A Magyarok svallásáról Röviden

Avraham Revello és Turgut Aslan rendkvüli segítségével

Varkocsos, nagybajúszú, vad pogányok véres, akár paráznaságba is átcsapó részeges

tivornyáiról. Vajon tényleg ilyenek voltak seink, vagy ismét az európai nyugat durva
csúsztatásáról lenne szó? Esetleg mindkett igaz? Találhatunk-e esetleg a vallásban választ a
magyarok általánosan ismert melankóliájára? Ebben a fejezetben ennek nézünk utána.

A magyarok si vallásáról csak töredékekben maradt fenn némi információ. Ezeket a

töredékeket a népmesékben, a népm vészetben, a szokásokban és a mentalitásban találhatjuk
meg. "Hitregéink", amelyek a régi hitvilágába engednek betekintést; az Isten, az ember, a lét
kérdéseire keresnek magyarázatot. Ezek soha nem légb l kapott dolgok, hanem egy titokzatos
ismeretanyag, amelyet beláthatatlan id kön keresztül a generációk egymásnak adtak át. A
rokonnépeknél való hasonlóságok kutatása azért különösen fontos, mert a mitológia olyan,
mint egy nyelv, melynek hasonlósága minden különböz sége ellenére is rokon eredetre mutat.

seink hitvilágába némi bepillantást engednek a régészeti feltárások, a korabeli auktorok és a

huszonnegyedik óra után itt-ott fennmaradt hiedelem-töredékek, de si, mára elveszett
vallásunk és hitvilágunk egészét már senki sem tudja visszaidézni, megismerni. Csak ezekb l
a töredékekb l következtethetünk arra, ami elveszett, de ma is ott él a magyar nép
mentalitásában és a legfels lényhez való sajátos viszonyában, amit úgy szoktak mondani,
hogy "mi magyarul vagyunk keresztények".

A honfoglaló magyarság nyugati megítélése és ábrázolása valóban az emlíett vad, véres,

részeges, tivornyázós képet támasztja alá. Ez a kép azonban pontosan ugyanazon a
megközelítésen alapul, amelyen az alapvet en vadász-gy jtöget életmódot folytató
társadalmak zsákmányaikhoz viszonyultak. Félelemteljes tisztelettel övezték, és misztikus
ser k birtokosaiként közeledtek feléjük.

A keleti és görög források azonban teljesen más képet mutatnak, amelyet szerintem sokkal
inkább hitelesnek fogadhatunk el, mint a nyugati beszámolókat. Persze nem azért mert ez
kedvez bb képet fest a honfoglalás és az azt megel z korok magyarságáról, hanem azért
mert hitelesebben tudtak ábrázolni minket, hiszen közülük jöttünk, áthaladtunk földjeiken,
tehát valós testközelségbe kerültünk, ahol kultúráink találkozhattak, gazdagodhattak egymás
által.
Mit is írnak ezek a források?

Az egyik legmarkánsabb jellemz , ami megkülönbözteti a korai magyarokat más

eurázsiaiaktól, különösképpen a finn népekt l (akikkel számos tudós szerint közös az
eredetük) az si vallásuk. A krónikák nem tudtak megnevezni egyetlen hun istenséget sem,
mivel ilyenek nem léteztek. Ennek ellenére azt észrevették, hogy a hunok /magyarok imádtak
egy Istenséget, akit sosem ábrázoltak, akinek a nevét sosem ejtették ki. A "mindenség
Teremt jének", a "mindenség Urának", "Mindenható Istennek" és hasonló címeken nevezték.

Ibn-Fadlan, az arab történetíró a rusz népekr l írta:

"A magyarok mindenekfelett az Egek Urát imádják"
Theophylaktosz írta:

"Csak azt imádják Egyetlen Istenként, aki a mindenséget teremtette"

A Képes Krónika, a Budai Krónika és Thúróczy János Krónikája a magyar letelepedésr l a

következ képp számol be:

"Árpád a Mindenható Isten könyörületét kérte"

A Getsa Hungarorum megállapítja:

"Árpád a Mindenható Isten kegyelmét kérte, hogy adja nekik örökre ezt a földet".

Ezekb l és más beszámolókból egyértelm en látszik, hogy még miel tt a kereszténységgel

találkoztak volna, már régóta egyistenhív k voltak, s t már az el tt is, hogy a kazárokkal
kapcsolatba kerültek volna. A legfels bb lénnyel való kapcsolatuk leírásai eszünkbe juttaják a
habirokról írt si feljegyzéseket, akiket az ókori emberek szerint az Istenséghez rejtélyes
kapcsolat f z: például egy hettita dokumentum, amely a különböz országok istenségeir l
számol be részletesen, a következ szavakat használja:

"és így tovább... és a habirok Istenei,..."

Habár a habirok Istenségét névvel nem azonosítják, mégsem szabad elfelejteni. A hunoknál
úgy t nik a héberek által is képviselt hit ábrahámi és azt megel z pre-izraelita korszakának
számos eleme megtalálható. Ezek az elemek nem kapcsolhatók a zoroasztrianizmushoz, mivel
számos területen eltérnek, például a temetkezési rítusok, és legf képp azon a tényen, hogy a
zoroasztrianisták istenségüket Ahura-Mazdának hívják. Bár a pártus id szak vallási irányzatai
nyomonkövethet k, csakúgy, mint a sumér sokistenhit maradványai. Mindemellett a szkíta
környezet is alakított a vallási gyakorlatokon, amelyek így a sámánizmussal összekeverhet k
- általában a táltos személyére hivatkozva.

