KKV szektor Magyarországon

Készítette: Next Wave Research Kft.

Ügyfél: Magyar Lízingszövetség
Dátum: 2010 március 18.
Tartalom
Alap eredmények
Cégstatisztikai adatok

Válság
KKV-k percepciója a jelenlegi válságról
KKV-k jövőbeli tervei: Hogyan lehet túlélni a válságot

A KKV-k alapvető működési és pénzügyi kultúrája

A KKV-k finanszírozási ismeretei és szokásai
A KKV-k ismeretei és tapasztalatai a pénzügyi szolgáltatásokról
Attitűdök a pénzügyi partner kiválasztása során
Kutatási háttér és cél
A kutatás háttere

A 2008-as gazdasági világválság nagyban átformálta a pénzügyi világot. Mint azt a

tavaly végzett kutatás is alátámasztotta, a kkv szektor finanszírozási
metódusaiban ennek következtében változások léptek fel.

A kutatás célja

Milyen mértékben befolyásolta a pézügyi válság a kkv szektort az elmúlt egy

évben

A kkv szektor működése, finanszírozási szokásainak megismerése

Egy pénzügyi partner megválasztásakor fellépő attidűdök felderítése

Kutatás módszertana - Online kérdőív
A kérdőívet a D&M Kft. adatbázisán és a Szonda Ipsos vállalati paneljén kérdeztük le

A kérdőívet egy online kérdező rendszeren keresztül futtattuk le

2010. 02.25 - 03.05 között érkeztek be a válaszok

658 sikeresen kitöltött kérdőív

Célcsoport

Hazai kis- és középvállalkozások

A pénzügyi kérdésekben teljes mértékben vagy részben döntők

Adattisztítás

Kiszűrtük a mintából azokat akik válaszaikban inkonzisztens jelleget mutattak. Így

összesen 546 teljesen kitöltött kérdőívünk maradt a validálás után.

Súlyozás

A súlyozás a vállalkozások gazdasági ága szerint a KSH 2008-as gazdasági statisztikája

alapján történt
Kutatás módszertana - Mélyinterjúk

A kvalitatív szakaszban összesen 6 mélyinterjút készítettünk

A 30 perces mélyinterjúkat egy kivételével minden esetben “terepen” készítettük,

azaz a válaszadó cég székhelyén vagy telephelyén történt a beszélgetés.
Cégstatisztikai adatok
Válaszadó beosztása és pénzügyi hatásköre Q1/Q2
A válaszadók túlnyomó része (82%-a) a vállalkozás ügyvezetője, tulajdonosa, vagy
egyszemélyben minkettő.

A kutatásban közel fele-fele arányban vannak jelen azok, akik teljes mértékben, vagy csak
részben felelősek a pénzügyi döntésekért.

Ki a felelős a cég
Válaszadó beosztása
pénzügyi döntésekért?

Egyéb 6%

Gazdasági vezető 12%

13% Részben én 47%

Tulajdonos

Ügyvezető 33%

Én teljes mértékben 53%

Ügyvezető/
tulajdonos 36%
A vállalatnál foglalkoztatottak létszáma Q3
A kkv szektor törvényi definíciója alapján a kutatásban résztvevő cégek több mint fele
(56%) mikrovállalkozásnak minősül. Ennél valamivel kevesebb, 37%-uk kisvállalkozás,
míg 7%-uk tekinthető közepes méretűnek.

Középvállalkozás (50—249 fő) 7%

Kisvállalkozás (10—49 fő) 37%

Mikrovállalkozás (0—9 fő) 56%

A cég formája Q4
A vizsgált cégek túlnyomó része (86%) kft-ként működik, míg a maradék 14%-uk bt., nyrt.,
vagy zrt. formájában létezik.

9% kft.
86% bt.
5% nyrt., zrt.

A kkt-kat, az egyéni vállalkozásokat és a közös vállalkozásokat alacsony elemszámuk (1% alatt) miatt nem ábrázoljuk az oldalon
Foglalkozási tevékenység Q5
A KSH adatainak megfelelően a hazai kkv-k fele ingatlanügyletekkel, gazdasági
szolgáltatással, kereskedelemmel vagy javítással foglalkozik. Az építőipar, egészségügy és
oktatás területén tevékenykedő cégek a hazai kkv szektor további egyötödét teszik ki.

9% Egyéb tevékenységek
3% Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás
4% Pénzügyi közvetítés
4% Oktatás
4% Egészségügyi, szociális ellátás
5% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
5% Szállítás, raktározás, posta, távközlés
8% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

10% Építőipar

22% Kereskedelem, javítás

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

27%
Vállalkozás székhelye és alapításának éve Q6/Q8
A kis és közepes vállalkozások közel 90%-ának a fővárosban vagy egyéb városban van a
székhelye.

Nem meglepő, hogy a hazai kkv-k csupán 10%-a alakult a rendszerváltás előtt. Több mint
harmada 2000 és 2010 között jött létre.

Vállalkozás székhelye Vállalkozás alapítási éve

Község/Falu 13% 1800—1989 10%

1990—1991 11%
Város 23%

1992—1995 21%

Megyeszékhely 24%
1996—1999 22%

Budapest 39% 2000—2010

36%
A cég 2009-es árbevétele és tulajdonosi típusa Q45/Q42
A vizsgált cégek többsége (60%) 200 millió forint alatti árbevétellel rendelkezik.
Egymillárd Ft feletti bevételt a cégek csupán 11%-a tudhat magáénak.

A kkv szektor cégeinek 90%-a kizárólag hazai tulajdonban van, míg a maradék 10%-uk
egészen vagy részben külföldi kézben van.

Kizárólag magyar tulajdonban van

Kizárólag külföldi tulajdonban van
Nagyobb része külföldi tulajdonban van
Nem válaszolt 3% Nagyobb része magyar tulajdonban van
2,1—12 milliárd Ft 7%
1,1—2 milliárd Ft 4%
10% 7%
501 millió-1 milliárd Ft
2%
201-500 millió Ft 16%
1%

200 millió Ft vagy azalatt 60%

90%
A kkv-k percepciója a jelenlegi
válságról
Érezhető-e a cégénél a pénzügyi válság hatása? Q33 -
Létszám szerint Q20
A tavaly még csak kibontakozóban levő világgazdasági válság az idén készült kutatásban
tapasztalt eredményekre félreérthetetlenül rányomta bélyegét. A válság percepciója a kkv-k
körében jelentősen mélyült, a megkérdezettek 78%-a érzi úgy, hogy a válság ugyanolyan
vagy nagyobb mértékben érintette a vállalkozást (ez az arány tavaly még csak 49% volt).

