ELÕSZÓ

„A fenntarthatóság az ember jelen szükségleteinek kielégítése, a környezeti és

természeti erõforrások a jövõ generációk számára történõ megõrzésével egyidejûleg”.
(Világ Tudományos Akadémiáinak nyilatkozata, Tokió 2000)

Világszerte a fenntarthatatlan fejlõdés figyelmeztetõ jelei mutatkoznak, olyanok,

mint a környezetben felhalmozódó mérgezõ anyagok, a nem megfelelõ élelmiszerbiz-
tonság okozta egészségi kockázatok, fajok sokaságának kipusztulása, az éghajlat
változása és még sorolhatnánk…

Cselekedni kell! Sürgõsen! 1

Cél a környezet minõségének megõrzése és az erõforrások fenntartható használa-
ta, utódaink életminõségének biztosítása. Az ökológiai gazdálkodás (biogazdálko-
dás) az ökológiai tényezõk összehangolásával e célokat szolgálja, s egyben hozzá-
járul egy élhetõ környezet kialakításához és biztonságos, egészséges élelmiszert nyújt
az emberiség számára.

Elterjesztése hazánkban, Európában sõt az egész világon szükséges lenne,

perspektívát adna az emberiség fennmaradásához.

DR. KOHL ÁGNES

 A BIOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA A VILÁGON, A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának
adatai a 2. ábrán láthatóak.
AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2. ábra: A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát
felmutató országának adatai (2007)
A biogazdálkodás abban jelentõsen különbözik minden más gazdálkodási
módtól (integrált, alternatív, extenzív stb.), hogy elõírásrendszere pontos jogsza-
bályokon nyugszik mindenfelé a világon, amelyek - bár a részletekben vannak
eltérések - egymással összhangban állnak. Ennek bizonyítéka, hogy számos
magyar biogazda egy idõben, azonos területeken képes megfelelni az EU, Svájc
és az USA elõírásainak.
Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul egy élhetõ környezet kialakításához, amely
utódaink túlélését is szolgálja és minden kétséget kizáróan biztonságos és egészséges
2 élelmiszert ad az emberiségnek. 3
2007-ben a világon mintegy 30 millió hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást.
A terület jelenlegi nagyságához képest többet mondanak azok a tendenciák,
amelyek jellemzik ennek a gazdálkodási módnak a terjedését.
A piacban és termelésben meghatározó Európai Közösségben a mintegy 5 ezer
ökológiai gazdaság száma 1985-tõl 2007-ig 180 ezerre növekedett, az általuk
mûvelt terület nagysága pedig ezen idõszak alatt 125 ezer hektárról 6,8 millió hektár-
ra emelkedett (1.ábra).
1. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban 1985-2007

6 803 024
8 000 000 200 000
Terület(ha)
6 260 553
5 853 910
180 000 Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic
5 690 882

7 000 000
Agriculture 2008.
160 000
4 792 381

6 000 000 Magyarország az Európai Unió tagja, ezért a Közösségen belüli változások a
4 442 875

140 000 részünkre a meghatározók. Nézzük ezeket a változási irányokat.

3 778 144

5 000 000
1. táblázat: Néhány ország, régió akcióprogramjának fõbb jellemzõi
3 364 264

120 000
3 130 000
2 575 000

4 000 000 100 000 Ország Program 2001 (%) Év / célzott arány
2 075 000

80 000 Belgium - Flandria Flamand mûködési terv 1,47 2010-re 10%

1 580 000

3 000 000
1 250 000

Németország Szövetségi ökológiai 3,2 2010-re 20%

60 000
gazdálkodási terv
875 000

2 000 000
700 000
510 000

40 000
375 000

Hollandia Terv 2001 - 2004 1,39 2010-re 10%

260 000
240 000
200 000
180 000
140 000
125 000

1 000 000
20 000 Norvégia Mûködési terv a biogazdálkodás Cca 2,5 2009-re 10%
fejlesztésére 2000
0 0
Finnország akcióterv 2000 - 2010 Cca 5,5 15%
85

87

89

91

93

95

97

99

01

03

05

07
19

19

19

19

19

19

19

19

20

20

20

20

Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Csehország ökológiai akcióterv 2,85 2010-re 01%
Agriculture 2008.
Ehhez képest Magyarországon csak nagyvonalakban és szóban van ökológiai Akció
Az ökológiai gazdálkodás nemzetgazdaságon belüli szerepérõl az összes Terv amolyan „muszáj” módon, mert az EU így kívánja.
mezõgazdasági területhez viszonyított aránya nyújt tájékoztatást, a világon a Az akciótervek 4-5 évvel ezelõtt készültek, és bár idõarányosan nem teljesültek
legmagasabb értéket a kis Liechtenstein mutatja fel, de rajta kívül a mindenhol a célkitûzések, jelzik, hogy milyen robbanásszerû fejlõdés elõtt áll az
legkimagaslóbb aránnyal az EU eminens tagállamai dicsekedhetnek. ökológiai szektor.
 Természetesen a közakaratot megjelenítõ tervek mellett a fejlõdést a fogyasztók erõteljesen csökkent a számuk, és míg 2004-ben 400 körülien vágtak bele az
igényei is táplálják; 2007-ben sok EU tagországban két számjegyû volt a biotermék ökológiai mezõgazdálkodásba, addig 2007-ben már harmincan se.
fogyasztás növekedése egyetlen év alatt. Ez nagy kár, mert a környezõ országok az újonnan az EU csatlakozók, a déli félte-
Magyarországon is 2004-ig jelentõsen növekedett az ökológiai gazdálkodók ke országai és Ázsia elrohan mellettünk, szûkítve az értékesítési lehetõségeket, ezzel
száma és az általuk mûvelt területek nagysága, amely tendencia sajnos megtört, és együtt az esetlegesen átállni kívánó gazdaságok megélhetési perspektíváit.
2005 óta folyamatosan csökken a magyar bio terület. A pontos adatokat a 2. táblázat CZELLER GÁBOR, DR. ROSZÍK PÉTER AT. AL
és a 3. ábra mutatja.
2. táblázat: Magyarország ellenõrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek
alakulása 1998-2007
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Ellenõrzött 21501 35979 53649 79178 103700 116535 133009 128576 122765 120098
4 terület (ha) 5
Vállalkozá 330 333 495 764 1117 1 272 1610 1551 1294 1251
sok száma

Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.. éves jelentés 2007, kiegészítve
más ellenõrzõ szervezetek adataival
3. ábra: Magyarország ellenõrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek
változása 1998-2007

Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. éves jelentés 2007, kiegészítve
más ellenõrzõ szervezetek adataival

Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó utolsó kormányhatározat szerint

(2253/1999 (X. 7.)) 2006-ra a magyar biogazdálkodás területének el kellett volna
érnie a 300 ezer hektárt, ezzel szemben valahol 120 ezer hektár körül járhatunk.
Ebben elsõsorban (szinte kizárólag) a támogatási rendszer a „ludas”. Korábban is
volt fluktuáció, és számosan hagytak fel a biogazdálkodással, de 1995-tõl 2004-ig
mindig nagyobb volt az új terület, mint a kiesõ. Most azzal, hogy 2004-tõl a biogaz-
dálkodásba újonnan belépõ gazdák nem kaphatnak támogatást („nincs rá forrás”)
 A BIOÉLELMISZEREK FOGYASZTÓKAT SZOLGÁLÓ
ÉLELMISZERBIZTONSÁGI TÖBBLETEI
Manapság gyakran alkalmazzák a „bio”, illetve az „öko” jelzõt az élelmiszerekhez,
a napi használati tárgyakhoz, vegyipari cikkekhez, a szórakoztató elektronika eszkö-
zeihez kapcsolva azok készítõi, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják
értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára ezek a jelzõk pozitív
üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (=bio) folyamatainak, illet-
ve a környezet (=öko) érdekeinek figyelembevételével készült, vagy használatával azt
védik.
Gyakran a „bio”, „öko” szócska reklámfogás, hiszen ahol a jelölés feltételei nem
6 szabályozottak, ott a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen
mást takarhatnak ezek a jelzõk, mint amit a fogyasztók mögéje képzelnek.
Egészen más a helyzet a mezõgazdasági (növényi, állati) alapanyagok, a belõlük
készült élelmiszerek és takarmányok esetében. Rájuk nézve az EU-ban, Svájcban, az
USA-ban és máshol is közel azonos tartalmú jogszabályok írják elõ, hogy milyen
követelmények betartása esetén lehet a termék ökológiai („öko”) = biológiai („bio”)
jelölésû. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelõk között kizárt a félreértés, és
azt is, hogy szabálysértést (sõt bûncselekményt) követnek el mindazok, akik a jelölést
nem az elõírásoknak megfelelõen és ellenõrzési rendszerben elõállított termékre alkal-
mazzák.
A „bio” megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazai jogszabályok az
„ökológiai” szó használatát írják elõ. Az EU országok zömében saját nyelvükön
ugyancsak ezeket a szinonim kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko, eco stb.)
alkalmazzák, az azonos értelmû „organic” mellett. A jogszabályok - az EU-ban a
Tanács 834/2007 és a Bizottság 889/2008 rendeletei a meghatározóak - azonban
nem csak a termék elõállítási szabályokat írják elõ, hanem a termelés folyamatainak
kötelezõ ellenõrzését is, amelynek a célja, hogy a tévedéseket, csalásokat ki lehessen
szûrni, megakadályozva a fogyasztók megtévesztését. Természetesen a hatékony
ellenõrzés nem csak a fogyasztókat, hanem az elõírásokat becsületesen betartó
termelõket is védi a csalók tisztességtelen magatartásával szemben. Az ellenõrzés alap-
ján és a fogyasztók érdekeit nem sértõ megállapítások esetében kiállított minõségi
tanúsítvány (igazolás) hatalmazza fel a termelõt, feldolgozót, forgalmazót, hogy a
tanúsítványokon feltüntetett termékek, termékcsoportok esetében alkalmazzák az
ökológiai jelölést. Az ilyen igazolást felmutatni nem tudó termelõ, forgalmazó terméke
nem lehet bio az EU jog értelmében.
A biotermékeknél az ellenõrzések alapján kiállított minõsítõ tanúsítványok végig
kísérik a biotermék útját a teljes termékpályán, amely jelentõsen megnehezíti az illegá-
lis termékcseréket, az éves átfogó ellenõrzések kiszûrik a szavatossági idõn túl tárolt
készletek nagy részét. A termelõtõl a feldolgozón át a kereskedõig kiépített ellenõrzé-
si-tanúsítási lánc pedig lehetõvé teszi, hogy megtalálhatók legyenek azok a tételek,
amelyek esetleg szennyezhetik az élelmiszereket. Az évenként legalább egyszer elvég-
zett átfogó ellenõrzések alkalmasak arra, hogy az ellenõrzést végzõk
meggyõzõdjenek egyebek mellett arról, hogy:
- a bio növénytermesztésben nem használtak tiltott anyagokat, így
mûtrágyákat, növényvédõszereket, génmódosított (GM) növényeket és GM
származékokat stb.;
- a gyûjtött növények gyûjtése nem természetromboló, az ökológiai egyen-
súlyt nem felbillentõ, a gyûjtési terület nem szennyezett;
- a biogomba termesztésnél a termesztõközeg bio és/vagy természetes
környezetbõl származó anyagokból álló, és legfeljebb a bio
növényvédelemben engedélyezett anyagokkal kezelt;
- bio állattartásban az állatokat „állatságosan” -biológiai sajátosságainak,
igényeinek viselkedési szokásainak stb. tartják-e: csoportosan, nem kötötten,
nem ketrecben stb.;
- a bio méhészetet úgy helyezték el, hogy csak bio vagy természetes társulás 7
növényeirõl gyûjthessenek nektárt, pollent, és hogy a méhek kezelése csak
természetes, nem kockázatos anyagokra (illóolajak, szerves savak, gyógynö-
vények, homeopátia) épüljön;
- a bio halastavi haltartásban a víz nem szennyezõdik, a halakat bio
takarmányon tartják és legalább a takarmányszükségletük fele a halastó
természetes hozamából származik, továbbá az egészségügyi eljárásokban
kerülik az antibiotikumok, a kémia szerek alkalmazását, inkább gyógynövé-
nyekkel, homeopátiával, ásványi anyagokkal kezelnek;
- a bio élelmiszer-feldolgozásban, bio borászatban az alapanyagok biogaz-
dálkodásból származnak-e, hogy nem keveredik-e a biotermék a nem bioval,
hogy nem tesznek-e kockázatos anyagokat (tartósítószereket, állományjavító-
kat, ízfokozókat, szintetikus ízesítõket, színezõket, GMO származékokat
stb.) az élelmiszerekbe, hogy nem téveszti-e meg a címke a fogyasztókat stb.
- kereskedelemben, hogy csak a valóban biotermék kerüljön bioként a
fogyasztók elé.
Az évenként egyszeri ellenõrzés esetenként ritka lehet, ilyen esetekben
lehetõség van az ellenõrzések sûrítésére is.
Az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre is maradéktalanul érvé-
nyesek az élelmiszerekre vonatkozó hatályos elõírások, egyetlen eset sem ismert,
ahol ezeken „enyhítenének” a biotermék „kedvéért”.
A bio élelmiszerek azzal is többet érnek amibõl több van bennük - ezek az
élelmiszerek hasznos összetevõi, és azzal is amibõl kevesebb - ezek az élelmi-
szert szennyezõ idegen anyagok.
A hasznos összetevõk meglétét a fogyasztók elterjedt vélekedésén túl számos
tudományos közlemény is rögzíti, közülük számos az EU által hivatalosan
támogatott, nemzetközi kutatói együttmûködés eredménye.
A legáltalánosabban a következõ beltartalmi változásokra számíthatnak a
biotermék fogyasztók:
 A feldolgozott bio élelmiszereknél - ugyancsak az alkalmazási tilalmak miatt - figyel-
Bio és konvencionális termények értékes beltartalmi men kívül hagyható kockázati források a következõk:
összetevõinek összehasonlítása - tartósítószerek,
- ízfokozók,

