!

Ő "
#$%&'$(#)*
 +%%,Ű$(-"
.!!%/'%0)*, &-1&$
2-/ 0 3*#/$4)# /
-5'6!)* %,*7898:7899;*%/!4*
);*.4*<));'#=
 Bevezetés
ƢÁtvezetésơ, felidézés
þ EU
EU--s vonatkozások; méltányosság a
közoktatásban
þ A magyar oktatáspolitika orientálódása
þ Hazai jogszabályi környezet:
þ Általánosérvényű jogszabályok
þ Közoktatás
Közoktatás--specifikus törvények, rendeletek
þ Fogalomtár
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 

Programme for International Student Assessment
þ ¢
OECD-
OECD-ország; 15 éves tanulók Ƣalkalmazásképesơ
tudása ¢ területen
þ ¢ alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés:
þ Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény
þ Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között
þ Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai
vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
 !"#$%&'%
þ Aelentése: ƢƦaz
ƢƦaz írott szövegek megértése, felhasználása
és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az
egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és
hatékonyan vegyen részt 
tékonyn a mindenn
mindennapi életben 
þ 5 kéességsznt:
þ 5 sznt: 6
5 st nt felett
þ 4 sznt: 6
5-
6
5-55¢
þ ¢ sznt: 55
-
55
-481 ( munkerő beléés lsó tár)
þ
sznt: 480-
480-408
þ 1 sznt: 407-
407-¢¢5 és ltt
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
þ OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont
OECD-
þ Szignifikánsan gyengébb; a ¢ szint alján (
¢ hely az
országok listáján)
þ 1-5 helyen: Finnország, Korea, Kanada, Aapán, Írország
þ Mo mögött: Görögo , Portugália, Mexikó, Oroszország,
ƦBrazília)
þ Legjobb--leggyengébb különbsége: 150 st pont (
szint!)
Legjobb
þ Képesség--szintenkénti helyzet:
Képesség
þ 5 : OECD: 10%, Mo : 5%
þ 5-¢ : OECD: 60%, Mo : 5
%
þ 1 : OECD: 14%, Mo :
¢% (ebből 7% ¢¢5 pont alatt)
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
('#('
þ Aelentése:ơƦ  egyénnek   kéessége, 
ellyel
Aelentése:ơƦ
kées fels
ern
egérten
lyen s ereet játs  
ées

te
t  bennnet
bennünet  lvevő vlágbn és enne
tében ées
l tt d ntéseet  n és
seleednƦơ
þ Há
és sés tály:
þ 1 (eutív) és sés tály
þ
(ntetív) és sés tály
þ ¢ (etív) és sés tály
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
þ ¢ teljesítményszint-
teljesítményszint-tartomány:
þ 750 st pont környezete
þ 570 st pont környezete
þ ¢80 st pont környezete
þ OECD-átlag: 500 st pont
OECD-
þ 1-
helyen: Aapán, Korea (lényegesen az átlag felett),
legjobb európai: Finnország
þ Legjobb--leggyengébb átlag: 557
Legjobb 557--¢¢4(Brazília)
þ Mo : ¢88 st pont ,
1 hely
þ Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az
országok közöttiek!
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
TERMÉSZETTUDOMÁNY
þ Aelentése: ƢƦ   éessé 
elyne
setséével te
és ettu
nys s
eeteből
téneen
tényeen lló  ete tetéseet n
éese lenn nn éeében 

eéts  te
és etet és  ntéseet
 ssn  ll
n  l 
lt sl 
eleet  e
be teéensé
 lbn  
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
þ Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont
þ Három teljesítmény-
teljesítmény-tartomány:
þ 690 pont környezete
þ 550 pont környezete
þ 400 pont környezete
þ 1 ƛ
helyen Korea, Aapán
(¢ ƛ 4 Finnország, Egyesült Királyság)
þ Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény
þ A rangsor vége: az előzőekkel azonos
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢
 
 
þ Leggyengébb terület: a természet vizsgálata;
mérés, kísérletezés (
0 % lemaradás az átlaghoz
képest)
þ Mo : országon belül nagyobb különbségek, mint
nemzetközi összevetésben
þ 9 ország mindhárom területen szignifikánsan
jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország,
Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
þ A PISA-
PISA-mérések külön területe: háttérváltozók
vizsgálata
þ Célja:
þ a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása
þ oktatáspolitikai Ƣüzenetekơ megfogalmazása
þ az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése
þ Két szintre irányuló mérés:
þ tanulók
þ iskolák
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
*)-**
)./
þ Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás)
iránti elkötelezettség
þ szerepe: az alapoktatás eredményességének, a
tanulási képességek fejlettségének mutatója
þ az iskola iránti attitűdök (ƢƦ nem szívesen járƦơ;