2009 2010
Igen, nagyobb mértékben
a hasonló tevékenységet
4%
12%
végző cégekhez képest

Igen, ugyanolyan mértékben, 45%

mint a hasonló tevékenységet
végző cégekhez képest
62%

Igen, kisebb mértékben a

hasonló tevékenységet 23%
végző cégekhez képest

20%
Nem érezhető a válság hatása 28%

6%
Érezhető-e a cégénél a pénzügyi válság hatása? Q33 -
Létszám szerint Q20
A válság percepciója leginkább a mikrovállalkozások körében mélyült, ahol a tavaly mért
46% helyett idén a válaszadók 91% érzi a válság kisebb vagy nagyobb hatását. Ezzel
együtt a 10—49 főt foglalkoztató kisvállalkozások közül érzik a legtöbben, hogy a válság
őket nagyobb mértékben érintette mint a többi kkv-t.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Igen, nagyobb mértékben

12% 8% 10%
a hasonló tevékenységet 17%
végző cégekhez képest

Igen, ugyanolyan mértékben,

mint a hasonló tevékenységet 62% 69% 54% 64%
végző cégekhez képest

Igen, kisebb mértékben a

hasonló tevékenységet 20% 14% 27% 22%
végző cégekhez képest

Nem érezhető a válság hatása 6% 9% 4%

2%
Érezhető-e a cégénél a pénzügyi válság hatása? -
Mélyinterjú
Az interjúban szereplő cégek közül kivétel nélkül mindre negatív hatással volt a
válság.

Legtöbbjüknél a válság a cég forgalmának csökkenéséhez vezetett, de sok

vállalatnál a “kintlevőségek” is növekedést mutatnak; ami szinén a romló gazdasági
környezet indikátora.

Sokak szerint az ügyfeleik rugalmatlanná és költségérzékennyé váltak ami által a

cégük nehéz alkupozicíóba került. Emiatt azokat a tranzakciós költségeket amiket
eddig könnyedén áthárítottak az ügyfelekre, most nekik kell “lenyelniük”.

Ezenkívül néhány vállalkozó a banki tranzakciós díjak növekedésére panaszkodik

és úgy érzik, hogy a pénzügyi szolgáltatók velük fizettetik meg a pénzintézetek
korábbi évek rossz és felelőtlen döntéseit.

Az interjúkban résztvevő cégek között egyiknek sem kellett leépítésekkel számolni,

viszont ez országos szinten nem így történt mint azt a továbbiakban is láthatjuk.
Hogyan érintette a cégét a jelenlegi pénzügyi válság?
Q34
A válság hatására a kkv szektorban még a tavalyinál is nehezebb helyzet alakult ki. A
kkv-k túlnyomó része most már bevételcsökkenéstől szenved, és több mint
egyharmaduk leépítésekkel is szembesült. A jó hír a rosszban, hogy a forint értéke
stabilizálódni tűnik, és a hitelek elapadása sem jelent már akkora problémát.

2009 2010

Csökkentek a bevételek 47% 85%

Leépítések történtek 14% 38%

Nem, vagy nehezebben jutunk

hitelhez 39% 26%

A hitelek visszafizetése problémássá vált 11% 19%

A forint ingadozása miatt

kiszámíthatatlanná vált a bevételünk 26% 18%
Hogyan érintette a cégét a jelenlegi pénzügyi válság? -
Létszám szerint Q34
Míg a bevételek csökkenése a legtöbb kkv-t érintette, leépítések és a törlesztésekkel
kapcsolatos problémák a kisvállalkozásokra voltak a legdrasztikusabb hatással.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Csökkentek a 85% 88% 79% 91%

bevételek

Leépítések történtek 38% 27% 52% 48%

Nem, vagy nehezebben

26% 18% 35% 34%
jutunk hitelhez

A hitelek visszafizetése 29%

19% 13% 14%
problémássá vált

A forint ingadozása
miatt instabillá 18% 13% 27% 10%
vált a bevételünk
A bankok reakciói a válságra az elmúlt 12 hónapban?
Q35
A kkv-k 2009-ben mért prognózisa a bankok válsággal kapcsolatos reakcióit illetően
többé-kevésbé beigazolódott. A legtöbb cég úgy érzi, hogy a banki intézkedések amiktől a
válság kibontakozásakor tartottak, mostanra be is következtek.

2009: prognózis a bankok 2010: a bankok reakcióival

reakcióit illetően kapcsolatos tapasztalatok

Hitelbírálat szigorítása 90% 92%

A kötelező önerő 78% 81%

mértékének növekedése

Többletfedezet elvárása 86% 78%

Hitelkamatok növekedése 70% 74%

A hitelhez kapcsolódó egyéb

55% 59%
költségek növekedése

A hitelek elérhető
futamidejének csökkenése 36% 43%
A válság miatt hogyan viszonyul a pénzügyi
szolgáltatóihoz? - Létszám szerint Q36
A válság hatására a kkv-k többsége egyelőre nem kezdeményezett kapcsolatot több pénzügyi
szolgáltatóval. Viszont ha a cégek létszámát is figyelembe vesszük, a középvállakozások
egyharmada a válság hatására bizony felkeresett újabb pénzügyi szolgáltatókat.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Kevesebb pénzügyi szolgáltatóval 7% 7%

8% 11%
tartom a kapcsolatot

Felvettem a kapcsolatot más 15%

19%
pénzügyi szolgáltatóval is 23% 34%

Ugyanannyi szolgáltatóval
78%
tartom a kapcsolatot 73%
66%
59%
A válság hatására hogyan változott a megítélése a
pénzügyi szolgáltatókról? Q37
A kkv szektor megítélése a pénzügyi szolgáltatókról többnyire rosszabbodott a válság
hatására. A kkv-k véleménye a szolgáltató megbízhatóságáról, a szolgáltatás
színvonaláról, a precizításról és az üzleti kapcsolat összességéről is mind negatív irányba
mozdultak el. Tavalyhoz képest viszont kevesebben érzik úgy, hogy érdekeik védelme
romlott volna.

2009 2010
Rosszabb lett Nem változott Jobb lett

Megbízhatóság 15% 79% 6% 27% 70% 3%

Szolgáltatás színvonala 19% 80% 1% 28% 69% 3%

Ügyfelek érdekeinek a 54% 42% 4% 42% 55% 3%

védelme

Precíz, megbízható
4% 94% 2% 14% 72% 14%
munka

Üzleti kapcsolat
összességében 21% 71% 8% 31% 66% 3%
 Mit gondol, milyen hatással lesz az Ön vállalatára
2010-ben a válság? - Létszám szerint Q38
A mikrovállalkozásokhoz képest a kis- és középvállalkozások sokkal pesszimistábbak a
közeljövőt illetően. Sokuk tart a bevételek további csökkenésétől, a nehézkesebb
hitelfelvételtől, a különböző likviditási problémáktól, valamint további létszámleépítésektől.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

A költségek növekednek fognak 55% 50% 64% 54%

A megrendelések visszaesnek és a 53% 48% 59% 55%

bevétel csökkenni fog

Nehezebb és drágább lesz a hitelfelvétel 48% 42% 56% 59%

Romlani fog a fizetési fegyelem 47% 33% 65% 61%

Likviditási problémák keletkeznek majd 39% 28% 52% 58%

A piac visszaesik majd, beszűkül 39% 37% 43% 34%

Romlani fog a versenyképesség 24% 20% 29% 29%

Létszámleépítés lesz 21% 10% 34% 32%

Nem lesz rá semmilyen hatással 15% 26% 1% 5%

Ön szerint az előző évhez képest hogyan változik az
idei árbevétele? Q43
A tavaly mért pozitív prognózishoz képest, idén sokkal borulátóbbak a kkv szektor cégei.
Idén lényegesen többen vannak azok akik csökkenő árbevételt vízionálnak, mint akik
növekedésre számítanak.

