FalubaKilmin-Hor6nyi Mityds

SPAN 0

NYEL8A

NEMZETI TANKONY

KIAD6 BUDAPEST

8frtlok: lll6s fen6n6 es SimorAndriis

Anyanyelvi lektor: GilbertoSCnchez Cabezas

A fedelet tervezte: KissG. Norbert MarczaliAgnes

1 BN 963 19 5503 6

Bevezet6s
A mai spanyol nyelv (/engua espanolavagy lengua castellana) - hosszri mint a nyelvekdltalSban jotr l6tre. fejlSd6s eredm6nyek6nt Legkozelebbi 6seaz egykoriR6maiBirodalom terulet6nbesz6ltlatin nyelv.A R6maiBirodalomsz6thullSsa utdn (V. sz6zad) a volt Birodalom egyesterrlleteina latin kttlonboz6irdnyokban fejl6dotttovdbb. A X-Xl. szlvadban mdr on5ll6 djlatinvagyromdn nyelvekr6l (lenguas neolatin as, lenguas romS.nicas vagy lenguasromances) besz6lhetrlnk. A legfontosabb rijlatin nyelvek - a besz6l6kszdmaszerinti sorrendben - a kovetkez6k: spanyol,portugiil, francia,olasz6s romdn. A spanyol nyelv eredetileg az lb6riai-f6lsziget 6szakir6sz6nfekv6 . okasztflia (Castilla Ia vieja) nyelvjdrdsa volt. A xt. sz6zadt6l kezovea kirdlysdggd szervezSdott Kasztilia lett a 211t6l Spanyolorszdg nagy r6sz6thatalmukbantart6 arabok elleni.harc vezet6 ereje 6s a f6lsiiget leger6sebb Sllama.Fokozatosan magdbaolvasztotta az 6szakitertiletekkis Sllamait, 6s 1492-reteljesenkiszorftotta spanyolorszdgb6l az arabh6dit6kat.Politikai terjeszked6s6vel pdrhuzamos volt nyelv6nek terjed6se: az rljonnanmegh6ditottterriletekhivatalos nyelvea kasztiliai lett. Ma spanyolorsz6gban az orszdgosan hivatalos spanyolon kivtil hiirom mds,helyileghivatalos nyelvetbesz6lnek: a katarant az 6szakkeleti (Katal6nia, terrlleteken Valencia 6s a Baledr-szigetek) a portugdlhoz nagyonkozel 5ll6 gallegot (Calicia) 6szak-nyugaton 6s a baszkot6szakon,Bilbao korny6k6n.A kataldn6s a gallegorij,|atin nyelvek,a baszkrokonsdgi viszohyaihomdlyosak, de annyi biztos, hogynem [jlatin, m6gcsak nem is indoeur6pai Az 1492-benfelfedezett Amerikajelent6sr6sz6ta spanyol6llam gyarmatositotta, 6s igy a spanyolnyelv az ujvililg hatalmasteruletein teriedtel.

Mintegy 400 milli6emberanyanyelve a spanyol. Spanyolorszdgon kivul csaknem valamennyi latin-amerikai orszdghivatalos nyelve(Argentina, Bolivia, Chile, Costa Rica, Dominikai Koztdrsasdg, Ecuador, panama, Cuatemala,Honduras,Kolumbia,Kuba, Mexik6, Nicaragua, Paraguay, Peru,Salvador, lJruguay, Venezuela, valamintaz Egyesult Allamokhoz tartoz6 PuertoRlco).Jelent6s a spanyol nyelvf lakossdg az USA-ban, valaminta FLilop-szigeteken. A krllonboz6 orszdgokban besz6lt spanyolnyelvalapjaiban egys6ges,de a nagytdvols;igok miatt kulonbs6gek is vannak,f6leg a kiej(Condoljunk t6sben6s a sz6haszndlatban. arra,hogy hasonl6 kulonbs6gekm6g a j6val kisebbteruletenbesz6lt magyarnyelvbenis el6fordulnak.)A calle (utca)sz6 kiejt6sep6lddul Spanyolorsz6gban k6lje, mig Argentindban 6s Uruguayban kdzse. A kubai ember az aut6buszt perubanvagyChil6guagua-nak nevezi,ugyanez a sz6 Ecuadorban, jelent. ,\z egyez6sek ben csecsem6t azonbansokkaljelent6sebbek, mint az elt6r6sek:bdrmelyspanyol nyelv( orsz6glakosaimeg6rtik ezer 6s ezer kilom6terrel tSvolabb 616nyeltestv6reiket, irott nyelvLik pedigteljesen azonos. a Szerz6k

A spanyoliib6cd
jelol6s6re A spanyol hangok a kovetkez5 bet(k, illetvebet(csopor-

: 1
a l a in R 0
ene

A betdk nevei n6nem6ek la efe, la hache,Ia equis,la zeta stls.

ene 0

P q
r rr S t

pell

k . mplllll FIVasl

obl dFreiVasl
ese

u V X

u uve

llllllll

y
Z

equis . e3a lllll ye yari zeta var'lda

A maganhangZ6k(

as Vocale3)

A spanyolban 6t maganhan876 vani a e i ou.Mindig rbviden eitend6k,az esetleges nem hossz6sagukat kezet hanem a hangs ly val az a r6vid magyar nak a az e rbvid magyar_nek felei me3.

he t iebli Az l u s o ttt Se azOnos a me8fele16 magyar h

A angz6k s&kett6s rlnaganhatlg 6 as senlivocates y ios diptongos) (

Akt iegz rtabb ma3anhan876 az F saz u gyakran tal lkOzik a masik harom maganhangZ6 o/o/o valamelyik vel gy7 hogy awal egy egys sz tv laszthatattan sz6 illetve get 80t alkot. !lyenkor az az u a szOkasosnttl is r6videbben ttt6dnek r tsaguk miatt atme_ s z netet alkotnak a magan-6s a massalhan 6k k6ztlaz i pl.csaknem i nek han8Zik)Ezeket az atmeneti hangokat nevezz8k f lhangz6knak

a f61han 6k ls valarnelyik tettes l lktt maganhan 6 kapcsolattt

pedig kett6s rnagarlhan876nak vagy diftongusnak.E16fordul az kombin ci6jab61 16 kett6shangz6 is.A kett6s maganhantr6 k t ele me sz t v l aszthatatian. re/cag aF sa a ceF te Je rru Ja y,a mie Jo/pr,n c, Ja c,u p o, brO ctri_Ja con tF nuo go/2-gua pue

A massalhangz6 ( as consOnattte8)
19 spanyoi m ssathanBz6 van e zeket rrasban 24 bet iHetve be tttcsoport pviseli.Ezek k le hangot k6z81 a h a mai nyeivben semmif Sem ie161 n`ma Ora abla errerop a k csak idegen szavakban fordul e16 f rbmet/ rk k,rogra irova

A spanyol egyeden hossz massalhangz6 a az rr rasban e16 rdul m na ennek e Si ea z o n b a n r 6 v i d n . 8 a k6 es nn A tov bbiakban feisOro uk azokat a spanyol betttket melyeknek

helyes Olvas sa magyar anyanyelvtteknek neh6zs6get okozhat. 8

B-V Ez a k6t bet( a spanyolban ugyanazt a hangotjeloli. K6tf6le, eErymdst6lalig kulonboz6ejt6suklehet. a) Abszolutsz6kezd6helyzetben(szLinet utdn) 6s orrhangf mdssalhangzok(n 6s m) mdgott a magyarb-vel azonosanhangzanak, vagyisaz ajkak teljeszdr6s6al k6pezzLik 6ket: bolsillo,hot5n, verde, vida, ambos,enviar, en vez de. b) Egy6bhelyzetbenis a magyarb-hez hasonl6an,k6t ajakkal k6pezznk 6ket,de az ajkakatnem zdrjukossze, csakkozelfquk egymdshoz; a leveg6 kidramldsa folyamatos: recibir,subir, estuve, nueve,pobre, seruir. A magyar v-nek megfelelS, a fels6fogsorral6s az als6ajakkalk6pzett zong6smdssalhangz6 a spanyolban nincs!

c
a)

b)

K6rf6le eit6selehet. (a, o, u) vagy m6ssalhangz6 Ha m6ly mag6nhangz6 koveti,ejt6se megfelela magyark-nak: casa,cosa,cuento, crecer,clase. (e, i) koveti,ejt6sea spanyolorszdgi Ha magasmagdnhangz6 irodalmi nyelvbenaz sz-nekegy vSltozata, amelyeta fogakkoz6 helyezettnyelvheggyel ejtLink:hacer, cero, ciento,cima. Amerikdban ilyenkoregyszerIsz-etejtenek. CH

A magyarcs-nekfelel meg: leche,mucho, charlar, chico. A r6gebbi spanyolsz6t6rak 6s lexikonok nagyr6sze krll6nbet(nektekinti,amely a c utdn kovetkezik. Elvdlasztani term6szetesen nem lehet:mu-cho /eche. D K6tf6le, egymdst6l alig ktllonboz6ejt6sevan. a) A magyard-vel azonosanhangzikabszol6tsz6kezd6helyzetben (szLlnet utdn),valamint | 6s n mogott: detrds,don, caldo, mandar. b) Egy6bhelyzetbenis a magyard-hez hasonl6,de a nyelv hegye nem 6rinti a fogakat, a leveg6ki6raml6sa folyamatos: cada,hablado, padre, verdad.A sz6 v6g6nalig vagyegySltal5n nem ejtik: ciudad, bondad, Valladolid. 9

G Alapvet5en k6tf6leejt6sevan: (e, i) kovetik, a) Ha magas magdnhangz6k torokbanejtetth-nakhangzik: general, gitano, inteligente, fingir. (a, o, u) vagy mdssalhangz6k b,tHa m6ly magdnhangz6k kovetik,ejt6seg. A magyarg-velteljesenmegegyezik, ha abszollt sz6kezd6 (szLinet helyzetben utdn)iill, valamintn mogott: guante, gobierno, ganar/ tento, ninguno. Egy6bhelyzetbena hangk6pz6szervek(a nyelvtove 6s a szdlpadlSs torok fe16li r6sze) nem 6rintik egym6st, csakkozelednek egymdshoz, a leveg6kidramliisa folyamatos: /ago el gato, agradecer. Ha a gu hangkapcsolatot e vagyI koveti,az u n6ma,a g betf ejt6se pedig magyarg: guerra,guiar. Ha az u is ejtend6, ezt a fol6le helyezettk6t pont jeloli; vergrienza, cigilena,pingiiino. Nem magyarr-i16lvan tehdt sz6! H Nem ejtjLik, hacia,huerto,humor. ,,n6.ma":

J
Torokban ejtett, er6s h: junto, lejos, dejar. A reloj sz6ban egyes szdmban n6ma. tL A magyar lj hangkapcsolathoz lehet hasonlitani(pl. 6ljen), de egyetlen,elemeire nem bonthat6 mdssalhangz6: llevar,llamar, calle, ellos. Sz6tagoldskor bdrmilyenmds miissalhangz6hoz hasonl6an viselkedik: ca-lle,Cas-tiJla. A r6gebbispanyolsz5t6rak,lexikonok krtlonbetfnek tekintik,az I utiin tdrgyaljdk az ll-vel kezd6d6szavakat. N A magyarny-nekfelel meg: mafiana, pequefio,nifio.

10

a
fordul el6, amelyekejt6seke, Csaka que, qui betffcsoportokban ki: querer, quien, aqui, izquierda. , R

5z6 elej6n,valamintn, l, s mogotter6sen(pergetetten) ejtjuk:rosa, recien,honrado, Israel.Asz6kezd6 r er6s ejt6sea spanyolegyik legjellegzetesebb is megjelenik, ha az r-rel kezd6tulajdonsdga. frdsban d6 sz6 egy osszetettsz6 miisodik eleme: revoluci6nlcontrarrevolucion, Puerto Rico Iportorriqueno. RR Magdnhangz6k kozt haszndlatos az erSsenpergetettr jelol6s6re. Elemeiresz6tagoldsban sem bonthat6 perro, burro, correr, sz6tagolva pe-rrol bLt+ro,co-rrer.

s
A magyarsz-hezhasonl6,de felfel6 gorbitett nyelvheggyel ejtjtlk. Emiatt hangzisa kiss6a magyar s-re is eml6keztet: hasta, seis, semana,los alumnos. Ha zong6smSssalhangz6 koveti,hasonulhozz6, 6s a magyarz 6s zs kozti dtmeneti hanggdalakul: Iosdias, mdslargo, /esvi. Amerikdban a magyar sz-szel azonosejt6s6. V A b-vel egyformdn ejt5dik, I6sdott.

x
Magdnhangz6k kozt ejt6seksz,pl. examen. Mdssalhangz6 el6ttszsz6 egyszerlsodik: extranjero, explicar. A M6xico, mexicano szavakban a j-vel .vonos m6don ejtj0k. Y j, kiv6veazy (6s)kot6sz6t,ahol i: mayo, ley, yo, yacer. Ejt6se

Z nyelvheggyel ejtettsz, mint i, e el6tt a c. A fogakkoz6helyezett haszndlatos: sz6v6gen el6tt,valarnint a, o, u 6s mdssalhangz6k Csak juzgar, magyar sz-szel teljehaz. Amerikdban a zrJmo, zona/ zapato, sen.zonoseit6s6.

([l acento) A hangsrily

helye kotott, a hangs(lya sz6 els6 A magyarszavakhangsrilydnak sz6tail6ra esik. A spanyolbana hangsdlyszabad: egyes szavakaz a harmadiksz6utols6,miisokaz utols6el6tti,ism6tm6soka hdtul16l espa6ol, italiano, tagukon vagy esetlegm6g el6r6bb hangsrjlyosak: hfingaro, quitatelo. El6fordulhat,hogy uyanaz a hangsor mdst 6s hangstlyozzuk. llyenkora hangmdstjelent aszerint, melyiksz6tagot lonboztet6 szerepevan: c6lebre hft es, celebre stilynak je lent6smegkri unnepeljen,celebr unnepeltemvagy egy eg6szsor els6 ragoz6srt ige, amely pl. a kijelent6m6d jelen idejii egyessz5mels6 szem6ly( megaz elbesz6l6 m0lt kulonbozteti alakjdt csaka hangsdly eltolSsdval egyesszam harmadik szemilyt alakjdt6l: llamolllam6 hfvoldhivott, ncoIt. cantoI can t6 6nerke Iek/6n ekelt, baiIoI bai/d td ncoIo l</td

Az frott hangsfly(Elacento grdfico)

Bdr a spanyolszavakhangsdlya szabad,m6gisbizonyossz6tagok n-re 6s sgyakrabban hangsdlyosak, mint mdsok.A magdnhangz6ra, re v6gz6d6 szavaknakleggyakrabban az utols6 el6tti sz6ta$a, az v6gz6d6szavaknak leggyakrabban az utols6 egy6b mdssalhangz6ra valamint sz6tagja a hangs6lyos. Ezekbena leggyakoribb esetekben, nernjeloljtik. azeW szdtagtszavakon, frdsban a hangsdlyt

ca 19

ta p e Se! )1 mO W impO COntl 10111

trl 1 ,Span Verd 1 i:, jer

eX 1 ,

1
1 ,
lpafIP 1 su VaiSIIIIIIII

Madrid

fui* di fue vi61

sz6tagon 6kezetvan. Minden mdsesetbena hangsrilyos

r e CttHCI 10 littS h !I II= d dttis* eXpi cortes h 0 01 , 1 M 31pe 9nes habLis 1

dez 1ern4 (nincs kett6si-revagyu-raesika hangsdly Ha a, o, e mellett6l16 hangz6), akkor a hangsilytminden esetbenjeloljtlk:contin6o,pais, maiz, dia, frio, Hungria, oir, reir.
*Ne feledjuk, hogy az i-t vagy u-t tartalmaz6magdnhangz6kapcsolatok eltaldban alkotnak! egy sz6tagot

Az frott hangsrily jelent6sm egkiiliin biiztet6 szerepe N6hdny, f6leg egysz6tagt jelent6seir sz6kulonboz6 irdsban hangsdllyal, illetve annakhi6nydval 6rz6keltetjLtk.

14

= I Olr 1 : =
:l
sed d lt6.

de41

1 : i 1 dot
agatt isenl

rapt,

A k6rdSszavakat mindig hangsrillyal irjuk. 2C6moestdusted? Hogy van? Como de costumre: bien. tJgy,ahogy szoktam: j6l. 2D6nde trabaja?Hol dolgozik? Alli mismodonde el afro pasado. I.Jgyanott, aholtavaly. 2Qu6quieres?. Mit akarsz? Azt, hogy ne zavarj. Que no me molestes. 2Porqu6 me buscabas?. Mi6rt kerestll? Porquequiero hablarte. Mert besz1lniakarokveled. 2Cudndo salimos? Mikor indulunk? Cuando te convengaa ti. Amikor neked megfelel.

(Laentonacidn) A hanglejt6s
A hanglejt6s egys6ge beszedr.inknek ket szunet koz6 es6 szakasza, amelylehetegvteljesmondatis.A spanyol szakasz dtlagos hossza B-11 szStag. A hangmagassdg mozgds a vizsgillhat6 a szakasz elel6n, v6g6n, valaminta kozbees6 sz6tagokon. A hangmagassiig a szakasz elej6n A magyarszakasz leggyakrabban az dtlagoshangmagassdgndl vala_ mivel magasabban ejtett sz6taggal kezd6dik,majd a hanglejt6s fokozatosanereszked6. A spanyol szakasz hanglejt6se az els6hangsdryos sz6tagig emelked6.

-e toy.

Es

Ha a mondat els6 sz6tagja hangsflyos, akkormondatunk, ugyanfgy, mint a magyarmondatokdltaldban, nyombannormdlhangmagassdgban kezdddik.

30

131 Cuttn f

A hangmagasseg a szakasz v6g6n

Aszakasz v6g6nekaz utols6hangs6lyos sz6tag utdni sz6tagokat tekintjuk. Ha a szakasz hangsdrlyos sz6taggal v6gz6dik,akkor ezen az egyetlensz6tagon belril is megfigyelhetjrik a hangmagassdg emelked6s6t vagy srillyed6s6t.Aszakaszv6ge alapvet6enk6t hanglejr6si tfpust mutathat:ereszked6 vagyemelked6lehet.

jellemzi akozl6, a felkiSlt6, Az ereszked6hanglejt6s az 6hait6,a felsz6lft6mondatokat,valamint a k6rd6szavakat tartalmaz6 (kieg6szitend6) k6rd6seket.

6 ,1

iA qui6n

es pe ran l te _ Oe,,

Az emelked6 hanglejt6s az eldontend6k6rd6sek sajdtja.

2Quie esl
16

11

COn

1801

2Viel en

bi

te

A kieg6szitendS k6rd6sek is v6gz6dhetnek hangemelked6ssel, kUlonose n, ha k6rd6sLl nket fokozottudvariassSggal akarjuk megfogal mazn i.

ran quttn ! l1
A hangmagassAg a szakasz belsej6ben

(az els66s az utols6hangsrlA hangmagassdg a szakasz belsej6ben lyossz6tagkozt)egyenletesen emelkedikvagysullyed,de a hangs0lyos sz6tagok valamivelmagasabban ejt6dnek,mint a hangs0lytatanok. Ez dbrdinkonis megfigyelhet6.

Helyesiriisi megjegyz6sek
Az d S t adM 6n c
i dltalSba n megfelel Szabdlya nek a magyar sz6tagoliis szabiilyainak. Nem vdlaszthat6k sz6t a) a kett5smag6nhangz6k: fuer-te,pue-do, ha-c6is, va-rio,sa-1i6, sies-ta rr mdssalhangz6k: b) a ch,ll, mu-cho, e-lla,pe-rro (pr,br, fr,t4.dr, c) a miissalhangz6+r 6s a mdssalhangz6+l csoportok cr,gr, pl, bl, fl, cl, gl): a-p ro-ve-ch ar, a-pli-car,a-brir, A-fri-ca, a-tr 6s,de-cla-rar,ma-gro 17

Az irdsjelekhaszn6lata (Uso'delos de puntuaci6n) signos A magyart6l elt6r6 sajdtoss6gok

a)

A k6rdcj es a felki6lt6mondatokat a mondatokelei6nfordftottk6rd5-, illewefelkidlt6jellel is ell6tjuk. jdnni? 2Quieres venir?El akarsz iQu6 sorpresa! Micsoda meglepet6s ! Ha a mondattagolhat6, 6s r1szeikozulcsakaz egyikk6rd6,illetve jelleg(,akkorcsakezthelyezzijk felkidlt6 jelek koz6. a megfelel6 Pero2trilo sabias? De te tudtad? Aquel dia icudntosdisgustos! Azona napon mennyi kellemetlenseg!

Lev6lben a megsz6lftds ut6n nem felkidlt6jelet, hanem kett6spon-

tot vary vessz6t teszunk.A kovetkez6sor nagybet(vel,bekezd6ssel kezd6dik. M i q u e r i d oa m i g o : Hace muchfsimo tiempo no s6 nadade ti, espero que... Kedves Bardtom!Mdr r6g6ta nem tudok semmitr6lad, rem6lem,hogy...

A hogy jelent6s(igue kot6sz6el6tt a spanyolnem tesz vessz6t. Dice que nopuede venir. Azt mondja,hogy nem tud jonni. Esprecisoque tri me ayudes.9uk6ges,^frpgy segits. Trabajatanto que no se le ve nunca. Aiiyit dolgozik, hogy sohaseml6tni.

d) A vonatkoz6n6vmdsok(que, quien, el que, el cual)el6 csak akkor tesztjnkvessz6t, ha az alSrendeltmondat magyaraz6, kozbevetett jellegf, egy,mdr kell6k6ppen meghatdrozott i6n6vrdl mond valamit (azaldrendelt mondatn6lkLil istudndnk. kir6r,iiletve mi16lvan sz6). quienpas6un afroen Cuba,hablabienel espa6ol. Juan, aki J6nos, ery 6vet toltott Kubdban, jol besz1lspanyolul. IB

Egy6besetbena vessz64llmarad. Se extravi6el libro que me regalaste. Etkatt6dott a konyv, amelyet nekem ajdndekoztil. La muchacha con quien me vistees mi novia.A ldny,akivel lAttdl, a menvasszonvom. El chico paraquien te pedi el libro,ya me lo ha devuello. A fil, akiszAmdra elk6rtemt6led a konyvet,mdr visszaadta nekem.

Alj cO sd J f.

19

 sz6fa,ok(Las partes del dtscurso

A sz6fajokata spanyolbank6t nagy csoportraoszthatjuk:egy rebesz6lunk m6srlszik nem. Eszerint sztikkaphatjeleketvagyragokat, (eenrrs egyalakf sz6fajokr6l vnntnerrs) 6s ttibbalakri sz6fajokr6l (pnnrrs Tobbalakdsz6fajokaz ige, a f6n6v, a n6vel6,a rNv,qnrnerrs). ahat6roz6sz6, Egyalakd sz6fajok 6s a n6vmds. mell6kn6v, a szdmn6v az eloli6r6sz6,a kot6sz6 6s az indulatsz6. rendszergazdag.A f6n6v (6s Tulajdonk6ppen csak az igeragozitsi m6dosuliin6vel6) sz6v6g6nek mell6kn6v a f6nevetkis6r5szdmn6v, nemet6s sziimotk6pescsakkifejezni,nem pediga f6sa a nyelvtani (eseteket). elt6r6en Erre- a magyart6l n6v mondatonbeluliszerep6t - nem ragozAs, A n6vsz6k koz0legyeszolgSlnak. hanemeloljdr6sz6k vannak kulonboz6alakiaia mondatbanbetoltott dul a n6vmdsnak szereoe szerint.

t verbO) Att ige(

Az ige alakjait k t nagy csoportba o hattuk: igenevek(FORMAS S a tulaldOnk ppeni ragozott NOMINALES Vagy FORMAS NO P[RSONALES) igealakok(FORMAS PERSONALES).A ragozott igealakok b61 ezek az egyszerg igealakok(FORMAS SiMP

hatnak egy sz6ES):[rabtta5/trabayaste/

sa aber ige ragozot alattaib61 trabttatts Stb 6s t6bb sz6b61-az kn6vi igenev 16 6sszetett igealakokb61 b61- sz6ban for86 ige me
(FORMAS COMPUESTAS)

haber ig nek ezekben az alakokban sajatielent se nincs csupan egy nek ttfttez6slben seg lm s ik ige ettik id dkezik seg d ig n ek ttER BO A XI[IAR)neVeZZ6k.
20

pl.has

rabttaJ

ab 5 trab

aJO Stb.Mivel az

A spanyolig6k hdrom igeragoziisi tipusba(coNJucncroN) tartoznak. -er, a ,\z els6 ragozdstakf6n6vi igeneve-ar, a mdsodik ragozdsdak6 harmadik ragozds(ak6 pedig -ir v6gz6d6s6. Els6ragozlsdtehdt pl. az hablarbesz6lni; mdsodikragoz6stpl. a comer enni, harmadikragozis6 pl. avivir 6lni ige. Azig6k tov6t, amelyheza ragok nagyr6sz6t kapcsol.juk, az -ar,-er, -ir v6gz6d6s elhagydsa utdn kapjuk meg. P6lddinkban az iget6 rchet habl-, com-, viv-. Az igenevek (Lasformas no personalesdel verbo) Az Igynevezett mondatrovidit6sben betoltott fontos szereptikr6la mondattanban, a 1 47-161.oldalon, af6ndvi igen6vr6l a 147., 156., 157., 161. oldalon, a hat6roz6i igen6vr6l pediga 154., 156.6s 160. oldalonsz6lunk. A mell6kn6viigen6v (Elparticipio)

0 1

1111:,,li:1 !

N6h6nyige participi6ja rendhagy6. A legfontosabbak:

abrir: abierto cubrir: cubierto decir: dicho escribir: escrito hacer; hecho

morir: muerto poner: puesto romper: roto ver: visto volver: vuelto

eltal6banmegegyezik a magyarm0lt idejf mell6kn6vi Jelent6se jelent6s6vel. igen6v A participio- a mel16knevekhez hasonl6an nemben6s szdmban egyezikawal a f6n6wel, amelyrevonatkozik. el libro lefdo az elolvasottkonyu los tejidos compradosa megvdsdrolt szovetek laslenguas habladas en Espafra a Spanyolorsz1gban beszdltnyelvek la ventanaabiertaa kinvitottablak

E 1elz6i szerep6n6l azonbanm6g fontosabb, hogyazhaber seg6dige ragozottalakjaihozkapcsol6dva az osszetett igealakokat alkotja. -o v6gz5d6s(i, llyenkorvdltozatlan, a cselekv6s alanydnak 6s tdrgy6nak sz6mdt6l 6s nem6t6lfuggetlenLil. Marfa se ha levantado temorano.MAriakordnt kelt. Los muchachos han dormido bien.A filk j6l aludtak. Estd de cumpleanos: todos la hemosfelicitado. Szillet1snapja van: m indny6jan felkoszo n tottilk. A f6n6vi igen6v (Elinfinitivo) (-ar,-er, -ir v6gz6d6sff) Egyszer1 alakja(rNrrNrrrvo sruerr) szerepel a sz6tdrakban, mint az ige ,,neve".Osszetettalakjdt (tNrrNrrrvo coveursro) megkapjuk, haazhaber f6n6vi igen6vhez hozzittesszlka participi6t.

lr v : gen 1 etett il l ) l t igel

habi li COm

lr

h 1

Ahat6roz6i igen6v (Elgerundio) Egyszert 6s osszetett alakjavan. Az osszetett alak az haberseg6dige gerundi6jdb6l 6s a f6igeparticipi6jdb6l 5ll.

: =1 = :
EgyS rfl hataroz6i [genev
Osszetet hata o 6i

IVi ilhdio

ge
22

lh lbi IA
i i

A ragozott igealakok (Las forrlnas personales dei verbo)

A spanyolige sokkal tbbb ragozott alakot vehet mint fel a magyar: mttg nyeiv8nkben egy ig6nek kb.80 ragozott alakia Van addig a spa nyolban kb. 200. E 16nbs k g oka s hogy a spanyol tbbb igeid6t m 6 d o t k 8 1 6 n b b z t e t m e g / gm yi n mt 6 da i am a 6t st a nr y: On I van. Nenl rendelkezik viszont targyas ssal ragoz e z6rt mindig 88yel n nk kell hogy a magyar targyas ragozast a megfele16 n6vmasi ala kat p6toljuk.
om o veo. ,ak.Te veo.

HOttan iehe hogy ett nyeiV a term6szetesen tez6 httrom id6 qe ges len m6it ? j6v5)metlett mas id6ket is islller 6s haszn
Ha lelennek azt a pillanatOt nevezz8k alllikor besz6i3nk akkor me8 lla uk hOtt a mattar nyettben e8y ielen id ` ige vonatkozhat m6i ban pttha lel Z6dOtt cselekv6sre pl. KOlumbusz azt hitte h08y indiaban van ett m i d i g e j 6 v 6 r pe l , Amire meg6rkez3nk mr nyolc is ellln

ett j6V6 iddtt pedi3 itra 111 pl.

Megig rte ho S el is . i6 A m a 8 y a r n y e i v e z e k b e n a z 6 s s z e t e t t r n o n sz d pillanat t tekinti ital meghat rOzott id6pontot hanem eg rllasik ige te meg r[e,anttre meg`rkez nk) mas sz6val e mondatokban a le (aZt len(mint viszonyttott ielen)ettideigs a m61t(mint viSzOnyttott m )e16get

! s 1 o6 o6s relattt e asik ige idej`hez Mszony t6k

pillanatthoz viszony
kel

 1+ 1 1 1 j

::1 deir 1

A spanyolban nincsmegaz igeid6knek ez a tobb6rt6kfs6ge, kovetkez6s- ktllonosen - az k6ppen tobb alakra vansztiks6g az osszetett mondatokban igeidSk egymdshoz val6viszonydnak a kifejez6s6re. Az igealakoknagyobb sz6m6nak a spanyolbanaz a mdsik oka, hogya spanyol a mriltban6s a jov6ben k6tf6lek6ppen tudja a cselekv6st 6br6zolni:folyamat6banvagy befejezetts6g6ben. Hizo 6s hacia pl. egyariint az hacerige m0lt idejd alakjai,de forditiisuk'megcsinSlta', illetve'csin6lta', az els6befejezett, a mdsodikfolyamatos m(lt. A - ezeketaz drnyalatokat magyar- kulonboz6mrilt id6k hiSnydban n6ha igekot6k segits6g6vel fejezi ki: az igekot6 ilyenkor befejezetts6greutal. A spanyolige n6gym6dja a kijelent6 m6d (vooo rNorcnlvo), a k6t6m6d (vooo sueJuNrrvo), a felt6teles m6d (r.,rooo coNorcroNnr) 6s a felsz6lft6m6d (vooo rverRnrrvo). A magyarhoz hasonl6an a kijelent6 m6d a leggazdagabb id6kben,m(ga felsz6lit6 m6dnak egyetlen ideje van. A spanyoligeid6ka kovetkez6k: jelen id6 (pnesrNri), kiizelm6lt (pnrrEnrro ernricro), elbesz6l6mrilt (enrrrnrro tNDEFtNtDo), elbesz6l6 r6gmilt (enrrrnrro nNrrnroR), folyamatos mrilt (pnrrrnrro TMeERFECro), folyamatos r6gm0lt (nnrrEnrro jiiv6 (rurunorueLUSCUAMpERFecTo), ernrrcro), befejezettjirv6 (rurunoprnnrcro). Az egyesm6dokban a k6vetkez6id6k fordulnakel6 (p6ldak6pp az hablarige egyesszilmm5sodi k szem6lyii alaklaival).

24

IS ,resentelll lh

bla 1

1 : 1 1 11111111111111
P !lh 11111111 ! =h ,liO III lh
IPretSritell

seSIIIIIIII! 1 1

1 1 lyag lerfectO lhi laFaSIIII IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII P I I pe IIIII11111 114

lh 1 ,
lhablaresllll llllllllllllll lllllll

=1
Ft1

. 0

AhogytdblSzatunkb6l is kiderril,a spanyolaz egysz6b6l6tll6, egyszerfl id6k mellett (rreveos sr,vprrs) hasznSl iisszetett id6ket is (rrEvpos coveursros), amelyekaz haberseg6dige egyszertalakjaib6l 6s a f6ige mell6kn6vi igenev6b6l dllnak.Tekintve az haber ige egyszerIalakjainak e nagyfontossdgdt, kulon tdblSzatban mutatjukbe 6ket.
* A felt6telesm6dban inkdbb egyszerf (coirrorcroN,qr sruprr)6s osszetettalakr6l (coNorcroNeL cor,rpursro) besz6lri nk. ** Alis haszn6lt alakok.
25

Az haberseg6dige egyszerfi alakjai

Kttelent6 m6d

1 : : :

hab

i :S
1 I I hab

hi , 1 0 h hi h 1

1 lbre 1
I I I I

1lSIIIIIIIII i hill

I I I I I I I I I I I I I I I I I

!
1 layttS 14y

:::::

l lll,

26

A kijelent6m6d id6i (Los tiempos del modoindicativo) A jelenid6 (Elpresente)

o no CO 0 o el 10OS iCOI
V I I V O I I ! Y vivell

0 r

VlWttX vivelrlill

Haszndlata 6lhleban megegyezik a magyarral. A magyart6lelt6r6en kijelent6 m6d jelen id5t hasznSlunk olyan k6rd6sekben, amelyekke I besz6lget6partner0 nk v6lem6ny6tk6rju k egy-egycselekedetrl nk c6|sze rk6g6t, szLi ks6gsze r(s6g6t i ||et6en. Seiior profesor2abrolas ventanas?. Tandr0r, kinyissam az ablakokat? 2Lotraduzcotambi6n? Forditsam is? A kijelent5m6d jelent idej6t nem haszndlhatjuk: a) az egyidej(is6get kifejez6aliirendelt mell6kmondatban akkor,ha a f6mondatban (pnErEnraz ige m(lt id6ben 6ll, kiv6vea kozelm0ltat ro prnrecro) Col6n crefaque estabaen la India.Kolumbusz azt hitte,hogy Indi{ban van. b) a cuando (amikor) 6s mds id6hat6roz6-sz6k utdn, ha azok a iov6re vonatkoznak. Cuandotermines el trabajo,ll6mame.Amikorbefejezed a munkdt, ntvrtolNo me voy hastaque no te convenza.Nem megyekel addig,amig meg nem gy6zlek.
2

A kiizelmrilt(Elprer6rito perfecto) Osszetett igeid6, az haber seg6dige kijelent6 m6djelenidej( alakiait k6Veti a participio.

hill lhi 6 1hi habl hi 6S hab is han

1 has =! to 1 heml i 1

I
I !

