Sajtóközlemény 2010. október 1.

Emelkedő olajár, lemaradó finomítói szegmens

Az Erste Csoport elemzése a régió olaj- és gázpiaci kilátásairól

A világszerte növekvő kőolaj iránti kereslet miatt a hosszú távú előrejelzés 102,6 dolláros
hordónkénti ár képét vetíti előre az Erste elemzői szerint. A downstream szegmens nyomás alá
került, amiből a komplex finomítók (Mol, INA) húzhatnak hasznot. Úgy tűnik, hogy az EU nem
hagyományos gázfeltárással próbálja ellensúlyozni alacsony gázkészleteit – a források Észak-
Európában, Lengyelországban és Romániában összpontosulnak. Az OMV marad a top pick; a
Petrom és a MOL felhalmozáson, az INA vételen.

Olaj szektor
Az Erste Group elemzői azzal számolnak, hogy a
nyersolaj ára emelkedni fog, jóllehet az elmúlt 12
hónap során viszonylag széles sávban mozgott,
hordónként 64 és 87 dollár között ingadozva.
„2010 végére átlagosan 79,8 dolláros hordónkénti
olajárat prognosztizálunk, ami 2011 végére 86,8
dollárra, hosszú távon (tehát 215 végéig) pedig
102,6 dollárra emelkedik számításaink szerint” –
jelentette ki Thomas Unger, az Erste Group olaj-
és gázipari elemzője.

Az olajárat a jövőben befolyásolni képes tényezők

közül az egyik legjelentősebb az OECD kőolajkészlete, ami viszont a várakozások szerint magas szinten marad,
így az áringadozás ellenszereként működhet. Emellett az elkövetkezendő két-három évre csak kismértékű
kockázat látszik a kínálat beszűkülésének kialakulására, ugyanis az olajkitermelés kényelmesen lépést tud tartani
a fogyasztás növekedési ütemével. „A kőolaj iránt a kereslet világszinten növekedést mutat (+2 százalék a 2009.
év átlagához képest), ami a várakozások szerint tovább bővül rövid- és középtávon egyaránt” – tette hozzá
Thomas Unger. Mindent összevetve ez azt jelzi, hogy a fejlett országokban indított energiahatékonysági
programokat bőven ellensúlyozza a feltörekvő piacokon (elsősorban is Kínában) várható erőteljes keresleti boom.
A népességnövekedés és a makrogazdasági felzárkózás továbbra is az olajfogyasztás hajtóerejeként jelentkezik.
Másrészről viszont a kitermelési, gyártási és fejlesztési költségek növekedése miatt várhatóan emelkedni fog az
olajár.

Európában – az Európai Uniónak a közlekedés terén

alkalmazott szigorúbb széndioxid-kibocsátási normái
miatt – a nyersolaj iránti kereslet továbbra is évi 0,7
százalékos ütemben esik vissza 2020-ig. Emellett a
fogyasztás további nyomás alá kerül az elektromos
hajtású autók terjedése miatt is. 2020-ban mindez
körülbelül 4 millió tonnával kevesebb
olajfelhasználásban nyilvánul majd meg. „A kelet-
közép-európai régióban jelentősen alacsonyabb az
egy főre eső olajfelhasználás, ámbár az egyes
országok között komoly eltérések mutatkoznak (lásd a
grafikont). Úgy tűnik, Lengyelország és Románia
rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal,
hiszen kőolajfogyasztásuk az uniós átlag 60 százalékán áll, ami azt jelzi, hogy mintegy 13,5 millió tonna, azaz az
EU összfogyasztásának két százalékát kitevő pluszkereslet jelentkezhet majd ebben a térségben” – mutatott rá az
Erste elemzője.

1/3
A downstream (feldolgozás és kereskedelem) oldalon a vállalatok zöme jelentős veszteségekről számolt be a
recesszió idején és jelenleg is csak szerény nyereséget tud felmutatni. A jövőre nézve a helyzet meglehetősen
borús marad. Az Erste Group elemzői szerint több olyan tényező is van, amelyek az európai finomítói szegmens
kapacitáskihasználtságát és árrését, valamint a beruházások mértékét is befolyásolja, például a benzines autókról
a dízelüzeműek irányába történő hosszú távú eltolódás, az Európai Unió széndioxid-kibocsátási értékeinek
szigorítása a közlekedésben, az elektromos (hibridhajtású) gépkocsik terjedése, valamint az energiahatékonysági
programok térnyerése. Ezek közül talán a legjelentősebb hatása annak lehet, hogy az európaiak egyre inkább a
dízel gépkocsik felé fordulnak. Ennek megfelelően az európai külkereskedelmi egyenleg a finomítói termékek
körében passzívumot mutat a dízelüzemanyagok terén, viszont aktívumot a benzin esetében. Ebből pedig
értelemszerűen a nagyobb fokú komplexitással rendelkező és nagy százalékban középpárlatot előállítani képes
finomítók kovácsolhatnak tőkét. Az Erste Group által nyomon követett olajipari társaságok közül talán a MOL van a
legjobb helyzetben (a pozsonyi finomító miatt), ugyanakkor az INA is modernizálja finomítói eszközeit Sisakban és
Rijekában.

