This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned

by Google as part of a project

to make the world’s books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover.
Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the
publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.
We also ask that you:

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google’s system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attribution The Google “watermark” you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can’t offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book’s appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google’s mission is to organize the world’s information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world’s books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web
at http://books.google.com/
 wm
fa
HARVARD LAW SCHOOL
LIBRARY
~VNG~11'

I
I
I
I
I
 ~ c..

MA.GYARORSZÁG
-
ALAPTÖRVÉNYEI
,
KÖZJOGI FEJTEGETESEKKEL
. ~ .~ ,
r "
És

PBB'I', 1881 \-\ \.J ]\J

KlADJÁK LAUFFER É~ STOLP. () \o 'l
/'"'1!~\ C:-;-
engl L byGoogle - I
r

,~ '
"" ........... .-.
;..
 TARTALOM.
Lap.
BEYEZETM. '
Ali alllptlirvények ismeretének slltikBégessége fili eg a
jelen korszakban ': l
Atalános ismeretek , 6
ELSŐ FEJEZET.
Az. arany bulla .
Magyar szövege , • , , , "
Latin szlSvege felvilágositó jegyzetekkel
.' .....:..
,
'9
,ll
22
..
Megjegyzések az arany bullára és némely javaslatok
az alkotmányozó országgyüIé.,v.e-'. '...... - . 3'
MÁSODIK FEJEZET."-,.·
A koronázási kir. lI.itlstJél. •
II, Ulászló koronázási hitlevele
V. Ferdinand koronázási hitlevele • . • . •
A koronáZási diploma körüli alapelvek . , • •
.. '
/
.(2
4.9
5&
60
- •

a) Az országgyülésnek a diploma megalapitására

vonatkoz6 joga. . • • . • . , • • 6U
b) A koronázási hitlevél tartalmának megváltoz-
tathatása, különösen az austrilli rend után fi3
Királyi eskü ; 71

, l
 II.
Lap.
A magyar királyi hatalom birhatállának feltételei.
A királyi hitlevél kiadásának s a kir. eskfitétel-
nek lényeges feltételezése 73
HARMADIK FEJEZET.
A királyi örökÖ8ödúi rend .• 78
1. Az t687. or.gyitlés 2. s 3. törv. ez.. . 80
2. Az u. n. Sanctio Pragmatika az 1723. 2. s 3. törv.
ez. alapján • . " . • . . • . 85
Az 1723. I tBrv. ez. magyar s latin szövege • 87
Az 1723. II. t. cz. magyarul s latinul. • . 89
Az 1723. III. t. cz. m&&'Yanl ti laww 92
Jegyzetek az 1547. 5 t. czikkelyre • • • • 98
A Sanctio Pragmatica közjogi következményei 104
NEGYEDIK F:!JEZET,
A bécsi, linczi bllukiHi, 8 az 091. 26. t. ez. a p.ro-
• test&nsok valláBszabad8ÁgÁróJ tt3
Atalános szempontok . . '.' • • . • • 113
A) Bécsf békekötés 1606 év~öl magyar B latin BZÖ-
vegevel . . • • • . . . . • • la
B) Linczi békeköté, 1646 évből magyar I latia szö-
veggel . . . ' . • . ' . 122
C)' Az tillt. 26. tBrvényczikk • 131
Magyar BzBvege 132
Latin.sz.ege " . nt
D) A~ t79T~27., llZ"1844.li. és 1848.20. tBrvény.
cz'b.kek l'CJi"AeTetei . • • 15i
....
• üTUDIK F-EJEZET..
-4z D'!száq függetlenségéröl, önállásár6l s politikai
Jogatrol. • . • . . . . . . . .
t 791. 10. tön'ényczik az ország függ'etlenségéröl,
magyarul s latinul . 158
1791. 12. t; ez. a törvényhozó s végrehajtó hatalom
önállásáról, magyarul 8 latinul . . . . . t62
1791. 13. t. ez. az országgyűlés tartásanak idő-
szakáról, magyarul s latinul • " ' lit!
 III.
Lap.
1655. 49. t. ez. ugyanaz tárgyról 165
1715. 14. t. ez. ugyanarr61 . . • . . , 166
1791. 19. t. ez. a nemzet ad6kiTJltétri jogáról. '167
1715.8. t. ez. ugyauazon jogr61.", . 168
1741. 22. t. ez. annak bövebb felvilágos,:tására i69
Jegyzetek az 1791. alaptöl"vényekre 169
1825. 3. t. ez. ezen alaptörvényekrlíl 170
A magyar or8zággyülé8 hatásköre i73
Az ide tartoz 6 nemzeti jogok • , 174
1. A tÖTvlnylwr.atal joga , . • 174
Ezen .iog a reformok létesítésében 177
Az örök szentesítési záradékok érvén~'e 178
2. Adó megajtinlási B kiv6tési jog 180
1827. 4. t. ez.. . . . , . .. • 180
3. Katonai eriJ meghatározása , . , , • . 181
4. Országo8 sérelmek orvodása , . . • . • 184
1659. I. t. ez. 3 §., az 1723. 7. t. ez. s az 1727.5.
t. ez.. . . • t • • • • • 185
5. BenslJ zavarok ft viszályok kiegyenlítése 185
6. Hattirok iránti viszályok • • . . 186
1791. ll. t. ez. rend~lete . 186
7. Indigenák stb. beezikkelyezése 187
8. Ntidor s koronaiJrök választása 187
1608. 3. t. ez.. , 187
9. Király választás.. " 188
Az országgyülések régibb hatásköre 188
HATODIK FEJEZET.
A király megkoronáztatásár6l .,. 190
Az 16S7. 2. t. ez; III. Károly kor. hiU. 5. §. "1791.
3. t. ez. • . . . ...,. 101
A meg nem koronáztatás következmln11ei . i94
HETEDIK FEJEZET,
Az or8zág területi épségérlJl s tentartásáról 197
NYOLCZADIK FEJEZET.
Az 1848-i törvén1lek közjogi tekintete . 200
 lY.
Lap.
I. Átalános szempontok. . . • . . . ': 200
n. Az 1848·i törvények alapelvei. . • . " 202
Ill. A 48-i törvények a1aJltö~:vényi minöségénLlk .
kérdése ' " . ~09
lY.. Az okt..20·i diploma ~13

'1

.'

-
 BEVEZETÉS
az alaptörvények ismeretének szükségessége fdleg
a Jelen korszakban.

Minden időben, minden a hazáját hün és valódi

bensőséggel szerető honpolgárna-k, elvitázhatlan
érdeke van, sőt kötelessége is, hogy ismerje azon
nemzeti törvényeket, melyek nemzetének sarka-
latos jogait tartalmazzák, s a melyek épen azért
alaptörvényeknek neveztetnek.
A jelenben azonban épen rendkivülileg nagy
fontosságú szükség forog fenn aziránt, hogy ezen
alaptörvények mindenikünk előtt részletesen is-
mertek legyenek; ezen ismeret a mosta.ni időkben
valódi életkér(lésüllevén tekinthető.
Mindenikünk előtt nagyon is ismeretes le-
rajzolhatlan 8zenvedéseivel,előszámlálhatlanj og-
sérelmeivel azon 11 évi szomorú időszak, mely-
nek küszöbét csak iinént hágtuk át.
Ezen hosszú évtized alatt nemzetünknek ez-
redéves alkotmányos élete megszüntettetett j a
l
2
nemzetnekannyi koronás fejedelem által esküvel
szentesített politikai szabadsága érvényen kivül
helyheztetett; mindazon törvények, melyek önál-
lásunkat, politikai létünket biztosit6 nemzeti jo-
gok felett a fejedelem, és nemzet között val6di
viszonyos, két oldalu szerződést képeztenek ,
egyoldalulag megsemmisíttettek.
Most azonban elérkezett azon id6, mely az
elnyomott igazsá.got ismét visszaállitja, a jognak
az ő elidegenithetlen érvényét ujra visszaadja,
midőn a nemzet régi alkotmánya ismét visszaho-
zatik az életre. '
És e ténynél, melynek küszöbén még egy
lehet6 szebb jövő kecsegtet6 reményei, egy áta-
lános s alkalmasint utols6 nemzeti bukás kíntel-
jes aggályaival a legelszomorit6bb, megrá.zkód.
tat6bb ellentétben találkoznak, e válságos, nem-
zetünk létére eldöntő perczekben, mindenekfe-
lett azon kérdés áll e16, hogy melyek tehát azon
jogok, melyeket a nemzet visszakövetel, s me-
lyeknek visszaadásával kecsegtetnek bennünket;
miben áll azon politikai szabadság, melyre a
nemzet ezredéves gyakorlat alapján igényt tá-
maszt; és miben rejlenek azon nemzeti szabadal-
mak, melyeknek újolagos érvényesitésével (Sai
alkotmányunk ismét val6dilag visszaállitand6
lehetne?
Az ismeretes okt. 20-ki diploma oly ténye-
z6iil állittatott előnkbe, mely a magyar alkot-
mányt visszaállitja, életre hozza.
Tudjuk azonban, mikép az egész nemzet
minden kivétel nélkül, tökéletes öszhangzással
 3
BEt nyilvánitotta, mikép azt, mi azon diplomában.
ig~rtetik, nem igmerheti el annak, mi nemzetünk
()si alkotmányát képezhetné; mikép azon jogok,
melyek a diplomában tartalmaztatnak , távol-
ról sem mindazok, melyek a nemzetet szerződé-'
sekben szentesített alkotmánya értelmében meg-
illetik, s melyekre jogosultsága folytán jogos
igényt· tartani soha sem szünhetend meg.
Mi tehát II z, mi e diploma tartalmában a
nemzet ~si jogai közül még mindig hiányzik?
1\1 i az, mi szentesített lllkotmányosságunk kie-
gészitésére még kivántatik ? Melyek azon jogok,
melyek még vissza nem adattak, és a melyeket
a nemzet folyvást követel?
Hogy mindezen - életbe vágó kérdésekre
megfelelhessünk, nem máshova,mint egyedül csak
országunk alaptörvényeihez folyamodhatunk. -
Csak ezek adhatnak felvilágositást aziránt, hogy
van-e a nemzetnek még azon diplomán túl is kö-
vetelni valója, és hogy melyek azon jogok, me·
lyek II nemzettől szerződés-törés nélkül el nem
tagadhatók s meg nem ,-onhatók.
Ime! mily nagy fontosságú ok, hogy a jelen
válságos korszakban al:tptörvényeinket ismerjük.
Azon okt. 20-ki diploma az alkotmányosság
szelleméből kiindulván, a nemzetnek annyi éve-
ken keresztül jogtalanul elvont országgyülésének
létrehozatalát biztositotta - a mint összejÖ've-
-telének határnapja már csakugyan ki is hir-
dettetett.
Mi leend ezen ~g@.Ié$~elt: T
-tása ? ~ \\. . i A. 1 ! f\f .D ">
. tJC-~·,~c i.:.<.e»
.,
<1,

" Bú/)
~PE8T, VI., AR~j\·\\í~
~.

~
1\-~ .
*
 Kétségen kivül az alkotmányozás, azaz iSsi
alkotmányunknak tökéletes visszaállitása, s en-
nek minden tekintetben valóBitása.
Es ez mikép lehetne eszközölhet<S máskép,
mint egyedül az alaptörvények alapján - me-
lyekben van t. i az alkotmJÍny megalapítva, és az
összes alkotmányos jogok el<Ssorolva? Tehát
azokból kell az alkotmányozó oTszággyülésnek
ellSkeresni azon elemeket, melyekb<S1 az oly hosz-
szas ideig megszüntetett alkotmány ismét ellSte-
remthetö legyen.
Mikor lehetne tehát az alaptörvények isme-
retére nagyobb szükség, mint épen most az al-
kotmányozás perczeiben ?
Ezen alkotmányozó országgyülésen a tör-
vényhozóknak mindenekfelett arra kellend lel-
kiismeretes gondjaikat fordítani, hogy előállitsák
és ezentesíttessék azon biztositékokat, melyek jö-
v<Sben a nemzet önállásának s függetlenségének
jogait biztositsák, melyek a nemzetijogok lábbal
tiprás át, a mennyire esak lehet, ezentúl lehet-
lenitsék.
ny biztositékok : a királyi 6sk1J és koronázási
Mtlevél.
Miután ezekben nemzetünk ösidők óta nem-
zeti szabadságának legfontosb eszközeit vélte
feltalálhatni , természetes, mikép legközelebbi
országgyülésünk főbb hivatását is az képezendi,
megalapitani, mikép szerveztessenek azon köz-
jogi tényezők, hogy nemzetünk szabadságának
teljes biztositékául szolgálhassanak.
 ,

5
Hogy megváltoztatható-e a koroná.zási hit-
levél, hogya 48 előtti legyen-e alkalmazandó, s
hogy lehet-e és szükséges-e tartaImát ujabb
pontokkal, a nemzeti jogok mindannyi ujabb biz-
tositékaival szaporitani - mind oly kérdések,
melyek a jövő országgyülésen mellőzbetlenek.
Es ennek felismerhetésére, a kitüzött kérdé-
sek olyképi megoldására, hogya nemzet jövlSje
újabb veszélyeknek kitéve ne legyen, kiindulási
pontokul mi szolgálhatna más, mint alaptörvé-
nyeink, melyek politikai létünket egyezredéven
át biztositották ?
A 1 i év szomoru eseményei után a nemzet
és fejedelem között kiengesztellSdésre leend szük-
ség, mely a multakra a feledés homályát boritva,
a jövőt tiszta derüben tüntesse elő.
E kiengesztelődés csak a koronázási hitle-
vélnek, mint viszonos, két oldalú szerződésnek
terén létesíthető. Itt kell a korona jogainak meg-
alapíttatni, melyek a nemzet intézkedési és befo-
lyási jogainak határait mérik ki ; mig ott kellend
B nemzeti jogoknak is 8zentesíttetni, melyek a ko-
ronára nézve viszonos kötelezettségekül szol-
gáljanak.
. E határvonalak a-korona s nemzet jogai kö-
zött - ismét csak az alaptörvényekból láthatók.
Mily számos és mily fontos okok, bogy alap-
törvényeinket ismerjük, hogy azoknak segélyével
a teendők iránt tisztába jőjjünk.
Ezeket fogjuk a kovetkezőkben megismer-
tetni.

• I
6

Átaláno. i.,neretek.,
Habár maga ezen kifejezés: az államnak
alaptörvényei} leges fundamentales, elég nyilvá-
nossá teheti azon értelmet, melyet az magában
rejt j mind amellett nem épen fölösleges meg-
emliteni, mikép azok alatt azon nagy jelentőségü
törvények értetnek . melyek a tötvéuyes ország-
gyülés utján a fcjeuelem és nemzet között, mint-
egy viszonos szerződés által alapittatván meg,
mint ilyenek a felségi hatalom és kormányzat
formáját s minőségét határozzák meg. Ily nem-
zet s fejedelem közti szerz<Sdések tárgyai szok·
tak lenni : a nemz.ctnek törvényhozási 8 kor-
mányzati jogai, átal ában mind azon viszonyok,
melyek az ország közjogi állapotjára vonatkoz-
nak, s különösen : az uralkodók öröködési r~nd­
je, nagykoruság, gyámság s uralkodói helyette-
sités szabályai, a nemzeti jogok biztositékai , a
nemzetnek szabadalmai stb. stb.
Semmi kétséget scm szenvedhet, hogy Ma-
gyarországnak is vannak ily alaptörvényei.
Elég bizonyságul szolgálhatnnk erre. már
megok az f848-ig divatozott 7~orondzá8~' oklevelek
is, melyek - főkép az austriai uralkodás ideje
álatt, miután mind tartalmuk, mind diplomati-
kai formájuk folytán, a magyar nemzet és feje-
delmeik közti vilá~os és valódi viszonos tlzer-
ződés természetét vIselik. minden kétségen kivül
Magyarország alaptörvényei közé sorolandók.
 7

Magyarország alaptörvényei következ6k :

L Az arany bulla.
2. A kO'l'onázási kir. hitlevél.
3. A Sanctt'o Pragmatica s többi öröködési
törvények.
4. A bécsi s lincset' békekötések 8 az 179 i. 26.
t. ez.
5. Az 1791 : 10. 12. 13. 14. 19. t. ez. a
nemzet függetlenségér/H, közjogi szabadságairól.
7. Az O'l'swg terület.i épségblJl ;
8. A kir. kO'l'ondzásról sz616 törvény~k.
Ezek azon törvényeink, melyek legneveze-
tesb jogtud6saink és államférfiaink összhangzó
véleménye szerint alaptörvényeknek tekintendők.
Me~valljuk azonban, mikép azokon kivül
vannak még törvények. melyek nagy fonfossagu
jogokat biztositottak, olyakat, melyek bizonyos
tekintetekben az elősorolt alaptörvények rendel-
kezései mellé állithatók lehetnének, mint neve-
zetesen a hires I. '1'. 9. czime s több egyebek.
Hogr azonban ezek miért nem soroltatnak, vagy
sorolhatók az alaptörvények közé, annak helyén
eM fogjuk adni.
Az 1848-ki posonyi O'l'szággyülési törvény-
czikkelyek nemzeti életünkben valódi korszakot
képeznek. Azok oly köz- és magán jogi változa-
tokat teremtettek, melyek ősi alkotmányunk leg-
lényegesb alkatrészeit érintik.
Mily tekintet alá soroland6k ezek? Mily
jogi állás ~ulajdonitand6 azoknak törvényeink
sorában? Es tekintendlSk-e azok is alap törvé-
nyekw? Kétségtelenül oly kérdések, melyeknek
8
nagyszerü jelentlSségét félreismerni senkinek
sem szabad.
Ez okb61 lentebb ki fogjuk fejteni azt is :
valjon az {848-ki törvények tekinthet<Sk·e alap-
törvénye knek?
Nem mellőzhetjük figyelem nélkül az' okt.
20-ki diplomát sem - miután közjogi életünk-
ben, mint tényező fordul elő, melynek fontossá-
ga szinte tagadhatlan.
Meg fogjuk kiséri eni kijelölését azbn köz-
jogi állaénak , melyet ezen okirat elfoglalhat
nemzeti életünkben.
 ELSö FEJEZET.
A% arany bulla.
Az arany bulla II. András királyunknak
] 222-ik évben kelt; azon törvénye, 1) mely a tör.
vényes országgyülés közbejöttével ée a fejedelem
szabadakaratu beleegyezésével, a magyar nem-
zetnek lényegesb szabadalmairól, a kormány-ha-
talom irányábani jogairól, e magának a népnek
ie jogálla.potjáról s biztositékairói rendelkezvén,
megalapitotta és szentesítette azon szabályokat,
l) Nagy nemzeti veszteség, hogy -ezen nemzeii sza.
badságaink biztositékául századokon keresztül szolgált
okmány mindeddig eredetiben még fel nem találtathatott.
Némely tudósaink azon hitben vannak, mikép eredetije
leghihetöbben Rómában, htlvá a pápának II. András sza-
vai szerint egy eredeti példány küldendö volt, a vatikáni
levéltárban lenne fellelhető. Ha csak valamely véletlen reá.
vezetne, mint vezeté ,az angolokat Magna Ohart4jok
eredetijének feltalálására, és pedig egy becsületes szabó
mühelyében. Azon vatikáni levéltál'b61 került elő ugyan
. azon Il. Andrásnak egy más decretuma 1231-rlll, melr
némelr. uj czikkelyeken kivtl.l majdnem szórólszóra meg-
egyezIk az Arany Bulla szBvegével, csak hogy az ismeretes
ellentállási záradék (31. cz. 2. §.) nem foglaltatik benne.
10

melyek szerint köteleztessenek a fejedelmek jö-

vc5ben a" magyar nemzetet kprmányozni.
.i1rany bullának neveztetik, mert azon feje-
delmi oklevél, melyben tartalmaztatik, a király
arany pecsétjével erősittetett meg. '
Hasonlittattik mindig az an90lok u. n. nagy
kartJiánoz 1) - Magna charta Angliae - miután
mint ez, ~gy az is a nemzet politikai szabadsá-
gát szentesitette.
Lényeg-esen megjegyzendő ugyan, mikép
arany bullánk nem szól kizárólag egyedül II ne-
mességnek jogairól s politikai hatalmáról; ha-
nem az ahhoz nem tartozó, vagyis miut azelőtt
szokás volt mondani, az alkotmány sánczain ki-
vül álló nép javadalmairól is.
A~on ellenvetések il alapok, melyek politikai
8~abad8lÍgunknak e,zen MarJna Ohartáia ellen ho-
zattak fel, s részben mostan is ismételtetnek, soha
som lehetének képesek annak érvényességét meg-
gyöngiteni, vagy épen még le is rontani.
Mert maga az, mikép ezen palladiumunk
okmánya minden fejedelmeink liltal uralkodásuk
kezdetén ünnepélyesen meger6sittetett, hogy
ezen meger(Ssités világos törvények által eskü
alatt kötelességgé tétetett 2) és hogy az minden
alkalommal a koronázási okmány il fejedelmi eskü-
I) Nem is ok nélkül, mert nem csak egykoru all:l;al,
hanem ahhoz mind tartalmára mind alakjára nézve is na-
gyon halonló.
2) A régibb magyar királyok alatt csak a jogszokás
s gyakorlat alapján, mint Verböczi Il. r. U. bizonyitja,
csak késllbb rendelték azt irott törvényeink.
 11
tételi dekretum által nyilván szentesittetett,-
teljesen elégséges bizonyiték - kizárván egé-
szen mind a hitelesség hiányának .minden gyanu-
ját, mind a netán képzelhető kierőszakolás leg-
csekélyebb vádját is, - mind ez elégséges annak
kétségenkivüli kimutatására, . hogy az Magyar·
országnak valódi alaptörvényét képezi.
Az eskü általi szentesités koronázáskor az
aUBtriai házból származott fejedelmeink által is
mindig teljesittetett egész a legujabb időkig -
V. Ferdinandig; csakhogy azon kivétellel, mikép
L Lipót óta azon nagyjelentlSségü záradék a nem-
zet elleD8zegü lési jogáról 8 hatalmáról, mely az
a.rany bulla 31. czikkének 2 §-ban foglaltatik,
világosan kihagyatik.
lamertessük meg tehát tartalmát.

Az arany bullának tartalma hd magyar for-

ditásban I) következő:
"A szent háromság és olzolhatlan egység
Dev~ben. . .
"Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dal-
mát-, Horvútország, Ráma, Szerbia. Galliczia
örökös királya.
Mivel Dlind országunk nemcseinek, mind
másoknak is nent htván királytól alapitott sza-
badsága némely királyok hatalma által, kik néh
I) Szaltlll László nagy tekintélyü tllrténetbuvárunk
által. kivevén a czikkeI)"ek fejezetéül szolgaló Qzimeket.
Lásd: Magyarország tllrténete I. köt. 307 s kllv.lap.
12
haragukban boszut állotta-k, néha gonosz embe-
rek hamis taná{',sira is hallgattak, vagy saját
hasznuk at keresték, igen sok részben rövidséget
szenvedett; nemeseink fenségünk és elődeink, az
ö királyaik füleit gyakran verdesték kéreImeik-
kel és folyamodásaikkal országunk javitása iránt.
. ~,Mi tehát tartozásunkhoz képest, az lS kérel-
möknek mindenben eleget tenni akarván, kivált
'mivel közöttünk és közöttök e miatt már több-
ször nem csekély keseriiségek támadtak, mit,
hogy a királyi méltóság teljesebben megőriztes­
sék, illik kikerülni (mert ez jobban senki által
sem eshetik meg, mint ő általok) megadjuk mind'
nékik mind országaink egyéb embereinek Ho szent
királytól megadott szabadságot;
. "és országunk állapotának javitására tar-
tozó egyéb dolgokat is üdvesen rendelünk ek.
képen:
I. ez. A szent király l1nnepének évenkint
való megöléséröl.
"Rendeljük, hogy évenkint a szent király
ünnepét, ha csak némi sulyos foglalkozás vagy
betegség által nem akadályoztatunk, Székesfe-
hérvárott tartozunk ülleni, és ha mi jelen nem
lehetünk, a nádor kétségkivül ott lesz helyettünk,
s képünkben meg fogja hallgatni az ügyeket; és
minden nemesek t) tetszésök szerint oda gyüle-
kezzenek.
l) Ali eredeti latin slIövegben : 8ertJieRtes.eknek:
mondatnak, mir61, mint n~mely egyéb tudDi valókról is,
 13
-U. ez. M idúés. nélklll. el nem mar•••tat-
batásról.
,:Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink,
bár mi időben le ne tartóztassák s el ne nyomják
a nemeseket valamely hatalmasnak a kedveért,
hanem ha előbb megidéztettek, és törvény rende
szerint elmarasztattak.
UI. oz. A nemesek s egyházak tehermentes-
ségéröl.
"Továbbá semmi adót, semmi szabad dená-
rokat nem 8zedhetünk a nemesek örökségein,
sem háza.ikban, sem. falvaikban meg nem szál-
lunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak né·
peitől is teljességgel semmi adót sem szede-
tünk be.
IV. oz. A nemesek szabad rendelkezbetési
jogáról birtokaik felett.
"Ha valamely nemes meghalálozik fi nélkül,
leányát illesse; a többiről tetszése szerint ren-
delkezzék.
"É6 ha a közbejött halál miatt nem rendel-
kezhetik, a hozzá közelebb álló rokonokra száll-
jon; és ha teljességgel semmi nemzetsége nino
csen, szálljQn a királyra.
melyek az arany bulla tartalmára vonatkoznak, a lejj~bb
következő latin szövegnél kBzlendjük a szükséges Íelvl1lé.-
gositásokat s megjegyzéseket .•
i4
V. Ol. A megyel Alsp'noll • kir'tyi bi....
ebuBok ••t6ú.ár61.
"A megyei f6ispánok a nemesek örökségei
körül ne hozzanak itéletet, hanem csak pénz és
tizedügyeikben ;
,.Az alispánok a nemesek felett egyátalában
ne biráskodjanak, hanem csak illeta várnépök
felett.
"Az or~okat s tolvajokat itéljék a királyi
bilochusolc, de a fiSispán elnöklete alatt.

VI. cz. A népIé. kDzvádjának bi.onyitékai-

. ról az orvok irányában.
"Továbbá a népségek közváuja, elté;őleg
tZ eddigi szokástól, orvnak senkit sem bizonyit-
hasson.

VII. cz. A seregnek király általi orszá.oD

kiviUre való viteléröl.
"Ha a király sereget akar vinni az országon
kivül, a nemesek ne tartozzanak \Tele menni, ha-
nem - ha az ő pénzeért és a dij nélkül vele
menni vonakodók hadi birságra itéltessenek.
"Ellenben pedig, ha sereg jőne az országba,
mindnyájan tartozzanak menni.. .
"Továbbá ha az országon kivül akarunk se-
reget vinni, és magunk megyünk a sereggel, va-
lamennyi várispánok pénzünkért tartozzanak ve-
lünk menni.
 fó

VIII. cz. A nádor batólágáról s belyette-

seir.U.
"A nádor országunk m-inden emberei felett
különbség nélkül biráskodjék i
"de a nemesek flSben 8 ~irtokban járó ügyeit
fl királynak tudomása nélkül el ne végezhesse.
"Helyettese csak egy legyen, s az is ouriá.
jában.

IX. ez. Az udvarbiró hatóságáról.

"Udvarbiránk, mig udvarunkban vagyon,
mindenki felett biráskodhassék, s az udvarunk.
ban elkezdett pert mindenütt befejezhesse;
"de mikor jószágán mulatozik, pristaldu8t
ne adhasson, (8 végrehajtást el ne l'endelhesse)
s II feleket ne idéztethesse.

X. ez. A badbaD elestek 8ainak megjutal-

ma.tatásáról.
"Ha valamely urnak a hadban történik ha-
lála, fia vagy testvére hasonló tisztséggel aján-
dékozt,assék meg. -
"Es ha valamely nemes azonképen hal el,
an!!ak fia a király tetszése szerint jutalmazt.assék.

XI. ez. KfllfaIdieknek méltóságokra való

cmeltetésflkröl.
"Ha külföldiek, tudniillik tillztességes embe·
16
.rek jlSnek az országba, az ország tanácsa nélkül
méltóságokra ne emeltessenek.
XlI. ez. Az elhunytak bitveseinek bit-
béréről.

"A halállal khnu16k, vagy itélet erejénél

fogva halálra itélttek, vagy párbajban, vagy más
okból elhalók hitvesei ne fosztassanak meg hit-
béröktől.

XIIL ez. A szegényeknek urak általi el nem

Dyomattathatása s ki nem fosztogatbatá-
sárói.
"Az urak ugy kövessék a király udvarát,
hogy a szegények el ne nyomassanak általuk, 8
ki ne fosztassanak
XIV. ez. A várnépeit nyomorgató főispán
büntetéséröl.
"Továbbá ha. valamely főispán nem oly tisz-
tességesen viseli magát, mint helyzete kivánja,
vagy várnépeit nyomorgatja, fosztassék meg, ha.
ez bebizonyul ellene, az ország szine előtt esuf-
s~gosan méltóságától, és a mit elvett tőlük, a.dja.
VIssza.
xv. ez. Lovászok, peczéreks kaszásokról.
,.Lovászaink, peczéreink s kaszásaink ne
merjenek a nemesek falvaira szállani.
 17
XVI.. ez. EgéB. vlÍrmegyék vagy méUóiJá";'
gok örökre Ildásáról.
"Egész vármegyéket vagy bármely méltósá-
F;okat örök birtokul nem adunk.
XVII. ez. Szer.ett birtokokról.
"Azon birtokaitól , melyeket valaki jogos
szolgálata által nyer, soha meg ne fosztassék.
XVIII. ez. A nemeseknek ft királyi 8u előtti
perlekedésllkről.

"Továbbá a nemesek engedeimet nyervén /.'

tlSlünk, szabadon mehessenek fiunkhoz, mint a /.;;. «''}-.. '.
nagyo~bt61.a kis~bbhez, és e .miatt ne. szenvedje- :,/<'~ '!!- \:
nek kart butokaikban. A klt fiunk Jogszeríilegi' ~."":',""-". ',~ ~.
elmarasztott, azt nem fogadjuk be, valamint a:~.·~/ ; ~ il.
előtte inditott pert sem, mig szintén előtte)}e. l : ~ I~
nem rekesztetett j más részről fiunk sem teendi 1ft::;.: . .,-,? ;1
XIX. ez. Mikép t~rta~sllna~ a várjObbágJpt'. .' '~0~:'
s ft külföldiek. 11 r.) . ! ••..'.:-:

. \ :"1 /,':;''*
"A várjobbágyok tartassanak a szent István " \'>.~.'''''
király által szerzett szabadság szerint j \. ,:~'J/:
"hasonlókép a külföldiek is, bármi :oemze~~~i"
beliek legyenek, a kezdettől fogva nekik enged-
ményezett szabadság szerint tartassanak.
. XX. ez. A tizedek melváltásáról.
"A tizedek ne váltassanak meg pénzen, ha·
2
18
nem mit mikép terem ~ föld, bort vagy gabnát,
azzal történjék a fizetés j
"és ha a püspökök ellenmondanak, nem se-
gi1íjük l>ket. .

XXI. ez. A püspökök s népeik tiled adási

tartozásaikról.
"A püspökök a nemesek örök birtokait61 ne
adjanak tizedet lovaink számára, sem ll. királyi
birtokokban azok emberei ne tartozzanak tizede·
ket behordani.
XXII. ez. Királyi sertvések -lejJeltetéséröl.
"Továbbá sertvéseink a nemesek erdeiben
vagy rétjein, ezek akaratának ellenére ne legel-
hessenek~

XXIII. ez. Az uj pénz érvényéröl.

"Továbbá a mi uj pénzünk esztendeig legyen
érvényes, hUBvétt61 husvétig j
"és a denárok olya.nok legyenek, minl>k vol-
tak Béla király idejében.
'XXIV. ez. Ismaeliták és Isidók hivatalké-
pessé~éröl.

"A pénzek kamara gr6fjai, a s6 és vám tisz-

tek országunk nemesei legyenek; . .
"ismaeliták és zsidók Da válhassanak a-
zokká.
 'i9
xxv. ez. ~ 8é hol ta..tásM'ól.
"Továbbá s6 az ország közepén ne tartassék,
hanem csak Szabolcson és Szegeden és a vé·
gekben.

~VI. cz. Fekvö birtokua.k országon kivü-

lieknek való adolllányolásáról.
"Továbbá fekv6 birtok az. országon kivü-
lieknek ne adományozta,ssék.
"Ha nemik adományoztattak, vagy eladat-
tak, az ország népének adassanak vissza megvál-
tás végett. .

XXVII. ez. A nyest bör6k fizetéséről.

"A nyest bőrök a Kálmán királytól szabott

ad6 szerint űzettessenek.

XXVIII. cz. Elmara8ltottak oltahualá'!láró'.

"Azt, ki törvény szerint marasztatott el,
semmiféle hatalmas ember se oltalmazhassa.

XXIX. cz. A föispánif8 királyi iIIetöségekröl.

"A főispánok érjék be tisztök illetőségeive l
egyebek, mik a királyé, tudniillik csöbrök, ad6kj
ökrök és a várak kétharmada járjanak a ki·
rálynak.
20
xxx. cz. Két méltó_á. visel hetésfröL
"Továbbá ezen. négy flSuron. kivül, tudniil-
lik a nádor, a bán, a királ! és a királyné udvar-
birói, két méltóságot senkJ se viseljen.
XXXI. cz. A. elöre bocsátott sokiratolt
rendellie.ések mt'gerösitése és kG'I.blzi
helyeken öriateté.éröl.
"És hogy ezen engedményünk és rendelé-
sünk mind magunk mind utódaink idejében
öröldté érvényes legyen, hét oklevél párba irattuk,
és . arany pecsétünkkel er~sitettük j ugy hogy
egyik pár küldessék pápa urnak, és lS irassa át
lajstromábaj második a hospitáléba (a János-
vitézeknél), harmadik a templom mellett (a tem-
plomosoknál), negyedik a királynál, ötödik az
esztergami káptalanban, hatodik akalocsaiban,
hetedik;a nádornál, ki id~ szerint leend,őriztessék.
f. Ugy hogy az irást mindenkor szemei eMtt
tartván, sem ő ne tévedjen le a felebb mondottak
valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy ft ne-
me!!eket, vagy másokat ne engedjen letévedni,
hogy mind ők örüljenek !!zabadságuknak, ás
azért hozzánk és utódaink iránt mindig hivek
maradjanak; mind a királyi koronától a tartozó
engedelmesség meg ne to.gadtaasék. .
2. Hogyha pedig mi, vagy utódaink vala-
melyike bármikor ezen rendelésünk ellen véte.ni
akarnának, álljon szabadságukban ezen levél
erejénél fogva, minden hiitelenségi vétek nélkül,
mind a püspököknek, mind más uraknak, s az
ország nemeseinek ÖBZV68M1 éli eggyenTclnt, jeknleg
B jötJ6fJen éli jÖtJen~ben, nekünk ds utódmftknakel-
lenállani As ellenmondani örökre."
3. "Kelt Kletusnak, udvarnok kanozelláTjá-
nak, az egri egyház prép08tjáuak keze által, a
megtestesült igének Ezer kétszáz hugzonkettedik
'vében, midőn flStisztelendő János esztergami,
tiBztelendlS Ugrin kalocsai érsekek - Dezs60sa';
nádi, Rupert veszprémi, Tamás egri, István zág-
rábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri,
Briccius váczi, Vincze nyitrai püspökök voltak,
országlásunk tizenhetedik: évében. CI -

. A 31. cz. 2. §-ban foglalt dradék tartalm,.

a (nemesi) nemzet politikai szabadságának egyik _
leglényegesb sarkalatos jogát képezé. I. LiPótfj;""
6ta, mint emlitc5k, a kir. esküblSl kihagyatik. Az ~ b \\
ellenmondást"jog azonban a megyék által azontul ill,' _f\.I ~ ~~~ ...
gyakoroltatott - nevezetesen a rendeleteknek, t::;I . o '\
tiszteletteljes félretétele által. Ez azon jog, melyri.2:. I :~ ._)
nagy rész ma is nem~eti szabadságunk biztositás ;;. i -~
érdekében fontos su1yt helyhez, és azt a magy ~ ! ~
municipalitds legdrá~ább gyöngyének, a politik \ _:':,
szabadság legflSbb blztositékának tekinti. Az ok \ E-< \ J ~ i;
20.óta alakult megyék folytatják ugyanezen el~\ ,,.', l, /t- i
lenmon~ási, lé~y~gil~g ellenáll~si, jogg,y.akorla.':: r.e-·V t/
tát, n teljes mUDlClpal~tással nzt .IS rehabllltá.lv4n, ~\ ./...1,. §'l
ámbár kétségtelen, mikép ezen Jog érvényesltés a " ~.,- "'/
felel6s kormán, alapeazméjével homlokegye~eBt .~
ellenkezik, s kiegyenlithetlen ellentétben áU, és
a melyre mÍnd a mellett szinte mint a nemzet leg-
f{)bb kivánalmára és a politikai Bzabadság lénye~
ges biztositékára. történik hivatkozás. _ _';
22
Ezen nagy jelen.tá&égü okmányt, mely, mint
idézett hires történetbuvárunk mondja, István.
intézkedéseinek felelevenitésével, jólétet és sza-
badságot volt biztOtiitaDd6 a nemzetnek, s melyre
századokon át önkény és elnyomás ellenére hi-
vatkoztak az utódok - épen ezen századokra ki-
ható nagy jelentősége folytán, kell, hogy eredeti
latin szövegében is idézzük s közöljük, mely kö;.
vetkező:

In nomine Trinitatis stb.

§. 1. Andreas Dei gratia Ungariae, Dalma-
tiae stb. stb. Rex in perpetnum..
. §. 2. Quoniam libertas tam Nobilium Regni
~ostri, quam etiam aliorum,' instituta a 8. 8te-
phano Rege 1) per aliquorum Regum potentiam
ulcis centium aliquando iram propiam, aliquando
etiam attendentium Consilia falsa hominum ini~
quorum, vel s.ectantium propria lucra, fuerat in
quam plurimis partibus dui minuta; multories ipsi
I) AIIemesség kiváltságainak s előjogainak alapit6ja
tehát nem András,hanem maga sz. István. volt, mi könnyen is
érthető, mint igen természetszerli dolog. Mert ba sz. István
huánk államszerkezetét s közjogi rendsz~rét megaI4pitá..
sJ\ükségkép kellete a nemesség jogviszonyait s közjogiáná~
sát szabályoznia, miután azon államrendszer csakugyan a
nemes8égre mint legföbb elemre alapittatott. Mivel azonban
Azon okmány, tIlrvény, melyben ss. Illtván as érintett ne·
mesi kiváltságokat szentesité, mindeddig fel Dem találtat.
hatott, I igy nem is ismertetik, természetes lett, hogy az
arany bulla a legnagyobb kllzjogi tekintélyre és' erőre
emelkedjék, mint olyan, mely a nemzeti szabadsáll'ok s io-
gok 8g)'edlili forrásául Bigy alapjául il Bzolgál.
 23
Nobiles D08iri, Sel'eDitawm nostram, et praedece...
sorum nostrorum RegoJll Buorum aures, precibus
et instantiis multis. pulsarevunt, super reforma-
tione Regni nostri.
§. 3. Nos igitur eorum petitioni satis{acere.
Cupiente5 in omnibus, uti tenemur, praesertim
quia. inter nos, et eos, occasione hac jam saepius
ad amaritudines non modicaEl eet processum:
Quod ut regia honorificentia plenius Qonservetur,
COD.venit evitari (Hoo enim per nullos alios me-
lius fit quam per eos.) Concendimus tam eis quam
aliis hominibus Regni nostri, libertatem a sancto
Rege 1) concessam.
§. 4. Ac a]ia ad statum Regni nostri rcfor-
mandum pertinentia, salubriter ordinamus in
huno modum.
.A:rticulus 1. De solemnitate SancH Re~i8
Stepbani anouatilu eelebranda.
StatuimuB ut annuatim in festo Sancti Re-
gis nisi arduo negotio ingruente, vel infirmitate
fuerimus prohibiti , Albae teneamur soIennisare.
Et si nos interesse non poterimus, Palatinna
procuI dubio ibi erit pro nobis; et vice nostra
Causas audiet :et omnes servientes 2) qui volue~
rmt, libere illic conveniant.
l) Ez alatt mindig sz. István államrendszerünk ala-
pitbja értetik.
2) A strvientu alatt a nemesek rendje értetik, kik
t. i. 8Z. István által 8 anna)t folytán Andrá8 által iB az· 18-
meretll'8 nagy nemesi BzabadalmakkaI 8 jogokkal ruháztat:-
tak fel. A servUxtes udvari lovagok - tquites anlieii
és familiares Regis nevezet alatt ia jönnek eHi. A.király
24
ArciCul... 2. Quo. De.o .,.••elD.etur, JÜ81
faerit eitatu.
Vo]umus etiam, quod nec nos, nec posteri
nostri, aliquo tempore ServíM&t68 capiant, vel de-
struant, favore alicuius potentis, nisi primo citati
fuerint, et ordine judiciario convicti. t)
.Ártic. 3. De libertate praediorum, 8ervieD-
tium at.ue ECCllesiarulD
Item nullam oollectam, nec libras denario-
rom colligi faciemus supra praedia Servientium.
oldala mellett jelennek meg mihelyt a háboru kitlti)U ~
legutolsók kik mellöle visszavonultak. - Ezek érdemeikért
f8kép hadi erényeikért az u. n. jobbagyiones castri osz-
tályból emeltettek ki a nemesi rendbe, mi által a vár hatb:
sága alól egészen kivétettek, saját biráikkal birván, kik-
WI a királyi O.rio. elé folyamodhattak. - Ezen megka-
lllnblSztetés Nagy Lajos koráig tartott, mid811 a tlemesek
nevezetében s jogaiban mind a servientel, mind a jobba-
gyones CaItri llsszeolvadtanak; mi késllbb már nemcsak a
birtokol,hanem a puuta okleveles - armális - nemeseket
is magában foglalta. Azon szabadalmak tehát, melyek as
arany bullában a servienseknek adattak, a nemesség kivált-
ságait képezték, s a nemesi e18jogok forrásaiul BJlolgáltak.
l) Ez azon kiváló nemesi szabadság, mely a nemesi
szabadalmaknak - mint Verb8czi mond! - egyik legs&r-
f[alatosb kiváltságát képezé, mely azon átalánosan ismert
hires I. r. 9. cz. tartalmát képezi, melyet alább meg fogunk
ismertetni. Ez ugyanaz az angolok hires HabefU Oorpull
szabadságával. Oly jog azonban, mely a mi korunkban
ott hol polgári szabadság létezik, hol a zsarnok uralom
nem nyeli el a nemzet minden jogait és .azabadaágait, nem
a nemesi osztálynak, hanem minden pulgári osztálynak,
minden honlakosnak Izent él sérthetetlen jogát kell hogy
képesze. Ez napjainkban a személy él vagyonbiztosságll&k:
nélkUlözhetlen feltétele.
 25
§ t._N~c indomos, neo Villas deecendemus.
nisi vocati.
. . §. 2•.Super populos etiam Ecclesiarum t)
ipsarum nul1am penitus col1ectam faciemue.
Árt. 4-. De lacultato 8ervieutium disponendi
de rebulil et possesionibu8 suis.
Si quis Berviene sine filio deoesserit, quartam
partem possessionis filia obtineat j de residuo si-
out ipse voluerit, disponat.
§. 1. Et si morte praeventus, disponere non
poterit, propinqui sui, qui eum magis contingunt,
obtineant, et si nullam penitus generationem ha-
buerit, Rex obtinebit.
Art. 5. De racultllte cQm'itum-parochia-
lium et Hllocbis Regalibus.
Oomites Parochiani praedia Servientium non
discutiant nisi causa monetarum et decimarum.
§. i. Oomites Ouriae Parochian'Í; ') nullum pe-
nitus discutiant nisi populos sui castri.
§. 2. Fures. et latrones Bilochi Begales 8)
discuti.nt ad pedes tamen Comitis.
l) Itt ezek alatt a később u. n. praedialiB nemelek
t. i. az érseki, apáti s más egyházi nemesek értetnek.
3) A Oomes paroehianul az egész megyének -
parochia - főitlpÁnja., birája volt, hatósága kiterjedve
minden pereire az összes megyelakouágnak - a 8ervien-
tes Regis kivételével, kik1'8 hatóságuk ki nem terjede,
kiknek jószágai elak a tized és érezek tekintetéb61 voltak
birÁllkodÁsa alá vetve. - A comes curialiB caatri vagy
patroehianiuJ, mint egy judex comitis aulieus, annak he-
lyetteséül szolgált, s csak a megyenép csekélyebb ügyei-
ben biráskodott.
... ll) Büochi, máskép BiZoti, némelyek szerint a Bir~

• I
26
Art. 6.- De p.puUlt oonjoratis IJ'IOd Iure s
non nominent. '
, !tem popuH conjurati' in unum, fures nomi-
nare non p05sint, sicut consueverant.
.Árt. 7. De exercitu extra Regnum ducendo
, per ReKem.
si autem Rex extra Regnumexercitum du-
c.ere voluerit, Servientes cum ipso ire non teneo
antur, nisi pro pecunia ipBius. Et post reveruOl
nem, judicium exercitus super eos non recipiat.
§. 1. Si vero ex adversa parte exercitus ve-
nerit; super Regnum, omnes universaliter ire te-
neantur.
§.2. Item si extra Regnum exercitum du-
cere voluerimus, et cum exercitu iverimus, omnes _
qui ComitatuB habent, pro peeunia nostra nobis-
cum ire teneantur.
Art. 8. De Authoritate Palatiai et de vica-
riis Judio1DlI.
Palatinus omnea homines ,Regni nostri in-
differenter discutiat. '
uótól, de iútelesebben másokként tót eredettl sBÓból. Ezek
a megyékben szintén egy birói állomást foglaltak el öle-
inknél, kik azonban nem a nemesek - s8rvientes - peres
iigyeik elintézésérj) voltak rendelve, mint némelyek hitték,
-hanem csak egyedül bUnvádi bir6,dgot képeztek, ren-
deHetve t. i.. ut in fu1'Um et latronum ,ulera anifJUZdo
tJer,etent - melyekhez a gyilkosságok s má8 bfjntettek
ie ,tartoztak, de csak ha azok a várbeliek - caslretlBN;
szolgák ~8 más alacsony sorsuak ,k/lzött fOÍ'0!t&k feDn. -
It. bilochi biráskodtanak ily ügyekben-vagy magok, Tao
a come,cu7iali, s megyei gróf elnöklete mellett,: iGd
JÍ8lÚB ipsius comiti,.
 27
§. fo Sed caWlR8 nobilium,quae ad perdition.em
CapitiB vel ad deBtructionem p08BeB8ionum perti-·
nent B~ne CODBcientia Regis terminue non POBilit•
.§. 2. JudiceB vero vicarios non habeant niai
unum in curia sua.
Art. 9. De lacultate Comitis curialis.
Curialis ComeB nOBter! dOl;lec in Curia man-
Berit, omnes pOB8it judicare, et caUBam in Curia
inchoatam ubique terminare. .
§. i. Sed manenB in praedio BUO, Pristaldum. t)
dare non POBBit, nec parteB .facere citari.
Árt. 10. De renumerationc ftliorum Baro-
DDlD bello oeeumMotium.
Siquis Jobba!JtQ 2) habenB honorem in .exer-
I) Pristaldus - Szegedi szerint a magyar sz6tól' pe-
restoldo ered. - Bll s mások szerint szláv eredetü ettől:
pristogim adsisto, ads to - vagy ezen orosz sz6tól Pri8MIliJ
mandatarins, comissarins. - E név származás a pristaldok
hivatásával Bszhangzásban ,i~ van. Mert a király, nádlll'..
főispán vagy más bir6 .megbizottját, küldöttjét, biz.tosát
képezé, ki a peres telekkel vagy nélktilBk a helyszlnére
kiküldve taollságárll. hivatott. hogya bil'6 itélete teljesen
s pontosan végrehajtatott-e, k6zhitelli személyek valának,
killlre ntlkség volt, hogy a birák biztosak legyenek ité.
leteik végrehajtlÍsár6l, s ba valaki a forr6 tÜzes VIl8 pró...
bája alá vettetett, - examen ferri candentis - az itélet
szóval v~y irásban a pistaldusra bizatott, ki azzal s a
felekkel elment az illető helyre, p. o. N.-Váradra a kapta-
Ianhoz, s hol az itéletet bemutatt.. vagy előadta, miért je-
lentek meg, s azntan tannja volt a forr6 vaspróba végre-
hajtásának. Azért tallnképes személyeknek kelletett len-
ni8k. - Nem voltak tehát kibfkitők vagy vá~1 w.-
mk, miDt Démelytndósok véleményez ték.
2) Itt a jolJbagio orszá.g báróját , főnemel8t jeleJtii

" I
28'
eitu fuerit mortuus, eius filius, vel frater congrno
bonore sit donandus.
§. 1. Et si serviens eodem modo foerit, mor-
tuus, eius filius, sicut Regi videbitur donetur.
.Árt. 11. Uospites, seu alienigenae ad digni-
tates .uomodo promoveaatur?
Si bospites videlicet boni homin es, ad Reg-
num venerint, sine Consilio Regni ad dignitates
non promoveantur.
Art. 12. De dotibus uxorUDI quomodo-
eunqu4.' deeedeutium.
Uxores decedentium vel damnatorum ad
mortem per sententiam vel in duello succumbeu-
tium vel quacunque alia causa non frandentur
dote sua.
bt. 13. Quod rustici per potentiores nOll
opprimalltur nec .Iii pauperes.
JohagíOne8 ita sequantur Curiam, vel quo-
eunque proficis cuotur, ut pauperes per e08 non
opprimantur nec spolientur.
.Art. 14. De comite eutri sui populo. de-
struente.
ltem siquis Comes bonorifice se juita co-
----
- a középkori ,"..telem aserint - ellenében a Seruier&-
.ebaek. Bizonyítja ezt a 30. oz. tartalru is.
 29
mitatus sui qualitatem non hahuerit, vel destru-
xerit populos castri sui, conviotus super laoo, co-
ram omni Regno dignitate sua turpiter spolietur
cum restitutione ablatorum.

