Csíkos Csaba

Szegedi Tudományegyetem
BTK Neveléstudományi Intézet
Előadásvázlat

A problémaalapú tanulás értelmezése

Módszerek

Feladatok

A matematikai gondolkodás fejlesztésének
lehetőségei a problémaalapú tanulás módszerével

Hazai és nemzetközi példák

Ez lenne a vázlat, ha nem hinnék a témában, amiről

beszélni fogok.
Előadásvázlat

A problémaalapú tanulás értelmezése

Módszerek

Feladatok

A matematikai gondolkodás fejlesztésének
lehetőségei a problémaalapú tanulás módszerével

Hazai és nemzetközi példák

Ez lenne a vázlat, ha nem hinnék a témában, amiről

beszélni fogok.
 Melyik sportágra jellemző a következő
ábra?
Sebesség

Idő
Hogyan változik a golflabda sebessége, amíg
a csodálatos ütés nyomán a levegőben
száll?

Készítsünk egy idő-sebesség grafikont a válaszunk illusztrálására!

Asztalitenisz-házibajnokság

Te szervezed az asztalitenisz-házibajnokságot.

Hét versenyző indul.

Csak egyéni mérkőzések vannak.

Mindenki mindenkivel egyszer mérkőzik.

Négy pingpongasztal van a tornateremben.

Egy mérkőzés legfeljebb fél óráig tart.

Az első meccs délután egy órakor kezdődik.

Hogyan szerveznéd meg a versenyt, hogy az a lehető

legrövidebb ideig tartson? Készíts egy posztert, amelyen
minden szükséges információ rajta van a versenyzők
számára!
Mintázat az Alhambrából

Hogyan tudnád szavakkal leírni ezt a mintázatot egy

olyan embernek, aki nem látja azt?
Hogyan néz ki egy mozaiklap ebben a mintázatban?
Hogyan tudnád szavakkal leírni?
Hogyan mérnéd…

egy folyó „kanyargósságát”?
A matematikai gondolkodás mely
területeihez tartoznak az iménti feladatok?

A matematikatudomány szerinti területekhez nehéz
őket besorolni.

Az ilyen feladatok megoldása során nagyon gyakran

kerülnek elő a következő oktatás-módszertani
problémák :

A tanulói kezdeményezés elismerése és bátorítása

Sokféle megoldási módszer és eredmény elfogadása

Csoportmunka
Csoportmunka
Többféle megoldás
Tanulói kezdeményezés
Az a célom, hogy minden
tanuló egyre inkább éles
elméjű, kedves, önmagát
elemző és empatikus
legyen. A te esetedben
megelégszem azzal, ha
csöndben maradsz.
A problémaalapú tanulás hatékonysága

Iskolakultúra folyóirat, 2010. decemberi tematikus
száma

Filip Dochy és mtsai 43 kutatást összegezve azt
találták, hogy:

készségek és képességek területén jelentős fejlődés

ismeretek terén jelentős negatív hatás

John Hattie kutatásában 41 kutatás alapján 0,06-os
hatásméret adódott.
Hogyan értékeljük a problémaalapú
tanulással megszerzett tudást?

A PISA 2006 vizsgálat egy természettudományi
feladata

Helyes válaszok aránya: 66,73% (OECD-átlag),
71,69% (magyar eredmény)
Helyes válaszok aránya: 35,57 % (OECD-átlag),
27,19% (magyar eredmény)
Hogyan valósítsuk meg a gyakorlatban?

Két fontos tényező:

Oktatási módszerek

Feladatok

Feladat Alkalmazott módszer

„Hagyományos” „Problémaalapú”
„Hagyományos” [egyértelmű] ?
„Problémaalapú” ? OK
„Hagyományos” feladat
Egy
Thisirodaházban
is the sign inezaalift
felirat található
at an a liftben:
office block:

This A
liftlift
can14carry up toszállíthat.
embert
14 people

In the morning
A reggeli rush, 269 people
csúcsforgalomban want to
269 ember gofelmenni
akar up in this
a lift.
How
lifttel.many
Hány times must itférnek
csoportban go up?
be a liftbe ezek az emberek?
 Négyféle oktatás-módszertani hozzáállás
(ld. Rocard-jelentés)
A. A tanár frontális módszerrel bemutatja a megoldást – a gyerekek (szerencsés
esetben) figyelnek, és nagy részük követni képes a tanári bemutatást és
magyarázatot.
B. A tanulók megpróbálják önállóan megoldani a feladatot, miközben a tanár
kérdésekkel segíteni próbál.
C. A szokásos, gyakran sablonosnak tekinthető megoldás mellett a tanár
kérdésekkel igyekszik rávezetni a tanulókat arra, hogy a feladat feltételeinek
megváltoztatásával, a sablonos megoldásmenet helyett javasolt új
megközelítésmóddal többféle gondolatmenetnek és megoldásnak van
létjogosultsága. A tanulók önálló kérdésfeltevésre és aktivitásra ösztönzése a
problémaalapú tanulás irányába tett jelentős lépésként értékelhető.
D. A tanár néhány adatot, esetleg fényképet, videofilmet mutat be, amelyekben
megjelennek a feladatban szereplő fogalmak és mennyiségek. A tanulók feladata
ezek után kérdéseket megfogalmazni az adott problématérben, majd a saját
maguknak feltett kérdéseket szisztematikusan elemezni, a megoldást pedig
ellenőrizni.
Hogyan lehet „elrontani” egy feladatot, amely egyébként
alkalmas a problémaalapú tanulás segítésére?

Te szervezed az asztalitenisz-házibajnokságot.

Hét versenyző indul.

Csak egyéni mérkőzések vannak.

Mindenki mindenkivel egyszer mérkőzik.

Jelöljük a játékosokat A, B, C, D, E, F és G betűkkel.

Folytasd a megkezdett sort, hogy minden mérkőzés
szerepeljen!
A–B B–C …
A–C B–D …
… …

Négy pingpongasztal van a tornateremben.

Egy mérkőzés legfeljebb fél óráig tart.

Az első meccs délután egy órakor kezdődik.

Folytasd a következő posztert, amely a mérkőzéseket

mutatja! Vigyázz: egy játékos egyszerre nem játszhat
két asztalnál! Nem kell a táblázat minden sorát és
oszlopát kitöltened!

Időpont 1. asztal 2. asztal 3. asztal 4. asztal

13:00 A-B
13:30
14:00
14:30
Mi tehát a problémaalapú tanulás?

Oktatási módszer? (Miért nem hívjuk akkor
problémaalapú tanításnak?)

Válogatott feladatok fölhasználása? (Az imént láttuk,
hogy nem a feladat jellemzői döntőek.)

Újfajta célkitűzés? (Kinek a célkitűzése? A gyereké? A
tanáré? A szülőké? A politikusoké?)

Egyfajta tanulói tevékenység? (Ki irányítja a tanulók
tevékenységeit?)

EGYIK SEM A NÉGY KÖZÜL, ÉS MÉGIS MINDEGYIK
Egy lehetséges definíció

A problémaalapú tanulás egy olyan oktatási
megközelítésmód, amelyben a tanulói gondolkodás
fejlesztését sajátos problémák köré szerveződő
tevékenységek szervezésével segítjük elő.

Sajátos probléma: intranszparens, gyakran több
lehetséges megoldáshoz vezető, egy részük hatékonyan
használható csoportmunkában.
Problémaalapú vagy kutatásalapú?

Eredeti: inquiry-based learning és problem-based
learning

A két fogalom viszonya és lehetséges magyar
fordításaik.

Erdélyi barátaink ötlete: kíváncsiságvezérelt tanulás

Az Európai Unió nagy összegű pályázatokkal
támogatja az IBL elterjedését.

Ezek egyike a PRIMAS, amely konzorciumnak tagja a
Szegedi Tudományegyetem is.
A PRIMAS résztvevői

http://www.primas-project.eu/en/index.do
Kutatás és disszemináció

Milyen tényezők hátráltatják a kutatásalapú tanulás
elterjedését?

Módszertani felkészültség hiánya

Megfelelő feladatgyűjtemény hiánya

Időhiány

Társadalmi-oktatáspolitikai tényezők
Mit javaslunk az iskolai gyakorlat
számára?
Összegzés

A problémaalapú tanulás értelmezése

Módszerek

Feladatok

A matematikai gondolkodás fejlesztésének
lehetőségei a problémaalapú tanulás módszerével

Hazai és nemzetközi példák
Köszönöm a figyelmet!

www.staff.u-szeged.hu/~csikoscs