Míg a sámánizmus kannabisztól, gombáktól és más hallucinogén anyagoktól okozott

önkívülti állapotban történ ritusok köré épül, melyekben a sámán állítólag közbenjár a
szellemi világban, a táltos egy fajta, széles természetes gyógyászati, csillagászati és mági
ismeretekkel rendelkez pap volt.

Az smagyarok hite szerint a világi renden égi hatalmak uralkodnak, az egek rendje pedig
megmutatja a szellemi és a földi élet rendjét is. Megkülönböztették a testet a lélekt l, amely
összetett volt, különböz természet szintekkel: az els lélek a lélegzettel volt szoros
kapcsolatban, a másik az érzelmek, értelem és az központja a lelkiismeret által, egy másik az
értelemre vigyáz alvás közben - ez mai kifejezéssel élve a tudatalatti lenne - egy másik az
alvilágban lakik a halál után - a héber seolhoz hasonló felfogás - míg egy másikat a
személyiségként lehetne meghatározni.

Még ha nem is pont ugyanaz, nagyjából a héber néfes, ruah, nesamah, hajah, és jehidah
felfogásával vethet össze. Úgy t nik még a túlvilági életr l alkotott hiedelmek is a
júdaizmussal azonos t r l fakadnak, és néhány ezek közül az ókori szokások közül a mai napig
él. Például, azt tartják, ha meghal valaki annak lelke még vándorol, ezért ki kell nyitni az
ablakot, hogy megkönnyítsék a távozását, le kell takarni a tükröket, hogy a halott ne láthassa
meg magát benne és vissza ne térjen.
Ezek egyébként a mai török hiedelmek közt is megtalálhatóak. Megtalálható a "nefes" szó is,
amelynek jelentése pontosan ugyanaz, mint a héber "nefesnek", illetve magyar
párhuzamuknak a "lélek(zet)nek". De a "ruh" szó is jelen van, pontosan ugyanabban az
értelemben, mint a héber "ruah".

Kutatásaink két kiindulópontja a Turul és a Csodaszarvas monda teológiai értelm

vizsgálata is meger síteni látszik sejtésünket. Ahogy azt fentebb már említettem a népek si
mondái sosem légb l kapott dolgok, hanem a tudás nemzedékeken át továbbadott formája,
amelyben a magyarok számára oly fontos család közös seinek elhomályosodó alakja mitikus
lényé, totemmé alakult. Ezek az sök alakultak szarvassá, vagy turullá az id k során.
Feladatunk tehát kideríteni hol, mely népeknél találunk még utalást az sök ilymódon történt
átalakulására.

A szarvas bizonyítottan az si (eredeti) szkíták totemállata, míg a turul (sólyom) alakja a türk
eredet népek körében általános. A két monda megléte ismételten a magyarság kevert
eredetére utal, amelyre már a történelmi vizsgálódásaink is fényt derítettek.

A szarvas, a Hatalmas Istenn alakja, aki három ágú agancsai (koronája) között tartja a napot,
az életadó Legf bb Isten jelképét. az, aki a monda szerint megjelenik a vadászó Hunornak
és Magornak, akik a jelenés jelentésének pontos tudatában veszik üldöz be. Véleményem
szerint csak a mai, a túlvilágtól eltávolodott emberi értelem gondolhatja, hogy az ikrek
zsákmány reményében vették üldöz be a szarvast. A régmúlt korok felfogását követni
próbáló gondolkodásmódnak a kép sokkal inkább az Egek üzenetét rejti. Egy régi ígéret
beteljesülésének kezdetét, amelyben a mondáink szerint a Hadak Ura egy, az özönvíz el tti
állapotokat tükröz , b völköd földet ígért az ikreknek és utódaiknak. A megjelen szarvas a
Hatalmas Isten , a termékeny föld, az anyai termékenység szimbóluma, akit a Legf bb Isten,
a Hadak Ura küldött most eléjük.

Ennek a szimbólumnak egy másik, nagyon hasonló változata egyiptomban is felt nik az
Ápisz bikaistenség alakjában. Ugyanez a motívum jelenik meg Sz z Mária fogantatásának
történetében, amelyet a keresztény egyház dogma szintre emelt, bár Közép-Ázsiában az
ilyenfajta történetek elég gyakoriak a különböz népek mondáiban.

A turul monda alapos vizsgálata hasonló eredménnyel jár. Bár a monda megemlítésekor
mindenki az egekb l alászálló turul madárra koncentrál, nem szabad megfeledkeznünk
Emesér l sem. Emese nevének sumér megfelel je "emes" jelentése n , asszony, anya
(régebben emét formában is használatos volt a magyarban). Ebb l a kifejezésb l származik a
n stény disznó magyar neve, emse szó is, amelyet a nyugati propagandának felült
honfitársaink el szeretettel azonosítanak a n i név forrásaként, holott épp fordítva igaz.

