Professional Documents
Culture Documents
Dr. Szilagyi Vilmos Intim Kapcsolatok EREDETI
Dr. Szilagyi Vilmos Intim Kapcsolatok EREDETI
Intim kapcsolatok
kézikönyve
Szeretkezés – felsőfokon
Tartalom
Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
3. Autoerotika, önkielégítés . . . . . . . . . . . 35
Az önkielégítés értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Az autoerotika kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
A nők idegenkedésének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Mire jó a férfiaknak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
S miért fontos a nőknek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Hányféleképpen lehet csinálni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
SZÓMAGYARÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
Előszó
1. Szerelemmel vagy
anélkül?
A szerelem jelentősége
A szerelemkultusz kezdetei
Közösülés-központúság
Teljesítményhajszolás, orgazmusközpontúság
3. Autoerotika, önkielégítés
Az önkielégítés értékelése
Az autoerotika kezdetei
Mire jó a férfiaknak?
4. A női orgazmuskészség
fejlesztése
Petting és orgazmus
A hüvelyizmok szerepe
magyarázza.
Érdekes, hogy más kultúrákban, például a Távol-
Keleten vagy az araboknál sokkal nagyobb
jelentőséget tulajdonítanak a nők alhasi izmainak. Az
utóbbiaknál divatos hastánc is megköveteli a hüvely
körüli és a farizmok tudatos mozgatását. Ezért van
az, hogy a hastánc gyakorlása elősegíti nemcsak a
nő szexuális tevékenységét, hanem még a szülést is!
(Ami nagyon is igénybe veszi az alhasi izmokat.)
Nem áll szándékomban, hogy a hastánc
megtanulására beszéljem rá a nőket. De
mindenképpen ajánlatosnak tartom az alhasi izmok
állapotának fölmérését, annak megállapítását, hogy
nem túl gyengék-e, nem túl feszültek-e (mert ez is
előfordulhat, s gyakori alhasi fájdalmakkal és
fertőzésveszéllyel jár), s végül, hogy tudjuk-e
szándékosan mozgatni ezeket az izmokat.
Igen ám, de hogyan lehet mindezt fölmérni?
Testhelyzetek és mozgások
Mi az a „kispénisz-komplexus”?
Növelhető-e a hímvessző?
6. Lehet-e magömlése a
nőnek?
Sok olvasónak bizonyára „megüti a szemét” ez a
cím. Hogy lehet egyáltalán ilyet kérdezni? Hiszen
magömlése nyilvánvalóan csak a férfinak van! A női
szervezet nem termel sem ondót, sem spermiumokat,
vagyis csírasejteket!
Mások azt gondolják: Hát ha magömlése nincs is
egy nőnek, de hüvelyváladéka olyan bőségesen
termelődhet, hogy az fölér egy magömléssel. Csak
amíg a férfinál a magömlés a kielégülés kísérője, addig
a bővebb hüvelyváladék egyszerűen a nő izgalomba
kerülésének jele.
Ez utóbbi volt egyébként a híres amerikai
szexológus, A. C. Kinsey véleménye is. Csakhogy az
azóta eltelt kb. 40 évben sok minden történt a
tudományban, s korunk vezető szexológusai már
másként látják ezt a problémát.
Érdemes szemügyre venni ezeket az új
fejleményeket.
A „G-folt” fölfedezése
7. Új teszt a női
orgazmusról
A partnerkapcsolat milyensége
Örömszerzés kézzel
Az „oralitás” gyönyöre
Felláció és kunnilingváció
Egyéb lehetőségek
Masszírozás, simogatás
Szájjal ingerlés
Időpontok és helyzetek
Időbeli alkalmazkodás
A nők „lassúsága”
A férfiak gyorsasága
A korai magömlés
A gyorsítás technikája
A férfiorgazmus alaptényei
Az orgazmust, vagyis a szexuális kielégülést a
férfinak nem kell különösebben tanulni: serdülőkorban
ez magától bekövetkezik. S ettől kezdve több-
kevesebb rendszerességgel legalább éjszakánként,
alvás közben akkor is megtörténik, ha a férfi éber
állapotban nem él nemi életet. Ilyesmi persze
gyakorlatilag nem fordul elő. Különösen, ha figyelembe
vesszük, hogy az önkielégítés is nemi élet, annak
tizenéves korban leggyakoribb, sőt, általában évekig
kizárólagos módja. A nemi érés tehát a férfinél magával
hozza a fejlett szexuális reagálókészség és kielégülési
készség megjelenését, s ezzel együtt a szexuális
igények ugrásszerű növekedését is.
