2011. FEBRUÁR 19.

HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN

BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

Veled vagyok egész

Alapige: 1Mózes 2, 18-24

Bevezető történet: A kisfiam fordult hozzám a következő

kérdéssel: apa, mi az a kulcscsont és mire való? Előszedve
túlságosan nem sokrétű anatómiai ismereteimet, mondtam ezt-azt,
de láttam az arcán, hogy a válasz nem igazán elégíti ki. Ez
egyébként aztán a következő kérdéséből ki is tűnt, mondván, akkor
ugye jól meg is lennénk e nélkül a kulcscsont nélkül…? Mondtam
neki, hogy én semmi ilyet nem mondtam, és egy komoly teológiai
ihletettségű érveléssel próbáltam meggyőzni: az embert Isten
alkotta, és biztos lehetsz benne, hogy semmi nem felesleges
bennünk, mindennek oka és célja van, még az olyan
elhanyagolhatónak tűnő csontdarabnak is, mint amiről szó van.

Azért mondtam el ezt a kis epizódot az életünkből, mert pontosan

erről van szó a házasság tekintetében is: egy apró, jelentéktelennek
tűnő csontdarab hiánya vagy megléte okozhat önmaga méreténél
jóval nagyobb gondot és bajt, de rendkívüli örömök forrásává is
válhat.

Szeretném, ha ma este együtt gondolnánk át azt a kérdést, hogy

mennyire vagyunk egészek azzal, akit mellénk rendelt az Isten!

• Az 1Mózes 2, 18-24 alapvető igazságainak rövid

áttekintése (ne felejtsük el, ezek mind a mai napig igazak!):

 Tökéletlen teremtés? Nem gondolom, szerintem egészen

másról van szó. Isten ismeri fel a hiányt (Isten gyakran
tudatosan alkalmazza a hiányt); nem a tökéletlenségre döbben
rá utólag, hanem most látja időszerűnek egy szükség
betöltését!

 Izgalmas mozzanat: kikéri a férfi véleményét (a felmérés

szakasza)! Na, nem úgy, hogy gyere, beszéljük meg, szőke,
barna, molett vagy szuper karcsú… Isten módszere a
következő: az összes teremtett lényt odavezeti elé, és megkéri,
nevezze el őket (a névadásban a korabeli gondolkodás szerint

1
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

benne van az, hogy tulajdonának tekintheti, és felelősséget

vállal érte). Az igazán hangsúlyos mozzanat az, hogy semmit
nem nevez el Ádám úgy, hogy abból kifejeződne az egyértelmű
azonosulás, elfogadás bármely élőlény irányába is.

 Új alkotásra van szükség: újra és teljesen egyedülállóra. Ezt

úgy végzi az Isten, hogy szempontokat fogalmaz meg
(tervezési szakasz): hozzáillő; segítőtárs. Vagyis: elsődleges
szempontok, hogy egésszé csak a társsal válhat, de akkor is,
csak ha az hozzáillő.

 A „borda”.

- Mellérendelt szerep: nem igaz, hogy a Biblia Istene

alárendelt szerepre kényszeríti a feleségeket. Ezt csak azok
mondják, akik nem ismerik az igét, így aztán Isten szívének
a mélységeit sem. A Szentírás forradalmi módon eltér attól,
hogy az embert (akár nemek szerint is) rangsorolná, az
értéküket más és más szinteken fogalmazná meg. A
Teremtés története egyértelmű mellérendelésről, ráadásul
pontosan a másikhoz illeszkedő, azt kiegészítő, sőt egésszé
tévő alkotásról beszél, amikor az asszony teremtéséről szól.

- A szívünk közelében lévő részből alkot társat. De jó

volna ezt nem elfelejteni akkor sem, amikor nehezebb
valamiért a másikat szeretve elhordozni!

- 2, 22: „… asszonnyá építette…”. Tervszerűen,

céltudatosan építette azzá, ami.

- A bemutató: avagy Éva a „kifutón”. Önmagát „mutatja be”

(igaz, ruhája nem is volt még). Mai napig nagy tanulság: a
párunk nem a külsőségeinkre kíváncsi igazán, belső, rejtett
valóságunk feltárását várja tőlünk. Isten az új alkotást is

2
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

odaviszi, lássa, hogyan reagál; ráismer vajon?! A reakció

szinte leírhatatlan (szó szerinti fordítás): Na, végre! Csont a
csontomból, hús a húsomból!