Emesének, a Hold Istenn jének a papn i voltak az emesek, a nép pedig az emesal nyelvjárást
beszélte (a sumérok másik nyelvjárása az emegir volt, amely az egyik honfoglaló törzs,
Megyer nevére emlékeztet, de ez most nem képezi a vizsgálódás tárgyát). Emese alakja
Anuta, Anahita, Ené(t)h formákban bukkan fel Közép-Ázsiában, Egyiptomban pedig Neith
alakját veszi fel. A névek ez a formája a n stény szarvas és z, magyar ün nevében bukkan
fel, közelebb hozva a mondabeli állatot és a legendás sanyát.
Emese nevéhez kapcsolódóan érdekességként említend , hogy az emme szó a törökben is
fellelhet , jelentése anyja eml jét szopó csecsem , tehát az anyasághoz köthet , és
összefüggésbe hozható a magyar eml szó jelentésével is.

Ez az Emese hát szintén a Hatalmas Istenn , a termékenység forrása, maga a Termékenység.

A turul pedig a türk népek felfogásában az eszményi, a hibátlan, a gy zhetetlen, vagyis az
isteni. A megtermékenyít ser .

Szembet n a két monda f figuráinak azonossága. Felmerülhet a gyanú, hogy ezek a mondák
egy sibb legenda fennmaradt emlékei, ami egyúttal azt is jelenti, hogy mondákat rz népek
közös st l származnak. A gyanú pedig nem alaptalan.

A Tigris és az Eufrátesz közötti termékeny déli síkság legrégibb, ismert lakói a Sumérek -
irodalmuk kialakulása idején alighanem már kialakult vallási elképzelésekkel rendelkeztek az
emberek és a náluk sokkalta hatalmasabb természet feletti lények egymáshoz való
viszonyáról. Világukat megszámlálhatatlanul sok természetfeletti er , démon töltötte be, akik
állatokban, növényekben, tárgyakban, csillagokban a tengerekben, fenn az égben, vagy
magában az emberben lakoznak. Ezek az embernél sokkal hatalmasabb és általában
halhatatlan er k azonban az emberrel rendszerint nem jóakaratúak. Állandó óvatosságra,
készenlétere van szükség velük szemben, mert önz k, követel z k, telhetetlenek.
Áldozatokkal, ajándékokkal kell ket jóltartani, hogy hajlandóságukat megnyerjük maguknak.

A Nílus völgyének lakói az örökké derült ég napfényének ragyogásában, a Nílus évente

szabályszer en visszatér dús áradásának tudatában a természet er it alapvet en jóknak,
kedvez eknek, az emberek iránt barátságosnak érezték és képzeletükben a természetfeletti
er ket is ezek mintájára formálták ki. Isteneik az emberek iránt alapvet en jóindulatúak és
minél hatalmasabbak, annál b ségesebb áldást nyújtanak; ezért van vezet szerepük éppen a
Nap és a termékenység isteneknek. Még Szeth, az " sgonosz" sem, hiszen neki is megvannak
a maga védettjei - csak ezek épp nem Egyiptom termékeny völgyének, hanem a "vörös föld "
sivatag vad, nomád népei.

A sumér nép kialakulásának zordabb természeti környezetében, majd kés bbi hazájában a
kiszámíthatatlan árvizeknek, néha valóságos özönvizeknek, viharos szeleknek kitett mocsaras
Folyóközben a természet er inek els sorban félelmetes voltát érzékeltette. Ez a komorabb,
nyomasztó alaphangulat mindvégig jellemz je maradt a sumérok, s az politikai és vallási
örökükbe lép sémi népek világnézetének.

Mezopotámia vallása - és ez egy eltérés az egyiptomi viszonyoktól - nem egyetlen nép

szellemi m ve. A sumér isteneket a Folyóközt meghódító akkád-babilóni nép is átvette, és
sémi hangzású néven tisztelte tovább. Az akkád nyelv istenlajstromok mindkét nevet közlik,
és így ma a sumér-akkád istenket e kett s nevükön szokták megnevezni. A sumér vallásos
képzetek egyébként annyira behatoltak a Folyóköz sémi népeinek hitébe, hogy a két
népcsoport vallási képzetei meg sem különböztethet k egymástól, s így joggal beszélhetünk
egységes sumér-akkád-babiloni vallásról.

A sumér hitvilág egyik kiemelked alakja Bau, Anu f isten lánya. Férje Ningirsu/Ninurta,
akit l két fia (ikrek!), és hét lánya született. Bau három pár szarvval díszített sapkát
(baukorona) viselt. A rá leggyakrabban alkalmazott jelz , "Gasan" jelentése gazdag,
csodálatos, hatalmas. Ezek alapján úgy gondolom a csodálatos szarvas ün , és Emese mögött
is Bau Gasan-t, a Boldogasszonyt (Bódogasszonyt), Gazdag Asszonyt sejthetjük. A
magyarban egyébként a boldog eredeti jelentése "gazdag". Ez a szó a törökben is
megtalálható, bolluk formában, a régi magyarhoz nagyon közel álló jelentéssel: gazdag, sok
van mindenb l, a legfontosabb élelmiszerekben dúskálás.

