1

Az elmelkedes alapjaul a Galata 2,20 szolgalt.

Galata 2,20
20. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem

Csak néked adatott láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten és nincsen kivüle több! (V.M.4,35)

Kedves olvso! Ha a fogalmazas lelkivilaga nem talalkozik az altalad elfagadhato mertekkel, abban
az esetben kerlek irj, es ha az szukseges, korrigalhassam a helyes iranyba. Koszonom az idodet amit
olvasassal toltesz az elmelkedes felett.
Kerem az Istent, hogy bontsa ki elotted ezt az irast meg gazdagabban, mint ahogy azt nekem kinyitotta.
A megertese pedig a leked, es igy a tested epulesere legyen az eleted utjan, hogy szolgalhasd masok
epuleset az Isten Dicsosegere.
Ugy irom ezt az elmelkedest, -nem mint aki Krisztuson kivul van es ugy akar (Filp2,13), -hanem
inkabb ugy, mint aki tudja, hogy az Isten a Krisztusban latja, -de mint aki tudja, hogy az Isten az egesz
teremtett vilagot is Krisztuson keresztul latja, hiszen Krisztus altal lett (Jn.1,3) es nelkule elveszett lenne
minden (I.Moz.3,15). Ezert fogalmazhatunk ugy, hogy a Kristusban valo hit, ertelme szerint; egy olyan
kivaltsagos helyzet, ahol vagy amikor, az ember Istennel találkozik. Itt nem hasznalhatunk felteteles
modot, mert mint teny, hogy aki Krisztusban van, annak kell, hogy legyen Isten-elmenye,
szuksegszeru, hogy talalkozzon az Istennel, es ennelfogva Isten beszel is vele. Amikor ez igy tortenik,
akkor az Isteni kijelentes sem marad el; Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.(Zsolt.2,7)
De ne feledjuk sohase azt, hogy az Istennek mindig van szava, ezaltal cselekedete a bunossel is
(I.Moz.4,6-7.16.)(Zslt.118,18).
Persze mind ez “a jo” lehetetlenseg az ujjaszuletes nelkul. Amit ugy hatarozhatnank meg, hogy;
ujjaszuletes az az allapot, amikor Krisztus megszuletett bennunk. Ebben az ujjaszuletett allapotban,
amikor is az Isten mar Kriszrusba helyezhetett bennunket, vagyunk kepesek a Kereszt szemszogebol
latni a vilagot (Lk.23,34), -vagy csak a korulottunk-, a kereszt korul surgo-forgo vilagot, es igy magat az
embert (Lk.23,35). Akit az Isten oly nagyra tart-ott (Zsolt.8), hogy igazsagos es tiszta szeretetebol fakadoan
Krisztus kereszthalala es dicsoseges feltamadasa utan, a Benne ujjaszuletettek is lathatok legyenek
Krisztussal egyutt a Kereszten. Dicsosegnek tartva a Krisztussal egyutt torteno szenvedest es a Kereszt
gyalazatat, annak terhet es belyeget, mintegy buszken viselve, de alazattal es szeretettel azok irant is,
akik meg csak ott futkaroznak a kereszt korul, kisebb-nagyobb tavolsagokra, mint elveszettek kiabalva
(2.Kor.2,14-17). Ha ezek ugy helyen vannak a keresztyen eletunkben, akkor tudunk a mieink kozott elni
ugy, mint aki a Krisztust kozvetiti es egyben Krisztus kepviseloje is. Kis idot toltve az Igevel, hamar
ravezethet bennunket az Igazsag megertesenek az osvenyere, ami egy egesz Ut-at jelent, ha azon
jarunk, es vegig jarjuk azt, akkor maga az Ut lessz a Cel (Filp.3,14)(Mike Duo-Zsakutca). Ez az Ut persze lehet
egy egesz eleten at tarto is, de lehet egy egesz eletnek egy kicsi szakasza. De a Lenyeg, a Cel, minden
esetben ugyan az; Krisztussal egyutt lenni. Ugy jarni az eletunk teljes idejeben az Uton, hogy az alabbi
Ige-sorok ervenyesek lehessenek rank nezve (Filp.2,15-16)...kik között fényletek, mint csillagok e világon...Életnek
beszédét tartván elébök... ((Jn.3,17))

Mate ev. 5,13-17

13. Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy
kidobják és eltapossák az emberek.
14. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
15. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a
házban vannak.
16. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei
Atyátokat.
 2
17. Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább,
hogy betöltsem.

