/

HIRE

//

FES

PE'

LAUTliEC

TARTALOM

A lov~t nyergel6 tuzer B

A Fernardo cirkusz mulovarn6je - 1887-1888 I 0

Valentin Ie Desos~se beii._llftja

az uj tancas_n6ket- ! 889- 18~0 12

Madeinoi~elle, Dihau a zongoranal- 1890 14

A H,Les Arnbassadeurs" kavezo: Aristide Bruarit - 1892 16

A rue des Maul ins szalonja - 1894 18

A "Linger, longer; lco?-t eneklaYv~tte Guilbert - 1894 20

A Chilperic't-ben tancolo Marcell Lender - 1896 22

" .

Au Rat Mort - 1899 24

Vizsgaaz Orvostudomanyl Akademtan - 190 I 26

FOTOK.:

Cfmlap: Scilla. 3,. O-:R"lra' Collection Si~Qf'Agel,)cil:Jl:J(~: AKG,. ~; Q, lant balra: .,. Roger-Viollet, leht jobbra: Rog~r-Viollet, 5,0. fent b.al ra: AKG, lent balra: Collection Simt,Agel, jobbra: Scala,,6,0 .. lentbalre: Rdger-VioJlet, fent: AKG. 70_ f",ntc, Iculcuse-Lautrec M.u<:eum, Albi. lent: Arthephot .. S·o,: Ioulouse-Lautrec Muzeum, Albi, 9.0 .. Toulouse-Lautrec M uzaumAlbl, 1 G.o, tent: Gjraudon, lent: Arthephot, 12.0,: AKG, 13.0.: Giraudon, 14.0.: AKG,15,.0.:AKG, T6·.0,.fentes lent: _Ar:thep~ot; 11._0: Arthephot, .180 Arthephot, 19,0_: RMN, 20_o.:5cala, 21,0.: Scala, 22,0,:

AKG. 23.0,: I\.KG. 24,0.: AKG, 25:0:: AKG, 26.0. Arthephot, 27.0,: Arthephot, 28,0, 'fent: AKG, lent: l16ge.r-ViGI.let, 29. 0, fent: Arthephot, Bridg man Art Library. lent:

CollectioriSirot-Aqe], 30.';1. fent: RMN,. lent: AKG. 31 ,o.:AKG. 3Z.0:': Stal~, . ~boritoii; LA CLOWNESSE (RES:2;LE;TlI89.S, koru; 75x?5 'Om Co[l~iQ;,Q;kai Reinhart, Wi~tetthu r

Terjeszti:

N emzeti Hlrla pke~_skede[mi RT es Re<J iona'lis Nagykeresk~d6i, Tablas u. 32., 1 095 Buda pest

"HiRES FESTOK";

Kiad6: Ea.glemoss Hunga,ry, -Cime:1146_ Bu,dapest, Herrnl nail!' 17, l.evelezesi elm: NepfOrdii u,17/D,tl38 Budapest

lJ9yeleti 6rak: keddsn 9,00461 13_00-i9. telefon: (061) 359'23·61 Foszerke.sz,to: Stephen Rose

DTP: ReprogrM Nyomdaipari Kft. . . ,

Nyomda; DonnelleyPollsh American Pritlting Ccmpany Kr~kk6. Lengyelo~szag -. Eredeti_$zoveg: Copyright Copra SA

'© Copyright E<i;glem055 I nternational Magyatorsiagi Fi6kte:l~pe - rnaqyar sioveg

Min't;'jeh neten-megji;denik-akoHekci6 ew ~j;;bb' darabja, arnely 3.2 '_dldalon mmatja b~~okat arri'iJves2.eket, !l.Rlk n~ hatast gyakoroltak a, kerllkra, Mlnd~gx'ik (Uz~"t-1~I¥eteles minosegu TE!J'l.r.Q'd~~ci6JGit i@r;t'alrn.a:z"a;mQ:vesz 'eletr<ljzat,

I ~ b",),·, k'! ". '·t '. . k e -ontQsa'''' rnuveme~',e em~e;:;e . es'~o .

.. '_ .", -"" ' .. \/f.: - , .... -

. kialaku(~iin~l{\:l§mJIt@t~~t, Hetro!;hetre, _.

![i;ii.~trol~m~etre~allithatja' ossz¢ s.<!latJ~9nyvt¥at.

, A;Sor.ozat fe!6Ieli.,a, I egnagyoD.O niaVe.sze~i iranyZat;Kilt: ai impresszi6nlzmust,aifom,untIKat, a

,bar:okkbt esrackortars ma~eizete~et.

Azew~ siiimo~i'I~ az' ujsa~:~ru~ok,n~1 harnarosan kapb~6 ;!iRe_ci$llSidosszh§baple,het gyujtenL

,.A ,KOlll;tkEZQ SZAMBAN:

PIS.sARRe: eUl3Q -11903)

. . , - - ,~.>;,~~, ''iy,'. --' - '. ..I'k f' I 'f - ,/, . k

Pissarro a;Al)lj(::s:~~d m~Q\!J1 '. ee_nagy_ estoine

'~gyiK-e'.?\f'lfi'E:is 9.arDj~olli i~kolahb~,ta:rt9,zott. Az 'impte-l!szi9!'1izrtius;~g:fik l~tr~hq;!!.6fa volt Monet,

Renoirte:s·$i~h=y t~r.o -

sasagiilian. to bal!Qrftottila"fiatal fes,.- " toket, tgbbek k6zqtt.,C~ugqiht, , <::et::;mne:.t,)10gy fesseneka szabadban.

Henri de 'Ioulouse La rtrec

-

Toulouse-Lautrec gyorsan es szenvedelvesen eire az eletet. Nyomorek volta ellenere nem akart az emberektol irQ:alw..a[ konrelni 111.aO'b' anak,

'-' .

A mw:6zc:.mek.szentelte eletet es

elhacirozta, hogy az elder vidaman eli meg. EgYL:': baci[ja ezr irta halala utan; "Egyedtn elve_ az volt, hogy szorakozni akart."

H enn.de Toulouse-LllIeree I.864~ november 24-Cn a Kozephegyseg del-kelcti reszen fekvo varoskiban. _\lbib.m sziiletctt. Alphonse Toulousc-Lautrec'\ 1a:J.i2 griilUak es a Tl.pie de c:ele}'T~I). [salfdh61 s2.1t'lmz6 ~~ gmtnO;J,>1.: a gyerneke: Apja a Xll, szazad ota Toulouse kOm:~ el6 regi ariszrokrata csahidb61 szirmazik, Anyja Moh~ ~dSnng6 511alll.i hivaralnokcsahid ragja. A fcs!;6 sz:iilci ~~b:::tr unokatcsrvcrek voltak, mivel.a Lauteec C:s a Ll?~ ~ ~:_'ai kozotti hazassa'g nem volt rirka, Ez a teny blZeCYQS i....!.:;:.:, U1.1gyad:zza az erzekeny es 5zt.ilcreser61 fogva

... ~... ,

bcr~.J.O Henri kts6bbi mk6nrsagk

AZ ARISZTOKR.A.CIA GYERM EKE

Toulous-Laurrec aL atisztOkraq CSJl:lQ gytrllle.keriekkijaro nevelesben res2:esilL I8.72-bel'1' az die Fontanes Liceumban (mOl Condorcec Lkeulll) kezdi el a ranulast, Egeszsegiigyi prob-

lem.'l:i miatr azonban gyakran meg keIl szakfrania tanulmanyait, Orthon marad rehar es figyeli - rnivel nem cud t,gazan reszr venni benne - sZlileineK .szines es izgahnas eieter.

ami, koti.il(jtt(: zajlik. App Fa dfoglalrsagal ki:ize Lattozik ,J vad;iszaces a fogadasok. Loversenyek Ys kutyas setjk hadmzzak meg,'a DataL Lautres eletrirmusat. Ezek a temai

vazlatainak C$ akvarelljeinek is, mclyck vitar-hatatlanul ramiskodnak ;j tl,"ltal szerzo reht'csegeroL Amikor betolti rizcnkettcdik €hevet, ,apjci[61 leap egy

rankonvve; J s61yoJ11 idornf tdS-

r61, amelvher» a kOverkez.6· dedikacio 'sztrepd: "Emlek~ file skarn arra, hogy minden

szabads'lgatol' mcgr osztmtcldlen y elkorcsosul es. csak~ ... E DOUA R D

harnar meohal.' VUILLARO:

. 0 TOULOUSE-

1878. rnajus 30-lin Ieesik a sz~k.r61 es drori ballab;ln~k LAUTR~C

combcsontjit: A kooctkczko nyaron mcgismect5dik az PORTRE.JA

, I' ".' . bb l!b'/ . _1_ . b" " t-"~/ ,18S18;J9-\J(~{rti

csemeny -t ton ~)O ia at, u~}'auesaf;' a corn .jan. i:1. ru

k 1 d bb ,oiaj. brI011:

nvornore esz, min kct liba elhal, nem no tova .... (Lautrec r,,,I,,,,r-L,,,lrrr M:,,,,,;,,

rermere feJnott f€r:rikcnt mindossze 152 cm.) Albi

A jovend6 rrulvesz azonban nern lesercdrk d. Sot eUenkez91eg,okosan Cs a helvzetenek megfdcl6 humorral viseli sorsat, Egyik n;lgyb~tyja {gyir em5b ,,1i~ljcs nyugaiommal viseli .sZqrnol:u sorsat, arnelvnek aldozoll;tlj esctr." l\z ~~gr'- 110Z ko[o[~ beteg butl'cc ffja: ,;R.ajzcilok es fcStck arnennyit csak birok, kezemszinre leesik ~Jar;idrsag[6L" A flu tchetsege 1]1 indcnki szamara nyilv\lnvJ16v5 v51ik, edesanyja megertil h6gy egy jilvcnd6 few)vd van dolga. ..