A kozelmfltathaszniiljukolyan mdlt idej( cselekv6s vagytort6n6s kifejez6s6re, amely a) egy m6g nem lez\rult id6szakban ment v6gbe (ma, ezen a h6ten, ebben a sziizadban stb.). Hoy me he levantado tarde.Ma k6s6nkeltem. Este afro hemostenido buenacosecha. Iddnj6 termdsilnk volt. b) a besz6l6szerinthatdsdt a jelen pillanatig6rezteti, szorosan kapcsol6dik a jelenhez. Me has prometido estudiar2verdad? lJgyemegig1rted, hogy tanulni fogsz? En los a6ossesenta la navegaci6n espacial ha realizado progresos extraordinarios. A hatvanas1vekbenaz (irhaj6zds rendkivilli m6rt6kben fejl6dott.

28

indefinido) Az elbesz6l6 mrilt (Elpret6rito

habi31111 lastel ab161111 es l tanciS i FO

t 11

t lr ! rOrl t i

1 11

1+ 41: :J: ::

ig6ketl6sdaz 54. oldalon.Az elAz elbesz6l6 m0ltbanrendhagy6 jelol, amely illetvetort6n6st mrilt olyan befejezett cselekv6st, besz6l6 id5szakban ment v6gbe. egy mdr lezArult kordn keltem. Ayer me levant6temprano. Tegnap A milt szdzadban sok En el siglopasadoinventaron muchascosas. felfedezdst tettek. Naci en 1955. 1955-benszillettem. haszndltbefejezett Az elbesz6l6mrilt a spanyol leggyakrabban (6s Amem(rlt idej( igealakja. A besz6lt spanyolnyelvben k0lonosen rikdban) nemegyszer szintemint egyetlen befea kozelmdltrovAs6.ra, jezett m i ltat hasznSl jdk.

29

Az elbesz6l6 r6gmflt (Elpret6rito anterior) igealak, Osszetett amelyet az haberseg6dige elbesz6l6 m6ltja6s az azt kovet6 participio alkot.

(1. a folyamatos r6gm6lt6hoz hasonl6 33. oldal), tehdtegy Jelent6se mdsikm[rlt idejii cselekv6s el6tt v6gbement vagytort6n6st cselekv6st jelol. A k0lonbs6g az, hogy ebben az esetbena k6t mdlt kozt eltelt id6 nagyonrovid, amit rendszerint egy alighogy;ro$on azt6n,hogy tipusri hat6roz6sz6 is jelol (tan pronto como; no bien; Iuego que; asi que; apenas que). Apenashubo amanecido, emprendfla marcha.Alighogyhajnalodott, 6tnak indultam. Cuando hubo terminadola guerra,se comenz6la reconstrucci6n del pais.Amint befejez6ddtta hd:borl, megkezd6ddtt az orszdg0jj56pit6se. Az elbesz6l6 r6gmdltkiz6r6lagazkottnyelvbenfordul el5, de ott sem gyakori.Helyetteaz egyszer1 elbesz6l6 m(rltatvagya folyamatos r6gmdltat hasznSljuk.

30

lb 1 1 il 51111 lhaibi h biittesl hi k 1lSI httbitrO

A folyamatos mrilt (Elpret6rito imperfecto)

0 i hablaba 11

td I
1

i , IVil"
10S IVIVia

1 =
10

: Vi rlilll

Ebbenaz id6ben mindossze k6t ige rendhagy6: ser imperfect6ja era stb.,ir imperfect6ja iba stb. A folyamatos mrjlt olyan mdltbelicselekv6s vagytort6n6skifejez6s6reszolgdl: a) amelynekkezdete6s v6ge ismeretlen, kozelebbr6l maghat5rozatlan, vagyabesz|lS szlmlra nem fontos. Estudiaba nem felt6telezi (bdr nem is z6rjaki), ha estudiadobea cselekv6s befejezetts6g6t fejezettcselekv6sre utal. Az imperfectoa hosszabb ideig tart6 cselekv6sek, a leir6sok, az 5ll6k6pek, az Sllapotok ideje; mig a tort6n6st,a mozg6st az elbesz6l6 mdlt fejezi ki. Teniaveinteafrosy me encontraba extrafro en mi propio pais.No compraba el peri6dico, no asistia a lasclases, no escuchaba la radio. Coytisolo) H1sz1ves voltam, 6s saj6t hazAmban idegennek fluan 6reztemmagam. Nem vdsdroltam Ajsdgot,nemjdrtam el az 6rdkra, nem hallgattama rddi6t. b) amely a m6ltbanrendszeresen ism6tl6dott, szokiisos volt. El inviernopasadopodia esquiar todos los dias.A m1lt ftlen minden nap sielhettem. En las vacaciones siempreme levantaba a las seis.A szt)nid6ben mindig hatkor keltem.

31

amely egy mdsikm(rltbelicselekv6ssel piirhuzamosan folyt le. MientrasPablomiraba la televisi6n, Evaescribia cartas. Mig Pdl a televizi6t n6zte, Eva leveletirt. El conferenciante explicaba y el pdblicotomaba notas. Az el6ad6 magyarS.zott, a kozons4gpedig jegyzetelt.

amely egyidej6egy mdsikm6lt idej(i cselekv6ssel (kulonosen tdrgyi aldrendelt mondatban, jelen gy magyar idej( alak megfelel6jek6nt). Todossabfamos que Marfa tenfa muchos libros. Mindnydjan tudtuk, hogy Mdri|nak sokkonyvevan. Comprendfque debia esforzarme para recuperar el tiempo perdido. Meg1rtettem, hogy er1feszit6seket kell tennem az elveszettid6 pdtlAsdra.

amely elkezd6dott, de f6lbeszakadt. llyenkora magyarban gyakran a majdnem,csaknemhat6roz6sz6kat haszndljukazige mellett. Salia cuando lleg6 una visita. lndul6ban voltam, amikor l6togat6 6rkezett. Le dio un dolor tan fuerte que ya se moria; ahora estd mejor. Olyan fdjdalmaivoltak, hogy csaknemmeghalt;mostjobban van. Ha szivess6gr6l van sz6, udvariasabb a jelen helyett folyamatos m0ltat haszn;ilni. akarokkdrniont6l. Queria pedirle un favor.Egyszivess6get 2Qu6 deseaba usted? Mit 6hajt? 2Qu6 se le ofrecfa?Miben lehetilnkszolgdlatdra?

m(rltjdthaszndlhatjuk felt6teles m6d A kijelent6m6d folyamatos kifejez6s6re. Teniasque decfrmelo.Meg kellettvolna mondanod nekem. Podiamos quedarnos en casa.Otthon maradhattunk volna.

32

A folyamatos rdgmrilt (Elpret6rito pluscuamperfecto) Osszetett igealak, amelyet az haber seg6dige folyamatos mdltja az azt kovetd participio alkot.

h h mo3 h= habl hill

Egymdsikm0lt idej( cselekv6s el6tt befejezett vagytorcselekv6st t6n6stjelol. Azt mondhatndnk teh6t, hogy a r6gm0lta m6lt m(ltja, nem abszolft 6rtelembenr6gi, hanem egy mdsikn6lr6gebbicselekv6srevonatkozik. Csakm6sikmf lt idejf igealak vagyritkdbban elmrjlt id6pontravonatkoz6id6meghatdrozds mellett hasznSlatos. Estdbamos cansados porque habiamos caminadomucho. Flradtak voltunk, mert sokatgyalogoltunk. Recibitu cartaque me habiasescritoel 20 de mayo. Megkaptam a mdius 20-An irt leveled.

1 0 1 ,
: i

A j6v6 id6(El futuro imperttcto) A jbv5 id6 v 6d6sei nem az igehez tb hanem a ttn6viigen6v hez jaruinak.

1 1

alakOkat hasznalunk a j6v6 id CSelekv s vagy tbrt jbv6 id

n 6 s k i f e l e z 6n Sk 81:

va16szrntts18 rz slre kelte r gy pl.a talan jelen idejtt lehet6s 3 va16szinttleg bizonyara valon m6dos 6 szavak ltal 5 k rt V ala llnint egyes hat6 ig k ford ra. s D6nde cstara?vtton Or van?
Estar en casa.V/arbsztt tteg o on/an endra veinte anos. 5Z6VeS relleF 6 m6d helyett k81bn6sen ha kategorikus pararlccsal for feisz61 dulunk egy rllasodik szem61yhez.

iT quedaras estudiando hasta las ! cinco1 0 g[anu

iMe traeras una bOtella de vinol r ozz eg veg bor ! A magyart61 r6en el nem hasznalhat6 j6v6 id6: teles k6t6sz6 utan. ) si(ha)felt _ Si te portas bien te llevar6 al cine. a br y erkeJ_h erv zrek m ziba. si manana hace buen tiempo haremos una excursi6n, a llolnap b iJb ettet. 5 nJJunk
34

b) a cuando (amikor)id6hat6roz6 sz6 ut6n. Cuando tengasmi edad, me comprenderds. Amikormajd olyan id6s leszel,mint 6n, meg fogsz1rteni. Cuando llegue el tren, serdn ya las once. Amikor megdrkezik a vonat,mAr 1'l lesz. A befejezeft jiiv6 (Elfuturo perfecto) Osszetettigealak,amelyet az haber seg6digej6v6 idejt alakjai 6s az azokatkovet6 participio alakotnak.

A befejezettjovS olyan jov6 idejri cselekv6st vagy tort6n6stfelez ki, amely egy mdsikjov6 el6tt v6gbemegy, ahhoz k6pestm0lt lesz. Cuando llegu6is, habremos cenado.Mire megjottok, mi mdr megvacsor6.ztunk. Haszndlhat6 mflt idejf jelent6ssel is, amikor egy lehets6ges, val6szhIleg v6gbement cselekv6st felez ki. Attila ya habr6 llegadoa Madrid. Attilamdr bizonydrameglrkezett Madridba. Dio un examenmuy bueno:se habrdpreparado con tiempo.Nagyon j6lvizsgdzott: AgyMtszik,iddben felk6szillt.

1 1 id
35

A kiit6m6d haszn6lata (Elusodel modosubjuntivo)

egyszerfen dllitunk vagy tagaMig a kijelent5 m6d segfts6g6vel dunk, puszlin t6nyeketkoz[ink, addig a kot6m6d kifejezia kozol(kivdnsdg, A kot6m6d 6rzelmek,k6tked6s). tekhezval6 viszonyunkat felsz6lit6 m6ddal rokon,n6haa magyar felt6tesokesetben a magyar kijelent6m6dnak felel les m6ddal fordithat6,mdskora magyarban meg. Eppena k6t nyelv kozti e nagy kulonbs6gmiatt a subjuntivo haszndlata elsajStithat6 terua spanyolnyelvtan egyiklegnehezebben Iete.Kot6m6dotkell haszndlni azolyan al6rendelt mell6kmondatokban, ahol a f6mondat ig6je fejez ki. a) 6hajt, kiviinsiigot,parancsot Azt akarom,hogy tanulj. Quiero que estudies. b) 6rzelmet(f6lelem,orom, szomor0sdg stb.)fejez ki. Me alegrode que estudies. Orill\k, hogy tanulsz. fejez ki. c) k6tked6st,lehet6s6get Dudo que estudies. Kdtlem,hogy tanulsz. Esposibleque hayasestudiado.Lehets4ges, hogy tanultdl. Ondll6an (f6mondatban)6hajt vagy k6tked6st kifejez6 m6dosit6sz6k utiin (bdrcsak, taldn). Bdrcsak Oial6 estudies. tanulnAl. Tal6n estudies. tanulsz. Quiziis

36

A kiit6m6did6i (Los tiempos del modosubjuntivo) jelenideje(Elpresente A kiit6m6d desubjuntivo)

:
lbl 1 ab13 10SI abl bi
1

lvall IY!1 Y! W Y vtyain

CO
C

0
GO a

1. On6l16(f6mondati) haszndlata: a) A quizds, acaso, tal vez (tal5n)m6dosit6sz6k utdn. Quizds podamos ir juntos. Tal6negyutt mehetilnk. Tal vez tengas raz6n. Tal6nigazadvan. Ezekben az esetekben kiielent6m6d is haszn6lhat6. A kot6m6daz dllitds 6s a tagaddskozt mintegy ,,lebeg6" mondatot a tagaddsfel6 kozeliti. Talvez tengasraz6n.Taldn igazadvan (bdr6n nemnagyonhiszem). Tal vez tienes raz6n. Taldn(m6gis) igazadvan. b) Az ojald (bdrcsak,csak) m6dosit6sz6utdn, ha m6g teljestilhet6 6hajr6lvan sz6. iOjald vuelvapronto! Bdrcsak hamarmegjonne! iOjalSpases el examen! Csak Atmenja vizsgAn! c) Kfu6ns6got kifejez6 mondatokban.Kiv6vea miisodik szem6lyeket, a felsz6lft6m6d a kot6m6db6l kolcs6nzialakjait. iVivael Presidente! Etlen az elnok! iTrabajemosl Dolgozzunk! iC6llense! Hallgassanak!
3

Ha kivdns6gr6l van sz66s nem parancsr6l, akkor az ige el6 tesszuk a que kot6sz6t. bien. Mindenj6t! Que lo pases J6 sz6rakozdst! Que se diviertan. Que les aproveche.Egdszs5gilkre! d) A tiltdstvalamennyi szem6lyben a kot6m6ddalfejezz0kki. iNo bromeeslNe trdfdlj! iNo se vayantodavia!Ne menjenek mdg el! iNo vuelva a aparecerpor aqui! lde ne jdjjdn mdg egyszer! 2. Fngg6 (mell6kmondati) haszndlata: a) A magyarfelsz6lit6m6dnak megfelel6en kot6m6dot haszn6lunk olyan mell6kmondatban, amely k6r6st,6hajt, akardst, felsz6litdst, megenged6st, szuks6gszer[is6get kifejez6 f6mondati ig6t6| f ugg. Le ruego que venga conmigo.Arra kdrem, hogyjojjdn velem! Deseamos que te quedes aqui.Azt kiv6njuk,hogy itt maradj! Te prohibo que vayas. Megtiltom,hogy elmenj! Le han ordenadoque se presente mafianasin falta.MegparancsoltAk, hogy holnap okvetlenilljelentkezz1k. 2Nos permite Ud. que abramoslas ventanas?. Megengedi, hogy ki nyissuk az ablakokat? Es precisoque descansemos un poquito. Szilksdges, hogy pihenjilnk egy kicsit. b) Kot6m6dottal6lunk az 6rzelmet(oromet,sajndlkozdst, f6lelmet, rem6nytstb.)kifejez6ig6k ut6n. Me alegrode que estesbien. OrAlok, hogyj6l vagy. Esuna lSstima que seaya tan tarde. K6r,hogy mdr olyan kds6van! Temo que perdamosel tren. Fdlek,hogy leklstink a vonatr6l.

38

c) Szint6n kot6m6dot vonz a lehet6s6get, k6telyt, bizonytalansdgot kifeiez6f6mondat. Espoco probableque llueva.Kev6ss6 val6szin0, hogy esnifog. Dudo que digan la verdad.Kdtlem,hogyaz igazatmondjAk. Puede(ser) que te equivoques. lehets6ges, hogy t6vedsz. d) Kot6m6dothasznSlunk a jov6re vonatkoz6id6hat|roz6sz6k utiin (cuandolamikor majd, hastaquelamfgnem, antes(de) quelm6g miel6tt). Cuando tengasmi edad, me comprenderiis. Amikor majd olyan id6s leszel,mint 6n, megfogsz1rteni. Esperar6 hastaque llegue.Addig vdrok,amig meg nem 6rkezik. Me voy antes(de) que llueva.Elmegyek, miel6tt mdg esne. e) Subjuntivokovetia para que (az6rt,hogy),az a fin de que (a c6lb6l, hogy),a sinque (an6lkril, hogy),a con tal que (felt6ve, hogy), az a condici6n de que (awal a felt6tellel,hogy) kife.iez6seket. No puedessalirsin que te den permiso.Nem mehetsz el an6lkAl, hogy engeddlytkapnAl. Le vendo el libro a condici6n de que me lo pagueahora.Eladom onnek a konyvet, felt6ve, hogy most kifizeti. t (aki,akik), Kot6m6dhaszn6lhat6 a que (aki,ami),a quien,quienes (amennyi) a cuanto vonatkoz6n6vm6sok utdn, ha meghatdrozatlan dolgokra, szem6lyekre, mennyis6gekre vonatkoznak. amit (csak) akarnak. Que digan lo que quieran.Mondjanak, Quien quiera discutirconmigo,que avise.Aki (esetle/ vitatkozni akar velem,az sz6ljon. Tomacuanto te hagafalta.Vegy6l, amennyire(csak) van. szilks1ged Yo te dar6 cuantoslibros necesites. Annyi konyvetadok, amennyire csakszilksdged van.

39

A kiit6m6d kiizelmfltja ( E lpret6rito perfecto de subjuntivo) jelenidej6tkoOsszetett igeid6,az haber seg6dige kot6m6djenak vetia participio.

:
,yalll lyaS aya 1 1aya 1 1
A kot6m6d kozelmdltjiit hasznSljuk a) az alS.rendelt mell6kmondatokban a magyarm6lt id6 kifejez6s6re, jelent6 jelen idejff f6bizonytalans6got, k6tked6st 6s 6rzelmeket mondatiigekutdn. (volna). Dudo que lo hayasmerecido.K6tlem,hogymeg1rdemelted Me alegrode que hayas venidoa verme.Oriilok,hogy eljottel hozzdm. Es probableque mi hermano haya llegadoya. Val6szin0, hogy a fivdrem mdr meg6rkezett. b) fSmondatokban atalvez, quizds, acaso(tal5n) m6dosft6sz6k utdn, szint6nm6lt id6 kifeiez6s6re. Talvez ni siquieranos hayasesperado. TalAn nemis vdrtdl. Tal6nt1vedtem. Quizdsme hayaequivocado. c) a befejezett jov6 kifejez6s6re , id6hat6roz6 sz6k mogott. Hablaremos de eso cuando hayas vuelto de la escuela. Errdlmajd akkorbeszdlAnk, amikorvisszaiott6l az iskol6b6l.

40

mfltja A kirt6m6dfolyamatos (Elpret6rito imperfecto de subjuntivo) vagya -ra hasznSlatos alakjavan: a -sev6gz6d6s[i K6t,egyarSnt k: m0lt. K6pz6su folyamatos v6gz6d6st

1 : 1 1
1 =

ti

4
bla:a mos htxbrara

V:

11

1 tera

A kot6m6d folyamatosmriltj6banrendhagy6ig6ketl6sdaz 52-53. oldalon. id6 a magyarmegfelel6 A pret6ritoimperfectode subjuntiv6nak fordul el6, kot6m6mell6kmondatokban ban nincs.Leggyakrabban jelen megfelel6jek6nt. dot vonz6 m6lt idejrif6ig6kmogott,a magyar A a Espana. querfanque Col6n volviese(volviera) Los marineros tengerlszekazt akart;ik, hogy Kolumbusz t6rjen visszaSpanyolorszAgba. (pudieras) abhacerlo.K6telkedtem Yo dudaba de que pudieses ban, hogy meg tudod csindlni. (hablara). hogy besz1ljen. Megk6rt6k, Le pidieronque hablase
41

(fueras). Te prohibi que fueses Megtiltottam, hogy elmenj. Era preciso que descansdsemos (descans6ramos). Szrjks6ges volt, hogy pihenjilnk. (perdieran) Temiaque perdiesen el tren. Fdltem, hogy leklsneka vonatr6l. Az aliirendelt ige e mondatokban Sltal6ban szint6na mriltravonatkozik.A kot6m6dfolyamatos mdltjaazonbanjelen, illetvej6v6 idej6 cselekv6st, tort6n6stis kifejezhet. (hablara) Me pidieronque hablase mafrana en una reuni6n.Felk6rtek, hogy beszdljek holnap egy gy0l6sen. Itt a m(lt id6 hasznSlata formiilis,a f6mondat mrilt ideje befolydsolja a vdlaszlisu n kat az alilrendeltmondaftran. Az ojalA (bdrcsak) m6dosit6sz6utdn a kot6m6d folyamatosmrJltja nem teljestil6 jelen idej( 6hajt fejez ki. (estuvieran) iOjalS estuviesen aqui! Bdrcsak itt volnLnak! iOjalSfuese(fuera) verdad!Bdrcsak igazvolna! A si (ha)felt6teleskot6sz6urdn a magyarfelt6telesm6d jelenj6nek a spanyolban subjuntivoimperfecto felel meg. iSi supieras cudntotrabajotengo!Ha tudndd,mennyidolgomvan! Si estudiases un poco mds, sacarias notasmejores.Ha egy kicsit tdbbet tanulndl,jobb jegyeket szerezn6l.

42

A kirt6m6dr6gmriltja (Elpret6rito de subjuntivo) pluscuamperfecto folyamaegyik kot6m6d.i6nak seg6dige igeid6, az haber dsszetett a participio. tos m(ltjdtkoveti

i*

**ffiiffi*$$$*

$ifffi, $sdxrl*{#
jttesl 6 coi i lhitibi

lhi lbi

lh lbi`ses lhitibi

I
Vid6

h OiO lhi31bi lrli

:
I

'AI lhiti i idO id6111yl:1 I i

1 hitibi`

a haszndljuk a magyarmdlt id6 kifejez6s6re A kot6m6d r6gm0ltjdt jelent6,m0lt idej( f6monk6tked6st 6s 6rzelmeket bizonytalansdgot, dati i96k utdn. (hubieras) venido a verme.MegorillMe alegr6 de que hubieses tem, hogy eljott6l hozzLm. (hubiera) ya. Val6' llegado que mi hermanohubiese Eraprobable szinI volt, hogy a fivdremm6r meg6rkezett. (hubieras) Rem6/ya lo sucedido. olvidado Esperaba que hubieses a tort6nteket. tem, hogy mdr elfelejtetted

Az ojal6 (bdrcsak)m6dosit6 sz6 utdn a kot6m6d r6gm6ltja egy mdltravonatkoz66hajt fejez ki. (hubieras) iOjalShubieses estudiado!Bdrcsak tanult|l volna! (hubiera) iOjal6 me hubiese casadomiis ioven! Bdrcsak fiatalabban hdzasodtam volna meg! A si (ha)felt6telesk6t6sz6urdn a magyarfelt6telesm6d mdltjiinak a spanyolban a kot5m6d r6gm6ltja felel meg. iSi lo hubieseis vistol Ha lAtt|tok volna! (hubieras) Si hubieses estudiadom6s, sacarias notas buenas.Ha tdbbet tanultAlvolna,j6 jegyeket szerezn1l. Si hubierasabidotu direcci6n, te habrfamandadouna tarjetapostal. Ha tudtam volna a cimed, killdtem volna egy lapot.

A kiit6m6d jelen 6s h6rom mfilt idej6nek iisszevet6se Mint ldttuk,a kot6m6d egyszerIalakjaia magyarban jelennek,az osszetettek pedig m0ltnak felelnek meg. A villasztds a f6mondat idej6t6l fLlgg: a jelen idejfi (6sn6ha a kozelm6ltban dll6) f6igea mell6kmondatban present6t,illetve pret6rito perfect6t,a mdlt idej6 f6ige a mell6kmondatban imperfect6t, illetve pret6rito pluscuamperfect6t vonz.

llti ml

l
int

44

1 111:
lgyi0 Neml

1 8al l 4 ,

IN611 ,1

14 1 , 40g/I

A felt6teles m6d id6i (Lostiemposdel modo condicional) A felt6teles m6d jelent6se valamivel mint tdgabb a spanyolban, jelent6sein nyelvunkben, mivelm6dbeli kfvulnagyszerepe van az id6kegyeztet6s6ben is.Nemfelt6teles m6dothaszndlunk viszont, hanema kot6m6d folyamatos vagy r6gm6ltjdt a sl (ha) felt6teles kot6sz6
utiin. Pablovendriaa vernosa menudo,si tuviese(tuviera) miistiempo. P6lgyakran meglAtogatna minket,ha tobb ideje lenne. No me habriansuspendido, preparado. si me hubiese(hubiera) Nem buktattakvolna meg, ha felk6szultem volna.

45

A felt6teles m6d jelen ideje (Elcondicional imperfecto v. simple) A felt6teles m6d jelen idej6nekragjainem azige tov6hez,hanem j6rulnak. f6n6vi igen6vhez
111il111ii :,:liifl

A felt6teles m6d jelen idej6benrendhagy6 ig6ketlisd az 53. oldalon. P6lddka magyarral megegyez6 haszndlatra: Te acompafraria con mucho gusto.Szivesen elkis6rn6lek. 2Me podriamostrar algunas postales? Mutatnan1hdnyk6peslapot? A magyart6l elt6r6ena felt6teles m6d jelen ideje kifejezhetm6lt idejf lehetSs6get, val6szin(s6get. Serianlastres de la tarde cuando dei6 de llover.D6lut6nharom fele jirhatott, amikoreldlltaz esd. Tendriapor aquel entoncescincuenta afios. Akkoriban 50 6ves /ehetett. Mdlt idejd ig6kutdn a mell6kmondatban a jov6 id6t (ut6idejfs6a felt6teles jelenj6vel m6d fejezzik ki. Azr mondharndnk 8et) tehet, hogy a condicional simplea ,,m(rltj6v6je,,. Papdnosescribi6 que llegaria dentro de una semana.Apaazt irta, hogy egy h6t mllva 6rkezik. Presentiamos que jam6s la volveriamosa ver. Ereztilk,hogy soha se fogjuk viszonllatni.

46

A felt6teles m6d mflt idefe (Elcondicionalperfectov. compuesto) jelen idejCi igeid6,az haberseg6dige felt6teles m6djdnak Osszetett alakjait koveti a participio. A seg6digea kot6m6d folyamatos m(rltj6ban is Sllhat.

lbr lhtlttr lhiaibriasllll bil lh hab habFf 10s lti & lbrfali hi habr h bittAI lhab

br lbrttsl lh I I lhr lhab,rli

i id6

Haszn6lata megegyezik a magyarfelt6telesm6d mrilt idej6nek haszndlatdval. (vagyhubi6ramos, Sin tu ayuda habriamos vagyhubi6semos) perdido todo. A segits6ged n1lkill mindent elveszitettilnk volna.

A felsz6lit6m6d (Elmodoimperativo)
Kiv6vea m6sodikszem6lyeket, alakjaita kot6m6d jelen idel6b6l kolcsonzi. A tiltdstvalamennyi szem6lyben a kot6m6dfejeziki. A felsz6lit6m6dban az ig6knekegyes sz6mels6 szem6lyfalakjuknincs. (dllit6alak): Parancs

! : lhi lbl lbl lhi lbl lh 6 bl 111111hi ldill bl llllllh

colmie colmial COI la OS vive viva V Varrlo3

col` C91 lalrlil l

i idilll
viva

47

Tiltds(tagad6 alak):

1 III I I,1 1 101abl

011 1 1 h

tener: ten valer:val venir:ven

1
=" =

A felsz6lit6m6d rendhagy6s6gai azonosak a kijelent6m6d jelen (l6sd50-52. old.). id6, illetvea kot6m6djelen id6 rendhagy6sdgaival N6hdny ige egyesszdm mdsodikszem6ly(alakiaezen trilmen6enis rendhagy6. A legfontosabbak: decir;di hacer:haz ir: ve poner:pon salir:sal ser:s6

Az ir ige els6szem6ly(i alakjafelsz6lit6 m6dban (menlunk)nem a kot6m6db6ljov6 vayamos,hanem a kijelent6 m6db6l kdlcsonzott vamos. Az ellit6 (parancsol5) alakokban a hangs(lytalan szem6lyes 6s viszszahat6n6vmdsokaz ige mog6 kertilnek,awal egy sz5bairva. iLev6ntate! Keljfel! iDeme Ud. explicaciones! Ad/on magyarAzatot! Olvidensede suspenas.Feledj1k el bdnatukat! llyenkora -nos 6s -se n6vmdsok el6tt a tobbesszdmels6 szem6-os el6tt a tobbessz6m mdsodikszem6ly6nek ly6nek-s v6gz6d6se, -d v6gz6d6se elmarad. vamos/vdmonosmenjilnk! digamos, digdmoselo mondjuk meg neki! levantad,levantaoskeljetekfel! A felkidlt6jelekkit6tele csak rendkivul szigor0felsz6lftds eset6n szok6sos, sokkalgyakoribbak a felkidlt6jel n6lktll ttfelsz6lft6 alakok. 4B

A felsz6lit6m6dot az udvarias (onoz6sben) besz6dben alig haszndljuk, kti16n boz6 udvariassdgi formuldkkal helyettesftj tik. Kulonosen gyakranfogalmazzuk meg 6hajunkat k6rd6sformdjdban. 2Quiere(Ud.) ayudarme? Segitene? 2Me abre (Ud.) la puerta?Nyissaki az ajt6t, legyenszives! Az igeragoz6s rendhagy6s6gai (Lasirregularidades de la conjugaci6n) A spanyolig6k rendhagy6sdgai nemcsak egy-egyigeid6ben, elszigeteltenjelentkeznek, hanem rendszerint tobb id6re (id6csoportra) lellemzSek. A kijelent6 m6d jelen id6ben rendhagy6 ig6k rendhagy6ak a kot6m6djelen idej6ben, a felsz6lit5m6dban; az elbesz6l6mriltban rendhagy6 ig6k rendhagy6ak a kot6m6dfolyamatos mriltj6ban; a fiiv6 id6ben rendhagy6ig6k rendhagy6ak a felt6teles m6d jelen idej6ben. Cyakoriakazonbanaz olyan ig6k, amelyek mindhdromcsoportban rendhagy6ak. Nem tekintjtik rendhagy6nak az iget6 helyesirdsdnak m6dosuldsait, ezek ugyanis6ppen az ejt6sdlland6s6giit (szabdlyossdgdt) tukrozik. A leggyakoribb helyesirdsi m6dosuldsok, a f6n6vi igenevet v6ve alapul,a kovetkez6k: a) -car -+ -que b) -gar + -gue c) -guar -+ -gue d) -zar -+ -ce e/ -cer ) -zot -za tocarltoque stb. 6rinteni/ 6rintsek pagarI paguestb. fizetni / fizessek averiguar I averigilestb. kiderfteni/deritsem ki empezar stb.elkezdeni/kezdiemel I empiece torcer I tuerzo I tuerzastb. csavarniI csavarok I csavariak
49

0 -ger -+ -jo, -ja -gir -+ -.io, -ja I -gui, -+ -go/-ga

coger lcojo lcoja stb.fogni/fogoklfogak corregir I corrijoI corrijastb.javitaniljavitokI iavitsak distinguir stb.megkulonbozI distingo I distinga i / megku tetn lonboztete k / megkti l6nboztesse k

A leggyakoribb rendhagy6sagok l.Egyes ig6k t6beli o illetve e hantta hangs lyos helyzetben ue illewe ie kett6shangz6va ldi ngussa alakul.A rendha 6sag a ielen id6kben fOrdul e16. voryeri v erva VUerves vuerve v lvemos/volvlis vwerven
vuerva vuervas vuerva volvamos vottais vuervan /c vtrer vOIVed is an pFensa pensarr pFensa pFensas pensamos pens pFensen pensemOs pensis prensa pensad

E rendhagy65 k t6bbek kbzt: gOt rnuta atendett atravesar/calentar/cerra,cocer/comenzar/confesarr C ta,costa defender/desco a r/divertir(se)1 dOler/dOrmirl empezar/ encende encOntrar/ entender/ enterrarr extender(Se) forzar/ herirl

rogarr Sega s entarse sentir(se)1 SOnar/sOnar/tembla,tener2 torCer/ venir2 v la volver.

b [ e;r er

lJ,ver ,rlc Jorr77' er, moripre ri re rirlo sentir10 a k6t6m6d iclen idej6nek t6bbes szttm l. ly s 2.szem ben valamint az eibesz616 m6it 3.sze m lytt alattaiban az o t6hangz6t ra az e u t6hangz6t re icser lik,Pl.: Jorr rri subj.pres.i duerma ,s duermas duerma Jurmamos urm
duerman dormiste ur bdOrmimos dormisteis Jtrr prett indef.:dorm
] r e r o n

50

sent,rr

s u b j . p r e ss .i ie n st ia es n t 5 ia n t as mi on sts ti te in st a n sentiste sintib sentimos sentisteis 5intFeron pret,indef.:sentr 2tener 6s venfr csak a k elent6 m6d egyes m2.3. sz s t6bbes szarn 3.szem61y6ben mutat kett6shang/6t. neri tengo [( ,enes Fiene tenemosten(3is Fer]er] venfri vengo vienes vFene venimosven v,enen 2.Ettes harmadik ragoz s6 k t6beli e maganhanUkatre val k( ). gyengttk a kUelent5 m6d ielen id6 t6hangs61yos alattaiban a k6t6m6d ielen id6 Valamennyi alakiaban a feisz61 6m6d egyes sz m6alattaban az elbesz615 m harmadik szemlytt alakiaiban a kbt6m6d folyamatOs m61 anak valamennyi alattaban. Fri pedimOs pFJen pe pedis pFJa pFJas p, p,Jamo5pF pan pedid p ! ]!! ! ped pediste pedimos pedisteis pFttese pFJFeses pFttese p,Jilsettos esen p'JFese's p, pFttera 6ramos p'JFeras pFJFe p, pFJ,cra pFtteran E rendha 6s k tbbbet k6zt cOrre d eS decir3 got mutati medi,pedir/rer repetir/seguir/servir/vestir(sc). pedir(se) 3 eCFr egylb rendhagy6s 8okatiS mutat,

S : [1 i valamennyi alatta PI :
enerf enes/ e ne tenemos is t en j enen Hasoni6k6ppen a[ener 6s5ZCtett mint alakjai contene ob ene
etenemanterler/valamint poner/sarF yarer/veni

 conoceri conozca conoces

conocen conozca conozcan conozcas

conoce conocemos
conozca conozcanoo5

conoc6is
COnOzcars

Hasoni6k ppen agradecer/amanecer/aparecer/compadecerr cre ce desaparecer/ establecer(se) favorecer/ fenecer/ fiorecer/ intro ducir/nacer/ofrecer/parecer/pertenecer/producitt traducir/yacer. calis caen c)caer cae caennos Caes

Hasoni6k6ppen ot trae a kttelent6 m6d ielen id6 atraci O 6s a rag egyes szam 2. 3.6s t6bbes szttm 3.szem61ytt alattaiban a k6z egy/betttt(magyar hang00 Vesz fel.
rf O n o 01mosols y

4.az uir v k tbv ket egy/(magyar )hanggal b6vttik a nem gtt ig i vel kezd6d6 ragok e16tt.
construFri constru COnstruimos 2 COnstr L COnstr construrs

constrwyc construid

Hasoni6klppen JestruFr/const ufr/valamint o Ve orgo/ebb61 (kiV k6t6m6dban orga stb.). 5.Nehezen osz lyOzhat6-a k6vetkez6 feleZetben szletezett rendhagy6s ban a gokat mutatnak a lelen id6k csopo kbVetkez6 186k:Jar/decir/estar/ aber/hacer/fr/saber/ser/ve 6.Az eibesz 16m 1 ban 6s a kbt6m6d k t folyamatos m aban rendhatto legfontosabb igek: 16mharmadik szem lytt alakiaiban valamint a k6t6 Az eibesz m6d folyamatos 1 m ly anak valamennyi szem b en rendhagy6ak az l.pont eis5 mettetyz S6ben s a masodik pOntban emiett
52

harmadik ragoztts6 ig6k.Rendhagy6saguk az e t6hangz6 i v az o valak t6hangz6 u sttra korl toz6dik: sentr sentiste 5'ntib sentimos sentisteis sintFeron sintFese 5'n eSes 5in eSe sint' semo55intFeseFs sintiesen dormr dormisteJurmib dormimos dormisteis Jurmieron Jurrniese Jurr"Feses Jtrrmf`semo5 urmFese Jtrrr"Fese urr resen ser serviste sirvib servimos/servisteis 5'rtteron 5'ryfese siryFeses sfry,ese 5'ry,6scmos 5'rViese's sirviesen. valamint a kOk Nhany ig6nek k16n ttve van az elbesz616 m6
m e/es szam eis6 s harmadik szem61y

m6d folyamatos m6 anak k6pz re,E t6h6z jaruinak az elbesz61 s

ben han3S lytalan

masutt hangs61yos ragok( c vagy e 6tag t6eset ben te/ 0/ m05 'erOn) te, illetve a k6t6m6d folyamatos ltianak m ese vagy ra stb.rattai.Ha a rendha 6 betttVei gz6dik v az kezdettt ragokeleme e nik(pl.J erOtt J ese Stb ).A le8 fontosabb ilyen ittket a k6Vetkez6 oldal ttb att tartalma a.

