Professional Documents
Culture Documents
Geiger Ábrázolo Gyakorlatok
Geiger Ábrázolo Gyakorlatok
GEIGER JNOS
BRZOL GEOMETRIA
FELADATGYJTEMNY
2012.
Brl:
TARTALOMJEGYZK
ELSZ
I.
II.
I.1. I.8.
I.9. I.23.
I.24. I.41.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
3. 4.
5. 10.
11. 17.
Kpskrendszer transzformci
Skidomok brzolsa transzformcival
Testek brzolsa transzformcival
18. 31.
II.1. II.6.
II.7. II.21.
Sk forgatsa
Merleges trelemek
Gla, hasb metszse
Mretfeladatok
Msodrend grbk
Ellipszis
Hiperbola
Parabola
VII.1. VII.12.
VII.13. VII.14.
VII.15. VII.16.
VIII. Kr brzolsa
IX. Gmb, henger, kp
Gmb
Henger
Kp
3. 16.
18. 21.
22. 31.
32. 33.
34. 38.
39. 47.
48. 52.
53. 57.
53. 55.
56.
57.
58. 67.
68. 77.
IX.1. IX.3.
IX.4. IX.5.
IX.6. IX.14.
68.
69.
70. 77.
X.
78. 80.
XI.
81. 94.
95. 120.
ELSZ
I.1. brzolja a P(2,3) pontot, majd tkrzze a kpskokra s a kptengelyre! (A pont nevt
kvet rendezett szmpr a pont els s msodik rendezjnek cm-ben kifejezett
hosszt jelli.)
I.3. Rekonstrulja az albb brzolt pontokat, llaptsa meg, hogy az egyes pontok melyik
trnegyedben helyezkednek el!
I.4. Az albb felvett pontok esetben hinyzik a kpekre utal jells. Helyezze el a
kpekhez tartoz '-t s "-t gy, hogy
1) az A pont az els trnegyedben legyen,
2) a B pont a harmadik trnegyedben legyen,
3) a C pont a msodik trnegyedben, a msodik kpskhoz kzelebb legyen,
4) a D pont a negyedik trnegyedben, az els kpskhoz kzelebb legyen,
5) az E pont az els kpskra illeszkedjen,
6) az F pont a msodik kpskra illeszkedjen,
7) a G pont a msodik kpskra illeszkedjen,
8) a H pont az els kpskra illeszkedjen!
I.5.
I.6. brzoljon az els (vagy a msodik, vagy a harmadik, vagy a negyedik) trnegyedben
elhelyezked
1) a ltalnos helyzet egyenest, amely mindkt kpskkal ugyanakkora szget zr be,
2) h horizontlis egyenest, amely a msodik kpskkal 30-os szget zr be,
3) f frontlis egyenest, amely az els kpskkal 45 szget zr be,
4) v mindkt kpskkal prhuzamos egyenest,
5) v1 els vettsugarat,
6) v2 msodik vettsugarat,
7) p dlt helyzet profilegyenest,
8) r fesztett helyzet profilegyenest!
I.10. brzoljon ltalnos helyzet egyeneseket gy, hogy az els s msodik nyompontjuk
kztti szakaszuk
1) az els
2) a msodik
3) a harmadik
4) a negyedik trnegyedben legyen!
I.13. Az S(ABC) skban adott az ABCD ngyszg msodik kpe. Szerkessze meg a
ngyszg els kpt!
I.15. Vegyen fel egy els trnegyedbeli szakaszt s egy pontot az els (vagy a msodik, vagy
a harmadik, vagy a negyedik) trnegyedben. brzolja az sszekt skjuknak egy-egy els
s msodik fvonalt (nyomvonalt)!
I.18. Vegyen fel egy-egy pontot az els s msodik kpskban, valamint egy harmadik
pontot az els (vagy a msodik, vagy a harmadik, vagy a negyedik) trnegyedben! Szerkessze
meg a hrom adott pont sszekt skjnak els s msodik nyomvonalt s a harmadik
pontra illeszked fvonalait!
I.19. Szerkessze meg az adott ABC hromszg skjnak a B cscsra illeszked e1 els s a
C cscsra illeszked e2 msodik essvonalt!
I.20. Vegyen fel e1 els essvonalval egy dlt skot, illesszen a skra egy P pontot, majd
brzolja a sk P pontra illeszked e2 msodik essvonalt!
I.21. Vegyen fel e2 msodik essvonalval egy fesztett skot, illesszen a skra egy e
egyenest, majd brzolja a sk egy e1 els essvonalt!
I.23. Adott
az AB
szakasz. Szerkessze meg
annak
az
ABCD
paralelogrammnak az
els s msodik kpt,
amelynek
egymssal
prhuzamos AB s CD
oldala skjnak msodik
essvonala, AD s BC
oldala pedig skjnak
els fvonala s 40mm
hossz. A CD oldal az
AB-tl jobbra legyen.
10
11
I.28.
12
13
I.29.- I.32. Szerkessze meg az adott skidomoknak a metszst, majd tntesse fel a
lthatsgot!
14
I.33.- I.36. Szerkessze meg az adott skidomoknak a metszst, majd tntesse fel a
lthatsgot!
15
I.37. Szerkessze meg az adott klnleges helyzet skidomoknak a metszst, majd tntesse
fel a lthatsgot!
I.38. Szerkessze meg a nyomvonalakkal felvett skoknak a metszst, majd tntesse fel a
lthatsgot!
