You are on page 1of 3

„Trium generum Siculorum”

– a középkori székely társadalmi struktúra problematikája –

„A népvándorlás zűrjéből, – mely másfél ezred év előtt mindent elsodort, – egy
néptörzs emelkedett ki, számban ugyan csekély, de azért mégis nagy tényező az új
alakot ölteni indult Európában; egy hősies néptöredék, mely Ázsia legnemesebb
gyarmatának örökségét védve, bámulatosképpen tartá fenn magát a költözködő népek
vészes hullámzata közt mely sajátszerű hadi szervezetével s democraticus
intézményeivel a középkori Europának legelőbb megtelepült s legclassicusabb
népeként tünik elő. Ez a székely nép.”1

A székelyek társadalmi struktúrájának első említése a kutatás mai állása szerint
még nem letisztázott. A forrásban szereplő „trium generum Siculorum” kifejezést a
kutatók többféleképpen is értelmezik. Magát a kifejezést a váradi káptalan egyik
1339.-i oklevele említi először, mikoris Nádasdi Mihály székely ispán nevezi magát
„comes trium generum Siculorum”-nak,2 mindezt akkor, amikor a székelyek közt a
három rend (értsd társadalmi osztályozás) még ki nem alakult.3 Eszerint a változat
szerint, a székely nemzet a magyarok nyolcadik törzsét alkotó kabar-szikeliek három
nemzetségéből alakult ki.4
Egy másik, mára elfogadottabb elmélet szerint a székelységben is - feltehetően
már a XIII. században - elkezdődik egy a katonai társadalom jellegzetességeinek
alárendelt feudalizálódási folyamat. Előbb egy belső rétegződés megy végbe, melynek
során kialakul a székelyek „trium generum Siculorum”-ként említett három rendje.
Eszerint az elmélet szerint ez három, a hadi kötelezettségek teljesítési módja
tekintetében különböző társadalmi kategóriát jelöl: a főemberek (seniores, patiores,
primores), a lóháton hadakozó lófők (primipili) és végül a gyalogos közszékelyek
(communitas, pedites, pixidari).5
1
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása...
2
Kállay Ferenc: A székely nemzet eredete. 99.
3
Szabó Károly - Szádeczky Lajos - Barabás Samu: Székely Oklevéltár. I-VIII. Kolozsvár-Bp., 1872-1934. III.
49.
4
Nagy Géza: A magyar nemzetségek. In: Turul 1910. évf.
5
Jakó Zsigmond: A székely társadalom útja a XIV-XVI. században. In: Benkő Samu - Demény Lajos - Vekov
Károly (szerk.): Székely felkelés 1595-1596. Előzmények, lefolyása, következményei. B. 1979. 22.

évi székely felkelés leverése után a segesvári országgyűlésen (1562. jövet hátul megy az ország határain kívül. . s ott az ütközetet 15 napig tartozik bevárni. úgyszintén visszatértében a királyi sereget hátul követni.. minden tíz üléses székely zsoldost tartozik állítani a király szolgálatára.lovasság és gyalogság . 138-145. Ulászló 1499. Mikor a felség ugyan a keleti részek felé személyesét küldi hadba.-án kelt. században keletkeznek az első jelentős repedések. vajda vagy székely ispán rendeletére Erdélyországot ott.”6 Eme székely kiváltságok. hadra felkészülten a király hada előtt elől menni s az ország határain kívül saját költségükön tizenöt napig az ütközetet bevárni. mint addig a hajdani dicső magyar királyok által adományozott igaz nemesek.. Mikor nyugatra megy személyesen. akkor a székelység teljes fele része . szabadságok burkán a 16.menet elől. Maga János Zsigmond több mint kétezer családot adományozott fejedelmi jobbágyként székely főembereknek. június 20. Ennek a katonai felépítésű társadalomnak az uralkodóval szemben vállalt pontos hadkötelezettségét II. Ezeken kívül az egész székelység a király. amikor az 1562. a székelység hármas tagozódású társadalmi struktúrájának első biztos forrása Mátyás király idejéből ismert (1473).. ha pedig észak felé személyesen visel háborút. minden adótól vagy más rovataltól mentesek és szabadok. Mikor dél felé Havasalföldére személyesen vezeti hadát a király. a székelyek huszadrésze köteles zsoldost állítani. ahol szükséges.) elrendelték a lázadásban résztvevő közszékelyek jobbággyá nyilvánítását. az összes székelység . a székelység ötödrésze köteles hadi szolgálatot tenni. Moldva ellen. minél szebben felfegyverkezve. Az előző két elmélet bármelyikét is fogadnánk el. mikor délfelé személyesét küldi. A 6 Székely Oklevéltár III... akkor a székelységnek fele menjen vele az előbbi módon. korábbi gyakorlat nyomán megfogalmazott oklevele részletezi először: „Mikor a király személyesen megy hadával kelet felé.tartoznak fejenként. Emiatt sokan csak a 15. s ilyenkor minden szék tartozik a főbb rendből egy kapitányt adni. sőt lófőknek is. Ezért a székelyek. századtól számolnak a székely társadalmi rendiség kialakulásával. mint eddig ezután is védelmezni tartozik.[.] A székelyek a királynak törvényes megkoronáztatásakor minden székely ülésről tartoznak egy ökröt adni.lovasok és gyalogok . július 13..

. közösségi tudatában az 1562. kikből országunkra nagy romlás következett: Azért. elüldözése után végül Báthori András bíboros-fejedelem meggyilkolásába csúcsosodik ki. el nem veszthetnék. és oly dolgokat mertenek késérteni.7 Ezzel a segesvári országgyűlési határozattal székelység társadalmi struktúrája végleg megváltozott. miképpen ez dologról más Articulusink között országunkbeli híveinknek közönséges végezéséről Articulus vagyon. örök hitetlenséggel büntettessenek. valamikor ők oly dologban vétkeznének. kiből örök hitetlenség szokott következni. és mind fejenként jószágokat és örökségüket elveszessék. de intézkedései a konok székely nemesség ellenállása miatt nem bizonyulnak időtállónak. A székely szabadság rövid életű visszaállítására Bethlen Gábor tesz kísérletet. hogy ezután.". ők is azonképpen. hogy ők jószágokat.Minthogy a székelység régi szabadságokban bízván. örökségeket. év 7 Székely Oklevéltár IV. végeztük.segesvári országgyűlésen elhangzott határozatot: . 14. old. év előtti állapotok a székely szabadság korszakát jelentették. mely tett újabb sújos szankciókat von a székelység egészére. Zólya Levente László Történelem-Régészet I. mint a nemesség és országbeli több híveink. a király méltósága ellen s országunknak békességes állapattya ellen sokszor feltámadának. Ezt az ellehetetlenített állapotot követte az újabb székely lázadásokkal tarkított Báthori-korszak. hogy minden efféle gonoszságnak és támadásnak okai közzülünk kivettessenek. amely Báthori Zsigmond többszöri összetűzése. mint jogfosztást ítélte meg. a székely közösség. .