0 országban átlag
5 %, Mo : 40 %)
þ pozitív kötődés mellett 15 % Ƣelveszettnek, kívül
állónakơ érzi magát
þ teljesítményt befolyásoló tényező
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
þ '*0 
þ fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat
kontrollja): tudatos célkitűzés ƛ a folyamat
Ƣönirányítása ƛ hatékony információ-
információ-felhasználás
þ memorizálás és kapcsolatok keresése (a
kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású)
þ kooperatív (együttműködésen alapuló) és/vagy
kompetitív (összehasonlító,versenyszerű) tanulás
(mo--i tanulási indexek!)
(mo
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
þ Nemek közötti különbségek:
þ olvasás, szövegértés: minden országban
egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok
teljesítménye
þ matematika: az országok felében szignifikáns
különbség a fiúk javára
þ természettudomány: változó;
4 országban
nincs szignifikáns különbség
þ intézménytípus is befolyásolja!
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
1*2 0
þ Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és
szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók,
feladat:: megfelelő minőségű és egyenlő
így a feladat
tanulási esélyű feltételek biztosítása
þ Természetesen befolyásoló tényező a tanulók
eltérő képességszintje és a család Ƣérdeklődéseơ
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
þ Részleteiben:
þ a szülők foglalkozási státusa
þ a család anyagi körülményei
þ a klasszikus kultúrához való hozzáférés
þ kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről
þ a szülők iskolai végzettsége (A: 4
5 ƛ 450 pont, K:
480 ƛ 500 pont, F: 5¢0 ƛ 560 pont)
þ ƢSzocioökonómiai lejtőơ (telj pont ƛ szök index)
þ Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő
meredeksége szerint: az esélykülönbségek
egyértelmű kimutatása
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
'*,0))*)03))
þ Kiemelés oka: a teljesítmény-
teljesítmény-különbségekből ¢6
% az iskolák közötti különbségekre vezethető
vissza
þ Az iskolai és az osztálytermi klíma
þ szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd
þ óraszervezés
þ a tanári szerep értelmezése
þ hiányzás, stb
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
¢  )*+*, )
'*,0))*)03))
þ Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső
információforrások)
þ Szakember
Szakember--ellátottság, a humánerőforrás mutatói
þ Az iskolai infrastruktúra jellemzői
þ Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek
þ Az iskolai autonómia mértéke
þ Magán (stb ) és Ƣállamiơ iskolák
þ ") )3)/ az iskola közvetíti, felerősíti a
teljesítmény--befolyásoló családi háttértényezők hatását!
teljesítmény
 ¢ Közoktatási esélykülönbségek
?,) (az egyenlő hozzáférést
?,) (az
befolyásoló tényezők):
þ Szocioökonómiai faktorok
þ Az iskola szemlélete és napi gyakorlata
þ Az intézmény anyagi, infrastrukturális
feltételrendszere
þ Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!)
þ A tanulás határainak kiterjedése
þ Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának
mértéke
¢ Közoktatási esélykülönbségek
| 02
)/
þ Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az
esélykülönbségek kialakulásában?
þ Milyen módon lehetséges a szülők kulturális,
kommunikációs aktivitását befolyásolni?
þ Mit tennének az iskolák közötti különbségek
csökkentése érdekében?
þ Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma
szerepe?
þ Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ *0*
*440* :
: olvasás-
olvasás-teljesítmények
þ Intézménytípusonkénti helyzetkép:
þ általános iskolai: ¢71 pont, 1 teljesítményszint
(Brazília: ¢96 pont)
þ gimnázium: 55
pont, ¢ ƛ 4 teljesítményszint
(Finnország 546 pont)
þ szakközépiskola: 49¢ pont, ¢ teljesítményszint
(=Csehország, Spanyolország)
þ szakiskola: ¢90 pont, 1 teljesítményszint
(Brazília ¢96 pont)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új
keletűek (Monitorƞ 97)
þ | 02
)/
þ a 10 évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan
eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket?
þ indokolt
indokolt--e a korai és merev módon szelektáló
rendszer fenntartása?
þ miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb
összetételűvé az iskolák?
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
|0,)) )*.
-0)45
*
67
þ Kt -beli meghatározása:
4 §
þ ¢ éves kortól a tankötelezettségig
þ alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátás
þ 5 éves kortól min 4 óra/nap
þ heti időkeret: 50 óra (növelhető)
þ Tartalmi meghatározottság: ÓNAP
þ Kt 14 § (
) bekezdés: a szülő kötelezettségei
 4 Mit tehet a közoktatás?

Ë
4 )*)4

þ `izsgálandó kérdések:
þ biztosított
biztosított--e a ¢H-
¢H-s gyermekek intézményes
nevelése
þ élnek
élnek--e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az
érintett családok
þ Tartalmi lehetőségek:
þ helyi
Nevelési program
þ kompetencia
kompetencia--alapú programcsomag
 4 Mit tehet a közoktatás?

Ë
4 )*)4

' 8|
þ Kt -beli meghatározása:
6 §
þ Szakaszolás a Kt 8 § (¢) bekezdés szerint:
þ bevezető szakasz: 1 ƛ
évfolyam
þ kezdő szakasz: ¢ ƛ 4 évfolyam
þ alapozó szakasz: 5 ƛ 6 évfolyam
þ fejlesztő szakasz: 7 ƛ 8 évfolyam
þ Az alapozó szakasz specifikuma:
5 ƛ 50 % nem
szakrendszerű oktatás (NEM KÖTELEZŐ!)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ Funkció szerinti meghatározás:
þ alapfokú nevelés--oktatás;
nevelés
þ a tanuló érdeklődésének, képességeinek,
tehetségének megfelelően
þ továbbtanulásra, illetve társadalmi
beilleszkedésre való felkészítés
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ `izsgálandó kérdések:
þ érvényesül-e a deszegregáció a ¢H-
érvényesül- ¢H-s tanulók
esetében (
5 %)
þ az SNI-
SNI-s tanulók arányának viszonya az országos
mutatóhoz (7 %)
þ milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók
þ az országos kompetenciamérés eredményei az adott
intézményben
þ az integrált oktatás-
oktatás-nevelés iránti igény és annak
megvalósítása
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ Tartalmi lehetőségek
þa 4 oktatási-
oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó,
differenciált nevelési program és helyi tanterv
þ a nem szakrendszerű oktatás célirányos
tervezése és szervezése, vagy megszüntetése
þ az IPR megvalósítása
þ a kompetencia-
kompetencia-alapú programcsomagok
bevezetése
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
!||
þ Kt -beli meghatározása:
7 §
þ Alapfunkciók:
þ 9 ƛ 10 évfolyam: általános művelés megalapozása +
pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos
alapozó elméleti és gyakorlati oktatás
þ 1/11 évfolyamtól: OKA-
OKA-szerinti szakképzés
þ Új lehetőség: Ƣelőrehozottơ szakképzés
þ Felzárkóztató oktatás
þ Speciális szakiskolai oktatás
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
Szakkézés és le
ozsolás (OFI
008)
þ A középiskoláztatás expanziójának
következménye; csökkentése az oktatáspolitika
egyik fő célkitűzése
þ A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES!
þ EU: Ƣearly school leaversơ = Ƣkorai elhagyókơ (