16
I.40
1
a
e
2
b
d
3
c
d
4
a
g
5
b
f
6
c
f
7
a
f
8
e
a
9
d
b
10
d
c
11
g
a
12
f
b
13
f
c
14
f
a
17
1
a
g
2
b
d
3
c
e
4
a
e
5
b
g
6
c
f
7
a
d
8
g
a
9
d
b
10
e
c
11
e
a
12
g
b
13
f
c
14
d
a
18
II. Kpsktranszformci
19
II. Kpsktranszformci
20
II. Kpsktranszformci
21
II. Kpsktranszformci
II.6. Adott az n egyenes, s rajta kvl egy A pont. Kpsktranszformcival szerkessze meg
annak a ngyzetnek a vetleteit, amelynek egyik cscsa az A pont, skja merleges az n
egyenesre s kzppontja illeszkedik az n-re. A ngyzet skja ltal hatrolt mindkt fltrben
az n egyenesre mrjen fel a dfsponttl 30-30mm hossz szakaszt, majd brzolja lthatsg
szerint a ngyzetet s a lehatrolt szakaszt!
(A szerkesztst az els kpskhoz kapcsolt j kpsk bevezetsvel kezdje. Az j
kptengelyeket a rajz skjban adott T ponton keresztl clszer felvenni.)
22
II. Kpsktranszformci
II.7. Adott az m egyenes, a rilleszked M pont, valamint az F pont. Kpsktranszformcival szerkessze meg annak a ngyzetalap egyenes glnak a vetleteit, amelynek
magassgvonala az m egyenes, rajta M a gla cscsa s az alapngyzetnek az egyik
oldalfelezpontja F. brzolja a glatestet lthatsg szerint!
(A szerkesztst az els kpskhoz kapcsolt j kpsk bevezetsvel kezdje! Az j
kptengelyeket a rajz skjban adott T ponton keresztl clszer felvenni.)
23
II. Kpsktranszformci
24
II. Kpsktranszformci
25
II. Kpsktranszformci
26
II. Kpsktranszformci
27
II. Kpsktranszformci
28
II. Kpsktranszformci
II.13. - II.18. Az albbi, hrom rendezett kppel adott, kockbl csonkolt alakzatokrl kt
egymsutn elvgzett kpsktranszformci eredmnyeknt ksztsen szemlletes kpet!
(Ezt megelzen ksztsen axonometrikus szabadkzi vzlatot az alakzatokrl.)
29
II. Kpsktranszformci
II.19. Adott az els kpskkal prhuzamos AB szakasz. brzolja azt a kockt, amelynek
egyik le az AB szakasz, a vele prhuzamos szemkzti le pedig illeszkedik az els kpskra,
azaz a kocka ezen az ln ll az els kpskon. (A kt megolds kzl azt vlassza, amelyik a
msodik kpskhoz kzelebb helyezkedik el!)
30
II. Kpsktranszformci
II.20. Adjon meg egy A pontot s egy r nem illeszked ltalnos helyzet b egyenest!
Szerkessze meg az albbi tblzat szerinti feltteleket kielgt szablyos hrom illetve
ngyoldal H hasbtest, G glatest vetleteit, ha
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
3Ha 4Gb 3Hc 3Gd 3He 4Hf 3Hb 4Ga 3Hd 4Gc 3Hf 4Ge 4Hc 4Gd
a)
b)
c)
d)
e)
f)
A hasb illetve a gla magassga legyen az alapl hossznak msflszerese (vagy legyen
tetszleges hosszsg). brzolja a glt vagy hasbot lthatsg szerint!
31
II. Kpsktranszformci
II.22. Rendezett nzeteken vegyen fel egy ltalnos helyzet dlt vagy fesztett skot
1) hrom pontjval, vagy
2) egy ponttal s egy r nem illeszked egyenessel, vagy
3) kt metsz egyenesvel, vagy
4) kt prhuzamos egyenesvel, vagy
5) els essvonalval, vagy
6) msodik essvonalval, vagy
7) els s msodik nyomvonalval!
Az adott skot transzformlja vettskk K1K4, majd K2K4 kpskrendszerben!
32
III. Forgats
33
III. Forgats
IV.1.
IV.3.
34
35
36
IV.8. Adott az m egyenes, a rilleszked M pont, valamint az m-re nem illeszked A pont.
Szerkessze meg azt a szablyos tszget (hromszget vagy ngyzetet), amelynek egyik cscsa
az A pont, skja merleges az m egyenesre s kzppontja az m egyenesen van! Majd
brzolja azt a szablyos toldal (hromoldal vagy ngyoldal) glt vagy hasbot,
amelynek alapja az elbbi tszg (hromszg vagy ngyzet) magassgvonala az m egyenes s
cscspontja (fedlapjnak kzppontja) az M pont.
37
IV.9. Adott az a egyenes s a r nem illeszked O pont. Szerkessze meg annak a szablyos
hatoldal hasbnak a vetleteit, amely hasb alaphatszgnek O a kzppontja s az egyik
oldala illeszkedik az a egyenesre. A hasb magassga egyenl az alaphatszg oldalhosszval, s
a fedlap az alaplap eltt van. brzolja lthatsg szerint a hasbot!
38
39
V.1. Szerkessze meg az els kpskon ll ngyzet alap egyenes glnak s a V2 msodik
vettsknak a metszst, majd a metszet valdi nagysgt! brzolja az alapsk s a
metszsk kztti glapalstrszt lthatsg szerint!
V.2. Szerkessze meg az adott hromszg alap ferde hasbnak s a V2 msodik vettsknak
a metszst, majd a metszet valdi nagysgt! brzolja az alapsk s a metszsk kztti
hasbtestrszt lthatsg szerint!
