V\

N

O~ 7\ rn

r

»

'--

o

V\

Felel6s kiad6: FAKTOR BT.

Kiadas eve: 2001.

214J Csdmor, Szabadsag lit 19.

Keszulr az Alfa Ipari Rt, nyomdajaban ISB : 963 00 6585 1

TARTALOM

6semlekezet Felismeresek Az ely

Az el 6 reakcionk Letezhetetr-e 6s-ABC?

Az 6s-ABC erzekelesi lehetdsegeirdl

A hangzas magasabb fizikajlir61- szokatlaaul Az ely kibontakozratasa

A ziik eges bioenergetikai es szenzologiai alapok Az ABC nehezsegei a mu, zaki intellektus szamara

ttere a hangokr61 a mai Irott jelalakok viz gAlatAra

A zimmetrikus es aszimmetriku alakzatok problemai

Az is -ABC energetikai jelalakjai

,M4, al't-hangzok es kulonleges hangzok ·z ha onlftaskeppen

Magyar rovasok kulonfele valtozatainak nerg tikai egybevetese

Jelalakok sod:r6dasa az energiaorvenyben rejtett dimenzi6k szamunkra talan kiilonos t rv ny i

5 6 8 9

10 12 14 17 20 26

34

38 42 60 62

68 71

75

76 77 78

Mennyei es foldi jelalakokr61

Benik kapcsolata, szoalkotas, mondatok Lehetdseg az emberi osnyelv feltani.. ara Tovabbi jelalakok kifejtese helyett, hozzaferhet6 gyakorlati m6dszer: a MEZ-polarizaci6

Az ertekele hez

K5z5 feladataink

Kelld erzekenyseg hianyaban a sikertelenseg leggyakoribb okai

Az os-ABC jelrendszere bioenergetikai rnegfejtesenek

neh6zsegei 91

Pelda az emberi kommunikacios hangkeszlet esetleges

egyebiranyii felhasznala ara 93

AOUM! 95

81 84

86

88

OSEMLEKEZET

Regrmilt id6kr61 sz616 legendak es gyonyoniseges rnesek sokasaga telftve van azzal a rornantikus elkepzelessel, hogy voltak korszakok az emberiseg torteneteben, amikor minden ember megertette egymasr, Tulsagosan is sok errol az informacio, semhogy emellett eJ szabadna tekintenunk, Meg regebbi korokban az ember megerthette az allatok nyelvet, targyalhatott a Nappa! es a szellel, a tdndervilaggal es az i tenekkel.

Ha nem is uilzouan rneresz leptekkel, de ennek a romantikanak immar erzekelhetd alapokat biztosfthatunk, hogy a jelen valosagunk kozelnhessen a legendak fele,

FEUSMERESEK

An61 a gondolattol vezerelve, hogy valarnikeppen hozzajarulhassunk ahhoz a heroikus ktizdelemhez,ameJy korunkban eselyt adhat a Foldnek, az Eletnek es az Embernek, az erzekeken feWli erzeketes birodalmaban, cirka haromszaz fos nyitott f6rummal ABC- osjelkutatdsba kezdttink:

Az eszmei lenyeg megfogant, s mar reszeredmenyek birtokaban Iehertunk, amikor rurdeles u.rjan szervezni kezdtukezt a k5zremlikod6 csapator. Tulajdonkeppen nem sokembert erinten meg a lema. Az orszagbol haromszaz f6 erdekJ6deset sikeruh felkelteni, Mar az els6 talalkozasunkkor a resztvevdk koztil tobbenelmondtak, hogy milyen erdekes: csak IlZ orszaghataron beliJlez is, az is, meg arnaz is, sot X, Y, Z szinrugy ".eppen" a hangzassal, a Iehetseges os-ABe-vel, s egy feltehetcen kozos osnyelv feltarasaval kfvan foglalkozni! Kezdett vilagossa valni, hogy e laza, s megisceliranyos tevekenyseg mogott valoszfnilleg egy magasztosabb tudati forma j6vcihagyooszt6nzese rejlik,

Felretelezve, hogy ez fgy van.e korszakmodosftoevezredvaltast kovetden vilagszerte sok ezer ember - megerrve e "hlvast" - hasonlo kusatasokba fog kezdeni, s e regiment alkoto kezdemenyezes nemeIyikenek pedig felretleniil eredmenyesnek keU lennie,

E munka kezdeten a figyelem nyomban a magyarsagra tere(odan. Ennek a nepnek valahogyan arias! a felelossege. Tortenelmeben WI sok a megkezdett es be nem fejezetf mondat, s kulonoskeppen napjainkban; meg tobb a meg sem kezdett gondolat,

Az osjelkutatas talan sokakban elindithatja a fehelelezeSf, hogy t6Uink a Teremtes folyamata sokkal robber ker majd szarnon.

Eszrnelnunk kellene. Hogy mind tobbunkben tudatosuljon; mtiltunk. s kulnirank fenye-ben az elmult ezerev csupan toredeknyi, bar jelentes epizod-szerepet takar, Mert a megertes folyamata a mullbol a jov6 fele, feltehetden a. rnagyarsagon kereszrtil vezet. S ha ennek a nepnek nines hite, tartasa, optimizmusa es remenye.akkor a vilagnak sern lehet, E tajekoztate nem politikai, nem partoskodo es fOkep-

~6'

pen nem .magyarkodo" szolgaltatas szeretne lenni. Erdemben eszmelnunkazonban ettol fuggerlenul mar nagyon szuksegeltetne,

KUlonos temakorunk, az ABC-osje.lkutatas, meroben bioenergetikai sajatossagokra eptil,

Eredmenyci szerini, amennyiben barmely tetszdleges emberi maganhangzot vagy massalhangztu sikerul rablrni arm, hogy egy uvegnyi tiszta forrasv[zbe belepjen es abban megmaradjon, akkor az iiveg felett megjelenik az azegyetlen betiijel, amelyet azadott hanghoz - Kezdetekkor - mint fizikai tenyegec, a Teremui rendelt hoztd.

Yalamennyi kommunikdcios hangnak letezik egy afig(ha) ismert megnyilwinuftisi formaja:egy igen gyors perdidetii, nem-anyagi vi Jag beli , sodr6doenergiaorveny, amely elegendeen stabil ahhoz, hogy a romantika vilagabol kilephessen. Jelzett energiaorvenyJesl bdrmety polarizdlt viz-kozeg akfivlzlja,es erzekeken feluli kepessegekkel rendelkezdk reszere hllhat6va, hallhatova, erzekeihetdve kepes tenni e jelenseger,

Amellnyiben valamely polarizacios technikaeredmenyekeppen az adott viz-kozeg [eleu ez az eneriaorenyies kialakul, orvenyalakja a legpontosabban kiadja es megmutatja au az egyetlen je/formac, ~mel)' thhez a hanghoz tartozik. Ez a jelforma vag)' energia-alakzat az egyes hangok eseteben mindig azonos, valamennyi hangnak eg)' es csakis tgy bettljele igazolhato, fuggetleniil attol, hog» ezen eUenorzest a vi/dg mely rajan. s kik vegzik.

A fizlka mara eljutotr odaig, hogy Kozmosz-viszonylatban is vallja a Hangzas elsodlegesseget. A Hitek osid6k 6ta ugyanezt teszik. Taldn mi sem kiiw:tiink el nagy hibat, amennyiben egy feltehetden ItROsibb jelrendszer feltdrdsanak 1genyevel flam az ismert betujelekhez, nem a hagyomanyokhoz es "osiseghez", hanem a Hangzas szentsegehez [ordulunk segltsegen.

Munkankkal es felismereseinkkel kapcsolatosan igen sok a k~tely. Tudjuk azonban, hogy e munkahoz semmifele ktils6 segftsegre nem szamtthatunk, Emiatt nem celunk' senkit meggyozl1i, s nem szdnd4kozunk semmit ".igazolnj". Am ha barki megerzi a Htvast, e sorok va16s6gtartalmar61 kOllllyeden. meggyoziJdhet.

7

AZELV

Amennyiben barmely magnnhangz6t vagy massalhangz61 oiy modon sikeriil kimondani cis tovdbb£tani, hogy leszakadozzek arrol a foldi er6lkodes valamennyi formaja, akkor az adott hang letisztult ierezeset kapjukeredmblYUI.

A letisztult hang ezen !etezesj [ormdja felidemelkedik az anyagi vi/tig lorvenyein, S minden tovabb! energlabefektetes nelkuli, soha meg nem suIn6. orokkevai6 Hanguisba kezd.

E tiszta hang a kozeleben elhelyezett bdrmely viz-kozeget automatikusan polarizdlni kezdi. Ennek eredmenyekeppen at adott vlzfelszln feleu megjelenik egy igen magas rezgesszamu asztrdlfizika! tirorveny. E terorveny-alakzal fetettebb gyors mozgasu, mai ismereteink szerint a fizikai vilcg barmely targyan athatoi, s energiakepfete csakis az adolf hangra jellemzd. Ezen energiaorvenyles tengelyin:inyu metszeti kepenek konuavonal-rajzolata pedig az egyetlen 6sbe/u, amellyel az adott hang mindenkor jeliemezheui.

llyenjorman Jeltarharo a hangok 6,serederi jelrendssere, vagyis frasbelisegunk Bole essegen alapulo, valosagos eredete. Jelen megoldessa! pedig atokat az osbelllket kapjuk kezhet, amelyeket at eg)'es hangokhoz - mint lrdsjeleket - nem ember taldl: ki.

Riividen ez lenne az ember; os-ABC megjejfesellek lenyeg«. S ez az ely, ugy ttlnik, a teljes emberi hangkeszlet fe/farasara alkalmassa tehel5. Tekintettel arra, hogy a megnyilvanulo benlkodok a fizikai vilaggal, vagyis a teremteu valosaggal egyid6sek, lehet-e kerdes hogy megismeresuket kovetden rneltanyos lenne figyelmunket e jelrendszer fele forditanunk?

Kctelkedni ebben mindenkor szabad, hisz mi magunk is ilyenforman jutouunk naponta elIJbbre. Mivel e jelalakok erzekelhetiJsege erdsen feltetelezi, hogy aki ezekre kivancsi, bizonyos eletmod e.~ etrendbeli valtoztatdsokat eszkozoljek onmagdn, nyilvdn akad majd, aki kenyelmi szempombo! mindezeket nem Jogja megtenni.

8

Az ELS6 REAKCI6NK

Kezdetben vala a fantazia, az elvi megoldas, s valamely, fizikai rnaszerekkel merhetetlen jelenseg ... Ugye, milyen romantikusan egy-

zero? Egyetlen problemaja talan az egesznek hogy Jelen pillanatban, meg ha j6 szaoMkkal el is fogadnank rnindezt, szinte egyetlen szavat sem ertjuk. Tekintsullk hal bele abba, hogy mikeppen lehe: az elmelet-

bol gyakorlatot faragni. .

Mindazon Kedves Erdek16d6k, akik az os-ABC kifejteseben aktiv reszt szerernenek vallalni, felejtsek el valamennyi bonyoJult elkepzelesuket! Amini ugyanis tapasualni !ogjak, megiehetiisen tgy zeru mego/ddsro/ lesz sz6, amelyet a sokezer ewel ezeliitt elt 6seink is igen jol ismertek.

Az emberi os-ABC jelrendszere adolf, so au kultllrajaban hiven

megorizte a magyllrsag. Mai tuda unkkal e jelek lenyegebdl egy clemi es kovetkezetes, Periodusos Rendszerhez hasonlatos, fantasztiku egi es fold! Rend aprolekos gonddal felepitett osszefuggesei lennenek kibontakoztathaloak, melyrff[ ezidaig meg nem cW, rende/kezesiinkre inJormflci6.

Az az etem! megallapiuis, mel)' szerint egy-egy meghatarozott hanghoz egyMegy betujel tartozik, val6j6han meg semmit nem ami el a polaris orvenylesek [anrasztikus fizikai va/osagab6l. A kutatdsokat valahol megiscsak el kellett kezdeni. Ehhez mellO alapot es kello

rdekl6dest szolgaltathat e jelzeu, elsa temakor, az osszemberiseg hajdan volt egyseges ABC jelrendszere.

Nemikeppen ovatossdgra inthet, hogy lij [ejezetet nyitni a Tortenetben nem csekeJyjeleiosseggeljar, hisz a feluirando osszefug:

Rbek llnyeget va/ame1y magasabb, s dltalunk ma meg ismeretlen jizika rorvenyei szabJ.dk meg.

Amennyiben Onok valoban szeretnenek velUnk tartani, kerem I R en k igen 6vatosak, mar-mar beJolyasolhatatlanok, legyenek kritikusak, de ne zarjak el magukat az ti), kibontakozni vagy6 Jelletosegek

16/1

'9

LETEZHETETT -E os- ABC?

Ami6ta divatta valtak az elernzd tudornanyok, az6ta vita folyik a nyelvek osisegerol, S az egyes benik jelalakjainak szarmaztarhato-

agar61. Ennek alapjan talan jogos tarsadalmi igeny, bogy inrezmenyek rudo ai kutassak az ernberi beszed jelalakjainak sokszfnti eget, Amint azonban tapasztalni fogjuk, annak megfejtese, hogy eredendoen milyen lehetett a rendelkezesunkre bocsatort hangke zlet 6si jelrend zere, meg em a nyelvtudomanyok es ini tudok haraskorebe tartozik. Hiszen "kita]alni" tulajdonkeppen semmit nem kell, soha nem i ' kellett, serre nem valamely rnegkovult 6 i hagyatek fogja rnegadni a valaszt, Az egyes hangok jelalakjai ugyanis 5sid5k ora eppen. olyan adottak, mint amennyire meghatarozott egy-egy kristaly racsszerkezete.

E kommunikacios hangkeszlct ('gyes hangjai a legkonkretabb egyedi energia-alakzanal rendelkeznek, s valamennyi maganhangzo es massalhangzo jelalakja (vagyis betilalakja} ezekhiil az energiaalaksatokbol egyedileg leols ashato.

E jelalakokat a faraok e am an ok koraban 6seink amperrnerd, amplitudo-modulacio es egyeb bonyolult megolda ok nelkul is igen j61 ismertek es alkalmazni voltak kepesek. Ennek pedig olyan okai i lehettek, hogy osapaink a racionalis es intuirfv agyfelteket feltehetden egyforma siillyal e egyma sal harmoniaban hasznaltak, Amint tudjuk, rna intuitiv agyfeltekere hivatkozni nem divat. Pedig, ha alkalmazasatol ilymertekben valoban el kellene zarkoznunk, kerdeses; lehet-e jov6je az emberisegnek?

Regota bizonysagot nyert, hogy tudati szinten valamennyi emberi gondolat kozos embernyelven fogalmazodik, ktiltinbozoseg c upan a kimondott es leirt nyelvi ajitos agokban rejt6zhet. S legyen bar az ember kinai vagy angol, hindu vagy magyar. mindegyikuk egyugyanazon logikai elves bels6 fogalrni reodszer szerint gondolkodik nines kozouuk kulonbseg.

Ha a mriltnak es a jovcnek amyalatnyival nagyobb teret engedunk, ralan belathato, hogy a jeJenlegi soknyelvfisegnek - lega-

-io-

labbis reszben - a felel6t1en teremto kedvunk, paprikas emberi termeszetunk es harciassagunk lehet az oka, Ettol azonban meg konynyeden elkepzelhetd egy olyan vilag, ahol e .rnassagokra" irnrnar semmi szuk egUnk nem lesz, i met valamely egy eges egre torekszik majd az emberiseg,

Jelen kulnirkorszak jellemzoje; ha a mai embernek barmifele problernaja ad6dik, onmaga helyett nyomban a vilagot igyekszik megvaltoztatni. Remenykedjunk abban, bogy a Fold es az Blet tovabbvitele hozzasegft bennunket, hogy uiltegytlk magunkat e gyermekbetegsegeken.

11 )ot

Az 6s-ABC ERZEKELESI LEHET6SEGEIR6L

Korunkban [antasztikus kcgyelmi flliclPOl, hOKY a sajdt, orerzekt1, tintellektualis] 6sztonliny-minosegeba/ barki, szabad aka rattal atlepher a lizenker erzekszervt; vlzonla-kori emberi fa} sora; kdz«, s megtapasztalhatja a nem-anyagi eru!keMsi sajatossagok eldremutato elanyeif. Megis, egyre inkabb erz6kelhet6 ieny, hogy a tacionalis elmer e valtozasok e lehetdsegek felelemmel tohik e), s helyettuk egyre inkabb a jelenlegi "eszkozpontusag" mage menektil. Pedig amint a tudomany i tisztaban van ezzel, e rortenelmi valtozasokat megallitani nemigen Iehet. OJ korszak kozeleg, llj kepessegekkeJ, es az eddigiekt61 bizonnyal eltero sa}atossagokkal.

Bioenergetikai kutatdsaink szerint, s fenti logikanak. megfelelden, a hangok ietisttulasakor kepz6diJ asztralfizikai orvenylesek sem a nudando anyagi "ilag szabatyait kdvetik, s nem is az emberi trdekeknek megfelelden mllkodnek.

A nem-anyagi viJagheJi energia-megnyilvonuldsok (tapasztalati alapokon tortella) erzekeMsere alkalmas emberek kepessegei kiizismerten igen sokrettiek: S bar oket ~ a racionalis elme klvanalmai szerint ~ erzekeken feluli kepessegekkel rendclkezdknek kellene neveznunk, a jelenlegi vrutoza ok megis inkabb azt igazoljak, hogy egyaltalaban nem valami "kivaltsagr61" van sz6, hiszen legtobbtink csekely aldozattal elerhetne ugyanezt; fuggetleniil attol hogy bar az egyik szfne aurakat lar, a masik zenei hangokat haJi, a harmadik ember pedig illatokat es fzeker erzekel ugyanott, tim erdekes modon a vegeredmeny mindig ugyanaz. Ilyenforman a javo tudomanyanak szerepkore es feladata arra korlatozodhatna, hogy ezeket az emberi megtapasztalasokat kezdetben gyiijtse e rend zerezze, kesobb pedig kell6keppen visszaigazolja.

Maga a Hangzas: szent tortenes. Hogy mennyire zent, azt tan csak a hangzassal fogialkoz6 legkivalobb szakemberek e az igaz papok tudjak, A Hangzas: a vilag kerekenek el 0 mozdftoja, milliardnyi evoh1ci6s reszfolyarnat kezdetenek osalapja.

12

Hangza es Feny: valahol ugyanazt jelentik, S ha korunk mbere a .hiszem, ha latom" elver vallja i . meg a magzat is legalabb f61 evvel ellibb hall. mint ahogyan lat, s hittink szerint i megel6zre a Vilago sager Isten szava, tudomanyosabban fogalmazva ~ talan az robbanas,

HanggaJ lehet epfteni es lehet rombolni, lehet gyogyftani es I her olni, Hogy pedig mi a hangokr61 alkotott elkepzelesunk, mi a hangzas es altalunk mive v:Uhal, az kizarolag t61Unk, emberektdl fugg. Azt pedig, hogy a Hangzds a mllga termeszetessegebo[ kiemelve mar nem az eredeti val6jat mutatja, nyugodtan elfogadhatjuk,

Jelen korunk embere is zfvesen hallgat zenet. Ma mar a legtisztabbnak velt zenei hangban i ott vibralhat a technika es technologia, az erdek, a nagykepiiseg es bee vagy disszonan foldi jelenlernn es a nagyvilag tobbi zoreje, Mert emberek vagyunk, nem pedig angyalok.

A Termeszet hangjai Urn erzekeltetbetnek, hogy milyen is az igazi Hangzas de e hangokat mar nemigen halljuk, hisz a Termezettel folytatott kommunikacio modjairol is mar reg elfeledkeztunk,

Az uj kozmikus ernberi korszak bekoszcnteig szamunkra a Hangzas erzekelesenek tan csak egyetlen tiszteletre melto m6dja maradt: a Csend. Mert a Csend legalabb remenyt nyujthat arm, hogy amennyiben elkovetkezik az Ido, Ierisztult ertelemmel ismet halljuk a Teremtes tiszta Hangjat.

A HANGzAs MAGASABB FIZIKAJAR6L - SZOKA TLANUL

A hangok elemi sajatossaga a rezges. a vibracio. Egy-egy hang meghatarozott rezgesaIlapotol,. vibracios szintet es sok egyeb, egyedi jellegzetesseget kepvisel, A hangoknak vanenergiatartalmuk, intenzitasuk, terbel i terjedes i kepessegukesdinamikajuk ;ame Iy alland6, folyamatos, periodikus vagy rendszertelenul valtozo sajatossagokban nyilvanulhat meg. Azemberi hangoknak emelleu letezik hangszinlik, orgsnumuk, erzelmi t6hesiik: stb.

