DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel.

84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata

==========================================================================

Mellébeszélés a vörös iszapos milliárdosokért

A Kolontári vörös iszap ömlés miatt általam a Fővárosi Bíróság előtt indított peres eljárásokban az első
tárgyalásra mellékletben látható idéző végzés szerint 2011. április 19-én kerül sor.

Előzménye ezeknek a peres eljárásoknak az volt, hogy a Kolontári katasztrófát követő sikerdíjas
megbízási díjkikötéseket, és más egyéb ehhez hasonló haszonszerzésre irányuló ügyvédi tevékenységeket
részben tisztességtelennek, részben törvénytelennek tartottam.

Ezért döntöttem úgy hónapokkal ezelőtt, hogy a vörös iszap miatt károsultak tragédiáját nemzeti ügynek
tekintve munkadíj, sikerdíj és egyéb bármiféle rafinált díjkikötés nélkül is vállalom mindazon károsultaknak
kártérítési igényét bíróság előtt a MAL Zrt alperes ellen érvényesíteni, akiknek ingatlanát a vörös iszap
Devecseren, vagy Kolontáron nem érte el, de értékcsökkenése az ingatlanoknak ennek ellenére
bekövetkezett.

Az ügynek jogi megítélését mindenkor egyszerűnek tartottam és tartom most is azért, mert a kártérítési igény
jogalapjának alábbiak szerinti megjelölése a keresetlevélben nem teszi lehetővé a MAL Zrt alperesnek a
„Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.” védekezési lehetőségét:

„Jogi alapját követelésünknek a Polgári Törvénykönyv – 1959. évi IV. tv. – alábbi rendelkezése adják:

100. §: „ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”
Ehhez fűzött Kommentárból:
„A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi
rendeltetésének megfelelően. Nyilvánvaló tehát, hogy a tulajdonjogból eredő használati és birtoklási
jogosítvány nem eredményezheti mások jogainak csorbítását, vagyis e jogokat is mások jogaival összhangban
kell gyakorolni.
A törvény a zavar és veszélyeztető magatartásokat nem sorolja fel, nem definiálja. Ilyen magatartás
lehet például a zajos tevékenység, az egészségtelen fertőző helyezet előidézése, az állatok tisztántartásának
elmulasztása, különböző környezetvédelembe ütköző hatások előidézése, vagy éppen, a mások építkezésével
előidézett hátrányos helyzet.”

345. § 1. bek: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézet elő, , amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi
környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.”
Ehhez fűzött Kommentárból:
„Az elháríthatatlanság a joggyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjére és
a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége.”
„A fentiekben ismertetett szabályok irányadók arra a károkozóra is, akinek tevékenysége ugyan nem
feltétlenül minősül veszélyes üzemnek, de az emberi környezetet veszélyezteti. (így például szennyező
anyagokat bocsát ki.)”

Ezeknek a jogi alapoknak alkalmazhatósága miatt nem értettem soha azt, hogy a más ügyvédek által indított
pereknek eddigi tárgyalásain miként vetődhetett fel elsődleges perbeli problémaként az, hogy a MAL Zrt
„veszélyes üzemű” tevékenységet végez-e, vagy sem. Ugyanis az általam fenti jogi alapok megjelölésével
indított kártérítési peres eljárásban csak az vizsgálandó, hogy kidőlt falazatú tározó kinek a tulajdonában
van, illetve a vörös iszap az emberi környezetet veszélyezteti, vagy sem. Az pedig, hogy a tározónak
építésére volt-e megfelelő engedély, illetve mely hatóságnak milyen gyakran kellett volna ott ellenőrzést
végezni, vagy egyéb mulasztások közrehatottak-e vagy sem, az igény érvényesítését nem befolyásolhatja.

Ellenben a per jogi alapja elterelésének céljára az április 6-án készült az LMP-s Jávor Benedek
főszerkesztőségével jelzett jelentésnek alábbi összefoglalója érthetővé teszi a félrevezetés célját:
2
 3
Már a cím utáni „Kolontári vörösiszap-balesetet” első szavak is furcsák számomra azért, mert a baleset
szót sérülést, vagy halált, illetve anyagi kárt okozó szerencsétlenségre használjuk az értelmező szótár szerint,
míg a tragédia szót pedig gyászos, megrendítő eseménynél alkalmazza a magyar nyelv.

10 ember halálát, és sok ezer ember anyagi megsemmisülését eredményező eseményről pedig illik a
katasztrófa szót használni a szótár szerinti „nagyarányú szerencsétlenség”-re utalva.