Woese et al. 1995

Velimirov & Müller

Boum & Prescott

Tauscher et al.

Sundrum 2007
Heaton 2001
Worthing-ton

Affsa 2003
- szintetikus ízesítõk, színezékek,

Hirt et al.;
Összehasonlított

2003
1998

2002

2003
paraméterek - szintetikus állományjavítók,
- egyebek.
Ásvá nyi anya gok
Általánosságban is elmondható, hogy az alkalmazható adalék- és segédanyagok
Vita m inok fõként természetes eredetûek, illetve az élelmiszer-készítésben õsidõk óta használatosak.
A ma még alkalmazható adalékanyagok közül élelmiszer-biztonsági kockázatot
Fitove gyülete k
8 jelent a nátrium-nitrit (E 250) és a kálium-nitrát (E 252); az elhagyásuk azonban jelen-
leg valószínûleg még nagyobbat, a növényi eredetû (nem bio) adalékok (ilyen lehetett
9
Fe hérje-ta rta lom
volna a guar gumi), valamint a régen kijuttatott, de még most is jelen lévõ, és növények
Fe hérje-m inõsé g által felvehetõ perzisztens szennyezõk, továbbá a biogazdálkodást sértõ gondatlan
Te lítetle n zsírsa vak
jelenségek (vegyszer elsodródás, rossz takarítás, helytelen elkülönítés, termékek együtt
Biotermékekben nagyobb mennyiségben van jelen, mint a konvencionálisban
FORRÁS : T. Alföldi, J. Granado, E. Kieffer,
tárolása, stb.).
U. Kretzschmar, M. Morgner, U. Niggli, A. Biotermékek tendenciaszerûen nagyobb, mint a konvencionálisban
Schädeli, B. Speiser, F. Weibel, G. Wyss, W.
Schmidt, G. Schmidt : Quality and Safety Nincs eltérés
A biotermékek számos közlemény szerint kevesebb gombatoxint tartalmaznak,
of Organic Products Food systems
compared (Dossier N° 4). FiBL (Hrsg .),
Biotermékek kissé kedvezõtlenebb értékekkel rendelkeznek, mint a konvencionális
amely vélhetõleg a vetésváltásból és a harmonikus tápanyagellátásból származhat.
Dossier, 2006, 24 Pages, ISBN 978-3-
906081 -89-2 termékek Ismereteink szerint nincs eltérés a szennyezés kockázatában a bio és nem biotermé-
Forrás: Györéné Kiss Györgyi kek között, ahol nincs technológiabeli különbség: ilyenek a környezetbõl származó
Nézzük, hogyan állnak a biotermékek az élelmiszerben nem kívánatos ágensek szennyezõk (nehézfém, régi vegyszer maradványok stb.), fizikai, biológiai (pl. gyom-
tekintetében, összehasonlítva a szokványos (nem bio) termékekkel. A korábban mag), mikrobiológiai, csomagolóanyag, tisztító és fertõtlenítõszer eredetû szennyezõk
vázlatosan ismertetett szakmai elõírások is jelzik, a részletes elõírások pedig egyértel- esetei.
mûvé teszik, hogy az alkalmazható mezõgazdasági és feldolgozóipari eljárások közül Nézzük, hogy az EU élelmiszerbiztonsági riasztási esetek (RASFF) gyakorisága
kiszûrésre kerülnek a kiszûrhetõ és jelentõs kockázatot hordozó anyagok és eljárások, alapján, mit és miért kínál a biotermék. Az alábbi táblázatban az egyes élelmiszer-
vagyis a bioterméknél az élelmiszerbiztonság nem a felületes ismeretekre („jelenleg a biztonsági kockázati tényezõk találhatók - megjelölve, hogy a riasztási gyakoriság
tudomány nem ismer káros hatásokat”), nem a fogyasztó „vegyszertûrõ” képességére, szempontjából hányadik helyen állnak - valamint az, hogy a biotermékek miért bizo-
vagy várakozási idõkre esetleg korlátozott dózisokra épül. nyulnak biztonságosabbnak az adott kockázati okot tekintve.
Természetesen az ökológiai gazdálkodástól független, az élelmiszerbiztonságot
veszélyeztetõ jelenségek itt ugyanúgy elõfordulhatnak, mint a szokványos (nem bio)
élelmiszereknél (pl. megromlik a termék, fizikai, mikrobiológiai szennyezés történik, A kockázat okozója Riasztási Az elõny oka
romlik az állag stb.). gyakoriság
A mezõgazdasági alapanyagok esetében a bioterméknél a következõ élelmiszer- mikotoxin 1. vélhetõleg agrotechnikai
biztonságot veszélyeztetõ jelenségekkel - pont a technológiákból eredõen - gyakorlati- adalékanyag 2. a használat korlátozás a
lag nem kell számolni: GMO 5. a használat korlátozása
- növényvédõszer-maradék a terményekben, illegális alkalmazások 7. rendszeres ellenõrzés
- magas nitrit- nitrát szint a növényekben, gyógyszermaradványok 9. a használat korl átozása
- géntechnikailag módosított termékek jelenléte, növényvédõszer -maradék 11. a használat korlátozása
- géntechnikailag módosított szervezetek származékainak jelenléte, besugárzás 13. a használat korlátozás a
- antibiotikumok az állati termékekben, takarmányadalék 17. a használat korlátozás a
- hormonok az állati termékekben, szivacsos agysorvadás (BSE) 18. takarmányozási elõírás
- BSE-vel érintett állati termékek
- egyebek.
 Súlyos elõzmények irányították rá a figyelmet az élelmiszerbiztonság fontosságára
a közelmúltban. A korábbiakban is elõfordultak szórványosan, helyi, gyakran egypár
embert érintõ élelmiszereredetû problémák, a kockázat azonban számottevõen nõtt a
nagy élelmiszer vállalatok megjelenésével, hiszen gyakran, többszázezer embert, akár
más kontinenseken élõket is látnak el ma már sokféle táplálékkal. Sorakoznak az
esetek: GM rizs a rizsben, metilalkohol az üdítõben, antibiotikum (chloramfenicol stb.)
csirkehúsban, hormon a sertés- és marhahúsban, dioxin a sertés és baromfihúsban,
szivacsos agysorvadásban szenvedett marha húsa a tányérokon és így tovább. A
biotermelõk büszkén jelenthetik: a biotermékeket a körültekintõ szabályozás és a
szabályok betartása miatt ezek a szennyezések mind elkerülték!
DR. ROSZÍK PÉTER,
10 BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. BUDAPEST
NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETANALITIKAI
ÉS ÖKOTOXIKOLÓGIAI KOCKÁZATAI
A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a
környezetünkben maradnak. A környezetben mérhetõ felezési idejük (pl. DT50)
növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az
életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó
képes vagy perzisztens vegyületek - ahová a POP vegyületek (pl. DDTo)1 tartoznak -
ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában.
Környezetkémiai jellemzõk 11
A diagnózishoz a környezetanalitikai vizsgálatokon keresztül vezet az út. Ennek
során a környezeti mintákban mérhetõ szermaradékok kerülnek meghatározásra.
Találat esetén lényeges a szennyezés eredete és a kezelés idõpontja. A nyomozás
eléggé összetett feladat, például a kukorica gyomirtására használt atrazineo és társai
a talaj felsõ rétegében közepes gyorsasággal bomlanak, azonban bemosódás után,
az oxigén hiányában, a talajvízben ezek a vegyületek perzisztens módon
viselkednek.2 Kevesek elõtt ismert, hogy az atrazineo például nemcsak a Balaton
vizébõl mutatható ki, de mélyiszapja is tartalmazza azt. Egy hatóanyag szennyezõ
megjelenése szempontjából fontos a határértékkel (MRL) jellemezhetõ mennyisége,
amelyet behatárol a biológiai hatásának megnyilvánulása (vagyis megengedhetõ napi
bevitele: ADI).
Talajszennyezõk
A permetezõszerek kijuttatásakor a készítmény túlnyomó többsége célját tévesztve a
talajfelszínre kerül. Permetezés közben az UV sugárzás lebontó hatása a
legerõteljesebb. A talajra kerülõ hatóanyag erõteljesen kötõdhet a talajkolloidokhoz
(pl. 2,4-D), illetve a vízoldható vegyületek gyors vagy lassú ütemben a mélyebb
rétegekbe mosódhatnak. Az 1968-ban - a világon elsõként Magyarországon - betiltott
rovarölõ szernek, a DDTo-nek máig mérhetõ nyomai találhatók talajainkban (1. ábra).
A kilencvenes években a megyei növényvédelmi hálózat mintegy 800 minta
vizsgálatával azt mutatta ki, hogy hazai talajainkban a DDT/DDEo maradékainak
elõfordulása a leggyakoribb. Kis mennyiségben (100-200 ppb) a talajok fele
tartalmazza ezeket a szennyezõket. A talajok 20-30%-ából mutatható ki atrazineo
(<100 ppb) és 10-20%-ából 2,4-D. Ez utóbbi mennyisége elérheti a 200-600 ppb
értéket is. 1999 és 2002 között szántóterületeken végzett saját vizsgálataink a korábbi
tapasztalatokat alátámasztották: a talajminták 8-25%-ában fordult elõ atrazine.3
2005-2008 között fõként ökológiai mûvelésû területek vizsgálata során lényegesen
kisebb szennyezettséget találtunk. Azonban még itt is, a mért 250 minta mintegy 20-
30%-ából volt <100 ppb mennyiségben kimutatható a DDEo. Hasonló
koncentrációban mutatkozott a minták 5-15%-ában a 2000-ben kivont lindaneo (γ-
HCHo).4
 Vízszennyezõk
A kipermetezett szerek egy része elsodródva a felszíni vizekbe kerül, más része
közvetlenül a kezelés után nagy mennyiségû csapadék hatására a felszíni vizekbe
mosódhat, míg egy további része a talajokra kerülés után elindul a talajvíz felé. A
növényvédelmi hálózat 1994-2000 között mintegy kétezer felszíni vízmintát vizsgált
meg. Évenként változóan a minták 5-50%-ában talált szermaradékot. A leggyakoribb
felszíni vízszennyezõ az atrazineo (~100 ppt) volt, amit a minták 6%-ából mutattak ki.
Egy másik kukorica-gyomirtó, az acetochlor a minták 4%-ából került elõ. HCHo és
diazinon* rovarirtókat tartalmazott a minták 3%-a.5 2000 és 2004 között hatszáz
felszíni vízmintát mértünk meg. A minták 60%-a tartalmazott detektálható mennyiségû
hatóanyagot. Kiemelhetõ közülük a diazinon*, az atrazineo és az acetochlor. A hajda-