A hangaz emberi vilagban a megtapasztalasaink es onkifejezesunkeszkoze .. Sajnos csak ennyi, pedig ennel lenyegesebben tobb is Iehetne. A Hangzas ugyanis minden IeteZlo Feny kezdete eselozmenye, terernteses aradas, ember reszer61 pedig felajanhis es megbocs~t~s. Megis, mindezek ellenere (meg ha elsdolvasssra meghokkento is), a Hangzas szentsegenek kovetkezeteses szuksegszerf vizsgaIatara a kimondottemberi hang nehezen alkalmazhato,

A bizonyos id6intervallumban folyamatosan i.hangzo' emberi ha?g csa~~s allandd energiakozlessel tarthato fenn, vagyis lete ily modon sznksegszeriien ki.Hs6, biofizikai, ."anyagi" szintfi energiakto! fUgg. Hogy .hangozzek", ahhoz az ember belevetfti sajat karakteret, <1l1atioszfonIenyet. feleimet. oromet, gyanakvasat, h!lekjelz6 betegsegeit, a test lazadasait es gyarlo vagyakozasait, s belenyomatjaaz elekrromagneses teehnikai rezgesallapotokat, Vagyis ilyenfonmin az emberi hang, az onmaga tisztaenergiaalakjanak megtapasztalasdra vaJ6ban nemigen alkalmas,

At egyes elemi emberi hangok sokrett; es kovetkezetes megtapasztalasara mindaddig nem kerlthetiink sort, amig anyagi-vilagbeli energid! kellfektetniink: a [oiyamatos k6ztesebe. Furcsa okfejtes, de mindezeket magasabb szempontok szerinr - onmaguk tiszta valojaban - csak akkor vizsgalharjuk, ha azegyes vizsgalando hangokat valamiIele siacionarius allapotba hozzuk, vagyis tovabbi energiakozles es er6k.if~jt~s nelkiil aUand6sitjuk. EI kelt erniink, hogy az illeM hang akkor IS jelenlegyen, amikor azt eppen nem mondjuk ki.

E szempontboleddig problematjelenthetet», hogy aminta han-

~ 14

gokat kiado ember becsuaa szajat, s megsztlniaz er6k(fejtese, vagy elvagtak a hangsz6r6elektromos vezeteket. a hang rjjbbnyire elhallgatott. A Krisuus utani 2000. evben azonban sikeriilt elerni, Iwgy a hang akkor is Jelen legyen, amikar au eppe« nem mondjuk ki, s technikailag nem 6lUtjuk elO. Vagyts a Hangzas szentsege ma mar, tufajdonkeppeni "hangzas" ne.lkUl is, naphosszat vizsgdlhat61

Napjainkra irnmar tapasztalari meg3.llapitast nyerheten, hogy a Ietisztult, senergiakezles nelkul is folyamatos emberi hang meghatarozott energiavibraciot, terorvenylest, energetikai strukturat, eteri kiaradlist (zenei hangot, aurar, fenyt, hitvanyt, IZl, illatot es arnyalataikat),asztriilis energiaformat (orvenyalakot, jelkaraktert), erzesbeni sajatossagokat, erzelmi t5ltest es fenymin6seget is jelent! Valamennyi hang a Kozmikus Rendb61 a karakterenek megfelelc vibraciokat valtja ki, s ennon sajatossagaival reszeve valik a Hannonianak.

Ameunyire igaz, bogy az embernek igyekeznie ketl a tudas rnegszerzesere es torekednie a Termeszet torvenyeinek megisrneresere, eppen annyira igaz az is, hogy nem minden hang tartozik az emberrel A mindenkori ernberiseg rendelkezesere bocsatort hangk.~szletemberi korszakonkent rendre es erdteljesen v aItozhatott,. S rezonancisjaban, frekvencidjiban is mentalis befogadokeszsegeben a mindenkori el6z6hoz kepesl- feltetelezhetden - radikalisan csokkend es egy szerusOd6 tendenciat jelez,

Napjainkban erhettunk el ahhoza velhet6en legalacsonyabb vibracios szinthez, rnelynel alacsonyabbat a rendelkezesunkre bocsatott hangkeszlet mar nemigen erhet el.

Mivel a jelenlegi egy-agyfeltekes racional-orveny .a1jar61 az emberiseg rovid eveken belUl mindenkeppen megindula magasabb es magasztosabbenergiaallaporok fele, a teljes hang-karakterkeszletenek mindenkeppen tagulnia kelL

Ennek ellenere, pontosltas celjab61 erdemes megjegye.zni, hogy meg a jelenlegi emberi hangkeszlemnk sem erendendden "emberi", esupan apillanat erejeig, kolcsonbe kapjuk azt, hogy tudattartalmunknak megfelel6en elhessunk, alkothassunk, teremthessunk vagy rombolhassunk vele ..

A Hang - Jeladata szerint - aUando tiszta vibrdci6javal adja onmagat, emberi hivasra rovid idore az anya~.i viltlgba lip, hogy feladatat beteljesitve mieliibb visszaterhessen az Orokkeva16 Hangzdshoz, S ez az Drok HangzGs az, amely kerdezoknek sejtetni, ldtoknak. lattatni, hall6knak hallatni, vagy bdrmi mas [ormdban erzekeltetni kipes Onnoll Val6jcit.

Az egyebkenl a vilag zajaban elenyeszo emberi hangnak letisztult formaban t6rteno aIland6s[tasara az ABC-jelkutatas kapcsan kerftettiink sort, vagyis ez - tudomanyos igennyel - mara mar megoldhatova vall. A m6dszer azonban az erdek-elv es hatalornvagy egi ze alatt rna meg isrneretlen veszelyeket is rejthet. Emiatt arr61, hogy mikeppen lehet emberi hangot letisztult formaban allandositani, nem sok sz6t ejttink. Megis. annak hdekibell, hogy a Teremtolol kapott hangkeszletiink b6rmely hangjdnllk Jegosibb betuje!et odahaza barki megtapasztalhassa, e tdjekoztato szerz6je kozre fog adni egy roppant egyszeru modszert, amellyeJ tan nem lehet nagy bajokat okozni. E modszer seg{tsegevel bdrki, aki nemi aldozathazafalra kepes, bnmaga is meggyoz5dhel eme osbetUk ierezeserol.

Az ELV KIBONTAKOZTATASA

Ha majd mar nem Babel tornyanak felepfte evel, kUlso egekkel, f5keppen: nem szernelyes erdekbol kfvanjuk megtapasztalni a rnagasabb lerformakat, akkor i met letezni fog kozmo-biologia, kozmofizika, kozmologiai etika es egyonteni emberi nyelvezet. S akkor nyornban segftsegunkre sietnek a. Kozrnikus Emberiseg masurt 616 kepviseldi, akik egyebkenr pontosan ugyanolyan em berek, mint mi vagyunk, csupan aranylo szinekben pornpazik az aurajuk e bekesseg oleli 6ket korul,

Addig is. amig ez rnegvalosul, proM/juk megfejteni, milyen a "tiszta Hanguis"!

A tiszta Hangzds m.egfejtesehez az a klvdnalom su"iksegeltetik, hogy az ember altai kimondott magonhanguik es massalhangz6k (amelyek eddig idegen energidkba agyazottan energiatlanul elenyesztek), megtisztulva es valamely 6Uando dal/amra kelve folyamatosan rezondlni kezdjenek es harmoniuiijanak a Hanguis szentsegevel, imlgyen tisuelegve az Drok Egyseg eliJU.

Amennyiben e kivanalom megvalosul, a Hangzassal kapcsolotos olyan vizsgdlatokba kezdhetiink, amelyre a homo sapiens torteneime saran meg nem adodott pelda. S amennyiben a magdn- is rna salhangz6k sordnak energia-betiijelei bdrki dltal vizsgalhatova valnak, az emberiseg rendelkezesere bocsatou valamennyi hangzo orommel hangozhat, vibrdlhat es sugarzodha: szerte a vilagball.

Az eddigiekbol kittlnhet, hogy az egyetlen, legosibb ABC-jetrendszer megfejtese es teny/eges megismerese felreheteen nem valamely hangyaszorgalrrui gyCijte eredrnenye lesz, han em azoknak az or6kkbn elo is onenykhll sodrodo kvdzi-magnetikus finy is hangalakzatoknak a megtapasualasa es egyszeril ieolvasdsa, ameiyek az egyes hangok energiakepleteibtil egyedileg sugarz6dnakfeUnk.

Amint az eddigi gyakorlati pr6Mlkozasok soran kideridt, a nem-anyagi energiaformarumok kiJziil a hang. illetve bettlalakuuok ~rzekeJese az emberbOl valamifele erzelmekhez hasonlatos elmenyt

17

valt ki. FuggetleniiL auol, /togy ezeket ki, hogyan erzekeli (az egyik ember a betti-jelalakok energiaformait esetleg kekes fenyben villodzva latja, a masik zenei hangkent hallani kepes, a hannadik testszerre jelentkezd biz erge kent eli meg, de akadt mar, akinek ezen energiahatasokra megemelkedett a Ielegzerveteleinek a szarna, vagy gyorsult a szlvveresenek ritmusa), ezen elmenyek miigiitt egyonletiI hatdsok rejlenek.

Viszonylag sokan jeleztek ViSSZ3, hogy ebbe az orvenyl6 jelalakba puszta kezzel belenyiilva ktllonfele, de egy-egy jelalakra jellemzd, sajatos Izeket erzekelnek a nyelvuk hegyen, Van, aki erzes~lnlenykent fazni kezd, mig egy masiknak ette)l eppen melege Iesz, Altalanos azonban a tapasztalat, hogy ennyifele visszaigazolhato bizonyossag eseten az ilyen je/legu kepessegeket mar-mar tudomanyos stemponiok szerint lIizsgalhatonak es elemezhettinek kellene elfogadnunk. S altalanos a megallapftas is; ha mindez ilyen nagyon egyszertl, akkor vaJamennyi embemek joga e kotelessege le nne a sajat tester megismernie, s a sajar, "testre szabott" jelrendszeret lcidolgoznia es alkalmaznia, Hi zen ez igen jot hasznathato a hetkoznapi eletben, a bereg egek elleni ktizdelembeu az emberrel es a termeszeuel vaJ6 kommunikacio soran, roviden: az eletunk ertelmesebbe teteleben.

Az e tajekozfat6t vegigolvasok kozott biztosan akad majd, ali ennek erdekeben onmagat (is) legy6zQ valtozasokba kezd, s Iesz olyan, aki erne onfejlesztd tevekenysegnek tovabbra is szfv6san ellenall, Ettol ftiggetlenul azonban e megtapasztalasok lehetdsege es eredmenye egyszenive es kozreadhatova valt: ezen emberi kepessegek ismereuben semmi egyebre szukseg nincsen, minthogy az egyes emberi maganhangzok. es massalhangzok letisztult es szabadon aroda energidit egyenkem az arm alkalmas emberek rendelkezesere bocsassuk.

Alljon itt zubjektf megtapaszralaskent, hogy e rnunkahoz mit yen csekelyseg is elegend6.

Extrern erzes-elmenykent a kovetkezd i e16fordult:

VaJakit megkerdeztem, hogy alar az os-ABC jelrendszerevel kapcso-

0( 18

latosan, akar festmenyek elott, aka! magaszto abb helyek kozeleben kepes-e erzekelni valamely szent erot?

A valasz a kovetkezdkeppen hangzott:

"Valamic hatarozotran erzek, de ezt tenyleg nehez megfogalrnazni. Ha szentek szobrai fele kozelftek, vagy az os-ABC jelalakjainak energiaorveny-rendszerebe nytilok, mindig ugyanaz az erzes kerit hatalmaba: hogy milyen kicsiny, mennyire semmi es esend6 vagyok."

Hat kerem, csak ezzel az egy erzes-elmennyel i az os-ABC telje rendszere feharhato!

Ha belenyul az orvenylo kvazi-elektromagnerikus ierbe, S jelalak. van aklcor erzi azt, Ha nines jel, akkor nem erzekel semrnit. Kell-e ennel bizonyit6bb ereju zubjektfv megoldas? Hi zen ezek a kibemetika alapjai, s ez kepezi a rnai szamftogepes vilag alapjat is. Mi tobb, 100 eve mar ezt alkalrnazta a rudomanyos vilag, amikor szerencsetlen allatokon es gilisztakon az elektromos aram hatasait vizsgalta.

19

A SZDKSEGES BIOENERGETIKAJ ES SZENZOLOGlAI ALAPOK

Valamennyi kimondott rnaganhangzo es rnassalhangzo - bar az eler energiait maradand6an magaban hordozza -, az anyagi vildg szamo szennyezdde e kozepette la san vagy gyorsabban elenyeszik. Mindennek ellenere, ezek a hangok olyan energetikai terorvenylessel parosulnak, amelyben az Orokk.eva16 ag jelenlete is erzekelheto, Altalunk megfejthetetlen, hogy vajon melyik volt el6bb: a hang vagy a terorvenyles.

Oterzekii okfejtessel levezethetd lenne a hang el 6dJegessege: az agymUkOde kepezi gondolkodasunk alapjat, hatarozza el magat a beszedre, ad parancsot a rekeszizrnoknak es hangszalagoknak, az artikulacio izomcsoportjainak, s a ke1l6 rezonancialetrejdttekor a hang-vibracio terorvenyleseket kelt a frekvenciak rezonanciaja elven,

Eppen fgy elkepzelhetd azonban a terorvenyles elsodlegessege is: az eppen sziileto gondolar, arnely eredend6en rnagaban hordozza az a ztralfizikai orvenymozgast, az Ego erejenek erdekldde evel paroulva lehetoseget ad a racionalis esznek a rnegnyilvanulashoz, a rekeszizrnok mllkootetesehez es a hangszalagok rezegteresehez,

Amennyiben a Hangzast az anyagl vitag nehezekeir51 megszabaditjuk, az adott hanggal parosul6. nem anyagi-vildgbeli, gyors perdiUetti energiaorven» tovabbi energiakOzlh nelkid is csillapitatlanul arasztani kezdi energidjat. s arad majd a viliig vegezeteig, SOl, feltehet6en meg azt kovetden i . A Hangzas erne tiszta energiaformaja egy gyermekjatek-bugocsigahoz hasonlatos, felettebb gyors perdilletG energiaorveny, mely a mal tudasunk szerint valamennyi anyagi-vilagbeli targyon es minden eddig beazonosftou energian akadalyt nem ismerve, athatol.

Ezen cnergiaorveny/es igen stab il, iJrvlny-alakja a legkonkdtabban meghattirozott, valamennyi kommunikdcitis hang eseteben jellemzden mas es mas, egyrna t61 mindig eitero, s jelrendszere ennek alapjan egyszertien megtanulhat6. Erzekelesunk "m6dszereib61"

~20

ad6d6an azonban a kapott, s korantsem "Iudomanyos erteku" eredmenyeket nem art ovate an kezelni,

Yizsgolatainkhoz megoldando tehdt a Hangzds egyenkenii, meghauirozot: [ormdtumainak az anyagi vilag ontapado energiairol valo megtisztiuisa, s az egyes megtisztitott hang es energiaorvenykepletek egymast6J tOrterlD elhatdroldsa. Hiszen oz ilyen, anyagi viiag zorejeit61 megtisztult hangok, hang-formdtumok es veliik parosu/6 energiaorvenyek egymas kozeIebe keridve egymdssal szivesen harmoniuilnak, s ettol kezdve a ki5zos eredojiJk trzeke/heto.

Tekintettel arra hogy az egyes hangokkal eplteni, rnasokkal pedig rombolni is lehet, a veluk kapcsolatos barrnifele "elemzesektol", manipulacioktol es misztiku abb osszefuggesek keresesetdl mar most a kezdetekkor elzarkozunk, s vizsgal6das celjaira csupan a letisztult, orok Hangzassal parhuzamosan megnyilvanulo terorvenylesek energiakepleteit vesszilk igenybe. Hiszen ez nem sokban ter e) att6I, mintha a hangokategyszenien csak kimondanank. A Hangzas magasabb szernpontb61 t6rteno minden egyeb vizsgalara (szerencsere) a mai embertfpusnal erkolcsileg erettebb em bert igenyelne,

A Hangzas egyenkenti energiaorveny-alakuualnak stabiliz6lt megjelenitisire igen alkalmasnak bizonyult a palackozott forrasvtz. E !orrasv(z-kozeg felett az egyes hangok. megjelenltett energlakepletei a szandikunk szerinti ideig orvenylenek. hiszen rajuk: - mint hangra es energiara - as anyagi vilag eszkozeivel hatni tobbe mar nem lehet.

Az egyes, megjelenfteu hangok jellemz6 terorveny-alakzata eredend6en rna es mas, s ha ezen energia-alakzatokat - a rnaguk val6jliban - olykor egyrnassal os ze is tevesztjiik, ennek kizarolag a beavatkozo emberi szubjektum az oka, Vagyis amint nemsokara valoban lei fog derulni; teveszte lehetoseget - osidOk ota, S a tova~biakban is - kizarolag az ember kozremtlkodese okozhatja. Az OsemIIkezet - kodbevesz6 IniUtunkb61 [ennmaradt - jeleinek egyseges t vesztesei fognak vallani arrol, hogy lumely beuijelek leolvasasa annak idejen is komoly gondokat jelentett. Szerencsere, napjaink vizs,dlafi lehetosegei olyan sarokkavekkel b6viUlek. amelyek az osid6k 1 tnokainak. meg nem allhattak rendelkezesere (ezekr61 a tovabbiakban b6ven e ik majd sz6).

21

Tekintettel arm, "ogy a Hangzas jelzeu energiaorvenyalakzatai nem-anyagi energiafornuuumok, aket a: anyagi vilflg muszerezettsegevet erzekelni - egye10re - meg sem kisereltuk .. £helyelt. e rovid kutatasi program kezdetett51 a lehetseges jelalak-erzekeIesl pusztall tapasztalati alapokra helyezziik. s a kifinomult emberi idegrendszerre bizzuk.

Mivel a HangzQs energiaorveny-aiakzatai emberek sokasdganak kiirnyezeteben egyideju/eg megnyilvanulnak. igazan nem csoda, hogy ezen energiakat rengeteg ember erzekeli, s az scm csoda, hogy az erzekelesuk modjai egymast61 merabeneizernek,. mondhatni: ugyanazon hangkepletek az aket erzekelni kepes emberekbd! mas es maserzeteket valtanak ki.

Megsem vagyunk igazan bajban, mivelhogy a kozmlkus tavlatokban is igaz, oseredeti jelek megtapasztalasahoz a legegyszerubb kibernetikai elvekne! tobbre nines szuksegiink, Vagyis az Ssi jelek megfejtesehez annyi infornuki6 bdven elegendd - fiiggetlenUI att61, hogy ki mikeppen erzekelioket -, hogy adott helyen valaki erzekel-e volamit, vagy sem.

Teljessegge! mimdegy, hogy a megtapasztalashoz ki, hogyanfer hOlza, eztilta! a sok eltero tapasztalat k6zi5sse uheta. Mert arnikeppen a tel sajatossaga, hogyaz egyik ember IAtja a havat, a mdsik erzi a hideget, a hannadik pedig esetleg elcsuszik a jegen: jelen WZGS munkdnk, Igen-re vagy Nem-re alapozhatoan, alapvetden hasonlo iogikai igazsagokhoz vezet: at illeta erzekeli-e az ABC-jeiatoko!, vagy . ~em.

Adou, forrasviz-kozegbe vezetett hangkepletek energetikai alakzatai at originalt, vizzel tiiltot: palackok felett erzekelhetoek.. E megtapasztalas egyontetu kovetkezetessegehez azonban - akar a kozuti kozlekedesben - nehdllY szabaly kozreadasa elengedhetelfeniU sZiikseges.:

• Tekintenel arra, hogy konkret jelalakok erzekelesere keszuliink, fontos ezekhez valarnely viszonyitasi rendszernek, koordinatainakes pontjalnak meghatarozssa es egysegesuese, El6uunk. all egy uzletben vasarolt, palackozott forrasvtz: eseteben a vfzfelszlnt X tengelynek, a palack hosszanti tengelyvonalat Y tengelynek fogjuk nevezni .. AUf ton

~22~

palack eseten a ket tengely egymasra mer6Jeges lesz, Elviekben tehat az X tengely minrlig vfzszintes, az Y tengely pedig mindig ftiggoleges ir!nyultsagn.

