Matematika

kzpszint Javtsi-rtkelsi tmutat 1012

2010. mjus 4.

MATEMATIKA

KZPSZINT RSBELI RETTSGI VIZSGA

RETTSGI VIZSGA

JAVTSI-RTKELSI TMUTAT

OKTATSI S KULTURLIS MINISZTRIUM

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

Fontos tudnivalk
Formai elrsok: 1. A dolgozatot a vizsgz ltal hasznlt szntl eltr szn tollal kell javtani, s a tanri gyakorlatnak megfelelen jellni a hibkat, hinyokat stb. 2. A feladatok mellett tallhat szrke tglalapok kzl az elsben a feladatra adhat maximlis pontszm van, a javt ltal adott pontszm a mellette lev tglalapba kerl. 3. Kifogstalan megolds esetn elg a maximlis pontszm bersa a megfelel tglalapokba. 4. Hinyos/hibs megolds esetn krjk, hogy az egyes rszpontszmokat is rja r a dolgozatra. 5. Az brn kvl ceruzval rt rszeket a javt tanr nem rtkelheti. Tartalmi krsek: 1. Egyes feladatoknl tbb megolds pontozst is megadtuk. Amennyiben azoktl eltr megolds szletik, keresse meg ezen megoldsoknak az tmutat egyes rszleteivel egyenrtk rszeit, s ennek alapjn pontozzon. 2. A pontozsi tmutat pontjai tovbb bonthatk. Az adhat pontszmok azonban csak egsz pontok lehetnek. 3. Nyilvnvalan helyes gondolatmenet s vgeredmny esetn maximlis pontszm adhat akkor is, ha a lers az tmutatban szereplnl kevsb rszletezett. 4. Ha a megoldsban szmolsi hiba, pontatlansg van, akkor csak arra a rszre nem jr pont, ahol a tanul a hibt elkvette. Ha a hibs rszeredmnnyel helyes gondolatmenet alapjn tovbb dolgozik, s a megoldand problma lnyegben nem vltozik meg, akkor a kvetkez rszpontszmokat meg kell adni. 5. Elvi hibt kveten egy gondolati egysgen bell (ezeket az tmutatban ketts vonal jelzi) a formlisan helyes matematikai lpsekre sem jr pont. Ha azonban a tanul az elvi hibval kapott rossz eredmnnyel mint kiindul adattal helyesen szmol tovbb a kvetkez gondolati egysgben vagy rszkrdsben, akkor erre a rszre kapja meg a maximlis pontot, ha a megoldand problma lnyegben nem vltozott meg. 6. Ha a megoldsi tmutatban zrjelben szerepel egy megjegyzs vagy mrtkegysg, akkor ennek hinya esetn is teljes rtk a megolds. 7. Egy feladatra adott tbbfle helyes megoldsi prblkozs kzl a vizsgz ltal megjellt vltozat rtkelhet. 8. A megoldsokrt jutalompont (az adott feladatra vagy feladatrszre elrt maximlis pontszmot meghalad pont) nem adhat. 9. Az olyan rszszmtsokrt, rszlpsekrt nem jr pontlevons, melyek hibsak, de amelyeket a feladat megoldshoz a vizsgz tnylegesen nem hasznl fel. 10. A vizsgafeladatsor II./B rszben kitztt 3 feladat kzl csak 2 feladat megoldsa rtkelhet. A vizsgz az erre a clra szolgl ngyzetben feltehetleg megjellte annak a feladatnak a sorszmt, amelynek rtkelse nem fog beszmtani az sszpontszmba. Ennek megfelelen a megjellt feladatra esetlegesen adott megoldst nem is kell javtani. Ha mgsem derl ki egyrtelmen, hogy a vizsgz melyik feladat rtkelst nem kri, akkor automatikusan a kitztt sorrend szerinti legutols feladat lesz az, amelyet nem kell rtkelni.

rsbeli vizsga 1012

2 / 11

2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

I. 1.
2, 3, 5 s 67.
1 pont jr, ha csak hrom helyes prmtnyezt ad meg. 2 pont Ha a ngy prmszm mellett az 1 is szerepel, 1 pont jr. Egyb tves vagy hinyos megoldsrt nem jr pont.

sszesen:

2 pont

2.
5 ; 5 sszesen: 2 pont 2 pont

3.
Az tlag fogalmnak helyes hasznlata. Az tlag: 168,3 cm. Az tlagmagassghoz legkzelebb Marci magassga van. sszesen: 1 pont 1 pont 1 pont 3 pont

4.
A helyes vlasz betjele: B sszesen: 2 pont 2 pont

5.
Felsorols: MTABN MTBAN AMTBN BMTAN ABMTN BAMTN sszesen: Ha egy hibt ejt (rossz esetet felsorol, vagy jt 2 pont kihagy), 1 pont, tbb hiba esetn nem kap pontot.
J vlasz esetn jr a 2 pont attl fggetlenl, hogy a 2 pont feladatlapon a felsorolst a vizsgz hova rta le.