2007 vs. 2009 vs.

2008 2010

34%

Várhatóan növekszik 64%

30%

Várhatóan nem változik 18%

37%

Várhatóan csökken 18%

Ön szerint a 2009-es évhez képest hogyan változik az
idei árbevétele? - Létszám szerint Q43
A válság előrehaladtával a 2010-es évet illetően a legkisebb cégek a legoptimistábbak,
ellenben a 10—49 főt foglalkoztató kisvállalkozásokkal, akiknek 43%-a csökkenő
bevételekre számít.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

23% 25%
Várhatóan növekszik 34%
42%

33%
Várhatóan nem 30% 45%
változik
25%

43%
Várhatóan csökken 37% 33% 30%
Ön szerint a 2009-es évhez képest hogyan változik az
idei árbevétele? - Vállalati székhely szerint Q43
Tavalyhoz hasonlóan, idén is a falusi vállalkozások a legoptimistábbak, bár a 2009-ben
mért 81%-hoz képest, most csak 54%-uk számít növekedésre. A városi székhelyű kkv-k
számítanak leginkább recesszióra, ami ugyancsak konzisztens a 2009-ben mért adatokkal.

Total Budapest Megyeszékhely Város Község/falu

18%
Várhatóan növekszik 34% 35% 37%
54%
34%

Várhatóan nem 30% 19%

változik 34%

25%

44% 47%
Várhatóan csökken 37%
31%
21%
Ön szerint az idei évhez képest hogyan változik majd a
2011-es árbevétele? Q44
A 2011-es évet illetően viszont sokkal derülátóbbak a cégek, ami valószínűleg az óvatos
bizakodás jele a válságból való kilábalásra (vagy úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetnél
már csak jobb lehet jövőre).

2008 vs. 2009 2010 vs. 2011

Várhatóan növekszik 43%

59%

Várhatóan nem változik 34%

26%

23%
Várhatóan csökken 15%
Ön szerint az idei évhez képest hogyan változik majd a
2011-es árbevétele? - Létszám szerint Q44
A jövő évet illetően a közepes méretű cégek számítanak leginkább növekedésre. A tavaly
mért 22%-hoz képest az idei 69% nagyon nagy optimizusra vall.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Várhatóan növekszik 59% 55%

61%
69%

Várhatóan nem 32% 18%

26%
változik
29%
21%
Várhatóan csökken 15% 13%
2%
Ön szerint az idei évhez képest hogyan változik majd a
2011-es árbevétele? - Vállalati székhely szerint Q44
A falusi és a városi székhellyel rendelkező cégek túlnyomó része 2011-re kilábalásra számít.
Csupán 10%-uk érzi úgy, hogy jövőre is még az árbevételek csökkenésével kell számolni.

Total Budapest Megyeszékhely Város Község/falu

47%
Várhatóan növekszik 59% 55%
69% 73%

30%
Várhatóan nem 30%
változik 26%
21% 18%
23%
Várhatóan csökken 15% 15% 10% 9%
A kkv-k jövőbeli tervei: Hogyan
lehet túlélni a válságot?
A kkv-k intézkedései a válság negatív hatásai ellen
Mélyinterjú
Az interjúkban szereplő cégek legnagyobb része a költségek csökkentésével és a cég
működésének hatékonyabbá tevésével próbálja kezelni a válság negatív hatásait.

“Bár nagyon szeretjük ezt az irodát, sajnos kénytelenek leszünk egy ennél
jóval kisebbe költözni, hogy csökkentsük a kiadásainkat”

- ingatlanközvetítéssel foglalkozó kkv ügyvezető/tulajdonos

Többen új szoftvereket vettek vagy fejlesztettek ki házon belül, hogy az

adminszrációs költségeiket csökkentsék. Amennyire csak lehet, a vállalatok
automatizálni próbálják azokat a funkciókat amiket a válság előtt manuálisan
végeztek.

Sok cég kiadásának a legnagyobb százalékát a banki tranzakciós díjak adják, így
többen is felvették bankjukkal a kapcsolatot, hogy újratárgyalják a tranzakciós
díjak feltételeit. Volt aki egy ilyen sikertelen tárgyalás után bankot váltott.

Ezenkívül, szinte kivétel nélkül mindegyik vállalat új szolgáltatásokat vezetett be,

hogy versenyképes maradhasson a válság által kialakult új helyzetben.

“Egy egészen új üzleti egységet hoztunk létre egy teljesen új szolgáltatással

hogy labdába tudjunk rúgni a kialakult helyzetben.”

- informatikai cég tulajdonosa

Intézkedések a válság negatív hatásai ellen Q39
A tavalyi évhez képest idén több kkv póbálta meg a hiteleik törlesztését prolongálni és
ezáltal a kiadást csökkenteni. Az egyéb költségek lefaragása viszont idén is messze a
leggyakrabban használt taktika a válság túlélésére a kkv-k körében.

2009 2010

A költségek visszafogásával próbáltunk 85% 84%

több nyereségre szert tenni

Hiteleinket prolongáltuk, hogy 12%

6%
csak később kelljen visszafizetni

Deviza vásárlásával nyereséget

próbáltunk termelni az 18% 7%
árfolyamingadozások hatása folytán

Megfelelő időben fektettünk pénzt 3% 4%

részvényekbe

A említettek közül egyiket sem 20% 15%

Jelenlegi helyzetben vennének fel banki kölcsönt? Q41
2009-hez képest jelentős mértékben csorbult a hitelezési szándék, idén fele annyian
jelezték, hogy vennének fel banki kölcsönt. Ezzel együtt 10%-al nőtt azon cégek száma,
akik ugyan vennének fel kölcsönt, de kételkednek benne, hogy azt meg is kapnák.

2009 2010
Igen, de a vállalkozásunk nem kapna hitelt 1%
7% 5%
Igen, de a vállalkozásunk nem biztos, hogy
kapna hitelt 13%

30%
67%
Igen, a vállalkozásunk kapna is hitelt

52%

Nem vennénk fel hitelt 25%

Jelenlegi helyzetben vennének fel banki kölcsönt? -
Létszám szerint Q41
A mikrovállalkozások mutatnak a legkisebb érdeklődést hitelfelvétel iránt. Míg az 50 fő
alatti kisvállalkozások többsége venne fel új hitelt, 29%-uk kételkedik benne, hogy azt meg
is kapná.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Igen, de a vállalkozásunk nem
kapna hitelt 5% 3% 2%
9%
8%
Igen, de a vállalkozásunk nem 13% 18%
biztos, hogy kapna hitelt
20%
26%
Igen, a vállalkozásunk kapna
30%
is hitelt
44%
34%

63%
Nem vennénk fel hitelt 52%
38% 37%
Jelenlegi helyzetben vennének fel banki kölcsönt? -
Vállalati székhely szerint Q41
A falvakban és a vidéki városokban működő kkv-k mutatják a legkisebb érdeklődést újabb
hitel felvételére. Ezzel szemben a budapesti és megyeszékhely központú vállalatok mintegy
fele továbbra is venne fel banki kölcsönt.

