A norvg kiejts

Magnhangzk
ltalban a magnhangz hossz, ha utna szimpla mssalhangz kvetkezik; rvid, ha dupla mssalhangz. Kivtel: a szvgi m-et sosem kettzik, a magnhangz mgis rvid.
(a magyar hangzk dlten szedve)

bet a e i o u y

rvid a magyar a s kztti hang magyar e magyar i magyar o a magyar u s az kztt flton a magyar a s e kztti hang magyar o

hossz ua. hosszan magyar magyar magyar ua. hosszan ua. hosszan (nem magyar ) ua. hosszan (nem magyar ) ua. hosszan magyar

Kettshangzk
ai: aj au: au ei: aj !!! oi: oj ui: uj y: j

Mssalhangzk
Ami ugyanolyan mint a magyarban: b, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, t, v. Eltrs s: magyar sz.

Kettshangzk
kj, tj: mint az ihlet h-ja + j; ng: mint az ing n-je (g nlkl); sj: mint a magyar s.

Egyb szablyok
er: inkbb r-nek mondjk, mint er-nek; eg: mint az ei kettshangz; ki, ky: mint a kj + i/y; gj, hj, lj: mint a j; gi, gy, gei: mint a j + i/y/ei; rt, rd, rl, rn: az r itt htrahajtott nyelvvel ejtend s ez tragad a msodik hangzra is; skj: mint az sj, azaz a magyar s; ski, sky, sky: mint az sj, azaz a magyar s + i/y/y; rs: selypts r + sj kt sszetartoz sz kztt is gy van; sl: sj + l, azaz magyar sl; ig: a sz vgn a g nem hangzik; rd: a sz vgn a d nem hangzik, de eltte a magnhangz hossz lesz; d: a sz vgn ltalban nem hangzik, ha eltte hossz magnhangz van; ld: ll; nd: nn; t: ltalban nem ejtik a semleges nem, hatrozott fnevek vgn; hj, hv: a h nma; v: gyakran nma. og: det: ogs: az og (s) szban a g nem hangzik; a det nvms vgn a t nem hangzik; az ogs (is) szban a g nem hangzik.