Környezetvédelem

Fogalma:
A természetes és mesterséges környezet védelme az ember által okozott káros hatásokkal
szemben.

Célja:
• A károkat megelőző védelem
• Az okozott károk megszüntetése
• Az emberi környezet fejlesztése
• A természeti tényezőkkel való ésszerű gazdálkodás

Természetvédelem: Az érintetlen természet védelme, védettség

Alapfogalmak
• Környezet
• Környezet állapota
• Környezethasználat
• Környezetszennyezés

A környezeti ártalmak
• Anyag jellegű szennyezés (hulladék, veszélyes anyagok, por, bűz)
• Energia jellegű szennyezés (zaj, rezgés, hő, fény, radioaktív sugárzások)
• Nem szennyező kár (élővilág zavarása, erózió)
• Túlhasználat (pazarlás, rablógazdálkodás)

A szennyezés folyamata
 A környezet legfontosabb elemeinek csoportosítása:
Föld, Víz, Levegő, Élővilág, Táj, Települési környezet

Föld: Alapkőzet, Ásványvagyon, Barlangok, Termőföld, talaj, Domborzat

Víz: Felszín alatti vizek, Felszíni vizek
Levegő: Alsó légkör (troposzféra), Felső légkör
Élővilág: Növényvilág: Erdők, Gyepek, Nádasok, Mezőgazd.-i növények
Állatvilág: Vadonélő védett, Vadonélő nem védett, Védett háziállatok, Nem
védett háziállatok
Mikro-organizmusok: Mikro-organizmusok
Táj: Védett természetes táj, Nem védett kultúrtáj
Települési környezet: Lakóépület, Ipartelep, Mezőgazdasági települések, Közlekedési
útvonalak

Globális problémák
Kialakulásuk okai:
A népesség növekedése, a termelés bővülése, a fogyasztás jellegének alakulása a környezetre
kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatokat erősített fel.
Technológiai kötöttségek
Fogyasztói társadalom és pazarló fogyasztás
Növekedési kényszer

Ökológiai lábnyom: Az a föld- illetve vízterület, amely egy bizonyos emberi népesség és
életszínvonal végtelen ideig való fenntartásához szükség lenne.

Globális problémák felsorolása

1. Túlnépesedés
2. Háborúk
3. Anyag és energiaválság
4. Környezeti válság: üvegházhatás, „ózonlyuk”, savas eső, fajok pusztulása, vizek
szennyeződése

1. Túlnépesedés
• Adatok:
- XX. Század eleje 1,5-2,5 milliárd
- 1987. 5 milliárd
- 2000. 6,1 milliárd
- 2025. 8,5 milliárd
- 2050. 11 milliárd
• A Föld kapacitása: 12 milliárd
• Megoldás:
- Harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődés,
- Születésszabályozás

2. Háború
• A világ hadseregei a legnagyobb környezetszennyezők!
• A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár
• Magyarországon a szovjet hadsereg után 1991-ben a környezeti kár becsült értéke: 60
milliárd forint
3. Anyag- és energiaválság
• Környezet szempontjából a gond: FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK alkalmazása az
energiaellátásban.
• Megújuló energiaforrások kis százalékban jelennek meg.
• Magyarországon a megoszlás:
- Fosszilis tüzelőanyag 53,4%
- Atomerőmű 43%
- Megújuló energiaforrások 3,6%

A környezetvédelem eszközei
1. Műszaki
2. Jogi és gazdasági
3. Túlhasználat elleni védelem

1.Műszaki eszközök
A környezettechnika eszközei:
• Környezeti mérő- és figyelőrendszer (monitoring)
• Hulladék- és ártalommentes eljárások
• A szennyeződések leválasztása, ártalmatlanítása
2.Jogi és gazdasági
• Jogszabályok, szervezetek, előírások, …
• Hatósági (direkt) és piaci (indirekt) gazdasági szabályozás (anyagi támogatások,
bírságok és bűntetések, termékdíjak, ...)
3.Túlhasználat elleni védelem
• Környezethasználati engedély, környezeti hatásvizsgálat (KHV)