kritérium)
þ OECD:
mutató
þ Magyarország: Ƣaz út elejénơ
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta
þ A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett
tanulók aránya( %,
005,
006,
007):
þ */
99:
:Ë;<9:<<:<
þ szakközép : 5,4; 9,5; 10,¢/ ¢,0; ¢,0;
,6
þ gimnázium: 4,¢; 6,7; 7,
/
,5;
,¢;
,¢
þ A szülők munka-
munka-erőpiaci státusa:
þ */3=¢>349?>
þ szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 %
þ gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %
 4 Mit tehet a közoktatás?

Ë
4 )*)4

þ Egy főre eső átlagos családi jövedelem
(eFt)/régió:
þ Közép-Magyarország:
Közép- 60,1
þ Közép--Dunántúl:
Közép 57,9
þ Nyugat--Dunántúl:
Nyugat 51,0
þ Dél--Dunántúl:
Dél 47,1
þ Észak--Magyarország:
Észak ¢8,6
þ 6@@*-,*2/
6 ¢<
þ Dél--Alföld:
Dél 45,0
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint:
þ Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 %
þ Szakmacsoport szerint:
þ Mg , élelm ipar: ¢8 %
þ Ker , marketing, közg : ¢5 %
þ `) )* */ Ë<>
þ `endéglátás, id forg : ¢7 %
þ Építőipar: 41 %
þ Nehézipar: 44 %
þ Könnyűipar: 4
%
þ Lakóhely szerint:
þ Helyben: 4
%
þ Bejáró: 40 %
þ Kollégista:
9 %
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
þ A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán:
þ Gyenge tanulási motiváció: 4,¢
þ Sok hiányzás: 4,1
þ Gyenge felkészültség: ¢,9
þ Gyenge képességek: ¢,8
þ Rossz szociális háttér: ¢,8
þ Magatartási problémák: ¢,6
þ Hiányos módszertani felkészültség: 1,8
þ ƢAlulmotiváltságơ: 1,7
þ Hiányos szakmai felkészültség: 1,4
þ Kinek a véleménye?!
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë
4 )*)4
*)0*
230A*
)*50
0)*),-B*/
þ Lemaradó tanulók fejlesztése: 4,0
þ Szülőkkel való együttműködés javítása: ¢,9
þ Lemaradó tanulók mentorálása: ¢,6
þ Pedagógus t képzés (spec eljárásokra): ¢,4
þ Szociálpedagógus alkalmazása: ¢,¢
þ Tanulmányi ösztöndíjrendszer: ¢,

þ Ped szakszolgálattal kapcsolattartás: ¢,0
þ Pályatervezés, karrier-
karrier-tanácsadás:
,9
 4 Mit tehet a közoktatás?

&


) 
/
þ Nemzetközi tényezők
þ Iskola
Iskola--független tényezők (társadalmi, gazdasági
környezet, országos oktatáspolitika)
þ Min tud változtatni a közoktatási intézmény?
þ A bemeneti feltételek pontos diagnzisa
þ Korrekt elyzetkép-
elyzetkép-alkotás
þ Célirányos tartalmi és pedaggiai fejlesztés
þ Az erőforrások élirányos fejlesztése
 4 Mit tehet a közoktatás?
| 02
)/
þ Az óvoda
óvoda--iskola átmenet nehézségei hatékony
kezelésének milyen eljárásait ismerik?
þ Az általános iskola szakaszai közül melyiket,
miért tartják legjelentősebbnek az
esélykülönbségek mérséklése szempontjából?
þ Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem
szakrendszerű oktatásnak?
þ Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító
(Ƣiskolaválasztóơ) tevékenysége?
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë  )*) )*. 
)2)03*
þ Helye az intézmények alap-
alap-
dokumentumainak rendszerében
þ Kapcsolódása a fenntartói esély-
esély-
egyenlőségi programhoz (részletes
tárgyalás: az 5 fejezetben)
þ Az intézményi pályázatok befogadásának
egyik feltétele
 4 Mit tehet a közoktatás?
Kimunkálásának tatalmi elemei:
þ helyzetelemzés, helyzetétékelés (kiváltó okok feltáása)
þ intézményi adottságok, sajátosságok ögzítése (stat
mutatók, a pedagógiai munka jellemzői)
þ kialakult tendenciák feltáása (méési eedmények,
kédőívek, stb )
þ munkaszevezési fomák megtevezése (a módszetani
kosá bővítése)
þ a poblémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek
megtevezése (a hatékonyságot biztosító tényezők
endszebe állítása)
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ Kimunkálásának stuktuális elemei:
þ a helyzetelemzésből adódó tatalmi feladatok
þ cél(ok)
þ eőfoásigény
þ felelős
þ hatáidő
þ keletkező dokumentum, Ƣtemékơ
þ indikátook
þ az ellenőzés felelőse, eedménye (sikekitéiumok)
þ Fomai megvalósítás: táblázat
 4 Mit tehet a közoktatás?
#   -)5*)


 -)5)



)03)




)03)


þ Alapja: fenntartói és intézményi esélyegyenlőségi
intézkedési terv
þ Elemei:
þ a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk
összegzése, elemzése
þ a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség
szerinti kiegészítése (pl : tanulási stílus kérdőívvel)
þ tantárgy--specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület,
tantárgy
tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével)
þ Önértékelés, értékelés
 4 Mit tehet a közoktatás?
| 02
)/
( )
) )
;0). 