40
41
42
V.7. Adott az els kpskon ll, ABCD ngyzetalap ferde hasb. Messe el a hasbot a C
cscson tmen oldallnek felezspontjra illeszked, az lre merleges skkal kpsk transzformci (s affinits) alkalmazsval! brzolja az alapsk s a metszsk kztti hasbtestrszt lthatsg szerint! Szerkessze meg a metszet valdi nagysgt, majd ezt felhasznlva
tertse skba az brzolt hasbpalstrszt! (A kitertett palstot felhasznlva ksztse el az
alakzat modelljt!)
43
44
45
V.11. Vegye fel azt a V msodik vettskot, amely illeszkedik az E pontra s az adott gla
magassgt felez pontra! Szerkessze meg az ABCDM szablyos ngyoldal glnak s a
felvett V vettsknak a metszett! brzolja lthatsg szerint az alapsk s a metszsk
kztt lv glapalstrszt! Szerkessze meg a metszet valdi nagysgt!
46
47
V.16. brzoljon egy els kpskon ll szablyos toldal glt, majd messe el valamely
ltalnos helyzet oldallnek felez merleges skjval! Vgezze a szerkesztst transzformcival, majd szerkessze meg a metszetidom valdi nagysgt! brzolja lthatsg szerint
a csonkolt glapalstot! Ksztse el a csonkolt glapalst kitertett hljt! (Mutassa meg az
alapidom s a metszetidom kztt fennll centrlis kollinecit!)
V.17. brzoljon egy profilskon ll szablyos ngyoldal hasbot, majd messe el egy
olyan els vettskkal, amely a msodik kpskkal 45os szget zr be! brzolja lthatsg
szerint az alapsk s a metszsk kztti hasbtestet! Ksztse el a csonkolt hasbpalst
kitertett hljt!
V.18. brzoljon egy els vettskon ll szablyos ngyoldal hasbot, majd messe el egy
olyan msodik vettskkal, amely az els kpskkal 45os szget zr be! brzolja
lthatsg szerint az alapsk s a metszsk kztti hasbpalstot!
V.19. brzoljon egy msodik vettskon ll szablyos ngyoldal glt, majd messe el
egy olyan els vettskkal, amely a msodik kpskkal 60os szget zr be! brzolja
lthatsg szerint az alapsk s a metszsk kztti glapalstot!
V.20. brzoljon egy msodik vettskon ll szablyos hatoldal glt, majd messe el egy
ltalnos helyzet egyenessel! brzolja lthatsg szerint a glt s az egyenest!
V.21. brzoljon egy msodik vettskon ll szablyos ngyoldal glt, majd messe el
egy olyan horizontlis helyzet egyenessel, amely az alapot is dfi! brzolja lthatsg
szerint a glt s az egyenest!
V.22. brzoljon egy els kpskon ll kockt gy, hogy az els kpskra merleges lapjai
45os szget zrjanak be a msodik kpskkal! Messe a kockt a msodik kpskkal
prhuzamos egyik testtl felezmerleges skjval! A metszs utn brzolja lthatsg
szerint a kocknak az alapsk s a metszsk kztti rszt! Errl a csonkolt kockatestrl
kpsktranszformcival szerkesszen olyan j nzetet lthatsg szerint, ahol a metszet valdi
nagysgban ltszik!
V.23. brzoljon egy els kpskon ll, ABCDE szablyos tszg alap egyenes (vagy
ferde) glt! Messe el a glt valamelyik ltalnos helyzet oldallnek felezspontjra
illeszked, az lre merleges skkal kpsk transzformci (centrlis kollineci)
alkalmazsval! brzolja az alapsk s a metszsk kztti glatestrszt lthatsg szerint!
Szerkessze meg a metszet valdi nagysgt, majd tertse skba az brzolt glapalstrszt!
(A kitertett palstot felhasznlva ksztse el az alakzat modelljt!)
V.24. brzoljon egy els kpskon ll ngyzet alap egyenes glt! Az alapngyzet
oldalhossza legyen 50mm s egyik oldala sem prhuzamos a msodik kpskkal! A gla
oldalleinek hossza 60mm. Messe a glt valamely oldallnek felezmerleges skjval! (A
skmetszet elksztshez hasznljon olyan j kpskot, amelyen a metszsk lben ltszik!)
brzolja lthatsg szerint az alapsk s a metszsk kztti csonkolt glatestrszt! Ksztse
el a csonkolt alakzat kitertett hljt, majd a papr modelljt! A hatrlapok valdi
nagysgnak szerkesztshez alkalmazza a forgats mvelett!
Ellenrizze a modell pontossgt a vetlettel sszehasonltva! Az elfogads trse 1.5mm.
48
VI. Mretfeladatok
49
VI. Mretfeladatok
50
VI. Mretfeladatok
51
VI. Mretfeladatok
52
VI. Mretfeladatok
VI.11. Vegyen fel egy horizontlis skban fekv AB=60mm alapl s AM=80mm szr
egyenlszr hromszget gy, hogy az AM oldala mindkt nzet skjval prhuzamos
legyen! brzolja azt az ABCD ngyzetalap M cscspont egyenes glt, amelynek egyik
oldallapja az ABM hromszg!
Szerkessze meg:
a) a gla magassgnak valdi hosszt,
b) az AM s BC l t tvolsgt,
c) az alapngyzet skjnak s a vzszintes oldallap skjnak a szgt,
d) a BCM s CDM lapok szgt,
e) a CM l msodik kpskszgt,
f) a CM l s az alapngyzet skjnak szgt!
53
VII.5. Az AB s CD tengelyeivel
adott ellipszisnek szerkessze meg
az e egyenessel a metszspontjait,
majd rajzolja meg a grbt!
