Emlékké és utmutaté 125 éves kézmiivelédési jubileum Nagybecskereken és kémmyekén soha ‘sem volt knnyd magyarnak lenni. Eide: ink nemzeti fennmaradasat, erdsodését az elmalt szazadokban a Habsburg-poli- a melita foldrajziadottsdgok is nehe- zitették,hisz Torontal varmeoye, 2 vala- mmikori hatarérvidék, amelynek dali része a ,grénic”, nemzetiségi terdlet is vol Ezért ennek a Bege-parti varosnak @ 10- hamos gazdasdgi és kulurdlis fel6dese csupén a kiegyezés utén kezdédhetelt meg @ helyi nemesség és értelmiség (el- sBsorban tanérok-tantok, agyvédek, or- \vosok, magas rangi hivatalnokok, papok lekészek és rabbi) sszefogasanak Ko- szénhetden 1875, Mivelédéstérténetiink jeles datuma Ekkor alakuit meg a Nagybecskereki Pol- gai Magyar Olvas6kor, hogy ,2 magyar koamiivelédés és, szeliem terjedésének Utat egyengesse” - ira Somfai Janos 1910-ben, Az Olvasokar célja az GnmGve- les, a magyar nyelv fonntartasa és ter- Jesztése @ nagybecskereki polgarok Ké- ott, magyar Tapok hordatésa, magyar kolesénkinyvtar létesitése volt. A tores- kényy adatai alapian tudjuk, hogy az Ol- vvasokr a ezdelben szerény érdekiddést valtott ki. 1883-ban még csak 49 tagia vol, Konyvtdra 225 kétetbdl at. Buzg6 el- sndkének, Szalay Jézsef ev. rel. lelkész- nek készOnve 1864-ben mar 103 tagot {artottak szdmon. A létszdmndvekedes el- lenére a szervezdk elégedetlenek voltak. A megolsst abban latk, hogy teve- Kenységét szélesebb alapokra helyezik, igy lett az OWvasckér a Torontal Varm agyei Magyar Nyelvterjesztd és Kézmive- lodési Egyesilet bélcséje. 1086. lésre, amely igen impozéns volt, sa var- megye nagyterme egészen megtelt az iigyért lelkesed6 Kozonséggel'— jegyezie le Somfal ‘Védndkik az Eoskén €16 Thurn-Taxis Egon herceg volt. Annak ellenére, hogy ‘az Egyesilet tevékenységet adéssaggal tit ki maga ele és 178 rendes tagja volt A bizlos siker érdekében 1500 pél- dany alapszabélyt, 1000 példény felhi- vi vast, 1000 do, gytitéivet, 200 db, szav zécédulat, 50 db. falragaszt, 50 db. szin- lapot és 500 db. programot nyomtattak a helyi Pleitz-éle nyomdaban amit a varos- bban meg a megyében. kildlek szét 124 forint 6s 43 krajcdrtartozést a tagdijnatra- lékodl tervezték kiegyeniiteni. Szémit Dr Del ames Lajos, foispan suk nem vait be, hisz a tagdihatralékuk 1892-ben mar 4000 forintot tet ki Akezdetinehézségek ellenére a nagy- becskereki kezdeményezés megéntesre lelt orszégszerte, amit ekesen bizonyit a ettek”: Kohner Nagybecskereki Takarék- és Eldlegegylet 5 a Nagyszentmiklési Takarekpénatar, 20 {tal Arad véros, Abatitorma varmegye, Brajjer Lajos, Botka Béla, Bonndz Sandor ‘esangdi plispok, Haldiboszdrmény vé- 50 forinttal Partos Henrik, 25 yula és fital a ros, Obessenyé kézség, Baja $2. kit. va- 105, Bénaitjfalu Kbzség, Csekonics Endre grét, Csorvas kézség, or. Demko Pal, a fagybecskereki tanito egylet, Engel San- or (Belgréd), a nagykikindal gimndzium tanari kara, Hertelen 2000/3-4 BACSORSZAG — melleklet MARCSOK Vilma Jozsef {bispan, Hertelendytalva kéz- ség, Jaszenovics Istvan (Antalfalva), Jaszérokszéllés, varos, Kovach Agoston, Kassa sz ki. varos, dr. Mangold Samu, Médositakarekpenctér, Miskolc sz kit. va- fos, Makd et. varos, nagyszentmiklosi ta- ril6i fdk-egyiet, Torontal varmegyei Taka ‘6k- és Hitelbank, Okanizsai mezBvaros, Oroshaza mezévaros, Pencsovai tanitd fidk-egylet, Rackeve