 
3
þ 
 
 )
)).


  )
  
)
')03
) ).
 

þ 






 )
3)
 )
3)
þ 03 )
+


3


3
þ  )  -)5)


)  -)5)



)03) 


)03)



)
.)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë ¢ '0
 ;)  ))
.
)
Nemzetközi előzmények
þ a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság)
þ a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása
þ a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia,
motivációkutatás, stb )
þ személyiség-- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális
személyiség
éltkor különbözősége:
þ Száz 7 éves gyermekre:
Mentális kor : 4 5 6 7 8 9 10
Gyermekek száma: 1 8
9 ¢4
4 8 1
þ Száz 1
éves gyermekre:
Mentális kor : 7 8 9 10 11 1
1¢ 14 ƦƦ 17
Gyermekek száma: 1 ¢ 6 1
18
0 18 1
ƦƦ 1
 4 Mit tehet a közoktatás?
A pedagógiai fejlesztés Ƣzászlóshajójaơ az 1990-
1990-es
évektől: a ko
petenia pedagógiai étel
ezése:
þ OECD INES:
þ Keeszttantevi ko
peteniateületek ele
zése
þ Hangsúly: disziplináis tantevi tatalo
hoz, pusztán
kognitív folya
atokhoz ) köthető területek
kiemelése
þ OECD DeSeCo-
DeSeCo-program (1997
(1997--
00
)
þ Ƣkulcskompetenciaơ- fogalom értelmezése
Ƣkulcskompetenciaơ-
þ Aelentősége a közoktatás-
közoktatás-politikai stratégiákban, a
tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben
þ EU
EU--munkabizottság: 8 kulcskompetencia
 4 Mit tehet a közoktatás?

A hazai közoktatást érintő problémák és igények:

igények:
þ Aelentős arányú funkcionális analfabetizmus
þ Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések
þ Életpálya
Életpálya--tervezés:
ƛ 4 szakma, diploma
þ Élethosszig tartó tanulási képesség és készség
kialakítása
þ Oktatási programok fejlesztésének
szükségessége
 4 Mit tehet a közoktatás?

Kiemelés az okok közül; a hagyományos

ismeretátadás néhány jellemzője:
þ Túlméretezett tananyag-
tananyag-mennyiség
þ A módszertani kultúra konzervativizmusa,
merevsége
þ Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep
þ Szelekció a tanítási-
tanítási-tanulási folyamatban
 4 Mit tehet a közoktatás?
Közoktatás-fejlesztési válaszok:
Közoktatás-
þ HEFOP ¢ 1 1 :
00¢ ƛ
006 : a kompetencia
alapú fejlesztés alapozása
þ Rendszer
Rendszer--szintű országos kompetencia-
kompetencia-mérések
þ Az elterjesztés feltétele: közoktatási
paradigmaváltás, melynek jellemzői:
þ tanl
tanl--középpontú pedaggiai gyakorlat
þ változatos tanlásszervezési megoldások
þ tevékenységre éplő tanli szerepek
þ megváltozott pedaggs attitűd és mdszertan
 4 Mit tehet a közoktatás?
Országos megvalósítás: ÚMFT TÁMOP ¢ 1 4
þ Átfogó célkitűzések:
þ a gazdasági növekedés megalapozása a közoktatás
fejlesztésével
þ hangsúly a tanulók egyéni eredményességén
þ professzionális pedagógia támogassa a célok
teljesülését
þ csökkenjen a szelekció/szegregáció,
szelekció/szegregáció, az
esélykülönbség
þ növekedjen az oktatási rendszer hatékonysága és
partnereinek elégedettsége
 4 Mit tehet a közoktatás?
A kompetencia, kulcskompetenciák:
kulcskompetenciák:
þ Ƣalkalmasság, ügyességơ (latin eredet)
þ ƢAlapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság,
de fontos szerepet játszanak benne motivációs
elemek, képességek, egyéb emocionális
tényezőkơ (Pedagógiai Lexikon 1997)
þ ƢA kompetencia képesség a komplex feladatok
adott kontextusban történő sikeres
megoldásáraơ (OECD DeSeCo-
DeSeCo-program
00
)
þ Nemzeti Alaptanterv
00¢,
007 (
011!)
 4 Mit tehet a közoktatás?

Kompetencia alapú tananyag:

tananyag: olyan oktatási
program része, amely
þ moduláris felépítésű,
þ tanuló
tanuló-- és tevékenység-
tevékenység-központú,
þ differenciált módszerek alkalmazására
épülő,
þ egyéni fejlesztésre is alkalmas
eszközrendszer
 4 Mit tehet a közoktatás?
Kompetenciafejlesztő oktatási poam-
poam-csoma:
csoma:
þ Adott célú tanítási-
tanítási-tanulási folyamat
mevalósítását seítő eszközendsze, amely
biztosítja a folyamat metevezését,
meszevezését és étékelését
þ Elemei:
þ pedaóiai koncepció
þ poamtev
þ modulleíások
þ eszközi elemek (tanái, tanulói)
þ a pedaóusok felkészültséét seítő eszközök
þ az oktatási poamot támoató szoláltatási elemek
 4 Mit tehet a közoktatás?
| )C 
 -)5)


))) /
þ Kompetencia alapú oktatás bevezetése
þ Oktatási programok, új tanulás-
tanulás- és oktatásszervezési
eljárások bevezetése (programcsomagok,
műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projekt-
projekt-
módszer, moduláris oktatás, stb )
þ A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek
fejlesztése
þ Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-
(szegregáció-mentesség,
oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)
þ Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése
þ Humánerőforrás
Humánerőforrás--fejlesztés
 4 Mit tehet a közoktatás?