. A 1 6 v 6 i d 6 b e n 6 s a f e i tb 6e tn e lr ee s n6d mah 6ka d i a JecFr/ hacer/ poJer/ poner/ querer/ saber/ sarir/ tene aber/ venfr igOk.(P ldak m els6 szem61y alakok) ppen az egyes sz

1 ! 1 = 1 :
1 er

isabr4 it sa ,Bal i 1 val 1 = ! 1 vend !1 rlra

1 :: 1 1

 , = i :1 3 1= 1 ite
distellll ldi dittos 1 1+ i eFO

Stel 011 ,, lll

d 1 I 1 1i illlll li
ISt81 iStel16stuvol
St 111 estu SII Ilst 1 6S ltei rerO

,os hicistell hi 61 hiti hi 1 i` os1 f iSter ltiistelll fui ,5

d9 I iStel I 11
StC I tei II =, I l i I I 1
1111:::::!: tf:IF =

Steisu rOI 0 I 11 l 1 supe eslfuiste fttiS f i lftlro

ttrvllstel t

1 if

t wil lt Sl t i ro lail , 111 i imesll l lsteiSII iht I !bAI

' l i : :
: l: i l: ii 1 1 1 1 1 1 , , l i i l

i istel

54

A leggyakoribb rendhagy6 ig6k id6ketadjuk meg.A sziimoka Felsorol6sunkban csaka rendhagy6 id6kre utalnak: kovetkez6 1. Presente de indicativo 2. Presente de subjuntivo 3. Futuro imperfectode indicativo 4. Pret6rito indefinido 5. Pret6rito imperfectode subjuntivo 6. Pret6rito alakjai 7. Azimperativo2. szem1ly1 B. Participio 9. Cerundio abrir kinyit B. abierto megkoszdn agradecer 1.agradezco, agradeces,agradece, agradecemos,agradec6is, aSraoecen mos, agrad ezcdis, 2. agradezca, agradezcas,agradezca, agradezca agradezcan andar megy,jLr andu5. anduve, anduviste,anduvo, anduvimos,anduvisteis, vieron stb. vagyanduviera 6. anduviese aparecermegjelenik(mlnt agradecer) apostarfogad vmibe apost6is, apuestan 1. apuesto, apuestas, apuesta, apostamos, apostemos, apost6is, apuesten 2. apueste, apuestes, apueste, alraervonz (mint traer) vmit atravesar {tmegy vmin, keresztez 1. atravieso, atraviesas, atraviesa, atravesamos, atraves6is, atraviesan 2.atraviese, atravieses,atraviese, atravesemos/atraves6is, atraviesen

caer es,K 'l . caigo, caes/cae/ caemos/ca6is,caen 2. caiga, caigas, caiga,caigamos, caigiiis, caigan 5. ca(,caiste,cay6, ca(mos,cafsteis, cayeron 6. cayesevagy cayera stb. B. caido 9. cayendo calentarmelegit 1. caliento,calientas, calienta, calentamos, calentSis, calientan 2. caliente, calientes, caliente,calentemos, calent6is, calienten comenzar kezd 1. comienzo,comienzas, comienza/comenzamos, comenzdis, comienzan 2. comience,comiences, comience/comencemos, comenc6is, comiencen 5. comenc6,comenzaste, comenz6stb. confesarbevall (mlnt calentar) conoceilsmer 1. conozco,conoces/ conoce/conocemos, conoc6is. conocen 2. conozca,conozcas/ conozcatconozcamos,conozcdis, conozcan constituir a/kot '1. constituyo, constituyes,constituye, constituimos,constituis, constituyen 2. constituya, constituyas, constituya, constituyamos, constituyiiis, constituyan 5. constituf,constituiste, constituy6,constituimos, constituisteis, constituyeron 6. constituyese vagyconstituyera stb. construir 6pit (mint constituir) contar szAmol,elmond, elmesdl 1. cuento,cuentas, cuenta,contamos, contdis, cuentan 2. cuente,cuentes, cuente,contemos, cont6is,cuenten 56

corregir kijavit 1. corrijo,corriges, corregis, corrigen corrige,corregimos, 2. corrija,corrijas, corrija,corrijamos, corri.i6is, corrijan mos,corregisteis, corrigieron 5. corregi, corregiste, corrigi6, corregi vagy corrigiera 6. corrigiese stb. 9. corrigiendo costar keriil valamibehint contar) crecern6 (mint agradecer) creerhisz (mint leer) cubrir befed, letakar B. cubierto dar ad 1 . doy, das,da, damos,dais,dan 2. d6, des,d6, demos,deis,den 5. di, diste,dio, dimos,disteis, dieron 6. diesevagydiera stb. 7. da, dad decirmond 1. digo,dices, dice,decimos, decis, dicen 2. diga,digas,diga, digamos, digdis, digan 3. dir6,dirdsstb. 5. dije, di.iiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron 6. dijesevagydijera stb. B. dicho 9. diciendo defender megvdd 1. defiendo,defiendes, defiende,defendemos, defend6is, defienden 2. defienda,defiendas, defienda,defendamos, defend6is, defiendan

57

descollar kitInik 1 . descuello, descuellas, descuella, descollamos, descollSis, descuellan 2. descuelle, descuelles, descuelle, descollemos, descoll6is, descuellen (mlnt cubrir) descubrir felfedez despedir elblcslztat (mint pedir) divertirse sz6rakozik '1 . me divierto,te diviertes, se divierte,nos divertimos, os divertis, se divierten 2. me divierta, te diviertas, se divierta,nos divirtamos, os divirtdis, se diviertan 5. me diverti,te divertiste, se divirti6, nos divertimos, os divertisteis,se divirtieron 6. me divirtiese vagyme divirtiera 7. divi6rtete, divertios B. divertido 9. divirti6ndose doler fdi 1. duelo,dueles, duele,dolemos, dol6is, duelen 2. duela,duelas, duela,dolamos, dolSis, duelan dormk alszik 1. duermo,duermes, duerme,dormimos, dormis,duermen 2. duerma,duermas, duerma,durmamos, durmdis, duerman 5. dormi,dormiste, durmi6,dormimos, dormisteis, durmieron 6. durmiese vagydurmiera stb. 9. durmiendo empezarkezd (mint comenzar) (mlnt defender) encendermeggyAjt encontrartal6l (mint contar)

58

enterrare/temet entierran 1. entierro,entierras, entierra, enterramos/ enterrdis, enterr6is, entierren 2. entierre,entierres, entierre,enterremos, escribir ir B. escrito letelepszik establecerse 1 . me establezco, stb. te estableces 2. me establezca, te establezcas stb. estarvan 1 . estoy,estds,est5,estamos, estdis,est6n 2. est6,est6s,est6,estemos,est6is,est6n 5. estuve,estuviste, estuvo,estuvimos, estuvisteis, estuvieron vagyestuviera 6. estuviese stb. 7. est6,estad (mint defended extenderkiterjeszt favorecerkedvez(mint agradecer) florecer virdgzik(mint agradecer) forzar kdnyszerit 1. fuerzo,fuerzas, fuerza,forzamos, forz6is, fuerzan 2. fuerce,fuerces, fuerce,forcemos, forc6is,fuercen forz6 stb. 5. forc6, forzaste, haber (seg6drge) 1. he, has,ha, hemos,hab6is, han 2. haya,hayas, haya,hayamos, haydis, hayan habr6,habremos, 3. habr6,habrds, habr6is, habrdn 5. hube,hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron 6. hubiese vagyhubiera 7. he, habed hacercsiniil 1. hago,haces, hace,hacemos, hac6is, hacen 2. haga,hagas, haga,hagamos, hagdis, hagan har6is,hardn 3. har6,har6s,har6., haremos,
59

5. hice,hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron 6. hiciese vagyhiciera 7. haz, haced B. hecho herir megsebesit 1. hiero,hieres, hiere,herimos, heris,hieren 2. hiera,hieras, hiera,hiramos, hirdis, hieran 5. heri,heriste, hiri6,herimos, heristeis, hirieron 6. hiriesevagy hiriera 9. hiriendo introducirbevezet(mint traducir) i megy 1. voy,vas,va, vamos/vais,van 2. vaya,vayas,vaya/ vayamos,vaydis,vayan 4. iba, ibas,iba, fbamos,ibais,iban 5. fui, fuiste,fue, fuimos,fuisteis, fueron 6. fuesevagy fuera
,/. ve. td

B. ido 9. yendo jugarjdtszik '1. juego,juegas, juega,jugamos, jugdis, juegan juegues, juegue, 2. juegue, juguemos, jugu6is, jueguen jug6 stb. 5. jugu6,jugaste, leer o/vas 1 . leo, lees,lee, leemos,le6is,leen 2.lea, leas, lea,leamos, ledis, lean 4.leia,lefas, leia,leiamos, leiais, leian 5. lef, leiste,ley6, leimos,lefsteis, leyeron 6. leyesevagy leyerastb. 7. Iee,leed B. leido 9. leyendo 60

lloveresikaz es6 1. llueve 2. llueva mantenerfenntart(mint tener) morir meghal moris,mueren 1. muero,mueres/ muere/morimos, 2. muera,mueras/muera/muramos/murdis,mueran murieron 5. morf, moriste,muri6, morimos,moristeis, vagymurierastb. 6. muriese B. muerto 9. muriendo nacersziiletik (mint conocer) ofrecer felaj1nl(mint agradecer) oir hall 1. oigo, oyes/oye/ oimos,ofs,oyen 2. oiga,oigas, oiga,oigamos, oigdis, oigan 5. oi, ofste,oy6, oimos, ofsteis,oyeron 6. oyesevagyoyera stb. 7. oye,o(d B. ofdo 9. oyendo pagarfizet pague,paguemos, pagu6is, paguen 2. pague,pagues, pagaron 5. pagu6, pagaste, pag6, pagamos,pagasteis, parecerl6tszik,t(inik (mint agradecer) oedir k6r 1. pido, pides,pide, pedimos, pedfs, piden 2. pida, pidas,pida, pidamos,piddis,pidan pidieron 5. pedi, pediste,pidi6, pedimos,pedisteis, 6. pidiesevagypidierastb. 9. pidiendo

61

pensar gondol 1. pienso, piensas, piensa, pensamos/ pensdis, piensan 2. piense, pienses, piense, pensemos, pens6is, piensen (mint pensar) perderelveszit poder k6pes, tud 1. puedo,puedes, puede,podemos, pod6is, pueden 2. pueda,puedas, pueda,podamos, poddis, puedan 3. pod16,podrds,podrii, podremos,podr6is,podrdn 5. pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron 6. pudiese vagypudiera 9. pudiendo poner helyez 1. pongo,pones,pone,ponemos, pon6is, ponen 2. ponga,pongas, ponga,pongamos, pongdis, pongan 3. pondr6,pondrds, pondrd,pondremos, pondr6is, pondrdn 5. puse,pusiste, puso,pusimos, pusisteis, pusieron 6. pusiese vagypusiera 7. pon, poned B. puesto jobban szeret(mint sentir) preferir probar megpr6bdl(mlnt contar) querer akar,szeret 1 . quiero,quieres, quiere,queremos, quer6is, quieren 2. quiera,quieras, quiera,queramos, querdis, quieran 3. querr6,querr6s, querrS, querremos/ querr6is, querr6n 5. quise,quisiste, quiso,quisimos, quisisteis, quisieron 6. quisiese vagyquisiera stb. recordareml1kszik(mlnt contar) (mint sentir) referirbeszdmol reir(se) nevet 1. r(o, ries,rie, refmos,reis,rien 2. ria, r(as,ria, riamos, riitis, rian 62

5. rei, reiste,ri6, reimos,reisteis, rieron 6. riesevagyrierastb. 7. rie, reid B. reido 9. riendo repetirism'tel (mint pedir) rogark6r (mint contar) sabertud 1. s6, sabes, sabe,sabemos, sab6is, saben 2. sepa,sepas, sepa/sepamos, sepdis, sepan 3. sabr6,sabrrds, sabr5,sabremos, sabr6is, sabrdn 5. supe,supiste, supo,supimos, supisteis, supieron vagysupierastb. 6. supiese 7. sabe, sabed sal'r kimegy,elmegy 1. salgo,sales, sale,salimos, salis, salen 2. salga, salgas, salga, salgamos, salgdis, salgan 3. sald16, saldrds, saldrS, saldremos, saldr6is, saldrdn 7. sal,salid seguirfolytat,kovet 1. sigo,sigues, sigue,seguimos, seguis, siguen 2. siga, sigas, siga,sigamos, sigdis, sigan 5. segui,seguiste, sigui6,seguimos, seguisteis, siguieron 6. siguiese vagysiguiera stb. Z. sigue, seguid 9. siguiendo sentarse /eri/ 1. me siento,te sientas, se sienta,nos sentamos, os sentdis, se sientan 2. me siente,te sientes, se siente,nos sentemos, os sent6is, se sienten 7. si6ntate. sentaos

63

sentir6rez 1. siento,sientes, siente,sentimos, sentis, sienten 2. sienta,sientas, sienta,sintamos, sintdis, sientan 5. senti,sentiste, sinti6,sentimos, sentisteis, sintieron 6. sintiese vagysintiera 9. sintiendo ser van 1. soy,eres,es, somos/sois,son 2. sea,seas/ sea/seamos, sedis, sean 4. era,eras, era,6ramos, erais, eran 5. fui, fuiste,fue, fuimos,fuisteis, fueron 6. fuesevagyfuera stb. ./. se. seo B. sido 9. siendo servirszolgLl(mint pedir) sonarsz6l (mint contar) sonardlmodik (mint contar) sonreirmosolyog(mint reft) tener birtokol, tart 1. tengo,tienes,tiene, tenemos, ten6is,tienen 2. tenga,tengas, tenga,tengamos, teng6is, tengan 3. tendr6,tendrds, tendrd,tendremos, tendr6is, tendriin 5. tuve, tuviste,tuvo, tuvimos,tuvisteis, tuvieron 6. tuviesevagytuvierastb. 7. ten, tened torcer fordit, csavar 1. tuerzo,tuerces, tuerce,torcemos, torc6is,tuercen 2. tuerza,tuerzas,tuerza,torzamos,torzilis,tuerzan traducir fordit (nyelvb6l) 1 . traduzco,traducesstb. 2. traduzca,traduzcasstb. 64

5. traduje, tradujiste,tradujo,tradujimos,tradujisteis, tradujeron 6. tradujese vagytradujerastb. traer hoz 1. traigo,traes,trae, traemos, tra6is, traen 2. traiga,traigas,traiga,traigamos, traigdis,traigan 5. traje,trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron 6. trajesevagytrajera stb. B. traido 9. trayendo valer6r valamit 1. valgo,vales, vale,valemos, val6is, valen 2. valga, valgas, valga,valgamos, valgdis, valgan 3. vald16, valdrds, valdrS, valdremos, valdr6is, valdrdn vencer gydz 1. venzo,vences/ vence/vencemos/ venc6is, vencen 2. venza,venzastvenzatvenzamos/venzilis,venzan venir icin 1. vengo,vienes, viene,venimos, venis, vienen 2. venga,vengas, venga/vengamos/ veng6is, vengan 3. vend16, vendrds, vendrd,vendremos, vendr6is, vendrdn 5. vine,viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron 6. viniesevagyvinierastb. 7. ven, venid 9. viniendo ver l6t 1. veo, ves/ve, vemos/veis,ven 2. vea,veas/vea/ veamos/ ve5is,vean 4. veia, vefas,veia, veiamos,veiais,veian 5. vi, viste,vio, vimos,visteis, vieron viese 6. vagyviera stb. 7. ve, ved B. visto 9. viendo
65

vestirse oltozkodik (mint pedir) volar repill (mint contar) volver visszat1r 1 . vuelvo,vuelves, vuelve,volvemos, volv6is, vuelven 2. vuelva,vuelvas, vuelva,volvamos, volvSis, vuelvan B. vuelto yacer fekszik,nyugszik 1. yazco,yacesstb. 2. yazca,yazcasstb. 7. yace vagyyaz, yaced

Az ige fajtdi (Las clases de verbos)

A spanyolig6knek, a magyarhoz hasonl6an, n,6W fajtdjukvan: cselekv6, visszahat6, m(veltet6 6s szenved6ig6k. A legtdbb ige cselekv6. A visszahat6ig6k (Losverbosreflexivos) A magyarban a visszahatdst vagy az ig6be be6pul6 k6pz6 fejezi ki (f6sulok (n6zel va6ry magaa visszahat6 n6vmds / f6sLllkodom), I n6zed magad). A spanyolban erre az ige mell6 helyezett visszahat6 n6vm6sok (ldsd 90. old.)szolgSlnak: peino f6sri/okI me peino f6sillkddom lava mos / se lava mosakszik mirasn6zel/ te mirasndzedmagad N6gyf6le visszahat6 ig6t kulonboztethetunk meg, ezek kozLtln6melyikcsakalakjdban jelent6s6ben visszahat6, nem. a) Az alanyegy0ttaltilrgyais az ig6nek. Ez a leggyakoribb tipus. Se lava cada dia. Mindennap mosakszik. Te peinasante el espejo.A tiikor el6tt f6sillkddsz.

66

b) Az alanyegytittalr6szeshatiiroz6ja az ig6nek. Nos compramos tejidos extranjeros.Killfdldi szlveteket vd:s6:roltunk (magunknak). Te ponesla chaqueta. Felveszed a zak6t. Me corto las ufras.Levdgom a kdrmom. Ez a tipus ktilonosen gyakori,ha az ember ruhadarabjai161 6s testr6szeir6l van sz6. Ilyenkora magyarbirtokosszem6lyragnak a spanyolbana visszahat6 n6vm5s felel meg. Te quitas el sombrero. Leveszed a kalapod. Me anudo la corbata. Megkotoma nyakkend6m. c) A kolcsonoss6get is a visszahat6 n6vmdsok segfts6g6vel fe.iezzuk ki. Se quieren mucho. Nagyonszeretik egymdst. il y yo nos escribimos diariame nte. Mindennap irunk egymdsnak. 2Porqu6 os molestdis? Mi6rt zavarjAtok egymdst? - ktilonosen, A kolcsonoss6get hangsflyozhatjuk ha meg kell kLllonboztetnLink a visszahatdst6l az uno a otro, mutuamente,reciprocamente kifeiez6sekkel. (Vagy: Se miran. Ndzikmagukat. N6zik egym6st.) Se miran uno a otro. N6zikegymdst. jelent6s6ben d) Sok ige csak formdjdbanvisszahat6, nem: irse e/megy, morirsemeghal, desayunarse reggelizik, atreverse mer, mer6szelstb. A m(veltet6 szerkezet (La construcci6nfactitiva) A spanyolban vagy az hacer + infinitivo, vagy - ritkdbban- a mandar + infinitivo szerkezet fejezi ki a mdveltet6st. Hizo arrancar los Srboles del jardin. Kivdgatta a kertf6it. Voy a hacertefrir este vestido.Be fogom festetniezt a ruhAt. El capit6nmand6 prepararlas lanchas de salvamento. A kapitdny el6k6 szittettea m ent5cs6n akokat.
67

Akivelcsindltatnak valamit,az a elolj6r6t kap, ha pedigszem6lyes n6vmds, r6szes esetben5ll: Logr6 hacertomar la medicinaal nifro. Sikerult bevetetnie a gyerekkela gy6gyszert. Hizo prometera sus padresque viajarianal extranjero. Megig6rtette a szilleivel, hogy killfdldre fognakutazni. Nos mandaron repasartoda la lectura. Atismdteltettdk veliink az eg6szolvasmAnyt. A szenved6szerkezet(Laconstrucci6n pasiva) A magyarhoz hasonl6an ritka,csaka harmadikszem6lyekben fordul el6, f6legaz irott nyelvben. A ser seg6dige ragozott alakjaib6l 6s a f6ig6nekaz alannyalegyeztetett m6lt idejff mell6kn6viigenev6b6l

ell.
Nuevoshoteles son construidos en el centrode la ciudad.lJj sz6tlodAkat1pitenek (sz6 szerint: Aj szdlloddk lpittetnek) a BelvLrosban. El puente nuevo ha sido inaugurado a principiosde este mes.Az 0j hidat e h6 elejdn nyitottdk meg. (5z6 szerinr:az 0j hid megnyittatott.) A tulajdonk6ppenicselekv5por (rirkdbbande) elolj6r6valkapcsol6dika szenved6 szerkezethez. Los hotelesson construidos por una empresa. A szdllodilkat egy vdllalat6piti. (5z6 szerinr:egy vdllalat6ltal 6pittetnek.) El puentefue inaugurado por el ministro de Obrasp(blicas. A hidat a kozmunkaiigyi miniszter nyitotta meg. Elconcertista ha sido muy aplaudidopor el pf blico.A m0v6sztnagyon megtapsoltaa kdzonsdg. La profesora de matemdticas fue muy queridade sus alumnos. A matematika-tanArn6t nagyon szerettlka tanitvdnyai.

68

A szenved6 6rtelmeta serseg6dig6b6l 6s a participi6b6l dl16 szenved6 szerkezethelyett gyakrabbanfejezzik ki (a besz6ltnyelvbenis) a se n6vmdssal kombin6ltcselekv6 alakokkal, bdr ilyenkorLigyelnunk kell, nehogyaz ige visszahat6 6rtelmetnyerjen: Nuevoshotelesse construyen en el centro de la ciudad. lJj szdllodAk 6pillnek a Belvdrosban. Esteafio se ha publicado una nueva gramdticaespafrola. /d6n megjelent egy 0j spanyol nyelvtan. Mafranase celebrard el cumpleafios de mi amigo.Holnap fogjdk iinnepel ni a bardtom szilletdsnapjdt.

A fdn6v (Elsubstantivo)
A f6n6v neme (El g6nero de los substantivos) A magyarnyelv nem ismeria nyelvtani nemet,de pl. a n6met h5romf6l6tis megktilonboztet. A spanyol f6nevekk6t nyelvtani nemhez tartozhatnak: lehetnekhimnemfiek (cENrno unscur-rNo) 6s n6nem(ek (crNrno rrvrNrNo). jelo16f6neveknagy 16Az embereket6s dllatokat sz6nek nemevdltozikaszerint, milyennem(iegyed16l besz6lrink a val6sdgban(el alumno I la alumna, el gatoI la gata,el artistaI la artista), a dolgokat,fogalmakat stb. jelol6 f6nevek neme iilland6, nem viiltozhat (el banco,la mesa,el pupitre, la clase). jelol6 spanyolf6n6v nem6nekmegdllapftdsdra A nem 6l6l6nyeket a legbiztosabb m6d annak megvizsg6l6sa, milyen nem( n6vel6ket 6s jelz6ket kap, de gyakranaz egyessz6m0v6gz6d6sis utal a nyelvtani nemre. ,\z -o v6gz6d6s( f6nevek hfmnem(ek : el Iibro, el cu ade rno, el banut, el modo, elhumo, eldomingo.A legfontosabb kiv6tel:la mano. Az -a v6gz6d6s( f6nevek dltalSbann6nemfek: la mesa,la ventana, la silla, Ia pluma, la peseta.A legfontosabbkiv6telek: el dia, el mapa, el tranvia;valamint sok -ma v6gid,, gorogeredetfi,gyakrana magyarban is el6fordul6f6n6v, mint pl. el problema,el telegrama, el sistema, el clima, el diploma, el drama, el tema, el reuma.
69

N6nemfiek m6g 6ltaleban(bdr sok kiv6tellel) az -i6n, a -d 6s az -ez v6gfi f6nevek: la lecci6n,la importaci6n,Ia ciudad, la hispanidad, la nuez, la rapidez. Az egy6b v6gz6d6s6ekre biztos szab6lynincs, ez6rt mindig c6lszert a f6neveta nemetjelol6 hatiirozottn6vel6vel me$anulni: el pais, Ia crisis, el escaparate, la nieve,el fusil, la c6rcel,e/ examenstb. N6mely esetbenaz 6lettelent6rgyakra, dolgokra,fogalmakra vonatkoz6f6 n6v neme j e Ient6s6velmagy ar6nhat6: a) himnemfek pl. a foly6k, hegyek, tengereknevei (e/ rio, e/ monre, e/ mar): el Cuadiana,elVolga,el Amazonas; los Alpes,los Pirineos; el MediterrAneo, el AtlLntico. b) n6nem(ek pl. a betiik 6s a szigetek nevei (/a letra,/a isla):/a a, la ele, Ia hache; las Canarias, Ias Baleares. Az 6l6l6nyeketjelol6 spanyol f6nevek nyelvtani neme a legobb esetbenv6ltozik aszerint,milyen nem( 6l6l6nyrevonatkoznak. A nemvdltoz6st gyakrana v6gz6d6s is jeloli, miiskorcsaka n6vel6k6s mell6knevek utalnak r5.A hfmnemf alakotv6vealapul, a n6nem(t a k6vetkez6 m6dokon kaphatjukmeg. a) K6pz6k segits6g6vel

<)ral 19 a lettgr

alakjeloli, e/ I la violinista b) A n6nemeta himnemmel megegyez6 heged(s,el I Ia cantante6nekes. kozt sok olyat taldlunk,melyneknemcsaka v6gz6Az iillatnevek okb6l hangs0lyozd6se,hanem a neme is 5lland6.Ha valamilyen tesszuk lehets6ges alakhoz nunk kell az egyednem6t,Igy az egyetlen (n6st6ny) (him), llyen egynem( szavakat. illetveaz hembra a macho 6llatnevek pl. Ia ballena b5lna, la rata patkdny,el blho bagoly,e/ ruisefiorcsalogdny. c) A ndnemd 6s himnem(iegyedetk6t kulonboz6f6n6v jeloli,toro I vaca bika / teh6n, caballoI yegua m6n I kanca,yerno I nuera v6 I meny,var6n I mujer f6rti I n6. lafotograffa 6s f6nevekmeg6rzik eredetinemLlket: A megrovidu16 6s el cinemat6grafo Ia foto a f6nyk6p,la bicicleta6s Ia bicia ke16kpdr, el cine a mozi, el limpiabotas6s e/ limpia a cip6tisztit6(fid).

A f6n6v tiibbes szema (Elplural de lossubstantivos) (elsingular) kapjuk egyes sz6mt alakb6l A f6n6v tobbes szdmittaz
meg. A tobbes sz6m jele, ha az egyesszdm(t alak magdnhangz6ra -es. -s, ha mdssalhangz6ra, v6gz6dik,

I1 ,

al :

les

Az -s-rev6gz6d6 6s nem az utols6sz6tagon hangsflyos f6nevek tobbes szdmban viiltozatlanok: e/ /unes h6ff6,la crisis I los lunes I las crisis v6lsAg, /a tesisI las tesis t6zis,el cactus kaktusz, I los cactus el andlisis elemz6s. I losandlisis A hangsilyos mag6nhangz6rav6gz6d6 f6nevek egyr6sze nem-s-es-szel szel,hanem k6pezia tobbesszlmirt el jabalfI los jabalies vaddiszn6, el esqui si,el tabA I losesquies I bs tablesabu. A tobbes szAm1 alakok a spanyolban gyakrabban fordulnak el6, (6sSltal6ban mint a magyarban, mert a szdmnevek a mennyis6gjelz6k)utdn a spanyoljeloli a tobbest:muchosproblemas, pocos alumnos, tresl6pices, cincolibros,todaslasc/ases.

A nttve15 ( os articulos) A hatarozott nlve16(El articulo deterrninado)

A f6n6v meghatarozottsagara va16 utalason lkrv fontos szerepe a f6n v nemnek 6s szamanakieib Sei ez rt k6t neme mindklt nem

ben ettes 6s t6bbes sttma tehat bsszesen 8y n / alatta Van,er ttp '05 la Clase/ra5 CraSes. pFce5

hri
1

A hangsflyos a hanggal kezd6d6 n6nemd f6nevek el6tt egyes szdmbanla helyettaz el alakot haszndljuk: el aguaI las aguas, el ama I las amas,el habla I las hablas, el hambreI las hambres, el ilguilaI las dguilas. EI az a 6s a de elolidr6val osszeolvad.

el libro del alumno a tanul6kdnWe Doy un cuadernoal alumno.Fiizetet adok a tanul6nak.

72

onSll6an(f6n6vn6lktil) A hatiirozottn6vel6alakjaihaszndlhat6ak is, amikorel akarjukkerulniaf6n6v megism6tl6s6t. el libro de Pedroy el de )os6 P6terkonyve6sJ6zsef6 A jegyeimjobbak, mint a tieid. Mis notasson mejoresque las tuyas. A hatdrozott n6vel6 haszndlata A magyart6lelt6r6en haszndljuk: (seriot sefiora, profesoqdoctor abogadq a) Cimek 6s foglalkozdsnevek e cimek visel6j6hezfordulunk. presidente stb.)el6tt, ha nem kozvetlentil El sefror Herndndezno estd aqui. HerndndezAr nincs itt. Martinez El profesor Martfnezestddictandosu clasede gramdtica. tandr 0r nyelvtan6rdttart. El abogado P6rezes mi defensor.P6rezilgyv6da vdd6m. Lincoln Lincolnelndk el presidente Hogy van, HernAndez Ar? 2C6mo est6 usted,sefrorHern5ndez? naprautal,/os az ism6tb) A napok neveiel6tt.E/egy meghatS.rozoll idej6tjeloli. l6d6 cselekv6sek Se ha casadoel jueves. Csiltortlkdn volt az eskilv6je. jdvdk. Vendr6 el viernes.P4nteken Tenemosclasesde espafiol los martesy los jueves.Kedden6s csiit6rt6konvan spanyol6rAnk. Vasdrnap nem dolgozunk. Losdomingosno trabajamos. c) Az 6rfrban megadott id6pontok el6tt, valamint a diitumban a napot jelol6 sz6mel6tt. a lascinco, a lastresy media,a lasdos de la madrugada, el sietede diciembre el primerode mayo, el veintede agosto, jelol6 f6nevek ruhadarabokat d) A tener ig6vel, az emberitestr6szeit, el6tt, ha ezekjelz6j6tki akarjukemelni. Tieneel pelo crespo.Cond\r hajavan. Tienen los pantalonesnuevos.IJj nadragjukvan.

e) A hat6rozottn6vel6 r6szen6hiiny foldrajzi n6vnek. El Pe16, La Habana,La Corufia,El Cairo 0 Hatilrozottn6vel6dll a birtokot jelol6f6n6vel6tt a birtokviszonyban. los padresde PedroPdter(nek a) szijlei la bibliotecade tu amigo a bardtod(nak a) konwtdra A magyart6lelt6r6en, nem haszndlunk hatdrozott n6vel6t azokkal a f6nevekkel, amelyekel6tt birtokosn6vmds 5ll. Mi profesor de espanolha pasadoun a6o en Cuba.A spanyoltan5,romegy 6vet toltdtt KubAban. Su idea es muy buena. Nagyon j6 az otlete. A hatilrozatlan n6vel6 (EI artfcu lo i ndeterm i nado)

1 HI EI

A hangsrilyosa-val kezd6d6 n6nemCi f6nevek el6tt az un alakot haszndljuk: un agua, rJnama, un habla, un hambre, un dguila. Haszndlata: A hatdrozatlan n6vel6egyesszdm(r alakjaitle$obbszora magyarnak megfelel6en haszndljuk a spanyolban is. ParaNavidadregdlale una enciclopedia. Kar6csonyra egy lexikont aiAnd1kozz neki. Al cruzarla calle,casime atropel16 un coche.Ahogy iltmentem az utcdn, majdnem eliltott egy kocsi. En el cine de la esquinase echa una peliculaespafrola. A sarki moziban egy spanyolfilmet adnak.

74

fSnevek6li.a'j.elt6r6ena tulajdonsS$elz6s A magyarhaszndlatt6l kiemeli a tulajdonsdgot. kapnak. A n6vel6 ilyenkor ban n6vel6t Su padre es m6dico. / Su padre es un m6dico famoso.Az apja orvos.I Az apja hiresorvos. La vitamina C es un arma eficaz contra la gripe. A C-vitamin hat6konyfegyver az influenzaellen. f6nevek n6vel6 n6lkul hasznSlatoA tiibbes sz6mri hatdrozatlan sak,mint a magyarban. libros.Kar\csonyranekemne ParaNavidad a mi no me regales ajdnd6kozz konyveket. A sarkimoziban En el cine de la esquinase dan buenaspelfculas. j6 filmeket adnak. Megjelenikazonbana hat6rozatlan n6vel6,ha a f6n6v egy tulajdonsdgdt ki akarjuk emelni. bar6Tienesunos amigosmuy simpdticos. Nagyonrokonszenves taid vannak. novedosas. Meglep6en Vino con unas ideas sorprendentemente Ijszer(i otletekkel hozakodott el6. A leggyakoribb szdmazonbanaz, hogy az unos,-as hatdrozatlan n6vi 6rtelm(. Valdrd unascien pesetas. Ugy 100 pese6ba kerillhet. Le vi unos dias atrds. N6hdnynapja l|ttam.

