Az előadás menete

Nemzetközi gazdaságtan I. Nemzetközi munkaerő-mobilitás

Egytermékes modell tényezőmozgás nélkül
6. előadás



Nemzetközi munkaerő-áramlás
Az elemzés kiterjesztése
II. A nemzetközi kölcsön- és hitelkapcsolatok

Időszakok közötti termelési lehetőségek és kereskedelem

A reálkamatláb

Időszakok közötti komparatív előny
Nemzetközi III. Közvetlen külföldi beruházások és a
tényezőmozgások multinacionális vállalatok
Előadó: dr Bódi Erzsébet
A multinacionális vállalatok elmélete

A multinacionális cégek a gyakorlatban
IV.Összefoglalás és kulcsfogalmak

Nemzetközi árukereskedelem vagy I. Munkaerő-mobilitás

tényezőmozgás 1. Egytermékes modell tényezőmozgás nélkül
Lehetőségek Feltevések
1.Munkaerőben gazdag ország:
Két ország: Belföld /B/ és Külföld /K/
tőkeintenzív terméket importál /árukereskedelem/ vagy külföldi hitellel
jut tőkéhez
Országonként két termelési tényező: Termőföld
2.Tőkében gazdag ország: /A/ és Munkaerő /L/
Munkaerő-intenzív terméket importál vagy vendégmunkásokat
Országonként egyfajta termék előállítása /Q/
alkalmaz
3.Kisország:
B és K ugyanazt a technológiát alkalmazza,
Nagy cégek által hatékonyan gyártható termékeket importál vagy a külföldi eltérő A/L mellett
cégek leányvállalatait az országába fogadja

Külkereskedelemre nincs lehetőség
Megállapítás
A fenti megoldások gazdaságilag valós alternatívák lehetnek, politikai
A termőföld immobil, integráció csak munkaerő
elfogadhatóságuk különbözőek
áramláson keresztül lehetséges

A termelési tényezők kínálata és a A munka határterméke és a

gazdaság kibocsátása közötti kapcsolat foglalkoztatott munkaerő mennyisége

Mikroökonómiai összefüggések
MPL A gazdaság kibocsátása a

Termelési függvény, Q(A,L) bérleti határtermék , azaz a
görbe alatti terület, amelyből
díjak
Q  a bérek a munkaerő
tulajdonosoké
a bérleti díj a termőföld
Q(A,L) tulajdonosoké
A munkaerő határterméke (MPL) W/P  ha B-ben A/L kisebb (azaz
csökken munkaerő kínálat MPL nagyobb a munkaerő kínálata), mint
növekedésével (A változatlan) bérek K-ban, akkor B-ben a munkások
A z A-nek L-lel való helyettesítése nő kevesebbet keresnek mint K-ban,
A munka/ föld Munkaerő-intenzív technológia L* ezért K-ba akarnak menni
L
arány nő alkalmazása szükséges •W/P=reálbér
L*=foglalkoztatottak

1
 Munkaerő ellátottsági
2. Szabad munkaerő vándorlás
különbségekből következtetések

B és K munkaerő keresletének együttes ábrázolása
Reálbérszintek konvergenciája: B-ben és K-ban
ugyanaz a bérszint (E)
MPL MPL MPL* Alaphelyzet:
A két ország együttes kibocsátása nő: EDC
W/P B foglalkoztat QL1 munkást
alacsony bér mellett (W/P)→C területtel
D K foglalkoztat Q* L1 munkást
Az egyének/csoportok helyzetét eltérően
E
magas bérért →D befolyásolja – jövedelemeloszlási hatások
Eredmény: B-ben a munkás bére nő, a földtulajdonos
C B foglalkoztat QL2 munkást járadéka csökken
Q L2 L1 magasabb bérért →E
Q*
K foglalkoztat Q*L2 munkást K-ban a munkás bére csökken, a földtulajdonos
Munkaerő vándorlás B-ből K-ba Alacsonyabb bérért → E járadéka nő

A modellből levont következtetések

Az elemzés kiterjesztése
a gyakorlatban
Feltételezés: az országok kétféle terméket
A külkereskedelem nem helyettesíti
gyártanak, változatlan tényezőfeltételek mellett
tökéletesen a tényezőmozgásokat
B ország: x termék munka-intenzív, y termék
termőföld-intenzív, K-ban fordítva
A tényezőárak tökéletes konvergenciája
Megoldás: a külkereskedelem alternatívát kínál a (teljes kiegyenlítődése nem valósul meg)
tényezőáramlással szemben:
A tényezőáramlásnak vannak természetes
B x terméket exportál, y terméket importál és adminisztratív akadályai, az országok
K y terméket exportál, x terméket importál közötti technológiai különbségek is
Eredmény: munkabér kiegyenlítődése B-ben és K-
ban a munkaerő áramlása nélkül
korlátozzák.