Total Budapest Megyeszékhely Város Község/falu

Igen, de a vállalkozásunk
nem kapna hitelt 5% 2% 5% 5%
10%
Igen, de a vállalkozásunk 13% 16% 9% 11%
nem biztos, hogy kapna hitelt 13%

27% 22%
Igen, a vállalkozásunk
30%
kapna is hitelt 36% 28%

59% 62%
Nem vennénk fel hitelt 52% 49%
46%
Milyen lépéseket tehetnek a lízingcégek hogy jobban
megfeleljenek az új pl. válsággal kapcsolatos
elvárásoknak? - Mélyinterjú
A megkérdezettek közül több vezetőnek is feltűnt, hogy a válság kibontakozása óta
szinte teljesen megszűntek a különböző lízingekkel kapcsolatos hírdetések/
információk. Egyikük úgy nyilatkozott, hogy a válság előtt szinte heti szinten
keresték meg különböző lízingtermékekkel, most viszont csend van. Pedig a
jelenlegi helyzetben (tőkehiány van) sok kkv-nak éppen a lízing jelenthetné az
anyagi gondokra a megoldást.

“Nem látom, hogy engem bombáznának a különböző ajánlatokkal, hogy

nekem miért jó lízingelni....Nem igazán tudom, hogy például az
irodalízing az egy létező termék ma a piacon. Két vagy három évvel
ezelőtt a csapból is az folyt hogy CIP lízing és OTP lízing, mindenki
nyomta az irodalízinges termékeket...ma viszont nem lehet erről hallani
egy árva szót sem.”

- ingatlanközvetítéssel foglalkozó kkv ügyvezető/tulajdonos

A meginterjúvolt kkv-k nem érzik, hogy a lízingcégek alkalmazkodtak volna a

jelenlegi helyzethet újabb, a jelenlegi gazdasági körülményeknek megfelelő
termékek bevezetésével.

Sokak szerint a lízingcégeknek emlékeztetniük kellene a kkv-kat a lízingelés

előnyeivel kapcsolatban: Rugalmasság, gyors ügyintézés, alacsony önerő, stb.
A kkv-k percepciója a közelgő
választásokról
A közelgő választások milyen hatással lesznek a kis- és
középvállalkozásokra? Q47
A válaszadók mintegy fele úgy érzi, hogy a közelgő parlamenti választások nem lesznek
semmilyen érdemleges hatással a kkv szektorra. Azok, akik negatív hatásra számítanak,
túlnyomó részben az instabil gazdasági helyzet kialakulásától tartanak. Ezzel szemben, a
pozitív fejleményekre számítók többsége éppen a gazdaságélénkítő intézkedésektől várják
a javulást.

Instabil gazdasági helyzet: 92%

Negatív Növekvő adók: 7%
27%

Semmilyen
48%

Pozitív Gazdaságélénkítő intézkedések: 86%

25% Adócsökkentés: 10%
A kkv-k alapvető működési és
pénzügyi kultúrája
Milyen gyakran olvas utána a gazdasági és pénzügyi
élet változásainak? - Beosztás szerint Q9
A kutatásban résztvevők többsége naponta vagy naponta többször tájékozódik a gazdasági
és pénzügyi világ változásairól. Beosztás szerint vizsgálva, a tulajdonosok és a megbízott
ügyvezetők tájékozódnak a leggyakrabban.

Ügyvezető/ Gazdasági
Total Ügyvezető Tulajdonos Egyéb
tulajdonos vezető

Ritkábban 3% 2% 2%
1% 1%
2% 2% 9% 6%
Havonta egyszer 4% 2% 11%
Havonta többször 10% 5% 6% 17% 2%
Hetente egyszer 8% 10%
27% 2% 16%
11% 45%
Hetente többször 26%
18%
68%
30%
40%
Minden nap 33%
30% 35%

33%
Naponta többször 19% 14%
18% 16% 12%
4%
Honnan tájékozódik általában a pénzügyi kérdésekben?
Q10
Továbbra is a különböző internetes hírportálok jelentik a kkv-k körében a legfontosabb
inormációforrást, sőt használatuk tovább nőtt. Gazdasági és politikai napilapokból
viszont idén jelentősen kevesebben tájékozódtak a pénzügyi döntéshozók közül.

2009 2010
Internetes hírportálokról 56% 78%

Televízióból 36% 54%

Internetes gazdasági oldalakról 40% 50%

Heti gazdasági szaklapokból 32% 36%

Rádió műsorokból 14% 35%

Gazdasági napilapokból 42% 33%

Egyéb heti vagy havi szaklapokból 13% 19%

Független tanácsadótól 5% 18%
Politikai napilapokból 22% 15%

Pénzügyi szolgáltatótól 19% 15%

Konferenciákról 10% 13%

Külső szakértőtől 8% 13%
Honnan tájékozódik általában a pénzügyi kérdésekben?
- Létszám szerint Q10
A vállalkozás méretétől függetlenül, a megkérdezettek túlnyomó része leginkább
internetes hírportálokat használva tájékozódik a pénzügyi világ eseményeiről. A közepes
méretű vállalkozások körében fontos információforrásnak számítanak még a heti és havi
periodicitással megjelenő gazdasági szaklapok is.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Internetes
hírportálokról 78% 76% 83% 77%

Televízióból 54% 57% 48% 58%

Internetes gazdasági
50% 51% 48% 52%
oldalakról
Heti gazdasági 36% 24% 50% 63%
szaklapokból
Rádió műsorokból 35% 38% 31% 29%

Gazdasági napilapokból 33% 22% 44% 64%

Egyéb heti vagy havi
szaklapokból
19% 21% 16% 21%

Független tanácsadótól 18% 20% 18% 7%

Politikai napilapokból 15% 17% 14% 13%

Pénzügyi szolgáltatótól 15% 14% 16% 17%
Konferenciákról 13% 3% 24% 34%
Külső szakértőtől 13% 9% 17% 20%
Milyen belső kommunikációt alkalmaznak a cégnél?
- Létszám szerint Q11
Cégmérettől függetlenül, a kkv-k belső kommunikációját illetően a személyes kapcsolatok
dominálnak. Viszont minél nagyobb létszámú egy cég, annál nagyobb valószínűséggel
alkalmaznak elektronikus körlevelet belső kommunikációs eszközként.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Személyes beszélgetés 72% 69% 76% 83%

Rendszeres megbeszélés 60% 55% 66% 77%

Elektronikus körlevél 18% 11% 26% 40%

Faliújság, nyomtatott 13% 14%

7% 2%
kiadványok
Rendszeres dolgozói
fórum 6% 4% 8% 14%

Nincsen belső
kommunikáció 5% 8% 3%

Intranet 4% 1% 6% 18%

Belső hírlevél 2% 2% 11%

A kkv-k finanszírozási
ismeretei és szokásai
Vállalkozások milyen forrásokból gazdálkodnak Q12
Az elapadó hitelek és bizonytalan gazdasági helyzet hatására tavalyhoz képest idén
jelentősen több vállalkozás kénytelen kizárólag belső forrásokból gazdálkodni.