Árt. 16. De agasonibus, C8niferis et r.lco-

nariis.
AgaBoneB, caniferi et falconarii non praesu-
mant deBcendere in villis aervientium.

Árt. 16. Quod integri <:omitatus bonores íD

perpetuum Ilon conrerautur.
Integro8 Comitatus vel quascunque digni-
tates in praedia seu possessiones non conferemu8
perpetuo. .
he. 17. Quod possesionibBs acquisitis nemo
privetur.
Possessionibus etiam quas quisjusto servitio
obtinuerit, aliquo tempore non privetur..

Árt.18. De racuitate 8ervientium eundi ad

Filium et de ca us is coram Fílio .Regis
incboatis.
ltem Servientes accepta Licentia a nobis
p08sint libere ire ad Fílium nostrum, ut a majora
ad minorem, nec ideo pOllsessiones eorum de-
struantur.
 ~O

§ f. Aliqueni j'lisito judicio l11Ui ndstr! 'C~,

demnatum, 'Vel i:l'aYlSBm inchOfl.tam coram 'ipso,
prius quam terminetur coram eadem, non reei-
piemus, nec e converso Filius noster.

Art. 19. De libertate RusticorulII et R08pitU'ih.

Jobagíonescastrorum, 1)teneantur seCUD-
ium Libertatim a Sancto Rege Stephano insti-
tutam. .
§. f. Similiter et Hospites .cuiuscumque
Dationis secundum libertateni ab initio eis con-
.., ce8sam, teneantur.

Árt. 20. De decimis.

Decimae argento non redimantur sed sicut
terra protulerit, vinum vel segetes persolvantur.

l) Ezek részint lOVAS, részint gyalog kAtonák voltak,

kik a megye vára alá tartoztak, hadviselés S más katonai
szolgálatok terhével , kik amegye föispánja alatt álló
hadnagyok alá voltak rendelve. Számukra részint a ví.r mel-
lett, részint a megye más helyein földek voltak kiosztva.
Azok tehát a servientesek után a megye kiválóbb néposz-
tályát képezék, kiktől a c.astrenses, cives, civiles, servien-
tes eastri - eolonusok - megkülönböztetendők, Ámbár e
19-ik ezikk ezimezett rusticus név alá sorolja - mi, mint
a tudós Kollár megjegyzé, Ml Ilsszes régi bizonyitékok
tanuságával ellenkezik. Különben a castri jobbagiones
neveztettek: naturaleseknek, kik t. i. még sz. István által
adoDUÍnyoztattak földekkel, mit akar a 19. ez. I-ső pontja
kifejezni, vagy neveztettek de castrensibus exemti kik
későbbi királyoktól nyernek földeket - szintén llrllkjog-
gal. E javadalmak tehát mind nemesi javadalmak valának.
 3t
§. Et si Episcori contradixerint, non juva..
bimus ipsos. '

Art. 21. Quod Episco~ 'nón dent 4emm88

eqüis Regalibu., nec PGpuli eorundem, de-
cimas impossent ad praedi. regalia.
Episcopi super praedia Servientium, equis
nostris decimas non dent : nec ad praedia ragalia
popuJi eorundemdecimas suas apportare tene-
antur.

Art. 22. De poreis Regalibus.

Item porci nostri in eilvis vel pratis Ser-
vientium non p3scantur, contra voluntatem
eorum.
Art. 23. De nova moneta.
Item nova nostra moneta per annum obeer- ,
vetu"r a Paecha ad Pa.scham. ~ .
§. f. Et denarii tales sint, quales fuerunt
tempore Regis Belae.

Art. :M. Qaod Ismaclitae "t Judaei non

teue,ant otliciolatus.
Comites Camerarii monetarum Salinarii et
Tributarii, Nobiles Regni nostri sint.
S. f. Ismaelitae et Judaei fieri non possint.

• I
82

Art. 25. De Salibus.

Item Sales in medio Regni non teneantur,
ni si tantum in Zah6lch, et Szeged, et Confiniis.
,
Art. 26. De pm~sessionibus
non conferendis
extra Regnum.
Item possessiones extra Regnum non confe~
rantur. .
§. L Si sunt aliquae collatae vel venditae,
populo Regni ad redimendum reddant.ur.

.Art. 27. De martu~inis solve~di.

Marturinae juxta consuetudinem a Colo-

manna Rege constitutam solvantur.

.Art. 28. De convictis in judic~ non defen-

dendis. '
. Si quis ordine judiciario fueris condemnatus,
nullus potentum possit eum defendere.

Art. 29. De proventibus Comitis et Rega-

libus.
Comites jqre aui Comitatus tantum fruanturj
Caetera ad Regem pertinentia, scilicet, clhriones,
tributa , hoves et duas Partes Castrorum, Rex
obtineat.
 33

Art. 30. Quod praeter PaiafiDUm , BaDum

et Curiales Comites Regis et Reginae oul-
lus duas di"uitah"l!! teneat.
!tem praeter hos quatuor Jobagiones 1);
scilicet Palatinum, Banum, Comites Curiales Re-
gis et Reginae, duas dignitates nullus teneat.
Art. 31. Quod articuli praemissi, scripto et
sigilIo aureo roherl'utur, et ad diversa
loea servaodi assigoentur et repooaDtur.
, Et ut haec nostra tam concessio quam ordi-
natio sit nostris nostrorumque successorum tem-
poribus in perpetuum valitura, eam conscribi fe-
cimus, in septem paris literarum, et aureo sigil-
lo nostro roborari: ita quod unum par mittatur
domino Papae, et ipse in registro suo scribi fa-
ciat; Secundum penes Hospitale ; Tertium pe-
nes Templum; Quartum apud Regemj Quintum
in Capitulo Strigoniensi j Sextum . in Colocensi i
Septimum apud Palatinum, qui pro tempore fue-
rit, reservetur.
§. 1. Ita quod ipsam Scripturam praé oeu-
lis semper habens , nec ipse deviet, in aliquo
praedictorum, nec Regem vel Nobiles , seu alios
consentiat deviare l ut et ipsi gaudeant sua Li·
bertate, ac proptér hoc, Nobis, et Succes'soribus

t) Az az ország bárói kik az ország legföbb méltó!á.

gait képezék a legujabb idökig.
3
34
nostris semper existant fideles, et Coronae Re-
giae obsequia debita non negentur.
§. 2. Quodsi vero Nos, vel aliquis Bucces-
sorum nostrorum , aliquo un<;luam tempore, huia
dispositioni nostrae contrarle voluerit. liberam
habeant harum authoritate, sine nota alicuius in-
fldelitatis, tam Episcopi, quam a.lii Jobagiones,
ac Nobiles Regni, universi et singuli, praesentes
et futuri, posterique, resistendi, et contradicendi
Nobis, et SuccessoribuB nostris in perpetuum
facnltatem.
§. 3. Datum per manus Cleti aulae nostrae
Cancellarii et Agriensis Ecclesiae Praepositi
Anno verbi incarnati 1222. stb. stb.

MegjegyzélJek az arany bullára élJ né-

mely javalJlatok az alkotmányzó or-
IJzággyüléwe.
Az arany bullának tartalmából, melyet imént
ismerteténk, világosan láthatni , mily nevezetes
II nagy fontosságu jogok voltak azok, melyek
abban megállapittattak s a szent István ótai
gyakorlat alapján megerősittettek.
Tartalmazza az különösen a nemességnek
azon nagy érdekü négy jogát, melyek mint a ne-
mesi szabadság sarkalatos jogai ismeretesek, 8
mint ilyenek Verbliczi hármaB törvénykönyve L
réBz. 9. ez. foglaltatnak.
Az arany bulla II. ez. tartalmazza azon ki-
váló sarkalatos jogot, hogy senki sem háborgat-
tassék vagy tartóztattassék le személyében, ha-
 35
~sak nem idéztetett s törvény utján el nem itél-
tetett ; Nemo nisiprius citatw et ordineiuris con-
victus in persona Bl.6a capi autdetineri possit.
Ugyan az tartalmazza azon másik sarkala-
tos jogot is: hogy még afejedelemnek sem legyen
saabad valakit személyében háborgatni, ha csak a
rendes ln"r-ák és tÖ'l'Vény rendes utián nem. -
Nem szükséges bövebben fejtegetni, mily
rendkivüli fontosságu e két sarkalatos jog, me-
lyekaz arany bulla által szentesittettek; a polgá.ri
mind személy mind vagyon szabadságra nézve.
A polgári szabadság tö~életesen meg len-
ne semmisülve, ha a honpolgár azon veszélynek
lenne khéve, hogy bármikor a rllndes biróság
közbenjőtte nélkül, elfogattathatnék s letartóz·
ta.ttatnék. Hasonló lenne a veszély akkor is, ha
minden idézés és elmarasztalás nélkül lehetne
valakit személyes szabadságátM megfosztani.
Természetes, hogy ily állapotban az élet és sze-
mély biztonságnak meg kellene semmisülni, mert
a legszabadabb tér nyil nék a hatalomnak és a
hatalmasoknak, hogy önkényeiket minden korlát
nélkül gyakorolhassák a nép irányában. Ezen
önkényellenéhen legfőkép csak az szolgálhat
biztositékkal , ha a személynek és szabadságnak
közvetlen megtámadhatása a.zon szoros formák-
hoz lJ biztositékokhoz köttetik, melyek a rendes
bir6ságok szerkezetével és az elnöki rendes eljá-
rással vannak összekötve.
Midőn tehát az arany bulla ezen biztosité-
kokkal szentesiti , egyszersmind azt is tanusitja,
mikép őseink már 6-7 századdal előbb fölis-
3*
36
merték azt, hogy mi kivántatik a polgári sza-
badság biztositp.sára, ámbár még századunkban
is vannak számos államok, melyek azon biztosi·
tékokkal maig· sem birnak , ámbár a civilisatio
legfőbb forrásainak kivánnák magokat tekintetni.
Az arany bulla alapitotta meg a nemesség-
nek azon harmadik sarkalatos jogát is, mely egy-
részt a köz teher viseléstlíl való mentességet, más-
részt a vagyon és jövedelmei feletti szabad rendel-
kezhetés jogdt, és igy 8 valódi tulajdon jogot -
szentesitette , mint ezt különösen az arany bulla
III. IV. czikkjeiből láthatni.
És ugyan az szentesitette azon sarkalatos
jogot is, mely a politikai szabadság élvezetében
rejlik, mely az ország ügyeire való közvetlen
befolyást adja meg, s melynek nagyszerü kifo-
lyása az állam törvényhozói fönséges hatalma.
E jognak alapjait mutatja fel a bevezetés tartalo
ma, főkép azon biztositék mellett, mely a 31.
czikk záradékábanfoglaltatik, és habár ezen zá-
radék biztositéka eltöröltetett, maga az alap és
sarkalatos jog azonban, mely a törvények alko-
tására, a közügyek elintézésére való befolyásban
rejlett, s mely nem csak az országgyülésen , ha-
nem 30 megyék gyüléseiben is gyakoroltatott,
megmaradt fi nemzet szent joga egészen a leg·
ujabb időkig, midőn az egy ön1cényszerü szeren-
csétlen, minden szabadságot elnyomó kormány-
rendszer által er{)szakosan megsemmisittetett.
Miután tehát az arany bulla ily nagy fontos ..
ságu. ily életbevágó jogokat szentesitett, miután
igy az a nemzet összes kifejlődésének , mely t. i.
 37
a polgári és politikai szabadságtól elválaszthat-
lan, gyökereit rejti magában, természetes, hogy
az minden időkben a nemzeti jogok legfőbb pal-
ládiuma gyanánt tekintetett és tiszteltetett.
Az igaz, mikép azon jogok, melyek mint
nemzetünk sarkalatos jogai az arany bulla által
megalapittattak, s melyek a polgári szabadságnak
ílSbiztositékait képezik, azon arany bulla által
csak a nemességnek adattak meg; nem pedig a
népnek is, mely azon korhan az alkotmány sán-
ezain kivül állt. Azért azon jogok, melyek külön-
ben minden nemzetnél a szabadságnak, az anyagi
és szellemi kifejlődésnek , a jólétnek; vagyo·
nOBodásnak. és minden tekintetbeni nagyra emel-
kedésnek múlhatatlan feltételeét képezik, hazánk·
ban századokon keresztül Verbc5czy szerint csak
a nemesség sarkalatos jogait képezék. Innen van,
mikép a nemességünknek kiváló kiváltságai e
jogokbaJl kerestettek.
Az igaz az is, hogy az f848-ik törvények a ki-
váltságokat, melyek a közös haza kiszámithat-
hatlan karltra o=tcl.lp ~y olL.n.AJumállitot~k,
megszüntették, és a honpolgárok jo~egyenl(jse:
gét, a törvény előtti egyenlőségét kImondották.
FAen egyenlősités különösen nyilvánult ab.
ban, ho~y a nem nemesek részéről mind a 8ze-
mély, mmd a föld szabaddá tétetett.
Abból azonba.n, hogy a kiváltságok meg·
szüntettek,. hogy az o8ztály közti különbségek
eltöriiltettek, korántsem következik, hogy az l
rész 9-ben foglalt sarkalato8 jogok., mlllyek a~
ara.ny bulla által megalapittattak, az egyenlő8i~4e
38
által szinte eltörültettek s érvényen kivül hely-
zendők lettek volna. Sőt ellenkezőleg azt állit-
juk, hogy azon sarkalatos jogok nem megszünte-
tendök, hanem, épen azon 1848-ik reformok kö-
vetkezt~ben kiterjesztendők, t. i. a nép minden
osztályának megadandók.
Az arany bull ának ideje korántsem jál't le,
hanem elérkezett az idő, hogy malasztjaiban az
összes nép részeltessék. Az habeas Corpus actává
alakitandó, melynek biztositékai mellett minden
honpolgár boldognak s erlSsnek érezze magát.
, Ezt különösen kell a következő alkotmá-
nyozó országgyülésünk figyelmébe ajánlanunk.
Ennek, hogy az imént kifejtett elvek valósit-
tathas8anak, hogy- az arany bulla az összes nemzet
áJdáBává váljon , a következc5 határozatok -ki·
mondására és szentesitélIére kell törekednie;
nevezetesen:
hogyajogegyenlőségs törvény előtti egyen-
llSség elve világosan' kimomdatván, a személy
szabadság birtositálla minden 'honpolgár irányá-
ban szpnt....;tt.....oóJ., .'
hogy ezen elv következtében azon törvényi
szabály: miszerint idézés s birói itélet nélkül
eenki el ne fogattassék, senki személyee ezabad·
ságában ne háborgattassék - átalában, kivétel
nelkül minden néposztályra kiterjesztessék. Ezen
elv valósitás80 közvetlenül a büntető jogi codifica-
tió feladatáhoztartozik melynek az elfogatások,
eliSleges fogságban tartás, kezeseég mel1etti sza-
badon bocsátatás és szabad láboni védelem, és
a házi kutatások sat. körül oly szabályokat kel-
 39
lend felállitania, melyek a polgári szabadságra
'rtalmasakká, slStt épen veszéJyesekké is soh sem
válhassanak. Azonban e1.en elv oly lényeges be-
folyással van az önkény kiterjeszkedései s hatal·
maskodásai ellenében, miszerint kell, hogy azon
elv magában az alkotmány levelében lényeges
helyet foglaljon el. Továbbá .
hogy a jogegyenlőség elve a birósági rend-
szerre nézve is valósittassék, kimondatván, mikép:
a biróságok, főkép a bünvádiakaz osztályok sze-
rint különböz6k nem lehetnek.
hogy azon elv, mely egyike a legfontosb ál-
kotmányos elveknek, miszerint rendes birája elől
senki el nevonattathassék, miszerint a legfelsőbb
hatalom a törvény rendes utja, s a szokott birós&.-
gok hatós,igá nélkül senkit meg ne támadha.sson,
senki ellen föl ne léphessen; miszerint tehát az
u. n._kabinéti igazság szol9áltatás végkép, minden
kivétel nélkül eltiltassék, akkép szentesites-
sék, hogy az ne csupán a nemességnek kivált-
sága legyen, mint volt az arany bulla értelmé-
ben, hanem a honnak minden nép osztályára kü-
lönbség nélkiil egyformán érvényesittessék ; to-
vábbá
hogy a valódi tulajdon jog és a vagyon fe·:
letti szabad rendelkezhetésjoga mindenkin~k biz-
tasitassék, attóli kivételek kiválólag egy osztály-
nál sem létesittessenek ; ' .
hogy ugyanezen elv következtében azon jog,
minélfogva a szabad rendelkezhetés korlátjául,
az utódokrai vagyon átszálláe tekintetéből hit-
bizományok alapittathassanak, ne legyen többé
40
szinte a nemesi osztály kiváltságos tulajdona;
hanem azt egyaránt minden más oaztálybeliek
is alkalmazhassák s érvényesithe8sék j végre
ho~y a politikai szabadságnak élvezete szin-
tén egyenlőn kiterjesztessék és szentesitessék
I{)inden osztályra.
A politikai jogok már az 1848·i törvények-
ben is kiterjesztettek a nem nemes osztályokra,
midlSn azok az alkotmány sánczai· közé felvétet-
tek - nem azonban minden különbség nélkül,
mint ugyanazon törvények határozataib61 lát-
hatni. A jogegyenlőség elvébc~n kiindulva, a nép
képviselőinek az alkotmányozó országgyülésen
arra kell törekedniök, hogy e téren is minden
megkülönböztetések a nemesek s nem nemesek
között eltávolitva legyenek, és e16 ne fordulhas-
sanak.
Azonkivül fontos körülménynek mutatko-
zik az is, miszerint a nemességnek i 848 előtti
alkotmányos szabadsága, politikai jogai, tör-
vényhoz6i hatalma magok az alaptörvények ál-
tal volt biztositva. Mi tehát azt hisszük, mikép a
jog-egyenlőség megkivánja, hogy azon törvény,
miszerint a politikai jogok az összes népre kiter-
jesztve vannak, nagyobb biztositékul szintén az
ország alaptörvényei közé igtatt88sék.
A nemzet, mint politikai történetünk tanu-
sitj., minden id6ben nagy swyt helyheztetett és
nagy biztositékot talált abban, hogy törvény-
hozói s más politikai jogai az alaptörvényekben
azeJltesittesseneL Ennélfogva a jogegyenl6ség
 41
tökéletes jogot ad minden osztálynak hogy azon
biztositékot élvezhessék.
Ugyanezen elvet kellend alkalmazni az al-
kotmányosság minden biztositékainál, melyek a
törvényhozás által alkalmazbndóknak fognak ta-
láltatni. Egyenlőnek, minden osztályra kiterje-
dönek kell lenni a biztositásnak, mind a kor-
mány felelőssége tekintetéböl, ha netán ez tüzet-
nék ki az alkotmáRyrendszer alapelvéül, mind az
arany bulla 3i. ez. záradékiban tartalmazott
ellenmondási jogra nézve is; ha netán a muniei-
pali! authonomia állitatnék fel a kormányzat
elvéül.
Ekkép kellend az arany bullának és I!zaba-
dalmainak jövöben is fentartatniok, illetőleg ki-
terjesztetniök - a polgári jogegyenlőség kö-
vetkeztében, melynek nagy szolgálat tétetett az.
által is, hogy az arany bullában megalapitott te-
herv iselési mentesség nemessé részéről az 1848-
ki törvények által megszüntetett, mi által a
nemességnek egyik legf5bh sarkalatos joga el-
töröltetett.
 MÁSODIK FEJEZET."
A koronázá.i 1) királyi hilltmél.
(Diploma inaugurale.)

Hazánk val6di alaptörvényei köze tartozik

azon kirdlyi hitlevll is, melyet a törvényes örö-
kösödési rend, az elöbbi századokban pedig a
nemzet szabad választása utján az uralkodásra
jött fejedelmeink a koronáztatás s felavatás e16tt
az ország rendjeinek ssjátkezüleg aláirva és pe-
cséteikkel ellátva kiadnak, s mely hitlevél azután
az orszá.ggyülés szentesitett törvényczikkelyei
közé igtattatik.
Ezen hitlevll alatt pedig - tartalmát véve,
hazánkban - azon a fejedelmek által ünnepélye-
sen adott biztósitás értetett mindig, millzerint az
orszlÍglás elfoglalásánál magokat az ország sza-
badalmainak, a nemzeti alkotmány megtartására
s az országnak ily alkotmányos módon II az alap_

') Vagy inkább - fök~p ali ujabb közjog elvei sze-

rint - koronázás ~s királyi felavatás előtt, hitlevél, sőt
eJtf'rjedett szokásként: szent hitlevll.
 ---------

43
törvények szerinti kormányzására lekötelezik, s
azután arra ünnepélyesen esküt is tesznek le.
Miután te.hát e kir. hitlevél által a fejede-
delem és nemzet között mintegy viszonos szerzö-
dés alakul ünnepélyes módon, természetes, hogy
azt valódi alaptörvényeink közé sorolhatjuk.
A mi ezen kir. hitlevél eredetét s legelső lé-
te1ét illeti, az iránt tud6saink határozott bizo-
nyosságra mindeddig nem j-öhetének. A történet-
irók szerint már sz. István biztositott a nemzet-o
nek különös szabadságokat, melyeket a legels6
koronázás ünnepélyénél örök szövetségileg meg
is erl5sitetett. Ugyanezt utódjairól is mondhatni.
Azonban a koronázási kir. hitlevél, mint azt le·
irtuk, s mint vesz8zük is mindig I. Ulászl6 előtti
korb61 még fel nem találtathatott. 1) A legrégibb,
mely eddig biratik - L Uldszló hitlevele. a)
Ezen kir., mint mondani szokás volt szent
hitlevél h~jdant "agy a megválasztás előtt ada-
tott ki fejedelmeink által, mint tevé azt p. o.
I. Ulászló, Szilágyi Mihály a Mátyás nevében;
VAgy midiSn Q körülményok ugy hotLták Ulagok-
kal, akkor midőn az országlás átvételére az or:
szágban uíegjelentek, mint V. László, H. Ulászló.
A mi korunkball az vált szokássá, hogy leg-
közelebb a koronázás előtt állittatott ki 8 ter-
jesztetett az ország Rendjei által a fejedelem
t) Ámbár némely tud6sILink szerint allt már II. Andráa
arany bullájábl\."Yl feltalálhatni. .
2) Gr. Cziráky Antal emlitett munkájában: Couspec.
tus Juris publ. Regni Hungariae ad A. 1848. Viennae
1851. T. I. §. 102.
 ,
elébe, ki azt akkox; aláirta, s nagyobb pecsétjé-
vel megerősitette. Es e szokás már II. Mátyás
korától kezdődött s tartott folytonosan.
Tartalma a nemzet szabadságára s jogaira
vonatkozó legfőbb biztositékokat foglalja ma-
gában.
Azon kir. hitlevelek, melyek a legrégibb
idők óta ránk maradtak, azt tanusitják, mikép
ezen nagyfontosságu közjogi okmány foglalat-
jára nézve a lényeges biztositéki pontokban a
legrégibb hitlevelek és. a legujabb korunkban
kiállitottak között tökéletes hasonlatosság és
összhangzás található. A nemzeti szabadság és
alkotmányos jogosultság biztositékai, melyek az
ujabb hitlevelekben léteznek, szinte már If. Má-
tyás, II. Ulászló hitleveleiben is benfoglaltatnak.
A kifejlődés e jogintézvényre nézve is ugyanazon
alapokon fekszik, ugyanazon lényeggel bir.
Nem csekély bizonyítéka nemzeti alkotmá.-
nyosságunk és szabadságunk érvényének és erős­
ségének.
. Igy nevezetesen U. Ulá.sdÓnak 1490-i meg-
választatásakor kiadott s alább eredeti szövege-
ben látható hitlevelében, miután az 1. ez. meg-
emliti, hogy dicső emlékü Mátyás elhunytával,
a nemzet tagjai "kiket illet - mondja, - az
ország legrégibb szabadsága és szokásai folytán
az uj király megválasztatásának jogalI őt emelék
a többi trón~vágyók rólébe és őt "Cum in fras-
criptis conditionibuB paetis et artieulis" kirá·
Iyuknak megválasztották,
a 2-ik ezikkelyben már azon biztositást adja,
 45
bogy Magyarországot a többi alája tartozó
tartományokkal , továbbá a főpapokat,· az ot-
szág bár6it, minden egyházakat s egyházi sze-
mélyeket és nemeseket, városokat, valamint az
ország többi lakosait s itt tart6zkod6it ősi jo-
gaikban, kiváltságaikban, mentességeikben, sza-
badságaikban és helybenhagyott szokásaikban,
melyeket az eliSbbi fejedelmek alatt élveztek,
bason16an fentartja, ugy bogy bár mily ürügy
alatt semmi oly ujitásokat nem létesitend, me-
lyek iSsi szabadságaikkal ellenkeznének.
3. ez. igéri, bogy mindazon javakat s jogo-
kat, melyek az előbbi fejedelem vagy mások ál-
. tal a törvény utján kivül elfoglaltattak kellő
vizsgálat után az illetiSknek visszaadja, és mások
által is visszaadatja.
4.cz. Hogy a szent korona bent· az ország-
ban tartassék, s a nemret iSsi szokása és joga
szerint az ország választottjai által lSriztessék,
semmi szin s ürügy alatt meg nem engedvén
annak kivülrei eltávolitását.
Az n. 6 s 7. czikkekben kötelezi magát,
bogy Morvaország, Silézia EJ Lusania a sz. koro-
nát61 el nem fogidegenúetm', mint Austriát s a.
Mátyás által Stiriában. Karinthiában, Karnió-
liában szerzett várakat s városokat sem fogja
visszaadni, ha pedig az ország rcn~je beleegyez-
tével valamely egyesség jönne létre, az az által
'1lyert területet a sz. koronához csatolanrl:fa.
8. cz.ben kötelezi magát, hogy legnagyobb
részt bent az országban fog lakni; a 9 -12-ikben
pedi g, bogya taná.csosi, kanczellári s általában

... I
46
minden nagyobb. s ki~ebb hivatalokra lS egyházi
javadalmakra - s a végvárak s az erdélyi vaj-
daság, temesi pozsonyi megyék, ugya tót, horvát,
dalmát, nándorfehérvári s szerémi bánság veze-
tésére - csupán magyarokat nevezend ki, s az
ország ügyeiben csak is az ő tanácsaikkal élend.
13. cz. A nemesi birtokot s birto)jogokat
csak belföldieknek adományozza.
U.'cz. Eszközlendi, hogy az ország rendes
birái az oktavalis törvény~ezési időszakokban
személyesen jelen legyenek, és hogy ők s helyet-
teseik teljed és korlátlan szabadsággal birjanak,
az igazságot minden ügyfeleknek, tekintet nél-
kül bármily rendhez, méltósághoz s osztályhoz
tartozzanak - minden félelem nélkül az ország
ősi és meger()sitett szokásai szerint hün és iga-
zán kiszolgáltatni. És hogy senkit a birák közül
nem kényszeritendi, hogy valaki kedvéért az or-
szágos szokásokat s jogrendet megváltoztass8
vagy zavarja.
A HJ. czikkely azon nevezetes jogbiztositást
tartalmazza, mikép egyszerü panasz s feladásra.
a hon lakosai közül, senki, bármily rend s osz-
tályhoz tartozzék, személyében, birtokában s
egyéb jogaiban bármikép is a törvény utján ki-
vül és a. felek kihallgatása nélkül ne háborgat-
tassék. .
17. Hogy a jelen pénznem meg nem változ-
tatik, s a netaláni megváltoztatása csak a f()pa-
pok s országbárók tanácsával történjék.
Végre a 20. czikkben királyi szavára, ke-
resztényi szent hitére s becsületére fogadja, hogy
 47
az érintett czikkeket minden részeik s pontjaik-
ban szentül és sértetlenül minden változtatás
nélkül mind maga megtartandja, mind a királyné
s alárendeltjei által megtartatni eszközlendi, mi-
nek erősségéül a jelen kir. pecséttel megerősit­
tetett hitlevelet adja ki. saját aláirásával ellá.tva.
És ezekkel a ·Ieglényegesebben megegyez-
nek azon czikkelyek melyek a legujabb korban
a kir. hitlevél tartaimát képezni szokták. Ko-
runkban ugyanis 1848-ig a hitJevél következő
czikkelyekből állt, u. m. kötelezik magokat.
I. czikkben, hogy az ország összes szabad-
ságait, kiváltBágait, szabadalmait. köz statutum~
jait, jogait, tlírvényeit és szokásait, - melyek
eddig keletkeztek vagy jövőben is keletkezend-
nek - II. András ellenállási záradékának kivé-
telével - sérthetetlenül megtartandják s mások
által megtartatják. .
II. Hogy az orszá~ koronáját az ország ha-
tárai között öriztetendlk az ország rendjei által
saját kebelükből valláskülönbség nélkül korona-
őrökül megválasztott személyek által.
III. cZ. Hogy az országnak vagy hozzá tar-
·tozó részeknek visszaszerzett vagy visszaszer-
zendö részeit az országhoz visszacsatolandja.
IV. Hogy a király választási jog visszaszál-
land a nemzetre. ha az egész most uralkod6 csa-
lád végkép kihalna.
V. ez. Végre biztositás adatik, hogy az or-
8záglásbani utódok minden a meghatározott idc5
alatt okvetlenül teljesitendő koronáztatás alkal-
 48
!Bával a jelen hitleveles biztositást elfogadni, s a
felett esküt letenni köteleztetnek.
Ha e két, bár századok által egymástól el..
választott hitlevel tartaImát összevetjük, lehetet-
len nem látnunk azoknak a leglényegesebb pon-
tokban való öl!szhangzását, és azoknak hason ala.
pokon való történeti kifejlődését. Igy nevezetesen
. Megegyeznek abban, hogy mindkettő kifejezi
a kötelezettséget a nemzet ősi jogai, szabadalmai
s szabadságai hfr fentartására - a régi a II-ik s
az ujabbkori az I. ezikkelyben.
Megegyeznek, hogy az ország koronájának
bent 90 honban va16 tartását igérik, és hogy az
az ország rendjei kebeléből választottak által
liriztessék - régiben 4-ik, az ujabban n. czikk
szerin t. Sőt
Megegyeznek abban is, hogy az ország terü-
leti épségének biztositását, miben csorbitásának
eltávolitása és a visszanyert részeinek vissza csa.-
tolandása egyiránt benfoglaltatik, összhangzólag
kivánják eszköz.öltetni, mint 5. 6. 7-ik és az ujabb-
nál a Ill. ez. világosan kifejezi.
E pontok elégséges bizonyitékai e közjogi
intézmény öszhangzó történeti kifejlődésének.
Ennek történeti adataiból azonban még ér-
dekesnek találjuk megemliteni, mikép II. Ferdi-
nandnak f622. évben elfogadott s kiadotthitle-
velében azon czikkelyek, melyeket meger<Ssitett
s elfogadott világosan: feltételeknek (conditiones)
neveztetne~, az egész tartalmat f 7 ily feltétel
képezvén. Es ezek között már helyet foglal a
vallás szabad gyakorlatának érvényesitése és biz-

-
 49
tositása ie. És pedig már az l-ső conditióhan,
. midőn az ország jogai, kiváltságai és szabadsá-
gai megtartását igéri, azok közé sorolja: jura et
consuetudines simul· et conclusionem Tractal.'IU
Viennensis, omnesque articulos in eodem eom-
prehensos i mely biztosítás a IZ-ik feltétel alatt
ujra ismételtetett A 2-ik feltételben az orszá~
sére Lmeinek orvoslását az országgyüléseken igén
eszközöltetni, melyek legalább minden 3-ik év-
bentartandóklegyene~
---
Hogy ezen öszhangzást, mely 6, szabadsá-
gaink folytonos érvénye melle1ltbarczol, még
világosabban kitüntessük i dc más okból is, ne-
vezetesen, bogy megismertessük a törvényi ala-
pokat, melyekre az ~rintett biztosid.sok fektet-
tek, valamint azon kül formát is, melyben azok
megjelente\:j nem találjuk érdektelennek a ki'-
rályi szent bitlevelek közül egy párt - n.eveze-
tesen a régibb s az ujabb korból - eredeti szö-
vegükben felidézni. II. UIászlóé p. o. igy ~zólt:
N os Uladislaus DeigratiaUngariae,Bobemiaestb.
§. 1. Quod cum his diebus .superioribus se-
renissÍmus Princeps quondam Dominus Mathias
Rex Hungariae, Bohemiae etc. Praedeces8ornos-
ter bonae memoriae ab hac luce absque haeredis
legitimi solatio decessisset: d. praelati et Baro-
nes, caeterique Primores et universi incolae
Regni eiusdem. ad fj'I.WS scilicetJus eUfjendi novum
.Regem ea: vetustissimfJ Regni t'-PS1"us libertate et
cODsuetudine devolutum existerat, animadver-
tentes se Principe orbates .eS8e, nec posse com-
4