A tényezőáramlás végső II. Nemzetközi kölcsön és

következtetése hitelkapcsolatok

A tényezők és az áruk nemzetközi
Időszakok közötti un. intertemporális
kereskedelem→ jelenlegi termékek cseréje
kereskedelmének gazdasági haszna jövőbeliekre
hasonló
Pénzügyi müveletek közvetítésével
A hitelt adó
- folyó fogyasztása kisebb, mint jövedelme

A tényezők és az áruk nemzetközi - jövőbeli fogyasztása nagyobb, mint jövedelme
kereskedelmének oka alapvetően azonos Hitelt felvevő
- folyó fogyasztása kisebb, mint jövedelme
- jövőbeli fogyasztása nagyobb, mint jövedelme

2
 Időszakok közötti termelési Intertemporális kereskedelem
lehetőségek Belföld és Külföld esetében

Egy ország is elcserélheti folyó fogyasztását/
CF jövőbeli fogyasztás, CP folyó fogyasztás
termelését ,a jövőbeli fogyasztásra/termelésre Belföld a hitelező Külföld a hitelt
CF CF felvevő A jövőbeli fogyasztás
Hitelfelvevő ország: jövő fogyasztásáról mond le relatív világpiaci árát, így
Jövőbeli fogyasztás a reálkamatot:
folyó fogyasztásának növeléséért
Feltételezzük: a kölcsönfelvételt reálfeltételekkel a világ jövőbeli relatív
kötik (árszínvonal változástól eltekintünk) kínálata (RSw) és a
jövőbeli fogyasztás iránti
A jövőbeli visszafizetés mennyisége kereslete (RDw)
CP határozza meg
a jelenben kölcsönvett mennyiség (1+r)-szerese lesz,
CP
ahol az r a hitelfelvétel reálkamatlába
Folyó fogyasztást
A jövőbeli fogyasztás relatív ára: 1/(1+r) Folyó fogyasztást
exportál,
importál,
Jövőbeli fogyasztást
Jövőbeli fogyasztást
importál
Folyó fogyasztás exportál
Időszakok közötti termelési lehetőségek határvonala

III. Közvetlen külföldi beruházások

Időszakok közötti komparatív előny
és a multinacionális vállalatok

Nemzetközi tőkepiacon hitelt felvevő országok
Közvetlen külföldi beruházás.
magas termelékenységű jövőbeli Leányvállalat létrehozása (u. annak a szervezeti
beruházások között választhat a jelenlegi struktúrának a része)
Új vállalat létesítése
termelési kapacitással szemben

Erőforrások átadása és ellenőrzés megszerzése

Ennek az országnak a fogyasztási cikkek
jövőbeli termelésében komparatív előnye van
Leányvállalat létesítéséhez a telephelyen
szerzett hitel felhasználása

Ennek az országnak a reálkamat értéke magas
Fejlett országok közötti kétirányú közvetlen
( ami a jövő beruházásainak magas hozadéka) beruházás

Így alacsony a jövőbeli fogyasztás relatív ára
Telephelyek.: egyfajta tevékenység több helyen
(1/1+r)
Internalizálódás: egy cégben integrálja a
tevékenységeket

IV. Összefoglalás Új fogalmak

A nemzetközi tőkemozgások helyettesíthetik a
Időszakok közötti kereskedelem,
külkereskedelmet. Megnövelik a világ teljes
termelését, eltérő jövedelemeloszlás mellett. tényezőmozgások,reálbérek

A nemzetközi hitelkapcsolatok a folyó és a konvergenciája, világpiaci reálkamatláb,
jövőbeli fogyasztás cseréjét jelentik áruk cseréje jövőbeli fogyasztás relatív ára, termelési
helyett (ára:1/(1+r))

A multinacionális cégek a hitelkapcsolatok lehetőségek időszakok közötti
közvetítői is és ellenőrzik a több országban folyó határvonala, időszakok közötti komparatív
termelést előny, multinacionális cég

Multinacionális cégek: telephelyi hajtóerő és
internalizálódás ( egy cégbe szervezi és
ellenőrzi a telephelyeket)

3
Köszönöm a figyelmüket!

Szünet