Abban a remenyben, hogy l11eggy6- ".L~ f ej e met a fal ba vel' ernl

,gy,it)',-I k, [jar kul6nb(izQ g)7ogyhe- I .;) t

. . .. ~ gen, 111111(Len' a

lyekre viszi, Ubt:\jasa valamelyese

mersek16dik. mtivcszctert,

I 88o-b~1l Lautrec arrol bene!, hogy megszaUta 6ra "few~szu 6riilere". 1881. novcrnbereben lterensegizik, de olrhatatlan vagya a fesreszet tram azt ercdmenyezi, hogy netn cHmJ tovabb.

anti csak letczik

es Iehet, ho'gy Bolla se lesz halds uekom azert, amit crte'teszek"

TOULOUS,E-LAUTREC

AZ AKADEMIKUS FESTESZET KOREBEN

BOHEMELET

Rene' Princereau festa, egyben a csalad bad_rja d_b-esz~les~[(.:

Toulo use-Laurrec 1882, elejen elkezdi [anulmanyaild hfr6 akademikll~ [estel, Le011 Bonn.a[ (1833-1922) iranvirasa alate Bonnar inten;'fv rajzolasra kenvszerfti ;J KHal l11uvcsn, aZ-;J yelcmenye ugyanis, hogy rajzai "egyszerdenboI:zaSZIOk ". EI i s~ meri ;]7~nbJ11, Lautrec-hez _fordulva, h9gy "VJil 011 ben valarn i :olfasmi, a~l szfn.,."

1882, telen fejezodik be ez <1, kurzus e·s ekkor ToulouseLau tree ;1.rmegy az ugyancsnk hagyom,lDYos feseQ, Fern and Corman (1854-1924) mutermebe. Renger.eget dolgozLk,de m'egfgy is dOf6rduLhbgy vtsszav,igyik arra a SZig()tLl fegydemre, am] Bonn,n-,n;\! uralkodort:

Mindenekelctr szakmai wdasanak rokeler.esfcesere koncentnil. Ezen kiviil Cormcnmil olyan fes[okex rsmer meg, mint Van. Gogh (18'5J-18 9Q), Emile Bernard (1868-1941), Louise AmlueTiD (1861-1932), de nregismerkedik meg egy sor mas fiatal fesrovd is. Barars,lgok:szQvodnek ki:\zeiik. de m(ivellzi rivalizalasta is $01' kernl. Fokozarosan kezdenek tulle-pni a hagyomanyos, iskolai srf'[uson. Kezdetben az impresszronizmus ircinyaba haladnak. de kesobb rncdernebb ldnyzatokac vallasztanak. A fesroi kiserlecezes korszaka egybeesik azokkal a I'i'ilw-Z:'l'sokkal, amelyck ToulouseLautrec eler:rn-qdj:iban .is bekcveckeznek. A Fiacal rynll'tsz fdfe.d'e-zi a Moncmarrre-cr, Panzsnak akkor ItH:?g szegeny l'nllnkasnegyedt(c es az ottani l:izad6 elermodor folycaro dtegeket_

I 88-~. nvarin Lautrcc dhagl'j<l szulci pat'izsi hazar es atkolro:ili: ,i Montnurtt'e-ra, a BOl1nal rantoJJZlm~n megismert II'atal (e 5[() , Gr-enier bk~s6ba. Ugyanennek a berll<1"2nak az cls6 emelcren voh. I 879 -I 891 kozorr Degas (J 8 j-J.- 19"17) rmirerme, l.aurrec or tarrorra egyik mesterenek.

A resr6 anyja degederlenezzdJ dom~ssel. Arrol rei ugyanis, hog}' nelkiile f'ia rossz urra rer. Levelei azonban megnYLlgta[jak az aggod6 ;inyix. ,,1\ kavehazak unrarnak, nines kcdvem elrnerini orthonrol, csak J Fesr6szet 6" azalvas marad". A Festa elhararozasa apjinak sern tetszik, aki xzfvcscbbcn hIma fiar egy e1eg,insabb negyedben. peldaul a C:_haJHPs-Elysees komy6ken. Harnarosan kiderul, hogy a -5ziIlok -AszomucljnakolmzottTotilouse-Llucrec.A f~t6mindigaggQdal rna i nern voltak alaptalanok, ugyanis a flatall11crl'~sz clere gyors-an Illcgv§l rozi k. Az 1886 .. tavaszanes nyar;in "in: leveleibenszimos mal:is tonenik az "ilveg"-re. Az iselofordul, hogy "rossz FillllJk" ncvezi magac, it anyjan.ak az "ute;] KOVen" elroltott ejszak£kral. lagymam;\j,\I19z itt egyik leveleben azonban bevallja, hogy nem konnyu megszokniJ a bohcm eleter,

A XiX- sz.izaci v,eg.e Felt a Montmartre cllcnrere az u.n, scabil rendnek. Egyre cobb kabarees zenes k:iv~h~z nyflik, ahol :\Uandoan k~tsegbe "on.jak a rarsadalmi norrnak es tilalmak errelmdc. A MO!ltITlJI"ttTa "szeH~lemmd vale kereskedelernnek'lisa kozpontja. Touiouse-Laurrec III ffdezlfel J sz,imllFaeddrgwljesen ,smet'ctlenvil£gol Qsez nem rnarad hads nelkur -fe'Scesznere SfT11. 1 S 8:6. decembereben kelr levcleben ,mitja, hogykeptelen arro] irni. arrut fest, men ugy veli, hogy N(!-dny kepe lLll,ag_osan "torvenyen kivilli", Odi'ilg Jut, hogy <'Ilncvell szign~lja

bizonyos ir6niival rekincen onmagara.

'&A MO_ULlN Rt)U_GE-8'A INDULO

LA GOULUE

I'S)!),_) 79 .. 4·-t 59 [Ill Mff.i{11rtl·~fMcJ{nl' Ii n, Nt'" Yoi'k

L1 Go"l"t "ires bbJrh&n({Is.n.(); 8kL killonkgcs helvet fogJall ~'l J m~v~'~~ ~i<\mal',l ked-es r:in(o';",ik ko7.('i[[,

YVETTE .....

GUILBE,RT

,894; 1.86." 93 ,,,, Szfrl h.-CliaJ, '~im;Jn t1~d(:'H5r- LrJ 111,tl~t. ,Vb,zt""" Alb, Toulovse-Lautrec . alburncc oiitltOt'l osszc .'zokb6~ " [.ljzojb&l, ;undl" k Yvecte Guilberr-r 'br~wliik.

fe-kerr keS'zt}'libl:n.

To u I uu s-e':' Lsu tree ii;Sri};~c;i6inil:k a forr~~~,

ezeket a kcpeker, hog), rre kornpromitralja .it csaIad bees i_j lete L.

A Cormon rmirermeben vegzerr [J 1).U lrnan yai ut oj s6 hon~pjaiban (a kurzust 1881. ekJcn fejezi be) Lautrcc egyl'C kevesebb figyelmet SZC11lel a jel1egntescn J Isad:Cm i ku S III U [] kiknak. Egy~nl6 reo .nem .szak: tva ,1 klasszikus modszcrekkel. impressz ionisra .technikakat alkalmaz e5 elettelibbe reszia l'<ljzai[. Mindenekeldtt ,1 naruralisrak kedvenc temainak- l:il neb, amelrek ktsobbi fesrcszer'eben dominalni f().gnak: 'a jeH~g:r;e;e$en VarOS] szorakozas (buld-r eloadasok; dncmllbts~1gok, cirkusz, .kabare. szfnhazak), valaminr a pcrifhi;in levu ernberek ponrei (prost'iwfik1k, alkoh ulisr~k).

Kcpeinek populism h~ngsul}'ai. valamint mcrfsz sdlu:sa rnian vegiil lecsuszik aqb61a t;ix$adalmiretegbql, ~U11elyb61.sz:ij.-ma"Z(1fr. A reljes ;s7,ikidsIa~ akkor kerlil so/"amit-or a szai118ra ihleret ado vibggJl var6 kapcsolatai rncg bizalmJsabbi valnak. A nvolcvanas e"e_}" ki:izepetY;l kczt1v(' Lautrec .szjnte kizarolag cjjel e1. Alland6 1.6togat6ja it bbartknJ:k; minderiekeldtr a "Mirliron"-nJk, melvct e"y

• 0.-

bJr~tjj, a k;rbarcene-kes Aristidc Bnmnr. (1851-r925)

vezet, Egy idcig mellcrte' Vat) cleu£nek dsq b tal.in egynk)] 5;;:,etdme, Suzanne 'v:iJ adon (1867- 1 93 8), a ki kezderbcn Degas es Renoir (1'.841-1919) modellje volt; kesobb pedig hites festd_ A korabcli Monrmcrtre-on esten kct1t meg,mas nelhil szolc a zene {l.Z mand6 [/inc1l1ularsa:_gokon i~ a szornkozohelyeken. A Moulin de la Galetre-ben (I gSa), kesobb pedig a Moulin Rouge-ban (1889-~61 kezd6d6en) Laurrec ,':illfelecltell nezi az akkor divatos k.'lnkin freritrikus figu diL Ekkot ismerirneg a cincosnoket, 'a korabeli szfnpadok s~(dt)aic, "muzdit" - La Gmdue-t, Jane Avrilr es. Cha-U-Kao-c. A Festo ncrn

keri.ili_ eI a Montmartre-on talalhat'o ". ·<1.1 . f Ike ·il'·1·

, 'j / l' A' • 1" 1"1. apOSUll e ~eSZl 0:1:

SZ<llDOS nvi vanes razat scm .. Z ts e 0- .

lordu] 'v~lc, hSgy heteket toh ilyen Hr111lUllULra, mert Itiba

intezmenvekben. peld.lul JZ Amboise utcai h~zban, v,agy J Rue des Moulins 1 LI xusbord elyahm,

Ezek az €jsZ<lkai k6borElsok munkainak ihletadp fords ,,1. Arninr

a.st gonc101ni, hogy ez konnyti doIog,"

TOU LOU 5E- LA UTR EC

JzJ rnagJ foga-lmazza meg: "Minden

este megye,k doJgozni a barba", Legkozelebbi banirja, Mauricejoyanr m.egw5s1rl ezr: .. Egyes nvilvalnoshazak a fesec f6hadiszallisava val(ak Laurrec megalHs nelhil fesrerr, minden reszleccr visszaadva az itt lakok elm!'ntk." Lautrccet detll16dja ncm akadalyozta tch.it Inuv6zi ambfci6 inak l11egval6sJ d.saban,

AZ AVANTGARDE FELE

Tei ulo usc-Lautrcc ,",,50. ki II I d.sal'~ ISS 6-b:m kcnll [ sor a ,.Mirliton" bbar:eban, A koverkezo 6v mijLJSaban Toulouse-ban :'111ft ki a Szcpmuveszeti AbdcmiJ kfpviscloinck NClllzetkozi Kiallfd'san - Tt-edau ;'ilneven, De csak 3 belgiumi "Exposition des XX" S7:alonon vale reszverclc eredmenvez bizonvos visszhanoot, Ettol kezdve Lautrec ror6dni 'kezd mu~e$zi kanle[j~vd. Ekkor frja anyj:'lnak, ho:gy "ankell k1allltani, aho] csak Ichtt, men ez az egyeden m6dja, hogyn ernbcrt es.zrevegyek".