- Befogadás: nevet ad neki is, elfogadja, birtokba veszi a szó

nagyon nemes értelmében, és felelősséget vállal érte.

- 2, 24: érdekes gondolat, két okból is. 1: még nincs

„apa/anya”, vagyis előremutató, pedagógiai célzatú a
gondolat, 2: talán nem merészség azt mondani, hogy a
házasságban mindent és mindenkit meg kell, hogy előzzön
ez a ragaszkodás! Így lesznek (így lehetnek) eggyé, egésszé!

• Micimackó (nagy filozófus, nagyobb, mint Kant): „A nap legjobb

része az, amikor te meg én MI leszünk!”

• Megpróbáló, megerősítő helyzetek (Hóseás pr. könyve.) A

történet nem kevesebbet foglal magában, mint egy ember (egy
Isten-embere!) megtérését a házasságán keresztül. II. János Pál
írja egy könyvében: „Az egyház megújulásának útja: a családok,
házasságok megújulása.!

Rövid vázlat:

 Egy felfoghatatlan parancs: házasságtörő asszonyt feleségül

venni?! Szent Ágoston leírja, hogy képtelen elhinni, hogy Isten
ilyet parancsol (az volt, vagy később vált azzá?). Egy ilyen
próbatétel lehetőségét szinte minden kapcsolat magában
hordja.

3
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

 Nem véletlen Isten parancsa: éppen arról szól majd Hóseás

küldetése, hogy Isten népét a hűtlenségből vezesse vissza:
meg kell tehát a maga bőrén tapasztalni azt, amit Isten érez.

 Mi is ez?

- 3 gyermeke közül jó, ha egy a sajátja…

- Felesége megszökik tőle, parázna kapcsolatokba keveredik.

- Aztán nagyon reménykedik; biztosan visszatér, mert jobb

volt neki nálam.

- És aztán rájön: nem jön vissza egykönnyen.

- Neki kell elmenni, megkeresni! Fizetnie kell érte, ha azt

akarja, hogy hazajöjjön.

- Harmadik fejezet első verse: Ezt mondta nekem az ÚR:

Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más szeretője és
házasságtörő, ahogyan az ÚR szereti Izráel fiait, bár más
istenekhez fordulnak, és szeretik az aszú szőlőt.

- Itt jön rá szegény férj arra, amit sokunknak meg kell érteni:
adhatunk sok mindent, megtehetünk szinte mindent a
másikért, de szeretjük-e igazán, mélyen, őszintén?

Sok házasság éli meg ezt:

- Mennyivel többet szerettem volna kapni! Mennyivel többet

kellett volna adnom!

- Mást szerettem volna kapni! Mást kellett volna adnom!

- Mennyire boldog szerettem volna lenni! Mennyire szerettem

volna ő t boldoggá tenni!

4
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

A szeretet nem más, mint: gyönyörködni abban, ami a másik!

Rogers, amerikai pszichológus fogalmazta ezt meg nagyon szépen:
Ha egy gyönyörű naplementét nézek, soha nem jut eszembe, hogy
oda, balra, egy kicsivel több sárga, amoda meg némi erősebb vörös
kellett volna. Csak gyönyörködöm! Nem elvárni, folyton korrigálni
bármit is! Helyette kiszolgálni a másik boldogságát! Tudom, ezek
nehéz szavak, de akkor is így van!

• A házasság: építmény, alkotás. Meg kell teremteni minden

nap, újra meg újra.

 A rabbik azt tanítják: a teremtés Isten alázatának a tette. A

teremtés előtt csak Isten létezett, akkor is, persze, mint
Mindenható. Ő töltötte be a mindenséget; és (hányan mondjuk
ezt mi is…) jól meglehetett volna így saját magának.

 Ahhoz, hogy bármi lehessen a végtelen kozmoszban, Istennek

hátra kellett húzódni, hogy teret adjon az alkotásainak.

 Egy jól értelmezett házasságban ez történik: teret adni a

kibontakozáshoz, megvalósuláshoz egymás számára. Aki
teremteni akar, és azt akarja, hogy a másik is létezzen, az
tudjon visszahúzódni is.

