| # 5 » BUDAPEST! MUSZAKI ES GAZDASAGTUDOMANY EGYETEM GEPESZMERNOKI KAR = Hazkot6 Istvan MUSZAKI 2D-S ABRAZOLAS QY (es) (int) (2) 7) eS) CO) Miegyetemi Kiad6éBevezetés, szabvinyositis 1. Bevezetés Egy miiszaki alkotis, g6p,termék létrebozasthoz tartoz6 vniiszalt dokumenticiét rajzi (geometsiai) & sziveges "in- ‘ormécid hordaz6k” alkotjak. A miszaki kommunikicié legeyakoribb és legjellegzete- sebb formija a milszaki dbrézolés. A miscaki rajz valamely mllszaki gondolat rajzban vat6 uarolésinak és kozlésének speci eszkize, egyezményes, ‘semavtkizi abrézolisi médszerek és jelolési rendscerek al- ‘miiszak emberek nemzet- ‘A miiszaki abrizolds médszereinek egyértelmiinck, vilé- ‘gosnak, kGnnyen érthetéknek Kell leanilik, azért hogy az abrézolttéxgyakat félreértés nélkl, egyértelmiien és sza- batosan hatérozzik meg, Az egvértelmiséger a nemzetkbzi stabvinyokban rgzitett "ayelviani szabilyok" betartisa biztositja, Ezok a szabilyok biztositjak ax dbrizolis alak- 4 mérethi, valazniat méretardnyos jellegét is. ‘A milszaki rajz jllogzetesen kétdimenziés (2D-s,sikbeti) -megielenitése a haromdimenzi6s (3D-s, térbeli) terméknek. Ez felvetia ster konfliktusét, vagyis a rajz olvasistinas, sranssforméldsénak a nehézséget ‘Arajzolvasishoz nem elegendS a szabvinyokban rOgzi- tet abrézolisi szabalyok ismerete, hanem térszemlélet is ‘ell ahhoz, bogy @ miszaki rajz vetiletein abrizolt tar- sgyat elképzeljik, « "feiinkben léssuk’ “A Képzeletbeli térben val6 lis, a térszemlélet biolégiai sdottségunk, amely gyakorléssal ‘ejleszthetS, eyorsabb, sktivabbé tebe. ‘A milscaki dokumenticié adott nyelven irot részeinek is nagy jelentésége van a mGszaki kemmunikiciéban. Ezek olyan széveges dokumentumok mint példiul a mi- szaki leis, tervezdi seémitisok, technolégiai, munkavé- Gelmi, mindségbiziositisi, biztonsagtechnikai elbirasok, srerelési, tizembehelyezési, kezelési és karbantartési it snutaték st. L.A Rajekésvitési technikate Kézi wechnikék k&zil a milszski gondolat, elképzelés rig- zitésénck legayorsabb, praktikus formija a scabadluésl vi- colds, amely a legsverényeb> eszkirigény (coruza, radir & papic) mellett bashol 6¢ bérmikor alkalmazhaté technika. Sanbaidkézi vaelatokat készitink a gondoiatok rgzitésekor az cléterverés, a konzulticidk, a ftervzsiri, az eldadisok 5 az irodalmi forrasok jegyzetelése_ stb. sortn. Scabadkéci miihelyrajsscerd vdclaiokat késaithetink egye- ai aytés, Karbantartés,javités esetén az azonnal elkészi- tend® alketrescekx61, amelyekr61 dltaléban késdbb a szaba- tos (pontos), dokumentacis rajz is elkészl, A ceruzéval pontosan felszerkesctett és kihtizout - nevez~ rik ceruzds technikinak- rajzok ma mar esak a2 oktatési intéeményekben készilnek & Képzési iddszak legelején. A cerucis technika esekézigénye szerény, idBigényes, nem batékony, mert sok, isméildd6 rajzi mankit kell elvegemi, Gépi technikdk. A 2D-s rajzolé programok kozll az ‘Auto-CAD a legelterjedtebb itthon és kilfoldén egyarént. Gépi technikea alkalmazisakor a coruzés technica eszki- zei helyettbillentyliatet és egeret hasznlunk, ‘A program "nem magatél rajzol",esak végrehaitia az dlta- lak kivalasztott parenesot pl. a "vonal” paranesra -vonal- 26t-ceruzit helyettesitve - rajzol egy egyenest egy adott pontb6l kiindulva egy megadott mnésik pontig; a"kOr" raj- Zolé paranesra -kir2dt helyettesitve- egy adott kizépponti adott sugar kit rajzol stb. ‘A rajzolisi raunka hatSkonysigat, gyorsasigit elsBsorban azn, médositisi, szerkesztési scolgdltatisok novelik. ‘A médositisi parancsok lehetOvé teszik az fitaunk mir megrajzolt rajzelemek, részletek misolisit, kiosztisat, rikrizését, forgatisat, mozgatisét sib. és Tebetdseg van miisok (pl. a gyart6 cég) Atal készitett rajzok beillesztesé- reis, Lényogesen egyszerdbb és gyorsabb a mérethéléza- tak felépitése é a sziiveges informéciok megjelenitése is epi ton, "A 3D-s tervezé programok (Proffngineer, Unigraphies, Catia, Inventor, SolidWorks, Solid Edge stb. )rajekészit6 moduljai seolgiltatésként slitjak el6 a korabban clkés teit alkatrésa-modellek, dsszedllitési modeliek, robbantott svervlési modellek stb. altalunk igényelttartalrn 6s fata rajzait A rajrkészltés it sem automatikus és ném befejezett. A program haszndléjénak kell eldéntenie, hogy mi legyen @ fOnézet és milyen tovabbi vetilet (nézet, metszet, szelvény, kiemelt résalet) szlkséges az euySrtelmd, szabatos arizo- lishoz. A program éltal eldallitot rajz "kozmetikzist" igényel pl. améretmegadisban é 3 mérethalézat felépt tésében. A rajzot be kell fajezni a tirések 6s esztések, az alak-és helyzetticések, a felileti Erdességek sth. megadé- savel, valamint a miszaki elGirisokkal & a darabjegyzék, ill a feliratmezt kitélidsevel Ezajegyzst egy mevhatérozott oktatisi-képzési szinthez cezért armlszaki abrizolasnak esak a legfonto- sninak az ismertetésére szoritkozik. A miiszaki raje Késcitésé, scabdlyatt csak rajzolva iehet megtanuln, eairt a képeésben nagyon fontos szerepe van a gyakorlati munkének. 1.2 Srabvinyosités [A munkamegosztis, « koopericis és a gazdasigos terme lésre valo threkvSs egyre {bb terileten tette & feszi ma is srilkségossé a céltudatos egységesitési és szabilyozési te- vékenységet: a szabvanyosiedst “A szabvinyositis eélja.a rendszeresen isinétl6d6 miszaki -gazdasigi feladatokra ceységes, optimalt megoldasi: mé- dok meghatécozasa 6: az0k kovetkezetes slkalmazise ‘A szabvdnyositis tehit egy eszkiiz abhor, hogy a ren resen ismétlédd miszaki-gazdasigi feladstokat ~egységesen, - gazdasigosan, ~j6 mindségben és -biztonsigasan oldhassék meg, ‘A miszaki seabviny misaki eldirés, amely a szabviny titgydval szerben timasziott kévetelménycket tartalmaz, Ezek vonatkovhatnak - kiléab526 tulajdonsigokra, = mennyiségi &s minbségi eldirisokra, ~kovelelményekre és azok vizsgélatinak médjara, = Jlonb626 paramétereke, A szabvényositis thigya lehet ~ termekek, terményelze, Istesitményekze, berendenssek- re (tovabbiakhan egytitt: termékre ) vonatkozé miszaki Cminésegi, esatlakozisi, eseréihetiségi ) kivetelmények, réret- & mindségvalasrtek, virsgSati médszerek, minta- ‘etel, mindsitési feltGelek, megneverés, megjeldlés, ax Arukezclés é megovis (csomagolis, szallitis, tarolés ) media (szabvnyai az (in. termékszabvinyok); a munka- az, let- az egeszség-, a testi Epség és az emberi Komyeret, valamint a vagvonvédelem érdekében a termé: Kkekre vonatkoz6 mliszaki kovetelmények és vizsgilatok; a mliszaki és gazdasigi evékenység kérében hasznilt fo- galmak és meghatérozisok, ezek jeldlése, jelképe, abrizo- as-& irismédok, mliszaki mérési és sedmitisi’ médok (Gzabvanyai az tn, alapszabvinyok) = dokumenticié és mnds rendszerez5 médszerek, UgyviteliSzabvanyositis. A miiszaki raj fait ayomiatvanyok & ezkbzbk; “a szolgiltatisokza vonatkozs -ide értve a lakossig részé- re végretjovitd, solgéltat6 é karbantarté tevekenységet is- miszaki KOvetelméayck, visgélatok, mindsitésiflie tclek és meghatirozisok “A ssabvinyostiseldsegitt - a miiszakifjlesatésifeladatok megval6s =a gyictis technolégiai és miszaki eldkésciés lyozisit, exysénesiteset, - a teomelés gazdasigossigits “a gaadasigl kapesolatok milszaki megalaporotsagat; + amindség fejleszését & seabalyorisit, “a fogyasatdk és felhasmaidk védelmét; a munka-, az det, a2 egéarate-, a testi épsée és a va- sgyonvéderet, = az emberi ornyezet védelmés; “a nemzotkii egyitmikoést, A