ni növényvédõszer-gyártók telephelyein észleltünk kiemelkedõ felszínivíz-
12
szennyezettséget. Balatonfûzfõn (Nitrokémia Ipartelepek) például az atrazineo és
acetochlor mennyisége az 1-10 ppb szintet is elérte. Másik, szintén kiemelkedõen
nagy pontszerû szennyezettséget az Észak-Magyarországi Vegyimûvek körzetében
találtunk.6 2006-2008 között 115, fõként ökológiai mûvelésû tábla víznyerõ helyét
vizsgáltuk. A minták 25-80%-ában volt diazinon* kimutatható (<50 ppt). A minták
közel felében atrazineo (<250 ppt) és trifluralin* (<50 ppt) hatóanyagokat mutattunk
ki. Egy 1998-ban elvégzett nyersvíz-/ivóvízvizsgálat szerint az atrazineo-, diazinon*-
és prometryneo-szennyezettség meghaladta azt a szintet, ami az elfogadható ivóvízmi-
nõség EU határértéke (100 ppt).7 A vízszennyezés leginkább a sérülékeny, parti
kavicsszûrésû vízbázisokat érintette, s közülük a váci Dunakanyar emelhetõ ki. 2002-
ben visszatértünk ezekre a területekre és acetochlor-szennyezettséget jegyeztünk fel.
Ismert környezeti kockázatú hatóanyag továbbá a glyphosate, melynek elõnyeként
szokás említeni csekély fennmaradó szermaradék-szintjét. Ez azonban valójában
inkább környezetanalitikai nehézséget, semmint elõnyt tükröz, mivel a hatóanyagot és
bomlástermékét - kiemelkedõ vízoldhatóságuk miatt - kémiai analízissel nehéz detektál-
ni, vagyis szermaradék azért nincs, mert nem tudjuk kimutatni.8
1. ábra: A DDTo termikus ködként való kijuttatása a hatvanas években
Környezetbiológiai jellemzõk
Az élõszervezetek által felvett vegyületek sorsa igen változatos lehet. Tekintélyes
részük detoxifikálódik, amely során a szervezet enzimrendszerei metabolizálják
ezeket, és vízoldhatóbb formájuk ürítésre kerül.9 Egy kisebb csoportjuk képes valamely
szövetben feldúsulni és ott hosszabb idõre raktározódni. Ezt nevezzük bioakkumulá-
ciónak. Azokat a bioakkumulációra hajlamos vegyületeket, amelyek a tápláléklánc
mentén fel is dúsulnak, a biomagnifikációra képes csoportba soroljuk.10
Bioakkumuláció
Növényvédõszer-hatóanyagok fõként lipidgazdag szövetekben gyarapodnak fel.
Közülük kiemelhetõk a zsírszövet, az emlõmirigy, a gonádok és a csontvelõ. A
rovarirtóként használt klórozott szénhidrogének (pl. DDTo, dieldrino, lindaneo stb.)
13
tartoznak ebbe a körbe.11 A feldúsulás helye és a krónikus hatások között könnyû
összefüggést találni. Nem véletlen, hogy az ilyen vegyületek a tejjel ürülnek. Az OÉTI
felmérései szerint az anyatejben még ma is jelentõs mennyiségû DDTo mutatható ki (a
tejzsírban 330 ppb), még ha mennyisége az utolsó tíz évben felére is csökkent.12
2000-ben került kivonásra az utolsó, bioakkumulációra hajlamos, tejjel ürülõ hatóa-
nyagunk, a lindaneo.
Biomagnifikáció
A tápláléklánci feldúsulás ez esetben nem néhányszorosára való növekedést jelent,
hanem nagyságrendekkel megnövekedett mennyiségeket. A hajdanán méhkímélõ
technológiákban alkalmazott camphechloro (= toxapheneo), pl. a fókák szervezetében
már milliószoros nagyságrendben van jelen, ha a vegyület(ek) tengervízbeli
mennyiségét tekintjük egységnyinek. Nyilvánvalóan az ilyen vegyületek a csúcsraga-
dozóknál okozzák a legnagyobb problémát. A DDTo kiterjedt alkalmazása miatt
hosszú idõre ezért tûntek el hazánkból a nagytestû ragadozó madarak. A vízi
üledékek DDTo-szennyezettsége miatt a folyami halak vizsgálata hazánkban még
mindig idõszerû kérdés.
Toxicitási jellemzõk
Egy vegyület toxikológiai jellemzéséhez kulcsadatok a koncentráció/dózis és a
kitettség. Utóbbi egyenes következménye a megmaradó képességnek. Betegséghez a
krónikus kitettség vezet. Ebben a tekintetben az ivóvíz-szennyezõk a
legveszélyesebbek, mivel velük (leválthatatlanságuk miatt) a krónikus kitettség állapota
valósul meg.
Akut toxicitás
Az akut toxicitás egy vegyület azonnali mérgezõ hatását mutatja. Minél kisebb egy
vegyület LC50 vagy LD50 értéke (a tesztállatok felének pusztulását kiváltó koncentráció
vagy dózis), annál balesetveszélyesebb. Az akut toxicitás mérésére modellállatfajokat
választunk. Ezeken belül van néhány hasonlóan reagáló csoport. Az emlõsök és
madarak általában nagyon hasonlatosan reagálnak hatóanyagokra. Rájuk, az ideg-
mérgekre (rovarölõ szerek) mutatott kifejezett érzékenység a jellemzõ. Ezek közül
 kitüntetett helyet foglalnak el a talajfertõtlenítõ szerek, a növényvédelem leginkább
balesetveszélyes hatóanyagai. A halakra és a vízi gerinctelen szervezetekre (pl. bolha-
rákok) a piretroidok jelentenek szélsõségesen nagy veszélyt.13 Paradox megoldás tehát a
hazai szúnyogirtásban is használt piretroidok köre. A balatoni halpusztulásokban
kulcsszerepet játszott a tó közeli piretroidhasználat (szúnyogirtás és növényvédelem).14-15
Csekély azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyeket hasznos gerincteleneken
(ragadozók, parazitoidok, gilisztafélék) kellõen megvizsgáltak, így kérdõjel kerül az
ún. integrált védelemre használt hatóanyagok egy része mellé, amely például egy
hatóanyag vízszennyezõ-képességével nem is kalkulál.
Krónikus toxicitás
A krónikus hatások szubletális dózisban és hosszú kitettség során mutatkoznak
14
meg. Felismerésük korántsem könnyû. Követõ és visszatekintõ tanulmányokat
igényelnek. Igen gyakori, hogy egy hatóanyag kivonását ennek a hatásnak a
felismerése váltja ki.
Mutagenitás. Amennyiben egy vegyület valamilyen úton az örökítõ rendszer
megváltozását váltja ki, azt mutagénnek nevezzük. Egy anyag lehet közvetlen (direkt)
mutagén, és lehet promutagén, amikor a vegyületbõl a szervezet enzimjei készítik el
az aktív változatot. A mutagenitás mérésére sokféle teszt szolgál, közülük az Ames-
tesztek csoportja a legszélesebb körûen használt.16 Míg tíz éve százharminc olyan
növényvédõszer-hatóanyagot használhatunk fel termelési célból, amely valamely
tesztrendszerben mutagénnek minõsíthetõ, az ilyen hatású hatóanyagok száma ma
már harminchoz közelít (2. ábra).17 Az örökítõ anyag megváltoztatása számos
következménnyel járhat. Gyakori, hogy végzetes betegségek kialakulását alapozza
mutagén hatóanyag darab
2. ábra: Mutagén
hatóanyagok a
150 növényvédelem
gyakorlatában
125
100
75
50
25
0
1999
Ügynöksége) kimutatásai egyetlen olyan hatóanyagot sem tartanak nyilván a
növényvédõ szerek között, amely emberen bizonyosan rákkeltõ. Sajnos azonban azt
is bizonyosan állítja ez az adatbázis, hogy a növényvédõ szerekkel közvetlenül dolgo-
zó emberek rosszindulatú megbetegedése (tüdõrák, leukémia, limfóma, mielóma stb.)
jelentõsebb. A tartós kitettség különösen jellemzõ a méregraktár-kezelõkre, a
permetezõ szerek bekeverését végzõkre és a védõfelszerelések nélkül permetezõkre.
Az elszennyezett ruha szerepe ezek közül kiemelkedõ. Hozzá kell azt is tennünk, hogy
az állatkísérletekben bizonyosan rákkeltõ hatóanyagok száma jelentõs.19 Ezeket a
vegyületeket éppen most vonja ki fokozatosan az EU a növénytermesztés gyakorlatá-
ból. A fejes saláta 2008-as hazai botrányában kulcsszerepet játszó chlorothalonil
például állatkísérletekben bizonyosan rákkeltõ. Az engedély nélkül használt gombaö-
lõ szerbõl a maximálisan elfogadott maradékérték (MRL) több mint kétszázszorosát
15
mérték a barcsi termelõ árujában. A még termelési célra használható állatkarcinogén
(IARC kód: 2B) hatóanyagok: 2,4-D, chlorothalonil és dichlorvos*. A dichlorvos*-ra
jellemzõ specialitás, hogy hosszú ideig - fõként Csongrád és Békés megyében - a
településekre szórták szúnyogirtás ürügyén.
Teratogenitás. A teratogenitásra jellemzõ a torzfejlõdést. Ez emlõsök esetében ez
még a méhen belüli fejlõdés idõszakában következik be. Enyhébb tünetei a hasadt
szájpad, a nyúlszáj vagy a bordák számának változása. Súlyos, sokszor halálos
tünete a nyitott gerincoszlop a születéskor. A teratogenitást ma meglehetõsen fajspeci-
fikus hatásként kezelik. Így az egy fajon teratogénnek bizonyult vegyület még nem
vonja feltétlenül maga után a tiltást. Több, nem rokon fajon tapasztalt torzképzõdés
viszont már súlyos figyelmeztetés.20 A még növényvédelmi célra felhasználható
teratogén hatóanyag a 2,4-D és a malathion*.
Hormonmoduláns hatás. A hormonmoduláns vegyületek a szexszteroidhormonok
(ösztrogén, tesztoszteron) területén okoznak általában agonista típusú hatásokat. A
legtöbb vegyület a receptorhelyet képes elfoglalni és azon jelet továbbítani. A hatóa-
nyagok közül kiemelkedõ a triazin-herbicidek hatása, amelyek közül az atrazineo -
igen csekély koncentrációban (100 ng/l) - a genetikailag hímnek született békák
hermafrodita fejlõdését képes kiváltani. A hazai felszíni vizeink legalább 10%-a
szennyezett olyan mértékben atrazineo hatóanyaggal, hogy az ebihalak hermafrodita
fejlõdése realitássá válik.21 A kétéltûek kiemelkedõ hormonális érzékenysége
valószínûleg összefüggésbe hozható azzal, hogy szinte minden fajuk veszélyeztetett
és így védett. A még a növényvédelemben felhasználható hormonmoduláns hatóa-
nyagok: 2,4-D, alachlor*, aldicarb, cypermethrin, malathion*, metiram és trifluralin*.

