Feldertk, kmek, titkosgynkk s gabonabeszerzk

Egy szomszedos blogon, egy kivalo tollu kollega allando szoIordulata a ,30
kilometerrel es 300 evvel odebb kiIejezes. Jelen esetben tegynk mindket szam melle egy-
egy nullat, csereljk Iel a mertekegysegeket, es Assziriabol kiindulva nagyjabol megkapjuk
mai posztunk helyszinet, a Fldkzi-tenger krl elterl Lomai. akarom mondani Rmai
Birodalmat. Ez alkalommal sem kivanok belemenni a Birodalom trtenetebe, hiszen eleg jol
ismert allamalakulatrol van szo. Kicsibl nagy lett, aztan jttek a balbalok es mas notolius
bnzk (oke, oke abbahagytam), mire az utolso romai csaszar nyugdijba vonult, es bekesen
tenyeszthette kedvenc tyukjait.
A hatalmasra ntt Birodalom ne Ieledjk, a Varos megalapitasatol kezdve Traianus halalaig
(i.sz. 117) Iolyamatosan terjeszkedett hataran szamtalan kisebb-nagyobb trzs,
trzsszvetseg es orszag helyezkedett el, akik Iigyel tekintetket a gazdag es jomodu
romaiakra vetettek, es idrl idre megprobalkoztak kiIosztasaval. Nem csoda, hogy a
romaiak is kialakitottak a maguk hirszerz-rendszeret, hogy megIelel elrejelzesekkel
rendelkezhessenek egy esetleges barbar betres esetere. Minthogy a rendkivl hosszu hatar
egymastol gykeresen klnbz Ildrajzi, politikai krnyezetben Iutott, ennek megIelelen a
hirszerzes is masIele modon mkdtt: megklnbztetjk egymastol az eszaki es keleti
hatarvideken dolgozo rendszert.

Nezzk elszr az eszaki vegeket. A csaszaroknak leszamitva a hoditasi betegsegben
szenved Traianust a legIbb trekvesk az volt, hogy a jol, jobban vedhet termeszetes
hatarokig terjeszkedjenek. A Iolyok (Rajna, Duna) mellett kiepl hol lazabb, hol srbb
erdrendszert, legios taborok es megIigyelpontok sorat nevezzk limesnek.
Feladata nem is annyira a konkret
vedelem, hanem inkabb a megIigyeles, esetleg Ieltartoztatas volt, mig a legiok a
veszelyeztetett szakaszhoz nem ernek. Ez a Iajta deIenziv taktika a hirszerzesre is ervenyes
volt. A szakirodalom emiatt ,informcis soromprl beszel e terleten. A tamadastol tarto
Birodalom rettent bizalmatlan volt a german trzsekkel szemben, gyakran meg a kveteket
sem engedtek be teljes letszamban. Meg a kereskedest is csak kijellt helyeken, lehetleg
mindentl elzart terleten Iolytattak, nehogy a barbarok kemkedni tudjanak.
A keleti hatarokon a Ientiekkel ellentetben aktv hrszerzs Iolyt. A nagyobbreszt lakatlan
serdkkel boritott europai hatarszakasszal szemben itt hegyvideki es sivatagos zonak
valtakoztak egy sokkal urbanizaltabb terleten. St, itt terlt el a Romai Birodalom
legkitartobb ellenIele, a Parthus Birodalom, majd kesbb a szasszanida allam. Kihasznalva a
terepi lehetsegeket, a romaiak csupan a legveszelyeztetettebb reszeken
epitettek erdket, melyek szerepe tbbes volt.
A vdelem mellett kereskedelmi llomsokknt es vmhelyekknt is Iunkcionaltak nem
utolso sorban pedig a hirszerzes bazisaikent. A nagyobb nepsrseg, a varosok es Ialvak nagy
szama Ielgyorsitotta a hirek aramlasat, amit tovabb ersitett a nagymertek kereskedelem,
valamint a vallasi celu zarandoklatok sora. Erthet tehat, hogy a keleti hatar joval nyitottabb,
hirszerzesi szempontbol joval bonyolultabb helyszin volt. Itt nem csak barbar trzsekkel,
hanem szervezett allamokkal allt szemben Roma, kiIinomult diplomaciai modszerekkel
dolgozo ellenseggel. A kereskedk es zarandokok kihallgatasa, katonaszkevenyek elIogasa
mind-mind olyan tevekenyseg, amit egy normalisan mkd hirszerz szolgalat hasznal
mar nem volt eleg: ki kellett alakitani egy proIesszionalis szervezetet, amely magatol
dolgozik.
