A PROCESSZEROK FEJLŐDÉSE

Processzor: egy olyan általánosan felhasználható chip, amely többféle alkalmazáshoz

használható. Később szabványosításokat végeztek, az IBM cég készítette az Intel és a
Microsoft cég közreműködésével. 1981-ben a Microsoft megvásárolta a DOS operációs
rendszer licencét és az Intel által készített processzor.
Az első processzornak 8088, 8086 volt a típusjele. Az eredeti PC néhány adata:
Intel: 8086 processzor 4, 7 MHZ órajellel indult. A címbusza 20 bites az input, output sínje 8
bites beforrasztott RAM memóriája. 256 KB. Basic nyelven lehetett vele kommunikálni. 1
párhuzamos portja volt. Legfeljebb 2 db 5, egynegyedes hajlékonylemezes egység, egyenként
360 KB-ós kapacitással. A grafikus kártyája CGA (színes kis felbontású). A 20 bites
címbusszal 1 MG memória címezhető, de ebből a felhasználók 640 KB-ot tudtak felhasználni.
1983: első olyan számítógép, amely elterjed a világon a neve IBMXT (kiterjesztett
technológia). Főbb jellemzői:
 10 MB-os merevlemezes egység
 RAM már nem került beolvasztásra egy foglalatban volt de nem lehetett 640 KB-nál
nagyobbra bővíteni.
 16 bites adatbusszal rendelkezik
 Külvilág felé csak 8 adatvezeték van
 Frekvenciája: 33 MHZ
1984: AT számítógép 286-os. Legfontosabb változások megjelenik a CMOS RAM
akkumulátoros táplálással, már 30 MB-os merevlemezt is lehetett hozzá venni. EGA grafikus
kártya: (640*480) 16 féle szín.
2 üzemmódja volt:
 Valós: az előzővel kompatíbilis legyen 1 MB-ig lehetett vele címezni.
 Védett: maximálisan 16 MB memória fizikai memória. Virtuálisan 1 GB memória
címezhető meg.

Multitasking: lehetőség van több program egyidejű fenntartására úgy, hogy a programok nem
tudnak egymásról. DOS-t nem lehet használni. Megjelent a win operációs rendszer.
DMA megjelenése: közvetlen memória elérés azért, hogy a processzornak nem volt szüksége
az állandó irányításra. A DMA segítségével a hardver eszköz átvette az irányítási szerepet.
1986: 386-os számítógép. Változások:
 Megjelenik a CACHE memória
 Társprocesszor a matematikai COO processzornak a segédje
 Megjelenik az ISA szabvány
 Megjelenik a helyi sín a lockal bus
 Virtuális valós mód
 CAD programok (tervező programok; számítógéppel segített tervezés)
1994: 486 DX4-es 100 MHZ-es gép. Változások:
 32 bites az adatbusza
 Beépített matematikai COO processzor
 A processzor hűtő megjelenése
Megjelenik az INTEL PENTIUM nevű processzor:
 Ez már superskalárt architektúrát tartalmaz
 Órajel sebessége 133-200 MHZ-ig terjedt
 2 utasítás-végrehajtási csatornát tartalmazott
 Matematikai társprocesszort beleintegrálták

1
  Többféle változata volt, megjelent az MMX technológia (Multimédiás kiterjesztés)
 Lehetővé vált segítségével a 3D megjelenítés valamint a videó konferencia.
 Innentől a processzorokat processzorcsaládnak nevezik. Fontos jellemzője:
1. gyártási technológia a chipeken az elemeket milyen közel tudják elhelyezni.
2. A sima Pentiumban a tranzisztorok száma 3, 3 millió az MMX-nél 4, 5 millió.
1995: PENTIUM PRO processzor család:
Főként a szerverekhez alkalmazták ugyanis akár 4 processzoros gépeket is lehetett velük
összeállítani. Ez volt az első ami dinamikus utasítás-végrehajtást tartalmazott. Ezek a
szoftverek működését felgyorsították és belekerült a következő gépekbe is. 2 szintű CASH
gyorsító tárat alkalmaznak és a tranzisztorok 5, 5 millióan vannak.
1997: PENTIUM II.
2 fajta:
 Eredeti
 Lebutított: Celeron processzor: olcsóbbság érdekében csökkentették a CASH
gyorsítót.
A gyártási technológia 0, 35 mikron. Tranzisztorok száma 7, 5 millió.
1998: PENTIUM III.
2000: PENTIUM IV.

A processzorok általános csoportosítása: 2 nagy csoport

CISH architektúra: Teljes utasítás RISC architektúra: Csökkentett

készletű processzorok jellemzői: utasításkészletű processzorok jellemzői:
 Sok akár több 100 összetett  Csak a legalapvetőbb instrukciók
instrukciót (utasítást) használnak léteznek gépi szinten
 Bonyolultabb címzési módok  Sok regiszter van bennük. Előnye:
lehetségesek emiatt változó kevesebb a tárművelet csak a
hosszúságú utasítások vannak LOAD és a STOR utasítások
benne használják a tárat sok a regiszter
 A gépi instrukciók változó művelet.
ciklusidőt a komplexek, pedig nagy  Rögzített hosszúság utasítások
ciklusszámot igényelnek. Ez vannak benne
nehezíti az átlapolt feldolgozást.  Huzalozott utasítás-végrehajtást
 Az ASSEMBLY programozás tartalmaz
egyszerű COMPILER írása könnyű  Egyszerűek a címzési módok,
és viszonylag kevés regiszter van a egyszerű és gyors a dekódolás
processzorban viszont bonyolult a fordítóprogram.
 Mikróprogram vezérli.

Nem INTEL processzorok:

A MOTOROLA cég is gyárt processzorokat ezek az APPLE MACHINTOSCH gépek,

használják.
Az IBM és a MACHINTOSCH cég is fejlesztett ki egy processzort, amely POWER PC név
alatt használnak. Ez egy egyszerűsített utasításkészletű a POWER PC processzorok
superskalár architektúrára épülnek. 6 db utasítás-végrehajtású egységük van és 2 aritmetikai
egysége és 1 lebegőpontos számokat.
Órajel ciklusonként 3 utasítás-végrehajtásra képes. Ezért párhuzamos utasítás-végrehajtási
képessége van. Tápfeszültségük 2, 5 Volt.

2
Az INTEL-től 1-2 évvel lemaradva más proci gyártók is elkezdtek INTEL klónokat gyártani,
amelyek teljesen megegyeznek az INTEL procikkal de olcsóbbak.
Ilyeneket gyárt az CYRIX; AMD.
Az AMD már 2, 5 mikronos technológiával dolgozik.
Az MMX-hez hasonló 3DNOW megjelenítést tesz lehetővé. A nevük K1; K2; K3; K4. Most
tartanak a K7-nél. Leghíresebb DURONATRON olcsóbban és legalább annyit tudnak, mint az
ilyen hasonló társaik.