 7→
→

x 7→
7 x

1 1
−3 0 1 x 0 1 3 x

+3 hozzáadásakor negatív, −3 hozzáadáskor pozitív

 y y

x 7→ 2

− 3) 2
x
2
+3 )

(x
( x

x2

x 7→
→

x 7→
7 x

1 1
−3 0 1 x 0 1 3 x

+3 hozzáadásakor negatív, −3 hozzáadáskor pozitív

irányban tolódik el az x 7→ x 2 függvény képe az x tengely
mentén.
Gondoljuk végig még egyszer, hogy pozitív számokra miért
negatív, negatív számokra pedig miért pozitív irányú az elto-
lódás!
Gondoljuk végig még egyszer, hogy pozitív számokra miért
negatív, negatív számokra pedig miért pozitív irányú az elto-
lódás!
Ha x-hez hozzáadjuk a 3-at, akkor már 3 értékkel korábban
felveszi a függvény azt az értéket, amelyet egyébként x-nél
venne fel. (Hiszen (x + 3) − 3 = x.)
Gondoljuk végig még egyszer, hogy pozitív számokra miért
negatív, negatív számokra pedig miért pozitív irányú az elto-
lódás!
Ha x-hez hozzáadjuk a 3-at, akkor már 3 értékkel korábban
felveszi a függvény azt az értéket, amelyet egyébként x-nél
venne fel. (Hiszen (x + 3) − 3 = x.)
Ha x-hez (−3)-at adunk, akkor csak 3-mal később veszi fel a
függvény azt az értéket, amelyet egyébként x-nél venne fel.
(Hiszen (x + (−3)) + 3 = x.)
Gondoljuk végig még egyszer, hogy pozitív számokra miért
negatív, negatív számokra pedig miért pozitív irányú az elto-
lódás!
Ha x-hez hozzáadjuk a 3-at, akkor már 3 értékkel korábban
felveszi a függvény azt az értéket, amelyet egyébként x-nél
venne fel. (Hiszen (x + 3) − 3 = x.)
Ha x-hez (−3)-at adunk, akkor csak 3-mal később veszi fel a
függvény azt az értéket, amelyet egyébként x-nél venne fel.
(Hiszen (x + (−3)) + 3 = x.)
A függvény értelmezési tartományát „vissza kellett tolni” x-
be.
Ábrázoljuk az x 7→ (2x − 3)2 függvényt!
Ábrázoljuk az x 7→ (2x − 3)2 függvényt!
A 2x − 3 kifejezést átalakítjuk: 2(x − 1,5).
Ábrázoljuk az x 7→ (2x − 3)2 függvényt!
A 2x − 3 kifejezést átalakítjuk: 2(x − 1,5).
Először eltoljuk (x − 1,5)-et (1,5)-del az x tengely mentén,
1
hogy x-et kapjunk a zárójelben, majd visszanyomjuk -szere-
2
sére szintén az x tengely mentén, hogy x-et kapjunk.
Ábrázoljuk az x 7→ (2x − 3)2 függvényt!
A 2x − 3 kifejezést átalakítjuk: 2(x − 1,5).
Először eltoljuk (x − 1,5)-et (1,5)-del az x tengely mentén,
1
hogy x-et kapjunk a zárójelben, majd visszanyomjuk -szere-
2
sére szintén az x tengely mentén, hogy x-et kapjunk.
Ezt a két transzformációt kell tehát a normálparabolán is vég-
rehajtanunk (az x tengely mentén).

2
Ábrázoljuk az x 7→ 2(x − 1,5)
függvényt!

2
Ábrázoljuk az x 7→ 2(x − 1,5) y
függvényt!

0 1 x

2
Ábrázoljuk az x 7→ 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2

0 1 x

2
Ábrázoljuk az x 7→ 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2
x 7→ (x − 1,5)2
2
1

0 1 x

2
Ábrázoljuk az x →7 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2
x 7→ (x − 1,5)2
x 7→ 2(x − 1,5)

2 2
1
3
1

0 1 x

2
Ábrázoljuk az x →7 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2
x 7→ (x − 1,5)2
x 7→ 2(x − 1,5)

2 2
1
A függvényt átalakíthatjuk: 3

2
2(x − 1,5) = 4(x − 1,5)2 . 1
Gondoljuk végig ennek a függvény- 0 1 x
nek az ábrázolását is!

2
Ábrázoljuk az x →7 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2
x 7→ (x − 1,5)2
x 7→ 2(x − 1,5)

2 2
1
A függvényt átalakíthatjuk: 3

2
2(x − 1,5) = 4(x − 1,5)2 . 1
Gondoljuk végig ennek a függvény- 0 1 x
nek az ábrázolását is!
A parabolát 1,5-del eltoljuk az x tengely mentén, megnyújtjuk
az y tengely irányában a 4-szeresére.

2
Ábrázoljuk az x →7 2(x − 1,5) y
függvényt!
x 7→ x 2
x 7→ (x − 1,5)2
x 7→ 2(x − 1,5)

2 2
1
A függvényt átalakíthatjuk: 3

2
2(x − 1,5) = 4(x − 1,5)2 . 1
Gondoljuk végig ennek a függvény- 0 1 x
nek az ábrázolását is!
A parabolát 1,5-del eltoljuk az x tengely mentén, megnyújtjuk
az y tengely irányában a 4-szeresére. Valóban ez is történt,
mert a 2-szeres x érték négyzete 4-szeres.