Neill vesz reszt azonba» a h ivatalos pa,'izsi Szalon kiillid.sain. A HiggctlCnck Szalonjjn viszont bemutatkozik, amelynek jeI5z3v~: "ZSliri nclhll 6$ dfjflk nClki..ij", Olyan muveszck t:l[sasiigaban ;illftitt ki, mint Seurat (r 859- 189 f), Signac (1863 - I 9 35), vag)' Pissarrq (r ~3 or 90'3). [890, ma-n::i usaban a F i..iggedenck Hawd ik Szalonjan Lautrec bemutatja a Valentin lc DisoS.le bedllrtja az u) tai'lco.)I1o'ktt, valarninr a j\l!ll:e Di'htnlll ZS'ngora:mi/ d!11U kepeit.

OLTOZEK ~ 1809: OJ .< 51 "It .;\111.1/( d!OJ'.'id_'l, ParfO,

Lautrcc .gri!!kr,m ,\bdzQlr m,,~,irll'()S '~l6ker_

1~8'J-jH88;4·9d x 6J12 em Uk Is ftktu t't'fM;: fCW '/; lit5_; p.ap_r;'U!j

T.oitlr.lt~e-L~H/nr M'~f{!IIJ!I.AJbl

Egtszctl lS9'I-ig ToulouseLi.~ITI'l'r SuzarineValadonnal 1,iQ I { egyii tt,

M.AURICE JOYANT ...

J 900; I r 6S.' 8.r (~rr wu/om·c-hTU"lrc( Mr(~HtJJ .• Mhi

_Ivburiteh"'''' (fM+19W) Illt1~}'uj [.0 ·C5 gyrrmtkkuri b~r.:itja., Toulousc-Laurrec lf~gre'nd ~ lc r,en l'.k vegs:e.haj toj;"l.

N~gy 5z~r('p·~ vole ,j mu;;'e~z a.lkod$~.lnak mcg6r:tcs~bLn,

meg; pedig annyi 'rennivalcm van .tn~g." Egyn: n)'ugtJlanabb, agressz,{vcbb es elhanyagolja magk Tovabb alkot -azrinban, mt(g az .ltllllllaror~. ejszakik ut.in is. Ebben az allaporban keszlt rnintccv harvan jiwg(ifiit, amelvckcr

0/· ,

I 898, ~prJis,{ban ';1 Goupil Galena [ondoni r~szlege_ben

al1[r.lnakk1. A mu\iesz clalszik amegnyiron.",

Eg~~z (lIen hpn i kus alk()lmlmergezes bert es az ezzel jih'6 almadans.agban :;zcni'ep, h.Ilucinacidi_' vannak I 899. rnarciusaban SZ5nJiI d_ mag,h vcglil az elvon6kL'uara a Piirizs komyekl Neuilly klii1i~~j,\n. A k6rhhi rarrozkodas khangolja. "Be vagyok z.arva, bezSrtan pedig az ember meghal"." ~ Irja apjanak, Vcgul visszanveri alkoro encrgi~jh ~S dkeszlci rernc], $Or02;1- dr,,", Ci1-hISZYI111r,

. Az clkovi:'ckezQ' k~t evben s<LLiier.eu h(pek egyw soretebbck, melankolikusabbak. Ebbe'n JZ id6.szakban Paul Viaud van mellette, akir csaladja kilJqotcpd:r. hqgy vigy:izzon a fescore cs neen ge.d j c inni. 190 I. tavaszan megerezve a kozeledo vegec. l.aurrec rcndezi 111utcrm{t, az eddig aWndan kepeir mind szignalja_

Jtilius T 5-cl1 Paul Viaud r~r·.sasag.aban dh;Jgyja Parizsr, Egesz#giallapo[:l tohamo$jn remlik. Rtszben Icbenul. Ekkor ~nyja eivisz! a tsaLidi birtokra, a Grrondc megyei Malromcba. Szepremlier 9-cnanYJd karjaiban

iuimcg, .

_-\Z ~llllS szellemeben folytatottevekig [ana ~ ~~\£ i,fQil reluir Lautrcc csarlakozik a fes[oiavam~~d~-:"Qz._ ~legorlz azonhan ~_gyjajta r-a:volsagranas[ m~ i~~densegenek biztosi t~l'sa - erdekehen. 1891- ben ic£:dp v.Eglege;;en konnyen .telismerhcrd srfIusHc. BeI€p zz aIkm6i eremeg korszakaba, Kep-ei. csaki'lgy, mint It[Q~ .mascgcnek telJes kivirigzasar61 ranuskodnak. A ~-iijrOk.. hlllir;isrcndez6k es kiudokaltal igen kapcs fes.rove \.-aI-_ . .l. kricika IS mdeg fogildrata.sban reszesiu mil'-m __ -\ mu,isz klillir a nabistakkales l11:1S avamgarde lTIlh·€.sZUJ.lci'-·1~7_arok ke-pvisel6ive1 egyiiu is.

I 9{o- d<i6J a patizsi Manzi-loyanr gal6-ia ToulonsaLaurrec munkiib61 nagy kiii1l1ds't rendez. A muvesz eges.zse~~ ilhpOL;J remlik, am! kihar lIll)v,;szi revekenvse -=- en:- L"

,-

A TRAGI KUS VEG

Tculcuse-Laurrec elerenek urols6 szakasza dr.1maiva rilik. Az zz €lerm6d, amit a 111_~lvesz tfz even &r [olyrarotr rrem rnarad hatas nelktilami'lgy is gyenge i.'~';;szs.e _::.ere.. Ehhez jon nieg az -alkoholizmus es Q~t'o'k I 0 rt

! .. -

yugsegeI.

L!Utrec egyre gyakrabban panaszkodik SldSnos gyen~esegre. I S98-h~n trja egyik level6ben: "A legki.sebb er6feszlres is szinre lehctetle». 'Ezt festeszerem sinyl i

A_ lovat nyergcld tiizer 1881

M,UVEK-

A LOVAT ..

NYERGELQ , TUZEH

186~: 5°;.; x.3 j'15 nn To~dQtf~t-,j_I:l'Htr(( }.1 U:;;flll1l1 AI!'i

c<ldsai:a. A sulyo's ulkcholisra Fe's-ro, akit bnegs-ege is legye.ngitett, !J1cgerzi a kozelcdo vegct.

Kel ev\,d h,l\ala doer Lauuec visszater gyrrmekkori tmlekci hez, abba a vi Li:gb a , ahonnanjcrt es azokhoz a tehl;ikhoz, arnclyek mgyon kozel m(al hozz.l egyko_f - error r.;ll1uskodika Kilkmhr kors! po/tlloval dmiJ J 90o-ban kesz{r.e rrfes lm-en ye_ Vissza ternek.e mlc keznche az akko-

n idok jelene.te.i es az ariszrokraciaszok isai, arnelynek _ ,. ."

I' - 1 P- 1 1 ,/ kerra . -1-'1 .... KETKEREK-U

,epv[se. oive lOS_SZU eve en at nern rartccrsemrnrre e KOCSI P.6N I LOVAL

kapcsolatot, Ekkar SLanloskepe 6s I itogpifi.aja kdcrkezik "too, (ir" jO,-,"

lovakrol ~_s l ovcrsenyekrol. 1.'1,/,,,,,-1,,,,,,,,,, .,I'I':<.!f1m, At&l

A ri~ml Lautre c rajza i J lovagJas idnci erdekIo_deserol ranuskodnak. A jovmdo res[o iskolat fUzeteinek marg6jJI'<1, valamint gyel'lnekkori leveleire is kerulrek lovakrol kesznlt vhbtok. EgyarisztoK.ilca ('semetenel sernrnikulonos nines abban, hogy a lovak iranr erdekl6dik_ Toulousc-Laurrec szenvcdelvesen ilgyeli az 'apj~ ~lral szervezerr \tjd;iszA[okac. Szw;:ti ,1 Iovcrxcnyeket is, ahova gyakr~11 elvisz.i al n~gyb;lcyjJ_ Arnikor csonrtorese miau mozdulatlansayra van karhozratva ISiS-ban es J·,s79-bef,l, me,g lobb idot ri:ilt a K(it-iil6Lte zaj16 csernenyek megfigycles€veL g':.ene Princeceau fesl6, a cS;JIJd banitja ran.icstirn To 111 a usc-Lau nee az -els6" akvarellek, majd hamarosan bbjkepek feSle&€hez kezd,

A lovat IIytrgel6 liiztr [aLl.Il az ebbdl a korszakb:61 szarmazo lcgj{)bb kepc. Az impresszionizmus l-lyilvanva16 11a[as~eJlen[re mar 'Ci-,z6dik ,j .tizenhcrcves ill{;ves:>.: nagyon sajihos srilusa. L.hhat6k a hirrden es lieves ecscrvoniisck. am ihcz n .szfnek viHgos palerraja pimsuL A vonalak spontaneirasa j61 erzekelr(c[ a Fel nyergdt lIS idegesseger. Ez Lautrec kiiJiinlo;:ges megf'igyel§ keF'tsse.ger:6L tanuskodik. Az az ember benyornasa, hog), egyeden mozdulai scm, meg az alLHl test legkisebb rezdulese sem kerulj el a fest6 figye1rne-r. _A k£psfkok e.gym:lSl::l. helyezese. arnira tonusok finom ,frnyalas-~val er el, kicrne.l i nabd;wll [~r m{lys,egeit. A F6Idrna[( reher'sAge <1.h£[thber; 1evo flat~l crd6 sapadt zijldj ev,el osszcverve 01 yan perspekd;;ar rercmt.vamelykierneli J ravolban levQ Iovas korvorialait. A /ova:t l1yergelo lii::!?- dinam ikus kom pozk i 6ja e10revetlti [,.1 U tree alkoi.o revekWVSegCliekev-vik

; '9 b}

alapvetd jeUemz6jet - a m{.J6 pil-

lanae megragadasanak s.dndekat.

