Reinhard KUHN: The Child in Western Literature

Bevezetés

Rousseau - Emil bevezetőjében: nem ismerjük a gyermekkort - az időszak amiben

íródott: gyermek évszázada Ariés szerint
George Bernard Shaw: “on the subject of childhood we are deeply confused”
Alain: “all our ideas concerning childhood are false”
gyermek: változatos figura
Leslie Fiedler: “So ubiquitous (mindenütt jelenlévő) and symbolic a figure is, of course,
no mere reproduction of a fact of existence; he is a cultural invention, a product of the
imagination”
Daniel Lagache: “Before existing in himself, by himself and for himself, the child exists
for and through others; he is already a pole of expectations, projects, attributes.”

gyermek autonóm lény, ez az autonómia olyan alakító erőt kölcsönöz neki, amely
befolyással bír nem csupán arra a képre, amivel a társadalom rendelkezik a
gyermekekről, hanem a felnőtt egyén saját magáról kialakított képre is hatással van

gyermek irodalmi ábrázolásának története, és fejlődésének nyomonkövetése

inscrutabilty of the child, paradox természet

szerző célja nem a rejtvény megoldása, hanem kérdésfelvetés, amin keresztül

világossá válik, miért is létezik ez a rejtvény

irodalmi gyermekek interakciója, nem pedig egymástól elválasztva tárgyalja a témát

intertextuális megközelítés, nem kronológiai - irodalom, szintagmatikai egység,

állandóan változásban lévő állapotban

korlátok hiánya félreértésekhez, félremagyarázás veszélyeit rejti magában

gyermek behatárolása közös tulajdonság alapján: még nem tapasztalta meg a

visszafordíthatatlan és elkerülhetetlen elszegényedést amely a felnőttkorhoz vezet

gyermekek: befejezetlen lények, ez a befejezetlenság olyan “adomány”, amely a már

elkészült termékből hiányzik (végtelenség, határtalan képzelet)
Cicero: “specula naturae” (De finibus), a természet tükrei többé kevésbé (több, mert a
funkciójuk nem korlátozódik csupán a mimézisre, kevésbé, mert nem tükrözik
teljességében az emberi természetet)
gyermek közeledik felénk (üzenetközvetítés), ugyanakkor megmarad saját, izolált
szférájában

1
folyamatosság áll fenn a gyermeki és felnőtt világ között, ugyanakkor megvan az
autonómiája a gyermekvilágnak - rejtélyes
idegenszerűség és ismertség dinamikus kombinációja

könyv felépítése: 1. gyermek rejtélyes természete 2. gyermek mozgásterének

topográfiája 3. gyermekvilág korrupciója: Eros és Thanatos (szexuális vágyak és halál)
gyermekkor központúságának bizonyítása az emberi létezésen belül Bachelard: “A part
of us, still a part of us, forever a part of us, childhood is a state of soul.”

gyermek halálának elkerülhetetlenségének, ugyanakkor lehetetlenségének elemzése -

megvilágítja a halandó puer aeternus ellentmondását

történeti feltevéseket nem kívánja bizonyítani (pl. 18. szd kiemelt időszak a
gyermekekről alkotott felvetések tekintetében, gyökeres változások, gyermekkor
átértékelésének eredménye)
gyermeki figurában rejtőző lehetőségek sokasága (bármilyen ember válhat belőle)
beszdtanulás, olyan folyamat, mely során a végtelen számú hangokból kiválasztásra
kerülnek azok melyek a legszükségesebbek - episztemológiai és érzelmi fejlödés
redukáló folyamat ➛ irodalom gyermekkel való foglalkozása: gyermek végtelen
lehetőségek megtestesítője - felnőtt író szembesül a életének legkorábbi
megtestesülésével.- mindkettő állandó változásban, fejlődésben van (binaritás)

gyermekkor reprezentációja komplex - állandó változás dualitása, amelyen belül mind a

szerző és a tárgya léteznek - 2 stádium kölcsönhatása

gyermek túlzásba vitt tisztelete: modern jelenség - ugyanakkor az egyedet mindig is

izgatta a saját fejlődésének legkorábbi szakasza (Iliász - Astyanax elszörnyed, mikor az
apját, Hectort a háborúban használt koronázási jelvényeiben látja, Hector azonnal
leveszi a sisakját, amely a gyermek szemében fenyegető tárgy, és megpuszilja, majd az
anyának adja a fiút, aki a keblére öleli- aggodalmas kísérlet arra, hogy enyhítsék a
gyermek félelmét, gyermek tiszteletének jele) a sisak levétele a tisztelet, másik előtti
főhajtás szimbóluma is; Hector és Andromache búcsúja: gyermek a központban
Róma: gyermek kiváltságos státuszának jele az öltözékük, lila és fehér toga praetexta
Juvenal: “Maxima debetur puero reverentia”
középkor: Ariés téved, mikor azt állítja, hogy a gyermeknek nem volt semmiféle jelentős
szerepe a társadalomban - Le Roy Ladurie (Montaillou, village occitan de 1294-1324)
egy gall faluról szóló részletes tanulmányban ennek ellenkezőjét bizonyítja: “there
existed in the depths of the soul very lively, very spontaneous and very pronounced
feelings for childhood and even for earliest childhood.”
Der Wilde Alexander költeménye alátámasztja a fentieket: Hie bevorn dô wir kinder
wâren (c. 1250) nosztalgikus felidézése a gyermekkori örömöknek, amelyeket a
gyermekkori rettegések aláásnak - modern felfogáshoz közeli
LʼEscoufle, roman dʼaventure (c. 1200), Richárd feleségének érzelmi kitörése (p. 9)

2
gyermek örömforrás, halála tragikus élmény: középkori francia regény Jordains de
Blaivies Oriabel kétségbeesésének leírása, ok: lánya haláláról értesül
gyermek központi hely többe kevésbé az emberiség története során
írók szűkszavúságának oka: felnőtt kényelmetlenül érzi magát, amikor szembesül
pöttöm hasonmásával (Rousseau: Vallomások - alig 11 éves Amélieval való találkozás,
puszi)
általánosan megosztott állapot elfeledése nehézzé, már már lehetetlenné teszi a
gyermekkor tényével való kiegyezést - modern pszichológia: gyermekkori amnézia -
Freud gyermeki szexualitás elnyomásával magyarázza - megfejthetetlen és töredékes
fedőemlékek (Deckerinerrungen), amelyek paravánként elrejtik a gyermekkori
valóságtartalmakat (álomnál is ezek működnek)
Kuhn magyarázata a gyermekkori amnéziára: a felnőtté válás nem egy folyamatos
fejlődés eredménye
Coleridge: Biographia Literaria - Wordsworthről való kritikájában arról panaszkodik,
hogy lehetetlen a gyermeki nézőpontot visszaidézni - radikális törésvonal rögzítése,
amely elmossa mindazt ami lényeges a múltban, tragikus veszteségként éli meg
Coleridge még jóval Freud előtt leírja a Deckerinerrungen és a tudatalatti mélységeinek
kapcsolatát - a korai évek felbecsülhetetlen értékű csodái elnyelve, ami a felszínen
marad jelentéktelen, költő dolga elmerülni a tudatalatti mélységeibe, hogy megpróbálja
visszaszerezni a kincset
felnőtt kognitív működésének szellemi struktúrája nem tartalmaz olyan kategóriákat,
amelyen belül a gyermekkor világa megtapasztalhatóvá válna (gyermekvilág nem
tartozik bele ezen kategóriákba) korai évek élményei a felnőttkor struktúrájával
inkompatibilisek
normál állapotunkban olyan nyelvrendszer alkalmazása amely tökéletesen megfelel a
túléléshez, de nem tesz képessé arra, hogy olyan idegeneredetű dolgokkal
foglalkozzunk, amely a gyermekkor és az álmok tartományából származik
elveszett idő felidézhető, a felnőtt az intellektus, a képzelet és az akaratlan emlékezeten
keresztül visszanyerheti a gyermek szellemi beállítását, és eltulajdoníthatja a sémát,
amelyen belül a gyermek elrendezi az élményei elemeit, ezután újra átélheti a korábbi
állapotának valóságát, valamint még érthetővé is teheti ezeket a felnőtt társai számára -
de ez nem puszta átmásolás - újratanulási folyamat, amely arra kényszeríti a
felnőtteket, ha csak időszakosan is, hogy felöltsék a gyermek mentális szerkezetét
nyelv haszonelvűsége akadályt jelent egy olyan kifejezési formára, amely meghaladja
az artikulációt - nem-verbális művészetek tartományában nagyob, látványosabb sikerek
(zene Robert Schumann: Kinderszenen, Gustav Mahler: Kindertotenlieder, festészet:
Henri Rousseau, Franz Mark)
az íróknak szintén sikerült úrrá lenni a nyelv racionális természetén kiaknázva annak
érzelmi vonulatát és szimbolikus hangzatát
Hugh Walpole: gyermekkor szentimentális eszményképe - felnőtt kívánságainak
beteljesítésének kifejezése
Proust: gyermek alkotó kétség, nyelvének termékeny apóriája
Freudnak köszönhetően a Hugh Walpole féle nézőpont tarthatatlan