A környezetvédelem története
• A talajt és élővilágot ért károsító hatások
• Ipari társadalmak szerveződése (Regionális környezeti ártalmak: légszennyezés,
vízszennyezés)
• Tudományos technikai forradalom hatására a lokális szennyezés globális kárrá
változott
Szakaszai az ′ 50-es évektől
• Rádöbbenés korszaka
• A környezetvédelem hivatalos elismerésének korszaka
• Nemzetközi együttműködések

Környezetjogi alapelvek
1. Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás
2. A tervszerűség elve
3. Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása
4. A társadalmi részvétel ( aktív, passzív)
5. Az együttműködés ( konszenzus fontossága)
6. A harmonikus, vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve
7. A felelősség, vagy a ″ szennyező fizet″ elve
8. A biodiverzitás fenntartásának elve
9. A természeti erőforrások pusztításának tilalma
10. A helyettesítés elve
11. Hosszútávú, nemzetközi és globális környezetvédelmi politika folytatása
12. Szubszidiaritás és megosztott felelősség elve
Fenntartható fejlődés : a környezet fejlesztése a természet adottságaival és a természeti
erőforrásokkal összhangban történjen
Feltételei:
- a megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási
ütemét nem haladhatja
- a megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló
helyettesítők megújulási ütemét
- A szennyezőanyag kibocsátás üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív
kapacitását

Az erőforrások csoportosítása
M egújuló Féligmegújuló Nemmegújuló
M ax. 1év, 1-200év,
N incsgazd.
Idő em beri em beribeavatkozás
jelentősége
ellenőrzés nélkül
Ö kológiai M ezőgazd.-i Hal, erdő, felszín Ó zon, veszélyeztetett
források termékek alattivizek flóraésfauna

Energia- N apenergia Geoterm ál- és Olaj, gáz, szén

hordozók vízenergia vízenergia urán
Anyagok Só Ásványok, talajok

Az állam kötelezettség és felelősségvállalása

• Kötelezettsége: a környezetvédelem feltételeinek kialakítása, a védelem érvényesítése
• Felelősség: az állami szervek és az állami tulajdon általi környezeti veszélyért,
ártalmakért, károkért
• Mögöttes felelősség: közvetlen érdekeltség nélkül is köteles helytállni

Az állam feladatai
• A környezetvédelmi tevékenységek irányítása
• Szabályozás: jogi, gazdasági alapozása
• Kutatások irányítása, koordinálása
• Környezetvédelmi információs rendszer kialakítása
• Oktatás, ismeretterjesztés
• Állami támogatások
• Az irányítás szervezetrendszerének kialakítása
• Nemzetközi együttműködés

Környezetvédelmi törvények
• 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

• 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről ( a természet összehangolt

részrendszerekből áll, egyes elemeit önmagukban nem lehet megvédeni)

Környezetvédelmi jelzések, logók

Hivatalos ökovédjegyek ( ökocimkék)
Előnye:
• A fogyasztónak segítség a kevésbé környezetterhelő termék vásárlásában
• A környezetbarát termék gyártójának versenyelőny
• Csökken a környezetre nehezedő nyomás
 TALAJ
A talaj fogalma : A Föld külső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál.
Alapvető tulajdonsága a termékenysége. A természeti környezet része, amely biztosítja az
anyagok biológiai körforgását.

A talaj kialakulását befolyásoló tényezők

• Földtani tényezők
• Éghajlati tényezők
• Domborzati tényezők
• Biológiai tényezők
• A talajok kora
• Emberi tevékenységek

A talaj összetétele
Háromfázisú polidiszperz rendszer:
• Szilárd szervetlen anyagok: 93%
• Szilárd szerves anyagok: 7%
• Talajvíz
• Talajatmoszféra

A talaj tulajdonságait befolyásoló tényezők

• Szemcseméret
• Permeabilitás
• Pórusvolumen
• Vízkapacitás
• Kapillaritás
• Talajhőmérséklet

A talaj funkciói
• Természeti erőforrás
• Termékenység
• Pufferkapacitás
• Szűrő funkció
• Élőhely
• Biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme
• Földtörténeti, kultúrtörténeti archívum

A talaj károsodása
A folyamat létrejöhet:
• Talajdegradáció
• Talajszennyeződés, ill. talajszennyezés révén

Talajdegradáció: A talaj anyagforgalmának kedvezőtlen megváltozása.