2001

2003

2004

2005

2006

2008
1998

2000

2002

2007

Immunmoduláns hatás. Az immunrendszer rendkívül plasztikusan reagál a

meg a mutagenitás. A még felhasználható jelentõsebb mutagén hatóanyagok: 2,4-D,
acetochlor, alachlor*, aldicarb, deltamethrin, dichlorvos*, dimethoate, folpet, malathion*
és trifluralin*.18
Karcinogenitás. A kémiai karcinogenezis modelljében általában több egymást
követõ, egymásra épülõ mutáción keresztül vezet az út. Ezért sokan közvetlen
kapcsolatot látnak a mutagenitás és karcinogenitás között. Tény, hogy még optimista
becslõk szerint is a mutagén vegyületek 60%-áról derül ki késõbb, hogy egyidejûleg
karcinogén is. Megnyugtató lehetne, hogy az IARC (a WHO Nemzetközi Rákkutatási
környezetünkre. Az immunrendszer több egyidejû paraméterének változása esetén
beszélünk immunsztatikus hatásról, ami a védekezõ rendszer kóros gyöngülését jelen-
ti, vagy felfokozott állapotáról, amelynek ismert formája az allergia.22 Az Egyesült Álla-
mok kukoricaövezetében, ahol az atrazineo ivóvízben való megjelenése súlyos gond,
ez idézi elõ a koraszülések számának növekedését, a születési súlyok csökkenését és
a csecsemõkori megbetegedések számának számottevõ emelkedését. Súlyosan gátolt-
nak találták a gyapotföldek (legjobban kemizált szántóföldi kultúra) körzetében élõ és
az eszkimó (az északi félteke „csúcsragadozói”) gyerekek immunrendszerét. A még
 felhasználható, jelentõs mértékben immunmoduláns hatóanyagok: 2,4-D, cypermeth- Jelmagyarázat:
1
A o-val jelölt hatóanyagok hazánkban nem használhatók növényvédelmi célra.
rin, dichlorvos* és dimethoate. 2
Székács A. és Darvas B. 269-277. old. In. Darvas B. és Székács A. (szerk.) (2006)
Mezõgazdasági ökotoxikológia. L'Harmattan, Budapest
A jelenlegi hatóanyagok megítélése 3
Oldal B. és mtsi (2006) Geoderma, 135: 163-178.
4
Székács A. és mtsi (2008) Környezetvédelem, 16 (6): 14-15.
A legsúlyosabb környezet-egészségügyi nehézségeket jelentõ nehézfémekre 5
Károly G. és mtsi (2001) Növényvédelem, 37: 539-545.
(arzén) és klórozott szénhidrogénekre (DDTo, dieldrino) épülõ növényvédelemi 6
Maloschik E. és mtsi (2007) Microchem. J., 85: 88-97.
eljárásokat a hetvenes évekig kivonták a gyakorlatból. Ennél tovább kellett várni 7
Kárpáti Z. és mtsi (1998) Egészségtudomány, 42: 143-152.
a higanytartalmú csávázók és néhány klórozott szénhidrogén esetében (camp-
8
Székács A. (2006) 109. old. In. 1.
9
Darvas B. (1990) Növényvédelem, 26: 49-63.
hechloro, lindaneo). Az atrazineo és körének kivonására pedig az EU tagországai 10
Darvas B. (2006) 294-303. old. In. 1.
közül az utolsóként kerítettünk sort. 11
Darvas B. (2000) Virágot Oikosnak. l'Harmattan, Budapest.
A tíz évvel ezelõtti hazai számbavétel során közel száz hatóanyag tiltását javasol-
12
Griff T. és mtsi (2007) http://efrira1.antsz.hu/oeti/kredit/tanfolyam20071002/4grifftamas.pdf
13
Csillik B. et al. (2000) Neurotoxicology, 21: 343-352.
16 tuk, azonban a felelõs hatóságok semmit sem tettek ebben az ügyben.23 Az Európai 14
Bálint T. et al. (1997) Ecotoxicology & Environmental Safety, 37: 17-23. 17
Unióhoz való csatlakozás után, közösségi nyomásra korszerûsítették a hazai hatóa- 15
Nemcsók J. et al. (1999) Acta Biologica Hungarica, 50: 161-173.
nyag-választékot. Jól érzékelteti ezt az engedélyezett hatóanyagok számának 16
Darvas B. (2006) 158-169. old. In. 1.
változása, amely az EU-csatlakozásig - pl. a skandináv országokhoz képest - az
17
Bokán K. és mtsi (2009) Növényvédelem (in press)
18
A *-gal jelzett hatóanyagok kivonásra kerültek, azonban a raktári készletek még felhasználhatók.
ökotoxikológiai kritikára érzéketlennek minõsíthetõ (3. ábra). Ma is akadnak olyan 19
Tompa A. és Darvas B. (2006) 190-196. old. In. 1.
korszerûtlen szemléletû szervezetek, melyek a jelenlegi EU-szigort - ami valamennyiünk 20
Darvas B. (2006) 224-227. old. In. 1.
egészsége érdekében üdvözlendõ - eltúlzott ütemûnek tartják, és gazdasági csoportér- 21
Darvas B. és mtsi (2006) 232-245. old. In. 1.
dekeik alapján akadályozni igyekeznek. Az élelmiszer ma bizalmi termék. Hazánknak
22
Institóris L. és Dési I. (2006) 254-262 old. In. 1.
23
Darvas B. (1999) 15-48. old. In. Polgár A. L. (szerk.) A biológiai növényvédelem és helyzete
választani kell aközött, hogy korszerû eszközökkel minõségi terméket állít elõ, amelyet Magyarországon. OMFB
a fizetõképes piacokon értékesíteni tud, vagy korszerûtlen eszközökkel dömpingárut 24
Darvas B. és Székács A. (2006) 278-287. old. In. 1.
termel, ami ma haszonnal nem adható el az EU piacain. E döntés jelentõs összetevõje
a felhasznált hatóanyagok köre és azok alkalmazási fegyelme. Hazánkban a fejes
saláta és a hajtatott primõrök területe az, ahol a szermaradék rendszeres gondokat
okoz.24