• Az Y tengely az energiaorveny-jelalakot - arnely a palack felett erzekelhet6 - kepzeletben bal es jobb terfelekre osztja, Mivelezen orvenyek eseteben energia-forgastestekrol van szo, az ABC benikodjainak bal esjobb oldali alakzatai egymasnak rnindig hajszalpontos tiikorkepei kell hogy legyenek. Jelalakot erzekefni teMt elegendd a paJaclcnak vagy a bal, vagy csak a jobb oldala felett, sot; a bal es jobb oldalt egyarant erzekelni nern is celszertil

• Az X tengely szerepet illeteen: az ABC~beluk6djainak energiaorveny-alakzatai csakis az X tengely feletti terreszben, vagyis a vfzfelszin felett erzekelhetdek! Amennyiben barmifele erzekelesi eljarassal az X tengely alatti terreszben - vagyis a palack vfzsznuje alan - is jelalakoi velnenk felfedezni, a vizsgalodast nyomban be kell szuntetni, men ez esetben a riszta hangk6d valamely idegen energiaval elszennyezddottl (Ennek okai mereben nem-anyagl termeszeni orveny-energiak, mint amilyenek peldaul a teehnikaialkotasok kisug irzas ai, a novenyiesallati aszrralorvenylesek, az erzelmek es az egyes betegsegek kisugarzasai, valamint a magi a hatasai.)

• Az egyes emberi hangok energetikai jelalakjainak terbeli kiterjedeseta hangmagassag es -melyseg, a befektetett anyagi-vilagbeli energia, az intenzitasok,a forrasvizbe k6doliis idorartama, azerzekel~st vegz6 szemely pillanatnyi tudatallapota, tudattartalrna e.s emberi koncentraeios keszsege egyuttesen hatarozzak meg ..

• A benialakzatok erzekelese lehat tulajdonkeppen bioenergetikai k()lcsonbatasok kovetkezmenyees eredmenye.

• A kutatasies megtapasztalasi celbol kozreadou, forrasvfzbe k6dolt encrgia1:lIveny~alak.zatok terbeli kiterjedese eppen oIyan mervu, hogy az optimalis erzekelest egyatlagos felnott szarmrra lehetdve tegye.

zen energiaformak terbeli kiterjedese mintegy 0..5-1 meter atmer6jli. kazel 1 meter magas oskepet eredmenyez, (Termeszetesen ez csupan

• k6zos kfserletelnkre igaz, arra nem adhamnk garanciar, hogy akik a k~sc5bbiek soran kOlreadand6 m6dszerrelodahaza pr6Mlkoznak,eppen hasonL6 m6retti energia-alakzatok gerjesztesere lesznek kepesek,

23

A kozreadando, S barki altal alkalmazhato kcdolasi m6dszer eredmenyei es rneretei nyilvan nem lehetnek majd ennyire kovetkezetesek, azt azonban ertenunk kell, bogy rnindegy, mekkora a jelalak altol a betG alakja meg nem valtozhatl Ezeket az (; ikepeker olyanforman lehet elkepzelni, mint a tengelyesen szimmetrikus alakzatok tengelyiranyti merszeti kepeinek konnirvonalait.

- Fonto mozzanata az erzekele, nek - amig a technikai meres meg nern valosul -. hogy amennyiben az erzekele t megkezdtuk, semmikeppen ne valtoztassunk a dek6doland6 vizespalack helyzeten, ne forgo16djunk, ne vakar6ddzunk, ne nagyon valtoztassnnk resthelyzetet, S C akis a feladat rnegoldasara koncentraljunkl

- Fanta tudnunk, hogy a vizsgalando energiaorveny-alakzatok nem az anyagi vilag re zeit kepezik, nem is emberi alkali ok, tehat emmifele emberi hatalomt61 es kulniratel nem fuggenek! Az ilyenforman megnyilatkozo Rendszer a Teremt6 altai rendelkezesunkre bocsatott kommuni acios hangkeszlet telje ABC-jelrendszere, amely az 6 kezdett61 folyamatosan sugarzodik felenk,

- E ktserleti kutatas nem a fiatal ag feladata, mert eletciklu okat es sorsfeladatokat az ernberi elet soran kihagyni nem szabad! S bar meglehet, hogy e jelalakokat hazankban is irnmar tobbtlzezer vizont6- kori gyermek igen jol erzekeine, 6t: szfnekben pompazva Iathama is. jelenkor felndtt emberenek aligha lehetne nagyobb bfine, mint az eljovend6 emberi faj egyedeil kiszolgaltatni pusztulo Eg6nk erdekeinek!

• Amennyiben a ke 6bbiek soran barki is ilyen iranyu. erzekeles tanitasara gondolna, tudnia kell, hogy ennek kapcsan ket sulyos hibat kovethet el. Az egyik az, ha valaki tizen-eve eket kepez, vagy akar tanltvanyaul fagad. Az 6 feladatuk ugyanis eppen nem az, hogy vfzonto-kori erzekenyulesre keszuljenekl Nekik a felnone valli uk erdekeben el kell rnerulniuk az anyagi vilagbanl A rnasik elkovethetd hiba: ha nem kozoljuk a felnott erdekl6dok.k.el, hogy mindazokra, akik a rnagasabb vilagok hangjanak szelid suuogasat keszlilnek meghallani, a rnindennapi elet durva zorejei ezutan Ionigaskent fognak hatnil Ez ut6bbit pedig csaki mozgekony •. portos, terme zetjlir6 eletmoddal lehet kibfrni, elvi elni es kompenzalni,

.... 24

- Amint megtapasztalhat6 lesz, az eredmeny onnon magarol ad6dik. S ennek alapjan, remelhetnleg a jbv6ben sem ember fogja eldonteni, bogy melyik magdnhangzohoz es massalhangzohoz milyen energiaperduleri alakzat, s mely betti. azaz: jelalak tartozzek.

-Az os-ABC [elttirasi munkaiban resztvevoknek el kell jutni arra a [elismeresre, hogy aki erre a [eladatra iinmagdt alkalmasnak veli, annak egyfajta lelki-szellemi eszmelesi [olyamatban is titalakulasban is reszt kell vdllania. Ennek saran pedig elsokint azt kelt megtanulnia, hogy ehhrz nem a vilagot, hanem csupan onmagal sziikseges megvaltoztatnia.

25

Az ABC NEHEZfi)EGEI A MUSZAI INTELLEKTUS SZAMARA

Neveltetesunkbdl ad6d6an tehrve vagyunk olyan berogzultsegekkel, amelyek logikarlansaga talan csak egy marslakonak ninhetne tel. Ertelme magyarazatot adni esetiinkben teljesen lehetetlen peldaul a mai ABC-k rnaganhangzo es rnassalhangzo on ira is. A vilag os zes nyelveibdl az altalarn ismerteket 0 szevetve, a maganhangzokkal van a kevesebb gond.

Hazai szinten a "leljes" rnaganhangzo -sor a kovetkezdkeppen

lett - a Korszellern allal- elfogadtarva:

A' A' . E' E'· T' J'. o: 6· o· 6- u (J. o· 0

~, , ',., , ., 't I "

Hangzas tekinteteben a kovetkezetlensegek egyike akkor tfinhet szembe, ha e ort hatulrol visszafele olvas uk:

0-0; u-u. 6-6; 0-6; I-I; B-EE; E-EE; A-AA.; A-AA

Vagyis a "hosszu" A nem azonos az A-val s az E-hez nern az E tartozik.

Meglehet, hogy erne egyetlen kiernelt nemzeti pelda "praktikus" vagy "gyakor]atias" szempontok alapjan j61i.ndokolhat6 es rnegmagyarazhato, de az 6seredetj ABC soraban felismerhetd az a fizikaialap amelynek mit sem szabadna tor6dnie nehanyszor tfz vagy

zaz tv zubjektfv emberi ,J1agyomanyaival". Kifejteni ezeket pedig amiatt sznkseges, mert os-ABe-rol beszelve feltetlenul gondolnunk kell a vilag nepeinek jelenlegi, egymastol esetleg elter6 hangkepzesere is. Ezek ulan tegyunk pr6bat nehany massalhangzoval:

F, azaz (e)F,

B, azaz B(e),

K, azaz K(a).

Yegyiik 6 zre, hogy az F melle onkenyesen rendeltuk hozza az eldtte .HI6 (e) maganhangzot, a Bulan az (e)-t, a Kutan i onkenyes az (a) hasznalata,

Mdrpedig, ha ebb61 valarnifele kovetkezetesseget szeretnenk

26

megallapftani - szintugy a viJag tobbi nyelvire is gondolva -, akkor valamennyi mtissalhangzohoz az osszes magdnhanguu hozui kell rendelni. Mert (e)F, G(e). H(a), (e)M, J(e), R(6), (6)M, csak iigy "vegye-

en" e logikatlanul nem viz galliat6!

Miutan a rnassalhangzokhoz - kenytelen-kelletlen - hozzaren-

deltilk az 0 zes maganhangzot, a pelda kedveert;

(e)F, F(e). (e)F, F(e), (a)F, F(a),

(e)G, Gee), (6)0, 0(6), (a)G, G(a), (e)K. Kee), (e,)K, K(e), CalK, K(a),

(vasragon kiemelve a hazankban alkalmazott mai hangalakok ,

ott van meg a SCS, KH, HH, NNY, STR, amelyek szintugy csupan kiragadotl p€ldak., s ott vannak a dupla es tobb zoros hangalakok es

zek beniformai is. Ebb61 pedig nyilvanvalova valhat, hogy a teljes kommunikacios emberi hangsor megfejtesehez tulajdonkeppen mind n hangzot minden hangzoval pdrosltani kell! S ekkor eszrnelhetunk r4 arra, hogy az egyszerustren hazai bangsorunk mellen Ietezni fog

gy igen-igen hossziira nyul6 hangzastani kifejtes, amelyet romantikusan taUin .reljes irodalmi hangsornak" lehetne nevezni.

E pillanatban meg fogalmat sem alkothatndnk arrol, hogy mely hang-aJakzaloknak letezne: energiaorw!ny-kepe, es meJyeknek nem, hisz.en a [etadat eppen ennek megfejtese. Megis szerenyen meg kell 4l1apodnunk, hogy csupdn a ketlozott hangz6k kifejleseig mereszked" tunk, hisz az ezek segltsegevel megalkotott .Jrodalmi sor" marls ,m,b mint 3600 jeLe hang-alakzatot olel fel! Vagyis a harmas hangzaIe lehetsfgessegebe (pl. STR, AKH stb.) csakis olyan mertekben nyolodhatunk. bele, ami/yen mertekig ezt a "j6zan esz" jelenlegi

rete; lehetollt? teszik. A robblt pedig majd az uj id6k uj tudomanyalesz kotelessege megfejteni.

Egyvalamit j6zanul szeretnek eldrebocsatani:

Mara az e17.ekeken feliili enikelis. ege zsegugyi berkekben, enyesen elfogadott aUapolfelmer6 rnodszer. S kezdetektoi oktatas ylit kepezi, hogy e kepessegeivel senki nem elhet vi sza, osakis az

I~szsege rovasara, Jelen esetben a hangok benlalakzarainak feltatulajdonkeppen eppen ezeket a letezdnek elfogadott kepe e-

27

geket fogjuk alkalruazni, Fontos tehar tudni, hogy e kepessegeit buntetlenlil (egeszsegenek karosodasa nelkul), barki maximum napi 15 percig gyakorolhatja!

Vizsgal6da ainkat folytatva, a teljes .Jrodalrni sor" lehet ege hang ora immar majdnem Irasba foglalhat6. Mie16tt azonban annak rnegfejresehez hozzakezdenenk. hogy a .. teljes komrnunikacios hangsorb6!' mely hangoknak V AN, es melyeknek NINCS asztralis energiaperduleti jelalakjuk (6; koordinata-rendszerben kifejezhetd met-

zeti kepuk), essek z6 a lehet eges sorrendisegrdl;

Tekintettel arm, hogy Jelen pillanatban olyan sokjeie, saiatos kulturaval rendelkezii nep ef a Foldon, amely so/csz{nuscg eddig lUll sohasem [ordult eM, ki kell jelenleniink, hogy esetiinkben teljesen mindegy, hogy a hangzasi sort ABC, ABVGD. Alfa, Beta. Gamma vagy Ale! sorrendisegge! kiizoljiik, ennek kesobb sem szabad fennakadast okoznia. S ezek utan, a le/jesseg igenye nelkiil bdrki idekepzethetni au a hosszu magdn- es mdssalhangzo sort, amely immar vagy 4000 hangz6b61 all, s amelyben lehetoseg szerint a "mindent mindennel szerepeltetni' elv ervenyesiil. Pu win a pelda kedveert tekintsilk meg e ho zas felsorola kezd6 orat, mert ez az eldzetes vizsgalatok alapjat fogja kepezni:

A, Au, Aaa, Aa, Aaa, Ab, Abb, Ac, Ace, Acs, Aces, Ad, Add, Ae, Aee, A6, Aee, Af, Aff, Ag, Agg, Agy, Aggy, Ah, Ahh, Ai, Ali, AI, AH. Aj, Ajj, Ak, Akk stb,

Bocsdssa meg a vilag, hogy e regimentnyi bettlkod [elsoroldsato! eltekimettem, s (ovabbJepve az

- energetikai-jelalakja van.

- energetikai-jelalakja nines

vizsgdlatokat fel ev alan sajat magam elvegeztem! Vagyis a kozel 4000 hangk6d helyett csupdn azon kodoknak a felsoroiasa kovetkezik, amelyek energiaorvennyel s ebb6i adod» jelalakkal rendelkeznek.

A ho szas i.irodalmi 50r" felsorolasa helyett rehat a tovabbiakban csaki olyan rnagan- es rna alhangz6kr6J esik sz6, amelyeknek magasabbrendG, zimbolikus betti-jelalakjuk ege zen biztosan letezik,

28

Miutan a hangkeszletunk energetikai sugarzasa nem az anyagi vihig resze, nem termeszetellenes kijelenteni, hogy - valarnely j6vobern Ieendd tudomanyos ku tams szintjen - ugyanezen hangok orveny- 16 energiaformai szamunkra meg igen sok meglepetessel szolgalhatnak. S elkepzelheto, hogy egy-egy beniformatumot lutezmenyek sora fog bo zasan es alaposan elemeztetni. Nos, ennek eredrnenyekeppen kideriilhetnek majd kisebb-nagyobb eltere ek a mat , rnodszereink" eredmenyeihez kepest, Tudni kell tehat, hogy a jelenlegi, emberi ~rzekeJesre alapozott (egyetlen) vizsgalati modszer a ki ebb tevedesek leh t6segeit hordozhatja.

Hasonl6 tevedesek elofordulhattak a majd 4000 alaphang 16zetes vizsgalatai saran is, s konnyen meglehet, hogy egy kifino-

multabb modszerrel kiderul, hogy az e taj6koztat6ban szerepeltetett phangsornal tobb hangnak is letezik strukturalis energiaorvenyja, s kivetithetf benl-jelalakja,

Szereny javaslatorn, hogy akinek van elegend6 tehetsege, ve, ideje es turelme, a "min dent mindennel parosftani" el v alapjan pen lassan marls megkezdheri a teljes irodalmi sor uj6lagos tAr6dt, hiszen elOfordulhamak egyeb mas jelformak i , amelyek _etle~£ elkeniltek e sorok szerz6jenek figyelmet, Mi azonban itt es elegedjunk meg ezekkel az elsddleges, meglevd es biztos 1rtlB1IIUI ........ 'AA,ru!

Kovetkezzek leJuir a viszonylag hosszasnak t{ina, megiscsak slum ABC-je/sor, mint a tovdbbtepes a/apja. Tekintsiik meg

Q [elsorotast, amelyben a majd 4000 lehet{)seg kozid kisztlrt mintgyes hang es hangkapcsolodas ond1l6 energetikai jelalakkal ren-

I Bb.Bc

, C, Ce, ce, Cg, o, o, Csa I S4, CSkh, CSu

,C S6, CCSkh

- D, Da, Dd, De, Dt, Dz

- E, Eb, Ebb, Be, Eee, Bcs, Eccs Ed, Edd Ee, Ef, Eff, Eg, Egg, Egy,

Eggy. Eh. Ehh. Ej, Ejj, Ejo, Ek, Ekk, Ekh, EI, Ell, Ely, Elly, Em, Brnm, En, Enn, Bny, Enny, Ep, Epp, Er, Err, Es, E 5, Esz, Es t; Et, Ett, Ety, Etty, Ev, Evv, Ez, Ezz, Ezs, Ezzs, Ex, Ey

-E

-F

-FF

-G

- GG

- GY

- GGY

-H

- HH

- I

- i

- J, Ja, Jj Jo

- K, Kh, Ku

-KK

- L,Li

- LL

- LY

- LLY

- M,Mt

-MM

-N

-NN

- NNY

-0

-6

-0

-6

- p

- pp

-R

0< 30

- R6

-RR

- S,Sa

- ss

- SZ, sze

- SSZ

-T

-IT

- TY

- TTY

-u

-0

- 0 (hosszu G nincsl)

-v

VV

Z 'Z2

ZS, zzs X,Y AOUM

z lett volna tehat azoknak a magon- es mdssalhangzoknak a felrolasa (illetve a hangok mai bett1alakjainak sora), ameiyek nemyogi vildgbeli energiaiirveny-alakzattal is rendelkeznek, E kodok rrasvizbe vitele eseten a rdjuk jellemzii energiaarvenyies a VIZ [elIne [elett bizonyosan megjelenik. Ezzel egyertelmu [elsoroldst nyert Q vizsgaland6 hangsor is, amety a legcJsibb maganhangzoka! es

ssalhangz6kat tartalmazza. A. [elsoroit magdn- es nuissalhangz6k zotr a kovetkezo rendkiviiii jelenseg vonja magdra Jigyelmiinket: 0 ssalhanguik, (e)-eI6hanggai pdrosltva, kivetel netkiil ismetelten erepelnekl Vagyis amint ezen (e)-vel hangz6 sorozat ielezeseh5i yilvanval6an kovetkezik: Teremttink az egyetlen lehelseges 55-ABC

lkalmazcsahoz kezdetben feltehetten szabdlyokat is adott. flyen abalynak (unik a massalliangz6k mellen megjelend (ei-vel hangz6k zabdlyszertJ, teljes kifejrese es beuisora.

31 ~

Tehat a ma hasznalatban levu mas alhangzo-sorozat - ily modon felettebb egyugyiinek es kovetkezerlennek tCin6 - (e)F, GCe), K(a) stb, onkenye sege he/yell (hiszen errol leone 8z6), valarnennyi massalhangzot el6tte hangz6 (e)-e16hanggal kellene kiejtenUnk. Mert a Teremt6 altal energiak6ddal ellatotr hangsorb61 messzemen6en kovetkezik, es j6t kiolva hato az .. e-vel hangzo" hang-alakzatok egyertelmtisege, azaz:

eB, eC, eCS, eo, eF, eO, eOY, eH. el, eK, ei, eLY, eM, eN, eNY, eP, eR, eS, eSZ, eT eTY, eV, eZ. eZS.

Enoek alapjan igen javasolt lenne az emberi kommunikacios hangsorba a maganhangzok, massalhangzok es kulonleges hangzok melle az ,.e-vel hangzok" felvetele, illetve zerepelretese,

Sokakban felmerulhet, hogy amennyiben az (e)-vel hangzas igaz, pi: eB, eC, eD Sib .• akkor ilyenforman igaz lehet a massalhangz6k ulan szerepeitetett (e) hang, vagyis tehat a Be. Ce, De stb, is.

os, amint a vitsgaiatok kimutantik; mIg a Hanguis Szentseg« (e)el5hangp,al az eB. ee, eD stb. alakokat massalhangz6kkentJogadja el, addig a Be, Ce, De SIb. hangalakokut osszetett energetikai orvenyekkent kezeli, vagyis urobbi esetekben al (e J hang az orvenytesben kiilonall6 es onall6 hangkent, a betiialakzatban pedig on aI/v es Ji~ggetlen bel.llkillf jelenik meg. Ez pedig igen j6 visszaigazolasa annak, hogy bar a Be. Ce, De stb. onmagukban igen j61 ertelmezhetd e!' hangzatos hang-kapc olcdasok, valarnint benialakzatok (mai szohaszualattal elve: "j6! hangzanak"), Islet! valodi jelrendszereben megsem kapnak he/yet. Vagyis az eB, eC, eD stb. 6 i formatumok leteznek, mig a Be, Ceo De stb, nem letezik, es onallo hang- es bettialakzatkenr meg sem jelenik.