)3


 )
)
)
)/
þ
008/
009 tanév:
þa pályázat kimunkálása,
þ az elbírálást követő fenntartói intézkedések
(együttműködés az intézménnyel, a projekt
személyi/szervezeti feltételeinek
megteremtése, szolgáltatói háttér biztosítása),
þ az elbírálást követő intézményi feladatok
(felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi
feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés)
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ
009/
010 tanév:a projekt megvalósítása
þ a projektmenedzsment folyamatos , koordinált
tevékenysége,monitoring--elvárások teljesítése
tevékenysége,monitoring
þ az intézmény szakmai/pedagógiai munkája: tanév-
tanév-
előkészítés (a szervezeti és az egyéni tervezés új
elemei), a pályázatban vállalt feladatok teljesítése,
þ a külső szakmai szolgáltatás tervezett, folyamatos,
hatékony biztosítása, óvodai és iskolai hasznosítása
þ Tapasztalatok; az Ƣideálissalơ való egybevetés
þ sikerek és kudarcok
þ folytatás: TÁMOP ¢ 1 7 (és TÁMOP ¢ 1 4 ?!)
 4 Mit tehet a közoktatás?
| 0
)/
þ Megtörtént-e az intézményi nevelési/pedagógiai
Megtörtént-
program felülvizsgálata, átdolgozása a NAT
007
alapján?
þ Mi a véleményük a kompetencia központú
pedagógia előtérbe kerüléséről?
þ Mit várnak a NAT módosításától?
þ Milyen -közvetlen vagy közvetett-
közvetett- tapasztalatuk,
információjuk van a TÁMOP ¢ 1 4 fejlesztési
projektről?
 4 Mit tehet a közoktatás?

)0
 
B0.3

)D E
þ Epocha (görög): korszak (szakasz)
þ Epochális: korszakokba tömörített oktatás
þ Hazai bevezetése: alternatív intézményekben
történt(AKG, Waldorf)
þ Megvalósítása:
þ nem óránként változó tanrend, hanem tömbösítés
þ minden nap pl
90 perc az alaptárgyakból
þ egy--egy epocha önálló, lezárt témakör!
egy
þ pl ¢ intenzív hét után 5 hét Ƣszünetơ (azaz: másfajta epocha),
vagyis évi 5 epocha/tantárgy
þ zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli ellenőrzés
þ felejtés és felidézés (érettebb tudás!)
þ tanulói aktivitásra, kooperatív technikákra épít
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ Mook:
Mook: kisebb, koherens tananyagrészek,
ameyek az egyes tanórák anyagáná nagyobb,
e a tanterv egészéné kisebb egységek
þ Ƣkisepochaơ (AKG):
þ iőszakosan moban tanított tantárgyak
þ 1 hetes kisepochában, vagy ¢-
¢-4 hétig évente egy-
egy-egy
bokkban (p : tanásmószertan, fogyasztóvéeem,
esősegéy, stb )
þ TÁMOP-ajánás: egészséges éetmó,
TÁMOP-
környezetvéeem, emokráciára neveés, játék,
erköcsi
erköcsi--érzemi neveés, stb
 4 Mit tehet a közoktatás?
Y0 ,,
þ A tanórai foglalkozások ciklikus
megszervezésének rendje
þ Adott tantárgy/műveltségterület adott félévre
számított tanórai foglalkozásait nem
egyenletesen (minden tanítási hétre elosztva),
hanem egy-
egy-egy időszakra összevontan
(ciklikusan) szervezik meg
þ Csak a szakrendszerű oktatási fázisra irányul!
þ Szigorú, merev előírások oktatásszervezési
szempontból; a projekt Ƣleggyengébb
láncszemeơ
 4 Mit tehet a közoktatás?
( 3
  
  )
)
þ Oktatásszervezés
þ Tanulásszervezés (tematikus egységek, modulok egy-egy-egy ciklusban
feldolgozhatók, külső helyszín bevonható)
þ Tárgyi környezet (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér, IKT-
IKT-
eszközök)
þ Értékelés (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált módon)
þ Tantárgyi program
þ Módszertan (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység-
tevékenység-
középpontúság, vitakultúra, élményszerűség
þ Alapdokumentumok
þ PP, helyi tanterv
þ IMIP,
þ SZMSZ
þ Tanmenet
 4 Mit tehet a közoktatás?