3
Freud többet tett bárki másnál annak érdekében, hogy lerombolja a gyermeki
ártatlanság mítoszát, korai évek kritikus időszak az emberi fejlődésben, ugyanakkor
keveset mond a gyermekkorról, csupán pár oldallal elintézi
gyermeki jellegzetességeket akadálynak véli a felnőtté válás folyamatában - gyermek a
komplex és magasabbrendű felnőtt primitív formája (gyermekeknek egyszerű álmokat
tulajdonít
gyermekkora való visszatekintés a valóság elferdítése, gyermekkora úgy gondolunk
mint egy derűs idillre (Leonardo da Vinci and a Memory of his Childhood)
Freud nőfelfogása: hiányos férfi... - ugyanúgy kritizálhatnánk a gyermekfelfogását
Mindennapi élet pszichopatológiája “Thus the ʻchildhood reminiscencesʼ of individuals
altogether advance to the signification of ʻconcealing memoriesʼ and thereby form a
noteworthy analogy to the childhood reminiscences as laid down in the legends and
myths of nations.”
George Boas, Serge Leclaire, Peter Coveney
gyermek irodalmi manifesztálásának vizsgálata Kuhn kitűzött célja
Blake: The Chimney Sweeper
gyermek tartalmazza az elfeledett múltat és a még felfedetlen jövőt
Michel Butor: “The new apparition of the child who sleeps within the depths of
ourselves, covered over by such a thick blanket of deceit and oblivion, demands
attention and silence.”
gyermeket reprezentáló irodalmi műalkotások bonyolult és összetett rendszer,
különböző szintek és jelentés - közös nyelv

1. Enigmatic Child

André Gide: The Voyage of Urien (1893) Novalis: The Novices of Sais (1798)

hasonlóság a két műben megjelenített gyermekek között, írói hozzáállásban is,

gyermekhez istenként közelítenek, ennek az újonnan felfedezett istenségnek
hajlandóak megadni bármit, ahogy közel kerülnek hozzá ők maguk is gyermekiesen
viselkednek (kagylókat, rovarokat, köveket ajánlanak fel a gyermeknek. - hiábavaló
mégis baljós természetű adományok)
miután a tenegrészek visszatérnek a hajóhoz, még sokáig a találkozás hatása alatt
állnak
gyermekek rövid mejelenés után eltűnnek, enigma, Novalis féle gyermek keresztény
mitológiában gyökerezik, az eljövetele előképe a második eljövetelnek
másik gyermek: érzéki kiűzése, ennek következménye nem vezet szükségszerűen a
megváltáshoz
mindkét gyermek megfejthetetlen lény, beszéd (Urien és társai nem hallanak egy szót
sem, annyira elámulnak a gyermek hangjának szépségétől, míg Novalisnál a gyermek
hangja behatol a hallgatók szívébe, valójában nem beszél) egyik sem formál szavakat,
gyermeknál a beszéd nem a kommunikációt szolgálja, homokba is olyan jeleket rajzol,
amiket ő maga se tud megfejteni
Gide és Novalis mindketten megszállottjai voltak a gyermek kínzó figurájának

4
olyan gyermeki figurákat teremtenek, amely álmodozó, saját képzeletbeli világában él,
létezésük egy zárt rendszerben működik, amely ugyanakkor hihetetlen vonzóerő a
felnőttek számára, akik megváltoznak az azzal való találkozás hatására
James: The Turn of the Screw (1898) Miles és Flora - kifürkészhetetlenek mind
nevelőnőjük, akarcsak az író és az olvasó számára
James: What Maisie Knew (1897), gyermek hősnő a szülei válásának káosza közepette
találja magát, mostohaszülők, szeretők kapcsolata állandó változásban, mindenki a
kislány ragaszkodásáért küzd, de nem szeretettől vezérelve, hanem a puszta érdekből,
gyermek szemszögén keresztül bontakoznak ki a felnőttek házasságtörő viszonyai,
kislány személye ugyanakkor mindvégig rejtély marad a felnőttek számára, látszólag
érzelmileg elhatárolt, közönyös marad a különböző események irányába, amelyek
középpontjában az ő figurája áll - megfejthetetlen reakciók, öntudata rendkívüli módon
objektív, akárcsak egy kamera lencséje, olvasó számára kérdéses marad, hogy a
kislány mennyit ért a körülötte zajló eseményekből, ismeretének kiterjedése kétséges
enigmatic child: csoda megtestesítője, felébreszti a felnőttben hihetetlen iránti érzéket
Virginia Woolf: The Years (1937) nyitó oldalak: kisfiú halálának képe kísérti a haldokló
Mrs. Pargitert, ugyanakkor a nő sose fedi fel családja előtt, hogy ki/mi is volt a fiú
a kisfiú kiléte körüli rejtélyt tovább fokozza a tény, hogy a 7 gyermek, aki körülállja a nő
halotti ágyát, ugyanolyan kifürkészhetetlen a Mrs Pargiter számára, mint ő a gyerekek
szemében - kölcsönösen nem értik egymást
Kittyt, aki az anyukához jött teázni, furán figyelik a gyerekek. gyermekek szűkszavúsága
a felnőtt világgal szembeni ellenségességről tanúskodik, felnőttek jelenlétében az
egymással történő kommunikáció jelentésmentes, pontosan azt mondják, amit a
felnőttek hallani akarnak, jelenet: Abel Pargiter ajándéka az unokahúgának, Maggie-
nek, könyv fináléja: party 1 évvel a Mrs Pargiter halála után, gyerekek is részt vesznek,
két gyerek énekel, a felnőttek egy szót se értenek belőle
modern irodalomban rengeteg pl. van az enigmatic childra, de ennek ellenére nem
modern találmány, puer senex - közhelyes toposz a késői ókor latin irodalmában,
középkorban átveszik, hagiográfia egyik legelterjedtebb közhelye (szentek életével
foglalkozó művek), Chaucer: The Canterbury Tales (1387-1400) karikatúra tárgyává
válik. szenvelgő előadásmódú fönöknő, aki elbeszéli egy hétéves gyermek mártírhalálát
- Chaucer univerzumán belül külön helyet foglal el - sötét történet, gyermek ártatlanság
és egyszerűség megtestesítője
enigmatic child sorsa gyakran tragikus, rejtélyes természete félelemmel tölti el a
felnőtteket, irracionalitás megtestesítőjeként fenyegető a felnőtt számára
Gottfried Keller: Der Grüne Heinrich (1854-55) 7 éves Meretlein története megszakítja a
narrációt - megvilágítja az enigmatic és a logically motivated child közötti kontrasztot
Lee gyermek-elbeszélő, megbünteti az anyukája, amiért nem mond áldást evés előtt
(útólag megbocsátást nyer) félénk ahhoz, hogy megindokolja ezt a látszólag ésszerűtleg
viselkedést anyukájának, az olvasónak elemzi a tehetetlenséget, pszichológiailag
meggyőző faktoroknak tulajdonítva viselkedését. Meretlein történetére bukkan ezután,
kislány, aki szintén képtelen volt hangosan imádkozni, szülők azt hiszik megszállták a
gonosz szellemek, ezért egy szigorú lelkészhez küldik - racionalista, földhözragadt, a
gyermektől akárcsak szülők fenyegetettségben érzi magát, a kis falu lakói különösen a