3. ábra: Magyarországon az utóbbi negyven évben felhasznált hatóanyagok száma

engedélyezett hatóanyag darab

350

300

250

200

150

100

50

0
1970

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2009
1975

DARVAS BÉLA, BOKÁN KATALIN, FEJES ÁGNES, MALOSCHIK ERIK, SZÉKÁCS ANDRÁS,
MTA NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓINTÉZETE
 1. táblázat. A talaj és a növények igénye
FENNTARTHATÓ TALAJMÛVELÉS A SZÁNTÓFÖLDI
Tényezõ Hatás a talajra Hatás a növényre
NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Lazultság Tömör talptól mentes állapot = Jó gyökerezés, kisebb klíma
folyamatos megújulás, kisebb klíma érzékenység
érzékenység
Lazult réteg Azonos a nedvesség tárolására Azonos a növény vízfelvételére
mélysége alkalmas mélységgel. Tömör, alkalmas mélységgel: 35 -45 cm jó, 28-
A „fenntarthatóság” koncepció alapja az ökológiai tényezõk összhangjának vízzáró réteg hiánya jó 34 cm megfelelõ, 18-20 cm (csak
megteremtése és megtartása (Jolánkai, 2001). A „fenntarthatóság” talajmûvelési vízbefogadást és vízhasznosulást kedvezõ idényben) felel meg, vagy
tesz lehetõvé alkalmatlan
nézõpontból a készletek hatékonyabb hasznosítása, a termesztési rendszerek és Morzsás szerkezet Kisebb ülepedési hajla m, jó Jó gyökerezés, kisebb klíma
a talaj-környezet közti harmónia létrehozása és fenntartása. A földmûvelés, hordképesség , kisebb klíma érzékenység
érzékenység
latinul (Cato) Agri cultura. A kultúra egyik jelentése mûvelt állapot. A kultiváció Optimális nedvesség Befogadás > veszteség = kisebb Esély a kedvezõ vízhasznosításra
(mûvelés) valamely munka rendszeres gyakorlása, végzése, folytatása, valamely mérleg klíma érzékenység
Felszínvédelem Megkímélt talaj, kisebb klíma Megkímélt talajban ellenállóbb növény
18 folyamat jobbítása, és fenntartása. Vagyis a mûveléssel jobb talaj minõséget érzékenység
19
lehet létrehozni, vagy fenntartani. Kedvezõ szénmérleg Talajba juttatás > veszteség = Jobb nedvesség körülmények, kisebb
kisebb klíma érzékenység klíma érzékenység
A fenntartó talajmûvelés Birkás M. (2001) szerint a növénytermesztés és a
környezetvédelem szempontjainak megfelelõ talajállapot megõrzése, és javítása A fenntarthatóságnak ellentmondó mûvelési szokások
kedvezõtlen fizikai változások esetén. A fenntartható talajmûvelés sajátossága A szélsõségessé vált klíma miatt, a termés biztonság megõrzése érdekében több,
az alkalmazkodás, vagyis a termõhelyi (beleértve a klímát) és ökonómiai feltéte- korábban biztosnak vélt mûvelési szokást célszerû átértékelni. Ezek a szokások a
lekhez igazodás. A másik fontos jellemzõ a kármegelõzés, mivel mind a fizikai, következõk:
biológiai, kémiai terhelés, mind a klímaérzékenység rövid és hosszú távon is A tarlók feketésre mûvelése. Amely korábban gondosságot sejtetett, napjainkban a
akadályozza a fenntarthatóság megvalósulását. A harmadik sajátosság a talajra figyelés elmulasztását jelenti, mivel a bolygatás, a nagy és lezáratlan felület víz-
fejlesztés, amely a talaj és a környezet minõségére, és a klímakár enyhítésére és szénvesztõvé válik a nyár folyamán (1. ábra). A bolygatott és takaratlan talajt a hõ-
egyaránt értendõ. és a zápor-stressz egyformán sújtja, benne a hasznos biológiai élet is hanyatlik.
1. ábra. A szénvesztés trendje 3 nyári hónap alatt (2007, bevitt szén: 2,9 t/ha)
A növények valós igénye
A klasszikus szakirodalomban a talajmûvelés célját a növények igényének 3,5
teljesítésében jelölték meg. A javaslatokat megvalósítók azonban gyakran

Szénveszteség t/ha 3 nyári hónap alatt

3
túlbecsülték, vagy alábecsülték ezt az igényt, és a következmények többnyire
kárt okoztak a talaj minõségében (mélyítés sekély termõréteg esetén, sekély 2,5
mûvelés tömörödött talajon, elporosítás stb.), ezért ezt a több évszázadot átfogó
idõszakot a növényközpontú mûvelés korának nevezzük. A talaj minõségére az 2

1975-2000 közti negyed században vetült nagyobb figyelem, így az idõszak a

1,5
talajközpontú mûvelés kora besorolást kapja. A globális klímaváltozás elsõ,
aggodalomra okot adó évétõl a mûvelésnek klímaközpontúvá kell válnia, mivel 1
feladata a talajminõség javításán keresztül a klíma eredetû veszteségek csökken-
0,5
tése (Birkás, 2009). A megkímélt szerkezetû, kedvezõ nedvesség forgalmú
talajon bármely növény követelése kisebb energiával, és minimális károsítással 0
érhetõ el (1. táblázat). Szántott Lazított Szántott, Lazított, Tárcsázott Mulcshagyóan
elmunkált elmunkált mûvelt
A termés biztonsága tehát nem a mûvelés mélységétõl vagy a beavatkozások
számától függ, hanem a mûvelés - minõség rontó, fenntartó, javító -
talajminõségre gyakorolt komplex hatásától. A nyári szántás kedveltsége. A tarlók felszántása aratás után minden évben
tipikus jelenség. A nyári, elmunkálatlan középmély- vagy mélyszántás kedvelõi a
rövidtávú siker (forgatás) érdekében nem csak az õszi vetések sikerét
veszélyeztetik, hanem talajuk nedvesség- és szénkészletét teszik kockára. Nem a
nyári szántás az alapvetõ hiba, hanem a szántás minõsége (szalonnás,
 összegyúrt), és a felszín sérülékenysége, amelyet a szántás jobb idõzítésével és a
felszín elmunkálásával meg lehetne elõzni.
A szalma eltávolítása energianyerési céllal. A talajok szerves szén-, és szervesanyag
tartalmának értéke a klímakár csökkentés kapcsán újólag napirenden van. 2008-ban
szénmérleg számítást végeztünk, példaként õszi búza elõvetemény után õszi
káposztarepce alá végzett talajmûvelésre. A búza szalma több termõhelyen 5, gyökér-
zete 2,5 t/ha mennyiséget tett ki, a széntartalom 2,0 és 1,0 t/ha-nak felelt meg. Ebbõl,
szénkímélõ mûvelés esetén 1,66-1,20 tonna maradt a talajban, szénvesztõ mûveléskor
hektáronként 0,7-1,12 tonna hiány keletkezett. Ha a gazdálkodó tüzelõanyagnak
adta el a szalmát, esetükben csak a gyökér- és tarlócsonk széntartalmával (0,62 t/ha)
számolhatunk. Szénkímélõ mûvelés esetén a mérleg kisebb (0,72-1,19), a szén
20 kiáramlását fokozó mûveléskor (ez a gyakoribb) jelentõsen több (3,1-3,5 t/ha) hiány
alakult. Vagyis a tarlómaradványokról való lemondás a szélsõséges klímára tekintettel
rossz döntés, mivel az egyéb szervesanyag utánpótlási források is korlátozottak.
Õszi mélyszántás felszínelmunkálás nélkül. Ez a szokás legutóbb a 2007. évi
aszályban vált rossz döntéssé. Az aszály korrekt megítéléséhez az elõzõ mûvelési
idényhez célszerû visszatekinteni (2. ábra). 2006. július és szeptember között az átlag-
nál több csapadék hullott, így, megszokásból sokan szántották fel a talajt ún. nem
szántható nedvességnél. A szalonnás hantok néhány hõségnap alatt kõkeményre
száradtak; elmunkálásra csupán a szántást követõ 5-10 órán belül lett volna esély. Az
így elrontott talajok egészen áprilisig nem áztak át annyira, hogy {egalább megfelelõ”
magágy minõséget elérhessenek. A tavaszi növények száraz, rögös talajba kerületek,
a végeredmény pedig közismert. Az elmunkálatlan szántás vízvesztesége július elsejé-
tõl októberig 131, áprilisig 180 mm-t tett ki (ez utóbbi akár három hónap csapadéká-
nak megfelelõ vízmennyiség).
2. ábra. Bolygatott talajok nedvességvesztesége (Hatvan, 2006. júl. - 2007. ápr.)
200 Csapadék:
180
Júl. 1-aug.15 júl. 1-aug. 15: 132 mm,
júl. 1-szept. 1: 151 mm,
160 Júl.1-szept.1 júl. 1-okt 1: 191 mm,
Nedvesség veszteség (mm)
Az adott idõszakban hullott 253 mm csapadék 30 %-a maradt a talaj 0-60 cm
rétegében, így kevésnek bizonyult a tenyészidei aszály leküzdéséhez. A szántott
és elmunkált talajban maradt nedvesség, valamint a vetéstõl hullott csapadék
legalább közepes termésszint elérését tette lehetõvé.
A fenntartható talajmûvelés megvalósítása
A fenntarthatóság feltételei: mulcshagyó tarlómûvelés, víz- és szénkímélõ, a talaj
állapotához alkalmazkodó alapozó mûvelés elmunkálással, és a talaj
szerkezetét kímélõ magágykészítés.
A mulcshagyó tarlómûvelés mind fontosabb célja a nedvesség megtartás mellett a
talaj vízbefogadó képességének növelése, mivel a nem bolygatott talaj erre alig alkal-
mas, biológiai tevékenységének pezsdítése, a talajba kevert tarlómaradványok feltárá- 21
sa. A takaróanyag funkciója sokrétû, vízkímélés, hõszabályozás (a nappali és éjsza-
kai talajhõmérséklet különbség csökkentése), és szerkezet védelem. Ez utóbbira a nyári
csapó esõk gyakorisága, a szerkezet rombolás megakadályozása miatt egyre
nagyobb szükség van.
A lazításos alapmûvelés célja a talaj vízbefogadó- és tároló képességének helyreál-
lítása. A szántásos alapmûvelés célja a szükséges forgatás; a talaj szántható állapotá-
ban el is munkálható. A kultivátoros alapmûvelés feladata a szerkezet kímélés és a
mulcshagyás, továbbá a tárcsatalp réteg átmunkálása. Tárcsás alapozó mûvelés akkor
okszerû, ha a talaj legalább 30 cm-ig kedvezõen lazult.
Jelentõs tartalékaink vannak ahhoz, hogy talajnedvesség- és szénkímélõ mûveléssel
hatásos klímakár csökkentést érjünk el a szántóföldeken. A fenntartható mûvelési irány-
elvei (Birkás, 2007) a következõk:
1. A talajállapot ismeret hozzájárul a valószínûsíthetõ klímakár - kicsi,
közepes, nagy - elõzetes felbecsüléséhez.
2. A kárcsökkentés fontos lépése a vízforgalmat akadályozó tömör rétegtõl
mentes talajállapot létrehozása vagy megtartása.
3. A tömör rétegeket a szükséges mélységig át kell lazítani, vízvesztõ felület
kiképzése nélkül.
4. Kis vízvesztõ felületet célszerû kialakítani bármely idõszakban (kivéve az