Osszegzeskeppen tehar - az orvenylo energetikai jelalakkal rendelkez6 cmberi kommunikacios hangz6k az alabbi csoportositast teszik lehetdve:

Maganhang:6k sora:

A, Aa, Aa, Ae, Au, A, AAo. E, Ee, E, I, t, 0,6,6,6, u (J, O.

Esvel hangzok sora:

32

eB, eBB, eC, eCC, eCS, eCCS. eD eDD, eF, eFF. eGo eGG eGY, eGGY, eH, eHH. er, elJ, eJo, eK, eKK. eKH, eL. eLL, eLY, eLLY, eM, eMM, eN, eNN eNY, eNNY eP, ePP, eR, eRR, eS, eSS, eSZ, eSSZ, eT, eTI. eTY .. errv, eV, eVV, a; eZZ. eZS, eZZS, eX.

Mdssalhangz6k sora,'

Be, 10, Ku, Mt. R6 stb.

KiJlonleges hangzok: pl. AOUM.

vtibba ujolag a massalhangzokhoz lennenek sorolhat6ak az (e) 6hang nelknli ismetleseik: B, C, D stb., kulonleges hangzok teren ~-"b a Vfzonto- Vilaghonap kiteljesedesevel igazi meglepetesek

Amine e Jelsoro/6:sM/ kit(lnhet, j61 megszokou hazai kedven-

• (pl. Be, Kd, Ha SIb.) a majd 4000 hangkod eldzetes vizsgalatai - energiaorveny es jelalak hiimyahan - nyomukvesztetten • 8 he/yiikre a feltehetden us; jelalak (eB. eC, eD, eK. eH stb.)

Hogy pedig ez problema: a jovoben sem jelentsen, a massal.,.r .. u",,,, [et-vel hangzds eseten is jjn!J;1I6an kell leimi (pi. B, C, D de - hanguistanilag - eldue ejtett (e)-hangz6val kellene kimon(pl. eB, «: eD stb.).

Immar kisse furdall a lelkiismeret, amiert e konyv rnegjelenese a magyar rova lra szabalyaiba beletekinteuem, mert iigy leu igazan kerek az egesz, ha ez nem torrenik meg. Az a bizonyo ugyanis majdnemkiesett a kezemb61, amikor azt olvashartam,

a magyar rovasfrasra is az (e)-vel hangzas szabaly izerlisege ,

33

A TTERES A HANGOKR6L

A MAT IROTI JELALAKOK VIZSGALATARA

Miutdn II betukepeket hordozo hangok sordt tiszuizruk, kovetkezhettek volna a tobb resuvevdvel folytatott elemzd kiserletek. Kis csapatunk azokbol revddott os ze, akik a mintegy haromszaz lelkes reszrvevo kozul kitnnteretten j6J erzekeltek a hangk6dok jelalakjait, s azokat egymaguk is kepe ek voltak el6cillitani e beazonosftani, valarnint a I gjobban alkalmaztdk az 6 jelkutatas kesebb ismertetend6 szabalyait,

Ekkorra mar nyilt titok volt hogy a gyakorlati rneresek oran a kesdbbiekben er6 en megtrefalhatnak benniinket a tengelyesen szimmetrikus alakzatok mtiszaki eletb61 ismert csalafintasagai. Ez rendre be is kovetkezett,

A jelalakok vizsgdlata saran szepen kirajzolodott a Legosibb ABC-belusor, a kapott eredmenyek kine! 40o/c-a megis jogos ketsegeket kezdett ebreszteni. Rtijotrunk, hogy ebben. a pilianatban estiink ugyanabba a csapddba, amelyet a reg lctiint os; korszakok kunokai sent tudtak elkeriilni.

Az igen gyors perdidetii energetikai orvenyek erzlketese kiizben ugyanis kiivetkezetesen figyelemmel kellene kiserni azt a tinyt, hog»: - a kapott beulalaktatok jelei a bal oldaii Itlje/rol dtny,llhatnak a jobb oldalira, s viszont.

- az Y tengely lehet a szimmetriatengelyiik, de atto! akdr el is tavolodhatnak.

- az Y tengely a jelalakok teste lehet, vagy sem.

- az X tengelyen talpuk is lehet, melyet nem tudunk erzekelnil

Szerenc ere seg[tt>'egunkre sietett a ,,~'eletLefl", mert valamennyi felmeriil5 kitsegel kepes volt feloldani egy 1991-ben megfogalmazott, kozmikus frvenyl1 asztrdlfizlkai es bioenergetikai szab6lyszenJseg, antelyet ke:drrekt51 jogvo Paros-paratlan s'Zobfllynak neveztunk fl. (Szoke Lajos - T61h Tamils: Berlet a Ill. evezredhez / Kiado: Magyar Nemzet, ISBN: 9637661 034)

E Pdros-pdratlau szabalyr61-amelyet eredetileg bolygomozgasokra

34

dolgoztunk ki -, az osjelkutatlls ABC -sora szempontjabol annyit lelretleniU sziikseges tudni, hogy egy-egy energetikai jelalak paratlan szamu ismetUse eseten a bioenergetikai orvenytes kifeU, vagyis a kipzeletbeli Y tengelytol uivolodva terjed (a jetalak szelesedik), mig ugyanezen jelalakok ptiros szanUI ism/tlese eseten az energiametii Ie Ifele , azaz a kepzeletbeli X tellgelytol tdvolodik, helyesebben sodrodik el (a jelalak mintegy: .magasodik", megnd). (Lasd az l-e ~s 2-es szamu abrakonl) E szaMly ismereteben tehOf az (;s-ABC energiajeleit az Xes Y tengelyektof el lehet tavoliiani! llyen alapon pedig valamennyi fe/merii/o kelSi[g megszul1letheto!

~ y
X
X
1. libra x

2. abra

jele11losege volt annak, hogy mi legaiabb tudtunk arrol: ._'Ur""J~ estunk, illetve eshetiink. Megvallom, rnernokkent szai ennek lehetdsegevel, Frappan an eloiUlott tehat a Pareszabaly, mint alkalmazasi Iehetdseg, e tevedesek kivedeserc.

. 5

Immar csupan olyan technikai rnegoldast kellett kerfteni, melynek segirsegevel az ABC-sor energiaperdiileti jeleit a sajat fUgg61eges es vizszintes tengelyeiktdl, vagyis a palackozott vIz tengelyvonalatol es a vizfelszlnetdl el lehet tavoljrani. Roviden fogalmazva: a kapotr jelalakokat val ami medon szethuzhat6va es emelhetove kellett lenntink. Melt el kellert ernunk, hogy egy-egy jelalak akkor se erintse a

ajat tengelyvonalat, ha ennek e16tte azon huzcdott, esetleg atnyu)t volna rajta.

Kerern a Kedves Olvasot, ne fajditsa fejet ennek leheretlensegen, hiszen a problema (bar kezdetben tengeri kigy6nak latszort), ropteben megold6dott.

A megoldashot szukseg volt valamely masfajta polarlzacia eljdrdsra, melynek seg{tsfgevel az os-ABC sugal"zo jelei kozl;1 a kritikusabbakat ismet is ismet I'izsgalar ltirgyava lehet lenni, mikozben [igyelemmel kf.{jerhetjiik a Pdros-pdrailan szabdlyszer([segre adott energetikai reakcioikat.

Az elmult ezredevek soran a nyelvi kavarodasok java reszet eppen 3.Z okozhatta, hogy feltehet6en nem adodott ilyen lehetoseg a kozvetlen energerikai vizsgalatokra. (Ez igaz a magyar rovas jelrendszerere is.) S az egyes betCijeleket (amelyek feltehet6en valarnely t6 vize teteu csillogva megjelentek), nem tudtak annak idejen sem a vfzfeiszlntdl, sem pedig a jelkozeprol eltavolftani, illetve ennek a szukseges ege fel sem meruit benniik. fly m6don a latnokok es a beavatouak revedesbe estek, felszfnes rnegfigyelesbdl szarmazo hibaikat az utodok ti ztelettel atvertek, s ilyenforman egyre nagyobb lett a kavarodas, Pedig csupan egy egyszeni tennyel kezdOdhetett minden: a tobbfelekeppen ertelmezhetd jelalakok eseten mindegy ikuk a sajat kepzelete csapdajaba esettl

Amint kideriilt, a Pdros-pdratlan szabdiy alkalmazdsdra valoban sziikseg volt, hiszen tovabblCpni csupan ennek energetikai ismereteben lehetett, Am e szaba/y! hangalakokra Item sikeriilt ervenyesiteniink. Emiatt az eddigi vi-sgltlatokatfcdesbe hoztuk va lam ely masfl1jla polarizacias technikdval, amely jelentiisen el kellett hogy terjen a hall~z6k vlzbe vitelet61.

A mdsodik eljOras ltnyege az lett, hogy az immdr kimjzol6d6

6, -ABC jeialakjainak mai i.'imert, frott betiijeleit vezettidc ismetelten /orrasv{z-k6zegbe. Sa kh e/jarus egyerlelmuen igazolta egymdst!

A letisztult hangalakzasok biztos ismereteben, e hangz6k mai, dlralanosan elfogadou bettijeieimJk polariuudsava), megvalOsfthat6- wf vait a Pdros-pcil"allan szabat» alkalmauisanak lenyege: az energiajtlalakok tobbszorozese. Ezen osi jelek vizsgalatara teha! a kIJdjajk megketttfzese es meghtiromszof'ozasa nelkill, hitelesen aligha lehetne

ort kerlteni. A tovabbiakban. hosszadalmas ismetelgetesek helyett a Pdros-pal"Otlan szaMI), lenyegere - egy-egy osbetll eseten - oly m6- don utalunk, hogy amennyiben a betuk6d megfejtesehez a parossa.g laM/ya sziiksege [vagyis a bettikett{Jzes). ukkor ezt paras csillaggal ) fogjuk jel61ni mindeniitt, ha pedig a megfejtesnez a pal"atlansag szuksegeltetik (belajel haromszorouist. akkor harom csillagot

_., .... oeueuink. {*** ).Ertelem szerint. amennyiben az energia-Iisjelet Q vizsgalatokhoz - ugy az Y, mint az X tengelyekt51 el kefl tavof(tani, ennek jelii/ese a kOvetkezo lesz: (**, ***).

37

A SZIMMETRIKUS ES ASZIMMETRIKUS ALAKZATOK PROBLEMAI

Az Y tengelyre tortena jobb es bal oldali tiikroztetes sajatos, de kozismert rmiszakl problemakat vet tel. Nezzunk nehany erre vonatkoz6, jellernz6 peldat:

Amenyiben az Y tengelyre tukrozrerett T-alakzatot kapnank eredmenyul, vajon milyen lehetett az eredeti kiindulasi forma? (Lasd: 3. abra.)

y

x

3. abra

Hi zen csekely odafigyelessel belarhato, hogy rnegforgatva pI. a 4. libra alakzata is T'formatumu forgastest-konnirvonalakat eredmenyez,

y

---_

x

4. libra

Amennyiben rajzolunk egy Y tengelyre ventett korszimmetriar (lasd: 5. abra), vajon ugyanfgy, a kiindulasi alakzat felkor, netan teljes kor lehetett-e?

38

y

x

5. abra

Nos, e khsegeket hivatott eneimezni a Pdros-paratlan szabdly, amely panelhaz epiMsr61 a csillagvildgig, sa metron alldogal6 utasoktol a na,n"-,,a,l·iiitetvenyekig energetikailag /eltehetoell mindenre frVe. Ennek okait most ne kutassuk, majd megfejti a tudomany, Veazonban eszre, hogy a Sorsnak milyen hatartalan humorerzeke

. Hiszen amennyiben nem magam foglalkoztarn volna e szabaly gozasaval, akkor most 6s-ABC-r61 szo sem lehetne, megha ezt Jung a sajat elrnelete zerint szinkronicitasnak nevezte is el. Ez _"'uu,,,",," lenyege sern kicsiny: valarnely ernbersors, logikai or vagy "' ••.. n- .. ,J-----, gondolat vagy rortenes az onmaga targyat, energiajat,

_nnllln,rl jato vibnkiojat, veletleneit, megoldasat rnagahoz vonzza!

E kiter6t kovetoen, az X-jelalakot felrajzolva, meg fogjuk erteni, fentiek ismerete nelkul e jel megfejthetetlen lenne, amennyiben X-et onrnagaban az Y tengelyre tukroztetnenk .. (Lasd: 6. abra.)

y

x

6. abra

Iva list illetden ugyani eredmenytll=- betti-jelalakkenr - a 7. sz rajzolatAt is, a 8. sz, abra, a 9-es es lO-es szamri abrdk rajzolatat

i odakepzelhetnenk, hiszen vegeredmenyul - forgastestekkent - n-indegyikuk az X formatumot kenytelen produkalni.

y

7. abra

y

8. abra

y

9. abra

x

x

x

y

x

10. abra

Az Y tengelyre forfena tiikroztete tehat (J szimmetria Is aszim- 1ft tria alapelveinek rorveJlyszeru teStet kepezi.

Az ABC jelalakjainak Y tengelyen forlen6 lehetseges "tilnY1Ua" miatt a legkritikusabb betil-jeialakok mindaddig nem lehetnek mig az egyszere es Mromszoros (teheir pdratlan szamu iiknek megfelel6) jelalakoka: is meg nem vizsgaltuk. Ezer!

tovabbiakban, valamennyi 6sbetu eseten, rajzon is szerepeltetve lesz energiaiirvenyek: egyszeres is hciromszoros kepe. Mlndezek mellett

a tzszintes tengelyen htizod6 esetleges benualpak tiszta erzekelese "'tJfek4ebl'.'n - a jelalakok paros szamu erzekeMsere is kerltunk peLdat. a;: U beta eseteben.) Vagyis ilyenforman, a Paros-pdratlan _",hh,f" segftsegel'el, kepesek lehetiink. arm, hogy kisuiljiik a tukrozmeglcveszto voltdt.

0(41 ~,

Az 6s-ABC ENERGETIKAI JELALAKJAI

Eljutottunk tehsu a jelalakok lehetseges vizsgdiatoig, leolvasdsdig es megfejteseig. Mivel azonban hasonlo vizsgdku azota nem tortent, miOfa ez OZ emberi [aj if a Foldon, nagyon is erdemes meg egyszer ussze[oglalni, hogyan is jutottunk idaig:

• A folyamat elindftasat az tette lehetove, hogy az ernberi kommunikacios hangok forrasvfzbe vitelenek megoldasa lehetsegesse valt,

• A hangok koztil az 6 sus variaciot el6 kellett allfrani, a felmeruld majd 4000 kodbol kivalasztani mindazokat, amelyeknek energiaorveny-osszetevojuk is van. llyenforman megallupitottuk, hogy mely hangok hordozzak rna is a Teremtes uzeneret.

• Ily medon zuletett egy b6vftett maganhangzo-, (e)-vel hangzo- es massalhangze-sor, valamint kulonleges hangzo, ossze segeben alig tobb, mint 140 (!) varians.

• Kovetkezen volna a jelalakok leolvasasa. azaz: az 6sbetfik megfejtese, de az energiorveny-alakzatok Y tengelyen t6rtenQ atnyulasa e X tenge I yt erintese m ian az 6sbetiik leol vasasakor kovetkezet len, tobbvariacio megoldasok : zulertek (s ez a jelalakok minregy 40 %-arn bizonyult igaznak),

• Emiatt at kellen terni ma fajta polarizacio eljarasra, melynek oran az 6sbetu-alakzattal rendelkezd hangok mai, ismert benlformair volt

zuksege forra vtzbe kodolni, s a jelalakok helye ertelrnezesehez meg kcllett ismerkedntink a Paros-paratlan szabaly alkalmazasaval.

R6 iden ez tortent eddig, s kovetkezhetnenek a kistilrt, kb, 140 energia-alakzat berukepei, azonban ekkorra kideriilt egy ordmteli es vdratlan meglepetes, amelyet a tovdbbi vizsgalatok igasoltak: a kh. 140 bell~Jornuitum szilkiteu jelrendszereben - a pelda kedveert a C, Cie), Cte), Cti), s a tobb! hasonlo variaciok ertelmezesei lagy messu:menDen aZQnos ie/a/akQt, jIIelve belllrqizQ/atQt adtak, vas) kg, kiilOna/fo beta logltai kdteset larlak eUnk. /ly modon, e .anaradek" 140 lei. egy enne! is szukebb jelsorra mutatott ra.'

Ennek alapjan a tovdbbiakban nemcsak a C. ere), ere), em stb. hangalakokat es betfik6dokat, de az A(d), A(e), A(e), A(s), A(ii) ,

42

M(t), SZ(e) stb. [ormdtumokat sem erdemes hUon bemutatni, hiszen betualakjuk. valamely elazonek a toke/eles ismetlese lenne,

Enol fuggetlenul, e .Jegszflkebb" jelrendszer vegen, n~hany ktilono megtapasztalas erdekeben rnegis tovabbleptlnk, betekinteskeppen a lehetseges tobbszoros hangzasok e "massa!"-hangzasok

bonyolultabb fizikajaba. . .

Az isrnertetesre keriil6 6 betG-alakzatok zabalyszertisegeit >amennyiben szukseges - az ismertetesukkel egyidejfileg targ!aljuk . Miutan az egyes jelalakok rajzolatai ege 'zen ajato pro.blemakat vethetnek fel, ezek magyarazatara szinten a beuialakzarok ISm~rtelevel egyidejfileg kerfnlnk sort. de a magyarazatok szarna az tsmertetesek saran termeszetszeruleg csokkeni fog.

Kezdjiik teluu az ashetilk soranak lanulmanyo.uisat! , .. ,

Az eddigi vizsgalalOk afapjan az egyes emberi hangzok orvenyjelalakjainak tengetyjranyu metszeti kepeibol a kovetkezd, tune'_.I5; .. ",u jelrendszer bontakozik ki:

43

Az Ajelalakja (**, ***)

A jelalak az X~Y tengelyekkelj61 behatarolhato tartomanyban helyezkedik el, s ez valamennyi benialakrajellernzd.

Ax Y tengely az orl'enyle.s:Jugg61egesf5tengelye, s bar e papirlapokon sikot erzekeliink, nevezziik megis az Y tengelyt61 balra esd teriiletet bal oidali, a jobbra eso teriiletet pedig jobb oldali fernegvednek. A jelalak, rnivel egy orvenyl6 perdilleti rendszer resze, az Y tengelyre bal es jobb felal a Iegteljesebben szimmetrikus.

Mivel az egyes kantarvanalak el6bb-utobb at [ognak csuszni a hal oldali fernegyedbff! a jobb oldaliba es viszont, valamelyik variacun feltetlmal vastagabb vonallai szukseges megkidonboztetniink, illetve jeWlnl.ink. Teljesen veletlenszertien valasszuk ki - megvastagiuis dljdb61- a bal oldali konmrvonal-alakzatat.

lIyenfornuin teha: ker/Cle vonalvastagsagot !oguflk kapni: vas~ tagabb vonallal je.l6ljuk ezutan a bal oldali ternegyed hetuk6djaitlak konuovonaku, vekany vonallal pedig annak a jobb oldali pi/rjal, s at X, Y tengelyeke: (amelyeket zavaro kOrlilmenyek eseten olykor egyszenien elhagyhatunk),

Kazb€Jlelkov€tliinkegy ijnkt,n)lcs. megis ig~fl jeie,uosl',tilaszlast: mivel a hal aldali Jeter vastagilQUuk meg. a to vabb I jelek , illetve szavak csakis az Y.tengelytOl lifeM sodrodhatnak az energiaorvenyben! Vagyisaz .. .irasunk"ezlrt ;abbr61 hal teM k6teles haladnil fHa a job/) oldali iefet vastag{tottuk vo/lta me g,akkor az (rasunk - aze nergiakep;kb61 adIJdoan ~ balrol ;abb fele haladna!)