seabvinyok fat A szabviayok kidolgozisa 8, egy- dara épilészintentOnténik, amit enti abra szemétet. ack seabé- Nenzelkéz szavényok “A milszaki rajzok alaki Kivetelményeit (rajlapméretek, vonalfajtk, vonalvastagségok, betik, szimok iriss,felial- mmez®, darabjegyzék stb), valamint a tartalmukhoz kepeso- lds milseakt dbravolist seablyokat is ~ “nyelvtani szabi- lyok"-nak is nevezhetnék - nemzetkézi (ISO) alapszab- vényok ijak el, 1.3 A miisraki rajz fajtéi ‘A miszaki raje dokumentue, amely valamely tennék ogy meghatérozot,talaban elkésetés uténi éllapotit rigzitia célnak megtelelsrésletességgel ‘A nlszaki det kinds triletein hasenlatos szakiré yi rajzok meguevecéseisgépipar terlen géprajz, az ep {Bipar terdleten épitésreti,avillamos ipar terletén hasznt- {nios rajzokatvillamsipar!rajzokeak neve7zik ‘Aaj tangy: a termék ( gydriminy ),a gydrtés végsd ceredméaye, amely allbat egy vagy tb darabbél, esetleg {Bb szercezti opységsl i. lkatrése a trmidenck tovkbb mar nem bonthaté eleme, fumely egy darabbol sll egyféle anyagbal, szerelési mive- let nétal készi, ‘Munkadarab az alkatrse gyri KGzbeni megnevertse (80). Regionélis szabyOryok (EN) Nemzeti srabvényok (wsz) T Szolemai T Elégydremény a wunkadara kiindulo alakjat ado termék ppl. dntvény, lemez, idomacél stb. ‘Scabvinyos termék az, amely valamely nemzeti, repionslis vagy nemzetkézi seabviny eldirisainek megfelel. Igy g0- rantélva van a termék csereszabatosséga is. Kereskedelm dria ketekedclemben készen beszerezhet6 szabvinyok Valalat szabvdiyok razl [A nemaetkizi svabvinyokat az International Organization for Standardization (ividitve: ISO ), Nemzetkiizi Szab- vvinyigyi Szervecet dolgozza ki. Ezek kOzvetlen alkslma- zisra & valtoatatés nélkili honositisra, a nemeti szabvi- nyokba bedgyazva (pl. MSZ ISO, DIN ISO stb.) hasznél- Ihaté dokumentumok ‘A ncmaeti € a nemzetkizi szabvinyok kézbtt helyezked- nick el a regionélis szabvinyok. Fzek érvényessége osak egy meghatérozott terllere terjed ki. Hazinkat esak az ‘Europiische Norm (EN) szabvanyok érinik ‘AZEN szabvanyok kidolgozaséban az Eurépai Unib és az Eut6pai Szabadkereskedelmi Térsulat orsziigai vesz~ nek részt, A szabvinyosits célja az egységes europai piac letrchozasa el6ut alld miszaki akadalyok felszimolésa. A szabvdnyositisi munkikat két szervezet a CEN (Comi- 1 Européen de Normalisation) Eurépai Szabvanyigyi Bi- zottség és a CENELEC (Comité Européen de Normalisa- tion Electrotechique) Bur6pai Elektrotechnikai Szabvany- ‘igyi Bizotisig koondinalja ‘Sz EN szabvinyokat az adott orszig nyelvére leforditva -viltoztatis nélkili honosités-, a nemzeti szabvinyokbs bedgyazva (pl. MSZ EN, DIN EN stb.) hasznaljak. ‘A scabvinyok alkalmazasa. A szabvinyok elbirésai slta- Idban esak ajiniotiak, de ax élet egyes terletein rendelet ‘vagy térvény az alkaimazisukat Kotelezive tehet. Vyenek pple mankavédelmi trvények sth. Més terileteken pedi ‘a"kékemény” gazdaségi érdek hatérozza meg az alkamazi- ssukat. A seabvanyok, Kilénésen a nemzetk6zi szabvényok alkalmasak erra, hogy megkdanyitsSk a piacra just, javit- ssék a mindséget, a tormékek & szolgiltatésok biztousigit, ismerereket és tapaszialatokat terjesszenek batérokon ke- resztil, A szabvényok alapvet6 fontossdgi elemévé viltak a gazdasigi integréciénak és a viligkereskedelemnek. ‘termék, alkatrész, vagy szerkezeti egysée ( kétbelem, esa- péey sib), amely atalaban srabvanyos terme is Seerkezelegység az alkatréseck olyan egyftese, aly ‘ek rézeit ayirts, szerelesi vagy mas szempontb6l nem ‘élszon kiln kezeln (pl. had, engelykapesols tb). FFoesoport a teratknck secreléi egysépckst, akatréseket tartaimar6 egytiese.Az alesoport a esoport bontisshol keletkerik ‘A torméihez tartozkat még kitGanyag, bevondanyag, serelsi anyag, kendanyag st. is, melyeket a rajzon il & darabjegy2akhen kell megadni “A miseahi rajcok elneverée wala ennak tire, c€s- ra, kidalgordsenak médica pl. véclt sb wl raj trgyira uta elnevesések:ésszelitis ay r82- Seszelitst aa, alkatrscraja,Korvonalraj,slapozdsi aj, edlsorkecet raz, kapesois aj, esomapolisi rae een ezési (dsoporicds) rai, halozati raj sb. raj cljira uta elnevestsok: cesar, mibelyrajz, tecnologia riz “i flsGfoi kepsésben leggyalrabban eifordelsrajfatak Férzsraje-a terindk minden résalotére kitrd6, tljesk reqtervezéet bemutatéraj2, amelyen anny veitlet(néze, tmetozet si.) 6 fontos meet athats, amelyek alana va- Tamennyi egyedialkatrésr alakja és mérote ceyérelmien mogillapthat, siya. kirszletersalapjl solga Osszedllitasi rajz a termék szereldei végs6 bsszeszerelésé- hea ill, Karbantartés eset a sedszerelésher szikséges jnfornicigkattrtaimaz9 re, amelyen ak arnyi vette, réeclet van, anennyi abhor sziksépes, gy minden egyes Mkatréwhesteloeam rendehetd legyen. Az ésszelitisi tajzhoz nagyon precizn kistatdarahjegyztk artoik Mlkuréserajs a terméster2és egyk lepfontosabb raza saz alkaoészelésitexe utin, szercleste Késeallaptot bedzola, 6 egverciz:® 2dscokst nytt a gyértshoz, a = reléshce Gs az ellenssrshez is. dc og) alkatréerd ksi rajzot mili ik ‘Armihely aye -tlenl a miholyraje alanién, vagy a2 270k noldgia raj alapjia VEEArajzlapok méretei Feliratmezs. ‘A miiszaki rajzok alaki kévetelményei 2.1 A rajzlapok méretei ‘A rrajzok tiolisa és kezelése célszeriicn meghatérozott rajalapméreteket kivin, A rajlapok méretsorozata a kiin- dull valasztott, AD-valjldlt Im? trot rajlap tele ti flezddésének elvére él, A kilbobi25 méretlrajla- pokon az oldalak arinya ugyanaz és a hosszabbik oldal felezésével kapjuk a kisebb rajzlapokat Fveket a kovetelméaysket az,]m feldleti, AO jl, 1189x841 oldathossziségt (b/a-Y2) téglalapbiztositje. AD Al SS A2 Ag Ag 0-841 AZISO A fSsorozatdban elOnyben részesftett méretek: ‘A tajzlap szabvanyos méreiéa mindig a készméretet Erik. ‘Az ennél nagyobb sin, nyersméretet- ami sltaléban a kész- ‘iéretnél oldalanként 15-20 mm-rel nagyobb - az, eredeti rajzlapméret megvédése céljabél alkalmazzuk, a réla ké- szilt misolatokat pedig a készméretre vagjuk, ‘Arajzlapokon mindig rajzolunk keretet, A készméret- re vigott lap széle és a rajzterillet kizaiti sztl a balotdalon 20 mm - ez-a beflizési sé - a tbbi oldalon 10 mm széles. A rajemer6t hatirol6 keretet vastag folytonos vorallal kell raizoli ‘A feliratmezd a bemutatott befiizési széllel rendelkezi ‘AO = A3 méreti lapokon a rajzterlet jobb alsé sarksban vvan, Ezeket a rajzlapokat esak iin. fekv6 alakban szabad hasanlni. A feliratmez6 az.A4 méreti lapon, amely osak {in,dll6 alakban haszndlhat6, a r6vid (als6) oldalon legyen. ‘A.tajz olvasisiirénya egyezzen meg a feliratmezivel, "A. megnyijtott méreti rajlapalakokat lehetbleg kerdlni keell. Ezeket egyébKéntiigy lehet képemi, hogy valamelyile ‘A méret (pl. A3) rvid oldalinak mérete tartozik valamely ‘misik nagyobb A méret pl. Al ) hosszi oldaldhoz. Az credmény egy ij méret, példsul a vid jele A3.1. Az alak= rendszer felépitését mutatjaa lent ébra. Ba 70 59 a2 zy 27a as 02042059784 TT A.rajzlapokon, a nemzetkizi szabviny eldirésénak megfe~ {elon kozpontjelek, azonositémez6 és vinisi jelckis elhe- lyezhet&k. A kézpontositdjelek megkénnyitik a rajz beali- [Megnevezés | Készméret (ayxb;) | Rejzterlet (a7xb>) “AD nxt 189 21x1159 sitomezd beosztésa (betikkel, il. sedmokkal t6rtén6 jel®- 7 7 1és) pedi koanyebbé teszik az tin. revizibs mezSben rog- Al 594x841 ST4x811 zitett kiegészitések, viltoztatisok