mez6véros, Schwark Minaly, Simeonsich MiklOs (Nagyszentmiklés) Szombathely varos, Dr. Sziklay Karoly (Kisszombor), Szeged skit, varos, Temesvar sz.kr, varos, Va- dasz Zsigmond, Varady Minaly, Vécsey Istvan, Vaszary’ Kolos pannonhalmi (8 apal, gid! Zichy “Ferraris, Szerbnagyszentmikiés kozség. Partolé tagok: Gyoma mezévaros, Halas mezé- varos, Hadhdz, Losonc, Miltelach Flop (Nagykikinda) ‘Az els6 tisztikar tagjal: elndk: Kovach Agoston, alelndk&k: grof Kardtsonyi Jené €5 8rd Gerlicey Ferenc, igazgaté Steinbach Antal, vezertitkar: Red Ferenc, masoditkér. if, Vecsey Istvan, pénzt ok: Kollaich Mindy, ellen: Kovach Pé- ter, Ugyése: dr. Kiss Janos, Kinytéros: Je- szenszky Nandor, gazda: Szalay Jozsef, szamvizsgél6k: Kersch Ferenc, Brajer Lejos és Baaden Karoly ‘Az Egyesillet vezetésége az indulds évében mar ket terleten jeleskedett 4282 forininyi vegyont gyditétt Gssze és tebb szakoszlly is alakitot. Anépnevelé- si szakoszlaly elnbke Schaeffer Antal apatplebanos, aleindke: Plechel Szilard, tikér: Bényai Jakab. Az irodalmi szakosz- taly elndke Varady Mihaly ki. tan, tor- venyszéki elnok, alelndke: Szaiay Jézset ev. re. lelkész, titkér: Grets JOzsef plans ta, f6gimnaziumi tandr. A tarsaskbri sza osztaly elnoke Franz J. L. bankigazgalo, alelnoke Rézsa lgndc kereskedd, tkara Brajer Lajos szerkesz6. 1890, Ekkor az Egyesilt Torontaivarmegyei Magyar Kozmivelédési Egyletre valioz- tatja nevét, s a fokozottabb hatékonység Ccéjabol_médosija.alapszabalyat. Sze- rmelycserékre is sor keri, Az Uj védndk grof Csekonics Endre. Elndk: Kovach Agoston, alelnokok: gr6f Karatsonyi Jend 3 Papp Simon, igazgatd: Steinbach An- tal, aligazgal6: Rappensberger Vilmosgimnaziumi igazgato, ttkar: Rédl Ferenc fanito, mésodtikér. Beal Istvan tanito, pénztéros: Jeszenszki Nandor, gazda Szaly Jozsef. Az igazgatotandcs tagjai kozé keriltek: dr. Szenthiaray Jend pleba- nos, szerkeszt6, helytrtenése, a2 Akadé- mmia'tagja, Shcaeffer Antal apatplébanos, dd Engel Vimos, dr. Ebner Alajos, dr Klein Mor fSrabbi stb. (Milyen tanulségos névsor!) ‘Az Uj alapokra helyezett Egylet sem tudta mozgésitani a tagsagol, de ez nem vette el a vezetiség munkakedvet, 1891- ben Széchenyi emiekezetére nagyszeba- sii Unnepséget szerveztek, Sor kerilt a Révay-Unnepélyte is, ebbal erect a Re vaialap. Rendettetése: évenkent egy ak julalmazasa, ,aki idegen ajkt lstére a magyar nyelven legnagyobb elémenetelt lett." Steinbach A. egyletigazgat6 ajanla- ‘ara. ,.mazgalmat inditotiak Revay Mik szildhelyén Nagyszentmikloson folll- tandé emlekmd igyében’ 1892-ben még egy alapitvannyal gya- rapodtak: Gr6t Kardtsonyi Guido-éle 400 koronas alapitvany kamataibél, szorgal- mas és jeles el6meneteld iskolas gyere- keketjutalmaztak. Dr. Braj L. inditvanyéra elhatétoz tak, hogy mozgalmat inditanak egy delvi- eki szini szovelség lelesitésére a ma- gyar szinészet hatérozottabb partolésa Ccejabsl. (A mozgalmat siker koronazta, Megalakult a szini sz6vetség, amelyet a dlvideki szini kerdlet akolot,) 1893-ban zajottle a Révay-dnnepség, amelyet egyletink a Délmagyarorszégi Tanitoegylettel kézésen szervezelt Nagyszentmikléson. Félallitottak a Révay-emiékoszlopot. A folavatésa or- sz4g0s jellegi volt 489S-ben a jubiléris kézgydlésen Kovach Antal elndk ismételten Sajnalko- ott a .nagykézénség veszélyes aranyt ‘apatiaia” mia. Egyben leszOgezte, hogy azeltel iz esztendd alat érékes munkat vvégeztek. 