ROKOK

A rokok a 18. szzadban klnsen Franciaorszgban XV. Lajos alatt s Nmetorszgban divatos mvszeti stlus volt; a barokk ksi, monumentalitst vesztett vltozata. A sz eredete A sz a francia rococo sz tvtele, amely egyesek szerint a roc, azaz szikla, mg msok szerint a rocaille, azaz kagyl szbl ered.

A bajororszgi Ottobeuren bazilikja

Jellemzse
A rokok elssorban dsztstlus, fkppen pletek, bels terek, btorok stb. dsztsre volt alkalmas. Kln rokok ptszet nem ltezik, a kor pletei klsleg klasszikus szigorsgot s jzansgot rulnak el. A lakhzak legtbbnyire patkalakban plnek, klnsen az pletek kzponti rszt emelik ki. A bels dsztsnek jellemz vonsa, hogy minden szilrd, erlyes formt knnyed, cifrn s tbbszrsen hajltott grbe vonalakba old fl. Vltozatosan hajltott, hullmos, szeszlyesen cikornys vonalak alkotjk f jellemt, amit minden orszgban egyarnt megtart.

Kpzmvszetek
Festmvszek

Franois Boucher. Jean-Antoine Watteau, Jean-Honor Fragonard, Quentin de Latour, Jean-Etienne Liotard, Nicolas Lancret, Jean-Baptiste Franois Pater.

Giovanni Battista Tiepolo

Grafikusok

A legkivlbb dsztrajzolk: Robert De Cotte, Juste Aurle Meissonier, Gilles Marie Oppenort, Babel, Gaston Leroux s Franois de Cuvillis.

Iparmvszetek

Btorksztk: Boulle, Caffiari, Riesener, Cressent. tvsk: Nicolas Delaunay, Franois-Thomas Germain, Jacques-Nicolas Roettiers. Porceln: A rokok korszakban vlt hress a meisseni s svres-i porceln.

ptszet
A 19. szzad vgn Franciaorszgban s Nmetorszgban (klnsen II. Lajos bajor kirly rvn Herrenchiemsee s Linderhoff vraiban) jbl kezd terjedni s rvnyeslni a rokok. Magyarorszgon a budapesti Vgsznhz plt rokok stlusban.

FRAGONARD
Jean-Honor Fragonard (Grasse, 1732. prilis 5. Prizs, 1806. augusztus 22.): francia fest, a rokok kornak elismert mvsze.

letplyja
Francois Boucher s Jean Chardin tantvnya volt Prizsban. 1752-ben megnyerte a Prix de Rome nev djat. A forradalom eltti Franciaorszg ismert mvszv vlt, knnyed vonalvezets, remek szneket alkalmaz, gyakran szerelmi tmj zsnerkpeivel, valamint tjkpeivel. Rzkarcokat is ksztett. Karrierjt a francia forradalom tette tnkre. Nhny ismert kpe Olvas n

A hinta A lopott csk Frd n Alv bacchnsn (Bacchante endormie) (Louvre) A vihar

Kpei mzeumokban

Szmos kpe a Rotschild-csald tulajdonban van. Louvre, Prizs Wallace Coellection, London