stb. megkeresését a rajz- AD “420x504 400x564 terileten. Ezcket kézi technika estén dltaléban nem helyez- zk el a sajzlapokra. As 297nA20 Pad Hia a rajtérolési mod nem igSnylia befizési mezit, ak At 210x297 1803277 kor a rajzlapok, a hosszabbik oldaluk helyzete szerint dllé vagy felui formétumban is hasmélhatdk. Betlzési szél Koskarnntot “ha. szikséges) | ‘Ad méret by b. Rojeterlet 1% Rojeteriet ela 20 20 Készméret Keret i Feliramezé Feliratmexé by byFeliratmezs, tétesimok, darabjewyztk A 3D- programok tbbségében 2 rajzkészit6 modul ‘asendlatakor valamennyi A és in, felhasnaloi méreti sajzlap All6 ( portrait) és fekv6 (landscape ) formétumban A felhaconslé ltal meghatérozott Kilénleges rajzlap méretcire az (mx297) x (ax210) Osszeflgaést.célszeri alkalmazai, ahol az "m" én" egész szamok. llyenkor az cegyik méreiet csak az A0-s plotter papirtckeresének fel- baszndlhaté szélességi mérete korlétozza A. rajzok Ad-es tirolisi nagységét harmonikaszerd! baj- togatissal jak el. 6 2.2 Feliratmers, tételszimok, darabjegyzek Minden rajeon fellrarmez6t (korébban:szvegmezst) kell celhelyezni, amely a rajz azonositisihoz szikséges adatokat tartalmazza. A feliratmezst 2 rajzlap jobb also sarkiban a kkeretre riillotve kell elhelyezni mind az alld, mind « fekw6 formétumoknal, Olvasési iranya IehetOleg egyezzen meg a rajz olvasési irényival. "A feliratmez t8bb, egyméshoz csatlakoz6 téglalap alakt rmezét tartalmaz. Ezek tovébbi mezSire bonthatok az in- formicidk elhelyezése érdekében. Az elhelyezés egyséee- sitése eéljébel a feliratmez{n belll elhelyezked® informé- idkat esoportositani kell az alabbiak szerint ~azonosité mezé, = kiegés7it informéciok. Az azonosité mez6 biicom részre tagolbdik = nyilvntartési vagy azonosit6 rész, + rajz megneveztsi rész, + a raj t6rvényes tulajdonosét feltintetSrész. ‘Az azonosité merit a kerettel azonos vonalvastagségaal kell megrajzolni ‘A egéscit6 informécidk az adott mezdkén bel, de to- vyabbi mezik hozzikapesolisival is megadhaték. Ezek az informéciék tartalom szerint: = jelek (vetitési m6d, 5 méretariny, mértékegysée, ‘ha a mm-1 elt); = miiszaki informéciok ( felilet kikéscftés,alak- és helyzettirések jeldlési médja, altalanos mérettirés értékei, ‘egyébb kapesoi6dd szabvnyok.); A = adminisztrici6s informéciok (rajzlap mérete, arajz clsé kiadasénak idSpontja, médositési jel, felelés szemé- Iyek aldicisa. stb). "Az dsszeallitis rajzon fbrizolt sverkezeti egység minden alkotérészét és/vagy minden alkatrészét lchetbleg egymist ‘kévet6 sorrendben tételszdmmal kell azonositan, "Aszerkezeti egystg azonos alkatrészeinek tételscimit clegendé egyszer feltintotni, ha a tévesziés veszélye nem ail fenn. A tételszimozis sorrendjét =a lehetséges szerelési sorrend, az alkotoclemek (szerkezeti egysée, alkatrés2) jelentésége, iletve ~ egyéb logikai sorrend (pl. a kereskedelmi drtk, a szabvanyos alkatrészek a darabjegyzék végére keriljonek stb.). A tételszimokat azonos tipust. é magassigi arab s2i- smokkal kell felimi, amelyek egyértelmilen megkiilonbztt- ‘hetOk minden mas feliratél. A tételszdmok magasséga él- talaban a méretsadmok magassigénak legalibb kétszerese ‘A tételszimokat az alkatrészek Krvonalin kivil Kell el- helyerni, Mindon tételszimot az alkatréschez, mutatovo- znallal ell kapesolni, amelynck esatlakozasat a kévetkezik szerint kell megadni: - ponttal, ha az alkatrész kirvonalin belil véaz6dik; “ nyilheggyel, ha az alkatrész KOrvonalara mutat. ‘A rmutatévonalak ne keresztezzék egymést, IehetSleg 15- vvidek legyenek é Altaluban szigben csatlakozzanak a tételscimho2. A tételszamok alé is hiizhat6k (éltaldban) ‘vékony vonallal. [A titelszdmok bekarikizhat5k azonos dtmérdjt, vékony vvonallal rajzolt kérbkkkel is. Eben az eselben a mutato- onal a kr kézéppontia felé iranyuljon, AS ! 10 9-10-11-12Feliratmes, darabjegyzék, rajzszimozis A raj dtekinthetdsége & olvashatésiga érdckében até- _ A darabjegyz6k oszlopos kilakitisi, az adatokat (tt telsedmok Ihet5log ‘iggbleges osclopokban és/vagy viz- 2m, megnovezts, mennyiséy,hivatkozSs, anyagmindség stints sorokban lenyenek elelyezve sth, figgbleges oselopokba & vizszintes sorokbs rende- ‘Az egymmishoz esitlakoz5 szabvinyos afkatsszek, igy 2etten adjuk meg, & az elvélasai6 vonalakat dtaaban pl.a kbtdelemek, KGzs mutatovonalon is megedhatsk. _vékony vonalalrajzoljuk meg. Az adatok sorendje KOveti Tobb darabbél allo. gyértminyok dsszeéllitési ajzaihoz _& tStelszimok sorrendyét- darabjegy2sk is tartozik. A darabjegyzék a miszaki rajzon _ Ha. darabjegyzék a rajatapon van, akkor « sorend lent- 1] felfelé halad, az oszlopok fejléce az els6 sor. Kain. da brizolt szerkezeti egységek, részenységek és alkatrészek ee ieee eco na ares egy. Ata blegytk sti az adalok sored lll fl hala, ule x sono Tae el en, lala "Daren means nos eeoen mia lz Kon Jo TAY aon fel kel inn oz tno a lira lil aya hetgceenl Ere eliatneeS cota “inc azonost adit otgek bbséptne a lone yeaa naan lech ‘atjedictet talib ene progammal sik nr epyten oendsben sl ok lameatre a dabjayatre & a jseimorisi ese vnans velit muta ab ara i 2 ey FELIRATMEZO Terveré Gyartmany: oo BME a GEPSZERKEZETTANI i Datum: Megnevezés: INTEZET x Versa. | Rojzezam: enbr ro mes | a ® fFeiingv: 2 190 AGM1 06-100 RAJZSZAMOZASI RENDSZER A tantérgy NEPTUN-kédjanak @ négy utGisd belliszimjele 00-7 Ssszeallitasi_rajz_rajzszam a ri 01—39-a mithelyrajzok tételszammal_ A naptari év két ut6lss szomjegye | megeayezs rajzszdmveqridese A rajzfeladat sorszima az adott félévben 40,50...-a részésszeéllitasi rajzok rajzszama, pl hegesttett 1.5.6. rajzok rajeszame. DARABJEGYZEK 4 2} [tse] 0» Megnevezés éret | Rajzsz6m| Anyag_[Témeg \vesieg26| 101.10 65 20 20 16. 12 190 KOLONALLO DARABJEGYZEK GEPSZERKEZETTAN sede eae INTEZET eer ae Tsz| Db Megneverés Méret |Rajzszam| Anyag [Timeg } Megi iMéretarényok, iris, 2.3 Méretarinyok A tirgyakat, alkatrészekel val6sigos nagysigukban, torzi- tésmentesen taegrajzolva tudjuk formnajukak, méreteinck legmegfelelobben érzékeltemi. A természetes nagysig alapjin val6 rajzolds til nagy, ll. til Kiesiny irgyakndl nent célravezet5. A tilsigosan nagy ralz dttekintheteden 6s nom gazdasdgos, a kis alkatszek viszont nehezen 13)- zolsatsk meg pontasan, és méreteik sem adhaték meg vi- Nagosan. Erértilyenkor kcsinpitést, ill, nagyftéstalkalma- zank, amelynek mértéke szabvinyositot, "A mérctarinyt arajzi hosszméret 65 a val6sigos tangy ‘ugyanazon hosszméretének arénya adja. A méretardnyt mindig, az Abrivolis & az olvashatosig, mérlegelésével vilaszijuk meg. A mfszaki raizokon alalmazott métel- ariyok sabvinyos vélasiéa: Elnevezés Javasolt méretarimyok sos Ml Negrin | eee Valésios nagység iM 12 110 oe 120 1100 Kicsinyités 1:200 1:1000 12000 110000 Kivételes esetekben, ha valamely okb6l a javasolt méret- arinyok nem alkalmazhat6k, akkor kézbens6 értékek is hhasmélhatok. (PI. megegengedett az 1:25 méretarany al- ‘kalmaz4sa is), Lehetbleg olyan legkisebb dri ad méreta- ranyt alkalmazzunk, amely mellet 2 rajz. rendoltetésének még megfetel,j6l és egyértelmfien olvashté, A rajz KSszitésther alkalmazott méretaranyt a raj felirat- smez6jében kell megadai. Ha a rajz eeenészete megkivinjs, akkor egy rajzlapon tObbféle méretarényt is alkalmazha- funk, Tlyenkor a feliratmezsben a {8 méretarinyt (a PSuézet méretarinyét) adjuk meg, az att eltéket az alkatrészt6- telszaima vagy a