Akkor nem csak szavainkkal tudjuk hivni az embertarsainkat, felszoloitani a megteresre az Ige
altal. Mert ekkor mar mi magunk kozvetitjuk a bennunk elo Iget (2Kor.5,20-21), es maga az Ige mindig
felszolitja dontesre az embert. Igy maga az eletunk vagy vonzani fog masokat, azokat akik eppen
korulvesznek, vagy taszitani fog. Az Igenek ezt a fajta kozlesi modjat a Bibliank pontosan kozli
velunk. Ezt ugy nevezhetjuk, hogy Ige nelkuli misszio. De a meghatarozasa talan megis ugy hangzik,
hogy; Ige nelkuli misszio az, amikor az eletunk -cselekedetek- peldazza azt amit, vagy akit kepviselunk.
(Filp.1,12-13). A mindennapok soran megelt tevoleges cselekedeteink huen tukrozik azt, akik vagyunk. De
talan ugy is lathatjuk, hogy mar maga a meghozott donteseink is egy valodi kepet tarnak a korulottunk
elok ele. Ok pedig mint egy tukor, visszatukrozik sajat magunk lenyet. Ha valaki boldogtalanul el
mellettunk, vagy a kornyezetunkben miattunk, akkor az Isten nem buszke rank. Hogyan is tehetne!
(Hos.9,15)...mert ott gyűlöltem meg őket. Cselekedeteik gonoszsága miatt kiűzöm őket házamból;... Azonban van egy
masik lehetoseg is, amikor az Isten szinte boldog buszkeseg tolti el, ha csak rank nez, vagy rolunk
beszel, es nem a szegyenkezes. (Zsid.11,16)...azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék,... Lassuk
meg Job szep peldajat. (Job 1,8) És monda az Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá
hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő. Tehat sohase felejtsuk el, hogy honnan kezdtuk az
Istennel valo jarast, hogyan jarunk, es azt, hogy mi a cel. Nem a keresztyenkent eltoltott ido szamit,
hanem az Istennel kettesben eltoltott ido, Krisztusban (I.M.5,22-24). Ezek mind lelepleznek bennunket. De
a huseges kitartashoz a sajat magunk erejere nem alapozhatunk itt sem, mert az azt jelentene, hogy
kileptunk a Krisztus Testebol. Meg ha olyan latvanyos eredmenyeket ernenk is el, es elorehaladasunk
is lenne, hogy elegedettek lennenk a keresztyen eletunkkel (Filp.1,12-13). De valojaban ilyenkor az Istent
csak szomoritjuk, es mar nem ugy szeretjuk, ahogyan az elejen. Azt fogjuk eszrevenni, hogy mar az
Eden-kerten kivul vagyunk Minden esetben tudnunk kell, hogy nem a magunket, es nem magunkert
csinaljuk. Mert magunktol keptelenek is lennenk, hanem maga a Teremto Isten vegzi mindezt
Onnonmagaert, ember altal az emberet, de Krisztusban (17,22 Az ember Fia emberek kezébe adatik;). (Mk.15,39)
Bizony, ez az ember Isten Fia vala! (Jn.1,14.) És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk... Ahol Jezus van, ott van az
Eden is. Ezt jo, ha sohasem felejtjuk el.

Ha a Krisztusban elrejtett eletunket, mint akik Vele oszevagyunk zarva fennt a Kereszten, megelve
a mindennapokban, nyiltan valallnank az alazatot, a megszegyenulest, akkor nem volna olyan fontos
mindig olyan gyorsan felkapni a dicsoseget, ahogy szoktuk is mondani; hogy annak meg ideje sem volt
leesni. (Péld. 22,4) Az alázatnak és az ÚR félelmének jutalma... Nekunk, akik azt allitjuk, hogy a Krisztussal
egyutt megfeszittettunk, elunk pedig tobbe nem mi, hanem el bennunk a Krisztus, akkor ne legyen
nekunk olyan gyors keszsegunk a dicsosegvagyra (Ezs.48,11) És dicsőségemet másnak nem adom..(Jn.17,24) ...hogy
megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál mert szerettél engem ... Hanem legyen keszsegunk arra,
hogy ha egyedul is, de vilagitsunk a nekunk adatott Vilagossag szerint alazattal, es nem kerkedve.
Nekunk vonzani kell azokat Krisztushoz, akik leakarjak a buneiket tenni, mert az eletunk alapjan
tudjak, hogy mi mar letettuk. Es tudjak, mert latjak az eltunkbol, hogy ott vagyunk Krisztusal egyutt
megfeszitve. Azon a Kereszten, ahova Krisztus Maga vitte fel a testeben a vilag buneit. Hat hogy is
lehetne maskeppen a mi eletunk tukrozodese? Vagy taszitani fogjuk a vilagot korulottunk, vagy eppen
inkabb vonzani oda fel, Krisztushoz? A valasztas ismet csak a mienk. Mas szoval mondhatnank azt is,
hogy Istennek az az akarata, hogy amit testben kezdtunk el, azt lelekben fejzzuk be, hogy valoban elo
lelkek legyunk? (Gal.3,3)(2Pt.3,9)(I.M.2,7)
 3
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. (Pred.19,21)

