A skizofrénia:

A skizofrénia vagy hasadásos elmezavar kóros ( a normálistól eltérő) állapot, a gondolatok, érzések és
cselekedetek közötti összhang felbomlása. A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont
hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Általában a serdülőkor( másodlagos nemi
jellegek, menstruáció) táján jelentkezik, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a
gyermekszülés és a változás kora (menopauza). A férfiak és a nők között hozzávetőleg egyforma a megoszlás.
Nagy eltérések mutatkozhatnak ellenben a földrajzi elhelyezkedést illetően, például kiemelten magas a
skizofrénia előfordulása Izlandon.

Tünetei: A skizofrénia nem egységes kórkép, a betegség tünetei sokfélék, nem mind egyszerre fordul elő,
hanem különböző kombinációkban, és altípusait ezek alapján határozzák meg. A klinikai gyakorlatban a
következő szempontokat alkalmazzák:

 Pszichózis: „Egy olyan mentális rendellenesség, ahol a gondolkodás, érzelmek, realitástesztelés és a

kommunikációs készségek oly mértékben károsodottak, amely meggátolja a környezeti ingerekre (A
sejtet v. a szervezetet ért külső v. belső hatás. A hatás jellege szerint megkülönböztetünk mechanikai,
hő-, vegyi- és fényingereket. Az ingerek hatására a szervezetben ingerület alakulhat ki) való adekvát
válaszreakciók kialakulását.”
 Gondolkodás: betegségbelátás nincs. A logikus gondolkodás zavara: az ok-okozati összefüggések, a
célképzetek megszűnése, inkoherens (összefüggéstelen), laza képzettársítás (kapcsolat). A
gondolkodási folyamat elakadása, elsivárosodása, beszűkülése, az absztrakció (elvonatkoztatás,
elvonás, lényeges tulajdonságok kiemelése, elkülönítése) képesség csökkenése.
 Doxazmák (téveszmék): olyan megingathatatlan téves gondolatok vagy hit, ami nem magyarázható a
kulturális környezeti hatásokkal.
 Általános megjelenés: a személyes higiénia elhanyagolása, bizarr viselkedés.
 Beszéd: bizarr intonáció, némaság, új szavak kitalálása és önkényes használta, a hallott szavak
kényszeres, visszhangszerű ismétlése.
 Viselkedés: nárcisztikus (saját magát imádja), repetitív (ismétlő) jellegű viselkedés, melyek bizarr
formát öltenek
 Affektus: az érzelmek elsivárosodása, eltompulása, vagy esetenkénti indokolatlan túlérzékenység,
ambivalencia (kettősség).
 Motiváció: a tervező- és kivitelező képesség csökkenése.
 Szociális élet: bizalmatlanság, eltávolodás a külvilágtól, és a saját, belső világba való visszavonulás
 Neurológiai jelek: gyors szemmozgások, finom motoros koordináció ( a test apró, finom izommozgásainak
összehangolása) zavarai, rossz jobb-bal diszkrimináció,
 A kognitív (megismerő) funkciók romlása
 Dezorganizáció (rendetlenség, szervezetlenség)
Hosszmetszeti lefolyás:

 Prodromális szakasz (a betegséget megelőző szakasz – 1-12 hónap): jellemző a tanulmányi

vagy munkaképesség csökkenése, a szociális visszahúzódás, szociális normák figyelmen kívül
hagyása, a személyes higiénia elhanyagolása, furcsa, megváltozott beszédstílus, viselkedés és
gondolkodásmód, az általános érdeklődés és motiváció csökkenése, reménytelenség érzése. A
prodromális szakaszt nem feltétlenül követi skizofrénia kialakulása.

 Kezdete: Általában a serdülő- vagy a fiatal felnőttkorban kezdődik, férfiak esetében általában
korábban, mint nőknél. A tünetek nem egyszerre jelentkeznek.

 Subok (epizódok): A pszichotikus (A valóságkontroll elvesztésével járó állapotok, amikor a

beteg saját észleléseit nem tudja a külvilág jelzéseivel vagy mások észleléseivel kontrollálni.
Ilyen tünet az érzékcsalódás, téveszmék, a gondolkodás folyamatának kisiklása) tünetek
megjelenése a subokban felerősödik, ezek alatt a betegség gyors előrehaladása figyelhető meg,
főként a betegség első szakaszában. A subok általában időnként visszatérnek, de az első
epizódot nem feltétlenül követi több.
  Reziduális szakasz: már nincs jelentős állapotrosszabbodás, leépült, kiüresedett érzelmi és
szociális élet.