2009 2010

Csak belső 26%

forrásokból
41%

Külső és belső
forrásokból 74%
egyaránt 59%
Vállalkozások milyen forrásokból gazdálkodnak-
Létszám szerint Q12
A kkv-k mérete jelentősen meghatározza azt, milyen forrásokból gazdálkodnak. Minél
kevesebb főt alkalmaz egy vállalkozás, annál kevésbé van rászorulva külső tőkebevonási
forrásokra. Jól érzékelteti ezt, hogy válaszadóink között a középvállalkozások 98%-a vesz
igénybe külső forrást, míg a mikrovállkozások között csak 36% jelezte, hogy külső forrásból
is gazdálkodik.
Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

2%
15%

Csak belső 41%

forrásokból
64%

98%
85%
Külső és belső
forrásokból 59%
egyaránt
36%
 Hogyan egyenlítik ki a számlákat, tartozásokat?
- Létszám szerint Q13
Szinte kivétel nélkül az összes cég banki átulással oldja meg számlájuk rendezését. A
mikrovállalkozások nagyobb eséllyel fizetnek csekkel, bár arányaiban még így is csak
negyedük választja ezt a fizetési módszert.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Banki utalással 99% 99% 99% 100%

Készpénzzel 55% 55% 55% 57%

Csekkel 18% 23% 12% 13%

Barter vagy egyéb

természetbeni
11% 11% 12% 5%
ellentételezés
Hány finanszírozótól kér ajánlatot, mielőtt döntést hoz?
Q29
2010-ben a kkv-k körültekintőbben járnak el a pénzügyi döntéseiket illetően és nagyobb
valószínűséggel kérnek ajánlatot több finanszírozótól mint tavaly.

2009 2010

Nem tudom 6% 5%
5 vagy több finanszírozótól
1% 2%

46% 43%
3-4 finanszírozótól

1-2 finanszírozótól 28% 35%

Egytől sem 20% 15%

A kkv-k ismeretei és tapasztalatai
a pénzügyi szolgáltatásokról
Milyen pénzügyi szolgáltatókkal van kapcsolata? Q14
A pénzügyi szolgáltatók közül, a hazai kkv-k továbbra is bankokkal és lízingcégekkel
vannak leggyakrabban üzleti viszonyban. Tavalyhoz képest, idén több vállalkozás veszi
igénybe szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatásait.

2009 2010

Bankok 95% 92%

Lízingcégek 47% 42%

Szövetkezeti hitelintézetek 6% 18%

Hitelintézettel egyenértékű vállalkozások

2% 7%

Szakosított hitelintézetek 6% 2%

Egyéb pénzügyi vállalkozások 5% 5%

 Mely pénzügyi szolgáltatókkal van kapcsolata?
- Létszám szerint Q14
Míg bankokkal a kkv-k túlnyomó része áll üzleti kapcsolatban, lízingcégekkel és
hitelintézetekkel egyenértékű pénzügyi vállalkozásokkal leginkább a külső forrásokat
igénylő közepes méretű vállalkozások állnak üzleti viszonyban.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Bankok 92% 88% 97% 100%

Lízingcégek 42% 30% 56% 62%

Szövetkezeti
hitelintézetek 18% 22% 15% 12%
Hitelintézettel
egyenértékű 14%
7% 5% 8%
vállalkozások

Szakosított
hitelintézetek 2% 2% 2% 4%

Egyéb pénzügyi
5% 3% 7% 16%
vállalkozások
Melyik bankot tekinti a válaszadó a cég fő
számlavezető bankjának? - Létszám szerint Q15
Míg összességében a K&H a legnépszerűbb számlavezető bank a kkv-k körében, a kisebb
vállalkozások nagyobb valószínűséggel választják az OTP-t mint fő számlavezető bankot.
A kis- és középvállalkozásokhoz képest, a mikrovállalkozások az UniCreditet és az Erste
Bankot is gyakrabban használjak.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

2%
Egyéb 12% 10% 12%
17%
Erste Bank 3% 4%
CitiBank 6%
6% 6%
11%
MKB 7% 2% 10%
UniCredit Bank 8% 10% 10% 4%
4%
Raiffeisen Bank 10% 10% 13%
10%
Budapest Bank 6%
12% 13% 11%
11%
CIB Bank 13% 12%
14% 6%

OTP 14% 16% 11%

31%
K&H 16% 14% 16%
Milyen pénzintézeti szolgáltatásokat vesz igénybe?
Q17
A pénzforgalmi szolgáltatásokat leszámítva a hazai vállalkozások idén kisebb mértékben vettek
igénybe különböző penzintézeti szolgáltatásokat. A kialakult gazdasági viszonyok alapján nem
meglepő, hogy a hitelek igénybevétele esett vissza a legnagyobb mértékben.

2009 2010
Pénzforgalmi folyószámla 94% 90%
Pénzforgalmi szolgáltatások 26% 42%

Forgóeszköz hitel 45% 30%

Eszközlízing 34% 26%
Betétgyűjtés 25% 20%
Beruházási hitel 38% 17%
Treasury szolgáltatások 19% 9%
Gépjármű flottakezelés 13% 9%
Deviza alapú hitelek 37% 9%

Letétkezelés 12% 8%

Ingatlanhitel 21% 7%
Faktoring 5% 5%
Széfbérlet 1% 5%
Vagyonkezelés 3% 2%
Ingatlanlízing 2% 1%
Milyen pénzintézeti szolgáltatásokat vesz igénybe?
- Létszám szerint Q17
Nem meglepő, hogy a különböző pénzintézeti szolgáltatások közül a pénzforgalmi folyószámlát
veszik a cégek közül a legtöbben igénybe. A kisvállalkozások leginkább az eszközlízinget, az
ingatlanhitelt, a széfbérletet és gépjármű flottakezelést, míg a középvállalatok a forgóeszköz
hitelt, a beruházási hitelt, a faktoringot valmint deviza alapú hiteleket veszik leginkább igénybe.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Pénzforgalmi folyószámla 90% 92% 89% 86%
Pénzforgalmi szolgáltatások 42% 31% 53% 65%

Forgóeszköz hitel 30% 18% 41% 74%

Eszközlízing 26% 17% 40% 28%
Betétgyűjtés 20% 23% 16% 20%
Beruházási hitel 17% 6% 28% 51%

Treasury szolgáltatások 9% 2% 18% 20%

Gépjármű flottakezelés 9% 1% 18% 17%
Deviza alapú hitelek 9% 5% 11% 26%

Letétkezelés 8% 3% 15% 7%

Ingatlanhitel 7% 2% 16% 4%
Faktoring 5% 2% 6% 19%
Széfbérlet 5% 11% 10%
Vagyonkezelés 2% 2% 3% 4%
Ingatlanlízing 1% 1% 3%
Ismeri-e az alábbi külső finanszírozási, tőkebevonási
formákat? - Létszám szerint Q23
A kutatásban szereplő cégek közül banki forgóeszközhitellel valamint eszközlízinggel
rendelkeznek a legtöbben. Ezen kívül az EU-s pályázat is felmerül sok cégnél mint
potenciális tőkebevonási forma. Az ingatlanlízing továbbra is az egyik legkevésbé keresett
forrás a kkv-k körében.
Ismerem, használjuk Ismerem, szóba jöhet
Ismerem, de nem jön szóba Nem ismerem