5891 forininyi vagyonra tettek szer, 912 kotelbél allo kOnyvtaratletesi- tettek és 8000 konyv-kblosonzés vol. ‘Anillenniumi eszendét gy Gnnepel- ték meg, hogy Banyai Jakab inditvanyara 4100-100 koronaval Millennium ajandk ci- ‘men négy olyan tanit6tjutalmaznak meg, akik a magyar tannyelvd iskolékban @ magyar nyely terjesztése KorUl kivalo eredményt értek el” Igy aliandésult a ta- nitbkjuteimazdsa 1896-61 ‘Az Eqylet képviselsi (Steinbach A. Enyleti igazgalé, Belicska Beni, dr Demkd Pal és Papp Géza orszagos kép- Viseldk) részt vettek az ezredéves kill ts alkalmaval Budapesten tariottorsza- {gos kazmdvel6dési kongresszuson, ahol az Eqyletet ,buzg6 miksdéséert elisme- 16 oklevéleltintettek i” 1898-ban 14 évig tard elndkOskOdes utan elhunyt Kovach Agoston, helyébe A becskereki varmegyehaza (gr6f Karaétsony Jend lép. Az alelnokitszt- ségbe Szab6 Ferenc nagybecskereki es- peresplébanos kerilt. 1899-ben meghalt az igazgat6, Steinbach Antal, helyébe 4900-ban Balézsy Jézsef f6gimndziumi igazgatetvalasztotak ‘Az Egylet mikdése a Kovetkezd 61 eszlendoben. szik kérben mozgott « Munkassdganak leghatésosabb reszét ‘az éverkenti Nagybecskereken rendezett ingyenes magyar nyelvi tanfolyamok ké- pezték, melyeken sokszazan_tanultak meg magyarul. Az Egyleinek az a mun- kassdga ezen 2 nemzetiségi videken ‘azonban olyan elentéségd, hogy eqyma- (aban is indokoltétette a kultiregyesilet szikseget” 490'-ben az igazgatétandosba @ ko- vetkez6k kerillek: dr. Delimanics Lajos, dr. Haidegger Lajos, Babics Jozsef, dr. Ebner Alajos, dt. Klein Mér, Rénay Jen6, Dr. Nagy Dezs6, Steintzer Géza, dr Varady Imre, Streitmann Antal. Masodik alelndk dr, Brajer Lajos szerkeszt6. 903-ban Delimanics Lajs f6ispén in- dlitvanyéra vette eldszér kezébe az Egylet a varmegyei kényvtar és muzeum Ugyél. ‘Az interndtus \stesitését a Kozgydlés az igazgatbtandcsra bizta, i 49805-ben dr. Vinczehidy Emé megyei {jegyz0 lett_az igazgalé. Az energia, amellyel az Egyiet Gj vezetdsége a var- meaye kulturls életébe belenyull, a KO- zonséget is felrézta KOzOnyéb6l. Ezzel megkezdédott a reneszansz korszaka. Ujidsziiletés ‘Az Egylet kulturdis célokra forditott kallségvetése rohamosan_ndvekedett 4907-ben mér 7000 korona, a tékésitet vyagyona pedig 20 000 korona. Ekkorra mar mindenkielfeleiette, hogy indulaskor bbezzeg lartozésuk volt BACSORSZAG — melléklet A ,legmélyebbre haté kulturdis szer- vet, az ingyenes olvaschelyiséget 1905- ben létesit. Konyvtara kézkonyvtara ala ult A varosban ez egy valédi hézagpotis inézmény volt. Az olvasdhelyiségben a konyvek mele képes folyiratok, hetilap- ok, szemiék, tudomanyos és szakiapok is voltak. Ot év alatt 16 363-an latogattak meg @ konyvtéral. 24934-szer kolosonoz- tek ki Konyvet, A helyi munkésképz5 és trsasegylet- él kiindulé 1889-ben alakull nagy- ecskereki szabad liceumot 1905-ben akeblébe olvasztotta’ 22 Egylet. A liceu- mot, amely az egylet legnépszeribb Kul- turdlis szerve lett, tovabbra is Knyasko Lajos fels6kereskedeimi iskolal igazgal6 verette, Az eldadésok szinhelye a felsO- kereskedelmi skola (ma N. Tesla elek- trotechnikum) diszterme, amely legibbb- szor nem volt képes befogadni a nagy- szami haligaléségot. A sikeren félbuzdul- va mozgaimat inditotak a varmegye mas varosaiban is. EldszOr Nagy Kikindan