)0
 
B0.3

)D E
þ Oe
(lain): ev, eveze, avasla
þ Álaláns elenése: -)5)


,

, amely
þ több résztvevő együttműködésével,
þ meghatározott időtartamban valósul meg,
þ a tervezés ƛ szervezés - végrehajtás összehangolását
feltételezi,
þ szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására épül
és
þ a projektvezetés módszereit alkalmazza
 4 Mit tehet a közoktatás?
0 5)
) 
þ Szűkebb értelmezésének specifikuma, hogy van egy
téma, amit Ƣkörüljárunkơ
þ Tágabb értelemben: minden intenzív, a szokásos tanítási
formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag
elsajátítását célzó tevékenység
þ Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy tanórán
þ A Ped Lexikon szerint: olyan oktatásszervezési eljárás,
amely az oktatás menetét gyakorlati problémák köré
csoportosítja
þ Projekt
Projekt--definíciók (Richardson,1900 ; Dewey 191
-
191
-19¢1;
Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb )
 4 Mit tehet a közoktatás?
Pedagógiai projekt:
þ valamely összetett, komplex, gyakran a
mindennapi életből származó téma;
þ a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok,
feladatok meghatározása,
þ a munkamenet és az eredmények
megtervezése;
þ az eredmények prezentálása
 4 Mit tehet a közoktatás?
Projektoktatás részletesebb meghatározása
(Hegedűs G
00
):
þ egy tanulási-
tanulási-tanítási stratégia,
þ a tanulók által kiválasztott/elfogadott probléma,
téma feldolgozása, amely
þ egyénileg vagy csoportosan történik,
megszüntetve a hagyományos órakereteket és
þ a végeredménye mindig egy bemutatható
szellemi/anyagi produktum
 4 Mit tehet a közoktatás?
A projektoktatás szakaszai a fentiekhez kapcsolódva:
þ témaválasztás,
þ tervkészítés (célok és feladatok kitűzése),
þ szervezés,
þ adatgyűjtés,
þ a téma feldolgozása,
þ a produktum összeállítása bemutatható formában,
þ a projekt értékelése, korrigálás,
þ a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele,
þ a projekt lezárását követő tevékenységek
 4 Mit tehet a közoktatás?
0 5)
)A
 0



))
.
) /
þ Célterületük szerint:
þ Technikai
þ Művészeti
þ Környezeti nevelési
þ Gazdaságismereti
þ Kutatási
þ `egyes (a fentiek elemeiből)
Általános iskolában: a jellemző terület
megragadásával pl reál
reál--projekt (felső tagozat),
ill vegyes projekt (alsó tagozat)
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ Tartalmuk szerint:
þ Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző
tantárgyak, tantárgyrészek,stb )
þ Tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó
þ `egyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb, mert
a projekt lényegét tekintve interdiszciplináris
þ Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint:
þ iskolai
þ külső
þ vegyes
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ A résztvevő tanulók létszáma szerint:
þ iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-
4-5 évfolyam
részvételével
þ évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi
osztálya részvételével
þ osztályprojekt: csak az adott osztály bevonásával
þ vegyes csoportú: különböző életkorú, különböző
osztályokba járó tanulók bevonásával
þ egyéni projekt
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ A projekt időstruktúrája szerint:
þ Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt
feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy többnapos,
egyhetes, nagyobb egység)
þ Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást megszakításokkal
tervezik)
þ A témaválasztás módja szerint:
þ pedagógus(ok) választják
þ pedagógusok és gyerekek közösen választják
þ a tanulók választják
þ Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb ); írásmű;
színpadi előadás; video-
video- vagy magnófelvétel; kiállítás,
rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, stb
 4 Mit tehet a közoktatás?
PÉLDA: a projekt témája : AZ ÉPÍTÉS
þ Kapcsolódása a műveltségterületekhez:
þ Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a település
jellegzetes házainak megtekintése, tervek a korszerűsítésre, stb )
þ Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, szöveges
feladatok)
þ Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik)
þ Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények festése, ill
elkészítése:agyag, papír, fa; Ƣvágyak házaơ, stb
þ Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, mondathatárok
jelölése, szavak csoportosítása, stb ;
þ Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, versek,
olvasmányok
þ Írás (jkv Készítése, kutatási téma,stb )
 4 Mit tehet a közoktatás?
Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a projekt
oktatásnak?
þ ELŐNYEI:
þ A téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővé
þ Gyakorlati tapasztalatokra épít, Ƣéletközeliơ
þ Több résztvevő együttműködése révén közös
produktum keletkezik
þ Tanárok és diákok partneri együttműködésén alapul
þ A jó témaválasztás biztosítja a projekt
eredményességét
þ Motiváltabb tanulók, jó hangulatú órák
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ HÁTRÁNYAI:
þ Tanóra
Tanóra--szervezési problémák, más órarend,
más tanmenet
þ A tanítási időkeret változik
þ A pedagógus számára nagyobb (több)
előkészítő munkát jelent
þ Nehéz a tanulók egyéni értékelése
þ Felborul a Ƣtanóra rendjeơ, nehezebb a
tanulókat fegyelmezni
 4 Mit tehet a közoktatás?
'%(F%'
þ A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges
módja, amikor
þ az adott tárgykört a tanulók ¢-¢-5 tanítási napon,
þ iskolai és iskolán kívüli helyszíneken,
þ rugalmas időkeretek között,
þ változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök
segítségével dolgozzák fel
þ Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól
eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz
þ A PP-
PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-
egy-egy
kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak
þ PÉLDÁK
PÉLDÁK:: városi ökológiai téma, a nagy földrajzi
felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, stb
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ A témahét tervezettebb, részleteiben
kidolgozottabb, mint a projekt
þ A tanulási folyamat kiszakad az iskolai
hagyományos rendszerből
þ Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból
megközelíthető témát helyez a vizsgálódás
középpontjába
þ Kimenete pontosan meghatározott és
szabályozott
þ Az iskola hagyományok ápolásának színtere
lehet
 4 Mit tehet a közoktatás?
&%!"!#$!%
þ  3A 
 3A :: olyan belső megújulás, a
rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres
mozgósítása, amelynek végeredményeként
valamilyen ƛszéles körben hasznosítható-
hasznosítható- új
termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L )
| 0
/
þ Megjelentek
Megjelentek--e intézményük gyakorlatában a
kompetencia alapú módszertan elemei?
 4 Mit tehet a közoktatás?