• I
1)0

mode et sine omni detrimento Regni 'liutius ca·

pite carere j post plures tractatus de nOVQ eli-
gendo Rege et praeficiendo, inter se habitos, ocu-
los mentis ipsorum in nos coniecerunt et caeteris
omnibus christianis Principibus. competitoribus
scilicet nostris, qui videlicet Regnum ipsum si-
militer ambiebant, nos praetulerunt, sibi<iue cum
infrascripsis conditionibus pactis et artlculis in
Regem dominumque et Principem elegerunt et
solenniter pronunciaverunt; a.c tandem missis
Nobis obviam, de eorum medio nonnullia Praela-
tis et BarOllibns in ipsum Regnum Hungariae fe-
liciter coronandum introduxerunt. Quorum qui-
dem articulorum primus est.
§. 2. Quod Regnum Hungariae cum Caeteris
Regnis Provinciis sibi subiectis, Dominosque
praelatos et Barones, omnes Ecclesi8~, Ecclesia-
sticasque Personas, ac nobiles et civitates, nec
non caeteros Incolas • et inhabitatores ipsius
Regni conservabimus in antiquis juribU8, privi-
legiis, immunitatibus, libertatibus et consuetudi-
nibus approbatis, in quibus scilicet per divos
quondam RegelIo conservati, quibusque gavisi, et
usi fuerunt ; ita quod nullas prorsus novitates in
eorundem detrimentum et oppressionem, ao oon-
tra huiuece modi antiquas libertates ipeorum
sub aliquo quaesito colore introducamus. Intro:
ductas vero per ipsum quondam Sereniss. D. Ma-
thiam Regem aboleamus j contributionem autem
seu taxam f floreni nulla ratione exigamus, sed
antiquis justie , ordinariie, et consuetis proventi-
bUll regalibus contenti eS8e debeamus.
 51
§. 3. Item quod bona et alia. quaecunque
jura aliorum per praefatum condam D. Mathiam
regem et r~ginalem maiestatem ac etiam per
alios quoacunqu.e male et praeter viam juris oc-
<lupata, viaia et examinatis juribus talium, remit-
! I
tamus et faciamua. etiam per alioa remitti, hie,
'1uorum exstiterunt.
§. 4. 1tem quod coronam Regni de manibus
dominorum Praelatorum et Baronum nulla ex
causa vel quaesito colere , nulla etiam industria
vel arte auferamus, sed permittamus et patiamur,
quod juxta veteram consuetudinem et libertatetn
ip8orum, cRerti de eorum medio per ipsos unani-
miter ad hoc eligendi, et deputandi mam teneant
ct .conservent. Quodque Castrum Visegradienae
pro conservatione ipsius coronac ab antiquo de-
putatum ad manus ipaorum conservatorum eius-
dem coronae, dari et asaignari faciamus.
Az 5. 6. a 7-dik §§-ra nézve elég lehet a fent
idézettekre hivatkoznunk ,azok Ciupán mint tör-
téneti, jelen korunkkal összefüggésben nem lévő
adatokul szolgálhatván.
§. 8. Item quod pro maiori parte in Hunga-
ria maneamus, ut commodius faciliusque necea-
sitatibus Regni consulere et providere poseimus.
Cum autem causa requirente, exire voluerimus,
Regnum illud bono ordine atque dispositione re·
linquamus, usque ad felicem nostrum reJitum.
§. 9. Item quod dum in Hungaria manebimus,
Consiliarios , Cancellacios, Thesaurarium I Cubi-
cularios, Dapiferum, Pincernam, Comites Came-
4*
'rarum et generaliter omnes offieiales, majores et
minores, Hungar08 habeamuI et tene&IDus.
. .§. to. Item quando de rebnl et negotiis Re-
gni Hungariae aut partium sibi subíectarum age-
tur, non cum aliis) praeterquam cum Huugarie
eonslliarüa tractemus et cODSultemus, et ali08
Forenses, aliasque Nationea ad talem ooD8ulta-
tionem taleque consiliuDl non admittamus.
§. H. Item quod beneficia Ecclesisstiea.
praesertim vero Archiepiscopatus, Abbatias,
Praeposituras caeterasque Praelaturas non nisi
Hungaris, vel qui sunt coronae ab antiquo sub-
iecti, absque expreS80 consensu et libera ac spon-
tanea voluntate Praelatorum , et Baronum Re-
gnique Consiliariornm conferre valeamus ; con-
feramus autem personis probis et bene meritis.
§. U. Item quod Waivodam Transsylvani-
ensem et Comitatum Siculorum et ThemeBien-
sem, Posonieosem , praeterea Banatum , Selavo-
niae, Dalmatiae ac Croatiae nec non Zewrinien-
sem, Nandor Albensem et de Jaicza, aliaque loc&
et castra finitima, nec non civitates Regales non
aliis praeterquam Hungaris pro officiolatu dare,
et conferre valeamus ; bene tamen meritis.
§. 13. Item possessiones et jura possessio-
naria non Forensibus IJed bene meritis, incolis
tantum Regni, et Coronae Hungariae tlubiectis.
juxta eorum merita et obsequia conferamus.
§ 14. Item quod in celebrationibtis Octava-
rum, Judices Regni ordinarii personaliter inter
sint l nisi ex causa legitima, in arduis negotiis
Regni praepediti fuerint, vel alter illorum fuerit.
lpai autem et eorum Vioes~GerenteíJ et Ooa811. .
sores, liberam plenam et omnimodam habeaut
faoulta.tem omnibus causaatibu8 maiol'ibus, et(
minoribus, cuiuscunque status et conditionis seu.
dignitatis exiatant; absque omni timore, veram
et sinoeram juxta Regni antiqum et aprobatam.
consuetudinem justitiam administrandi. Et.quod
JielDinem Judicum compellamus, vel adst~inga­
mus in favorem alicuius, cODsuetudines et com-
Ulunem observantiam, ac Juris ordinem imliluta-
pe seu pertuTbare. .
§. flS. Item - quod ad simplicem qUBel'8-'
lam vel 8ug156stionem neminem Regnicolarum.
nostrorum ouluscunque status et conditionis exi..
st.aD.t ip. persona, posses8ionibus, seu quibuscuu-
que rebus, aliquomodopraeter viam J uris et p&l'-
tíbua non a.uditis impediamus.
§. f6. Item quod neque motu proprio, ne-
EJ.ue ad quorumque delatiollem vel quaerelam
eontra quempiam Regnioolarum nostrorum cuiu.s-
oonque Status seu dignitatis sit, aliquam oaca-
sione. nooendi sive in rebuB conoipiamus vel
exquiramus.
§. i 7. Item qUDd mOneta. praesenll ad tem-
pus non .mutetur; quando vero mutari debere~
hoc üat eum Oonsilio Praelatorum , Baronum, et:
non &liter.
§. iS. !tem quod quid9wd D. P1'8elaii et
Baronee. oum caetQrís illoo1Js RagDi HungarÜUt
pari vota et eommuni delihellaűoDJ1 pro liberiata
ac tranquill.. quiete, atque oGQJ$)Jlvatí. . ei:u8r.
4.em Rego,,: usqultad teDlpU8 OQronationia Cell.-'
l>4
ceperint, oon8cripeerint ac conclu8erint, more ab
antiquo oon8ueto, et semper observato, quod
Regni decretum apelIBtur , teneamur litteris.
efficacibu8 aeceptare, confirmare, robolare, rati-
fBcere et approbare. Quem ad modum alii Reges,
Praedece880res n08tri, ex laudabili et approbata
oonsuetndine Regni semper fecerunt i quodque
semper observemus, et per omnes alios observari
faciamus.
§. 19. Item - exquo d. Praelati et Barones,
urgentibus arduis necessitatibus Regni pro solu-
tione stipendiariol"um praefati condam d. Ma-
tbiae Regis, qui in Silesia fuerant, coacti sunt
notabilem summam florenorum conquirere, ut
Regnum ipsum integrum et iIIaesum nobis ma-
nutenere et aBsignare possint. Et caerta loea et
certos proventus regales DonDullis personie quae
summam illarum pecuDiarum mutuarunt, inscrip-
serunt et impip;noraveruDt stb. - Ut nos prae-
fatam redemtionem locorum et proventuum im-
pignoratorum, ae etiam dictaro futuraro sum··
mam pecuniarum dictis stipendiariis persol-
vere, cum omnibus pa~tis, conditionibus obliga-
tionibusque ex biDc faeti8 ét 8eeuti8 in nos reci-
piamus - ac totum Regnum huiusmodi solutio-
nibus et paetis exonerare et sublevare digna-
remur.
§. 20. Nos itaque Uladi8lau8 Rex praefatus
oonsiderantes singularem illam devotionem et
a1Fectionem D. Praelatorum, et' Baronum, cae-
terorumque Regnicolarum quam erga Nos in'
eiuleemodi eleetione babuerunt, volentes eisdem
 aliqualem gratitudinem nostram ostendere ; ex
alioquin animadvertentes praemissam ipsorum
ordinationem ac deliberationem justam, et hones-
tam esse, praeinsertos articulos, et omnia in eis
contenta, laudavimus approbavin;lUs, et ratifica-
vimus, laudamusque. acceptamus, approbamus et
rati6camus; promittimusque in verbo nostro
Regio, ac fide nostra .christiana mediante, et sub
honore nostro. quod eosde.m articulos, in omni-
bus eorum clausulis et punctis, semper, inviola-
J2iliter, et absque omni immutatione observabimus
et tam per Reginalem Maiestatem, lJuRm etiam
per omnes alios nobis subjectos simlJi modo fa-
ciemus observari. Harum nostrarum , quibus
sigilIum nostrum est appensum vigore et testi-
monio litterarum mediante. Datum stb. stb.
Azon kir. hitlevél pedig, ·mely~t V. f'erdi-
fUJ/1/,d adott az ország rendjeinek, következő czik·
kelyekből áll: .
ElIJSZÖT: Hogy régóta reánk szállott király
öröködésünkön kivül mind az i791·dik évi,
országgyülési határozat 3 s7akasza értelmében
megkoronáztatásunkat, mind pedig ezen magyar-
országunk s kapcsolt részeinek minden néven
nevezendő szabadságait, szabadalmait, végzemé.
nyeit, közös jogait, törvényeit és törvényes szo-
kásait a hajdani Magyar királyok s legdicsőbb
emlékü eldődeink által az ország lakosainak ado-
mányozott és megerősitett, és ezután engedmé-
nyezendő, mi általunk pedig megerősitendő köz-
jogait (melyekre az ország Karai és Rendei bol-
dog emlékü elődünk néhai I. Ferdinand király
1S6
koronázási oklevelének előszavában iktatott es-
küformának kiterjesztését elnyerték) azonban a
dics6emJékü U. András király 1222-dik évben
kelt nyilt Rendelet záradéka következő szavai-
nak "Quod si vero ws" - egészen ezen szavakig
"perpetuum faeultatem U - kihagyásával minden
pontjaiban, czikkeiben és száradékaiban, a mint
azoknak használata és értelme felett (fenntar-
tatván azonban azokra nézve, mik az f 7·H -ik 8-ik
'·ssal kivétettek, ugyan azon törvények reIl-
delete) a. Király és országgyülésileg- egybehitt
Karok és Rendek kölcsönös megegyezése folytán
egyezség jön létre er6sen és szentül megtartand~
juk, és minden mások által sértetlenül megtar·
tatni fogjuk.
Mdsodszo'Y: A magyar szent koronát az or-
szág lakosainak ősi szokása és hazai törvényei
szerint bizonyos (a kebelükMI) közakarattal
minden '\""allási külömbség nélkül azon czélra
~álasztand6 s kiküldendő világi személyek által
az ország határain beMI öriztetendjük.
HarmadsZ01': Az eddig visszaszerzett, és (s-
ten 'segedelmével ezután visszaszerzendő minden
az anyaországhoz és kapcsolt részekhez tartozó
javakat, s részbirtokokat már az esküforma ér-
télmében i" az emlitett anyaország s kapcsolt
részeihez egészben visszacsatolandjuk .
Negyedszer: Azon esetben, ha, mitől Isten
lSrizzen, az austriai Hiherczegeknek és pedig kij..
lönöilen boldog emlékü 6s atyánk VI. Károly,
emtánpedig néhai dicslS I. J6sef, 8 ezek magn·
8%akadtával néhai dicslS I. Leopold csásll4rok d
 Magyarország királyai ivadékainak végképeni
mind két ágoni mag8zakadálla állna elő, - ugylUl
eaak a fent érintett i 723-ik évi or8zággyülés i-a6
és 2-ik törvényczikkeinek rendeleténél fogva.
fent emlitett Karok é8 Rendek királyválasztáai
8 koronázási joguk előbbi érvényébe s állapotjába
vi88za jövend, éll ezen Magyarország s emlitett
zélnei mellett 8 ő8i 8zokásaiban sértetlenül meg-
maradand.
Otödszor: Hogy, mint az l-ső pontban előre
boosáttatott, valahánY8zor ilyszerü az or8zág ha-
tárin bellSI végbe menend~ király avatás jöven-
, dlSben az országgyülésen ellSforduland, mindany-
nyiszor Örököseink é8 Utódaink mint uj onnan
megkoronázandó örökö8 Kirá.lyok, ell5reboosát-
ván ajelen hitlevélbeli biztositásnak elfogadását,
ugyanarra megesküdni tartoznak.
Mi tehát Magyarország és kapcsolt részei
~88zes Karai és Rendeinek fentemlitet kéreimét
, kegye8en meghalgatván, Ilzives hajlamunkból és
azokiránti jó indulatból ösztönöztetve, az ellSbbi.
ekben foglalt összes ozikkelyeket és minden azok-
ban foglaltakat helyesek és kedveseknek ismer-
jük, azokbai beleegY8zésünket és kegyes elismer6--
aünket nyilvánitjuk, és mind azokat, mind az azok-
ban foglalta1Ql.t kegyelmesen elfogadtuk, helye-
tJeltük, azentesitettük és megerlSsitettük, igérvén
és biztositván az érintett Karokat és Rendeket
királyi azawnkkal, miszerint az ellSrebocsáttotta-
kat mind mi magunk megtartandjuk, mind .'
többi más bármi rangu és rendli hü alattvaló-
ink által megtartatjuk - mint mi jelen Okleve-
58
lünk erejénél fogva elfogadjuk, helyeseljük, szen·
tesitjük és megerlSsitjük. Melynek hitelére és
tanuságára jelen saját kezünk lUáirásával és
pecsétünkkel megerősitett Oklevelünket kiadat-
tuk . Kelt stb.
A lat~"n eredeti szövege pedig következőleg
hangzik:
Primo: Quod praeter ab antiquo deductam
haereditariam Regiam succesionem tam corona-
tionem ad mentem art. 3. Dietae A. t 791. <J:uaID
reliquas universas et singulas communes istiulJ
Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum
libertates, immunitates, privilegia, statuta, com-
munia jura, leges et consuetudines, a divis quon-
dam Regibus Hungariae et gloriosissimae memo-
riae praedeces80ribus nostris hactenus concessas
ac confirmatas in futurumque concedendas, et
per hos confirmandas (ad quas et quae dicti sta-
tus et ordines formulam quoque juramenti ad
initium Decretorum serenissimi olim Principis
D. }4'erdinandi I. gloriosae reminiscentiae Ante-
cessoris nostri positam extentam et reductam
habent) exclusa tamen et remota articuli decreti
divi Andreae Regis II. de a. 1222. clausula inci-
piente : Quod si vero nos usque ad verba: per-
petuum facultatem, in omnibus suis punctis, ar-
ticulis et clausulis prout super eorundem usu et
intellectu (salva tamen semper quoad ea, quae
per. art. 8. 174i. excepta sunt, eiusdem legis dis-
positione) Regio et communi statuum consensl1
diaetaliter Conventum fuerit firmiter et. slloncte
 observabimu8, per aliosque omnes et singulolI
inviolabiliter observari faciemus.
SecuruUJ : Sacram Regni coronam juxta ve-
terem con8uetudinem ipsorum Regnieolarum,
legesque Patrias, per certas de eorum medio
unanimiter, sine discrimine Religionis, ad hoc '
delectas et deputatas Personas saeculares in hoo
Regno conservabimus.
Tertio: Hactenus recnperatae et ex post Deo'
adjuvante, recuperanda quaevis huius Regni
Partiumque eidem adnexarum tenuta et partes,
ad mentem etiam jura.mentaliB formulae praeno~
tata Regni et partibus eidem adnexis de toto
reincorporabimus.
Quarto: Quod in casu, quem Deus procul
avertere velit.' defectns. u~riusCJ.ue Sexus A~chi­
ducum Austrlae praepnm18 qUIdem a glorlosae-
reminiscentiae Abavo nostro Carolo VI. dein in
buius defectu a divo olim Josepho 1. his quoque
deficientibus ex lmnbis divi olim Leopoldi f.
Imperatorum et Regum Hungariae descendentium
juxta etiam dictamen praecitatorum primi et se-
~undi articulorum praefatae Dietae A. i 723.
praerogativa Regiae Electionis coronationis"l e
antefatorum Statuum et ordinum in pristinum
vigorem statumquc redibit et penes hoc Regnum
Hungariae et praedictas Partes, eiusdemquo
antiquam consuetudinem illbiate remanebit.
Quinta: Ut supra puncto I. praemissum est
toties quoties eiusmodi inauguratio regia intra
ambitum saepefati Regni Hungariae successivis
temporibus diaetaliter instauranda erit, toties
60
Haeredes et successores nostri, futUli neocoro-
nandi haeraditarii R~ges, praemittendam habe-_
}:)unt praesentis diplomaticae Assecuratíonis ac-
eeptationem, deponendumque superinde Jura-
mentum.
Nos itllque praedicta univerBOrum statuuDl.
et ordinum Regni Hungariae, Partiumque eidem
adnexarum instantia benigne lIodmissa, pro beni-
gna animi nostri propensione, ipsisque beni·
gne gratificandi voluntate, praeinsertos univer-
ilOS articuli:>s, ac omnia et singula in iisftem con-
tenta grata et accepta habentes, eisdem nostrum
coneensum benevolum pariter, et Rssensum prae-o
buim~s, et illos ac quaevis in eis contenta ole-
tDenter acceptavimus, approvabimus, ratificavi·
mus et coufirmavimus, promittentes et 8ssecuran·
tes status et ordines in Verba nostra Regio quod
praemissa omnia tam nos ipsi observabimus quam
per alios fideles subditos nostros cuiuscunqu~
itatus et conditioni! existant, observari faciemu8,
uti vigore hulus Diplomatis nostri acceptamus,
approbamus, ratificamus et confirmamus atqu~
promittimuso In'cuius fidem et testimonium 1iterllil~'
has manu propria 8ubscripsiínus et sigilli ROstri-
appensione muniti fecimu8. Datum stb.
A. koronáZási diplomakörfili alapelvek.,
a. A: or.:ágggiJlé.nek annak mega'..
pUá.ára vonatkozó Joga.
Szükségesnek tartjuk azon elveket megem-
sieni, melyek a történeti kifejlődés folytán f6.
 61
leg a gyakorlat által a kir. hitlevél előállitására
nézve megalapittattak.
Ilyen az nevezetesen; mt'kép "ldr. Mtleoil
C88k az O'rszággy'iJlés6n, teMt csak a nemztt kép'Ci-
8el6i'TIek befolyástfvul alapt',athatik meg;
Ilyen az is: hogy a Mtlevél tartalmtft örök
idJjkre változhatlannak tekinteni nem lehet.
Az első elvanemtet folytonos alkotmányos
jog gyakorlata által alakult.
Mert a kir. hitlevél mindig minden század-
ban az országgyülés vitatásához tartozott. Egy
hitlevél sem keletkezett Magyarországban az
országgyülés jelenléte nélkül. Azon biztositások,
melyek mint láttuk ahitlevél tartalmltt képezik
mindig,anem2et képviselőinekadattak, kik t. i. az
országgyülésen összegy.ülekezének.
Ezen elv és közjogi szabály különös ér-
'Vényre s erőre emeltetett az i8 81/ 8 6 orszá.ggyü-
lésen, mely a~t megerősitette, hogya királyi
hitlevél csak országgyülésen alapittatbatik meg.
Ez ·általlett oly nevezetessé az akkori országgyü-
lésen a kir. meghiv6 levélnek azon kifejezése,
mikép lS felsége fönséges el~sz1ílött fiát (Ferdi-
nandot) a megdll4pitott kir. kötéslevél elfogaddsa
mellett kivánja megkoronáztatni.
Azon kitétel világosan mint feltételt ismeri
el a nemzetnek, az az azt képviselő országgyű­
lésnek megegyezését. Mert a; megdllapitds csak az
országos rendek által történhetett, mi ön magá-
ban föltételezi a nemzet beleegyezését.
, Ez is volt mindig a gyakorlat. Mert a köze-
gyezéssel megalapitott biztositási feltételek (con-
62
,ditiones mint p. o. II. Ferdinand diplomlijliban
mondatik) a választási jog következtében a
tr6nra s uralkodásra hivatott fejdelem-jelöltnek
elébe terjesztetnek, hogy azokra megegyezését
adja, és ezzel érvényre emelje és kötelezlS erlS-
vel lá.ssa el. Tehá.t a nemzet képvisellSi akaratá-
nak k;ifolyásául kellett szolgálnia.
Es ez a dolog term.észetében is felküdt.
Mert a kir, hitlevél azon feltételeket tartalmazta
mindig, melyek alatt nyilatkozott a nemzet haj-
land6nak Magyarország trónját s uralmát valaki-
nek átadni; és a mely feltételek elfogadására kelle
hajlandónak nyilatkoznia annak, ki hazánk kirlÍlyi
hatalmát elnyerni akarta. E hitlevél tehát a felté~
telek világos s határozott létele mellett - val6-
ságos két odalu szerzlídést képezett mindig,
melyben t. i. á nemzet az ön maga feletti felségi
uralmat felajánlá, ha a másik részrlSl bizonyos
feltételek teljesittetni fognak. Azért a kir. hide-
vél hazánkban: kötéslevélnek is neveztetett, mert
valóban, kötést, az az viszonyos, mind két rész·
rőli lekötelezettséget foglalt magában.
Ha pedig a hitlevél valódi kötésül, kétol-
dalú 8zerzfJaésül szolgált t. i. a nemzet és a feje-
delem-jelölt között, akkor kétségtelenül csak is az
országgyülés közbenjöttével történhetett, mert
csak ott képviseltethetik a nemzet. mely az egyik
8zerzlSdlS felet képezi.
 63
b. A kOl'oná:uí.i ',itler;él tartalmáRa"
megválloúaIAalá.a, kAllJnlJ.en a%
au.triai lJrlJklJdé.i rend után.
A fenti elvb61 önkényt következik azon
másik elv t. i. a hitlevél tartalmának válto.ha-
tósága.
Mert ha a kir. hitlevél viszonos beleegyezé-
Ben alapu16 kötést képez, akkor természetes, mi-
kép semmi sem áll ellent, hogy feltételei válto-
zást ne szenvedjenek, mihelyt ahhoz az illető
szerződő felek megegyezése hozzájáruland.
Innen látjuk azt, mikép a bitlevél pontjai
különböző időkben igen különbözők vallnak.
Azon kiHönböző századokból vett bitleveli pél-
dák, melyeket fent elősorolánk, világos tanuBá-
got tesznek e változandóságr6I. Mihelyt az idők
s körülmények valamely tényt fejtenek ki, mely ,
a nemzeti jogok és Bzabadság biztositására szük-
séges feltétellé alakult, az a nemzet képvisellSi
által ahitlevél feltételei közé sor~ltatott, s a vá.-
lasztott, megkoronázandó fejedelem által elfoga-
dandóvá vált.
Igy látjuk, mikép az ide~enek uralmának
megalapitása után ahitlevél biztositásai között
jelenik meg az idegen tanáceosok, idegen hatósá-
gok befolyása és használata elleni biztositék, mire
az ellSbbi korbltn nem lehetett szükség.
. Igy jelent meg a bitlevélben a i7-ik szá-
zadban a vallás szabadság biztositása, főleg a
bécsi s linczi kötvények alapján.-
Igy szenvedett hasanlóan az idlSk változásá-
 ..allényegee változtatást a: hitlevelekben a hi-
res; ,ellentállási záradék' is, mel,. el6bb a nemzet
szabadság egyik legfőbb palladiumaként tekin-
tetett; mint hasonlóan a király választás sza-
badságának feltétele is, miután az főleg az
aUltriai öröködési resd s különösen a sancno
pra9matica által lényeges átalakulást szenve-
dett. ,
Ataljában azt tapasztaljuk a történet ada-
taiból, mikép nemzetünk képviselői mind azt
mit az eszmék és körülmények befol,ás& alatt, a
nemzeti jogok éS8zabadlágok biztosltáaára szűk­
..égesnek találtak fel, a legnagyobb lelkiismeret-
tel a koronázási hitlevélbe beiktatni igyekezének.
Innen keletkezett azon nevezetes emlékei
politikai harcz, mely az {830-ik országgyülésen
a Ferdinand által. elf'ogadandó kötlevél tllrtal-
mára nézve keletkezett.
Miután a nemzet képviselői a Ferencz ki-
rályunk által szentesitett hitlevélben elegend(5
biztositékot n~m találtak; miután ft nemzeti sza-
badság megőrzése érdekében még több más biz-
tositékok islátszattak igényeltetni i a hitlevél tar-
talmának több feltételekki bővitése inditványoz-
tatott és sürgettetett.
Nevezetesen sürgettetett, hogy beletéte6Bék:
az 1827: OT. 9yüléB 3. 4. o. törv. czikkelyei-
nek tartalma, melyben az ország alaptörvényei-
nek - különösen . pedig az179! : 10. 12. 19. t.
ez. szigorú megtartása iránt adatik biztositás i t0-
vábbá az országgyülésnek az ad6 és subaidiumok
megajánlására való joga biztolittatik akkép, hogy
az még rendkivüli eeetekbetl sem mellőztethe­
tik: az orBzá.ggyülésnek minden három évbeni
tartása köteleztetik;
- továbbá az 1622. 1655. s 1659 évi hitle-
vél 17-ik feltétele az uralkodó életében megko-
ronázott korona örökösöknek a kormányzásb61i
tökéletes kizáratáBokról'; ,
- ViBBzakapcBoltatása Dalmátia, Galli-
czia, Lodomeriának, mint a partiwm név alatt iB-
mereteB Erdélyországi megyéknek is j
- Az 1655: t. 1608: 3. 1618: 4 8tb. tör-
vény cBikkely, mely a nádor flShadi ~ormányz6
hivataláról sz61 j ,
- Az, 1608: l t ; 1005: 3 s 19; f 681 j fi B 8
t. ciikkely;inelyek arról szólnak, hogya hazában
csak magyar katonaság tartassék, s a magyar
katonasághoz csak magyar tisztek alkalmaztas-
sanak ; ,
- Az 1622: 24 s 1741: ff t. ez. mely áz
egyházi 8 polgári hivatalokra csupán magyaro-
kat rendel alkalmaztatni j
- Ulászl6 VI. decretuma 7. ez. mely a hűt­
len tanácsosok megbünteté8éről szól;
- 1518: 4. t. cz. a katonaBágnál a fejedelem
és a nemzet iránti egyenlő hüségre való meges-
kettetésérlSl, és annak az illeW törvényhatósá-
gok meghivása nélkül a végrehajtásoknáli alkal-
maztatása til almáról ;
- a.só árának egyedül az országgyülés ál-
tal teendő meghatározása;
- az arany-ezüstnek orBzágunkbóli kihordá-
sát tilalmazó törvényeink megújitása j
5
 66
- 1791: 12 t. ez~ a törvénytelen paranc80k
kiadásának tilalmáról ;és az illet6 kormányha.
, tóságoknak azért fele16ségre vonatásukról j
- az i 741; 8 t. ez. magyarázata j
- a péesi és linezi békekötél;lek tartalma;
- a IV. Ferdinand s r. Lipót hitleveleiben
az országos nehézségek megszüntetéséről szóló
feltétel;
- Az 1741: .8 t. ez. egész terjedelembeni
foglalatja; ,
- V égre azon kivánat, hogy ő felsége gyak-
rabban, a megkoronázandó ifj: Király pedig ál·
landoúl Magyarországban lakjék: l } ' !

Ezek a képviselők nagyrészének meggy (sző- '

dése szerint 11 nemzeti jogok 8 alkotmányosság
biztositására szükségeseknek nyilvánultak s azért
a hitlevélbeni beiktatásuk sürgettetett, mi vilá-
gosan mutatja egy részt a hitlevél tartalmának
változhatóságát, más részt a nemzet képviselő­
nek a hitlevél szabályozására val6 befolyásukat.
Azonban az újabb uralkodási korszakban
egy különös ellenmondás hozatik fel 11 kir. hitle-
vél változhatósága, orsz.iggyülési tudósitása
iránt.
Az kérdeztetik ugyanis némelyek által:
A habsburgi uralkodóház öröködési ren(HéneJc
hazánkat illettJleg ú megalapitása s elfogadása után

, ') E feltételek azonban nem fogadtattak el, hanem az

országgyl1lés az előbbi 1792-ik hit1evél megtartása 8 meg
nem változtatása mellett nyilatkozott. Innen V. Ferdinand
hitlevelének Ferencz királyunkévali Bszhangzása.
 67