A Birodalom Iennallasa soran szamtalan egyseg jtt letre erre a Ieladatra, melyek
tevekenysegi kre gyakran atIedte egymast, Iggetlenl attol, hogy a hatarokon bell, avagy
kivl mkdtek. Ezek mindegyike elit csapat volt, gondosan valogatott es kikepzett
emberekkel, melyek altalaban az adott provinciaban allomasozo legioba tagozodtak. Ok
voltak az exploratores (felderitok), es a speculatores (kemek).

Bocsanatkeres. miutan latin nyelvtudasom safnalatos modon igen tredekes (lsd. ,coito
ergo sum`) elofordulhat, hogy csunyan kerekbe trm, netantan barbar modon magyaritom
a klnb:o kifefe:eseket. Akit minde: :avar, attol bocs, de a: elet kegyetlen, es
tulafdonkeppen sic fata volunt.
Az exploratorok segdcsapatknt (auxiliaris) szolgaltak a principatus koraban, Ieladatuk
elssorban a felderts volt. Egy-egy legio eltt vonulva, portyazva szereztek inIormaciot az
ellenseges hadmozdulatokrol, erkrl. Nem egyertelm azonban, hogy szervezeti egysegkent
nalloak voltak-e, avagy tbb klnbz csapattestbl lettek-e alkalmankent sszevalogatva.
Josephus Flavius zsido haborukrol szolo knyvenek egy bekezdese arrol arulkodik, hogy
kezdetben inkabb ideiglenes csoport lehetett, Titus hatszaz lovasbol szervezett egy
kemszolgalatot ellato egyseget. A masodik szazadtol kezdve azonban kezdenek nallo
egysegkent megjelenni a Ieliratokban es klnbz irodalmi mvekben. Ez volt az az idszak,
amikor egyre nagyobb szerephez jutottak az ellensges vonalak mgtti cserkeszesben,
,nyelvek Iogasaban, es kihallgatasaban. E tevekenysegkhz elengedhetetlen volt a civil
ltzet. A heidelbergi KurpIlzisches Museum rzi Respectusnak, egy exploratornak sirkvet,
melynek Ieliratabol megtudjuk, hogy az egykori Ielderitre nem sokkal hadsereghez valo
csatlakozasa utan villamgyorsan lecsapott a klnleges egyseg, ahol azonban egy mveletben
Iiatalon, alig 23 eves koraban elhunyt.
Milyen mveletek voltak ezek? Ammianus
Marcellinus munkaja megrztt egy ilyet az utokor szamara. Amida (a mai Diyarbakir; az
egykori erd romjai itt jobbra) szasszanida ostromakor (359-ben) amikor is a szerz
egyebkent a varosban tartozkodott, es tevekenyen reszt vallalt a vedekezesben a Ielment
sereget vezet romai hadvezer tbb explorator segitsegevel tartotta a kapcsolatot az
ostromlottakkal. Mas kerdes, hogy a hadmvelet nem sikerlt, es a varost ved legiosok es
civilek nagy reszet a gyztesek lemeszaroltak. Libanius jegyzett Iel egy esetet, mikor a
bevetesre indulo gynk hosszu, tbb honapig tarto utja utan tett jelentest a csaszari udvarban.
A speculatorest altalaban bels elhrt szervezetnek tartjak, noha tudjuk, hogy reszt
vettek nagyobb lelegzet Iedett mveletekben a
romai hatarokon kivl is. Termeszetesen egyenruhat k sem viseltek: Szerbia terleterl valo
egy egykori kem sirkve, akit csuklyas kpenyben abrazoltak egy gyors szekeren, mellette
landzsat tarto szolgajaval. Nev szerint ismerjk Publius Sulpicius Peregrinust, aki eredetileg
lovaskent szolgalt, vagy eppen Lucius Titus Celert aki a pretorianus testrseg IX. cohorsabol
kerlt at az elharitashoz. Sirjuk dombormven mindketten tunikat es kpenyt viselnek.
Leginkabb azokon a hatar menti terleten mkdtek, ahol a kereskedelmi utak huzodtak,
illetve a legiok allomasoztak. A keleti tartomanyok kzl ilyen volt peldaul Syria, vagy eppen
Cappadocia. Az allando hallgatozason es kukkolason kivl hoztak-vittek a hireket az erdk
szamara, utasitasokat a provincia vezetjetl, vagy eppen a legio legatusatol.
A nvekv Birodalom, a csaszarok egyre nagyobb hir- es inIormacioehsege no es
paranoiaja elhozta azt a pillanatot, amikor a legiok melle helyezett kis egysegek mar nem
feleltek meg celjuknak. Ugyan nem szntek meg sem az explorator, sem pedig a speculator
egysegek, de megjelentek az egy kezben lev, kzpontositott szervezetek, a frumentarii
(gabonabes:er:ok) majd kesbb az agentes a rebus (titkosgynkk)
csoportjai.