és Térdkbecsén majd Zsombolydn indultak szabad liceumnek, 1906-ban a varmegye tOrvényhatbsé- ga és a megye Kizségeinek nagy része is tamogaléi lesznek az Egyleinek. Anyagi ‘szempontdl ez 3500 korona juttatést je- lentett. ‘Az 1907-eslisztjits alkalmaval az el- 1dki posztra Botka Béla féispan pet. Ez 6 folyaman szervezték meg az Egyietré- szér6l megbizot tantok a varmegye veg- yesajkt videkein az els6 magyar nyelviis- més tanfolyamokat. Ezek voltak egyben az orszagban az elsé gyermek és felndtt ‘analfabéta tanfolyamok. A szervez0k ala- possagat bizonyitia, hogy vallalkozésuk re érdekében 1907-ben 500 koronds palyazatotirtak ki a felnét analfabeta ok- tataséra hasznaihat6 abéces konyy meg- Irasdra, CsBky Elek fOvarosi tanit6 palya- 2000/3-4 VIILs rmiive nyert. Az Egylet abécés kényve Bu- dapesten a Singer-Welfner kiadondl je- lent meg, Hogy az ismeretterjeszt6 eldadaésokat vonz6bba és népszeribbé tegyék a leg- modemebb vetitégépet vasérollak meg Ugyancsak 1907-ben inditottak be @ mi- zeumi lérgyak és anyagok gytitésél 2 tervbe vett varmegyei mizeum részére, de gyilléstinditottak a budapesti Petot- haz és erekiyemizeum érdekében. Ekkor kezdédtek 2 tarsadalomtudomanyi e6- adasokis. Raboktatis, munkasgimnazium, szléjd 1908-ban valésult meg a rabok oktaté- sa a nagybecskereki foghdzben, de ezt nem taliva elgségesnek orszégos moz- galmat inditoltak a rabok oktatasa érde- eben. Beinditotak a dijtalan munkésgimné- iumot. (Hat hénapig terté képzés heli két alkalommal, esti két éréval. Tantérgyak magyar irodalom, gazdaségi foldraz,fii- ka, elektrotechnika, mivelédéstorténet, nemzelgazdaségtan, gazdasigi vegytan, mivészettérténet, térténelem és egész- ségtan). ‘A munkésgimnaziumi oktatés itind rmindségéttanisita, hogy a varos legran- gosabb tanarai vettek benne részt. ,Ezen evezetes kulturintezményt Knyask6 La- jos f6kereskedelmi és polgariiskolaiigaz- gato vette at. Eldadék a nagybecskereki fégimnazium, az dllami elsokereskedelmi 5 polgériiskole érdemes tanari karabél keriltek ki” A keé2i(szl6j¢)munka terjesztése érde- kében az Egylet meghivta Gutenberg Péit, az orszagos szl6jémunka egyesuiet igezgatéja, aki er tartott eldadést. En- niek eredmenyeként még abban az esz- tendBben szloc-tanfolyamot szerveztek a helyitanitok széméra, Nemzetitrténelmink dicsé idészaks- tél, 2 szabadségharcidl sem feledkeztek meg. A varosi szinhézban ,.nagyszabasi historiai eldadassal” innepelték meg ‘48 marciusi eseményelt. Hogy megnyeriék a varos polgérat meghivtak dr. Ferenczy Zoltant, a buda- ppesti Tudoményegyetem kényvtéranak igazgatojat, aki nagyhalasi eldadast tar- totta varmegyei kinyvtar létesitése érde- kében, lelkesen buzditva az intézbket hogy a kOnyvtérat minél eldbb és ,.minél rnagyobb aranyban” megvaidsitsak: Vandorgyiiléstél kompdijig 1909 nevezetessége a Magyar Fold- rajei Tarsasag vandorgydlése, amelyet az Egyiel szervezett A praktikus haszon pe- dig, hogy 2 vandorgydlésb6l kiflyélag vros kitinéen felszerelt_ meteorolégiat megfigyel6 élloméshoz juot 1909 2 leggazdagabb munkéssaga kulturszerveinek felesziése mellttdjab- bakkal is szaporodotl. A nya vakacio alatt Torontal varmegye t5bb Kizsegebél az idegen alkii gyermekeket ket honapra ingyen viték Szegedre és Makéra nyaral- ni é5 magyar nyelvet tanuln Uj tevekenység az i, hogy 35 varme- ‘gyei Kézségben szerveztek