lihet6-e a király koronázá8i hitlev~lfeltéte/einek meg-

~~~~8' .
E nagy jelentlSségii s főkép jelen időkben
.nagy horderejü kérdésre. némely pub1icistáink
f1emmel felelnek. .
Mi ellenkezőleg a.zt ál1itjuk, hogy azon fel-
tételek jelenleg is megváltoztathatók, tehát a
nemzeti jogok biztositékainak szaporitás'val is
kiterjeszthetők.
E véleménykülönbség folytán nemcsak nem·
lehet fölösleges, sőt nagyon is szükségesnek
nyilvánul a feltett kérdésnek fejtegetése, a leg-
föbb elveknek megpenditése, 8 a figyelemnek
azokrai felébresztése.
Megváltoztathatók - a jelen trón örökö·
dési rend mellett is - a koron. hitlevél felté-
telei - mert ez magából a kor. hitlevélnek ter-
mészetéből következik.
Ennek egyik főelve, mint már kifejtettük
az: mikép a kor. hitlevél valódi a 71emzet s feje-
deleJT1/, közti kötést, valódi két oldalu 8zerz6dé8t ké-
pez, mi iránt soha semmi kétség sem forgott
fenn. ,
Es ebből folyik a másik nagyfontosságu elv;
miszerint ahitlevél feltételei csak a nemzet, kép vise-
lMnek testülete, az or8zággyülé8 beleegyezése álta l
alapíttathatnak meg.
Mert ha áll, mikép a hitlevél jelenleg is
kötést, szerzödvényt.képez, mi kétségbe nem von-
ható, akkor állni kell annak is, hogy az az egyik
félnek . - a nemzetnek - beleegyezésé nélkül
meg nem alakulhat.
68
Ezen elv nyilvá.nitása tette különö8eD neve-
zetessé a mint emlitettük az f832-ki orezággyülé-
,linket, melyen világosan kimondatott, hogy a
hitlevél tartalma csak az országgyülésen alapit-
tathatik meg.
Ezt ismeri el és tanusitja az akkori kir.
meghiv6 levélnek azon nevezetes kitétele, mely-
ben áll: "mikép 8 Felsige (Ferencz király)fór&-
Sdg88 el88sd.ilölt ftit (Ferdinandot) a megalapított
kir. kötúlevél elfogadása mellett kivánja meg/coro-
fláztatní.((
A megalapítlÍB világosan feltételezi a nemzet
- képviselői által - nyilvánuland6 beleegye-
zést.
Ha pediga kor. hitlevél ily természetü egyez-
ményt képez, ha az val6di szerződésül szolgál,
akkor semmi sem állhat ellene megváltoztatha-
tásának, miután a felek szerződési akaratjukat s
czéljaikat szabadon nyilvánithatják s azok felett
szabadon is rendelkezhetnek. Ha a nemzetnek
- mint i 832-ben maga a }i'ejedelem meghivó
levele által kimondatott -- ahitlevél megalapi-
tására tényleges befolyásD. van, akkor befolyásá-
nak kell lenni a feltételek megalapitására, tehát
azok módosithatására is. A mint ez az 1832·ki
törvényhozásunk által csakugyan tettleg igénybe
is vétetett.
Az elvre nézve tehát magára - nézetünk
szerint semmi kétség sem foroghat fenn, jelen-
leg sem, miszerint ahitlevél feltételei megvál-
toztathat6k, főkép midőn a nemzet legszentebb
jogainak biztosítása, midőn az összes nemzetnek
 69
e biztositáson csünglS megnyutatása, kibékitése
forog kérd~8beD.
Azonban nézetünk mellett szól nemcsak az
elv szoros jogi következménye, hanem maga a
gyakO'l'lat is.
_ Nincsen ugyanis minden előzményi példa
nélkül, hogyahitlevél tartalma a habsburgi örö-
ködési rend érvénye alatt iB megvdltoztatható s ki-
terjeszthető. Ily változtatásnak példáira akadba-
tunk. Ilyen nevezetesen az 1791. évi u. tcz. mely
a Fejedelem megkoronáztatásáról s különösen
annak 6 hó alatti eazközöltetésérlSl rendelkezik.
Ezt V. Ferdinand koronázási hitlevele első czik-
kében találjuk fel - mi elötte nem fordul elő. E
tárgynál a nemzet jogbiztoaitékai leghatározot.
tabban megaJapitattak az 1791: 3. tcz.-ben, é.
e czikk V. Ferdinand alatt a bitlevélbe is befog-
laltatott.
Ily például lenne felhozható s igazolható is
az :1.791. 26. tcz. a mennyiben a későbbi hitlevél
által szentesitett alaptörv'ények közé okvetlenül
besoro}andÓ.
Ezt tanusitja V. Ferdinand hitleV'elének
azon kitétele is, melyben a nemzetnek nemclak
már létező, hanem a jövőben elnyerendlS szaba-
dalmait is megerlSsiti: libe:rtateB (IC i'TMnUftÍtat.
Aactenw C<?tWeBSaB ac confirrootas - ,in f.tvnw1&1J.t"
OO'IIcedendfU, et per fW8 eonfirmlJruJ(JIJ 8tb. ob8t'1r175-
bimÚ8.((· Es .1ehetlSvé teszi a nemzet alkotm~ '.
nyo8"szabadllágainak jöv6ben vató kiterjtlszté.-6t
nemc8ak~banem még azt ia, hogy .rJok hi~ri.
• "1
70
liI eg is megerllsittetnek, mi a hitlevél tartalmának
változtatását is magában foglalja.
Ezt mutatja az 1832-ki országgyülés el-
járása is, mely szerint több nagy érdekü tár-
Iyaknak a hitlevélbe való beiktatása sürgette-
tett; s attól ft követek csak némely tekintetek
folytán, önkéntes beleegyezés utján álltak el, a
változhatlanság elvének bármily részrlIli ki nem
mondatása mellett.
Ezek alapján a kor. hitIevél tartalmának
megváltoztathatása elvül szolgálván, semmi két-
séget Dem szenvedhet, mikép alkotmányos joga-
inknak, nemzeti subadBágunknak lehet6 legna-
gyobb biztositékai, melyekre még szükségünk
van, s melyektól nemzeti jövllnk üdvös s kielé-
gitő kifejlc$dhetése feltételeztetik, az ezen igé.
nyek szerint alakitandó hitlevélben kellóen fel-
találhat6k leendnek.
Ez ismét egy aiy közjogi tényezc5, melyet
különösen kell alkotmányoz6 orBzágyülési kép-
viselőink figyelmébe ajánlanunk.
Mert az oly sokféle szerencsétlen körülmé-
:nyek s hatllsok által rölizgatott nemzet meg-
nyugtatása, csak egyedül a teljes alkotlJlányoB
szabadság szentesitését61 várható. A nemzet B
fejedelem közti valódi kiengesztel6déenek más
eszköze s utja nem képzelhetlS. Az iránt pedig a
biztosíték C881: a kétoldalu 8zerzc'klést képz6
koron. hitlevélben található fel - körülményeink
közepette - azon feltétel mellett, ba az akkép
átalakittathatik, mint· nemzeti közjogi biztolsá-
gunk szükségeli.
 7t.

. A koronázási hitlevéllel szoros rokonság-

ban áll azon elkü, melyet a fejedelem koronázása
alkalmával tesz le. A Mtlevél a két oldIllu szerző­
dés a fejedelem és a nemzet között, azon feltéte-
lek iránt, melyek alatt a. nemzet ~ törvényes'
országgyülésen összejött képviselői által - az
uralkodást kész ll. fejedelemnek átadni s azt
elismerni. A kirdlyi eskü pedig e~en hitlevél fel-
tételeinek hit alatti megerősitése. Mindkettő
egyenlőn a nemzet biztositására szolgál, 8 azért
mindkettőnek tartalma ugyanazon szel1emMl
indul ki, il ugyanazon közjogi szempontok körül
forog. ff
Ezen királyi eskü ugyanis azon az Isten 8Z. ~.
nevének f'ólhiváBávalihle.tett igéretet tartal- ~
maaza,!?ikép a király. az ország jogait, é8 SZ~ {:j
badeágait fenntartandja, az arany bullat,a ma
emlitett záradék kivételével megtartandja, a Es
orszá~ határait 8 mi ahhoz tartozik el nem id Z
geniti, sőt a mennyiben lehető, öregbitendi s k <::
terje8ztendi 8tb., a melyekben áll·főlényege azo ~
k~telezettségeknek is, melyek a hitlevélbeli szer ~
ződés feltételeit szokták képezni. . ~ ~
... Azon e8kü, melyet V. FerdiD4nu ki~ályunk $ ~
tétt le, s mely j6formán legnagyobb. részt össz- (y cq
hangz6 az élőbbi fejedelmeink ésküjeikkel, kö- •
vetkezőleg hangzott: '. .. . .
"Mi Ferdinand, Itten kegye!méMl Magyar-
or8zág királya 8tb. Itb. eskü8zünk az élő Isten.re, I
_I
bo}90g8ág08 8ZÜZ Máriám, 8Zentségps aQDy~ra és

b Googlc
 72

minden szentekre, hogy az IIten szent egyházait,

főpapokat, ország báróit, mágnásokat, nemese-
ket, szabad. városokat s minden honlakosokat, az
l') mentességeikben, szabadsá.gaikhan, jogaikbap,
törvényeik ~s szabadalmaikban, és iSsi javadal-
IDBikban p megerősitett szokásaikban fenntar-
tBndjuk, mindenkinek igazságot kiszolgálta-
tunk, dicsiSült II. András király törvényeit (mel-
1()zv,,{n s kizárván azonban 31. törvény czikkelye
záradék át onnan kezdve .Hogyha pedig mi"
azon szavakig "örökre szabadságot") megtar-
tandjuk, Magyarországunk határait,· Il mi ahhoz
bár mily jog vagy czim alatt tartozzpk, el nem
idegenítendjük , sem meg nem röviditendjük,
hanem a mennyiben tehetjük, öregbitendjük s
kiterjeaztendjük, s minda:zt mivelendjük, mit csak
JI. l!!özj6ra s minden Rendek s. az összes Magyar.
királyságunk előmenetelére s diszére igaz8ágo-
san tehetendjük. Az Isten ugy segéljen s az lS
minden szentjei!"
Ezen eskü formliját az ország primása mond-
.ja előre, s utánna a·király felemelt kézzel és pe-
• dig az lsten szabad ege alatt, Ho legközelebbi
nyilt téren, mely azon templom közelében esik,
hol az arany sarkantyús vitézek felavatását vé•
.g ezé - és az összes nép jelenlétében.
Az esküt tehát akkor teszi le, midőn meg-
koronáztatása már végreltajtatott. Mint király
teszi le ezen ünnepélyes e8~üt - mcly a valláe
legszentebb fogalmaival köteI.eDdi a nemzeti
jogok és szabadeág hü·meg<Srzésére.
A király még egy eaküt kötelee letenni, t. i.

-
 73.
az eglházit, mely főleg az egyház védelmének
biztosItásában áll - maga a koronázási szertar-
tás alatt, feJkenetés8 e16tt a sz. e~yházb8on. EttlSl
tehát a fentérintett királyi eskütétej lényegesen
különbözik.

A magyar királyi hatalom birhatúának

feltétel~l - A kir. hitlevél kiadásáUak s
akir. eskt\tétel'nek lényeges feltételezele.
Az előadottakból. láthatni, mily nagy fon-
to8ságu biztositék rejlik a nemzet jogai fenntar-
tására nézve a kir. hitJevéJben, mely valódi két-
QIdalu, önkénytesen fel nem bontható szerződést
képez, és a kir. esküben, mely azon hitlevél Illeg-
uentesitésére szolgál - tehát abban is, hogy
ezen két tényezó a király által valóban létesittes-
sék s el ne mulsszta.ssék.
. Innen azon kérdés: valjon köt.les-e a feje-
delem ezen két közjogi feltételt csakugyan tel-
jesiteni?
E kötelezmény kivilágitására, mely semmi
kétséget sem enged meg, 8züks~ges azon feltéte-
leket megemlitenünk, melyek Magyar()'1'szágban
a királyi uralkodás elnyerésére törv Mtyes érvényéJre
elkerülhetlenü} 8zükségeltetnek.
, Alap törvényeinknek, melyeknek érvénye
minden kétségen felül áll, világos értelme SZ6-:
rint, arra hogya fejedelem Magyaror8zágban "
~fels<sbb királyi hatalmat elnyerhesse és tör:'

, I
vényesen hirha8s8, a'következ(S lényeges feltéte-
lek szükBégeltetnek és pedig .. •
f -ör A törvénYeIJ Ö'l'öködésijog - a lotharmgl
aUBtriai házból való leszármazás által, és azon
öröködési rend szerint, mely hazai alap törvé-
nyeink által is szentesittetett. Ezen öröködési
rend kü1önösen az 1687 -ki és f 723·ki tÖrTénye-
inknek, az u. n. 8anctio Pragmaticának kifolyása,
melyről mint közjogi állapotunknak egyik leg-
lényegesb alapjáról alább egy külön fejezetben
tüzetesen fogunk értekezni,
2-or A római katholika hitvallás. Ezen felté-
tel a magyar kiráyság alapitásától veszi kezde-
tét, a királyi hatálom, átszállása, az alapitó Ist-
ván király utódjaira, csak ily értelemben, ily
kellG.k feltételezése mellett szabiiJyoztatván, mint
ezt Sz. István I decr. r. f. és VerblJczi, törvény-
könyve n. r. 3. világosan mutatja. Nem hágy ez-
iránt semmi kétséget az austnai házból származó
királyi örökösök irányában sem· az f723, 2. ez.
Ö. 6. 7. §. §. melyek világosan rendelik "A fiág
kihaltával az öröködési jog a Magyar~királyság
~ koronában s részeiben a nlSágra is kiterjesztetik
és pedig az a Károlynak, ezutdn Jósefnek s végre
Lipotnak uM4J'ait és azok törvényes római katlwli-
kus mindkét nemb61 származó öröltöseit metendt"tl
"descendentes, eorundem que legl'timos Romano
catlwlicus successores ·utriusque SeXU!! 'austriae
archiduces juxtra stabiHtum primogeniturae or-
dinem transferunt." Ezen alapszanak fl. magyal"
í:irály felségi jogai, m~lyek a kath. egyház fe-
letti patronátus gyakorlatában rejlenek, melyek
egy nehány év ellitt a római sz székkel - a för-.
vényhozásunk befolyásán kivül kötött concorda-
tum által tetemes c80rbulásnak tétettek ugyan
ki, de II melyek j ogszerd vis&zaállitása, azon con-
cordatum felf"üggesztése által, alkotmányozó or-
8zággyülésünk általI múlhatlanul eizközöltetni
fog, mert kell hogyeszközöltessék.
3-or Vl!gre az ünnepélyes kirdlyi megkorondz-
'aeds.
Azon alap törvényeinket, melyek szerint a:
magyar királyi felség jog elnyerésére a törvény-
s~erü - Qrszággyüléseni meg!{oronáztatás el~
mulhatlanulIényeges feltételt képez, szinte alább'
~nnak helyén részletesen elli fogjuk sorolni. .
Itt elég legyen megemliteni, mikép a nem-
~et sarkIllatos jogai értelmében a megkoronázta-
tás szükségessége iránt semmi kétség sem forog~
hat fenn. . .
. . Ha pedig e~ kétségbevonhatlan, akkor köz-
jogi elveink szerintelvitázhatlan az is, hogya
leliégi jog birhatásának lényeges feltételét ké-
pezik azon közjogi tényezők is, melyek a koroná-
zá& lény~gE?B. alkat részeiül tekintendők.
Ha az, ki az öröködési ren~ szerint hivatva
van a magyar korona öröklésére, a felségi hata-
lom teljeSllégének elerésére törvényeink által kö-
telezve VAn so megkoronáztat!ísa eszközlésérej
akkor e kötelezettségnek ki kell terjednie a koro-
n4zási tény elemeire is. .
. A koronázásnak pedig - a. m~gyarközjog
szerint - legfőbb:s lényeges alkatrészei i. A
kirdlyi Mtlevél kiadáea és 2. A koronazás ténye,
 melyhez tartozik különösen a kir. eskü leté-
tele is.
Ennélfogva már II koronázásrai kötelezett-
, ség folytán kétségbevonhatlan a tr6nra lépend6
feje(lelemnek azon kötelezettsége is, hogy az alap-
törvények és sarkalatos jo~ok hü megtartása fe-
lett kir. hitlevelet adjon kl, s hogy efelett esküt
. is tegyen le.
Azonban a magyarországi királyoknak eb-
beli kötelezettségük más közjogi forrásokb61
is következik. .
Ilyen az nevezetesen, miszerint minden fe-
jedelem megkoronáztatása előtt köteles a nem-
zetet biztositani minden ősi jogai, szabadalmai,
törvényei és szokásai megtartása iránt. Igy az
1715: 2 t. ez.!. §. világosan mondja: Különben
ezen Magyarországnak és részet'nek összes s mt'nden
köz szabadságait, mentességet·t,. kt'váltságait, statu-
tumjait, közös jogait, törvényeit és szolcásat"t, mB"
lyek a dicslJlJlt magyar királyok, dicslJ emlékü el-
dlJdjeink által eddtglen adattak, minden ponifat,7c-
han, záradékaikban, szorosan és. szentül megtdrtand-
juk. Ez foglaltatik l. Ferencz 2. törv. czik. els6.
pontjában mint V. Ferdinand koron. hitlevele
első pontjában is.
Már pedig az, hogyafejdelem megkoronáz-
talása - tehát uralkodása megkezdése előtt, II
nemzetnek a köz IIzabadalmak s nemzeti jogok
. hü megtartáslI. iránt biztositást adjon s e felett kir.
hitlevelet állitson ki, valamint hogy tartalma
(elett esküt is tegyen le, mindig. emlékezet óta
a nemzetnek legelsó ilzabadságai és jogai k8zé

-
 17

.tartozott. Ennélfogva érvényesitésének kötele-

_zettsége - fejedelmek részér~l - közjogilag tel-
~~8. b~zony'ossággal megalapitottnak íekintheto:
. Minaezekcn kivül azonban magok az alap
tö~vényeink is világosan emlékeznek a kir. hít-
levél kiadásának köteIezettségérlSI, tehát a nem-
zetnek azt követelhetési jogáról is.
Ilyen nevezetesen az 1687. 2. t. ezikkeIy.
Midőn ebben az ország rendjei nyilvánítják
és kötelezik, hogy jövőben senkit mást, mint
egyedül I. Lipót törvényes utódjainak els5 szü-
lött fiörökösét fogadandj4k törvényszerü kirá-
lyuknak, egyszersmind hozzá tették; valahány-
szor ily királyi felavatás lessz/ mindannyiszor az
e/JJI.e:o"esztendI'J diplomai törvényczikkelyek elfo-
gadáiának, vagy is a lcirályi b~·ztositásnak elfJrebo-
csáiása és az őseitlJl követett formában leteendó eskü
mellett - országgyülésileg megkoronázandják. ({
"Erga semper, totiesque, quoties eiusmodi inau-
guratio instauranda erit, praemittendam praeinsi-
nuatorum articulorum d~plomaticor'lJlTl1, acceptatz'o-
nem, seu Regiam ass6curatt"onem/ deponendumque
Buperin.le juramentum, in ea .qua a majoribus
Buis praestitum esset firma, diaetaIiter intra Re-
gnum hoc Hungariae, rite coronaturi." .
Hogy itt az assecutrat~·o Regia, vagy is: accep-
eio articu.lorum diplomaticorum -.nem jelent s nem
is jelenthet mást mint a koronázás ellStti .királyi
hitlevél·- diploma inauguraIe - kiadását, szük-
aégtelen fejtegetni, vagy bizonyitgatni.
Igy rendelkezik az 1715: 2 t. ez. is.
Ennek 9. §. ö-ik pontja igy szól: Valahány-

• I
·78
szor a következő időkben ily királyi megkoro-
náztatá.s az emlitett Ma~r.arortlzág határaFközött
országgyülésileg megúJltandó lesz, mindannyi-
szor utódjaink, a jövlSleg megkoronázandó örö·
kös királyok kötelesek leendnek ezen biztoll~tó
levélnek elfogadását és az a feletti eskü letételét
előre bocsátani."
§. 9. Quinto - mint eredeti szövege szól:
Quoties - ut praemt:ssum est -- eiusmodi inaug'IJ-
rat1.·o regia, intra ambitum saepefati Regni Hunga-
riae successivis temporibus diaetaliter restauranda
erit, toties haeredes nostri masculi - futuri nea-
c07'onandi haereditarii Reges, praemittendam habe-
bunt praesenti's Assecuratt'onis acceptahonem, lk·
ponendumqu6 superínde Juramentum. ((
. Ugyanezt tartalmazza szóról szóra Ferencz
boldogult királyunk 2 törv. cz. ötödik pontja -
tehát ugyanazon kötelezettség szensesitéséről
utódjl;li szamára.
Es ezekből láthat6 az is, mikép a magyar
közjog szerint a megkoronázandó királyoknál a
felségi jog elnyerhetésére a nemzet irányában
az es~ü letételére is létezik kötelezettség.
Es ezek az alapok, melyeknél fogva a két-
oldalú szerzl5dést képző kir. hitlevél kiadáE!a 8 a
kir. eskü letétele Magyarországban minda.nnyi-
szor követelhető, valahányszor trón megürülvén
a magyar trónra egy új uralkodó hivatik meg.
 HARMADIK FEJEZET.
A királyi örökösödéli read.
(Sanctio Pragmatica)

Az 1687. .2.• 3. 16,-",. cz. é. az 17.23. I., 2 .

• 3. IiJr",. czikkek alapján.
Magyarországban a királyi hatalom s felség
elnyerése: az uralkodói szék elfoglalása kezdet-
töl fogva majd a {',-ik század végeig a nemzet
szabad választásának s ebbeli onálló jogának ki·
folyása volt.
Be van kétségen kivül bizonyitvo. I mint
alább annak helyén látni fogju~, mikép Magyar.
országban nem csak a dicső Arpádi család s a
reá a i4-ik századtól következett uralkodó házak
alatt, hanem kezdetben magából az austriai ház-
ból is másfél száz-adon keresztül az illetők csak
a nemzet. szabad megválasztása folytá.n lettek
királyokká I) - a nélkül, hogy hazai törvé-
I) Nagy becsÜ e tekintetben gr. Oziráky Antalnak, ha-
zánk egykori egyik legkitünöbb államférflának s törvény-
80
nyeinkben az örökségi jog' s az öröködési rend
megalapitva és szentesitve lett volna.
A legelsc5 kivétel e választási rendszert61
f687-ben és utánna azután f723·ban tétetett.
Ezen évek országgyülési vé~zései valának
. a legels6 törvények, melyek a királyi örökösö-
désben az örökségi jogot megalapiták s az örö-
ködési rendet szabályozák és 8zentesiték. Ugyanis
I. Lip6t alatt az f687. 2. II 3. törv. ez. és III.
Károly alatt az 1723. 2. s 3. t. ez.
E törvények azok, melyek a nemzet szabad
akaratja és beegye.zése által, de egyszersmind a
nemzet szabadságainak s alkotmányos jogainak
biztositás. mellett is jelenben a királYI örökö.ö-
dés alapjaiul szolgálnak, melyek tehát, mint tör-
vényeink s koronázállÍ hitlcveleink s a kir. eskük
tanusitják, szorosan s alaposan országunk alap-
törvényei közé 8orolandók.
Ezeket kell tehát itt egyenként megismer-
tetnünk.
I. Az: 16S7. ol·.gyül';• .2•• 3. t. c%illelY6.
A magyar nemzet, az ország rendjei által
képviseh'e, azon segélyezésért s közremüködé-
sért, melylyel l. Lipót hazánknak a török nra-
lomtóli megszabaditását eUSsegéllé, háláját ki-
vánván tanusitani, elhatározta 1687-ben, hogy
lemondván a. király szabad választásáról,. mely

tudójának következő munkája: DiBrruisitio HÍ8tonea de

modo Consequendi Summum Imperium in Bungaria a
primordiis monarehiae· in haee tempora. Budae 1820.
 81
ugy ie teméDf;Q}eB Z&varokkal s veszélyekkel 8Z0~
kott ölszekötve le.ni, aPJontul királyai örökségir
joggal- és pedig a fiágb61 els{)8Zülöltségi rend-
ben & habsburgi ház austriai és spanyolországi
ágaiból legyenek és köntkezzenek. Ez volt 80
legelső, mely hazánkban az örökösödési rendet
fiágon, ágazatilag az elsőszülöttségi sorozatban
-;- tehát még a nöág kizártá"al megalapitotta.
Es ez létesitetett az 1687. 2. s 3. t. czikkekben.
Ezen törvényczikkelyek tartalma. ugyanÍB ez.
Az 1687. 2. czikkely azt foglalja magában,
mikép jövőben mást nem ismerendnek törvé-
nye8 királyokul, mint az uralkodó aU8ztriai ház
D\1tódjainak elsőszülöttjét.-
Az 1687.3. czilckely pedig Rzt rendeli, hogy
ha az ausztriai uralkodó ház fiága kihalna, akkor-
a királyság a- kelld biztositékok t. i. koroDlÍzá8i
biztositás és eskületétel feltétele alatt a. spanyol
király II. Károly fiut6djaira száljon át, szinte
elsőszülöttségi uton, és igy a nemzet dsi szokása
és kiváltsága; a szabad dJaazthatásra, e két t. i.-
ausztriai és spanyolországi család fiágának ki·-
hal~ával éloojMl fel ujra s lépjen ismét érvényre. -
E czikkelyek nagy jelentősége folytán -kö--
zöljük azokat egész terjedelmükben:
Az 1687: 2. czikk. A jelenben uralkodó csá-
szári apostoli királyi felség férfiágú elslíszíílöt-
tei Magyarország és kapc801t részeiben termé·
szetes és örökös királyoknak nyilvánittatnok.
Minthogy Ö császári királyi Felségének
győztes és dicső fegy,'erei általa keresztény név
kegyetlen ellensége a Török, gyakori átalános
6

. I
82
Téres csátákban megroretett, ·és lsf1en· segedel;..:
mével azoknak náponkint mégajúló nyakas meg-,
támadásai megszüntettekés 8 jármá'ból, melynek
igája alatt eddig az egész nemzet nem csekély ká-
rával oly hosszu idő óta nyögött, ezen ország leg-
hiruevesebb erőssé~ei B e-zek közt a hajdant leg-
virágzóbb királyi fénylak Buda dra is mint az
egész ország védbástyája annak legfőbb részé-
vel kiszabaditva ezen kedves hazánk felszabadí-
tására ezen s több más fent elősorolt áldozato-
kat hozni kegyeskedett.
l~ör Ezeknek hálás emlékeül és örök időkig
tartó köszönetéül az emlitett ország és kapcsolt
részek Karai és Rendei nyilvánitják : hogy. mos-
tantól fogva örök időkig senkit mást.. mint a
CB. kir. Felsége férfi ágon lévő örökiiseinek első­
szülöttjét fogják törvényes. királyuk s uroknak
ismerni (miről már magában az 1542~ik órszd!!-
gytZlésitörvényóen is emlékeznek) és azt minden·
kor, valahányszor hason16 király változás, és ko-
ronázás előforduland ellSrebocsáttatván II fent-
emlitétt czikkék okirati elfogadállát, az az a: kirá-
lyi biztositást, és az a felett leteendc5 ·e~küt, e.zon
alakban mint az ősei ált~lletétetett, országgyü-
lésileg ezen Magyarország határai között ünne-
pélyesen megkoronázanoják. ..
Az 1687: '3. t. czikk. J;"'enttisztelt o os. kir~'
}I"elsége férfiágú örököseinek magvBszakadtávaL
az ország trónjára jutandnak a spanyol királyi
ág s%inte fiágon lévő első szülött örökösei, és
csak azok magvaBzakadtával lép vissza érvé-
nyebe az or~dgos Rendeknek 6sí kirá.ly választ-
hatáei joguk: 'és meger6sitett szokásuk. .
. . ' HIli pedig (mitől az i8teni jóság öÍ'ökidőkre
óriz1IJen) ugyan fent emlitett Ö cs. kir. Fe ségé-
nek fiörökö8ei végkép kihalnának, akkor jelen
uralkocUi örökösödés (hallonlag az előlnyil váni-
tott modon a királyi megerősités biztosítékának
és az előbbi szakaszokban érintett okleveles
czikkelyek s felettük i eskütétel elfogadá~ának
előre bocsátása feltétele alatt) szá.lljon át Ö Fel-
sége JI. Károly Spanyol király szinte fi ágára,
tehát osak azon esetben (mit ~ kegyelmes Isten
távoztasson) ha mind fentirt Ő cs. kir' Felségé-
nek, mind pedig Ő felsége Spanyol királynak
fiágú örököseiben magva szakadna - csak is
akkor térjen vissza a Karok és Rendek régi és
ősi uj király váláeztá,si és koronázási joguk és
megerősitett szokásuk
Eredeti latin szövegükben e törv, czikkek
igy szólnak: .
ArtiCtdus 2. Sacrae Oaesareae et Regt'ae mo-
dernaeMaJ68tatis J ~fmissimorum, ltaeredwm mas-
culorum; P,.,:m.ogem'tipro naturalibus -et nut'll'ed'tara't'8
Regni Hungara'ae, Partiumque ~id6m adne::oorum
Regibus deelarantur.
. Et siquidem sua Maiestas Sacratissima Cae-
ilarea et Regia victrioibus et gloriosis Armis
Buis immanem Christiani nominis hostem' Tur-
cam crebris cruentis generalibus .eonflictibus
fusum, Divina praeauxiliante ope ab eorundem
quotidie Capitaliter infestatis cervicibus, propul-
sare; dequa ipsius faucibus, inquibus hactenus a.
6*
 tanto tempore non abeque. summa ttltius huiu.
Nationis pernicie, gemebant i nominatisaima is~
iius Regni F-ortalicia, in'erque eadeni fiorentissi-
mam olim sedem Regiam Budam et antemurale
toties fati huiua Regni oum potiore eiusdena parte
eripere, ao in: eliberationem istius. duld••imae
Patriae, haeg et alia auperius. enumerata, impen-
dere dignata e8t.
§.' 1. In perpetuam proinde reoolendorulD
tantorum beneficiorum memoriam et in aeviter-
num recognoscendam humillime complacentium
animorum suorum gratitudinem praefati universi
Status et 00. huius Regni Hungariae.et partium
eidem annexarum deolarant. Quod amodoimpoa·
terum neminem alium, Ci}uam altetitulatae suae
Caesareae et Regiae maiestatis propriis ex Lumbia
suis. dp.scentium masculorum haeredom Primoge.
nitum in perpetuum (id ipsum etiam statuentibus
art. Ö. i547. aliisque superinde eXlltantibus) pro
legitimo suo Rege et Domino sint habituri j et
erga semper, totiesque quot.ies einsmodi inaugu.
ratio instauranda erit, puemittendam praeinsi-.
Duatorum articulorum diplomaticorum aocepta-
\Íonem seu Regiam assecurationem, deponen-
dumque superinde juramentum, in ea qua a majo-
l'ibus suiil praestitutum esset forma, diaetaliter
intra. hoc Regnum Hungarie rite coronaturi.
Art. tertius. In defectu masculini seminis al-
tememoratae suae Caes. et Reg. Maiestatis suo-
cedent praescripto in Regimine. Seren. moderni
Hispaniarum Regis primogeniti pariformiter mas-
culi haeredes, ac duntaxat iis deficíentibus, avita
 81S
et vetus approbata consuetudo praerogativaque
SS. et 00. locum llortietur in eliguendis Regibus~
Quodsi vero, (quod divina bonitss ia omnia.
$aecula clementer avertere dignetur) eiusdem
. &UIle Caes. et Reg. l\1a~statis semen maaculirw.1I&
defioere .contingeret, extuno istiusmodi devol.
vend i et IUsoipendi Regiminis successio (erga
aeque praeviam praedeclaratoque modo p,raemit-
tendam Reg. affidationem ac acceptandos prae·
mentiooatos articulos diplomaticos et praestaD,
dum desuper juramentum) redundet et· traDr
seat in Sereniss. quoque Hispaniarum Regis D!
Caroli II. pariformiter masculinum Semen, adeo-
que duntaxat eo in casu, (quem Divina clemen-
til' benignissime arceHt) quo tam altcnomina-,
tRe Suae S. Caes. et Reg. Maiestatis, quam prae-
fati serenis. Hispaniarum Regis masculinum se-
men deficeret, avita et vetus approbata consue-
tudo praerogativaqueStatuum et O. O. praefato-'
rum in electione, et coronatione Regum suuDÍ
habeat locum.
.3....4% Sanclio Pr.g"..U"a fiX 172-3.,
N.II.
2 .• 3. t. e:dkkellll!k mapj';n.
A fentidézett 1687 -ki törvén'yczjk~ek eM-
8.őr BzaLályozák-a ma.gyaT kirAlysúg örökösödési
rendjét, azonban osak a fiágon - a leányág ki-
zá-rtát'o.L . . "
MiutÚl III. Károly a nem magyar országa-Í!
ban 17tö-ben aE·U. n,..·Sanctio Pragmatica ·t.ltlat
a led.nyágra is kiterjeszté. 811: örÖkög~lli rend~t;:
IIZ i'123-i·or8z'ggyü~8ÜnkÖ'n'UZ or8Eág !l'eDdjet
86
azon Sanctio Pragmatictit haz.lnkra nézve i.
elfogadták, és törvénybe is igtatták, mi által·az
jogérvényre emeltetett.
Ezen Sanctt"o Pragmatica Bzerint előbb IlJ.
Károlynak, azután I. Józsefnek B v~gre I. Lip<St
lednyainak utMJai hivatvák 'az örökösQdésre, a
már megalapitott elsO szülöttségi rend 8zerint.
Tehát áganként az elBő Bzülöttek és pedig
mindenek előtt a fiörökösök hivatvák a fejedelmi
l!zékre. Mert habár II leányágak, az az II leányok
utódjai jogosittattak is fel az örökösödésre, kö-
zöttük még is mindig elsőbbségük van a fi-nem-
zedéknek.
És a nemzet szabad királyválasztási joga
csak az érintett 3 leányág· összes utódjainak
kihaltával fog ismét életbe lépni. .
Ugy hogy mint u. ezen évi or. ,gyülés ·1: fo.
cz. 4. §-sa kimondja, az, ki az ausztriai család.ban
megalapitott elí\ő szülöttségi rend szerint a fen.-
tebbiek értelmében az ausztriai örökös tartoin:á~
nyok örököse leend, az ugyanazon örökösöd-ési
joggal Magyarországaak és szinte feloszthatat-
lanul ahhoz tartozó részeknek is kétságbevon-
hatlan királya leend.
Nagy font08ságn, mikép ő .Felsége a 3. olPJik-
kelyhen különösea megerőeiti és megtartand6k-
nak nyilvánitja az ország 1\ részei rendjeinek
minden jogaikat, szahadságuk4t. kiv'ltaágaikat.
mentességeiket, előjogaikat. hQzott ' törvényeiket
., megerl)sitett 8zokásaika$, valalDiDt hogy utód..,
jai is, magy&r királyokul IÍltlgkoronázandók le.
 87
vén, azoknak fentartására s megör~ésére szmte
köteleztetoek.
Ezen törvényczikkelyek szövege, melyek
hazánk közjogi életébe oly mélyen vágnak be,
.melyek midőn egy részt törvényes uton jófor-
mán Magyarol'Hágnak ftZ ausztriai házt61 val6
elvaIbatllUUlágát rejtik magokban, másré8zt azok
hazánknak a többi ausztriai országokkal val6
felbonthatlan kapcsolatát alapitják meg - kö-
vetkező; .
1'123·ik 1. t•. uikk - Ö csá.zári királyi Fel-
ségének legkegyelmesebb s val6ban atyai hajla-
mát a jelen ofBzággyülésre összehivott és soha
nem tapasztalt ily feles számmal megjelent Ma-
gyarország 8 kapcsolt részeinek öS8zes Karai és
RR. irá.nt, .és ezek fenmaradására, és az orszá~ s
kapcsolt részei közjava gyarapitására, valllmlDt
azoknak minden esetben, még az idegen megtá-
madás ellenében is a többi szomszéd országok és
örökös tartományokkal való egyesülésük szilái-
dítisáraés a belpéke és egyetértés fen,!;artására
czélz6 gondjait és törekvéseit, ugyan.Ú cs. kir.
Fel!ée;ének ezen magyarország s kapcsolt részei
Karai és Rendeihez ' intézett -kegyelmei királyi
meghívó leveleiből s a legujabb királyi előter­
jesztvényekből (propositíokból) is alázatos és job-
blÍofiCyi h6dolatos buzgalommal az országos Karok
és Rendek megértvén, ezen irántuk legkegyelmee-
ben -tanusított.. atyai hajlama és k~yeJméért, és
ho~y ellent nem állván mind a Romai szent biro-
.dalom sőt egész· Europa békejét érdekUS szám-
talan Dagyuerü gondjai - hű alattvalói közé
88
.jöulli és azokat legmagasabb elöttük legkiválóbb
tiszteletü személyé\'eJ atyailag megörvendez.tetni,
és itt legelőllZör is s mindeBek előtt:a hü Karok
és Rendék minden abbeli legaláza~osabb kérel-
me előre bocsátáM nélkül l csupán azok iránti
tiszta atyai indulatának öBrltönéből.az örökös
magyaror8zága s kapcsolt részek s azokhoz tar-
tozó minden egyéb országok s tartományok
összes Karai és Rendeinek minden oklevéllel
biztositott, mint minden egyéb más jogaikban,
I!zabad8ágaikban, szabadalmaikban, mentessége-
ikben, szokásaikban, kivá!tságaikban, éi! törvé-
nyeikben, melyek ez ideig engedtettek: s alkottat-
tak, s a jelen országgyülés alatt s jövőben ho-
zatni fognak fentartáaát ajánl&lli, és azokat s
azok mindegyikét legkegyelmesebben megerősi­
~eIli méltóztatott volna, legalázatOflabb s meny-
nyire t~lbeiik legmélyebb köszönetet nyilvá-
-nitnak Ó ,császári királyi Fe1&égének aEon ok·
~ól is j . .
. t. §. Hogy az Ű felséges austriai húáJLak
Jlőágát is, annak és az attól szármuott· minden
'Utódainak magnl.szakadtáig o. magyar királyi
'8Ztmt koronára é:! azon IZ. koronához' tartoz6
részok, tartományok IS or.ezágokban az ország s
kapcsolt részei. összes Karai é:! Rendei szabad
.akaratu sZllv&Zatt~1 kikiáltottákés ugyan azon
K>K. 'és HRnek. Ö cs. kir. ap'ostoli Felaégéhez
Eéc8be irltézett fényes külJötaége által .meg-
bn-ták:; ,
2. os- E:t ezen ajánlatot valamint kegyea9
15zi\".es készséggel és halás indula.ttal fogadaráa
 89
:a,hü'KDrok és Rendek 8CÍVeB .él üdvös "lriv.ánal-
mait nem csak elfogadni mMtoztatott; .
3. §. Hanem a magyar sz. koroDa és a hozá
kapcsolt Részek, Országok s Tartományokban
az örökösödést, épen oly elsőszülöttségi renddel,
mint a fiignál, azon szabályok szerint, melyek lS
·eaászári királyi Felségének más többi Német-
onzágban vagy azon kivül fekvő örökös tar-
tományaiban s országaiban általa már megalapit-
tatott, kihil"detett, megerősitett és elfogadtatott,
elv.álaszthatlanúl, az ugyan azon ág fokozatainak
egyenlősége mellet, a fiág elsőségének tekintetbe
vételével, irányosan fentartatni és megerősit-
tetni akarná. . ' ,
. 4. §. Ugy, hogy az Ó azon fi.vagy nő örö-
köse, ki a fel'!éges &ustriai ház előrebocslÍotott
-országai és t&rtományainak örököse, ugyan azon
.felsége. 'Bustriai házban bevett s előbb emlitett
-első szül6tt.égi rendszabály 'SZerint létez4tnd, az
{)röködésnek épen oly örökaégü jogával mostani
-és jővlSre eI6fordulthat6 minden esetekben, csal-
hatatlanul Magyaror.zág s eldlasztha,lanul ér-
tett minden kapcsolt részei örökös Királyinak il
tekintessék és· megkoronázt8BBék. .
II. t. Nikk. i.§. Mivel pedig· teljesen á.t ia
látnák, hogy a Királyok é. Fejedelmek, ·más em·
berekkel egyenlőn a halálozási sorsnak szinte
alávet,'e vannak, férfias higga.d.tsággal megfon-
:tolván, annyi és oly nagy mind.Ó cs. kir. Fels~
eHSdjeinek, dicsőült atyjának Lip6tnakés öC8C8é-
.. ek JÓJl8efnek Magyarország legdie.őlégesebb
kirilyaiMk; de 1egiakább a '16gkegy:elIll1l88bbo
90

oruág16 Ő cs. kir. aposto Felségének a haza köz

javának előmozditása s igy gyarapitásár.... és hű
alattvalói örök üdvére, harcz és béke idején vég-
bevitt legdicsóbb tetteit és eselekvényeit, midőa
nemcsak ezen örökös Magyarországát és a hozzá
kapcsolt részeket országokat és tartományokat,
az elóIérintett dicsÓ8éges eldődeitól általvett ál-
lapotában megtnrtotta; hanem a legujabb török
háboru alkalmával is, annak legdühÖ8ebb táma-
dásai ellenében lelkesen védte, J!yöztes és szeren-
csés fegyvereivel a ho~á csatolt Országokba és
Tartományokba nevének halhatatlan dicsőségére,
és az·országos Karok és Rendeknek és az ország
magán honpolgárainak tartós biztositására kiter-
jesztette úgy, hogy azjővCSre minden időben és
minden, mind külső me~modások, mind belső
viszályok ét! veszedelmektől megóvassék, sőt foly-
tonos békességben és őszinte lelki egyességben,
minden, még kül erőszak ellen is védetve,legsze-
.r.encsésebben fen állhasson.
2. §. Azon fölül minden könnyen eredni szo-
ltott belmozgalmalrJat és magok az ország Karai
és :Rendei előtt régtól fogva legjobban ismert
Trónüresedés (interregnum) alkalmával feltü.nni
azokott rl's~akat szorgosan eltávolitani .kivánván;
3. §. Őseik dicséretes példái álta.l. lelkesit-
tetve; ,
4. §. Es magokat Ő es. kir. Felsége legke-
gyelmesebb urok iránt hálásoknak és hiveknek:
kimutatni akarván;
fl §. Ő cs. kir. Felsége fidgdnak mDfJ"cu"
kacitáflal (mely JIlagszakadáat az Isten legkegyel-
 - 91

mesebben eltávoztatni mélt6ztassék) az ö'1'ökötlái

j09otMagyarotBzágban. és szent koronájára nézve,
és.WI ahhoz tartozó részekben, tartományok, és
országokban melyek 'már isten segedelmével
vissza foglaltattak, és j ővlSben' visszafoglaltatand-
nak, a felséges aU8triaiház nlJivQaékai'1'a is kiter-
jesztik és 'pedig első helyen a most dict!őségesen
uralkodij\ Ő Cll. királyi felségének;, .
6. §. Azután annak magvaszakadtával adi·
cső néhai Józstifnek j és
7. §. Ezeknek is kibaltával; néhai dicsőült Li·
pótnak, Császárok s Magyar Királyoknak ágyé-
kiből leszármazott utódjainak s azok törvényes
római katholika ,hitü mindkét nembeli .örököse-
inek austrilii .J!-'öhffozegeknek, a most uralkodÓ
Ó csR.szári királyi Felsége által minden más or""
szágaiban és mind németországban mind pedig
azon kivül fekvő örökös tartományaiban megál-
lapiiiott első 82ülötti fent emlitett jog és renddel,
elo8zthatlanul'és elválaszlhatlanul, egyenkint és
együtt, Magyarors_ggal s hozzá kdopc801t réBzei~,
v.el; 9rszágok éi! tartományokkal örökösen biN
toklan'dó uralkodwal és kormányzáseal át..
adatják ; ,
1;;. §. 'r:s az emlitett örököBödést elfogadjála
9.. §. Es 'ily módon ugyan azon. 'felséges
austriai házba bevett és elismert flöági Ö'1'ökösö-
dút (kiterjesztvén azokra IDOflt s akkorra aj,
1687 -ik 2. és 3-ik és ·hasonlónl az l7UJ-ik 2. é.
3-ik t. cl1:ikke~et) a fenti mondott rend szerinti
megalapitják ; ... •
10. §. UgyUli·azon felséges háznak 6lölem~..
ti
J.eU olSága előbb érintett módon kijelelt örökö~
eök és ezek mindkét nemueli utódjai felsége.
austriai ~"'öherozegekáltal, elfogadandóoak, Illeg-
erősitendőnek és az e16rebocsátottakban szinte
el6irt m6doll Ó cs. kir. Felsége által legke=
gyelmeaebben megerÖ8itett oklevelet és az or·
szág s a hozzá kapcsolt ré8zek, OrsJlágok s Tar-
tamáoyok Karai és Reodeinek mái el,.b érin-
tett .zaba.daágaival és előjo~aival az előhozott
törvéoyczikkek értelmében, Jövendőre s minden
időkben, a koronázáa alkalmával megtartand6nak
elhatarozák.,
fi. §. Es csak az előlmondott Mág tökéle-
tes kihalta után foghat a Karok és Rendeknek a
királyok választása, és koronázása iránti ősrégi
megerösült s elfogadott szoká~ s ell:ljoga életbe
lépni.
Ill. I. c.... - Ö cs. kir. Felsége az Or8zág s
ahhoz kapcsolt Résaek összes ha Karai é8 Ren-
deinek minden. mind okleveles, mint minden más
jogait, .zabadságait éa szab.da1raait, menteaeé-
gáit, előjogait és alkotott törvényeit 8 megerőai­
tett szokásait (a jelen országgyü1éa 2.3. ozikkjei
értelmében az f 715. évi 1. 2. 3. t. cz. szerint az
Ugyanott foglalt 8sküforma alapjáJa értvén, ke-
gyelmeaea megerŐIJiti és megtartandja; és
t. §. Hasonl6ul utódai mint Magyarország
és. alahoz kapcsolt részeknek törvénye.en meg-
lioronázandó Királyai, uoraság é. h••zákapcaolt
réueisaek Knrait és, Rendeit ug)1&IiaZ8n elójo-.
gaik ban s ellSrebocsátou mente88égeik"és törvé-
Ja,.b. sértaeJletlenül megtartalltiják j
 93
. 2, §. Mely törvéDyeket- é. j4>gokatuonkiviilJ
Ó os. kir. Felsége· bármily iílláau," foeozatu éf,:
állllpotu: 8}at~alói áltlil megtiirtMnH'a,ja; ..
Az eredeti . latin 8zöveg pedig igy han~lIJik :
i 723~art, r. Paternam sane et clementit!simam'
Sacr. Caes. Reg. 1lfaiestatis el'ga Statu8 et 00, Reg--
ni in praesenti Dieta felicissime et in frequentissi':'
mo vix aliquando isto numero oongregl\tos propen+
sionem, et ad permansionem Eorundem, ac incre-
mentum publici Status Regni Hung. partiumque
eidem annf'xarum, proque 8'abilienoo t'n omnem
casum ett'am contra vtm e:z;ternam, cum viciftú
R4gnl'8 el h.aereditariis P,.tYlJ1'ncii8 un;oo6 et con"
Se7vaD41a dome8tica trlUlqnmitate direct'am 'curam.
et solicitudinem; exbenignis eiusdem' Sacr. Caes.
et. Reg. Maiestatis ad SS. et 00. Regni par-
tiumque eidem aDnexarum C16meniissime ema-
nati& literis Regalibus, ao novissime factis pro-
positionibus, devoto sane homagialis fidelitati
eorondem zelo, et constanti fervore ltumillime
intelligenre. ; pro'hoc;erg~ 'eo$dem elementissime
~hibjto pBterni atrectullGlTatiarum5ingulari voto
qllodve non obetantibusin adP;lrel'llt11liquibusvi
gravissimis Saor. Rom. Imperium, et Europea
quietem tangentibus curis et laboribus- in medi
um fi.deliu-m suórum statuum semet conferre,
et eosdem in altissima iisdeni, summe veneranda.
Persona 8ua, paterne cODsolari, et primum ac
ante omnia nullaque praevia fidelitml SS. et
00. eatenu8 praemissa humillima . supplicatione,
ex pura erga Eosdem paterno atrectu universos .
SS. et 00. Regni sui haereditarii Hungariae·

b Googlc
 P.al'tiumque, Regaorum ét Provil1ciarum·· e'idem
annexarum, in omnibu8 tam diploDuiticis; quam
aliis quibusvis Juribus, Libertatibus, Privile~~
Immunitatibus, Consuetudinibul!, Praerogativls et
Legibul! hactenus conoessis, a.c conditis, et in prae-
Benti Diaeta et in futu1'um etiam diaetaliter con-
clendia conservaturaro oiFerre, et easdemac earun-
dem singulas ·clementissime confirmare' dignata
fuisset, humillimas et qua.m posBunt maximaB Saor.
Caes. Reg. maiestati ideo etiam gratias refernnt.
§. i, Quod foemineum etiam sexum aug. domus
suae 'Austriacae usque ad eiWldem et ab eodem
descendentium. defectum, ad regiam coronam
Hungariae, Partesque Regna et Provincias ad
eandem S. Cor.onam pertinentes unanirni uni-
.. . .. ' \ verBorum SS. ·et oa, Regni partiumque- eidem
fi";;: ',~:~_ annexarum ~iber~;otopr~b6ma~u8á~tfl~ 8ol~n~
~. ~ ' . ' '.. ;" '\ nem eorun em . et, . " a. . cr.. 8('S. e .
r ::, Reg.· Maiestatem Viennam-expedifum:d.éplltatio-
~ .
• :._ ... :. ;,nem vocatum.
\ .;.. ;~.~;.. '.'~'" § 2, Et eiusmodi oblationem tam pie ~t· ele·'
o ~ . ~·:~enter, gratoque animo acceptare et fidelium
';. '--: : SS.· et- 00. mo.rum piis ac salutaribusvotist
.;' ., I ' •• .• ~.:" non tantum ·annuere. dignata esseC); ,
'. c::.'. ..' < §. 3, Sed eiuamodi in Sacra Regni Hungariae.
\,. ~,'-' ..-", Corona et Partibus Regnis et· Provincl18 eidem
'~~,:! . '.' /- annexis SuecesiQnem. eodem qilo rDaseu.loruDl
..... ;:~:- -.. Primogenitnrae or.dine secundum normam in
reliqnis suae majestatia Sacr. Regnis et Provin-
ciis Haereditariis, in et extra Germaniam aitis,
jam per eBnd ~m ordinatam stabilitam publicatam
et acceptatam inaeparabiliter, habitaque in gra-
 duum aequalitate, eiusdem Lineae prerogativae
masculol"ttID. ratione. dingi servari et oaltOdiri·
vellet.
§. 4; Ita ut illa vel masculus eiusdem Hae-
res qui vel quae praemillllorum aug. DomnIl
austriacae Regnorum et Provinciarum haeres
juxta memoratam norm am Primogeniturae in
aug. domo austriaca receptam existet. eodem
successionis pro his et futuris quibuscnnque
cRsibus, Haereditario jure, etiam pro infallibili
Rege H ungariae, partiumque eidem annexarum,
aeque indivisibiliter intelligendarom habeatur
et coronetur.
Art. 2. §. 1. Quia vero apprime etiam per-
spectum haberent, Regcs pariter et Principes
aequali aliorum hominum mortalitatis sorti sub-
iectos eS!le, mature proinde ac consulto perpen-
dentes tot et tanta cum praedecessorum Suae
Sacrat. Caes. et Reg. Maiest.atis divorum olim
Leopoldi Genitoris et Josephi Fratria glorio8Í8-
simorum Hungariae Regum tum vel· maxime
propria clementil!sime regnantis Suae Sacr. Cael!.