54
VII.8. Az AB s CD tengelyeivel
adott ellipszisnek szerkessze meg az
ie irnnyal prhuzamos rintit,
majd rajzolja meg a grbt!
VII.9.
Az UV s WZ
konjuglt tmrprjval adott
ellipszishez szerkesszen az ai
irnnyal prhuzamos rintket!
Hatrozza meg az rintk
rintsi pontjait, majd rajzolja
meg az ellipszist!
55
VII.12.
56
VII.13. Adott a hiperbola AB vals tengelye. A kpzetes tengely a vals tengely msflszerese. Szerkessze meg a hiperbola
1) u s v aszimptotit, F1 s F2 fkuszait,
2) azon P,Q,R,S pontjait, amely pontok vezrsugarainak arnya 2:1, majd
valamelyikkben a grbe e rintjt,
3) vals tengelynek vgpontjaiban a simulkrket, majd rajzoljon meg a hiperbola
mindkt gn egy-egy vet!
57
58
VIII. Kr brzolsa
59
VIII. Kr brzolsa
60
VIII. Kr brzolsa
61
VIII. Kr brzolsa
VIII.5. Az adott S(eK) skban brzolja azt a K kzppont krlapot, amely az e egyenest
rinti.
Szerkessze meg
1) a krt valdi nagysgban leforgatssal,
2) a krnek azokat az AB, CD tmrit mindkt kpen, amelyek az els kpellipszis
nagy- s kistengelyt kpezik,
3) a krnek azokat az FG, HJ tmrit mindkt kpen, amelyek a msodik kpellipszis
nagy- s kistengelyt kpezik,
4) a kr azon rintit az rintsi pontokkal, amelyek profilegyenesek!
5) Rajzolja meg a kpellipsziseket a hiperoszkull krk segtsgvel!
62
VIII. Kr brzolsa
VIII.6. Adott a t egyenes s a rilleszked O pont. brzolja azt a krlapot, amelynek skja
merleges a t egyenesre, kzppontja az O pont s a kr sugara r=40mm!
Szerkessze meg
1) a krnek azokat az tmrit mindkt kpen, amelyek az els illetve a msodik
kpellipszis nagy s kistengelyt kpezik,
2) a krnek azt a konjuglt tmrprjt, amelyek kzl az egyik profil helyzet!
3) Rajzolja meg a kpellipsziseket hiperoszkull krk segtsgvel, majd brzolja
lthatsg szerint a krt s a t forgstengelyt!
63
VIII. Kr brzolsa
64
VIII. Kr brzolsa
VIII.8. Az adott S(fP) skban brzolja azt a krlapot, amelynek egy kerleti pontja P, egy
tmrje illeszkedik az f egyenesre s a sugara 40mm. Szerkessze meg a krt valdi nagysgban
forgatssal! (A kt megolds kzl a balra est vlassza!)
Szerkessze meg a kr
1) azon AB, CD tmrit mindkt kpen, amelyek a msodik kp nagy- s kistengelyt
kpezik,
2) azon EF, GH tmrit mindkt kpen, amelyek az els kp nagy- s kistengelyt
kpezik!
Rajzolja meg a kr ellipszis vetleteit a hiperoszkull krk segtsgvel!
65
VIII. Kr brzolsa
66
VIII. Kr brzolsa
67
VIII. Kr brzolsa
VIII.12. Vegyen fel nyomvonalaival egy dlt skot s brzoljon a skon egy adott sugar
olyan krt, amely mindkt kpskot rinti! Szerkessze meg a kr kpeinek tengelyeit, egy
ltalnos pontban a kr rintjt, majd a tengelyvgpontokbeli simulkreit, s vgl rajzolja
meg a kpellipsziseket!
VIII.13. Vegyen fel egy ltalnos helyzet szakaszt! brzolja azt a krt, amelynek skja
merleges az adott szakaszra, kzppontja a szakasz felezspontja s tmrje megegyezik a
szakasz hosszval! Szerkessze meg a kr vetleteinek tengelyeit, majd egy kls pontbl a
kr rintinek kpeit!
68
IX.2.
69
70
71
72
IX.9. Szerkessze meg az adott forgskp s e egyenes metszspontjait, majd hatrozza meg
az alakzat lthatsgt!
Az als metszspontban szerkessze meg a kp normlist!
73
IX Gmb,henger,kp
3)
4)
5)
74
IX Gmb,henger,kp
IX.12.
Az els kpskon ll
forgskp alapkrbe a PRS cscspont szablyos hromszget rtuk.
Messk az adott forgskpot a PR,
RS, SP oldalakra illeszked, a kp
tengelyvel prhuzamos els vettskokkal!
Szerkesszk meg a metszeteknek
1) az alapkrre illeszked pontjait,
2) az alapsktl 11mm-re lv pontjait, s egyikkben az rintt,
3) a vals tengelyeit,
4) az aszimptotit,
5) a msodik kpn a vals tengely
vgpontjaiban a simulkrket,
majd rajzoljuk meg a metszetek
msodik kpt!
6) brzoljuk lthatsg szerint a
metszskok
ltal
kzrezrt
kptestrszt!
75
IX Gmb,henger,kp
76
IX Gmb,henger,kp
77
IX Gmb,henger,kp
78
79
X.5. Adott a P pont s az a egyenes. Szerkessze meg olyan S sknak az n1 els s n2 msodik nyomvonalt, amely illeszkedik a P pontra, prhuzamos az a egyenessel s az els
kpskkal 45-os szget zr be!