5
gyerekek lenyűgözve a tündéri teremtéstől, akit megpróbálnak megvédeni a lelkésztől.
lelkész felülkerekedik, elszeparálja a lányt, egy kamrába zárja, megkorbácsolja,
megvonja tőle az ételt, egy zsákvászon viselésére kényszeríti. mikor a lány legyengül
nem hagyja, hogy egy orvos kezelje, intellektuális ösztönzés megvonásával végleg
megtöri, a lány meghal
Adalbert Stifter: Abdias (1842) polgári realizmust állandóan aláássa a csodálatos
benyomulása, szürrealizmus kísérleteinek megelőlegezése ez a technika. Ditha Abdias
újszülött gyermeke, cézás arra, hogy az ígéretek, megváltás megtestesítője lenne,
anyja halála után ő lesz Abdias szeme fénye, ígéret többszörösen megtévesztő, 4
évesen még nem tud járni, szemi üresek és élettelenek, nem tud érthetően beszélni
enigmatic child: egyik jellegzetessége a kommunikációra való képtelenség
Abdiasnak sikerült a lehetetlennek tűnő vállalkozást véghezvinnie, megteremtve
Dithával egy egyéni beszélgetési módot, amely lehetővé teszik számukra, hogy teljes
harmóniában éljenek együtt, egy olyan valóságban, amely teljesen el van különítve a
hétköznapi világtól, fordulópont a a kettejük kapcsolatában Abdias felismerése,
miszerint a lánya nem fogyatékos, hanem vak, ebből adódott minden fajta tanulási
nehézsége, erdeménytelen minden arra irányuló próbálkozása, hogy meggyógyíttassa,
de sikerül felnevelnie és tanítania, pubertás korban csoda történik, egy hatalmas vihar
alkalmával visszanyeri látását ( a jelenet erősen emlékeztet az Aeneászra - 2. 665-99 -
Aeneasz és apja, Anchises azon vitatkoznak, hogy kiürítsék-e Tróját, mikor egy villám
odacsap Aeneasz fiának, Ascaniusnak a fejéhez, a sapkája felgyullad, a gyerek
érintetlenül megússza az esetet, Jupiter jele, elsősorban Ascaniusra kell gondolniuk,
jövő generációjára vár az újjáépítés feladata)
villám-találó szimbólum, természetes jelenség, természetfölötti benyomások hordozója
ugyanakkor - égő, de sértetlen gyermek Trója állandóságát jelképezi, annak ellenére,
hogy a város lángokban áll
villám Ditha esetében megvilágító jellegű, felismeréshez vezet, apa ugyan örökké így
akarna élni, de a lány éretté válása ezt meggátolja, következő villám megöli. apa ezután
tovább műveli a földjeit, megkeserdett passzív figura, az enigmatic childdal való
találkozása begyógyíthatatlan sebet hagyott rajta, amely teljesen megbénította
Goethe: The Novella (1827) gyermek jelképes absztrakció, ugyanakkor közvetlen és
kritikus hatással bír az elbeszélés folyamára. egyszerű sztori, grófnő kilovagol a
kíséretével, ezalatt tűzvész tör ki a faluban, ahol éppen vásárt tartanak, a gyenge
standok kigyulladnak, és elszabadul egy tigris és egy oroszlán a ketrecből, egyik
udvaronc azt hiszi, hogy a királynő élete veszélyben van, sikerül lelőnie a tigrist,
állatkert tulajdonosai, egy pár és a gyermekük, felfedezik az állat testét és
kétségbeesnek, úgy tűnik a vadállatok meg voltak szelidítve, az aggodalmuk még
inkább megnő, amikor az udvaronc felajánlja, hogy lelövi az oroszlánt is. megígérik,
hogy a gyerek visszahozza az oroszlánt, anélkül, hogy bárkinek is baja esne. gyerek
elkezd furulyázni, gyermek egyetlen kifejezési módja a zene. eljut a barlanghoz, ahova
elbújt az állat, miközben a furulyáján játszik és énekel, az állat követi a gyermeket,
Dániel történetének rekonstruálása, tüskét kiszedi a szelíd állat mancsából - ártatlan
gyermek, zene örök természete

6
William Blake: Songs of Innocence (1789) Infant Joy, látszólag felhőtlen gyermekkor
kép, költemény a megkeresztelésről szól, az örömtelenség ki nem mondott
veszélyeinek elhárítása
The Mental Traveller (1803) legyőzött fenyegetettség explicit, az újszülött a rémületet
szimbolizálja, gyermek jelenléte fenyegető, ártalmas az egyénre nézve, hatalmas
fenyegetés a természetre // The Voyage of Urien - a felnőttből gyerekszerű reakciót vált
ki - felerősíti a szintaxis és az ábrázolása primitivizmusa
a csendes gyermek látszólag védtelen ártatlansága fenyegetést jelenthet a felnőtt
világra
Thomas Hardy: Jude the Obscure (1895) Jude és Sue ajtajánál feltűnik váratlanul egy
fura kis lény, eredetét homály övezi, Ausztárliában született, Jude első feleségének,
Arabellának gyermeke, apját nem ismeri, akár Jude is lehet az, nincs megkeresztelve,
és névtelen, Little Father Time-nak hívják egyszerűen - puer senex újabb
megtestesülése, emberiségtől izolált, nem akarják őt, vonatúton is a többiekkel
ellentétben kényelmetlenül, elveszve érzi magát, valóságot többiektől eltérően fogja fel,
bizalmatlan, éber, többi gyermektől is elválasztva, elidegenedés érzése kihangsúlyozva,
gyermek érkezése feldúlja Jude és Sue életét, eleinte hallgatagsága lehetővé teszi,
hogy a felnőttek szinte észre se vegyék jelenlétét, aztán mikor megszólal, a felnőttek
felismerik, hogy mindent hallott és látott, kellemetlenül érzik magukat ettől, gyermek
sóvárgó tekintete felismerteti a felnőttekkel, hogy szeretetre van szüksége, minden arra
irányuló próbálkozásuk, hogy boldoggá tegyék, kudarcba fullad, ez kettejük kapcsolatát
is megrontja, gyerek jelenléte beárnyékolja együttlétüket, gyermek tisztában van azzal a
hatással, amit a mások életére gyakorol, Jude és Sue unokatestvérek, de házastársként
élnek, 2 gyerekük van, ezt megosztja Sue (terhes megint) Little Father Time-el, másnap
holtan találja a 3 gyermeket (2-ős gyilkosság, plusz öngyilkosság), gyermek okai,
inditékai ismeretlenek, üzenet: ”Done because we are too menny” - emberi jelenlét a
földön felesleg, ennek tudatában van az enigmatic child (/Sartre Roquentinje)
Hardynál a gyerek fenyegeti az emberi életet, enigmatic child képes olyannak látni az
életet amilyen, minden látszattól és bevett szokásoktól mentesen, kendőzetlen valóság -
ez az ember számára elviselhetetlen teher, ezért fenyegető az enigmatic child jelenléte
(Sue érezte ezt Little Father Time-al kapcsolatban- arcát Melpomene, a tragédia
múzsájának maszkjához hasonlította)
Kafka, nem gyermekfiguráiról ismert, novelláiban, rövid történeteiben gyakran feltűnnek
A kastély (1927) telefonban gyermekének // szirénák éneke, baljós erők
A Country Doctor (1919) haldokló kisfiú szerepát nehéz értelmezni, freudi? orvos
emberiség betegségét hivatott orvosolni, egyetemes lélekgyógyítás, nehéz a gyerekhez
eljutni, mg távol van a komornyik megerőszakolja a szobalányt, eleinte a gyermeken
nem találja a betegség bármiféle jelét, szimulálással vádolja meg, aztán megtalál egy
tenyér nagyságú sebet - hagiográfiai toposz, Szent Julienhez hasonlóan leveszi a ruháit
és lefekszik a beteg fiúhoz, de sikertelen, fiú elutasítja (doktor gyereket akarja használni
a hiábavaló próbálkozásában, hogy meggyógyítsa önmagát- megtört, öreg emberként
távozik)

7
A per (1925) gyermekcsoporttal való találkozás, hallgatagok, baljóslóak, második
találkozás lánycsoporttal, gyermekek bírósághoz tartoznak, ezért fenyegető a jelenlétük
a főszereplőre nézve
Athalie, Thomas Mann, Victor Hugo stb.