Lautrec cletenek urolso SZ3- Kasza sernmiben sem emlekeztet a lovak [.rami hajdani elr;i~ad~

A Fernardo cirknsz mtilovarno]c

1887-1888

A XTX. 'sz~zacl egyik legnfpsze.rCibb. Lh\'myossaga a cirkusz, Cirku"z:ba mindnek: jar. fLiggedenul cir,sadalll1i sz.irmazasaro]. Toulousc-Laurrec is mar kora gyenuekkodban dj~r a cirkuszbo.apjival. A nyolcvanas evck elej~n alakulc ki ,1 cirkusz "iraDIi. raJongilsa, ami lQvabbta is tlenken megnmrad benne, Gyakr<lIT jar tehat Fernando .cjrku5zib<1 a Monr-

martre-on, nem messze szUlei p-arizsi hazac6L

Ebben az id6$zakban a cirkusz a I1l i:Iveszeri avamg;n:dt' privilegiz.a1r rern,ljil. Ezr a "divalot" Renoir (1841-19[9) es

, .

Qtgas (1834- r 9 I 7) kezdte el, Kesobb Nat:l.hbb fesn5k csatlakozll;J:k ho?zijuk. akikneka. c i rkusz ugyancsak kedvenc rell1ajllk - Emil .. " Bernard (1868.-1941) es Seuras (rS~9~1891} A..:irku5zi arrista], pr9- dukcioinak megfesresf

sAjaros mtlircszi kihlvas-

nak ~-lamftott es gyaktan vaualkozr~k d Natal fesrok

llyen errelenlben A f'ernanlo ci1'k~'SZl11frlovilrn6je virarhatarlau ~iker. E,z Lautrec .elsQ nag}'tllerer{~ robbfigurJs kompozfcioja,

"r:Thclllli1{{~a, szfnei es rqjzkeszsege rendkfvnl ereden

8l't*lmenyezlleJf,. amelyeknek vitatbat.atJan

titnlrzat0&11alf, szinte baI'ritSilf,iJ:e!annalt tiinik."

A LOES AZ~ lDOMITOTT MAJOM

fl19'9; 44~ l6,1 em 0nl~1lr kdu2 Tn, A,;I l"M;," ifChirago, Chimg{l

... AMAZON

f~99;:.21xJ' nu

Ctm(a~fS hir~ TollloHS[-Lm(rtt Mit~(Hrt.lj 11th!

;lho! $ikel'ijL visszaadnia az ai'frtab,i:n ut"lk6d.6 i'irmusn;lka:z, [irografiaiab61isihciT stflusr. A b,idgiumi "E:i::p(')~itlOn des. A f"ERNAN DO

elerni ereje(:, Roihit v,llaszrja a bfpc[ Hr rtszre.l\z ar-enJ f:elli[nezete csokkenri a m~lyseg had$L IlyI1TQ~DI.l~:Z abi:5,?:oIc jelener reljesen laposnak rLiilik,dmi er6sfti az cgesznek a dinarnik;ijar. A k6p pmpekrtv:ijJ.llak kisw{rreb1' dforciiE,\:sa I=ilchetov6 a fut6; 16 mozd u latanilk;l r'negragadasar.

A. Fernando firksz mu/ovamq;!e egybenaz. lmpresszionisra m&hze-rekkd va16 szaklGlsL 'is jde-TIti: Ll.llUCC itr ;;,zf • .esebben haszna] sz;fneslapns folwb.[. mint rovid, gyors ~-=r"Qmsokar. A fomrikar megbatilmz6 hajlitott vonalak 5e'gli:ik visszaadni a gyorsa'sag clmcny:et e$ il1fgfkldhek ~ :.;.6.-akkii [IT jellegenck Iv.. itt' alkalmazott technika ajapan metszerek hacisar61 ranuskodik es el6"revetftia muvesz

XX" ki:'i11ftisoll VJ16 megjelenese hozzaj6HIl' Lautrec mOveszi hir.ncv6wk a jnfgahipoz.,ls~'iho4.

Tizenket evvel kes6bb Toulouse-Laurrec ujr<i ramLi! ±1atalkori szenvedelyere, vagyis a cirkusz es a Iovak.n~rmi.iiru. A;:z_ I8(l9. tavaszan a Ncuilly klinikan alkcihdlelvon8hiiiill vala run6zkodasa id.ej~ll ktSZlil.t A 1.6!s·UZ i,wmftolt majom, valamint ';!Z Arrmzyn"amdy muvck a Ci1~kU0ZI,itl1 dnwt visei(31 6ijz6k serabn tartoznak. Megftgyelllet6 ezeken a vonalak rendkivLiJi lagysag+t:s,a tajz virtuozidsa. Olyanok ezek, mint buti:ec.eiete', es mint a bohecszerspe - egyszttr~tragikus'lk es komikusak,

CIRKUS'Z rviULOVARNOJE

,8~;, 18~~:

J[~lliiil.J','j (III

rh~ . .A'1 ftl5rlllll~ O_fCJ...lft1,RJl1 ("',~i"1wr

Valentin Ie Dcsosse bcallrtja az uj tancosnoket 1889-1890

A Z 1889. okrober 5~€nmegnyfIt Moulin Rouge kabare J Monrtnarrre egyik legd ivarosabb sz6rakoz6hclyeve vilik. A korabeli reklam brosurakban J7:t lr)ak, hogy ·0[[ ralalkoii k ".az egesz vidarn parlzs". Laurrec velemenye szerint ez kiti.ifl6 alkalom arm, hogy megfesse a modern ele[ rnonurnenralis jelenetc·t[. A Valentin ie Disossf btdllilja aZI'ij trinrosn6ket az 1890-es FLlggedmek Szalonjan ki~]lfi:Qrr egyik leg~[llbfci6zusJbb mu. Huszonhat szernelyr abdzoL Arninr a cim IS ural. ra, a mdv1:sz nern az el6adiisr festi meg, hanern J Valemin aleai irahyftorr pr.6bar. In rnindenekeldtt a harem 5brazolt (50- porL: a rnozdulatlanul dllol ftglldk, a jaTka16k es a tancolok kozorti harmonia es bsszhang ejti bamulacba a nezDt. Lautrecnek sikerultmcgragadni6s, llleg6i-·izni J jelenet dinamikajar. A nez,6 e10n nern e,gy mozdularlan, i;h6k' jelenetvan, hanern tekintetevel vegigkisfrher neha:hy ropke

akciot, Az elsa kepsfkban iibr<'izQlt figur.1k azr az e.rzesr cr(isi6k rnt:g bcnnunk, Iwgy a keper nezve reszesei I'agyunk azeldad.isnak.

A Moulin Ro~tge-baJI Lau tree meg erdteljcsebben hangsulyozza a Montmartre baljai.ll uralkodo kiUonleges hanglllaem. A barna es a mdeg szfnek egymas melle ;illfrasa a zcild fanyar arnvalatajvai val6szedltle.n hangulawt tcremt es az egeszer Iurcsa, nyugt;'lanft6 vilagita$sal vcnja be. Az ul6 (lgudk nem beszeWietnck, rekinreruk nemtalalkozik. A hitterbdlfitagii[ Laurrecet (nem m.gy figU!:a) fedezhe[juk f-eL arrunr atll1egy a szfnen unoka-resrvere. T,'pie de Celeyrana fest)lll~nyen ,1 (l11agas f@rE) dl'sasagaban. A kep kercte iet'agp a jobb oldalon Lilo nO' arcir, amelyre nagyon eles feny esik. Ez Degas neh§ny kepere emlekcarer, A perspekt(\;;lt lezar6 korlar meg .e.gy 91y8JJ togas; aruely a Ilezo rekinrcter a kep f6 tcrcre idi1yirja.

... VALENTIN L.E DESOSSE 8EALLIT JA AZ' UJ TANt:OSNOKET

(MOULIN ROUGE) I 8,8y- I R9"; I I j x 1.)0 ttl, Pbl'}mldp.&ii1 } .. 1lJ.Ullm ¢JA I'JI PUlt~rlpl~i~

..... A MOULIN ROUGE-BAN

n)91·' l<l~9J" 1-43 ;:.,- J41 (.111 Tnt. An ImliHtf tl-Ch!fitg~\ •Cbirf.g(l

Mademoiselle Dihau a zongoranal- 1890

MADEMOISELLE ~ DIHAU

A ZONGORANAL -1890

J 890; 65x 48..; 1m, QlilikMh'.!!cff1 Toul\Jllsr-i.fllll~a Ml!f!ffl111 Ili!;i

Aktt bemutarottkepet q hararozonan egYlli:ist61 drfro'l"<1jzola t kulonbozreri meg. r 891-ben Lautrec kezmozgiha

t;r6tdJ'esebbe valik es az ecsctmozzaras nern annvira szaz- L . P

, . . ·0' ,~. T OUIS 'ASCA_L

gacoct. A Felkww:orod6 csavarr vonalak, arnelyek Pascal k:a:ba[jar- j 8\11:0,.~ 54 (;'"

korbeveszik, mar d6re jelzik a kes6bbi litograftlitsrilizalt kon- D!"/~",,,,,clI

[Ci~ait. Egyebkcnt Lautrec elso plabtjJ 189I-berr k6zi.ik ;~;,:c'il'-L""In:rj\'j,!"ii""