6.
Az alaphoz tartoz magassg felezi az alapot. A keletkez derkszg hromszgben a keresett 2,5 szgre cos = ( 0,4167). 6 Az alapon fekv szgek 65-osak. sszesen: 1 pont Az indokls brra is 1 pont tmaszkodhat. Nem megfelelen 1 pont kerektett szg esetn nem jr a pont. 3 pont

rsbeli vizsga 1012

3 / 11

2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

7.
A berajzolt lek: A-D s D-F sszesen: A-F s D-D (hurokl) is j megolds. 2 pont A 2 pont nem bonthat. 2 pont

8.
p= 5 ( 0,56; 56%) 9
sszesen: 2 pont A 2 pont nem bonthat. 2 pont

9.
A megoldsok: -2; -; 0; ; 2.
A megadott alaphalmazon dolgozik: 1 pont. A szgeket radinban adja 3 pont meg: 1pont. Az alaphalmazbl minden gykt megad: 1 pont.

sszesen:

3 pont

10.
A: igaz B: hamis C: igaz D: igaz sszesen: 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 4 pont

11.
5 Srnak sszesen , azaz 10 fle tippje lehet (s 2 ezek mindegyike ugyanakkora valsznsg). Ezek kzl a {10; 53} pr a helyes. 1 (= 0,1 = 10%) . A keresett valsznsg: 10 sszesen: 1 pont 1 pont 1 pont 3 pont

12.
A: igaz B: hamis sszesen: 1 pont 1 pont 2 pont

rsbeli vizsga 1012

4 / 11

2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

II./A 13.
(Jellje a kt keresett szmot x s y.) x+ y , A szmtani kzp 2 A mrtani kzp x y . 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 2 pont Helyes gyknknt 1-1 pont.
A 2 pont akkor is jr, ha a szimmetrijra hivatkozik.

x + y = 16 , x y = 23,04 . y = 16x; (16x)x = 23,04 Az egyenletrendszerbl add msodfok egyenlet x 2 16x + 23,04 = 0 ,
melynek gykei az x1=1,6 s x2=14,4. y1=14,4 s y2=1,6 A kt szm az 1,6 s a 14,4.

2 pont keresett szmok

Megfogalmazott vlasz, 1 pont vagy ellenrztt szmpr esetn jr a pont. sszesen: 12 pont

14. a)
Az egyenes tmegy az orign, m = Egyenlete: y = 2x sszesen:

4 = 2 ; 2

Brmelyik alakban megadott helyes egyenletrt 1 pont 2 pont adhat. 2 pont 1 pont

14. b)
A hromszg legnagyobb szge a legnagyobb oldallal szemben van (vagy mindhrom szget kiszmolja).

1 pont 2 pont Kt szakaszhossz j kiszmtsa 1 pont.

Az oldalhosszsgok: AB = 20 , AC = 41 , BC = 37 . Az AC-vel szemben lev szg legyen . Alkalmazva a koszinusz ttelt:

41 = 20 + 37 2 20 37 cos .

A jells a megolds 1 pont menetbl is kiderlhet. Skalris szorzattal:

1 pont

c = BA =(2 ; 4), a= BC =(6 ; 1).

cos 0,2941, 72,9. sszesen:

teht cos = 8 = 0,2941. 1 pont 20 37 A szgnek egyb helyes 7 pont kerektssel megadott nagysga is elfogadhat.