Az emléküket rizhették meg a szkíták és türkök, így a magyarok mondái. Bauból Babba, és
Ené(t)h lett, férje Ningirsu/Ninurta Nimród alakjában öltött testet, míg két fiuk emléke Hunor
és Magor személyében hagyományozódott tovább. Miel tt még a férfisovinizmus vádja
felmerülne szeretném megjegyezni, hogy hét lányukat sem kell félteni. Az si magyar vallás
ugyanis hét Boldogasszonyt tisztelt, amelyek mögött minden bizonnyal ennek az si
mítosznak a szerepl i rejlenek. A hét boldogasszony közül legnagyobbnak a
Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "leányai" a többi boldogasszonyok (szül -, fájdalmas-,
gyertyaszentel -, sarlós-, segít - és havi), de ismerik a "Sz z Kisasszonyt" is.

A néphit Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Sz z Máriával,

jóllehet a keresztény hittan err l nem szól. A magyar népm vészetben együtt találjuk sumér
Baú istenasszonyt és a bels -ázsiai Boldogasszonyt, amint ott ül a baúkoronás n alak fodros
ruhában a trónszékén. Szimbóluma az életfa, a term ág, amit kezében tart, vagy az életvízzel
telt serleg, melyek jelzik, hogy az Élet Nagyasszonya. Az smagyar Babba, a "születést
adó" és a sumér Bau, az "élelemadó" alakja népünknél immár összemosódik Sz z Mária
alakjával. István király is azért tudta az országát Sz z Máriának felajánlani és ezt a
felajánlást a magyarokkal elfogadtatni, mert a hitvilágunkban szerepl Boldogasszony -
Babba - fogalma nagyon közel állt a katolikus Sz z Mária fogalmához, alakjához.

Nimródról is szólva néhány szót, legendája a törökök között is él. volt az a király, aki olyan
akart lenni mint Isten, ezért hatralmas "Isten" emlékm veket állíttatott a Nimród hegyén
(Nemrut Dagi). Törökországban két ugyanilyen nev hegy is található, az egyiken hatalmas
istenség képmásokkal, a másikon vulkanikus tó is található. Mindkett az ország dél-keleti
csücskében található, a régi Észak Mezopotámia területén, a mai kurdok lakta területen. A
Nimród hegyéhez vezet régi úton áll egy hatalmas madár szobor is egy, Nimród korából
származó oszlop tetején, nagy valószín séggel sólymot ábrázol, ami er sen összefüggésbe
hozható a turul legendával.

Bau három pár szarvval díszített koronájának, az ün a napot és esetenként a holdat is

hordozó agancsának, amelynek a kett csúcsát egynek számítva összesen hét ága van,
legletisztultabb, a héber hitvilággal is kacsolatba hozható formája az Élet Fája. Ez a fa a
magyar mitológia központja, a népm vészet mai napig aktuális témája, egyben a zsidó
miszticizmusnak - kabbalah - is alapvet eleme. Ez a szimbólum csak a magyar területekre
jellemz , Európában sehol máshol nem található, csak Törökországban még. A szeldzsuk
id kt l kezdve általános díszít elem a török építésztben is. Érdekes lenne tudni, hogy ezek a
nyomok megmaradtak-e a török építészet balkáni emlékeiben is?

A Termékeny Félhold területén mindenütt fellelhet jelképet mindig termékenységet

szimbolizáló n i istenalakokkal ábrázolták. Ott szerepel Inanna, Ízisz, Istár, Asera, Asztarte
mellett. Az ábrahámi terebintusfa is ennek a jelképe. A magyar nép szokásanyagában többek
között a szalagokkal és gyümölcsökkel teleaggatott lakodalmas zöld ág, amit élet fájának,
ajándékfának, term ágnak is neveznek, az aprószentekkori vessz zés szokásában, ahol élet
fának, és a május elsejére virradóra állított májfa formájában maradt fenn. Ez utóbbit másnap
körbe is szokták táncolni, ahogy azt Istár és Aserat papn i is tették az ókorban. A tánc
szokása már kihalóban van, a majálisok esti táncmulatságai vették át szerepét, és eredeti
jelentése elfelejt dött.

Az Élet Fájának hét ága a hét égi réteg, az Egek Urának és feleségének hét lánya, a földr l
szabad szemmel is megfigyelhet öt bolygó, valamint a nap és a hold szimbólumai. Ez egy
kozmikus fa, három ággal három sorban amelyek közt ott az élet és a tudás, a nap és a hold, a
szelek, az emberi természet férfi és n i lényege és az élet megújulása. Gyümölcsei egy messzi
országban n nek, ahova csak a kiválasztottak jutnak el, míg hétköznapi emberek csak
hallhatnak a fa létezésér l.
Az Élet fája jelenik meg a magyar címer jobb szárnyán, és a hét égitest jelentését er síti meg
Josephus Flavius is, a héber menóra eredeti szimbóluma kapcsán, ami szintén az Élet fájának
szimbólumából alakult ki.

A hét égi réteg felfogása egyébként a pekingi hét emelet magas "Ég Templomában",
és a totomék kultúra egy ránk maradt emlékm vében, a szintén hét emelet magas
"Fülkék templomában" is megjelenik, amelynek hét szintjén összesen 365 "fülke" található
(innen is kapta a nevét), egy napév 365 napját szimbolizálva.

Mégha a magyar felfogás el is tér valamelyest a kabbalistától, mindkett alapjai a babiloni

államba nyúlnak vissza.