Irdsunkban dOllto tenyezo a vdlasztot: ininy mellen val6 megmaradas kovetkezetessegel

A tovabbiakban nagy szukseg Iesz arra, hogy egy-egy 6sbetli alakjat - a Paros-paratlan szabaly ertelmeben - egyedileg es haremszorosan ismetelve is megismerjiik, kidiinben a jetalakok. egy resze (szinte a [ele] nem Jenne pontosan ertelmezhetd. A beuljelek talpainak, vagyis az X tengelyen rorteno vonalvastagftasoknak .3 rnagyarazatat - amely szintugy a Paros-paratlan szabaly sajarossaga -, csupan kesobb, az U beta: eseteben lesz celszeni Irasba foglalni,

44

Ezek uuin tekintsiik meg az A maganhangzo, illetve betf energetikai, vagyis asrovas-jelalakjat:

A

, y

---_ ... -

:II:

AAA

Reszletekbe mend vizsgalatok igazolasa szerint az a, Alfa, Alef stb. beUlk6djai az A betli betukOdjaval teljesen megegyezc jelet mutatnak, s ez sok esetben igaz egyeb esetekben is,

Az A jelalakja (**, ***)

y
I ,'/r)
...
:II: A B, (e)8 jelalakja (**, ***)

A jelalak tokcHetes szimmetriat mutat.

y

:II:

BBE

Felrnerulheme, hogy az egyik ad6 az egyik oldalhoz, a masik a rna ik oldalhoz tartozik, e etleg az alakzat kepe x helyett csupan }-szeni baloldalt es {- zerf jobboldalt mutat, de a vizsgalatok az X formaturnot igazoltak,

Isrnetelten terjilnk vissza azegyszeres jelformahoz, Tuzetesebben elernezve az e.nekelheta jelalakot, kulonoseo a felsa szarvegeken, vekonyka vonalfo zlanyokat, apro kisuleseket regisztralhatunk az energiaorvenylesben. (Lasd: 11. abra.)

y

x

II. libra

Nem egyebek ezek, mint az elektromagneses el- es csucsharasok fizikabol j61 ismert rnasodlagos energiaszorodasai, amelyek a taj6kozatlanokat olykor rnegzavarhatjik.

A C, C(e), C(Q, (e)C jelalakja (***)

x

c

ece

0<46

A CS, CS(~). (e)CS jelalakja (**, ***)

cs

y

x

cscscs

A 0, D(a), (e)D. D(e) jelaiakja (***)

x

ODD

Az E jelalakja

x

y

EEE Y tengelynel a jelek nem ernek ugyan ossze, de a bal- es a jobboldal kozott (az elektromagne es-jellegtl csucs- es elhatas miatt)

Iykor intenziv osszekota-energiavonalak erzekelhetoek, melyek innzilA a e helye pillanatonkent valtozhat, s melyek valojaban nem az ott jelalak reszei, Ezek tehar nem alland6ak. s az energiaorvenyles-

47

ben folyvast zetszakadoznak. (A jelenseget kulon abran nem jeloljuk.)

Az E jelalakja

EEE

Az E jelalakjanak' energiaszoro csucs- es elhauisa! a tapasztalatok szerint jobbdra a bettljel hasi reszh celozuik meg (lasd kes6bb az AE peldajan). E jelenseg a ie/tarosi munkat olykor megzavarhatja.

x

Az F, (e)F jelalakja (***)

x

F

Az F jelalakja gyonyonl peldaja az egyoldali jelenletnek.

A G, (e)G jelalakja

G

FFF

GGG

y

y

A GY, (e)GY jeJalakja (**, ***)

GY GrGYGY E jelaiak feluletes eszleIessel a D jelalakj6val konnyeden osszetevesztheto.

A H, (e)H jelalakja (***)

x

H HHH Amini fa/hau), a H jelalakja eseteben is lehetne elmelkedni, hogy mikeppen is ertelmeztiik e sodroda energiaorvenyt, Amint kideridt, a H betd az egyoldali je/ellIethez ragaszkodik.

Az I jelalkja (***)

y
'. III. ~
x I

Isrnertete e kulon rnagyarazarot nem igenyel,

III

Az Ijelalakja (***)

f

Az L, (e)L" L(i) jelalakja

llf
x
iii L A I, (e)J, J(a), J(o) jelalakja

J

x

Jfl

A K, (e)K jelalakja (***)

K

• Y

KKK

Amint a jelharornszorozasbol kiderul, a K az egyoldali jelenlethez ragaszkodik.

..,50

~y

x

LLL

Az LY, (e)LY jelalakja (***)

LY

x

LYLYLY

A jeiaiak paratlan, erdteljesen egyoldalra k{v{mkozo, s csupan az egyik allOt [elhasznrll6 aszimmetnkus aiakzat, melynek kivdlasztott atl6jajocskan liHnylilik az Y tengelyen .

Az M, {e)M jeJalakja (***)

M

Y

x

MMM

At Y tengely [li.ggS/eges vonala nem tartozeka a jelnek, vagyis a beta fi~ggoleges vonallal nem lezdrt .

Az N, (e)N jelalakja

N

x

»)

NNN

A bal es jobb oldalt os zekot6 csucs- es elharas vonala szinte mindig jelentkezik, de id6ben nem allando es nem tartozeka a jelnek (vekony vonaltal berajzolva a jobb es a bal oldal kozott),

A NY, (e)NY jelalakja

NY

x

DD

NYNYNY

Az 0 jelalakja

x

000

52

y

y

y

Az 6 jelalakja

6

y

x

666

Az 0 jelalakja

x

606

Az 6 jelalakja

6

x

666

A P,. (e)P jelalakja (***)

p

y

x

ppp

Az R, (e)R jelalakja c-. ***)

R

x

RRR

Az S, (e)S, Sea) jelalakja (**, ***)

y

x

S

Az S jelalakja tehat nern kfvan az Y tengelyen nilra atnyulni.

sss

A SZ, (e)SZ,. SZ(e) jelalakja (***)

sz

szszsz

Figyelem! A kozeps(i resz kicsacsasoddsanak erzekRtese nagy odafigyelest igenyel!

A T, (e)Tjelalakja (***)

T

x

y

TIT

A TY •. (e)TY jelalakja (**, ***)

TY

y

x

TYTYTY

'55 ....

E bonyolult jelalak. erzekelhetoseger az 61- es csucshata ok i megnehezftik, A TY jelalakjinak megharomszorozasanal a rovidke jelzdvonalak a zarakkal fedesbe keriilnek. E beninek "talpa' is van.

Az U jelalakja (**, ***)

y

x

u UUU A'l. U belli a haromfeldl lezart Ogy. Tevedes nern merulhet fe1, 0 maramint mai rajzolt alakjaban is mutatja -, a majdnern befejezett foldi forma. De hogyan jelenthetjuk ki bizonyossaggal, hogy e jelformat>peldanak okaerf - az X es Y tengelyeken is meg kell vastagftani? Hiszen amint lathato ez a jelharomszorozasbcl nem derulhet ki, Nos. erre a betlikett6zest kovetden fellepd energetikai hatas adhat egyertelmii valaszt, amely a Paros-paratlan szabaly aktfv probatetele,

Amint arr61 sz6 eseu, a haromszoros, otszoros jelalakok eseten a kepz6d6 beniformak szoros egymasutanisagban kifele nyomakodva terjednek, egyre tavotodva az Y tengelyt61. EzzeJ szemben, ugyaneze« szabdly parossagi elve; beta ketszerezes es negyszerezes eseten a hanguis es a kipz6d6 bet{fk energiakeplete tel/ele torekszik, vagyis az X tengelytlJl igyekszik eltdvolodni. Tekintsiik meg, mit mutat a kettozes energiakeplete:

12. abra

y

uu

x

Fenti pilda nem valamifele kUloflc megoldasra hivja Jel a figyelmel, hanem a ptiros szaml1 ismetll5dh ellergiaszaMlyara! A tobbi ketseges betiifonna eseteben csupan nem lettek e kett6z.esek lerajzolva, mert megnenezltenek az esetleges tanulas folyamauit. Ketto-negy-hat betujel, azaz paro sag eseten mindannyiszor valami ehhez hasonlatos, 61lalano' kep tirulkozik etenk,

Tekintsiik meg a maga reljessegeben az U maganhangz6

sokszorozasabol ad6d6 energiajeleket 1,2, 3, 4, 5, egymast kovetoen hangz6 vagy forrasvfzbe kodolt bettijel eseteben, s ez ra fog vilagftani a Pal'os-paratJan szabaly lenyegere (13. abra):

y

x

y

x

U 13/2. abra

uu

13/3. abra

UVU 13/4. abra

uuuu

y

13/5. abra UUUUU

A jelaiako« (eMf paras szcll7lU ism(Jtf6dbkor Jelfele, pdratlan szama ismetl6deskor pedig kifele tbrekstenek. £z akkor is igaz, ha a lelrt betfik egymast61 elternek, vagyis sz6alkotasnal es mondatjflzesnel

ugyanez a helyzel all fenn!

Ennek alapjan derulherett feny arra, hogy az U beulalakja az X es Y tengelyek felot is Iezart, azaz mindket lengely aktiv resze a jelnek. Ha on16keppen dertilt feflY ana, hogy az A, A, c, CS, D, GY, r. f. ], P. R, S, T, U, D, v, z, ZS eseteben az Y tengely megvastagftand6 szerves n~sze a konturvonalaknak, hogy az F, H. K. LY,M, .. eseteben az Y tengely megvastagftasa eppen hiba lenne, s hogy az X tengely felol az A, A, ay, TY. u, D, lJ betiikne.k talpuk is van,

Az U jelalkja (**, ***)

x

o

Ou(;

y

(;0

x

Az U jelalakja (**, ***)

x

000

Az 0 eseieben figyelrnet erdernel a feloldala ' szimmetria es a talpre z, valamint. hogy az altalunk i mert (hot szii) U-t az energiaalakzatok nem igyekeznek ertelrnezni, azaz: az U-nek ktilon jelalakja nines!

0( 58)0

A V jelalakja (* * *)

y

x

vvv ~z altalunk ismert W belli! az energiaorvenyek k6drendszereben kiilon nem jegyzik, hangzaskor es kettozeskor a V betf legegyszerfibb, kettc5zott jelalakja sugarzik felenk. Azaz: W-t 8.Z aJaphangok ABC-jelalakjai kozott szerepeltetni felesleges.

A Z jelalakja (***)

x

zzz

A 'IS jelalakja (***)

y

x

zszszs

ZS "I '

Amint a ZS jelalakja igazolja, e han gunk energetikai ag a zim-

merrikus alaszatot gerjeszt, melynek resze az Y tengely.

,MAsSAL"-HA GZ6K ES KULONLEGES HANGZ6K

A rnaganhangzok es e-vel hangz6k kategorai mellen tovabbra is letjogosultsaggal bfr6 "mas al"-hangz6k kozul, pelda ertekuen tekintstik meg az (i)KSZ, X, KSZ a K(u) es a R(6) jelalakjait:

(i)KSZ, X, KSZ r--, >1<**)

y

x

Amint ltithato gerjedesekor X helyett a K es az SZ hangok jelalakja jelentkezik a parossdg energiaszabdlya szerint. Vagyis az X-er al alaphangok koze sorolni [elesleges, hiszen onafLO eflergiaorvenyalakzattal nem rendelkezik.

K(u) (***)

y

x

A pelda ertekfJen vdlasztott K{lt} hang ondllo energiaarveny-atakzattal bir, azaz: az alaphangsorba sorolui nagyon is ce/szcl'll.

R(6) (*"'*)

y

x

A R(o) hang onall6 energiaorveny-alakzattal szinten rendelkezik, vagyis az alaphangsorba sorolni ('f!lszer(1.

A .rnassal' -hangz6k es ktilonleges hangz6k szama egy lehet'eges es tudomanyo sabb feltara soran bizonnyal jelenrd en szaporodni fog. A tovabbi feltarasok szerepe kettos lehet: hisz arnint peldainkb61 kitrinhetert, mig kedvencunk, aWes az X Isten kodrendszereben ernlltes nelkul elenyeszik, addig egyeb mas hangalakzatok K(u) R(o) stb, jelentds szereposztashoz juthatnak,

Ezek leuek volna tehdt azok a::. {isje/ek, amelyek a magdnhangzok es massalhangz6k energiaorveny-kepleteib51 kiolvashatoak. Ezeket az 5srovas-jelalakokat bdrki a vilagon megtapasztalhatja, felismerheti, es onmaga is beazonosithatja, amennyiben kepes arra az 61dolatra, hog)' onmagaban bekessege), nyitottsagot, k/vancsisagof is e/fogad6keszsegelleremtsen.

E jelrendsterrel egy olyan ABC-je/sort sikeriil: megismernunk, amely (l teremtett fizikai vilagba» mindeniat egyanlnl igaz, s idotol es helyt5lfiiggelleniil. bizonyosan "egy tor61fakad". Hisz ez eppen az a kodrendszer arne/yet valamennyi, ndlunk esetleg intelligensebb Leny /eltetJeniil.megerf: meg kell hogy ertse, mer! e jelek mogolt a Teremui vaiostig« es a fizika torvenyei dltnak.

Ne zavarjon meg egy kutat6 elmer sern, hogy e jelen egeket pillanatnyilag "temHSszettudomanyos szempontb6l" nem lehet megmagyarazni, h' izen itt sokezer ev athidalas~r61 van sz6. Ma meg nem ertji.ik, de holnapra tudornany lehet beldle.

S Iegyen bar valaki a leghangosabb kerelkedd, c ak ketszliz evvel ezeldtt bizonnyal azt sem tudta volna megmagyarazni, hogy mi az az elektromos. ago

Az Isteni Terv szamunkra letrehozta erne os-ABC jelsort. Immar az 6 i jelkeszletet - legalabb aJapjaiban - megtekintve, tisztelettink jeleul foglaljuk Irasba a maig fennmaradt, s nyilvanvaloan ugyanazon tor61 leszakadt magyar rovasfras egyik, napjainkban elfogadott valtozatat.

61

OSSZEHASONLIT ASKEPPEN

Fii.ggetleniif att61, hogy magyar rovdsjelek. suimos varidcioja [ennmaradt, szerepeijen itt Ian a legelfogadauabb jelkeszle), hogy az analogiakat e a (eve zteseket minden erdek.lod6 eszlelhe se.

Tekinrsiik meg egymas mellen az os-ABC jeleit es a magyar rovas jelkeszleth.

Mai betGjel Os-ABC Magyar rovas
A 1. 4
A 1. 4
B X X
c 1 1-
cs \::t ~
0 .r .r
E ) ~
E ~ ~
F ~ CB>
G A A
GY 1 .f
H ~ A
I t .r
f f f
J 1 1
K < <)
L ,4 ~
LY 0 (;;)
~62).. Mai betiijel Os-ABC Magyar rovas
M 1:. ~
N ) )
Ny D 1)
0 J .)
6 j ,)
6 ,) ).
6 .). J.
p ~ ~
R H H
S A r.
sz i I
T 'Y '1
TV x- X
u ~ txl
-0 ~ t><l
0 ~ ~
(r t
V M M
Z ~ ~
ZS "I Y Ietenfelsorolasban teha; egymds mellen szerepel a magdn- es a massalhongzok mai, elfogadott hazai betfIjele, az os-ABC megfe/elo jela/akja is a magyar rovasiras kinismenebb irdskepe, amely szekely testvereink j6voltlib61 fennmaradt.

~63~

Ut61ag nyilvanvalo, hogy valamennyi tortenelmi szituacio az emberlelek szarnyalasat es fej16de et segfti. Elrnarasztalni tehat senkit nem szukseges, hiszen rovidke ernberlettinkbe nemigen fernek bele a veletlenek. Szabadjon azonban megis megallapltani, hogy hazafias erzelmektol hevidve, vagy a kfwincsisag ldztihon egve, e magyar rovasjelekfennmamdasaert a politika is a tudom/my eddig nem valami sokat lett.

Amint lathat», az os-ABC es 0 magyar rovdsiras kozti kiilonbseg valoban eppen azoknal a jelalakaknal fordul elo ahol az Y vagy az X tengelyekre valo tiikroztetes teveszteseke: OkOZOfl, vagyis ahol nem egyertelmu a jelalak. ElIol fuggetlenid, immar nem scUly buszkeseggel tlllapfthatjuk meg, hogy annyi ezer ev utan, tulajdonkeppen nem is torzulrak olyan szamottevoen e je/ek! S egyebkent is - kis 'e visszanyulva az ostortenetbe -, meg az iii kirunhet, hogy e jelrendszert a magyarsag a Vfzozont kovetden mar akkor hibasan vene ar, meet a hibak valaho! a kodbeveszo rruiltban keletkeztek, vaiamikor az Aranykor (vagyis az Oroszlan Vilaghonap) eldtt, amikor meg az atlantiszi faj volt az emberi vihigban az egyedurallcod6.

Ez ugyan mar val6ban csak rornantika, de kepzeljUk c ak el: ha ez az 6si nyelvrendszer csupan a sajat teveszteseit is ezer eve ken at ilyen precfzen kepes volt tovabbadni micsoda iszonyatos tavlatokbol erkezhetett ez a tudasl

Nyugodt lelekkel kimondhatjuk tehat: amit megkaptunk, azt magyar testvereink a Jeghivebben megoriztek a vilagnak, Koszonet erte!

Sokakban felmeriilhet a kerde , hogy a tortenelrni id6k sodrasaban vajon mikor es hoi deformalodhattak el ezek a jelek? Erre nem erkezik valasz, Emlekezzunk megis elsdkent a rortenelem eldtti iddkre.

• Elsa kozelftesben a legnyilvanvalobb e hibakat onnan eredeztetni, hogy id6nkent szillcrhettek olyan beavatottak. akik jogosan, vagy niltengo onbizalommal .belenytiltak' a bizonnyal .szent" jelek soraba, s onhatalmulag osi jelformakat valtoztattak meg.

• Nyilvanvalo leher a regi Iatnokok, papok, Irastudok, uralkod6k es pr6f6tak felelfissege (vagy inkabb felkeszulerlensege), amiert e jelala-

kok egy reszenel az X tengelyen elhelyezkedd benijelek talpait nem fedeztek fel, vagy figyelmen kivtil hagytak, s az Y tengelyen atnyu16 jelalakokat egymassal (sokszor nem tudatosan megkeverrek vagy osszetevesztettek, hiszcn a maihoz hasonlatos kontrollra nem adodott lehetdseguk,

• Harmadsorban nem szabadna figyelmen kivtil hagyni, hogy e "szenl jelek" egyidejUleg a tortenelem elotti id6k nagy reszeben titkosak is voltak! S hogy rendszeruk egykonnyen De legyen felfedheui, hajdanaban szandekolt csereket es elirasokat is alkalmazhattak azok, akiknek ehhez barmifele erdekiik ffiz6dhetett.

• Tovdbba: jelentds fordulatot hozhatott az az ide; zak, melynek oran a robbszazezer evig uralkod6 atlantisziak - sajat vegoraikat erezve=-, ami kis alkalmazkodo, "ugyes", bar rovid elenl, hordaszellemben elo s akkor meg fel-allati fajUi.nknak atorokftettek a tudast (a sajat tuda-

ukatl),

• Nagy horderejG valtozas kovetkezhetett be, arnikor .az Isten fiai bementek az ember lanyaihoz". Ez valamikor a Vfzozont kovetden tortenheten, megpedig feltehet6en er6telje genetikai beavarkozassal parositva, Hiszen (imrnar tudvalevdleg) - "amikor az Isten fiai az ember lanyaival osszehazas odtak, e ezek gyermekeket zultek nekik: ezek voltak a regi idok hires hosei" (Ter. K. 6.4.). Ez a beavatkozas, kulonosen Noet kovetden, vagyis miutan az arlantiszi faj vegkepp elenyeszen, teijesseggel alkalmassa rene a homo sapiens feltorekvd fajar arra, hogy teste kepes legyen az emberlelek befogadasara es a tudas atorokitesere. E beavatkozas -legaM.bbi az os-ABC jelrendszeret illet6en - bizonnyal nem szetforgacsolo, hanem epifo lehetett (illerve kelleu hogy legyen), hiszen az "Is len fiai" Ielreherden szinten ezzel a jelrendszerrel erkeztek, s kornmunikacios celjaikra ok is ugyanezt hasznaltak.

• Atterve a tortenelmi id6kre rneglehetdsen rombol6 erejCi valtozasok tortenhettek, amikor az ernberiseget vezetd papsag elhatarozta Babel tornyanak - a Vilagtoronynak - a fetepflesel.

• Tudjuk, hogy abban az iddben uj erdre kapott a feltorekvo nepek Vfzozont koveto rnozgotodasa, vandorlasa es helykeresese.