A jobbra vagy a balra valo kiteres a Biblia Igazsaga elol, az mindig valamilyen “szemelyes”
katasztrofahoz vezet, ami esetenkent csaladokat, kozossegeket, vagy nemzeteket tehet tonkre. Ami
nem azt jelenti, hogy onnan ne lenne vissza ut, ha a szivunkben vagy el annak a megtalalasara. Mert az
Isten jol ismeri a szivnek a szandekat, es nem hagyja azok lelket ehezni, akik keresik Ot. (Peld.10,3) Az Úr
nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti. Ha az Istennek a Szavat, amit
irottan adott a kezunkbe, a Biblia formajaban, azt a Boldogsag (Mt.5,1-8) vagy Bekesseg (Jn.14,27) Utjanak
(Jn.14,6) tartjuk, es ha ezt tartjuk is szilardan, akkor azzal csak azt allitjuk mi is a Bibliaval egyutt, hogy
maga Jezus Krisztus a Bekesseg es maga a Boldogsag. Mert az Isten Szava, az Ige, Krisztusban lett
testte. (Jn.1,1.14.) Isten parancsolataiban nem a tiltasok sorozatat kell latnunk, es keresni a kerulo utat,
hanem azt, hogy mi vagyunk a megajandekozottak (Jn.4,10)( 2.Kor.9,15). Az Isten szeretetbol fakadolag
mindig felszolit es figyelmeztet annak erdekeben, hogy megovjon bennunket a fajdalmas
csalodasoktol: (1M.2,16) A kert minden fajarol batran egyel. Tolunk fugg, hogy elfogadjuk-e Isten felszolitasat
(I.M.3,6)(I.M.4,16). Az ember, vagyis mi, viszont mindig forditva akarjuk ertelmezni: mintha mi adnank
Istennek azzal, ha ezt vagy azt ugy tesszuk, ahogyan azt Isten keri. Vagyis, ha megtartjuk Istennek a
szavait. Ugyanakkor ezzel a kérésével véd is a rossztól: (1M.2,17). De a jó és a gonosz tudásának fájáról, arról ne
egyel;. Végül kijelenti, mi lesz a következménye annak, ha megtartjuk, illetve ha figyelmen kívül
hagyjuk utasításait (1M.2,17):...mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.... A következmény az élet vagy a
halál, az áldás vagy az átok. Csak ket dolog kozott lehet valasztani, nincs harmadik ut!
Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az
(V.M.30,19)
átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod; De valojaban az embernek nem okoz
problemat a valasztas, mivel az Isten szabad akarattal teremtette. Igazabol szeretjuk ezt hangoztatni, es
felhozni peldanak a fent emlitett Igeket. De ha megnezzuk azt a helyzetet, amiben azok vannak akik
meg mindig nem a Krisztusei, es osszehasonlitjuk a magunk Krisztusban elfoglalt helyzetunkkel.
Akkor nyilvanvalo lesz elottunk, hogy ma is ugyan ugy vagyunk, mint Adam es Eva idejeben.
Valasztunk. Mert az emberiseg, -csalad- egy resze egyik oldalon, a masik resze pedig a masik oldalon
van. Tehat azt lathatjuk, hogy a szabad akarat ervenyesulese semmit sem valtozott az idok folyaman.
De a tudas folyamatosan novekedett. Valojaban ra kell jonnunk arra, hogy az alkalmazott szabadakarat
valasztasi, dontesi keszseg, mar egy kovetkezmeny; eredmeny, vagy inkabb csak; bizonyiteka a szabad
akarat letezesenek. De akkor tegyuk fel a kerdest, hogy honnan van a szabad akarat. Erre a kerdesre is
az Isten maga ad valaszt, az Igeben. Ahogy azt sokszor mondjuk is, hogy; az Isten szabadakarattal
teremtette az embert. Itt megallunk, mert nem tudjuk folytatni. Ha megis tudjuk, akkor csupa
bizonyitekokat sorolunk fel arra nezve, ahogy a szabadakarat cselekszik. Valojaban a meghatarozas
pontos arra nezve, hogy szabadakarattal lett az ember teremtve, mert elobb az ember lett teremtve, es
csak azuten az Eden-kert. Ezert volt es van is joga az Istennek szamonkerni az embertol a donteset.
Figyeljuk meg;
I.Moz.2,7-8
7. És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az
ember élő lélekké.
8. És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala.