A zongoraz6nok portrei nemszamitanak.rirkasaqnak a XIX. sz;iZadban. Amikor Lautrec ,negFes[i a Mademoisdle Dibau IT .zyngoraruil cimu keper, folyra[ja azr a gazdag hagyomanyt, aJT]iT olvan rrulveszek kezdtek el, IT1Hlt1\1a11ct (1832-1833), Whistler (183'4-1903), Renoir {I 841-119 19), vagy Degas (1834-19T7), aki Laurrechez hasonloar, a Dihau cs~Ud b,m'ltja \'01(:. Degas husz eweJ kodbban festette meg a zongorazo Mademoiselle Dih3U pD[[rej:k Laucrec vasznan jobboldalr h;ituJ l:ifunk a fabn e'5! kepet. Neill. nehez ki£alalni, hogy ez 6ppen a Deg3s :altalmegfesrett porrre. Anal, 110gy elhelyezre ezt Lautrec d s~Jat kCPCIl, Ichet6:<:eger lld arra, hogy osszahasonlitsuk igen nagyra tartott mesrcrevel. Degas harasa egycbk.tnt j61 lathat'6 a Lautrec altal rick.in alhlmawrt jelenet-beallftason: a,kep kerere elvagj;l az ds6 ,kepsfkban !CvO' partitiirar. llym6don a kCp nez6je mimegy i~vit::'ilv.1 van, hogy meghallgassa a zongbramuzsiki'il:. Mlle Dihaur 0g1'mutatja be a festO', hogy hangsulyozza koncenrralrsagar, - rekintete a partiturara szegez6dik, uJjai 'a. ktJviatLiral1 - erezhet6en teljcsen ~tadJa lnagat a muzsikinak. Alakjan ';1 k~k amyalarainak.krornatikus osszbangja sug5l"T-ik at,majda h-ajan folytar6dik es uralja az egcsz kepet, A kekeszi::iJd visszavcrcdcsek szfnesttik a klavianirar, A [ovid, szaggaw[[ ecsetvonasok modszere arrol tanuskcdik, bogy lcmeocrjlcg Lautrecre (J 888- 1890) hacissal VQbk a neoimpresszioniscik es y.'111. Gogh, aki egytbkenc megcsocM.lta a l11([vet cs ezr itta Theo teSf\/erCn,ek .Lautrec kep,e, d zongorisrano portrcja igazan rneglep6, megha[odvd csodalrarn",

LO,UlS Pascal Laurrec badtja meg gyermekkor.ibol. Elegans fig,lra, ,,;1 j6kcptT Louis clb{fv616 testtartasaes lakknp6je" tnegragadja a mtiveszt, aki ;i tovabbiakban meg hozzareszi - "Mindig ugyanaz a Louis .. . egy kicsit beleveszve terveibe." Erczhet6 ez a benyomas a Laurrec ,\hal fesrert portren, ahol Louis Pascal anyitott ajr6 rnellete hatarozatlannak es, donteni keprdcnnek rtinik. A kCpkiFejezi ;1 megfesten Figura szemelyiseget, ugyan"akkor L1utrecnek- akit nagy portr6±esc6nek tarterrak - abbe!; tehetscget is, hogy crzekelress« az abr.azcil[~[;z(lmely legFontosabb. wlajdoTI,sag<liL

A "Les Ambassadeurs" kavez6: Aristide Bruant

-

1892

T bulOLI. se-Lautrec es. Ar isride Brnanc (1851- 1925) kabare-enekes ki:izeli badtsagban volrak. AlP i kor [885. j ulius.ihan Bwam negnyitotta a "Mirlirofl" kabatet, a fesro huszol1cgy eves volr, akkor tedezrc rel a Montmartre ejszakai eletet 6s a kabarek vi l~g;it. Bruam csa khamar fdismeri L3 u tree rehecsrgcrts kepeket rcnde] n.\la, hogy azokkal dfszitse lokilJ'h.

18 87-J R_8&'...ban Lairtrec reSZT V'fSZ egy ugyanilyen nevii foly6irat illuszrnilasba» is. Ezeknek: il rajzoknak a m{;\'eszi erteke eleri az iinnepelr enekes nepszerUseger. A kozos_ di csoseg meg szorcsabbra fdzi ba ratsagukac Amikor 1892-~be!] a Champs-Elvsces-n levo ,Us Ambassadeurs' zel1~S biveh:iz koncertsorozatot Jja111 az cnekesnek, Bruant kikijri, hogy a plakarokar Lautrecnek kcil keszlcenie.

A kilcncvenes evckelejt kiirQbO$en terrnekeny id6sz.1k Lautrec nl.un!dss-agSban. Ekkor alapozoelik meg_ hfrneve, Ezid:6dj t .koncentrdl a III live'sz'a ji wgd Fi 51", Szime mindegyik nuive nagy sikert afar, A "L{s Amba~sadfr!r," MvEz2; A-rislide- Braant a plak.itrcchnika kiclino dsaj:hltas,ir6i tanuskodik. A japan rnjzok es I1l£S festok (kLik-in6sen a nClbisdk) inspiraci.6jara Toulouse-Lautrec igen meresz -mego]ehisQkat cnged meg tmginak. A rnjzot szint e az absztrakcio hatiriig szinretizalja es mesrerien hangolja ()SSZe a Iapos sztnlolrokat a konturok csavatt Iirfd.ris clerneive]. Vegcredm611yben megl-cpo dekorativ form5t kap, A kornpozicic egy.5zerCisege. vonzza jl nei6 rekinterer es, elblrlvoli a megoldasok egesze. A "LesAmbs5l1.deursJ) kd\/f.;:§ J muvesz zsenialicasa es a plak.ic fckl;i11l igenye iddlis' osszekapcsoldsnnuk a pfldaja.

Egy evvd kenibban keszfti el Laurrec elsA lirogr<lfiJj::it, azaz a Morrtmarrre hires dncllsn6jenek, La Goulue-nek (1870'-1919) 11 piakaej.lt. A La Goulue'1- }/Iou/il1 B,ollge-,bal1 an mucatja LllCg, hogy ';1 muvfsz milven virruozrtassal volt kepes dsaj5dtaniazr a te'~hnik;it, arnely meg nemreg idegen volt sZ~Il1:ha. Errol JZ 6j c.1mcnyetol anyj:i'Jmz szolt') leve:Uhen igy it: "Nag}'Q[ nevcrtern. (;,.) A pJakatom sikerc arat a falakQn, '.

A Jane Avril t C-+--8 6 8 - 1943:) abdzo16 plakat a. "Divan [aponais" LiVfZ6 resze.;e kCszLilL Laurrec i1l15dja [ane-r, legjobb lllodelljer. Az 6abkja esszemeihek rajzolata Karsush ika Hokusai (1700- (849) ppao muvcsz srflusara ernlekezrernek. A torrna leegyszerusfte.se es ;IZ tges:z aszketikus szigora Lautrecsajaros riszreleradasa 'J jap:u'l rajzok mestercinek.

A. "LES ...

AM BASSADEURS" KAVEZ6:

ARISTI DE BRUANT

1A92; !41')lxqS,4rm L"!~,.!!r,p4 TlJuloJ~15f-LtrHli"fI" MU~I'IfI, i'llt'i

f891: 19'XJljClH /_itogidji, IbuIJJu,)(~!_~.wrr,c[ Mrr~llrrl, AI!i

MOULIN ROU_CE ... - LA GOULUE.

DIVAN JAPO!llAIS r 89J. ,8o,S ". 6,,;,g em

A rue, des Moulins . szalonja -1894

A nyilvrinos .. h~\z.ak Ittezese' ,3. dzt:nki.'lencedik. ' szazad. L Pranciaorszagban komoly vitakat v::\1[O[( ki vedd-

, mczdikes azok kozotr, akik bCZJrisukat koverelrek. Toulouse-Lautrcc mern vesz re.sztezekben a vid.kban. Mtgftsti visZOJ1[ azt a vaL6sagor,arne1ybcn az ilrcn incezm61yekben dolgoz6 IlCYkelnek.A [wo gyakran niegfordul nyilvanos hazakban, kiilonoscna Moulins utciban ralalharo szalonban. 1IN~-T 894-[61 kezdod6e'n {Igy erzi ocr mag,it, mint orthon, A fest6 Mehany bararja ugy \ie!i, hogy 'ebben a sajitos z;'in komyezerben masodik i;saladjar~ lelr, Lautrecnel mindig ott vannak munkacszkozei. Gyakran la1:ni or 1:3jzcilis kozben, men a helysz(neJl kisme,retu eanulmanyoksr vazo] fel,kesobb muter)llcben lesziri eJ a bonyolulrabb' kompozki:6k;u:, Gyakran czek nem keriilnek ki lllu[ernleb6L Id6nkem: a galeriak hats6 hdyis~gciben illtc.ja ki

6ht. koknak, akik arra akarjak l'avehrtl, hogy nyLiv3nQsan rnutassa be oker, fgr \.ilaszol: "Soha! Meg JZ(: gondolnil;, hogy bot£~J1ytakarQk.."

A 1'1,/e des M'()'Jlills~"(!Hjll cirrul kep a nvilvanos hazak vi];jganak egyik legjobb ;ib rho Lisa. Laurrec. egylk kedseno mO[[VUtTk1C, a v,\rakoza& mutarja be. A klicnsck jdmle[enek hHnya, illetve fernakhianya leherov€ teszi a !il(f,,;'~S7. szarnara, hog}' er6sen koncenrrdljon J prosricualrak Idektall;'ira. ;\ csend hJl1gulata hangslilY9zza ezeknek a nokne], azegzisl-rencialis passziviuis.it. Az els6 kepsfkban lev6 ngura hanyJg restrartasa teljes rezignahd,g:ir61 Jt"ulkodik. A kanapek bpos folrjai es az epftcszcti reszlerekcsak. Ilielyftik az unalom erzeter. A kep nez6jeben onkcntelenu] kerdtsek vctodJ1ck fd a n6k jelbil.ere vonarkozoan. Lautrec eppen czt.akartaelerni: feszLiltsegct reremteni akozort, ami. anonim bennuk, CS akozotr, ami egyel~ es'szemClyes, A fts [0 ketsigtele:nul,17t akrja megmubrni, arnimoddljeibell ernberi.

A hatdnfeho nJ -Bagyadtsag az ucols6 Iirografia abbol nz albumbo], -;iin.elynck .cfme Ok, es, 1896-b,ll1 jdem meg. EL olyan lirografiaknak a sorozara, amelyeke» nvilvdnos hazakban ei6 hlrtyO~lL mum be eletiik legintimebb pillanataiban, A megkap6 sponraneitassal kt$~lil[ Bigya.1lsag a Feba no mclysdgesmaganyarmutJrj;] be. A feher szfn megtele16 atblmaz3s.aval Laurrecmintegy "pS5.zedvas,zija" a figur,k az ~gy leped6jeveLToulouse-Lluf.ret liasonlQ kondid6r szuggerala drgynak, mint a·figuranak, A n6t.s JZ agy rnintha ugyanazok lennenek., Ez a megoldas ,<1Z ,ibrazolt jelener rragikumat van hivatva h:mgsLllyozni,

..,.' A RUE DES MOULINS S.ZALONJA

18-94.1 r ;,5~ i'3i.J) [UJ

S4.ff tfi daj t,.'!f~!o-Pr Tordafrs~~~~11Ir-rt;( J"'lJj(~nm, Alb!