140 Júl.1-okt.1
júl 1-ápr. 1: 253 mm erózió veszélyeztette talajokat).
120 Júl. 1-ápr.1
5. Kímélni kell a talaj szerkezetét, bármely mûvelésnél és idényben.
100 6. A mulcshagyó mûvelés védõ hatását a nyári hõség és a heves esõk ellen
80
célszerû kihasználni.
60
7. A talaj felszínét aratás után hosszabb ideig érdemes takarni (védi a talaj
40
szerkezetét és nedvességét).
20
8. Szervesanyag (szén) kímélõ mûvelésre kell törekedni bármely idényben.
0
9. Alkalmazkodó (kármegelõzõ- és csökkentõ) alapozó mûvelési módszer
Bolygatatlan Mulcshagyó kult. Tárcsázás 14-16 Tárcsázás 14-16 Szántás 25-28 Szántás 26-32 (szántásos, lazításos) alkalmazása okszerû.
takaratlan 6-8 cm cm + elm cm cm+elm. cm
elmunkálatlan
10. A magágykészítés és vetés legyen vízkímélõ: egymenetes mód alkalmaz-
ható a 12-48 cm sortávolságú növényeknél; minél kisebb idõ eltérés
Nedvességmérleg (Szász és Tõkei, 1997 nyomán): E = (W0+P) - W, ahol: valósuljon meg a széles sorközû növényeknél.
E = az idõszak alatt elpárolgott vízmennyiség W0 = a talaj nedvességtartalma adott idõszak BIRKÁS MÁRTA - BOTTLIK LÁSZLÓ
elején, P = az idõszak alatt lehullott csapadék, W = a talaj nedvessége adott idõszak végén. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLÕ
 A BIOTERMÉKEK TÁPLÁLKOZÁSTANI, Fejessaláta, mg/kg Spenót, mg/kg
Ca Fe Ca Fe
TAKARMÁNYOZÁSI ELÕNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL 1962 a)
330 17,0 1.500 86
1988 b) 292 2,0 1.330 40
A MAKRO-, MEZO- ÉS MIKROELEM TARTALMÁRA 2005 c) 280 3,9 1.330 29
(84 %) (23 %) (88 %) (34 %)
Az igen káros iparszerû, intenzív mezõgazdaság környezet-romboló hatása
kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a Ezeknek az igen nagymértékû és megdöbbentõ leromlásoknak az ellensúlyo-
termények minõség-romlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a zását egyrészt közvetlenül az ökológiai gazdálkodás, pl. vetésforgós, szerves- és
hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely mésztrágyázási módszerei, a kiemelkedõen jó talajélet fenntartása, a kíméletes
legerõsebben a termõtalajon jelentkezik (pl. a savas esõk, a mûtrágyázás, a talajmûvelés biztosíthatja. Ennek igazolására ismertetem az ökológiai és a
szintetikus növényvédõszerek, a helyi savas kiüllepedések stb. hatására). hagyományos gazdálkodási módszerekkel termesztett hasonló zöldségfélék Ca-
Ennek a súlyosan károsító folyamatnak - Magyarország termõföldjeinek mintegy és Fe-beltartalmi adatait az 1995-97-es évekbõl (Frühwald Ferenc, 1998.):
22 23
60 %-át érintve - az egyik legfontosabb következménye az, hogy a termõtalajból ÖKOLÓGIAI, mg/kg HAGYOMÁNYOS, mg/kg
kimosódnak a létfontosságú ásványi anyagok, elsõsorban a kationok, pl. kalcium Ca Fe Ca Fe
(Ca) és több mikroelem, pl. a vas (Fe). Ezzel az itt termesztett növényekben is jelen- Paradicsom 600 53 50 (8 %) 3,2 (6 %)
tõs kation- és mikroelem-hiány alakul ki, amely így megjelenik az ezeket, ill. az ilyen Spenót 1.460 32 200 (14 %) 14,0 (44 %)
Káposzta 700 48 116 (17 %) 4,0 (8 %)
élelmiszereket fogyasztó emberekben, valamint a hobby- és haszonállatokban. Fejessaláta 616 30 100 (16 %) 3,0 (10 %)
A hazai lakosság egyre nagyobb részében és évtizedek óta növekvõ mértékben
jelentkezõ igen nagy egészség-romlás, az egyre emelkedõ hányadú életmód-hiányos- Mind a termelési módszerek, mind az idõ-tényezõ szerinti összehasonlítás világosan
ságok és - sok egyéb mellett - mindezek hátterében álló ellenállóképesség-csökkenés, bemutatja a példa-élelmiszerek napjainkban kialakult nagyarányú ásványianyag-
ill. allergia-növekedés jelentõs mértékben összefüggésben áll a fentebb leírt ásványia- hiányát, valamint a környezetgazdálkodás (öko-bio) révén az egyik megoldási
nyag-egyensúly felbomlásával, az ilyen alapanyagokból elõállított élelmiszerek feltûnõ lehetõséget is.
minõség-romlásával. Az élelmiszerekben általánosan jelentkezõ Ca-hiány - több más Azonban másrészt a napjainkat jellemzõ feszült és rohanó (ti. globalizálódó!)
tényezõvel együtt - jelentõsen hozzájárult a csontritkulás (az osteoporozis) betegségé- környezeti és táplálkozási hatások megkívánják, hogy a tudatos élelmiszer-fogyasztás
nek drámai megnövekedéséhez, az igazi népbetegség kialakulásához. Az orvosi körültekintõ megszervezése mellett - pl. a nagy bevásárló központok (plázák) helyett a
statisztikai adatok szerint a magyar népesség érintettsége az 1960-as években helyi piacok és a közvetlen kistermelõi (akár natúr paraszti vagy ellenõrzött bio) beszer-
mintegy 130 ezer évente regisztrált csontritkulásos beteg-számban mutatkozott meg, zések elõtérbe kerülésével stb. - egyre jobban támaszkodnunk kellene, meghatározott
míg 2005-ben ez a szám átlépte a 1,2 millió fõt. Ennek a közel 10-szeres emelkedés- mértékben, olyan természetes alapú bioélelmiszer alapanyagokra, amelyek hiteles
nek az egyik kiemelkedõ okozójaként a környezet, a termõtalaj tönkretételébõl bekö- minõsítéssel, valamint kipróbált összetételben és biológiai kötésû hatóanyagaival ki
vetkezett és az élelmiszerekben megjelenõ nagy Ca-hiány jelölhetõ meg, amelyeknek tudják tölteni az ásványi-, vitamin- és egyéb aktív-anyag igény-kielégítésében, ill. ellenál-
a hatását szinte minden család, kis- és nagy-közösség, sajnos egyre gyakrabban érzé- ló- és prevenciós-hatóképességben megmutatkozó hiányokat (….. mert a baj igen nagy!).
keli és jelentõs nehézségek között átéli. Szinte a saját kutatási eredményeim igazolását látom abban, hogy az igen nagy
Mindezen hatások bemutatására, az igen rosszirányú változások érzékeltetésére az számú nemzetközi és hazai kutatási publikáció elsõsorban a különleges és nagy haté-
elmúlt évtizedekben végzett és ezévben részben lezárt vizsgálataim adatai és kiértékelt konyságú, valamint kimagasló aktivitású szerves-anyagokon alapuló legújabb
eredményei szolgáltatnak alapot (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöl- készítményekben (fontos!: funkcionális élelmiszerekben) látja biztosíthatónak a
lõ; valamint Ökológia Egyesület - mint a Magyar Biokultúra Szövetség tagja). A megnövekedett ásványi-anyag és egyéb szükségletek kielégítését. Ilyen alapanyagnak
következõkben idézek néhány Ca- és Fe-adatot néhány kiemelt és naponta fogyasztott bizonyult a rendkívüli hatékonyságú és aktivitású mikroalga (Spiruléna és Chlorella),
zöldségféle több mint 40 év alatt bekövetkezett ásványianyag-elszegényedésébõl: valamint a különleges bio-minõsítésû és elõkészítésû gyógynövények (pl. kakukkfû,
Paradicsom, mg/kg Zöldpaprika, mg/kg zsálya, citromfû) és egyéb értékes növényi anyagok (pl. mate, zöld tea, bodza, guara-
Ca Fe Ca Fe na, stb.)
1962 a) 500 23,0 310 98 A ma tudatosan élni kívánó és elõre látó embereknek mindkét megoldással - ti. a
1988 b) 210 2,9 165 40 környezetirányú bioélelmiszerekkel, valamint az új típusú, szerves funkcionális élelmi-
2005 c) 90 2,7 140 40
(18 %) (12 %) (45 %) (41 %) szerekkel - egyre nagyobb mértékben kell megismerkednie, valamint a napi étrendjé-
Megjegyzés: a) = Tarján Róbert - Lindner Károly, b) = Bíró György - Lindner Károly c) = Radler Imre ben szükségszerûen és ésszerûen felhasználnia. DR. MÁRAI GÉZA
 MAGYAR MADÁRTANI
ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) több, mint 100 hazai környezet-