Tehat, amikor az Isten eletet lehellt az emberbe, akkor helyezte bele a szabad akaraton alapulo
valasztasi keszseget is. De ekkor meg az ember nem tudott semmit a jo es a gonosz kozotti
kulonbsegtetelrol. Csak azt tudta, hogy a Teremtoje tiltotta egy olyan valamitol, ami a halalat
okozhatja. Felvetodhet a kerdes, hogy a halalrol honnan tudhatta volna, hogy mi is az, mit jelent
valojaban. De mint teremtmeny, orommel nyugtazta, hogy Teremtoje szereti, es torodik vele, a Vele
valo kozossegben megmaradas erdekeben. Mindezt az artatlan helyzetet, vagyis, az ember artatlansagat
 4
kihasznalva a Kigyo, olyat mondott az embernek, ami olyan belso folyamatot inditott el az emberben,
ami vegul is az alapja lett a dontesenek: A Kivancsisag. Ne Kivand! (II.M.20,17)
I.M.3,6
6. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért:

Itt megjelenik a haszon = tobb utani vagy; ami abban nyilvanult meg, hogy; valamivel tobb kell, mint
amennyit az Isten adott. Ami maga utan vonzotta az elegedetlenseget. Ezzel mar tulajdon keppen ki is
alakult a birtoklasi vagy, az irigyseg, es igy a gyulolet is. A Bibliankat tovabb olvasva, latjuk, hogy mit
teremtett meg az Isten elleni lazadas. Tehet mintegy osszegzesul kimondhatjuk azt, hogy az ember
sokkal tobbet kapott igy a dontese//engedetlensege//lazadasa vegett, mint amennyire szuksege volt az
Istennel valo szeretet-kozosseg fenntartasahoz. Ami igy pluszban jelentkezett, az valojaban minusz
volt, mert az az Istennel valo szoros kozosseg rovasara tortent Lerombolta azt. Innen kezdve az ember
elott nem volt tobbe ismeretlen a “jo-cselekedet, es a rossz-cselekedet” kozotti kulonbsegtetel.
Masreszt viszont fenn all annak a megallapitasa is, ami nagyon is elterjedt a vilagon, mindenfele
formakat oltve; A Lopas. Ne lopj !(II.M.20,15) Megsem beszelhetunk itt egyszeru lopasrol, mert minden
az embernek volt adva, hogy gondoskodjon rola. De a Kigyonak a szavai megteremtettek a
cselekedethez szukseges korulmenyt, es igy nem lopasrol beszelunk, hanem Isten elleni lazadasrol. Bar
az teny, hogy az Isten gondoskodo szeretete meg lett lopva, mert az Isten a tortentek ellenre is
gondoskodik az emberrol. Erdekes meglatast kaphatunk errol, ha osszhasonlitjuk az Edeni esetet a Job
esetevel. Ott is a Satan (Kigyo) vadol, ketsegbe vonja Istennek a tetteit. Az Uj-Szovetsegben ugyan azt
a Kigyot lathatjuk, aki mindig csak ketelkedest ebreszt, hazudik, de szeretni pedig nem tud. (Jn.844) (Lk.
10,18) Mindig mint az Istennek egy ellen-labasat latjuk, a Bibliankban. Ha tanulmanyozzuk az Iget,
akkor lepten-nyomon talalkozunk az Ellenszegulovel, es a kovetoivel. (V.M.30,8) Te azért térj meg, és hallgass
az Úr szavára, és teljesítsd minden parancsolatát, a melyeket én e mai napon parancsolok néked.

Nyissuk fel egy kicsit most az Igenek azt a kis reszet, amely megmutatja milyen osszefugges van az
Eden-kert fai, az Isten tiltasa, es a Bun-eset kozott. Azert csak egy kis reszet, mert az Isten Igeje olyan
gazdag mondanivaloval rendelkezik, hogy felelossegteljesen senki sem merne azt allitani, hogy mar
mindent kiaknazott. A konnyebb atlathatosag miatt szamozast, kiemelest, alahuzast es szinezest is
alkalmazzunk, valamint csoportositsuk abc rendben, ami a tortenes sorrendjet is hivatott jelolni. Talan
valaki, aki olvasssa, tovabb fogja gondolni ezeket az esemenyeket, es talan meg hasznara is lesznek
ezek a kijelolesek, amelyek persze valtoztathatoak, az olvaso latasa szerint. Aldja meg az Isten a
gondolatait, es tegye azt gyumolcsozove az ehes lelkek szamara.