IJ.A HATAN FEKVO NO - .BAGYADTSAG

I090iJ ts: -10 em M!;~~& d~Ors~y" flri;j;

A"Linger, Longer, Loo"-t enekl6 Yvette Guilbert -1894

Guilberc-t. Szamos rajza a szinpadon l1lucat);t be a mCivesznOl. 1 &94-ben tizenhat liLrografi6t rartalmazo alburnrnnl fejezr!: ki ciszrelercr iranta.

A "Linger,longtl; 100'1-1 il1lk/6 YWIU Guilbert az album egyik l-itogdfi.ijinak a dziata, es taran eppen ez at cnekesnd legjobb portreja, ToulouseLaurrec tachnikajJ rendkfvuli ki Fcjez6er6t sugaroz, ugyanakk9t =s- 6rzi egyszerliscgh Nehany ecser\1,01155 elegend6 abhoz, hog}' visszaadja a lenyeget, A kartonra va16

fesresnck is fo~wsszerere van. A ter-

pent inne] hfgfLOIT fesre: - alkalmaza,s.kal l.autrec kihangsUlyozza az an:kifejezesr, mivel a karton fclszi,ja;l_ fesrekhen l~vo olajat es a fdiile[cr1 csak maga a fesEekan}'ag marad. Ez 2 modszer olyan illuzior kelt, minrha a moddl rJ6ban jdenlenne a kep me-grekin£ese koZL-"=.. A szfnpad fen}'ei alralszime ctvakImcr .szemet es a sZolja altaI szuggmlr rnozdular a kcp nez6je[ a hires angol .. Linger, longer, Loo" dmu dal nangukclba viszik, Toulouse-Laurrec m£5ik ,.Iiliizsaja' a Moulin Rou e 6, a ~OU\'e<lU Cirque rancosndje es e~'bei1 (whoa, Ch,l-U-Ka volt, ALa C[Q\WIiS!l da-C-Ktlo dm\l kepen a mUVeS7.nOr;a fe-s£o Eppen a boh6cruh~ba ol[o2'.es pillanaraban .. kapra cl", A Hp nern memes a rnelznkolikus il"6niac61. A sarga gezbOl kCsziilr haralmas fodor ;J szfnpadon kfvuli kornvezetben sziinalmasan ne:ve~tges. A portre nern tulzorran h(zctgo. Laurrec hangsulyozzarrrodell] e.al akjanak keregdedsegec. Erde:rne~ megfigydni, hogy ;J royid, szaggawtt'ccse[vonasok rnilyen rnertekben }lr111nak hozzd az el5adas dam nyugrahms.'lgft1ngltlaranak'aze17.&..j_[e.esehez .

A mule sza,z,ild .kilencvenes e.,V,CiUCk eg}'ik legu,ep- szerdbb pirizsi kabare-enekese Yvette Guilhere (1867-1944), Minden este rajcmg6k l:Olllege jon el a Montrnartre-ra, hogy meghallgassa dalair, Az 1927- ben kiad~tr .. Visszaemlekezcseiben" Yvetre Guilbng megadja receptjet a sikerre: "Hallgaroim.ilak rnindentele szegyente1enseget, mindeniele hoborrjar, minden fogyatf~ossigat hurnoros enekeh: s;::ovcgekkd megmuraxni, ilyrnodcn elerni, hogy onmagukon nevessenek." ToulouseLautrec azegyikl~gh([segesebb h6doloja. Elbilvoli O[ az cnekesnd karcsu fl:guraja C$ hires hosszusz.irufekete keszcyuye, ~mir616 maga fgy'irt: "A fekece kesztyu az degancia szimbolumakenr kerulr he1e ebbe a hn-k, egy kicsit f;)raga[lan b:izegbe." To ulo us e- Lau tree Eyakr,l n J1lEgfesri Yvette

"LantTecnek kiveteles

adott aga van, hogy inegeleventtse a mozdulatlansagot ( ... ) 'TI zaadju kfvtilro] a brutalis Iatszatnak

titokzatos l11clyseget."

rl~NRI cOCILLON, 193-1

... I-,A CLOWN ESSE CHA-U-KAO

A "LiNGER, LONGER, LOO"-T ...

ENEKLO YVETTE Gu ILB,ERT

f-8?J;54x49~" O/"j, ",1f10r!

M:rsh J~Oj'sq_", 'Pdn~

I 0941' j'S x·44 (,j)) Ol"j k.amll P"sbu Mif?.~Hit1, A'fvs;}\)~

A "Chilperic" -ben trinoolo Marcelle Lender -1896

P \i1'.iZS 5zlnhazL ehea ll1uJe szazad I'cgen \·icigkor'.l[ eli, ami rermeszeresen Fe-Ilelkestrerre- Tou:louse-~ . Laatrecer, A f6Yarosl szillhazakhan a fesra olyan korabeli szrarokkal caWkozik, mint: Sarah Bernhardt (1'344-1923) es Marcelle Lender (1863'-1927). A szinhazigazgatok gyaknmrende1nek n,ila plakatokar, vagy illusztnicidr a programokhoz. Lautrcc azonba» inkabb szmcszeket, vag}' az.alralukjitszortjelcnereker szereri ra)zoln1.

jellGlllzo megfomolc szUlh;u1l16nianak a pcldaja. A k€k es a zold finomon keverednek J lib. Cs a rozsaszfn amyalarajval, bang~(llyozva elenbegLlkkel a bolero hangulack.

LQi'e Fuller (J 862-l928) eldad:lsaban, OJ rernek "T uzt5nc-ban" fenrnyalabok estek a C'lm:osnOk altai mozga[0[( lutalrnas fLiggo~yi::ikre. Az akkor 1gen hires claadis inspiralta Toulousc-Laurrecer egy reridkiviil bonvolulr litogrMia sorozar megalkodsara. A muve z egyben mesrcrember is, uj li[9gdt'~i[echnilcika[ wi! ki_ ",\h h oz. 110gy 11 Fuller el6ad<i:s feny effckrusara t'mlekcrre[o 1m,lst er:jen ,d, Toulousc-Laurrec arunvporral sz6rja be litogra.6aiL

A ,,_t!Jilp/ric'L&cn tii1ml6 Mamlle Lender a maga mUfajaban talan a leg[okektesebb nui. A muve~i,i.1,6[,atnii.1[ boler6t tancol ugy abrc\zoljaa fest 6, rnintha egy gesztust, egy m{J6 pillanaror rnegragad6 Fcnykt}) lenne. Lautrec von-

- alainak 11 dinamikaja kepes visszaadni a rmlv'esZnO tandnake(~mj erejct. A dfszIetekstJtikussaga es a szfnpadon levG' rabbi flgura mozdLlladans~ga me gisblbb kih;mg5-ldyozza a rancolo no ges;<,;[Usalnak ritlllikajk A perspcktfva hianya, amitilyen eserekben a.szinpad deszkainak a s"gitseghd szektak kiFejezni, csakerdsft: Marcelle Lender k6zveden jelenlctcllck azi11uzi6j&t. Toulouse-Laurrec meg egyszer vissza,n£r. Qegas rechnikaj~hbz es alkalmazza a mestccseges szmpadi vilagfras effektus air, ,tJ.. rani [vimy r a. 111 e st e rt 61 aZOIlban mcgkUli::iilb6zrcri a kjr(fzorr eel, Laurrec a karikatura idnyaba halad, Ax arckifeiez~s ilym6don nerncsak hog)' ki.ilOn hangsulyr kap, de d~fcihn;l16dik .15. em arcot, hanemalarcor Litunk. A te5t6 s:Zam~r;ia tigura deformaci6ja rruive igazsaganak a felrereie lesz. llyerl ,ertciemb'en A "Chiipirir" -ben tJn(o/6 Ma.mll r Lender csaku gr, mint a Vci/etl tin Ir DtsQssr beJUitja a<_, uj tall(wr6ket dmu alkbtas azi gazi re~[eszer es a szartrikus ironia i::isszebckitesenek a probaja, Azonkfvul it kep a Toulousc-Lautrecre

LO'iE FU.LLER .... 1 (~9J; J 6,8.x ~6,8 nn Lf!qgt.iJia· N(JJJZ{li K,lijl)'l,!Jr, P~-ri~'

• A GHILPERIC"BE'N TANCOLD. MARCELL LENDER

1896)' 145/;( rj0(tu jobiLl-iaX Wlim,J' Cyitrlmfrr)'; JV(t\1 *tk

" Szakitani kell a megszokassal, a konformista rnninnal, Lautrec egy napon fgy kialtott fel: ."lVlarnmll tudok rajzolni!", Ez azujelentette hog} megtuJa..lta a sajat vonalait, a sajat l'aj2anodjat es a saJat rr ·elvet."

H~N RI MATISSE, 1952

ben. Toulouse-Laurrec az arc ;ibdzola5, kuloncseri a noi . arc abrazolasa esctebcn 3t szinkezeles nchb m6veszccenek J. (okeletes binokLlsar61 resz ranusagm. Fe5tekfelvirel modozatainak a v.ilrozatcssaga, egyszer konnyeden, rnaskor "a~ragon - er6telje.scn mutatja meg szinkezelesi 'kCpessegcnek

hatalmas skali.jac. Ennek k6sLonheu5, hogy hallatlan finom_a"gal kepes kihangsJlyozni rnodelljenek dolyfos rekinrerer eselfuk, "v6ros'· rnosolytir; Az AI-! Rill MOj'l dmu fesnneny koil1pozfci6ja ismerelren bizonyirja Toulouse-Laurrcc fesu51 terrerernto ktpessegenek az igen magas szinvohalSr. A kisse lerde csusztarort pCl'Spekriva kiejoli ,1 nba szamara az akci6 hd )hk U gyatiakbra kep [obb oldaldn

lathato vagas oly;:m benyomasr eredmellyez, hogy a jeknetnek valaho] a Iacomezdn [ullcrme fqlyracasa. Enriek a III uveletl)ek; fesroi fogasnak az a celja, hogy az alkoras nezoje ugy erezze, mintha a kepen ~br:iz6I[ va16sig szerves teszer aJkowa.