Konklúzió:

enigmatic child antik irodalom óta létezik, különböző formákban tűnik fel (pl.
Redemptive, Menacing) jelenléte lehet jótékony vagy fenyegető vagy egyik sem,
szerepe szt közvetítő (Athalie-ban Joas) vagy romboló (Little Father Time Jude the
Obscure-ban), vagy semmilyen (Stifter: Abdias Gide:The Voyage of Urien)
Hugonál vigasztaló álláspont képviselője, Novalis Hymns to the Night metafizikai
fogalom
általánosan véve mind rejtélyes: 1. gyermeki univerzum izolált, önmagában való, nem
referenciális rendszer, világtól idegenek, függetlenek, 2. kommunikáció a felnőttel
jóformán lehetetlen, gyermek nyelvi deficitjével szimbolizálva, érthetetlen beszéd, zene
felhasználásával törtenő kommunikáció, 3. hallgatagság ellenére üzenetközvetítő
funkció (Godot-ra várva), ugyanakkor képtelen magát megértetni a felnőttekkel, vagy
nem akarja felfedni az igazságot, 4. Henry James Maisie-je prototípus, életkoránál jóval
bölcsebb, de nem tudni hogy a tudása csak látszólagos vagy valódi, életkor, fiatalság
hozzáadva még a rejtélyhez, 5. kudarcra ítélve időtlenségük miatt, vagy elfogadják,
hogy fel kell nőniük, vagy távoznak az evilágról (Wordsworth)
tehát evilágtól idegen, önmagának való, képtelen a kommunikációra, mégis fontos hírek
hordozója - lényeges a jelenléte, de nem tudjuk megfejteni az értelmét, nehezen
megfogható jelenség, tűnékeny, ez az oka annak is, hogy nem központi figuraként
jelenik meg, hanem csupán marginális szerepe van, katalizátor funkciója van - író nem
mer nála elidőzni, mert csupán a visszhangját hallja elhaló hangjának
gyermek jelenlétére adott reakciók leírása nagyobb mennyiségben, mivel a gyermeki
nyelv maga megfoghatatlan (Georges Bernanos)
Günter Grass: A bádogdob Oskar dobolásával képes a közönséget visszarepíteni a
gyermekkorba, gyermekkori félelmek felébresztése, a közönség vegül bepisil
gyermekkorhoz való visszatérés a német romantikus irodalom kedvelt témája (Tieck:
Puss in Boots 1797, Brentano: Gockel, Hinkel and Gackeleia 1837 mese feldolgozása)
enigmatic child állandó feltűnése az irodalomban azt jelöli, hogy ennek a témának az
archetípusa mélyen be van ágyazva az emberi faj pszichéjébe
gyermek üzenet hordozója, de mire elég idős lesz ahhoz, hogy képessé válik
közvetíteni azt, elfelejti
múlt iránti nosztalgia (Wordsworth) és egy új és transzcendentális jövő utáni
vágyakozás jut benne kifejezésre (Novalis)
enigamtic child, örökkévaló, ugyanakkor kihalás fenyegeti Kis Herceg, földön való
tartózkodását nem bírja elnyújtani, vissza kell térni a mennyei légiókban, ahonnan jött,
hátrahagyva a felnőtteket az ártatlanság utáni reménytelen vágyakozásukban

2. The Heaven and Hell of Childhood

8
mennyire tükrözik az előbb felsorolt művek a gyermekkori élmény valóságát?
könyvek 2 kategóriája: 1. elveszett múlt lényegében megragadása a cél (különböző
technikák alkalmazásával pl. Proust akaratlagos és önkéntelen emlékezet kiaknázása,
Zola dokumentáció és aprólékos megfigyelés, Hesse és Mauriac pszichológiai
analizálás, Joyce, Faulkner, Monique Wittig öntudat mimetikus özönát alkalmazzák,
hogy reprodukálják a gyermeki szemszögöt ennek alapja: gyermekkor örök eleme a
létezésünknek) 2. gyermeki világ felépítése nem végcél, hanem egy előszöveg, ezek a
művek mintegy szelepként szolgálnak a felnőttkori nosztalgia számára, kielégítve a rég
elveszett mennyország utáni sóvárgást (talán soha nem is létezett), mesterséges
gyermeki univerzum megteremtése más célokat is szolgálhat, bizonyos értékek és
ideológiák tárháza, család mint tökéletes társadalmi egyság (polgári felfogás), ezen
kívül a fiktív gyermekvilág allegórikus keretrendszerként szolgálhat bizonyos filozófiai
nézetekhez (Legyek ura extrém pl. gyermeki pokol absztrakt módon fejezi ki az
általános emberi körülményeket)
következésképpen az első kategóriába tartozó művek alkalmasak arra, hogy
megkíséreljék meghatározni a gyermekkor természetét, míg a második kategória céljai
idegenek, ezért szükségszerűen eltorzítják a valóságot, torzítással világítják meg a
valóságot
minden esteben a gyermeki univerzum extrémnek van feltüntetve, gyermeki világ
sosem középszerű, menny vagy pokol
20. szd. Céline: Voyage to the End of Night, Mann: The Adventures of Felix Krull,
Grass: The Tin Drum, Pynchon: Gravityʼs Rainbow, Jerzy Kosinski: The Painted
Bird // 17. szd. Grimmelshausen: Abenteuerlicher Simlicius Simplicissimus (1668)
Hugo: Nevető ember
Karl Philippe Moritz: Anton Reiser (1785)
elnyomott gyermekek sivár léte Viktoriánus regények egyik védejegye - ezen toposz
állandó visszatérés a borzalmas valóság bizonyítéka
feltűnő módon való törődés a 19. szd-ban a gyermekekkel, oktatásukkal,
felnevelésükkel, ruházatukkal - úgy tűnik a szülők ezzel kívánták palástolni az utód iránt
érzett gyűlöletüket - spontaneitás minden nyomának szándékos kiírtása, gyermekből
kisfelnőtt kovácsolása minél hamarabb Bronte: Wuthering Heights Lockwood álma
angol regényíró nem csupán lemásolták a Moritz féle mintát, hanem jelentős
kibővítéssel gazdagították azt - téma nyomasztó dimenziója, súlyos problémákra hívva
fel a figyelmet, ezekben a művekben a gyermekek gyakran egyik csapdából a másikba
esnek, otthon borzalmaitól elmenkülnek ugyan, de olyan környezetbe csöppenek, amely
ugyanannyira vagy még inkább ellenséges - Jane Eyre
Samuel Butler: The Way of All Flesh (1872-84) gyermek viktoriánus felfogása: “... their
wickedness at birth was but very imperfectly wiped out at baptism, and ... the mere fact
of being young at all has something with it that savours more or less distinctly of the
nature of sin” Pontifex család bemutatása - hogyan rombolják le a felnőttek a
fiatalokban lévő kreatívitás és nagylelkűség impulzusát, mindaddig, míg a fiatalok
belépnek abba a korba, mikor már elnyomokká válhatnak - nem gonoszságtól
vezérelve, hanem egyszerűem ostobák

9
20. század - gyermek pedagógiai elvek (amelyek megtagadják Rousseauét, Jean
Paulét, Schlegelét) áldozataként bemutatva, Herman Hesse: Beneath the Wheel,
Somerset Maugham: Human Bondage
Jules Renard: Carrot Top (1894), gyermek nem természeténél fogva gonosz, hanem
aprólékos gonddal eldeformálódik, ezért a lelki elnyomorodásért az anya a felelős, vad
és pokoli gyermekké neveli (antik előd: Medea, megölte gyermekeit, ebben örömét lelte)

A bosszúálló gyermek

gyermek nem mindig passzív áldozat, gyötrődésekor már a bosszú tervét forralja -
Horatius 5. eposzában Canidia boszorkány kínoz egy gyermeket, elássaa nyakáig,
gyermek haldoklása közben már azon gondolkodik, hogy fogja mindezt a szenvedést
visszafizetni Canidiának
Zola: Nana - prostituált és gyermekének kapcsolata, a nő játékként bánik a gyerekkel,
tárgyként kezeli, megszégyenítés, megalázás, a 4 éves fiúcska saját, áthatolhatatlan
belső világába menekül, tartózkodó megfigyelő, jóval érettebb koránál, társadalomtól
elidegeníti magát, Nana színésznő, ezért a gyermekkel való törődésben, anya
szerepében is csak majmolja a kultúrális, társadalmi sztereotípiákat
gyermek betegségre. gyengesége, anyja szépségének kontrasztja, himlőben hal meg,
Nanát is megfertőzi, a nő elcsúnyulva hal meg, ez a gyermek akaratlan bosszúja, amiért
elhanyagolta őt
Yukio Mishima: The Sailor Who Fell from Grace with the Sea (1965) 13 Noboru és a
bandája: azt gondolják, hogy a felnőttek célja az, hogy saját tükörképükké formálják a
gyermekeket, és megfosszák őket a lehetetlentől, emiatt minden felnőtt halálos ellenség

A gyermekkori mennyország
gyermekkor boldog oldalának leírására szintén van példa, ugyanakkor az örömteli
pillanatokat nehezebb közvetíteni, szavakba önteni, mint a szenvedést, ezért jóval
kevesebb ilyen leírásra találunk pl-t
gyermekkori paradicsom reprodukciója gyakran a szentimentalizmusba csap át, igazi
írói bravúr kell az egyszerűség és rendkívüliség komplexitásának bemutatásához, olyan
állapot, amely mindig ugyanaz, de mégis végtelenül változatos - ezt elsősorban festők
és zenészek tudták megoldani: Schumann, Debussy, Franz Marc, Paul Klee, Henri
Rousseau
költők közül Baudelaire
Proust
rengeteg írónál a gyermekkori Édenhez csak a halállal lehet visszajutni, és a
gyermeknek is a földi léte pokoli, hogy aztán eljuthasson a mennyországi üdvösséghez
álmok szintén paradicsom, de csak átmeneti, Rimbaud
asszociáció gyermekkor és a halál utáni paradicsom között jól megalapozott
Dante: Paradiso külön hely a gyermekeknek (27. 127-29)
földi gyermekkori mennyország modern koncepció - Rousseau találmánya,
preromantika képzeletében, Bernardin de Saint-Pierre által népszerűsítve