et Reg. Maiestatis pro incremento boni patrii
publici. prove fidelium Civium sorum perenni sa·
Jnte, bello aeque ac Pace exantlata gloriosissima
acta et facta,· dum non modo haereditarium
Regnum hoc SUum Hungariae, partesque, regna
et provincias eid~m annexas, in statu per prae-
attactos gloriosos' Predecesllores 8UOS positum,
conservavit, sed occ8sione etiam novissimi Otto-
manici belli, contra ferventissimos eiusdem impe-
tus, idem animose tutata, victricibus, felicibusque

- I
 al'lDis, illi Ulaex. eiiem Regna et Provincias
com iDmtOrlali Bui Hoininis gloria, s...llDlque
ac 00. et privatorum Regni Civium perenni .e-
enntatc protenderit, ut successivis quibusvis
temporibult, ab omoihwJ externis ac etiam do-
meBticis eonfusionibus et perieulis praeservari,
imo in alma et cuntinua tranquiJlitate, ac sincera
uimorum unione adveraus omDem vim etiam
externam felicissime perennare possit.
~. 2. Quosvis praeterea etiam internos mo-
tua et faeile onri solita ipsill Statibus et 00.
Regni ab antiquo optime cognita. Interrregni
maIa, sollicite praecavere cupientes;
§. 3. Maiorum SUOfUm laudabilibus exem-
plis ineitati;
§. 4. Volenterlque erga S. Caes. Reg. Maies-
tatem DD. eorum clementissimum gratos et fide-
lee semet humillime exhibere.
§. b. In defectu Be:DU8 nasculini S. Caes. et
"Reg.. Maiestatis (quem defectam Deue Qlemen-
tissime avertere dignetur) JUS" heereditarium
suocedendi in Hungariae Regnum et Coronam,
ad eandemque Partes pertinentes, ProvincilL8 et
Regna, jam divino auxilio recuperata. et recupe-
randa, etiam in Sexum Augustae Domns suae
Austriacae Foemineum primo loco quidem ab
altefata modo regnante Sacr.. Caes. et Reg"
Maiestate i
§. 6. pein in huius defeetu a divo olim J 0-
sepho;
§. 7. His quoque deficintibus ex lumbis
divi olim Leopoldi Imperatornm et Regwn Hun-
 97

gariae de8cendente8, eorundemque legitimo8 R.

Catholico8 8ucce88ores utriusque sexus AU8triae
Archiduces, juxta 8tabilitum per 8acr. Cae8.
Reg. regnantem Maiestatem in aliis quoque suis
Regni8 et provinciis haereditarii8. in et extl'a
Germaniam 8iti8 Primogeniturae ordinem Jure et
ordine prll.emi880, indivi8ibiliter ac inseparabi-
liter, invicem et in8imul ac una cum Regno Hun-
gariae et partibu8, Regni8et provinciis eidem
annexi8, haereditarie possidendit, regendum et
gubernandam tran8ferunt;
§. 8. Et memoratam 8ucce8sionem acceptant;
§. 9. TlI.literque eandem successionem foemi-
neam in augusta domo aU8triaca introductam et
agnitam (extensis ad eam nunc pro tunc articu~
li8 2. et 3.1687. et pariter 2. et 3. 17U» juxta
ordinem supradictum stabiliunt ;
§. 10. Per praeattactum foemineum sexum
Aug. domus eiusdem, praevio modo declarati
haeredes ; et 8uccessores utriusque sexus archi-
duces austriae, aoceptandam, ratihabendam et
una cum praemissis , aeque modo praevioper
Sacrat. Caes. Reg. maiestatem clementissime con-
firmatis diplomaticis aliisque praedeclaratis 8ta-
tuum et 00. Regni, Partiumque , Regnorum et
• Provinciarum , eidem annexarum Libertatibus et
Praerogativis ad tenorem praecitatorum articu-
lomm, {uturis semper temporibus ,occasione co-
ronationis observandam determinant j
§. 1 fo Et nonnisi post omnimodum praedi-
cti 8exus defectum avitam et veterem aproba-
tamque et receptam consuetudinem, Praerogati-
7
98
yamque SS. et 00. in Eleotione et Coronatione
Regum, locum habituram , reservant inteJli-
gendam,
Art. 3. Sacr. Caes. et Reg. maiestas univer-
SQ.l"um fidelium SS. et 00. Regni partiumque ei-
dem annexarum, omnia tam Diplomatica , quam
alia quaevis jura, Libertates et Privilegia, Immu-
nitates, praerogativllS, legesque conditas et ap-
probatas cOllsuetudines (conformitate art. 2. 3.
modernae dietae in sensu art. i. 2.3. f 715, for·
mulaeque Juramenti ibidem CODsentac intelligen-
dorum) clementer confirmat et observabit; .
§ 1. Pariterque Successores legitime coro-
nandi Hung~riae et Parti um eidem anuexarum
Reges, in iisdem praerogativis et praemissÍ8 im-
munitatibus et Legibus SS. et 00. Regni, Par-
tiumque eidem annexarum inviolabiliter conser-
vabunt;
§. 2. Quas et quae praeterea Sua Majcstas
Sacr. per suos cuiuscunque Status gradus et con-
ditionis observari faciet.

Jegyzetek az 1547. oraz. gy. Ci-ik törveny

czikkelyéhez.
Az idézett törvény ezikkelyekben említés
tétetik még az 1547-1ci or. 9y'Ülés 5. tiirv. czikkA-
".61 mint olyanról, mely az austriai ház örökösö-
dési jogát alapította légyen meg Magyarország-
ra nézve. .
 99
Erre nézve fetvilágositásql megjegyzendő:
Az 1547 -ki orBZ. gyülésen a nemzet képvise-
16i kinyilat~oztatták ugyan, hogy nem csak Fer·
dinandot akarjak királyuknak l hanem a kir!Uyi
uralkodást hazánkban az ő törvényes utódjaira
is kiterjesztetni kiv-ánják. Miután ugyanis az
orszRg rendjei erőteljesen sürgeték, hogyaki·
rály már egyszer jö,ijön le M agyarorsz:igbl1) és
törvényeink értelmében töltse ott az év nagyobb
részét. azon esetre, ha netán abban azontúl is
akadályozva lenne, azt kivánták , hogy legalább
fiát Miksát küldje le a nemzet köréb~, ugy mint
azt már Pozsonyban is igérte volt. Es ezen ki·
vánatot az .ország rendjei következőleg indokol-
ták: "Nam cum sese ordines et Status Regm', nun
solum Maiestati suae, sed etz'arn suorum haeredum
imperz'o et potestati in' omne tempus subdz'derint -
non minori fide stmlio atque observantia ab
omnibu8 00. et SS. ilIi in Hungaria permanenti,
parehitur, quam ipsi Personae Suae Maiestatis,"
Mert miut~n az ország Karai és Rendei magokat
nem esak O 1<'elségének, hanem az ö utódJai ural-
mának és lJatalmának örük idökrp áldvetettéle ; az
ország KK s RR. iránta (Miksa iránt) nem ke·
vesb hűségg~l s engedelmességgel viseltetend·
nek, mint O Felsége személye irányában.
Ebből azonban távolról sem szabad és lehet
következtetni l hogya nemzet már Ferdinand
idejében az austríai öröködési jogot a nemzet vá·
?asztdsi szabadságának kizártával megalapította
volna.
Azon nyilatkozattal és dárendeléssel sem
7*
, 100

több sem kevesebb nem történt, mint c8ak az,

mitő8eink a felettük i uralkodá8 átruházására
nézve mindenkor tettenek. E tekintetből ugyan-
i8 nemzetünknél azon 8zázadokon át megszilár..-
dult szoká8 uralkodott l mikép ha valamely C8a-
lád a magyar trónra meghivatott , nem csak az,
hanem utódjai is rendesen mindig után követ-
keztek uralkodókul , és pedig örökösödé8üket a
nemzet nem csak a fi utódjaiknál fogadta eL ha-
nem ha ezek nem léteztek, mint több példa tanu-
8itja nemzetiink történetében, még leány mag-
zatjaikat, vagy nőjeiket is engedék örökösödni.
Az öröködési uton való kir4ly következés tehát
hazánkban mind a felséges Arpádi házban, mind
a reá jött vegyes családi rendszer~en - elfoga-
dott s megerösült szokás volt. 1) Es i~y történt
s annak kifolyása volt az is, hogy r. Ferdinand
alatt az ország rendjei a fejedelem örököseire
nézve nyilvánosan .tették azon nyilatkozatot, sőt
azt törvényhozásilag is szentesitették - mi szá-
zadok folytonos gyakorlata által ugy i8 érvény-
ben volt.
Valamint azonban azért, mivel az árpádok
8 vegyes családok korában, mig a választot t088-

l) Mint ez ~. gr. Cziráky Antal jeles munkájában

ki van mutatva. OBeink - mond a nagy államférfiúnk -
nehogy a választási szabadság bármily sérelmet szenved-
jen, akkor is, midőn a korona oly herczegre ment át, ki
az előbbi fejedelemmel vérrokonságban állt, a megválasz-
tás jogát legalább ugyanazon család körében fenntartották
magoknak : De modo eonsequendi Jmperiuffl in Hung.
158. Iap.
 101

lád ki nem halt, annak törvényes utódjai jöttek

folyvást az uralkodásra, nem lehet s nem szabad
aztállitani l hogy akkor a nemzet király válasz-
tási szabagsága nem létezett volna; ugy hason-
lóan az I. Ferdinand alatti idézett nyilatkozat-
ból sem lehet arra következtetni.
Nem különösen azért sem, mert semmi nyo-
ma sincs, hogy nemzetünk akkor, midőn az aus-
triai házat a magyar királyslígra megválasztotta,
egyszersminrl akár az első szülöttségi jogot, akár
a n6ág örökösödését is megalapitotta volna. Ez
egészen I. Lipót B III. Károly koráig soha sem
nem állittatott fejedelJ?eink által, sem nem is-
mertetett el országgyüléseinken, miért nincs il!
arról semmi emlékezés akár az azon kir. okleve-
leiben, akár az akkori irók munkáiban.
Ha pedig az első szülöttségi jog vagy nlí
örökösödés nem szentesittetett, akkor átalában
nem volt az öröködési rend megalapitva. Ha pe-
dig ez nem volt, akkor II választá!!i szabadság s
gyakorlat szükségkép ki uem volt zárathatva.
Mutatják is számos példák, mikép nemze-
tünk naczára azon 15·H-ki nyilatkozatnak, még
azontúl is egészen· I. Lipótig benmaradt a király
választás gyakorlatában; és hogy e jogbirtoklá-
sáts törvényességét minden alkalommal hirdet-
ték is orsyággyüléseink s kormányférfiaink.
Erre mutat az is, hogy I. Ferdinand maga
is szükségesnek találta 1561-ben a flSrendeket
Bécl!be az örökös kijelölése végett összehívni,
sőt ott őket kérni is: hogy kit fogadjanak el
- utódjául "HortanM eos - mond Istvánfl'y - ut
------.-.
to2
tJUOd jUl'e debert' vide:ret'Ur, ipsi suffragf'is sut's vo·
flisque finnarent," Természete8, hogy Ferdinand·
nak mim}ezekre nem leendett 8zük8ége, ha az
öröködé~i rend már akkor megalapitva, az e18ő
szülöttségi jog Bzente8itve lett volna.
Még világosabban tanúskodik nemzetünk
akkori választási szabadsága mellett azon nyilat·
kozat, melyet akkori nádor -Nádasdy Tamás -
válaszul adott volt: ki előre bocsátván, mikép
csak kötelességét véli teljesiteni , midőn a közös
szabadság védelmére felszólal - azon nevezetes
szavakat ejté ki : quin successio Regni liberos eius
respiciat - aeque id t'n dubium revocart'p08se, sic
tamen ut penes p~,blica nobilitatis ,mffragia liberae,
electt'onis ius et arbit1,ium sit - és később -- quo
ad Deus O. M, longissime differat, fatt's conced~ts
- t, i. ha ~-'erdinand kimulna - frequens Re.qní
Conct'lium delt'beruturum cuinam ltegnum (t. i, utód·
jai közül) sÚ d~ferendum." Ezen a nemzet joga
és szabadsága mellett tett nádori nyilatkozat
annyira visszatetszett a fejedelemnek, mikép a
tanács kormányt azonnal félbeszakasztotta, s ak-
korra felhagyott tiirekvéseivel. 1)
Ugy hogy, IJ;lidőn ugyanazon Ferdinand
i56i3-ban utódja kinevezése s koronázása v~gett
Pqzsonyba or8zággyülést hirdetett, a meghívó
levelekben világosan elismertetik általa a nem·
zet választási joga" mert azokban az áll: Maxi-

. , lj Disquisitio hist. de modo consequclldi Impedm in

Hungaria 811Clofe Com'ite A, Cziraky. Budae 1821),147
-1481ap,

-
 103

milianum - accedente omul'um conSensu, scz'tu et

opprobatione Ordinum ef Statuum Regni juxta ve-
terem morem et consuetudinem stb. coronandum." .
Nagyon természetes, hogy llZ ország rend..
jei_nek belee~yezé8e nem szükségeltetett volna,
ha az öröködési rend a választás kizártával már
akkor megalapitva lett volna; de akkor nem is
lehetett volna a nemzet ősi szokásaira hivatkoz-
ni, melyek t. i. mint tudjuk a király szabad vá-
lasztasában központosultak.
Azért utódjaik is Rudolf, Mátyás a 3. Fer.;
dinand , és még maga l. Lipót is orazággyülési
törvényeinkben az ország rendjei által megvá..
lasztattaknak tanusittatnak. Igy p. o. II. Mátyá.
a koronázás előtti 1608·ki decr. ii. §-ban és as
1609-ki regalisokban magát nyilvánosan átallíJ
nos megegyezés által megválasztott kiralynak
vallja. l) Ugyan ezt ismerték el és nyilvánitották
is IH. Ferdinandról 1625. II. decr. 3. ez. -s az 6
koronázási oklevelében - mint IV-r61 1647. II.
decr. 2. ez. és koronázási oklevelében. de végre
I. Lipótról .is, a kinek koronázási hitlevelében
(az 1659. I. decr. 1. czikkjében) világosan ez áll:.
ut nos in Regem atque Dominum ipsorum Juxta
tmtiquam consuetudinem et libertatem eor'lJlftdem (t.
i. Statum et 00 Regni Hungariae partiumqne
eidem annexarúm) semper observatam, parilnu;
votis et tmam'mi consensu ",ite et libere eligerent,
proc1amarent stb. stb.

l, Kovaehieh jelea mUnk~ja: Supplem Vestigia CO~·

m:·iorum. 3. kllt. 363. l a p . .
 t04
Mindezekből kétségbevonhatlanul kitünik,
mikép egészen I. Lipótig a magyar nemzet a
sza~ad választás jogát folyvást gyakotlotta s
arról csak 1687-ben mondott le.

A Sanctio Pragmatioa.
k ö zj o g i k ö vet k e z m é n y e i.
Nemcsak annak tekintetéből, hogy ismerjük
azon közjogi állást, melyet a magyar nemzet az
austriai uralkodó ház irányában foglal el, hanem
azért is, hogy megalapittathassanak s kivilágit-
tassanak némely irányeszmék, melyek a legkö-
zelebbi országgyülés alkotmányozó intézkedései
ben kiindulási pontokul s irányadóul szolgálja-
nak, és pedig különösen azoknál, melyek a többi
ausztriai országokhozi viszonyainkra s kötelé-
keinkre vonatkoznak; nagyfontosságunak tartjuk
azon kérdés fejtegetését, hogy mily közjogi kö-
vetkezmények keletkeztek azon törvényes szabá-
lyokból, melyek az előbbiekben megismertetett
Sanctio Pragmaticában foglaltatnak?
Nézetünk szerint különösen a következők
emelendők ki, mint olyanok, melyek ~ Sanctio
Pragmatica jogi következményeiül tekinthetők;
és pedig következése hogy:
l-ör. Az f 687-i öröködési rend megalapítása
után -következett és szentesitett Sanctio Pragma-
tica értelmében az aUIJtriai ház tagjainak, mag
C8ak a leánydg ki nem kal, kAts6gbe vonhatlanjo-
!/"k van a magyar kirdlysdg trónjához;
 tOb
azonban aaon felt~eel alatt, Jwgy fn'l,'ndazok kik
Ö'l'ökösödnek, a nemzet 6ft jogait, sMbadsdgait, al·
kotmdnyait kűn fnegtart8dk, s épen azért minden
örökös azoknak megtartására magát a koronázás
el6tt kiadand6 királyi hitlevélben kötelezze, éli
azokra mint feltételekre a kir. esküt le is tegye.
Kitetszik ez lege1lSször is az 1687. 2. törv.
czikkelyb6l, melyben miután az országgyülés a
nemzet nevében azon kötelezettséget alapitja
meg, hogy a magyar trón örökösen az austriai
ház fiörököseit illesse, 8 azok legyenek a törvé-
nyes királyok; egyszersmind szentesíttetett az is,
hogy azon királyi utódok megkoronázandók le~
vén, minden megkoronáztatás alkalmával eMre
bocsátani kötelesek a királyi hitlevélczikkelyei.
nek, feltételeinek elfogadását. és a kir. eskü leté.
telét - azon szavakban: et erga semper toties-
que quoties eiu.·modi inauguratio instauranda
erit, praemittendl1m praeinsinuatorum articulo-
rum diplomaticorum acceptationem, seu regiam
Assecurationem, deponendumque superinde ju-
ramentum, in 6&, qua a majoribus suis praesti
tutum esset forma, diaetpliter intra hoc Regnum
Hungariae rite coronaturi. " Ugyane.zen feltételt
mondotta ki a 3. t. cz. is.
A koronázási· hitIevél elfogadása s a kir.
eskü letétele nelp jelent itt egyebet, mint a nem·
zet alkotmányos jogainak és szabadságának szen-
tesitését, minthogy azoknak tartaImát csak ezen
kötelezettségek képezik.
Tanuaitja ezt az 1723. 2. s 3. törv oz. me-
lyekben ahhoz. hogy a nemzet a királyi öröködé.i
106
jogot a leányágra is kiterjesztette, elvá.lbatlanul
azon feltételt is hozzá kötötte, hogy az összes
örökösökmegkoronáztatlÍ.suk alkalmával a ,hit·
levéli feltételeket II a nemzet többi jogait, sza-
badalmait, kiváltsá.gait, törvényeit és törvényes
szokásait megerősiteni és megtartani tarto-
zandnak.
A Sanctio Pragmatica tehát, midőn feltéte-:.
lekhez köttetett, oly kétoldalu szerződéssé ala-
kittatott, mely mindkét részről kötelezettsége-
ket von maga után. A nemzet kötelelll az ausztriai
főherczeg utódokat, a család teljes magszakad-
táig, királyokul elismerni; de egyszersmind ezen
fejedelmek is kötelesek a nemzet alkotmányo8
jogait" szabadságait, törvényeit sZentül megtar-
tani s, megőrizni.
Es igy a dolog természeténél fogva minden
e tárgyra vonatkozó események s változatok ak.
kép magyarázandók és fejtendő k meg, a mint a
kétoldalu szerződések körüli szabályok igénylik.
Továbhá közjogi következménye: _
2-or. Az, miszerint, MagyOh'OrBzág a többi
awtriai örökös tartományokkal elvdlkatlan kapcso-
kJtba hozatott, és igy azokkal egy oly egész Sli é
alakittatott, mely feloszthatatlan, melynek alkat-
részei az austriai uralom alatt egymás mellett
lét.ezui tartoznak.
Következik ez már magából az örökösödési
rendből is, mely Magyarországra ~ézve szellte-
sittetett, miután az akkép szabályoztatott, hogy:
Magyarország királyai örökidőkre ugyauazok
legyeneki kik a többi austriai tartományok, fe";
 107
jedelmei, mi csak az egygyüt lét, egymás mel-
letti állam.esoportozá.s feltétele alatt lehető.
Ez világosan is ki van fejezve azon törvény~
czikkelyeinkben, melyek az örökösödési jogról
rendelkeznek. Igy az 1723. fo t., ezikk bevezetéee
világosan mondja: proque stubiUenda in omnem
casum cum vicinis Regnú ac Prov~'nciú ko.eredit(J.
"is unione ; és a 2. t. ez. 6. g-ban: juxta stabili-
tum sueeessionis ordinem in aliis quoque suis
Regn~'s et Provinciis inlHvisibiliter invicem et ~'nsi­
mti.l ac una cum Regno Hungan'ae et Pal'tibus ac
Regnis et Provineiis eidem annexis haereditarie
possidendis stb. .
.Azonban ezen kö~jogi viszony s együttlét nem
alalcittatott oly feltétlenül, hogy a.li te1;jes összeolva~
dásaá válhatott volna. .
Midőn ugyanis a Sanetio Pragmatiea az
egygyütlét alapjait felállitotta , egyszersmind
Magyarországnak biztositotta azt is, hogy az
s~át törvényei, szokásai szerint kormányoztus.
sék, hogy nemzeti szabadalmai, jogai, mentessé-
gei hűn megőriztessenek, és hogy saját alkot-
mánya és szabadsága örök idökre fentarta8sék.
Az t 723. 3. t. ez. \'ilágosan mondja: Pariterque
8uccessores legitime Coronandi in iisdem Prae-
rogativis et praemissis Immunitatibus ct Legibus
Status et ordines Regni inviolabiliter conserva·
bunt j mig annak 2. t. ez. to. §-ban szinte vilá-
gosan áll: una cum confirmatis diplomatiois aliis-
que praedeclaratis Statuum et ordinem Regni
Libertatibus et Praerogativis futuris semper te~·
poribu8 occasine Coronationis observandam stb.
 lOS
Magyarországnak tehát az örökös tartom á-
nyokkali szövetség daczára meghagyattaksaj~t
szokásai, szabadságai és alkotmányos jogai. Es
innen következik, hogy a Pragmatica Sanctio
hazánkat azon részekkel nem olvaszthatta egybe
ugy, hogy hazánknak akár be kellene azon or-
szágokba olvadnia, akár saját alkotmányá~lle­
mondva vagy lekényszeritve, azokkal közös tör-
vények és alkotmány alá szorittatnia.
Ez mint mondom a fentebb idézett t. czik-
kekből is következik, de egyenesen világosan
kimondotta azt az f 790. 10. t. ez. is e szavakban:
"Hungaria nihilominus cum Partibus ad-
nexis, sit Regnum liberum, et relate ad totam
legalem Regiminis formam (huc intelleetis qui-
bus vis Dicasteriis suis) independens, id est nulli
&lteri Regno aut populo obnoxium, sed propriam
habens Consistentiam· et Consitutionem - -
proinde propriis legibus et consuetudinibus, non
vero ad normamaliarum Provinciarum regen-
dum et gubernandum." ,
Az az : Magyazország mindamellett a hozzá-
kapcsolt részeivel szabad ország legyen, és az
összes kormány formára nézve f"tiggetlen, az az
&lá nem nem rendelve semmi más országnak vagy
népnek, hanem saját önállással és alkotmánynyal
birván, következéskép saját törvényei és szoká-
sai szerint, ncm pedig a többi tartományok mód-
jára, levén kormányzandó és igazgatandó."
Elég világosan megalapittatott ez már !LZ
17 t 5. 3: t. czikkelyben is, melynek
,,1.§. nem akarja ö Felsége az ország KK~

-
 109

8 rendjeit máskép kormányozni 8 igazgatni, mint

csak az országnak eddig alkotott vagy jövőben
országgyölésileg hozando saját törvényei szerint.
2. §. Mely kir. nyilatkozat folytán azon,zá-
radék iránt: Prout super intellectu et usu Le-
gum Regio et communi Statuum consensu diaeta-
liter conventum fuerit" az or~zágoktóli minden
elszakasztás és a többi tartományok módjára
való kormányzatr!, nézve a nevezett ország ren-
deit kellően biztosítja."
Ezek szerint a Sanctio Pragmatica örökös
kapcsolatba hozta ugyan hazánkat a többi örökös
tartományokkal i de azprt Magyarország önállá-
sát, politikai lételét el nem szüntette, el nem tö-
rölte.
Innen egyszersmind következik:
3-or. Hogy azon viszony. mely Magyaror-
szág és az austriaiörökös tartományok között
nem tekinthető real hanem csak personal - sze-
mélyes kapcsolatnak és szivességnek.
, A reál unio ugyanis közjogilag több egye-
sült államtesteknek, országok vagy tartományok-
nak oly 8zövetségi viszonyait jelenti, mely azok-
nak ugyanazon politikai alkotmány,és u~yan­
azon törvények 8zerinti országlását és kormány-
zatát vonja maga után.
Már pedig Magyarországnak saját· önáll6
alkotmánya biztosittatott, valamint 8zentesitte-
tett, hogy saját törvényeit s ősi nemzeti szoká-
sait a kormányzatában megtartha88a.
Magyarországnak tehát a többi örökös tar"
tományokkal nincs semmi más viszonya, mint
 HO
C!Bk az, hogy a SanctioPragmatica foly táJi
úgyanazon fejedelem felsége alá tartozik, de ön-
Mte B politikai önállásának fentartáBával. E vi-
szony pedig tiszsán csak 8zemllyi unio.
4: Azonban habár közjogilag ezen VillZO-
nyunkat nem tekinthetjük is másnak mint csak
személyes szövetségnek; mindamellett is termé-
• szetes következménynek tekintendő az, hogy
Magyarországnak is közre kellessék müködnie
a szövetség közbiztosságának fentartására, s an-
nak minden veszélytől való megmentésére.
Minden egyesületnek és szövetségnek ugyan-
is természetében fekszik részt venni (}" indazon
terhekben, kiadásokban s áldozatokban, melyek
a szövetllég léte által szükségeltetnek. ~lert kü-
lönben alapczéljok: a szövetség nem valósitható,
vagy a f~lmerültakadályok ellenében fen nem
tarthat6.
Ha tehát Magyarország, min nem lehet két-
kedni, va.lódi szövetségben kell hogy léteZzék az
8ustriai tartományokkal ; akkor természetes azon
kötelezettsége is, hogy a közös egygyütlét ter-
heiLen részt vegyen.
Ezen kérdés különösen nagy gyakorlati j~­
lentőséggel birhat mindazon esetekben, midőn
a birodalom. melynek hazánk is egy kiegészitlS
Nszét képezi, kül ellenség, kül megtámadások
ellenében védelmezendő. Az innen eredő viszo-
nyok s kötelezettségek csak a fentebbi elvek ér-
telméoen lehetnek jogosan megoldhatók.
Világosan következik ez az t 723.1. töi"9"~
 111

czikk bevezetéséből is, hol határozottan mon-

datik:
"proque stabilienda in omnem casum, ett'am
contra vim e:eternam, cum vicinilll Regnis et Pro-
vinciis haereditariis unione etc. azaz: hogy Ma-
gyarországnak a szomszéd örökös tartományok-
kal s országokkal való kapcsolata a kül er{J elle-
n~ben is biztosittassék. "
Ez természetesen oly kötelesség is, mely vi·
szonyosan mindenik rész érdekében fekszik.
Mert teljesítése által mindenik részesül azon
kedvezményben, hogy kül ellen prédájává ne vál-
jék, vagy megtámadásai rosszainak kitéve ne
legyen. .
5. Végre megemlitendő az ill, mikép azon
kormányzási politika, mely i849-I86I oktobe-
rig Magyarország irányában követtetett, a San-
etio Pragmatica értelmével ét! szabá.lyaival egye-
nes ellentétben létezett.
Midőn ugyanis ezen Il évi politika Magyar-
ország önálló lételét s nemzeti alkotmányát meg-
semmisitette, midőn egész lételét s nemzeti mil-
ködésétidegen jogi s politikai törvények alá
vetette, idegen hatóságok és hivatalnokok alá
rendelte, akkor megszegte és lábbal tiporta a
S",nctio Pragmatica -- két oldalu szerződésnek
- azon részét, mely a nemzetnek bizonyos jogo.
kat biztositott, midőn rendelte, hogy Magyaror-
tlzág saját alkotmánya s nemzeti léte fenntartas-
sék , saját nemzeti szokásai B törvényei szerint
kormányoztassék.
H2
Ezen renduer a t l évi politikája által akar-
ta ceakugyan hazánk közjogi kapcsolatját ~edl
uövetséggé alakitani, )Di altal azonban az 1723-
kiszerződvény lényeges részét megsértette 8
megaemmisiteni akarta.
 D8YBDJK 1"BJBZft.
.d b~C8i 8 linczi bikeklJtAs s az 1791 : 26. t. cl$ikk.

Protestansok n.J.l1BSzabads'giról.
ÁtaUnos szempontok.
Majdnem átalában minden jogtudósok meg·
egyeznek abban, mikép a iksi s linczi békekötés
a protestansok vallás gyakorlatuk szabadságára
nézve, valamint az azokból kifolyó f 791. 26. tör-
vény czikk is Magyarország való ii alaptörvényei
közé soro]andók
És méltán - teJjes joggal s hivatássa.l.
Maga azon tárgy szentsége, a. jogvil!zonyok.
nak azon nagy fontosságu. neme, melyrlSl azon
törvények rendelkeznek, eléggé igazolja azok·
nak alaptörvényeink közé való soroltatását. .
Mert ha a koronázási hitlevél s többi alap·
törvényeink ily kitünlS közjogi állásra s emelt-
Ilégre érdemesittetnek, mivel a nemzeti szabad~
aágok, kiváltságok s jogosulteágok biztositására
hozattak j akkor az idézett békekötéseknek sern
adathatik kevesbé kitünő közjogi állomás, mint
8
 114

hogy ava.llásgyakorlat szabadsága a polga.

szabadságok legfenségesbikét képezi.
Azok tehát már azért is alaptörvényeink
közé sorolandók, mert a legfontosb: legszentebb
szabadságról s jogról szólanak.
Azon kit,ünőséget bizonyitja maga a fogla-
latjuk is;. valamint azon törvényhozási szentesi-
tés is, mel.yet az .:l.6D8-ki és 1647-kiországgyü-
léseken nyertenek ..
De különösen bizonyitJa alaptörvényi minő­
ségüket a.z, mikép mint minden alaptör\'"ényeink,
ugy azok is különösen viszonyo8, kétoldalu szer-
ződések minőségével birnak. Miután a nemzet
kebelében és fejedelmeink irányában a legvé-
tengzőbb vallásháboruk hosszas évekig dúlta-
nak, miután a protestans és katholikus vallásfe-
·lekezetek egymás elleni, küzdelmeikben a nem-
zet testet· egymás iránti véggyülöletü pártokra
'szakgatták j mind azoknak valódi törvény, az az
kétoldalu szerződés vetett véget, maly t. i. az
erdélyi fejedelmek közbenjöttével a protestans
és katholikus nemzet-testek és fejedelmeik között
jött létre. .
A további béke helyreállitása, az ország
nyugalma helyreállitása vé~ett az egymás elle-
nében állt protestans-kathohkus felekezetek 8 fe-
jedelmek akkép egyeztek meg, hogy a vallásos
villongásoknak, melyek a nemzet öS8zes életere-
jét felemésztendik, véget vessenek, azon feltétel
alatt, ha a vallásszabadság biztosittatika pro-
testansoknak.
Miután tehát itt val6di kötvények fordul-

-
Dak eM, s miután ily törvények.az lIlaptörvények
Iényegétképe.zik, semmi kétséget aem szenved-
het, mikép az idézett bécsi s linczi békekötések
s azok kifolyásául !,zolgáló 1791. : 26. t. czikk
valódi alaptörvényeink közé tartoznak.
Ezt bizonyitják azon törvényhozásilag szen-
tesitett megerősitések is, melyekben azon kötvé-
nyek több izben orazággyüléeeinken részesül-
tenek.

A) Bécsi békekötés 1808. évböl.

A bécsi békekötés által azon vallási és pol-
gári szabadság' háborunak vettetett vége,. mely
Bocskay vezénylete alatt kezdetett s általa is vé-
geztetett.
Ezen.békekötés volt legelső alapja Magyar-
országban a protestansok vallásszabadságának,
melyazontúl sokszor még meg lőn támadtatva
és veszélyeztetve, de kioltva és megsemmisitve
&oha ~em .
. Es ezen békekötés Bocskay István és más-
részt a magyar király között annak törvényes
rendje és módja szerint köttetett, miért valóds
két oldalu szerződés lényegét viseli magán a
azért teljes joggal, mint már fent is érintettük,
alaptörvényeink közé sorolandó.
Bizonyitja maga ezen kötvénynek tartalma
és kifejezései is. Ezekbölláthatjuk ugyanis, mi-
kép azon kötvényt mindkét réézről t. i. a király
és Bocskoy részéről egyezkedések, olkudozások
eUSzték meg, melyek utq,n az egyesség mindket-
8* .
il6
ttjUk megbizottjai által, pec8éteik er&itésével
megköttetett. A bevezetés á. §-ban világ08&D
mondatik "hog,!! az egye88ig mt'ndkél ri8~r{jl úgy
mint kooet1(ezl7c megköttetett." .
Következéskép jelen esetben ktit rée.röl
egyezkedés jött közbe, és annak folytlin közöt-.
tük egyesseg köttetett, melyben a vallásszabad-
ság biztositva lett Ez a bécsi kötvény eredete
és lényege, melyennél fogva va16di kétoldalu
Bzerződvényt, tehát alaptörvényt is képez. .
Ezen viszonyos egyesség folytán megalapl-
tatott ; mikép ellent nem állván az előbb létezett
r~~~elvé~yek e törvények Magyaror~zág határai
kozott mlDden statusok s rendek, t. I. magna,sok,
nemesek, sz. kir. városok, és közvetlenül a koro-
na alá tartoz6 kiváltságos községek s o.határszé-
leken a magyar katonák hitvallásuk s vallásgya-
korlatukban soha sem fognak háborgattatni, sem
háborgattatásuk mások által meg nem fog en-
gedtetni. Hanem az emlitetteknek szabad val-
lásgyakorlat engedtetik meg, csakhogyar. kath.
vallás sérelme nélkül, és hogy a katholikusok
egyházaik , papságuk, templomaik szabadon és
sértetlenül maradjanak, s azok, melyeket mind-
két részr61 azon zavaros időkben elfoglaltanak,
ismét visszaadattassanak.
Továbbá pedig szentesittetett , hogy az or-
szág minden hintalai, a küls6k is, mint a határ-
szeli vezérségek is, mindig magyaroknak, és a
hozzájok csatolt nemzetbelieknek, minden vallás
különbség nélkül fognak adományoztatni.
Ezen békekötvény meger()sittetett az i e08-i
onzággyülélen, melynek erre vonatkozó czikke- .
lyei igy szólnak; ..
I. oz. . Mi pedig a bécsi kötvény I. czikkjét
illeti. Magyarország rendjei határozák s végzék ;
:1. Hogy a vall" gyakorlata mind a;l; ország bá-
róinak, mágnásainak, nemeseinek, mind a 8zabad
v.í.roseknak, és az orszég összes karai 8 rendjei-
nek, mind saját, mind a 6skus jÓsZlÍ.gain ; tov~b­
bá a magyar katonáknak a Qlagyarors.r.ág qatár-
szélein, az Ő saját vallásuk; valamint a mezövá-
rosoknak il faluknak , melyek azt szabadon elfo-
gadni akarják, mindenütt 8zabadon megenged-.
tessék, és 86nki közülök bárki által annak sza·
bad gyakorlatában ne gátoltas8ék. Sőt
2. oz. Az ország karai s rendjei között n~tán
keletkezhető gyülölségek s viszálkodások me~­
gátlása végett rendeltetik, hogy minden vallau
felekezet laját egyházi elöljáróival az az 8uperin•.
tendenseivel bir_son.
. Eredeti latin.szövege ez :
§. 1. Ut Religionia ex.ereitium tam BaroDibll8,
M.patibua, nobilibus, quam etillm Iiberis civita·
tibaa .ac univer.is Statibu8 et ordinibus Regni.
in' .uis ae fisd bODis item in conniis quoque
ReRDi Hungariae milit.ibus, Hungaria, 8ua cuius-
que Religio et confes8io; nec non oppidi81$~ ;yij•.
tia eam sponte aC libere aceet>tare volen'ibus,
abiquelibettum relinquatur j nec· qui8~uam OQl-
JÚIHÍl in libero ein.dein USU ll,(>. e:<ercitloa qUQ·
quam impediatllt. .
f. 2. QlliD ill10 ad praecavenda inter Statu.
etm.i.ee .liqua odia ot di8senili~neil,. ut quaeli":
118'

bet Religia sulte Prdfessionis Buperiol"es seu Su-

períntendentcs habeat, statutum -e8t. .
AEon fonto/lságnál fogva aroDban, 'melylyel
a béasi kötvény közjogunktel'én bir, s~ükséges
azt eredeti !lzövegében is közlenünk, mely igy
következik:
Nos Mathias Dei gratia Archidux Auetriae-
stb. stb. memoriae eommendanius stb.
(1. Quod cum Sacra Caes, Reg, Maiestas~
Dominua et Frater n~ter observandissimus ad
singularem nostram intOl."t",essionem benigne eon-
descentlerit, et ad sopiendos in IncI. Reg. Hun-
gariae motus et tumllltus, nobis töta.lem superin-
de Plenipotentiam ooneesserit, prout etiam me-
diantibus tunc temp-öris S. Cae&. et R~.Maie8ta­
til! intimis , ac aliis Consiliariis et Oomissariis
Tractatus habitus et deniqtre etiam conclU8'U8 'ab
ufl1'1'usque Partú·()ornissaT1."t's eorumsubscriptione
et sigilli iml'ressione confirnllttua fuerit.
§ 2. Quia tamen ex parte Spec. et Magn.
dni Stephani Bocskny et sibi adhaercntium Hun-
garorum superinde nonnullae ad huc dífficultate8
remansisse 'videbantur obqulis revidendas ·,de'DUO
Mag. Dnus Stephanus IlIétlházy· stb..Cum- aliis
sibi ",diunetie nobilibus stb: hoc·ad noa' VieiJ.nam
veneritj
§. 3. Ideo'MB stb. in' bonum. Reipublicae
ChristianlW et P&eis lJublicum, ae Regmi huiu&
con.ervationem (dle propriis et ínte8tiriis ,disai-
diis eonflagrat:et, atque ut tantael ohri8tian) B8n~
tuinis effusioni par()eretur, Vi4ina' etiam Regna
et Provinciae· .,. ~nti"ut. il1ouraionibU8 taDdem
 H9
liltetni et una. eum Regno Hungariae respirare
possint) benigne asseOtlimus et annuimtls , ut dir-
DoultateB iUae q~ae ex priori Tractatu r6IDan-
sisse videbantur , denuo reasBumerentur, traot8"
rentur, et finaliter superinde concludentur,
§. 4. Prout etiam per illustres stb. stb•.et
aHol! in huno qu.i sequitur modum utrinque con-
cordatum ,fuit.
Art. I. Quantum itaque ad Religionis.nego-
tium attioet non obstantibus pro tempore consti·
tutionibuB publicis Bed neque articulopoBtremo.
A. ltW4. (cum iB extra Diaetam et BineRegnico-
larum OOO1leneu adieotu8 fuerit, et propterea etiam.
tollitur) deJibentum eBt :
§. 1. Ut juxta Sacr. Caes. Reg. Maiestatis
priorem re1501utiouem (ad quam se Regnicolae in
8ua replieatioue referunt) nimirum quod omnes
et singulos Status et ordines intra ambitum Re...
gDi Hungariae solum e,xistentes, tam Magnates,
Nobiles, qaa", Ub. civitates et oppida privilegia-
ta, immedlape\ fid Coronam spectantia; item in
eonfiniis quoque R. Hungariae milit~s Hungaooa
in Bua Religione et CODfel!llione DUsquam et un..
<{uam turba.bit, nec per anostu.r.bari aut.~mpediri
81Det.·' . _.
§. 2. Verum oIODibus praediotis S)tatibus et
Ordinibus, liher ReligioiJis ipltOI'am U8US et enr;
citium permittetur : absque tamen praejuditio
Cath. romanae Religio.ois ·.et. ut ,Cleru8, Templa
et Eccle.iae CathoJioor1UD intaet& ...t libera per"
mHent; atque ea, quae hoc di8tnrbiorum tem·
..
---------------------------~---~

UO
pore utrinque occupata fuere, rUl,'8um eilJdem re-
stituaDtur.
. Art IX et I X. Sacr. Caes. et Reg. Maiestll8
Hungariam et Partes ei adnexas Sclavoniam vi.
delicet , Croatiam et Dalmatiam per Hungaros
nlltivos et Nationes ei subiectas et annexas pos-
sidebit. §.1. Item tam maiora quam minora offi-
cio. Regni, etiam externa et Confiniorum Prae-
recturas ex Consilio Hungarico, Hungaria et na-
tionibus ei annexi. idoneis nulla 'interpínito &li-
gionis discrimine conferet. §. 2. Si tamen suae
C-aes. Heg. Maieltati ita videbitur j poterit iD
partibus danubiani. duorum confiniorum Prae-
fecturas pro arbitrio suo exterllis bene meritis
ex 'vieiDis Suae Maiestatis conferre.
Magyarul.ezen kötvény így hangzik:
"Mi Mátyás Isten kegyelméből austriai fö-
herczeg stb.
"Miután lS Felsége fivérünk minket a ma-
gyarorriági zavarok s mozgalmak lecsillapitásá.-
aak e8zközléeére megbizott s teljhatalommal
f'ölruházott, mind két részrlSl aláirásokkal 8 pe-
e_tekkel erősített kötvény jött létre. tI §.)
: Minthogy azonban Booskay István s köve-
teSi részéről még, egy némely nehézségek látszat-
tak fennmll1'adni, 'azok kiegyenlitése végett 11-
léeházy több más'nemesekkel ide Béosbe elönkbe
jött. (2 § ).
Mi azért il ul'eaztény köztársaság és köz-
héke érdekében:s ezen ország fentarthatása vé-
gett - nehogy t. i. az 8~át bQDSŐ viszályai által
rólemé8ztessék l s azzal a szomszéd országok is

-
 Ut
megment't"e .. folytoDOl betöré8ekh~1 békéhe21
juthas8on,.megegyeztink, hogy azon nehézségek.
DlegvizsgáltaillanaK, egyezkedés tárgyáYá tétes·
8eDek II véglegesen elintéztessenek. (3 §.) .
. A mint 8 mind két részről, ugy mint követ;.,
kezik, következlS egyesség köttetett:
l. ez A mi a vallás ügyet illeti, ellent nem
állván a létező köz rendeletek és az 1604. évi
ezikkely (mely t. i. országgyüléaen kivül a hon
lakosok beleegyezése nélkül hozatott, s azért is
megseml1lisittetik), határoztatott.
. . 1 §. Hogy li Felsége előbbi határozatán,ak
él'telmében, melyre a nemzet hivatkozik, hogy
t. i. Magyarország határai közt létn:ő ölszes or-
szágos KK és Rendeket mind a magnásokil.t s
nemeseket, mind a szabad városokat és kiváltsá·
gos mezövároBokat, melyek közvetlenül a sz. ko·
rona tartozékai, és a magyarországi határvitlékén
létező magyar katonákat is vallásukban 8 hitük.
ben soha és semmikép sem háborgatandja, sem
mások által háborgattatni vagy gl1toltatni nem
.engedi.
2 §. Hanem mind azon országos KK. éa
Rendeknek szabatI vallás gyakorlat engedtessék,
csakhogyar. katholika vallás sérelme nélkül, . ét
hogyakatholikuflok templomai, egyházi rendje
sértetlenül matadjanak s hogy azok mik e zava:'
%0. idlSkben mind Ut részről elfoglaltattak, azok~
.Dak vis.za adatassanak.
IX. s X. cz. Ó Felsége Magyarorsaágot I
kapca olt rélZeit született magyarok által. kortná-
nyoundja. ÉI az or8zág köz hivatalait mind &
---------- --- ------- --- -- - ------- _.~------

122
nagyobbakat mind kisebbeket, küls<sket s a vég-
határ paraocsnokságokat i. magyarokra s a hoz"
zá kapcsolt nemzetiségekre ruházaadja mindtni
tekintet nélkül a vallás külÖfliségre. 2 § Azonban
ő Felsége a dunai részeken két határvidék pa-
rancsDokságára tetszése szerint idegeneket ne-
vezhetend ki.

B) Llnczi békeköté!!! 1645 évböl.

Azon szabadságháborunak , mely Bákóc.y
György erdélyi fejedelem alatt folytattatott 1645-
. ben a linczi .békekötés vetett véget, mely egy-
szersmind a nemkatholikusok azaz protestansok
vallásszabadságának biztosítására is szolgá.lt.
Ezen békekötvény. ugyanazon tekintetek alá
esik közjogi szempontból, mint az előbbi bécsi
kötvény, tehát ugyanazon jogi szempontok foly-
tánsziBte kétségbevonhatlan erejü alaptörvény-
nelt tek~tendö. Mintán szinte kétségbevonhat-
lan erejü alaptörvénynek tekintendő. Miután
szinte kétoldalu szerzödvényt képez, s miután
mint ilyen az 1647-ki országgyülósi törvényozik-
kelyek közé be is iktattatott, s miután később
több országgyülések által is megerösittetett.
Mutatja ezt különösen a -kötvény záradék.
is, melyben t. i. a· király biztositja Rák60zyt és
hiveit, hogy mindazok, mik előadattak, s mik
iránt szerzödtek, pontosan meg fognak tal'tatni.
Ez a kétoldalu kötvény világos kifejezése s
alakja, mely az iránt, semmi kétséget sem h.gy~
hat fenn. .
 És ezen békekötés, mint: az 1647. lS. ez. ellS-
sorolja, következőket rendel :
1. A vallás ügyére vonatkozólag az {60S.
kor. előtti I. ez. 8 a kir. hitlevelek 6. feltételének '
sa kés6bbi határzatoknak érvényben hagyása
8 a közbejött különbféle akadályok s magyaráza~
tok mellőzése mellett határoztatott s végezte-
tett: hogy az ország rendjei, szab.d városok, ki·'
vá.ltságos községek és határvidéki katonák min·
denütt· szabad vallásgyakorlattal birjanak. a
templomok, ,ha.'l'angok és temetkezés szabad
használatával, ugy hogy azon szabad val1ásgya.
korlatokban bár ki s bár mily módon II ürügy
alatt ne háborgattassanak.
, 2. A paraeztoknak vallásgyakorlatukbani
nem háborgattatlisÍII'ól rendeltetik. hogy az Qt-
szág köznyu~alr!1&.végett lSket !lern legyen sza-
bad bár~inkep f' bármily ürügy alatt vallásuk sza-,
bad gyakorlatában a fejedelemnek, miniszterei-
nek vagy fóldesuraiknak hábor~atni. akár legye-
nek határvidékiek , akár mezlSvárosiak, 'vagy
falu8iak, és bármily földesurak, vagy Fisku8 jó-
l'lzágain létezzenek. Az eddig pedig abban gá-
toltak, báborgatottak -vagy kénY8zeritettek val·
lásuk 8zabad gyakorlatát ismét vÍMza.oyerhessék,.:
gyako olhR8sák é8 folytlllthll8llák, a nélkül, hogy
más az 6 vallásukkal ellenkező szertartások vég~
2ésére bajtatha86anak. ' .
9. Azon mezővárosok és falvak plébániájai-
ból a lelkésr.ek- 8, prédikát(\rok 8enki által el n.e
üsettetheatene.k; ,. ·azokat, kik eddig, elti volittat~
tak., 8Ubad legy.n .viUllabivm, vágy tn_k álW
hel yettesittetn i.
 ·4. A. vallás gyakonatára laz egyházak el-
foglalásár~ ,vonatkozó lérelmek, melyek 1638.
lS fels~ge elébe tel'jeutettek, minta kél6bbiek is
a legközelebbi dietán kiegyenlitessenek az evan-
gelikusok .igényeinek kielégité8éveI. E8 a kik
számára rendeltetik·e.J a templomok használata,
agokat ille8sék a plebániai be~tolek is; és al
templom foglalások tovább ne tartsanak, és,
azon sz. egyházak, melyek: jelen 7.&varos időkben
mind két részről er6szakosan elfoglaltattak, ~aen
oklevelek kicserélése után azonna.l visIIlBadu-_
sanak az érintett prótesiiansoImak, mind a k.-
tholiku80knak is. A jövőben keletkezend6 vallá-
,sos sérelmeket mind egyebeket is lS .felsége min-
de. országgyülésen teljesen kiegyenlitendi, az
eva~geJikusok Béreime nélkiil..

5. A törvényeknek a vaIlas gyakorlatában

val6 áthágói is Ulászl6 VI. decr. 8. oz. alá vétes-
senek vagy illlSen megbüntettelsenek.
6. Az előreboclátottak törvénybe igtattas-
sanak.
7. A jelelt békekötés többi egyezkedési tár-
_ gyai u. m a szent székekről, JeFAluiták 'eltávoli~
tásáTól, & hivatalok s méltóságok valláskülbb..
ség nélküli ontegatáaá.ról 8tb stb. szinte a leg-
közelebbi or8zággyülésen tárgyaltathas8&D:ak ..
elvégeztethel!senek. Ö Fel8é~ ezen .erslSdvény.
léteaitéaétlSl il az illetó okmányok meerélését61
s_ámitandó 3 hó alatt ·u· o~ggyüléat minden
toyábbi halas.tá nélkül- ösuehi1landja, • akkép
iaegtartandja, hegy minduok,kik az 1608. k.oro
 125
"ut. 1. ez. azerint megbi'Vandók, ott bizton megje-
lenhee,enek, és az országgyülési ősi szabadság-
-gal tanácakozhu8&Dak.
Végre átalános amnestia is biztosiUatik és
" pedig a bárki által elvett, elkobzott jÓlzágok
visszaad.táBáva l.
- A záradékban pedig mondatik: Mi tehát az
eMirt összes engeJményekets törv. ezikkelyeket
8 mindazt mi bennök foglaltatik, ugy mint azok
az egyezkeuéss kötvénytárgyai valának és ezen
levelünkbe szóról-szóra beiktattak, elfogadjuk,
belybenhagyjukéB szentesitjük, biztositvdn neve-
~ett Erdélyorszdg fejedelm.ét és követ6it, valamint
Magyarországunk összes KK. s Rendeit is kt."rdlyi
szavvnkkal éH jó ker8/jztény hit1J,lIkre, hogy mind-
azon czikkelyeket egyenként s ÖBBzesen véve
minden pontjaikban s záradékaikkal, mind mi
magunk szentül és sérthetetlenül megtartandjuk,
mind a többi ÖSBzes alattvalóink által is, kik-
nek érdekében feks-zik, bármily rendhez.s álla-