75

A semleges n6vel6(Elarticulo neutro)

Egyetlen alakjalo. Elvontf6neveketk6pez mell6knevekb6l, metl6kn6viigenevekb6l, jelent6sfi mell6kn6vi szerkezetekb6l 6s hatdroz6sz6kb6l. Lo bueno dura poco. Ami jo, az hamarelmllik. (Aj6 dolgok hamar ehAInak.) Lo curiosodel casoes que... A dolog 6rdekess6ge az, hogy... Comprendelo absurdode tu conducta. Ertsd meg, milyen k6pte(: viselked1sed len a viselked6sed. kdptelenslgdt) Puedesdisponerde todo lo mio. Mindenemmelrendelkezhetsz. 2No te acuerdas de lo dicho por tu padre?Nem eml6kszel, mit mondott apdd? Olvidemoslo de ayer. Felejtsilk el a tegnapit. Figdrate lo lejosque vivimos.K6pzeldel, milyen messze lakunk. (ldsd1a9. old.) a mell6kA lo + mell6kn6v + que szerkezetben nevet nemben 6s sziimbanegyeztetjdrk azzala f6n6wel, amelyrevonatkozik. Se nota lo preocupada que estdtu amiga.Ldtszik, hogy mennyire agg6dika barAtn6d. 2Hasvisto lo nerviosoque se ha puestoPedro?Lettad, mennyire idegeslett Pdter? Maria me gustapor lo hacendosa y listaque es. MdriStdolgossdga 6s 1rtelmess6ge miatt szeretem.

76

(Eladjetivo) A mell6kn6v
- v6gz6d6s6ben - a magyart6l elt6r6en egyeA spanyol mell6kn6v jeloli nevonatkozik, sz5m6t 6sgyakran zik azzal a f6n6wel, amelyre rojas. m6t: un librq rojg una mesa roj4 dos librg5rojgA dos mesas Ezeket Soknak egyazon alakja szolgSl a him-6sa n6nemkife.iez6s6re. egyalak(aknak nevezzrik, szemben a nemetisjelol6k6talakdakkal. K6talakf mell6knevek -o v6gfimell6knevek n6nemben az -o a) A hfmnem egyes szdmban
helyett-a-t kapnak. bueno,buena simpdtico,simp;itica alto, alta -a-valk6pzikn6nem( alakjukat b) Szint6n az -ete,-ote, -6n, -6n, -or v6gdek(az-or v6gz6d6s6ek, csakha nem koz6pfokdak). regordete,regordetakov6rk6s pel6n, pelona kopasz feote, feota nagyon csAnya trabajador,trabajadoradolgoz6 holgaziln,holgazana henye, lusta seductor,seductoracsdbit6 nemzetis6get, c) Kulon n6nemffalakjukvan az -nt -st -z v6gz6d6s6, orjelol6 mell6kneveknek. szitghoz, tartomiinyhoz val6 tartoziist , v6roshoz alemdn, alemana n6met frances, francesa francia andaluz. andaluza andal1z

Egyalakf mell6knevek
Mindazok,amelyeketnem emlitettunkmeg az el6z5 pontban,teh6t nagySltaldnoss5gban a nem -o v6gz6d6s6ek. belga belga, socialista szocialista, alegreviddm, importantefontos, marroqui marokk6i,fiel h(i,joven fiatal,inferioralacsonyabb , superior magasabb, mejorjobb, peor rosszabb, mayornagyobb, menor kisebb, cortds udvarias,feliz boldog.

(Elpluralde losadjetivos) A mell6kn6v tiibbesszAma

A mell6knevektobbes sz6m6t a f6nevek6velazonos m6don -s, a mdssalk6pezzuk(l6sd71. old.); a magdnhangz6rav6gz6d6ek -i-re v6gz6d6ek-esv6gz6d6st hangz6ra 6s hangsdlyos kapnak. b) alemdn andaluz* marroqui joven peor feliz* cort6s

+ES

A mell6kn6v megrtividiil6se (Laap6cope de losadjetivos)

a) Bueno,malo, alguno,ninguno,primero, tercero,postrero elveszitik -o hangz6jukat, sz6v6gi ha kozvetlenul hfmnem(iegyessziim( f6n6v el6tt dllnak. un buen dia, un mal momento,algln carb6n,ningln amigo,primer piso, tercercurso,el postrer encuentro de: una buena noche, mala idea. terceracasastb. b) Santougyanebbena helyzetbenutols6 sz6tagjitt veszitiel. SanFernando,San Esteban, SanFrancisco stb. Kiv6tel: SantoDomingo, SantoTom6.s, SantoTom6 c) Crande utols6 sz6tag6t,cualquiera(akdrmelyik)-a hangjdt egyes szdmbanhim- 6s n6nem( f6n6v el6tt egyardnt elveszfti. gran rey,gran reina, cualquierlibro, cualquierciudad

*Term6szetesen asz6v6gi-z az -esel6tt -c-reviiltozika helyesir6sban: andaluces, felices.

/8

A mell6kn6v fokoz6sa
Afapfokf a mell6kn6vnek a sz6t6rban talSlhat6alakja, pl. her-a/ -os/ -as moso, hat6kony,hat6konyak. sz6p,sz6pek;eficaz,eficaces A kilz6pfokfi alakot a mds sz6cskael6zi meg, pl. miis hermoso, -a, -os,-as szebb,-ek; m6s eficaz,mAs eficaces hat6konyabb,-ak. Fefs6fokri a hatdrozott n6vel6vel 6s a mds sz6cskiivalegyardnt ellStott mell6kn6v,pl. el mAs hermoso,la mds hermosa,lo mds her-ek; el mds efimoso, losmds hermosos, lasm1.shermosas a legszebb, caz, Ia mls eficaz, lo mds eficaz, los mds eficaces,Iasm|s eficacesa -ak. Mivel a mell6kn6v leghat6konyabb, dltaldban af6n6v mogottdll, a fels6fokdszerkezetben a f6n6v leggyakrabban a n6vel6 6s a mds sz6cska kozt tal6lhat6(n6vel6* f6n6v * mds * mell6kn6v): los recuerdosmds hermosos de mi juventud ifjlsAgomlegszebb eml6kei la medicinamds eficazcontra la gripe az influenzaellenileghat6konyabborvossdg El6fordulazonbana mell6kn6vel6revet6se is (n6vel5 * mds * mell6kn6v + f6n6v): los miis hermosos recuerdos de mi juventud la m6seficazmedicinacontrala gripe Mdskora fels6fok0 mell6knevet 6sa mogotte6116 f6neveta de vagy az entre eloljdr6kkapcsoljdk ossze. juvenilesifjAkorieml1keimlegel mds hermosode mis recuerdos szebbike la mdseficazentre lasmedicinas contrala gripeaz influenzaelleni gy6gyszerek kozill a leghatdkonyabb A spanyolnyelvtanok az alap-,koz6p-6s fels6fokon kivrll besz6lnek m6g egy (n. ,,abszolft fels6fokd" alakr6l is, amely megfelela magyarnagyon + mell6kn6vszerkezetnek. Ezt az ,,abszol6t fels6fokot" az -isimo, -a, -os, -asv6gz6d6ssel k6pezztik. -a, -os, -as (: muy largostb.)nagyonhosszl, -ak larguisimo, -a, -os, -as (: muy fdcil stb.)nagyonkdnnyI, -ek facilisimo,
79

altisimo,-a, -os, -as (: muy alto stb.)nagyon magas,-ak -ok riquisimo,-a, -os, -as (: muy rico stb.)nagyongazdag, Van n6hdnymell6kn6v, amelynek a mdssz6csk6val k6pzettkoz6pfoka mellettegy egy sz6b6l5116 rendhagy6 koz6pfoka is van. Ugyanezekneka mell6kneveknek az -isimok6pz6vel k6pzettabszol0t fels6fokuk mellett rendhagy6abszohitfels6fokukis van. A legfontosabb ilyenmel16knevek:

1 erllll

ayOII
I ,

,pef inferi

osll lrno

, I

E rendhagy6an fokozottalakokjelent6sen6hdnyesetbenelt6raz alapfok(rak6t6l. A m6dosultjelent6sek gyakran(b6r nem mindig)6rvitt 6rtelmfek. mayor de edad nagykorl hermanomenoroccs jobb, kivdl6min6s6g calidadsuperior lasextremidades inferiores az als6v1gtagok los incisivos superiores a fels6metsz6fogak un esfuerzomdximo hatalmas er6feszit6s el peso mdximo a legnagyobbterhel1s un mfnimo de buenavoluntadegy kevlske j6akarat el TribunalSupremoa Legfels6 Bir6sdg

80

A mel l6knevek iisszehasonlft6sa (pontokkal A kovetkez6 osszehasonlit6 szerkezeteklehets6gesek jelolvea mell6kn6vhely6t). tan ... comoolyan ..., mint miis ... que .. .-bb, mint menos... que kev6sb6 ..., mint el (la,los,las,lo) mds .. . a leg...-bb el (la, los,las,lo) menos... a legkev6sb6 ... El espanolno es tan dificil como el alem6n.A spanyolnem olyan nehdz,mint a n6met. El alemiines miisdiffcilque el espafrol. A n6metnehezebb, mint a spanyol. El espanol es menos diffcil que el alemdn. A spanyol kev1sbd nehdz,mint a n1met. Losalumnosm6saplicadosson Jos6y Esteban. A legszorgalmasabb tanul6kJ6zsef 6s lstvdn. son los m6s aplicados. Jos6y Esteban J6zsef6s lstvdna legszorgalmasabbak. Losalumnosmenosaplicados son Evay Jorge. A legkev6sb6 szorgalmastanul6k Eva6s Cyorgy Evay.lorge son los menos aplicados.Eva6s Cyorgy a legkev6sbd szorgalmasak. Lo mdsextrafrodel casoes que no hayanavisado. Az a legfurcsdbb a dologban, hogy nem sz6ltak. Az inferior 6s a superior a que (mint) sz6cskdn kivul az a eloljilr6val is kapcsol6dhat az osszehasonlitds mdsodik tagjirhoz. Estetrabajo es superior a nuestrasfuerzas.Ez a munka meghaladja az er6nket. juvenilseconsidera Su producci6n inferiora la de su vejez.IfjAkori mIveit nem tartjdk olyan j6knak, mint az oregkoriakat.

81

 $ v $

o s e r t t t e s )

A t6sz6mnevek (Los nrjmeros cardinales)

1 u n , u n o ,u n a 2 dos 3 tres 4 cuatro 5 cinco 6 seis 7 siete B ocho 9 nueve 10 diez 'l'l once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 1 6 d i e zy s e i s 17 diez y siete 1 B d i e zy o c h o 19 diez y nueve 20 veinte 21 veintey uno 22 veintey dos stb. 30 treinta 31 treintay uno stb. 40 cuarenta 50 cincuenta 60 sesenta 70 setenta B0 ochenta 90 noventa 100 ciento 1 0 1 c i e n t ou n o 1 1 0 c i e n t od i e z -as 200 doscientos, -as 300 trescientos, -as 400 cuatrocientos, -as 500 quinientos, -as 600 seiscientos, -as 700 setecientos, -as 800 ochocientos, 900 novecientos-as 1 0 0 0m i l 1 0 0 1m i l u n o 1 0 1 0m i l d i e z 1 1 1 0 m i l c i e n t od i e z 2000 dos mil 10 000 diez mil 100 000 cien mil 1 000 000 un mill6n

82

Megjegyz6seka t6szdmnevek haszn6latdhoz a) Uno 6s un egyardnt himnem(ialakok.Uno csakondll6anhasznlr latos. 2Cudntos kilo compro?Uno. Hdny kil6t vegyek? Egyet. Az un megrovidult alakothaszn6ljuk himnem( f6n6v el6tt. un kilo egy kil6 un dia y medio mAsf1l nap veinti(rnlibroshuszonegy konyu

b) A 16 6s 19, valamint a 21 6s 29 kdzdtti osszetett szdmneveket irhatjukkulon vagyegybe.Ugyeljunka helyesirdsra! diez y seisvagy diecisdis diez y siete vagy diecisiete diez y ocho vagy dieciocho diez y nueve vagy dlecinueve veinte y un vary veintiln veintey una vagyveintiuna veinte y dos vagy veintid6s veinte y tres vagy veintitr1s veintey cuatro vagyveinticuatro veintey sersvagy veintis6is

c) Azy (6s)kot6sz6tcsak a tfzesek6s az egyesekkoz6 tesszLik ki. diez y seis veintey seis cuarentay seis ochentay seis de: ciento sers doscientos seis mil seis un mill6n seis

d) Ciento helyetta cien rovidftettalakothasznSljuk f6nevekel6tt, illetve azokbana szdmnevekben, amelyekbena sz|z szorz6nakfoghat6 fel. cien libros cien ventanas c i e nm i l ( : 1 0 0 x 1 0 0 0 ) (: 100x1 000 000) cien millone.s de: cientocincuenta(100+ 50)

e) A mil (ezer)sz6nakszdmnevekben nincs tobbes szdma. dos mil diez mil HasznSlhatiuk viszont tobbes sziimban mint hatdrozatlansz6mnevet,amikor a de eloljdr6val kapcsoljuk a f5n6vhez. miles y miles de j6venesezer 6s ezer fiatal decenasde miles de htingarosmagyaroktizezrei de eloljdr6val kapcsol6dik D A mill6n sz6mn6v a f6n6vhez. Hungriatiene 10 millones de habitantes. MagyarorszS.gnak 10 milli6 lakosavan. A sorsz6mnevek (Los n[meros ordinales) primero, -a els6 segundo,-a mdsodik tercero, -a harmadik cuarto, -a negyedik quinto, -adtodik sexto, -a hatodik s6ptimo, -a hetedik octavo, -a nvolcadik noveno,-a (ritkdbban nono, -a) kilencedik -atizedik d6cimo,

Tiz fe Iett alig hasznSl atosak, t6szirm nevekkel helyettesitj0k 6ket. el primer piso, eltercer piso,el octavo piso,el pisoonce, Carlos Quinto, FernandoS6ptimo, Luis Catorce el veinte congresoa huszadikkongresszus el cincuenta aniversario de la CuerraCivil a polgirhdborI otvenedik 6vfordul6ja Primero 6s tercero a f6n6v el6tt megrovidrilnek (a n6nem6 6s a tdbbesszAm(t alakoknem!): el primer alumno, de: /os primeros alumnos,Ia primera alumna, lasprimerasalumnas el tercer dia, de: la rcrceravez

84

A hat6rozatlan sz6mnevek (Los numerales indefinidos) A leggyakoribbak: alguno n6hdny,ninguno egy sem, bastanteel6g sok, dernasiadot6l sok, mucho sok, poco kev6s, todo mind, vario tobb, cada minden egyes.Nlnguno 6s cada kiv6tel6velhaszndlatosak egyes6s tobbes szimban. mucho dinero, muchosflorinessokp6nz, sokforint poca agua, pocos litros kev6s viz, kev6sliter No tengo ningunaobjeci6n. Nincs semmif6leellenvet6sem. Tengovariosamigosespafioles. T6bb spanyolbardtom van. To lo he dicho ya bastantes veces.MAr el1gszer mondtam neked. Ninguno hfmnemfif6n6v el6tt megrovidril. Ningrindfa de la semanatrabajotanto como los lunes.A h6t egy napjdn sem dolgozom annyit, mint hdtf6n. Poco koz6pfokarnenos(kevesebb), mucho koz6pfokam:is (tobb) (l6sdm6g 80. old.). Yo hablo mucho, pero tri hablastodavfa m6s.En sokatbesz6lek, de te m6g tobbet besz6lsz. Esteafro tengo menos tiempo que en el afro pasado.Iddn kevesebb az id6m, mint tavaly. Todo jelent6se egyes szSmban eg6sz, tobbesszdmbanminden.Mellettea hatdrozott n6vel6is haszn6latos. todo el dia eg6sznap todos los dfasmindennap N6ha, f6leg emelkedettstilusban, todo egyesszdmban6s n6vel6 n6lktll is lehet minden ielent6s(i. Todo ciudadanodebe cumplir susdeberes.Minden dllampolgdrnak teljesiteniekell koteless6gdt. Cada semmiflle v6gz6d6st sem kaphat,utdnaa f6n6v egyessz6mb a n5 l l . cada dfa minden egyesnap cada noche mindenegyes 6jszaka

85

A o os 0 0 res
A szem`lyes nlvmasok(Los pronombres personales)

A f6nevekk l elt6r6en suk : van ragoz bar ez csak gy n esetb61 anyesct rgyeset szeshattroz6 eset 6s ebttr6s eset.Ez ut 6nali6 jelen se ninc_s cSak e16,ar6kktt hattntthab.A ttrgy ls szesha roz6 esettt lyes szem vm n 50kat hangstlytalan alakoknak nevezik,

Qke yO 8e I

= 1 =

: I

I I III
:, k til llS OSOt10S,14SI:1

1
B6

1 1
- a magyarhoz Az alanyesetben dl16 szem6lyes n6vmdsokat hasonl6an- csakakkortesszuk ki, ha ktilonhangsdlyozni akarjuk a cse(pl.szembedllit6skor). lekv6szem6ly6t

Yo trabajo,mientrasque vosotrosno hac6isnada. En dolgozom, mig ti semmitsem csindltok. T(r eresel primero. Te vagyaz els6. haszn6lata gyakoribb alakjainak A szem6lyes n6vmdsok t6rgyesetd Ennek oka az, hogy a magyara mint a magyarban. a spanyolban, fejezi ki: isa tdrgyasragozdssal n6vmiisitdrgyatgyakranegyszer(ien (azt). (6t), (t6ged), A spanyolban nem hiszem el ismerem merlek n6vmdsi alakot. a megfelel6 ilyenkor mindigki kell tennLlnk Te conozco.lsmerlek. Lo conozco.lsmerem. Nem hisszitk el. No lo creemos. vollyenkoregyardnt n6vsz6iSllftmdnyt. A lo alak helyettesfthet natkozhat him- 6s n6nem6,egyes6s tobbesszdmi n6vsz6ra. az). No lo soy.Tandron? Nem (vagyok 2Esusted profesor? az). cjn?Nem (vagyok No lo soy.Tandrn6 2Esusted profesora? profesores? onok? Nem (vaNo lo somos.Tandrok 2Sonustedes gyunk azok). No lo somos.Tandrn6k onok? Nem (va2Sonustedes orofesoras? gyunk azok). a le alakot,6ket, onoketjeF6rfiakr6l besz6lve 6t, 6nt jelent6ssel (a tAblizatunkban megadottlo, los lent6ssel a les alakot haszn6ljdk f6legpedigSpanyolegyr6sz6ben, helyett) a spanyolnyelv( orszdgok pedig orszlglsan.ltt tehAtlo, los jelent6se az, azokat,le,les jelent6se (f6rfiakat): (a r6szes esetenkivul)6t, 6ket, ont, onoket Ismerem. ezt a konyvet? 2Conoces estelibro?Lo conozco.lsmered 2Conoces al seiior Martinez?Le conozco. IsmeredMartinez urat? lsmerem. No los vi. Lflttada fiizeteimet?Nem l|ttam. ZVistemis cuadernos? Nem lilttam6ket. No lesvi. Lettad a barS,taimat? 2Viste a misamigos?

Ha egy r6szes 6s egy tdrgyesetd szem6lyes n6vmdstaliilkozik, akkor a r6szeseset6 megel6zi a t6rgyeset6t. 2Te entreg6 el libro? Todavia no me lo ha entregado. Odaadta neked a konyvet? M6g nem adta ide (nekem). 2Os mostr6 su casa?Si, nos la mostr6 ayer.Megmutatta nekteka hezet? Igen, tegnap mutatta meg (neki)nk azt). Le, les (neki,nekik; onnek,onoknek)helyetta se alkot haszniiljuk harmadikszem6ly6tiirgyesetf alakok (lo, los, la, las) el6tt.

2Le prestaste el libro? No se lo prest6. Kolcsdnadtad neki a konyvet? Nem adtam kolcsonhekil. 2Qui6nlescomunic6 la gran novedad? Se la diio Juan.Ki kozllte vel1nk a nagy 0js6got? Jdnosmondta el nekik. AtArgy-6s r6szeshatiiroz6 esetben6l16szem6lyes n6vmdsok, valamint a visszahat6 n6vmdsok kdzvetlenul az ige mell6 kerulnek,m6gpedig a) az ige mog6 6s awal egybeirvaa felsz6litdsban (tiltdsbannem!), a f6n6vi 6s hat6roz6iigen6veset6ben. Levdntate. Atljfel! Vdyanse. Menjenek el! Ievantarse felkelni irsee/menni levantiindos e feldllva y6ndoseelmenve

b) azige el6, kulon irva,valamennyi egy6besetben. 2Porqu6 no te levantas? Mi6rt nem kelszfel? que te levantes. Azt akarom,hogy kelj fel. Quiero Durante las vacaciones jamds me levantabaantes de las ocho. A szunid6 alatt soha sem keltemnyolc el6tt. No te levantestarde. Ne ke/i k6s6n!

BB

A f6n6vi vagya hat1roz6iigen6vheztartoz6 hangsflytalann6vmasi alakoka ragozottige el6tt is iillhatnak. Debes levantafte.vagyTe debes levantar.Fel kell kelned. Voy a irme. vagyMe voy a ir. Elfogok menni. Estoyexplicdndotelo. vagy Te lo estoy explicando.Epp art magyar1.zom. (az onoz6s)- a magyarhoz A spanyolbanaz udvariasmegsz6lit6s hasonl6an harmadikszem6lyben tort6nik.A magyar On, Onok ala(frdsban koknak usted,ustedes roviditve Ud., Uds. vagyVd., Vds.)felelnekmeg. Tdrgy-6s r6szeshat6roz6 esetben a megfelel6 nem6 harmadik szem6lyt n6vm6si alakokathaszndljuk. Usted no tiene raz6n. 6nnek nincsigaza. 2Puedodarle un consejo?Adhatok(Onnek)egy tandcsot? Llevodos semanas iD6nde estaba usted,seflor? sin verlo.Holvolt K6t On, uram? hete nem l6ttam. 2D6nde estabausted, sefrora? Llevo dos semanas sin verla. Hol volt 6n, asszonyom? K6t hete nem 16ttam. A szem6lyes n6vmdsoknak foglalt(86. old.) egya t6blazatunkba szerf (hangsrilytalan) t6rgy-6s r6szeshatSroz6 eset6nkfvul van eloljS,r6val (a) k6pzett, fgynevezett hangsflyos t6rgy- 6s r6szeshatfuoz6 esete is. K6t esetbenhasznSlatos: a) ondll6an,ha egy kieg6szftend6 k6rd6sre v6laszocsak n6vmdssal lunk, b) az egyszer(i alakokkalegyutt, kiemel6sre. (eloljdr6s) A hangsflyos n6vmdsialakokhelye a mondatbannincs megkowe,nem kell kozvetlenul az ige mellettdllniuk, megel6zhetik 6s kovethetikazt. 2A qui6n (se)lo dices? A ti. Kinekmondod?Neked. 2A qui6n (se)lo entregaste? A ellos.Kinekadtad6t? Nekik. 2A qui6n vieron?A mf. Kit littak meg? Engem. 2A qui6nesquieren mds?A nosotros.Kiketszeretnek leginkLbb? Minket.
89

2A qui6n (se)lo dices? A ti te lo digo. Te lo digo a ti. Kinekmondod? Neked mondom. 2A qui6n (se)lo entregaste? A ellosse lo entregu6. Se lo entregu6 a ellos.Kinekadtad;iti Nekikadtam6t. 2A qui6n vieron?A mi me vieron. Me vieron a mi. Kit lettak? Engem l6ttak. A con eloljdr6val az egyes szdmels66s mdsodikszem6ly(szem6lyes n6vm6s, valaminta harmadik szem1lytvisszahat6 n6vmiis eloljdr6s esete rendhagy6. Ezta rendhagy6 alakota con eloljdr6val egr sz6bairjuk.

2Habl6contigode sus problemas? Conmigono habl6 de nada. Besz4lt veled a probl6mdi16l? Velemsemmi16lsembesz1lt. Siemprelleva consigoun diccionario.Mindig magdndlhord egy sz6tdrt. A visszahat6 n6vmdsok (Los pronombres reflexivos) Egyszert(hangs(lytalan) 6s eloljdr6s(hangsrilyos) alakjaivannak. Az elsd6s mdsodikszem6ly6 alakokazonosak a szem6lyes n6vmdsok t6rgy-6s r6szeshatdroz6s eset6,illewe elolidr6s alakiaival.

: i :: 1 :: 1

A visszahat6 n6vm6snak az ig1hezviszonyitott hely6r6lldsda BB. oldalt.

A visszahat6 6rtelmethangsdlyozhatjuk a mismo mell6kn6vmegfelel5 nemf 6s szdmdalakjdval. Se alabana si mismos.Sajit magukat dics1rik. Estudiamos para nosotrosmismos. Sajdtmagunk sz1mdratanulunk. Maria no se compranada parasi misma.Mdriasajdtmagdnak semmit semvAsdrol. A birtokos n6vmiisok (Los pronombres posesivos) A spanyolbirtokosn6vmiisa magyarbirtokosszem6lyragoknak, illetveaz eny6m,tied, ov6 (on6),mienk,tietek,ov6k (onok6)birtokos n6vmdsoknak felel meg. Vannak mindig f6n6wel hasznSlatos, 6gynevezett hangsfrlytalan birtokosn6vmdsok 6s on6ll6anis haszn6lhat6, dgynevezett hangsrilyos birtokosn6vmdsok.

iil:::!:ttt!::

, 141,1 ,W, , 1 S'1 ' 11, 1

, 1 1 yO'14111
' 9114, 9, 1 1 011-a,10S,ltIS 1 I ,14 10 14, , y?1411 ,14,

141 I I
S'I

A su, sus, suyo, -a, -os, -as harmadik szem6lytalakjelent6se sokf6le lehet (ov6,ov6k6,on6, onok6),ez6rt helyettegyakrankorLllirdst haszniilu nk. los padres de 6l lospadresde ella suspadres Ios padresde ellos los padres suyos los padresde ellas los padresde usted los padres de ustedes
91

A hangsflytalan birtokos n6vm6s mindig a f6n6v el6tt dll, birtokos szem6lyragokkal forditjuk magyarra. El6tte n6vel6, szdmn6v, mutat6-6s hatdrozatlan n6vmdsnem dllhat. mi libro a konyvem tus plumasa tollaid nuestrospadresa szilleink A hangsrilyos birtokos n6vmdsoka f6n6v mogottdllnak.llyenkor a f6nevet megel6zhetikn6vel6k, mutat6 vagy hatiirozatlann6vmdsok. el libro mio az 6n k\nwem estosamigostuyos ezeka bardtaid otro amigo suyoegy mdsikbardtja un profesornuestroegyik tandrunk dos compafreros vuestrosk6t tdrsatok (h6travetett) Hangsdlyos birtokosn6vmiisthaszniilunk a kovetkezd esetekben: a) Hangsdlyozni akarjuka birtokosszem6ly6t. llyenkora magyarban nemcsak a birtokosszem6lyragok, hanem a szem6lyes n6vm6sok is kfs6rik a f6nevet. 2Este cuadernoes del profesor? No, es el cuadernomlr:'. Eza filzet a tandr6?Nem, az 6n fiizetem. Laspreocupaciones tuyas son infundadas. A te aggodalmaid alaptalanok. b) A birtokos n6vmiis mellett szdmnevet,mutat6 vagy hatdrozatlan n6vmdst is hasznSlunk. mi libro - este libro mfo a kdnyvem- ez a konyvem - egy m6sik k6ts6gUnk nuestraduda - orra duda nuestrak6ts6gilnk tus amigos- los dos amigostuyos a bar\taid - a te k6t bariltod

92

f6n6v n6lkiil 5ll. c) A birtokosn6vmds zDe qui6n es estapluma?Esmia. Ki6 ez a toll?Az eny6m. 2Es tuyo este ldpiz?No, es suyo. Tied ez a ceruza?Nem, az 6v6. La culpaes suya.Ond a hiba. telitettfelkiSltiisokban. d) Erzelmileg iHijo mfo! Fiaml iAmigos mios! Bar|taim! iDios mio! lstenem!

A mutat6 nr6vm6sok (Los pronombres demostrativos)

este olyan f6nevekreutal, amelyek Hdrom tdvolsdgot.ielolhetnek: vannak kozel, ese olyanokra,amelyeka megsz6litott a besz6l6hoz amelyekmind a besz6vannak(az ott), aquel olyanokra, kozel6ben (az). Nemben 6s szdmban l6t6l, mind a megsz6litott6ltdvol esnek azzal a f6n6wel, amelyre vonatkoznak:este l6piz, esa megegyeznek A spanyol mutat6 n6vm6sok sefioras. idea, aquellos sefiores,aquellas a hatiirozottn6vel5t is magukbafoglaljdk,kifejezik:este nem egyszer(en ez, hanem ez a(z),aque/ nem egyszertenaz, hanem az a(z).

4 1 =1 1 Gtl ! a20k
(:lt S I

i s t a l ll l l l l l l l l l l l l e s a l l l l l l l l l l l l l l l l

1 1

laq

1 11

93

Hasznalhat6k bn 6anf6n v n61k81 is rn t esetbeni gpedig k vmasknt he E15z61e3megnevezett f6nvre vonatkoznak azt n lyettesttik. lyenkOr a f6n6v nem nek s szamanak megfele16 ala kot haszn lunk.

cual es tu libro? ste.Mek a te kon/veJ? . 2De qucartas hablas? De aqu as. IVr, re reverekr61 besz lsz?
Azokrbr. 2Es`sta la revista d.?Sr de lsa es, az On a?lge,az /b,ra i sban ez az egyeztetett 6n 16 mutat6 n vms hangs61yielet kap. Egy mB meg nem nevezett hatarozott f6n6vre (pl. k rdosben) vagy egy helyzetre Hrthsra(egy eg sZ mondatra)utalVa. llyenkor

d sttek(esto eso aqueHo). 2QUeS estO?Mi ez?

aZ ttynevezett semleges alakokat hasznattuk amelyek o v gz6-

Dice que no vendr ?Eso me deia sorprendido.Az On a Og/ nerr7 bn?megrep.

Nos banamos en ei mar cada dra`Aque o fue maravilloso. in Jennap roJ[ nk a tengerben rA/2 nag/5ZerF yolr.

ei sd ta o . t saos em Fogo m e r en ?mas olv

A m a g y a r b a n g y a k r a n m u t a t 6 n 6 v m a s s a l i e 1k 6 mar a ttmondat, banmilyen trpus6 alarendelt mondat k6vetkezik.A spanyolilyenkOr nem hasznal mutat6 n6vm st.

Az[monJ[a oy eg/etlrt Dtto quC estaba de acuerdo. AZlr b o arlgasttok escuchase . .nO para que

94

(Los relativos) n6vmdsok pronombres A vonatkoz6

A spanyolban kulonboz6 vonatkoz6 n6vmdsokathaszndlunk, (aki, vagy t\rgyra vonatkoznak-e nemcsakaszerint,hogy szem6lyre vagyan6lkul. dllnak-e is, hogyeloljdr6sz6val hanemaszerint amely), nem kakozti megkulonboztet6s A krllonboz6 alakok haszndlata nem mindig szabillyok,inkdbb tegorikus,az alitt:l:i megSllapitdsok rogzitik. haszndlatokat csaka leggyakoribb Eliiljdr6sz6 n6lkiil haszndlatosvonatkoz6 n6vm6sok szem6lyre 6s Vonatkozhat vonatkoz6n6vmiis. Qur. A leggyakoribb monLehetaz alSrendelt egyar6nt. egyes 6s tobbessz6mban dologra, (aki,ami, amely, akik,amik,amelyek), dat alanya Estdaqui el seftorque lleg6 ayer./tt van az az Ar, aki tegnap6rkezett. que llegaronayer.ltt vannakazok az urak, Estiinaqui los sefiores akik tegnap1rkeztek. que expresan una profundaverdad.OlyanszaEstas son palabras igazsdgotfejeznek ki. vak ezek, amelyek egy m6lys6ges vagyleheta mondat tlrgya (akit,amit, amelyet,akiket,amiket,amelyeket). Az az 0r, akit tegnapldttunk, El sefrorque vimos ayer es espafrol. spanyol. que vimos ayer son espafroles. Azok az urak, akiket Los seflores tegnapl6ttunk, spanyolok. me gustanmucho. Nagyontetszenek Los librosque me regalaste azok a konyvek, amelyeketnekemajAnd1koztdl. 6s n6lkuli haszndlata ritka, csakalanyk6nt EloljdLr6 QurrN,eurENEs. (aki,akik)forvonatkozva mdr kell6k6ppmeghatdrozott szem6lyekre dulel6. Ayer en el teatro vi a tu hermana,quien tambi6n estabaalli. l1ttam a n6v6redet,aki szint6nott volt. Tegnap a szinhAzban

El cut, r.AcuAL,l-os cuALEs, rAs cuArEs. Mivel utal a helyettesftett f6n6v szd,mltra 6s nem6re,alkalmas a f6lre6rt6sek elkertil6s6re, ha a f6mondatban k6t olyan f6n6v is van, amelyre a vonatkoz6 n6vm6s vonatkozhat. Az ilyen esetekazonbanritkek. Me he encontradocon la hermanade Pedro, la cual estuvoen Cuba. Tal1lkoztamP6ter n6v6rdvel, aki Kubiban volt (a n6v6r). Me he encontradocon la hermanade Pedro,el cual estuvoen jdrt Pdtern6vdrdvel. Cuba. Tal|lkoztama KubAban Eliiljdr6sz6valhasznilatos vonatkoz6 n6vmisok vonatkozik. Qur, ha tSrgyakra la casaen que vivo az a hdz, amelyben lakom la pluma con que escribes az a toll, amellyel irsz los librosde que me hablaste azok a konyvek, amelyekr6lbesz1lt1l nekem Er qur, rA euE, ros euE,rAseuE, f6legtitrgyakra,ritkebbanszem6lyekre vonatkozva. la soluci6nen la que estoy pensandoaz a megoldis,amelyengondolkozom la pluma con la que escriboaz a toll,amellyelirok los libros de los que me hablasteazok a konyvek, amelyekr6l besz6lt6lnekem el muchacho del que te habl6 az a fiI, akir1l besz6ltemneked las muchachas con las que nos conocimosayer azok a l6nyok, akikkel tegn ap m egisme rkedtti nk. Csakszem6lyekre vonatkozhat. eutENEs. Qurrru, el muchachode quien te habl6 az a fi1, akir6l beszdltemneked los colegas extranjeros con quienesmantenemos contactoazok a kalfdldi koll1gdk, akikkel kapcsol atban vagyu nk Er culr-, rA cuAL,ros cuA[Es, rAs cuALEs. F6leg tobb sz6tagb6l vagy sz6b6ldl16eloljdr6k utiin, mint pl. para, sobre, entre,detr6.s de, dentro de, fuera de, debajo de stb. 96

la casadetrdsde la cual se halla la PlazaMayor az a hdz, ame| mog\tt a F6t6rtal6lhat6 azokaz diplomdticas los paises entre los cualesno hay relaciones kozt nincsdiplom6ciai kapcsolat orszdgok,amelyek fi vonatkoz6 n,6vmdsok Altalenos el6zm6ny f6a f6mondat egy-egy A vonatkoz6n6vm6seddigi p6lddinkban nenev6reutalt: ezt a f6nevet a vonatkoz6n6vmiisel6zm6ny6nek vezhetjuk. El6fordul, hogyaz el6zm6nyegy teljesmondat,ilyenkora alakokathaszn6ljuk. lo que vagya lo cual semleges Agnes In6sno estudia,lo que (lo cual) no le gustaa la profesora. nem tanul, ami nem tetszika tandrn6nek. hubiera contestado. fue que ni siquiera Lo que mdsme sorpredi6 Ami legjobban meglepett, az volt, hogy m6g csaknem is vAlaszolt. 6s ki nem fejezett szem6Mdskor az el6zm6nytmeghatdrozatlan vagy a lyek jelentik (aki; az, aki). A spanyolezekbenaz esetekben haszn6lja. quien, vagyaz el que n6vm6sokat fog. Quien mucho abarca,poco aprieta. Aki sokatmarkol, keveset El que llegue primero, recibir6 un premio. Aki els6nek6rkezik, dijat kap. A birtokos vonatkoz6 n6vmds (Elpronombrerelativoposesivo) vagydolog birtokdr6l Ha a vonatkoz6n6vmdsdltaljelolt szem6ly (amelynek a), akarunkbesz6lni a, akineka, akikneka, amelyeknek akkor a de elolj6r6val kombindltvonatkoz6n6vm6sokhelyetthaszA birtokos niilhatjuka cuyo, -a, -os, -as birtokos vonatkoz6n6vmdst. - a birtokkal - mint a birtokosn6vmiisok 6ltal6ban vonatkoz6n6vm5s egyeziknemben6s sz6mban. en casa, se El nifro,cuyospadres(lospadres de quien)no estaban aburrfa.A gyermek, akineka szillei nem voltak otthon, unatkozott. El seftor,de cuya bibliotecasaqu6 este libro, es profesorde espanol.Az az 0r, akineka konyvtdrdb6l ezt a konyvetkolcsonoztem, spanyoltan6r.
97

Vonatkoz6 6rtelm f hatdroz6sz6k (Pronombres relativos adverbiales) DoNor ahol. Kulonbozl eloljlr6kkal is ltllhat (a, de, desde,en, hacia, hasta, para, po), amikoi jelent6seaz eloljlr6kjelent6seszerint m6dosul. La ciudad donde naci estiien Francia. Az a vdros, ahol sziilettem, FranciaorszAgban van. Voy a donde me mandan. Oda megyek,ahova killdenek. El paisde donde vengo es muy rico.Az az orszdg,ahonnan j6v6k, nagyon gazdag Cumoo amikor. AltalSbanf6n6vi el6zm6nyn6lkul haszndlatos. Eloljdr6sz6kkal is Sllhat(desde,hasta), amikor jelent6seezek jelent6seszerintm6dosul. Puedes venir cuando quieras. amikorakarsz. Johetsz, La catdstrofeocurri6 cuando el avi6n estaba aterrizando. A katasztr6fa akkor kovetkezettbe, amikor a repill6 leszdll6banvolt. Desdecuandose conocieron, son inseparables. Ami6ta megismerkedtek, elv6laszthatatl anok. Maradj,amig csaktudsz. Qu6dateaqui hastacuando puedas. Conao ahogy(an). Como quieras. Ahogyakarod. Lo hicimostodo tal como habiasdicho. Mindent lgy csindltunk, ahogy mondtad. CulNro amennyi,amennyit. Puedestomar cuanto te hagafalta. Vehetsz, amennyire sziJks1ged van.