Au Rat Mort

1899

A Parizs b:'imytb klini~a elhlgtaSJ Ul::l~ L&99-be.n Toulouse-Lautrecanvjrival egyurc (saladl birrokukra uca~ik Dei-Frallciaorszagba, Malromeba. A fesIo egeszsegi~llapota javu], de ugyanczen ev novernbereben. Ntizsba [9r~eno visszaerkezese utan ismet inni kezd. A Moi:Hrhanre kaveh!izaiban 6r:iisi

osszegeker kolr. Renriszeresen j,lf il Pigalle eeten_ levQ divatos "Au ROTc M~rc" (,.A daglott patk inyhoz") ~uetembe, Terrneszetesen a fesnfst nern hagyja abba. E16forduL hogy {Srikon keresztul meg~lIas nclklil doIgoz:ik. Ahogy 6 maga mondja: "nagy

festeszetet muvd".· -

" l\[Ob-t azt fedezzuk fel,

hogy'Ibulouse-Lautrec

"n.ly / ttfinil

eNID. azer 1:

szannrnkra termeszetesnek, mert szels6segesen tmturaJis volt."

Az A.u Rat },tl'ort· Laurrec korszakvcilto Illuile. Annale dltnere, hugy -meglehet6sen k€s6i b~p ez festesze-

tebtn fomos arabhl~sr je1ez, Korai ha1ala nem terce lehet6ve, hogy CZL az iranyza.tot rovabbfejlessze. Elulnik az eddigi rmlveire jdlemz6 ironia es ritmus.A konrur veszir crejeb61. A vonalak prim.itusa is h<'itter!:ic szorul a s2ll1ki~ede[ekkeLszenl-

TRISTAN. BERNARD, 19.13.

TECRNIKAl MEG.JEGYZES

T15u!ou,se-LJuneC utp);;6 nulveiben mirgfigydh«o ~ so,er,lib szinekre \'aI6-k,ir",.

Ez a E~" €rn .. lrn<'i!~'s.cbo!n ,a,d'iHG, v.lroz;isl reknu ,iil'. k l'"",hi-6j,fooa es JtWmaz;;suk..!!,cii:!rThan. Elrtiimck fdl"gzt'Ol l2gn''"

sa an, rni .. ciz-6 onabi.

oyin4IJlag£~'clt~ zoiarra. KornEozi<ia &; a. ,zin.s:

Repsfko'k t:dVllde- TouJaus - Lau Lro" ii j. "5 sajnos- egyb"" urolS'6 fm6i ki5.;,clel cni! mn(r~kad&.

Au RAT MORT'"

1 ~~H)i 5Jt l X 40 (til ,Qali'r-l!1111d fm.tmdL' GrITtlL";J)', LCln:&1Jl

Vizsgaaz Orvostudomanyi Akademian -1901

A tlz,enkile~c~k SZ<1Zadl pa~izs~.[arl{~a ;J dil'a~ ha(a~mas E~JI{)desehek. Ez 8 VI lag azonban nem erdeklil Toulouse-Laurrecet. aki ugy veli, hogy ez neru rerl11esdn:~s es [de van mesrerk6it-seggd, JVlegis llg)' don t, hog)' megfesri A kalarlosl'ID om'Ll k€ph. Termcszeresen ehhez az i.nspiratior m~J):1 a rnodcll fogbhmssagaadja, hanem gyi:inyorLll'oros: haja. Lautrec egy modern temar abrazo], dt ezt hnarozonan klasszikus modszerrel teszi. A kCI:'lt[ a fhyek $egl[$~gevd formalja es dramatiz.ilja, jarszik 11 felarnyekokkal, nunc Leonardo cia Viner, vagy a iigi holland rnesrerek, EmSI a b~pr61 Lautrec k€sei rmiveire oJ}' jdlemo5 meiahk6Jia sugarzik.

A VlZjga az On;t.1studol1l1i''!yi AkPdirmdu TOlJouse-L1uul':C unoka-

. res[v'::>i:enek, GabrieLTapie de Celeyrannak a dokroril'izsgajal ;fuca-

7.olja. Afesco nem volt itt jelen, ugyanisrl.kor voltaz.elvonokdran T A KALAPOSN6

A .k6rha'zi tart6zk~dasr nehezen viseltc, iildoz[wisnek ereztc, '900; 6t"'49j mr

An:llxl6~lItell~6rizt& e5 faggarcik az alkobolizmusroi. ~~llous"'LauI"'MUQ",",

Ez a k:ellcmedm elmeny bizonyos Fokig Illagyadzz~a kepnek a hanguhtar. amely bfr6sagi drgyaLisra ernlekeztet. EzLaurrec urolso n~gy nulvc. Hat<lrozQ[can megtigyelhero a paletta elsorerulese ':J soter sifnek dorninalna]; Egycdlil a. vizsg;)bizmrsag egyik wgja rogajanak a vorose all ellen ;i h.ely sfri h;tbgulat~nak, A vfzszintes ablak tnged ar csak egy kis halvany ftnyr. A rnasik gyenge Fenyfords aZJsztalonf~'kvQ

feher pa.pit. A (e$ttker. \I.1;~tagon, tesZrJ5Ze[I'Yen ville rei a lTlUV0SZ; ahogy czt kodbbi muveibcn csah [it~<ln latfmwk. Lautrec v~Stagdlr V1S;:-:i tel a fe~t&ket, Jill i csokkent i J kOI1- CliIokszei:epet. Ninc:,enek mar vonalak, sern csavarr fannak, arm .11111yllil jelIemz& vole rajzait'a, A szfnekslitct sikjai hatarpz;dk meg a kep kOrilpozki6rh. V'11 cbben valami neh€zkes'es nyornaszto. Val6szinultg Jz:eik,e.yl"tlherE"t,len veg

el6cl'zere dikd'lj;J a imiveszneka reg! n"iesf,rrek rapaszralarai ... VIZ5GA AZ ,

I·'· Ij[· r- , "' k ; - f / A J ~ ORV05TUDOMANYI

10Z va 0 vrsszarercs s.zuscgcssege[. fl<!ga az AKADEMIAN.·

Onmstvu!mnanyi AkaJim i,{n c ImC{ res rrneny h,\ [arozibn<i n ('IV"," 6J ;.,1,,,,,

ejnlektixet Rembrandr (r606-1669). vagyGoya (["746- 1,,,1,,,,,,,,_,,,,1,,,.- kIWf'"''''

. . A~,

1828) rcdmibYilra. Lautrec sohs nemeirkplra I~lke~edf:sef a.

nagy Festoken, rs ez a kcp - saj'3'tos vegf61deletHn[ _

bcsQ\"olja'or hCiZZ.1Juk. ~ .

Toulouse- Lautrec, vagyis a pill an at igazsaga

Toulouse-Lautrce munkassaga koranak tukre. Annak ellenere~ hogy a kLilonfele ·fest6i iranyzatok tapaszralarai. nem idegenek szamara kepes meg6rizni fLiggerlenseg&c. Eredeti es rendkfvu] szernelyes stllusa Ithet6ve teszi szarnara, hogy 'megragadja koranak szellemiseget, annak a kornak, amel) ben el, ,es arnelyet oly behatoan figyd. Lautrec elveaz, hogy rneg kell festeni es abr:'izolni kellmindazt, ami Iontos, meg akkor is, ha mlliekony dalgokat kellene fesreni. 'Neki koszonhet6en a rnuveszet mindcnkie.

'B 51' Toulouse-Lautrcc a tizcnkilencedik szSzadveg minden muveszer: i[:lllY4a1:;i~61 merfretr, tnegsem lehet llmnbssagat valamifele semarikus ~ateg6riaba ;tarDi, Ez S,c nem. naturalizmus, sem~f)(!dig rnanierizmus, de nem is irnpresszioruzmus, vagy szimbolizmus. 6 maga monclja:" Iem tartczom scmmifeie iskol.ihoz, l11<1gdhybs;m. dolgozom kuckomoan". F{'str5ze,renek eredetisege megreld ki'.'Creies.egy€niscg6iek

MINDENFELE BESKATULYAZASON KrVUL

?\Ifillt minden Fontos muvfsz, Toulouse-Launer csatlakozik. a hagyornanyokho:l es folyratj" a nagy rnesterek tapasztalatait, aregieker is, meg a modernebbekcr is, Csakugy, rninr nemzedekenek minden tagja Lautrec is kapcsolatba kerult az irnpresszionizmussal. J:8 78-banes 1879- ben festett ~bti kepein az ecservomisok toredekesek, szaggatorrak, de p'aleuaj,inak szinei nagyqn viHgos,ik. Az impresszionistak kozlil Lautrecazokar.a fesl{5ket kN:lveli inkabb,<,kik"ek a kepeina figurik uralkodnak a raj feIntManer (1832«1883), Renoir ([841-1919). , .. Csak az ember letezik - Mlftja Lautrec, - A taj csak valami raadas es f6iegarrd. kell haSZ(l;1jni. hogy az ernheri [enneszctete~ a 6- gudk karakrerkenhettibbe tegylik." Moner-rol (1840- 1'926)5;;:61va i[ja: "Ha (MqneI) nem bnyagolna el ennyire a figurabt, meg nagyobb Fest(llenne,"

Degas-t (T 8 3.4-l9l 7) viszonr csodalja. A n yo1cvallas evek kozepet61 kezdve, amikor ITieg klasszikus fesceszetet tanulcConnon rmlrerrnehcn. Laurrec ranulmanyozza 'es kes6bb fel is hasznalja a Degas alkorasaira jeIJemzo technikfi:. h<lindenekd6tt:azr a rnodszert tattja nagyra, ;lbQgyan Degas !11egjeimfri a fenyt, es.aml ezzel j&."e modszer segft-

"'LA,REVUE BLANCHE, C1MLAP

,,s9Ji f.lS x 9,J (rJJ Kali5JJi:i.di!

f?ly6imok cfmlapja az ~grik m6:d,~ur \'0.[[ arra, h'og')' Toulousc-Laurrec lirogrifi.il 1)~p5z[6sltse:_

Toclouse-Laurrec Toulouse- Lautrecer fwi. Az 1891. keel;1 kC.$~.lj1( fO~-f11Qht~z.s a fevS~o humor~[~~kH'QI ,.riuskodik,

... DEGAS: MIss LALA FERNANDO CIRKUSZA"8AN

1~7.f)~ II] X -7~J mi Nrj}i~m~' CjdJ~r~ LQ~iJ{!jJ

Toulouse Launer De-1-..;l~-( mtgn'dnf:k· rckinterre. A"L. d h~ld~~pakJOsz~nbc[T.} a f'rl)",lrrrylk kDlo"legc' b;i:e~'g~, \'"i,ll".mi"m ~ . mogicpCi,h'pkidg,;,ok;

