Colegiul Naţional “Octavian Goga”Marghita

Lucrare pentru obţinerea atestatului de competenţă lingvistică

la limba şi literatura maghiară

Puskás Ferenc

Autor:
Profesor îndrumător:

Debreczeni Szabolcs
Szabó Melinda

XII.H

1
 -2011-

Octavian Goga Főgimnázium Margitta

Dolgozat a kompetencia vizsga megszerzésére

magyar anyanyelvből

Puskás Ferenc

Szerkesztő :
Témavezető:

Debreczeni Szabolcs
Szabó Melinda

XII.H.

16
 -2011-

Tartalomjegyzék

Bevezető......................................................
.......................4
Élete............................................................
........................6
Pályafutása..................................................
.......................12
Sikerek.........................................................
.......................14
Személyes
rekordok............................................................
.15
Forrásanyag.................................................
........................16

16
 Puskás Ferenc

“A világon akárhova megyünk, a

magyarokról megtudják honnan jöttek, az
biztos hogy az első reakciójuk: a Puskás. “
(Grosics Gyula)

Puskás Ferenc a legismertebb magyar ember.Csodálói százmillió számra éltek és elnek ,

szerte a világon. A huszadik század egyik legnagyszerűbb találmányának, a futballnak, az egyik
legnépszerübb egyénisége.

Korszakalkotó futbalista, aki rengeteg rekordot állitott fel.

Puskás az első és ezidáig az egyetlen igazi magyar világsztár, arcát televiziónézők jól ismerik
világszerte.Az egyetlen olyan világsztár, akit a világ is magyarnak tart és nemcsak mi tudjuk róla, hogy
magyar származású.

16
 Puskás Ferenc életével izgalmasan és sajátosan fonódott össze a huszadik századi fordulatos
történelem. Igazi mesebeli hős, zseniális sportoló, az Aranycsapat legendás csapatkapitánya, az
emigráns profi, a Real Madrid csoda csapatának virtuóza, a Panathinaikosz sikeredzője.

Puskás Ferenc jelképe az országnak, jelképe a magyarságnak különleges képességeivel,

szabadságvágyával, megismételhetetlen karrierjével, emberségével, a belőle áradó és az őt körülvevő
szeretettel.

Puskás Ferenc (született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi,

Spanyolországban Pancho, Budapest. 1927 .április –Budapest 2006. November 17)labdarúgó,
edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

1950 és 1954 között a magyar nemzeti futballválogatott

csapatkapitánya volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön,
először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte.
Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa
lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett
tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től
az MLSZutánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy
rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től
kezdődőenAlzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat
csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult.
Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy

hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja,
például Cruyff,Beckenbauer vagy Di Stefano nagyra becsülte.

Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a

kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem
mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy
amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid
időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a

16
megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt
erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben
felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

Élete
Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903–1952) a Kispesti
FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódjának,
a Budapest Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró
Margit (1904–1976) varrónő volt. A család 1937-ben változtatta
a nevét Puskásra.
Gyermekkor, Kispest
Puskás Ferenc szegény sváb családban született (a
dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban,
[2]
azonban az esetleges tréfák elkerülése végett a
születésnapját április 2-án ünnepelte), korai éveit egy kispesti
házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában. Már gyerekkorától kezdve remekül
futballozott. Pénz hiányában általában rongyokból ésharisnyanadrágból készített labdával
játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi
csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. Édesapja mindkettejüket
tehetségesnek találta és igyekezett csiszolni a játékukon. Puskás már 15 évesen bekerült a
kispesti felnőtt csapatba (a húszéves alsó korhatár kijátszása érdekében hamis adatokkal,
Kovács Miklós álnéven), nem sokkal azután, hogy édesapja edzőként átvette azt. A csapat
tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is

16
távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb
játékostársai „Puskás Öcsinek” szólítani, és ebből az időszakból származik a „Sváb” becenév is.
Nemzeti válogatott, sikerek a Budapesti Honvédnél
1945 augusztusában a II. világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett
részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen 5:2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez
és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás
játékstílusa és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti

Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez (akkori nevén a
Magyar Néphadsereghez) tartozott, a játékosai kénytelenek voltak hivatásos katonaként
szolgálatba lépni. Puskás másik közismert beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A
Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba és ezzel elnyerte első bajnoki
címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar futballcsapat. Játékosai a
nemzeti válogatottban is domináltak. Puskás a Honvéddal ötször (l.: 4.1) nyerte meg a magyar
bajnokságot és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az évben megnősült. Felesége,
Hunyadvári Erzsébet haláláig kitartott mellette. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben,
Anikó.

A legendás Aranycsapat
Az Aranycsapat, élén Puskással minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950.
május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32
meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi
mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is
meglehetősen ismertté
vált: Grosics,Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti,
Puskás, Czibor.

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári

olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet
arattak a legerősebb európai csapatok, (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-

16
válogatott) részvételével (az EB elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében
az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3:0-ra verték meg az olasz
csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a
döntőben lőtt be.

Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én,

a Wembley stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad
meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra
győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4-2-4-es
felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3-2-5-ös
volt, ami 5 támadójátékost jelentett).

Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és
túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél
a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy
Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta
pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban
megrendezett visszavágóról az angolok 7:1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt
Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapest Honvédnél is eredményesen
szerepelt.

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az

első két csoportmérkőzésük során 9:0-ra győzték le Dél-Koreát, és 8:3-ra a nagyrészt
cserejátékosokkal játszó németeket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a
középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére,
hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első
félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2:0-ra elhúzott (az egyik gólt Puskás szerezte). A
németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A
84. percben azonban Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2:3-ra elveszítette a döntőt
(Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a
tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló
dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha
volna, bizonyára több honlap is közölné). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi
sorozatnak vetett véget.

Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as

világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni

16
meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a VB-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és
keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került.
Emigráció
A világbajnokság után Puskás a Budapest Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta
pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen
vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2:3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a
bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel és a
decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-
amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjethadsereg már leverte a forradalmat,
Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő
az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön
maradtak, mások pedig, mint például Grosics Gyula, hazatértek.

1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns
játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti
szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra
mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd
Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál
elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.
Sikerek a Real Madridnál és a pályafutás vége
1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5:5-ös
eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Österreicher Emilsportigazgatóként
dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést
kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel
Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz.

Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a

harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így
Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött.
Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a
legjobb európai futballklubbá vált. Hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot és további
három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben,

Puskásnak az Atlético Madridcsapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt
lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben.

16
Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette
az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben
az Eintracht Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig
megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát,
azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni
BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt,
hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok
addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést
készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a
megegyezéshez.

1960 novemberében, miután a Real sorozaban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt

a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2:2, majd a visszavágón 1:2 lett), így
a veretlenségi sorozat megszakadt.

Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol

állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként
utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, négy meccs egyikén sem sikerült a
kapuba találnia.

1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott

meccsét, Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2:1-re. A Világválogatott gólját Denis Law
rúgta. A második félidőben a Di Stefano, Puskás, Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi
közönségsiker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.

Edzői karrier
1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules
Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales)
és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez,
ahonnan egy év után Görögországba távozott.

1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, amely edzői pályafutása

legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög

16
bajnokságot, 1971-ben pedig a klub, történetében először, döntőt játszott a BEK-ben. Bár
győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött
0:2-re.

A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo),

majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az
AÉK-hoz. 1979 és 1984között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.

1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South
Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.
Hazatérés
1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban
dezertőrként és disszidensként számon tartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában
hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni[4]) hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját
kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia VB-selejtező előtt megrendezett Budapest-
Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség. A nyolcvanas években egy
ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több
alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben
Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben aMagyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás, majd
nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar nemzeti
válogatott szövetségi kapitányi posztjáttöltötte be, de a csapatot nem sikerült bejuttatnia
az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra.

Kitüntetések, egészségi állapot

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával
tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú
bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó
elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagja
lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az
évszázad legjobb férfi sportolójának választották.

2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani

kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di
Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.

2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után
ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A

16
Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány
75. születésnapján kapta aPuskás Ferenc Stadion nevet. Ez évtől már a Kútvölgyi kórházban
töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a
kórházban ünnepelte.

2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás

súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az
elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és
keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten
élték túl, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a
nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány
nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.

Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a

pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba
”
az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét

„ rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai

számára.

Pályafutása (Összefoglalás)
Magyarország (1939–1956)
Magyarországon csak a Budapesti Honvédban (1949–1956), illetve ennek elődeiben a
Kispesti FC-ben (1939-1944) és a Kispesti AC-ben (1944–1949) játszott. Az 1947-48-as
évadban 32 mérkőzés során 50 gólt szerzett, amely máig megdöntetlen rekord. Emellett öt
alkalommal nyert bajnoki címet (l.: 4.1).

1946 és 1956 között 18 alkalommal került be a Budapest-válogatottba és 15 gólt lőtt.

Spanyolország (1958–1966) [

1958 és 1966 között a Real Madrid játékosa volt. A

Real ezidőtájt hazájában nem talált legyőzőre. Összesen 372
meccset játszott végig és 324 góllal gazdagította csapatát.

16
 A BEK-ben 39 mérkőzés során 35 gólt lőtt és 12 találatával gólkirály lett az 1959-60-as
évadban. Az 1960-as Eintrach Frankfurt elleni döntő 7:3-as győzelméből (amely találatait
tekintve máig rekordnak számít) 4 góllal vette ki a részét (a többi gólt Alfredo di Stéfano rúgta).
Az 1961-62-es évadban héttel több gólt lőtt be, mint a Real korábbi legeredményesebb
játékosai, Di Stéfano és Tejada, így újra gólkirály lett. A döntőben, amelyben a Guttmann Béla
által irányított Benfica Lissabon ellen 3:5-ös vereséget szenvedtek, csak Puskásnak sikerült a
kapuba találnia. Két évvel később, a döntőben a Real az Internazionale ellen 3:1-re veszített.
1966-ban a megfiatalított Real Madridnak már sikerült győznie az FK Partizan Belgrad elleni
döntőben. Puskás, aki ekkor már 39 éves volt már nem játszott a végjátékban, azonban
csapatán belül mégis gólkirály lett, három meccsen szerzett öt góljával.