98

A k6rd6n6vm6sok (Lospronombres interrogativos)

A spanyol k6rd6 n6vmdsokat mindig hangsdllyal ejtjuk, irdsban jeloliuk. hangsdlyukat qurfrrs ki, kicsoda, kik, kicsod6k. QurErrr, 2Qui6nte lo ha dicho?K mondta nekedezt? 2Qui6nes hablan all? Kikbesz$lnek ott? 2De qui6n recibisteestafoto? Kit6l kaptadezt a kdpet? 2De qui6n es estecuaderno? Ki6 ez a fuzet? 2A qui6n hablaUd.?Kihezbesz6l? Quf mi, mit, mik, miket. 2Qu6 har6? Mit tegyek? 2Qu6 es esto?. Mi ez? 2Qu6 es lo que no entiendeUd.?. Mit nem 6rt? 2Para qu6 necesitas el dinero?Mire kellnekeda p6nz? F6n6vel6tt dllvamell6knevekrek6rdez, jelent6se micsoda, mif6le, milyen. 2Qu6 problemas tienen Uds.?Milyen nehlzsdgeik vannak? 2Qu6 opini6n tienesde estapieza? Milyenv6lem6nnyelvagy err6l a darabr6l? 2Qu6 libro quieresque te traiga? Milyenkdnyvethozzakneked? C6,r,ro A ser ig6veljelent6se milyen,egy6bi96kkelhogy(an). 2C6moes estecuadro?Milyenez a k6p? 2C6moson las peliculas hdngaras? Milyenek a magyarfilmek? 2C6moestdUd.?Hogy van? 2C6motrabaja la nueva m6quina?Hogy dolgozikaz Aj g6p? 2C6moha salidola excursi6n? Hogy sikerillt a kirAndulds?

99

CuAr,cuArrsmelyik, melyek; melyiket,melyeket.Allfratf6n6wel 6s 6ndll6an. es tu hermano? Melvika fiv6redezek 2Cudlde estosmuchachos koziil a fi1k kozill? 2Cu6les?Melyikaz? Melyeka kedvenctArgyaid? 2Cu6les son tus asignaturas preferidas? 2Cudles son?. Melyekazok? -A,-os, -nsmennyi,mennyit,hdny,hdnyat. CuANro, 2De cuiinto tiempo disponemos? Mennyiid6velrendelkezilnk? par 2Cudnto vale este de zapatos? Mennyibekerillez a pdr cip6? 2Cudntos afrostiene usted? Hdny 6veson? 2Cudnto tiempo pasaronustedes en Cuba?Mennyi id6t tdltottek Kubdban? 2Cudntos alumnoshay en la clase? Hdny tanul6van az osztdlyban? CuAnoomikor. Eloljdr6sz6kkal is Sllhat(desde,hasta), amelyekjelent6s6t m6dositjdk. 2Cu6ndollegael tren de Viena? Mikor 6rkezik a bdcsivonat? iDesde cudndo estudianustedes el espafrol? Mi6ta tanulnakspanyolul? 2Hastacudndo piensanquedarse aqu(2. Meddig sz{nd1koznakitt maradni? D6r.rorhol. EloljdLr6sz6kkal is 6llhat (a, de, desde,en, hacia, hasta, para,por), amikorjelent6se ezek szerintm6dosul. 2D6ndenaci6 usted? Hol sz?letett? 24 d6ndevamosahora? Mosthovdmegyilnk? 2De d6nde vienes? Honnaniossz? 2De d6nde es usted? Hovd val6 on?

100

n6vm6sok A hatdrozatlan (Los indefinidos) pronombres

mdr tdrgyaltuk(l6sda 85. oldalon). szdmneveket A hatdrozatlan n6vmdsok: Egy6bhatdrozatlan hasznSlatos. a prepozici6val ArcurrN valaki.Ha a mondatL6rgya, Alguien la habia avisado.Valakifigyelmeztette. a parkban. Vi a alguien6n el parque.Ldttamvalakit valakivel telefonon. Besz1lt por tel6fono. alguien Habl6 con Alco valami. nektek valamit. Os propongo algo.Javaslok Algo le preocupa.Valamiaggasztja. Se habr6 ofendido por algo. Valami miatt megs1rt6dhetett. b6rki,ak6rki.Ha a mondat 5ll, jelent6se Ha ondll6an Cunrqurrnl. tilrgya,a eloljdr6valhaszndlatos. Bdrkisegithet. puede ayudarme. Cualquiera meg akdrkit. Nem hivhatok No puedo invitara cualquiera. llyenkormegroviakdrmely(ik). bdrmelyik, F6nevek el6tt jelent6se alakbanhasznSlatos. dil, cualquier megrpillanatban Puedellegaren cualquiermomento.Bdrmelyik kezhet. Nos sirvecualquiertranvia.Bdrmelyikvillamos io nekiJnk. haszn6latos. a elolj6r6val Nrorr senki.Ha a mondattfugya, No vino nadie.Senkise idtt. A nadievimos.Senkitse l6ttunk. se mondd el. a nadie.Senkinek No debesdecirselo Nlon semmi,semmit. No entiendonada.Semmitsem6rtek. Por nada se interesa.Semmlirdnt sem1rdeklSdik.
101

Orno, -A, -os, -rs mds, mdsik. Nem dllhat el6fte az un, hatdrozatlan n6vel6. Hay tambi6n otras dificultades.Mds nehdzs6gek is vannak. lTrdigame(usted)otro vaso! Hozzon egy mAsik poharat! Te propongo otra cosa.Valamimdst javaslok. Uuo, -n az ember (dltalSnos alany). Uno no sabequ6 decir.Az ember nem tudja, mit mondlon.

A atttFOz6sz6k( os adverbios)
1.Eredeti hataroz6sz6k

cerca k6zcl Os messze stb.

n 1

enttetanto k6zben temprano koran stb. prOnto hamar/tarJe k6s6n M6dhataroz6sz6:as/ B y 2.Me kn vb61 k Pzett hataroz6sz6k A rne 6knevekb61 az egyes szam n6nemtt alakhOz tett mente

1 & : ,

A mell v hang : [ ]t
diligentei di temente szorgarmasan raplda: damente ttsrSan carinOsa: arinosamente szeretette esen clarai daramente 1 Osan Ha t6bb mente k6pzm6dhataroz6 k6vej egymast akkor ele de a t6bbi me 6knlv is n6nem gend6 az utOls6hoz tenni a k pz6t e8yes sz malakba ker81.

102

VilLgosan 6s bolcsenbesz6l. Habla clara y sabiamente. uta6s gYorsan Viajamosc6moda y r6pidamente.Kdnyelmesen zunk. 6s gyorsantaSzorgalmasan diligentey rdpidamente. Estudiamos nulunk. is haszn6lasz6mt alakja N6h6nymell6kn6vnek a hfmnem(egyes a/to hangotos m6dhatfuoz6k6nt: duro kem6nyen,claro vilSgosan, poco kev6ss6. san,bajo halkan,mucho nagyon, kelldolgozni. Aqui hay que trabajarduro. /tt kem6nyen hangosan! No hablestan alto. Ne besz6ljolyan Nagyon fAja torkom. Me duele mucho la garganta. Vaya ustedderecho. Menjen egyenesen/ figyelmes. Tu amigo es poco atento.A bardtod kev6ss6 bien (j6l),a malo-b6l A bueno mell6kn6vb6l k6pzettm6dhatdroz6 (rosszul). k6pzettmal l6an fokozhatjuk. A m6dhatdroz6kata mell6knevekhezhason que el afro pasado.Id6n komoEsteafro trabajamds seriamente lyabbandolgozik, mint tavaly. N6h6ny m6dhatdroz6, illetve hat6roz6sz6i6rtelemben haszndlt mell6kn6vfokoztisa rendhagy6. bien j6l : mejor jobban mal rosszul: peor rosszabbul mucho nagyon : m6sjobban, inkdbb poco kev6ss6 : menos kevdsb1

103

(Las Az elbljiir6sz6k preposiciones)

A spanyol f6n6v v6gz6d6se csaka szAm6s esetleg a nyelvtani nem kifejez6s6re k6pes,a f6n6v mondatbeliszerep6re elolj6r6sz6k utalnak. PdterrelG1tdlvd con Pedro P6terr6l (besz6leb de Pedro Pdtermogott (illok) detrdsde Pedro A spanyoleloljdr6kjelent6se tobbnyireSltalSnosabb, mint a magyar ragok6:egy-egy eloljdr6tobb magyarragnakfelelhetmeg. Feljelent6st sorol6sunkban a legSltaldnosabb adjuk meg.

(Preposiciones Egytagri eliiljdr6sz6k simples)

A legfontosabbak: a -nak, -nek, -ba, -be; ante el6tt (hely);contra -nak, -nek (birtokos jelz6), -b61,-b6l; desde -t61, -t61,5ta; ellen; de durante alatt (id6); en -ban, -ben; entre kozt; hacia fel6; hasta-ig; para sz6mfua;por dltal, miatt; segln szerint;sin n6lkul; sobre felett. Az a 6s a de eloljdr6kosszeolvadnak a himnemf egyesszdmi ha(el). tdrozottn6vel6vel los miembrosdel Cobiernoa korm6.ny tagjai Da el huesoal perro. A csontotadd a kutydnak!

(Preposiciones Tiibbtagf eliiljdr6sz6k compuestas)

-16l (besz6lni,tni); ademdsde A legfontosabbak: acercade -161, kivul (dtvitt6rtelemben);al lado de mellett; alrededorde korul; antes de el6tt (id6); a travdsde keresztul;cercade mellett; debajo de alatt; delante de el6tt (hely);dentrode -ban, -ben, -ba, -be, belul; despu6s de utdn; detrdsde mogott; encima de folott; enfrentede szemben; frentea szemben;fuera de kivul; iunto a mellet| leiosde messze.

104

ha t6bb e16 roz6i vi N ar6 talalkozik egy ett bonyOlultabb hat re. szony kiftteZIS

Dtto este pedadto para despu6s de L cena. a Jarabk eg_ hag om/ac50ra U[ nra. Se oy6 una voz desde dentro de la casa,fg/hang harlatszott z a bers9ebbl. El avi6n vo16 por encima dei CastiHo.A r5 rep rep rt a vttr Ferett

Az el ab r 6 k h al sa zt na val a mondatan fOBlalkOZik a m i k o r m e gh aO dg iy a e eg ty tm O n ds az t rm ilye nr 6 ek 1k 6a lielen_ agy land6)hathroZ6kat fo attuk 6SSZe.

het rneg a spanyoi nyeivben.itt csak a nehezen osztalyozhat6 k pes

A rtt vonzat fontosabb yart61 eit SPany01 tgl6s rtteil knevek targyesetet vonzanak ttattiS e16 ar6 nllk81i A mattart61 eitlr6en
n vsz6kkal e86sz lnek ki)aZ alabbi k: ig atravesar ia plaza eg/a6ren

cottderar ittustO ttZSttta nnak tar costar mucho dinero 50k plnzbe ker cruzar ia calle tttr"eg/az trtCttn deber cien florines szttz Forinttar tartoz,k durar dos dias k aptar elegir presidente 1(1((3 err] vttrasz lhmar a ttguttn su amtto ba [ nak nevez va Z a a targyatielbli nem vOnzao neceskar ayuda seg re Van sz lge

nombrar embttador naykOvetnek nevez aragosnak t nik parecer enOiado

recordar la luventud raaz emllkSZ 5

resultar interesante rdekesnek btton/ur tocar un instrumento musical angszeren z,k

105

b) Kulonbdz6 elolj6r6s n6vsz6kat, ill. f6n6vi igenevet vonzanak: abusarde algo,de alguienvissza6l vmivel,vkivel acaeceralgo a alguien tort6nik vmi vkivel acordarsede algo eml6kszik vmire acusar a alguiende algo vddol vkit vmivel aficionadoa algo (ser -) szeret,kedvelvmit anteriora algo (ser-; vmin6lelSbbi aprendera leer megtanul olvasni aprovecharse de algo felhaszndl, kihaszndl vmit apto para algo (ser -) alkalmas vmire arrepentirse de algomegbdnvmit asistira algor6sztveszvmiben, jelenvan vmin asombrarse de algo el|mul, csoddlkozik vmin atento a algo (estar-) figyelvmire atreverse a hacer algomer vmit csindlni bastarcon algo el6g vmib6l capaz de algo (ser -) k6pesvmire casarse con alguienfeles6g}lveszvkit, fdrjhezmegy vkihez, egybekelvkivel cesarde haceralgo abbahagy vmit comenzara hacer algoelkezdvmit (csindlni) constarde algo vmib6l 6ll convencer a alguiende algomeggy6z vkitvmir6l convertir algo en algovmit vmivd vAltoztat convertirseen algo vmiv6 lesz,vAlik cubrir de algobefedvmivel cuidar de alguiengondoskodikvkir6l, vigydzvkire curioso de algo (estar-) kivdncsivmire dejar de haceralgoabbahagy vmit dificil de explicar (ser ;) nehezen megmagyardzhat6 dirigirse a alguienfordulvkihez disfrutar de algo6lvezvmit disponerde algo rendelkezik vmivel disponerse a hacer algok6szill6dikvmit tenni dispuestoa algo (estar-) k6sz,hajland6vmire 106

emborracharse de vagy con algoberlg, megr'1szegillvmit6l empezar a hacer algoelkezdvmit (csinS.lni) vkibe enamorarse de alguienbeleszeret vkire vkivel,megharagszik enfadarse con alguienosszeveszik enfermo del coraz6n (estar-) szivbeteg vkire vkivel,megharagszik enojarsecon alguienosszeveszik irni ensefrar a escribir tanit entender en vagyde algo 6rt vmihez enterarsede algo tudomdstszerezvmir6l ganas de haceralgo (tener-) kedvevan vmihez vmihez habituarse a algo hozzdszokik vmir6l hablarde algobesz1l igual a algo (ser-) azonosvmivel rend0, inferiora algo (ser-; alacsonyabb min6s6g(ivmin1l rosszabb interesarse por algo 6rdekl6dikvmi irdnt jugar al ajedrez,al fftbol, a los naipes sakkozik, futballozik, kdrtydzik lejosde aqui (estar-) messze van innen lucharpor algokAzd,harcolvmi1rt -) te/evan vmivel lleno de algo (estar vmin maravillarse de algo csodAlkozik morir de algunaenfermedad meghalvmilyenbetegs4gben mudarsede casa lakdstvdltoztat,elkoltozik negarse a haceralgo nem hajland6csindlnivmit (vkit)az irdsra obligar (a alguien)a escribirrdk1nyszerit ocuparsede (en) algofoglalkozik vmivel olvidarsede algo elfelejtvmit, megfeledkezik vmir6l ocurriralgoa alguien tort6nikvkivelvmi -) bAszke orgulloso de algo (estar vmire vkire parecerse a alguienhasonlft pedir (algo) a alguienk6r (vmit)vkit6l pensar en algogondolvmire pobre de (en)algo (ser-) szeg6ny vmiben ponersea hacer algonekifogvmit csinAlni preferir el cine al teatrojobban szeretia mozit, mint a szinhAzat 107

51 preguntar(algo)a alguien k`rJez rvm vk' preocuparse por ttgo attbJtt vmi m probar a hacer algo megprobttr csirlttrn,vm v ],ver proveer de algo err vmin` quedarse con algo mara queiarse de algo panaszkoJ,k yttFre referirse a algo vonatko ar y,fre rerr(se)dc algo nevet yP,in responsable de algO(ser )rer55 Vm r

salir para Madrid eru[azFk aJr,Jba sajsfecho de algo lestar v er )megegeJet servir para algo szolg b VttFre sOnar en algo vmir5' mo,k supettor a m obb 0 go Ger)Va traducir del espanOl al h6ngaro span/orrbr ma rra rJ tratar de hacer algo megpttb [entt vm 17ettZ tardar en hacer a180 50kttra tesz vm

saber a algo vtte van en

6dOS sz6k(os adverbios oracio attes)

srigen JesJe ruego vagy por strpuesto persze tambiln is n szin Tagad6 S tilt6sz6k(Adverbios de negaci6n):

Bizonyossagot kifejez6 sz6k(AdverbiOs de atrmaci6n)

no nemtampoco semni s, ,era m6g Csak nem is Btton ansagot kifeieZ6 sz6k lAdverbios : de dud /ez W S ar acaso talan
& e16 magyar sz6k em). ( i ss

] " ] i c

Tannbi`n6s tannpoco helye a mOndatban szabadabb minta meg

108

A kilt6sz6k(Las conjunciones)
Vannakegytag06s tobbtagd kdt6sz6k. A legfontosabb egytagri kiit6sz6k: y 6s; nise; o vagy; pero azonque hogy; si ha; aunque5mbdr. ban, de; Az y kot6sz6 e-v6 alakul i-vel kezd6d6 sz6 elr6ft,az o u-vd o-val kezd6d6 sz6 el6tt. padre y madre madre e hija ocho o nueve sieteu ocho

Nem akaraludni,se pihenni. No quiere dormir ni descansar. Ma csiltortokvagy p6ntekvan? 2Hoy es jueveso viernes? de nem tudtam. Queria venir,pero no pude.Jonni akartam, que no lo sepas. Meglep,hogy nem tudod. Me sorprende megtudod. Ha eljossz, Si vienes,lo sabrds. Salimos, aunque hacefrio. Bdrhidegvan,elmegyilnk. A legfontosabb tiibbtagf kiit6sz6k:ni ... nl sem ... sem; o ... o vagy...vagy; no ... sinonem ... hanem;para que az6rt,hogy;con tal (de) que azzal a felt6tellel,hogy stb. No han venido por aqui ni Juanni Antonio. Nemjdrt erreseJdnos, se Antal. iO estudia,o trabaja! Vagytanulj, vagydolgozz! hanemtanulj! No hables, sino estudia.Ne besz6lj, Le escribo para que sepa c6mo estamos.Az6rt irok, hogy tudja, hogy vagyunk. Kolcsonadom Te prestoel libro con tal (de) que me lo devuelvas. a konyvet, feltdve, hogy visszaadod.

109

 8 ( a s i t e l i e c C i O

es)

A legfontosabb lrzelemkifejez6 szavaki ah ah 6,a/jaj'ba Uttan'0 6,pu u fuj.

teringett6t cuFJaJo 6s CSO szeru. en, Va

0 gyttZa,9,a barcsak,va/a nocSak mi van enett bttvO nattszert O brav6 nagy

Az ay indulattz6 e e16 ar6val kapcsO16dik a n vsz6khoz. iAy de mri nekem! iAy de los vencidosl ekne a rett6z

110

 ( tes de la o c 6 & &

1 k81bnbbztet megi manyt all alanyt tarttat 6t6s hataroz6t.Az je

many s az alany a mondatf6 r szei a t6bbi b6vttm6ny(coMPLEMENTO).

A spanyol mondattan pp g mint a magyar-6t mOndatr6szt

Az allttrnany(El predicado) A spanyolban az 1 m any lehet:

ly6t Os sza amely mindi3 kittjezt az alany szem lgei allttman mat ez rt 6nmagaban is alkothat mondatot.
Duermo.Al_szom. Hablaremos.Beszl r Pi/ogunk. He trabaladO DOlgoz[am

b)lget n vsz6i trnany.A spanyolban n v sz6i 1 m any nincs(11letve csak eg szen kiv6teles esetekben fordul e16).Az n6vsz6i igei 1 many igeisze lettbbbSZ6r a ser vagy az estar ragozott alakia Ekt ig vel alkotott igel n6vsz6i 1 m anyok rendkttv8t arnyalt ki_ feieZ6Sre alkalrllasak.
A ser ttitalaban a fogalmak term6 e ben rej16 land6jeilernz6 tu nyek il e fOamatos 6 ny 1sok

bjdons 8ok 6S nd6 jeZ656re ttdg (pl.d6 rtottse det JttkOZas ez6s6re anyagmetteibl Sre valamint sz mos yem61ytelen szerkezet alkottsara).

Soy libre 5zabaJ L/ag okt Es o.5 n

Son vieios,Orege

El es m6dico.6 orrut. Son las cuatro. Ndgy6ra van. Este coche es de Juan.Eza kocsi Jdnos6. Soy de M6xico. Mexik6i vagyok. Estataza es de loza. Ez a cs1szecser6pb6l van. No es posible.Nem /ehet. Az estar tobbnyire esetleges, Stmenetiiillapotot,tulajdonsdgot, t6rbeli,illetvefoldrajzi(Stmeneti 6s Slland6) helyzetet, valamintbefejezett t6nyeket fejez ki. Estoylibre. Szabadvagyok. Hoy estd coio. Ma sAntit. Estoyenfermo. Betegvagyok. Mi hermanoestden Buenos Aires.A fivdremBuenosAiresben van. M6xico estd en la Am6rica del Norte. Mexik6 Eszak-Amerikdban van. Estamos en casa.Otthon vagyunk. Az estar-ral alkotott igei-n6vsz6i dllftm6nyjelent6sekozvetlenul vagy kozvetvemagdbanfoglalja,illewe felt6telezi a valamiv6lev6s, vdl6sgondolatiit, valamely el6zetes, folyamatos vagya jov6ben beko(az ut6bbi esetben vetkez6vdltoziist eloli5r6val). El trabajoestdterminado. A munka befejez6d6tt. La fruta est6 madura. A gyilmolcs(meg)drett. El soldadoya estdmuerto.A katonamdr halott. El cuarto est6 por barrer.A szobasoprdsrevdr. A ser vagy az estar haszndlatit sok esetbenaz donti el, hogy az dllit6skozvetlen tapasztalatunkt6l fugg-e.Ha igen,az estarhaszndlata az indokolt. Estechico es alto. Eza fiA magas. Estechico estii alto. Megn6tt ez a fiA. (dtom, hogy magaslett.) El agua es trasparente. A viz Attetsz6.(Altand6tutajdons6g.) (Megdllapitottam, El aqua estdtrasparente. hogy)a viz dttetsz1. 112

hogy a ser vagy aszerint, N6hdny mell6kn6v6rtelme megvSltozik az estarmellett5ll-e. Estehombre es bueno. Ezaz emberi6. Estehombre estd bueno. Ezaz emberj6lvan (eg6szs6ges). Estehombre es malo. Ezaz ember rossz. Estehombre estd malo. Ezaz ember rosszulvan. Estechico es muy vivo. Eza fil nagyon6l6nk esz(i. Estechico estd muy vivo. Ez a fiA nagyone/even. Este alumno es listo.Eza tanul61rtelmes. Estealumno estd listo. Ez a tanul6 k1szenvan, illetve k1szen6ll vmire. c) Sajdtosigeiszerkezet, amely azltllitmdnytartalmdnakpontosabb kifejez6s6tsegiti el6. Ezek a spanyolbangyakori igei szerkezetek (ernirnnsrs vagy vrnaRrrs) s egy hozz6que kot6sz6val egy seg6dig6b6l kapcsol6d6 i nfinitiv6b6l,i Ilewe kozvetlen uI kapcsol6d6 eloljdr6val szerep6t betolt6 gerundi6b6l vagyparticipi6b6l dllnak.A seg6dige vagyteljesen elveszti. A legige ilyenkoreredetijelent6s6t r6szben gyakoribb ilyen szerkezetek a kovetkez6k: ira Par:ara echar a ponerse a I jelentenek. | + infinitivo: kezd6d6 cselekv6st I J

Yo te iba a decir... Eppenazt akartamnekedmondani... Ellos ya pasan a ser profesores.Ok mAr tanlroknak szdmitanak (kezd itani). enek tan6roknak szdm Los ladronesse echaron a correr.A tolvaiok futdsnakeredtek. A las cinco me he puestoa estudiar.Ot 6rakor tanulni kezdtem.

113

estar ir venir seguir andar

I
| )

+ gerundio: a cselekv6s folyamatossdgdt fejezikki.

Estoymirando la televisi6n. N6zema televizi6t. Lasmuchachasiban cogiendoflores.A lLnyok virdgot szedtek. Vengo observandotodos susactos.Minden tettiket figyelem. jugandotoda la tarde.Eg6sz Siguieron jdtszottak. d1lutAn Este chico siempreanda murmurando. Eza firtmindig el6gedetlen. venir (ielenid6) a + infinitivo ,. Befejez6s fel6 irdnyul6cselekv6st vagyhozz|vet6legesilllft6stfejez Lo que antes me parec(ahermosoviene a parecermefeo. Amit korAbbansz1pnekldttam, mostm|l csAnyinakt6nik. Estelibro viene a costarcincuenta pesetas. Ez a kdnyu vagyotven pesetdbakerill. venir (mrjltid6) a llegar a alcanzara acaoar de terminar de llevar tener traer quedar dejar ser estar I | I ) + infinitivo
Kt.

I
I )

befejezetts6g. Jelent6sLlk:

Este viajevino a costarme mil pesos. Ezaz At ezerpes6mbakeriilt. Porfin he llegadoa comprenderlo. V6gremeglrtettem. Los otros acabande llegar. A t\bbiek most1rkeztekmeg. 114

Llevoandadosmuchoskil6metros.* Sokkilom1terttettemmeg. Ya tengo estudiadas cuatro lecciones.* Mdr n6gyleck1t megtanultam. alverme. Amikor megldtott, nagyonmegQued6 muy sorprendido Iep6dott. volvera + infinitivo: ism6tl6d6s jibOt edzenikezdt(:nk. Hemosvuelto a entrenarnos. deber de + infinitivo: val6szin(is6g, feltev6s jdr. Ya debe de estar muy lejos.MAr biztosan messze haber de haber que tener que I | ) + infinitivo: k6nyszer, koteless6g

He de estar a las siete en el teatro. Hdtkor a szinhdzban kell lennem. Hay que conducircon cuidado por la autopista. Az aut6sztrAdAn 6vatosankell vezetni. Tengoque pagarlosderechos de aduana. Ki kellfizetnem a v6.mot. A leger6sebb kotelezetts6get a tenerque fejezi ki, s tobbnyire nem vSllalt, jelol. hanem kuls6t6nyez6t6l filg6 k6nyszert

*A tdrgyas6rtelemben haszndltszerkezetekparticipi6ja a t;irggyal nemben 6s szdmbanmegegyezik.

11s

Az alany(Elsujeto)
illetve iiltalSnos. Az alanylehet hatdrozottvagy hatdrozatlan, de lehet bdrmely a) A hat6rozott alany tobbnyiref6n6v vagyn6vm6s, mds,f6n6vi 6rtelembenhaszndlt sz6fajis. Carloscanta. KAroly1nekel. El no esperamis.6 nemvdr tobbet. j6l besz6lnek Mind a hArman Lostres hablanbien el espafiol. spanyolul. El c6mo y el por qu6 tambi6n me interesa. A hogyan6s a mi6rt is 1rdekelengem. b) A hatdrozatlan alanyt kifejezhetin6vmdsvary az ige tobbes sz6m harmadi k szem6ly 6 szem6lyragja. Alguien te llama. Valakihiv t6ged. Unos dicen que sf, otros que no. Egyesek azt mondjdk, igen,mdsok azt, hogy nem. Estdnllamando a la puerta. Kopognak az ajt6n. Te han tomado el pelo. T6gedmegtrdfdltak. jelolhetik: c) Au 6ltal6nosalanyt a kovetkez6kifejez6sek se, uno, una Cuandose es joven y pobre no hay cosas altas.Ha az ember fiatal 6s szegdny, nincsenekszdmdtra magasztos dolgok. Ya se sabe, hombre, ya se sabe.Tudjukmdr, oregem,tudjuk. Cuando uno deja su pafs,se pone triste.Szomor1az ember h, elhagyjaa hazAjAt. cada uno, cada una, todos, todas, cualquiera Cada uno haga lo suyo.Mindenki tegyea maga6t. Todosestabancontentos.Mindenki el1gedettvolt. podrfadecirlo.BdrkimegmondhatnS. Cualquiera

116

la gente,todo el mundo Mit mondandnak az emberek? 2Qu6 diria la gente? Lo sabetodo el mundo. Mindenkitudia. nadie, ninguno, ninguna senkib6lsemlesz Nadie llegaa ser un canallaporque si.Ok n6lktil gazember. Ningunosabecudndo vienen.Senkisem tudja,mikor jonnek. Az egyes szeszSmm6sodik, illewea tobbesszdmels66s mdsodik m6ly6 szemllyrag is utalhatdltalSnos alanyra. Ahora, por lo menos/te ries,pero despu6s... Most ugyannevetaz k6s6bb... ember,de deseamos lo que no tenemos. Az embermindigazt kivdnSiempre nincs. ami ia, No os hagdis ilusiones. Ne i{/tassuk magunkat.