pothoz tartozzanak, megtartatni fogjuk. Es erre
utódainkat is, t. i. Magyarország törvényes kirá-
lyait lekötelezetteknek lenni akarjuk. - Saját
kezünk aláirásával erlSsitett levelünk erejénél
fogva. Linz f 640. év. decz. 26.
o Ezen vallásunk szabadságára nézve nagy_
fontosságu 1640-i szerzlSdvény, mint az 1647.5.
czikkben foglaltatik, eredeti latin szövegében
következ()1eg szól :
Art. 0'. Diploma Regium Pacificationis cum
111uetr. Principe Transilvaniae D. Georgio Rákó-

" I
 126
ezy initaepublicisRegnioonetimtionibusinseritur.
Quandoquidem sua MlIjesta8 Sacratissima
pro paterna sua clementi. super exorta,s in boc
Regno intl3rnas dissensiones, placidis mediis com·
. ponere ac cum Illustr.Principe TrOl1l8ilvanú~6 D.
Georgio Rákóczy ac sibi adherentibus medio oer·
torum couiissariorum sub certis conditionibus pa-
cem facere clementer dignata fuerit, diploma-
tiquesuper eadem pace emahato ut Status et
ord Regni assensum suum praeberent, a.b iisdem
benigne postulaverit, iidem fideles universi Sta-
tus et Ord. Regem benigne Suae Maiestatis re-
quisitioni humillime annuentes,idem Diploma Ma-
iestatis suae praesentibus constitutionibu8 .mse-
rando approbarunt et confirmarunt
§. 1. huiuB quidem diplomatis haeo est Series.
§. 2. Nos Ferdinandus III. stb. memoriae co-
mendamus stb.
§ 3. Quod cum superioribus proxime elapsis
temporibus certi motus intestini et hostilitates
in Reg. nostra Hungariae exortae fuerint, exinde-
que Pax et tranquillitas Regnique quies pertur-
bata exstitisset: Nos paterna et benignaafiectione
moti eiusmodi suscitatos tumultus, ut Christiani
sanguinis efi'usioni parceretur , sublatisque in
Regno quibus vis dissidiis, indigenae quiete et
tranquillitate perfruerentur, placidioribus POtiU8
transactionis mediis, quam armorum vi SOpit08
esse cupientes, ad. postulata et praetensiones
IlIus. Georgii Rákóczy Principis Transil.qua-
rumdam partium R. Hungariae dni, stb. ac ei-
dem ad herentium Hungarorum nos clementer
declaravimus.
 §.4.Qaarum benigna,mm nostrarum conce.-
siol!lum Seriea (quemadmodum tam in traotatu
Tymaviensi 1 quam etiam ultimate medio ablegati
ad praefatum Principem Trans. fidelis nQlltri
Egr. Joan. de Törös alias cam. nos. consiliarii
conventum est) sequatur in hunc modum.
§. ;). Primo Quantum ad negotiumReligio-
nis attinet art. f. Anni t 608. ante coronationem
edito et Diplomatum Regiorum conditione 6.
aliisque suhsequentibus superinde Regni Statu-
tis in vigore relietis ; diversisque hactenus impedi·
-mentis et interpretationibuB non ohstllntibus,
declaratum et conclusum est. Quod omnes Status
et ordines -Regni ipsaeque liberae civitates, nec
non oppida privilegiata et milites Hungarici in
confiniia Regni, liberum habeant ubique suae
Religionis exercitium, cum libero Templorum,
Campanarum et Sepultarae usu, nec quisquam in
libero Religionis suae exercitio a quoquam quo-
vis sub praetextu turbetur et impediatur. .
§. 6. 8ecunáo: De non impe.diendis seu tur-
bandisRusticis in sua confessione declaratum et
conclusum est: Ut illi quoque propter bonum
pacis et tranquillitatem Regni, sive sint confi-
niarii, sive oppidani, sive Villani in quorumcun--
que dominorum terrestrium et Fisci honis juxta
vigorem praescripti arti13uli et conditionis in Ii-
bero suae Religionis exercitio ac usu modoqqe
ut snpra simili a sua maJ estate Regia, vel eius-
dem ministris, aut -dominis suis terreBtribus quo-
vi modo aut quovis sub praetextu non turhentur
aul impediantur; Hactenus autem impediti,oo-
 128
aeti, et turbati, liberum Religionie iplo1um usum
°tlea8llummere exereere et continuare permittan-
tur, neque ad a.lias Religioni ipsorum contrarias
ceremonias peragendll.8 compelJantur.
S. 7. T('}1'tio: Concordatum etiam est iDter
nos, ut imposterum ab eorondem Oppidanorum
et Villanorum Parochiis Ecclesiae Pastores sive
co.ncionatores per quoseun'!.ue amoveri et extur-
bari neutiquam pos8int; ~ui autem hactenu8
amoti fUÍ8sent, liceat ipsos reducere vel alios lo-
co ipeorum 8ub8tituere.
§. 4. Quarto: Quaestione8 verd eirea grava-
mina negotium Religionis et occupationis J em-
plorum concernentes tam quae in A. l t~38 suae
maiestati exhibita sunt, quam post subsccuts., in
futura primitus Regni celebranda Diaeta propter
trallquilliorem Regni permansionem, unionem-
que animorum, ut vel amicabili Dominorum Re-
gnicolarum compositione sopiantur, vel authori-
tate S. Maiestatis finaliter complanentur cum sa-
tisfactione Evangelieorum ; ac pro quibu8 U8US
Templorum determinabitut, proventus Parochia-
rum quoque ad eosdem pertineant ; nec ultra
occupationes Temploru,m fiant; Ell. vero ,Templa
quae hoc disturbiorum tempore violenter utrin-
que ocoupata fuerunt, statim post permutatio-
nem diplomatum praedictis Evangeiicis restitu-
antur, prout-i etiam Catholicis, Gravamina autem
futuris quoque temporibus in eodem negotio Re-
ligionis avergentia, tam Catholicomm quam
o Evangelieae Confessionis hominum, quam etiam
aliIlo gravaminllo Regnicolarum tam Evangelioa-
 i29
rum quam Catholicorum secundum f 7 Conditio-
nes Sua Maiestas singulia Diaetis plenarie com-
planabit absque iniuria Evangelicorum. '
§. 9. Quinta. Accordatumquoque est ut sua
MaÍestas contra transgressores Statutorum etiam
in negotio Religilionis in futura Diaeta vel articu-
Ium 8. decr~ VI. Uladislai Regis renovllndum et
observandum curahit, "el etiam condignam poe-
nam cum certo executore statuere dignabitur.
§. fO. Se:r;to. Praemissa autem omnia pro
uberiori Declarationi Statutorum. tollendisque
ulterioribus Regnicolarum dissensionibns, ut in
primitus celebranda. Diaeta confirmentur, publi-
cisque Regni Statutis inserantur; conclusum est.
§. ff. Septimo. Caetera sub hac Pacificatio-
ne utrin~ue agitata et tractata; utpote : Sedis
Spirituahs Status, Patrum Jesuitarum personalis
a Regno absentiaj Decreti Andreae II. per Lu-
dovicum primum facta· confirmatio; de arenda-
tionibus Decimarum, art. BL A. 1548 renovatio;
et cum effect uobservatio; de non abalieno.tioni-
bus honorum aviticorum per Ecclesiasticos sive
Saeculares facti.9 vel fiendis j de personarum ad
.Diaetam conITocari solitarum discretione j atque
vocum in eadem Diaeta collectione, et 8uffragio-
rum examine; de militis extranei , juxta art. 24.
A. i 625 e Regno eductione; similiter de Don
eductione militum Hungarorum de confiniis re-
gni i de distributionibus honorum et officiorum
Regni, maiorum vel minoro.m, sine Religionis di-
scretione; de administratione Juris et communis
Justitiae j nec non omnium Tractatuum rationo.
l'
{30

Hungaáae, cum Turcis, vel aliis quibusvis vici-

nis nationibu8,· per nativOB Hungarol:! saeculares
institutione; ac aliis etiam omnibus Libertates
Patriae, atque defensionem et conservationem
Regoi et Regnicolarum concerncntibus oegotiisj
ut primis statim comitiis aliquid certi de iis sta-
tnatur, vel jam statuta ibidem de facto effectu-
cntur j simili modo conclusum est.
§. 12. Octavo. Eandem autem generalem
Regni Diaetam, ut sua sacratissima Caesarea et
Regia Maiestas, intra spatium Trimestre a die
üniti praesentis Tractatus et commutandorum
Diplomatum (sedatis tumultibuB cum Principe
Transil vaniae) clemen ter promulgare, et sine
ulteriori dilatione seu reiectione ita celebrari
facere dignabitur ; ut omnibus ad diaetam Regni
juxta artic. 1. A. { 608 post coron. editum vocari
solitis, tute ibidem comparendi, et agendi pote-
stas cum solita ab antiquo libertllote dietae fiat.
In qua etiam caeteri articuli. Bonum Regni con-
cernentes., haotenus non efFectuati. juxta art. 72.
1638 realiter effectuentur et observentur..
§. 13. Nono. Amnesbiam generalem omnibu.s
et singulis Regnicolis, sua maiestas sacratissima
juxta formam amnystiae prioris Pacificationis
VienneDsis concedere dignabitur ; ita ut etiam
bona Universis, et jura possessionaria sub his dio
sturbiorum temporibus, per suam Maiestatem
\'el dominum Palatinum Regni vel alios quibllll-
cunque donata, collata et inscripta, vel per quoe-
cunque fideles suae maieBtatid, quovis modo occu-
pata et adempta, prioribus p088esBoribuB vel eo·
•
 1st
rum -haeredibus statim et de facto remittantur;
similiter etiam ex parte Regnicolarum supplican-
tium _reddantur. Et super huiusmodi Amnystia
peculiare Diploma, sua maiestss sacratissima con-
cedere dignabitur.
Nos itaque 'praescriptas universBS et singu-
]as coucessiones et articulos ac omnia et singuJa
in eis contenta, prouti iidem tFactati et conclusi
sunt, atque hisce litteris nostris ue verbo ad ver-
bum inserti acceptamus approbamus et ratifica-
mus : aB8ecurante8praejato8 : Principem Tran8il-
vaniae et'que adhae:rentes ac etiam univer60s et
singulos Status et Ordine" Incliti regni nostri
Hungariae, in verho nOitro Regt'o et hona fide Ohri-
stiana, quod eos omnes et singulos articulos in
omnibus eorum punctia et c1Ruaulia, tam nos ipsi
sancte et inviolabiliter observabimus, quam etiam
per alios omnea subditos nostros, quorum inter-
e6t vel intererit cuiuscunque status et conditio-
nis sint, observari faciemus. Ad quod observan-
dum etiam Successores nostros, legitimos scilicet
Reges Hungariae obligatos esse volumus; harum
nostrarum manus nostrae subscriptione robora·
tarum vigore et tesiimonio litterarum mediante.
Datum in arce nostra Lincen8i austriae Superio-
.ris 26, decemb, 1645. stb.

C. AI 1191 : 26. tö.-v- esik"'.

Azon jogok, melyek a szabad v8olIásgyalí.:or.
latra nézve a nemzetnek, oly sok véres küzdel-
mek 8 .. nemzet erejét felemésztlS beDIIlS villoD-
g-
132
gások s palgári háboruk után, vissza adattak a
bksi és linczi békekötvényekben , az f 791: 26.
t. czikkben ujra megerlSsitettek és szentesítettek.
némely részletekben még tökéletesebben is ki-
fejtve.
Ez okból minden törvénytudóink és állam-
férnaink megegyeznek abban, mikép e törvényt
ia alaptörvényemk közé kell sorolnunk.
Ezen törv. czikknek tartalma következő: I)
"Miután az ország Rendjei az egymásközti
örökös egyetértés és egyesülés érdekében igaz-
ságosnak találták, hogy a vallás ügye Magyar-
ország határai között csupán az {608 és 1647-ki
törvények álláspontjára helyeztessék és hogy
következtHeg az t608. évi f. t. czikkelyben idé-
zett bécsi békekötésnek és az 1647. évi a. törv.
czikkelyben foglalt linczi törvénynek tartalma,
mint a mindkét hitfelekezetü evangelikusok
örökre helyreáIlitott szabad vallásgyakorlatának
alapja D}egujittassék, H Felsége kegyes beleegye-
zése folytán (a katholikus klerus és némely vilá·
giak ellenmondiisai ellent nem állván, sőt azok
örökre érvényteleneknek nyilvánittatván) vé-
geztetett. .
fo Hogy nem tekintvén az ujabbi rendelete-
ket, törvényczikkeket, előjogokat, magyarázato-
kat: ezentul minden rendeknek, zászlósoknak,
mágnásoknak, nemeseknek királyi városoknak
-saját birtokaikban s kamarai jószágokban, ugy-

I) M:egjegye~v~n mikép az 1848. éVi 3. t. ez: iftal

m,6dosittatott, mint alább látnL
 138
8~iDtén mezlSvárosoknak, faluk nak szabad va.llás-
gyakodat, s szentegyházaknak, tornyoknak, ha-
r,angoknak, iskoláknak, temetöknek szabad hasz-
nálata engedtetik ; s ebben bár mily sorsu legyen
is valaki, sem lS felsége sem mátl f'óldesurak ál-
tal semmi szin alatt ne háborgattusék; de, pa-
rasztok is akár mezővárosokban és falukban,
akár kamarai jószágokon lakjanak, vallásuk
gyakorlatában, a közcsend és béke végett, mind
6 felségét61, mind minisztereitől, s más földes-
uraktól meghagyassanak. Ily vallásszabadság
nagyobberösségére annakokáért elrendeltetik :
2. Hogyezentul minden különbség a nyil.
vános és magános istentisztelet közt megszün-
vén, mindenütt asak nyilvános legyen i melynél-
fogva az alább megirandó mód szerint mind azon
h~lyeken, melyek eddig fiókoknak tartattak,
v:agy akárhol, ide számitva azokat is, hol már
vallásgyakorlatban voltak, minden további en-
gedelem nélkül templomokat, toronynyal vagy
a nélkül, iskolákat, paplakokat épithetnek, pre-
dikátorok~t hivhatnl\k; oly feltétellel azonban,
hogy mivel ő felsége az adózó nép fentartására
flj figyeimét forditja, tehát az előszámuHt ese-
tekben egy vegyes vármegyei küldöttség, a iól-
desur jelenlétében, mindazáltal az egyházmegye
(őnökén kivül, először is a me~kivántató költ-
ségeket, a helység lakosainak számát, vagyonbeli '
állapotját, ha valjon a költségek vitelére a hivek
~épesek-e, megviz~gálván, ez iránt a vármegyé-
Dek jelentést tegyen; mi megtörténvén, oly bi-
sonysá.g levél mellett, hogy a személyek száma
134

s a töke ('legendő az isteni tisztelet fenntartására,

a földet;ur köteleztetik a szentegyház, paplak, is-
kola számára telket kimutatni j a kath. községek
azonban ily épületek felá1litá~ához sem pénzbeli,
sem marhás és kézbeli segedelemmel nem tar-
toznak járulni i mi tz evangelikus földesurak és
községek részéről, kath. szentegyházak és pap-
lakok épittetési esetében szintén megtartandó j
mi mellett egyébiránt az evangel~kus nem es-
ségnek 8 tóldesuraságnak joga isteni tiszteletet
behozni, szentegyházakat, paplakokat alak itani,
vagy kiigazitani, mindenkor sértetlenül fen ma-
radand.
3. Az evangelikusok szabad vallásgyakor-
lattal birván, semmi szin vagy birság alatt akár
kézmüvesek, akár más sorsu emberek legyenek,
a meglevő czéhszabályokrasem tekintve, misékre,
menetekre s más vallási szertartásokra ne kény-
szeritessenek.
4. Mind a két hiten levő evangelikusok
vallási dolgaikban saját egyházi fönökeiktlSl
f"úggjenek, 8 hogy e fc5nökök fokonkénti ha-
tósága rendes szerkezetet nyerjen, ő felsége al
előljárók s flSnökökre, valamint a többi elren-
dezésekre, a vallásszabadság sérelme nélkül,
oly rendet fog megállapitani, mely a két fele-
kezet világi és egyhá!i férfiainak megegye-
zésével legczélszeriibbnek találtatik. Melynél-
fogva ő felsége felslSségi hatalmából eredö fel·
ügyelési jogánál fogva gondoskodand, hogy mind
a két hitű evangelikusokat kihallgatván, e tárgy-
ban rendes.. és az evangelikus vallás elveivel'
 f31S
megegyező szerkezet hOllassék be; addig is pe-
dig a fennlevő egyházi törvények, melyek az
illőljáróktól behozatván, jelenleg is gyakorlatban
vannak, vagy melyek jövendőre törvény értelmé-
ben hozatnak, semmi kormányszéki rendeletek
vagy királyi parancsolatok által nc változtassanak.
Szabadságukban álland tehát az evangelikusok-
nak nemmlak consistoriumokat állitani, hanem
zsinatot is egybehivni azon helyre, melyet ő fel-
sége engedelmé,,-el választanak, előbb azonban
mind az egybegyülendő személyek száma, mind
a tárgyalás alá jövend{) dolgok ő felségének be-·
jelentendők fl minden esetben elhatározand6k
lesznek, s az ilyen legfelsőbb engedelemmel egy-
begyüjtött zsinatja egyik vagy másik felekezet-
nek, egy ő felsége által kirendelt biztost bebo-
csátani köteles leend, ki egyébiránt ott rendel-
kezni vagy elnökösködni nem, hanem csupán'
felügyelni fog. A zsinatokon hozott egyházi tör-o
vények és rendeletek f5 felsége jóváhagyása utlÍn-
lesznek érvényesek. Atalában () felsége, az emli-
tett szabadságok mellett, kormányszékei által
mind felügyelői végrehajtó hatalmát, mind a két
hitü felekezet vallá,sdolgaiban őt illet6 fclsőségi
jogát mindenkor és elidegenithetlenUI. fenn-
tartván.
5. Mind a két hitü evangelikusok demi
vagy grammaticaJis tanitó intézeteiket megtart-
hatják, vagy ujakat állithatnak, s pedig als6kat
szabadon, főiskolákat királyi jóváhagyás mellett.
ezekbe professorokat , rektorokat , iskolameste"':
reket telietnek; ezeket elereszthetik, 8zánlUkat
 13G

megnagyobbithatják vagy kevesbithetik; hely-

beli fő- és közönséges iskola-igazgatókat s gond.
nokokat, sőt még a tanitási rendszer módját és
rendjét is maguk megválaszihatják ; a főfelügye­
lé8t li felsége azonban kormány székei által ma-
gána~ fenntartja; oly formán, hogy az egészhez
idomitott literáriai szerkezetröl való intézkedés,
melyet az ország ,rendei ő felségének átadtak,
ide is kiterjedjen A tanulóknak megengedtetik
maguk "agy a predikátorok s iskoláik számára.
segedeImet 8zedni, külföldi akademiákra ki·
menni, s az ottani stipendiumokat használni.-
Evangelikuc3 8ymbolikai és theologiai vagy más
istenitiszteletre szánt könyvek szabadon kinyo-
J;Dathatnak, oly móddal azonban, hogy ezeket
eWbb maguk az evangelikuBok által választandó,
s a kir. helytartótanác8nak bejelentendő könyv-
vizsgálók által megvizsgálják, s bennök semmit,
mi a kath. ,'anás kigunyolására szolgálna, fele-
let terhe alatt meg ne engedjenek. Ez uj köny-
vekből pedig szabályszerint hár.om példány min-
denkor ő felségének a magy. kir. helytartótanács
utján felküldessék.
6. A stólafizetések, melyeket eddig az evan-
gelikusoka kath. plebánosnak, iskolamesternek.
e~yhá.zfinak adtak, három hónap mulva e törvény
kIhirdetése után megszünjenek; ha csak ön.ként
:fizetni D~m akarnának, mely esetben a katholi-
kusokkal egyformán fizessenek. Szentegyházak.
paplakok, iskolák épitésénél vagy kiigazitrlsánál
az evo.ngelikusok a katholikusoknak és viszont a.
iatholikusok az evangelikusoknak semminemü
 {37
marhás és kézi napszámmal segiteni nem tar-
toznak j ~elynélfogva az előbb kötött szerzMé-
sek érvényteleneknek nyilvánittatn~k.
7. Mind o. két felekezetű evangelikus papok
hitsorsosaik közül való betegeket és rabokat illő
okossággal és vigyázattal mindenkor és minden
helyen meglátogathatjjk, halálra elkészithetik,
de beszédet a néphez illem tarthátnak. A kath.
lelkészeknek, ha betegekhez, rabokhoz, halálra
itéltekhez hivatnak, és a szükséges vigyázatot
megtartják, a bemenetel semmiesetre sem tiltat-
hatik el. .
8. Mind alsó mind felső közhivatalok azon
országpolgliroknak, kik a hon körül érdemeket
szereztek, s megkivántató tulajdonokkal birnak,
valláskülönbség nélkül auassanak.
9. Az evangelikusok a törvényes esküformá-
ban szűz Máriára és a szentekre .esküdni nem
tartoznak.
fO. Azon alapitvdnyoic: melyek jelenleg az
evangelikusok sajátjai, vagy jövendőben szent-
egyházaik, lelkészeik, iskoláik, tanulóik, kór- és
árvaházaik számára tétetnek, semmi· szin alatt
tőlök el nem vetetbetnek, s ezek kezelése tlilök
el nem vonathatik ; sőt a kezelés egészen saját
ombereikre bizassék, azon alapitványok pedig,
melyek talán a.z utóbbi uralkodók alatt. elvétet- .
tek. visszaadassanak. Egyébiránt a királyi főfel­
ügyelés ez alapitványokra is kiterjed, hogy ren·
deltetésükhöz képest kezeltessenek. . .
if. Mind a két felekezetbeli evangelikusok
hár.:ássági ügyei, elitélés végett saját consistoriu-
f38

maiknak adatnak által, oly móddal azonban,

hogy lS felsége mind a két hitii evangelikusok
kihallgatásával módokról gondoskodand, misze-
rint a consistoriumok felállitásánál a perlekedlSk
biztosittassanak i egyszersmind pedig az itélet-
hozásokban követendő elvek is ó felsége eleibe
j6váhagyás végett elóteJ!jesztesseoek. Addig is
azonban az ily ház8sági perek, világi hatóságok,
nevezetesen vármegyékben és kerületekben a
törvényszékek, királyi 's bányavárosokban a vá.-
rosi tanács által döntessenek el az utóbbi évek.
ben gyakorlott elvek szerint; innen a körül-
ményekhez képest a királyi táblára, vagy hétsze-
mélyes főtörvényszékre a feljebbvitel is megen-
gedtetvén E mellett megjegyeztetik itt az, hogy
az elválási végitéletek csak polgárilag érvénye-
sek j a püepökök ily elválás elismerésére nem
kén)'szerithetnek, sem érvényességük a kath.
félre ki nem terjesztethetik. Mi az ország törvé-
nyei szerint tilos, de az evangelikusok valláselvei
után a házasságba megengedhetlS rokonsáai fo-
kokat illeti: ö felsége szintugy, mint ez II. József
alatt törlént, az evangelikusokat a harmadik és
negyedik vérségi fokban a királyhoz intézendő
folyaniodá,stól most egyszer s mindenkorra fel-
menti.
12. Mivel e szerint az evangelikusok szabad
vallásgyakorlata, szentegyházaik, paplakjaik, is-
koláik megtaI:tása törvények által biztositva van;
a katholikusok és evang-elikusok közti egyetértés _
nagyobb eriSsségére elhatároztatik : ho~y mind &
két fél szentegyházai, paplakjai, iskolál birtoká-
 i39
ban megmaradjon; s a katholilcus alapt'tvdnyok
csak katholíkusokra, az evangelikus alapitványok'
evangelilcusokrafordíttassanak; és nemcsak min-"
den kölcsönös követeléstlH elálljanak (kivevén
azt, hogy az evangelikusok a Szirmay-, Hra-
bovszky-, ApafFy-féle alapitványokróli jogaikat
bizonysággal kereshetik), hanem jövendőben a
szentegyházak, paplakok, iskolák elfoglalása ti-
lálmaztatik. Kik pedig ily eröszakoskodásokat
követnének el, azok 600 magyar forintig biintet-
tessenek, az 1647. évi 14-ik törvényczikk értel-
mében.
i 3. Minthogy a katholikusoknak egyik vagy
másik evangelikus vallásra áttérni, a kath. vallás'
elveivel meg nem egyezik: tehát ily esetek, a
gondatlan lépések megakadályoztatása végett,
ő felségének bejelentendök lesznek; egyszer-
smind a katholikusok at akár minemií módok kal
az evangelikus vallás bevétel ére édesgetni tilal-
mas. t) -
14. Már fentebb említtetett, hogy az evan-
gelikusoknak ezen jogai csak Magyarországon
érvényesek: ez okból Dalmát-, Horvát- és Tót.
országok municipális törvényeikben továbbra is
meghagyatnak. Melynélfogva II ml~gnevezett or-
szágok határain belől az evangelikusok fekvlS
jószágot nem birhatnak, sem köz- és magánhi-
vatalokat nem viselhetnek ; mindazáltal öröksé-
, geiket törvényes uton kereshetik, @ ha e móddal

I) Az áttérésekre néz\'e az 1844. 3. t. (',z. 5Zabato.'

t~rvéllythozott a vallásszabadság értelmében.
140

birtokhoz jutnak, lS felsége magának azon jogát,

hogy kármentesittessenek, fentartja. Ezenkivül
némely ágostai és helvetiai vallástételt követő
alsó tótországi faluk vallásuk szabad gyakorla-
tában továbbra is meghagyatnak. Végre az evan-
gelikusok kereskedés és gyárak végett a mondott
országokban lakásokat bérelhetnek, de nemesi
vagy polgári fekvl:Sbirtokokat nem vásárolhatnak.
15. Vegyes házasságból született vagy szü-
letendiS gyermekek, mely házasságok egyébiránt
mindig katholikus plebánosok ell:Stt köttessenek,
de ily házasságokat akárminl:S szin alatt akadá-
lyoztatni keményen tilalmaztatik, ha atyjuk ka-
tholikus, mindnyájan e vallást tartoznak követni;
ha pedig anyjuk katholikus, akkor csak l\ férfi-
magzatok követ.hetik atyjuk vallásását.
16. Eredetileg vegyes házasságból,· vagy
olyanból , mely késl:Sbb egyik félnek a ka- ..
tholikus vallásra térése által ilyenné lett, szár-
mazó házassági perek katholikus egyházi tör-
vényhatóságok elibe tartoznak j mivel mind-
két esetben valódi sacramentumról van kérdés.
17. Az evangelikusok, köteleztetnek a ka-
tholikusoknak szokásban leviS ünnepeit külsőleg
megtartani ; de lakjaikban mindennemű dolgai-
kat, melyekkel az ájtatosság nem zavartatik, vé-
gezhetik.. E mellett minden uri és cselédtartó
emberek közkereseti büntetés alatt figyelmeztet-
nek, hogy jobbágyaikat és cselédeiket, akár ka-
tholikusok, aklLr evangelikusok legyenek azok,
az ünnepektl:Sl, vallási 8zertartásoktól fl ájtatos-
ságtól vi"szatartani ne merészeljék.
 / 141
Azo.nban érdekesnek, sőt szükségesnek ta:'
láljuk, ezen szinte alaptörvényül szolgáM 1791:
26. t. ez. szövegét eredetiben is közleni, mely
következő: .
Ártic. 26. De negott'is Relig~·onis. .
Cum Status et ordines fine stabiliendae in-
ter se perpetuae harmoniae ac unionis, justum
esse agnoverint ut negotium Religionis intra
ambitum Regni Hungariae solum ad statum Le-
gum A. 1608 et f647 reponatur ac ut per con-
sequens pro basi ac fundamento in perpetuum
restabiliti liberi religionis exercitii Regnicola-
rum Evangelicarum tam Augustanae quam Hel-
veticae Confessioni addictorum assummantur et
\ renoventur tenores Pacificationis Viennensis art.
i. ante coronationem A. i 608 citati, ac in legum
tabulas relati fO Pacificationis item Lincensis art.
5. 1647 inserto, hinc c1ementer annuente sua
maiestate sacratissima (Contradictionibus domi-
norum Cleri et alicuius partis Saecularium Ca-
tholicorum non obstantibus imo iisdem in per-
petuum hullum vigorem habentibus) statuitur :
1. Ut non attentis posterioribus Constitu-
tionibus et articulis uti et Privilegiis, Resolutio-
nibus, et explanationibus a modo in posterum
Religionis exercitium . cum libero Templorum,
Turrium, Campanarum, Scholarum, Caemeterium,
ac Sep~l.turae usu t~m ~aro.nibus., !'1a~natihu~,
et NobIllbus, CJuam hberls· etIam clvltatIbus, UUl-
versisg,ue Statxbus et 00. in Suis et ~i8ci boni.
Oppidls item et VUlis ubique liberum relinqua-
tur, nec quisquam omnium cuiuscunque Status
 t42
et Conditionis existat in libero eiusdem usu ae
eXeTcitio quovis sub praetextu a Sua Maiestate
aut aliis quibusvis dni_s terrestribu8 quovis modo
turbetur aut impediatur j Rustici quoque sive
sint oppiuani, sive villani, in quorumcunque
dnorum terrestrium et Fisci bonis propter bonum
pacis et tranquillitatem Regni in libero religio-
nis exercitio usu et modo simili a Sua Maiestate
Sacrat. vel eiusdem ministris aut quovis sub
praetextu non turbentur aut impediantur.
2. In uberiorem taliter declarati liberi Reli-
gionis exereitii eorroborationem, ultro declara-
tur, nullibili jam pl'ivatum, seU. ubique pllblieam
e88e, et hinc distinetione inter privatum (·t pub li-
cum exereitium penitus cessante, hhernm fore
Evangelicis modo infra notato in posterum au
illa etiam looa, quae haotenus pro filialibus ha-
bita 8unt, et eunota illa, in quibus Evangeliei
neee8sarium cxistimaverint ministr08 Íntroduee-
re, tem pia cum vel sine turribu8, Paroehiasque
et Scholas prout indistinetim in illis etiam lo-
cis, ubi exercitium habent, siQe ullo ulteriore re-
cursu erigere, aut reparare, ea nihilominus sub
cautela, ut cum eonservatio eontribuentis plebis
praecipuam publieae providetiae Partem consti-
tuat, in locis iIlis ubi dehinc cum introductione
liberi Religionis exeroitii novum quodpiam Tem-
plum vel Oratorium exstruendum, aut minister
illocandus veniret, praevie ope mixtae deputa-
tionis per concernentem Comitatum exmitten-
dae I absque tamen infiuxu hominis dioecesani, .
necessluii sumptu8 et expensae, viresque contri-

-
 {43
.buentis plebis, numerus item sive animarum, siye
familiaruni, ibidem sedem fixam habentium , in-
tertenendo etiam deinceps publico religionis
exercitio suppar, in concursu dominii tenestralis
investigentur , cognoscantur ac Comitatui refe-
rantur, ubi obtentis super eo Testimonialibus,
quod fundo sufficienti provisi sint, adsit etiam
congruu8 intertenendo Religionis exercitio nu-
merus, DominuB Terrestris nonnisi convenientem
fundum intra villannm, vel cespitalem pro Eccle-
sia, Ministro et Schola, adsignare tenebitur, Com-
munitates autem Catholicae alI erectionem vel
dotationem similium Ecclesiarum , vel -Schola-
rum sumtlbus seu operis currulibus, seu manua-
libus concurrere nulIQ ratione obligabuntur,
quod ipsum etiam ex parte Dominorum terrestri-
um, acComunitatum Evangelicarum relate ad Deo
erigendas Ecclesias aut Parochias Romano Cn-
tholicas observabitur, jure Nobilium aut Domi·
norum terrestrium Evang('licorum quoad intro-
ductionem liberi religionis exercitii, erectionem
item aut restaurationem Templorum et Parochia-
rum semel pro semper pro irrestricto et illimita-
to declarato.
3. Ín sequelam liberi Religionis exercitii
E\'angelicis competentis, seu sint hi opifices, aut
s1terius cuiuscunque status et conditionis bomi·
nes, non attentis etiam privilegiis coehalihus.
nec ad Missae Sacrificium , nec ad Processiones,
neque ad alias Cerem'lnias, et Actus Religioni
suae Contrarios ullo titulo, ullisque mqlctis adi-
144:
gantur , auc datias cuiuscunque nominis hoc ti-
tulo praestandas compellantur.
4. Evangelici utriusque Confessionis in iis
quae ad Religionem pertinent, unice a R_eligio-
nis suae 8uperioribus dependeant,ut autem haec
gradualis in re Religionis 8uperioritas suo certo
ordine consistat ,reservat sibi sua maiestas 8a-
crat. tam relate ad coordinationem praedictae
Superioritatis, quam et reli9-uas disciplinae par.,.
tes, intacta caeteroquin Rebgionis libertate, eum
stabilire ordinem, qui communi virorum eiusdem
Religionis tam 8aecularium, quam Religionis mi-
nistrorum consensione, ma~ime congruus re-
putabitur.
Hinc sua ~ aiestas Caes. Regia pro suprema
Inspectionis sibi competentis potestate, Evange-
licos utriusque Confessionis ulterius audiet, at-
que una curabit, ut hac in re certus, principiis-
que ipsorum Religionis accomodatus ordo con-
stabiliatur , interea vero statuitur , ut Canones
circa Religionem per 8ynodos suarum Confessio·
num suo modo conditi, in quorum nempe actuali
usu consistunt, et deinceps ratione per hane le-
gem definita eonuendi, neque per dicasterialia.
mandata nec per regias absolutiones possint al-
terari ; liberam proinde illis futuram non modo
Consistoriorum quorumvis celebrationem, sed et
8ynodorum, praevie tamen tam quoad numerum
Personarum ad illas concnrrentium, quam etiam
objeeta ibidem pertractanda per suam Maiesta-
tem Regio apostolicam de casu ad casum deter-
minandam l ad locum quem ipsi praevio Altefa.-
 i45
tae Suae Maiestatis adsoDsu delegerint, CODVO-
cationem, ita tamen, ut I1d has SuperintendeI1tia-
rum Evangelicor . m unius aut alterius Confessio-
nis Synodos praeviae, ut dictum Suae Maiestati
inainuandas. Si altefatae Suae· Maiestati ita. vi··
sum fuerit, Regium quoque hominem sine Reli-
gionis discrimine , non quidem pro directione
aut praesidio , sed solum pro Inspectione admit-
tere teueantur, Canonesque et Statuta taliter con-
dita, non nisi postquam Superinspectionem Re- .
giam transiverint, et aprobationem obtinuerint,
robur sortiantur firmitatis, salva alioquin in
omnibus Supremae Regiae Inspectionis, via le-
galium Regni Dicasteriorum exercendae, pote-
state, salvis item reliquis Juribus altefatae Suae
Maiestatis airoa Sacra Evangelieae Ecclesiae utri·
usque Confessionis competentibus, quibus summe
fata Sua Maiestas praejudicium aliquod inferri
nullo unquam tempore patietur.
n. Scholas quoque tam Triviales , quam
Grammaticas, non solum quas habent, retinere,
sed 'et novas: ubicunque iis necesse virum fuerit,
prout et altiores accedente tamen praeviae quo
ad hasce assensu Regio erigere, ibique Ludillla-
gistros Professores, Rectores, Subrectores voca-
re et dimittere, numerum eorum augere vel mi-
.nuere, nec non Directores seu Curatores Schola-
rum quarumvis tam locales qU'am Superiores et
Supremos e suae Confessionis hominibus eligere,
rationem, normam, et ordinem docendi, atque
discendi, (salva Suae Maiestatis quoa~ Schola8
etiam hasce Regiae Supremae Inspectionis, uti
10

• I
H6
praemissum est ,via legalium Regni D~C&Bterio­
r.um exeroendae protestate) ordinare, futuris
sempor temporibus lioeat Evaogeliois utriusque
Confessionis, ooordinatione tamen literariae 10-
stitutionis, erga demissam SS. et 00. propositio-
nem, per Suam Maiestatem determinanda, ad
has perinde Scholas , huc tamen haud intellectis
Religionis . ohiectis, quae cuivis Religioni pro-
pria manere debent, extendendll. Studiosis prae-
terea ipaorum, non modo Benefactores ipsorum
pro recipienda :;tipe et adiuvando ministerio tuto
accedere, sed etiam studiorum causa peregre ad
Academias exterorum sin.e ullo impedimento
proficisci, eaque quae sibi constituta habent, sti-
pendia percipe permittuntur, Libros porro tam
symbolicos, quam Theologicos et ad pietatis
ex~rcitium spectantes sub inspectione peculia-
rium per ipsos eonstituendorum, ao Consilio Re-
gio nominetenus referendorum Censorum suae
Confessionis, libere typis exeudi fa-cere, ea ta.-
men lege admittantur, ut nulla in Religionem
catholioam s,commata, vel Sarcasmi libtis hiB in-
serantur, onere responsionis quoad eodem soom-
mata, vel sarcasmos imprimi admittentes man-
suro; ordinatione item Regia, ut librorum no-
vius excussorum tria semper Exemplaria via R.
Locum. Consilii Suae Maiestati submittantur, ad
hos etiam Libros extensa. -
6. Solutio stolae aut LeotiClws hactenus per
Evangelicos Parochis Catholicis et Ludimagi-
stris, aut aliis Ecclesiae servitoribus, seu in aere
parato, seu in naturalibus, seu in laboribus prae-
 '147
- stita, in posterum ex integro ce8set, et a trime.
stri publicationis articulorum praesentis Dietae
computando, nllspiam amplius exigi valeat, nisi
Evangelici opera diétorum Parochorum sponte
uBi fuerint, quo oasu pro illis aotibus stolal1\
cum oatholiois aequalem deponere tenebuntur.
Quonam autem modo Catholiois Paroohis pro
amissis hisoe reditibus resaroitio praestanda dit,
desuper Consilium Locnmtenentiale audietur,
una vero illis signifioabitur, nunquam Suam
MaíestBtem ad id aooeSlmram, ut huius indemni-
sa.tionis titulo-, aut oontribuenti populo, aut
Aerario regio Camerali quidpiam oneris adore-
scat. OccBsione autem erectionis aut reparatio-
nis Templorum. Paroohiarum aut Scholarum,
nec Catholica Plebs Evangelicis, nec evangelica
plebs catholioae manuales aut currules operas
dare obligetlJr, eatenusque initi contractus pro
cassatis habeantur.
7. Ministri utriusque confessionis Evange-
lioi aegrotos et captivos suae Confessionis adhi-
hitis solitis policiae cautelis libere semper et
ubique visitare, ad mortem praeparare, ac ad
supplicium condemnatis, publice etiam in loco
supplicii, quin tamen ad concionom dicant, as-
sistere poterunt, Sacerdotibus autem Romano
Catholicis dum per aegrotos, captivotl et oondem-
natos ad vooat.i fuerint, accessus adhibitis soli-
ns polit.iae oautelis, nulla. ratione denegetur.
8. Quoad officia publioa tam maiora,
quam minora statuitur, ut illa Patriae filiis de
Republica Hungarica bene meritilI , ac requisitas
l')·
148
per legem qualitates habentibus , nullo interpo-
sito Religionis discrimine conferantur.
9. Evangelici etiam a depositione juramenti
decretalis quoad clausulam (Beat~m Mariam
Virginem, Sanctos et Electos Dei) immunes de-
clarantur.
10. Fundationes Evangelicorum pro Eccle-
siis, eorumque Ministris l Scholis iten'l cuiuscun-
que nominis, Dosocomiis, orphanotrophiis et qui-
buscunque pauperibus vel Juventuti Augusta-
nae et Helveticae Confessionis constitutae, aut
in posterum constituendae, prout etiam Eleemo-
sinae ab iisdem nulla ratione eximantur, nec e
maJ,1ibus et administratione eorum uJlo suh prae-
textu eximantur; <1irectio praeterea harum fun-
dationum Hs de ipsorum medio, quibus de recto
ordine competit, salva et illibata relinquantur j
iUae vero fundationes quae Evangelicis utrius-
que Confessionis sub ultimo Regimine nefors
ademptae fuissent, iis illico restituantur, super-
inspectione Regia ut hae fundationes ad mentem
fundatorum administrentur, ac dispensentur, ad
easdam quoque extensa.
f f ~ Universae causae matrimoniales Ev.an-
gelicorum utriusque Confessionis, propriis ipso-
rum Consistoriis dijudicandae relinquantur, Sua
tamen Maiestas Sacratissima pro Regio suo mu-
nere auditis ipsis Evangelicis utriusque Confes-
sionis , congruam praevie initura est rationem,
non modo ut ad omnigenam litigantium partium
securitatem CODsistoria. haec debite organillen.
tur, .ed et principia ipsa, juxta quae Consistoria
 t49
haec suo tempore causas matrimoniales dijudi-
(landas habebunt, fine- inspectionis et Connrma-
tionis sibi exhibeantur. Interea autem causae
hae matrimoniales judicabuntur secundum prin-
(lipia posterioribus his annis vigentia per fora
tJaecularia, quippe iri Comitatibus et Districtiby,s
foro proprio judiciario provisill, per "Sedes eo-
rundem jurliciarias, in liberis autem ac regiis et
montanis civitatibus cöram eorundem magistra-
tus salva ad Tabuiam Regiam ac pro re nata etiam
ad Septemviralem Apellata, eo tamen per ex:'
pressum subnexo, quod divortii sententiae non-
Disi quoad efFectus civiles ubique pro validis ha-
beantur, Episcopos autem ad agnoscendam huius-
modi vinculi nullitatem, illamque ad catholicu
extendendam obligare nequeant. Quantum ad
dispensationes, in gradibu8 lege Patria prohibi-
tis secundum Principia vera Evangelicorum per-
missis, eosdem Evangelicos sua maie&tas sacratis-
sima necessitate huiusmodi dispensationum,
quippe in tertio vel quarto 'gradu, quemadmo-
dum jam antea per piae memoriae augustum Im-
peratorem et Regem Josephum II. fratrem suum
desideratissimum constitutum erat, apud se quae-
rendamm semel pro semper eximit.
12. Evangelicis utriusque Confessionis penes
conditae hac ratione ac perpetuo dnraturae Legie
provisionem circa liberum Religionis suae exer-
citium, 'coDservationcm item Templorum, Scho-
larum et Parochiarum suarum nec non Fuudatio-
num omni ra.tione secuns redditis, pro ampliu8
confirmanda inter ilIos ac Romano Catholicam
150

Religionem proütense8 Regnicolas pace et con·

cordia atatuitur, ut quoad proprietatem dictorum
Templorum, Scholarum, Parochiarum et Funda·
tionum, (Salva tamen quoad fundatione& Szir-
maianam et HrabovBzkiallam uti et Abafúanam,
in quantum mam probis fulcire p08Bent, pro
Evangelicis praetensione) Status posBessionis
actualis, utriuque pro Cynosura ea ratióne adsu.
matur,ut fundationes Catholicorum pro Catholicis,
Evangelicorum autem pro Evangelicis deinceps
convertantur, adeoque non modo ab ulteriori
harum repetione pro futuro ab utrinque prae-
Boindatur, verum etiam nullae unquam deinceps
quocunque sub praetextu admitti posBint, Tem-
plorum, Scholarum, Parochiarum occupationes,
illos áutem qui talium violentarum occupationum
Be reos fecerint poena 600 florenorum, ungarica-
lium art. 14. f647. s.ncita roaneat.
{3. Cum transitus a Cátholica Religione ad
alterutram ex Evangelicis in sensu Pacificatio·
nis receptie, Catholicae Religionis Principüs ad-
versetur, ne ie temere fiat, occurentes eiusmodi
C&sus ad Suam Sacrat. Maiestatem referendi ve-
nient; injungatur praeterea sub severa poena
ne quiscuncque demum uUum Catholicum ad.
amplectendam Religionis Evangelioae Profes8io-
nem quocumque praesumat allicere medio.
14. Iam superiuB declaratum est Jura haec
Evangclicorum lIoium intra ambitum Regni Hun-
gariae amum habere vigorem , Regna proinde
Dalmatiae Croatiae ·SlavoDiae in uJteriori mu-
aicipalium suarum Legum UBU reliquantur, adeo-
 Uít, ,

que Evangelici intra eorundem Regnorum limi-

tes, nec bonorum, neo officiorum sive publico-
rum, sive privatorum sint capaces; liberum ta-
men maneat Evangelicis Augustanae et Helve-
ticae Confessionis avita sua jura possessionaria
in medio etiam eorum Regnorum ordinaria via
juris revindicare, in quae si posset"sionem aliquam
adepti fuerint, Sua Maiestas sibi resen'at de
eorum Indemni8atione providere, praeterea illae
aJiquot in Slavonia inferiori possessiones partim
augustanae partim Helveticae Confessioni ad-
diotae ultro etiam non modo nulla ratione mo-
lestentur, sed et in libero Religionis Exercitio,
ea qua nunc perfruuntur ratione ultro relinquan-
tur; denique Commercii aut Fabricarum causa
liberum maneat Evangelicis· utriusque con fes-
sionis Domicilium jure locationis, adeoque
absque ulla seu nobilitaris, seu civilis Fundi
proprietate ibidem sumere.
15. Proles e mixti matrimoniis, quae !lemper
coram Parochis Catholicis iueunda erunt quibus
tamen impedimenta quaepiam quocunque sub
praetextu in oontrarium pon ere oautum esto,
susceptae et suscipienuae, si pater Catholicus
fuerit illius Religionem sequantur, si vero Mater
fuerit Catholica tunc nonnisi Proles masculae
Patris religionem sequi possint.
16. CausBe matrimoniorurn tam eorum, quae
- jam tempore· quo ilJac inita sunt, mixta erant,
quam et eorum quae per transitum alterutriu8
Partis a Sacris Evangelicis ad Sacra Catholica
mixta efFecta essen t oum utrobique de veri nomi·
 nis SIlCrll.mento agatur, sedibus Catholicorum
Bpiritualibus deferuntur.
17. Festivitates Catholicorum nunc usitatas
quoad Forum externum non tamen in privato,
ubi praeter strepitosos quivis alii, Labores peragi
poterunt, ad evitandas publicas OfFensiones
Augustanae et Helvetieae Confessioni addicti ob-
servandashabebunt, eo adllito, ut Dominis Ter-
restribus cunctisque Patribus familias, Bub
actioni Fiscali interdictum sit, subditos ac ser-
vitores suos, seu EvaI)gelicos, seu Catholicos ab
observatione Festorum, suiqueritus ac devotionis
impedire, ' .

D. 1191: ~n. 1844: 3. 1848: 20. törv,

('E. l'l'lldeletei.

Az elöbbi czikkben ismertetett 1791. 26. t.

czikkelyre következő 27·ik czikkben a nem egy.
görögöknek biztosittatik szabad vallásgyakorlat,
jószágbirhatási és közhivatal viselhetési képesség
és pedig kivétel nélkül mindenütt tehát Horvát-
8 Tótországban is. Ezen 27. t. ez. igy azólI :
Sua RApost. Maiestas clementer annuere
dignatur ut Graeci ritus n. un. Regni incolae in
Regno hoc jure civitatis. donati, sublatis in con-
trariulD ~anciti8 Legibus, in quantum hae ad
Graeci Ritus non unitoB se referunt ad instar
aliorum Regnicolarum -- acqirendorum ct pos-
sidendorum honorum, ac gerendorum omnium.

-
 fI,3
Officiorum capacea in R. Hungariae, Partibus"
que n.dnexis sint. J uribus caeteroquin R. Maies-
tatis circa negotia cleri, Ecclesiae, Religionis,
cuius exercitium plene ipsis liberum erit, Funda·
tionum, Studiorum ac Juventutis educationis,
Don minus Privilegiorum ipsorum, quae funda-
mentali Regni Constitutioni non adversantur
prout Maiestas Sacr. a gloriosae Memoriae maio-
ribus suis aecepit, ita eidem altefatae Reg. Mai·