80
X.7. Adja meg az albbi trelemek kzl azokat, amelyek az elrt a)...g) varici megszer-
81
XI thats
a kontrpontjait,
azokat a pontjait az rintvel, amelyekben hengeralkot az rint,
az nmetszspontjt,
a legals pontjait,
a kp profilalkotira illeszked pontjait, s kzlk a leghtsban a grbe rintjt!
Rajzolja meg az thatsi grbe els kpt!
brzolja a henger elhagysa utn keletkez kppalstot lthatsg szerint!
XI.2.
82
XI thats
83
XI thats
a kontrpontjait,
azon pontjait az rintvel, amelyekben az rint kpalkot vagy hengeralkot,
nhny ltalnos helyzet pontjt, s egyikben az rintt!
Rajzolja meg az thatsi grbe kpeit, majd brzolja lthatsg szerint a kptestnek a
hengeren kvli rszt!
84
XI thats
a kontrpontjait,
azon pontjait az rintvel, amelyekben hengeralkotk az rintk,
nhny ltalnos pontjt, s az egyikben a grbe rintjt!
Rajzolja meg az thatsi grbe msodik kpt, majd brzolja lthatsg szerint a
vett hengerpalstnak a msik hengeren kvli rszt!
85
XI thats
86
XI thats
XI.6.
XI.8.
XI.7.
87
XI thats
88
XI thats
89
XI thats
XI.11. Adott egy vzszintes skon ll 45-os flnylsszg forgskp s egy gmb, amely
a kpot a cscspontjban rinti. Szerkessze meg thatsi grbjknek
1) a kontrpontjait,
2) a szingulris pontjt (cscspontjt) az rintvel,
3) a leginkbb balra es pontjait, amelyekben profilegyenes az rint,
4) nhny ltalnos helyzet pontjt, s egyikben az rintt!
5) Rajzolja meg az thatsi grbe kpeit, majd brzolja lthatsg szerint a
kppalstnak a gmbn kvli rszt!
XI.12.
90
XI thats
91
XI thats
XI.13. Kt metsz tengely forgskpnak csak az els kpe adott gy, hogy a kzs
szimmetriaskjuk horizontlis helyzet. Ksztse el thatsuk kettsvetlett!
Szerkessze meg az thatsi grbe
1) azon pontjait az rintvel, amelyekben paralelkr rinti az thatsi grbt,
2) kontrpontjait, kettsvetletnek aszimptotit,
3) nhny tovbbi pontjt, s egyikben az rintt!
4) Rajzolja meg az thatsi grbe els kpt!
XI.14. Kt prhuzamos tengely forgskpnak csak az els kpe adott gy, hogy a kzs
szimmetriaskjuk horizontlis helyzet. Ksztse el thatsuk kettsvetlett! Szerkessze meg
az thatsi grbe
1) kontrpontjait,
2) a parabola kettsvetletnek fkuszt, tengelyt, vezregyenest,
3) nhny ltalnos pontjt, s egyikben az rintt!
4) Rajzolja meg az thatsi grbe els kpt!
92
XI thats
93
XI thats
XI.16. Szerkessze meg az adott metsz tengely, kzs bert gmbt rint forgs-kpokbl
s forgshengerekbl sszelltott csidomok sztes thatsainak kettsvetlett!
94
XI thats
huzamos
helyzet
forgshenger,
amelyeknek tengelye ugyanabban a
horizontlis skban van.
Szerkessze meg a t1 s t2 valamint a t1
s t3 tengely forgshengerek kz
illeszthet, metsz tengely forgskppal sztes thatsknt szrmaz
sszektsek kettsvetlett!
95
XII. Megoldsok
I.10.
I.17.
I.18.
A skot meghatroz A az els, B a
msodik kpskban a C pont az els trnegyedben van. A nyomvonalak a megfelel fvonalakkal prhuzamosak.
I.19.
96
XII. Megoldsok
I.18a.
A skot meghatroz F az els, E a msodik
kpskban a G pont a a msodik trnegyedben van. F els, E msodik nyompont, az s1
els nyomvonal a sk h els fvonalval
prhuzamos.
I.23.
I.28.
97
XII. Megoldsok
98
XII. Megoldsok
I.29.
I.30.
I.34.
I.35.
99
XII. Megoldsok
II.1.
A ngyzet skjt a msodik kpskrl indulva, ktszeri kpsktranszformcival az tdik
kpskkal prhuzamos helyzetbe hozzuk.
II.6.
A ngyzet skjnak n normlist az els kpskrl indulva, ktszeri kpsktranszformcival
az tdik kpskra merleges helyzetbe hozzuk. Ezltal a ngyzet az tdik kpen valdi
nagysgban ltszik.
100
XII. Megoldsok
II.7.
Az m magassgvonalat az els kpskrl indulva, ktszeri kpsktranszformcival az tdik
kpskra merleges helyzetbe hozzuk.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 4.1.1. fejezett!)
101
XII. Megoldsok
II.8.
A kocka egyik oldallapjnak skjt, az adott S(aK) skot a msodik kpskrl indulva, ktszeri
kpsktranszformcival az tdik kpskkal prhuzamos helyzetbe hozzuk.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 4.1.2. fejezett!)
102
XII. Megoldsok
II.12.
Az a egyenest a msodik kpskrl indulva, ktszeri kpsktranszformcival az tdik
kpskra merleges helyzetbe hozzuk, ahol a hasb vetlete tglalap lesz.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 4.1.1. fejezett!)
103
XII. Megoldsok
IV.8.
A megolds vzlata:
1) Az alaptszg S skjt az A pontra illeszked h horizontlis s f frontlis fvonalval
vettk fel.