A férfiak szexuális potenciája, vagyis a
teljesítőképessége éppen az ifjúkorban a legnagyobb,
mert a nemi mirigyek ekkor termelik legbőségesebben
a váladékot. Később ez fokozatosan csökken. Tény,
hogy 18-20 év körüliek képesek leginkább a
többszörös kielégülésre. Előfordul, hogy az első
kielégülés után jóformán meg sem szűnik a
merevedés, máris jön a következő „menet”. A második
és további kielégülések után persze náluk is egyre
hosszabbodik az az időszak, amikor nem képesek
szexuális izgalomba jönni. De pár óra alatt még így is
4-6 orgazmust érhetnek el.
Az orgazmus mindkét nemnél a szexuális izgalom
csúcspontját jelenti, s ezzel együtt a kéjérzés
legmagasabb fokát, ami a férfiaknál is jellegzetes testi
tünetekben nyilvánul meg. Szapora légzés (lihegés),
gyors szívdobogás, az alhasi vérbőség és a
vérnyomás-emelkedés tetézése, bőrvörösödés a test
több helyén, s végül a magömlés: az ondó kilövellése
az ondóvezeték és a húgycső körüli izmok akaratlan
összehúzódásai révén.
Az izom-összehúzódások és a magömlés feloldják
a szexuális izgalom okozta feszültséget, s
megszüntetik magát az izgalmat is, annak minden testi
tünetével együtt. A szervezet szexuális reagálása
betöltötte biológiai funkcióját: az ondóval útjukra
indította a petesejt megtermékenyítésére alkalmas
spermiumokat. (S úgy mellékesen élvezetet is szerzett
a férfinak.) A szervezet ezzel átmenetileg abbahagyja
a reagálást: az esetleges újabb szexuális ingereket
kerüli, s azokra nem reagál szexuális izgalommal.
Csak több-kevesebb pihenés után képes újra
szexuálisan reagálni.
Ezt az időszakot a tudomány refrakter periódusnak,
azaz ingerelhetetlenségi szakasznak nevezi.
Fiataloknál csak néhány percről van szó az első
kielégülés után. Ám az életkor gyarapodásával ez az
idő egyre hosszabb lesz, végül jó néhány órára
növekszik. A hosszabbodás üteme azonban
egyénenként változó, és több tényezőtől függ: az
egészségi állapottól, a lelkiállapottól, a partnertől és a
szexuális kapcsolat jellegétől, de nem utolsósorban a
képességgyakorlás, a tréning rendszerességétől.
Megfigyelhető, hogy akik viszonylag korán kezdik,
rendszeresen és változatosan gyakorolják a nemi
életet, azok „jobb formában maradnak” és tovább
bírják.
A férfinak tehát nem kell ugyan kialakítania az
orgazmuskészséget (mert az magától kialakul), de
ajánlatos azt gyakorlással ápolni és karban tartani, sőt,
Orgazmus = magömlés?
Mi a féltékenység?
A féltékenység típusai
A félrelépések fajtái
A leggyakoribb fajta az alkalomszerű és titkos
félrelépés. Ezt általában nem tervezik előre, hanem
egyszerűen kihasználják a véletlenül adódó
alkalmakat, amelyek például egy utazás vagy társas
összejövetel során fordulnak elő. Ilyenkor általában
csak a házastársak egyike van jelen (rendszerint a
férfi, hiszen ő a mozgékonyabb, a kötetlenebb), s
találkozik egy véletlenül szintén kötetlen másneművel,
aki megtetszik neki. Ez a „kötetlenség” rendszerint
csak átmeneti és viszonylagos, de arra elegendő, hogy
az alkalmat kihasználják. Ám a pillanatnyi kötetlenség
önmagában még nem vezet félrelépésekhez. Ehhez
további két feltétel szükséges. Az egyik, hogy többé-
kevésbé mindkettőjüknek (pillanatnyi vagy tartós)
szexuális hiányérzete legyen, ami az ilyen élmények,
vagy éppen a kielégülés keresésére motiválja őket. A
másik a kölcsönös rokonszenvnek legalább a
minimuma, ami pillanatnyilag elfogadhatóvá teszi és
alkalmasnak láttatja a másikat egy erotikus kalandra.
(Itt most eltekintek az érdekből történő, tehát
prostitúciószerű kapcsolatlétesítéstől.) Mindehhez
hozzátehetném még azt a negyedik feltételt, hogy
legyen elegendő hely és idő a „félrelépésre”, az
erotikus kalandra. Persze nagyon viszonylagos, hogy
kinek mi az „elegendő”, s a többi feltétel sem szokott
mindig tökéletesen összejönni. De ha a hiányérzet
erős, ez találékonnyá teszi a kalandkeresőt (s gyakran
egy kis alkohol is megteszi a magáét).
