Sirák fia könyve, 1

13. Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik.
1. Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök idõkre otthon van az nála. 2. A tenger homokj
esõ cseppjeit s a letûnt idõ napjait ki vehetné számba? 3. Az ég magasságát, a földnek szél
tenger mélységét ki tudná megmérni? 4. Minden más dolognál elõbb teremtette a bölcsességet,
az okosságot. 6. A bölcsesség gyökere ki elõtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe?
Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol: 9. az
teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden mûveire. 10. Bõkezûen juttat bel
inden testnek, ajándékul adja azoknak, akik õt szeretik. 11. Az Úrnak félelme tisztesség, d
csõség, csupa vidámság és ünnepi koszorú. 12. Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó öröm
14. A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hûek. 15. Az emberi
biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. 16. A bölcsesség telje az Úrnak fél
e, gyümölcsei
egészen megittasítanak. 17. Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csûrük
18. A legfõbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül. 19. Látta
kosságot ad és érteni tudást, s dicsõvé teszi, aki ragaszkodik hozzá. 20. A bölcsesség gyök
k félelme, az ágai pedig napok sokasága. 22. Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább föl
re rántja haragjának súlya. 23. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz r
e. 24. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja.
25. A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bûnös irtózik Isten félelmétõl. 26. Ha bölcs
enni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr. 27. Az Úrnak félelme böl
csesség és mûveltség, s ami kedves neki, az a hûség és szelídség. 28. Az Úr félelmével sose
, és megosztott szívvel ne járulj eléje. 29. Ne légy képmutató az emberek elõtt, és ügyelj
napján ne kapkodj el semmit. 3. Ragaszkodj az Úrhoz és ne tágíts tõle, hogy életed végén ma
agasztaljon. 4. Mindent, ami rád szakad, tûrj el békességgel, maradj hûséges a megaláztatás
5. Mert az aranyat tûzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában. 6. Bízzál
nben: gondodat viseli, járj egyenes úton és reménykedj benne. 7. Akik Istent félitek, várjá
kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy elessetek. 8. Akik Istent félitek, benne reméljetek,
akkor nem marad el a jutalmatok. 9. Akik Istent félitek, jókat reméljetek, szüntelen öröme
és irgalmasságot. 10. Nézzétek a letûnt nemzedékek sorát: melyik
gondosan ajkadnak szavára. 30. Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ez
zel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyûltek elõtt a
dre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélõ, és hogy a szíved csalással van tele.
Sirák fia könyve, 2
szégyenült meg, ha Istenben bízott? Az állhatatosak közül kit hagyott el? S kinek feje fölö
tt el, ha hívta?
1. Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra. 2. Keményí
szíved és légy állhatatos, a kísértés
11. Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas, megbocsátja a bûnt és segít a balsorsban. 12
gyáváknak és a tétováknak, jaj a bûnösnek, aki
kettõs játékot ûz. 13. Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem t
lál oltalmat. 14. Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha meg
látogat az Úr? 15. Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik õt szer
k. 16. Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek. 17. Akik
Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák
4. s aki becsüli anyját, az kincset gyûjt magának. 5. Aki tiszteli apját, az majd örülhet f
nak, s
meghallgatást nyer, hogyha imádkozik. 6. Aki becsüli apját, hosszú életû lesz, s az Úrnak s
aki anyját felüdíti: 7. szüleit szolgálva Istennek is szolgál! 8. Fiam! Szóban s tettben t
teld apádat, hogy az õ áldása szálljon életedre. 9. Az apa áldása védi a fiak házát, az any
alapját. 10. Apádat gyalázva ne akarj feltûnni, mert apád szégyene neked sem dicsõség. 11.
dicsõsége apja becsülete, a becstelen anya szégyene a gyermekeknek. 12. Fiam, legyen go
ndod elaggott apádra, és ne
magukat igaz alázattal. 18. Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe
, mert amilyen nagy õ, éppoly nagy irgalma.
Sirák fia könyve, 3
szomorítsd meg életed egy napján se! 13. Nézd el neki, ha értelme csökken, ne vesd meg, ha
irágjában van is életed.