Tovább vizsgálva az Összefoglalót, annak 7 alcíme közül 5 alcím nem utal személyekre, míg az 5. helyen a
„hatóság”, majd a 7. helyen a „hatóságok és a kormányzati illetékesek” szavakkal a „baleset” lehetséges
okaként konkrét hatósági személyeket jelöl meg az irat úgy, hogy

a tározót üzemeltető, annak falazatát a balesetet megelőzően magasító, majd az így magasított falazatú
tározót színültig megtöltő ajkai alumínium gyár tevékenységének irányítóit, vagy a MAL Zrt tulajdonosait
nemhogy az alcímek, de még az apró betűs szövegnél sem említi meg a Jávor Benedek által főszerkesztett
Összefoglalója a jelentésnek.

Egyfajta fogalmazási bravúr az, ahogy például az első, a „privatizáció körülményeit” alcím után következő
szöveg a tulajdonosokra, vagy az üzemeltetőkre utaló szót elkerülte az alábbiak szerint:

„az ajkai alumíniumgyárhoz a környezetvédelmi kötelezettségekre való tekintettel mélyen áron alul
jutott a vevő, ugyanakkor ezeket a kötelezettségeket nem konkretizálták kellőképpen a privatizációs
szerződésben, és a végrehajtás ellenőrzése is hézagos volt, ráadásul a hatóságok többszöri
halasztásra is lehetőséget adtak.”

Magyarra fordítva tehát az összefoglaló készítője ezáltal azt közli, hogy az ingatlannak jelenlegi
tulajdonosai is tudták azt, hogy a tényleges árnak töredékéért – szerintem 1 %-ért – arra hivatkozással
juthattak az ajkai alumíniumgyárhoz, hogy a kedvezmény fejében környezetvédelmi kötelezettségek
teljesítését kellett vállalniuk,

majd azt közli, hogy a vételi kedvezménynek okot adó környezetvédelmi kötelezettségeket konkretizálták a
vételi – privatizációs – szerződésben, de nem kellőképpen,

majd azt követően, hogy a fentiek szerint mindenki számára nyilvánvalóan színlelt környezetvédelmi
kötelezettséget csak azért írtak a vételi szerződésbe, hogy a „mélyen áron aluli” – szerintem
tényleges érték 1 %-ért – vételt valahogy igazolják

azt közli, hogy a vételi szerződésbe foglalt színlelt környezetvédelmi kötelezettség ellenőrzése hézagos volt,

és végül a „ráadásul” szóval hangsúlyozzák azt az összefoglalóban, hogy azért is felelősek a hatóságok,
mert a mélyen áron alul megszerzett gyár vezetőinek többszöri halasztási kérelmének helyt adtak.

Ilyen módon szerintem kétféle okból szoktak érvelni. Vagy akkor, ha a humoristaként nevettetni
akarnak, vagy akkor, ha kihasználva a másik kiszolgáltatott helyzetét tesztelik tűrőképességét arra
nézve, hogy az szó nélkül mit hajlandó még elviselni.

------------------------------------

Az olyan olvasó pedig aki ad magára valamint, ha ilyen első alcímhez tartozó érvelést olvas bárkitől, már a
második alcímhez tartozót sem olvassa el. Hiszen azért, hogy értelmi képességét ennyire semmibe vevő
embertől származó hazug mondatokkal tovább pazarolja drága idejét bárki, ahhoz rövid az élet.
 4
És egyébként is bizonyítottá vált már az első alcímhez tartozó mondat alapján is az, hogy a MAL
Zrt tulajdonosai érdekében történik minden. Az is, ha más ügyvédek által indított peres eljárásban az
elsődleges probléma a veszélyes üzemű felelősség körében történő vizsgálat eredménye, és az is, ha akár az
MTA bevonásával és a tudományosság igényével készítenek jelentést.

Hiszen nem létezik a MAL Zrt tulajdonosainak „védelme” érdekében olyan tudományos értekezés, melyet a
fentiekben idézett „Összefoglaló” szintjén a MAL Zrt tulajdonosaihoz dörgölőző politikusok és nem
politikusok ne magyaráznának meg előbb-utóbb azt sugallva, hogy a

Kolontári vörös iszap katasztrófáért is a „Gyuszi sofőr” a felelős.

--------------------------------

Azt pedig jó lenne tudni, hogy a Kormány különböző tisztviselői által már többször ígért, Magyar Állam
által MAL Zrt ellen indított kártérítési peres eljárás tárgyalására a bíróság mely időpontra tűzött ki tárgyalási
időpontot.