Roma egesz trtenelmenek talan leghrhedtebb ,egysege a gabonabeszerzke volt. Erdekes
elnevezes az vek frumentarii mintha az AVH-s legenyeket ,buzabegyjtknek nevezte
volna el kopasz vezernk, jelvenykkent egy padlasajton keresztbe tamasztott sprvel. A
Krisztus utani masodik szazadra egyertelmve valt, hogy szkseg van egy egesz Birodalomra
kiterjed hataskrrel rendelkez szervezetre. Vegl %raianus (itten
jobbra lent, ha valaki keverne a ket Iickot) volt az, aki Ielallitotta a ,gabonabeszerzk
elitgardajat. Alapjaul azokat az egysegek szolgaltak, amelyek eddig is leteztek, Ieladatuk
pedig valoban a rekviralas, a legiok elelemmel valo ellatasa volt. Es miert pont bellk lettek
a klnlegesek? A valasz egyertelm: ugy ismertek a Birodalmat, mint a tenyerket, Iel-ala
jarva, utazva, a legiokat kvetve sok mindent lattak, hallottak. Nem viseltek egyenruhat,
ugyanakkor legios taborban laktak, mig Romaban hivatalos szallasuk a Castra
Peregrinorum volt, Roma het dombjanak egyiken, a Mons Caelius-on, melyrl megmaradt
Ieliratok tanuskodnak. Hogy a szervezet tagjai a kezdet kezdeten igenis bszkek voltak
hivatasukra, azt az tanusitja, hogy szamtalan siremleken talaljuk Ieltntetve rangjukat.
Erdekes, hogy tagjait Ileg a Germaniabol es Duna-menti provinciakbol toboroztak tbb
Pannoniabol szarmazo Irumentariusrol is tudunk, igy peldaul Savariabol (a II. segedlegio
egykori katonaja), vagy epp Aquincumbol kerltek az alakulathoz.
Hadrianus aki a Traianus-Iele kardozunk-hoditunk modi utan beklekenyebb hangnemet
ttt meg volt az, aki vegl beIejezte a gabonabeszerzk Ieladatkrenek kialakitasat.
Eszerint megmaradt eredeti Ieladatuk, azaz a gabona begyjtese (belIldn es klIldn
egyarant), mikzben kemkedtek is az adott terleten; k voltak a Iutarszolgalat az altaluk
megszerzett hireket sajat szervezetk juttatta el a csaszarhoz; ilyenkor, hogy gyorsabban
juthassanak elre, egy klnleges lndzst vittek magukkal, ami poziciojukat jelezte
valamint ellenrzesk alatt tartottak a postat is. Nem egy korrupt, csak testi rmeinek na
jo, lelkinek is aldozo proconsul latta vesztet ovatlanul
Iogalmazott csaladi leveleinek. Ket mai spanyolorszagi Ieliratbol pedig arra kvetkeztetnek,
hogy egyes esetekben a (belvizi) hajozast is k Ielgyeltek.
Az idk soran a Irumentariusok egyre tbb jogkrt ragadtak magukhoz, ami oda vezetett,
hogy a tarsadalom rettegni kezdett tlk, ami vegl engesztelhetetlen gylletbe es
megvetesbe csapott at. Ok kisertek a Ioglyokat (pl. Pal apostol is az kiseretkben kerlt
vissza Romaba), vegeztek a politikailag megbizhatatlan elemekkel, vegl mar k is hajtottak
vegre az iteletet; kezkhz egyre tbb igen gyakran artatlan vr tapadt.
BeIolyasuk nvekedett, 217-ben Marcus Oclatinus Adventust, a
Irumentariusok es a pretorianus garda parancsnokat Caracalla halalakor csaszarnak akarta a
szenatus, azonban ids korara valo hivatkozassal elutasitotta a Ielkerest. Maradjunk
annyiban, tudta: jobb a trt Iogo kez oldalan allni, mint a masikon... (Csak tajekoztatasul: a
csaszari cimet vegl megszerz Macrinus - itt balra - tizennegy honapig viselhette a
biborszin togat, hogy aztan egy akupunkturas kezelesbe belehaljon.) Erezve a hatalom izet es
erejet, a szervezetet elerte a korrupcio: akinek megIelel mennyiseg penze volt, az
megvehette eletet. Az utalat vegl annyira ellehetetlenitette a tarsulat mkdeset, hogy
Diocletianus Ieloszlatta azt, ami netto ketszaz szazalekkal emelte nepszerseget; ezzel egy
korabeli valasztason minimum ketharmados gyzelmet arathatott volna, es meg a Birodalom
hatarain tul el romaiak is ra szavaztak volna.
A pillanatnyi elegedettseg, ami elnttte Diocletianust a rendelet alairasakor, hamar tovatnt.