A t6rgy(Elcomplemento directo)
Tobbnyirel6n6v vagy n6vm6s,de lehet mds, f6n6vi 6rtelemben hasznSlt sz6 is. Ha a tdrgy meghatiirozottszem6lyre,6l6l6nyre vagy megszem6lyesitett dologravonatkozik, a elolj6r6elSzi meg. Minden m6sesetbeneloljdr6n6lkLll 5ll. He vistoa Carlos. LdttamKdrolyt. Respetoa mis padres.Tisztelem a sz1leimet. Losactoresentretienenal pf blico. A szinszek sz6rakoztatjdk a kozdns6get. Te llaman a ti. T6gedhivnak. 2A qui6n llamas? Kit hivsz? He visto a los dos. Ldttammindkett6jilket. Kiv6teltk6peznekterm6szetesen a tdrgyesetet kifejez6hangs0lytalan szem6lyn6vmdsok 6s a que vonatkoz6n6vmds: Os espero.Vdrlakbenneteket. 117

La muchachaque encontr6en la calle... A ldny,akivelaz utcdn talLlkoztam... Allatot jelol6 tArgy el6tt akkor dll a eloljdr6 tulajdon, ha az Sllator nev6nnevezzukmeg; ha az 6llath6zi6llat, illetvevalamilyen 6rzelmi szil f6zi a besz6l6hoz; ha bdrmilyenSllatotkozvetvevagy kozvetlenril szem6lyhez hason lftunk. Acarici6a Platero.Megsimogattam Plater6t.(Egyszamlr neveJ. R. y yo c(m( mfv6ben.) Jim6nezPlatero Si viniera mi primo, digaleque he sacadoal perro. Ha j6nneaz unokafiv1rem, mondja meg neki,hogy s1tdlnivittem a kutydt. El pf blico aplaudi6al toro. A kttzons1g megtapsolta a bikdt. Foldrajzinevek el6tt az a eloljdr6 hasznSlata ingadoz5, de sohasem haszndljuk, ha a foldrajzin6vnekn6vel6jevan. Ver a Toledoes leer a un mismo tiempo la historia de Espana. Toled6tl6tni annyi,mint Spanyolorszilg tort6net6tolvasni. Abandonaban Madrid por la Moncloa. Madridot a Moncloa feld hagytAk el. perut. Losespafroles conquistaron el Perd. A spanyolok megh6ditottdk Cyakrandolgokatjelent6 tdrgyakis a eloljdr6val Sllnakolyan ig6k ut6n, amelyekrendszeri nt szem6lyekre vonatkoznak. La mala hierbaahogaal trigo.A gaz elnyomjaa bAzdt. Loschicosdespidencon la mano al tren que se aleja.A fiAk integetnek a tAvolod6vonatnak. Bizonyostdrgyasig6k jelent6sevdltozikaszerint,hogy a tdrgya eloljdr6val vagyan6lkulkapcsol6dik hozz|iuk. querera perdera robar a szeretni vesztdt okoznivkinek meglopni,kifosztanivkit querer perder robar akarni elvesztenivmit lopni vmit

El directorquierea sushijos.Az igazgat6 szereti a gyermekeit. El directorquiere mds colaboradores. Az igazgato tobb munkatdrsat akar(alkalmazni). 118

Az a eliiljdr6 elmarad: Ha az iglhez a tdrgyonkivul valamilyenmds, szint6na elolldr6t A tdrgyel6tti eloljar6tilyen esetbenakig6nyl6f6n6v is kapcsol6dik. vonatkozik. szem6lyre ha meghatiirozott kor is elhagyjuk, Llevo el nifro a su papd.A kisfilt az apjdhozviszem. a barAtainak. Fiv6r6t bemutatta Present6 su hermanoa susamigos. jelent6 tdrgyelol elmaradaz m6lt6sdgot A foglalkoz6st, tiszts6get, a eloljdr6 a kovetkez6 ig6k utdn: designar,escoget nombrar, elegir, juntar, llamar. Kneveztdk a bizottsdgeln6k6t. de la comisi6n. Nombraron el presidente A tdrgy megkiiliinbiiztet6se az alanyt6l Az Allitm6nytmegel6z6tdrgy el6tt pusztdnaz6rt 6ll a eloljdr6 akjelent, hogyaz Sllitmdnyt koszem6lyt kor is, ha nem meghat6rozotl Ez kulonosen a preceder, kulonboztetni. vet6 alanyt6lmeg lehessen igualar, superarig6k mellett fontos. seguir, acompafiar, A la guerrasiguela paz.A hdborlt b6ke kdveti. Al caldo sigue un cocido. A levesutdn hls kovetkezikk6rft6ssel.

del substantivo) Ajelz6k (Loscomplementos jelz6tkulonboztetunk 6s meg:min6s6g-, mennyis6gHdromfajta a jelz6 lehet bdrmelyn6vsz6. szempontb6l birtokosfelz6t. Sz6faji mondatminden,n6vsz6val kifejezett Mondattan i szerepe vdltozatos, rdszhez kapcsol6dhat. A min6s6gjelz6 mell6kn6v. Altal;iban a jelzettsz6 A min6s6gjelz6 leggyakrabban mogott 5ll. un gatonegroegyfeketemacska alak(t udvar un patiocuadrado egyn1gyzet un platosabroso egyizesfogds peruana unamuchacha egyperuil6ny 119

A min5s6gjelz6 azonbantobbnyire megel6zia jelzett sz6t, ha a jelzett fogalom l6nyeg6hez tartoz6min6s6getfejez ki, illetvevalamilyen 6rtelmi vagy ,6rzelminyomat6kot6rz6keltet.llyen jelz6i szerkezettel legobbszor sz6pi rodalm i szovegekben ta16l kozunk. la blancanievea fehdrh6 soberbiospliitanosnagyszerIplatdnok la divina primavera az istenitavasz jelent6sbelikulonbs6gmutatkozik a jelzett sz6 Cyakran l6nyeges el6tt, illewe mogott5l16min6s6gelz6k eset6ben. un gran amigonagybarAt(nem termetrenagy) una manzana grandeegy nagyalma un pobre hombre szeg1ny ember (szdnakozds) un hombre pobre szeg6 ny ember (nincsp6nze) en ciertos momentosbizonyos pillanatokban una noticia ciertabiztos (megbizhato) hir diferentespersonas (t6bb szem6ly) kAl6nb\z6 szem1lyek formas diferenteskiilonb6z6 (egymdst6l elt6r6)formik un nuevo libro egy mdsik konyu un libro nuevoegy 0j konyv A kozhaszn6latri jelz6k egy r6sz6nek mell6kn6vi jelent6s6t a sz6rend alig befolydsolja, blr a hatul el16jelz6 eg,1 6rnyalattal mindig konkr6tabb, megkulonboztet6bb jelent6s(i. llyen jelz6k: bueno, maIo, bonito, lindo, hermoso,pequefio, viejo. A hivatalos 6s a szakmai nyelv6lland6szerkezeteiben a jelz6 mindig a jelzettsz6 mogottdll. Estados Unidos Egyesillt Allamok vA a6real6gi0t energfa atomicaatomenergia movimiento aceleradogyorsul6mozgds

120

Cyakori min6s6gjelz6 a folyamatos6s f6k6nt a befejezettmell6kn6viigen6v. agua estancada 6ll6viz una pieza rota elromlott (vagy torott) alkatr1sz agua corriente foly6viz un problema latentelappang6probl6ma A spanyolbangyakrantolti be a min6s6gjelz6szerepltf6n6v, n6vmds vagy hatiroz6sz6 is, amely eltaldbaneloljdr6val kapcsol6dika jelzett sz5hoz.Az ilyen jelz6sszerkezetek a magyarban sokszor osszetett szavaknak felelnekmeg. dia de fiestailnnepnap cuarto de hotel sz|llodai szoba pafiuelo a cuadros kockds kend6 jerseya rayascsikos pul6ver la amor a oatria hazaszeretet vaso para vino borospohdr abrigo con cuello de terciopelo bdrsonygall6ros kabdt un hombre de aquf egy itteniember RitkSbban eloljdr6n6lkulis tolthet be min6s6gjelz6i szerepet a f6n6v. mdquina herram ientaszerszdmg6p coche cama hal6kocsi buque cisterna tartAlyh aj6 Min5s6gjelz6 a sorsz6mn6v is, illetve a sorszdmn6vk6nt hasznSlt t6szitmn6v:tercer libro, pdgina veinte. A mutat6 n6vmdsmint jelz6 term6szetesen szint6nelol.i6r6 n6lkul kapcsol6dik af6n6vhez:aquellamujer,esehombre. A hdtravetettmutat6 n6vm6sijelz6 n6ha megvet66rtelm(. El homre ese no merece respeto.Az az ember (egy ilyen embe) nem 6rdemel tiszteletet.
121

A mennyis6gjelz6 Mennyis6gjelz6 lehet: t6szAmn6v dos aviones tortsz6mn6v una cuarta parte hatdrozatlan sz5.mn6v haymuchos problemas sok probl6ma van n6vmds tanta genteannyi ember todos los libros valamennyikonyv f6n6v -l de tiene cantidad de dinero rengeteg p6nze van un sinnlmero de cochesszdmtalankocsi (aut6) A birtokos jelz6 A birtokosjelz6t a spanyolban de eloljdr6sf6n6v, illetve n6vmds fejezhetiki. A birtok mindig megel6zi a birtokost. los recuerdos de infancia a gyermekkori eml6kek el cuarto de ustedaz 6n szobdia Az 6rtelmez6 (Laaposici6n) Az 6rtelmez6mindig az 6rtelmezett sz6 mogott 5ll, mint a magyarban. H a megszo r it6, sz0kft66rtelm ( (rsercr r rcnrrvn), v essz6 n6lkri|; jelent6s6(exeuc,rrrvn), ha pedig magyar6z6 vessz6vel elvdlasztva csatlakozik az 6rtelmezettsz6hoz. rio divino Danubioaz isteniDuna foly6 Danubio,rio divino Duna, istenifoly6 Az el6bbi csoportba tartoznak a kozn6wel 6s tulaidonn6welkifejezett fogalmak. los montesPirineos a Pireneusok mi primo AlbertoAlbert unokaocsdm el sefror Andr6sC6mez Andr1sC6mez0r

122

rbe ker i a hagyomanyos Ez a szerkeszt6sm6d egyre inkabb e16t ar6s szerkesz ssei szemben e eib amely azonban m6g mindig k6s terek einevez6s ben. nos k 6nbsen az u el 886ita la calle de Alcala Arcartt trtca la ciudad de M6xico lVrex,kbvttrOs bna a el mes de octubre oktbber
Jer elan0 1970 az 79 0-e5`V z Teatro Lope de W ope Je yega Sz ga k anuere Farla Tansz catedra Manuel de Faa rteinle 16nb6zhet az A f6n6virtelmez6 nemben s szarnban k zett sz6t61. Perdieron a su madre6nico apoyo que les quedaba. ,vesztett`k

an Ukaettetren ttma5ZUkat. las iecturas. Eg/e[ren wgasza az orva5 Su 6nica consolaci6n

n/Ok A n vmashoz csatlakoz6 rteimez6 e16tt mindig hasznalunk n6ve16t. nosotros ios h ngaros m'ma rOk Egyeztes a lerz6s szerkezetben

A mattattl el r6en a ttn Msa mn6 je 6te vel a spa nyd ie 6k mindtt megegyeznek a le ett SZ6vtt nemben s mban. camino recorrido r77eg[e una muchacha bonita cg/c5'n05 ,k rec_ n/ tantos cuidados ann/i gon tercera lecci6n harma ke tt una media manzana e r arrr7a tt tres coches ron]kocs, 19 seis buques cisterna a[[ank b T6bbes sz melkn6vi jelz6 m6sz6 mellett t6bb egyes szam re hat ha ezek a jelzett sz6 ltal kifeleZett fogalomegy egy egys g egyed6re vorlatkoznak.
las ienguas iatina y casteHana 'n6s a ra a span/or n/e,v

123

A hatdroz6k (Los complementos circunstanciales) A kulonboz6 hat6roz6kszerep6ta spanyolbanhat6roz6sz6, eloljdr6s szerkezet vagy -mente k6pz6velelldtott mell6kn6vtoltheti be. A helyhatdroz6 a) Hol? iD6nde?; iEn d6nde? k6rd6sre felelShelyhatArozok. Altaleban helyhatdroz6sz6k,illetveen, ritkabbana vagy miis eloljdr6val alkotottszerkezetek feiezikki. estoy aquf itt vagyok al16 se ve muchagenteott sokembert ldtni M6xico en Mexik6ban en el Perf Peruban en casaotthon en la oficinaa hivatalban a la sombradel 6rbol a fa 6rny6kdban al otro lado del puentea hid mdsik oldalLn a la entradade la calleaz utca torkolatdndl dentro de una cajaegy lddAban sobreel libro a konyuon volaronpor encimade la torre |trepilltek a toronyfol\tt Olyan esetekben, mikor valamely szerkezetben a, illetveen eloljS16 is Sllhat, jeaz en-nelalkotottkifejez6s egy drnyalattal konkr6tabb lent6s[i,s a megadotthely belsej6reutal, mig az a elolj6r6sz6 inkdbb a feluletenvagya kozelbenval6 elhelyezked6st fejezi ki. Estaba a la puerta.Az ajt6ndl 6llt. Apareci6en la puerta.Megjelent az ajt6ban. Ha a helyhatiroz6 szerep6t jelol6 f6n6v tolti be, az a eloltestr6szt j6r6t kell hasznSlni. Tenfaal pecho una cruz. A mell6n egy keresztvolt. Esperaba con el fusil al brazo. Karjdnpusk|val vdrakozott. 124

Unas mujeres salieron de la casa con cdntarasa la cintura. A hAzbol n6k jdttek ki, csip6jilkon kors6kkal. A n6k fejdnkend6volt. Lasmujeresllevaban pafiuelos a la cabeza. v6ll6ra vetvement. lba con la chaquetaal hombro.KabdtjAt Az a elolj6r6sszerkezetfejezi ki a meghatirozoft m6rt6k( t6rbeli is. eltol6ddst, tdvols6got a los pocos metros de la paradaa megdll6t6ln6hdnymdterre a dos kil6metrosde la ciudad a vArost6lk6t kilom6terre A por dltaldban helymegjelol6st, bizonyos t6gabb,bizonytalanabb fejez ki. terLileten val6 mozgdstvagy sz6r6d6st jdrnak az utcdn. Anda muchagente por la calle.Sokan Lo encontr6 por all5.Arrafel1tal|lkoztam vele. por acd del rfo a foly6n innen por el norte lszakon b) Honnan? iDe d6nde? k6rd6sredltaldbande, ritkebbandesde vagy a partir de eloljdr6kkalalkotott hat6roz6kfelelnek. jdvdk. Vengode Barcelona. BarcelonAb6l Le escribfdesdeAndalucia. Andal0zi6b6l irtam neki. Desdeaqui se distingue perfectemente el camino. lnnen tok1letesen /ehet ldtni az utat. A partir de la fronteracambia el paisaje. A hatArt6lkezdvemegvdltozik a tdj. c) Hovd?iA d6nde?k6rd6sre leggyakrabban a, hacia,para, por eloljdr6sszerkezetek felelnek. Voy a Paris.Pdrizsbamegyek. Se dirige hacia la montafia.A hegyekfel6 igyekszik. Pas6por la librerfa. A konyvesboltba ment. Se volvi6 paracasa.Hazament. Salgopara la fdbrica. Elmegyek a gydrba.

125

Az ittnyt szamos alland6 szerkezet is kittiezi. Se aleiaba camino de Cienfuegos`CFenfuegos , ment voloJo Vialamos de Paris a Sandago vra caracas.Caracason [mq nk rttbbr 5anJttbba.

calle/rio abaiO cttn/a aZ W b ment n re mar/jerra adentro a n/ tenger/a sz z rJ be er`

M o z g a s t i e l e n t 6 ki g m e l l e t t a z as t ta z a ri s iranyt ielbl. Ven aca,G/ere Fer AIla voy.Meg/ek roJa2. sre az hasta tt helyhataroz6sz6 O Meddig? Hasta d6nde? krd vagy n vsz6szerkezet felel.

calle/riO arriba az u[cttn/a n r "men

hasta aquri hasta Cranada CranaJ hasta el ayuntamiento a vttros z Az id6hataroz6 cu ndo?k6rdsre feleinek: Mikor? id6hataroz6sz6k vatt c16 ar6 n lk li id6tielent6 n vsz6k. oa/e,er ano pasaJO ra semana prbxfr a esta noche er o ro J trr]J de en a s hacia e16 ar6kkal alkOtOtt szerkezetek, Para por

de dia nappar de noche er tt a ttnes de xttFn tt a principlos de cr `n a mediadOs de k zep`n alttnal de 8 r n al COmien zo de kezJe[6n tt a veces ane tt estamos a 24 de diclembre Jece ] ber 24-e van a tn tu t pt or rb en n ea r Om pa o r l ahana regger dor de 1500 7500 kbr r al tt f6nlvi:gen v Al anochecer ya esttbamos en casa.50 edeskor m ro [ on vo trnk. Salimos al amaneceL narban menttnk er.
126

Az elbesz6l6sn6l kor6bbi id6pont meghatdrozAsfua az hacer + szdmn6v + id6t jelent6 t6n6v szem6lytelen szerkezetszolgill. hace un ano egy 6ve hace dos semanask6t hete hace cuatro horasn6gy 6rdja A magyar'm(lva' n6vut6sn6vsz6kkal kifejezettid6hatdroz6knak a eliiljiir6s szerkezetek felelnekmeg. a los cuatro diasndgy nap mllva a los dos afrosk6t 6v m1lva 6ramegjelol6sre az a eliiljdr6t 6s a megfele16, n6nem( n6vel6vel ldtott el hatiirozott szdmnevet haszndlj uk. a Ia luna a lasdos de; a mediodiaI al mediodiad6lben a medianoche 6jfdlkor / a la medianoche

Meghatdrozott id6tartamot dentro de (belul), illetveen (alatt) elolj6r6valfejezunkki. dentro de una hora egy 6rdn belill dentrode unosmeses n1hdny h6naponbelill en dos minutosk6t perc alatt lsm6tl6d6s, gyakorisdg, teljesitm6ny kifejez6se eset6n az egys6gnyi id6t jelol6 sz6ta por, illetveaz a elol.id16 el6zi meg. cien kil6metros por hora 6rdnk6ntszdzkilom6ter dos vecesal dia I a la semana/ al mes stb.k6tszer napontaI hetente I havonta -mente k6pz6vel Cyakorisdgot fejeznekki a mell6kn6vb6l alkotott id6hatdroz6k6s bizonyos id6t jelent6 f6nevek egyszerI tobbes sz6md vagy a cada sz6valmegel6zottegyessz6md alakjai is. diariamente naponta;anualmente 6vente cada domingo minden vasdrnap; los domingosvasdrnaponk1nt

127

Mikor? k6rd6sre m6g szdmos 6lland6szerkezet is felel. A leggyakoribbak: en mi vida soha6letemben en seguida azonnal de pronto hirtelen de repente hirtelen de vez en cuando id6r6l id6re en aquel entoncesakkoriban en el acto nyomban en breve rovidesen a menudo gyakran en un santiam6negy szempillantds alatt b) Mi6ta? iDesde cu6ndo? k6rd6sre desde, a partir de, de ... en felelnek. adelanteelolidr6kkal alkotottszerkezetek desdeentonces azdta desde hace veinte ailoshAsz6v 6ta a partir de hoy m6t6l kezdve de hoy en adelantemdt6l kezdve(ajov6ben) c) Meddig? iHasta cu6ndo? k6rd6srehasta, illewe para eloljdr6s szerkezet vSlaszol. hastael domingo vasdrnapig hastael ano 2000 2OO}-ig Podemosdejarlo para mafrana.Holnaprahagyhatjuk. Aplazaron el encuentroparados dfasdespu6s. K6t nappalk6s6bbre halasztottdk a tal6lkoz6t. d) Mennyi id6re?iPor cudnto tiempo? k6rd6sre a por vagya para eloljdr6valalkotott id6hat6roz6fejezi ki az id6tartamot. Lo invitamos para dos semanas. K6th6tre hivtukmeg. Cuard6 silenciopor unos momentos.Ndhdnypillanatig hallgatott.

128

-t6l -ig megfelel6i: e) A magyar de ... a; desde ... a; desde ... hasta. de sdbadoa lunesszombatt6l h6tf6ig desdelasdiez de la noche hastalasocho de la mafianaestetizt6l reggelnyolcig desdeel amanecer a la nochehajnalt6lestig A m6dhatdroz6 K6rd6sei:iC6mo?, iDe qu6 manera?, iEn qu6 manera?, iDe qu6 modo?,iEn qu6 modo? A val6di hat6roz6sz6kon kivLll leggyakoribb a -rnente-velk6pzett m6dhatdroz6. Habla bien en castellano. spanyolul. Jol besz1l Aprendef6cilmente. Konnyentanul. Ha k6t vagytobb -mente-velk6pzett hat6roz6kovetiegymdst, csak az utols66rzi mega -mentev6gz6d6st, az el6tteall6(k)n6nemfi mell6kn6vialakbanszerepel(nek). Subieronlentay trabajosamente. lassan6s nehezen haladtakfelfel6. A m6dhatdroz6k mdsiknagycsoportj6t a gerundi6kalkotjdk. Se pasearonconversando . Beszdlgetve s4ti|tak. Az eloljdr6sz6val kifejezettm6dhatdroz6kkore igen sz6les. Trabaja con mucho cuidado. Nagygonddaldolgozik. Aprendecon facilidad.Konnyentanul. Vive sin oroblemas. Condtalanul 61. Lo lleva de la mano. K6zenfogva vezeti. andar a pie / a caballogyalogI lovon megy viajaren tren / en barcovonatonI haj6n utazik

129

A spanyolban sok az eloljdr6sz6s dlland6m6dhatdroz6i szerkezet. A leggyakoribbak: a las clarasvildgosan a escondidas titokban en secretotitokban a sabiendas tudva tudvdn a ciegasvakon,vaktdban a duras penasnehezen a susanchas kdnye-kedve szerint de espaldas h;ittal de bruces hasonfekve por supuesto term4szetesen desde luego term6szetesen Sziimos mell6kn6v himnem( alakjaeloljdr6n6lkulis lehet m6dhatAroz6. hablar recio vagy alto hangosan besz6lni jAr anda despaciolassan lo pag6 muy caro drdgAnfizettemeg Az dllapothatdroz6 Az dllapothatdrozSt az alannyalnemben6s sz6mban egyez5metl6kn6v vagyaz en un estado de, illetveaz en lentre condiciones szerkezet segits6g6vel lehet kifeiezni. Losempleadosiban presurosos. Az alkalmazottak siet6sen mentek. Vivenen un estadode inquietudconstante. Attando nyugtalansAgban 6lnek. Trabajan en condiciones muy dificiles.Nagyon neh6zkorillm6nyek kozdtt dolgoznak.

130

Au okhat6roz6 K6rd6se: iPor qu6? Tobbnyirepor, ritkdbban fejeziki. de eloljdr6val alkotottszerkezet No puedo trabajarpor el calor.A meleg miatt nem tudok dolgozni. Murio de hambre. Ehenhatt. Crita de dolor.Ordit fdjdalmdban. Cyakoria por elolj6r6hoz n6vel6n6lkul kapcsol6d6 l6n6vb6l6116 mell6kmondatszerkezet, amelya magyarban okhatdroz6i alSrendelt nak felel meg. Me reprendfanpor holgazln. Megszidtak, mert mihasznavagyok. Debe sabermucho por viejo y por alcalde. Sokatkelltudnia,mivel oreg 6s bir6. Az a causade (ritkdbban por causade) dlland6szerkezet is okhateroz6tielol. No puedo verlo a causade la oscuridad. Nem l|thatom a sdtdt<6o miatt. A c6lhatdroz6 K6rd6sei: iPara qu6?, iPor qu6? Por vagypara eloljdr6val ell6tottf6n6v vagyf6n6vi igen6v felel rdjuk. Vino por el libro.A konyv1rtjott. Andaba paraestirarlas piernas. hogy lazitsa a l6bait. JdrkAlt, Le dio mil pesospara el viaje. Ezerpes6t adott nekiaz utazdsra. Me visit6 para pedirme un favor. EljotthozzAm,hogy egy szivesslget k6rjen. A por 6s para + f6n6vi igen6v tomorit6 szerkezet, amely a magyarban tobbnyire aliirendelt cllhat|roz6i mell6kmondatnak felel m e g .( 1 .1 5 7 .o l d . ) Valamilyen hivatdsra, piiyilra val6 k6szul6st, para * n6vtanulSst el6 n6lkiili f6n6wel lehet kifejezni. Estudia para ingeniero. M1rnoknek k1szill. 131

Az eszkiizhatdroz6 K6rd6sei: iCon qu6?,iCon qui6n? Altaldbancon, ritkabban de, illewe szem6lyekre vonatkoztatva por eloljdr6val alkotottszerkezetek fejezikki. Escribocon l6piz. CeruzAval irok. Lo hizo de suspropiasmanos. A sajdt kez6velcsinilta. Lo mataron a palos.Kar6valvert1kagyon. Lo advertf por un amigo. EgybarAtomr6v6n figyelmeztettem. Estoyinvitadopor mis amigos. Meghivtak a bardtaim. A tdrshatdroz6 K6rd6sei: iCon qui6n?,iCon qu6? Tobbnyirecon, n6ha pedigjunto con segits6g6vel fejezzLik ki. Mafranahar6 una excursi6n con mis amigos. Holnapkirdndulok a bardtaimmal. Ellostrabajaronjunto con los otros.6k a bbbiekke! egyuttdolgoztak. lba a la escuela con la carteraen la mano. Kez1ben az aktatdsk|val ment az iskolLba. Az eredm6nyhatdroz6 K6rd6sei: iQu6?, iA qu6?, iPara qu6? A valamiv6v6liist,lev6stjelent6 ig6k (hacer,hacerse, volverse, ponerse, elegir,nombrar stb.) mellett dltal6baneloljdr6 n6lkiili n6vsz6

ell.
Lo eligieronpresidente. Megvdlasztottdk elndknek. Nos volveremoslocos, si esto sigue asi. Ha ez igy megy tovdbb, megbolondulunk. Se hicieronbuenosamigos. J6 bardtok/ettek. Aquella mLisica me ponfa muy triste.Az a zeneengem nagyon szomorlvd tett. 132

fejez ki, illetve tart6svdltozSst Ha az eredm6nyhatilroz5l6nyeges, vagy mds ig6k bizonyos ig6k krilonboz6 elolj6r6ssz6kapcsolatokkal alkotnak. 5lland6szerkezetet f6n6vi igenev6vel ami vagyok. AzzS,lettem, Me he convertidoen lo que soy. (elment)torreddornak. Se meti6 a torero. Felcsapott lesza le6nyb6l. La nina pasaa mujer.Asszony Lleg6a ser un experto. Szak6rt6lett belSle. A szdmhatdroz6 K6rd6se:iCudntas veces? a spanyolbanszdmn6v A -szor,-szor ragosmagyarsz6mhat6roz6t lehet kifelezni. + vez / vecesszerkezettel una vez; dos veces;muchas veces A m6rt6khatdroz6 K6rd6sei: iCudnto?, iEn qu6 medida? fejezhetikki: A kdvetkez6 szerkezetek a) Sz6mn6v* f6n6v + koz6pfok0 mell6kn6v Yo soy dos afrosmayor. K6t6wel id6sebbvagyok. Aquella torre es cuatro metros mds alta.Az a torony n6gy m1terrel magasabb. b) Hatlrozatlan sziimn6v * mds / menos + mell6kn6v A szineegy kicsitsotdtebb Su color es algo mds/ menososcuro. I kev6sb6sot6t. Eselibro es un poco mds / menos grueso.Ez a konyvegy kicsit vastagabb I kevdsb{ vastag. El tiene mucho miis / menosdinero. Neki sokka/t6bb lkevesebb pdnze van.

133

c) A noveked6svagy csokken6sm6rt6k6ten vagy con eloljdr6 segfr seg6vel fejezzukki. La producci5naument6en un 5O%.A termellsmintegySo%-kal novekedett. La producci6ndisminuy6con diez mil toneladas. A termellstizezer tonnAvalcsokkent. d) Val6di hat6roz6sz6kkal:mucho, poco Castosiempremucho / poco. Mindig sokatlkeyesetk6ltdk. e) a magyar'f6lig'fordftlsa: medio + participio Le hallaronmedio muerto.Fdligholtantaldltdk. a medio + f6n6vi igen6v un pedazo de carne a medio freir egy darab f6lig sufth1s ige, mell6kn6vi igen6vvagyf6n6v utdn: a medias Me lo ha dicho a medias. F6ligmondtael nekem. un trabajo hecho a mediasf6lig elk6szAlt munka 0 a magyar'teljesen','eg6szen' forditiisa: completamente, por entero, enteramente, de medio a medio, totalmente. Lo pintaron por entero. Eg1szen befestettlk. Estaba completamentemaduro. Eglszen6rettvolt. en gran I pocamedida; en altoI pocogrado; 9 nagy-/ kism6rt6kben: altamente Contribuye en gran medidaal desarrollo. Nagym6rtlkben hozz6j6rul a fejlSddshez. un obrero altamente calificadomagasan k6pzettmunkAs

134

Az eredethat6roz6 ki. fejezzLik Legobbszor de eloljdr6val kdszitett6k. Lo fabricaron de hierro.Vasbol Yo soy de la Habana. Havannaivagyok. A szilrmazilst,szulet6st,eredetet natural de, originario de, proceis jelenthetik. dentede kifejez6sek de M6xico. Az \sztondiiat Puedensolicitarla beca los naturales mexik6iszillet1stekklrhetik. del Norte. Ilegana la Estaci6n de Francia Lostrenesprocedentes 6rkez6 vonatok az Eszakipdlyaudvarra futnak A Franciaorszdgb6l be. A r6szeshatdroz6 a, n6ha pedig n6vmdsokkiv6tel6vel A hangs0lytalan szem6lyes para el6ljdr6vezetibe. No le dice nada.Nem mond neki semmit. mondta. Lo diio a Pedro.P1ternek A mi no me gusta.Nekem nem tetszik. Compr6 un helado para mi. Vett nekemegy fagylaltot. tartozik. k6t r6szeshatdroz6 El6fordulhat,hogy egy Sllftmdnyhoz Rafaelme ha dado recuerdosoara ti. Rafae/Advdz1ltet(ildv\zleteket adott dt nekemszdmodra). A hasonlit6 hatilroz6 mils / menos eset6na szdmnevet A szdmn6welkifejezetthasonl'rtds hely6nque azonban a de mondatban 6rtelmfi de el6zi meg. Tagad6

e ll.
Tengom6sde cien libros.Tobb mint szdzkonyvemvan. szdzkdnyvemvan. No tengo miis que cien libros.Csak mondaformdi az aldrendelt A hasonlit6 hatdroz6 t6bbi kifeiez6si tok kor6betartoznak.
135

A spanyolszdrend orden de colocaci6n {El de la; pafesoracionales)

A spanyol mondatok tf Inyom6 tobbs6g6ben az alany megel6zi,a tdrgy pedig koveti az illlftmdnyt.A jelz6k 6s a hatdroz6ktobbnyire kovetikazt a mondatr6szt, amelynekb6vitm6nyei. El chico compr6 un reloj.A fiA vett egy 6r6t. Elchico rubio comp16ayerun reloj de oro. A sz6kefi1 tegnapvett egy arany6rAt. E szokdsossz6rendt6lazonban gyakori az elt6r6s.A mondatr6szeknek a megszokott6l elt6r6 helyea magyarhoz hasonr6an kiemel6stjelent, amely a mondatr6szeknek a mondat rogikai vagy 6rzelmi jelent6s6benbetolton fontossdgdt6l fttgg. Compr6 el chico un reloj. Vetta fi1 egy6r6t. Compr6 un reloj el chico. Vettegy6ret a fi1. Ayer compr6 el chico un reloj. Tegnapvett a fil egy 6rdt. Compr6 ayer un reloj el chico rubio. Vett tegnapegy 6r6t a szdke

fia.

E nyelvtan krilonboz6 fejezteiben olvashatjuk,hogy bizonyos mondatr6szek sz6rendjekotottebb, i Ilewe monditbel i heiyrlk v 6ltozjelent6skulonbs6ggel tatiisa jdr. A legfontosabb iryenjelens6gek a kovetkez6k: a) A k6rd6sz6t legfeljebb valamilyen eloljdr6el6zhetimeg. 2Qui6nhabla? Ki besz6l? 2De qui6n estds hablandoz. Kir6l besz1lsz? b) A birtokosjelz6 mindig kovetia birtokot. El sombrerodel tio Lucas.Lukdcsb6csikalapja. c) A hatdrozott n6vel6s el6revetett tiirgyat n6vmdsi formdban meg kell ism6telni. El reloj lo compr6 ayer. Az 6r6t tegnapvettem. 136

d) A hangs0lytalan n6vmdsitdrgy-6s r6szeshatiiroz6 Sltaldban megel6zi a ragozottigealakokat; felsz6lit6 a m6d alakjait,a f6n6vi 6s hat6roz6iigenevetazonban koveti. Lo vi en el teatro.A szinhdzban lAttam6t. Me dio la mano.A kezdtnyljtotta nekem. No quiso saludarme. Nem akart ildvozolniengem. Dime la verdad. Mondd meg nekemaz igazat. Lo acompafr6habldndoleen alta voz. Elkisdrte 6t hangosan besz6lve ve/e. Ha ugyanahhoz az ig1hez n6vmdsit6rgy- 6s r6szeshat6roz6 is tartozik, a r6szeshatdroz6megel6zi a tdrgyat. Te lo dije ya. Mondtam mdr neked. No quiero decfrselo. Nem akarom megmondani neki. e) A min6s6gjelz6 megel6zia jelzett sz6t, ha a jelzett fogalom l6nyeg6heztartoz6 min6s6get fejez ki, illetvevalamilyen6rtelmi vagy 6rzelminyomat6kot 6rz6keltet. el verde campo a zold mez6 oe.' la casaverdea zold hdz

137

 r o y

c o $5 si les) ( A kttelent6 mondat

nincs.

A spanyol kttelent5 mondatnak a r6 magyart61 saiatOSS ga el

A felkidlt6mondat
Miis mondatfajtdkt6l (irdsa spanyolban is gyakran csaka hangsdly ban a felkiSlt6jel) krilonbozteti meg. iNo quiero comer la sopa! Nem akarom megenni a levest! Tobbnyireazonban indulatsz6 vagy nyomat6kosit6 szerepetbetolt6 k6rd6sz6(qu6, c6mo, cu6.n, cudnto) vezeti be a felki6ltdst. iOjald seaverdad!Bdr igaz lenne! iQu6 fragancia!Micsoda illat! iCudntosidiomassabe!Mennyinyelvettud! A nyomat6kosit6 k6rd6szavak mindig kozvetlenLll a felkiSlt6s nyomat6kos szava el6tt dllnak.Ha ez igei lllftmdny,a c6mo, ha pedigaz |llitmilny n6vsz6i r6szevagy hatAroz6,a qu6, cudn 6s cuAnto haszn6latos. iQu6 tonto eres, Pedrol Milyen ostobavagy,P6ter! iQu6 bien se estabaen la costa!Milyenj6 volt a tengerparton! iC6mo corre esecaballo!Hogy fut az a 16! iCudntagentehay en la plaza!Mennyiember van a t6ren! Ha a felkidlt6 mondatbanaz igei vagy az igei-n6vsz6i Slltmdny hi|nyzik, a nyomat6kosit6 k6rd6sz6utiln az alanykovetkezik,ameryhez a kiemelend6tulajdonsiigot kifejez6jelz6 mds-szal vagy tan-nal kaocsol6dik. iQu6 chocolatetan rico! Milyen finom csokol6d6! iQu6 partidamds interesante! Micsoda6rdekes m6rk6z6s! 138

A icuAnto!,icudnta!helyettesithet6 qu6 de 6ltal. Mennyikonyv! iQu6 de libros! Mint az ut6bbi p6lddkb6lkiderul,term6szetesen a spanyolban is vannakhidnyos felkidlt6 mondatok.

A k6rd6mondat
Mint a magyarban, a kijelent6mondatt6lgyakran csaka hangsrlly, illetvea k6rd6jelkulonbozteti meg az eldontend6k6rd6st. Vamosal teatro. Szinhdzba megyilnk. - Igen. ZVamos al teatro? S(.Menjilnk szinhd.zba? Az 6llftmAnyra vonatkoz6 eldontend6 k6rd6s tobbnyire az 6ilitm6nnyalkezd6dik. lejosel cine?Messze 2Estd vana mozi? 2Quieres ver la pelicula? Akarodldtni a filmet? Ha azonbanaz eldontend6k6rd6smds mondatr6szre vonatkozik, ez gyakrankiemel6szerkezet keret6ben 5ll a mondat 6l6n (ser... -t vonatkoz6n6vmds). 2Fuepor eso que le hasengafiado? Ez6rtcsaptad be? 2Era de Pedrode quien queria hablarme? P6terr6l akartvelembesz6lni? 2Fuiyo quien te decidi6 a partir?En vettelek 16,hogy elmenj? A kieg6szftend6 k6rd6sben mindig szerepel valamilyenk6rd6sz6 (k6rd6 n6vm6svagy k6rd6 6rtelm( hatilroz6sz6). 2Qu6 dices? Mit mondasz? qu6 2De se trata?Mir6lvan sz6? 24 d6nde vas?Hovd m6gy? 2Cu6lde lastres?Melyika hdrom kozAl? A vonatkoz6 n6vm6sokkal megegyez6 k6rd6szavakonir;isban mindigjelolni kell a hangs6lyt(qu6, qui6n,cudl).

139

A 2porqu6? k6rd6sz6t csaka fugg6k6rd6sben frjuk egybe,s egyiket sem szabadosszet6veszteni a hangs0lytalan porque (mert) kot6sz6val. 2Porqu6 lloras? Mi6rt sirsz? No sabeporqu6 llora.Nem tudja,mi6rt sir. Porqueestoytriste. Mert szomorl vagyok. A cuyo k6rd6 n6vmdsialakjdt(clyo) a mai spanyolnem hasznllja, helyette de qui6n-t kell alkalmazni. 2De qui6n es esta casa?. Ki6 ez a hdz?