nézet, a metszet, a kiemelt résziet hivatko- isi beri mellett tntetjik fl: pl ACA (Sil), 24 Feliratok, irés A milszaki rajz okmany, ez&rt egyértelminek, j6l olvas- bbatGnak kell lennie, fliratainak készitSsénél az egyéni fo. Iybirds helyettleegyszerisitett, szabvanyos alakti betiket, srkanjepyeket €s egy rai jelekt Kell hasan Foliratnak nevezzik a miisenki razokon © szovegben, a {eliratnezbbea, a darabjegyzékben, a miiszaki kivelemé- ayokbea, az dbrikon stb. megjclend botik, szimok & Jelek bsszességet 'A kézi technideival készit rajzok mémmbk-esztétika’érts- ‘ket erdsen csokkenti a hanyagul elkésztett flirt. ‘A tapasetalt szerint az eszietius, exységes form, jl clvashats betik é5 se”imok kevesebb flreérésre adnake Iebetdséget, mint az egyéni stilusban irottak “A miszatd rajzok folirataira vonatko26 eldirdsokat js nem- zetkizs (ISO) szabvnyok tartalmazzik, amelyek eldirjak a rajzokon alkalmachatd feliratok elbelyeztsének még, betiinek, szimainak, irdsjeleinek forméit, arinyait, mé- reteit, az alkalmazhat6 vonalvastagsigot, betik, szavak, sorok kéz0tti tavolsigot. ‘A szabvinyok egyarént engedélyerik az ban date betik hasznalatit. A saélesséet lasathatjuk, 97 A tipusi Reskeny vagy a B tfpustt KGzepes svélesség belt Kéail. Fay dokumentécién belt azooban sak az egyik fjtt saad alkalmazn. “Azallé betik egyenes & Kiri szakaszokb6l tevikdnek dssze, a déit betdk ennek megteleléen egyenes és ellipszis fvekb!dllnak. ‘Vegi arajzlapokkal és az iréssl kapesolathan meg Kell ‘emliteni a gepitechnika alkalmazésinak néhdny eldnyet. ‘Az AutoCAD rajzolé programban és valamenpyi 3D-s ter vyez8 programban a rajzok késeitéschez az ISO cléirésain vil sedmos orsadg szabvényainak (DIN-német, ANSI- amrikai, BS-angol, JIS japéin, GOSZT-orosz stb.) megfe- felden eldkésziter in. rxjzsablonok nak rendelkerésre Ezcken az ellie elkésaitett,kilénbzé formétumé rajzl- pokon a feliratmezé sltalaban un, attrbitomos. blokk-ként (seéveges informaci6t is tartalmazd rajzelem-csaport) szerepel, rai oazyon megkinnyii a sivegek bevitelét ‘Természetesen "sat" rajzsablonokat is készthettnk. Eat tescik a cégek is, 6 ax taluk meghaticozott kiegéaaité i forméeikat i tartalaab feliratmeziben dltalaban a cég log6iat is elhelyezk. ‘Az "irdsho2" igen nagyszim, kUlbnbj26 tipusi eke let rendelkezéste, de arajzokon dltaldban egyféte, l- land vonalvastagsg fontkészletet haszadlnk A miscaki dokumenticié tirolésa és kezelése. A gyértis, a kiviteleats a karbantartis stb. az eredeti mi szaki dokumenticiérél késztlt médsolaiok haszndlatival ‘Wrténik, Az credeti dokumenticié tarolisa, kézi és gépi technika osetén is szokisos papirhordozon toriéaik. A gépi technika egy id6talldbb, Kisebb helysziksépleti, kevésbé sérilékeny, CD-i!l. DVD lemezen tortén6 elektronikus,td- rolisi médat is lehetivé tes. Armilszaki rajzokon szerepl6 feliratokndl slalinosan hasznalt betinagysigok: Felirat, ‘Bettinagység (sam) ‘A mogengedett méreteltérések, a feliratmeati egyes mezsinck megnevezsse. 25 ‘A méretszimok, darubjegyzék, szBvenes wlasitisok, miszaki elbirisok 35 ‘A feiratme26 Kitbltendé, kisebb méretl sziveges részei, a darabjenyzdk : fejlécének szivegei. ‘A feliraunezSben seereplé ToazonosiiOk: gyartmany, magneverts, 5 rajzszim, tulsidon0s. ‘Tételszdmok, hivatkozisi botdjelek 700)Méretaranyok. iris. 2.3 Méretarinyok A tirgyakat, alkatrészeket valosigos nagysigukban, torzi- tésmentesen ingrajzolva tudjuk formdjuknak, méreteinek legmegielel6bben érzékeltemi. A természetes nagysig slapjén val6 rajzolis ti nagy, il til Kicsiny tlrgyakndl nem céravezetd. A tilsigosan nagy rajz atekinetetlen és nem gaadasigos, a kis alkatrészek viszont nebezen 13)- zolhat6k meg pontosan, és méreteik sem adhaték meg vi- légosan. Ezértilyenkor kisinyitést, ill. nagyitést alkalma- zzunk, amelynek méréke szabvényositot ‘A méretarinyt a rajzi hosszméret & a val6sigos térgy vugyanazon hossaméreténck arinya adja. A méretarinyt mindig az Sbrizolés & az olvashat6sig mérlegelésével vélasajuk meg. A. miiszaki rajzokon alkalmazott métet- ardoyok seabvinyos vilastd Blneveats Jvaslt méretainyok sot 01a Nagyitis od 2:1 Valésios : nagység 7 as 110 sect, | 220. 150 1:100 Kicsinyités 1:200 1:500 1:1000 12000 1:5000—1:10000 Kivételes esetekben, ba valamely okbd a javasolt méret- arinyok nem alkalmazhatdk, akcor kizbens6 értkek is hhasenahatdk. (Pl megegengedett az 1:25 méretariny al- Kalmazdsa is), Lehetbleg olyan lepkisebb drat ad6 méreia- rinytalkalmazzank, amely molleta rajz rendeltetésénck még megfeel, 6s egyértelmtien olvashat. ‘A rajz késvitésther alkalmazott méretarényt a raj flirat- 1mez6jében kell megadai Ha ura temnészete mepkivénjs, akkor egy rajzlapon t0bb{ble mércarinyt is alkalmazha- funk, HyenkorfeliratmenSben a {8 méretarany (a fOnézet aéretarinyét) adjuk meg, az att eltérSket az alkatrész - telszama vagy a nézet, a™metszt, a kimeltrészethivatko- isi bet mellettntetjk fl pl AA 24 Feliratok, irs ‘A miszaki ajz okmainy, exért egyéstelminek, j6lolvas- Dbaténak kell lene, fliratainak készitésénél az epyéni fo- Iybirds helyett leeayszerisittt, seabvinyos ala betiket, sedmnjegycket€s egyéh raj jeleket kell hand Feliratnak neveezik a miscaki rajzokon a szbvegben, a feliramesbben, a darabjegyzékben, miszaki KOvelemé- ayokben, az dbrikon stb. megjclend betdk, szimok & jelek dssresséuét 'A kézitechnikdval késailtrajzok mémak-eszttkai x6 ‘két erdsen csékkenti a hanyagul elkészitett felirat. ‘A lupasztalat serin az eszétkus, eaységes forma jl clvashaté botik é saimok kevesebb féreénésre anak Iebetéséget, mint az egyéni stilusban irottak ‘A miszakirajzok fliraaira vonatkoz6 elirisokat is nem- zetkdzi ISO) szabvinyok tartalmazzdk, amelyek ebigjék a Tajzokon alkalmazhatS feliratok elbelyeztsénck médjit, betilinck, szimainak, irdsjeleinek formdit, arinyait, mé- retet, az allalmarhats voualvastagsigot, betik, scavak, sorok kézitttivolsigot. "A szabvinyok egyarint engedélyerik az dllé é a 75° ban dot betikchasznilatst A seélesséyi ipust is megvi- laszthatjuk, a7. tipustReskeny vagy & B tipust kicepes svslességi betdk Kéail. Egy dokumeatécién beil azoaban sak az cgyik fjtdtszabad alkalmazni. ‘Azills betlik egyencs é Kiriv szakaszokbsI tevédnek dssze, a d8itbetdk ennek megfelelGen exyenes és ellipszis vel dllnak. ‘Végil a rajlapokal és az irisal kapcsolatban meg kell esnliteni a gépi technika alkalmazasinak néhanyeldnyet, ‘Az AutoCAD rajzolé programban és valamennyi 3D-s te vyez8 programban a rajzok késeitéséhez az ISO cléirisain kiviil szmos orszig szabvanyainak ( DIN-német, ANSI- amerika, BS-angol, IS japén, GOSZT-orosz sb.) megfe- lelben eldkésztet sn, rjzsablonok dlinakrendelkezésre Ezcken a elie elkészitet, kilnbe6 formatumé rajela- pokon a felratmezé dlaléban un, atribtomos bioKk-kéut (sebveges informéci6t is tartalmaz6_rajzclem-csoport) szetepel, ami nagyon megkdonyiti a savegek bevitelét. Természetesen "sajt”raisablonokat is Készlthetink. Eat teszik a cégek is, 6 a dtaluk meghatirozot kiegészt6in- formciOkat i artalmazé feliratmezSben dlialaban a og logeitiselhelyeik. ‘Az irisho2" igen nagyszkm, ktlbub6265 push betikész- let all rendelkezéste, de arajzokon dltalaban egyfle, al- Tandé vonalvastagsdgé fontkésetet haszndlunk, A mitsaki dokumenticitirolisa és hezelése. A gyértis, a kiviteleats a karbantartis stb. az eredeti mii- szaki dokumenticiérél készilt médsolaiok hasznélatéval tWrténik, Az credeti dokumentici6 tirolisa, kézi és gépi ‘echnika esetén is szokisos papithordoz6n torénik. A gépi technika egy id6till6bb, kisebb helyszikségleti, kevésbé sérilékeny, CD-ill. DVD-lemezen torténé elektronikus.ti- roldsi m6dot is lehet5vé tes. _A miiszaki rajzokon szerepl6 feliratokn‘l dltalinosan hasznalt bettinagysigok: Feliat Betingyst5 Gan] ‘A megengedett méretlrsck, a flratnenB egyes menbinck megneverise. 