A spalatoi palotajaban ldgel dominus piszok hamar radbbent, hogy a gabona ugyan
valtozatlanul eljut a hadsereghez, de az inIok biza` elakadnak Ieluton. Igy nem is vacakolt
sokat, s Ielallt az uj egyseg, az agentes a rebus (maskepp irva: agentes in rebus), azaz a
,titkosgynkk. A pontos datum nem ismert, elszr 319-ben emlitik ket. Tanulva a
tulontul nallova valo Irumentariusok esetebl, a csaszari udvar egyik meltosaga ala rendelte
ket: a klgyeket es a palota bels gyeit intez magister officiorum parancsnoksaga ala
kerltek.
tt kell megemliteni egy erdekes felenseget, amire eddig nem nagyon talaltak magyara:atot.
Tbb felfegy:es arulkodik arrol, hogy a: gynkseg mar gyerekeket is felvett, hogy a:tan
evek hoss:u sora alatt kepe::e oket. Jan olyan elkep:eles, hogy befolyasos csaladok futtattak
be igy porontyaikat, hogy a:tan a kesobbiekben bi:tos ralatasuk legyen a ceg mkdesere.
Kepzesk is a palotaban Iolyt, szigoruan militarizlt krnyezetben. Szakdolgozatvedes,
allamvizsga es a lereszegedes utan megkaptak els beosztasukat valamelyik provincia
valamely allami hivatalaban, mely ezek utan fedszervknt szolgalt szamukra. 357-ben
minden tartomanyban ket-ket gynk szolgalt, ami 395-ben egyre cskkent. A negyszazas
evektl kezdve azonban ismet nvekedett a letszamuk, 412-tl kezdve ujra ket gynk
dolgozott egy tartomanyban, majd tovabb emeltek a bevetesi keretet, ami vegl meghaladta az
ezer It.
Nem volt rossz beosztas, Justinianus trvenyei szerint a ceg tagjai mentesltek a polgari es
bntetjogi trvenyek alol, csupan a magister oIIiciorum itelkezhetett Ielettk. Mivel I
Ieladatuk a gyors kommunikacio volt a Birodalmon bell, logikus volt, hogy k ellenriztek
az allami postat (beleertve a leveleket is), Ielgyeltek az utakat es Iogadokat, valamint az
utazok menetleveleit. Szerepet kaptak a diplomaciaban, a kveteket kisertek, segitettek es
egyben megIigyeltek ket a targyalasokon. A kesbbiekben Iontos Ieladatuk lett az uralkodoi
parancsok kihirdetese, vegrehajtasanak ellenrzese, a provinciak brokraciajanak
megIigyelese. Innentl kezdve pedig mar csak egy lepes hianyzott, hogy a rossz emlek
gabonabeszerzk sszes melojat elvegezzek.
Megjelent az eliten belli elit, k voltak a curiosi, a leggyesebb, legraIinaltabb
titkosgynkk. Ok aztan tenyleg titokban mkdtek,
ellenriztek az ellenrket, megIigyeltek a megIigyelket, vkben pedig mindig ott bujt egy
jol megelezett penge, hogy barmikor lecsaphassanak arra, akire a Dominus ujja rabktt. Nem
voltak sokan, erejk teljeben a Kelet-romai Birodalom terleten csupan 248 tiszttel, 250
altiszttel es 750 kzemberrel szolgaltak a dominatus urat. Ennek ellenere rettegtek tlk, a
mar emlitett Libanius, egy negyedik szazadi IilozoIus terrorral es zsarolassal vadolta ket:
,juhszkutyk, akik csatlakoztak a IarkasIalkahoz jellemezte a
titkosgynkket. Ok tartoztattak le a klnsen
veszelyes elemeket, illetve magas rangu tisztviselket, k kisertek szamzetesbe az elitelteket
(pl. Aranyszaju Szent Janost 404-ben).
Az agentes a rebus meg ket kisebb egyseget Ioglalt magaba. A mensores a csaszar utazasat
biztositottak, utvonalat ellenriztek es a szallast vedtek, a lampadarii pedig az nnepelyes
menetek Ielvigyazasaval Ioglalkoztak - nevk szerint csupan a Iaklyakat tartottak a menet
szelen, de ne higgynk abban, hogy Ieladatuk ennyiben kimerlt. A ceg igen hosszu ideig
letezett, utolso emlitesk 678-bol szarmazik; Hitvallo Theophanesz irasa szerint Pal magiszter
kldi ket egy kvetsegbe.
Lathatjuk tehat, hogy Roma sem volt hijan azoknak az egysegeknek, csapatoknak es
szervezeteknek, melyek napjaink allamait jellemzik. Persze, azota nagyot valtozott a vilag, a
XXI. szazadban mar egeszen biztosan nincs olyan titkosszolgalat, melynek emberei Ioglyokat
kisernenek, vagy mondjuk, kinoznanak. Nem, ebbe meg belegondolni is borzaszto lenne!