A; I.M.2,9
9. 1. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, 2. tekintetre kedvest és eledelre jót, 3. az élet fáját
is, a kertnek közepette, 4. és a jó és gonosz tudásának fáját.
B; I.M.2,17
17. 1. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; 2. mert a mely napon ejéndel arról, 3. bizony
meghalsz.
I.M.3,1-4
1. A kígyó pedig...monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se
egyetek?
2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3. De annak ... mely a kertnek közepette van,... abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne
haljatok.
4. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
C; I.M.3,6
6. 1. És látá az asszony, 2. hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, 3. és kivánatos az a fa a
 5
bölcseségért: 4. szakaszta azért annak gyümölcséből, 5. és evék, 6. és ada vele levő férjének is, 7. és az
is evék.

Ha az irasmodot vagy a gondolkodasmodot vesszuk alapul balrol-jobbra, vagy jobbrol-balra, akkor

ki is tunik, hogya az elet faja mindig kozepen van. Balra esik a tekintetre kedves es eledelre jo, jobbra
pedig a jo es gonosz tudasanak faja. Jobbrol balra haladva is csak a szelek cserelodnek fel. A kozep
mindig ugyan az marad, mint egy valtozatlan-ul, valtoz-hatatlan-ul, vagy valtoztat-hatatlan-ul. Az is
kitunik, hogy az asszony szinte szorol-szora ugyanazokat a szavakat hasznalja, mint amelyeket az Isten
hasznalt, az Eden fainaka a teremtesekor, megjelolesukre. De az Elet fajat az asszony mar kizarja.
Ellenben a jo es gonosz tudasanak fajat egyszeruen csak ugy nevezi, hogy: kivánatos az a fa a
bölcseségért. A Kigyo pedig nem igazitja ki a “tevedest”, hiszen az a munkajanak kedvez. A kigyo
sem tevedesbol kerdezett rosszul, hanem a szandekos hazugsag fonalat kovetve logikusan allitja fel a
megtevesztes csapdajat az asszony szamara. Mivel a hazugsagnak a Kigyo a tulajdonosa, (Jn.8,44) ezert
pontosan tudja azt kezelni. A Kigyo tisztaba van azzal, hogy a hazugsag a megtevesztes eszkoze, es aki
azt a fonalat megfogja, az mintegy aldozat hozzaragad, es akkor mar a Kigyo ugy rangathatja, ahogyan
az neki tetszik Ekkorra mar a Kigyo, a szavai altal olyan “fenybe” helyezte a tiltott fat, hogy az
asszony a tiltott fan egyben latta mind a ket szelso oldali faknak az ertekeit. A tisztanlatasnak az
artatlansaga ekkorra mar teljesen osszeomlott az asszonyban. Mintegy eltunt a kek eg, felhok takartak
mindent, a vihar kitoresenek feltetelei keszen alltak. Es az asszony mar nem latott mast, csak azt a
gyumolcsot, amit most mar nem csak kivant, hanem a szerzesi-vagynak teretengedve magaenak akart
tudni. Osszemosodott elotte minden ami elonyos volt, es egykent jelenitettek meg az asszonyban a
vagyakozast, es a megszerzest a gyumolcs utan. Hanyszor halljuk ma is azt, hogy; az enyem leszel
barmi aron. Holott jol tudjuk a kovetkezmenyeket. Igy tortenik ez, ha jobbra vagy balra kiterunk, es
igy elferditjuk a Biblia Igazsagat, ami A Kozep. Akkor mindig a Lenyeg marad el, amit csak
kuszkodes kovet, elszakadas az Istentol, aminek pedig mindig beketlenseg a kovetkezmenye.
(Ezs.48,22). Nincs békesség, így szól az Úr, az istenteleneknek! Nyilvanvaloan az Eden-kertben nem beszelhetunk
jo oldalra, vagy rossz oldalra ultetett fakrol, de az biztos, hogy kozepen az Elet faja volt. Ha apedig
ehhez viszonyitunk, akkor bizony oldalakat fogunk kapni, megha azok helyzete (ertsd; tavolsaga), nem
is szabalyos. De a biztosan kozepen levo fa lesz a viszonyitasi alap. Ahogyan azt az Isten mondja is
mint utolsokent a Bibliaban, mintegy megerositve az elsot. (Jelenesek 2,7)...A győzedelmesnek enni adok az élet
fájáról, a mely az Isten paradicsomának közepette van.

Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. (Pred.3,1)

Ige “nelkuli” misszio, es a hit bizonyossaga a bizonytalansagban. A latrok nem maguk valasztottak
ezt a halalnemet, sot a halalt sem, es azt, hogy melyik oldalara keruljenek a megfeszitett Jezus
Krisztusnak, mivel Krisztus keresztje volt a kozepen ott, a Golgotan. De ott fent, az adott
kenyszerhelyzetukben megis mindketten tudtak hozni egy szabad dontest, mivel a szabadakaratuk nem
volt kiszegezheto formaban. Eszerint valasztottak is. Elet, vagy Halal. Lám elődbe adtam ma néked az életet
és a jót: a halált és a gonoszt. (V.M.30.15) A ket halalra itelt eloszzorre talalkozott szemelyesen Krisztussal, a
Halalban az Elettel, es a szavaik altal megnyilva “cselekedetukbol” kiderult, mivel mozogni nem
tudtak, hogy milyenis a szivuk allapota. Mi is, mint akik mind halalra vagyunk itelve Krisztus, a
Mennyei Vedelem, az Orok Elet Haza nelkul, sot meg mozgasterunk is van, nekunk mennyivel inkabb
oda kell figyelni arra, hogy mit mondunk. Mert tudjuk, hogy a szonak teremto ereje van. A szo letre
hozza azt a kozeget koztunk es korulottnnk, amit es ahogyan beszelunk. (Péld. 18,21) Élet és halál van a nyelv
hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. Aztan csak csodalkozva nezunk, hogy; hat ez
igy nem szep; en ezt nem igy akartam; nem ilyenre, stb.. De akkora mar arat kell fizetni erte. A
kimondott szo, ami kulonbozo elethelyzeteket teremtett, es azoknak a kiigazitasa mar nem is olyan
 6
egyszeru, vagy lehetetlen, es foleg nem fajdalom mentes. Ekkor lathatjuk azt, hogy minden olyan
kusza korulottunk, es keptelenek vagyunk tisztanlatni, -mint a bunesetnel- megtalalni a fonal helyes
veget, hogy felgombolyitsuk. Valahol, valamelyik szakaszat megfogjuk ugyan, es elkezdunk dolgozni
rajta a sajat magunk erejeben, es okossagaban bizva. De aztan eleg hamar kiderulhet, hogy csak
megnagyobba tettuk a kuszasagot. A kilataslansagot noveltuk. Az Istent, vagyis a kiutat keptelenek
vagyunk latni az elottunk tornyosulo megoldatlan homalyos eletunktol. De a “Vagyok Aki Vagyok”
mindig mindenutt ott van, mindaddig amig az eletunk tart itt ebben a vilagban. Szeretettel nyujtja a
segito megtarto kezet Krisztus altal, es akkor nekunk adatik a lehetoseg arra, hogy a szivunk melyen
lakozo “jo”szerint hozzuk meg az elet-utunkat meghatarozo dontest. (Mt.12,35) A jó ember az ő szívének jó
kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. Mindketten
odafertek volna Jezus Krisztus melle a keresztre, hiszen Krisztus az egesz Vilag Bunet magara vette.
De ezt, csak az egyik valasztotta, aki azonosult Krisztussal ott a kereszten, a Keresztben. Igy ebben az
ertelemben az ujjaszuletett lator lett az elso, akire igaz lett a megirt Ige fizikalisan is: (Galata 2,20)
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben
élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.. Aki ezzel elete eddigi
legnagyobb, leg-felelossegteljes-ebb, es a legszebb donteset hozta meg. Mindketten valasztottak.
Eletre vagy Halalra.
Lukacs 23,39-43
39. A felfüggesztett
gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg
magadat, minket is!
40. Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41. És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük (Bunvallas) ez pedig semmi méltatlan
dolgot nem cselekedett. (Felismeres)
42. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban ! (szokeveny vagy
tanitvany?)
43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. (Jexus semmi olyan kijelentest nem
tett, ami szemben allna a Biblia ertelmezesevl.) Mert ahol Jezus van, ott van az Eden