1 pont

ca=124=8,

rsbeli vizsga 1012

5 / 11

2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

14. c) els megolds

A hromszg egy terletkplete: t =

AB BC sin . 2

1 pont

20 37 sin 72,9 . 2 A hromszg terlete 13 (terletegysg). t

sszesen:

1 pont 1 pont 3 pont

14. c) msodik megolds

Foglaljuk egy 65-s tglalapba a hromszget! y B 3 4 A A tglalap terlete 30. Vonjuk le ebbl hrom derkszg hromszg terlett, gy megkapjuk az ABC hromszg terlett. A hromszg terlete: 303410=13.
sszesen:

10 x 1 pont Ha ez a gondolat a 1 pont megolds sorn derl ki, akkor is jr a pont. 1 pont 3 pont

rsbeli vizsga 1012

6 / 11

2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

15. a)
y

1 1 x

A fggvny helyes grafikonja.

A leszkts helyes vgpontokkal.

sszesen:

Helyesen megjelentett transzformci lpsenknt 1 pont. Pontonknti brzols 3 pont esetn: j a trspont kt koordintja 1-1 pont; mindkt szr meredeksge j 1 pont. 1 pont 4 pont
Ha brmelyik vgpont rtke hibs, 0 pontot kap. Ha a nullt kihagyja az rtkkszletbl, 1 pontot 2 pont veszt. Ha nem helyesen adja meg valamelyik vgpont lezrst, 1 pontot veszt.

15. b)
Az rtkkszlet a [ 1; 3] intervallum,

a fggvny zrushelye az ( x = ) 5 .
sszesen:

1 pont 3 pont 1 pont 1 pont

15. c)
P nincs a grafikonon, mert pl. 3,2 2 + 3 = 1,8 .
sszesen: 2 pont

15. d)
x 0,5 0,5 0 1 1,7 2,7 2 3 2,02 2,98 4 1 5,5 0,5

x2 +3

1 pont

Sorba rendezs: 0,5; 0,5; 1; 1; 2,7; 2,98; 3. A medin 1.

sszesen:
rsbeli vizsga 1012 7 / 11

Ez a pont akkor is jr, ha 1 pont a medint rendezs nlkl jl llaptja meg. 1 pont 3 pont
2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

II./B 16. a)
31 tanul olvasta mindhrom kiadvnyt.
sszesen:

2 pont A 2 pont nem bonthat. 2 pont

16. b)
I. (0 f) 31 f 31 f 93 f 31 f III. A Venndiagramban a hrom halmaz metszetnek a kitltsrt nem jr pont, a tbbi tartomny helyes kitltsrt 1-1 pont jr. sszesen: 6 pont
6 pont

II. 62 f

124 f

16. c)
( 372 f, teht ) a tanulk 60 %-a olvasta legalbb az egyik kiadvnyt. sszesen: 2 pont
2 pont

Ha a vlaszt nem %-kal adja meg, 1 pontot kap.

16.d )
84 f ltogatta, 42 f nem ltogatta a rendezvnyeket. Kzlk 28 f, illetve 21 f olvasta az Iskolaletet. 126 A kt megkrdezett dik 2 flekppen vlaszthat ki (sszes eset). 28 A rendezvnyt ltogatk kzl -fle olyan 1 21 dik, a nem ltogatk kzl -fle olyan dik 1 vlaszthat, aki olvasta az Iskolaletet. A kedvez esetek szma teht 2821. 28 21 A keresett valsznsg: 126 2 0,075(=7,5%). sszesen:
rsbeli vizsga 1012 8 / 11

1 pont 1 pont 1 pont

1 pont A kevsb rszletezett helyes gondolatmenet is 1 pont 3 pont. 1 pont 1 pont 7 pont
2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

17. a)
Az venknti nvekeds szorzszma (nvekedsi rta) 1,054. 2003-at kveten a 2007-es vvel bezrlag 4 v telik el.
41,9 1,054 4 ( 51,71)

Ha ez a gondolat a 1 pont megolds sorn derl ki, akkor is jr a pont. 1 pont 1 pont A helyes kerektssel 1 pont megadott j vlaszrt jr a pont. 4 pont

A 2007-es vben kb. 51,7 milli autt gyrtottak.

sszesen:

17. b)
A 2003-at megelz vekre venknt 1,011-del kell osztani. 1997 utn a 2003-as vvel bezrlag 6 v telik el.
41,9 ( 39,24 milli) 1,0116 1997-ben kb. 39,2 milli autt gyrtottak.

1 pont

Ha ezek a gondolatok a megolds sorn derlnek ki, akkor is jrnak a 1 pont pontok.

1 pont

1 pont sszesen: 4 pont Kerektsi hibrt a 17. a) s 17. b) feladat rtkelsekor sszesen csak 1 pont vonhat le.