estati porro quoque in salvo r~Iietis.
Azonban törvénytud6saink öszhangzó véle-
ménye oda terjed, mikép e ezikkelyt alaptönJA-
""'!jeink közé nem számíthatjuk, miután az ezeknek
kellékeil.el nincsen ellátva.
Es ezen jogérzet folytán hason16 tekintet
alá jön az 1848. or.gyülés XX. tör. cz. is, mely az
tinitar':a hiifelekezet vallásszabadságát alapítja
meO'.
o Megjegyezvén még mikép az 1844. 3. t. cz.
által az 179f. évi 26. t. cz. némelyekben módo-
sittatott.
Ez okból szükséges, hogy me~smerteesük
mind az 1848. 20., mind az t 844. 3. törv. ezik·
kelyeket.
Az 1844. 3. t: ez. igy szó11 :
A bécsi és linezi békekötések alapján az
1791: 26. törvény következendőkben Mvittetik
8 illetlSleg módosittatik :
fo t. Kijelentetik, hogy azok, kik i8 éves
koruk eléréséig az Evangelika Vallásban nevel·
tettek, a NlSszemélyek pedig férjhezmenetelők
után, habár még ezen idők ort el nem érték is,
{54
sem magok, sem mar~dékaik, vallásos kérdés
alá többé nem vétethetnek.
2. §. A jelen törvény kihirdetése után ke-
letkező azon vegyes házasságok is, melyek evau-
gelikus lelkipásctor ellStt köttetnek, törvényesek.
3. §. Azon vegyes házasságok, melyek ró-
mai Katholikus és az Evangelikll vallás ·bárme..
lyikéhez tartozó felek között az 1839-ik évi Mar-
tius ilS-ik napjától kezdve, a most folyó {844·ik
évi November tO-ik napjáig köttettek, és nem
római katholikus, hanem az evlÍ,nge)ika vallás
bármelyikének lelkipásztora által adattak össze,
törvényesittetteknek jelentetnek ki.
4. §. Az illető törvényhatóBá.gok kötelesek
a jelen törvény kihirdetésétő) számitandó egy év
alatt ily házasságokat hitelesen öllszeiratni j az
összeirást a felek és maradékaik jövő biztositlha
végett levéltáraikba betétetni, s mennyiben a há·
zasságok az illető egyházi anyakönyvbe beirva
nem lennének, ezen anyakönyvbe beiratni.
5. §. A római Katholika vallásból ali evan-
gelica vallások bármelyikére leendlS átmenet ese-
teit illetőleg rendeltetik:
6. §. Az átmenni kivánó ebbeli szándékát
önmaga által választott két tanú jelenlétében
azon vallásbeli lelkipásztor elött, kinek egyházi
Községéhez addig tartozott, nyilatkoztas8a- ki.
7. §. ~:aen elsiS kinyilatkoztatástól számi-
tandó négy hét eltö)te után ugyanazon, vagy
más, szinte általa meghivott két tanú jelenlété-
ben, ugyanazon egyházi Községnek lelkipásztora
előtt, újolag nyilatkoztassa ki: hogy átmeneti el-
 tökéleU sdJJdéka mellett továbbá is megmara-
dott.
8. §. Az átmenni akaró mind ~ls{)., mind
'-. .
m4sod izbeni nyilatkozt ta felől azon lelkipász-
tortól, ki ellStt átmeneti szándéka iránt nyilat-
kOllott, mindkét izben külön-külön bizonyságle-
velet kérjen.
9. §. Ha a lelkipásztor a kivánt bizonysá.g-
levelet akár a 6· ik akár a 7-ik §f.ok esetében
bármi oknál fogva azonnal ki nem adná: mind
az első mind a másod izben tett nyilatkozat felöl
bizonyság-levelet a jelen volt tanúk adjanak.
10. §. Az átmenni akar6 a 8-ik vagy 9-ik §
rendelete szerint vett bizonyságleveleket azon
vallásbeli leIkipáElztornak, mely vallásra által-
menni szándéko~ik, bemutatván, ez által az át-
- menet egy vallásról a másikra teljesen befejezte-
tett. --:- Ezen bÍ700yságlevelek előmutatása nél-
kül azonban az 1'~ tmenet meg nem történhetik.
fl. § A megtörtént átmenetek esetei az il-
lető püspöki hivatalok által a helytartó tanács
utján tudomás végett félévenkint fognak Ó Fel-
ségének bejelentetni.
. A legujabb 1848: 20 t. cz. pedig következó-
leg szól: '
i. §. Az unitária vallás törvényes bevett val-
lásnak nyilvánittatik.
2. §. E hazában törvényesen bevett minden
vallásfele,kezetekre nézve különbség nélkül töké-
letes egyenlőség és viszonyoeyg állapittatik
meg.
3. §. Mi.den be.vett vaHásfelekozetek egy-.
11)6
házi és iskolai szükségei közálladalmi költségek
Jiltal fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkal~
mazásá.val a lJ)inisterium az illeM hitfelekezetek
meghallgatásával a közelebbi tör~nyhozá.s elibe
kimeritlS törvényjavaslatot fog elöterjeszteni.
. 4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba
járhatás, valláskülönbség nélkül mindenkinek:
kölcsönösen megengedtetik.
Ö. §. A ministerium rendelkezni fog, hogya
bevett vallásokat követő katonák saját vallásu
táoori lelkészekkel láttassanak el.
6. §. Az 1841:: 3-ik törfJhI,y~ikknek rende-
lete a ~örögnem egyesült vallásuakra is kiter-
jesztetIk..
7. §. Ha valamely község görög szertartásu
1 akosainak bár nagyobb része fogja jövendőben
hitvallását megváltoztatni, - ily esetben a köz-
ségi egyház az e16bbi valláson hátramaradt la.-
kosok birtokában hagyandó; - a mennyihen te--
hát a legujabb időkben is hasonló esetek köz-
igazgatási tárgyalás alatt volnának, azok a fe-
~ebbi elvek szerint l~sznek elintézendők ; de ezen
törvényelveinél fogva jelen állapotot vissllaha-
tólag foglalások által háborittatni meg nem en-
gedtetik, - s azért, a mely egyházak iránt folyó
évi január els6 napjaig vagy kérdés nem támasz-
tatott, vagy közhat6sági elintézés jött közbe
azok kérdés alá többé nem vétethetnek.
8. §. A g6rög nem egyesülteknek vallásbeli éa
iskolai ögyeik iránti intézkedési joga is az á11a-
dalom felügyelése mellett ezennel biztosittatván,
e czélb61 a magyar felcllSa miniaterium lehet6
 157
legrövidebb idö alatt, mindenesetre pedig a leg-
közelebb tartand6 országgyülése előtt, egybehi-
vandja az összes felekezet által választand6 egy-
házi gyülekezete L, (congret!8ust) melynek tagjai
addig is, mig annak 8zerkezete törvény által ren-
deztetni fog, ezuttal, a különböeő nyelvü népe8- .
ségre val6 tekintettel, oly arányban választan-
d6k, hogy az egyházi 08ztályb61 25, a világib61
7 b, s ezek közé a határőrvidékről 21> követ kül-
des8ék.

Ezek aZOn a1'aptör~ények, melyek hazánk-

ban a vallá8 gyakorlat 8zabadságának 8zente8i-
tésére 8zolgálnak. .
Láthatni mikép 68eink már 8zázadok előtt
hc58iesen é8 bölc8en vivtanak 8 küzdöttenek az
emberi8ég ezen leg8zentebb jogainak érvényesi- -<:,.
té8e m e l l e t t . . ,~ ~
Ez nem oly tény, mely megengedhetné, hog ~~ /"' ~
nemzetünk a poJgárisodá8 s felvilágosod f..,;,' ~
8zempontjáb61 Európában minden más nemz........ ~
ségeknek utána tétethessék vagy a legelmarad ~ I \~
tabbak közé soroltathas8ék. ~I :~!
Alkotmányoz6 gyüJé8ünknek s követke <i
or.gyülé8einknek sze.nt kötele88égük leend e di lS
pályán tovább haladni, és a vallás szabads \;
J I. .-
SI
t:: f
érdekében még mind azt megtenni , mi mé. ~
abból má8 felekezetekre nézve is hiányzanék. .x . I, ~~.t;.
szabadság müve csak akkor lehetend tökéletes, ~--ff
ha a vallás szabadság átaláno8 leend minden
korlát 8 kivétel nélkül. ,

JI L b Google
 öTÖDIK FEJEZET.
As ons'g fflnetleuégér61, öDillúáról
• pollttkai J~l
Az. 1'191: 10. 12. 13. 19. t. ez. tdspJá...
Ezen törvényczikkelyek nemzetünk f'ügget-
lenségének, politikai, törvényhozási és birásko-
dási önállásának biztositását tartalma.zzák és
alapitják meg. Elég nagy fontosságu okok, hogy
ezen nemcsak nemzeti jogbiztosságunk , hanem
összes nemzeti jövönk s mind szellemi, mind
anya.gi kifejlődésünk valódi föbiztositékait B esz-
közeit a. lehető legtökéletesebben ismerjük.
Tartalmuk következ6 :
1191. 10. t. Cl.
A 10. ez. megalapitja, hogy ámbár az t 723.
f. 2. t. cz. a nMg örökösödését Magyarországban
s réezeiben is megalapitván, ott is ugyanaz lenne
hivatva ~z uralkodásra, ki a többi örökös elvál-
hatlanul összekapcsolt tli.rtományokban j mind a
mellett Magyarország kapcsolt részei~el 8f5abad
 159

·orBzdg l~yen és összes kormányzatára nézve

független, DZ a. alá. nem rendelve semmi más
népnek vagy or8zágnak, hanem 8aját léttel 8 al·
kotInlÍllynyal birván; következ6kép a törvénye-
sen megkoronázott fejedelmei által jelenben mint
jövőben mindig nem a többi tartományok módjdra,
hanem saidt tÖTvényei és szokdsai szerint az f 715.
3. és 174]. 8. ff. t. ezikkek rendeleteként kllf-
mányzand6 és országland6 legyen.
Jt~redetileg - latinul - e .cz. igy I!Iz611 :
Art. 10. De t'ndependentia Regni Hwngariae,
parti'Umque eidem annexarum.
Ergademis8am SS. et 00. Regni proposi-
tionem sua quoque Maiestas Sacr. benigne agnos-
cere dignata est, quod licet Buccessio 8eXU8 foe-
minei augustae ~omus austriaeae per art. f. 2.
i 723. in Regno Hungariae part. eidem annexis
I'tabilita, eundem quem in reliquis Regnis et di-
tionibus haeereditariis, in,et extra Germaniam
sitis, juxta stabilitum successionis ordinem inse-
perabiliter et indivisibiliter posBedendis, Princi-
pem concernat, Hungaria nihilomimus cum par-
tibus annexis sit Regnum Iiberum~ et relate ad
totam legalem Regiminis formam (huc intellec-
tis quibusviB dicaBteriiB Buis) independens, i. e.
nulli elteri Regno aut populo obnoxium, 8ed
propriam habeuB consiBtentiam et con8titutionem
proinde a legitime coronato haereditario Rege
8UO adeoque etiam a 8ua Maje8tate 8acrat. suc-
ces8ioribusque eiuB Hungariae Regibus, propriis
legibus et CODBuetudinibus Don vero ad normam
160
aliarum Provinciarum dictantibu8 id art. 3. 1715.
8 i fo t 741. regendum et gubernandum.
Az e törv•.czikkben hazánk önálló s függet-
len kormányzására való. tekintetből hivatkozott
tör\"ények némelyikét (1715 : 3 t. ez.) már fent
közlöttük, némelyet (1741: 8) lejjeb fogunk meg-
ismertetni, és itt mo8t különösen az oly nagy foy.-
tosságú t 741 : l i czikkelyt kell bemutatnúnk. E.
ez igy szól:
"i. §. Ö Felsége kegyelmesen elhatározá. azt
is, hogy t. i. az országnak dolgait és ügyeit mind
bent a honban, mind azon kivül magyarok által
elintéztendi s elintéztetni eszközlendi,
(Quae insimul id quoque clementer resol-
vit, quod nimirum Res et Negotia Regni tam
intra quam extra Regnum .per Hungaros tracta-
bit, 'tractarique faciet.)
2. §. Annál fogva királyi uuvarában is, azok-
ban, mik areIÍ. ruházott legfelsőbb hatalom kö-
rébe tartoznak, magas itélete s kir. hivatása
szerint hű magyar tanlÍcsosai segélyével s taná-
csával élni fog.
(Ac proinde, in Augusta quoque Aula sua,
in his quae a. eoneessa Ilibi suprema Protestate
dependent, pro altillsimo judicio, Regioque mu-
nere suo, fidelium consiliariorum suorum Hun-
ga.rorum opera. et consiliill utetur. )
3 §. Sőt midön fQntosb teendök jövendnek
e16, az ország Primását és Nádorát, másokat is az
országo II zászlósokból, és Horvát-, Tót., Dalmá.t-
ország bánját, főkép midőn azon országok dol-
gai és közbiztosslÍga forog szön) egen, fönséges
 161
jelenléte elébe hivatandja, ~s az ügyeket ekkép
közlendi velök;
(Imo dum magis ardua negotia pertra-
ctanda occurrerint, Regni Primatem et Palati-
num, aliosque e Regni Proceribus, et Regnorum
etiam Dalmatiae. Croatiae, Slavoniae, Banum,
dum praesertim de rebus. Securitateque eorun-
dem Regnorum agendum roret, in Augustam suam
Praesentiam advoeari curabit, talismodique ne-
gotia cum illis conferet)
4. §. És a magyar nemzetből magába biro-
dalmi ministeriumába is alkalmazni fog.
(Et ad ipsum etiam Status ministerium Na-
tionem Hungarum adhibere dignatibur.)
5. §. Bent az országban pedig, mindilD poli-
tikai és ezen ország közállapotját illető ü.gyeket,
az orsaág törvényei által megállapitott módosi-
táeok szerint jövőben i~ a királyi helytart6tanács
által végeztetendi, mely mindenesetre az f 723.
10 l. tör. ez. által kijelölt hatáskörében és önál·
lásában fentartandó.
(Intra Regnum vero, Politica quaevis, et
publieum eiusdem Regni Statum concernentia
negotia. stabilita per Leges Regni modalitate,
medio Regii Loeumteneniialis .consilii (in ea.
quam art. 10 l. f 723. eontinet activitate ac Inde-
pendentia utique conservandi) expost quoque
rite per traetari faciet.)
6. §. A bekövetkezendő üresedés eseteiben
pedig, ugyanazon kir. helytartótanácshoz, az or-
szág minden részeiből alkalmas férfiakat, az or-
ff
 162
8zág dolgaiban s alkotmányában otthonos s bir·
tokos magyarokat. fog alkalmazni.'
(In Becuturis autem vacantiarum casibus, ad
idem Regium Locunt. Consilium, et omnibus
.Regni partibus viros idoneos, rerum et constitu-
tionitl Regni guaros, possessionatos H ungaros
a8sumet.) . ,
1791. 12. t. ez.
A 12. t. ez. Magyarország' törvényhozói EJ végre-
hajtó~·
hatalmának önállását szentesiti, t) követke-
tőleg: Magyarországban li kapcsolt részeiben a
zörvényhozatal, eltörlés s magyarázat hatalma.
egyeclül a törvényesen megkoronázott fejedelmet és
az országgyülésen törvényesen összlfjött ország rend-
jeit közösen illeti, s azonkivül az nem gyakorol-
ható; mit ő felsége elismer, s nyilvánitja, hogy
a rendek ezen jogát sértetlenül megtartandja, 8
azt mint öseitőlátvette litódjaira is bántatll:\nul
átszállitandja, biztositván az ország rendjeit,
mikép !Íz országot s kapcsols részeit rendeletek
u. n. pútensek által, melyek ugy is az orszó..qnak
semmi bt"rósdgánál el nem fogadhatók, sohasem kor-
mán'!Jozandja;' a· pátensek kiadását csak azon
egy esetre szoritván, midőn oly ügyekben, ,me-
lyeka törvényekkel ugy is öszhangzásban vannak,
kellő sikerrel a kihirdetés máskép nem eszközölhe-
tő. Következéskép szentesittetik az is, hogya. tör-

I) Azon nemzéti jogok, melyek ezen törvényhozá.si

hatalomból folynak, az országgyülélii vagy is tllrvényhoz6.
hatáskörben központosulnak.
 163

vénykezés m6dja, mint aza törvényekben meg-

alapittatott, vagy fog alapittatni, a király által
meg nem változtattatik, selD az itéletek végre-
hajtása kir. parancsok által nem gátoltatik, sem
mások által meggátoltatni nem engedtetik, sem
bir6i hatóságok törvényes itéletei meg nem fog-
nak változtatni, sőt a király vagy más politikai
hatóság tülülvizsgálata alá sem fognak vonatni,
hanem az eddig hozott s jövőben hozandó tör-
vények , elfogadott országos szokások szerint
fog az igazságszolgáltn tás, a yalláskülönbség
nélkül kinevezendő biróságok által gyakorol-
tatni, és a végrehajtó hatalom a királyi felség
által csak a törvények értelmében kezeltetni.
Eredeti szövege ez :
Art. 12. De legislativae et executivae potes-
tatia exerct"tio.
Leges ferendi, abrogandi, interpretandi Po-
testatem in Regno hoc Hungariae Partibusque
anncxis salva art. 8. 1741. dispositione, legitime
coronato Principi et SS. ac 00. Regni ad comitia
legitime confluentibus, communem esse, nec
extra illa exerceri posse, Sua Majestas sacratis-
sima ultra ac sponte agnoscit, ac se jus hoc Sta-
tuum illibatum conservaturam, atque prout illud
adivissuis maioribus acceperat, itá etiam ad
augustos suos Successores inviolatum transmis-
auram benigne declaravit, Status et 00. securos
reddens, nunquam per Edicta, seu sic dictas Pa-
tentales, quae alioquin in nullis unquam Regni
judlciis acceptari possunt, Regnum et partes ad-
nexas gubernanda fore, expeditione Patentalium
11*
 164-

. ad eum duntaxat oasum reservata, ubi in rebus

legi alioquin conf'ormibus, Publicatio debito
cum efFectu, hac unica ratione obtineti valeret.
Proinde
l''lorma Judiciorum lege stabilita aut stabi-
lienda, authoritate regia non immutahitur, nec
legitimarum Sentl!ntiarum exeeutiones, mandatis
impedientur, aut per alios impediri admittentur,
nec Sententiae legitimae fororum Judiciariorem
alterabuntur, imo nec in Revisionem Regiam,
nec ullius diclllllterrii politici pertrahentur, sed
secundum conditas hueusque, aut in futurum con-
dendas Leges, receptam Regniconsuetudinem,
Judicia per JudiceB absque discrimine Religio-
nis deligendo8 celebrabuntur, exeeutiva autem
Potestall, nonnisi in sensu legum per Regiam
Maiestatem exereebitur. .
. Az itt idézett 1741. 8 t. azt réndeli, hogy
Magyarország s kapcsolt részei KK. és' Rendei-
nek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei s
kiváltságai, nevezetesen melyek a H. J. K. r. r.
9. ez. s f 723. 6. czikkében az adómentességre
nézve foglaltatnak (az iránt, hogy a többi. tar-
tományok módjára ne kormánvoztassanak az
1715. a. t. cz. által már ugy is biztositva levén,)
a kir. hitlevél azon záradéka alá de usu et 'intel-
lectu leyum vonhatók semmikép sem lehessenek."
1791. t3. t. ez.
. A 13,·t. ez. az országgyülés tartásának id6zsa-
káról szól ekkép: Az országos törvéDye~ s neveze-
tesen az 16b5.14.49i 171.5: és 1723.7. ez. értel-
 165

mében, minden 3 esztendőben, vagy ha az or-

8zág java és 8züksége ugy kivánná., előbb is hi-
vattl18ék össze; gondoskodván ő felsége jövőre.
is, hogy akir. propositiók tárgyalása után, az
ország rendjeinek sérelmei minden orszá.ggyü-
Iésen valósággal és mulhatatlanul orvosoltassa-
nak, és minden or.gyülés törvényei pontosan
végrehajtassllonak.
Latin szövege ez :
Art. 13. De p(m:od,'ca Diaetarum celebratione.
Singulo triennio, aut publica Regni utilitate
et necessitate exigente etiam citius, ad exigen-
tiam sancitarum superinde Regni Legum; sig-
nanter 1655.49. 1715. 14. 1723. i. hic loci re-
novatorum, per Majestatem Reg. generalis Regni
diaeta indicetur, ad quam Status et 00. citra
omne ponendum impedimentum comparituri,
diaetaliaque negotia legali- cum libertate per-
tractaturi sunt. Ut nutem pertractatis debite pro-
positionibus regiis, cuncta justa gravawina uni-
versorum Statuum et 00. Regni in qualibet diaeta
efi'ective et inomisse tollantur, legesque in sin-
gula diaeta eondendae exaete effeetuantur, et
effeetuari proeurantur, Maiestas Regia futuris
etiam quibusvis temporibus, vi muneris sui Regii
curatura est.
Érdekei az 1655. 49. t. ez. mely igy szóll :
Siquidem Conventibus Regni generalibus artieu-
larem triennis terminum excedentibus. tam diae-
tales contributiones cessent, quam pericu1is et
Iravaminibus pluribus et majoribus Regnicolae
circumveniantur et agraventur, ac exinde tracta~
166
tus quoqtie diaetalesnon sine taedio et molestia
Suae Maj. ac profusione expensarum totius Regni
solito longius protrahantur §. 1. 8S. et 00. om-
nium voto decernunt' ut juxta diplomatiscon-
ditionein secundam; et sancitos superinde arti-
culos Dietae pro conrnode et necessitate Regni
singulo triennio Regnicolis promulgatae cele-
brentur~
"Minthogy 3 évet haladó országgyülésnél
mind az or. gy. folyó adók megszünnek, mind a
honlakosok sérelmei s bajai összhalmozódnak,
minélfogva az országgyülési értekezletek is ő
felsége nem csekély bajára s a költségek emel-
kedésével szokottnál hosszabb időre kinyulnak j
i. §. A KK. és RR. közakarattal határozzák, hogy
a kir. hitlevél 2-ik feltétele s az iránt szentesitett
törvényczikkelyek értelmében az országgyülés
minden három évhen kellően kihirdetve megtar-
tassék."
Az {7f5. {4. t. cz. igy szól: Siquidem t'psa
gfmeralium comitiorum celebratio salutarium reZe-
vandm-um Regnigravaminum remedium eBset idcirco
statutum est ut modo in posterum Generalis
Regni diaeta quovis Triennio vel publica Regni
utilitate a.ut necessitate exigente etiam citius
celebretur.
. Minthogy maga a közországgyülés tartása
az ország sérefmei orvoslásának üdvös eszközéül
~zolgál; annálfogva határozatott, hogy: a közor-
8zá.ggyülés minden harmadévben, vagy ba az
orszá.g közjava vagy szüksége ugy kivánnlÍ_előbb
is tartandó légyen. .
 167

És e t. czikkek az 172:). 7. t. cz. által meg-

-erlSsittettek.
Az 1848. változatróllejebb teendünk em-
litést.
n91. 19. t. ez.
Az ország által megadandó adók és közse-
gélyek irántmegalapitja, mikép az ország rend-
jei biztosittatnak, hogy akár pénzben akár ter-
ményekben, akár ujonczokban álló subsidiumok
királyi önkény ákal sohasem vettetnek sem az
ország rendjeire, sem a nem nemesekre, sőt még
'az önkénytes ajánlás vagy más ürügy alatt sem
fognak országgyülésen kivül szorgalmaztatni,
- az 1715.8. t. cz.-nek, mely az i74i. 22. által
bövebben magyaráztatott, épségben meghagyá-
Bával - az állandó katonaság fenntartására
szolgáló adónak mennyisége pedig mindenkor
az országgyülésen az egyik országgyüléeről a
másikra fog meghatároztatni. '
Eredetileg igy hangzik :
Art. 19. De subsidiis et Oontributione.
'Non absimiliter et de eo plene securos red-
dere dignato. est sua sacr. Maiestas Status et 00.
Regni partiumque eidem annexal'um, quod sub-
sidia cuiuscunque nominis sive in aere sive in
naturalibus aut Tyronibus nec StatibuB et 00.
nec Ignobilibus regio arbitrio imponentur, imo
nec praetextu liberae obJationis, lut alio quo-
cuoque tituH> e~tra diaetam salva DispositiontJ
art. 8. 1715. per art. 22. 1'141. uberius deol.rati
Bollicitabuotur; quantitas vero contributionia
 168
pro intertentione stabilis militiae destinatae
semper in comitiis Regni ab una Diaeta ad aliam
determinabitur, reliquis etiam praecitati art. 8.
i 715. tenoribus in salvo relictis, ac ultro pro
confirmatis hillce declaratis.
Az e t. czikkelyben idézett törvények követ-
kezőleg hangzanak:
f 71 :l. 8. t. cz. 2. §. l\'1inthogy pedi~ maga a
nemesi insurrectio által az ország eléggé Ifleg
nem védhető, azért nagyobb és rendes katonaság
bels külföldiekből, mindenesetre tartandó lenne,
mi pedig zsold nélkül nem létezhet. ez pedig
adózás nélkül elő nem állitható ; annálfogva az
arra sziikségelt adó él! segélyek tárgya iránt az _
ország rendeivel az országgyülésen kellend ha-
tározni.
3. §. Hogyha peuig véletlen ellenséges be-
ütésnek rendkivüli esete adná elő magát; vagy
ha a véletlenül kiütő háboru tekintete az oly
nehéz dolog rendes tárgyalását meg nem enged-
né, ily esetekben nemcsak hasznos, hanem szük-
B'égesnek is találtatott, hogy a nádor, primás és
8 főpapok, ország bárói, .kir. tábla, megyék s
kir. városok a mennyire s minél nagyobb szám-
mal lehet, az ország határain belül s nem kivül
öSlZehivattassanak."
4. §. Kik tudomást nyervén oly véletlen
8zükeég okáról, s azt az ország java és Bzüksé-
gére elegendőnek találván, ilyadózásnak (nem
is más országos ügyeknek) tárgyában tanácskoz-
JtaBsanak és határozhllo8s8nak. ,

-
 169
Az utóbbiakat fólvi1l1gositó f 141. 22. t. ez.
igy szóll :
"Az {715. 8. t. cz. következőleg magyaráz-
tatik:
1. §. Hogy t. i. semmi más esetben, mint
csak ha vagy az ellenségnek véletlen betörése,
vagy egyenesen ez országot érts s lángoló bábo-
runak tekintete az országgyülés rendes össze·
jöttét gátolná, lehet az előbbi czikkben kijelölt
országos összejövetelnek helye."

Jegy%e'ek fI% 1791-ki fll.I"iJrfJényejre.

,
Ezen törvényeknek alaptön-ényi minőségé­
ről szinte nem lehet kétség.
Nag.v fontosságu s közjogi nyomatéku már
azon szükség, mely azokat előidézte, valamint
azon nemzeti érdekek is, melyek azokhoz kap-
csolvák.
Miután ugyanis Magyarországban ugyan-
azon örökösödési rend hozatott be, mely a többi
austriai tartományokban létesittetett, s miután
igyelválhatlan kötelékbe jöttek azok egymással,
természetes hogy oly kapcsolat alakult köztünk
B közöttük, mely sok tekintetben a jogviszonyok
közösségére mutatott. Nagy,on' könnyü lehetett
volna abból azon következtetés, hogy hazánk-
ban s a többi országokban a kormányzat, ország-
lás és' törvényhozás is közös és ugyanaz, tehát
hogy Magyarország önállással 8 politikai léttel
nem bir. Már pedig ez merően ellenkeznék mind-
azon nemzet.i 8zabad8ág~inkkal, melyek nemze-
170
tünk elidegenithetlen tulajdonai, melyek száza-
dokon keresztül minden fejedelmeink, magok az
austriai házb6li uralkodók által is szentesittettek
s melyekr61 a nemzet sem az austriai uralom el-
fogadásával sem az 1687. s 1723-ki örökö~ödési
rend helybenhagyásávalle nem mondott.
Elkerülhetlenül szükséges volt· tehát,hogy
mid6n a nemzet szabad akaratjából beleegye~é­
sét adván az austriai lelinyág örökösödésnek
Magyarországot illetőleg is ki terjesztésére, ezál-
tal a többi örökös tartományokkal való össze-
olvadás kül szine alatt némileg kétségek lehe-
tőségét idézte el6 nemzeti önálllisa iránt; más-
részt az uralkodó fejedelem, s ház, melynek ré·
szére történt azon áldozat, biztositást adjon a
nemzet alko,tmányos f"üggetlenségének fenmara-
dása iránt. Es ez történt a fent idézett alap tör-
vényekben.
Miután pedig ezek a nemzet lehetlS legna-
gyobb érdekei az alkotmá.ny legfőbb jogai kö-
rül forognak, természetes hogy az azokat szabá-
lyozó törvények alaptörvényeknek tekin tend lSk.
Ez azonban világosan i~ bizonyitatik az
1825: 3. törv. czikk által, mely határozottan alap
törvényeknek nevezt' az 1791-ik idézett törvényeket, ;-
és azokat ujra mint ilyeneket megerlSsiti, és meg-
tartani, valamint mások által is megtlArtatni,
igéri.
Ezen érdekes törvény czikkelyt meg kell is-
mertetnünk egész szövegében {827. 3. t: ez. .ob
alap eÖ'rvényeknek érvényükhe:n való megtartálJUb-ól•
.Hogy az ország KK. 8 Rendeinek az alap
 171

törvények épségben megtartása iránti l\ggodal-

muk, mely a lefolyt el!leményekblSl keletkezett,
melyeknek következményeik m~r úgy js kegyel-
mesen eltávolitattak. megBzüntessék j Ö Felsége
teljesen meggyt'Sz6dvén arr61, hogy az ország ..
király boldogsága a törvények pontos megtar-
táBán és Bérthetlenségén alapszik és ho?;y ha akár
a király akár az ország Rendjei jogaib61 valami
elvonatik, a törvények s az ország törvényes
szerve összefüggésének, mely századok gyakor-
lata által megszilárdult, össze omlani kellene, ke-
gyelmesen nyilvánitani méltoztatott: hogy leg-
f6b..b gondjai közé számitja, ezen ország alkot-
mányának, melyet megkoronázási esküje által
megert'Ssitett, minden id6beni "édeImét és fen-
tartását, s hogy az okb61 f 79°/1 or. gyülés 10 f2
s f 9 t, czikkelyeit iB mind ön ma~a álland6úl
megtartandja, ~ind mások által megtartatni ('sz-
közlendi. Mely Ö Felségének a törvények tiszte-
lete iránti legbens6bb hajlamáb61 ered6 kegyes
biztositását az ország KK. s Rendei hálásan fo-
gadják
Eredeti latin szövege:
Art. 3. De conservandis in su<> vigore Legi-
bus fundamentalibus. Ad tollendam Statuum et
Ordinum de conservandis in suo vigore Legibus
fundamentalibus 80licitudineril ex praeteritis
eveotibus ortam, quarum efFectus caeteroqoin
jam benigne soblBti sunt, Sua Maiestas sacratis-
sima de eo plene pereuasa, quod felicitas Regis
et Regni, exacta Legum observantia et incolumi-
tate nitatur, atque si J uribus seu Regis l seu Re·
 f72
gni Stauum q,uidpiam deeerpatur, Legum et le-
galis Regni s18tematis. Compages, seeulorum U8U
roborata, subruenda sit, benigne deelarare digna-
ta e8t : quod praeeipui8 aceen8eat euri8 Con8ti-
tutionem Regni huius, inaugurali suo Juramento
. mmatam, omni tempore tueri et eon8ervare, ac
ideo etiam articulo8 10, i2. i 9 A :179°/1 tam ip8a
eOD8tanter ob8ervatura, quam per alio8,ob8ervari
factura sit. Quam benignam asseeurationem e
tenerrimo 8uae maie8tati8 sacrati8simae in Legum
ob8ervantiam 8tudio profeetam SS. et 09. homa-
giali devotioni8 et gratissimi animi sen8U su-
scipi~nt.
Es az idézett alap törvények, melyekben Ma-
gyaror8zágnak tökéletes politikai önállása, min-
den más or8zágtól é8 hatóslÍgaitól való független·
Bége, önálló törvényhozása s állami kormányzata
biztositatik, mindeddig törvényes úton még meg
nem 8züntettek, tehát még mindig érvényben le-
vőknek tekintendők' kivéteiül szolgál csak az
i79i: f3. tör. ez. mely áz 1848-ik törvImyes 0r-
szággyűlés IV. t. ez. által akkép vál8sztattatott,
hogy 3 év helyett évenként rendeltetett megtar-
tatni.
Azon törvények, melyek 8zinte az 184S-ik
or. gyülé8en némely nevezetes jogviszonyokban
tettek választatást melyek küUSnösen a felelős
ministeriumot létesitették, az or8zággyülé8i vá-
lasztásokat népképviseletre alapitották s ezzel e
jogokat a nem neme8ekkel is meg'o8ztott.ák,
azon közjogi vizsgálodás tárgyait képezendik,
melyet az 184S-ik törvények jogi természe~ére

..
 i73
nézve tartani szükségesnek tekintünk, s melyek-
ről azokból lejjebb leend szó,

A magyar or.zággyülé. l.atá.'liJrt!.

Az imént elősorolt törvények világos tanu-
ságot tesznek az iránt, mikép Magyarországnak
a valódi alkotmány szente8itett. törvények és pe-
dig viszonyos, két oldalu kötvényekül tekinthető
alaptörvények által biztosittatott, melyeknek ér-
vénye 8 létele az erőszak s önkény hatalma által
megsemmisithető nem vala.
A legfontosb közjogi kérdés tehát a körül
forog, bogy melyek azon jogok, melyek a nem-
zet alkotmányát képezik? Vagy mivel minden
nemzetnél az alkotmányos élet mindenek felett
a törvényhozásban, az orsz~ggyülés btóságá-
ban központosul, melyek azon jogok s teendők,
melyek a magyar országgyülés hatáskörét I) ki-
egésziti~ ? '

l) Arra nézve, hogya magyar országgyülés, mily ele-

mekböl álljon, az 1848 elűtti közjogi állapotra nézve sza-
bályzó tllrvényülaz 1608 koron. utáni 1. t. ez. szolgált.
Ebben az alapittatott meg, hogy az ország Rendjei 4,osz-
tályi lakosok4ól állnak, t. i. föpapokból, mágnásokbOl,
uemesekböl és kir. városokból. Aunál fogva határoztatott,
hogy e 4, renden kIvül mások a dietára meg nO hivattat-
hassanak. Az 1848-ki törvények ezen közjogi állapotot
lényegesen megváltoztatott, a rendiség helyébe a képvi-
Ilelési rendszert állitván. Most tehát az országgyiilés al-
katrészeinek meghatározására - a förendeken kivül -
alapul a 48-ki törvények szolgálnak.
174

E jogok következőkben köpontosulnak.

I A törvényhozatal s a törvényekre vonat-
kozó változtat4sok. Az 1791: 12. t. ez. mint fent
láttuk, ezen alkotmányos jog terjemét s biztosi-
tékait világosan elősorolja.
Innen következtethetni, mikép ezen jog az
állam kormányzat minden nemére s körére ki-
terjed ..,... lávévén a felségnek kizárólag fenntar··
tott jogokat. .
, Annál fogva a nemzet rendelkezése alá tar-
tozik nem csak a jogi, hanem az összes nemzet-
gazdászati törvényhozás is az ipar és kereske-
delmi ügyekben, közrendőri s pénzügyi dolgok-
ban, s összes politikai közigazgatásban.
A jogi hatáskör pedig neincsak a közjogi
viszonyok megalapitására vonatkozik, hová so-
rolandó különösen a büntető jog, birósági szer-
vezés is, hanem kiterjed a magán jogi törvények
hozatalára s módositasára is.
Az idézett 1791: l~. t, cz. kivül minden -
már több század óta kiállitott kir. hitlevél El jog-
nak a nemzet és fejedelem közti közösséget ta-
nusitja, midlSn kimondják, hogy kötelezik a feje-
delm,et az ország törvényei, Bzahadalmai stb. meg-
tartására, a mint azok értelme és használata
iránt a fejedelem s országos rendek között or-
szággyülésileg megegyezés létesül hetend. Igy az
1830: 2. f792: 2. f79!: 2. 17Ui: 2. !73f: 2. stb.
Azonkivül számos régibb törvényein~ is
szentesiték e nemzeti alkotmányos jogot.
Már Verb/Jczi is tanusitja a legrégibb száza-
dok óta e nemzeti jogot, mondván: Midőn a ma-
 17IS
gyarok még kapitányok s vezérek alatt állottak,
azok gyakorlák a törveny alkotás hatalmát; a
keresztény hitet azonban felvevén s királyt vá-
lasztván, e jog és felség a sz·. koronára ruházta-
tott, és ezután a királyok a népet összehiván és
megkérdezvén , hozták ~ törvényeket. A fejede-
lem azonban önmagától és önkényileg , főleg az
isteni s természeti jogtól' kivételes, és az ősi
nemzeti szabadság csorbitá:sával járó dolgokban
nem hozhat törvényeket; hanem csak a nép ösz-
szehivása s megkérdezése mellett az iránt·: hogy
oly törvények tetszésükre vannak-e vagy sem?
s az igennel felelvén, oly határozatok törv~nyek­
ké válandnak. Gyakran' azonban maga, a nép is
határoz közakarattal olyanokat, mik a köz jó
előmozditására vezetni látszatnak s határzatát
irásban a fejedelem elébe terje,szteni kérvén,
hogy törvényt hozzon felettük. Es ha az azokat
8zentesiti, szinte törvényerőre emelkednek ,és
tettleg törvényekül tekintetnek. (lll. törv. k. II.
"ész. 3. ez. 1. 2.3. 4. §§.)
Az 1527.3. t. ez. rendeli, hogy minden ad-
digi törvények egy törvénykönyvbe összeszedes-
senek , a következő országgyülés elébe terjesz-
tessenek, és csak miután az összes országos Ren-
dek beegyezése hozzájárult a király által szen-
tesittessenek.
Az 1548.21. t. ez. szinte azt rendeli, hogy
a király által kinevezett törvénytudókt61 átvizs-
gálandó nemzeti jog a dieta elébe terjesztessék.
Az 1550. 11. t. ez. az átvizsgált munkát,
maly a megyékböl összehivandó jogtudósok által
. ,
 176
i8 tárgyalandó, azután szinte az országgyülél
elébe rencJeli terjesztetni.
Ugyan ily értelemben rendelkezik az 1553:
lö; 1563:;3; 1606: Hj 1608: 16 kor. előtt;
1609: 69; 17iö: 24j f723: 34 - mely tör-
vényczikkelrek mind bizonyitékai a nemzet tör-
vényhozási Jogának.
Több czikkelyek világosan tilalmazzák azt
- is, hogy az országgyülési törvényekhez önkényi-
leg adalékok, pótlékok járulhassanak. mint p. o.
az 16-18: 28. t. ez., melyben mondatik: "addit
amenta et Diminutiones Constitutionibus seu
articulis Statuum et Ordinum Suae Maiestati pro
Con6rmatione porreetis, aut porrigendis, non
committantur."
És innen, azon szentesitések után, melyek a
magyar nemzetnek az összes törvényhozási jogot
biztositják , könnyü megitélni közjogi természe-
tét azon jogi törvényeknek. a magán és büntető
jog körében, melyekkel a nemzet 1849 útán or-
szággyülésen kivül elárasztatott. Ezen rendele-
teknek, s rendszabályoknak hazánkra való kiter-
jesztése legelső alaptörvényeinkkel jött összeüt-
közésbe - mert törvényesen öS8zegyült ország-
gylliésen kivül, a nemzet befolyása nélkül esz-
közöltetett.

Ezen fenséges jognak a törvényhozásnak

minden id6ben egyik legkitün6bb tárgyait képezé
azon reformok létesitése melyek az alkotmányos
 Ü1
lét tökéletosité8.ét és a köz jó tekintetéből az ál~
Iam működés bármily ágának javitására-a kifejp
le8ztéeére irá.nyoztatnak.
Országgyüléseinknek ebbeli hivatása már 1\
régibb 8zázadokban eli8mertetett és felfogntott.
Már Verbóczi II. r. 3. czikkében mondatik:
Maga a nép is olyakat, melyeket II közjó ellSmoz-
ditáslÍra alkalmasnak "él, köz egyetértéssel el-
határoz, és azután a fejedelem elébe terjeszti,
hogy törvényerőre emelje."
Az f 588; 4 a köz jövedelmek kezeIé.ének
javitRsáról gondoskodik.
Az 1723: 97. a ki~. Helytartó tanács szer-
vezéséről.
Mindenek felette azonban legüdvösebben
gyak9rlá törvényhozásunk e reform jogát jelen
század unk második negyede után,midlSn oly
nagy buzgalommal lépett fel a volt jobbágyok
állapotjának javitására és a hűbériség maradvá-
nyainak, az osztálykülönbségeknek megszünte-
té8ére. -- Az 1832-- 36-ik országgyülés törvény
czikkPlyei "alódi fény pontjai törvényhozásunk-
nak. Tovább folytattatott ez, midőn'a nem ne-
meseknek a hivatal és ingatlan birtok szerezhe-
-tés képesIlége megadatott és jog 'körük más te-
kintetekben is kijjebb terjesztetett.
Azon törvények, melyek az igazságszolgál-
tatás javitásával a hitelérdekében hozattak, me-
lyek a közlekedési eszközök javitására irányoz-
'tattak, melyek a birtok viszonyok okszerű sza-
bályozására intéztettek 8tb. a nemzet jobblété-
12
 f78
nek, nemzetgazdásZ$ti kifejlődésének emelésére
felette j6tékonyan hatottak.
E törvényhozási reformok teMpontjukat ér-
ték B nagy emlékü i848-ik .törvényekben, me-
lyek egyrészt a személy és föld birtok felszaba-
ditása s a köz teher viselés átalánossá tétele és
a politikai jogok kiterjesztése által a törvény
e1()tti egyenlőség szent és magasztos elvét való-
sitani igyekeztek i és másrészt a felelős ministe-
rium -szentesitése által alkotmányos életünk biz-
tositására is nagyszerü eszközt létesitettek.
Ezeket kell jövő alkotmányozó országgyü-
lésünknek, valamint a következlS törvényhozások-
nak is szem ell5tt tartani, hogy azok alapján foly-
tassák a nemzeti átalakulás nagy mdvét, és a
parliamentaris rendszer tökéletes keresztdl vi-
telét.

.Az örök szentesitbJi %áradAlr,(Jk bvbiye. .

A törvényhozá.i jog gyakorlatának terén
nagy jelentőeégü kérdésüI szolgál, valjon mily
erő és jogi érvény tulajdononitando az u. n. iWök
see.ntesitésü záradAkoknak - clOMlJtllae. pe.rpetuae
sanctiont's, melyek által valamely törvényhozás
azt mondja ki: hogy bizonyos rendeletei. törvé-
nyeiörökre érvényesek s meg:vá.ltoztathat6k ne
legyenek.
. .Ily törvényeket nemzeti törvénykönyvünk
is mutathat fel, mint nevetesen i486 az U92.
107. I&Z IUi : 8. t. ez, Az ut6bbi a nemeseégnek
 f79
kiváltságait, szabadalmait, melyek különösen az
l. r. 9. ez.-ben foglaltaknak, nevezetesen az adók
s köz terhek16li metességét örökre megalapitott-
nak nyilványitja.
Azonban a nemzet legfobb érdekeinek te-
kintetéb61 azt kell mondanunk, mikép ily örök
Bzentesitésü záradékok ikötelező eréjét elis,merni
nem lehet.
Nem lehet és nem szabad a~knak több
érvényt és jogi erlSt tulajdonitani,- mint magok-
nak alaptörvényeinknek. -
Már pedig semmi kétséget sem szenved,
hogya mint az á,lap törvényeink ~. két; oldalú
szerződésként - a; nemzet s Fejedelen kőzti
viszonos egyezés kifolyásaitd szolgálnak s mint
ill yenek ugyanazon szabad megegyezés által
megváltoztathatók, vagy eltörülhetők Azt tanu-
sitja világosan az 1848 törvényhozásunk, mely
előbbeni alap törvényeinket, különösen.a politi-
kai jogokban. lényegesen módositotta.
Ez okból más egyébb törvényeknek sem le-
het örök érvényt tulajdonitani. Ez ellenkeznék
a nemzet érdekeivel, mert megkötné kezeit a
jövőre, mert lehetetlenitené a reformokat, mely-
lyeket az előhaladott korigényei, a polgárisodás
szelleme követel, mert akadályozná a politikai
viszonyokkal való kiegyezést, mi sokszor a nem-
zet léteiének feltételévé válik.
Nem is lehet belátni, mikép lehessen joga
valamely nemzedéknek arra, hogy a jövő tör-
vényalkotási hatóságát korlátolja és igy annak
12* '
180
~evesb törvényhozási hatalmat ~ngedjen, mint
a /-l1elyet ön maga-igényel s gyakorol.
A nemzetnek minden időben csak ugyanazon
hatalma !l fensö"sége lehet, mely a nemzeti lét
összes ügyeinek minuen tekintetbeni vezényle-
tére kiterjed, s melyet elvenni, korlátoIni nincs"
joga s hatalma senkinek.
A magyar törvényhozás azt nem is imerte
el. Igy különösen épen azt R nemesi adómentes-
ség kiváltságát, melyet a i741. 8. t. ez. örökre
éTvényesnek nyilvánitott, az 1848-i törv. telje-
sen megsemmisitettek.
II. A. adó megaJánldsi és kivetésiJog.
A nemzetnek ezen joga abban áll, mikép az
adó meghatározása orszá.ggyüléséo kivül nem
történhet j az adót a nemzet beleegyezése nélkül
fele~elni vagy leszállitani nem lehet, nem annak
nemét sem megváltoztatni; a köz adó ~sak egy
országgyüléstől a másikig ajánItatik meg; élJ
csak ugy szedethetik be, mint az or8zsggyülésen
kivettetett.
A nemzetnek "mindezen joga, az HUj: 8 és
:t 791: 19 t. ez. folytán. melyeket fentebb egész
terjedelmükben közlénk, két8égbe nem vonható.
Felhozandó még e tekintethen az
,,1827 : 4. t. cs. Ö Fel8ége bizto8okká teszi
il KK. és Rendeket, hogy az, adózás és bármily
nevü köz8egélyzés ügye, akár pénzhen, akár ter-
ményekben, akár ujonozokban álljon t) az f7Hi

l) A nemzet ti fentos jogához oly SZOr08an ragu.-

kodoit, mikép a kormány még /I, 8zl1keége8h TárépitéseK-
.. f81
él! ti91 tör. folvtán, de az 1715 és 1741 : 22 t.
czikknek az adcSra vonatkozó rendelkezése fenn-
tartásával - az országgyü1ési tárgyalást ól sem-
mi, még rendkivüli esetekben sem vonható el, ési
a.zon adózás országgyülésileg megállapitott ne-
mére s mennyiségére nézve országgyülésen kivül
semmi változás sem fog tétetni, hanem az mint
egy országgyüléstől a másikig meghatároztatott l
fog behajtatni •.
Ezen törvény azért is fontos, Dlert az a köz-
adózás ügyét épen ugy mint a subsidiumokét
átalában az orszlÍggyülés elébe tartoz9.Dllónak
nyilvánitja. -
Tehát az aoó megajánlása a nemzet kétség-
telen joga levén, annak mt'gtagadása Íl'lÍnti kér-
dés, mi különösen a parliamentáris életben a ko-
rona ellenében, az alkotmányosság legfőbb biz-
tositékául tekintetik, a közjog átalános elvei sze-
rint döntendő el.
III. A ~:atonai - honvéderök - rneghatdro-
zása és kiszolgdltatása .
A nemesi felkelés - insurrectio - képezé
a 18-ik századig a honvédelemnek legnevezete-
sebb erejét, s arra nézve. melyet igénybe venni
a fejedelem joga volt, a kivitel módja és terje-
delme az országgyülés tanácskozása és elhatá-
rozása alá tartozott. Ezen honvéd erő azonban,
mint az ország rendei az 1715. ti. t. czikkelyben

re Iiew haszl1á.lhatott kézimulll.át közmunka fejében, ha

e~ak az or8zággyülés fel nem hatalmaz:í, hogy az iránt
a megyékkel egyezkedj~k. .
182
önmagok is bevallák, elégtelenné válván, helyét
az állandó rendes katonasá.g váltotta fel~
A nemzetnek erre is megmaradt lényeges.
befolyása és intézkedési joga.
Az állandó katonaság Magyarország részé-
röl, külön az összes birodalom kötelezettségétől
határoztatott meg, és pedig az ország rendjei
által akkép, hogy az ujabb időkben - 1848
előtt - t 2 gyalog és II lovas ezredből állt -
mintegy 100,000 főig ('" jelen század elején még
esak 64 ezer) a tiszteken kivül.
_ A nemzetnek a legujabb id8kig kétségbe-
vonhatlanul fenálIt azon joga, hogy az ujonezo-
zás által kiegészitendő és ekkép fentartandó ma-
gyar katonaság számára a szükséges uJonczoknak
számát és kidllitása rru54J'át mindig csak az ország-
9yülés közo~jöttével lehete meghatározni és kiszaoni.
- Hasonlóan a katonasági önkénytes ajánlatok
iB az országgyülés elébe tartoznak. Befolyá.st
gyakorlottak arra is, hogy mily katonaság tar-
tatliassék az országban, mire nézve r. Lipót kir.
hitlevelének 13. pontja s az t 681. 8. t. ez. hatá-
rozottan tilalmazzák az idegen katonaságnak ha-
zánkbani tarthatását és követelék annjlk kivitelét.
E nemzeti fontos jog ujabb korban az 1715.
8. és 1791. 19. többször idézett és fenne bb szó-
szerint is előadott törvényezikkelyek által min-
den kétségen kivülivé helyeztetett, miután ben-
nök megalapittatott, mikép ll. fejedelem által
Magyarországban semmi közsegélyzés és tarto-
zás, nem különösen az ujonczokban sem. másként
 t83