Törvények és Hagyományok

A Türkök számára a Töre a kötelez hagyományok és szokások gy jteménye. Az orkhon-

jenyiszeji feljegyzések kimondják, hogy az állam Töre nélkül nem létezhet. Divanu-Lyugati-
Türk könyvében a "töre" szó magyarázata a legf bb hely a házban, ezt a szót
alapértelmezésben "szokás, hagyomány" formában használták. Gökalp arról tudósít, hogy a
"töre" és a türk szavak közös t r l származnak. Eszerint a türk szó a töre vizsgálatát jelenti. A
töre az egész sztyeppén megtalálható, évezredek gy jt munkájának eredménye. A
szeldzsukok és oszmánok az sökt l származó hagyományokat és szokásokat Oguz Törének
hívták, habár a töre nemcsak oguz hagyományokból áll, az egész türk világra jellemz .A mai
törökben a töre minden íratlan törvényt is jelent, viselkedésnormát, szokást, hagyományt.
Néhány helyen, ha valaki nem veszi figyelembe ezeket az íratlan törvényeket, akár az életével
is fizethet figyelmetlenségéért, a töre törvénye alapján.

Ilyen törvény például, hogy hun, kök-türk, kazár, oguz, bulgár történelmi feljegyzések szerint
a türk ember hosszú hajú, és szokása levenni fejfed jét, a tisztelet jeleként.

A töre szó és a köré gy lt felfogás nagyon emlékeztet arra, amit a héberek a tóra köré
emeltek. A TÖRE, és TÓRA szavak pedig hasonlíthatóak a magyar TÖRvényhez, a türk
ember pedig az, aki folyamatosan vizsgálja, tehát olvassa és gondolkodik az sök szokásain,
törvényein. Nem err l szól-e a Tóra vizsgálata is? Ha pedig ez így van, akkor a zsidó és türk
(így magyar) azonosság felfogása szinte egy és ugyanaz.
A türk TÖRE szó egyébként azt is jelentheti "egek". Tehát az, aki az sök törvényeit
vizsgálja, az egeket is kémleli, hiszen ahogy azt már említettük, az egek rendje megmutatja a
földi rendek folyását is. Ezáltal meger sítést nyer az Élet Fájának egeket szimbolizáló
jelentése is. Ez alátámaszthatja a történeti vizsgálódásaink során felmerült nézetet a bibliai
Eszter könyvének hét kaszdijáról.

A Vérszövetségek

Ahogy azt már a tanulmány bevezet jében említettük, van néhány rejtélyes kapocs Izrael és
Magyarország között: az egyik közülük, hogy mindkét nemzet vérszövetség által jött létre. Ez
valószín leg általános gyakorlat volt a habir csoportok között, ahogy azt látni is fogjuk.
Gyakorlatilag Magyarország az egyetlen jól meghatározható kezdettel rendelkez európai
állam, amikor is a magyar törzsek vérszövetségre léptek az Ígéret Földjének, a Kárpát-
medencének az elfoglalása el tt. Ez a törzsek vezérei között Etelközben megkötött szertatásos
szerz dés nem egy rendkívüi tény, hanem si hagyományokon alapuló hasonló események
sorozatának záró eleme.

Pontosan ahogy Izrael is egymásra épül sikeres szövetségek eredménye, melyek mindegyike
az el z t teljesíti be új elemet, vagy vezet dinasztiát adva hozzá - például a Sínai Szövetség,
amiben a törvényt kapták, vagy a Dávidi Szövetség, amely egy uralkodóházat jelölt ki - a
magyar vérszövetség egy új szervezett nemzetet hozott létre egy meghatározott földön, Árpád
vezetése alatt. Ennek a "Magyar" Szövetségnek a korábbi "Hun" Szövetséget kellett
beteljesítenie, vagy átvennie amelyben ugyanazoka törzsek gy ltek össze Attila vezetése alatt,
hogy elfoglalják ugyanazt az "Ígéret Földjét", ahogy az avarok, onogurok, kazárok és más
csoportok, amik a mai magyar nemzet kialakításában szerepet játszottak, biztos szövetséget
kötve egymással a szövetségen belüli közös cél érdekében.

Az si id kben a habir vezér Ábrahám két vérszerz dést is kötött:

"Azután ezt mondta neki: Én az ÚR vagyok, aki kihoztalak Úr-Kaszdimból, és neked adom ezt
a földet örökségül. Abrám ezt mondta: Ó, Uram, URam! Mib l tudom meg, hogy én öröklöm
azt? Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üsz t, egy hároméves kecskét és egy
hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot. Elhozta neki mindezeket, azután kettéhasította
ket, és mindegyiknek az egyik felét a másik felével szemben helyezte el de a madarakat nem
hasította ketté... Amikor lement a nap, és koromsötét lett, hirtelen füstölg kemence és tüzes
fáklya ment át ezek között a húsdarabok között. Ezen a napon kötött az ÚR szövetséget
Abrámmal, és azt mondta: A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy
folyamig, az Eufrátesz folyamig" Teremtés 15:7-10,17,18

Ez olt az els vérszövetség egy, Ábrám számára nem ismeretlen tett, hiszen ismernie kellett,
talán habir hagyomáyokat követve. A második szövetség hasonló, amely beteljesíti ezt
felállítva a jövend nemzedékek számára egy szabályt:

"Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az ÚR, és ezt mondta neki: Én
vagyok a mindenható Isten. Járj énel ttem, és légy feddhetetlen!Megajándékozlak
szövetségemmel, és nagyon megszaporítom utódaidat. Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig
így szólt hozzá: Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé
Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon
megszaporítom utódaidat, népeket támasztok bel led, királyok származnak t led. Szövetségre
lépek veled, s t utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek,
és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét
birtokul örökre, és Istenük leszek. Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg
szövetségemet, meg utódaid is nemzedékr l nemzedékre! Így tartsátok meg szövetségemet,
amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit! Metéljétek
körül szeméremtestetek b rét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele. Nyolcnapos korában
körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékr l nemzedékre, akár a házban
született, akár pénzen vásárolták valami idegent l, aki nem a te utódaid közül való." Teremtés
17:1-12.