10
gyermek-kultusz 18. szd-ban jelent meg, ezzel egyidőben földi gyermekkori Éden
elterjedése, ugyanakkor már korábbról is találhatunk irodalmi példákat - Reneszánsz,
nevelés, oktatás jótékony hatása, gyermeknek megfelelő körülmányek megeteremtése
annak érdekében, hogy prosperáljon, Chaucer: Treatise on the Astrolabe fia
intellektuális fejlődéséért érzett mély aggódás kifejezése
Montaigne: Concerning the Education of Children, esszé, gyermek szabadon növekszik,
minél több időt töltsön a szabad levegőn, intellektuális fejlődéséért az apa felelős,
ugyanakkor itt is nagyobb szabadság, szigor és megszorítások nélkülözése
Montaigne kortársa, Rabelais szintén a gyermek mennyországának megteremtésére
törekszik (Gargantua, Pantagruel) - felnőttek a gyermekben saját álmaik
beteljesítésének lehetőségét látják, remény
Gargantua gyermekéhez való hozzállása // költészetben visszaköszön ez a motívum
(Wordsworth, Henry Vaughan) Rousseau-t is a visszatekintés jellemzi, olyan földi édent
kíván megteremtenia gyermek számára, amelyben neki sose volt része, idillikus állapot
nem a pozitív jelenlétből áll, hanem a fájdalom, az unalom és az elégedetlenség (tehát
negatív motívumok) hiánya jellemzi, Emile boldogtalan gyermek ellentéte, ezért
könnyebb azáltal meghatározni, hogy mi NEM, Rousseau tudason kerüli a kérdést,
hogy minek a szabadság. negatív paradicsom meghatározása: szabadság, de csak
látszólagos, Emile mentora valójában teljesen önmagától függővé tette Emile-t,
gyermek úgy van kondicionálva, hogy észre sem veszi, manipuláció
Rousseau eredetisége: felismeri, hogy a gyermeki világ autonóm, a felnőttétől
különböző, ugyanakkor nem teremt igazi paradicsomot a gyermek számára, az egész
manipuláción alapszik, gyermek: kísérleti alany ebben a Rousseau által mesterségesen
megteremtett univerzumában
Bernardin de Saint-Pierre - Rousseau hatással volt rá, de mégis egészségesebb az ő
hozzállása a kérdéshez (Paul and Virginia 1787) Indiai óceán egyik szigetánek
egzotikus környezete, civilizációtól visszavonulva élnek Paul, a törvénytelen gyermek,
és Virginia, az árvalány a romlatlan természet ölén, egymásrautaltság elfogadása,
ennek tudatában vannak mindketten (minimális nevelés), anyjaikkal és azok régi
barátaival kommunát alkotnak, nevelés abból áll, hogy megtanuljanak egymásnak
örömet okozni, és segíteni, ártatlan világ fenyegetve, először egy szökött rabszolga,
akin segítettek, tulajdonosa jelent veszélyt, majd egy lehetséges örökség (Virginia
nagynénjének vagyona, nagynéni beavatkozása katasztrófához vezet: Virginának hozzá
kell költöznie, 2 éves ottlét, nyomorult élmény, nagynéni udvarlót akar rákényszeríteni,
ezvéget vet V. ottlétének, nagynéni kitagadja az örökségből és visszaküldi Mauritiusra,
mielőtt beérne a hajó hurrikán, megfullad Paul szeme láttára) Paul is meghal a bánatba,
a történet arra figyelmeztet, hogy a túl hosszú időre kinyúló gyermeki idill nem készít fel
a valóság túlélésére, elviselésére, túlzottan védett körülmények közötti felnövés
gyengeséget eredményez (Paul sorsában láthatjuk ezt) -idilli lét veszélyeinek
felismerése
Bernardin de Saint-Pierre-től Proustig gyermekkori mennyországhoz az emlékezeten
keresztül juthatunk el, örökkévalóvá tétele művészeten keresztül

11
kalandregénnyel, és költészettel ellentétben egyszerűbb mennyország illetve pokol kép,
polgári világ bemutatása (pl. Werther Lottéját körülvevő gyermekek, George Sand
gyermekkorára való visszaemlékezései, előző lét Aurore Dupin-ként)
Rousseau, Bernardin de Saint-Pierre, Wordsworth, George Sand, Proust -
gyermekkori Éden fogalma az ő nevükhöz köthető elsősorban
Emile Zola: The Sin of Abbé Mouret (1875) legrészletesebb leírása az idilli létezés 2
teljesen különböző formáinak, Rougon-Macquart szériában gyermekeknek központi
szerep angyalitól a démoniig mindenre van pl. (pp. 116-117 felsorolás)
fent említett könyvben nincs is serdülőkorúnál fiatalabb szereplő, Mouret atya 22 éves
huga, Désirée, szellemi és lelki fejlődése megakadt, mielőtt betöltötte volna tizedik
életévét, regényben állandó a jelenléte, örök gyermek, saját földi paradicsomában él,
nem fogja fel mi zajlik körülötte, ennek az idillikus lét fennállásának, megmaradásának
feltétele Désirée visszamaradott szellemi állapota - hiányosság (testvér paradicsoma
állandóságának feltétele az elférfiatlanodás)

Azon gyermekek is olykor bosszút akarnak állni, akiknek a felnőttek megpróbálnak

idillikus légkört teremteni, hálátlanság a jóakarók felé, Zola: A Love Affair (1878) Hélèn
Grandjean 11 éves lánya, Jeanne rohamot kap, orvos meg anya megmentik,ezután
édesanyja az orvos tanácsára védelmező légkörben neveli, puella senex, Rambaud
megkéri anyja kezét, a kislány azt mondja, ez megölné őt, ezzel az érzelmi zsarolással
anyja számtalan vágyát elfojtásra kényszeríti, féltékeny és önző, igazi kis szörnyeteg,
másik roham alkalmával azt sugallja, hogy az anya összetartozik a doktorral, ezek
szerelembe esnek, de a gyerek megint fenyegető módon kezd el viselkedni, nyitott
ablakhoz ül, tüdőgyulladása lesz, 3 hetes gyötrődés alatt azt mondja az anyjának, hogy
a doktorral töltött éjszaka az oka mindennek, így rombolva le kettejük kapcsolatát, azon
két emberét akik mindent megtettek azért, hogy megteremtsék az ő kis Édenét
Proust: Confession of a Girl (1896) gyermeki paradicsom szimbóluma: a reggeli
orgonák illata, 14 éve lány hagyja, hogy unokatestvére erkölcsileg megrontsa, ezután
más férfiak közeledését is elfogadja, édesanyja nem tudja, de beteggé válik,
szívbetegség - tudat alatt a lányához van köze, édesanyja gyógyításának szenteli
magát, egy partin aztán a szeretőjével van, az anyja meglátja, és belehal ebbe a
felfedezésbe, a lány elpusztítja azt az embert, akit a legjobban szeret, és aki az ő
boldogságának okozója volt

Konklúzió

gyermeki pokol és menny időszakos, fel lehet idézni az emlékezeten keresztül

művészeti ábrázolások dialektikus kapcsolat a felnőttkor jelene és a gyermekkor múltja
között - az élet különböző szakaszai közötti kontraszt adja meg a gyermekkori dráma
jelentőségét, amely meghaladja az állapotot magát, és amelyet visszamenőleg lehet
átalakítani (ezt tökéletesíti Proust), emlékek körvonalai annyira halványak, hogy pokol
és menny könnyen felcserélhetővé válnak, gyermeki világ változékony kívülről nézve,
rendkívüli összefüggés a gyermekvilág univerzumán belül, vagy mikor felidéződik az
akaratlan emlékezetben