Ott a Golgota hegyen egy valodi Ige nelkuli missziot tar elenk a Bibliank. Nem sok szo hallatszott,
de ami elhangzott, abban is megmento hatalom volt. Maguk a cselekedetek pedig szinte eltre keltek ott
a halalt hozo kereszten. Vagyis a keresztrefeszites esemenyei szinte hallhatoan beszeltek a tomeghez,
es beszeltek a ket megfeszitett latorhoz is. Azt csak kevesek tudtak, hogy maga az Elo Ige lett
megfeszitve. ...de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve. (2Tim.2,9)
A katonak is a tomeghez tartoztak, ami a keresztrefeszitest illeti, de nekik az esemenyen valo reszvetel
“kotelezo” volt, mert mint katonak, parancsot teljesitettek. De lehetett kozottuk olyan, vagy olyanok is,
akik bantak a torteneseket, es hogy azt kell tenni, vagyis a parancsot teljesiteni; Megolni Jezust .
Ezeknek az embereknek mar ott mozoghatott a megertes es a felismeres a szivuk melyeben, ami akkor
erosodott bizonyossaga, amikor Jezus meghalt a kereszten. (Mk.15,39) Látván pedig a százados, a ki vele
átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! Ezeket a tenyeket
ha figyelembe vesszuk, akkor ugy lathatjuk, hogy micsoda megkonnyebbulest kaphatott azoknak a
lelke, mikor a megfeszitett Jezus Krisztus kimondta azt, hogy; (Lk.23,34) Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem
tudják mit cselekesznek. Es valoban igy volt, mert nem tudhattak, de ott a Golgota hegyen megerthettek
csakugy, mint a lator. Ezek az emberek a szivukben valaszolva az Istennek, Aki ott megszolitotta oket,
mar nem ugy mehettek el, mint ahogy odamentek; remeny kelt a szivukben (Mt.2,12) ...vissza ne menjenek,
más úton térének vissza hazájokba. Az Ige az mindig megszolitja az embert, megha szotlanul is, beszelve a
szivvel, de ott mindig valaszt kell adni. Orizzen meg bennunket az Isten attol, hogy itelkezessel
elalljuk azoknak az utjat, akik Krisztushoz akarnak menni, meg ha elotte karomoltak, bantottak is Jezus
Krisztust, es mi ennek ful es szemtanui voltunk. (Mk.10,14). Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda
nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
 7
Szepen kirajzolodik a latornak a felismerese es a bunvallasa. Latszik, hogy a latornak Istenfelelem volt
a sziveben, vagy csak visszakoltozott az bele, ott, a kereszten. Persze valamilyen buncselekmeny
juttathatta oda az akkori torvenyek szerint. Abbol meg az latszik, hogy az Istent hihette, de a torveny
megtartasa, illetve megszegese sem tartotta vissza a tettenek az elkovetesetol. Ami nyilvanvaloan egy
masik embertarsa ellen iranyulhatott. Megszegve ezzel az alaptorvenyeket: Ne lopj! Ne kivand! Ne olj!
A felebarat szeretetere vonatkozo torveny mar Mozes koraban sem volt ismeretlen. Persze amikor mi
vagyunk abban a helyzetben, amikor szuksegunk van a felebarati szeretetre, konyoruletre, akkor azt el
is varjuk, hogy ugylegyen. De amikor nekunk kell gyakorolni a konyoruletet es felebarati szeretetet,
akkor mar nem biztos, hogy olyan egyertelmu, es konnyu, hogy azt kell tenni. (III.M.19,18) Bosszúálló ne
légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr. Amikor
Jezust megkerdeztek; (Mt.22,36-40) Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd
az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és nagy parancsolat. A második pedig
hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény es a profetak.
Ennelfogva a tanitvanyok, akik kesobb az apostoli leveleket irtak, csak a Jezustol tanultak szerint
tanitottak a felebarati szeretetrol, az Isten tosvenyenek a betolteserol. (Róm.13,10) A szeretet nem illeti
gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet. (Gal. 5,14) Mert az egész törvény ez egy ígében
teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk,
Istennek ereje (I.Kor.1,18)

Az elmelkedes vegefele vessunk ossze ket helyszint osszehasonlitasul. Az egyik, a buneset