2) Az S sknak s az m egyenesnek az O metszspontja az tszg kzppontja. Az O
pontot az m'-re illesztett s' els fedegyenessel szerkesztettk.
3) A szablyos tszg megszerkesztshez az S skot a h fvonala krl az O ponttal els
fllsba fordtjuk.
4) Az tszg els kpt a forgats kapcsn keletkez Aff{t=h', O'(O)} affinits, a
msodik kpt a skra illesztssel hatroztuk meg.
5) A gla kpenknti lthatsgt kitr lek fedettsgi vizsglatval llaptottuk meg.
104
XII. Megoldsok
IV.9.
A megolds vzlata:
1) A szablyos alaphatszg megszerkesztshez az S(aO) skot az f frontlis fvonala
krl a 2 pont segtsgvel msodik fllsba fordtottuk.
2) A hatszg msodik kpt a forgats kapcsn keletkez Aff{t=f", 2'(2)} affinits, az
els kpt a skra illesztssel hatroztuk meg.
3) A hasb oldallei az S alapsk normlisai, pl. a C'G' merleges h'(F3)-re, C"G"
merleges f"-re.
4) Az oldall vetleti hosszt az C"1"1IV klnbsgi hromszg felnagytsval, majd
az els kpre rendezssel szerkesztettk.
5) A hasb kpenknti lthatsgt kitr lek fedettsgi vizsglatval llaptottuk meg.
V.4.
A PRST cscsaival paralelogrammaknt adott metszskot a PT ill. RS els
fvonalakra merlegesen, az
els
kpskhoz
kapcsolt
negyedik
kpskon
lbe
transzformljuk (x1,4 merleges PT-re).
V.5.
Az S(eP) metszskot a P-re
illesztett h els fvonalra
merlegesen, az els kpskhoz kapcsolt negyedik kpskon lbe transzformljuk
(x1,4 merleges a h-re).
105
XII. Megoldsok
106
XII. Megoldsok
V.6.
Elszr elksztjk a CM lnek a metszskkal alkotott C1 dfspontjt, amelyet az s
fedegyenessel szerkesztjk. A CC1 kpezi az alapngyszg s a metszet kztt fennll
centrlis kollineci egy pontprjt. A centrlis kollineci centruma: M, tengelye: t=n1.
A skmetszet az ABCD alapsokszg megfelelje a fenti centrlis kollineciban.
107
XII. Megoldsok
V.7.
Az els kpskhoz kapcsolt, a hasb leivel prhuzamos negyedik kpskon a metszsk lben
ltszik. Ezrt a sk felvtelt s a metszet szerkesztst a negyedik kpen kezdjk. A metszet
msodik kpe skra illesztssel vagy transzformcival is elkszthet.
A palst kitertse sorn a metszsk lre merleges helyzete miatt az A1 ... D1 normlmetszet
A1o... D1o valdi nagysga forgatssal meghatrozhat, az lek valdi hossza pedig a negyedik
kprl lemrhet.
108
XII. Megoldsok
V.12.
Hasb s egyenes dfst az egyenesre illesztett segdskkal szerkesztjk.
a) Segdsknak az m egyenes V2 msodik
vettskjt alkalmazzuk.
VI.8.
VII.3.
VII.15.
109
XII. Megoldsok
VII.9.
VII.14.
110
XII. Megoldsok
VII.12.
a) megolds:
Az els kpen a kp kphatr alkoti a cscs
M vetletbl az alapkr ellipszis vetlethez hzott rintk.
Rendeljk hozz az ellipszishez a CD
kistengely fl rhat affin krt! Az ellipszis
s a kr kztt fennll merleges affinitsnak CD a tengelye, s AA* a pontprja,
tovbb M=M* mert M illeszkedik a
tengelyre. Az M*K* rintt Thalsz-kr
segtsgvel szerkesztettk. Az M*K* affin
megfelelje a keresett MK rint. A K-t a
ktkrs mdszerrel ksztettk.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.:
brzol geometria jegyzet 10.5. fejezett,
abban a 10.6. s 10.1. brt!)
b) megolds:
A kp k s l els kphatr alkoti a k s l
els kontr alkotknak a vetletei. A kontralkotkat kontrpontok alkotjk, amelyeket a
kp tengelyre merleges skokbeli n.
paralelkrkn szerkesztnk. Vlasszuk
msodik kpen az AB s CD tmrben
ltsz paralelkrket! A CD tmrj kr
K els kontrpontjban a fellet rintskja
els vettsk, ezrt az n normlisa az els
kpskkal prhuzamos. Megszerkesztshez
a paralelkr mentn a kpot rint gmbt
alkalmazunk, amelynek O a kzppontja. A
gmb vzszintes n normlisa megegyezik a
kp horizontlis normlisval, amelynek K a
paralelkrn lv pontja. gy K illeszkedik
egyrszt a paralelkrre, msrszt a gmb
els fkrre. Hasonl a szerkeszts az
AB tmrj paralelkr esetben is.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.:
brzol geometria jegyzet 11.1. fejezett,
ill. a 11.1., 14.1., 14.3., brt!)
Vgl a kt paralelkr ltal hatrolt csonkakpot brzoltuk lthatsg szerint.
111
XII. Megoldsok
VIII.5.
Az e rint s a K kzppont ltal meghatrozott kr skjt a K-n keresztl felvett h els
fvonal krl a 3 pont segtsgvel els fllsba forgatjuk. A leforgatott skbeli kr s az
els kpellipszis kztt fennll merleges affinits tengelye t=h, pontprja 3'(3),
Aff{t=h,3'(3)}.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 9.6. fejezett!)