28 ‘A méretseiok, darabjegyzth,sebveyes uastisok, maki elblrésok. 35 ‘A feiratined Kite, KiseDb mee sevepes sea, a darabjenye i Feildcdock sxBvegei ‘A Blirstezlbon serpla Bazonosi eyeing, megoeverss, = rajeszdm, tulajdonos, i ‘Tételszimok, hivatkozasi betiijelek 710)ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ abedefghijkimnopaqrstuvwxyzo 4234567890 IVX[(2t seta Blo B tipusi, dle irés ABLDEFGHI abcdefghy 1234567890 Ga tipuss, ‘A milszaki rajzokon legevakrabban alkslmazott B tipust feliratjellemz5 méretei: J EN | LRAT tie 2 bs, Megneverts Arig Méretek (mm) Foliraimagassig n [aoiom | n8 28 [a5] 5 [7 | 1 [1 | 20 A kisbet magassiga & | (AO s [7 [es ‘A kisbetikalsé inyilésa & | GAO zfs [2ls | ‘A kisbettk fes6 Kinyilisa & | GAO 2a [3 [42 Az irisjelek helyigénye 1 [| @Aon E 28 [4 [56/8 | ‘Aiarakerk Kiziti tvoisig | @ | @ion [o36| os [o7| 1 [ra] 2 [28] 4 | ‘Acalopronlk Kit tlie Reaorrancisas eas [s, [anon saz] ars] eas] 9s |133| 9 [av | se ‘Az alapvonalak kéraiti tivolsig | Ceara pleat nals) | 2 | O5/0k | 2,7 13.75] 525] 7,5 |105] 15 |21 | 30 Az alapvonalak kévitti tivolsig (hint cont nagybetlttely bs | aston | 2.34] 3,25] 4.55] 65 ]9t | 13 | 18,2] 26 [A szavak Koad tivolsig e [@ion |tosfis [21] 3 [42 | 6 [aa [12 [ A vonalvastagsig 4d | anon | 018] 025] 035] os [o7 | 1 [14 [2 | Aitataban a ajzokfeliratait flszei olyan vonalvasagsgokkal késziteni mint amilyencket a raj vonalainak ‘aids is hasendiunVonalak. 2.5 Vonaltipusok, vonalvastagsigok ‘A rajzokon a szemléletés és a jobbdttekinthetisé érde- ében kil@nféle vonalvastagségokat és vonalfajtikal.has7~ nilunk. A rajzok és abrak névleges vonalvastagségai (@): 0,13: 0,18; 0,25; 0,35; 0,5; 0,7; 1,0; 1,4; 2,0 mm. Kézitechoika estén egy razon bei legalibb kétle vas- tagségi vonalat kell lkalmazni, vastag-é vkonywonalat. "A vonalvastagsigok KézBiti arin 2:T-nél nem Tehet kic abo. ‘A vonalvastagsigokat a raz fajtdja, mérete, bom szerint kell kivilasztani. Egy adott dokumentici ‘nagysdgu és méretarény‘irajzait azonos vastagsigt vons~ lakkal Kell ébrazolni. ‘A miszaki rajzokon az aldbbi tipusa és vastagséigd vona- lakat alkalmazzuke (Megiegy2es: az ISO 128 alapszabvany legijabb kiegészi- tései 01-181 15-igterjed6 szdimokkaljel6lt vonalfajtskat ja- vvasol a CAD rendszerekhez, amelyek kOzbtt néhiny Uj, pl. a zig-zag vonal, kiemelten vastag vonal stb. is szerepe!). Vonalfata| Megnevezts Altalinos alkalmazis ‘Al Lathaté kirvonalak A. |Fotytonos, vastag ‘A2 Litt élek ‘A3 Foaramkérok, kibelezés, funkcionilis kapesolis B_ | Folytonos, vékony BI Elmélet hatisi (tagols-) vonal B2 Méretvonalak B3 MéretsegSdvonalak (szerkesztési vonalak) B4 Mutat6 vonalak BS Vonalkvés (sraffoxis) [B6 Bofordiott metszet kOrvonala BT Rvid kézépvonalak BS Aramkbrdk, kabelezés, kapesolisok ©__ |Folytonos, szabadkézi trésvonal, vekony Ci résrletek, megszakitatt nézotck &s metszetek hatirold vonala D_[Folytonos, egyenes trésvonal, vékony Di wa. mint Cl \Szaggatot, vastag EI Nem lithat6 kéryonalak E2 Nem lithat6 élek (éltaléban az F2 vonalfajtit hasznéljuk) F |Szaggatott, vékony FI Nem lithat6 kOrvonalak F2 Nem lithat6 élek F3 Nem villamos kapesolatok, dmyZkolés G —_|Pontvonal, vékony GI K6zépvonalak G2 Szimmetriatengelyek G3 Trajekt6ridk , példdul: osztdkir G4 Berendezések hatarvonala, készilék esoportok kiemelése, ArnySkolis | Pontvonal, vékony, vegzbdésekmal H_|inimyvaltisndl vastag HI Metszésikok nyomvonalai T__|Pontvonal, vastag TI Speciilis megmunkéldst feliletek vagy élek jel6lésére K | Kétpont-vonal, vékony KI Csatlakozd alkatrészek korvonala K2 Mozgé alkatrészek szés6 vagy valtakoz6 helyzetei K3 Silyvonalak Ka Alakitis elt kirvonal KS Metszésik elt részek kérvonala 8‘Vonatak, ee ae en ent Ee et E ee Felnogytva ‘Dgyetjank are, bogy a seaggnttt vonsl esak vonalsza- kasteal KezdShet & végz8dhet, iinyt esak vonalsvakas?- réssel valloztathat, més vonalhoz. essk vonalszakassal ‘esatlakorhat ill keresztezidhet. Térés satlakozts es Keresclea 'A.vékony pontvonal bosszabb és vévidebb vonalszaka- szok sorozatibsl sll. a:10_ Mh ‘Apontvonalat a hosszabb vonalszakasszal kezdjlk & {ejezziik be, egymast esak a hosszi vonalszakasszal ke- resatezhetnek, Oo Kézépvonal Szimmetria tengely Felnagyttve A fenti vonalfajtik méretarnyaira vonatkoz6 ISO ajén- lésoket mutatjék a lenti Sbrik, amelyek elsOsorban a CAD rendszerekben alkalmazott vonalakhoz. sjénottak. Seaggatott vonal: 3d Pontvoral: 24d Kétpont-vonal "AD mm vagy ennél Kisebb clemek szimmetriatenge~ Iyeit pontvonal helyet vékony folytonos vonallalIehetrj- zolni 912 A pirkuzamos vonalak Kiz6ttleghisebb tivolsdg, amely ‘a vonalkizésra (sraffozis) is érvényes, ne legyen kisebb fav aflalmazott vonalvastagsig Ketszeresénél. min 24 d Hia a pishuzamos vonalak enné! kBzelebb kerilnek egy inéshor,akkor toritisal az el6it min. tavolségig @ vona- Takat el kel tolni, hogy a kihizés utén is 61. felismerhet® tdvolsig, hézag maradjon. "Kéaitecknika esetén az3)z0k pontos szerkesatése halvany, Vekouy vonalakkal eélszer, ebhez kemény @H,¢H) szer- esrté ceruzit, a mér megszorkesztet rajz_kihizAsshoz Miaront a kivéant vonalvastagségnaic megfelel6 ltaldban, 0,5 mues -kérépkemény (HB, H) ceruzét hasenéljunk tArrajz vonalainak a kihizdsa azét fontos, mext a halvdny Yonalak a masolatokon nem létscanat. “A kilSnbdzd vondlak esatlakor4sa legyen batirozott & gondos, a kérivek csatlakozisa torésmentcs. A gOrbilet- Valtozds hely6t ki kell szerkeszteni, é innen kezdve el6bb hhizzuk i a iveket, és ebhez igazitsuk hozzé az egyenese- et. Unyanigyjérunk el a lekerekitésckkibizdsakar is. rp TK Giépt echnika estén szdmos, parancs vagy automatiku- san végrahajtottszolgsltatisteszirendkivit atSkoanyi a szerkesziési munkit, ‘Valamennyi programban a rajzok készitése tin. flidkon (ayer) trténik, Ect gy lebet egyszerten elképzelni, hogy cceymis ala atlatsz6 Fisk vannak, és minden egyes foi hoz a azon lév rajzelemeknek megfcll6 vonalfata van hhozzdrendelve. Igy példéul a lithat6 éleknek megfelel6 rajzclemeket tartalmaz6 folishoz a vastag folytonos vonal ‘van hozzirendelve. ‘Az AutoCAD program hasemdlatakor ezeket a fiat e- agyetkét ltr kell hozmunk. Természetosen egy vonalfata, pl. a yékony folytonos vonal bb flihoz pl. améreteket, a vonalkizést st. tartalmazé flidhoz is hozzirendelhet. 