Anstidc Bnram ... k. b""i 8ruk; kulisszatirkai. Itt Jmj'nn,~ kj 110<;:2;0' Toulou .. -

L~ urrec .a: kipai::

segtvd deer Emom fellyhua5ob:r. E:;; khetoyfteszi s:;;:lmJr"J; hogy meg[agadja azr, .ami lenycges a m6l6, rovld ideig tarxo pilbnatok.b(~l. Laurrcc ezcn [cchnib meir:(/o.r\')kOsfnek hiz6hyuL amikOJ: megfesri " Montmartre lokSlj~iban hires cancj eleleneteit,

n)L~husi;:-LaLl[rec: ki.llonr~le fbrr:brlkb61 merlr l~n:~pinlciot. M(ivCszll.[enek megertesehez vissza kdl nyulnunk az 010,57. t()SL6hi:iz, Carpaccichoz ([ 460- 1 5205), R_eni bi'jiidt- hoi (1606-1669), Frans l-Lilsh.oz (15S0c1666), valarnint ag6rika mllveszedhez es ~. j'Apitn gr'1fika mestereihez, Lau nee szfvcsen ken f[(:\lH,il ja fe_5t€'szncL ill- uj; korea rs il'anyzalO'kbL Akilencvcnes evek deJcil kozei,\lla nabisd'kho:;; €s J szimboliHiikhoz, ami- barmonikusabb 8~inhas:;;r\~I~toJ es TIiigyvOhJ!ubb f0[jwikezeiesr eredrnenyezetr. Lautrec lirogdfiai dekoradvabbak lesznck, dkezdl5dik feJ1yes ko rSZJ kuk. Neill spkit .1 nat u r:~ Ii 1_::iT1 ush 02 kii7<cl ana lemakkal, llgY:JIlakko[' Laurrec munkaiban kovetkczeresen illbJrna:aa ~ daly je_lleimtCi irQn.iJi'al qsszhangrpll16;6szititerikus {lltmk

A SZATrRA YONZASKOR:E:BEN

Lautrer t:qzai wzeliek ;J·karikar[\dhoz. Mka.klasszikus fes.reszeti [:anFolyamokOl1 prQblemai VQIG1:k a l1llt'i~$zn<:k ,,:.::zal, hogy huen \'i~sZJadjil rncjdelljeillck k!rieL:elCt. .,J~ajza .5OhCk sern ponws masa a val-os'~{gnak: csak bizonyos clerneir rarralmazza, amelyek 5zuggesztfvek. Az 'flut[ .megh6~ktnro. kcpe.kbe foglalj;:t -iillapfto[[il meg Felix Fentlon (1861- 1'9'441 ujsagir6 l(shicikus_-."'Jnim t~th;w), Lautrecnej; rninden JdOHsag~ megvolr a t<I('s"Jddmi kal'·ikarur:5khoz. Etdekeltek az: aktualis ul:rvek, nagy. hat:ls,sal vol(Jk raolvan

~,_ I

Festo:Ckarikarucisdk,m!nt Heinol";: D;jumier (18Q8~ L879),

vag)' J<~~-Louis Forain (r8 52,.-19T1)' MegwhHjilnaluk is ugyanazt ;1Z ellenerzcst a harnisirorr finomieisok is

rnegszeph6sck irant. Hozzajuk lus~n16at1 a fescesL;e< dr helyezi a karikanira ,,fegydmlezenes szep" tJessegcl azza], hog}' Laurrec szernielen- valamivel ironikusabb.

Meg kell azonban jegyu.ni, hogy Laurrer ironikus alapalUsa nem valami clc crdek nelkqli rosszindularbcl fabel. 56r ellcnkezoleg, szatirikus kommentarjai tclvc vannak rne1eg szimpariaval. Errol ranuskodnak Jane AV1'il d.ncosnOr_ vagy YVette Guilbert kabare-biekesn6 r ,\br~\zol.6' plalcicj ai.Annak dienere, hogy Laurrec itr nem resz sermnifele t;.ngedrnenyt, azulakok dc(ormiLlsa nem mentes a gyeng{dsegt61. .. .Egesz ep05Z( ZCi1g Gn errol a gazernberroi, ugy~lnakJ<br mcgIlJu[Jtp nyllc sebet is" - I[T<) egy l~j s,lgf [0 1893 -ban. Egy evvei kes6bb .egy rn:lsik kri tikus dicseri ;J "ll1cgrlgyeles eJ essegct, amclv sok guny, es humort is rarralmaz", Toulouse-Lautrccet; ekh)t kora fesT.6jcllck tanjJk. 'Sobn kept'iben ertt~kes rortenelmi dokumenrumokar velnek fdfedezni. 6 IT\Jgais hangsCilyoz-zaaz igclZs<lg-szliksc'gessegfr. Sajcit doigair6J 11),[larkozva tobbszor elmondja: "Igytkt:ztem visszaadni az igazs<1got"- .A rajz, a vonalak jelenresene.k f¢lllagyi[~lSa leherove reszi sz.amar.l., hog,v visszaadja a szazadvt(g val6saganak igazsSg3t: Ebben rejlik Toulouse-Laurrec rnuveszctKiJck nagysaga,

"Egyaltahtn nines szandekmnban llIegl1jlta.ni a francia mtiveszetet, I{iisz]{()(loIIl a saerencsetlen papirral, amely nem tett nekem semmi rosszat, es

higgyek 01, nem csinalok SeJlllIrij6t."

HiJ,) LOUSO:'LAUTREt;.

... MAUR1TAN IAI TANC

r·~9 i' lOP. _Vr' ~'m ,~ffl~!~ J'01':i,!},.1\iri.;..s

Toulousc-Lrurrcc

rug~'01J S.!l.:'r~h"(r

kar iket ~JdkJ~ r~i~7.nlni a p:int.si 5zinhb;~k fl~zo.ir6l.

1'/ ,

AZ UTCA MUVESZE

A mat [ szazad vegert a kepreproduHi!_(i,s tethlJ.ik~ja nagy 6;'jlqdc~en: rnent at. RajzQk a foiy(}irawkban, vazlarok az ujsago khan, litQgt':ifia a szfnMzi III Lisotfi:izeukben, rck\;lmok a Ll1ako)1. Toulouse-Lautrec alkalmazkodikrchetsegfvd az {Ij .kommunikacios foril1Jkhoz. Arnikor pbk~co[ keszff, kcnytelen lapos folrokban fdvi cc .keI'C~ szfnr haszn.ilni. Ez erO:~ftia varaLi;lI1, me-glepa Its kockazaros rnegoldasokra valo hajlam.it" -ami I'cgi.il.jlk0t6 [e.vekenysegenek jellegzetes demevc v:Hik.

Toulouse-Laurrec {ll nyorndarechnikai cljarilst alkalmazva hozz~.(jarulJ e.gy ser fdfedezeshcz ezen a rerulctcu. Lelkcsen iLl a anyjanak: "Uj rnodszerr raLlLtalll ki a litogranaban. Kfscrleteim problema l1~lkuJ haladnak". 19 I -t61 a fitogtMla erdekt6desCtwk k01:&ppo.l1Ij'iba kcrul. Elsa ilym on5116 lllunk;ija, a L4 Goulue a MOlt/in ROHgl-bnn hatalmas sikerr arat, A romor stilus rokeleresen me.gfelel. a reklamplakrir funkci6janak. Ek1;.ol" lest:eszet&' ha[[~rbr. SZQm\. Elktzd asajroval is, egyi.itttmlkodni. Allantl6~n kapja ~ megrendelestker - parrirurak bOl"ltOI, etrermi Edapo$, konyvil1u5zudci6k ... -.h I894-bcn maga mondja, hogy "eiarasitp a munka". Lautrec ll1unkassagategeszen tlj m6don folytatj.l. A Szalonokon es gnleriakon k[vtil ori.isi nyilvanoss~g elElip. Muveszere rnindenki szimara h02- zifcrhei6vc valik. Az a ~eny, hQ"gy ezen munk.,1k [<)bbsege mogo[J rrakriku!> es i.i zkci eel hU'LOdik, nern 'Z3Vil1:j a ot abban, hogy maga$ eszrerikai htcku rmiveket hozzcn It(rte. Pbkarjai rcrnekmuvek. Felix Fenelon kritikus Laurrerer az "LI[Ca mlives.zcllck"n:evezi: ,,0[[, azaranyozott i:s beporosodotr kerccekbe zart kepek llclyerr az igazi.elcL muveszw(t talalj~hok meg, 'a szfriesplakarokar. Ez egy kiallit.isa s7,abad&g alatt ... mindenki rruiveszete."

.... DAUMIER: "AZ O.RQOGBE IS, NE MOZG~SSA A KEZET, MERT, , MEGVALTOZTATJA A POZfCIOJAT"

.55 ).~3.f nJ.'

HoncreDaumier-r (I ~J.J$-J 874,'" rekiruerr+k i~ tj-7.~t1~il,~nn:·(tik 'S7.;i7.'ldi brib[ut;~. ~r\'F'lnak,

A rmlvesz t ariszr.okrar a sz.irmaztisa riern kor lat ozt.a tcmavalaszras.aban. Toulouse- Laurrec festeszereben visszar.iik r oz dd ik a korszelleme, rn ind enki

magara talalhat benne. Kepei a -}!brtrek ve'gelathatatlan galeriajar alkotjak. Munka.snd, nemesi sarj, prosti tual t, kabare-errekes, gazdag polgar, sZlnesz, t.incosno - beleertve az degans Jane Avrilt is - a figurnk hOSSZL\ sor it. alkotjik akikrot Lauttec festeszete elmondjaaz igazsigot. ZseniaJis tehetsegenek at;

d / h # /

ere menye, 0 . a muve sz.et

m indenki szamara hozaJerherove valt. em ok nelklil tanjak ot a modern plakat atYjanak. Ez az ,eletszerusege,el es celtudatossaga\ al elk;ipraztat6 festeszct egyben negy Ieeke is szamunkra amiben ez a kiva16_ -

/// , Ir b iink

muvesz [eSZeSH . enn un er.

... A TANcoL6JANEAvRIL '~91; 85-.5·;).:4,) an

M~15f(' J'Omry, 1;}arr.?,!

co
o_
....
'"
....
o-
I
II)
a
'"
~
:z
'"
U>
....