és természetvédõ szervezet közössége, fõ célja a természet egészének védelme és a Az 1974-ben alapított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
fenntartható fejlõdés elõsegítése. hazánk legnagyobb, 10 000 tagot számláló természetvédelmi civil szervezete.
A 20 éve mûködõ Szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen Célunk a madarak védelmén keresztül hozzájárulni az emberi életminõség és a
vannak és küzdenek természeti értékeink megóvásáért, a környezeti terhelések biológiai sokféleség megõrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együtt-
megelõzéséért. Nemzetközi mûködünk a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az álla-
24 szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai mi természetvédelem képviselõivel. Önkéntesek bevonásával természetvédelmi 25
hálózattal együttmûködve a Szövetség kutatásokat, védelmi akciókat hajtunk végre, ismeretterjesztõ elõadásokat,
hangsúlyos szerepet játszik Európa és a táborokat rendezünk, kiadványokat jelentetünk meg. Az MME nemzetközi
világ környezetvédelmi civil szinten elsõsorban a BirdLife International szervezetein keresztül képviselteti
összefogásaiban. magát, valamint tagja a Világ Természetvédelmi Uniónak (IUCN) is.
Elveinkben radikális szervezet
Tevékenységünk fõ területei:
vagyunk: a környezeti problémák
Fajvédelem. Szervezetünk kiemelt tevékenységi területe a gyakorlati fajvédelem,
okaira akarjuk ráirányítani a döntésho-
amelynek keretében az elmúlt évtizedekben a legjelentõsebb eredményeket tudta
zók és az állampolgárok figyelmét
felmutatni. A 2007-es év során is folytattuk eddigi programjainkat és több területen
közösségi akciókkal, hiteles szakmai
jelentõsebb fejlesztésekre kerülhetett sor. Az MME fajvédelmi tevékenysége elsõsor-
rendezvényekkel, megalapozott
tanulmányokkal és kiadványokkal, ban a madárfajok védelmére irányul, de foglalkozunk más állatcsoportok védelmével
célzott lobby-tevékenységgel. Nem is, mint pl. kétéltûek, hüllõk és nappali lepkék.
technikai vagy felszínes politikai Területvédelem és Élõhelyvédelem. A Fontos Madárélõhelyek (IBA-területek) háló-
megoldásokban hiszünk, hanem zata a madárvilág számára legfontosabb területeket foglalja magába. A
szükségét érezzük gondolkodásunk, területek kiválasztásának szakmai alapját a BirdLife International alkotta meg.
erkölcsünk és velük együtt termelési és Azt mondhatjuk, hogy az EU Madárvédelmi Irányelvében foglaltak tisztán
fogyasztási rendszerünk gyökeres átalakításának. szakmai szempontokat figyelembe vevõ, gyakorlati megvalósulása az IBA-
Kampányainkban kiemelkedõ figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak területek kijelölése, védelme, illetve a madárvilág helyzetében, a területek álla-
mérséklésére, a fenntarthatósági szempontok integrálására a szakpolitikákba, a potában zajló változások folyamatos lekövetése. Az MME, mint a BirdLife hazai
génmódosítás-mentes és természetbarát mezõgazdaság támogatására, a káros infra- tagszervezete, természetvédelmi stratégiája egyik alappilléreként kezeli az IBA-
struktúra és ipari beruházások elleni fellépésekre, a magukat zöldre festõ területeket. A sikeres munka érdekében az elmúlt években egy folyamatosan
környezetpusztító óriás cégek és bankok leleplezésére, a polgárok és kiemelten az ifjú- formálódó, szakmailag felkészült hálózatot hoztunk létre az MME
ság környezeti oktatására és nevelésére. munkatársaiból és önkénteseibõl.
A Fontos Madárélõhelyek rendszere adja a legtöbb EU-tagországban a Natura
AKTUÁLIS PROGRAMOK: WWW.MTVSZ.HU 2000 hálózat Különleges Madárvédelmi Területei kijelölésének, rendszeres értékelé-
TELEFON: 06-1/216-7297 sének szakmai alapját. A két rendszer tehát szoros összefüggésben van, amely
CÍM: 1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B tükrözõdik az MME tevékenységében is: a Natura 2000-rel és a Fontos
Madárélõhelyekkel kapcsolatos munkák 2005 májusától egy kézbe, az MME
IBA/Natura 2000 programvezetõjének irányítása alá kerültek.
Monitoring és Kutatás. A Monitoring Központ fõ feladata, hogy a hazai madárfajok állományáról naprakész
információval rendelkezzen és a változásokat folyamatosan nyomonkövesse.
 Ebbõl a célból a következõ programokat mûködtetjük: Mindennapi Madaraink
Monitoringja (MMM), Ritka és Telepesen fészkelõ madarak Monitoringja (RTM),
Kétéltûek- és hüllõk elterjedésének országos térképezése és monitorozása (KHTM),
Vonuló Vízimadár Monitoring (VM).
A Madárgyûrûzési Központ a hazai madárgyûrûzés szakmai szervezete. Az MME
tag madárgyûrûzõket az MME Gyûrûzõ és Vonuláskutató Szakosztálya tömöríti.
2007-ben 312 madárgyûrûzõt regisztrált a Madárgyûrûzési Központ.
2007-ben lezárult a 100 éves hazai madárgyûrûzési adatbank digitalizált adatbá-
zisának teljes körû, visszamenõleges ellenõrzése, így a Madárgyûrûzési Központ jelen-
leg 4,2 millió gyûrûzési és megkerülési adatot tart nyílván. A 2008-as év a
madárgyûrûzés centenáriumának jegyében telt, nagy számú népszerûsítõ akcióval.
26 Társadalmi Kapcsolatok. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
(MME) civil szervezeti feladata a természetvédelem ügyének minél hatékonyabb és
széleskörûbb képviselete. Ez a cél csakis partnerségben, a társadalom különbözõ
korosztályi- és érdekcsoportjaival együttmûködve érhetõ el. Ennek érdekében az
MME nagyrendezvényeket szervez: Fülemülék éjszakája, Európai
Madármegfigyelõ Napok, Tatai Vadlúd Sokadalom. Az érdeklõdõk számára
programokat mûködtetünk, mint a Csodálatos madarak program és a Madárbarát
kert program. Tagjaink számára kiadjuk a negyedévente megjelenõ Madártávlat
magazint. Aktív sajtókommunikációt folytatunk a madárvédelem és
természetvédelem aktuális kérdéseirõl és folyamatosan frissített honlapot
(www.mme.hu) tartunk fenn.
Madarász suli és Madarász ovi néven országos környezeti nevelési programot
koordinálunk és Budapesten Fõvárosi természetbúvár órák néven foglalkozásokat
tartunk nagyszámú óvodában és iskolában.
Kapcsolódási pontok a Magyar Biokultúra Szövetséggel:
A mindennapi madárvédelem népszerûsítésére indított programunk a Madárbarát kert
program. A résztvevõk vállalják, hogy saját környezetükben egyszerû madárvédelmi
tevékenységeket elvégeznek és ennek elismeréséül „Madárbarát kert” táblát kapnak.
Napjainkban mintegy 5000 regisztrált Madárbarát kert, óvoda, iskola, panel és
munkahely mûködik országszerte.
Szervezetünk fontos partnerének tekinti a gazdálkodókat. Több fajvédelmi
programunk keretében kiemelt feladatunk a gazdálkodókkal való együttmûködés.
Nélkülük elképzelhetetlen hazánkban a túzok, kék-vércse, szalakóta és sok más
veszélyeztetett faj védelme. A programok keretében foglalkozunk az agrár-
környezetvédelmi programokkal, javaslatokat dolgozunk ki, gazdálkodóknak tanácsot
adunk.
Hazánkban kiemelt jelentõsége van a madár- és természetvédelem szempontjából a
gyepterületek állapotának, így a gyepgazdálkodásnak és a megfelelõ legeltetéses
állattartásnak. Ezért is foglalkozik szervezetünk a „Pannon gyepek élõhely kezelése
Magyarországon” címû LIFE Nature projekt keretében a legjobb gyepkezelési gyakor-
latok tesztelésével és népszerûsítésével.
WWF MAGYARORSZÁG
A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.
1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedõ természetvédelmi
személyisége, többek között Sir Peter Scott - a híres sarkkutató fia,
továbbá Luc Hoffman, Aldous Huxley és néhány további neves
gondolkodó. A szervezet emblémaállata a Kínában õshonos, kihalás
szélén álló óriáspanda. Az eredetileg World Wildlife Fund néven
megalapított szervezet a veszélyeztetett fajok védelmére indított
programokat. A nyolcvanas években a WWF felismerte, hogy a
veszélyeztetõ tényezõk számának fokozódása miatt már nem elegendõ és nem is
lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni. Az élõhelyeken átfogó 27
programokra volt szükség, és a környezeti politika alakítása, valamint a társadalom
széles körû támogatása is fontos szemponttá vált. Ennek megfelelõen a név is idõköz-
ben Worldwide Fund for Nature-re változott a logó és a névrövidítés meghagyásával.
A WWF három fõ célkitûzése napjainkra a biológiai sokféleség megõrzése, a
környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erõforrások hosszú távon fenntart-
ható használatának elõsegítése. Ennek megfelelõen a WWF tevékenységeit azokra az
ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megõrzése szempontjából
különösen jelentõsek, vagyis az erdõkre, az édesvizekre, valamint az óceánokra és
partjaikra. Ezen kívül foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és
következményeivel, valamint a mérgezõ hatású szennyezõ anyagok csökkentésével. A
WWF-nek ma 96 országban van képviselete, tagsága meghaladja a 4,7 millió fõt,
munkatársainak száma pedig a 4800-at.
A WWF 1986-ban kezdte meg magyarországi tevékenységét, elsõként a kelet-euró-
pai régióban. A magyarországi alapítvány bejegyzése 1991-ben történt meg, azóta
önálló civil szervezetként mûködik, 1998-ban pedig megkapta a kiemelten közhasznú
civil szervezet minõsítést.
A magyarországi iroda természetvédelmi munkája kiterjed a veszélyeztetett erdõtár-
sulások, valamint a vizes élõhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek -
védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezõgazdaság és vidékfejlesztés területére,
a védett és veszélyeztetett élõhelyek és fajok megóvására, a mérgezõ vegyi anyagok-
kal szembeni védelemre, a klíma védelmére és a környezettudatosság fokozására.
A szervezet munkájának eredményessége megköveteli az együttmûködést a
természetvédelmi hatóságokkal, a civil társadalom és az üzleti élet képviselõivel,
valamint a helyi lakossággal, továbbá regionális szinten a WWF európai irodáival és
más nemzetközi civil szervezetekkel, valamint a WWF Duna-Kárpátok Regionális
irodájával.
2002. októberében a WWF Magyarország együttmûködésével egy új nemzetközi
program, a TRAFFIC Közép-Kelet Európai program indult, amely a régióban segíti a
hatóságok munkáját a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenõrzé-
sében és szabályozásában.
 A magyarországi iroda a 90-es évek elejétõl részt vesz a természetvédelmi jogsza-
bályok megalkotásában és a törvények „zöldítésében”, szakemberei ott voltak a
Nemzeti Erdõstratégiát és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését kidolgozó
munkacsoportokban. A hazai zöldek közremûködésével nagyban hozzájárult ahhoz,
hogy az unió vegyi anyagokról szóló jogszabálytervezete („REACH”) jobban
szolgálja az emberi egészség és a környezet védelmét.
A szervezet 10 éves visszatelepítési munkája eredményeként a túlvadászás miatt
hazánkból kipusztult európai hód újra ártéri erdeink lakója lett.
Számos tanösvény épült Magyarországon is a WWF segítségével abból a célból,
hogy bemutassa a hazai természeti értékeket a kiránduló családoknak, gyerekeknek,
diákoknak. Így például a Normafánál a természetbarát erdõgazdálkodást, a fóti
28 Somlyón a fóti boglárka élõhelyét, Kisvárdán a városi tó élõvilágát ismerhetik meg
alaposabban a kirándulók egy séta során. Ugyancsak említésre méltó, hogy a
szervezet modellértékû ártéri gazdálkodást indított el a Tisza mellett, Nagykörûben és
Tiszatarjánban.
Elérhetõség:
WWF Magyarország
1124 Budapest, Németvölgyi út 78/B
Levélcím: 1399 Budapest, Pf. 694/112.
Tel.: 1/214-5554; Fax: 212-9353
E-mail: panda@wwf.hu
Web: www.wwf.hu
A „NIMFEA” TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
A „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület jelenleg a Tiszántúl egyik legnagyobb
szervezete, több mint 1000 taggal, 16 jól mûködõ helyi csoporttal (ill. tagszervezettel),
és egy Központi Irodával, melynek feladata a gördülékeny mûködést biztosítani. Az
egyesület elõdjének alapjait a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági
Víz- és Környezetgazdálkodási Karán, Szarvason raktuk le, a Fõiskolai
Természetvédelmi Kör formájában, 1988-ban. A középiskolás diákok közremûködése
útján egyre népesebb lett a tagság, akik aktívan részt vettek elõadásaink, kiállításaink,
táboraink és egyéb rendezvényeink megszervezésében. Lehetõségeink ezzel
párhuzamosan egyre szûkültek. 1992-ben vetõdött fel a gondolat, hogy létre kellene
hoznunk egy olyan egyesületet, amely jogilag és pénzügyileg is hosszú távon biztosí- 29
taná talpon maradásunkat. 1993-ban a Békés Megyei Bíróság bejegyezte
szervezetünket, a {Nimfea” Természetvédelmi Egyesület (Szarvas) néven. Egyesületünk
neve a tündérrózsa nemzetségének (Nymphaea) egyszerûsített nevébõl származik.
Mûködési területünk a Körösök vidéke, a Nagykunság és a Hortobágy. Célunk elsõ-
sorban a természet védelme, ezen belül a védett és nem védett élõlények, valamint
azok élõhelyeinek megóvása. Feladatunknak tartjuk az oktatást, nevelést,
szemléletformálást. Ennek érdekében együtt mûködünk oktatási és közmûvelõdési
intézményekkel. Egyesületünk javaslatokat dolgoz ki természetvédelmi feladatok
megoldására, ezeknek egy részét saját erõbõl meg is valósítjuk. 1994. december 3-
án megalakult elsõ tagszervezetünk, a Sárrét Természetvédelmi Szervezet (STSZ) és
csatlakozott hozzánk az 1991-ben alapított Herman Ottó Természetvédõ Kör
(HOTEK).
1995-ben jött létre Túrkevén az Egyesület Központi Irodája, melynek feladata az
adományszervezés mellett a tagszervezetek munkájának koordinációja. Az irodában
1996-tól van fõállású alkalmazottunk, 1997-ben vehettük át a „Pro Natura” díjat.
Egyesületünk több megyére kiterjedõen fogja össze azokat a csoportokat és egyéni
tagokat, akik egyetértenek céljainkkal, vállalják azokat a feladatokat, amelyek rájuk
hárulnak természetvédelmi munkákból. Tagságunk folyamatosan nõ. Tagszervezeteink
révén jól mûködõ projektjeink vannak az alábbi témákban: madárrepatriáció, élõhely-
rekonstrukció, környezeti nevelés, nem védett területek feltárása, kutatás, bagoly-,
székicsér-, túzok szabadtéri állományvédelem.
Egyesületünk Magyarország alföldi régióján foglalkozik nem kormányzati szervként
számos környezet- és természetvédelmi feladat ellátásával.
Tevékenységünk 6 fõ célprogramra osztható:
Biodiverzitás védelmi
Környezetvédelmi
Fenntartható fejlõdési
Demokrácia fejlesztési
Szemlélet formálási
 Hulladék gazdálkodási
Jelen konferencia esetében a fenntartható fejlõdési célprogramon belül a Túrkevei
Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Célprogramunk az érdekes, mivel ezen programon
belül igyekszünk mi is egy helyi saját lábon álló gazdálkodást létrehozni, illetve
tökéletesre fejleszteni és ökológia gazdálkodást kialakítani, ezzel is jó példával elõjár-
ni, megmutatni a helyi gazdáknak, hogy bizony így is lehet gazdálkodni.
Illetve hosszú távú céljaink között szerepel kisléptékû feldolgozó egységek Az Environmental Partnership for Sustainable Development (EPSD) konzorcium hat
kialakítása a nyersanyag termelés mellett, természetesen helyi munkaerõt foglalkoztat- független magánalapítvány tömörülése, amelyek Lengyelországban, Csehországban,
va. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon mûködnek - ez utóbbi
Emellett a Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2002 óta mûködtet a Túrkevei Ökotárs Alapítvány. Az 1991-ben amerikai kezdeményezésre létrejött EPSD célja,
Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Programjának keretein belül agrár-környezetvédelmi hogy adományokkal, képzésekkel és más eszközökkel elõsegítse a környezetvédõ civil
30 tanácsadó irodát Túrkevén, amely az évek során nem csak irodai jellegû munkával, szervezetek munkáját, fejlessze az állampolgári részvételt a környezeti döntéshozatal- 31
hanem gazdafórumok tartásával, kisebb mezõgazdasági továbbképzéssekkel egészí- ban és serkentse a fenntartható fejlõdés - elsõsorban helyi szintû - megvalósítására
tette ki tevékenységét, hogy minél több emberhez eljutva, közös mûhelymunkák alatt irányuló erõfeszítéseket a közép-európai térségben.
alakuljon ki környezetkímélõbb szemlélete a gazdáknak.
A gazdafórumok tartásának a célja, hogy megismertethessük a gazdálkodókat a
Az Ökotárs Alapítvány küldetése szerint „a zöld mozgalom erõsítésén,
jelenlegi támogatási rendszerek alapvetõ követelményeivel, elvárásaival és a benne
támogatásán keresztül kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság
rejlõ lehetõségekkel, illetve a támogatási igénylésekben segítséget nyújtsunk.
részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom
Fontos, hogy fórumainkon igyekszünk a természetvédelmi szemléletnek
kialakulásához. A környezetvédõ mozgalom fejlõdését az Ökotárs Alapítvány
megfelelõen, olyan szemszögbõl bemutatni a mezõgazdálkodást, amely minél
adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal és szükség szerint
környezetkímélõbb és kevésbé használja ki a természeti erõforrásokat, amely a
szakértõi, illetve technikai segítségnyújtással kívánja elérni.”
gazdálkodás során alapvetõ „munkaeszköze” a mezõgazdasági termelõnek.
Igyekszünk rávilágítani arra, hogy hogyan lehet környezettudatosan termelni. Az alapítvány legfõbb eszköze céljai elérésében a gyors, rugalmas és nem
Milyen hasznokkal és elõnyökkel járhat az ilyen szemléletû termelési forma. bürokratikus pályázati rendszeren keresztül történõ adományozás. A hathetente
ülésezõ adományi bizottság döntései értelmében évente mintegy 30 millió forin-
tot juttat a pályázatokat benyújtó társadalmi szervezeteknek.