1. Rám hallgassatok fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy üdvöt nyerjetek. 2. Az Ú
az apát többre nézi gyermekeinél, s az anyának jogot ad fiai fölött. 3. Aki tiszteli apját
ezekli bûneit,
14. Nem felejtik el, ha szánod apádat, elszámolják neked majd a bûneidért. 15. Balsorsodnak
napján gondol rád az Isten, s mint dér a melegben, eltûnnek bûneid. 16. Gonosz, aki semmib
e sem veszi az apját, azt, aki
bántja az anyját, megátkozza az Úr. 17. Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szere
k majd, mintha adakoznál. 18. Nagy vagy? Annál inkább alázd meg magadat, akkor majd kegy
elmet találsz az Istennél. 20. Mivelhogy igen nagy az Isten hatalma, tiszteletben ta
rtják az alázatosak. 21. Ami túl nehéz neked, azt ne kutasd, és ami erõdön felül van, azt n
sgáld. 22. Amit elõírtak neked, azzal törõdj, ami el van rejtve, azért ne bajlódj. 23. Amih
kevés az erõd, azzal ne kínlódjál; olyan tanítást kaptál, amely meghaladja az ember értelmé
nnhéjázásukban sokan eltévedtek, nagyzó
kívánsága: a rá hallgató fül. 30. Vízzel oltják el a lobogó tûzlángot, az irgalmas szeretet
tel. 31. Aki a jótettet viszonozza, gondol a jövõre, s amely napon meginog, biztos támas
zra lel.
Sirák fia könyve, 4
1. Fiam, a szegénytõl el ne vedd kenyerét, s ne hagyd elepedni az elnyomott szemét. 2. N
e nézd el, hogyha szenved az éhezõ, és a
tanácstalant ne keserítsd meg. 3. A szerencsétlenhez ne légy kemény szívû, ne hagyd epekedn
dományod után. 4. Ne utasítsd el a gyámoltalan szegényt, a szûkölködõtõl ne fordítsd el arc
ordítsd el szemed a szükségben levõtõl, s ne adj neki okot, hogy átkot szórjon rád. 6. Mert
ha megátkoz lelke fájdalmában,
hóbortjukba belezavarodtak. 26. Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben,
azt szereti. 27. A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bûnös ember bûnökre bûnt h
28. Nincs gyógyír a gõgös embernek sebére, a gonoszság vert benne gyökeret. 29. A bölcs szí
a áll a bölcsek szavának, s a bölcs
meghallgatja átkát a Teremtõ. 7. Légy rajta, hogy szeressen az (egész) közösség, s a rangos
t hajtsd meg a fejedet.
8. Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését. 9. Üldözõi elõl mentsd me
, és ne légy gyáva, amikor ítélkezel. 10. Az árvákhoz olyan légy, mintha apjuk volnál, s mi
volnál, légy olyan az özvegyekhez. Így leszel a Magasságbeli fia, és õ jobban fog szeretni
det, mint tulajdon anyád. 11. A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölem
eli. 12. Aki szereti, az az életet szereti, öröm tölti el, aki reggeltõl keresi. 13. Aki b
irtokba veszi, dicsõség örököse, és megáldja az Úr, bárhová visz útja. 14. Szentélyben szol
olgálják õt, és akik szeretik, azok az Úr kedveltjei. 15. Aki rá hallgat, az helyesen ítél,
onságban van, aki közelében lakik. 16. Aki benne bízik, örökségül kapja, még utódai is örül
17. Kanyargós utakon vezeti elõször, hagyja, hogy félelem s rettegés szállja meg. Addig feg
elmezi, míg
megbízhat benne, és próbára teszi törvényei révén. 18. Aztán újra egyenes utakon vezérli, s
ztatja elõtte titkait. 19. Ha eltántorodik, akkor cserben hagyja, s odadobja martaléku
l szenvedélyeinek. 20. Fiam, mérd fel helyzetedet és kerüld a rosszat, és saját magadért so
szégyenkezzél. 21. Van szégyenérzet, ami bûnnek melegágya, s van szégyenérzet, ami dicsõség
m. 22. Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben, s ne kelljen vesztedre szégyellned magadat.
23. Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. 24
ert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság pedig a nyelv válaszában. 25. Az ig
k sohase mondj ellent, tudatlanságodért bízvást szégyenkezhetsz. 26. Bûnödet ne szégyelld s
egvallani, és ne szegülj szembe a folyó sodrával. 27. Félkegyelmûnek ne állj szolgálatába,
sd a hatalmasok kegyét, ha döntesz. 28. Halálod napjáig küzdj az igazságért, maga Isten, az
harcol akkor érted. 29. Ne légy nagyot mondó, nyelveddel hõsködõ, mihaszna, és hanyag a mun
n. 30. Ne légy a házadban bátor, akár az oroszlán, a szolgáddal szemben pedig gyáva. 31. Ne
isd ki a kezed, hogy elvégy valamit, s ne csukd össze, amikor adakoznod kéne.
7. Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd késõbbre, mert az Úr ha
l kitör, és elragad az ítélet napján. 8. Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a harag
ak napján nem veszed hasznukat. 9. Ne rostálj bármi szélben, s ne járj minden úton, [a kéts
szokott így tenni]. 10. Maradj meg szilárdan meggyõzõdésednél, és a
Sirák fia könyve, 5
beszéded legyen egyértelmû. 1. Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd 11. Amikor hal
lgatásról van szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj feleletet. 12. Hogyha tudsz valamit
, adj választ társadnak, ha nem tudsz valamit, akkor fogd be a szádat. 13. Dicsõség s gyalá
at forrása a beszéd, a nyelv
hetvenkedve: elég javam van. 2. Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös
ne kövesd. 3. Ne kérdezd hencegve: "Ki parancsol nekem?" Mert az Úr nem késik, hogy észre
térítsen. 4. Ne mondd: "Vétkeztem és mi bántódás ért?" Mert az Isten tovább bírja kitartáss
ocsánatot ne vedd oly biztosra, hogy bûnt bûnre halmozz annak tudatában. 6. Ne mondd: "O
lyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bûnöm is elnézi." Igaz, hogy irgalmas, de h
a kell, haragszik, és a bûnös ellen fordul indulata.
végzetévé válhat az embernek. 14. Nehogy kétféleképpen szóló embernek mondjanak, vagy fondo
üres fecsegõnek! Mert hogyha
gyalázat a tolvajnak bére, kemény ítélet vár a kétfélén beszélõre is. 15. Ne hibázz kicsibe
agyban, és ne válj barátból soha ellenséggé.
Sirák fia könyve, 6
11. Amíg szerencséd van, sorstársának tekint, s házad népe elõtt megjátssza az urat.
1. Ahogy a rossz hírnév szégyen és gyalázat, az a sorsa a kétféleképp beszélõ bûnösnek is.
od hatalmába soha, nehogy mint a bika, úgy összetaposson. 3. Lombodat leeszi, gyümölcsöd le
i, s te magadra maradsz, mint az elszáradt fa. 4. A zabolátlan lélek gazdája tönkremegy, e
llenségei elõtt gúny tárgyává válik. 5. A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró
felelgetnek. 6. Sokan legyenek, akik békén élnek veled, de ezer közül csak egy adjon tanács
kat. 7. Ha barátot szerzel, tedd elõbb próbára, ne légy bizalmasa túlságosan gyorsan. 8. Me
akad barát, aki elfordul a széllel, és ha bajba kerülsz, nem tart ki melletted. 9. Van o
lyan barát, aki ellenséggé válik, s kettõtök vitáját rögtön dobra veri. 10. Van, aki asztal
arátod, de balsorsod napján sehol sem találod.
12. Ellenséged lesz, ha sorsod rosszra fordul, és (hogyha keresed), elbújik elõled. 13.
Ellenségeidtõl tartsd magadat távol, és barátaiddal szemben légy óvatos. 14. A hûséges bará
od, vagyont talál, aki ilyen barátra szert tesz. 15. A hû barátnak egyszerûen nincsen ára,
incsen, ami vele értékben fölérne. 16. Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Ura
ik, találhatnak ilyet. 17. Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen õ maga, olya
a barátja is. 18. Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva, és még õsz fejjel is gyarapodj a bölcse
. 19. Legyen rá gondod, mint a szántóvetõnek, akkor majd bõséges termést várhatsz tõle. Kev
lesz a megmunkálásával, gyümölcsét. 20. A balgatag ember nyersnek érzi ízét, s nem tart ki
te az, aki ostoba. s rövid idõ múltán ízleled
21. Úgy érzi, súlyos kõ nehezedik rá, és nem késlekedik lerázni magáról. 22. A bölcsesség o
neve mondja, érte nem sokan szoktak lelkesedni. 23. Figyelj, fiam, s vedd át gondola
taimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked. 24. A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a n
yakadat meg hajtsd az igájába. 25. Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplõit ne
und meg sohasem. 26. Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erõddel tarts ki az útjai
. 27. Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd el többé
8. Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa
32. Tanulhatsz,
fiam,
ha
kedved
van
hozzá,
és
ha
idefigyelsz, okosabb leszel. 33. Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belõled, hogyha
a füledet felém fordítod. 34. Szegõdj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölc
sz. 35. Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs m
ondást se. 36. Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házá
Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az õ parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigas
lja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet.
gyönyörré változik számodra. 29. Erõs támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig
30. Igájából aranypálca válik, gyeplõibõl meg bíborszínû szalag. 31. Magadra öltöd majd, m
hát, ékes koszorúként a fejedre teszed.