1

Egyensúly és egyensúly-hiány a makrogazdaságban (2)

3. MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA
Pénzkínálat MS: pénzmennyiség, amit a bank-rendszer a gazdaság rendelkezésére bocsát
Függ a jegybank pénzteremtésétől → bankrendszer és pénzmultiplikáció!

Pénzkereslet MD: gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani

Függ:
• tranzakciós motívum (rendszeres vásárlásokhoz)
• óvatossági motívum (előre nem látható események)
• spekulációs pénztartási motívum (vagyon likviditásának biztosítása).

A pénzkeresletet meghatározó tényezők

• Jövedelem
• Kamatláb
A rendelkezésre álló pénzmennyiség és a hitel kamatlába, fordított
arányban változik → ha az egyik nő, a másik csökken és fordítva.

Makrogazdasági egyensúly: mindegyik makropiacon (áru-, munka-, pénzpiacon) legyen egyensúly, azaz a
kereslet és kínálat legyen egyensúlyban!

Problémák a makrogazdaságban: ritka az egyensúly, sokkal inkább jellemző az egyensúly-hiány

I. Árupiacon
II. Munkapiacon: munkanélküliség
III. Pénzpiacon: infláció

I. ÁRUPIACON
IS-LM görbék: egy olyan derékszögű koordináta-
rendszer első síknegyedében ábrázolhatók, amelynek
vízszintes tengelye a reálkibocsátást (jele Y), a
függőleges pedig a kamatlábat (r) reprezentálja.

IS-görbe: azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk, amelyekre teljesül a beruházások (I) és a megtakarítások

(S) egyenlősége – vagy egy ezzel ekvivalens állítás, a jövedelemazonosság.
Az IS-görbe egyenlete tehát maga a jövedelemazonosság: Y = C + I + G + NX
A kormányzati vásárlások (G) kivételével a jobb oldal összes tagja függ a kamatlábtól, tehát a görbe egyenletét így
is felírhatnánk:

Belátható, hogy mind a fogyasztás (C), mind a beruházás (I), mind pedig a nettó export (NX) a kamatláb csökkenő
függvénye, ezért az IS-görbe negatív meredekségű.
LM-görbe: azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk, melyekre a pénz kereslet (L) egyenlő a pénz kínálatával (M).

Dr. Kiss Mariann  54614351.doc

 2

A pénzkínálat (pénzmennyiség) a központi bank által meghatározott érték, a pénzkereslet viszont az

árszínvonalnak, a reálkibocsátásnak és a kamatlábnak is függvénye. Így az LM-görbe egyenlete:
Mivel a pénzkereslet a reálkibocsátásnak növekvő, a kamatlábnak viszont csökkenő függvénye, az LM-görbe
pozitív meredekségű.
Rövid távon akkor alakul ki egyensúly az IS-LM modellben, ha a gazdaság a két görbe metszéspontjában van.
Ekkor mind a pénz, mind pedig más javak piacán a kereslet egyenlő a kínálattal.

II. MUNKANÉLKÜLISÉG: EGYENSÚLY-HIÁNY A MUNKAPIACON

Munkapiacon a kínálat meghaladja a keresletet
Több fajtája van
1)önkéntes: Amikor valaki adott reálbér mellett minden kényszerítő ok nélkül nem kíván dolgozni, pl alacsony
reálbér, egészségre károsító hatás a munkában; munkahelyre való utazási idő hossza nem megfelelő, stb

2)frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség (az önkéntes munkanélküliség egyik fajtája): a szakképzettségnek

megfelelő betöltetlen munkahelyek léteznek, de megfelelő információk hiányában sem a munkások sem a
vállalkozók nem tudnak lépni (pl. képzésből éppen kilépő fiatalok, önszántukból éppen állást változtatók.) Mindig
jelen lesz a társadalomban, mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl.
Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)

3)kényszerű: a munkavállaló adott reálbérek mellett szeretne dolgozni, de vagy nem talál munkát, vagy valamilyen
kényszerítő ok miatt nem tud munkát vállalni, tehát nincs iránta kereslet a munkapiacon.

4) strukturális(szerkezeti) munkanélküliség (kényszerű munkanélküliség egyik fajtája): a gazdasági

szerkezetváltással van összefüggésben → a munkakereslet és kínálat szerkezetben eltér egymástól (a foglalkoztatás
gátja az elavult szakismeret, szaktudás)

5) technológiai munkanélküliség(kényszerű munkanélküliség egyik fajtája): technológia fejlődése következtében

lép föl: ekkor munkanélküliség rövid távon emelkedik, aztán csökken, de hosszú távon növekvő tendenciát követ.

5) konjunkturális munkanélküliség(kényszerű munkanélküliség egyik fajtája): makrokereslet csökkenéséből

bekövetkezett munkanélküliség, pl. gazdasági válság, vagy pangás idején

Munkanélküliség mérése: 2 módszer

1. regisztrált munkanélküliek létszáma alapján
• munkaügyi kirendeltségeken állástalanságát jelzi→bekerül az állami munkanélküli-nyilvántartás
rendszerébe
• Állami Foglalkoztatási Szolgálat Foglalkoztatási és Szociális Hivatal +7 regionális munkaügyi központ
2. ILO szerinti munkanélküliség →nemzetközi összehasonlításra alkalmas
• munkaerő-piaci felmérés
• kb. 32 ezer magánháztartás reprezentatív felvétele
• 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról
• cél: nemzetközi statisztikai sztenderd (független mindenkori munkaügyi szabályozástól)

Hogyan függ össze a munkanélküliség és a jövedelem?

Felhasznált munkamennyiség növekedés → a megtermelt jövedelem ↑ (termelési függvény) → munkanélküliség
Empirikus megfigyelések igazolják→Okun törvénye: ha munkanélküliség 1%-kal ↓, a jövedelem 2,2%-kal ↑.

Dr. Kiss Mariann  54614351.doc

 3

II. INFLÁCIÓ: EGYENSÚLY-HIÁNY A PÉNZPIACON

1. Infláció fogalma árszínvonal tartós emelkedése (↔defláció)
2. Mérése: árszínvonal-változás mértéke → fogyasztói kosár: reprezentánsok (KSH: 900 cikk (188 élelmiszer),
kérdezőbiztosok, várólista)→CPI (Consumer Price Index)
Maginfláció: számítása a fogyasztóiár-indexből történik, KIHAGYVA a következő tételeket:
 nem feldolgozott élelmiszerek
 háztartási energia
 járműüzemanyagok
 TB által támogatott gyógyszerek
 hatósági áras szolgáltatások
3. Fajtái:
• Kúszó (lassú): az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő.
• Vágtató: az árszínvonal változása évente már két vagy háromjegyű számmal fejezhető ki.
• Hiperinfláció: a pénz elértéktelenedik, az inflációs ráta eléri (meghaladhatja) a havi 100%-ot.
4. Az infláció által okozott problémák:
• Jövedelem-újraelosztó hatás
• Termelés befolyásolása → hatékonyság 
• Romló fizetési mérleg
• Vállalati stratégia kiszámíthatatlan
• Alkalmazkodási költségek
a.cipőtalpköltség (gyakori bankba járás költsége)
b. étlapköltségek (árváltoztatások költsége)
5. Az infláció okai: mindig valamilyen egyensúly-zavar→ attól függően, hogy HOL kezdődik
a) Keresleti infláció: a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett nőttek
b) Költség- (kínálati) infláció: a kínálat változatlan kereslet mellett csökken.

Dr. Kiss Mariann  54614351.doc