)0
 
B0.3

)D E
A hagyományos pedagógus szerepek és átalakulásuk:
þ ƢPaidagogoszơ
þ ƢFáklyalángơ és Ƣtudós tanárơ típus
þ Az ismeretátadó pedagógus preferenciái
þ Oktató
Oktató--nevelő-
nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és
érvényesülése
þ XX század végi ƛ XXI század eleji állapot:
állapot:
þ az eredendő tekintély eltűnése,
þ az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai
teljesítmény,
þ a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi szinten
valósul meg
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ Eéte
 köete
én és kihás: nins
befeezett eas-
eas-tás
5 ):
5 ): a tanulásvezető pedagógus:
pedagógus:
þ Képes részt venni az intézménye szakmai
tartalmát meghatározó helyi párbeszédben
þ Az országos, helyi és személyes elvárásokból
tananyagot és követelményrendszert tud
szervezni tanulói számára
þ Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a
hangsúlyt
 4 Mit tehet a közoktatás?

þ Munkáját és módszereit a tanulók eredményes

és hatékony előrehaladása érdekében alakítja ki
þ Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz
szükséges pozitív légkört
þ Igényli az állandó értékelést és visszajelzést;
képes annak fogadására
þ Tekintélyét tanóránként megújítandónak tartja
þ Saját maga is képes a folyamatos tanulásra,
önképzésre
 4 Mit tehet a közoktatás?
A tanulásvezetés jelentése:
jelentése:
þ A tanulói utak tudatos és szervezett
gondozása/támogatása
þ Olyan folyamat
folyamat,, amely a belépő tanulók diagnosztikus
felmérésén át a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a
választható tanulmányi irányok, az önálló tanulói munka
és a továbbtanulás lehetőségeinek végig-
végig-gondolását,
tudatos segítését jelenti
þ Befolyásolja a tanulók tanulási útjának szerkezetét
(átjárhatóság, egymásra-
egymásra-épülés, tervezhetőség) és
tartalmát (egyéni igényekhez igazított feladatrendszer,
tanácsadás, útmutatás, stb )
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ PISA-mérés (
006) eredményeiből levont
PISA-
országos érvényű következtetés: az eltérő
iskolatípusokban a tanulók teljesítményét
leginkább meghatározó tényező az iskola szoio-
szoio-
ökonómiai összetettsége
þ Kérdés: tud-
tud-e erre érdemben reagálni az iskola?!

`*/
þ W Sanders: Tennesse iskolakutatás, 1996
þ több éves, longitudinális mérés és értékelés
þ a pedagógus munka minősége meghatározó módon
képes befolyásolni a tanulói teljesítmények alakulását
 4 Mit tehet a közoktatás?
þ OECD TALIS (
008)
þ az oktatás minősége alapvetően meghatározza egy
ország versenyképességét, polgárainak jólétét és jól
létét
þ az iskolai tényezők közül a tanári munka minősége
befolyásolja legjobban a tanulói teljesítményeket;
hatása sokkal nagyobb, mint az iskolarendszer
szerkezetéé vagy a pénzügyi feltételeké (Mc Kinsey-
Kinsey-
elemzés)
þ Egybehangzó megállapítás:
i#7$6$G! (H'I
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë Ë 4))A00)*4
)2)03
þ A Kt-
Kt-ben rögzített, az OH által szervezett, a
nemzetközi mérésekkel koherens rendszer
þ Az eredmények helyi feldolgozásának feltételei:
þ mérés, értékelés továbbképzés szervezése
þ intézményi mérési felelős foglalkoztatása
(szakvizsga!)
þ nevelőtestületi szintű értékelés
þ munkaközösségi műhelymunka és felelősségi kör
(a kompetencia-
kompetencia-alapú B típusú programcsomag
alkalmazása)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë Ë 4))A00)*4
)2)03
þ IMIP
IMIP--összefüggés
þ a nyilvánosság biztosításának
kötelezettsége
þ strukturális és formai jellemzők
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë = ) 0A
40 0
632
¢H--s gyermekek fejlődésének elősegítése
þ ¢H
þ Nem jelent külön programot (ÓNAP!)
þ Legfőbb jellemzői
þ gyermekközpontú és családorientált szemlélet
þ interdiszciplináris megközelítés, együttműködő
rendszer
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë = ) 0A
40 0

632
Kiemelt területek:
þ Szervezési feladatok
þ Nevelőtestület együttműködése
þ A pedagógiai munka kiemelt területei
þ Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással
kapcsolatos munka
þ Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel
þ Óvoda
Óvoda--iskola átmenet támogatása
þ Szülőkkel való kapcsolattartás
þ Intézményi önértékelés, eredményesség
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë = ) 0A
40 0
***
þ Aogszabályi alapja: Kt vhr ¢9/D és ¢9/E §
þ Megvalósítása: a Kt 95 § (1) bekezdés j) pontja
alapján kiadott program alkalmazásával történik
þ Az integrációs program elemei:
þ az alkalmazás feltételei (integrációs stratégia
kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába
való bekerülés előkészítése; együttműködések,
partnerségi kapcsolatok kiépítése)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë = ) 0A
40 0
þ Programelemek (folytatás)
þa tanítást--tanulást segítő eszközrendszer
tanítást
elemei (kulcskompetenciákat fejlesztő
programelemek, integrációt segítő tanórán
kívüli programok és módszertani elemek,
tanári műhelymunka, ¢ havonkénti értékelési
rendszer, multikulturális tartalmak, a
továbbhaladás feltételeinek biztosítása)
 4 Mit tehet a közoktatás?
Ë = ) 0A
40 0
þ Programelemek (folytatás)
þ elvárható eredmények (¢H
(¢H--s tanulók aránya,
intézményi szintű felkészültség, helyi tanterv
kiegészítése multikulturális tartalmakkal,
párbeszéd minden szülővel, együttműködésre
épülő értékelési rendszer)
þ intézményi önértékelés (az Országos Oktatási
Integrációs Hálózat ajánlása alapján)
 4 Mit tehet a közoktatás?

