Képek és Liszt Ferenc:

szöveg: Les Preludes

Internetről (részletek)
/www.mesterfoto.blogspot.com/
/www.derimuz.hu/
/www.mng.hu/
/www.pecsgallery.hu/ PPS: amórjózsi
/www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2004/
 A kép
A hatalmas
KRISZTUS
festmény Krisztus
főalakja- bár PILÁTUS
, aki fényes,
épít a Biblia szavaira
ELÖTT,
diadalmas 1880
fehérségben
(János 18., áll 23.) –
és 19., Lukács
Krisztus körül
olaj, vászon, 417 x 636 cm sötétbe veszően acsarkodó, gyűlölködő,
Gallery of Hamilton (Canada) letétje 2014.
sűríti az eseményeket.Pilátus előtt.
június 10-ig eltorzult arcú, dölyfösde
a szigorú tekintetű, éstanácstalan
öntelt alakok hada kavarog.
Így együtt, a drámai helyzet által felfokozottan, lenyűgöző kompozíciót alkotnak.
Mindegyik figura telitalálat. Önálló műalkotásként is remekművek lennének.
Krisztus körül sötétbe veszően acsarkodó, gyűlölködő,
eltorzult arcú, dölyfös és öntelt alakok hada kavarog.
 Így együtt, a drámai helyzet által felfokozottan, lenyűgöző kompozíciót alkotnak.
Munkácsy a Biblia ismeretén kívül a lélektani tudásáról is tanúbizonyságot
Egy kétkedésekkel teli korban élte át a bibliai történést,
tett
illetve ürügyül használta azt a világról, az erkölcsről szóló
ebben a koráról, önmagáról vallott szuggeszív művében.
vélekedésének, megrendülésének a kifejezéséhez.
 ECCE HOMO !Ez(Íme az
késztette ember!), 1896
arra,
hogy
A témaválasztást
ne a dicsőséges bizonyára
A bibliai
feltámadást,
történésben
meghatározta
vagy aa mennybemenetelt
középső,
Munkácsy egészségének,
fesse meg,
olaj, a megfestést
hanem
vászon, 403Krisztus
illetően
xidegállapotának
650 és
pedig
cmPilátus
a befejező
második,
végső megrendülése.
darabja
fájdalmas
a Krisztus
találkozását.
trilógiának.
Déri Frigyes
Ecce Homo! (Íme
A Megváltó az ember!)
arcában – mutat
a szenvedő, rá PilátusMunkácsy
nagybeteg Krisztusra
és a tömeg
belső szinte őrjöngeni
önarcképére kezd..
kell ismernünk.
 A férfiak
Rengeteg
durva,indulat
támadótükröződik
mozdulataival
az arcokon,
szemben…
a vért áhítozó gyűlölet vadságától az ijedt szánalomig.
…a nők gesztusai finomak, védelmezőek.
A Krisztus felé nyúló karok mégis leginkább a fenyegetést, a tömeg hisztérikus,
pusztító erejét fejezik ki, és előrevetítik a véget, a pusztulást.
 Pilátus itt is csak mellékszereplő.
A főszereplők Krisztus és a Nép.
A megtévesztett, felhergelt, gyűlöletbe kergetett nép.
A cirkusz és kenyér népe. A massza, amely tetszés szerint alakítható.
Nehéz
Ez amegrendülés
kép a fáradt vagy felháborodás
Munkácsy nélkül tekinteni
utolsó nagyméretű a képre.
alkotása,
Dinamikája, elementáris
amelyet Ő ereje, sodróalendülete
hozott el Budapestre, Millenárismagával ragad.
kiállításra.

Kiborít. Földre nyom. Magasba repít.

 A Golgota cselekménye a szabadban játszódik, a Koponyák hegyén.
GOLGOTA,
A hatalmas természeti 1884.
kép szinte elnyeli a szereplők két csoportját.
olaj, vászon, 460x712 cm Pákh Imre (USA) letétje 2016.
Az egyik Krisztusé és
január 22-ig a siratóké,
a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja.
 EzenItt, az árnyaltan
a képen jellemzett
is rengeteg embertömegben
kavarog,látjuk a legérdekesebb
ki kárörvendően, figurákat:telten,
ki félelemmel
a közönyös zsidókiácsot
fájdalmas arccalatekint
(hóhért), mellétKrisztusra.
verő, futó zsidó férfit, valamint
a lóháton ülő titokzatos, fehér ruhás alakot, akivel Munkácsy
a már feltámadt Megváltóra utal (János Jelenések könyvének egyik részlete szerint).
 Azképekkel
AzAzelőző ég sötét tónusú megjelenítése vészjóslóan tükrözi akisebb,
el is összehasonlítva e kép drámaimég
feszültsége
emberek indulnak hazafelé, néhányan visszanéznek.
megtörtént,
a hangulata komorabb, jóvátehetetlen
vészterhesebb, hiszen egy drámát,
befejezett tragédiát ábrázol.
Bal oldalt két idősebb férfi a keresztfától távozván komor beszélgetésbe mélyed,
amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.
egyikük
Krisztus sorsa széttárjaEmberi
beteljesedett. karját, hevesen gesztikulál.
számításokkal jóvátehetetlenül.
A kép készítésének egyik érdekes és
hátborzongató kulisszatitka,

hogy Munkácsy a műtermében

keresztre feszíttette magát,

hogy jobban át tudja élni

Krisztus szenvedéseit
és azt hűen tudja ábrázolni.

(Természetesen szögeket nem

veretett a kezébe és a lábába.)

de Sose márki fényképe

(Munkácsy barátja)
 KRISZTUS PILÁTUS ELÖTT,
1880
olaj, vászon, 417 x 636 cm
Gallery of Hamilton (Canada)
letétje 2014. június 10-ig
Déri-Múzeum, Debrecen

GOLGOTA,
1884
olaj, vászon, 460x712 cm
Pákh Imre (USA)
letétje 2016. január 22-ig
Déri-Múzeum, Debrecen

ECCE HOMO ! (Íme az ember!),

1896
olaj, vászon, 403 x 650 cm
Déri Frigyes ajándéka
Déri-Múzeum, Debrecen
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a
Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még
akkor is, ha a három mű együttes kiállítására
csupán Munkácsy halála után majd száz évvel
A trilógia
került sor.első két darabját Munkácsy
1886-87-es amerikai útja során John
Wanamaker
A vette előtt
Krisztus Pilátus meg,párizsi,
aki hosszú ideig
angliai és bécsi
philadelphiaiután,
bemutatása áruházában mutatta
1882 elején be a
Budapesten is
műveket.
látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették
meg.
A család tulajdonából 1988-ban kikerült
A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai
alkotások ma kanadai, illetve magyar-
bemutatása (1884) ugyanúgy százezreket
amerikai tulajdonban vannak.
vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép
kiállítása.
A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után
egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna
leginkább.
Munkácsyt azonban az 1880-as években új
Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes
megrendelések kötötték le.
vásárolta meg, aki 1930-ban az általa
1895-re
alapított alkotóereje márMúzeumnak
debreceni Déri nagyon meggyengült.
A betegséggel
ajándékozta küzdő művész utolsó alkotásaként
a művet.
a trilógia harmadik darabját készítette el,
Ecce Homo-t.
az Ecce Homo
 A trilógia első két darabja letétként került haza a Déri Múzeumba,
ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt.
A Déri Múzeum felújítása idején
a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma ill. a Magyar Nemzeti Galéria
Pécsett Budapesten
adott otthont a trilógiának.