Okai:
- természeti tényezők
- emberi beavatkozások közvetlen, vagy közvetett hatásai.
A legfontosabb degradációs folyamatok
• Savanyosodás
• Sófelhalmozódás, szikesedés, másodlagos szikesedés
 • Vízerózió
• Defláció (szélerózió)
A degradációs folyamatok következménye
• Talajszerkezet leromlása, talajtömörödés
• Szélsőséges talajvíz-gazdálkodás kialakulása
• Szervesanyag készlet csökkenése
• Tápanyagforgalom kedvezőtlen alakulása
• Pufferképesség csökkenése, talajmérgezés

Talajszennyezettség: a talaj természetes körülmények között kialakult (eredeti) minőségének

jelentős mértékű megváltozása/megváltoztatása.

Talajszennyeződés: a talajszennyezettséget jelző természetes eredetű minőségváltozások.

Talajszennyezés: a mesterséges, emberi hatásokra bekövetkező minőségváltozások.

A talaj védelme : Öntisztulás, Tisztítás

A talajok tisztítása (remediáció)

A helyszínen
1. a talaj kitermelése nélkül – in situ
• Átlevegőztetés
• Talajmosás (extrakció)
• Biológiai lebontás
• Rögzítés, lekötés

2. a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatással – ex situ

• Termikus
• Talajmosás
• Biológiai lebontás
• Szilárdítás

HANG
A Hang : rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám,amely
az emberben hangérzetet kelt.

Az emberi hallás mechanizmusa

• Külső fül: felfogja a hangot, erősít, szűr
• Dobhártya: hangnyomás hullámokat vesz fel
• Középfül: a nyomáshullám átalakul rezgéssé
• Belső fül:
- a rezgés folyadékban terjedő hanghullámmá alakul
- a folyadék mozgatja a szőrsejteket, amelyek a hallóidegekhez csatlakoznak

A hang terjedése, jellemzői

• Közeg alapján: léghang, folyadékhang, testhang
• A zaj hatását befolyásoló legfontosabb tényezők
Frekvencia Erősség( szintek)Időtartam(folyamatos,ingadozó, zajesemény, impulzus)
Változás(egyenértékű hangnyomásszint)
A hangjelenségek felosztása
A hangjelenségek felosztása frekvencia alapján
- f<20 Hz infrahang
- 20 Hz<f<kHz hallható hangok
- 20 kHz<f<100 MHz ultrahang
- 100 MHz<f hiperhang

Hangerősség
A zajt leíró fizikai mennyiségek:
hangnyomás: p [Pa] egy pontra jellemző
hangintenzitás: I [W/ m 2] egy felületre jellemző
hangteljesítmény: P [W] a hangforrásra jellemző

Hangerősség
Szintek:
Hangnyomásszint Lp po= 2·10-5 Pa
Hangintenzitásszint LI Io= 10-12 W/m2
Hangteljesítményszint Lw Po=10-12 W

A hang hatása az emberi szervezetre

Infrahang (kis frekvencia, hosszú hullám)
• Időjárási jelenségek, szellőzőberendezések okozzák
• Fáradtságérzet, vegetatív tünetek

A hallható hang hatása az emberi szervezetre

Monoton zaj: csökken a vérnyomás, aluszékonyság
30-65dB: pszichés hatás fáradtság, fejfájás
65-85dB: vegetatív hatás (magas vérnyomás)
85-120dB: hallószervi károsodás
125dB felett: azonnali sérülés

Ultrahang (f>20kHz) hatása

• Elsősorban mesterséges
• Terápiás hatás, életfolyamatok gátlása, roncsolás

Zaj mérése
Műszerlánc: érzékelő (mikrofon), erősítő, szűrő, szintjelző
A mérés célja:
• Egyszerű átlag mérése: szintmérő
• Frekvencia elemzés: szűrők (oktáv, terc)
• Hosszú behatás mérése: dózismérő

Zajvédelem
1. Primer hanggátlás (emisszió)
Zajszegény technológiák
Zajforrás helyes telepítése
Munkaszervezés
Konstrukciós módosítások
 2. Szekunder hanggátlás (transzmisszió)
Burkolat
Hanggátlás (falak)
Árnyékolás (szabad hangtérben)

Rezgés
• Jellemzői: út, sebesség, gyorsulás
• Hatása az épített környezetre:
- szerkezeti károsodás
- vezetékrendszer sérülése
- alapozás sérülése