Gáz szektor
Az európai gázszektor némiképp különleges, hiszen hosszú távú szerződések és igen sűrű vezetékhálózat
jellemzi. Jelenleg három fő régióból biztosított a kontinens gázellátása: az északi-tengeri mezőkről (Norvégia,
Hollandia, és az Egyesült Királyság), Oroszországból, valamint a Közel-Keletről és Afrikából. Az orosz gáz
hagyományosan főleg Kelet-Közép-Európába jutott el, Nyugat-Európa pedig két másik forrásra volt kénytelen
támaszkodni. Annak ellenére, hogy számos nyilatkozatban fejeződtek ki aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy
Európa túlságosan is függ Oroszországtól, a British Petroleum szerint az EU a saját fogyasztásának 58 százalékát
termelte ki (464 milliárd köbmétert 2009-ben).

Másrészről azonban elhanyagolható az EU részesedése a világ földgáztartalékaiból, pedig Norvégia tartalékai 10

évnyi fogyasztásra és 17 évnyi kitermelésre elegendőek, s ezzel az Unió legkomolyabb gáznagyhatalmának
számít a skandináv ország. „Világviszonylatban az Európai Unió gázkészletei marginális mennyiséget képviselnek,
ugyanis a jelenleg ismert készletek zöme Oroszországban (a FÁK országok területén), valamint a Közel-Keleten
találhatók. A helyzet azonban megváltozhat a nem hagyományos gázkitermeléssel. Európának nincs szüksége
különösebb ösztönzésre ahhoz, hogy bővítse gázforrásait, hiszen hamarosan kimerülnek a készletei, ugyanakkor a
széndioxid-kibocsátás visszaszorítását is tervezi (a gáz a szén CO2-kibocsátásának felét jelenti csak) és fokozni
kívánja az energiaellátás biztonságát. A gázkészletek, úgy tűnik, Európa északi részén koncentrálódnak, az
Északi-tengeren, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban,
Lengyelországban és a Balti-térségben, de jelentős telepek találhatók a Kárpátokban (Romániában) is” – fejtette ki
Thomas Uher.

A gázszállítással kapcsolatban számos projekt halasztódhat, hiszen a gázár pillanatnyilag meglehetősen nyomott.
Azonban a cseppfolyós földgáz (LNG) továbbra is egyre fontosabb szerepet játszik (Ukrajna például 10 milliárd
köbméter kapacitású LNG-terminált tervez, Lengyelország és a Balti államok pedig szintén szeretnének terminált
építeni). Mindezek ellenére a cseppfolyós földgáz mindig is drágább lesz, mint a helyi kitermelésű és a
hagyományosan vezetéken keresztül exportált gáz.

Úgy tűnik, viszonylag nagy mennyiségű (nem hagyományos) gáz áll rendelkezésre, ami viszont meglehetősen
egyenletesen oszlik el. A keresletben jelentkező visszaesés, a cseppfolyós földgáz kínálatának növekedése
(hiszen a gáz kereskedett nyersanyaggá válik), valamint a palagázzal kapcsolatos fejlemények következtében
nyomás alá kerül a földgáz ára. Másrészről viszont a széndioxid-kibocsátási értékek európai szigorítása arra
készteti az áramtermelőket, hogy széntüzelésű erőműveket helyettesítő alternatívákat keressenek, s ezek közül a
gáztüzelésű erőművek jelentik a leggyorsabban elérhető megoldást (hiszen kb. három év alatt áll üzembe egy
gázerőmű és a szénerőmű kibocsátásnak felét jelenti csak). Persze az Ázsiában jelentkező energiaigény a
várakozások szerint szintén hozzájárul a földgáz keresleti-kínálati egyensúlyának kiegyenlítéséhez. Továbbra is
meglehetősen bizakodóak vagyunk a földgáz középtávú árával kapcsolatban: becslésünk szerint 5,5-6,5 dollár lesz
a gáz ára ezer köblábra számítva.