17. c)
Az venknti cskkens szorzszma legyen x. 2008 utn a 2013-as vvel bezrlag 5 v telik el. 48,8x5= 38, x 5 0,779
x 5 0,779 ( 0,951 )

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 4 pont

A jells a megolds menetbl is kiderlhet.

Az venknti szzalkos cskkens kb. 4,9 %. sszesen:

17. d)
Ha 2013 utn y v mlva lesz 76%-a az ves autszm, akkor 0,97 y = 0,76 . Mindkt oldal tzes alap logaritmusa is egyenl. y lg 0,97 = lg 0,76, y 9,01 . Kb. 9 v mlva, teht 2022-ben cskkenne az vi termels a 2013-as vinek a 76%-ra.
sszesen:
rsbeli vizsga 1012 9 / 11

1 pont Ha ez a gondolat a 1 pont megolds sorn derl ki, akkor is jr a pont. 1 pont 1 pont Az adatok kzelt rtke 1 pont miatt a 10. v is elfogadhat vlaszknt. 5 pont
2010. mjus 4.

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

18. a)
Hasonl testek trfogatnak arnya a hasonlsg arnynak kbvel egyezik meg. Ha ez a gondolat a 1 pont megolds sorn derl ki, akkor is jr a pont. 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
5 pont

Vkls
Vbels

6 = Vbels 5 12 2,5 = ( 2,62 cm 3 ) 3

3

6 Vkls = Vbels ( 4,52cm3 ) 5 Vkls Vbels 1,9 cm 3 Egy csokoldvz kb. 1,9 cm3 csokoldt tartalmaz. sszesen:

18. b) els megolds

C

.
O

.
F

B 1 pont Ha ezek a gondolatok a megolds sorn derlnek 1 pont ki, akkor is jrnak a pontok. 1 pont

A legnagyobb sugar gmb a bels kp bert gmbje. A kp s a bert gmbjnek tengelymetszete egy egyenl szr hromszg (amelynek alapja 2 cm, magassga 2,5 cm hossz), illetve annak a bert kre. Az bra jellseit hasznlva: AFC hromszg hasonl az OEC hromszghz, ezrt AF OE = . AC OC (Alkalmazva Pitagorasz ttelt az AFC hromszgre, addik:) AC = 7 , 25 ( 2,7 cm ) A bert kr sugart R-rel jellve:
2 ,5 R = 7 , 25 R

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

7 pont
2010. mjus 4.

1 R . = 7,25 2,5 R

3,7 R 2,5 , ebbl R 0,68 cm Teht a lehet legnagyobb marcipngmb sugara kb. 0,7 cm. sszesen:
rsbeli vizsga 1012 10 / 11

Matematika kzpszint

Javtsi-rtkelsi tmutat

18. b) msodik megolds

C

.
F

B 1 pont Ha ezek a gondolatok a megolds sorn derlnek 1 pont ki, akkor is jrnak a pontok. 1 pont 1 pont Ha ez a gondolat a 1 pont megolds sorn derl ki, akkor is jr a pont. 1 pont 1 pont
7 pont

A legnagyobb sugar gmb a bels kp bert gmbje. A kp s a bert gmbjnek tengelymetszete egy egyenl szr hromszg (amelynek alapja 2 cm, magassga 2,5 cm hossz), illetve annak a bert kre. FC tg = = 2,5 AF 68,2o AO felezi az szget.

tg

OF AF

(OF 0,68 cm)

Teht a lehet legnagyobb marcipngmb sugara kb. 0,7 cm. sszesen:

18. c)
Annak a valsznsge, hogy egy kivlasztott gmb nem az elrt mret 0,1. Annak a valsznsge, hogy a kivlasztott az elrsnak megfelel mret 0,9. n A keresett valsznsget az p k (1 p ) n k k kplettel szmolhatjuk ki, ahol n = 10 , k = 4 , p = 0,1. A keresett valsznsg: 10 0,14 0,9 6 = 210 0,14 0,9 6 0,011. 4
sszesen:

1 pont Ha ezek a gondolatok a 1 pont megolds sorn derlnek ki, akkor is jrnak a pontok. 1 pont 1 pont
Fogadjuk el a vlaszt 1 pont klnbz pontossg helyes kerektsekkel. Jr az 5 pont, ha a konkrt 5 pont esetet elemezve hasznl helyes modellt.

rsbeli vizsga 1012

11 / 11

2010. mjus 4.