Banki forgóeszköz hitel 27% 15% 47% 10%

Eszközlízing 26% 15% 47% 13%

EU-s pályázat 17% 35% 37% 11%

Banki beruházási hitel 17% 20% 51% 12%

Banki jelzáloghitel 17% 10% 68% 5%

Gépjármű flotta operatív 13% 13% 47% 27%

lízing

Ingatlanlízing 4% 9% 71% 16%

Kockázati tőkebevonás 1%
6% 61% 32%
 Miért nem jöhet szóba eszközlízing? - Létszám szerint
Q23/b
Az munkaeszközök lízingelését a legtöbb cég a szükség hiányában veti el. Ezek között is a
legkevesebb főt alkalmazó mikrovállalatok érzik leginkább úgy, hogy elegendő belső
forrás áll a rendelkezésükre. A kis és közepes méretű cégek több mint negyede inkább az
eszközhitelt tartja kedvezőbbnek.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Elegendő belső 66% 71% 54% 53%

forrással rendelkezünk

Inkább hitelt veszünk

fel megvásárlásra 21% 18% 27% 29%
mert az kedvezőbb

Túl drága 15% 11% 23% 25%

Túl kockázatos 17%

8% 4% 12%

Eddig nem ismertük az

eszközlízinget 2% 5% 9%
 Miért nem jöhet szóba ingatlanlízing? - Létszám szerint
Q23/c
A mikro méretű cégek a lízingelés helyett szívesebben bérlik a számukra szükséges
ingatlant. A több főt foglalkoztató kis- és közepes méretű vállalatok negyede viszont
a lízing helyett inkább hitelt vesz fel az ingatlan megvásárlására.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Elegendő belső 37% 46% 21% 42%
forrással rendelkezünk

Szívesebben 32% 40% 26% 10%

béreljük az ingatlant

Túl drága 21% 20% 23% 28%

Túl kockázatos 21% 19% 22% 25%

Inkább hitelt veszünk

fel megvásárlásra 14% 5% 26% 23%
mert az kedvezőbb

Eddig nem ismertük az

ingatlanlízinget 8% 3% 17% 7%
Miért nem jöhet szóba a gépjármű flotta operatív lízing?
- Létszám szerint Q23/d
A gépjármű flotta lízinget ismerő, de elutasító kkv-k között a legtöbben egyszerűen túl
kevés gépjárművel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt az opciót válasszák. Ez különösen igaz
a mikrovállalatoknál ahol nagy valószínűséggel nem rendelkeznek sok gépjárművel.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Túl kevés gépjárművel 59% 72% 44% 33%

rendelkezünk hozzá

Elegendő belső 30% 32% 25% 32%

forrással rendelkezünk

Nemrég cseréltük le 17% 19% 13% 19%

a gépjárműveket

Túl drága 10% 5% 14% 27%

Nem rendelkzünk egy

géjárművel sem 9% 4% 18% 9%

Túl kockázatos
5% 3% 8% 6%
Inkább hitelt veszünk
fel megvásárlásra
mert az kedvezőbb 3% 3% 4% 7%
Eddig nem ismertük az
gépjármű flotta lízinget 3% 1% 4% 9%
Túl gyorsan cserélődik a
flottánk hozzá 2% 2% 3% 11%
Tudja-e mi a különbség a pénzügyi és az operatív lízing
között? - Beosztás szerint Q24
A válaszadók több mint fele tudja mi a különbség a pénzügyi és az operatív lízing között.
Nem meglepő, hogy a pénzügyekért felelős gazdasági vezetők a leginkább tájékozottak
ezen a téren.

90%

72%
60%
55% 55% 54%

Ügyvezető/ Gazdasági
Total Ügyvezető Tulajdonos Egyéb
tulajdonos vezető
Milyen lízinggel rendelkeznek? Q25
Összességében elmondható, hogy a hazai kkv-k többsége (60%-a) továbbra sem lízingel. A
lízinget igénybe vevő vállalkozások között változatlanul a pénzügyi lízing dominál, bár
tavalyhoz képest idén többen rendelkeznek operatív lízinggel.

2009 2010
3%
Mindkettővel 9%
9%
Operatív lízinggel 3%

Pénzügyi lízinggel 26% 28%

Egyikkel sem 62% 60%

Milyen lízinggel rendelkeznek? - Árbevétel szerint Q25
A lízingelés többnyire a 100 millió forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégek
finanszírozási módszere. Operatív lízinggel leginkább a fél millárd forintnál nagyobb
forgalmat lebonyolító vállalkozások rendelkeznek.

100 millió 101- 200 201- 500 501-1 1.1 - 12

Total
alatt millió millió milliárd milliárd

Mindkettővel 3% 2% 2% 6%
7% 9% 10%
Operatív lízinggel 9% 16% 3%
14%
Pénzügyi lízinggel 28% 34%
42%
51%
37%

82%
27%
Egyikkel sem 60% 57%
40% 39%
22%
Milyen lízinggel rendelkeznek? - Létszám szerint Q25
Ha a cégek létszámát figyelembe vesszük, láthatjuk, hogy a közepes méretű vállalkozások
többsége (60%) igénybe veszi a két lízingtípus valamelyikét, vagy mindkettőt.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Mindkettővel 3% 2%
3% 4%
Operatív lízinggel 9% 12%
17%
26% 13%
Pénzügyi lízinggel 28%
30%
36%

69%
Egyikkel sem 60%
49%
40%
Melyik lízinget részesíti előnyben? - Létszám szerint
Q26
Azok, akik tisztában vannak a két lízingtípus közti különbséggel, a pénzügyi lízinget
tartják szimpatikusabbnak. Ez különösen igaz a lízinget leginkább igénybe vevő
középvállalkozásokra, akiknek több mint fele a pénzügyi lízing mellett teszi le a voksát.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

8%
Operatív lízinget 17% 19%
30%
28%

Pénzügyi lízinget 37%

55%
44%

64%
Egyiket sem 45%
26% 26%
Melyik lízinget részesíti előnyben? - Beosztás szerint
Q26
A cégek döntéshozói között is többen preferálják a pénzügyi lízinget, mint az operatív
lízinget; ez különösen igaz a gazdasági vezetőknél.