Az 6hajt6 mondat
perseNrr Egyszer1 mondatban az 6hajt1stSltaldban a suBJUNlvo fejezi ki, s el6tte a que kot6sz6 6ll. Que lo pasenbien. Mindenj6t (onoknek). Bizonyos dlland6kifejez6sekben a que elmarad. Benditaseala hora en que lo conoci. Atdottlegyen az 6ra, amelyben megismertem. Az 6halt6 mondatot bevezetheti oh vagy ojal6. Az ut6bbi que n6lkiil. iOh, que tengamossuerte!O csaklegyen szerencslnk! iOjald Ilueval BArcsak esne! Ha az 6hajt6 mondat nem teljesulhet5 kfvdnsSgot, hanemteljesillhetet/envdgyatvagysajndIk oz6stf ejez ki, az ige suBJ uNlvo tMpE RF ECroban vagyeLUSCUAMeERFTcTo-ban iill. iOjalSestuviera yo tambi6ncon ellos!B6.rcsak 6n is velilk lenn6k! iOialSno lo hubierahecho! Bdrne tettemvolna!

140

A felsz6lit6 mondat
A parancsot, k6r6st,kivdnsdgot egyszer(mondatokbanaz rMpERArpRESENTE vo, illetvea suBtuNrvo feiezi ki. Vente para ac6.Cyere ide! Tomad dos manzanas.Vegyetek ket almeil Hablemos de otra cosa.Besz1ljiink mdsr6l! A tilt6sta no, ni, nada,nunca,jamdsvezetikbe. No me digasesto.Ne mondd nekemezt! por ahora. EgyelSre ne is dlmodj err6l! Ni lo suefres, Nada temdis.Ne /i/ietek semmit6l! gondoljonon erre! pienseUd. en eso.Sose JamSs A besz6lt nyelvben n6haa kijelent6m6d jelen id6 iskifejezhet felsz6lit6st. Usted se calla. Hallgasson! A felsz6lit6 fel6s 6hait6 mondatokel6 6s ut6n csakakkorteszunk kiSlt6jelet, ha krllonosnyomat6kot akarunkkifejezni.

A tagad6mondat
A tagaddstleggyakrabban fejezzik ki, amely a no tagad6sz6val mindig az 6llitm6nyel6tt 5ll. A no 6s az lilitml,ny koz6 kerLilazonban a hangs(lytalan n6vmds, illetvea tagadottmondatr6sz. szem6lyes No lo ven todos.Nern mlndenkil6tia. No todosven lascosas de una manera.Nem mindenki egyformAn l6tja a dolgokat. No por eso queria irse.Nem ezdrtakart elmenni. A nunca,jamds, nada, nadie,ninguno,tampoco, ni ondll6 tagad6 6rtelm( sz6k, ha az iilftm|ny el6tt Sllnak. Ha azonban az illlftmAny utdn kovetkeznek,az 6llftm6nyel6 ki kell tenni a no tagad6sz6t. Nunca salepor la noche. Vagy; No sale nunca por la noche.Este sosernmegy el otthonr6l.
141

Un bandidoque nadieconoce. Vagy: Un bandidoque no conoce nadie. Egybandita, akit senkisem ismer. A kovetkez6kifejez6sek szint6ntagad66rtelmfek, ha az Sllftmlny el6tt Sllnak:en mivida, en misdias,en todo el dia, en toda Ia noche, en todo e/ mundo stb. En su vida supo por d6nde se agarrauna escopeta. Soha6let6ben nem tudta, hol kell megfogniegy puskdt. 'csak, A magyar nem... csak,nem tobb(et)... csak/mint' megszorit6 6rtelm( kifejez6seknek a spanyolban a s6lo, tan s6lo, solamente, no... sino,no... mdsque felelmeg. Trabajantan s6lo de noche. Csak6jszaka dolgoznak. No tienen sino un hijo. CsakegygyerekAk van (nincst6bb, csak egy gyerekilk). No tienenmdsque un hijo. (ua.) A'tobb6 nem'6sa'nem ... tobb6'forditSsa: ya no, illeweno ... ya. Ya no volver6n.Tdbb6 nem jonnekvissza. No volverdnya. Nem jdnnektobb6 vissza. A ya mellett a no tagad6sz6t mdstagad66rtelm( sz6 is helyettesitheti. Ya nadie me conocia.Mdr senkisem ismeru. 'tobbetnem'spanyol A mennyis6get kifejez5 megfelel6je ya no ... mAsvagycsakno ... mds. Ya no te escribo m6s hoy. Ma mdr nem irok nekedtobbet. No comer6 mdscarne.Nern eszemtobb h1st. A'mlr csak'forditdsaya no ... m6sque,ya no ... sinovagy ya s6lo. Ya no era sino la sombra de lo que fue. Mdr csak1rnydkavolt onmagdnak. Yas6lo quedaronunos pocos.MAr csak n1hdnyanmaradtak. S e m . . .s e ms p a n y o l u n l :i . . . n l . 142

Ni 6l ni yo pronunciamos una palabra. Egysz6tse sz6ltunksem6, sem 6n. 'M6g .. sem'forditdsa; ni ... siquiera, ni siquiera, n6ha csakni. Ni siquierasabeleer.Mdg olvasnisemtud. No lo pens6is siquiera. Ne is gondoljatok 16. Ni el profesorme pregunt6tanto. M6g a tan6.rsemk1rdezettt6lem annyit. Az'egyiitalAnnem, m6g csakaz kellene, semmik6ppen sem' nyomat6kostagadiistkifejez6 szerkezetek spanyol megfelel5i:ni por asomo,ni por pienso,ni mucho meno; ni por esas. A nyomat6kos tagad6stkifejezhetikm6g: que no, claro que no, esosi que no. Ni por asomoquiere que yo pague.Egydltal1n nem akarja, hogy fizessek. Esosi que no quiere aceptarlo. Ezt semmik6ppen sem akarja elfogadni. A cuandono jelent6se: ha(csak) nem. Serddificil cuandono imposible.Neh6z lesz,ha(csak) nem lehetetlen. Az igenl6slegegyszerfibb formlja a si. - Si, sefror.6n veliinkjon? - tgen, 2Vieneusted con nosotros? uram. Az igenl6stkifejezheti m6g:. cierto, seguramente, claro, 2c6mono? Nyomat6kos igenl6s: que si,claroque si, esosi, si que + dllitmdny. No lo dir6s.- Si que lo dir6. Nem fogodmondani.- De igen.

143

Az bsszetettmondatok (Las oraciones compuestas)

Az osszetett mondatok a spanyolbanis k6t f6 csoportraoszthat6k: mell6rendel6 mondatokra. 6s alSrendel6 osszetett A mell6rendel6 iisszetett mondatok (Lasoracionescoordinadas) A kapcsolatosmondatok a) KoL6sz6 n6lkril kapcsoltmondatok: Hoy he escritovariascartas;mafranaescribi16 algunasm6s.Ma tobb leveletis irtam; holnap m6g irok n6h6.nyat. Mont6 a caballo,corri precipitadamente el camino, llegu6 a Cuadalajara.L6ra szdlltam,v1gigvAgtattam az lton, meg1rkeztem Cuadalajardba. b) A kovetkez6kot6szavak kapcsolhatnak osszemell6rendeltmondatokat: y (i 6s hi el6tt e) Andr6s pinta y Carlos le prepara la pintura.Andrds fest, Kdroly pedig el6kdsziti neki a festdket. no ... ni vagy ni ... ni No aumentani disminuye. Nem novekszik, 6s nem is csokken. Ni aumentani disminuye. Sernnem novekszik, semnem csokken. A tagad6sz6pdr els6tagj6tbdrmelytagad66rtelm( sz6 helyettesitheti. Nadie le ensefr6a leer ni a escribir. Senklsem tanitottaolvasnt, sem irni.

144

A mdsodiktagad6 mondatbana ni jelent6s6t siquiera,tampoco vary aun nyomat6kosfthatja. No tengo yo tanto ni aun la mitad. Nincs nekem annyi, m6g a fele sem. Fokoz6 6rtelm(i kdtdsz6k: hasta,incluso, aLtn(y utdn vagy onSll6an),y tambi6n. He vivido en Francia y aun en Alemania.Laktam Franciaorszdgban s m6g N6metorszdgban is. Conoce muchosidiomas,hastaaprendi6el japon6s.Sok nyelvet ismer,m6g a japdnt is megtanulta. Az ellent6tes mondatok Kot6szavai: pero, mas, sin embargo, con todo, empero, no obstante,sino (que), antesbien. Tengo malas notas, pero las mejorar6. Rossz jegyeim vannak,de majd kijavitom 6ket. No buscabarecomendaciones sino que hacia valer sus m6ritos. Nem keresetttdmogat;ist, hanem az 1rdemeialapjdn1rv4nyesillt. Tengopoco dinero, no obstante quiero comprarlo.Kev6s p1nzem van, ennek ellen6remeg akaromvenni. A sino-takkor hasznSljuk, ha a mondatels6fele tagad6. La ballena no es un pez sino un mamffero.A bAlna nem hal, hanem eml6s6llat. A sino que nem k6t mondatr6sz, hanem k6t mondat ellent6t6t fejeziki. No bajaban a comer sino que lo hacianen su cuarlo.Nem mentek le enni, hanem a szobdjukbanettek.

145

A vdlaszt6 mondatok Kot6szavai: o (o 6s ho el6tt u), o ... o, sea... sea/seaque ... sea que. igy csinald, vagy megse pr6bAld! iHazlo asi o ni lo intentes! rogO lo dicesen seguida o te pongo un uno. Vagymegmondod tdn, vagy kapsz egy egyest. Seatarde, sea temprano/yo no espero m6s.Ak6r kds6 van, ak6r kordn,6n nem vdrok tovdbb. Seaque no est6nen casa,seaque no me oigan,lo cierto es que nadie me responde. Vagy nincsenekotthon, vagy nem hallanak, annyi bizonyos,hogy senkisem vdlaszolnekem. A kiivetkeztet6 mondatok por tanto,por lo tanto, luego, pues, Kot5szavai: por consiguiente, pues bien, entonces, asi que, y asi, asi es que. Ya no hace mucho calor, por lo tanto podemos salir.MAr nincs nagyon meleg, tehdt kimehetilnk. Mdr Ya no te necesitamos/ por consiguiente puedes marcharte. nincsrAd szilks1gilnk, tehdt elmehetsz. Lo dice 6l mismo,luego ha de ser verdad.6 magamondja,igaznak kellhdt lennie. E/kcjvetted el error puessufreahora lasconsecuencias. Cometiste a hibdt, most tehdt viseldel a kovetkezm6nyeket. A magyar6n6 mondatok Kot6szavai: puesto que, ya que/ como. Nadie le creerd,puestoque todos lo conocen.Senki sem fog hinni neki,mivel mindenkiismeri. igaz, Ha de ser verdad, como 6l mismo lo afirma. Val6szin(ileg mivel 6 maga 6llitja.

146

Az al6rendel6iisszeteftmondatok (Las oraciones subordinadas)

A mell6kmondat mindig a f6mondat egyik mondatr6sz6t fejezi ki kulon mondatban.Ez6rtannyi fajtAja van, ah6ny mondatr6sz:lilitm6nyi, alanyi, tArgyi,jelz6i 6s hat6roz6i. Az illlitmilnyi mel l6kmondat A f6mondat igei-n6vsz6i Sllitmdnydnak n6vsz6ir6sz6t felri ki mell6kmondat formdiSban. Eracomo una sombra.Olyan volt, mint egyszellem. Fueronlos de Quito quienesvencieron.A quit6iak voltak azok, akikgy6ztek. Az Allftm6nyi mell6kmondat igei Sllitmdnya vagya f6mondaratanyitval,vagy a mell6kmondatotbevezet6vonatkoz6 n6vmdssal egyezik. ,\z ut6bbi megoldds dltalSnosabb, mint a magyarban. jo soy el que habl6 primero.Vagy: Yo soy el que habl6 primero. En vagyokaz, aki el6szor besz6lt. Az alanyi mell6kmondat Kot5szavai: que, quien, el que, la que, lo que. No le importa que td seasfeliz. Nem fontos neki,hogy boldog l6gy. No parecemuy probablelo que me hasdicho. Neml6tszik nagyon val6szin0nek, amit nekemmondtdl. No sabequien no estudia. Nem tud, aki nem tanul. Az alanyi mell6kmondatok gyakori vSltozataa f6n6vi igeneves tomorit6 kifejez6s, amely k6t6sz6n6lkulcsatlakozik a f6mondathoz. Esmuy fdcil gastar el dinero.A p6nzt nagyonk6nny(i elkolteni. A mi me gustaviajar en verano. Szeretek nydron utazni. Esnecesariopagar la entrada.A bel6p6dijatmeg kell fizetni.

147

A tdrgyi mell6kmondat kapcsol6dik a f6mondathoz. Leggyakrabban que kot6sz6val Quiero que me digasla verdad.Azt akarom,hogyaz igazatmondd. nyelvbena que kot6sz6el is A koznapibesz6dben 6s a hivatalos maradhat. az Me ro96 (que)le informaradel asunto.K6rt, hogy tdj1koztassam ilgyr6l. A frigg6besz6dmell6kmondata dltal6ban szint6nque kot6sz6val kapcsol6dik a f6mondathoz. A bar6Mi amigo me dijo que no tenfa ganas de ver esapelicula. tom azt mondta, hogy nincskedvemegndzniazt a filmet. elmarad, ha a mell6kA ftlgg6 k6rd6sbena que kdt6sz6 6ltal6ban kezd6dik. mondat k6rd6sz6val, illewe k6rd6 szerkezettel Me pregunt6qui6n era aquel hombre. Megk6rdezte t6lem, hogy ki az az ember. No sabfade qu6 se trataba. Nem tudta, hogy mir6l volt sz6. lgnoramoshastacudndo durard esto. Nem tudjuk, meddig tart ez. Ha a f6mondat dllftmdnyaa f0gg6 k6rd6s 6llitmilnyilravonatkozik (vagyis a fngg6 k6rd6seldontend6),a kot6sz6nem gue, hanem si. No s6 todavfasi voy a la excursi6n.Mdg nem tudom, hogy megyek-e a kir6.ndul6sra. Pregunt6si sabiamosla direcci6n. Megkdrdezte, hogy tudjuk-e a cimet. A ftlgg6 k6rd6st tartalmaz6osszetettmondatot a spanyol sem jeloli k6rd6lellel. A f6lelmetkifejez6f6mondat utdn gue kot6sz6helyettgyakrana no tagad6sz6 dll, de tagad66rtelemn6lkul. Tengomiedo que nos coja mi padre. Vagy: fengo miedo no nos coja mi padre. F6lek,nehogy rajtakapjon benntinketaz apAm.

148

Ha azt akarjuk,hogya mell6kmondat 6rtelmetagad6legyen, a no el6 a que kot6sz6tis ki kell tenni. Tengomiedo de que no nos encontremos. F6lek, hogy nem taldlkozunk. A m6rt6khatAroz6t tartalmaz6 tdrgyi mell6kmondatot a spanyol gyakran roviditi a kovetkez6 kiemel6 szerkezettel: Io -t hat6roz6sz6 vagymell1kndv+ que + igei|llitmdny. No sabeslo mucho que bailamos. Nern is tudod, mennyittdncoIunk. No sabeslo lejos que vivo. Nem is tudod, milyen messze lakom. Ya verdsIo bien que trabaja.Majd megl|tod, milyenj6l dolgozik. Ha a kiemeltsz6 mell6kn6v, ez nem a kiemel6/o-valegyezik, te(illewehim-) nem6, hanema melhiit nem szuks6gszerfien semlegesl6kmondatalany6hoz igazodik. A kiemel6/o jelent6se a cuanto-nak (mennyire) felelmeg. Ahora comprendolo buenaque era tu hermana. Most meg1rtem, milyenjo volt a n6v6red. El6fordulhat,hogy a /o 6s a que kozott nincs hat6roz6 vagy mell6kn6v. Alo que jelent6se ilyenkor is'mennyire'. No sabeslo que te quieretu madre.Nem is tudod, mennyire szeret az 1desanyAd. Ha a tdrgyimell6kmondatot f6n6vi igen6wel roviditjllk,a kot6sz6 elmarad. Suspadresno le permitensalirde noche.A szillei nem engedik el hazulr6l este. Oigo caer suspasos en la calle.Hallom a l4pteitaz utc6.n. A t6rgyimell6kmondat dllftmdnya tobbnyire subjuntiv6ban 5ll, ha a f6mondat Sllitmdnyakfvdnsdgot, k6r6st,felsz6lftilst, tiltdst fejez ki. Te ruego que me digas la verdad. K6rlek,mondd meg nekemaz igazat!

149

Subjuntivohaszn6latos akkor is, ha a f6mondat dllitmdnya 6rzelmet vagy k6telytfelez ki, illetve,ha valamelygondolatot, v6lem6nyt kifejez6ige tagad6alakja. Sientomucho que no haya venido. Nagyonsajn6.lom, hogy nem el. i6tt No creo que seatan fdcil. Nem hiszem, hogy olyankonnyI lenne. Aielzdi mell6kmondat Leggyakoribb kot6szavai vonatkoz6n6vmdsok, illetvevonatkoz6 6rtelmf hatAroz6sz6k, mint a que, quien, el cual, Ia cual, lo cual, el que, la que, Io que, cuanto,cuyo,donde, cuando 6s ezeknekelolj6r6s v6ltozatai(de que, a quien, hastadondestb.), amelyek egyben azt is jelzik, hogy m i n5s6g-,mennyis6g-vagy bi rtokosjelz6imell6kmondat16lvan-e sz6. Vendieronla casaen que vivo. Eladtdk a hdzat,amelybenlakom. Tri eresel hombrea quien andababuscando. Tevagyaz az ember, akit kerestem. Me asombra la facilidad con que hablas el castellano. Csoddlom, hogy milyenkonnyed6nbeszdlsz spanyolul. A quien csakszem6lyre;a que, el cual, cuyo viszontszem6lyre6s tdrgyra egyardnt vonatkozhat. Eloljdr6 utdn azonbana que csaktdrgyra utalhat. A spanyol nyelvtana jelz6i mell6kmondatokkor6ben k6t nagy csoportot kulonboztet meg: magyarda6 6s megszorit66rtelm( mell6kmondatokat.Az elSbbiek lazdn kapcsol6dnak a f6mondatnoz, amelynek 6rtelmen6lkuluk is vSltozatlan lenne,az ut6bbiak azonban l6nyegesen m6dositjdk, sz(kftik a f6mondatnak,illewe annak a f6mondati mondatr6sznek az 6rtelm6t,amelyrevonatkoznak. A megszorft66rtelmd mell6kmondatok vessz5n6lkLilkapcsol6dnak a f6mondathoz, a magyar6z6 mell6kmondatokat pedigmindigvesszS vdlasztla el t6le. (Nos)hemoscomido lasmanzanas que estaban maduras. Megettilk azokataz alm6.kat, amelyeklrettek voltak (de voltak lretlenek is). 150

(Nos)hemoscomido las manzanas, que estaban maduras. Meset(mind) voltak. amelyek lrettek tilk az almdkat, No conozco los problemasque han preocupadoa Vds. Nem ismerem azokata probl1mAkat,amelyekonoket foglalkoztattdk. y Turismo emprendi6viaje a Buenos El ministro de Informaci6n A tdj1koztatdsi Aires,donde fue recibidopor su colegaargentino. Buenos Airesbe utazott, ahol argentin 6s idegenforgalmi miniszter koll1gAjafogadta. A que helyettel cual, la cual, Io cual, illetve e/ que, Ia que, lo que ha pontosabban akarjukmeghatiirozni azt a fogalakkor haszndlatos, amikora mell6kmondat mat,amelyre utal;p6lddul olyanesetekben, nem kozvetlenLil az ut6n a mondatr6szutdn kovetkezik,amelyet b6vebbenhivatottkifejteni.A him- 6s n6nem( alakok szem6lyekre vagy dolgokra,a semleges vagy egy eg6sz alakokelvont fogalmakra mondatravonatkoznak. los cualesya estabana Encontramos a los chicosen el vestfbulo, punto de salir.A filkat az el6csarnokban talLltuk, mdr 6ppen ki akartakmenni. He escritoa la hija del sefrorMartinez,lacual estdenferm a. irtam Martinez Ar lSnydnak,aki beteg. Az el cual, la cual, lo cual 6s az el que, la que, lo que azonbancsak a magyar6z66rtelmfi mell6kmondatokbanhelyettesitheti a que kot6sz6t, a megszorit6 6rtelmdekben nem. Az eloljfu6n6lkuliquien vezethetbe. szint6ncsakmagyar6z6 6rtelm( mell6kmondatokat Conozcoal hombre que ha entrado. lsmerem azt az embert, aki bel6pett. (Ezta mondatot nem lehet igy fogalmazni:Conozco al hombre quien ha entrado.) Tobbnyireeloljer6n6lkrllique vezetibe az idSt vagyhelyetjelolci fdmondatimondatr6szre vonatkoz6mell6kmondatot. Hace tiempo que no nos vemos.(desde que helyett) J6 idejenem IAttukegymAst. Un dia que le vi me dijo... (en que helyett)Egyik nap, amikor tal6.lkoztunk, . azt mondta nekem.. 151

Az el cual 6s az el gue (valamintkulonboz6 nemf vdltozataik) krilonosen a por 6s a sin elolj6r6kutdn haszndlatosak que az egyszerI helyett.Az el cualgyakoribb 6s vdlaszt6kosabb, mint az el que. Me explic6 las razonespor las cuales(vagy;las que) se decidi6. Megmagyardzza nekemazokat az okokat, amelyek miatt elhatArozta magAt. Estaba bastante lejosla ciudad haciala cual marchaba el ej6rcito. A vdros, amely fel6 a seregvonult, el6g messze volt. Esel edificio de Correosfrente al cual me estabaesperandomi amigo. A posta1p}lete az, amellyelszembenvdrt engema barAtom. jelent6s(.Helyettelo cualvagyIo que A que ritkdnlehetsemleges haszn6latos. Le prest6todos mis libros, lo cual le permiti6 prepararse bien. Minden konyvem kolcsonadtamneki,ami lehet6v6 tette, hogyj6l felk1szill1on. A cuant6-val bevezetett mennyis6gjelz6i mell6kmondatokra a f6mondatban tobbnyire atanto vagya todo utal, de el is maradhatnak. Muchachos,hay tanta fruta cuantaqueriiis.Fi1k,annyi gyumolcs van, amennyit csak akartok. Vaciaronel dinero, todo cuanto habia en la cartera.A tArcdb6l minden p6nzt kiitritettek,ami csakbennevolt.

vagy:
Muchachos, hay cuantafruta querdis. Vaciaron cuantodinero habfaen la cartera. A jelz6imell6kmondatok igeiSllitmdnya tobbnyire kijelent5 m6dban 5ll, de subjuntiv6t haszndlunk azokbana mell6kmondatokban, amelyek a f6mondat fels6fok0, tagad6, kiz6,r6vagy hatdrozatlan jelent6s(mondatr6sz6re vonatkoznak. Estees el coche mds r6pido que haya habido en la ciudad. Ez a leggyorsabb kocsi,ami valahais volt a vS.rosban.

152

Estanovela es su 6nica obra que no haya le(do. Ez a reg1nyaz egyetlen mlve, amelyet nem olvastam. Van aquf algdn sitio donde pueda guardarmi bicicleta? 2Tendrds a ker6kpdromat? valamihelyed, ahol itt hagyhatndm szerkeA jelz6i mell6kmondatotis lehetelolidr6 * f6n6virgeneves zetteltomoriteni. En el momento de cruzar la avenidalos dos cocheschocaron(a 'cuando cruzaronla avenida'helyett).Mikor a k6t kocsikeresztezte az utat, osszeiitkdzdtt. A jelz6i mell6kmondatotgerundio is roviditheti. l:itcogiendoflores('que cogfaflores'helyett). Vi a una muchacha tam egy l6nyt, aki virAgotszedett. A hatilroz6i mel ldkmondatok oz6k6A h atAr oz6i me I|6kmo nd atok fe Iosztdsamegegyezik a h atAr val. a) A helyhatAroz6imell6kmondat Kot6szavai: donde, adonde, de donde, en donde, hacia donde, oor donde. Aturistdk hasta llegaron donde ya no habfavegetaci6n. Losturistas volt ndv6nyzet. eg6szen oddig mentek,ahol m6r nem Se encontraronalli donde se habian visto por primera vez. Ott tal|lkoztak,ahol el6szorl|ttdk egymdst. amerretudtak. lban por donde podfan. Arra mentek, b) Au id6hat6roz6i mell6kmondat Az id6hatilroz6i mell6kmondat a f6mondathoz k6pest egyidejCis6get, fejezhetki. illetveel6- vagyut6idejfs6get kifejez6 kot6sz6k:cuando, mientras,mientrasque, Egyidejiis6get que. cuanto,entretanto mientras tanto,en tanto que, tanto ... cLranto, al altiplanohabfaun viento muy fuerte.Amikor Cuando llegamos 6rtiink, nagyoner6sszdl volt. a fennsikra 153

Mientrasdur6 la fiesta nadie se acord6 de sus penas.Amig az ilnnep tartott, senkisem eml6kezetta gondjaira. En tanto que tengas dinero tendrdsmuchosamigos. Amfgp1nzed van, sokbardtod lesz. Egyidej(s6get fejez ki a kot6sz6n6lkuligerundi6valroviditett metl6kmondat is. Salia la calle,dejandoen casaa mi hermano.Afivdremet otthon hagyva,kimentemaz utcdra. Entrando el profesor, todos se levantaron. Mikor a tan6r bel1pett, mindnydjanfeldlltak. A f6mondathozk6pest ut6idejff mell6kmondatot antes (de) que vezetibe, s ilyenkora mell6kmondatban subjuntiv6t haszndlunk. Antes que te cases, mira lo que haces.Miel6tt meghdzasodsz, gondold meg, mit teszel. Antes que tri salgas esta16 yo de vuelta. Miel6tt elindulndl,vissza_ jovdk. A kozvetlen el6idej(s6get a kovetkez6 kot6szavak fejezik ki: en cuanto, apenas ... cuando,aAn apenas, a1n no, no bien,ya que, luego que, asi que, tan pronto como stb. En cuanto lo vea le dar6 un abrazo.Mihelyt megldtom, megolelem. Asi que yo vuelva,te irds.Mihelyt visszat1rek, te el fogsz mennt. No bien dej6 de llover salimosa la calle.Alighogyel1llt az es6, kimentilnk az utcAra. A nem kozvetlen (de)qus i.1ri. elSidej(s6get despu6s Te irdsdespu6s que yo vuelva. Elfogszmenni,miutdn6n visszajottem. A desde que id6beli kiindul6pontot,az hastaque pedig id6beli v6gpontot,hatSrt jelez. Desde que tiene un cargo elevadoestii intratable. Mi6ta magas tiszts6ge van,beszdlnisem lehet vele. Estuve intranquilo hasta que recibitu carta.Nyugtalan voltam,amfg meg nem kaptam a leveled. 154

mell6kmondais kit(nik, az id6hat6roz6i Amint a fenti p6ld6,kb6l meghatdilletve kozeli vagy tiivolabbi, igealakjai tokban a subjuntivo kot6sz6nak rozatlan jov6t fejeznek ki a mell6kmondatot bevezet6 eloli5l6kkalvagy tobbnyire hatdroz6sz6k A kot6szavak megfelel6en. a eloljdr6kn6lktll,de tobbnyirea gue k6t6sz6r6v6n kapcsol6dnak mell6kmondathoz. A f6n6vi igen6wel roviditett id6hatAroz6imell6kmondatokbana que kot6sz6 mindig elmarad.Az egyideifis6getilyenkor a f6nevesia elolj6r6 (al), az el6ideifis6get tett igen6vn6vel6j6vel(e/)osszevont a despu6s de vagy a luego de, az ut6idej(s6get pedig az antesde ieloli. rifrendo.Mikor a tandrbeAl entrarel orofesorlos chicosestaban I6pett, a fi1k verekedtek. venni Miel6tthazamegyek, Quiero compraralgoantesde ir a casa. akarokvalamit. Despu6sde terminar la clasetodos salieron.Mikor v6ge volt az 6rAnak,mindenkikiment. Egyidej(s6geset6n az id6hat6roz6i mell6kmondatotgerundio is roviditheti. Conversando con 6l se me ocurri6 una buena idea. Mikor vele egyj6 gondolatom tdmadt. besz1ltem, Viniendo de la estaci6nme encontr6con mi cufiado. Mikor az 6llomAsr6ljdttem, tal|lkoztam a s6gorommal. c) A m6dhat6roz6i mell6kmondat Kot6szavai: como, segAn(que), conforme, del modo quelcomo, de Ia maneraquefcomo,tal y como, segln y como, como si, lo mismo que si,igualque si,cual si. Trabafa como un adulto. IJgydolgozik, mint egy feln6tt. fogok el m6dico.KorAn Me acostar6 temprano,segdnme aconsej6 lefekiidni,ahogyaz orvos tandcsoltanekem. Ugy el espafrol de la maneraque td me explicaste. Quiero estudiar akarokspanyolultanulni,ahogy te nekem elmagyardztad.
155

A si-velalkotottkot6sz6kutdn a mell6kmondat dllftmdnya suBJUNrvo TMPERFEcTo-ban 6ll. Se alegrardcomo si fuese verdad.Ugy fog or1lni, mintha igaz lenne. Dio un saltocomo si le hubierapicado una vfbora.t)gy ugrou f6l, mintha egy vipera csipte volna meg. A m6dhatdroz6i mell6kmondatok viszonylag ritka f6n6vi igeneves v6ltozataiban kot6sz6nincs,a f6n6vi igen6vel6 pedigel6ljdr6kerLil. Estaba leyendosin comprenderni una palabra. Olvastamandlkiil, hogy egy sz6t is lrtettem volna. Sokkal gyakoribbak a m6dha6roz6imell6kmondatok participi6val vagy gerundi6val roviditett vSltozatai. Sentadoen una sillaempez6 a leer el peri6dico.Egysz1kenillve elkezdte olvasni az ljsdgot. fban por la calle discutiendoen alta voz. Hangosan vitatkozva mentekaz utcI.n. d) A r6szeshatdroz6imell6kmondat A r6szeshatAroz6i mell6kmondatokata vagy para eloli6r6valelldtott vonatkoz6 n6vm6s- gu, quien, el cual, el que stb. - vezeti be. Queremosdar el premio a quien lo merezca.Annakakarjukadni a dijat, aki meg6rdemli. Ya no habiacomida para los que venian mdstarde.MAr nemvolt ennival6 azoknak, akik kds6bb jottek. e) Az okhatdroz6i mell6kmondat Kotdszavai: porque/ puesto que, ya que, como, a causade, pues. A como-val kezd6d6 mell6kmondatok mindig a f6mondat el6tt, a porque-valkezd6d6ekpedig mindig a f6mondarmogottdllnak. Como no habfa pdblico, suspendieron la representaci6n. Mivel nem volt kozons1g,felfilggesztettlkaz el6addst. Ya que me tratasmal, no esperesque vuelva. Mivel rosszulbAnsz velem, ne v6,rd,hogy visszajojjek. 156

algo habr6de verdad.Mivelbizonygat' que asi lo aseguran Puesto jAk, hogy igy van, valami igazsdglesz benne. elhleA f6n6vi igen6wel roviditettokhatdroz6imell6kmondatot vezeti be. vagy de por de, a causa ban Estehombre no me resultasimpiiticopor hablarsiempremal de nekem,mert mindig susconocidos.Ezaz ember nem rokonszenves rosszatbeszdlaz ismer6seir6l. por haberviajadotoda la noche. Nagyon muy cansados Parecian fdradtaknaklitszottak, mivel eg6sz6iiel utaztak. mell6kmonrovidftett okhatdroz6i 6s a gerundi6val A participi6val datok is gyakoriak. ki Agotado del todo, ya no podfa alcanzarla cima. Mivel teljesen volt meriilve,m6r nem tudta el6rnia csfcsot. no recibi6mi cartaa tiempo. Mivel killEstando en el extraniero, fold6n volt, nem kaptameg idej6bena levelem. D A c6lhatdroz6imell6kmondat para que, a que, de modo que, de makot6szavai: Leggyakoribb mondat tobbnyire a f6mondat neraque, a fin de que. A c6lhat6roz6i dll, mert j6v6 mindig subiuntiv6ban lgei dllftmdnya utiin kovetkezik. utal. cselekv6sre bekovetkez6 idej6 6s nem bizonyosan . Az6rt con facilidad Le explicotodo eso paraque puedaorientarse magyardzomel neki mindezt, hogy kdnnyen tudion tAj6koz6dni. nekem. Vengo a que me paguen.Az6rtiov6k, hogy fizessenek a kacerr6 la puerta.Bezdrtam A fin de que nadie me molestase, put, hogy senkise zavarjon. A f6n6vi igen6wel roviditett cllhatdroz6i mell6kmondatottobbnyirepara, ritkebbanpor, a, a fin de vezeti be. Hay que trabajar para vivir. Dolgozni kell, hogy 6lien az ember. Azert i6ttek,hogy sz6rakozzanak. Vinieron a divertirse. hogy egy kicsitaludpoco. Visszavonultak, a dormir un Se retiraron janak. 157

g) A felt6teles mell6kmondat Kot6szava dltalSban sr, de lehet m6g: como, cuando,siempreque, ya quel con tal de que, con que stb. lgei Sllitmdnya dllhat indicativ6ban vagysubjuntiv6ban.A kett6 kozott annyi a ktilonbs6g,hogy az ut6bbi esetben- mint a magyarban is - a felt6tel k6ts6ges volta fokozottabbanj ut kifejez6sre. A mell6kmondatSLllitmdnya jov6 id6ben, felt6teles m6dban 6s a subjuntivojelen idej6ben nem 6llhat. Leggyakrabban presentede indicativ6ban vagy imperfecto,illewe pluscuamperfecto de subjuntiv6ban haszniilatos. Si tengo tiempo ir6 a verte. Ha vanlHa leszid6m, megliltogatlak. Si tuviera tiempo iria a verte. Ha lenneid6m, meglAtogatndlak. Si hubieratenido tiempo habria(vagy; hubiera,vagy:hubiese) ido a verte. Ha lett volna id6m, meglStogattalak volna. A besz6ltnyelvbena subjuntivoimperfecto6s pluscuamperfecto helyettgyakrani ndicativo i m perfecto,i Ilewe pluscuam perfecto hasznSlatos. Si tenia tiempo iba a verte. Ha lenneid6m, meglltogatndlak. A felt6teles mell6kmondatok f6n6vi igeneves vdltozatdt a vagyde, ritkdbban con eloljdr6vezetibe. De llover todo el dfa asi, no s6 qu6 vamos a hacer.Ha eg6sz nap igy esik,nem tudom, mit csindlunk. A no ser cierta la noticia,podriamos volver a casa.Ha a hir nem len ne igaz,hazamehetn1nk. Con pagarle la mitad,se conformaria por ahora.Ha kifizetn1k neki a fel6t, azzal most megel6gedne. A felt6teles mell6kmondatot is rdvidithetigerundio. Trabajandotodos, lo acabaremospronto. Ha mindnyijan dolgozu nk, gyorsanbefejezzilk.