| 0
)/
þ Mi a véleményük a pedagógus szerepek
változásáról?
þ Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési
Tervek szerepét és hatékonyságát?
þ Hogyan érdemes az óvodai/iskolai integrációt
megszervezni?
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
A 
 

0/
þ a
00¢ évi CXX` törvény
7 § (Oktatás és
képzés)
þ az 1990 évi LX` törvény a helyi
önkormányzatokról
þ a Kt (a fentiekkel összhangban)
þ 85 §: önálló vagy közös intézményfenntartás
(társulások)
þ 86 §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános iskola,
kisebbségi oktatás, integrált SNI)
þ a Kt vhr
0/A és ¢9/M §-ok
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
A 
 

0D- 


E/
þ Szektorközi együttműködés
þ az 1997 évi XXXI törvény (Gyvit)
þ a Kt
þ 41 § (egészségügyi ellátás, gyermek-
gyermek- és
ifjúságvédelem)
þ 118 § (szociális igazgatási feladatok, nem kötelező
és egyéni foglalkozások pénzügyi feltételei)
þ Kt vhr 6 § (5) bekezdés
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
þ Cél: a ¢H-
¢H-s és SNI-
SNI-s tanulók esély-
esély-
egyenlőségének biztosítása
þ Alapvető feltételek:
þ diszkrimináció-mentesség
diszkrimináció-
þ szegregáció--mentesség
szegregáció
þ a célcsoport oktatási és társadalmi integrációjának
támogatása
þ Központilag szabályozott struktúra
þ Pályázati támogatások odaítélésének feltétele
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
Tartalmi elemek:
þ Helyzetelemzés
þ demográfiai mutatók
þ az óvodai és iskolai ellátás feltételei
þ a tanulói összetételre vonatkozó mutatók
þ az oktatás eredményességére vonatkozó adatok
þ az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata
þ az intézmények számára biztosított források vizsgálata
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
Tartalmi elemek (folytatás):
þ A program célrendszere (helyi viszonyok!)
þ Kötelezettségek és felelősség
þ felelős vezető személy megjelölése
þ a program irányítójának megjelölése
þ intézményvezetői felelősségi kör
þ szerződéses viszonyban álló partnerek kötelezettsége
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
Tartalmi elemek (folytatás):
þ Akcióterv
þ a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások
megtervezése
þ rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok
þ esélyegyenlőségi kockázatok és prioritások
þ Ƣazonnali beavatkozástơ igénylő intézkedések
þ a szükséges fejlesztések megtervezése
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
Tartalmi elemek (folytatás):
þ Megvalósítás:
þ közoktatási intézmények alapdokumentumainak
kiegészítése
þ a program ellenőrzése során szerzett információk
visszacsatolása
þ továbbképzések biztosítása
þ a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási eljárások
koherenciája
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
'))
)
)).
 
0 0; 
)

)03
Tartalmi elemek (folytatás):
þ Monitoring és nyilvánosság
þ legalább évenkénti monitoring vizsgálatok
þ a szakmai és média-
média-nyilvánosság folyamatossága
þ Konzultáció és visszacsatolás
þ szakmai és társadalmi partnerek bevonása
þ tapasztalatok, észrevételek figyelembe vétele
þ Szankcionálás
 5 Fenntartói megoldások,
szektorközi együttműködés
| 0
)/
þ Intézményük közreműködött-
közreműködött-e a
települési/kistérségi esélyegyenlőségi program
kidolgozásában?
þ Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak
megvalósulnak--e a program
célkitűzései; egyáltalán: vannak-
vannak-e monitoring
vizsgálatok és visszacsatolások?
þ Kimutathatók
Kimutathatók--e a településirányítási/hatósági
munkában szektorközi együttműködés jegyei?
 ÖSSZEGZÉS
þ Az 


 
 mozgástere
þ önmagában nem képes az egyenlőtlenségek oktatási
sikerességre gyakorolt negatív hatását felszámolni
þ a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének alapvető feltétele:
elismert prioritássá váljon az egyenlő hozzáférés
þ további feltételek:
feltételek: hiteles oktatási információs rendszer, korrekt
mérési--értékelési rendszer, a működő innovációk rendszerszintű
mérési
kiterjesztése, a pedagógiai szakszolgálati és a pályaorientációs
szolgáltatások bővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítése, a
pedagógus státus ellentmondásainak feloldása, kiszámítható
éltpálya--modell alkotása
éltpálya
þ A közoktatási 
 ) felelőssége, lehetőségei
þ A )
egyéni, személyes elkötelezettsége
 ÖSSZEGZÉS
)
/
þ A
009 évi országos kompetenciamérés helyi
eredményeinek bemutatása, elemzése
þ Egy nevelőtestületi belső továbbképzés programjának
megtervezése az esélyegyenlőség témakörében
þ Egyéni fejlesztési terv alkotása ¢H-
¢H-s tanuló
foglalkoztatására
þ Témahét vagy projekt tervezése
þ Adott települési önkormányzat esélyegyenlőségi
intézkedéseinek bemutatása és értékelése
')A  
')A  -)

-)

)) (témaválasztás, határidő, formai és
terjedelmi elvárások)
 !0  


Megtisztelő figyelmüket és
közreműködésüket megköszönve
értékteremtő posztgraduális tanulmányokat
és sikeres szakvizsgát kívánok!