Ha aztán a kaland véget ért, rendszerint mindketten
igyekeznek „fátyolt borítani” a történtekre, s ügyelnek
arra, hogy az ő titkuk maradjon, s főleg a házastárs
ne tudja meg. Ha nincs tanú és nincs folytatás, ez
aránylag könnyen elérhető. Csak persze titkolózni kell.
Ami aztán feszültséget visz a házastársi kapcsolatba.
Elég gyakoriak a rendszeres és titkos félrelépések
is. Ezek jellemzője, hogy az erotikus kalandokat már
többé-kevésbé tudatosan keresik és megszervezik. S
itt maga a kaland a lényeges, amely nem tételez föl
tartós és erős kötődést egy külső partnerhez. Persze
előfordulhat, hogy ilyesmi alakul ki a kalandkeresésből,
de akkor már nem félrelépésről van szó, hanem
komolyabb, külső kapcsolatról (akár szerelem, akár
egyszerűen szexuális vonzalom alapján). A kettőt
nehéz elválasztani egymástól, különösen akkor, ha
valaki többnyire ugyanazzal a külső partnerrel lép félre.
A félrelépések lényege azonban mégiscsak az
esetlegesség, a tartós és erős kötődés hiánya.
A titkolózás viszont nem elengedhetetlenül
velejárója a félrelépésnek! Napjainkban egyre
gyakrabban találkozhatunk többé-kevésbé nyílt
félrelépésekkel (persze megint csak főleg a férfiak
részéről). A fentebb említett, második esetben is ez
történik, legalábbis a férj részéről.
Ám a nyílt félrelépésnek is több fajtája van aszerint,
hogy egyoldalú vagy kölcsönös; durva, önző vagy
körültekintő és a házastárs érdekeit nem sértő.
Föltételezhetően még ma is több az egyoldalú és
durván önző félrelépés; az „erősebb fél” azt hiszi, neki
mindent szabad; ugyanakkor elvárja, hogy házastársa
teljesen alárendelje magát.
Persze a kölcsönös félrelépés is lehet durván önző.
Ilyenkor egyik házastárs sincs tekintettel a másikra,
egyszerűen nem törődik vele. Például az egyik
félrelépéseit a másik hasonló félrelépésekkel bosszulja
meg. Ez általában a házasság gyors fölbomlásához
vezet. (Kivéve, ha anyagi vagy egyéb érdekből nem
válnak el; ám a házasság ilyenkor már csak
látszatházasság.)
De bármilyen hihetetlen is ez sokak számára,
előfordulnak körültekintő és a házastárs érdekeit nem
sértő félrelépések is. Ezek lehetnek egyoldalúak vagy
kölcsönösek, s lehetnek titkosak vagy nyíltak,
alkalomszerűek vagy rendszeresek. Ezekből egyelőre
még kevés van, főleg a nyílt változatukból – amire még
visszatérünk. Előbb azonban nézzük meg, miért kerül
sor egyáltalán annyi félrelépésre?
Elkerülhetők-e a félrelépések?
Félrelépés = megcsalás?
A veszélycsökkentés öt irányelve
A nyitottság indokoltsága
Előnyök és hátrányok
16. Fogamzásgátlás és
AIDS-megelőzés
A nemi betegségek
A megelőzés lehetőségei
Agresszivitás és pornográfia
Ragályos-e a pornóminta?
Elterjedtsége és értékelése
Fogalma és fajtái
Sandstone, a „csoportszexközpont”
Előnyei és veszélyei
19. Mi a „normális” – és mi
„perverz”?
Végletek és előítéletek
A „normális” relativitása
Beállítottság és funkció
A perverziók kezelése
Szexuális funkciózavarok
20. Biszexuálisak
vagyunk?
Egyesek számára nyilván különös és szinte
hihetetlen, de számos tény azt mutatja, hogy az utóbbi
években nálunk is kezd megjelenni, elterjedni,
mondhatni „divatba jönni” a biszexualitás. Elegendő a
hirdetési lapok és a szexmagazinok társkereső, illetve
szexpartnerkereső rovataira utalni, amelyekben
egymást érik a biszexuális partnert kereső hirdetések.
Úgy tűnik, főleg nők és házaspárok keresnek
maguknak ilyen partnernőt, huszonévesektől
negyvenesekig. Olyan nőre van szükségük, aki a
„hármas szerelmet” sem utasítja vissza. Ez azt jelenti,
hogy a hirdetők hármasban akarnak szeretkezni: két
férfi és egy nő, vagy inkább egy férfi és két nő. Ilyenkor
az azonos neműek is foglalkoznának egymással.