112
XII. Megoldsok
IX.9.
A kp s az e egyenes dfspontjainak megszerkesztshez az e egyenesre s a kp M
cscspontjra illeszked segdskot alkalmazzuk. Az R s S dfspontokat tartalmaz
alkotk talppontjait a segdsk n1 els nyomvonala metszi ki a kp alapkrbl. Az n1
nyomvonal a segdsk h els fvonalval prhuzamos.
113
XII. Megoldsok
IX.12.
A kp metszetei hiperbolk.
1) Az egyes hiperbola veknek az alapkrre illeszked pontjai: P, R; P, S; S, R.
2) Megszerkesztettk a metszeteknek az alapsktl 11mm-re lv pontjait. A keresett pontok
a kp 11mm magasan elhelyezked paralelkrn vannak, kzlk az egyik az 1 pont.
3) Az alapsktl legtvolabbi A, B, C pontok az egyes vek vals tengelyeinek egyik
vgpontjai is.
4) Az (PBR) v u s v aszimptoti a metszskkal prhuzamos kpalkotkkal prhuzamosak
s illeszkednek a hiperbola skjra. A v aszimptota prhuzamos a kp VM alkotjval.
5) A msodik kpen megszerkesztettk (PAS) v vals tengelynek A vgpontjban a
hiperoszkull kr G kzppontjt. Mivel a (PAS) v aszimptoti prhuzamosak a
kontralkotkkal a G kzppontot az A tengelyponti rintnek a kontralkotval alkotott
metszspontjban a aszimptotra lltott merleges metszi ki a tengelybl. A kr sugara
|GA|. A simulkr felt rajzoltuk meg.
6) A metszskok ltal kzrezrt kptestrszt brzoltuk lthatsg szerint.
(A rszletes megoldshoz lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 14.11 fejezett!)
114
XII. Megoldsok
IX.14.
A kpbl a parabolt kimetsz sk helyzetnek felvtelhez s a metszet pontjainak
megszerkesztshez a h egyenesre merleges negyedik kpskot hasznlunk.
(Az els kp megszerkesztshez lsd a Geiger J.: brzol geometria jegyzet 14.9. fejezett,
a msodik kp elksztshez a 14.8. fejezetbeli megjegyzseket illetve hasznljunk kpsk
transzformcit!)
115
XII. Megoldsok
XI.1.
A felleteknek, kvetkezskppen az thatsi grbnek is van egy kzs szimmetriaskja,
amely a msodik kpskkal prhuzamos, ezrt a negyedrend thatsi grbe msodik kpe
kettsvetlet, a (3"1"4") krv.
Az thatsi pontok szerkesztse:
a) A kp tengelyre merleges szeletel skok a kpbl krt, a hengerbl alkotkat
metszenek ki, metszspontjaik thatsi pontok. (1,2,5,6,7,8).
b) A kp cscsra illeszked s a henger alkotival prhuzamos skok (sorozskok),
mindkt felletbl alkotkat metszenek ki. (3, 4)
c) A vett helyzetben lv henger miatt az thatsi grbe msodik kpe ismert a
314 krv-, gy a pontjait kpalkot vagy paralelkr illesztsvel rendezhetjk az
els kpre.
1) A henger bal oldali b kontralkotjn keresztl a kp tengelyre merleges skkal
szeletelnk, gy kapjuk a henger els kontrjra illeszked pontokat az 1, 2-t.
2) Azok a pontok az rintvel, amelyekben hengeralkot rinti a grbt: 3, 4.
3) Oban a kt felletnek kzs az rintskja, teht O az thats nmetszspontja.
4) 5 s 6 az thats legals pontjai, a henger legals alkotjn.
5) Az thatsnak a kp profil alkotira illeszked als pontjai 7 s 8. A 7 pontban az
rintskok mdszervel szerkesztettk a grbe e rintjt! Az rint N els
nyompontja a felletek els nyomvonalainak -n1K-nak s n1H-nak- a metszspontja.
6) A henger eltvoltsa utn a kppalstot brzoltuk lthatsg szerint.
116
XII. Megoldsok
XI.4.
A hengerek tengelyvel prhuzamos szeletel skok -amelyek jelen esetben els vettskokmindkt hengerbl alkott (alkotkat) metszenek ki.
A negyedrend thatsi grbe els kpe kettsvetlet, a (798) krv.
1) A vett henger msodik kontrpontjai: 1, 2, a h tengely henger msodik kontrpontjai: 3, 4, 5, 6.
2) Az thatsi grbt fggleges hengeralkot rinti a 7, 8 pontban, s vzszintes
hengeralkot rinti a 9, 10 pontban, mert a szeletel skok ezekben a pontokban
valamelyik hengert rintik.
3) Az thats megszerkesztse utn a vett hengerpalstot brzoltuk lthatsg szerint,
ha a msik hengert s a kzs rszt eltvoltva gondoljuk.