'A nem folytonos vonalak fentismertetttrajzolisi Kbvetel- ményeit a rendelkezésre ill vonaltipusok k6zil a megfele- To kivalaszsiséval, vagy a vonalléptékezés nevis vendszer- viltoz6 segitsezéveltljesithetiik. A kénnyebb éttekinthe- tbség érdekben a folikboz llalban seincket is rendeliink. A 3D programok rajzkéseit§ moduljainak a hasmnata- kor nem Kell fogllkozmunk a fliskIetrehozdsival. A prog- ramok a jllegzetes rajzelemeket pl. a lthat6élek vonalit, avonatkizist, a méreteket sth, automatikusan letrchozot, Kilénll6flidkra rokjak, amelyekhez a megfelel6 vonal- fs borsivenak eae “A gépi technika alkalmazisa esetén arajzok kinyomtatésa clétt-mindig meg kell adni az egyes vonalfajtak rajzon megielen6, kivént vonalvastapsigit.Abrizol A miiszaki abrazolési médok 3x1 Vetitési médok A térgyak térbelialakzatok, a témek siklapogkal és gorbe fellletekkel hatiroltrészei. A sikbeli (20-8 abrizolis fe- ladata a térbelialakatok megjelenitése a rajzlapsfkjén. A sikbeli képekhe7 legegyszeribben a vetités (projekcid) médszerével jutunk. E2 aztjelenti,hogy az alakzalot vé- ‘gesben vagy véstelenben lév6 pontbél indul6. sugarakkal (in. vettésugarakkal) cgy sikra (képsikra)vetitjik. Ha a vetitési pont a végesben van kdzéppont vetitésrél vagy centréls projekcidrél, ba a végtclenben van périuzamos vetitésrSl vagy paralel projekeiérél beseélink, ‘A kepsikra vettettképet vetileinek nevezztk. (Az emberi lit csetén a kis6 vig targyairdl szeminkbe érkezé fénysugarak hozzik ltr a tirgy képét, €5 a egy pontjainak a itdsugarai pedig a vetidésugarak) ‘Az ember szemen kivil elhelyezked6 képsikokon centri- lis vetitéssel létrej6vé képalkotist szemlélteti az alabbi bra, ‘i Atlts26 eps Aki az | jeli, akir a2 jell képsikon megjclené vetilet a tigy vette, A centtilis vetitéssel keletkezd kép nem azonos nagysigit a targgyal, ezért ez az Sbrézoldsi méd nem alkalmas @ mii- scaki ajzok készitésére. Bar a vetitési kézéppont helySnck 46 megvilasctisa esctén kepott perspektivikus kép ézé- keltetilegjobban a terbeliséget, de a szemléletesség melt ‘mis miszaki el6nyOkkel nem rendelkezik. Paralel vagy pérhuzamos vettés esetén a vetitési kOzép- pont a végtelenben van, e7ért az onnan jévé vetitésugarak, ‘mint « Nap sugarai pérhuzamosak. Att6l fliggéen, hogy a vetitSsugarak indnya a képsikhoz képest merdleges vagy ferde a vetités merSleges (ortogo- lis), illetve ferde (Klinogondlis) lehet Vetttésug6r Térgy seem Pérhuzamos merdleges vetites — Velllet Vetttésugér Torgy > Kepsik S20" > pianos ade vets lsi médok Pérhuzamos merdleges vetités esetén a tirgy egy tetszile- 865 pontjdnak a képsikon megfelel6 vetiletét a pontra illesztetté a képsikra merbleges vetltSsugdr jell ki. ‘A merbleges vetiés a tary képsikkal pérhuzamos oldal- lapjét, illeive @ képsikkal pérhuzamos tengelyi forgis- szimmetrikus felilet korvonalat alak- és mérethelyesen viszi t aképsikra. Ferde vettés esetén a méretek & az lak, illetve szdgek is torzulnak. ‘A centrilisvettésnéllattuk, hogy a képsik a tirgy mé- gt, il. a semi €s a tirgy Kitt is leet. Ut6bbi eset- ben tlts25nak tokingjak a képsikot - ilyenen tanulma~ nyoda Diirer a kép keletkeztsét. Ehhez hasonléan a pir- hhuzamos -merdleges vetités esetén isa képsikoknak ketfé- Terelatfy helyzete Ichetséges, amely meghatérozza a sikba teritett nézetek egyméshoz.viszonyitott helyzetét, azaz a vetitési médszert. Els6 témegyedbeli vettés! md, vagy elsé szigi vetités, korabban eurépai (E) vetitési médszernek nevertilk ‘Az Sbrizolands térgy elméletileg a szemiel6 & a megtcle- 16 koordinatasikok (képsikok) kozatt helyezkedik el. A né- ésiirinyt kisbetiivel, a meréleges vetitéssel kapott nézete- itmagybetivel jclditk. A kilnbdz25 nézetek helyzetét az "A" fOnézethez (eldlnézethez) viszonyitva kepstkaiknak tengelyek Kiril val6 forgatisa hatérozza meg, amelyek eaybeesnek vagy prhuzamosak az aon a koordinatasfkon (Cajzsikon) lév6 koordindtatengelyekkel, amelyre az ell nézetet vettik Harmadik térnegyedbeli vetitési méd, vagy harmadik ‘szbgil vetltés, koribban amerikai (A) vetitési mAdszernek nevertik Rajzlap sikja 10Axonometrikus sbrizolis ‘A harmadik témegyedbeli veitési méd olyan merdleges abrazolis, amelyben az dbrazoland6 térgy elméletileg a szemlél6 és a megfelelé koordinatasikok (képsikok) mo- ott helyezkedik el. A térgy nézeteit az atlétszdnak felté- ‘clezett képsikokra pirhuzamos merdleges vetitéssel kap- jjuk, A fBnézet most is 22"A" clélnézet, ennek a sikjaba (eajzsik)forgatjuk be a tobbi kepstkot. Mindkét vetitési médadl a finézet és a rajzlap sikja az XZ sik. A vetitési mOdok egyenértékiiek. Nézési trényt mutat6 nyil mAdszere Ha az ols6 vagy a harmadik témegyedbeli vetitési méd- Egyméretd (izometikus) oxonometrio 122 a LE al szer szigord betartésa nem Ichetséges, vagy nem el6nyés, akkor megengedett a nézésiirényt mutaté nyil médszeré- nek az alkalmazzisa, amely szerint a kilénbézi nézeteket cgymistél figgetlenil lehet elrendezni. 3.2 Axonometrikus ébrizolis Az axonometrikus, tengelyméretes sbrazolds olyan méd- szer, amellyel a targyr6l térhatist, szemléletes képet tu- dunk szerkeszteni. ‘Az axonometrikus képet a tirgyboz rgzitetttérbeli koor- dindtarendszerrel és egy képsickal Alitjuk el6. A. Kordind- taredszert az ébrizolandé alakzat hosszisigi, szBlességi és smagasséai irinyénak megtelel6 x, y 6 z tengely alkotja, a képsiknak podig a raj sikja felel neg. A képsikchoz képestdltalnos helyzetl kocka és a hozzi térbeli merdleges tengelykereszt ferdeszgti ve- titéssel szirmaztatott axonometrikus ébraja: Képsik (Rojesik) Frontdiis (Kavalier) axonometrio 035 4,06 z A meréleges (ortogondlis) axonometrihus dbrézolés ese- ‘én a vetitésugarak merblegesek a képsikra. ‘A miszaki gyskorlatban az axonometrikus abréz0lésok ko- zill esak azokat hasznéljuk, amelyeknel egyrészt a tengely- kereszt knnyen rajzolhat6, mésrésrt a tengelymenti rovi- dls kénnyen szimithat6, Ezek szerepelnek az oldalt 1é- hat tiblézatban. A tongolyek elrendezése és a tengelyek rmentén felmérend6 méretck mellet egy kocka képe & a lapjairarajzoltkérdk ellipseiseinek jellemz6i is fel vannsk tintetve. A tengelyirinyok tikrizétt elrendezsse, azaz 2 jobbos 65 a alos tengelykeresst is megengedet. Megjezyezziik, hogy ezek az abrizolisok miiszakilét- sali dbrizolisok, amelyek essk meghSzelitik a pirkuza- ‘mos merdleges vetitéssel kapott valdsdgzos, pontos képeket. ‘Az axonometrikus ébrizolisok nem mérethiek & 5258- tartéak, bonyolult, idbigényes szerkesztést_iggnyelnek, ezért elsbsorban szemléltets dbrék, szabadkézi vaclaiok formajaban alkalmazzuk ma mér csak kézi technika esetén, fitaldban a vetiletek alapjin nehezen elképzelhets részie- tek magyarazéséhoz, szemlélietéschez 11 tpszis myo ponlnck szerksziése ‘A bemutattott axonometrikus dbrizolisok esetén a néz6- pont a té egy meghatérorott helyén van, ezit status (Hx ‘néz6pont) axonometrikus dbrézolésnak is nevezhetnéak. ‘A3D-s programok haszélata esetén az iin. modelltérben a néaGponttetszbleyesen megvélaszthat6, illewve az egér mozgatésival folyamatosan vélloztathat6 is, ezért ezt dinamilus axonometrikus dbrézolisnak is neverhetjik. Szinte mindegyik program rajzkészitéskor, szolgéltatisként ki tudja rakni a feat bemutatott axonomettikus dbrékat is a rajzlapra. igy rendkivil egyszeri egy szerkezet Ussze-, il, szétszerelését szemléletesen mutalé ti. robbantott ébrét késziteni, Ezen az alkatrészek a k6zis tengelyek mentén, a szerelési sorrendben, az alaphelyzetbél eltérd tavolsigra eltolt helyzetben vannak axonometrikusan dbrizolva Jelenleg kezd szokéssé vilni az, hogy cey_alkatrész mi hholyrajzdra annak axonometrikus kepét is kirakjuk (a rajz- lap valamelyik sarkiba), ami megk6nnyiti a rajzolvasist.Veliiletisbrivolis 33 Vetilettdbrizolis ‘Miiszakirajzokon a targyakat, szerkezeteket képsikokra merdleges, egymassal péshuzamos vetitésugarakkal kép- ett vetiletckkel (nézetekkel, metszetekkel ) abrézoljuk. “Att6l figgden, hogy a képstkok a szomléld ésa tirgy ko- ott vagy a targy mégétt helyezkednck el, megktilénbértc- tink