2
Az a b(x + c) + d alakú másodfokú függvény grafikonját a
normálparabolából az alábbi transzformációs lépésekkel kap-
juk:

2
Az a b(x + c) + d alakú másodfokú függvény grafikonját a
normálparabolából az alábbi transzformációs lépésekkel kap-
juk:
1. A grafikont az x tengely mentén (−c)-vel eltoljuk.

2
Az a b(x + c) + d alakú másodfokú függvény grafikonját a
normálparabolából az alábbi transzformációs lépésekkel kap-
juk:
1. A grafikont az x tengely mentén (−c)-vel eltoljuk.
1
2. A kapott grafikont az x tengely irányában -szeresére vál-
b
toztatjuk. (Negatív b esetén a függvény képe tükröződik az y
tengelyre.)

2
Az a b(x + c) + d alakú másodfokú függvény grafikonját a
normálparabolából az alábbi transzformációs lépésekkel kap-
juk:
1. A grafikont az x tengely mentén (−c)-vel eltoljuk.
1
2. A kapott grafikont az x tengely irányában -szeresére vál-
b
toztatjuk. (Negatív b esetén a függvény képe tükröződik az y
tengelyre.)
3. Ezt a grafikont a-szorosára változtatjuk az y tengely men-
tén. (Negatív a esetén a függvény képe tükröződik az x ten-
gelyre.)

2
Az a b(x + c) + d alakú másodfokú függvény grafikonját a
normálparabolából az alábbi transzformációs lépésekkel kap-
juk:
1. A grafikont az x tengely mentén (−c)-vel eltoljuk.
1
2. A kapott grafikont az x tengely irányában -szeresére vál-
b
toztatjuk. (Negatív b esetén a függvény képe tükröződik az y
tengelyre.)
3. Ezt a grafikont a-szorosára változtatjuk az y tengely men-
tén. (Negatív a esetén a függvény képe tükröződik az x ten-
gelyre.)
4. Végül a kapott grafikont eltoljuk az y tengellyel párhuza-
mosan d-vel.
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ez csak akkor tehető meg, ha valamilyen azonosság alapján
erre következtethetünk.
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ez csak akkor tehető meg, ha valamilyen azonosság alapján
erre következtethetünk.
(2x)2 = 4(x)2 , mert (ab)2 = a 2 b2 .
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ez csak akkor tehető meg, ha valamilyen azonosság alapján
erre következtethetünk.
(2x)2 = 4(x)2 , mert (ab)2 = a 2 b2 .
√ √ √ √ √
9x = 3 x, mert ab = a b, ha a, b > 0.
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ez csak akkor tehető meg, ha valamilyen azonosság alapján
erre következtethetünk.
(2x)2 = 4(x)2 , mert (ab)2 = a 2 b2 .
√ √ √ √ √
9x = 3 x, mert ab = a b, ha a, b > 0.
√ √ √ √ √
De például −x − x, mert ab a b, ha a vagy
b ≤ 0.
Ezek a transzformációs lépések tetszőleges függvény esetén
érvényesek.

Az f (ax) általában nem alakítható b f (x) alakúvá.

Ez csak akkor tehető meg, ha valamilyen azonosság alapján
erre következtethetünk.
(2x)2 = 4(x)2 , mert (ab)2 = a 2 b2 .
√ √ √ √ √
9x = 3 x, mert ab = a b, ha a, b > 0.
√ √ √ √ √
De például −x − x, mert ab a b, ha a vagy
b ≤ 0.
Emiatt a belső transzformáció általában nem alakítható külső
transzformációvá.
FELADATOK:
FELADATOK:
√
A tanultak alapján állítsuk elő az |x|, x függvényekből a
FELADATOK:
√
A tanultak alapján állítsuk elő az |x|, x függvényekből a
p
3|x + 2| + 1, −2 −0,5x − 1 + 4
FELADATOK:
√
A tanultak alapján állítsuk elő az |x|, x függvényekből a
p
3|x + 2| + 1, −2 −0,5x − 1 + 4

függvények grafikonját!
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
3|x + 2| + 1 y

1
0 1 x
 p p
−3 −0,5x − 1 + 4 = −3 −0,5(x + 2) + 4
 p p
−3 −0,5x − 1 + 4 = −3 −0,5(x + 2) + 4

1. Az x tengely mentén −2-vel eltoljuk a függvényt.

 p p
−3 −0,5x − 1 + 4 = −3 −0,5(x + 2) + 4

1. Az x tengely mentén −2-vel eltoljuk a függvényt.

2. Az x tengely mentén −2-szeresre nyújtunk.
 p p
−3 −0,5x − 1 + 4 = −3 −0,5(x + 2) + 4

1. Az x tengely mentén −2-vel eltoljuk a függvényt.

2. Az x tengely mentén −2-szeresre nyújtunk.
3. −3-szorosra nyújtjuk az y tengely mentén.
 p p
−3 −0,5x − 1 + 4 = −3 −0,5(x + 2) + 4

1. Az x tengely mentén −2-vel eltoljuk a függvényt.

2. Az x tengely mentén −2-szeresre nyújtunk.
3. −3-szorosra nyújtjuk az y tengely mentén.
4. 4-gyel eltoljuk az y tengely mentén.
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y
√
x

1
0 1 x
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

√
x +2
1
0 1 x
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

p 1
−0,5(x + 2) x
0 1
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x
p
−3 −0,5(x + 2)
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x

p
−3 −0,5(x + 2) + 4
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x
 p
−3 −0,5(x + 2) + 4 y

1
0 1 x