Magyar nemzeti válogatott (1945–1956)

Pályafutása a magyar válogatottban 17 éves korában, 1945. augusztus 20-án az
osztrákok elleni 5:2-es budapesti győzelemmel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben
fejeződött be, mikor az osztrákok 2:0-s vereséget szenvedtek. Mindkét meccsen egyszer talált a
hálóba.

1950-ben az Albániával szembeni 12:0-s győzelemből négy góllal vette ki a részét.

További négy mérkőzésen újabb három gólt szerzett (1946 7:2 Luxemburg ellen, 1948
5:1 Románia ellen, 1949. május 8. 6:1 és 1950. október 29. 4:3 Ausztria ellen). Több mint 50
nemzetközi meccs résztvevőjeként került fel a legjobb góllövők listájára. Csapatával 63 meccset
nyert meg, és csak 11-szer veszített, emellett további 11 alkalommal zárt döntetlennel. 85
nemzetközi találkozón 84 góljával magyar rekordot állított fel.
Spanyol nemzeti válogatott (1961–1962)
A spanyol válogatottban négy mérkőzésen játszott 1961 és 1962 között, de nem
szerzett gólt. Első alkalommal 1961. november 12-én
szerepelt Marokkó ellen, Casablancában (ahol a spanyolok 1-0-ra nyertek). A másik három
mérkőzést az 1962-es chilei világbajnokság részeként játszották le, melyen a spanyol csapat
utolsó csoport mérkőzésén 1962. június 6-án, Viña del Mar-ban 2-1-es

16
Sikerek
Játékosként elért eredmények

 Magyar bajnok (5): 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955

 Spanyol bajnok (6): 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67
 Spanyol kupagyőztes (Copa del Rey/Copa del Generalísimo) (2): 1957–58, 1961–62
 BEK-győztes (3): 1958–59, 1959–60, 1965–66
 BEK-ezüstérmes (2): 1961–62, 1963–64
 Olimpiai bajnok (1): 1952
 Európa Kupa-győztes (1): 1953
 Világkupa-győztes (1): 1960
 Világbajnoki ezüstérmes (1): 1954
 Aranylabda-szavazás második helyezettje (1): 1960

Edzőként elért eredmények

16
  Görög bajnok (2): 1970, 1972 a Panathinaikósz Athén csapatával
 BEK döntős (1): 1971 a Panathinaikósz Athén csapatával
 Ausztrál bajnok (1): 1991 a South Melbourne Hellas csapatával
 Ausztrál kupagyőztes (1): 1990 a South Melbourne Hellas csapatával

Kitüntetések

 Európa legjobb góllövője (1948)

 Világválogatott játékos (1963)
 Európaválogatott játékos (1965)
 Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
 Alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben
 NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
 Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
 Magyarság Hírneve (1997)
 A FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete (1998-tól)
 A FIFA Hírességek Csarnokának (International Football Hall of Fame) tagja (1998)
 A 20. század legjobb magyar sportolója (2001)
 Budapest díszpolgára (2001)
 A Nemzet Sportolója (2004)
 FIFA Erény Rendje díj (2004)
 UEFA Az elmúlt fél évszázad legjobb játékosa (2004)
 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés (2005)
 Golden Foot-díjas (2006)
 UEFA Európa Bajnoka (2006)

Személyes rekordok

 Legtöbb gól egy mérkőzésen: 7 gól (1949. február 19.)

 Legtöbb gól egy évadban: 50 gól (1948)
 A 20. század harmadik legjobb góllövője (a Kispesti AC, illetve a Budapest Honvéd SE
és a Real Madrid játékosaként 489 első osztálybeli meccseken szerzett góllal)
 A harmadik legjobb magyar góllövő a magyar bajnoki örök góllövőlistán 357
góllal (az 1943 és 1956 közötti mérkőzéseken)

16
  A magyar válogatott legjobb góllövője (84 góllal)
 A tizenharmadik legjobb spanyol góllövő, 155 góllal (az 1958 és 1966 közötti
mérkőzéseken)
 A BEK góllövőlistájának harmadik helyezettje (Di Stéfano és Eusébio mögött) 36
góllal (az 1958 és 1966 közötti mékőzéseken)

Érdekességek
Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen
84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92
mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan
62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben
teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen
75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).

Forrásanyag

http://www.puskasferenc.hu/

16
 http://www.sportmuseum.hu
http://www.realmadridfans.org
http://www.historia.hu
Puskás Hungary film
Az Aranycsapat dokumentum film

16