Total Ügyvezető Tulajdonos Ügyvezető/ Gazdasági

tulajdonos vezető

7% 9% 11%
Operatív lízinget 17% 19%
22% 18%

Pénzügyi lízinget 37%

44%
80%

71% 73%

Egyiket sem 45%

37%

9%
Mivel kapcsolatban vett fel lízinget? - Létszám szerint
Q27
Függetlenül a cég létszámától, a lízinget igénybevevők túlnyomó többsége (93%-a)
gépjárműre vett fel lízinget, míg különböző eszközöket csak 29%-uk lízingel.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Gépjárműre 93% 95% 91% 93%

Mezőgazdasági 6% 4% 7% 9%
gépre

Építőipari gépre 6% 1% 8% 10%

Számítógépre,
4% 3% 4% 8%
irodai berendezésre

Ingatlanra 3% 1% 4% 3%

Egyéb
termelőeszközre 13% 4% 14% 43%

Más eszközre 5% 5% 4% 4%
Mivel kapcsolatban vett fel lízinget? - Vállalkozás
székhelye szerint Q27
A számítástechnikai és irodai berendezések lízingelése leginkább a budapesti székhelyű
vállalatokra jellemző. Mezőgazdasági gépeket ezzel ellentétben - de nem meglepő módon
- túlnyomó részben a falusi vállalatok lízingelnek.

Total Budapest Megyeszékhely Város Község/falu

Gépjárműre 93% 97% 93% 90% 86%

Mezőgazdasági 6% 7% 5% 18%
gépre

Építőipari gépre 6% 3% 8% 10% 3%

Számítógépre, 6% 1% 4%
4% 2%
irodai berendezésre

Ingatlanra 3% 1% 7% 4%

Egyéb
13% 9% 20% 20% 7%
termelőeszközre

Más eszközre 5% 8% 1% 5% 1%
Az alábbi meghatározások a banki hitelre vagy a
lízingre jellemző inkább? Q28
A gyors ügyintézés, a rugalmas hitelelbírálás, a kedvező elszámolás és könyvelés, valamint az
alacsonyabb önerő a válaszadók szerint inkább a lízingre jellemző tulajdonságok. Ezzel ellentétben
az alacsonyabb kamatok és egyéb költségek kapcsán inkább a banki hitelre asszociálnak a vállalati
döntéshozók.

Banki hitel Lízing Mindkettőre jellemző Egyikre sem jellemző Nem tudom

A gyors ügyintézés 4% 31% 15% 30% 21%

Alacsonyabb kamatok 24% 17% 2% 27% 29%

Alacsonyabb egyéb költségek 19% 15% 4% 32% 31%

Rugalmas hitelelbírálás 5% 34% 9% 28% 24%

Kedvező kiegészítő 10% 25% 13% 18% 33%

szolgáltatások
Ügyfélközpontú 11% 9% 35% 20% 26%
szolgáltatások
Kedvező elszámolás/ 7% 41% 23% 12% 17%
könyvelés

Alacsonyabb önerő 7% 53% 6% 12% 22%

Magas árfolyamkockázat 12% 16% 48% 3% 21%

Lízingkonstrukciós szempontok fontossági sorrendje
Q30
Egy lízingkonstrukció kiválasztásakor továbbra is meghatározó szerepet kap a kamat
mértéke, a törlesztőrészlet nagysága és az önerő mértéke. Viszont az EU támogatás
pályázásának lehetősége az idei felmérésben nem tartozik a legfontosabb kirtériumok
közé.
2009 2010
Kamat mértéke 34% 21%

A törtlesztőrészlet nagysága 13% 18%

Az önerő mértéke 17% 14%

A futamidő hossza 2% 6%

A díjfizetés valutában történik 8% 6%

Szezonális díjfizetési lehetőség 0.4% 6%

Egyéb költségek mértéke 1% 6%

A lízing lezárulásának milyen feltételei vannak 1% 6%
Lehet-e EU támogatásra pályázni 21% 6%
A türelmi idő 1% 3%
A díjfizetés forintban történik 1% 3%

Kiegészítő szolgáltatások 0.3% 3%

Kell-e közjegyzői díjat fizetni 0.3% 2%
Lízing igénybevételénél mi a fontosabb? Q31
Amikor egy konkrét lízing igénybevételéről kell döntést hozni, a válaszadók szerint az
ajánlat átláthatósága, a fix törlesztő részletek nagysága, a gyors ügyintézés, valamint a
szolgáltatóval kialakított bizalmi kapcsolat tartozik a legfontosabb kritériumok közé.

2009 2010
Átlátható érthető ajánlat 25% 22%

Fix törlesztő részletek 10% 18%

Személyes kapcsolat/bizalom 18% 12%

Gyors ügyintézés 21% 12%

Egyszerű ügyintézés 6% 10%

A finanszírozó jó hírneve 8% 8%

Rugalmasság a szerződésmódosításkor 2% 7%

Rugalmasság a hitelelbírálásban 4% 5%

Deviza átválthatóság 8% 3%

Ügyfélszolgálati tapasztalat 0.3% 3%

A lízing előnyei Q32
A megkérdezett cégek pénzügyi döntéshozói szerint a lízing legfőbb előnyei, hogy az adott
lízingtárgy kitermeli a saját árát; kíméli a cég működő tőkéjét; az elbírálás gyorsabb és
rugalmasabb, mint a hiteleknél; valamint hogy a lízingtárgy önmagában is elég fedezetet
kínálhat.

A lízingtárgy kitermeli a saját árát 67%

Kíméli a működő tőkét 59%

Gyors elbírálás, rugalmas ügyintézés 54%

A lízingtárgy önmagában elég fedezetet kínálhat 52%

A tárgy megvásárolható a lízingszerződés lejáratakor 47%
Adózási előnyöket biztosít 47%

A díjak ütemezése alkalmazkodhat a bevételek szezonalitásához 45%

A lízingtárgy költségei egyenletesen oszlanak el a futamidő alatt 44%
Hitelképtelen, induló vállalkozások számára kínálhat megoldást 43%
A visszlízing pénzt szabadít fel 35%
Lehetőség nyílik a technikai, műszaki változtatások követésére 35%
A hitelkeret nem változik 31%
Javítja cash flow-t 29%
Nem kell közjegyzői díjat fizetni 24%
A szerződések csökkentik az adminisztrációs/tranzakciós költségeket 23%
Attitűdök a pénzügyi partner
kiválasztása során
Pénzügyi partnerének megválasztásakor mik a
legfontosabb parméterek?
Mélyinterjú
A meginterjúvolt cégek többségének a banki tranzakciós díjak teszik ki a kiadásaik
jelentős részét, így nekik elsősorban ezek nagysága a legfontosabb paraméter.

A legtöbben heti több száz vagy több ezer tranzakciót bonyolítanak le, ezért a
magas szintű automatizálás lehetősége is egy nagyon fontos tényező.
Viszont emiatt viszonylag kevésbé fontos/releváns számukra az
ügyfélszolgálat minősége.

Ezenkívül a bizalom és a becsületesség is fontos szerepet játszik egy pénzügyi

partner kiválasztásakor. Az egyik cégvezető elmondta, hogy ő a közelmúltban azért
váltott szolgáltatót mert az megpróbálta “elsumákolni” egy újabb és kedvezőbb
szolgáltatás lehetőségét. Mint lojális, régi ügyfélnek szerinte neki ezt nem
kollegáktól vagy reklámokból kellene megtudni, hanem a szolgáltatónak kellene őt
tájékoztatni.