amerika (A) és eurdpai (E) vetitési modot. Tovébbiakban csak az eurdpai vettési méddal foglalko- zaunk. A nézetrend keletkezése: elképzelitk az dbrézoland6 testet az kirilvevé figgbleges &s viaszintessfkokkal (hat sikkal) batirolttérben, és az egyes képstkokra vettet képe- ket, mint “dobozoldalak"-atkiteritjk az elolnézctsikjéb, ‘A kiteités rendje meghatérozza az elélnézet (FOnézet) & a tBbbi nézet egyméshor.viszonyitott helyzetet. ‘Az ogyes képek, il. vetiletek elnevezssét pedig az ha- térozza meg, hogy melyik irénybél nézve képeztk. ‘Azclolnézet kivalasztott f6nézet, amely a tirgy legjel- emzbb képe, dltaléban e7trajzoljuk meg eliszbr. Rendezett vetiletek kizbuti Gsszeflggést a rendez vona- lak szemléitetik. Az eldlnézeth6! figgolegesen vetitiik a feliInézetet, ill alulnézetet és vizszintesen az oldalnézete- ket, il. a hitulnézetet. ‘Azelélnézeten és a felilnézeten a tirgy szélességi mére- tei azonosak. Az oldalnézeteken és a felllnézeten a tdrgy vastagsdgi méretei azonosak. Az el6lnézeten és az oldal- nézeteken pedig a magassgi méretck azonosak. Annézetek szonos méreteit dtvetithetjik, ill. dtforgathal- jjuk, vagy eltoltnézetek esetén mérés alapjén rajzolhatjule fel. oe \ i r Sh | 3 7 i x 6 ccsiciis Aulnézet 1 A f-4 Zz 5 Jobbnézet Eléinézet Balnézet Hétulnézet fees 4 1 JZ 6 Feliilnézet ins SQ os AzeurSpai vettés jelképe‘Veutleti dbrizolis Miszaki rajzokon a Kordbban ismertetett ortogonilis vvetiési médot hasznalfuk, mert sem a targy alakja, sem a améretei nem torzulnak - alak- és méretht abrivzolis. ‘Ehhez a targyat gy Kell bedllitani a tmegyedbe, hogy a si 1) hatérolt targyalnl ket siktelilete, a forgis- testeknél pedig a forgéstengelye pérhuzamos legyen. vala- rmelyik ket képsiikkal ‘A Lirgy egyertelmi sbrizolisdhoz szikséges vetilletek seimét a targy alakja, geometriai bonyolultsiga hatdrozza meg. A térgy kls6 képét mutat6 vetletet nézetnek nevez~ ik, ‘A térgy bels6 goometriai kialaktisénak egyértelmii meg- ‘mutatasa céljab6l metszetet készitink. ey képzeletbeli metszéssel "esonkitou” tirgy vetletét novezzik metszetnek, Legyen Kialakitva a korébbi példiban szerepl6 hasdbban egy Ispesbs furat az alabbi abra szerint Elbinézet_sikio Oldalnézet si Fellnézet_sikjo A lépesés furatrél a legjellemzébb metszetet a felilnézeti ikon kapjuk, a kOvetkez6 médon: Ametszésikot az dbrézolandé furat_szimmetriasikjaba tesszilk, a metszésik és a szemlél6 k6z0tti részt gondolat- ban eltévolitiuk, az elmeiszett, csonkitott testet a. feline zt sikjéra vetitjik, 6 a metszéssel keletkez6 feliletet vo- nalkdicaak. [Nem timbr alkatrészeknél legtabbsaira metszetet a né- zet helyett is rajzoljuk, a vetitési szabélyok szecint. Miszaki rajzokon a képsikokat és @ vetit6vonalakat nem _jeldlik, a vetiletek elnevezisét sem irjuk fl ‘Nézetrend szerintelhetyezett vetletek egymishoz képest tetszBleges tavolségra lehetnek, pl.a méretmegadés hely- ingaye szerintIehetnek kizelebb, ill. tavolabb. ‘Nézetrendt0l eltérd elhelyezésii nézetek Haa nézetrendt6l eltértink, pl. a rajterilet job kihasz~ nasa érdekében, akkor a nézési irinyt mutat6 nyil afkal- muaziisival a nézet tetszés szerint clhelyezhet. A= Kori jetlés 180 Gj jovoslte XS 2 rise ragbetve B a c : c D E Iyenkor a nézisiirinyt a mutats nil kizelében kisbeti- vel és magit a nézetet pedig nagybetvel kell azonositani. Az wi6bbitanézetrajz alatt vagy fBl6tt (egy rajzon bell azon0s médon) a rjz olvasisiirinydban kell elhelyezni ‘A velit irinyt jl616nyil és az azonosit6k meéretei: 10¢,enind 406,enin5 4-0 vastag vonal vostogséga a a tlrgyat hatérols jellegzetes ferde sikfellet alakja 2 szokisos vetilleten torzulva létszana, akkora ferde felilet- re merbleges vetitési irannyal képezziik a vetiiletet: (Z10)4I Ha a nézet méretarinya a Mabrétél eltérs, akkor a méret- ardayt a betiijel utin zirdjelben tntetjak fel. Résenézetek: Résenézetrajzolisa is megengedet, ha a megiajzolt néze- ‘ck szerint a tirgy egyértelmd meghatirozésahoz. kiegészi- tésként a tirgy egy részének dbrizolisirs még_szikség vvan. Hyenkor a teljes nézet megrajzolisa helyett esak azt fa részt rajzoljuk meg, ami Gjat mutat: 13Milszaki ébrizotis el6irisai 3.4 A miszaki dbrizolis dltalinos eloirisai A vetiet & metszeti dbrézolis gépészeti alkalmazsssinak ‘mbdjérél a miszaki sbrazolis dltalinos szabélyai,eldiésai rendelkemek. A tirgy egyértelmd dbrdzolésthoz szikséges vetdletek (nézctek, metszetek) szimit a térey alakja, geometriai ‘onyolutsga hatéruzza meg. A tirgy alakjaté nagységt arajzon lév6 vetletek és méretekegyiitt hatérozzik meg. ‘A mniiszaki ébrizolés legtontosabb szabélyai ‘Csak annyi vetiletet (nézeiet, metszetet) kell rajzolni, amernyia targy teljes és eguértelmit meghatérozisthor saikséges. {gy a rajzolhat6 6 vetilet helyett rendszerint legends két- hérom, de sokszor egyetlen vetilet is. ‘dz dbrézolandé targy fonézetét (elélnézetét) rigy kell ‘meghatirozni, hogy e2 a veilet adja a térgy formajarél és iéretéral a logilbb informéciét. A fonézet dltalaban a mi- édési (beépitési) helyzotet mutaija. Azokat az alkatrésze- kot, amelyek birmely helyzetben hasenélhatdk, a ayértis vagy szerelés helyzetéhen kel dbrézotni Ha a fonézeten kivill exyéb nézetck is sciitségesek, ok- kkor ezeket a kivetkezk szetint kell meghatirozni: a tirgyat egyértelmtien bemutat6 nézetek és metszetek seamit a leheté legkisebbre kell korlétozni; Keri Kell a takart vonalak és élek abrazo; ~ kerilni kell a részletck ismetesét, Tithatdrozonség neti dbrdzolunk ! Semmitmond6, a méretmegadés szempontjabsl saikség- telen vetiletot nem rajzolunk. ‘Beli! mor, forgdsszimmetritus alkstrészeket elegends egy nézettel abrézolni, mivel a méretmegadisban szerepl6 alakjelek feleslegesséteszik annak a nézetnek a megrajzo- lait, amely a kérOket muta x5 Az alkatrészrajz a munkadarabotelkészitése utdni, szere- sre kész éllapotban dbrézolja, altaléban vizszintes vagy Aiggdleges helyzethen, ahogy majd felhasznélisra keri, Egyscerisitett dbrézolisi mbdok ‘A kézi technikiban a rajzi munkcval valé takarékoskodés ‘vozett ahhoz, hogy a vetilletek rajzolisindl egyszeristé- seket alkalmazhatunk, Félnézetok Szimmetrikus tirgyak dbrézotisakor megengedett, hogy & tirgynak esak a felét, vagy a negyedét raizoliuk. Ilyenkor 2 szimmetria tengelyt mindkét végén két parhuzamos, a ten- gelyvonalra merileges, legalébb 3,5 mm hosszii vékony vonallal (szimmetria jel) Kell jeldini A rOvid pérhuzamos vonalak elhagyhat6k abban az-esetben, ha a térgy kirvons- lai egy kiseétilnyilnak a szimmetriavonalon, Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkkor a feivet Résznézetek A nem szimmetrikus vetileteken is takarékoskodjunk a raj2i munkival és rajzoljunk rézvettleteket (rds, megszakitds, & kitérés célszerd alkalmaziséval Torts Szobadkéti vonal vogy tiré— sekiel megezokiott cqyanes Vonckézatt mend Uirése, he ‘0 GorGn nines: nézeli rész Megszakités: Sermmitmond6 Kézbens6 részek ehogy6sa Kits: A kontiron bell szabad— kez elhat6roiés Kiemelt résalet A veiillet egy része kiemelt részletként célszertien kiln, nagyitva is megmutathat6, ha az adott mérctardnyban ne- hhezen lithat6, méretezhetS, vagy ceydltalén nem dbrizol- haat6. A kiemelend részt vékony folytonos vonallal Kiril kell hatarolni és nagybetvel azonositani. A kiemeltrésclet tartalmazhat a votiloten nem dbrizolt részletet is. Nézeti képet is kiegésvithet kiemelt részmetszet, MS gay BE) 4 Yu «a B : : Risinoet Resell (10:1) ato) i a ro Cc a let helyett trésvonallal hatiroltrészvetiletet kel rajzolni. ‘Az egyeilen vetilletel meghatérozhaté czyszeri slkatrése miihelyrajain félvetilett lehetbleg ne alkaimazzunk. 