helyszine, az Eden-kert. A masik pedig a Golgota hegy, a keresztrefeszites szintere. Az evezredeken
ativelo tavolsag problemajat maga az Isten oldja fel az Elet-fajaval.
Az Elet-Konyve a kezunkben lehet ahanyszor csak akarjuk, es olvashatjuk is ameddig eltet
bennunket az Isten. Nekunk mar sokkal tobb tudasunk van Istenrol, mint az a latroknak valaha is
lehetett. Pontosan azert, mert nekunk van Bibliank, es Krisztus mennybemenetele ota itt van a
megigert Szent Lelek is. Mi mar nem csak hallomasbol, szajrol-szajra, hallhatjuk az Isten Szavat,
hanem a kezunk ugyeben is ott lehet barmikor. A valasztas ujra csak a mienk: elunk vele, vagy nem?
De azt ne felejtsuk el, ahogyan ott az Eden-kertben szamonkerte az Isten az embert, ugy minket is
szamon fog kerni. Mint mar tudjuk, hogy eloszor csak figyelmeztette az embert, hogy a jo es gonosz
tudasanak fajarol ne egyen. Azert tehette, mert a szabad akaraton alapulo valasztasi-dontesi kepesseg
ott volt az emberben. Hat ilyen alapon kerheti tolunk is szamon azt, hogy hogyan banunk a
Bibliankkal, a Szo-val, a mulo eletunk idejeben. A latroknak nem allt rendelkezesre sok ido. Nem
mehettek haza, ragodni a hallottakon es makacskodni a dontessel; valasztani kellet, Egyszer es
veglegesen. Ha a latrok helyebe kenyszerulnenk lenni, vajon melyiknek a kereszt-fajat valasztanank?
A tekintetre kedvest és eledelre jót, vagy inkabb a jó és gonosz tudásának fáját. Lám elődbe adtam ma
néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt. (V.M.30.15) Kulon-kulon valasztottak, mindegyiknek jutott egy. Az
egyik, amelyik a jo es gonosz tudasanak fajanal maradt, azt tovabbra is csak mint ellenszegulot,
lazadot latjuk. Bar a latortarsa altal is figyelmeztetve lett, tovabbra is csak dacolt az Istennel.
Fugalmazhatunk ugy is, hogy; lazadt Isten ellen. A masik, amelyik a tekintetre kedves es eledelre jot
valasztotta, annak tulajdonkeppen ketto lett az egybol, mert Krisztus azonnal magamelle fogadta. Ahol
Jezus Krisztus van, ott van a Paradocsom is. Krisztus Igerete szerint meg ma ott lett Vele. Pedig
Krisztus keresztjenek a ketoldalra kinyulo kereszt-faja Krisztus odaszegezett kezevel, mindket oldalt
hivta, es varta. Oda, Kozepre. Krisztus nem zar ki senkit Onmagabol, aki vagyakozik Vele lenni. Nem
azert jott! (Jn.3,17) Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy
megtartassék a világ általa. Ez a lator helyzete egy kepet tarhat elenk, amelyiken latjuk, hogy felvette a
sajat keresztjet, es maradektalanul hordozta azt. Nekunk, akik azt mondjuk, hogy Krisztussal egyutt
 8
megfeszittettem, nekunk a kereszt sulya sokszor tul nagy, tul nehez, tul erdes, sorolhatnank meg. Meg
ha hatra nezunk a keresztunk cipelese kozben, szinte szantast lathatunk magunk mogott, amit a
keresztunk lelogo vege okoz, vagy eppen a kersztfa log le a foldre, es az karistolja a foldet. Ha a
megfeszittetes valodi, akkor nem lehet csak odaszegezve a fel kezunk, vagy csk az egyik labunk, es igy
santikalva hordozzuk a keresztunket. Lathatunk olyat is, akik csak nevetnek a keresztet hordozokon,
mert nekik nincs, csak mondjak. Ezert sokkal gyorsabban mozoghatnak, de foleg a nyelvukkel, mint
mi, akik hordozzuk azt, talan ertuk is. Ha kell imaban, de ha kell, akkor aldozatot vallalva is,
felebaratkent lehajolva es felemelve? (Lk.10,34)...És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén
azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki. Vagy inkabb
csak maradjunk meg elmeleti sikon, a magunk eszeben, bolcsessegeben bizva? Valasszunk!
A- tekintetre kedves-t és eledelre jó-t,(?) Ez az egy mondat osszefoglalhatja az egesz keresztyeni
magatartasunkat. Otthon? Templomban? Ne bontsuk most ezt ki jobban, mert aki alazattal es oszinte
bizalommal meg tud allni az Isten elott, annak ez a kis rovid mondat beszelni fog, es erteni fogja, Azon
egyszeru oknal fogva, hogy ezek Iztennek a zsavai a kezdetekbol. De ma is valtozatlanok.
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. (Pred.19,21)
Ezert most fejezzuk itt be az elmelkedest, es talan egyszer meg folytathatjuk is, ha az Isten is
jonaklatja.. Kivanom, hogy szolgaljanak aldasul es epulesul a leirt szavak.

Hogyha pedig rossznak látjátok azt, hogy szolgáljatok az Úrnak: válaszszatok magatoknak még ma, a
kit szolgáljatok;...én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk.
...Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat,...! (Jozs.24,15-16)
9