Csak azt ne mondják, hogy még azért nem adták le a keresetlevelet, mert a fentiekben részben
ismertetett Jávor Benedek féle jelentésre vártak…

Valamint azt is jó lenne tudni, hogy kinek tűnt fel a MAL Zrt Cg 01-10-045091 cégszámú cégkivonatának
jelenleg hatályos alábbi adatai alapján megállapítható változás:

13/207. Dr. Tolnay Lajos igazgatósági tag (vezető tisztségviselő) (an.: Bota Mária)
8220 Balatonalmádi, Budatava utca 1.
Adóazonosító jel: 8298542967
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2010/02/22
Jogviszony vége: 2013/06/30
A változás időpontja: 2010/02/22
Bejegyezés kelte: 2010/03/19
Hatályos: 2010/02/22 ...

13/208. Petrusz Béla igazgatósági tag (vezető tisztségviselő) (an.: Uhlárik Erzsébet)
8000 Székesfehérvár, Rekop utca 9.
Adóazonosító jel: 8276223060
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2010/02/22
Jogviszony vége: 2013/06/30
A változás időpontja: 2010/02/22
Bejegyezés kelte: 2010/03/19
Hatályos: 2010/02/22 ...

13/211. Dr. Bakonyi Árpád igazgatósági tag (vezető tisztségviselő) (an.: Aczél Zita)
8220 Balatonalmádi, Budatava utca 1.
Adóazonosító jel: 8277152469
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2010/10/11
Jogviszony vége: 2013/06/30
A változás időpontja: 2010/10/11
Bejegyezés kelte: 2010/10/25
Hatályos: 2010/10/11 ...

13/212. Dr. Bakonyi Zoltán cégvezető (an.: Wache Mária)

8220 Balatonalmádi, Budatava utca 1.
Adóazonosító jel: 8385311203
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2010/02/22
Jogviszony vége: 2013/06/30
A változás időpontja: 2010/10/11
Bejegyezés kelte: 2010/10/25
Hatályos: 2010/10/11 ...
 5

Hiszen 2008. április 30-án ugyanezek a cégadatok még az alábbiak szerint ugy voltak
nyilvántartásban, hogy Dr. Tolnay Lajos vezető tisztségviselőnek – tulajdonos – lakóhelyeként
budapesti lakóhely volt feltüntetve, míg ezt követően a cégnyilvántartás szerint Dr. Bakonyi Árpád és
Dr. Bakonyi Zoltán közös balatonalmádi ingatlanába költözött.

----------------------------------

13/135. dr. Tolnay Lajos (an.: Bota Mária)

1026 Budapest, Kelemen L. u. 10.
vezető tisztségviselő
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2004. július 1.
Jogviszony vége: 2008. június 30.
Hatályos: 2004. június 30. - ... [*]

13/136. Petrusz Béla (an.: Uhlárik Erzsébet)

8000 Székesfehérvár, Rekop u. 9.
vezető tisztségviselő
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2004. július 1.
Jogviszony vége: 2008. június 30.
Hatályos: 2004. június 30. - ... [*]

13/137. dr. Bakonyi Árpád (an.: Aczél Zita)

8220 Balatonalmádi, Budatava u. 1.
vezető tisztségviselő
A képviselet módja: önálló
Jogviszony kezdete: 2004. július 1.
Jogviszony vége: 2008. június 30.
Hatályos: 2004. június 30. - 2005. március 31. [*]

-----------------------------------

Ahhoz képest, hogy dr. Tolnay Lajost hazánk 10 leggazdagabb embereként tartják számon több milliárd
forint vagyonnal, furcsállom, hogy II. kerületi lakását elhagyva dr. Bakonyi Zoltán és dr. Bakonyi Árpád
lakásába 2010-ben költözött.

Attól eltekintve, hogy Jávor Benedek munkásságát tapasztalva biztos meg tudná magyarázni ezt a
változást is az általa főszerkesztett vörös iszap „baleset” jelentés „Összefoglaló”-jának megfelelő
színvonalon.

Siófokon 2011. április 11. napján.

Léhmann György

=========================================

Egyébként pedig mivel a mellékelt idéző végzés szerinti április 19-én ½ 10 órakor
tartandó tárgyalás a Fővárosi Bíróságon nyilvános, ügyfelem hozzájárulásával
szívesen vesszük az ott megjelenő hallgatóságot.