Ez az a vérszövetség, amit az izraeliták a mai napig követnek. Meg kell jegyeznünk, hogy
nem rokon népek is beléphettek és a héber nemzet teljes érték részévé válhattak ez által a
szövetség által, mibel a körülmetélkedés alapvet követelmény és az izraelita nemzethez
tartozás letagadhatatlan ismertet jele (elutasítható más, nem ezen, hanem sikeres szövetségen
alapuló egyéb okokból).
Az ókori Mezopotámából, Anatóliából, vagy a Kaukázusból származó Közép Ázsián
keresztül Indiáig és Kínáig terjeszked , majd nyugat felé sikeresen el rnyomuló,
f hadiszállásaikat a Volga-Dnyepr térségben felállító és a Kárpát -medence elfoglalását közös
célul kit z vegyes eredet törzsek egyesítése csakis olyan vérszövetségek által valósulhatott
meg, amilyeneket fentebb már említettünk. Ilyen heterogén csoportoknak közös törvény kell,
és szorosan ragaszkodniuk kell a minden egyes törzs által elfogadott szabályokhoz: az
összeköt elem a habirok lehettek, akiknek vallási és jogi rendszere t nik az egyetlennek,ami
érvényesült és továbbadatott a mai Magyarország Árpád általi megalapításáig.

Furcsa Egybeesések

A Honfoglalás néhány eleme megdöbbent hasonlóságot mutat az ókori történelemmel,

amely talán a magyarok eredetének titkát rzi. Egy kis fényt is vetnek a magyar vallási
gyakorlatokra és tanokra, amelyek gyökereit a f szerepl k nagyon is ismerték, és amely
Magyarország egy királya után, akit kés bb említünk kifejezett feledésbe merült elhatározva
az egész magyar ürükség feladását a vallási romanizálódás és kultúrális germanizálódás
érdekében.
Amikor a hét rend vezére megkötötte a vérszerz dést, Álmost választották vezérnek, a hun
Attila örökösének, és utódait a nép uralkodóinak mindörökre. Ezután elhatározták, hogy
visszaveszi azt a földet, amit négy és fél évszázadal korábban Attila választott királyságának:
a Kárpát-medencét.

Álmos, öregen, Ungváron halt meg, az "Igéret Földjének" kapujában, lábát be nem téve arra,
és fia Árpád vette át helyét. Árpád Kusidot küldi ki az elfoglalandó föld felderítésére és az a
jelentést kapja, hogy az ország gyönyör séges és pompás, gazdag és termékeny. Ezért Árpád
tülköt ragadott és a Mindenható segtségét kérte, hogy a földet mindörökre ennek a népnek
adja, majd és vezérei bevonultak a Kárpát-medencébe, de nem mint betolakodók, hanem
mint jogos tulajdonosok.
Miel tt nagyon el re szaladnánk, vizsgáljuk meg a következ párhuzamokat:

• Álmost választották, hogy a népet a négy és fél évszázaddal korábban Attila által
birtokolt földjöz vezesse, melyet k az "Ígéret Földjének" tartottak - Ugyanígy Mózest
is kiválasztották, hogy a hébereke arra a földre vezesse, amelyet 430 évvel korábban
Ábrahámnak ígértek, aki keletr l jött és ott letelepedett.
 • Álmos, akárcsak Mózes, öregen, az Ígéret Földjének kapujában halt meg anélkül, hogy
belépett volna rá.
• Árpád, ahogy Mózes, embereket küldött ki a föld felderítésére annak elfoglalása el tt.
A jelentés mindkét esetben az volt, hogy a föld gyönyör és gazdag.
• Mindkét vezet a föld elfoglalását, a Mindenható ígéretének tartotta.

Tudhatott Álmos, Árpád és népe ezekr l a tényekr l? Egy pontos leírást követve hajtották
végre mindezt? Kapcsolatban vannak ezek az egybeesések eredetük rejtélyével?...
A hétmagyart általában hét törzsként értelmezik, de úgy t nik ezek nemcsak népi csoportok
voltak, hanem (had)rendek is, amelybe a népet rendezték. A hét egy nagyon fontos szám az
ókori Közép-Keleten, nem csak a héberek között. Jelképezheti ez a hét vezér valamilyen
módon Média hét hercegét, a hét mágit, akik olyan közel álltak Perzsia királyához? Vajon
meg rizték ezt a hagyományt, vagy mindez véletlen csupán?