• 6sjelkutatas szintjen, irnrnar bizonysagok fedezete mogon is igazan

~65

erdekfeszfrd titkok Jappanganak. Hogy a Vatikan kincseskamraiban meg a sajal ismeroseim is lattak robbezer eves, kopjafakba vesett rovas abc-to azt elhiszern nekik, hiszen avatott papokr61 van 5z6. Hogy Istvan kiralyunk kenytelen volt a rovasok 6si szokasmodja (kultusza, szertartasa) ellen terrort (is) alkalmazni, immar elfogadom. Hogy a Nyugatnak nem erdeke az igazsag felszfnre vetulese, ezt minden magyar beavatott j61 tudja,

Megse feledjuk, hogy e tudas [elszlnre hozatala amiau szidcseges, mert azt a racionalis fajtat, akik evsuizadok ota irimyftj6k a politikal technikai fejltidest es annak lehetseges iranyat. a haborasdit es a Fiild kirablOsat. nemsokdra eppl4gy elsoprik az Td6k viharai, mint ahogyan az atlantistiak elttlntek. Az anglikfm klJltl~rkorszak letoresevel pedig vis zavonhatatlanul megkezdddik a V[zonro VilOghOnap megvalosltasdnak. kora.

Csak remenykedhetUnk abban, hogy eme <'5 jelek es a magyar rovas egyez6sege a sajal tudatunkat i kcpes e vaJhat olyforman m6- dositani es alakfLanl, hOllY a racionalitas szukUIt agytekervenyein feltilemelkedve, s a "magyarkoda.s" csapdajat ahizattal es ttirekvessel elkerilive. egyre Hibben nllalaijanak vegre onmagukra!

S nern elsosorban arra lenne szukseg, hogy a magyar koponyak az osszes vilagtajak iranyaba szerszoratva, a vilag minden mas egyetemen tanftsanak, hanem hogy mindegyiktink idehaza talalja meg onmagat, s felhagyjon a viiag rna. nemzeteinek utanzasaval,

Babilon koraban talan amiatt vdltak szet a nyelvek, lIoRY valamennyi torekv6 nep leteklejJodese egyeni utakon indulhasson el. A Terernrd a teremtett Valosagot csupdn az emberi tudatallapotunkon es foldi tapasztalasainkon keresztul kepes megtapasztalni, Emiatt nemcsak valamennyi nep, hanem minden egyes ember feladata t6keletesefi egyedi. Ha pedig emberek embereket masolnak, nepek pedig nepeket, akkor abbal sok j6 nem szarmazhat, mint ahogyan abbo! sem, ha terrorral kenyszeritenek barkiket az .. alkalmazkoddsra",

Hat ezert kellene kabult nepunkbOl valamifete teremto er6t gerjeszteni. Tererntf ere; pedig rna mar csupan azokb61 szarmazhat, akik az erdek elver es hatalmi torekve seket mel10zni kepesek, s nem is hajland6k felelemben elni emiatt,

Az os-ABC jeleit a magyar rovds nyelvemlekeivel osszevetve, a tobbe-kevesbe "egyseges" elirasokat erdemes reszletesebben is sorra venni. Ezen elirasok egysegessege arra uial teluu, hogy az esetlegesen nem is szandekolt [erditi« mar az igen reg; id{fkben tonenheten. A magyar rovds kuli.illjeJe iskoldi e jeleket tulajdonkeppen mar ilyen alakban vehettik. at, s mdsoluik azokat egymasro! ( .. flerhoszsziglall" J.

Mivei az eltrdso): jobbara az X es Y tengelyekke! kapcsolatos anal6gitik tsmeretenek hitlnytib61 adodhaua«, megallapfthatO. hogy a je alakok koziil a

B, CS, D, E, E, 0, I, J, L, N, NY, 0 6, G, 6, R, Z jeleiveJ alig merul fel problema, ezeket a kesdbbi masolok illetve iskolak egyrnastol is, hellyel-kozzel, jol vettek at.

Ezzel szemben a

C, F, H, K, LY, S, T, 0 a tukroztetes teveszteseit jelzi, mig az

A, GY. M, SZ, TY, V, 0, ZS felteheuien joval BabiJon e16tti

tevesztesre utal,

Valahol kulonos jelentosege lehet annak, hogy vegig a rnezopotamiai, sumer, szkfta, etruszk, turk-vonalon hason16 vagy ugyanazon hibakat vettek at, kovettek el es viuek tovabb az Irastudok,

Konnyen lehet, hogy az elfrasok erne "egysegessegeben" is szamunkra k6dolt uzenet rejlik.

671-

MAGYAR ROYASOK KULONFELE VALTOZATAlNAK ENERGETIKAI EGYBEVETESE

Szukseges megallapftanunk, hisz ezt barki hozzaertd megtapa ztalharja, hogy a magyar rovas szamos valfaja sem a jelek, em pedig a mogottes hang-alakok energetikai kepet nem befolyasolja!

Amint az elviekben mintegy hat-herezer eve tarkany-rovas, S az uz(pa16c)-rovas valtozatos jelkeszletebdl kininik, nyilvan val6an es elo zeretettel alkalmaztak a cirkalmazast, a kulonfele .kanyarintasokat' . a jobb es bal oldali jelek csereberejet. (Vagyis energetikailag vegyltettek a jobb e. a bal oldal jelkeszletet.) Ugyanezen rendszerekr61 az i kiderul, hogy a hibakat, ellrasokat. ferdfreseket e felreerteseket rendre eppen olyanforman kovettek el, ahogyan az iment Iathattuk. Vagyis ugyanazt szukseges i met megallapftanunk: ezeknek is egyetlen, e korszakokat mege16z6 kozos 6S161 kellett zarmazniuk, s ez az 6sjel-keszlet tisztan energetikai, vagyis a 'ztralfizikai aJapokon kelleu hogy nyugodjek. Tehat ismeretanyaga az e tajekoztat6ban k6z61t elvek alapjan kelleu, hogy alljon.

1gen sdlyos problemank es lelekbeni valsagunk, hogy a homo

apiens tudornanya a jelenlegi "eldfelteveseinek" korlstai kozott a szuper-intelligens 6 iseget nem fogadhatja el. Ma azt valljak legtobben, bogy kezdetben voltaic a kepi jelek, abbol leuek a zokepek, majd a benlk. Vagyis az ira tud6k tobbsege egyeten abban, hogy regen lerajzoltak pI. egy oroszlant. kesobb abb61 alakult ki a LEO fogalma is jete, majd ez egy zenisodott, mlgnem lett bel Ole rovas, (ekinis), majd .Jatinos" L-betCi.

A Teremtes nyelve ezzel szemben a kovetkezoket sugaUja: a legnyilvanvalobb, hogy e fizikai energiajeleket az erthetdseg kedveert - akar az elemi iskola elsa osztalyaban -, egyenkenti, rnegfelel6 kepi jelekhez, praktikusan "isteni szimb6lumokhoz" kapcsoltak az emberiseg akkoriban elr legbolcsebb emberei.

Atorokitettiink egy szuperfizikai ABC-k6drendszert, amelyhez a mai kor fizikaja nem i konyft. Hogy ez valamikeppen tovabbadhato

~68

legyen, az ernberi eg legbolcsebbjei ebb61 - az irnenti peldaruil maradva - "oroszJant" csinaltak. (El6bb lehetett az L-~tti osrovas jete. melyb61 a foldi emberiseg szarnara fekvo oroszlan-szimbolumot, kepi jelet alkouak.) Ez a kepi jel tart6san le~ezhete~. Ez lehetett az o~a sok teve zte nek is. Kes6bb vagy olykor ravezettek a latnokokat arra, bogy e jelrendszer mindenkor erzekelheto valo ago S .b~ litko_n ~gya~ ez a tudas is ell, a ,vi agi' birodalmakban a kepi jelekbdl ismet

vis zaalakitottak" a zokepeket, s abb61 egyszertisiteth~k a rnai ABC

"

jelrendszeret.

A magyar rovaslras teljesen egyerte/rml betili:

E, E, G, J, L, N, NY, O. O.

Azok a beulk, ame/yek a magyar rovas szerint is pontas jelalakkal rendetsemek, de atnYlilnak a masik. terfelre:

B,D,1.

Azok az egyertelmlX betdk. amelyekjelismeresehez a Parosparatlan szabO!y aikalmauisa sziikseges:

es. P, R, Y, Z.

Rovasjelek. apr6bb elteresekkel:

1.6,0.

Rovdsjelek elteresekkel vagy jerd/rissel:

A A' M TY U U (ertelmezeslikhoz a Paros-paratlan szabaly

, , ,.,.

alkalrnazasa sziik eges),

Rovdsje/ek a tiikroztetes tevedeseivel:

e, F, H, K, L Y. S. T, ZS (ertelmezesiikhoz a Paros-paratlan

zabaly alkalrnazasa szukseges).

Azon jel, amelynei a jobb- h baLoldali tevesztes nyiLval1vaJ6: o (megfejtesehez a Paros-parallan szabaly alkalmazasa zuk-

sege ).

Teves, helYlelelliii ertelmezeu vagy mestersegesen valtozuuott jet:

GY (megfejtesehez a Paros-paratlan szabaly alkalmazasa sznkeges),

Terrneszete en ezzel e jelrendszer "nem lehet teljes", mint ahogyan intuinv kesz eggel vizsgalva valojaban egyik rendszer sem lehet "teljes", Ahhoz azonban ennyi is elegend6, hogy aki kic it is kfvancsi termeszetii, ezaltal beletekinthessen valamely "mas", s talan eszmenyibb "Va16sagba". Ez a Valosag Ietezik, jelen van. s korunkban f6keppen a jobb es hal agyfeltekek harmonikus egyuumukodese» keresztul szandekozik ervenye ulni, Sajnos, ezt .Jizikailag" viz galgatni nem mindig konnyri feladat. Hogy pedig ezen intuitiv tudast miert nem konnyfi a racionalis tuda talajara lefordftani arra vonatkoz6an - azt hi zem - valaszt adnak a kovetkezd fejezetek.

0(70

JELALAKOK SOOR6oAsA AZ ENERGIAbR vENYBE

Valamifele gyors[to es taszlui nyomutek miau a pararlan szamu bell7k utals6 tagjafolyamutosan klfele nyomja az energiaorveny pcrdiUetenek pa!astjat, vagyis: mimegy szelesiti az orvtnyt.

Belak parassliga eseten a betu-jelalakok iaols» tagja nemcsak kifele. hanem. (altalaban a legutolso [elet ilteuien) kifete es felfeU tal6dik, sodrodik, es karakrerevel el is csavarodik az energiamezOben. Parassag eseteben szinte mindig ez a szabcilyervenyesiil, am amint meg egy berli! irunk az ilycn sz6alk{}tasbal1 a paras szamu jelek melle, a betilsor (paral/all szaml1vQ valva) ,minfegy "kiegyenesedik", azaz

kifeLe tolodi«.

Az alapkutatasnak ezen a kezdernenyezfi szintjen tulajdon-

keppen meg azt em voltunk kepesek megallapfrani, hogy e jelenseget a tudatunk erecmenyezi-e, avagy spontan, "ember nelkul" is igaz Iehet-e mindez. Hi z gondoljunk csak bele, ha kimondjuk vagy Ieirjuk a J(o), KH vagy SZ alaphangokat. tiszran fizika helyett -,caki; a tudatunk kepes eldonteni. hogy esenlkben egyetlen hangra es benlre, avagy kel ktilomil16ra gondoltunk-e. A benlalakzat ugyanis, energidban ennek megfelel6en alakull S ilyenfonnan erthetd meg igazan ez

a kolcsonhata .

A tevesztesek elkeriilese vegeu mindezeket meg a viz galatok

megkezdese elou j61 meg kell fontolni. S barmifele alapkutatast folytassunk is hang-alakzatok es betfik eseteben. a jelalakokat MromfClekippen s'liikseges vizsgalat tiirgydvd lenni:

- onmagukban,

_ bnmagukban - hOrma. ismell6dessci.

- iinmagukban - kettozotten.

A'l i/yen vizsgalatok saran meg kelt szoknunk, hogy paras betukiilesben az I4to{sokbu siereplii jel az energetikai adolfsagokhoz ulkalmazkodni igyeks'lik, s egyaltaldban nem valamife!« "erotlen,18 t" jetent, ha olykor az elsue a1l6 je/alak fele meretat produkc.1lja.

( d pl. az AA e eteben.)

'71

y

x

AA

Rajzoljuk le e jeleket kulonvdlasztva is:

y

x

A A

Ujabb beta hozzairasaval a "rend" ssinte mindig heiyreali, a SOl' .kiegyenesedik", s ismetelt hozzdfras eseten mas belujeLjogfelugorni a SOl' vegere.

Termeszetesen folyamatos iras kozben mindezeket nem kel! i/y modon figyelemmel kiserniink, hisz ez csupdn az energetikai jelenseg sajatos ji.zikJjat jellemzi.

A tovdbbi jelalakok bemutauisa eseteben ~ a novekv5 bon yolulisagi fo« miatt - a bal oldali jelalak-tibrazoltis kizar6lagossagtillal maradunk, hisz a jobb oldali jel ennek amugy is a jorm(Uis fiikorkepe lenne.

Tekintsiink meg neluiny kettozon jelalakot, reszben a pelda kedveerf, reszben. hogy kitilnjek: a kulala elme e vizsgalodasok sordn mi[yen neMzsegekkellaltilja szemkozt magdt:

y

y

x

AA

72

y y
~
x x
AE AU
-'} Y
x EB Kettos beuikapcsolatok eseten gyakorta alkalmi betfIkotesek }ii/mek lhre.

y

y

x x
AH
. Y
rP
x x
80 x

Betukettozes is kettozoll beulkapcsolat eseun a sz6r! energiavonaiak (csucs- es elhatas} gyakran megzavarhatjak a jelek ertelmezeset, meg/w ezen energiasz6r6das intenzitdsa elel1yesz5bb is.

Bett1kettuzes eseten a szor6d6 energiavonalak kisil/esi irallya gyakvr- 10 modosul, amde ez a jelalakok ismereteben mdr nem is annyira zavaro. (Ldsd: Alill, 2,3.)

x

y

y

x

A Ell

y

'-- x___J Atl3

Enne! sokkalta bonyolultabb problema a bal es jobb Mlfel egymastx: csuszasa, vagyis amikor egy-egy jet eseteben nem tudni, hogy a baloldali konuavonal vajon a baloldali jel resze, avagy a jobboldalhoz tartozik-e. (Lasd pl. a B, D, P, LY eseteben.)

Komoly tapasztalat, hogy a bettikettdzeseket igen megsfnyli a koncentralt figyetem.

Termeszetesen ezek mar nem hangok es hangzek szabdlyai, hanem a befltk szaMlyai. Men az ellergiaorvenylh egyi« terJeleflek kepzrierbeli elhagyasaval a herak Dnallo eletre keltek!

74

A REITEIT DTMENZI6K SZAMUNKRA TALAN KULONOS TORVENYEI

Vegezzunk el eg)' erdekes ktserletet: £Jjunk le egy mal magyar D bettlt, s vessiik ala polarizacios eljardsnak. Valaszkent rovidesen felgerjed el.Ollilnk aD energetikai rovasjele; (.r).

Most vessiik papirra az NY beft; os; rovasjelet; ( D ), amely

tehtit tuh~idonkeppen a mai magyar D betiinek feleltethet6 meg, S polarizaljuk ezuttal ezt. Nos. termeszete en nem jelenik meg energetikai rovasjel, hiszen az osrovas NY betfije maga is energia-jelalak; ( D ). vagyis meg egy jelalakja nern Iehet, hiaba is hasonlit a D benlrel

Ha pedig ez eddig e etleg zavaros is lett volna, gondoljuk vegig, ha kelt, tobbszor is: az elsa es a masodi]: esetben is szabdlyos magyar D bettit vetenunk papirra, de az elsa esetben valoban a D betilre koncentrattun«, mig a mdsodik csetben hiaba irtuk fel ugyanezt, amikor kozben a rovaskeszlet NY bel{(je jdrt a fejiinkben- Vagyis a ker eset kozott egyetlen elter6 sajato sagot talalhatunk: a ket e et mindegyikeben mas es mas, (ehat eltero volt a tudattartalmunkl S mivel eltcro volt a tudattartalmunk, ennek megfelelffcn alakult a magasabb fizika energiavdlasza is!

75

MEN YEI ES FOLDT JELALAKOKR6L

Zarathu ztra lend Avesztaja szerinr Isten jelei es szimbolumai arneJyek a Me.nnyei Birodal.omb61 zarmaznak, vilagos szfnfi, sug6.r~6 jelalakok, nincsenek "lelt", belillr61 nyfltak, urese , vagyis a Materia auyagaval nem kitoltottek. Ezert Irt Jezus az ujjava! a porba, ezert kar:ohak, ~yo~Uik. p~eseltek agyagba, ve tek k6be e faragtak faba az o rovas Jel~lt. s. ernl~~t lathat6 a magyar Szent Korona legfelsd kepen, ~ Atya k:p ... ma~a ~omyez~teben valamennyi szimbolum szigonian vlhlg~S szm~ ml~tazattal rajzolva, Mert ezek ily medon .fenylenek", nem ugy. mmt a tmta vagy goly6stoll Iras, s a papfrra nyomtaton betn. Eme:ek , teli" vannak tintaval, nyomdafe tekkel, "Maleriaval " tehat nem LS fenylenek, hanem inkabb .sotetlenek",

.. Ma_i trasformalnk kozul egyetlen olyan akad, amely tan napJam,kban IS szentnek tekinthet6, arnennyiben vissza nem einek vele: a ranarok tablara tOl1en6 kretafrasa,

A :eny16, az tstentet val6, ami "nines teli" Materiaval, belul ~eher es nszta, avagy attetszo, mint peldaul valamely betti korberajzolt J~le pl.: K...A ~end Aveszta szerint ez jelzi, hogy mennyei kapcsolatro,l. avagy Jelrol van szo, mig ezzel ellentetben pl. a .reli" K jelalak, bar: attol meg lehet j6 avagy rossz, de mivel a nyorndafestek anyagabol all ossze, a foldi vilaghoz tartozik. Emiatt szerepeJ a magyar Szent Koromin a Jezu Kri zoos abrazolason Kriszius neve is, S kepmasa kornyezeieben az osszes zirnbolum i otet szinnel abraz~lva; mert habar Krisztus rnaga .rnennyel' eredetCi, de Jezus teste mar az anyagi vilagb61 alo .

. MennY,~i jelalakokar rna nagyon nehez produkalni. Emiatt, kor?e~~Jzolt .~eluk ,het~~t! (:,1, ~~ C), beavatott oseink a tudast okaig mkabb .fulbe sugva tanlrottak, hogy ne szegjek meg az osi elveket,

76

BETUK KAPCSOLATA, Sz6ALKOTAS, MONDATOK

Az ilt kozall vizsgruatok saran, "alapszinten". Isten k6drendszereben leis- es nagybetUk kozotti kiHonbseget, mondalkezdo nagybeti'iket es

inisjeleket mindeddig nem sikertilt felulrni.

A rovabbi szabalyszerosegek rendszerbe foglalasava1 feltehe-

tOen meg kell vamunk, amig a tudomany vagy az emberi erdek.16des megteremti a sziszlemalikus vizsgaIatok kutatasi feltrS:teleit. .. Bppen ilyenforman ugy nlnik hogy a gyorsabb irasm6dr~ ,va16 to,rekves pusztan az emberiseg "mennyisegi" szemIel.etm6dJab61 =-= igeny. melynek e k6drendszerben kiilonos~bb ~~lentosege runcsen.

Erdeke sajatossaga az osi energellkal jel[endszernek. hogy

egymast61 fllggetieniilieto. hosszli hangsor vagy betusor, S lez~ .gondolat eseten az elvalaszthat6 energetik.ai resznel, az energlaJelek "zanisakent" es uj "mondat" kezdesekent, a ket jelsorozat kozou megjelenik egy nagyobb pont vagy egy apr6bb korocske!

LBHETOSEG AZ EMBERI 6SNYELV FELTARAsARA

:,'eltetelezv.e. bogy, a feltart os-ABC nyomatekosan hozzajarult az os. zem?enseg . szoal.~otasiihoz es hajdani mondatformalasaihoz, szmte kivanko~~ a kovetkezo kerdes: vajon mit yen lehetett az az 6si nyelv, az a kiejtes, sz6 es mondatforrnalas, amelyen Isten szava zengett?

BizonnyaL ~z~n mar so~an es sokat gondolkodlak a nyelvtudornany s~emberel IS, s "Mla az egypartrendszer majd fel evszazadanak errol a legkevesebbet megis tan a magyar ember tud. '

Tudornanyos igenyu felwasi rnunka mar sokhelyutt folyt erre vonatkoz61ag, jornagam is legalabb haromfele variacioval talalkozhatt~ nyomta~as~an. Igaz, an~ igaz, ezeket a munkakar nemi igennyel azert keresgelru kellett, saki nem keres, ugyan rniert talalna barrnit is?