12
gyermek felnőttvilágba történő átmenetele, vagy eltűnése rendkívül intenzív
gyermeki pokolban megtapasztalt szenvedések a felnőttétől különböznek, mert az
mindent felemészt, lerombol, ugyanakkor gyermeki Édenben tapasztalt boldogság a
felnőtteknek nem adatik meg - ennek az intenzívebb módon történő megtapasztalásnak,
átélésnek az az oka, hogy a gyermeknek akárcsak az állatnak kifejletlen az időérzéke,
gyermek számára a múlt és a jövő elvont fogalmak, ezért teljes mértékben a jelenben
élnek, háború és inferno örök állapot, míg az olvasó úgy gondolja, hogy a gyermek majd
egyszer felnő és elmenekül, a gyermek csak a gyötrődés időtlen jelenének
közvetlenségét ismeri, az a gyermek aki földi paradicsomban él szintén nem törődik az
idővel (Paul és Virginia nincsenek tisztában a paradicsomi állapot törékenységével,
Eltűnt idő nyomában, Wordsworth: The Prelude/Growth of a Poetʼs Mind a
gyermekkort örökkévalóvá teszi az emlékezet)
gyermek és felnőtt világ között inkább szükségen, semmint szimpátian alakuló
kommunikáció (mellesleg tökéletlen), gyakori az ellenséges érzelem a kikényszerített
kölcsön kapcsolatukban
menny és pokol egymástól különálló területek, ugyanakkor vannak gyerekek, akik az
egyikből a másikba kerülnek, ez váltakozik pl. Oliver Twist Fagin és Monks gonosz
világa vs. Mr Brownlow és Mrs Maylie erkölcsös világa
2 világ együttélése Eltűnt idő nyomában szintén jelen van - Combray, az ifjú Marcel
Mlle. Vinteuilt leszbikus szeretőjének társaságában látja, ez meggyalázza apja képét
gyermek saját univerzumában mindenképpen magas intenzitással éli meg a dolgokat

Corruption is Paradise

Eltűnt idő nyomában narrációra jellemző ingadozó és véletlenszerű mozgás közöny és

alkotókészség között, cél: Combray rekonstruálása
átalakulás kérdése: Bildungsroman felvázolja az érés folyamatát, amely egy felnőtt
kialakulását eredményezi, nyomon követi a főszereplő fokozatos átalakulását
gyermekkortól felnőttkorig, fejlődés sorsfordulatokkal tűzdelve, ennek ellenére mindig
előremutató ez a fejlődés, előrelépés, Gottfried Keller: Green Henry - fokozatos fejlődés
- ezzel szemben Rousseau-nál mindig drasztikus, és hirtelen történő az átalakulás,
olyan művekben is, amelyek nem a gyermekkorral foglalkoznak, Vallomások - 10-11
éves korában fordulópont bentlakásos Lambercier otthon Bossey-ban unokatestvérével
Bernardal. - mítoszteremtés (Bibliai prototípus alapján, száműzé az Édenkertből),
mítosz lerombolása (lopással gyanusítják, azért büntetik meg, mert nem akarja
beismerni a lopást), jelentéktelen túlzott felnagyítása a generációk között húzódó
ellentétek alapja, amely a gyermekkor eltörléséhez vezet, gyermek többé nem immúnis
a szégyenre és bűntudatra, Ádámot és Évát elűzték a Paradicsomból, amely tovább
létezett és mint olyan vissza lehetett szerezni, ugyanakkor Rousseau és unokatestvére
továbbra is Bossey-ban maradtak, de ebben már nem lelték örömüket, elidegenítés az
idillikus lakóhelyet lakhatatlanná tette, mű újdonsága: az elveszett paradicsomért senki
se felelős, nem a gyerek hibája, de a felnőtté sem, hanem egy elkerülhetetlen folyamat
eredménye, Bossey jelenet: a paradicsomból való száműzés antik mítoszának radikális
újraértelmezése, eredeti és önálló mítoszként értelmezhető

13
gonosz betörése a gyermekek látszólagos ártatlan univerzumába - rituálé, amely fontos
szerepet tölt be a gyermekkoral foglalkozó irodalomban: alap feltevés: gyermeki lét
üdvös természetű, gyermeki vitalitást fokokozatosan meggyengíti a civilizáció, ez a
gyemeki Éden sebezhetővé válik az ellenséges erők hatására, Éden törékeny
szerkezete könnyen összeomlik, gyermeki Éden lerombolásának okai: szexualitás
és/vagy halál titokzatos szférájának felfedezése (Thanatosnak és Érosznak nincs helye
a gyermek világegyetemében, ugyanakkor ezt a két istent nem lehet kiűzni, Éden
szükségszerű lerombolását eredeményezi) szexualitás és halál fogalmai a gyermek
fogalmi rendszerétől idegenek
drámai összeomlás, azt követő nosztalgia különböző hatások előidézése, Vaughan és
Wordsworth költészetében misztikus vágyakozás a korábbi léthez való visszatérés után,
vagy önmegtagadás az istenségbe vetett abszolút bizalmon keresztül pl. Flaubert: A
Simple Heart , míg Proust esetében hatalmas erőfeszítés a rekonstrukcióhoz, vagy egy
teljesen új világ létrehozásához vezet Romain Rolland: Jean-Christophe, negatív
reakció: halál, beleőrülés (pl. Paul és Virginia nincs életerejük ahhoz, hogy elviseljék a
durvább világban való létezést), fizikai halál és önmegsemmisítésnál még tragikusabb a
szellemi (Chateaubriand Renéje), leggyakoribb reakció, eredmény a legkevésbé
dramatikus is egyben: felnőtt valóság elfogadása (Abel Hermant: Eddy and Paddy,
Sartre: Childhood of a Leader) - modern pszichológia, Freud: Essay on Infant Sexuality
óta a gyermeki ártatlanság tagadása, ennélfogva annak korrupciója is lehetetetlenné
válik - ugyanakkor a pubertáskori előtti gyermekkori szexualitás még nem elég érv a
gyermeki ártatlanság kategóriája ellen, természetes szexuális kíváncsiság ártatlannak
tekinthető, a köztudatban továbbra is egyenlőség a gyermekkor és az ártatlanság
között, ehhez szólnak az irodalmi művek
Eros rombolásért felelős, ősi toposz, már Horatiusnál is jelen van (Ode on Lalage)
Rousseauhoz hasonló motívumok (ott első gyengítés a megvádolás plusz büntetés, míg
a második Mme. de Warenstől kapott szexuális beavatás)
halál, vagy még gonoszabb erők által hozott romlás a paradicsomra szintén kedvelt
téma az irodalomban
bizonyos művekben halál és szexualitás dualitása megtöbbszörözi a paradicsomra mért
csapást (Shakespeare Opheliája, Racine Hyppolitusa)
Bernardin de Saint-Pierre első, aki szisztematikusan elemezte ennek a szentségtelen
szövetségnek a hatásait, Viriginia és Paul idillikus létét számtalan elem fenyegeti: a
rabszolga gazdájának megjelenése ráébreszti őket a gonosz létezésére, a vagyon által
képviselt kísértés, Virginia nevelésének civilizáló ereje, valójában ennek a három
potenciálisan veszélyes behatásnak ellen tudnak állni a gyermekek, öröklött
jótékonyság megkönnyíti az elnyomó társadalom kényszereit, egyszerűségük miatt nem
vágynak pénzre, de ezek a gyermekek tehetetlenek, mikor a szexualitással és a halállal
kell szembenézniük, Virginia úgy tér vissza Paulhoz, mint potenciális szeretőhöz, Paul
megőrülése és halála annak a közvetlen következménye, mert nincs meg az ereje
ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a Thanatos és Erósz uralta világhoz
Goethe: Faust - Gretchen // Victor Hugo: The Art of Being a Grandfather
Tolsztoj: Childhood (1852) gyermek hazatér anya temetésére, a halál nem hat rá
azonnal, nehezség a halott test és anyja azonosságát felfognia, úgy kell viselkednie e