Elérhetõség: Az Ökotárs Alapítvány adományi elvei

Nimfea Természetvédelmi Egyesület Az Ökotárs Alapítvány adományi programjai keretében olyan tevékenységeket
5420 Túrkeve, Erdõszél u. 1. kíván támogatni, amelyek a környezet, a helyi közösség és az egész társadalom
Levélcímünk: 5421 Túrkeve, Postafiók 33. számára haszonnal járnak és a fenntartható fejlõdést szolgálják. Elõnyben
Tel.: 56/361-505, 56/554-478 részesülnek azok a tervek, amelyek:
E-mail: info@nimfea.hu - a problémák gyökereire rendszerszemléletû megoldásokat kínálnak
túllépve a szokásos környezetvédelmi szektor megközelítésen;
Web: www.nimfea.hu
- erõsítik a civil szervezetek mozgalmi jellegét, közvetlen akciókkal érik el
céljaikat;
- növelik a zöld szervezetek társadalmi bázisát, tagságát, lakossági
kapcsolataikat, társadalmi elismertségüket;
- fokozzák az együttmûködést a környezetvédõ civil szervezetek és a
társadalom más szereplõi (más civil szervezetek, az állami, önkormányzati
és üzleti szektor) között és a környezetvédõ mozgalmon belül;
- elõsegítik a zöld gondolkodás és életmód elterjedését, az emberek belsõ
érését;
- választ adnak az új közép-európai kihívásokra.
 Az alapítvány fennállása során közel 1400 szervezetet és programot támogatott,
több mint 500 millió forinttal.
Az alapítvány pénzügyi támogatás mellett szükség esetén jogi, szakértõi esetleg
infrastrukturális segítségnyújtással, sajtónyilvánosság megteremtésével is
támogatja adományozottainak munkáját. További programjaink:
- Zöldút (Komplex nemzetközi vidékfejlesztési modell)
- Civil Társ (civil jogi környezet fejlesztése)
- Tréning és szervezetfejlesztés
- Általános segtítségnyújtás és monitoring

Az alapítvány fõbb támogatói: Charles Stewart Mott Foundation, Európai Bizottság

32 - DG Environment, Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium, Stichting DOEN!, Trust
for Civil Society in Central and Eastern Europe, EGT/Norwegian Financial
Mechanism MOL Csoport, Toyota Europe Fund, valamint mindazok, akik személyi
jövedelemadójuk 1%-át felajánlják.

Elérhetõség:
Ökotárs Alapítvány
Levélcím:1463 Budapest, Pf. 931.
Budapest, V. ker. Szerb u. 17-19.
Telefon: 06-1/411-3500
Fax: 06-1/411-3515
E-mail: info@okotars.hu
Web: www.okotars.hu