mint csak :az országgyülés utján követelhetlS és
vehető igénybe.
. A magyar közjog által is el van ismerve a
fejedelemnek azon felségi joga, hogy mint haj-
dant a felkelést, ugy azut!in az állandó katona-
ságot legfelslSbb· hatalmával igazgathassa és ke-
zelhesse, azonban mindazon eszközöket, melyek
arra szükségeltetnek, csak hazai törvényeink ér-
telmében alkalmazhatja s foganatosithatja p. o.
az elszállisolás, élelmezés stb. iránt. Erre nézve
küJönösen megalapiták törvényeink, hogy az
adózó nép a katonaság számára fuvarozással,
termény és más' kiszolgáltatásokkal tulságosan
ne terheltessék, ne máskép mint csak a törvény-
flzabta határokig (igy rendelé az 16i)ö. 22. 1723.
l00~ stb. t. czikk) hogy a katonaság által a nép-
_ nek kár vagy jogsérelmek ne okoztassanak(1808.
i i. t. ez.} továbbá hogy a katonai szolgálati idő
iO évnél tovább ne terjedjen (t 840. 2.) hogya
kiallitás egyszerre és pedig sorshuzás által tör-
ténjék, hogy az önkénytesek beszámitassanak;
hogy az ujonczkivetés és felosztás az országgyü-
Jésen megalapitott kulcs szerint eszközöltessék;
hogy ujonczaink csak a magyar ezredekben szol-
gáljanak, hogy azokat nem magyar ezredekbe
áttenni semmi szin alatt sem le~yen szabad.
A nemesi felkelés az állandó katonaság be-
hozatala után még nem szünt meg, de 1848 után
a közteherviselés és lljonczkötelezettség megala-
pitásá...al megszünt az()n egyedüli alap, mely azt.
igazolá és fentartá. Ha felkelésnek helye lehet.
az csok az egész nemzetre, osztály különbség
,i 84
nélkiil értli'etlS. A nemzet/Jrség, mely az 1848-ki
törvényczikk á.ltal államintézményeink közé tör-
vényes uton és módon behozatott, a nemesi fel-
kelést pótolandja.
A határvidéki katonallág feletti rendelkezés
a magyar király kizárólagos jogai közé tartozik,
de számos törvényeink vannak (p. o. az 1647.
40.; i 63(j. ~6.; 1662.13.; 1741.18.; 065. 33.;
1807. 25. stb.) melyek azt tanusitják, hogy &
határvidék sem állt egészen a nemzet befo-
lyásá.n kivül, azon s több más törvények 'a nem-
zet rendelkezéseiről tevén tanuságot.
IV. Az ország sérel11leinek orvoslása.
Ez szinte egyik legflSbb hivatása a magyar
ország~yülésnek,mint ezt századok gyakorlata
tanusitja, századokon keresztül, mindaddig mig
csak a nemzetnek joga volt szólhatni éll panasz-
kodhatni - tehát 1848-ig ... folytonosan tartván
azon jogsérelmek, melyek az ausztriai kormány
s befolyása által nemzetünk alkotmányos jogain
elkövettettek. Ezen sérelmek - közjogi kihágá-
sok s visszaélések által számtalan alkotmányel-
lenes dolgok jöttek ugyan elő,' melyekből azon-
ban az illető alkotmányos jog hiányál'a csak a
legnagyobb elfogultság vagy tudatlanság von·
hat következtetést. A sérelmes visszaélések gya-
korlatából keletkezett tényleges állapot nem ké-
pezhete, s nem is kép~zett rendes jogállapotot,
mert a nemzet sohasem szünt meg országyüléseiB
az ellen hangosan óvá.st tenni.
Az országgyülésnek ebbeli joga ~ nem em·
litve az {559. :H> 63. f(j72. {(jSO. U87. 160S.
 185
{688. évi törtrényelet - kinönösen ~az 1659-ki
kor. hitlevél 2-ik feltételében világosan meg van
alapitva következőkép :
"L t. CIII. 3. §. Második feltétel Hogy asérel-
mek,: melyek ő fensége kormányzattínak kezde-
téig bármikép előjönnének, lS fensége által mind,
járt kormányzása kezdetén a 6 hó 'alatt összeh.i·
vandó országgyülésen teljesen orvosoltassanak. Azon
sérelmek pedig, melyeket az ország összes Ren-
dei idő folytával lS felsége uralkodása alatt szen-
vednének, azok mindenik orElzágg)'ülésen ugyan-
azon orszá~gyülés tartama alatt eltávolittassa-
nak és orvoslásuk eszközöltessék."
Az 17 23. '1. t. ez; pedig igy nyilatkozik :
Minthogy a közországgyülés tartása az 16ö9.
i. t. cz. értelmében az orvoslandó sérelmeknek
üdvös €'szközéü l szolgál, azért az M f 7 fa. {4. ez.
szerint megtartassék."
Ily szellemben szól az 1827. ö. t. ez. is é8
pedig:
},Miután a gyakorlat és századok tapaszta.
lata. tanusitja, hogy az orsZÁ.ggyülés tartása az
ország üdve és boldogságának legnagyobb elii-
mozditója, a sérelmek eltdvolitásdnak és 'mégaka-
dályoztatásának pedig üdvös eszközét képeai j annál
fogva biztosittatnak Ilo Rendek, hogy az ország-
gyfilés megtnrtásáról szóló törvények mulhatla-
Dul megtartatni fognak. l,
V. .A benslJ zavarok és viszályok kiegyenlitl86.
Ez iránt világos tanubizonyságot tesz a bécsi
és linezi békekötvény, valamint ujabb korban a.
vallásszabadság biztositékáut szolgáló {790• .26.
i86 -
törv. cr:ikkely; melyeknek fent terjedelmesen
közlött tartalmára utasitjuk olvasóinkat.
VI. Allon viszályok elintkése, melyek nom-
szétkkkal a hatdrok irdnt ksletkezeek.
Ezt tanusitJa nevezetesen az f115. 39. t. ez.
mely szerint a szomszédtartományokkal, neve-
zetesen : Austriával, Morvaországgal, 8iléziával,
Stiriával, Lengyel és Erdélyorszá.ggal létezett·
határ-viszályok kiegyenlitése végett, a határok
bejárására az országgyülés által biztosok nevez-
tettek kij kik azt teljesitsék, az iránt ő felségé-
nél jelentést tegyenek, ki az ország Rendeinek
igazságot ki fog szolgáltatni.
Igy az t 729. H. t ez. mely a szepesi váro-
sok visBzaállitásáróli előbbi törvényeinket meg-
erősiti, és egyszersmind rendelkezik azon határ-
viszályok eltávolittatása iránt, melyek ugyanazon
helyek irányában keletkeztek.
Igy az 1791. fl. t. oz. mely rendeli :
"Ő felsége az ország Rendei előterjesztése
folytán a királyi hivatásához tartozónak nyih'á-
nitj a, hogy Magyarország s kapcsolt részeinek
határai el ne idegenites8enek, mindazon határ-
viszályok pedig, melyek a szomszédokkal itig-
gőbcn vannak, vagy nem a törvény utján intéz-
tettek el, va~y jövőben keletkezendnek, ország-
gyülésileg kinevezendő biztosok által, hozzájok
járulván az illetl) tartományok részéről ő felsége
kinevezettjei is, mindjárt az országgyülés végez-
tével megvizsgáltassanak, s a felek kihallgatásá-
val kiegyenlitessenek, és az elvont részek habár
azon szomszéd tartományok ad6táblázataiba be-
 f87
vezettettek is, királyi hatalom á..ltal visszaad.s-
sanak."
VIL Á~ ,'ndigendk és a kiváltsággal felruhá-
filOtt s~. k. városoknak törvénycziklcelyeibe való be-
igtatása .
. Az 15ll0. 77.: f729. fi.: 1790. H. stb. tör ..
czikkelyeink Mven tanusitják.
VIllo Nádor és koronalJrök választása.
MeIIlSzve számos ebbeli törvényeinket (p. o.
i622. 33.1638. f. f659. i. {681. 2. stb) melyek
a nádor választási jogról rendelkeznek, megem-
lítjük csak az {60S. kor. elötti 3. t. czikkelyt,'
melyben mondatik: Ugyanazon KK. és Rendek
a nádorra nézve elhatározzák, hogy {J felsége ket-
tIJt jelöljön ld a katkoWr:us stat'IJsból és kettl'Jt ~ ,
evangelikus vallásfelekezetböl} kik közül azok e,qyi.
két ~ Ieten segélyhivása mellett a legalkalmatosab-
bat megválasztandJák. És ha az elhunyt, helye be-
töltése végett lS felsége megtartandja, hogy egy
év lefolyása alatt uj nádor választása ,;,égett köz-
orsZlÍggyülést hivand össze. (f. §) Es ha ezt ö
felsége nem tenné vagy tenni nem -akarná, akkor
az ország birájának, vagy ennek nem létében a.
tárnokmesternek teljes és mindennemü hatalom
adatik (méltósága és hivatala elvesztésének terhe
alatt) a nádorválasztási külön országgyülést ki·
hirdetni s öi18zehivni:'
A koronalSrök választásáról az 1464.2.; 1500.
23. j l'till. 37. stb. t.czikkelyek rendelkeznek•.
Az utóphi czikkely mely Nádasdy Tamás és
Kolonics Adám grófoknak koronaörökké lett
megválasztatását bizonyitja, egyszersmind biz·
 i88
tositja előbbi törvényeink alapján azt is, hogya
sz. korona bent az országban tartassék, biztos
helyen, s helyéről osak veszély esetében és csak
a nádor tudtával vitessék máshova.
Sőtt az orezággyülés jogai s hatáskörébe
tartozik.
IX. A kt'rdly vdlasztás is - azon esetre ha
az austriai jelenleg uralkodó család a Sanctio
Pragmatiea értelmében kihalna.
Az alatt pedig ft h'rdly korondzds tartozik
minden trón ürülés esetében az országgyüléshez,
mint ezt az eddig is közlött B lejjebb a koroná.·
zásról szóló törvényeink tanusitjá.k.
X. A külügyek elintézésér~ s hadüzenetek esz-
közlésére való befolyás, mint ezt tanusitja az
. 1681. 4. t. cz.

Megjegyzendő még, mikép a magyar or-

8zággyülés hatásköre az előbbi századokban az
imént előadottaknál még terjedtebb volt. Igy
oda tartozott nevezetesen
A felség sértés és hüeelenség esetein&t mega-
lapitása s azok felleti biráskodás. Az ország-
gyülés ~bbeli jogáttanusitja nevezetesen II. Ul.
lászló i49;;-i ll. decrétuma 3. t. ezikkelye mely
ekkép rendelkezik:
..Hogy ha ő ~"eI8ége valakit It honlakosok
közül hütelenség vétségében elmarasztaJni ki-
vánná.,akkor biszonyos időre országgyülést hiv-
jón össze, a melyre az is, ki ellen hütelenségi vád
emeiretik, személyes s nem meghatalmazott általi
 189
' I -
megjelenésre külön' levél által meghivatassék.,
(1. §.) Ki ha megjelenik s magát kitisztázhatja,
jól van j természetesen ha nem jönne, vagy meg-
Jelenvén bár, magát ki nem menthetné, nótában
vagy hütelenségi büntettben elmarasztassék (2. §.)
Igy rendeli MdtJIds király II. decret 3. cfiik-
kelye is t. i. "Hogy mi az ország lakosai közül
valakit vagy többeket, a főpapok és országbárói
tanlÍcsa nélkül nótában vagy hütelenség büntet-
tében el ne marasztalhassunk. "
Továbbá az 1478. ,iO. t. ez. uerint a király
a főpapok, országbárói és nemesek közül nem
8zámüzhetiltt vagy fogathatott el, ha csak nem
az ország Rendjei itélete folytán.
Az 1606. 2, t. cz. folytán a városok elleni
panaszok az országgyülés itélete alá tartoznak.
A káptalanok s konventek pecséjeit s jegy-
zőkönyveit visszaadni vonakodók a kir. Fiskus'
feUéptére a~ országgyülés elébé idezendók vol-
tak (1622. ll».
A templomok s parochiák elfoglalói az els&
birótólu országgyülésre rölebbezhetének birto-
kon kivül (1647)
 HATODIK FEJEZET.
A király megkoronástatUáról.
168'1.2. I. ez. 1'141. 4. I. ez. 1'123. I. f. ez.
4. ,. II. I?e"d. IlL Kóroly hi ti. 6 •••
1'191. 2. I. ez.. (koro"ózó.i /'itle"élJ •
. 1'191. 3. I. ez;
Már államrendszerünk alapit6ja, sz. István
királynál a megkoronáztatás a királyi hatalom
elnyerésének és kezdetének jelvényeül, tanus4-
gául vétetett. .
Az6ta történelmünk összes századain át min-
den királyainknál lényeges kellékül szolgált a
koronáztatás a királyi szék elfoglalására. Ez •
folytonos gyakorlat által szentesitett szoUs Mn,
mi később törvények által is megalapittatott 8
örökittetett. .
A mi jelen - 1848. e1c5ttre visszamen() köz-
jogunkat illeti, világos törvényeink értelmében
a megkoronáztatás oly kelléknek tekintende5"
mely a felségi ;"ogok !l!Iakorlatára, teJuft lJ kirdlyi
legmagasb hatalom birdsdra elkerii1hetlen 8tüks~gM.
 191
Kimondatott ez már a hármas törv. I. 4.9. ezim-
jében is, de késc'Sbb is, mint nevezetesen az f 741.
4. t. ezikkelyben ~. tehát az austria~· wralkodás
alatt ii - hol ez áll: Suprema. tamen Potestas,
privilegiorwm item collatr,o et alia iura Maiestatica
velut de lege Regni, solis legitime coronatis Regih'Ull
competentt·a, penes solOl11& coronatam Regt'am Maie.-
statem remanebunt. ("A legfelsőbb hatalom, és a
kiváltságok adományozása és a többi felségi
jogok, miót az országos törvények szerint csak
a törvényes megkoronázott fejedelmeket illetők,
csupán a megkoronázott felség mellett mara--
dandnak.") Ugyanezen felségi hatalom kifolyása
a törvényalkotás is, miért az 1791. évi 12. t. ez.
világosan mondja: "Magyarországban és kapcsolt
"észm·ben a tÖ'rVAnyhozatala, eltiYrUse és mam/aráza-
tának hatalma - az 1741. 8. t. cz. épségben- tar-
tásával - a tlYrvmyesen mel(koronázott f('je-
delmet s az orsoog!l!lüUsen törvAnyes6n ÖS.Z6gyüle
ország rendieit illeti közösen stb.
Ez szerint alkotmányos jogunk értelmében
a felséget s felségi hatalmat teljesnek s igya ki-
rályi uralmat és -orsdglást kellő kellékekkel el-
látottnak nem tekinthetni, mig a király megko-
ronáztatása törvényes m6don nem eszközöltetik.
Különbeu magok azon törvényeink, melyek
kétségtelenül .alaptörvényeinket képezik, mul-
hatlanul megkivánják a kir/Íly megkoronázta-
tását.
Igy az 1687. évi 2. törv. czikk, mely mint
fent láttuk, va16di alaptörvényül szolgál, egy-
szersmind a koronázásr61 rendeli: et erga semper
192
totieeque quotiee eiuemodi inaúguratio iJlet41l-
randa ~rit, prae.mittendllm praeinsinuatorum ar·
ticulorum Diplomaticorum aoeeptationem. seu
f('gillm aIl6t~curationem, deponendumque supe~
rinde Juramentum f'n ea qua a MaPribuB sui,
praestitum eBset fO'Nll.a dza.etaliter intra hoc Re-
gnum Hun9a~':ae rue coronaturi..
Tehat lIZ örökösödési rendet megalapitó
alaptörvény a megkoronáztatáe - és pedig Ő8i
formri,jában - kellékül és feltételül tüzte ki.
Átalában minden királyi hitlevelek, melyek
szinte két8égbc\'onhatlan alaptörvényt képeznek,
különösen az austriai ház fejedelmei alatt, min-
dig megerősitik és Bzentesitik a koronázás lé-
nyegl~s kellékét mint nevezet~Ben IL Ferdinand
hitlevele, melynek G. §-ban mondatik: Noe in
Regem juxta antiquam conBuetudin(~m et liber-
tatem eorum semper obBervatam unanimi COD-
8,·neu rite eligere proclamare invocatoque nu-
mini,; di\'ini auxilio Ooronare promptoB paratoe-
que fore, declaraverint."
. Ugyanezt rendeli éi tartalmazza III. Károly
hir levele . is, melynek 5. §. azt mondván: PrImo
fjVOd praeter ab antiquo deductam kaereditariam
Regiam succNsionem Ooronatione11VjUe, "in reliquo
'fIIIliVerSU8 libertate8 immuni:J.ates stb. oonfi7'fll4tas
obssrvabi",tustb. a 8. g-ban megalapitja: Ut
praemis8um est quoties eiusmodi InaufIWatAo
Regia iostaurandll erit, totieB haeredes nostri
masculi futuri neo coronandi haeraditarii Reges
praemittendam ha.bebunt praeeentis aeseeurati()·
uis IIoceeptationem stb.
 1~3

Ugyanez ismételtetik él! ujra szentesittetik

M. Terézia, II. Lipót, Ferenez s Ferdinand kir.
hitleveleikben.
. A III. Károly királyunk alatt szentesitett
1723. évi alaptörvényt .képező l. ez. 4. §-ban ha-
lIonl6an kimondatik: Ita ut illa vel maseuluB
eiusdem haeres eodem suc.cesio'nis jure etiam
pro infalNhili Rege Hungariae habeatur et coro-
natur."
Ezekböl is világosan kit.etszik, mikép a meg-
koronáztatás Ilo felségi hatalom lényeges feItéte-
leül tekintendlS, és így azon törvények, melyek
felette rendelkeznek,'valódi alaptö.rvények. Leg-
világosabban tllnusitja ezt - ha még szükséges
- az i 791. 3. t. ez. mely igy szól: Ad penito.s
e medio tollendum omne dubium, quod ex tenore
quorundam verborum aeeeplati aSaerat. Regia
Maiestate et extradati inauguralis diplomatis,
de cO'1'onatione per haered1'tario8 Rege8 Hungariae
J1u8cipienda, contra fundamentales Regni leges ob-
motum est, futurisque temporibus obmoveri pos-
set, clemen tér annuit Caes. Reg. Apost. Maiestas
ut inaugufatio cllronatioque Regia cum Bl'ngula
Regiminis mutatione intr(J sex mensium a die ahitus
defuncti Regis computandum spatz'um, ritu legali
i'lUYTnúse Buscipiat'UlT' salvis tamen intermedio tem-
pore omnibuB juribus haereditarii Regis, quae
ad publieam, constitutionique eonformem Regni
administrationem pertinent, ialvis non minus
eidem Regi debitis homagialis Fidei ObligatiQui-
vus; privilegiorum nihilominus Collatiooe im-
13
 194

posterum quoque penes solam legitime corona-

tam Regiam Maiestatem permansuta."
Ebben világosan kimondatik, hogy alaptör-
'IJényeink rendelkeztek a koronáatatds kel1ékérlll,
mert az idézetttörvén,czíkk épen azon kételyek
eltávolitállára hozatott, melyek azon alaptörvé.
nyek ellenében keletkeztek vagy felmerülendnek.
Világosan kimondatik egyszersmind a megkoro-
náztatás szüksége, sfJt megalapittatik ditala, hogy
aminak 0$ 0'l'8zdglds változásálÓli 6 hó alatt meg kell
tÖ'l'Unnie.
És épen azért ezen i 791. 3. t. czikketi is
alaptörvényünknek kell tekintenünk, minthogy
oly kellék s feltételről határoz, mely Magyaror-
szágban a királyi felség törvényes lételére 'mul-
hatlan szükséges. .

A meg Bem koronáztatás következményei.

Törvényeink és pedig sarkalatos nemzeti
jogainkr61 szóló alaptörvényeink Magyarország-
ban a királyi felség teljességére mellőzhetlenül
megkivánják a megkoronáztatás feltételét.
Másrészt a Sanctio Pragmatica által behozott
II megalapított örökösödési jog folytán a magyar
sz. korona s királyi trón azt illeti, ki az elhunyt
király után arra az öröködési rend szerint hivatva
van. Ezen örökiégi jog változhatlan és mellőzhe-
tetlen. '
. Mig tehát törvényeink csak a megkoronázott _
fejedelmet ismerik el királyi felségnek, addig az

-
öröködési törvények a trónt átruházzák minden-
kire, ki az örökösödésben következik.
Kérdés tehát: hogyan egyeztethető össze
ezen k~tközjogi feltétel, és valjon az örökösö-
dési jog mellett van-e még a koronáztatásnak
lényeges szükségessége?
Kérdés továbbá: hogy annak, ha a megko-
ronáztatás elmulasztatnék, mily közjogi követ-
kezmén yei leendnek ?
A fentebbi törvényekblH a következő köz-
jogi eredmények állnak elő:
A megkoronáztatás szükséges kellék;
de azon austriai főherczeg, kire az előbbi
királyelhaltával az örökösödési jog rendje sze-
rint a királyság jut, törvényes uralkodónak el-
ismerendő;
azonban az előbbi királyelhunytától számi-
tandó hat hó alatt köteles magát megkoronáz-
tatni;
azok, melyeket e hat hó alatt királyi hatal-
mánál fogva intézkedik, ki nem terjeszkedhetve
a kiváltságok ctsztogatására - különben tör-
vényes erejüeknek tekintendők i
csakhogy azon feltétel alatt, hogy országlása,
kormányzása az ország alkotmányának, tehát
törvényeinek megfelelő legyen;
ha tehát oly intézkedéseket tesz azon 6 hó
alatt, melyek az ország alkotmányos jogait sér-
tik, azokkal ellentétben állana k, azok nem
leendnek érvényesek, tehát azok megsemmisi-
teDdők;
i3*
t96
valamint mÁsrészt ha az utols6 tr6nürese·
désttíli 6 h6 alatt a megkoronáztatást nem esz-
közöltetné, ll. 6 hón túl terjedlS idlSszak állapotja
és intézkedései éI:vényeseknek és törvényesek-
nek nem tekínthet6k.
 HETEDIK FEJEZET.
Az om.g tertUeti eplégér611 fentartuáról
uólő alaptörvények.

Va16di alaptörvényeink közé soroland6k

azok is, melyek országunk területi épségének
fentartását biztositják.
Ilyen újabb idlSkből M. Terézia koron. hit-
levelének ö. §.. ban foglalt 3-ik czikk, mely vilá-
gosan rendeli és szentesiti, hogy Magyarország-
nak s hozzá kapcsolt tartományoknak mind
azon részei, melyek visszaszerezteitek , vagy
Isten segélyével ezentúl visszaszereztetni fognak
egészen lU' orsmgMs és kaj1C8olt rúr,dket: a kir.
eskü értelméhen "issw,csatoltassanak.
Ezzel kapcsolatban biztositatik az ország,
hogy határaib6l, s hozd tartoz6 részeiMl mi
sem idegenittetbetik el. Finea Regni nostri Hun-
gOl1'iae - foglaltatik M. Terézia kir. esküjében
- et quae ad illvJ fJKOcunque Jure aut titula perti-
nent, non abli6ntJbimU8 ac minuemus, sed quoad
poterimus augebimu8, et extendemus stb. stb.
 198
Hasonl6 tartalmú I. Lip6t kir. hitlevelének
12. §. is, mely igy sz61: Undecima Ocnditio: Quod
metas Regni Hungariae et Partium ei subiecta-
rum non abalienabit imo differentias ratione
metarum cum Polonis, .Silesiis, Moravis et Aus-
triacis,' nec non Stirianis, Ca.rinthis, Carniolis,
exertas et vigentes, omni Studio ac ope Sereni-
tas sua. componet, determinabit aut recuperabit.
A 16. §. ban pedig szentesittetik, hogy Lubló
vára tartozékaival s a i 3 szepesi váro8okkal,
melyek az ország tetemes kárával éi sérelmével
a Lengyelek által biratnak, vissza fognák sze·
reztetni.
III. Ferdinand hitlevele 12. i5. 16. §§. ban
ugyanezek köttettek ki és köteleztettek ; vala-
mint III. Károly hitlevelének, 7. §.-ban is ugyan-
azon biztositás foglaltatik~ melyet fent M. Teré-
zia hitleveléből idéztünk.
Azon biztositás hason16an,' hogy az ország-
nak semmi réAze sem fog elidegenittetni; s{)t az
elesett birtokok lehetlSségig vissza fognak szerez-
tetni és csatoltatni - non alienabimWl nec mi-
nuetnll8, Bed quoad pote:rimWl, allgehimllB et e:1:ten-
demWl - ezen feltétel rendesen minden kir. es-
küben is, "mely a királyi hitlevélre letétetni szo-
kott. bennfoglaltatik.
Ennek kifolyásául szolgál az 1836. 21: t.
cz. mely Kraszna: Közép Szolnok, Zaránd me-
gyéket, Kl>v'ár vidékét, Zilah, városát Magya.ror-
szághoz vi88zacsatoltatni rendeli; és az 18ol8.
VI. t. ez., mely annak foganatositáBát szontesiti.
Ilyen az 1848. VI. t. cz. is, me ly Erdélynek Ma.:-

-.
 t91
gyarországgali egye8ité8ét 8zente8itette. Mert
mindezen területek Magyarországhoz tartozta-
nak, annak kiegészit6 részei valának ----: tehát
.laptörvényileg ahhoz vis8zac8atoland6k valá-
nak. SaJno6 Mqy ezen alaptÖ'I"Vényünk - mint több
'mások is - még Jelenben sincs valósdgra emelve,
még mindig telje8ittetlenül vesztegeL
 NYOLCZADIK FEJEZET.
Az 1848·ki törvények kösjogi teJdntew.
I. ,J,.táno. ue",pontol.
MidéSn Magyarország alaptörvényeit és ezek-
ben a nemzet sarkalatos jogait taglaljuk és is-
mertetjük, lehetetlen, hogy kiváló figyelemmel" .
.s kegyelettel me~ ne emlékezzünk azon törve-
nyekről is, melyek mínf f848~kiak az összes nem-
zet által mint a nemzeti szabadságok valódi
szent ,ereklyéi tekintetnek s tiszteltetnek.
Es lelkiismeretesen megvalh-a, nem ok
nélkül.
Ezen törvények részint kimondották és szen-
tesitették azon nagyszer"Ö, azon magasztos elve-
ket, melyek a nemzet összes testrészeit a jogok-
ban egygyé öSllzeolvasztják, és igy H ollZtályok
közötti gyülöletes különbségeket lerontva, való-
dilag egy nemzetté alkotják i részint magokban
rejtik azon magvakat, melyekből a jogegység-
nek és egyszersmind a nemzeti szabadságnak..
elemei foghatnak kicsirádzani.
 201
Az, hogy nemzetünk a miivelt európai álla-
mok sorába léphessen, az hogya polgárisodás
dicsc5ségére érdemesittethessék, csak oly törvé-
nyek áIfal eszközölhető, milyeket i848·i tötvény-
hozásunk alkotott.
Nem kereshetők egyebütt azon források se,
melyekblSl egyedül lehető a nemzeti vagyonos- ,
ság kifejlődésének,a nemzeti jólétnek, a közbol.
dogsá.gnak kiszivároghatni.
Azon elemek, melyek a nemzetnek mind
szellemi mind anyagi hnladását· é~ felemelkedé·
sét eszközölhetik, val6dilag legelőször csak 48·i
törvényeinkben vannak lerakva.~ Az előbbi tör-
vényhozások, és pedig főleg az .i836-i és 1844-i
lelkesen megkezdették ezen átalakulási mütételt,
de a kezdeményezésnél tovább alig is haladhat-
tak, egy későbbi kornak hagyván fel, hogya
szerencBésb viszonyok és események hatálya alatt
- .. nagyszerü munk.it bevégezhessék.
Ugyanily fontosságot kell tulajdonitanunk
a 48-i törvényeknek a politik;ai jogosultság te-
kintetéből is. I

Azon törvények, melyek a királyi eskü és

hitlevelek szentesitéseivel a nemzetnek, iJletlSleg
egy részének, alkotmányos jogokat, és az aus-
triai tartományokkali kapcsolat után politikai
önállást, és minden alárendeltséget, s beolvasz-
tá8t kizá.rÓ f'úggetlenséget biztositottak, melyek
tehát a nemzetnek mint ilyennek saját nemzeti
létet biztositottak, tökéletesb kifelődésüket és
valositásukat csak a 48-i törvények üdvös szabó.-
lyaibm találhatják fel. .
 202
Mind oly szempontok, melyek a közelgő s
az alkotmány08 életünkre s kifejllSdésünkre nagy
jövlSjü or8zággyülés küszöbén, nagy mértékben
igényelik, hogy a 4S-ki törvényekre, mint azon
alkotmányos lét uj alapjaira. kivá16 figyelmet for-
diteunk.
E tekintetből két feladatot tüzünk ki rövid
fejtegetésünk s közjogi vizsgálódásunk tárgyává :
ellIször mt"!y elvek alapíttattsk meg a 48-i tör-
vényekben, melyek a1: alkotmányos és tár~lmi
életben a. korszerü átalakulás és szabadelvü ki-
fejllSdés alapjaiul tekinthetők;
máso.dszo'l": mily közjogi tekintet alá veendlSk -
ezen 48-i törvények, s nevezetesen: va1ion afJOk
oly alaptÖTVényeknek mint az eddig· eHSadottak,
tekt"nthetlIk-e ~

IL Az 1848-1 tlJrfJények "dtlpelfJel.

Az 1848-ki törvények oly elveket szentesi-
tettek, melyekre a. nemzeti lét kifejlődhetése és
. egy szebb nemzeti jövlS alapjai biztosan lerak·
hatók. Ezen elvek nagyszerfireformot képeznek
Diind a társaImi életben, mind a szorosan vett
alkotmányos rendszerben.
A társaImi életre Vonatkozólag megszÜDtet·
ték azon bilincseket, melyek a földre és személyre
a keresetre s tulajdonjogra nehezedének, meg-
semmisítették a különbféle kivált8ágokat és jog-
különbségeket, melyek osztályt ollztály ellenébe
állitottak, és a nemzeti testet 8zerteszaggaták.
Az alkotmányos életben pedig megalapitot-
..
...
 203
ták azon jogokat, melyek nélkül az alkotmány
egy nemzetnél sem lehet biztos és valóság.
Ez elvek, melyektől saját kárunk nélkül
nem szabad eltérnünk, hanem inkábba:zokat
még tovább kellend fejlesztenünk stökéletesi-
tenünk, a következők:
i. A közös teherviselés a mint azt a VIII. t.
ez. mondotta ki, midőn világosan rendeli "Ma-
gyarország élJ a kapcsolt részek minden lakosai,
minden közterheket különbség nélkül egye~lően
8 aránylagosan viselik."
Midőn e torvény világosan s határozottan
minden közterhekr61 szól, akkor természetesen
nem csak az adóknak, hanem más egyebeknek,
u. m. a katona kötelezettségnek, közmunkáknak
stb. terhét is közössé tette.
Hogy ezen elvtlSl törvényhozásunk sem~i­
kor sem térjen el, hogy azt semmi tekintetben
meg ne csorbitsa, nem csak jogosság igényei
követelik, melyek meg nem engedhetik, hogy
azok, kikaz államban az egygyüttlét javadalmai-
ban egyformán részesülnek, a közterhekben is
egyenlőn ne osztozzanak; hanem azt teszik szük-
ségessé a társalom legfőbb érdekei is, melyek a
közbQldogulás, anyagi kifejlődés szempontjából
tetemes csorbulást szenvednek mindenütt, hol
bizonyos osztályok a teher\"iselésre nézve ked·
vezményekben részeltetnek.
2. Az 'IJ,1'bé1"is~9 megsZ'Üntetése••
A IX. t. ez ugyanis megalapitotta "hogy az
urbér s azt pótló szerződések alapján eddig gya-
korlatban volt szolgálatok, (robot) dézsma él
 204
pénzbeli fizetések e törvény hirdetésétől fogva
örökösen megszÜDtetnek."
Ez által 8zabaddá tétetett a személy, maly a
volt jobbágyoknál az urbériség folytán különö·
sen az urbéri munka kötelezettsége által tökéle-
tes alárendeltségben szenvedett; és ezen felsza-
baditás által az ipar és szorgalom is szabaddá
tétetett, felmentetvén bilincseitől, melyek a ro·
bottól elválhatlanok valának. De mi nem kevesbé
fontos, szabaddá tétetett B föld is, mely a volt
urbéreseknél szinte a földesuraságnak s rendel·
kezésének volt alávetve. Ez által megalapittatott
,minden osztálynál a 8zabad földtulajdon, mely
nélkül a földmiv~lés, a mezei ipar nagyobb ki-
fejlődésre élJ virágzó állapotra még sehol sem
emelkedhetett.
Az urbériség megszünte által tehát a polgár~
szabadságnak Dagy fontosságu elemei s feltételei
hozattak létre, t. i. a 8zemély és tulajdoD SZA-
badsága. ,
3. Az fJBiBég fmgBzünteté86 a XV. t. cz. alap-
ján, melynélfogva a tulajdonjog az ingatlanok
nagy részére nézve teljes érvényre emeltetett,
midőn a nemesi ingatlan j6azágokról való sza-
bad rendelkezhetés lehetövé tétetett, és. meg-
szüntettek azon korlátok is, melyek a kir. fiskus
tulterjesztett örökösödési joga folytán léteztek.
Valamint akkor, midőn az urbériség eltör-
lése által a volt jobbágyok iöldbirtoka szabaddá,
szabad rendelkezbetésüvé tétetett, ugy akkor mi-
din 8Z ősiség megszüntettetvén,a nemesijószágak
i. felsubadittattllk a ezabadrendelkezhetés'bilin o

..
 20M

csei alól, a társaimi kifejlödésnek egyik legfőbb

alapja szereztetett meg. Mert a magasb fokra eme-
lendő iparnak, szorgalomnak, a mezei gazdászat
tökéletesitésére szükségelt beruházásoknak , &
gazdászati iparral járó különbféle vállalatok lé-
tesitésének , lényeges és elkerülhetlen feltétele
az oly tökéletes tulajdonjog, mely az illető va-
gyonról és hasznairól korlátlan rendelkezhetést
engedjen meg - mi azonban a v~lt jobbágyok
fóldbirtokáhál az urbériség miatt, a nemeseknél
pedig a~ ősiség folytán merőben lehetlenné té·
tetett. Es itt rejlettek a mezei gazdászat, a fóld-
mivelés hú.tramar8odásának legfőbb okai.
4. A fog s törvény el6tti egyenl6sAg, mely kü-
. lönösen a X. s XXIII. t. ezikkely által szentesit-
tetett, midőn az urbéri biróságok megszüntetvén
s a városi biróság s hatóság irányábani kivételes
állapotok iB eltörülteh-én a biróságok közössé s
igy a biróság s törvénykezés előtti egyen1lSség
valósággá alakittattak. -
Ezen jogegyenlőség _Ts.1ósitására müködik a
a XXI. t. ez. is, mely t. i. a vallásfelekezetek jog-
egyenlőségét alapította meg.
5. A népképm'selet létrehozatala midőn az V.
t. ez. az alkotmányos jo~ok legfontosbikát, az
országgyülési követek val80sztbatási jogát, mely
. addig a nemesség és némely kiváltságos rendek
kizárólap:os jogát képezé, a nép minden osztá-
lyára kiterjesztette, s így eszközölte, hogy az
országgyülésen ne csak egyes osztályok, hanem
az egész nép képviselve legyen.
6. Az országgyülésnek évenkinti tartása; mi·
206
dön a IV. t. ez. rendelé "Az országgyüléa jöven-
d6ben évenkint és pedig Pesten tartandván ülé'.
seit, az évenkinti ülésre az ország Rendeit Ö Fel-
sége minden évben, és 'mennyire a körül~ény~k
engedik, a téli h6napokra hivatandja össze. Es
a képviselők három évig tartandó egy or.gy~lés­
nek mindhárom évi üléseire választatnak."
7. AfeleltJs m~'núte:rium alapitdsa j midőn a
III. t. cz azt határozta: hogy Ö Felsége saz ő
távollétében a. nádor s kir. helytartó a végre-
hajtó hatalmat a törvények értelmében fUggetlen
magyarministeriumáltal gyakorolják, s bár-
mely rendeleteik , parancsolataik, határozataik,
kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-
Pesten székelő ministerek egyike által is aláirat-
nak. Es a ministeriumnak mindenik tagja min-
dennemű hivatalos eljárásáért felelős.
'Ezen elvek, melyek az 1848-i törvényhozás-
ban irányadóul szolgáltak, eléggé tanusitják a
48-i törvényeknek nagyszerü jelentőségét. Azok
a magyar alkotmánynak és jogviszonyoknak
alapjait gyökerestül megváltoztatták. A személy-
jogoknak más alakot adtak, a birtokviszonyokat
uj rendszerre fektették.
Ezeknél fogva az arany bulla, mely po nem-
zeti szabadságnak, kiváltságoknak és politikai
jogoknak leglényegesb forrását képezé, teljesen
átalakittatott, lényegében megváltoztattatott,
mint lényeges módositást szenvedtek mindazon
későbbi alaptörvények is, melyek a nemzet alkot-
mányát II közjogi viszonyait Bzentesiték.
A mi az aranJl bulla lényegét B ennek felfor~
 207
gatlÍsát illeti, abban flS elemet képezett az általa.
ssentesitett politikai szabadság,. mely már első ki·
rályunk általadBtott, s melyhez ellenmodási sőt •
ellenállási jog is kapcsoltatott. Ezen alkotmá-
nyos szaba.dság azonban csak a nemességnek -
servienteseknek - adatott j mig ellenben ~ 48-i
törvények azt ~ az or.gyülési képviselet joga.
által - az egész népre, a nemzet minden osztá-
lyaira . kiterjesztették. Az arany buliának azon
pontja tehát 48 után érvényesnek többé nem te-
kinthető. .
Egy má~ik lényege azon biztositék) misze-
rint Uézés s elitelé8 nélkül senki el nem fogattatha-
tik, rendes bz'rósága elől senki el nem vonattathatik.
Azonban e jog is, mely a polgári szabadságnak
egyik legfőbb biztosítékát képezi) csak a neme-'::
seknek adatott meg, mely kiváltságos helyzet a
48-i törvényhozás szellemével s lényegével össze
nem férhet. Az Ilem mondotta ki ugyan határo-
zottan s világosan a törvény előtti egyenlőséget;
de oly intézkedéseket tett, és oly elveket álli-
tott fel, melyek a törvény és jogegyeft1őséget
szükségkép magokban foglalják. Midőn ugyanis
az f848-i törvények llZ urhéri viszonyok eltör-
lése által a volt jobbágyok személyét és föld-
jét szabaddá tették, midőn a földesuri hatóság
iránti alárendeltségből kiszabnditották, midőn
falukon s városokban a birósági kivételeket meg-
szüntették s a biróság előtti egyenlöséget kimon-
dották j akkor azon törvények az osztályok kö-
zötti különbségeket is lerontották, és igya tör-
yény előtti jogegyen \őséget is megalapitották.
 208

Ezen jogegyenllSség annál inkább feltételezendíS

48 után"minthogy a polgári jogoImak legfőbbike,
a kevetválasztási jog is kiterjesztetett a nép ösz-
8zes oBztályaira.
Ha pedig ily jogegyenlőség létesittetett a
48-i törvények által, akkor "bból önkényt követ-
kezik az iB, mikép az arany bullának fent idézett
biztosítéka sem lehet többé egy oszt41ynak ki-
, váltsága, hanem a 48-i törvények alapján az a
nem nemesiosztályokra is kiterjesztettnek tekin-
tendlS. Mert azon biztosíték kiváltBágos' állása
nem lehetne összhangzásban azon törvény előtti
és valódi jogegyenlőséggel, melyet a 48-i törvé-
nyek kétségen kivül megalapitottak.
További kiváltság, mely az arany bullából
származott az is: mikép a szahad birtok rendelkez-
hetúi és tulajdtJn jog különösen a nemeseknek biz·
tosíttatott. Miután azonban az urbériség eltörlé-
sével a földbirtok a volt jobbágyoknal is telje-
sen szabaddá tétetett, te)'mészetes, hogy a 48 í
törvények után a szabad birtok rendelkezhetési
jog szinte minden osztályt illet, mi által ismét
lényeges pontjában szenved az arany bulla vál-
toztatást.
Végre az arany bulla a nemesi osztálynak
teljes közteher mentességet biztositott. Láttuk azon-
ban fentebb, mikép c tehermentesség a 48-i tör-
vények által végkép eltörültetett, a teherviselés
közössége szentesittetvén.
Az arany bullán kivül azon alaptöryényeínk,
melyek alkQtmányos jogainkról s a közjogi vi-
szonyokról rendelkeznek a 48-i törvények által
\
 209

szinte lényeges változtatást' szenvedének , a

mennyiben a nemzetnek azon önkormányzata 8
politikai fiJ,ggetlensége, az austriai örökös tarto-
mányok irányábani önállása, a köz élet s törvén y-
hozás minden nemében, mely az előbbi alaptör-
vények által biztosittatvR, 'azok értelmében tes-
tületi hatóságok által gyúoroltatott, melyeknek
felelőssége a nemzet s azt képviselő or.gyülés í

irányában nem létezett j ezen önkormányzat a

4S-i törvények által felelős ministerium által ren-
(teltetett gyakoroltatni, minélfogva a kormány-
zatot kezelők felelőssége is szentesittetett.
. Ily változatokat idéztek elő az 1848-i tpr-
17ények.

lll. A 48-i tiJl'fJétlyek alaptlJI'f)ényi lIIi-

. nli&égéne/t ké,·dé&e.
Nem csekély fontosság u azon k~rdés: valjon
a. 48·i törvények, .melyeknek főbb szabál~'ait s
intézkedéseit fentebb megismertettük, tekInthe-
tők-e már jelenben is alaptörvényeknek va.gy
-sem?
Nem szükség mondanunk, mikép a szente-
sitett törvények és az alaptörvények között lé-
nyeges különbség. forog fenn. .
Az, hogya 48-i törvények érvényes törv é-
nyeknek tekintend6k-e, némelyek által némileg
kétségbe vonatott ugyan, de közjogilag még he
nem bizonyittatott, s nem is fog bizonyittatni.
Mert azon törvények törvényesen összehivott
-.orl!zágg)'ülésen hOzattak, és azután annak rende
14
210
szerint lS }I~el8ége által szentesitettek. Érvényük
tehát minden kétségen kivül esik.
Az azonban, mi a t-örvény érvén}"ességét esz-
közli, még nem elég arra, bogy az alaptörvény-
nek is tekintethessék.
Az is való, hogya 48-i törvények a nemzet
sarkalatos jogairól rendelkeznek, mint nevezete-
sen a képviseleti jogról, a kormányzat módjáról,
a kormány felelősségérl'l1 etb. Ez azonban szinte
nem elég még az alaptörvényi minőség előáIli­
tására.
Vannak számos törvényeink, melyek szinte
nagy fontosságu. valódi sarkalatos jogokról in-
tézkedtek, de azért még sem soroltattak az alap-
törvények közé.
Ilyen különösen az 1. rúr, 9. ezt'kke, mely a
nemesség legflSbb Ilzabadságait s kiváltságait
szentesitette. Innen azonban csak az ismertetett
el, hogy e törvény a nemzet sarkalatos jogairól
szól, de nem az is, bogy azért már alaptörvény-
nyé is vált légyen. Azon okból az I. r. 9. ez. a
magyar közjogban az alaptörvények sorában
nem szokott megjelenni.
, Azon törvényeink, melyeket fent már elő-
soroltunk, s melyekben a nemzetnek az ország-
gyülésen gyakorlandó jogai foglaltatnak, szinte
sarkalatos jogokról szólnak, de azért szinte nem
soroltatnak az alaptörvények közé.
-Azon kivül, hogy a törvény a nemzet sarka-
latos jogait tartalmazza, megkivántatik az alap-
t&zvéuyi min6ségre még az is, hogy oly kellék-
 211
kel birjon,melyek kitünőbb szentesitést eszközölje-
nek. -Ilyen az .p. o.'hogy későbbi törvényekben
alaptörvényeknek nyilvánitassanak, s mint ilye-
nek megerlSeites8enek, mi történt p. o. az {827.
3. t czikkben j vagy hogy a fejedelem s nemzet
közti viszonos egyezkedés és szerződés kellékeit
mutassák e16, mint a bécsi s linczi békekötések,
s mint átalában a koronázási hitlevelek; vagy
hogy oly feltételekröl szóljanak, melyek a fejede-
lem s nemzet közti közjogi 'viszonynak lényeges
feltételeül tekintendők, mint a koronázás, törvé-
nyee örökösödés, mi nélkül törvényes királynak
senki sem ismerhető el.
Már pedig ily kellékeket a 48-i törvények-
ben fen nem találhntunk. Az erősebb szente-
sitésnek, az alapul vehetlS szigorúbb kötelezett-
ségnek azokban semmi nyoma.
Azonkivül, mi különösen figyelembe veendő,
a 48-i törvényeknek nagyobb közjogi Bulyát, mi-
lyen az alaptörvényeknél feltalálható, tetemesen
csökkenti az, mikép azon törvényeknek majd
mindenike c8ak ideiglenes törvényt képez, mint
ez azokban maga az orezággyülés által világosan
ki van mondva.
Már pedig az alaptörvényeknek egy fiS tu-
lAjdona s következménye a tartósság. Ha bár az
örök érvényességzáradékát kötele.llinek nem te-
kintjük is, azt még is el kell ismer.nünk, mikép
az alaptörvények épen fontos közjogi tartalmuk
folytán, valami rövid időre, ideiglenesen nem
hozattathattak, s ,nem is hozattak: soha. Azok
. U·
 212
niindig oly szabályt s intézkedést szentesitettek,
melyet mindenki szorosan megtartani köteleztes-'
sék, mely megvntoztatbató ne legyen, mely a
fejedelem 8 nemzet köztijogviszonyokban állandó
alapul szolgáljon. - Ezen kellékeket pedig az
ideiglenesség tulajdona végkép kizárja s lehet-
leniti
Minden alaptörvényeink olyanok, melyeket
nem csak az élő fejedelmek szentesitettek, ha-
nem ezek azoknak megtartására még utódaikat
is lekötelezték. Ez a 48-i törvények ideiglenes-
sége által kizáratott. .
Az igaz, hogy van egy-két törvény közülök,
melyek ideigleneseknek nem nyilvánitattak, mi·
o után azonban a többi .ideiglenesen hozottnak
mondatott. ennek a nem ideiglepesen hozottakrb
is oly befolyást kelle gyakorolni, mely az állandó
tartósság és szentesítés kellékét kizárja. Az, hogy
a törvényhozók mindenben többnyire ideiglene-
sen intézkedtek,' oly állapotot feltételez, melyhen
átalában nem lehete a tartósságra gondolni és
számítani.
Mi tehát azt állitjuk, hogya 48-i törvények
alaptörvényeknek nem tekintethetnek.
Ázon jogok azonban, melyek bennök foglal-
tatnak, méltán megérdemelbetik, hogy alaptör-
vények tartalmává alakitassanak. kivált ha. né-
mely hiányaik kipótoltatnak, u. m. azok, melyek
a jogegyen1611éget sértik, midőn a követválasz-
tási jognál még némely különbségeket megen-
gednek a néposztályok kQzött.
De ha azt akarjuk, hogyalaptörvények ere-
 213
Jere emeltessenek, akkor legelslI tt'!endlS leend,
hogy a kellő átvizsgálás után a koronázási hit-
levélbe beiktattassanak.

Az okt. 20-f diploma.

Meg kell még ezen közjogi tényezőt is emU-

tenünk, főkép miután a szomszéd tartományok-
ban arra mint alaptörvényre szokott hivatkozás
történui.
Ugy hiszszük egy gondolat sem képződhetik
az iránt, hogy azt mi Magyarországban alaptör-
vénynek ismerjük el.
Az mi~ a fentebbiek mutatják, épen semmi
kellékkel sem bir az alaptörvényi minősitésre.
Az nem is keletkezett törvényesen össze-
gyült országgyülésen, tehát nem is azon az uton,
mely hazánkban a törvény alkotására mellőzhet­
lenül megkivántatik.Sőtaz még ellenkezésben van
alaptörvényeinkkel, alkotmányos jogainkkal is,
mi törn~nyeink által még azoknál sem engedtetik
meg, kik örökösödés utján trónra jutván, felha-
talmaztatnllk, hogy a 6 hó alatt összehivandó
or.gyülésig a törvényhozatal rendes utján kivül
rendeletek s ily intézkedések által kormányoz-
hassanak.
Hogy az okt. ~O-i diploma alaptörvényeiok.
kel ellenk\l,Zik, eléggé kitünik már abból is, mi-
kép oly jogokat von el or8zággyülésünk jogkö-
réből, melyek a nemzet politika} önállására, ön-
á116 törvényhozáBára lényegesen megkivántatnak
és a melyek minden kétségen kivül nemzeti tör-
véIJyhozáBunkat illetik.
Ily közjogi tényez6 alaptörvények közé Boha
sem sorolhat6.
 1
1
1

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

l
 ,
\
Lanffer és Stolp
kiadokönyvkereskedésébenPeste
n
vltc zi-u tcza 7 sz.
következő művek kap hat ók:

O.,rnát Gáspár, Ki a vivát? Népszin

míí a kor-
tes-világból 3 felvonásban • .
- fl 84 kr.
Beö thy Zsigm. Elemi magyar közj
og 1 ft 40 kr.
- - Követ vála sztás. Eredeti politikai vigjáték
szakaszban 3
• • • - ft 20 kr.
Cse nle ry Antal, Történelmi tanulmá
nyok I. köt.
Ha tva ni Mihály, Rajzok a magyar 2 ft i2 kr.
történelemMI.
Történelmi zsebkönyv. 1859.
Kö vy Sán dor , Magyar közpolgári. 3 ft 88 kre
törvény tudo-
mán y elemei . . .
Mo csá ry La jos , Programm a nem 3 ft 30 kr.
zetiség és a
nemzetiségek tárg yáb an . . . i ft - kr.
8:&alay. Magyarország története. I -V
I. köte t
(.A. hato dik köte t más odik fele mos 23 ft 12 kre
t van lIajtó alatt.)
1- V. disz köté sben • . •
Szl em eoi cs Pá l. Fenyítő törvény. 22 ft 42 kr.
szék i magyar
törvény . . • . • • •
Th ali K. Zengl) liget köl t. 2 köt. flizv l ft1Z kre
.
. 2 ft - kre
vászonba kötve ara npá gás sal .
Va hot Imre. Ors zág gyü 1és i szállás. . 2 ft 80 Kr.
Ere deti vígjá-
ték 4, felvonásban . • . • • - ft 22 kr.
Verbőcli István. Há rm as
kön
Zso ldo 8 Ign áa. A. Bzo lgab ir6iyve . 2 ft 50 kr.
hiva tal- közrend-
tartási rész .
3 ft - kr.