117
XII. Megoldsok
XI.6.
a) A hengereknek kvetkezskppen az thatsuknak van kt szimmetriaskja, kzlk az
egyik prhuzamos a msodik kpskkal, gy a grbe az ellnzeten a (3D4) krvknt
kettsvetletben jelenik meg, az els kpnek pedig az f szimmetriatengelye. A msik
szimmetriask msodik vettsk, amelynek az lben ltsz (tD) vetlete a msodik
kpnek szimmetriatengelye.
b) A hengereknek ltezik egy kzs rintskja is, ezrt a kzs rintsi pont az thatsnak a
D nmetszs avagy duplapontja.
c) Tovbbi klnlegessg az, hogy a 4 pont 4 vetlete s az nmetszspont D vetlete
egybeesik, ezrt ez a grbe els kpnek hromszoros (tripla) pontja, st a visszatr
vnek a 4 pontbeli rintje a nagyobb sugar hengernek alkotja.
d) Az thatsi grbe pontjainak szerkesztshez hasznlhatunk a vetthenger t tengelyre
merleges szeletel skokat, ezek a vetthengerbl krt, a msikbl alkotkat metszenek
ki. Tovbb a szeletelshez alkalmazhat olyan sksor is, amely mindkt henger
tengelyvel prhuzamos, ezek a skok mindkt hengert alkotkban metszik lsd az 1, 2 s
az 5, 6 pont szerkesztst.
e) A 3 s 4 pontban az thatsi grbe rinti a vetthengernek alkoti, mert a szeletel sk
ezekben a pontokban a frontlis helyzet hengernek rintskja.
f) A vett henger eltvoltsa utn a frontlis hengerpalstot brzoltuk lthatsg szerint.
118
XII. Megoldsok
XI.8.
A XII.8. feladatban szerepl forgshengerpr thatst ell- fellnzetben szerkesztjk meg.
a) A hengereknek kvetkezskppen az thatsuknak van kt szimmetriaskja, kzlk az
egyik prhuzamos a msodik kpskkal, gy a grbe az ellnzeten a (3D4) krvknt
kettsvetletben jelenik meg, az els kpnek pedig az f szimmetriatengelye. A msik
szimmetriask msodik vettsk, amelynek az lben ltsz (vD) vetlete a msodik
kpnek lesz szimmetriatengelye.
b) A hengereknek ltezik egy kzs rintskja is, ezrt a kzs rintsi pont az thatsnak
a D nmetszs avagy duplapontja.
c) Tovbbi klnlegessg az, hogy az 1 s 2 pont vetlete a grbe els kpnek egy-egy
cscspontja. Ezekben a pontokban a hengerek rintskja els vettsk s ezek
metszsvonala -a grbe rintje- els vettsugr. S hogyha egy trgrbe valamely
pontjban az rint vettsugr, akkor a pont vetlete a grbe vetletnek cscspontja.
d) Az thatsi grbe pontjainak szerkesztshez hasznlhatunk a vetthenger v tengelyre
merleges szeletel skokat, ezek a vetthengerbl krt, a msikbl alkotkat
metszenek ki. Tovbb alkalmazhat olyan sksor is a szeletelshez, amely mindkt
henger tengelyvel prhuzamos, ezek a skok mindkt hengert alkotkban metszik lsd.
az 5, 6 pont szerkesztst.
e) A 3 s 4 pontban az thatsi grbe rinti a vetthengernek alkoti, mert a szeletel sk
ezekben a pontokban a frontlis helyzet hengernek rintskja.
f) A vett henger eltvoltsa utn a frontlis hengertestet brzoltuk lthatsg szerint.
119
XII. Megoldsok
XI.9.
A henger sugara egyenl annak a kpba rhat rintgmbnek a sugarval, amelynek
kzppontja a tengelyek metszspontja. Kt kzs rintsk -azaz kt nmetszspont ltezse
esetn a negyedrend thatsi grbe sztesik, jelen esetben kt ellipszisre. A negyedik kprl
jl kvethet az lben ltsz rintskok, s rintkezseknl a kettspontok (D, E) helyzete,
mg az tdik kpen az ellipszisek nagytengelye (12 illetve 56) valdi nagysgban mrhet.
Az thatsnak
1) a henger els kontralkotira illeszked pontjai: 3,7,4,8,
2) a henger msodik kontralkotira illeszked pontjai: 1,5,2,6,
3) a kp msodik kontralkotira illeszked pontjai: 9,10,11,12,
4) az nmetszspontjai: D,E.
5) - A sztes thats ellipsziseinek a tengelyvgpontjai: 1 2, 3 4 ill. 5 6, 7 8.
A kt palst egyestsvel keletkez alakzatot brzoltuk lthatsg szerint.
120
XII. Megoldsok
XI.12.
a) A forgskpok metszd tengelyeinek skja -a kzs szimmetriaskjuk- prhuzamos az
els kpskkal. Ilyen esetben az thatsi pontok szerkesztse az n. segdgmbs
eljrssal is elvgezhet. A koncentrikus szeletel gmbk kzppontja a tengelyek M
metszspontja.
b) A negyedrend thatsi grbe kt rszbl ll, amely rszeknek -a kpskkal prhuzamos
szimmetriask ltezse kvetkeztben- a kettsvetlete egy-egy hiperbolav.
c) Kln brn szerkesztettk meg a hiperbolavek aszimptotinak ui, vi irnyt. Ehhez a
felvett kpok tengelye prhuzamos az adott kpok t1 illetve t2 tengelyvel, a
flnylsszgk vltozatlan, s egy tetsleges sugar gmbt rintenek. Ezeknek a
kpoknak kt ellipszisre sztes thatsa egy-egy szakaszban jelenik meg kettsvetletknt, ezek irnya ui, vi kpezik az aszimptota irnyokat. A t1 tengely kpot
rint gmbbel szeletelve UV a hiperbola vetletnek tmrje, s ennek O felezpontja
az aszimptotk metszspontja.
d) Az 1 pontban normlisok mdszervel szerkesztettk a grbe e rintjt, amely
merleges a kpok normlisainak T1 s T2 tengelypontjt sszekt f fvonalra.
e) A kt kp egyestsvel keletkez alakzatot brzoltuk egyetlen nzeten.