14
helyzetben ahogy azt elvárják tőle, így nincs helye még valódi fájdalomnak,
szomorúságnak, inkább megfigyelője az eseményeknek, gyermeket megvédi a halál
erőtejes valóságától, miután felismeri a halál tényét, vége a gyermekkornak
Mouret abbé, örök gyermekkor papságban, érzéki kísértés (Le Paradou, Albine),
azonban a tiszta ártatlanság örök Édenje győzeledelmeskedik az érzékek gyermekkori
Édenje felett, ugyanakkor a gyermekkor valódi Édenje le lett rombolva, hiszen azok a
törekvések amelyek megadták a dinamikáját eltörölődtek, kihaltak
költészet, Novalistól Eluardig, Rimbaud: Le Bateau ivre (The Drunken Boat) p. 144
Cocteau: Vad kölykök, Richard Hughes: A High Wind in Jamaica, Graham Green: The
Fallen Idol
gyermekek világánakj egocentrikus természete látszólag megvédi őket a halál
jelentőségének azonnali felismerésétől
Golding: Legyek ura (1954) emberi fajban természeténél fogva benne rejlik a
gonoszságra való hajlam, 6-12 éves fiúk, nem tudni pontosan mennyi, repülőbaleset
túlélői (2. világháború borzalmai elöl menekítették meg őket) Ralph, Piggy elsőként
találják meg a tengerpartot, újjonganak a szabadság miatt, felnőttek hiányában
önkényes szabályokat hoznak, ez vezet a romboláshoz, jelet akarnak adni, ennek
erdeményeképp felgyújtják a fél szigetet, gyermekek érkezése ökológiai katasztrófa,
gyermekvilág tartósságával kapcsolatban alapvetően pesszimista álláspont, gyermekek
és felnőttek világa között kölcsönösség, viszony komor elemzése, rend alapját fenn kell
tartani - szabályok, korlátozások, gyermekek maguk is létrehoznak egy fajta primitív
kormányt, szabályokkal, törvényekkel, szokásokkal, Ralph megválasztott vezető, amjd
mikor a felnőtt szabályozások emléke elhalványul, gyermekek elmerülnek a saját
vágyaik kielégítésének káoszában, már semmi sem szent számukra, még az emberi
élet sem hátrafelé irányuló, ellentétes evolúció
2. vh. alatt széthullik az a felnőtt világ, amely biztosította a védelmező szabályozásokat
- ugyanez a sors vár a gyerekek világára, akik ugyanakkor a vérengző konfliktus által
kettészakadt fenőtt világtól várnak mégis segítséget, megmentik őket, de egy teljesen
lerombolt világba viszik őket vissza, Golding parabolájában a gyermek sorsa ez
emberiség sorsával egyenlő

Visszaszerzett Paradicsom

legtöbb esetben a megromlott Éden örökre elveszik, nincs visszatérés, ám bizonyos

esetekben üjabb Éden (még gazdagabb és szebb) felfedezése
élet, amelyben állandóan jelen van a gyermekkor: lehetetlen megvalósításának
művészete E. T. A. Hoffmann: The Seraphionsʼ Brothers kötetből The Strange Child
(1817) mese - kétgenerációs szinten, plusz álom és valóság szintjén, allegória
felépítése két gyermek köré: Felix és Christlieb von Brakel

A gyermek halála

15
regénybeli gyermekeknél igen magas a halálozási arány, antik mitológiától kezdve
gyerekgyilkosságok (apa félti a hatalmát tőle, pl. Kronosz megeszi az osszes
gyermeket, Hector és Andromaché fiának, Astyanaxnak feláldozása, hogy ne teljesűljön
be Calchas jóslata, hogy Trója újjá lesz építve, Heródes megparancsolja az összes
betlehemi fiúgyermek kivégzését, hasonló gyakorlati megfontolásból)
ugyanakkor a gyermekek lemészárolása nem mindig racionális okoból történik: pl.
Medea, féltékenységtől hajtva, gyermekei megölésével áll bosszút hűtlen férjén
kannilbalizmus, felnőttek a túlélésért képesek voltak csecsemőjüket is megenni
Dante: Inferno Ugolino bebörtönzött fiai éhen halnak, az egyik interpretáció szt apjuk
megette a holttestüket saját túléléséért (Kronosz/Szaturnusz - római mitológia - tettének
rekonstruálása)
népmesékben szintén gyakori a fiatal lágy húsának lakmározása
gyermek gyilkosség szexuális konnotáció, Ionesco: La Leçon
faji szinezet: Canterbury mesék zsidók elvágják egy hétéves torkát és bedobják egy
árnyékszékbe, mert feldühíti őket az Alma redemptoris kántálása
Shakespeare Queen Elizabeth önkényesen megöli újszülöttjeit III. Richard-ban
Goethe: Der Erlkönig gyermek erőszakos elrablása az élők birodalmából, apa védő
öleléséből kiragadva a gyermek, Henry James: The Turn of the Screw nevelőnő vad
öleléséből elmenekül Miles a halál birodalmába
Günter Grass: The Flounder Amanda Woyke gyermekei éhen halnak
gyermekek saját maguk legfőbb ellenségei lehetnek (Hardy: Jude th Oscure Golding:
Legyek ura)
annak ellenére, hogy a fiatalok közötti gyakori a halál, mégis ezek az áldozatok a
legbátrabbak, Freud szerint ez azért van, mert a gyermek képtelen felfogni a halál
fogalmát (Álomfejtés) , Emerson: Compensation I, Thomas Gray: Ode on a Distant
Prospect of Eton College Wordsworth:We Are Seven kislány testvérei sírjánál kötöget,
képtelen megérteni a halál fogalmát, George Eliot: Scenes of Clerical Life - kisfiú anya
temetésén azon gondolkodik, hogy fog játszani ha hazaért, Balzac: Les Chouans egy
gyerek meglátja otthon apjának lefejezett, véres fejét, nem szörnyed el, hanem
kíváncsian szemléli
ártatlanság lerombolása szimpátiát kelt az olvasóban(Manzoni: Jegyesek gyermek
halála érzelmi tetőpont eléréséért, Fogazzaro: The Little World of the Past kis Maria
megfulladása), Dickens
téma veszélye: könnyen az ömlengő szentimentalizmus hibájába lehet esni (The Old
Curiosity Shop)
a gyermek képzelet világában történő megölésével a szerző egy ki nem mondott, de
egyetemes kívánságot teljesít: a gyermeknek meg kell halnia ugyan, de mégis állandó
marad a jelenléte, gyermek létezése elviselhetetlen a felnőtt számára, fenyegetettnek
érzi magát, ugyanakkor gyermekkor az egyetlen, ami a transzcendentálist képviseli az
emberi létben, tehát minden áron meg kell őrízni - paradoxon, feloldhatatlan ellentét
(Ábrahám)

A vezeklő gyermek

16
gyermek identitása nincs tisztázva, elveszti egyediségét, és egyedi sorsát, ezáltal
érzelmi tartalomtól mentessé válik, tehát egy gyermek behelyettesíthet egy másikat,
kompenzálhatja a másik elvesztését, Kleist novelláiban álllandóan visszatérő motívum
(The Foundling - Lelenc, Talált gyermek, egy gyermek befogadásának tragikus
következményei, Earthquake in Chile - jótékony következmények)
Mérimée: Matteo Falcone (1879) apa megöli gyermekét, nincs sok érzelmi
következménye, mostohafiúval behelyettesíti
társadalomkritika gyakorlására gyermek halála, szülők büntetése, akik visszaéltek
előjogaikkal
gyermek: felnőtt megerősítése, gyermek lerombolása: előd megsemmisítése - Barry
Lindon, 9 éves gyermeke Bryan leesik a lóról, nem tér többé magához
Nyomorultak, Gavroche halálakor felnőttek cinizmusának ábrázolása, katonák mikor
célba veszik mosolyognak

Metafizikai halál

Karamazov testvérek - isteni rend elleni tiltakozás, meghaladjai a társadalmi kritikát,

metafizikai megállapítás a célja, nem csak valódi gyermekek, pl. Ivan és Dmitri
történelmi és álomvilágbeli gyermekek, gyermek halála: megszilárdítja az emberiség
testvériségét
Camus: A pestis egyértelmű Dosztojevszkij hatása - ártatlan gyermek szenvedéseinek
részletes leírása, fizikai szenvedéseit nem múlja felül senki, Dr Rieux kipróbál rajta egy
új, még nem tesztelt szérumot, elég erőt ad a harchoz, de nem elég a győzelemhez,
individuális szinten van valami szörnyű ebben a kísérletben: ez az orvosság arra
alkalmas csupán, hogy meghosszabítsa és fokozza a gyermek fájdalmát
mindkét író kiválóan megtartja a szentimentalizmus és a kanti sematizmus közötti
egyensúlyt, elvont fogalom hordozója lesz a gyermek halála, ugyanakkor érzéki élményt
is tartalmaz, együttérzés megakadályozza őket abban, hogy csupán a filozófiai
nézőpont kifejezésének megerősítésére korlátozódjanak, intellektus korlátozza az
érzelmességet, amely a tárgyban rejlik

A gyermek halálán túl

gyermek halála közvetítés az ember vagy isten állapotáról, vagy a gyermekkor

állapotáról is akár
szolipszista hozzáállás (csak én magam vagyok, minden létező csupán a tudatom
terméke), különbözik a metafizikaitól és a társadalmitól, Goethe: Wilhelm Meister
tanulóéveiben, Mignon túllépi a regény határait, független mind a regénytől, mind az
írótól, önálló karakter (Don Quijote, Falstaff), Thackeray, Dosztojevszkij, Lawrence fiatal
szereplői csak annak a valóságnak van tulajdojnában, amit az alkotóik adtak nekik,
tisztán meghatározott nemmel, korral, pszichológiai alkattal, társadalmi státusszal
vannak felruházva, mindeezek felett a nevük tisztán meghatározza őket, olyan módon
ábrázolva, ahogy a szerző látja őket, Mignon ezzel szemben igazi talány, olyan, amilyen