A genetikai meghatározottságra utaló jelek:

A skizofrénia a világon minden társadalomban, kultúrától függetlenül a népesség mintegy 1%-át

érinti. A rokonságban előforduló megbetegedés esetén ez a veszélyeztetettségi arány megnő, a
rokonsági fokkal arányosan, egypetéjű ikreknél (Az egypetéjű ikrek, mint a nevük is mutatja,
egyetlen petesejtből jönnek létre, mely a megtermékenyítés után két különálló sejtté osztódik. A
sejtekből két különálló embrió, majd magzat jön létre, akik rendszerint ugyanazon a méhlepényen
osztoznak. Miután az egypetéjű ikrek közös petesejtből származnak, mindig egyneműek és
nagyon hasonlítanak egymásra.) pedig a legnagyobb annak az esélye, hogy a testvérpár egyik
tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik.

Amerikai tudósok szerint a skizofréniásoknál nagyon gyakran fordulnak elő egyébként ritka genetikai
mutációk (A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új
genetikai tulajdonság keletkezik), amelyek megakasztják az agy fejlődését. Ezek a normálistól való
eltérések ezeknél a betegeknél háromszor-négyszer gyakoribbak, mint az egészségeseknél.

A Science című tudományos folyóirat legújabb számában megjelenő tanulmány szerint az eltérés abból
áll, hogy a DNS valamelyik szakasza megduplázódik, vagy éppenséggel hiányzik.

(A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és

növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A
géneket az utódok szüleiktől öröklik a szaporodási folyamat során.)

Környezeti meghatározottság:

 Az idegrendszert érintő hatások: növelik a betegség kialakulásának kockázatát az

anyaméhen belüli élet első 2/3-ában elszenvedett káros hatások, melyek az idegrendszert
érintik (a terhesség alatti vírusos fertőzés, a szülés közben elszenvedett magzati
oxigénhiányos állapot, az anya éhezése a terhesség első harmadában, az Rh-
összeférhetetlenség, a terhesség alatti magas vérnyomás vagy vércukorprobléma, valamint
a szülés közben fellépő komplikációk )a szülők magasabb életkora (inkább az édesapáké).
Későbbi idegrendszeri behatások, például a kábítószer használat (főként kannabisz) vagy az
alkoholfüggőség hatására is felléphet pszichotikus állapot.
 Pszichodinamika: az analitikus elméletek szerint a gyermek életének első évében, a
személyiségében bekövetkező változások – sok egyéb tényező mellett – lehetővé teszik,
hogy különbséget tudjon tenni a külvilág és saját belső valósága között, tehát hogy
énhatárai kialakuljanak. Amennyiben ebben az életszakaszban traumatikus, frusztráló
élmények érik, fennáll a veszélye annak, hogy ehhez az időszakhoz fixálódik .
 Kapcsolati elméletek: az ellentmondásos szülői üzenetek és a szülők távolságtartó, hideg
viselkedése miatt a környezethez (valósághoz) való alkalmazkodás ellehetetlenül.

Diagnózis felállítása:

A pontos diagnózist pszichiáter szakorvos állapíthatja meg részletes kikérdezés és a klinikai kép
alapján. Fontos információval szolgálhat a környezet, a családtagok megkérdezése is. Ki kell zárni
minden olyan állapotot, amely utánozhatja a betegség tüneteit.

Használt képalkotó eljárás:

Az agyműködés vizsgálatára gyakran az úgynevezett funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó

eljárást (fMRI) használják, amelynek segítségével a működő agy aktivitását lehet megfigyelni a
véráramlás nyomon követésével (az aktív területek vérellátása megnő). Ennek alapján pontosan
meghatározható, hogy egy adott feladat végrehajtása közben agyunk mely területei válnak aktívvá, és
melyek azok, amelyek kevésbé "kapcsolnak be".

Azt tapasztalták, hogy a skizofrén betegek és az egészséges személyek agyműködésében jól

érzékelhető különbségek fedezhetőek fel: a skizofrén személyek agya egyenetlenebbül és
szabálytalanabbul váltogatott az alacsony és magas aktivitások között, mint az egészséges résztvevőké.
Ez az eltérés már önmagában is lehetővé teszi, hogy a normálisan és a "hibásan" működő agyakat.

Kezelés: Igen nehéz kezelésbe vonni azokat a betegeket, akik nem hajlandóak az együttműködésre. A
gyógyszeres kezelésben nélkülözhetetlen az antipszichotikumok (pszichózis elleni gyógyszerek)
szerepe.
 személyes terápia, kognitív terápia, családterápia, szociális készségfejlesztő tréning,

Skizofréniában szenvedett például John Nash, a Nobel-díjas matematikus, Csontváry Kosztka Tivadar
és Gulácsy Lajos festőművészek.

Antipszihotikumok: az idegsejtek közti kommunikáció fő hírvivő molekulái a dopamin és a szerotonin. Az

atípusos szerek ezen neurotranszmitterek receptorain fejtik ki hatásukat. Míg a klasszikus antipszichotikumok
kizárólag gátló hatással bírnak, addig a modernebb szerek közt vannak olyanok is, amik serkentőleg hatnak.