Kedvenc logikank zerint a homo sapiens faja valarnifele kad" h.0malyb61 e~kezhet~tt az Ertelern Fenyebe. Ezt igazolja a szisztem~tikus t~d,~~any~ssag, s erdekessegkeppen ugyanezt igazolhatja az "ez.otena 18. Meg a Teremtes folyamatanak em mond ellent, hogy amlk~r ~z ~rtele,m Fenye es a~ ernberlelek a benniinket megel6z6 atlantiszi fajban ell, akkor a mal ember osi veruleteinek falkai id

h d" t"" ' rnaJ

.~: ai a o.~s~zovetseg 1~g6sibb es leglazabb felmajom szintjen, ftny-

tyogve es ontorv.enytIen jartak csapatostul az erdok mily6t.

Egyelo~e Igaz~l~atatlan, de amikeppen rni, a mai napig szolg~at~nkba kenyszentJtik a lovat, barmokat, elefantot; feltehet6en a m~szt~us ag~felteke bfivoleteben eto atlanriszi faj a homo sapiens ~kkonban meg "eszmeJetlensegben" leledzd, befogott peldanyait eppen fgy, barmokkent es rabszolgakkent dolgoztaua (es nernesft-

gerte"). ..

. Az sz6ba sem johetne, hogy az a bizonyos Adam es Eva ami

faJ,u~oz tar:o~ott volna, hiszen meg a Biblia is emlfti azt a nagy~~~u g7netikru bea.vatkozasl, ami az Isten fiai es az ember lanyai kozott zajlon, ez pedig a Vizaz·on utan rorteru.

Ettol fuggetlenul "osi" nyelv mar ebben az id6szakban kialakulhatott, de ez az osnyelv kezdetektdl is veHink egytitt elhetett, meg-

O<78~

pedig nemcsak a homo sapiens, hanem az atlantiszi 6sid6k ola, ha ugy tetszfk; Adam esEva megjdenese 6ta. Akarmelyik emberi faj, akarho! kezdhette is ki.izdelmeit, .jogiku abbra" forditva a zavakat: tobb mint feltetelezes, hogy f61lillali szinten az arrikuhici6L megeldzhette a b6ges, rofogel) es makoga ,de, Lulan mar nemikeppen "kulturanak' lehetne tekinteni azt az id6szak.Q[, amikor valarnikor e. valahol, ezekb61 kiformal6dott az egytagu " zavak' artikuhilasa.

Vagyi. a tortenelmi atlenyegiih~sek es atlepesek. sorsfordul6k

es (ijrakezdesek folyamataban a mondatfUzest es szoalkotast meg kellen hogy el6zzek az "osszavak", az egysz6tagu,legregibb kifejeze ek, Lehet-e ezt ut6lag vizsgiilni'? Mi em egyszerflbb ennel, ehhez csupan csak annyi sziiksegeltetik, hogy szisztematikusan megvizsgaljuk az allalunk ismert nyelveket, s azokbol osszeirjuk. hogy melyik nye\vben milyen anmyban . zerepelnek ax emberi restreszekre, komyezelIe, tajegysegekre, idGjarasi e termeszeti jelen5egekre, valamint emberi cselekvesekre jel1emz6 EGYTAGU kifejezesek. vagyis velhet6en az

eletbenrnaradas leg6sibb kifejezesei.

Amelmyiben az evohicio alapelvei igazak, s ez miert is

eucnkezoe a Teremte i elmelettel, akkor az egytagub6l ketleu hogy kialakuljanak a tobbtagu szavak S az egyszerubb61 a bonyolul.tabbak. VaJamely nyelv dsi ege tehat olyanforman igaz, amilyen mertekben nagyobb aranyu benne az egylagu "oskifejezesek" ardnya,

Kerern, ki-ki tekinn en hat bele a szotarba, mi pedig, addig is,

vegytink. p61dat kozQsen, magyar nyelviinkbol.

Amennyiben barkl talalna olyan nyelvet, melyben az .. 6skife-

jeze ek" szama felUlmulja a rnienket. akkor az a nyelv bizonnyal osibb, mint a magyar. Ha azonban kideriil, hogy a nyelvilnkhoz ha on- 16 reszletessegge1 egyetlen mas nyelv em tartalmaz ilyen mennyisegu egyt.agu 6skifejezest, kerem, akkor ezt ne szegyelljiik bevallani! Kiragadott peldak egyt.ag(\ sz6keszletunkre:

_ embed testreszek:

test, torzs, fej, haj, zern, fill, orr, szaj. nyelv, fog. iny, all. arc nyak,

kez, kar, vall, lab, uii. comb, far, hat,

_ belso szervek, szovetek, testi muk6des:

sziv, agy, ver, er, C ont bor, bel. in test-ver, gob. szor, seb haj, rna],

79

- tajegysegek:

hegy "1 ' .

vo gy, ur, taJ, sfk, csucs, szirr ret t6

- ember] kornyezel: ' , ,

fI.'i, fa, ag, bot gaJly k" 1 fi

' ,0, ent, em, lyuk, mely sfk ter gomb k"

zsupp, lak han, kes, tor, kard, tr6n szek .' ',' ,. ,?r,

kert van volt 1 I. " pad, rok nYIJ, IJ, var, haz,

_. . ' . eSZ,lang, sz6, furty,

- egitestek, termeszeti es idojdrasijelensegek:

Nap, ~old ,~old, eg, fold, taz VIZ, kod, szel fen f . ' ..

nyar, tel. fUj, szall, fiist, eg, h~g, ., y, agy, jeg der, OS2.

- emberi cselei .. :vcs:

el, hal, zill zdr vag tep f"""

varr, ker, n~ul l~ h~z h'uver, ",Ojt,.slr. ul, aJI,j!ln, megy, fel, ZO, fan.

ban hag ad a~'P" ' ~z, hut, hISZ, mond, szol, tar, nyit, 5ZI\I, bfr,

, , , ,Ir, OV, un, UZ, bok csal c e k d il fu' ,.

fUr, gytir gyuit hany h' I 1 ,.' N' rr, C5U , lJ, t, fur, gYUJl,

, 'J , ,IV, e, Slit, foz

- NehJ.ny sz6 - vdiogaras 'lk .. t '

ad a·. ' , oS ne u - a magyar erlelmezD szotarbot:

be~s,g~~,a~gaJy' a~:i ~~'l arb',ils'baU, baj, bak, bal, bab, ba], ban. bar, baty,

, • e. er,ent boc bog bar bot bok b'" bd

bLi bug bili bus bukk b~ bonr. . , , ,0. or, OS2,

, ''J' , U , un. ont boly boles b'" bti .

tathat6 fgy tovlibb bc sorre ,CS, ojt, Z ... , S a SOT foly-

a c sorrendben szavak '" kifei .

Belatharo h . , . . cS lJelJeze ek ezreivel,

, ogy mmel kevesebber jegyziink le belo~J"k' ,(1 - k'"

Iyebb lehet k ' U , annai cse c"

e szava megtamadhar6 aga.

80

TovABBI JELALAKOK K.IFEJTESE HELYETT, HOZZAFERHET6 GYAKORLATJ M6DSZER:

A MEz-POLARJzAcr6

Ismet birtokunkban van tehat az a nem-anyagi vilagbol folyamatosan

ugarz:6 jelkeszlet, amely csak arra var, hogy irnrnar eljunk vele, E jelkeszlet maga a Kozrnikus ABC rovas-jelrendszere, amel ynek szuperfizikai lenyeget nem ember talalta lei.

Amint tapasztalhartuk. lenyegtiket tekintve a lerajzolt jelek ] esen szirnmetrikus kontlirvonalak egyszerusftett yaltozat.ill., lUDelyek igen gyors perdUlett1 energiaorvenylesek tengelyiranyu meLszeti kepeib61 ad6dnak. lelzen energiaorvenylesek eJemi emberi roaganhangzok es massalhangz6k velejar6j, amennyiben kepes e y6lunk be16lUk letrehozni az energiabefeklcte nelkUli. letisztult

zast

A jelalakok vagy 6S-BETUK ismereteben tovabbi rnegallapftasok is zulerhemenek. bizonnyal szuletni j fognak, Mindazokra a jelalakokra es szabalyszerfisegekre, amelyekre e sorok Iroja talan nem forditott elegend6 figyelrnet, feltehetden tovabbi, jov6beni, nyelveszetileg is megalapozott kutatasok fognak ravilagttani,

Tekintettel arm, hogy korunk fizikaja a hangok: sziikseges merva letisuitasara is k6doltlscira mardlisan meg semmikeppen nines felkeszidve, viszonylag kock6zalmentes, luuilag kivitelezheui k6ze/{t5 tljarast rs helyettesfto madszett szeretnek kdzreadni, ameiy hz/kelts szemponijobol ugyan uagyobb odafigyelest igenyel, de artani [elteheuien nem lehet vele. A helyettesfl6 modszer segttssgeve! - az osABC hangsordt iiletiien - barkl, odahaza, egyszeru Iratt betfijelalakokb61 is eredmenyes tapasualatokat szerezhet.

A Julzilag k6nnyeden alkalmazhoto polarizacios modszernek= mely segftsegel'e/ valamennyi os; rovasje! bdrki altal letrehozhato - r linyege a kove(kezo:

• Egy ares . .reM,. paplrdarabkara, bekessegge! telt, tiszta lelkiT szemellyellrassuk fel b6rmely mag6.nhangz6 vagy mdssalhangzo me i kliz;,wnert betfljelet vagy megne\lezeset (pl. A. Alfa, Alef stb.).

A bettu ne keretezziik he. vesszdt vagy pontot se tegyiink utdna.

A papirdarabon egyeb {nis vagy vonaldarabka nem szerepelhet! Tobb helfi esetebe« az a modszer nem alkalmazhato, hogy egy nagyobb papirra sok bettit Iratunk, s azt utolag betilnken: kivdgju«. A papirt elotlr kell darabokra vdgni, s egyeflkel11 kell a betllket rairnt arra! (Ha valaki dohanyzik, szereti a ha at, S az er6szakkal telt esti filmeket gondokkal ktizd vagy beteg, akkor 6 maga semrnikeppen ne val~ lalkozzek a vizsgalando betilk lelrasara, melt a jelalakjainak csiifosan nagy "szarnyai" lesznek, s ez meg csak aprocska figyelrneztetesl)

• A Paros-pdratlan szabdlyt beulketszerezesre es hdromszorozasra a kovelkezokeppen kell alka/mazni: pl. AA .. AAA

• A leirt betar tartalmazo papirdarabkdt az frassal/e/fele, valamely nyugodt helyre kel! tenniink;

• Ezutdn a papirdarabkara ,.tI kelf helye::.niink egy petricsesze: (eserleg helyette Iesterlen kistanyert, dunsztosii veget vagy vizespoharat), olyanforman, hogy az teljesen lefedje a betiijelet.

• A cseszebe )logy t~vegedenybe fijltsiink nehany evokanalnvi, ialetben vasarolt mezet. Ez a mez /lyugodl koriilmenyek kozepette ~ belli altaI jelzeu energidra rovid ido (20 perc) alau rahangolOdik, s felette meg fog jelenni az illetd hangzasra jellemzii, nem-anyagi szinfti energiaorveny!es, vagyis a befLi oserederi rovds-jelalakja.

• Ieizeu euergiaorvellytesb51- az e lojekoztat6han ismerteteu madon -, ABC-jeialakkilll, az adou osbelf1leolvash(1to.

• EZl kovetden a mez j6fzuen eljogyaszthato, de egyeb bettlk6dokhoz ismetelten mdrfel nem hasznolhar6, ezert ne is kevcrjiik ismet a mez kouJ!

Amennyiben a kapott jelalak a mez felszlne vagy az asztal lapja ala sugarzodna, a kfserleie; abba kell hagynunk. mert hibar kovettunk el, s a kiindulas felretelei valahol sertik a termeszet torvenyeitl

Amennyiben e rnegtapa ztalasok oran benniink.et a hiu ag, onzes, erdek vagy vagyak vezerelnenek, a kozeppontbol felfele vetulve megjeJenik egy roretlen es nyflegyenes, 70-85 fokos szogben halad6 vonal: a magia jele. Ez esetben a vizsgalatot fel kell fiigge rztenunk, mert ilyen indfttatassal ugysern azr kapnank eredmenyul, amit remeltunk volna.

82)0..

• Ha valaki ugy tapa ztalna, hogy az X, Y tengelyek a bertijelek erossegevel sugarzodnak, s ez mar-mar zavar6, akkor az energiakepben megjelent a technika jele, az alkalmazort technikai energia. E rechnikai sugarzas; oly m6don lehet C okkenteni avagy ki zumi, hogy ilyen esetekben az fr6szerszamot, paptrt, asztalt, rnezetcseszet vagy a szandekunkat rnindaddig cserelgetnunk kell, amig az erdteljes technikai sugarza elfogadhatova nem csillapodik,

• Ha valaki tinmagat vagy rnasokat igyekezne becsapni, s egy betiik6d lefrasa, vizsgalata kozben mas egyebre, rna hangokra, benikre, vagy tortene ekre koncentral e etleg kozben szerteforgac ol6dik a figyelrne, az bizonnyal egyeb eletteruleteken hasonlo hibakat kovet el. • Legcelravezettibb es legsikeresebb, ha btirmefy j6 tapasztalatok eseten is, naponta egy - es csakis egy - betujefet vizsgalunk!

Fentebb reszletezett MEZ-poLariztici6s eljanis Ienyegel1ez es hdzilagos kiPiteJezhelosegehez tartozik at alabbi javaslat: valahdnystar a Kedves Olvasa e uijekoztat6ban tiszta v{z-hordozokozegr51 oivas. a "viz" -szavak heiyett helyenva/o, ha sajdt, gyakorlatlus szemponijainak meg{ele/oen nyomban mitre gondol. A vtz-polarizdcios kiJejezesek helyett pedig otthoni, onall6 kutatasi feladatok eseten, egyszertien mez-polarizaciot kell erteni! Hiszen a kettd (viz vagy mez), az 6sjelkutatas zempontjabol lenyegeben ugyanazt jelenti,

83~

Az ERTEKELESHEZ

Van tehd: egy viszonylag konnyen alkaimazhato modszerunk, melynek segftsegevel hazilag is energioorvenyl6sre kesztethetoek a gondolataink szintjen megfogalmazou magdn- Is mtissalhangz6k, hangok, betilk: es bettlkapcsolatok, s ha nem is olyan intenzitassal, de ugyanazt a jelalakot sugar-ozzok, mint 0 forras vhb« viti. leti suuls hangok.

Ha valaki pl. az A benik sorat szeretne vizsgalat targyava Lenni, kulon-kulon mez-kozegbe k6dolhatja az A, az a. , az Alfa vagy barmely nep ugyanazon hangalakra jellemzf Irasjelet, osszehasonlnhatja oket, s valamennyi e etben azonas eredrnenyt kell kapnia; az eredrneny ugyanazon 6 kep kell, hogy legyen.

Amennyiben valamely iisszetetrebh lIongz6 vizsgdlauit vrgezziik, az esetek lobbsegeben az eredmenyiil kapott jelalak az e tajikoztatoban szerepld jelalakok koziil jog kikerulni. (PI. az oro z SCS - hangz6 az S - CS hangokra jellemzd benlalakzatokbol fog os zetevodni.) Amint a ket betiil megcsereljiik, a kapott alakzatak is nyomban jelcsere/tfdnek. Vagyis e kad napjainkban is igen j6J m(IkiJdikl

Egyediil a soja! elhauirouisunkiol fiigg, hogy az ellergiaorvhlYles tengelyirtillYll metszeti kepenek: jobb \'agy bal oldalat vesszuk e figyelembe. Ha ugyanis a bal oldalt rajzoljuk le eredmenyiil, akkor az Irdsunk sziiksegszertler: jobbroi bal jeU kell, hogy tartson, ha pedig a jobb oldalt deMdoljuk akkor a szavaink es mondataink - lrdsban - balro! jobb jele katelesek: haladni. Ez a torvenyszenlseg abbo! adadik, hogy az energiaorveny-atakzatban az egymdst kovettfen kiejtett hangok vagy [err! be111k az arvenylbben folyamatosan kifele sodrodnak. Lasd pI. az ABC ABC ABC abnijat:

1X11X11 X1' xr tx r.t)(~

... ,..-

84

Kiinnyen meglehet, hogy akad majd, akinek a jobbroi-balra sodrod» jelalakok {rasa lesz szimpatikusabb, mig mdsok inkdbb a balrol jobbra halado sorokat reszes{tik elonyben. lsmetelnem: mindldt megohMs he/yes! AI/jon hat itt egy rovid osszefoglalo az 5s-ABC jelalakjainak bal sodrasu es jobb sodrtisu jdeirol.

Az os-ABC balra tarto jelalakjai:

--r-

f" A <1l r 3 , A C? ~} -t H 1X 11

'1 ~ M ~ ~ W X r {A H ~ J ~ J.:) D )

Az os-ABC jobbra tarto jelalakjai:

~

t~ X r M}{ ~ ~~r~ ~i ,>.&. ~~

«]G~tt~NI\~YX~ttfM~r

Az ostudas e jelei tehat akar balrol-jobbra, akar pedig jobbrol-balra is irhauiak: Esetiikben az egyetlen Mnyeges szempout, hog)' ameflYnyiben valamelyik ira modo! alkalmazni kezdjiik, akkor amellett kovetkezetesen meg kelt maradnunkl

A mai 616 nyelveket energetikailag vizsgalva, nyomban vilagossa valhat, hogy Babilont kovetden, bar az egye nepek jocskan szet zakadoztak, az Irastudok valamikeppen rnegiscsak risztaban voltak az orveny-jelalakok lerezesevel. A Idtnokaiknak legalabbi tisztaban kellett lenniok ezzel, hi zen a balr61-jobbra, jobbrol-balra es fen.rol lefele halad6 Irasmodok csak e tudas birtokaban ertelmezhet6ek!

85)

Kozos FELADATA K

Az e kiadvdnyba« szerepld energetikai jel/egi'i vizsgalatok kenycs poru]« az energiorvenyJeseket esjelaJakokat erzekelni kepes, majdani szakerlok felkesz{tese.

Jelen tajekoztat6 szerzdje gondoskodni probal: arrol, hogy a tema megjelentetes e pillanataban rendelkezesre alljon tobb, j6 gyakorlati erzekkel rnegaldott hozzaert6 i , akik a jelalakok megfejteseben egedkeztek, s megfelelf kepes egekrol tettek tamibizonysagot.

Kenyes kerdes, hogy ezeket a nem-fizikai viLagb6i sLlgarz6 je/ekef az of erzekszerv bl1voleteben elo ember mindenaron fizikailag szeretne megtapasztalni. Marpedig errol annak ellenere le kell mondania, boe» ahol csak lehetett, mi magunk is ero/tetll; pr6biiltuk a bark: suimara elfogadhato [eueteleket. Felteheuien tudomdsul kell venniink, hogy a mai, robbanasszertlen kileljesed/J rizellkel-erzekszervil vilagban ot erzekszervvel rendelkezni nem valami nagy dicsoseg. Az 111 azonban a tizenket-erzektlseg fele barki szamara nyitva all.

Ezen 6si jelrendszer eletkepessege es lete valahol minden embert erint. Hugy telull valaki alkalmas-e az erzekeies es delWdoLOs elsajdtiuisara, az javareszt ouol fugg, hogy miiyen menekben /zajlando az ilfetd fegyelmezni onmagdt, Erzekelhetoen azonban ez a kivanalom ujabb, kenyes eleuerideteket erint, amelyekbe eziirtal nem szeretnek belernerulni. Az erdekl6dok szamara ehhez elegend6 inforrnaciot tartalmaznak e sorok zerz6jenek eddig megjelentetett szenzol6giai jellegti konyvei (£geszsegkOroslfo Joldsugarztisok es kivedesuk. lehetoJegei; Berlet a Ill. evezredhez; lranyfthato foldsugarzasok; Befolyasolhalatlan !iJldsugurzasok; A hianyz6 lancszem; A hetedil: pecse: !eftorese), es kiadvanyai (Anonymus-2000; A Figyelmeztetesek Kora).