 Filippi 2, 1kk: Albert Schweitzer írja: ha az emberek tudnák,

hogy mit miért tesznek, akkor a legtöbb jócselekedetüket
szégyellnék. Mennyi mindent teszünk „befektetésként”
(micsoda hozam lesz belőle, gondoljuk), önzésből, elismerésért.

 A legtöbb bűnt mulasztással követjük el. És a bűneink nem kis

kalandok, hanem életünk gerincessége, egyenessége,
családunk békéje, szeretteink boldogsága múlik rajta.

5
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

 Egy szép házasság két önmagát pazarlóan osztogató „IGEN”-ből

lehet felépíteni! 2Korinthus 9,7: Isten a jókedvű adakozót
szereti! A házasság azzal az „Igennel” indult, ami nem jelent
egyebet, mint egy teljesen üres papírlapot, egy életre szóló
szerződésként elfogadni, és aláírni.

 Ehhez az adakozáshoz kellenek a különböző építőanyagok:

- Rengeteg érzékenység, humor, nagylelkűség, fantázia,

önzetlenség, töménytelen idő, új mézeshetek, „pót
nászutak”… Naponta meghódítani a másikat, kimondani
őszintén azt is, hogy „Szeretlek”, azt is, hogy bajom van
veled.

• Mennyi is 1+1? Wass Alberttől már hallottunk erről egy

véleményt ma este. Geszti Péternek is van erről egy apró
gondolata… van egy dala, amelyben elhangzik ez a matematikai
képtelenség, más formában azonban igaz is lehet: annyi van a
kapcsolatunkban, amennyit elhiszünk róla, annyival lesz több,
amennyit mi magunk beleépítünk, annyival lesz gazdagabb és
értékesebb, amennyi saját értéket nem tartunk vissza magunk
számára.

 Mi lesz ebből? Ebből, testvérek csodák születnek. Pl: egy idős

feleség mondta el, hogy mind a mai napig, ha kinéz az emeleti
ablakon, és meglátja, hogy jön a férje haza, 70 évesen is
megdobban a szíve (mintha randira érkezne…). Ha a férje
megdicséri, megsimogatja, 70 évesen is belepirul.

 Szeretni azt is jelenti: meglátni; sőt: JÓL LÁTNI. Az

emberek sokszor olyanná válnak, amilyennek látjuk őket.

6
 2011. FEBRUÁR 19. HÁZASSÁG HETE ALKALOM A KISPESTI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN
BEKE LÁSZLÓ LKP.
__________________________________________________________________________________

Záró gondolatok; egy gyönyörű, igaz mese: egy kisfiú szívében

megszólalt egy dallam. Szép volt, mint a tavaszi kék ég, mint a hegyi
patakok csobogása. Ahogy meghallotta, azt mondta: ez gyönyörű!
Elviszem az Úristennek, odaadom neki. El is vitte, odaadta. Az Isten
nagy örömmel hallgatta. Gyönyörű! - mondta Ő is, de ha akarod,
segítek, hogy még szebb legyen. S megajándékozta a fiút szeretettel
és igaz szerelemmel. Az ember érlelődött, és a dallam is változott a
szívében. Megtelt érzésekkel, mélységei formálódtak ki. Akkor azt
gondolta: milyen szép, és most már biztosan kész is. Ismét elvitte az
Istenhez, aki rágyönyörködött, de ismét azt mondta: még hiányos.
Adott neki szenvedést, sokat. Küszködést, lázadást, csalódást, és a
dallam változott. Közben úgy érezte, minden hite elhagyja, nem bírja
már tovább, de lassan felülkerekedett mindezen. A dallamban pedig
megjelent egy mély tónus, egy alaphang, amely eddig hiányzott.
Istenhez vitte, és ezt mondta: mindenem benne van, a véremmel
írtam, fogadd el! Isten csendesen válaszolt: van még valami, amit
adni akarok neked. Elfogadod? S megajándékozta a magánnyal is. És
ekkor: minden más dal, minden más hang elcsendesedett az ember
körül. De a magányban kegyelem is volt, és a dallam újra
átformálódott. Lelke kezdett lenni, életre kelt… és akkor az Isten
meghatottan, elfogadta.

Házasságunkban a szeretet dallamát tanuljuk és írjuk egy életen át.

Isten egyszer a ti dalotokat is elfogadja, és mint a nagy költőket
szokás: megkoronáz az ÉLET koronájával.