“Ha én egy nagyon jó ügyfél vagyok tíz éve és a bank tájékoztat, hogy van egy
új konstrukció ami 20%-al olcsóbb, akkor valószínűleg meg sem nézném, hogy
milyen más lehetőségek vannak mert úgyis lojális maradok. Szóval ne csak
akkor ajánlják ezt fel amikor már át akarok menni egy másik bankhoz”

- irodai nyomtatókkal foglalkozó cég ügyvezető/tulajdonos

Pénzügyi partnerének megválasztásakor mennyire
fontosak az alábbiak? Q18
Egy pénzügyi partner megválasztásakor továbbra is a megbízhatóság, a díjak és
költségek mérete, és a partner tapasztalatai tartoznak a legfontosabb kritériumok közé.
A válság hatására kialakult költségérzékeny környezetben a különböző díjak és
költségek nagysága idén fontosabb szerepet kap a partner kiválasztásakor.
* Az alábbi értékek az átlagot reprezentálják egy ötös skálán

2009 2010
Megbízhatóság 4.6 4.7

Díjak, költségek 4.1 4.4

Korábbi évek tapasztalatai 4.3 4.1

Mióta van jelen a piacon 3.5 3.2

Hírnév 3.4 3.0

Előző éves eredmények 3.4 2.9

Piaci részesedés 3.0 2.7

Szövetségi tagság 2.8 2.6

Népszerűség 2.9 2.4

 Pénzügyi partnerének megválasztásakor mennyire
fontosak az alábbiak? - Létszám szerint Q18
A cég méretétől függetlenül egy pénzügyi partner megválasztásakor a megbízhatóság, a
díjak és költségek mérete, és a partner tapasztalatai tartoznak a legfontosabb
kritériumok közé.
* Az alábbi értékek az átlagot reprezentálják egy ötös skálán
Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Megbízhatóság 4.7 4.6 4.7 4.7

Díjak, költségek 4.4 4.3 4.5 4.3

Korábbi évek tapasztalatai 4.1 4.1 4.2 4.2

Mióta van jelen a piacon 3.2 3.2 3.1 3.4

Hírnév 3.0 2.9 3.2 3.2

Előző éves eredmények 2.9 2.8 3.1 3.3

Piaci részesedés 2.7 2.6 2.9 2.9

Szövetségi tagság 2.6 2.6 2.5 3.0

Népszerűség 2.4 2.4 2.5 2.5

Pénzügyi szolgáltató váltása - Létszám szerint Q19
A válaszadók fele igencsak érzékeny a pénzügyi szolgáltatók bánásmódjára és már
néhány negatív tapasztalat után szolgáltatót váltana . Ez legfőképpen a mikroméretű
cégekre igaz, akiknek a 91%-a néhány vagy több negatív tapasztalat hatására azonnal
pénzügyi szolgáltatót váltana.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Első pillanatban, amikor 3% 3%

5% 8%
nem kezelnek megfelelően

Néhány negatív 39%

45% 50% 36%
tapasztalat után

36% 41%
Több negatív 37%
tapasztalat hatására 38%
Nem váltanék szolgáltatót a
negatív tapasztalatok miatt 1%
1% 19% 17%
A szerződés kötöttsége miatt 13% 8%
nem tudok szolgáltatót váltani
Milyen gyakran néz utána, hogy hogyan változnak a
folyószámlájának a kondíciói? - Létszám szerint Q20
A válaszadók több mint harmada legalább kéthavonta ellenőrzi, hogyan változnak
folyószámlájának a kondíciói. Érdekes eredmény, hogy a kis- és közepes méretű cégek
gyakrabban követik figyelemmel folyószámláik állapotát, mint a 0—9 főt foglalkoztató
mikrovállalatok.
Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Évente vagy ritkábban 31% 32% 31% 29%

22% 31%
Háromhavonta vagy 32%
félévente 39%

47%
Havonta vagy 41%
37%
kéthavonta 29%
Milyen gyakran néz utána, hogyan változnak
folyószámlájának a kondíciói? - Beosztás szerint Q20
Az ügyvezetők mintegy fele havonta vagy kéthavonta ellenőrzi cégük folyószámlájának
kondícióját. A tulajdonosok és gazdasági vezetők általában ennél kevésbé motiváltak, ők
háromhavonta vagy félévente érdeklődnek ezután.

Ügyvezető/ Gazdasági
Total Ügyvezető Tulajdonos tulajdonos vezető

15%
Évente vagy 22%
ritkábban 31% 35% 31%

54%
Háromhavonta 18%
32% 51% 36%
vagy félévente

Havonta vagy 47%

37% 33% 31%
kéthavonta 27%
Többfajta pénzügyi szolgáltatás igénybevételénél mi a
jobb? Q21
A pénzügyi döntéshozók közül idén nagyobb arányban vélik úgy, hogy megéri utánajárni
a különböző pénzügyi szolgáltatók ajánlotta lehetőségeknek. A meginterjúvolt cégek
közül többen is említették, hogy egy szolgáltató helyett a költségek csökkentése
érdekében több pénzügyi szolgáltatóval is kapcsolatba léptek.

2009 2010
Több különböző bankcsoport 3%
nyújtja, az utánjárás 10%
nem az én hatásköröm

Több különböző bankcsoport 39%

30%
nyújtja, megéri az utánjárást

A szolgáltatásokat ugyanattól a
bankcsoporttól vehetem igénybe 60% 58%
Többfajta pénzügyi szolgáltatás igénybevételénél mi a
jobb? - Beosztás szerint Q21
Ezt alátámasztja az is, hogy a gazdasági vezetők véleménye ezügyben jelentősen
megváltozott a 2009 elején készített felmérés óta. Míg tavaly a pénzügyekért felelős
vezetők csupán 20%-a vélte úgy, hogy érdemes több bankcsoport szolgáltatásait is igénybe
venni, idén ez a mérték 52%-ra duzzadt.
Ügyvezető/ Gazdasági
Total Ügyvezető Tulajdonos tulajdonos vezető
Több különböző bankcsoport
nyújtja, az utánjárás 3% 3% 5% 2% 4%
nem az én hatásköröm

Több különböző bankcsoport 39% 30% 40%

nyújtja, megéri az utánjárást
42%
52%

A szolgáltatásokat
ugyanattól a bankcsoporttól 65%
vehetem igénybe 58% 55% 58%
44%
Többfajta pénzügyi szolgáltatás igénybevételénél mi a
jobb? - Létszám szerint Q21
A kis- és közepes méretű cégek körében már kevesebben vélekednek így, és nagy többségük
ugyanattól a bankcsoporttól venne igénybe különböző szolgáltatásokat.

Total Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Több különböző bankcsoport 3% 2% 4% 4%

nyújtja, az utánjárás
nem az én hatásköröm

32% 34%
Több különböző bankcsoport 39% 45%
nyújtja, megéri az utánjárást

A szolgáltatásokat ugyanattól a 64% 62%

58% 53%
bankcsoporttól vehetem igénybe
További információ, kapcsolat:

Bitter Brunó, stratégiai igazgató Ladányi Csongor, kutatási igazgató

Telefon: +36 30 370 0148 Telefon: +36 30 861 8337
Email: bruno.bitter@nextwave.hu Email: csongor.ladanyi@nextwave.hu

Next Wave kft. | Social Media - Social

Research - Social Business
H-1088 Mikszáth Kálmán tér 4.