158

h) A hasonlit6 mell6kmondat valamelymin6s6gvagy mennyis6g A hasonlit6mell6kmondatok : Kot6szavai fokdt hasonlitidk ossze. eset6n egyenf6s6g I tal ... cuallcomo I tanto | ... cuanto L todo J mennyis6g tanto (tan) ) "' como tal | ) todo min6s6g { Tlj^:;^?.i.,",10" I kozeptokljelzd ... quelde

magasabb fok eset6n

alacsonyabbfok eset6n { T::::,^;.,.,q.uelde I kozepfokijelzo ... quelde Az a kisl{ny Aquellamuchacha eratal cual me la habiaimaginado. olyan volt, ahogy magamnakelk6pzeltem. No es tan tonto como parecia. Nem olyan ostoba, mint amilyennekl|tszott. que su hermana. Maria es mdshermosa Mdriaszebb,mint a ndv6re. mondatokeset6ben a pdroskoAz egyenl5s6get kifejez6hasonlit6 t6szavak els6tagjaa f6mondatb6lelmaradhat. A film olyansz6rakozpelicula La es divertidacomo esperiibamos. tat6, ahogy vdrtuk. r) A kiivetkezm6nyesmell6kmondat Que kot6sz6 kapcsoljaa fSmondathoz,amelyben tan(to), tal, de de modo, de manera, asi,de forma, en grado utal a mell6kmondatra, ez az utal6sel is maradhat. Habia tanta gente que no podiamos entrar. Annyianvoltak, hogy nem tudtunk bemenni. El libro tenia tan poco inter6sque lo dej6 a medio leer.A k6nyv hogy olvas6sdt a fel6n6labbahagytam. olyan kevlssdvolt 6rdekes, (de hogy minHabla a todos.t-)gybeszdl, tal modo) que maravilla denkitcsoddlatbaeit.
159

/ A megenged6mell6kmondat Kotdszavai: aunque/si bien, ya que, a pesarde que, siquiera, bien que. Yo di16la verdad aunque ustedno lo quiera.En megmondomaz igazat, ha iin nem is akarja. iEscribeme siquierauna vez al afro! Ha tobbszornem is, lvente legaldbb egyszerirj! Si bien la ocasi6nno era oportuna,quiseprobar mi suerte.Bdraz alkalom nem volt kedvez6,pr6bdra tetterna szerencslmet. A megenged6mell6kmondatSllftmdnyaindicativ6ban vagy subjuntiv6ban dll aszerint,hogy val6sSgos vagy csak felt6telezettneh6zs6gre, akad6lyra utal-e. Aunque hace mal tiempo, saldr6. B5.rrossz id6 van, elmegyek hazul16l. Aunque haga mal tiempo, sald16. Elmegyek hazulr6l,ha rosszid6 lesz is. Cyakori megenged6szerkezet: por + hatdroz6vagymell6kn6v-l que + igeiLllitmdnysubjuntiv6ban. Por mucho que lo repita,no puede aprenderlo. BArmennyit is ismdtli, nem tudja megtanulni. Por mds que hable, no le hacen caso.Bd.rmennyit is beszdl, nem figyelnekrd. Porbueno que sea,no le quieren.Bdrmennyire isj6, nem szeretik. Szint6ngyakori megenged6szerkezet az aun -t gerundio. Aun estudiando mucho no podrd aprenderlo. Mdg ha sokat tanul, akkor semtudja megtanulni. A gerundioondll6anis rovidithetmegenged6 mel16kmondatot. Siendo muy divertidala pelicula,pocos la han visto.Biir nagyon sz6rakoztat6volt a film, kevesenl6tt6k.

160

A f6n6vi igeneves megenged6 mell6kmondatot con vezetibe. Con estudiar dia y noche no sabe nada. Bdr 1jjel-nappaltanul, nem tud semmit. Si bien -t participioszerkezettel szint6nlehet megenged6 mell6kmondatotroviditeni. Losfutbolistas, si bien agotados, estaban muy alegres. A jdtdkosok, bdr kivoltak merulve,nagyonor}lzk.

161

A sz6kincsgyarapitdsiinak leggyakoribb m6dja a spanyolbana - mint mindenmdsnyelvben - a spanyolsz6k6pz6s. Term6szetesen (pl. ban is vannak osszetett szavak e/ mediodia d6l, e/ tocadiscos lemezjdtsz6 , la nomeolvidesa nefelejts),idegen 6s jovev6nyszavak (pl. ei gol, el rev6lver,el ultimAtum),valamint mozaikszavak (pl. : Red Naciona/de Ferrocarriles RENFE Espafioles, a spanyoldllamvasutak).

4 & Y ) ppeni vagy ut6k p

Tbrtnhet e16k pz5kkel(PR[F OS)6S tulaidOnk

z6kkel(suFuOS).

E15k pz6k(PretjOs)
Az e16klpz6k ielent Se n ha a magyar igek6t6klre em keztet. Nelll egy k6z81 k eibll r6sz6 amely jelent6s t e16k pz6klntis meg 6rzi.Haszn latuk kOrlatOzOtt csak n6hany alkalmazhat6 ma j5Za is vak alkotasara.A legfontOsabbak:
lev6 an[ecttmara e16szoba anti e llen i antFttsc,5[a antifasiszta o r9UiCO rllonarchiaclle an nes anfa reo l gv6delRli

ante e16tt i antea/er tegnape16tt antepen r[fr770 aZ utols6 e16tti e16

conco egy8tt : compaJre attan conc,uJaJano polgartttrs conna c,onar honfitars/conJorr7in,o tarsashttz colaborar egy8ttrnttk6dik
162

rriente ellendra mlat, co ntraespi on aje k6mel contra'e Ilen': contraco hArftils, contrarrevolucldnellenforradalom des, de dn. foszt6k6pz6:deshacer sz6tszed, desmontarlebont, despreciar megvet entre'koz6, kozott': entretejer kozbesz6, entremeterse beavatkozik, en tre acto szinh 6tziszunet, entresuelo f6 |e meIet jelent: rehacer(jracsiniil, re megism6tl6st reconstruir 6jj66pit,reunir (jraegyesit sobre'ti I' : sobrecar gar t(rlterhel, sobre ponerse felLi Ikereked i k, sobresa/lrkit(nik sub, so'al-, alatt': subteniente alhadnagy, submarino tengeralattjdr6, nte tudatalatti, rar elfoldel subcon scie soter

N6vsz6k6pz6k ( S u f i i on so m i n a l e s ) A tulajdonk6ppeni k6pz6ket aszerint oszt|lyozzuk, hogy milyen sz6fajiszavakat k6pezunk velLlk. Besz6lhetunk hdt f5n6v-,mell6kn6v-6s igek6pz6kr5l. Mivela fdn6v6sa mell6kn6v koztsokesetben neh6z v6laszt6vonalat hrjzni(a mell6knevek nagyon f6nevegyakran sulnek), egyetlen t6bl6zatba foglaljuk ossze a leggyakoribb f6n6v-6s mell6kn6vk6 oz6ket.

163

A leggyakoribb n6vsz6k6pz6k

! !

=bil li f

1 kh`

ancJa

f61hi

i6hlv
!

ht

11`

-ante -ente -iente

1 : i :

1 =4

18e

laF10

IV

164


10

= laZO lfre 1
lrep 1 J , 1 I , 1 1 I 1 .

i 1 +16k t

lerl = `

h 110= 1

m`i!` = lh 16

1 , reliCF , er elySI , 0 1
6 1 1 1

ht

1 l 0 feitatti4 ,,vento ,9r : I lgazga carrl ,

1 11Fre 1 I
ka,, 0111
1 1 .

165


1 el

h "=:1 , illl

11 1 : 1 14 1 : Sp :I
1

1 1 1 III 1 lt: 11 1 i ,1 =1 I ! 01 liva 1

1 IFesr I
e resba =: 1 :

1 1 ' 1 .
:I

1 re

` " ,rza ifel 0

10SI =lrO

llle 1

lgraCiDS91 : 1 es
llrbg 1 agOI! 1 tesl 1 mel

166

ell IFal

1 lelid(

M6dosit6 k6pz6k
jelent6s6tmegvdltozfoglalt k6pz6k az alapsz6 A fenti t6.bl6zatba tatjdk,0j szotalkotnakbel6le.Vannakazonbanolyank6pz6kis,amejelent6s6tcsak m6dositjdk:kicsinyitik,nagyitjitk, vagy lyek az alapsz6 megvetS 6s nagyft6k6pz6kgyakran 6rtelmetadnakneki.A kicsinyit6 ttikrozik: nem a dolgokm6ret6reutalnak,hanemabesz6l66rzelmeit pedig nemkicsinyitjuk ami kedves;a nagyitds azt, amit szeretrink, is csaknagys6got, hanem 6ppen nem rokonszenves ,,behem6tsdgot" jelolhet. Ez6rta nagyit66s a megvet6k6pz6k kozul sok azonos. (6sj6val ritkabbana nagyit6)k6pz6kf6n6ven6s melA kicsinyit6 l6kn6venkivul a besz6ltnyelvbenmiis sz6fajokhozis j6rulhatnak, amikor nem nagys6got, hanem kiz|r6laga besz6l66rzelmeitfejezik ki callanditocsondesen; ahora mismicerquita k6zel; lejitosmessze; to rogton; hastalueguitoviszontl6t6sra; despacitolassacskdn stb. Kicsinyit6 k6pz6k (Lossufijos diminutivos) -ito, -ita amiguito bardtocska, perrito kiskutya, casitahlzacska,cucharitakiskan6l -iflo, -illa platillo kist6ny6r, chiquillo kisgyerek -uefo, -uela mozueloleg6nyke, fi6cska muchachuelo -in llavin kis kulcs,pequenin kicsike -ico PericoPeti,agujericolyukacska Csak az -ito 6s az -illo k6pz6k gyakoriak,-in 6s -ico pedig csak egyesnyelvj6r6sokban haszndlatosak. Az egy sz6tag66s az -e, -n, -r j v6gz6d6s0 szav akhoz dru16kicsinyft5 k6pz6k kib6vriInek, -ci to, -ciIIo, -zuelo vagy -ecito, -ecillo, -ezuelo alakban hasznSlatosak: mujercita asszonyka,pececito halacska,hombrecito emberke, grandecito najovencito fiatalka. gyocska, florecita vir6gocska,

167

Nagyit6 k6pz6k (Lossufijosaumentativos) -6n, -ona -azo, -aza homsolter6n aggleg6ny,solteronav6nkisasszony, br6n j6l megtermettember

animalazo nagy darab 6llat, ojazo nagy szem,barbaza hossz(t szakSll Az -ona v6gz6d6s ritka, helyette- kiv6ve,ha 6l6l6nyekr6lvan sz6a h(mnemCi alakothasznSljuk. la silla: el sill6n la sala: el sal6n la puerta : el port6n Megvet6st kifejezf k6pz6k (Lossufijosdespectivos) A legtobbszor nagyitdst is jelentenek. -acho, -acha ricacho d,isgazdag, hombracho nagy darab ember -astro, -astra poetastro f6zfapo6ta, hermanastramostohan6v6r, -ote, -ota camastro oriccs librote nagy,6rt6ktelenkonyv,palabrota durva sz6, papelotef6rcm6

(Sufijos lgek6pz6k verbales)

,\z igek6pz6k kev6sb6 vdltozatosak, mint a n6vsz6k6pz6k.A spanyol nyelv, egy vdgz6d6skiv6tel6vel,csak els6 ragoz6s0ig6ket k6pesalkotni.A leggyakoribb igek6pz6k: -ar archivar elraktilroz, alegraroromet szerez,adelantar megel6z -ear bailotearugrabugrdl, agujerear kilyuggat, vocearkia-ificar -izar -ecer b5l intensificar fokoz, electrificar villamosft, ratificar meger6sit colonizargyarmatosit,mecanizarg6pesit,galvanizar galvanizSl humedecer megnedvesit,ennegrecerbefeketit, favorecer segit

168

Tiirgymutatd
birtokosn6vmds91 6b6cd7-1 1 alakjai92 fels6fok79 birtokosn6vmdshangsrjlyos abszolrjt n6vmds hangsrilytalan alakiai 92 birtokos abszollt id6k 23 birtokosvonatkoz6n6vm5s97 acabarde + tnfinitivo114 kifejez6sz6k 10B bizonyossdgot acaso+ indicativo37 kifejez6sz6k 10B bizonytalansdgot acaso+ subjuntivo37, 40 bueno I buen 78 a fin de que + subjuntivo39 20-1 10 alaktan c ejt6se 9 alany116 .l cada * egyesszdmB5 dltaldnos alany 16 131, 157 celhatdroz6 hat5rozatlan alany1.1 6 131, 157 c6lhatdroz6i mell6kmondat hat6rozott alany116 rovidit6se inmell6kmondat c6lhatdroz6i alanyimell6kmondatl4T alanyimell6kmondatrovidit6seinfinitiv6- finitiv6vallST val 147 ch ejt6se9 cientolcien 83 alapfoki mell6kn6v 79 al6rendel6osszetett mondatok 147-161 condicional4547 imperfectovagy simple46 alcanzar a + infinitivo114 condicional perfectovagycompuesto47 condicional alguno I alg1n 78 130 cualquiera iillapothatdroz6 I cualquier78 39, 4O Sllitmdny 111 cuando+ subjuntivo mell6kmondat 147 cuanto+ subjuntivo 39 dllitm6nyi andar I gerundio 114 d ejt6se9 antes(de)que * subjuntivo39 aun I gerundiomegenged6 szerkezet 160 deber de + rnfinitivo115 ay + de 11O dejar + participio 114 diftongusokB b ejt6se9 id6k24 eyk6t6sz6 helyett109 befejezett az iget6ben51 befejezetts6g kifejez6se sajdtosigei szer- e / i hangvdltakoz6s az iget6ben50 kezetekkel114 e / ie hangvilltakozis echara * infinitivo 113 birtokosjelz6 122

169

egyeztet6sitllitmSnyi mell6kmondatokban 147 jelz6s szerkezetben123 egyeztet6s egyeztet6st6rgyi mell6kmondatban kiemel6io eset6ben 76,149 egyszerl mondatok 138-143 ellent6tes mondatok145 el6k6pz6k 162 eloljdr6sz6k 104 e l v 6 l a s z tB 6s ,9, 10, 11,17 eredethat6roz6 135 eredm6nyhatdroz6 132 6rtelmez6122 estar* gerundio 114 estarjelent6s 1e 12 estar+ participio 114 eszk6zhatAroz6 132 f6lhangz6k B felkidlt6lel 1B felkidlt6 mondat 16, 138 fels6fokimel16kn6v 79 felsz6litls 37, 47 felsz6lit6m6d 47 felsz6lit6 m6d rendhagy6 k6pz6se 48, 50-52 felsz6lit6 mondat16, 141 felt6teles mell6kmondat 42, 1SB felt6telesmell6kmondatrovidft6se lnfinltivdval,illetvegerundi6val158 felt6telesm6d 45-47 felt6teles m6d jelen ideje 46 felt6teles m6d milr ideje 47 toKozas/9 fokoz6 6rtelm( kot6sz6k 145 folyamatoscselekv6skifejez6se sajiitosigei szerkezettel 1 14 f6n6v 69-72 f6n6v neme jelent6seszerintZ0 f6n6v neme v6gz6d6se szerint69 f6n6v tobbes szAma 71 f6n6vi igen6v 22, 67, 113-115, 126, 1 4 7 , 1 5 3 , 15 5 - 15 8 , 16 1

frasesverbalesll3 ftg6 besz6d 148 fLigg6 k6rd6s148 6 ejt6se10 gerundio22, 114, 1 29, 1 53-1 58, 160 grande I gran 78 gu ejt6se10 gri ejt6se 10 h ejt6se B, 10 haber egyszer1 alakjai26 haberde + infinitivo1'15 haber que + infinitivo 115 hacerI infinitivo67 nanSreJres r5 hangsily 12 hangsilyjelol6setAsban 12-14 hangsri ly k6rd6szavakon 14, 99 hangsrilytalan szem6lyes n6vmds48, 86 hasonlft6hatiroz6 135 hasonlft6 mell6kmondat 159 hastaque * subjuntivo39 hatdrozatlan n1velS74 hatiirozatlan n6vmiisok101 hatirozatlan szimnevek85 tobbes sz6m hatdrozatlan sz6mnevek mogott 85 hat1roz6igen1v22, 114, 129, 153-1 58, i60 hatdroz6imell6kmondatok153 hat6roz6k 124-13s hatAroz6sz6k 98, 102 hat6roz6sz6k k6pz6semell6knevekb6l 102 hatiirozottn6vel6 72 hat;irozottn6vel6 haszndlata 73 hatiirozottn6vel6oniill6an 73 hat6rozott n6vel5 osszeolvad5sa az erorlaroKKat /z helyesir5s 17, 49, 83 helyesiriisi m6dosulSsok az iget6ben49 helyhat6roz6 124 helyhatdroz6i mel16kmondat 153

170

B hosszd mdssalhangz6k

126 id6hat6roz6 al + infinitivo126 hacer+ szdmn6v+ id6t jelent6 f5n6v 127 id6hat6roz6i dlland6 szerkezetek12 B 153 mell6kmondat id6hat5roz6i i ejt6se10 150 rovidit6se jelz6i mell6kmondat id6hatAroz6i mel16kmondat magyarlv6jelz6i mell6kmondat150 154,155 gerundi6val jelz6i mell6kmondat150 megszorit6 id6hatAroz6i mell6kmondatrovidit6se jelz6i mell6kmondatrovidit6seinfinitiv6,nflnrilvovat t )) val, illetvegerundi6val153 ige 2O-70 jelz6k 119-123 ige ragozottalakjai23 igefajtSk 66 mondatok 144 kapcsolatos 111 igeiiillitmdny k6rd6 mondat16, 17, 139 11 1 dllitmdny igei-n6vsz6i k6rd6jel 1B igeid6k 2a 14, 99 hangsilya k6rd6 n6vm6sok 23 igeid6ktobb6rt6k(s6ge a magyarban 14,99 k6rd6szavak ig6kvonzata105-108 77 k6talakfmell6knevek igek6pz6k168 kett6s magdnhangz6B igenevek 21 saiiltosigei kifejez6se kezd6d6 cselekv6s i g e n l 61 s43 szerkezettel1 13 49-66 rendhagy6sdgai igeragozds k6pz6k167 kicsinyit6 iget6 kib6vul6se 53 kijelent6 m5d 27-35 imperativo47 jov6 35 befejezett indicativo27-35 mIlt29 elbesz6l6 futuro imperfecto 34 r6gmdlt30 elbesz6l6 futuro perfecto 35 folyamatosm(lt 31 presente 27 r6gmrilt33 {olyamatos pret4ritoanterior30 jelen id6 27 preteritormperfecto 31 j6v6 id6 3a pret6ritoindefinido29 kozelm(lt2B pret4rito perfecto 28 kijelent6 m6d kot6m6d helyettfelt6teles p ret6 rito pl uscu amperfecto 3 3 158 mell6kmondatban indicativo subjuntivo helyett felt6teles 'l mondat16, 138 kijelent6 mell6kmondatban58 kot6m6ddal37, 149 kivilnsdg kifejez6se 1 indulatsz6 k1 0 ig6k 67 infinitivo 2 2 , 6 7, 1 1 3 - 11 5 , 1 2 6 , 1 4 7 , kolcsonos kotelezetts6gkifejez6sesaj6tos igei szer153,155-158,161 kezeftel 115 ira+infinitivoll3 kot6m6d 36-45 ir I gerundio 114 befejezett i6v6 25 1B irdsjelek haszn5lata

12, 94 irott hangs6ly irott hangsrily jelent6smegkulonboztet6 szerepe14 -kimo 79 kifejez6sesajiitos ism6tl6d6 cselekv6sek 115 igeiszerkezettel

171

 tolyamatOs mlt 41 me`kn6v 7 81 tolyamatOs r e3yalakme6knevek 77 gm 43 k6talaktt me 6 knevek 77 ielen id5 37 me`knlv fokOzttsa 16v6id6 25 9 k6zelrn lt 40 melllkn6v httmnemtt alakja mint m6d kbt61m6d haszn lata 36 hataroz6 1 03 130 kb m6dc`lhatarOz6i me 6kmondat me ktt v meg 6vid 16se 78 ban 15/ me6kn`v neme 77 k6m6d fek`teles mel16kmOndatban mel16kn6v t6bbes szttma/8 158 me knevek osszehasonll sa 81 k6t6m6d id6hatarozbi mel16kmOndat me6knevek vonzata 1 05-108 ban 39154155 mell`kn6viigen6v 21 68114156157 kbt6m6d ielZ6i melllkmOndatban 1 52 161 k6t6nn6d me3enged6 me 6kn10ndat mel rende16 6sszetett mondatok ban 160 144-146 kbt6m6d trgyi meH6kmOndatban mennyis681eiz6 1 22 -mente 1 02 149150 127129 k6t6m6d id6inek attekint6se 44 m`rt6khataroz6 1 33 k6t5szbk llo min6se31elZ6 1 1 9 kbvetkezllnonyes mel16kmOndat 1 59 min6s land6 szerkezetekben 1 20 3 1 e l Z 6 kbvetkeztet6 mondatok 1 46 m6dhataroz6 1 29 k6z6pfOklne 6kn6v 79 mbdhataroz6 fokozttsa 1 03 m6dhattrOz6 klpz6se rne ` knevekb61l o2 1e les mint t alakok 87 m6dhataroz61 Hand6 szerkezetek 1 30 eSet S e 1 0 m6dhattrozbi mel16kmondat 1 55 egar a tt inlln ,vo l14 m6dhat Oz6i me116kmondat r6vidit6se ettr tt parJc,,o l14 F,Fln , vbval illetve par gertrnJibval ,O ctra'97 152 ticrpibva1 1 1 52 69 1o mint az igei n vsz6i 1 ! m n n6VSZ6i m6dOs6k6pz6k 16 resze 87 m6dos 6 6 k l 1 0 mondatr6szek ll l maganhan876k 8 l ondattan lll_161 magyar6 mondatok 146 mutatt nlvm sok 93 malo/mar 78 mutat6 n6vmas mes et6`rtelemben 1 21 manJar n'nr` v 06 mveitet6 erkezet 67 massalhan3Z6k 8 me3enged5 meH kmondat 160 S e 1 0 at gert o megen3ed6 szerkezet nag 6 klpz6k 168 160 n6ve16k/2-76 me3enged6 me lkmOndat r6vid 6se hatarozatian n6ve15 74 v6va1 160 illeNe Fprlni gertrndibval 161 me et5 k pz5k 168 172 hatttrozOtt n6ve16/2

n6ve15 jelz5 kieme16s`re/5

semleges n`ve16 76

n6vmiisok86 102 birtokos n6vmdsok 91 hatdrozatlan n6vmdsok 101 k6rd6 n6vmiisok 99 mutat6n6vm6sok 93 szem6lyes n6vmSsok 48, 86 visszahat6 48, 90 n6vm6sok vonatkoz6n6vm6sok 95 n6vsz6k6pz6k 163-167 ningunoI ningtn 78 no que helyett f6lelmet kifejez6 f5mondat utdn 148 o / ue hangv6ltakozls az iget6ben50 6haft6mondat16, 110 ojalA + subjuntivo37, 42, 44, 14O okhat6roz6 13.1 okhatdroz6imelldkmondat156 okhatdroz6i mell6kmondat rovidit6se lnfinitiv6val, participioval,illetvegerundi6val157 dramegjelol6s 127 onoz6s89 mondatok 144-161 osszetett para que + subjuntivo39 participio 21, 68, 114, 156, 157, 161 pasar a + infinitivo 113 perifrasis verbales 113 ponerse a + infinitivo 113 por I halAroz6vagy mell6kn6v * gue megenged6 160 szerkezet predicado111 primero I primer 78 q ejt6se11 quedar + participio 114 quizdsi indicativo 37 quizAs1- subjuntivo37, 40 r ejt6se 11 relativ id6k 23

rendhagy6ig6k bet(rendesfelsoroldsa 55-66 r6szeshat;iroz6 135 . r6szeshatdroz6i mell6kmondat 156 rr ejt6se 11 s ejt6se1 1 sajdtos igei szerkezetek 1 13 santo I san78 se /e, /es helyettBB .seszenved6alak k6pz6s6re 68 + gerundio114 seguir n6vel676 semleges jelent6se111 -ser ser + participict 68, 114 si ftigg6 k6rd6sben152 si 'f subjuntivo 42, 44,160 si bien * participio megenged6 szerkezet 161 sin que * subjuntivo39 sorszdmnevek 85 82 t6szdmnevek su/ suyojelent6sei 91 subjuntivo36-45 futuro imperfecto25 futuro perfecto 25 presente 37 pretiritoimperfecto 41 pret1ritoperfecto4O pretdritopluscuampertecto 43 hasznSlata subjuntivo 36 subjuntivo c|lhatiroz6i mell6kmondatban157 subjuntivo felt6teles mell6kmondatban 158 mell6kmonsubjuntivo id6hatArozSi datban39, 154,155 jelz6imell6kmondatokban 152 subjuntivo subjuntivo megenged5 mell6kmondatban 160 subjuntivo tdrgyi mell6kmondatban 149,150 sz1mhat1roz6133 173

szdmnevek 82-85 hatdrozatlan sz6mnevek 85 sorsz6mnevek 85 t6szdmnevek 82 szem6lyes n6vm6sok 86-90 n6vm6sok hangsrilyos szem6lyes tdrgy6s r6szeshatdroz6s esete89 n6vm6sok haszn6lata szem6lyes 86 n6vmdsig6hezviszonyitott szem6lyes helye 48, BB szem6lyesn6vmdsokragozAsa86 szenved5 szerkezet 68
lbl. SZOaIKOtaS ltrd

t6rgyi mell6kmondatrovidft6se infinitiv6s szerkezettel 149 t6rshatiroz6 132 tener + participio 114 tener gue + infinitivo 115 terceroI tercer7B terminarde * infinitivo 114 tiltes38, 48, 141 tilt6sz6k108 tciszdmnevek 82 t6szdmnevekhelyesiriisa83 traer * participio 114 u o ki5t6sz6 helyett 109 v elt6se9 v6laszt6 mondatok146 val6szinds6g kifejez6se saj6tosigei szerkezettel115 venira + infinitivo 114 venir * gerundio 114 visszahat6 ig6k 66 visszahat6 n6vmiisok48, 90 volvera + infinitivo 115 vonatkoz66rtelm( hatiiroz6sz6k 98 vonatkoz6n6vmdsok1B, 95, 150 vonatkoz6 n6vmdsok * subjuntivo 39,152 'l x ejt6se 1 y ejt6se11 ykot6sz6a sz6mnevekben 83 z eit6se12

sz6fajok 20 sz6k6oz,6s 162-168 .l sz6rend 36 sz6tagolSs 8,9, 10, 11, 17 tagad6-6s tilt6sz6k10B tagad6mondat 141, 145 tal vez + indicativo37 tal vez + subjuntivo37, 40 tambi1n helye a mondatban108 tampoco helve a mondatban108 tdrgy 117 dllatnevek tdrgyesete 11B foldrajzi nevektSrgyesete 118 tdrgy egyez6se a sajdtosigei szerkezetek participi6jAval 115 tSrgymegkulonboztet6se az alanyt6l119 t6rgyas ig6kjelent6sviiltozdsa a eloljiir6val vagyan6lkril118 tdrgyesetben elmaradaz a el6ljlr6 119 tdrgyi mell6kmondat148

174

Tartalom
Bevezet6s Hangtan A s p a n yA ob l 6 c. 6 ................... A magdnhang6k. Af6lhangz6k6s a kett6s magdnhangz6k . A mdssalhan1g.6k . A hangs6ly Az frot[ hangsdly jelent6smegktilonboztet6 Az irott hangs(rly szerepe . . . . A hanglejt6s A hangmagasdg a szakasz elej6n A hangmagassdg a szakaszv6g6n A hangmagassdg belsej6ben .... a szakasz Helyesirdsi megjegyz6sek. . . . Az elviilasztiis Az irdsjelek haszndlata Alaktan A sz6faiok Az ige Az igenevek A mell6kn6vi igen6v A f6n6vi igen6v A hatiroz6i igen6v A ragozott igealakok Az haberseg6dige egyszertalakjai
E '7

7 B B B 12 12 14 15 15 15
1-7 t /

17 17 1B 20 20
20 21 21 22 22 23 26 175

A kiielent6 m6d id6i A i e l e ni d 6 . . A kozelmflt ,\z elbesz6l6 mdlt . Az elbeszllS r6gmdlt A folyamatos mrjlt A folyamatos r6gmtilt Afovdid1... A befelezettj6v6 . A kot5m6d hasznSlata A kot6m6did6i . . A kot6m6djelen ideje A kot6m6d kozelmrlltja A kot6m6dfolyamatos mfltja A kot6m6d r6gmriltja A kot6m6djelen 6s hdrom m0lt idej6nekosszevet6se A felt6teles m6d id6i A felt6teles m6d jelen ideje . A felt6teles m6d m6lt ideje A felsz6lft6 m6d

Az igeragozds rendhagy6sdgai A leggyakoribb rendhagy6sdgok A leggyakoribb rendhagy6 ig6k

Az ige fajtli A visszahat6 ig6k A mfiveltetSszerkezet A szenved6 szerkezet
A f6nv

27 27 28 29 30 31 33 34 35 36 37 37 40 41 43 44 45 46 47 47 49 50 55 66 66 67 6B 69
6Y

A f6n6v neme A f6n6v tobbes szAma A n6vel6k A hatdrozottn6vel6 A hatdrozott n6vel6haszndlata A hatdrozatlan n6vel6 A semleges n6vel6

71 72 72 73 74 76

176

A mell6knev 77 K6talak[mell6knevek 77 Egyalaki mell6knevek 77 A mell6kn6v tobbesszAma 78 Amell6kn6vmegrovidrll6se... 78 A mell6kn6vfokozAsa 79 A mell6knevek osszehasonlitisa B'l Asz6mneve k. . .. 82 At6szimnevek.. 82 Megjegyz6sek a t6szdmnevek haszndlatdhoz 83 A sorszdmnevek 84 Ahatdrozatlanszdmnevek... 85 A n6vmdsok 86 A szem6lyes n6vmiisok 86 A visszahat6 n6vmdsok 90 A birtokosn6vmdsok 91 A mutat6 n6vmdsok 93 A vonatkoz6n6vmiisok 95 Elolidr6sz6 n6lkul haszndlatos vonatkoz6n6vmdsok. . 95 Eloljdr6sz6val hasznSlatos vonatkoz6n6vmdsok 96 Altaldnos el6zm6ny6vonatkoz6n6vmdsok 97 A birtokosvonatkoz6n6vm6s 97 Vonatkoz66rtelm6hatAroz6sz6k... 98 A k6rd6 n6vmdsok 99 Ahatdrozatlann6vmdsok.... 101 Ahatiiroz6sz6k.. 1O2 Az eloliSr6sz6k 104 Egytagd eloljdr6sz6k 104 Tobbtagri 104 eloljdr6sz6k A magyart6l elt6r6vonzat(r fontosabb spanyolig6k 6s mell6knevek 105 A m6dosit6sz6k 108 . A kot6sz6k 109 Azindulatsz6 110 . .k .

177

Mondattan ...... 111 A mondatr szek .. . . 111 Az 1 many ....,. 111 Az alany .. ....... 116 Atrgy 117 A targy rneBk 16nb6z se az alanyt61. . ,119 A ielz6k ..... ,119 A min6s ,119 , gieiZ6 A rTnennyis6gielz6 . 122 A birtokos ielZ6 ..... 122 Az rteimez6 .. .. 122 E g y e z t e ts a l e6 s SZeFkeZetben. . . 123 A hataroz6k . ........ 124 A helyhattrOz6 124 Az id6hataroz6 . .... 126 A m6dhataroz6 . 129 Az apothataroz6 ..... 130 Az okhatroz6..... 131 Ac lhattrOz6 . . ` 131 Az eszk6zhataroz6..... 132 A thrshataroz6 ..... 132 Az eredm6nyhataroz6 ..... 132 A szamhataroz6 . 133 A m r t k h a t t r O z 6 . 133 Az eredethataroz6 ..... 135 A r szeshat roz6 ...... 135 A hasonl 6 hat roz6 .... . .... 135 A spanyol sz6rend ...... 136 Az e 5Zertt morldatok . . .... 138

A k elent6 mondat. 138 A f ei lt k6 i mondat. . . ._ 1 3 8 A k rd6 mOndat . .. 139

Az 6hait6 mOndat._.. .. . 140 A f e i s z 6 1 r t 6 m o n d a t . ` 141 A tagadb mOndat. 141

178

Az osszetett mondatok A mell6rendel6 osszetett mondatok Akapcsolatosmondatok... Az ellent6tes mondatok A vSlaszt6 mondatok Akovetkeztet6mondatok... A magyarAz6 mondatok Az alSrendel6 osszetett mondatok Az 6llitm6nyi mell6kmondat. . Az alanyimell6kmondat A t ; i r g ym i ell6kmondat... A i e l z 6m i ell6kmondat... A hatdroz6i mell6kmondatok . A helyhatdroz6i mell6kmondat ,\z id6hatiuoz6i mell6kmondat A m6dhatdroz6i mell6kmondat A r6szeshatdroz6i mell6kmondat Az okhatiiroz6i mell6kmondat . A c6lhatdroz6i mell6kmondat .. Afelt6telesmell6kmondat... Ahasonlit6mell6kmondat... mell6kmondat A kovetkezm6nyes A megenged6 mell6kmondat . Asz6alkotis.... Aszok6pz6s El6k6oz6k N6vsz6k6pz6k... A leggyakoribb n6vsz6k6pz6k M6dosit6k6pz6k Kicsinyit6 k6pz6k Nagyit6k6pz6k Megvet6st kif ejez6 k6pz6k lgek6pz6k T6rgymutat6

144 144 144 145 146 146 146 117 147 147 148 150 153 153 153 155 156 156 157 158 159 159 160 162 162 162 163 164 167 167 168 168 169 179

t,
6

l
!

t
'

Nemzeti Tankdnyvkiad6 Zrt. A kiad6s6rtfelel: J6kai lstvin vez6rigazgat6 R a k t 6 rs i ziim:10163 Felel6s szerkeszt6: CamposJim6nez Enrique Ungor Barbara ; Utdnnyom6srael6k6szftette: Mfiszaki igazgat6:Babicsn6VasvariEtelka M0szaki szerkeszt6: Marcsek lldik6 Crafikai szerkeszt6: Megyerin6 Kov6csKatalin Terjedelem: 11,25(N5) tu 1 1. kiad6s,2006 Nyomdai el6k6szft6s: F6nyszed6 Kdzpont Kft.

*
Kdsztjlt a Cyomai Kner NyomdaZft.-ben, a nyomda alapft5siinak 124. esztendej6ben Felel6svezet6: Papp Lajos vez6rigazgal6 Tel.:66/887-400 http://www. gyomaikner. hu E-mai | : knernyomda@gyomaikner.hu