Igen fontos azonban annak hangsiilyozasa, bogy elegendd lenne ha e kiadvanyok segftsegevel mindenki az onmaga klvancsisagat elegftene ki, s 6vakodna attol hogy masokat meggyozendon, kulonfele .bizonyftasi" eljarasokat kezdernenyezzenl

86

Rovasjelekrtil \even szo, ralan erdemes kiterni arra, arn.i a legtargyilagosabban igaz: azzal a mai magyar A, A B, C, CS, D jelrendszerrel, amelyet 1000 evvel ezel6tt, gyokerek nelkUI keny zerftett rank a vilag, a Karpat-medenceben val6ban csak 1000 eves rmiltunk lehet, Mert ez a rnult csak akkor tagulhat ki, ha az 6sregi analogiakat minel tobb magyar ember megismeri. A2 os-ABC jelrendszerebol,

a rova jelekb61 sokezer eves, 6si kulnirank dereng felenk, hogy erzekelte se szamunkra a rmiltat es a j6vot. Ez a rmilt, s ez a j6v6 pedig roppant m6d tudatos magyarsagra utal, akik ti ztaban voltak, vannak es lesznek sajat ertekeikkel. S kelld onisrneretrel es alazartal rendelkeznek ahhoz, hogy az Egyistenhitfi Krisztusi Szeretet jegyeben vallaljak a magyarsag sulyos keresztjenek hordozasat, s tudasukat fenntartas nelkul kepesek legyenek megosztani minden neppel es valamennyi emberrel.

KELL6 ERZEKENYSEG HIANY ABAN

A SIKERTELENSEG LEGGY AKORIBB OKAY

Amennyiben a jelalakok orvenylo energiakepleteit egyaltalaban nern erzekelnenk, avagy ez ircinyu kepes egeink ketsegbeejtoen bizonytalannak ninnenek, hoI es miben kereshetjuk a "hiba" okat?

A kef leggyakoribb problema: a lema iranti kel10 bizalom eseten a turelmetlenseg, e bizalom hianyaban pedig az ismeretlentdl valo tudattalan e fuloncsfphetetlen felelem,

Ok-okozati tenyezokent jelentds biokkoI6 hatasa Iehet a nilzasokkal terhelt etrendnek es elervitelnek, Amennyiben a Fold szfvkozpontjat GrZD-veda nep nem hallgat egyeni feladatara, tudattartalmaban naponta ezemyi felelmet es gyotrelmet gerjeszt, elmejer leblokkolja az idcgfeszultseg, termeszetes taplalekct alig fogyaszt; egyidejilleg ezzel eleri, hogy a vildgban a negativitas es a halal informacioja arad szejjel. Ebb61 kovetkezden; oly m6don erzekelhetjuk rudatmodosulaiunk e erleges helyes iranyat, hogy a korulmenyeink elleneben is bekeve) lelne valunk, s szamunkra megszepiil majd a vilag,

Tovdbbi "erzeketlenito" problemas lehetnek a zavaro energetikai terek. Sokakat teljesen leblokkolhatnak a kornyezetukben gerjedd elektrornagneses energiamez6k. Ezek intenzitasanak negyzetesen erosodo hatasai rniatt olykor egy-egy fulhallgatos magn6 vagy egy villanyborotva kartekonyabb Iehet, mint egy tavolabbi 120 kilovoltos tavvezetek, Elektroszmog mindenutt letezik, a korszellem ertelmeben rna talan megis inkabb az szamtt "sajnalatra melronak't-nak, aki ezekre a hata okra nilzottan erzekenyen reagal. A VlzOnto koraban azonban az ilyen keszulekeket feleldtlenul tervez6 mernok neve melle keri.il majd a "bUnazo" kifejezes. Pelda: Az emberi tudat szempontjab61 az on. .rnobil' telefon: katasztrofa-allapotot jelent. S mai tervez6it es terjeszt6it az sern nagyon mentheti fel, ha par ev tmilva, visszakozva kijelentik: .Hja, bocsanat, nern tudtuk!"

Ezek, a tudomany altai rna meg megfejthetetlen, "amyalt" energiak a fejunk kozeleben valhatnak killona en veszelyesse. Ilyenek

<>< 88»

lehetnek a hamis [enyek c illogasai, melyek sugarzasat a tavolsaggal negyzetesen erosodonek kell elkepzelni, s ez lehet fembevonatu, tUkrosftett ablak. or, Wee onrott, hivalkod6 szinu gyerruekjitek, kardviragok nagyalaku celofan-csomagolopapfrja, 40 eve flilb61 ki nem vett fi.ilbeva16 stb, S e targyak nem c upan az erzekenyiilest benitjak, hanem egyidejtlleg rengeteg egeszsegugyi problemat okozhatnak.

S megis, a mobil telefon ezekhez kepest: brutalisl

Az emberi agy olyan, mint egy kifinomult. erzekeny mtiszer, S mivel ez a racionalis embemek "derogaJ", a tar adalmi szemlelet minden tekintetben az agyrntlkodes durvita 'Bra torek zik. S milyen erdekes az egyidejtl, ellenkez6 vegletekre val6 torekves; a szupererzekeny emberek, lamokok legjobbjait els6dlegesen az Cirhaj6zas, a hadsereg es a kemelhw:(Uls kornyekezi meg.

Igen sokan veszik korul magukat idegen e. i rneretlen helyekrdl szarmazo csecsebec ekkel, festett vagy faragott szimb61umokkal, mas vilagtajak emlekeivel. Erzekenytilt agyrnf odessel mindezek. aldasos vagy kart okozo hatasai konnyeden Ieltarhatoak. Eldurv ult racionalis agymiikodessel mindebb61 annyit lehet megallapftani, hogy erne haulsok kozott talan csak az Isten i merheti ki magat.

Irnmar el a java, de meg igen esendonek es k.iszolgaJ.tatottnak tiinik. Kornikus hat, ahogyan a jozan eszere hivatkozo - manipulalt - ember ellentmonda neLkiil elfogadja, hogy repulogepen a mobil telefont ki ken kapcsolni, mert az megzavarhatja a gep elektromos rendszeret, s kozben humorizal azon, hogy e telefon esedeg az embemek arthat, Azert komikus, mert a replilogep "erzekeny" berendezesei az emberi agyhoz kepest c up an bunk6sbotnak·zamithatnanak.

Napjainkban megt:apasztalhatjuk az emberfejlddessel ellentetes tendenciakat: a durvasagot, kartekonysago', onzest, natalornvagyat. erdek:-elveket, a valosagos ertekek hamis utanzarait, az elet val6di szepsegeit helyertesftf kaprazatokat es azok imadatat, Egy pillanatig se gondoJjuk azonban, hogy erre nincsen .zukseg. H.iszen eppen ez az, amely a jelenlegi .zavarosbol" rnagahoz kepes vonzani valamenoyi ragadvanyt, amelyeket a jov6 rnindenkeppen ki szeretne zi1mi. Testi, lelki, erzelmi eldurvulasunkkal pedig eppen azt igazolhatjuk, hogy mi

mar a val6di vfzontd-kori iranymodo ftasra nemigen vagyunk alkalmasak, s nem lehetiink meltok,

. Aki pedig rnegsem fgy erezne, annak, e tendenciak elleneben

mindeut meg kell tennie a szamunkra rna meg i meretlen, tizenket erzekszervvel erzekelhelo jova alapjainak megalkotasa crdekeben.

~ siker titka a" ikertelensegben", hogy a pu zran fizikai erzekszerveink mellett teret kell engedniink D . .,nem-fizikai" erzekzerveinknek i. .

. A mal emberek rome roppant elegedett a .hiszem, ha latorn" e~vI alapallassal: fi~yelembe sem veve, hogy e biofizikai kepe seg i rutul be~saphatja ot. Azt mar csupan kevesek mernek kijelenteni, hogy .hiszem, ha hallam", s ennek - a lants mellett=- nines is akkora "hitele' .

Tovabbgondolva az erzekszerveink lehetdsegeit a tobbire ol~kor n;eg hivatkozni is ostobasagnak tGnhetne, hacsak nern "blzonysagkent" ismeteigelj(ik vaJamire: .Jiiszen ereztern" kezern-

b J " ., , "

~n .vo,t "mo.t l~ erzem az fzet" ezek mar-mar amolyan kalt6i

kifejezeseknek IS tunhetnek.

S mindez hol van meg alto] a leherd egt61, amikor az ember a "n:m-fizikaj" erz~kszerveire hagyatkozva, a maga egyszeni termesz.el~ segeben ki meri jelenteni: "erzem". Pedig j6 okunk lehetne azt hinni hogy a nem is olyan tavoli jov6ben esetleg ez valhat az eletbenrnaradas felteteleve,

o(90~

Az 6s-ABC JELRENDSZERE BIOENERGETTKAI MEGFEITESENEK NEHEZSEGEI

Azr, hogy rnaganhangzo es mas alhangz6 energia-jelalakok leteznek, a kb. harornszaz f6 vallalkozo szellemil resztvevd azi.il legkevesebben ketszazan kepesek voltak erzekelni, kozuluk az ABC jelalak megfejte eig megis kevesen jutottak el.

Nero veletlen az, hogy e jelek ertelrnezesevel az e16z6 korok Iatnokai i. meg zenvedtek, ha ezeket az energiajeleket esetleg val6ban Lathatt!ik is (egynehanyan), az ertelmezesuket illetden megis gyakorta tevede be estek.

Az energiajeleket szfne fenyben pompazva Iatni; nern kis

kivaltsagot jelent, hi z ezzel jelen orok zerz6je sem dicsekedhet. Amde hia.nyossagainkat szorgalommal mindig p6tolhatjuk. s ne feledkezzunk meg acral sem, hogy a Vfzont6 Vilaghonap aktiv kezdetevel ugyanezen kepe egek ropke evek alan kiteljesedhetnek.

K6dolt hang ok eseieben igen egyertelmLi volt a he/yes jelalakertelmezes. Ugyanez, k6dolt betukb51 el5varazsolva, mar nem i/yen nagyon egyertelmu. Men a leirt betL1k dsszenergiajaban benne Joglaltatnak a betlit lefr6 szemel» szorongasai is betegsegei, gondjai, gondolatai is tudauortalma, pillanatnyi Ietkiseg« is erzelmeinek [{}ltese.

Hetkoznapt "jolOn esszei" az os-ABC beti1k6djainak megfejthet illetiien jelentos sikereket lehet elerni, s mintegy 50 %-0 eselyIyel biztos eredmenyhez lehet jutni. Vakon bizni azonban ezekben az eredmenyekben - akdrcsak a viMg osszes tudOm(IIlYos eredminyeiben

- sohasem erdemes!

Leteznie kell valamiiyen joza» hatarnak, amely az erzekelesre

es az erzekelt~s elsajatftasara hajlamos erdeklod6ket optirnalisan meg megerintheti. de arne/yen lulmen6en ugyanezekre a klserletekre tobb idot es energiat eipazarolni nem szabad. M en ez akkorra mar teljesen nyilvanval6an az emberi kapcsolatok is az egeszseg rovasara vdlik,

Hiszem azt, hogy mi, a Kedves Olvasoval egyiitt, immdr nagyjab61 megtetuik a magunkh, hiszen szemelyes ve/emeny es alias-

91

[oglalas szidethetett. Ezzel kapcsotatosan egydltolabon nem lenyeges az, hogy valamennyi velemeny helyeslo legyen, ennel lenyegesen f~ntosabb 0, szen;pontjalnk szerint, hogy e tajekoztato vegigolvasasa kialakult velemenyekhez vezessen. A tobbi pedig irnmar valameJy nagyobb kOzOsseg feladata lesz.

Ez az a tipikus temakor, arne/yet Weloen valamennyi sietseg balui iithet ki.

Kozos [eladatunk csupan az tbredts is az ebre:mes lett volna.

Aki enael tiJbbet s,erefne clemi. kerem. Izogv 0 rna; va16saCrol lit!zOItan e! ne rug~lszk~diek. s kiilolloske.ppen: be lie doliQlI az e csektfiy hozamu eredmenvemket meglovocolni zdntJekQzoknok!

Konnyen lehet, hogy akad majd olyan j6 zeindekd klserlerezd aki a. pel~a ked~vee,~: egy szcmbat-vasamap. mez-k6zegben vaIa~ rnenyi 6sJelet elmilhtJa azzal a zandekkal, bogy raero idejeben, esetleg napokk.~l kes6bb, egyenkenr foglalkozzon az energia-alakjukkal, vagy azok os zeha onlita aval.

A szandek igen dfcseretes, megi azt ken javasolnom, hogy ne tegye! Me~. eze~ ajelek "clnek"! S hac ale minden egyes 6sjel polariz.ilt mez-kozeget egyrnasrol legkevesebb 2 metertavolsagra el nern helyezi, az e~e~gia-~akjaik .rnegkeresik" egyrnast, s egyma sal orak ala~~ han~~~llzalv~, . ikeresen frigyre' Jepnekl Vagyis nehany napon belul a kulonfele ~sJelek helyeu valamennyi polarizalt kozeg valarnifele az~nos energiahalmazt fog tartalmazni, ameJy ertekelhetetlen, ilIetve vizsgalharatlan lesz, (emelletr - rnezkeru - azonban igen j6izu marad).

Konnyen leher, hogy akad majd olyan mecenas vallalkozo aki e cikkek, illetve konyv szerz6jet61 valarnennyi 0 jel polarizalt viz-kozeget bekeri, hogy azokat keszletenkem, df zcsomagoJasban ajandekozza vagy am it a. Kerern, ne tegye! A problema ugyanaz, mint fentebb: ezek az energiak "elnek"! S rovid iiton, napok watt automatikusan kiegyenHt6dne, .Jiarmonizalodna" a palackok energiatartalma.

2

PELDA AZ EMBER! KOMMUNTKAC16S HANGKESZLET ESETLEGES EGYEBlRANYO FELHASZNALAsAHOZ

Amint arrol tobb fzben sz6 eseu, furc anek tetszo. kOnll megeJ6z6 fizikank - id6vel - a tudomany kiteljesedesehez vezethet. A hangokr61 mar rna is koztudott, hogy veliik gy6gyftani es artani lehet, e hata ok pedig eppen a nem-anyagi terrneszetf a ztralis energiaorveny -alakzatoknak koszonhetdek,

Az egyes hang. illetve benikepek energiaorvenyei, nem-anyagi szinten harmonizalva az emberi test hason16(!) vibracioival, abban kiiltinfele. kozerzetbeni vattoz3sokat indukalhatnak,

Egy-ugyanazon ember eseteben egy-egy energetikai hangorveny (avagy "betuorveny") tobbnyire azonos erzeteket es reakci6kat vall ki, de ezek az erzetek es reakci6k a kulonfele hangok es benlk eseteben masok es masok.

Boven talalhatunk a maganhangzo e massalhangzo hangsorban (vagy mai abc betflrendben) oJyan hangokat (illetve beniket) . amelyek 6 [Ova -jelenek energiamindsege tobbnyire mindenkiben szirnpatikus erzetet valt ki, s rnelyek harmonizalo sajatossagai tovabbi vizsgalatokat erdemetnenek,

Amennyiben ez barkiben gondolatokat ebresztene, a benljelek hazilag megva16sfthat6 (mez-kozeggel tortend) kodolasanak birtokaban, immar a ktivelkez<5kre szeretnem rairanyftani a figyelmet:

• A leghatarozottabb es legszeHdebb nyugtato energia az Shang orvenyl6 jelalakjabol Urad. Ezen tan nem is fogunk csodalkozni, hi z valarnennyi anyuka hasonl6 hanggal csititgatja gyermeket, Sugarzasa az <5 -ABC hangke zletebol emberi rnivoltunkkal leginkabb harmonizalni kepe • s e hatas a beul-formanrmbol is eldhfvbatol

• Er6t ad6 ugarzas arad a CS es 0 hangok energerikai jelalakjaib61.

• Szelidebb er6 rejlik az F hangalakjaban, illetve bettiformaturnaban.

• Valarnifele kelleme ebresztd hatas sugarzik a ZS energia-alakjabol.

• .Hidegen" harmonizalhat aBe C jeJalakja.

• Amennyiben hangosan kirnondjuk, vagy csak vegiggondoljuk a

3

Regina Hun~arorum zavakar, energiaorvenykent eldttiink "eletnagysagban" megjeienik a Magyarorszag cfrnerpajzsaban lathato feher szlnben pompazo kett6s kereszt, ' az ernberi testb61 ki odr6dik minden gono zsag es negatfvum. E hatas ereje - va]ami egeszen elkepeszto -. a kovetkezo kutauisi lema tar-gyM kepezi. ugyanis meg kellene talaini a Regina Hungarorum magyar megfele16jet.

., Aktiv gy6gyft6 energiat sugaroz valarnennyi, AOUM-jellel sikeresen energetizaJ:t rnez vagy VIZ.

Tavel aIljon t61tink hogy eztjelen pillanatban valamifele medicinanak tekintsuk, Am johetnek meg o\yan emberi korszakok, amelyekben figyelmunk fokozottabban e jelensegek fele fordul.

Ma meg nem tudhatjuk, hogy mai kezdetleges kiserleteink sordban melyek azok, amelyek valoban alkalmazhataak, s melyeket kellene hanyagolni; nem sej/he/jlik, meddig mereszkedhetiink. Bizonnya! azonban az eredmenyek nem annyira a JizikdtoI, mint inkabb a Jizikfll alkalmazo ember erkolcs! tartasalolfognakfUggeni.

94

AOUM,

Nem is lehetne masken«: aki ezt kiprdbQlja, annak Nibbe nem kell "bizonyftek" _ Aki pedig "nem hiszi", annak tudomasui kell vennie, hogy elsiisorbau onnan magaw.J./ vannak problema), hiszen e bizonysagot csekelyke onfegyelemmel es bels6 bekesseggel megtapasztalhatna,

Az osjelkutatas kerek eg) esztendeig (2000 Piinkosdjet61 2001

Punkosdjeig) tarto, orsz6gosan meghirdetett egyiilfmukiid6 programJanak jelenui: segedeszkvzeve vdlhatvtt a forrasv(zbe kodolt, polaris AOUM energia. Az az AOUM amelyen az os-ABC energetikai jelalakjainak erfelmezhetoseget, hatareseteit es eru!keliset begyakorolhattuk es megtanultuk.

Az AOUM energi6jd/, ktvfmsagra, a Faktor BI. kodolta mely,.{fl felloro tisztaJomisvfzbe. Akik kenek belli/e, azok kaptak is, sjobtara odahaza orzik. Erdemes is, mert ez az energia egyidejuleg egyediil- 6116 es orok eletit!

Tekinisuk meg azt a megrenditiien szep es teijes ertekt1 alva/-

tozast am ely kiuir6lagosan csak az AOUM ir6sba JoglatasaJwr fordulhat e16:

• Irjuk Ie a sz6kezd6 A beult (alahiizas, VeS5ZQ es pont nelkul) egy telje ·en riszta papfrdarabkara, amelyen semrni egyeb nern lehet, K6doljuk az A betfit tiszta mez-kozegbe, S dek6dolva olvassuk Ie a kepz6d6 energia-jelalakjat, vagyis az A betCi rovasjelet:

y

x

A

95

• Ugyanezt isrneteljak meg az AO betflkapcsolattal is:

y

x

AG

e Ezt kovet6en Irjuk Ie es ertelmezzuk az AOU energia-alakjat:

y

x

AOU

• S vegezerul Irjuk lees fejtstik meg az AOUM-kifejezesenergetikai h::nyeget: . . ..

AOUM

"nltak a csodanak. amely bekovetkezeu, egy ev alatt sokan taniii iehettek; S ,ez~:l atvalto~a~t 2001 marciusa ota bark; meglapasZlalharja!

Nezzl4k meg, mt ts tOrMnf:

96

Megfigyelhetttik, ahogyan az egyenk6nt leirt bellik letrehozzdk a jellemz6 energiaorvenyieseiker, s tanui lehettiink annak a csoddlatos a tva liozasnak , meiynek soren az AGU "sz6" energid! a hdlterbe huz6dva elenyesztek, hogy teret engedjenek. annak a hatalmas erejli sugarziisnak, amely a tetjes AOUM energetikai jelalakjdbOJ, lmmar isteni szimhVfumkent arad. Mer! {a: elso betilk irasoa foglaldsat kovetoell)az utolso beta hozzairasakor 0 mar megkezdettenergetikai [olyamat hirtelen ledll, a sodrodo jelek szinte a szemunl: Mudra elenyesznek, hogy helyetLiika sugarz6 Napkorong jelelljek meg. A Napkorong, a Nap gombje, ameiy a negydimenzi6s energiamezdkben a Teremtii lsten szimbotuma!

Sa Kedves Olvas6t61 nem is blicsuzhatnek maskeppen:

Ugyanatt kivdnom vaiamennyi tarsamnak itt a Fa/drin, omit e csodalatos (lMiftozDS tOlilnk egyalra/lin eivarhat; igyekvesl Aljeaol Ornegalg,. sziiletest51 a ravozasig, az Emberr51- lsten [ele.'

97