A rezgés hatása az emberi szervezetre

f=1-100Hz
• Pszichés, trofikus (emésztőszervi)
• Csont és izületi károsodás
• Keringési zavarok, érrendszeri elváltozások
• Testrészek rezonanciái f<1Hz, vízi, légi közlekedés
• Tengeri betegség

A rezgés hatása az emberi szervezetre

• A hatás elsősorban a frekvenciától függ
• A megengedhető értékek függnek
- a testhelyzettől
- a behatási időtől

Rezgésforrások
• Külső: környezet gerjesztése
• Belső: kiegyensúlyozatlanság, rezonancia, gépelemek hibái

Rezgésvédelem
Primer:
Aktív(belső rezgésterjedés megakadályozása)
Passzív(külső rezgés hatásának gátlása)

Szekunder:
Rezgéscsillapítás(merevítés, elhangolás)
Rezgésszigetelés (alapozások)
Dinamikus csillapítás( kiegyensúlyozás)
 SZEMÉT
Hulladék
Átalános értelemben hulladéknak tekinthetõ az ember
-mindennapi élete;
-munkája;
-gazdasági tevékenysége során keletkezõ;
-a keletkezés helyén feleslegessé vált;
-ott közvetlenül fel nem használható;
-különbözõ minõségû és halmazállapotú anyag,termék,tárgy, szennyezett föld.

Hulladékok káros hatásai

• Talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése
• Levegő szennyeződése
• Fertőzésveszély
• Rovarok, rágcsálók elszaporodása
• Esztétikai szennyeződés

Hulladékkezelés
• Gyűjtés, átmeneti tárolás, elszállítás
• Ártalmatlanítás: lerakás, égetés
• Hasznosítás:
– Újrahasznosítás (közvetlen, nyersanyagként)
– Komposztálás
– Biogázelőállítás
– Egyéb

Hulladékok csoportosítása
1. települési hulladék
Fizikai jellemzõk:
1. mennyiség, térfogatsúly (t/ m3)
2. összetétel, minõség;
3. Fűtőérték.
CÉL: szelektív hulladékgyűjtés!

2. termelési hulladék
Csoportosítás:- Gyártási
- Karbantartási
- Szociális
Cél:
• A hulladék mennyiségének csökkentése
• A keletkezett hulladék újrahasznosítása
• Ártalmatlanítás

3. veszélyes hulladék

Hulladékgazdálkodási célok
• Hulladékudvarok, gyűjtőszigetek számának növelése
• Feldolgozó háttéripar kiépítése
• Korszerű lerakók (depóniák) létesítése
Gazdasági szabályozók
Gazdasági eszközök: Termékdíjak, Betétdíjak
Betétdíj: Hulladékgazdálkodási terv – 126/2003 (VIII. 15) kormány rendelet

Termékdíj
• Károk megelőzése, csökkentése, pénzügyi forrás megteremtése
• Természeti erőforrások gazdaságos felhasználásra való ösztönzése
• Termékdíj köteles termékek: üzemanyag és egyéb kőolajféleségek, gumiabroncs,
hűtőközegek, csomagolás, akkumulátorok, hígitók, oldószerek, reklámhordozó
papírok, elektromos és elektrotechnikai berendezések.

Veszélyes hulladék
• 102 / 1996 Kormányrendelet alapján : amelynek bármely összetevõje, vagy átalakulási
terméke veszélyforrást jelent, vagy kárt okoz.

• Rendelet alapján történõ csoportosítás:

- különösen veszélyes I.
- fokozottan veszélyes II.
- mérsékelten veszélyes III.

Veszélyes hulladékok csoportosítása

Eredete szerinti csoportosítás:
1. növényi, állati eredetû,
2. ásványi eredetû,
3. fémhulladék,
4.kémiai átalakulás termékei,
5. egyéb

Veszélyes termelési hulladékok csoportosítása

1. nagy tömegben keletkező, különleges kezelést nem igénylõ hulladékok pl. vörösiszap,
élelmiszeripari szennyvíz iszap.
2. megfelelő üzemen belüli kezeléssel újrahasznosítható vagy ártalmatlanítható hulladékok
pl. fehérje tart. hulladék.
3. központi kezelőtelepen komplex feldolgozást igénylõ hulladékok pl. kõolajmaradékok,
galvániszap.