Árpádot utódai követték, habár a törzsi vezérek elég hatékony ellen rzés alatt tartották saját
csoportjaikat. Ebben az id szakban az erdélyi gyula (a gyula kkoriban még cím volt, és nem
név, mint ma) meger södött és Erdély független magyar fejedelemség lett a magyar államban,
de saját kormányzattal. Árpád háza Gézával újra er s kezekbe került, aki elvette Saroltot, az
erdélyi gyula lányát. A Géza halálát követ események néhány érdekes, ókori vallási
törvényeken alapuló tarsadalmi gyakorlatot mutatnak:
Koppány, aki a királyi vérvonal egy hercege volt, el akarta venni Géza özvegyét, a levirátus
törvényének megfelel en. Ez a törvény kimondja, hogy a halott id sebb testvére köteles
elvenni annak özvegyét és gondot viselni gyermekeir l, vagy utódot nemzeni neki, ha
nincsenek. Ez a szokás ritkaság, csak néhány nép gyakorolja: elv volt a pre-izraelita
hébereknél [1], amit az izraeliták folytattak [2], követték a zsidók és romák, törvény volt
Hsziung-nuban, a hunok között és néhány mongol és türk népnél.

Koppány, ezzel a cselekedetével, a trónutódlás jogának igényével is fellépett, egy újabb

ugyanarra az eredetre visszavezethet törvény: Rúben, Jákob els szülötte, elvette apja
ágyasát, hogy megtartsa születési jogait [3], Avsalom is ugyanezt tette Dávid király elleni
összeesküvése alkalmával [4].
Gézának azonban volt egy fia, Vajk, aki nagybátyja ellen fordult. Vajk német lovagokkal
kötött szövetséget, akik csapatokat küldtek er sítésként, majd legy zze Koppányt, darabokra
tépette testét, amit a magyar állam négy legfontosabb várának kapuira t ztek, beleértve Erdély
székhelyét is, hogy megfélemlítse a gyulát, aki Koppány oldalán állt. Ez a tett is ókori
eredet : a hagyomány szerint Sém satya megbüntette Nimródot a Mindenhatóval való
szembeszegüléséért, és darabokra vágta testét, hogy bizonyságként osszák szét az emberek
között, hagymány, amit az egyiptomiak Ozirisz Legendájaként ismertek, akit Szet hasított
darabokra és osztotta szét az egész országban.

Hasonló történet szerepel a Bibliában (Bírák 19:29.), bár nem büntetés, hanem egy elkövetett
b n miattti igazságszolgáltatásként. Az is véletlen csupán, hogy Sém a habirok satyja, és az
egyiptomiak Szetet a hikszoszok és apirok istenségeként azonosították?
Bár a tett akkoriban nem számított annyira barbárnak, mint ma t nik, a rítus eredeti céljaihoz
mérten Vajk nem igazságosan járt el. Ez az uralkodó azonban, aki megsértette az sei által
kötött vérszövetséget és számos más ballépést is elkövetett, felvett István nevén a szentek
közé soroltatott.
Két Különleges Népszokás

Létezik két olyan népszokás, amely más népek számára furcsa és ismeretlen. Az egyik ilyen a
Húsvéti locsolkodás, a másik pedig augusztus 20 ünnepe.
A magyar férfiak húsvét hétf n elindulnak, felkeresik a házakat és ott egy vers, elmondása
után meglocsolják a házban tartózkodó n ket. Ezért cserébe a n k szépen festett hímes tojást
adnak a férfiaknak. Számunkra ez a szokás természetes, bár hanyatlóban van, míg mások csak
csodálkoznak rajta, miért ez a szokás.

5 000 évvel ezel tt a Tigris és az Eufrátesz között élt két sumér, Tammuz, a növekedés és
termékenység istene és Inanna, a n i ideál, aki mindig kész volt lángra lobbantani a férfiak
vágyát. Babilonban is volt a hajnal és az alkony istenn je, az est-hajnal csillag (ugyanez a
magyar neve) megszemélyesít je. Termékenység-istenn , a természet, a szaporulat, az
anyaság istene, a szülés véd je, ezen kívül jós istenként is tisztelték. Az arabok Atthal néven
férfinak mondották. Föníciában Attart (Astarót) volt a neve. A magyarban Tündér Ilona
formában maradt fenn az eredeti sumér név, Dingir Inanna. A magyar tündér szó jelentése
egyébként pontosan megegyezik a sumér eredeti jelentésével.

Mellette vált Tammuz igazi férfivá aki, hogy férfiasságát próbára tegye, vadászni indult. Egy
vadkannal vívott küzdelemben halálos sebet kapott és a túlvilágra került, ahol Ereskigal
uralkodott. Inanna gyászolta szerelmét, és nem tudta feledni, felkerekedett hát, hogy
visszahozza a túlvilágról. Ereskigal egy feltétellel engedte el Tammuzt: kérte, hogy szerelme
meztelenül lépjen be a halál birodalmába. Ereskigal meglátta Inanna testét, féltékeny lett
szépségére és féltékeny lett szerelmükre. Ezért megátkozta a testrészeket, hogy alkalmatlanok
legyenek a szerelemre. Ennek eredményeképp a férfiak nem keresték a n ket, a n k egyedül
háltak, az emberek és az állatok nem szaporodtak. Az istenek jobb belátásra térítették
Ereskigált, aki feloldotta átkát, és minden helyreállt. Mindez tavasszal történt, így a sumér nép
a tavasz els jeleit észlelve megemlékezett róluk, ünnepet ült.