– Na de hát ez már homoszexualitás! – mondhatja
erre bárki a kedves olvasók közül. Vajon igaza van?
Részben igen, de nem teljesen. Azonos neműek
szexuális kapcsolata valóban homoszexuális jellegű,
de homoszexuálisnak csak az nevezhető, aki kizárólag
azonos nemre tud szexuálisan reagálni. Ha a más
neműre is tud, akkor már nem egyértelműen
homoszexuális, hanem biszexuális, vagyis kétféle
irányultságú.
Lehetséges persze, hogy az egyik irányultság
erősebb vagy előnyben részesített, míg a másik
meghúzódik a háttérben, s csak alkalmanként
jelentkezik. Így aztán nehéz meghúzni a határt, s
pontosan megmondani valakiről, hogy egyféle (hetero-
, illetve homoszexuális), vagy kétféle irányultságú,
tehát biszexuális. Tovább megyek: legtöbbször
önmagunkról sem tudjuk pontosan, hogy ilyen
szempontból mik vagyunk.
A szexuális beállítottság
Hányan biszexuálisak?
Történelmi előzmények
Biszexualitás és csoportszex
Biszexualitás és az AIDS
Tipikus esetek
Megoldási kísérletek
Minthogy a merevedési zavar nem új keletű – bár
korunkban mintha szaporodna! –, ősidők óta
megpróbáltak tenni valamit ellene. A „népi gyógyászat”
mágikus szertartásokkal kezdődött. Ebbe a
varázsszavak és rigmusok éppúgy belefértek, mint a
varázsitalok és „bájételek” vagy a talizmánok. A férfi
„nemi erő”, vagyis potencia növelésének igen sok
módszerét próbálták ki az évezredek során.
Afrodiziákumnak nevezik a potencianövelő
szereket. Ezeket vagy el kellett fogyasztani (pontosan
az előírt módon és időben), vagy pedig a hímvesszőre
kellett kenni, illetve rögzíteni. Indiában ilyennek
tartották többek között a nyers tojás sárgáját és a
fokhagymát. Az utóbbival kapcsolatos hiedelem
sikeresen vészelte át az évezredeket. Olyannyira, hogy
a „különleges érdekességek magazinjában” nemrég
a következő cikk volt olvasható: „Férfiak, figyelem! Itt
a potencianövelő fokhagymakúra!” Különböző
gyógyhatásokat valóban kimutattak a fokhagymáról,
de potencianövelő hatása csak annyiban van, mint
bármelyik fűszernek. S főleg amennyiben az érintett
hisz benne! Ilyenkor ugyanis maga a hit lehet
gyógyhatású.
Vannak persze újabb, kísérleti afrodiziákumok is.
No, nem az alkohol egyes fajtái vagy a különböző
narkotikumok (bár egyesek ezekre „esküsznek”),
hanem a gyógyszer jellegű serkentőszerek, elsősorban
a férfihormon tartalmú készítmények. A férfihormonról
ugyanis megállapították, hogy elősegíti a
ráhangolódást a szexre – még a nőknél is! –, fokozza
a nemi szervek vérbőségét. Ez a hatás azonban csak
akkor jelentkezik, ha a szexuális izgalom egyéb
feltételei (például a pszichés feltételek) is megvannak.
Semmiképpen sem pótolja ezeket. Azonkívül megvan
az a veszélye az ilyen szereknek, hogy huzamos
szedésük fölöslegessé teszi a szervezet saját
hormontermelését, amely így csökken, sőt, leállhat
(nem beszélve egyéb veszélyekről).
Ettől függetlenül újabb és újabb afrodiziákumokat
kísérleteznek ki. A már említett J. Waynberg például
Teston néven forgalomba hozott egy olyan tablettát,
amely 8 ismert hatóanyagon és vitaminon kívül egy
dél-amerikai növény kivonatát is tartalmazza, és
„libidóserkentő hatású”. Ám az impotenciát ez sem
gyógyítja.
Fölmerült viszont egy új lehetőség, amely a meleg
értágító és vérbőséget okozó hatásán alapul. Már az
ókorban is próbálkoztak melegvizes fürdőkkel vagy a
hímvessző egyéb módon történő melegítésével. Ennek
legkorszerűbb módja ma az infralámpa vagy a
lézersugár. Az utóbbit Waynberg is alkalmazta frigid
nők kezelésére – több-kevesebb sikerrel. De ugyanígy
alkalmazható férfiaknál is.
Terápiás lehetőségek
Mi is az a „frigiditás”?
Következményei
A szeretkezés taója
A magömlés kontrollja
Légzésgyakorlat és szeretkezés
A japán gésakultusz
SZÓMAGYARÁZAT
AJÁNLOTT IRODALOM