Veszélyes termelési hulladékok kezelése

• Termelő kötelessége:
- gyűjteni, átmenetileg tárolni
- anyagmérleget készíteni és bejelenteni
- évente változásjelentést készíteni
- jelenteni a hulladékkal kapcsolatos összes tényezőt
• Ártalmatlanítás: veszélyeshulladék égetőben, veszélyeshulladék lerakóban

Hulladéklerakás
• Rétegvastagság
• Rétegrend
• Depóniahőmérséklet
• Kimosódás, szigetelés
• Rekultiváció
Hulladékhasznosító eljárások
• Komposztálás: oxigén hatására történő szervesanyag lebomlás
• Pirolízis: szervesanyag hőbontása oxigénmentes környezetben (végterméke:
energiahordozó, vegyipari nyersanyag)
• Biogáz előállítás: anaerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek célterméke a
biogáz

ENERGIA

Energiaforrások
• Fosszilis energiahordozók
• Alternatív energiaforrások:
 Nukleáris energiaforrás
 Megújuló energiaforrások

Visszatekintés
A IX. század közepéig a természetes, megújuló energiaforrásokat ( szél, víz, napfény,
biomassza, állati energia) hasznosították.
Hátrány:
• Földrajzilag helyhez kötöttek,
• Alacsony az energiasűrűségük,
• Időszakosan változhatnak (szél, víz, stb.)

Energiagondok
Megnövekedett energiaigények miatt:
• Készletek kimerülése
• Környezetszennyezés
- közvetlen szennyezés
- üvegházhatás
- hőszennyezés

A földgáz előnyei a többi fosszilis energiahordozóhoz képest

• Energia egységre vetítve kisebb szén és szennyezőanyag tartalom (2,5-szer kevesebb
CO2 keletkezik égetése során kWh-ként)
• Kedvezőbb a villamos energiatermelés hatásfoka
• Fűtés mellett gépjármű hajtóanyagként is hasznosítható

A legfontosabb megújuló energiaforrások

• Geotermikus energia
Kedvező hazai adottságok:
- a kontinentális kőzetlemez viszonylag vékony
- az üledékek átlagosnál jobb hővezető képességűek
- 50-100 0C közötti fluidum tárható fel 1000-2000 m mélységből az ország nag részén
hasznosítása
• Fűtésre: - mezőgazdaságban (fólia, üvegház) - fűtési hőenergia ellátó rendszerben
• Használati melegvíz hálózatban
• Fürdőkben
Gondok:
- magas ásványisó tartalom miatt korrozív hatás,nagy mértékű só kiválás
- a környezetszennyezés csak a kihűlt hévizek visszasajtolásával kerülhető el.
• Napenergia
-Passzív hasznosítás:
- épületek tájolásával
- a beeső hő csapdázásával

-Aktív hasznosítás:
- kollektorokban vizet, vagy levegőt melegítenek
- fotocellákkal villamosenergiát állítanak elő

• Vízenergia
• Biomassza
-Mezőgazdasági termékek, melléktermékek és erdészeti hulladékok
-Háztartási hulladék
A felhasználás lehetőségei:
-Égetéssel fűtésre
-Biogáz, biodízel, alkohol előállítással üzemanyagnak
hasznosítás
Hazánk legnagyobb energiatartaléka
-A mezőgazdasági melléktermék és a háztartási hulladék fűtőértéke azonos a
barnaszénével
-Az élelmiszertermelésre nem szükséges földeken repce termeszthető, melyből biodízel
állítható elő.
-Jelenleg a legjelentősebb a tűzifa felhasználás (72,5%)

• Szélenergia
A szélenergia tiszta, megújuló és fenntartható, az áramtermelés új eszköze.
A szélerőművek száma dinamikusan nő.

A magyar energiapolitika főbb alapelvei

• Az energiaellátás biztonságának megőrzése, fokozása (energiaimport-függés
mérséklése)
• A környezetvédelmi szempontok érvényesítése az energiatermelő és fogyasztó
berendezéseknél
• Energiatakarékosság, megújuló energiahordozók részarányának növelése,
energiahatékonyság javítása
• Legkisebb költség , nyilvánosság szerepének fokozása