A húsvéti szokásunk gyökereit így az ókori sumérok és babiloniak tavaszi

termékenységrítusai között kell hát keresnünk. Ahogy minden kultúrának, természetesen
ezeknek is megvoltak a maguk termékenység varázsló szertartásaik. Ez pedig magába
foglalta, hogy a férfiak a megfelel varázsigék kíséretében "megtermékenyít " vízzel
locsolták le a n ket, akik ezért cserébe a termékenység egy másik si szimbólumát, a tojást
adták cserébe.
Ez a szokás hagyományozódott át a magyaroknál és rizték meg mind a mai napig.

Augusztus 20 egy furcsa ünnepe a magyarságnak. Régóta létezik, mégsem tudjuk pontosan
honnan is származik, mi is a jelentése. Egykor és ma az Államalapítás évfordulójaként
tartották számon. Máskor, amikor a múlt eme fejezetének említése tiltott volt, az új kenyér
ünnepeként tartották meg. Vajon ezek közül melyik a valós?
Ismét az ókori Mezopotámiába kell utaznunk, egészen pontosan a Vénusz, A Vénuszt Istár
kultuszához. Az Oroszlán csillagkép az augusztus hónap "háza", mert augusztusban a Nap
délben éri el ezt a csillagképet, így az Oroszlán csillagkép csak télen és tavasszal látható,
akkor van pont szemben a Nappal.

Az évnek ebben a szakában a sumérok egyhetes gyászünnepet tartottak az elgyengül és

meghaló h s, hatalmas király, Tammúz tiszteletére akivel, mint korábban már olvastuk, egy
vadkan végzett. Ennek az eseménysorozatnak az utolsó napja volt a legkiemelked bb pontja,
hiszen a gyász végén az új aratású búzából készítettek kenyeret és ajánlották fel az Anya
Istenségnek, mintegy az újjászületett király szimbólumaként. Ennek az si szertartásnak az
emléke maradt fenn a magyarok új kenyér ünnepében, a Nagyboldogasszony ünnepében.
Ennek párhuzama figyelhet meg az egyiptomi Ozirisz-kultuszban, de a katolikus Mária-
kultuszban is.

Összefoglalás

A korai magyar egyistenhit tehát a sumér többistenhit vallásból bontakozott ki. Mind a Turul
mind a Csodaszarvas mondája sumér eredet , ahogy a legendás alakoknak is megvannak a
sumér istenség és király párhuzamai, például Ménrót/Nemere=Nimród, Ené(t)h=Anuta (iráni
Anahita), Damacsek=Dumuzi (káldeai Tamuz, mai magyar "Tavasz"), akit kés bb a pásztor
Csabával azonosítottak, stb. A babiloni/perzsa hatás szintén nyilvánvaló abból a tényb l, hogy
bár az Istenséget nem ábrázolják, mégis gyakran a nappal és a mennyekkel hozzák
összefüggésbe. S t, az si magyar vallást az Izrael Északi Királyságának vallásával is össze
lehet hasonlítani, akiknek Istene a mindenséget Teremt , Egyetlen isten volt, és a környez
megvetett népekre is voltak jelképek.

A fejezet végén elmondhatjuk, hogy a magyar nép melankóliájra és eredetére vallási

örökségén keresztül is igazolást nyerünk, amely a habirok egyistenhitének (judaizmus és
kabbala), a sumér mitológiának, néhány a perzsa és pártus id kb l származó zoroasztrianista
elem, és a manicheizmus keveréke, a tanult táltosok remekm ve. Hiszen nekik, mint a törzs
legsz kebb vezet rétegéhez szorosan hozzátartozóknak módjukban állt más kultúrák
vallásaiból, papjaik tudásából a lehet legtöbbet eltanulva magukévá tenniük, kialakítva ezzel
a magyarság összetett hitvilágát

Néhány a magyarok sumér-hun eredetét ellenz szerz ezeket a tényeket mendemondának

tartja, politikai érdekekb l valami ál-tudományos irányvonalat követve, amelynek célja a
magyar nemzet, gyökereik és azonosságuk ismeretének elutasítása, vagy mert más
elméleteket akarnak ezáltal bizonyítani. Amit azonban nem tagadhatnak meg az, hogy ezek a
mítoszok, mint minden nép mítoszai, származnak valahonnan, és azt sem tudják letagadni,
hogy ezek a legendák az si magyar hagyományok közé tartoznak, és hogy az ókori
Mezopotámiában található, és ahogy azt a többi témakörben is láthattuk, nagyon közeli
kapcsolatban áll a zsidósággal, jelen esetben a judaizmussal és a kabbalával..

Források:
1. Komjáthy István: Mondák Könyve;
2. [1] Teremtés 38:8; [2] Második Törénykönyv 25:5,6 - az iraelita törvény értelmében a
levirátus csakis utód nélkül meghaltak esetében alkalmazható, csakis a testvér
özvegyt l származó els szülöttét lehetett a halott fiának tekinteni. [3] Teremtés 35:22,
49:4. [4] 2.Sámuel 16:22.
3. http://sophistikatedkids.com/turkic/13%20Oguz%20and%20Ogur/OguzesEn.htm
4. Josephus Flavius: A zsidók története, III. Könyv, 6. fejezet, 7. bekezdés
5. Kis Magyar Néprajz a Rádióban, Minerva Budapest, 1980