17
(Philine szavai, mikor bemutatja Wilhelmnek: “Here is the enigma”), további kérdések
ellenére kevés információ, korát nem tudni (12-13 éves lehet külsejéből ítélve), nevében
is bizonytalan (“Mignonnak hívnak), még a nemével kapcsolatban is kétségek
támadnak, fiúruhában jelenik meg, csak akkor veszi le, mikor angyalnak kell öltöznie,
haláláig megőrzi androgün karakterét, töri a nyelvet, nem világos a beszéde, nem
tulajdonítható annaka ténynek, hogy külföldi (először ezt hiheti az olvasó), regény végén
felfedik Mignon történetét, hazájában se beszélt rendesen, ez valójában nem az
artikuláción múlott, hanem gondolkodásmódján, szavakkal nem is, de énekkel és
citerán kersztül fejezi ki magát, rejtélyes gyermek olyan üzenet hordozója, amelyet nem
lehet kimondani
Mignon rendkívüli hatással Wilhelmre, nem egyszerűen apai ösztöneket, szeretetet
ébreszt fel benne, mint fia, Felix (jól meghatározott nem, név, életkor), első
találkozásnál szinte megigézve Wilhelm, ezt a hatást nem Mignon szépsége vagy bája
váltja ki benne, hiszen nem is különösebben szép Mignon, jó táncos, gyors mozdulatok,
de éppen titokzatossága, nem pedig fizikai tulajdonságai ragadja meg Wilhelmet
veszélyben az ártatlansága, ezért meg kell halnia, ez a veszély a szex (itt Goethe
megelőlegezi James, Dickens és a kori Dosztojevszkij műveit, a viktoriánus felfogást),
Mignon vágyakozás megtestesítője, mikor beteljesülni látszik, sóvrágást le kell
rombolni, Therese kezét megkéri Wilhelm, ezután nem sokkal hal meg Mignon,
Thereseben meglátja azt a sorsot, ami rá várna, ha látezése meghosszabbodna, Felix
tovább él, hogy majd felnőtte váljpn, a rejtélyes gyermeknek meg kell halnia, mert egy
múló, tűnékeny jelenség, halála lehetővé teszi, hogy örökké éljen
Thomas Mann Dr Faustus gyermek halála: filozófiai álláspont kifejezésére, gyermek és
felnőtt emberi állapotának megvilágítására - Nepomuk

Konklúzió

gyermek halálának következményei, jelentősége, épp annyira komplex, minta

különböző formái magának a halálnak, felnőttek reakciója: bizonytalanságtól az
értetlenségig
a kis áldozat kevésbé van megijedve sorsától, mint a felnőtt, aki jelen van a halál
pillanatában, és túléli azt
gyermek halála gyakran képviseli az elviselhetetlen valóságtól való menekülést,
gyakran olyan vágyott állapot, amely meghaladja a valóságot
Conrad Aiken: Silent Snow, Secret Snow - gyermek feledésért könyörög
Colette: The Sick Child gyermek hosszú betegség során a ahlállal kacérkodik, megízleli
a halált szó szerint, de végül az orvosnak köszönhtően meggyógyul, elveszti a
különleges univerzumot
18. szd óta 3 cél gyermek használata: 1. társadalmi toltakozás megfogalmazása
(Thackeray, Pérez Galdós, Lawrence), 2. metafizikai lázadás kifejezésére (Camus,
Dosztojevszkij), 3. a gyermekkor bizonytalan állapotának magyarázata (Mann,
Goethe) - leggazdagabb jelentéssel bír, első kettőt alárendeli, Nepomuk és Mignon
bebizonyítja bizonyos létformáknak a lehetetlenségét, nem élhetnek, mert akkor a

18
 legbelsőbb lényegük, a tisztaság megfertőződik a szexualitás hatására, halálon
keresztül jutnak el a halhatatlansághoz

kívánság örökké gyermeknek maradni: puer aeternus, fantáziavilágban lehetséges,

Peter Pan, valóságban lehetetlen az időt megállítani
Lolita - szülésbe hal bele.. Humbert Humbert játszó gyermekeket figyeli, nem az fáj,
hogy mellőle hiányzik Lolita, hanem az, hogy a gyerekseregből

Voci Puerili: A Resonance in Modern Poetry:

gyermekek hangja mindig hallható volt a költészetben

Dante: Paradiso, Henry Vaughan: The Retreate (Silex Scintillans), majdnem két
évszázaddal megelőlegezi Wordsworth-t
gyermek közelebb az égi lényekhez, mint a felnőttekhez, gyermek számára a világ
érthetetlen, gyermek fogékony a halhatatlanságra, még szeplőtlen a valóságtól, költő
(Vaughan) elveszett ártatlanság után sóvárog
Vaughan: Childe-hood, elismeri, hogy minden erőfeszítés ellenére lehetetlen visszatérni
a gyermekkor Édenéhez, gyemek nemes barbár, civilizáció megrontja (rouessau-i
nézet)
Hölderlin: Hyperion (1797), Hymne to Childhood

gyermekek modernkori alaphangja Novalistól (Heinrich von Ofterdingen), varázslatos

gyermek hangja állandóan jele van Novalis műveiben, isteni eredet megfejtehetetlen és
örömteli, Hymns to the Night , ʻAn Tieckʼ - antik szójáték, gyermeki hang
megragadására
Blake: The Mental Traveller
gyermek és nyelv kapcsolata (Novalis magyarázata The Novices of Sais-ban,
Rousseau: Essay on the Origin of Languages)
gyermekeknek a nyelv nem a kommunikációhoz eszköz, hanem ujjongó természetük
legbensőbb lényege
Clemens Brentano, Francis Thompson, Coleridge: Dejection: an Ode
Wordsworth: The Prelude (1799-1805) idillikus gyermekkor megidézése - Bernardin de
Saint-Pierrehez képest különbség Paul képtelen kezelni a férfikor valóságát, mert
túlzottan védett, bánatmentes körülmények között nőtt fel, ezzel szemben Wordsworth
felfogásában a korai szenvedéseknek része van abban, hogy gondoskodjanak egy jobb,
gazdagabb állapot eljöveteléről, más különbség Virginával, Paullal és Emile-el
szemben: ott a természet megóvta őket a civilizációtól, míg Wordsworth-nál a természet
egy összekötő láncszemként funkcionál a gyermek és a világ között, nem elszigetel,
hanem átvezet, gyermeki világ nincs állandó veszélynek kitéve, nem fenyegetia
felbomlás veszélye, mert a való világ elválaszathatatlan részét képezi, egyszerűség
alapja a harmónikus kölcsönös kapcsolat complexitása, felnőtt gyermekkorra
támszakodik, mikor úgy érzi téves úton halad, megváltó jelleget tulajdonít az elmúlt
Éden felidézésének (//Proust), ilyen értelemben a gyermekkor nem ideiglenes,
múlandó fázisa az életnek, amelyen áthalad az ember a felnőttkor szenvedései

19
vagy örömei felé, hanem állandóan jelenlévő valóság, amely kialakítja és
megalapozza a teljes létezésünket, lehetővé téve a költői tevékenységet, tartós
és állandóan gyarapító hatása van a gyermekkornaka jelenre és a jövőre,
esztétikai örökkévalóság, művészet vallása gyermeki paradicsomban
gyökereznek
gyermek énekének jótékony hatása romantikus kedvelt témájává válik, Victor Hugo
(Interior Voices 1837, Leaves of Autumn 1831, The Art of Being Grandfather 1877),
gyakran kritilzálják, látszólag egyszerű munkák, ugyanakkor felszín alatt
meglepetésszerű mélységek, When the child appears kezdetű vers, Le Syllabus
költemény, Function of the Child

19. szd vége felé gyermek hangja elhanyványul, érdesebbé válik, elhal
Heine: My Child, We Were Children - játékok vége=hit vége
Rimbaud, Yeats,
Rainer Maria Rilke (About Art, esszé gyermekkor feltárása központi téma, The
Notebooks of Malte Laurids Brigge) alaposabban járja körül a témát, roamntikusoknál
az alapvető kérdés a gyermek hatása a költőre, Rilke ennek ellenkezőjét is nézi,
aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a költő milyen hatást gyakorol a
gyerekre, gyermek énekének eltulajdonítása a költő által, lehetővé teszi ugyan a
gyermeki hang kifejezését, ugyanakkor annak hordozójának lerombolásához is vezet

20