Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

A kérdés így hangzott:

"írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"

Az egyik hallgató válasza:

"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A
zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló
magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem
sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt.
Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes
volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a
hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában
van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette,
hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot
tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és
ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H =
0.5g x t négyzet' képlettel.
Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. Vagy pedig abban az esetben,
ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a
felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként
használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)'
képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer
hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a
kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére
használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló
magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket
kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az,
ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen
fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
c

c c

cc
cc cccc
 cc  c!cc"c
# ccccc#cccc#$%c "c "c  "c&c
cc"ccc#cc''cc(c"cc#)cc#c
cc
c*c+c #cccc
&c!c
c,c$ c#c!!c#*cc!cc-# ccc c
(#c "c
c$cc)cc
. c c  -+/c$c
 ()"c$c"c!c
# c# cc# c#&cc#cc(c# c c
#c#!)/cc
'-c0c #c cc
 c
 #c#"c#c* #c&c12cc
 c$$c#c#cc $c3 c##"ccc#4c
-#4c5 $&6cc "cc#cc#c#c c"cc#c
 c *c $7c  %cc "c#c$+c
 /cc
'"c#cc"c#8c'cc
 c/c'9999"c#c'cc
 /c'%#cc#c'cc
+ c/c'-c8c'cc
/c'-88:c c #"c
cc #cc
#"ccc##c$ 4#cc
#c#c
c#c#
cc "c cc $$3#c#cc
 +ccc c!cccc;" !cc$"ccc
#"ccc$"c#c !cc"cc
<c'c

c c
Ü#cc#"c# c#ccc cc 
*"c#c#ccc#c
4#cc#cc #cc  c
cc/cc
'-$8'cc
= c##/cc
'>c? c- c
c #c6c2  8'cc
&
c #"cc$c!cc#c
#"c
c cc$cccc
5 #c6c#cc#$"cc 
*#cc
c#cc
5 "c
ccc$cc#c  #c+c#cc ##"c<c
#"c
c< c
*#cc $c&# c cc "c#"c'-c$@'c#c
!#cc$cc
+cc #c#c* #/c'
c$'cc#cc $#c&cc

"c# c c!c#"cc 
*#"c
$#"cc!#cc c
c#c #c+ccccc  ccc
$#cc
c #c "c# ccc
#cc'
$'c
*c&cc!c
#cc#cA c 
*#"cc
#c
c#/cc
'-$'cc
5#cccc cc##c/cc
'7$c!c #c&c  c #c $c"cc c "c
c

c# cc
*$#c $8'cc
Bc##ccc!cc c3 c
*#ccc##c/cc
'& "c# cc
c$c@'cc#c&c"c# cc##cc"c
c
###"c
c#cc"c cc#$ccc#c2c
*cccc
#cc
c#c!cc c ccc #cc#c! $ccc! $$c&c#"c
#c c# ccc4c*cc"ccc cc! $
 c5c

 #"c
ccc
c cc
% C"c#c4 c#cc
&# c
 cc##c cc c2# ccccc! $
# @cD#cc
 *#"c
c#c
cc#"c# cc#cc cDcc $cccc$"c
#c#cc $#cccc $!ccc $cc
c$"c#"c

ccc
c$ccccc
&# c #ccccc/c'$'cc
ccc #c* #cc#cc #cc#c! $
cc
%
c!c#<"c
ccc#c#c+c
*#ccc'
c$#'"c
#ccc#c #"cc#"c"c
ccc 
*#cc
%
ccc cc c= c##/cc
'&c$c c2# cc c+cc#"c
c
#c#cc8'cc
Ec/cc
'F #'cc
cc*#"cc c
cccccc
c ccc
'+
#cc8'c #cc
'Dc-c
*'ccc
'+ c#
cc#cc8'c #cc
'9c#cc
cc= cc# 'cc
'6'c##c':"cD"c#
cGc#8c+cc
c$@'cc
c#ccDc-c#cc!  ##cc 
*$cc
+c #c#c-c #c#c"cccc
c$"cc
*
#cDc
c

$!c#<c# c#ccccc"c#cc3#cc!"c#c
#c#c cc 
*#c c#<c
c$cc
+c "c *#cc cc"cc#c#ccc
 c# "c
ccc#"cc "c
cc
*#ccc
'.$c#c
c $'c##cc
'-c
*8'cc cc
'Dc-'cc##c+ "c
c"cc##ccc*#"c
cc c2# c
! cc
c cc
'&c#"cDc0"c
cc#'cc#cc
':
"c#cc#"c
c$'cc #"cc#cccc

*#cHc#<c
c$c.c
$ccc#c#cc&cc
#/cc
'-cc "c
cc#'cc
'& c#c8'cc #cc
'. <#cc'cc
'%"ccc
 c&c#"c
c$'ccc#cccc

*#cc  "c##cc*#cc##c"c
cc#c##ccc
 #"c#c c
 c+c
*#cc ,c2 "c
c
 <cccc*#cc
cccc##cc*# "c
c#ccc cc
G ##cc"c
cc
c$cc#cc!c  c "c#cc
 c
! c cc c ccc#cc#c