tanfolyamo- kata felnétt analfabetak szaméra, A lice tumb6lindult ki 2z Iparvéd6 Liga, és meg- alakult az iflisdgi Sorompé. Folyamato- san szenvezték az dvodai mesemondé deluténokat. Mozgalmat inditottak a to- rontali szarmazasu Daniel festmivészre vonatkoz6 adatok és mitrgyak dssze- gytitésére, s a letesitendé mizeumban ‘egy Daniel szoba berendezésére. Nagy jelentisegdek kulturestélyeik, amelyeken tudomanyos, irodalmi és mi: vaszeti eldadasokal tartotak. A munkas- gimndzium hallgat6i kézott ingyen szin- Fazjegyeket osziottak ki. A leendé mize- lum szémara megszereziék a nagygdji ‘Janké Agoston alispan ebb széz Arpac-korabeli ezistpénzbdl ailé leletet. Pertaszrl a titeli polgd isko- lba aliaré gyermekeknek kieszkOzolték a kompaij elengedését... 25 év alatt 48 ta- nite jutalmaztak meg A diszkizgyiilés Az Egylet negyedszazados jubileumi diszkézayilését, amely mage is egy moresényi kulturhistoria’ 1910. majus 8- VII 2000/3-4 BhtsoRszag — melléktet 4n tariotsk meg a varmegye székhézé- nak disztermében. ,.Az innepségre 632- szegyiilt a varmegye egész megyarséga, Yalamint a magyar kullirénak €8 szellemi életnek orszagos kilindségel': Tomér- keny Istvan iro, a szegedi mizeum igaz- gatoja, Rakosi Jené forendhaz tag, a Bu- ‘apesti Hirap fSszerkesztdje, az Orszé- gos Magyar Iskolaegyesilet igazgatdja, a DMKE €s @ Magyar Féldrajzi Térsasag kKépvisell...A jelességek kozbl Gsszesen 4124-et soral fl Soma ‘Az Unnepi diszkGzgydilésen tisztuiitist is tartottak. ,.Egyhanau lelkesedésse! a Kévetkez6ket valasztottak meg: elndk: dr. Dellimanics Lajos fispén, aleindkdk: Janké Agoston alispan, Baldzsi Jozsef, fégimn. igazgats; Grézi6 Janos T. v. me- aye ki tanfeligyelje; |. tr: Somfai J&- Nos a Torontél pol. Nepilap felelis szer- kesztje Il titkér: Wéging Istvan al. ele- imi isk. igazget6; pénztéros: Mayer Rezs6 ‘nyomdatulajdonos;ellendr. Szenes Adolf all. polgari iskolai tanar; Ugyész: dr. Varady ‘Imre gyvéd; kényvtaros: Je szenszky Nandor ag. ev. lelkész; szém izsgaldk: Fischer Mér al. el. iskola tani to, Kiss Istvan pénaigyi tandcsos és Menczer Lipét nyug. varm. f6pénztéros, gazde: Baader Karoly a. sole gaz gat Igazgatotandesi tagok: Banyai Jakab all. el. isk. igazgal6; dr. Czirbusz Geza fogimn. tanar, Harzer J6- 2sef f6gimn. tanér, Magyary Pal apaiplé- banos; dr. Nagy Dezsé Ugyved: dr. Kiein Mor forabbi; Knyaské Lajos fels6 kersk. iskolal igazgato; ct. Perisies Zoltan pol- garmester, Poroszkay Béla nyug. megyei {Gugyész; Streitmann Antal fdgimn, tanér, Szalay Jézsef ev. ref. lelkész, valamint az {rok tagjai az igazgato tandcsnak, mint alapité tagok: Botka Béla nyug. foispan (Olec); dr. Braljer Lajos, szerkeszt6 (Fiu- me); Csekenics Endre gréf v.b.tt. (Z2som- bolya); Eisler Mindly nyug. igazgat6 tani- 15 (Lazérfold); Engel Sandor fakeresked, Franz J. L. bankigazgat6; Faur Komel miszaki “tanacsos (Ungvar): dr. Gyertyantly Laszi6. nagybirtokos (Olés) dr. Mangold Samu igyved; Steiniter Gé- 2a bankigazgaté, Tallin Béla vb Torokkanizsa. Mennyitanulségot tartalmaz ez a név- sor! Somfai Jénos szerkesztette 1910- ben megielent Negyedszazad évkiny- ve c. kiadvanyban drdkitette meg @ Torontélvarmegyei Magyar Kézmive- lédesi Egyestlet példamutats torténe- tét. Okulhatunk, tanuihatunk deléle, ehhez nem fér kétség, ahhoz mar igen, hogy milyen elémeneteld tanitvanyok lesznek