Az Erste Group Kelet-Közép-Európa egyik vezető pénzügyi szolgáltatója. Több mint 50 000 munkatársa 17,3 millió ügyfelet szolgál ki nyolc
ország (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Ukrajna) 3200 bankfiókjában. Az Erste Group
mérlegfőösszege 2010. június 30-án 209,1 milliárd euró volt 471,9 millió eurós nettó nyereség és 48,8 százalékos költség/bevétel ráta mellett. 2/3
Az Erste Group elemzői által meghatározott részvényajánlások és célárfolyamok:

• Az OMV az egyik kedvencünk, így megerősítjük Vétel ajánlásunkat. Jóllehet az OMV részvényei nem kapnak
akkora figyelmet, amekkorát megérdemelnének, meggyőződésünk, hogy a társaság továbbra is erőteljes
üzemi eredményt tud felmutatni. Módosított értékelési módszerünk nyomán új, 36,5 eurós célárat határozunk
meg, ami visszalépést jelent az előző 39 eurós értékhez képest.
• A Petrom célárfolyama 19 százalékkal javulva részvényenként 0,38 lejre emelkedett az előzőekben
megállapított 0,32 lejes ár után. A magasabb célárfolyam és a továbbra is barátságosnak ígérkező környezet
okán stabil Felhalmozás a javaslatunk. A célárban bekövetkezett emelés a becsléseink felülvizsgálata nyomán
történt. A román állam a tervek szerint a piacon keresztül megszabadulna a Petrom 9,8 százalékától, erősítve
a közkézhányadot. Az ügylet elzárása után nagyon valószínűnek látszik, hogy 2011-ben 600 millió eurós
tőkeemelés következik. Azonban – minthogy még nem végleges az ügylet – nem számítottuk bele az
előrejelzésünkbe.
• Az INA az elmúlt 12 hónapban jócskán lemaradt olaj- és gázipari szektortársaitól, köszönhetően alacsony fokú
likviditásának és a balkáni régió lassú tempójú gazdasági kilábalásának. Ennek ellenére a vállalat nagyon is
biztató pénzügyi és üzleti kilátásokkal rendelkezik. A nyereségesség kulcsfontosságú elemét jelenti a
várakozások szerint a finomítói kapacitás modernizálása (nagyobb fokú kihasználtságot eredményezve), a
szénhidrogén-termelés növelése és költségcsökkentési intézkedések bevezetése. Tizenkét havi
célárfolyamunk ezért 2200 kuna, amihez Vétel ajánlás társul.
• A MOL teljesen integrált olaj- és gázipari vállalat, amely – köszönhetően a közelmúltban lezajlott INA-
konszolidációnak – egyre növekvő upstream potenciállal rendelkezik. A szénhidrátok árának emelkedése, a
termelés növelése, a finomítói és petrolkémiai üzletág fokozatos talpra állása, valamint a stabil gázüzletág a
várakozások szerint stabil EBIT növekedést generál. Tizenkét havi célárfolyamunkat 18500 forintról 24400
forintra emeltük, s Felhalmozás ajánlást fogalmazunk meg a Mol részvényekre.
• Az Unipetrol a prágai parkett egyik legjobban teljesítő részvénye az idei esztendőben. Üzemi szinten az
Unipetrol visszatért a nyereségtermeléshez, főként izmos petrolkémiai üzletágának köszönhetően. Azonban
úgy látjuk, hogy 2011-ben már nincs nagy tér az árrés fokozására. Az Unipetrolra vonatkozó tizenkét havi
célárfolyamot 140 koronáról 191 koronára emeljük, de fenntartjuk a társaságra vonatkozó negatív
értékelésünket, így Csökkentés részvényajánlás mellett határozunk.

Csoportszintű Elemzések:
Thomas Unger, (olaj és gázipari elemző) Tel: +43 50 100/17344 E-Mail: thomas.unger@erstegroup.com

Sajtóosztály:
Hana Cygonková (külső kommunikációs vezető) Tel: +43 50100/11675 E-Mail: hana.cygonkova@erstegroup.com
Alina Costache (kommunikációs szakértő) Tel: +43 50100/11681 E-Mail: alina.costache@erstegroup.com
Doris Hartl (kommunikációs szakértő) Tel: +43 50100/11676 E-Mail: doris.hartl@erstegroup.com

Erste Group, 1010 Bécs, Graben 21, Fax: +43 50100 /19849-es mellék
A fenti sajtóközlemény honlapunk Sajtó rovatában is olvasható a www.erstegroup.com/pressrelease címen.

Az Erste Group Kelet-Közép-Európa egyik vezető pénzügyi szolgáltatója. Több mint 50 000 munkatársa 17,3 millió ügyfelet szolgál ki nyolc
ország (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Ukrajna) 3200 bankfiókjában. Az Erste Group
mérlegfőösszege 2010. június 30-án 209,1 milliárd euró volt 471,9 millió eurós nettó nyereség és 48,8 százalékos költség/bevétel ráta mellett. 3/3