14Miiszaki abrizolis elbirisai Ismétléd6 clemek egyszeriisitett sbrizolisa A targy szabilyosan ismétléd6, azonos részleteinek rése~ lates kirajzolisa helyett egyszerisitéseket alkelmazunk: ~ ismétl6dé elemekb6l (pl. bevigisokbsl,filekb61) esak az elején és a végén rajzolunk meg egyet-cgyet, a Kizhensé ismétlésre vékony folytonos vonali jelkép utal. A mintézat kkilsé burkol6 girbéjét vastag folytonos, a mintézat belsé Durkol6 gorbejée vékony folytonos vonallaljeldlak [“) @ = ismétl6d azonos furatokb6l elég ezynck a megrajzolésa, Inna tObbi furathely megrajzolésabol az ismétlbdés nyil- vival; [eae] Jet maze: JA Sf Ferde részvetiletek y Teljes vetiletek helyet esak a szikséges texjedelmts rész- vetileteketrajzoljuk meg. Tyenkor a torzulé, semmitmon- 4 és nchezen rajzolhaté abrarészcket elhagyjuk. - ismétlbdési szimot frunk el, ha a rajzunkrél pl.a meg- szakités miatt nem olvashaté le a-ismétlbdések szima: 16x et a felilet mintézatét (pl. rovétkolast, recézést) a felilet cey részén clegendé megrajzolni DIN 82 ROE_O.6 =—=—=B ‘A mogielélés helye =] Sik feliletek jelilése Forgésfelileti alkatrész pl. tengelyek, ors6k sik felilet ze hivjuk fal afigyelmet azzal, hogy a sik fellctek -(rp-t A metszetteriletet vékony folytonos szabadkézi vonallal vagy trésvonallal hatérofjuk. Lépesés metszat Két vagy t6bb parhuzamos mets2Ssikkal képzetrészmet- szctck egyesitésével, Ssszatolisival lépesdis metszetetho- zaunk letre S A A beforgatott metszBstk mégdt Kthaté elemeket elészir ‘a metszSsfkra merdlegesen vetitve, majd azzal a kozis sikba beforgatva kell dbrizolni. (Ezek a részletek torzulés cesetén elhagyhatdk) A-A A ® 20Motszetek, szelvények alkalmazasa és jelblése ‘Harom Ssszefliggé sikkal val6 metszésre mutat példat a kivetkez6 abra. Suelvények A szalvény amotszet dorizolés specidis esete, amikor csak a metszet felletet ébrazoljuk. A szelvényrl a voti- tést6l figgetlentl is lehet beszfIni, mivel a szeivény nem votilet. A szelvény képzése a metszet képeésével azonos, dea metsabsik nem lehet dsszetett. ‘A szelvényeket megrajzolhatjuk megiclel6 nézetbe beforditva vagy elbelyezhetjik @ nézetiképen kivid. Azt azonban meg kell mutatni, hogy a szelvény melyik met- s26sfkhor tartozik. ‘A kontirvonalak k6z6 beforditott szelvénynél mind a Kérvonalat, mind aterlet vonalkizAsét vékony folytonos vvonallal rajzoljuk. A szplvényt ltaldban jobbnézetnek ‘vagy alulnézetnck sbrézoljuk. ee A engelye mentén eltolt é beforditott, nézeten kivil megrajroltteljes- vagy részszelvényt vastagvonallalraj- zoljuk. A ferde szelvény figgbleges vagy vizszintes irinyba cl- forditésa megengedett, de a metszeti Sbrézolés szabilyai- ‘hoz hasonléan ilyenkor meg kell adni a vetitési irinyt és a betiazonositt. A-AZ™15" Ha egy targy abrizoldsdhoz tébb szelvényt Kell rajzolni, akkor a mets26sikok jelolése é a szelvények rajzolisa le- hotdleg abéeé sorrendben torténjen, és Ugyeljiink az elhe- lyezés fttekinthetdségéce, A. 8B A-A B-B C-CD-D ety Nézeten kivil rojzolt szelvényck ozonositésa Ggy tartérik, mintho metszetek lennének, Kozépvonolil jeldit helyen beforgatott, kontGron kivil rojzolt szelvények, @ nyorvonol és a nyilok a 30s programok mikédése miatt szerepelnck A metszet vonalkzasa, anyagok metszeti jeldlése A vonalkizis (eraffozis) a metszettfeliletet jelOli. Az anyagtajtét6l figgttlen, dltalénos metszetijel6lés esetén a vonalkizés egyenietes siriségi, vékony, folytonos, pirhu- zamos vonalrendszer. A vonalak hajlésszbge a kontic vagy szimmetriavonalhoz viszonyitva rendszerint 45°. ay Os a 6Metszetek, szelvényck alkalmazésa és jeldtése Megengedettindokoltesetben a 30°, 60°, 75°, vagy mis délésszBgi vonalkizis is azér, hogy az irénya lehetdleg ceyik kontiirvonallal se legyen azonas. A vonalkizis stiiségét az abra nagysigaval arényosan kell megvélasctani |,5...10 mm Kézbtt, de dltaléban 2-3 mm-es kiza megielelé. A vonalak tévolsiga ne legyen kkisebb az alkalmazott vastag vonal Kétszeresénél, de ne legyen olyan ritka, hogy veszélyectesse a szelvény egybe- tartozasinak érzetét. Nagy felilleteket elegend6 csak a metszet kérvonalai ‘mentéa vonalkizni ‘Az egy darabb6l késziltalkatrész szelvényeinek vonalki- ‘isa minden rajzolt metszeten azonos stiiség0 és délést legyen, ‘Tébb darabb6l ll6 tirgy (szerkezet) metszetén a csatla- ‘kozé alkatrészek eltér irinyi, s ha kell kilonb626 sOrlsé- ‘eG vonalkézassal kilonbiztethetSk meg, ¥ S | i Vékony keresctmetszotek (2 mm-re vagy anil keske- nycbbre rajzolt szelvényck ) vonalkazis helyett ‘eljesen befeketithetsk. Csatlakoz6 alkatrészck feketitett szelvé- nyei k6z8ttIegalabb 0,7 mum-es hézagot kell hagyni ur Méret beirisa estén a vonalkizast esak a méretszim- nil kell megszakitani, WEEE SX Anyagielélések ‘A fémes anyagok metszeteit & szelvényeit a fentick sze~ rint jeldljik. A nemfémes anyagok sraffozdsakor az anysgfajtitél fligg6, szabvinyos mintizatot hsznélunk: Gépi tochnike alkalmazisa esetén igen nagyszimé minté- zatb6l vélaszthatunk Jy EEA ES? veg, plexi Téala KotES etspethen metszetben veg dbrézo18s0 metszetben Gumidugs sbr6z0i6sa rmetszetben 2A méretmegadés alapelemei 4, A méret- és szévegmegadis 4.1 A méretmegadas alapelemei ‘Az dbrizolt tirgy geometridjit a vetilletek & a rajzon, megadott méretck egyiitthatirozzak meg, fliggettenil at- {6 hogy a rajz milyen méretarényban készilt. ‘A méret, mértékegystagel szamszeriien megadott érték, amely vonalakkal, jelekkel és megjegyaésekikel lehet kie- eésefive, A méret iggetlen a rajz méretarényatol ‘A mérctmegadés elemel: méret, méretvonal, mécetse- ‘g6dvonal, mutatévonal, méretvonal végpontja és Kiindu- [isi pontja é méretvonal-hatirol6. TaMRyiTESS | Néretsegédvonal t Méretvonal Mutotévonal 15 20___| 10 Méret & kindvl6si_pont jellése Méretvonol egédvonal ‘A mérctet jél olvashatGan, epyértelmien, szabvinyos ala scdmjegyelckel kell imi. A szdmjeaye: nagysdiadl- taliban 3,Smm.A tizedes ‘ret vessaBvel valaszijuk el az cps scat, Kozénséges tlrtet esak hivelykben mepa- dott méreteknélalkalmazunk ‘A hosseméreteket ma-bea adjuk meg, s nem frunk ki rértekegységet. Ha ett clérink, a mérékeaységet min- dig Ki Kell ra (pl 45°, 15m, 1/2"). A méretet a raj vo- nalak ne keresztezzék, ne vélasszik szét. ‘A méretet a mérewvontlon kétfSle médszer szerint be~ Iyezhetk el, de a két médszert keverni nem szabad, ‘Az L. mddszer szerint « méretet a maéretvonal feet, atl is tavolsigra 6s lehotbleg kézdpen helyezzik el. A méret- nck balréljobbra, vagy alulél felfclé olvashaténak Kell Temi. 60 A kiilnbsi26 délésti méretvonalakhoz tartozé méretek és sedgméretek felirisi médjét mutaja a lenti bra. Slee Ds WNI7e- § . Se 27 We oc io “L> (A2 médszer sein mbetket rajon viszntsen belyezaik el. A nem vizszintes vonalaknél a méretvonala- ‘kat kizépen megszakitjuk, € a méretet ide irjuk. 1 25 35, | | Ezt a médszert Eurdpaban ritkibban alkalmazzék, exést a tovabbiakban esak az J. médszer szerinti méretfeliriso- kkatalkalmezzuk Ha a méretvonal felett kevés a hely, a méret elhelyezhe- ‘8 a méretvonal meghosszabitottrésze felet vagy a méret- ‘vonal aatt, de az ut6bbi esetben mutat6vonallal a méretvo- nalhoz kell kepesolni. 30 6 ry 4 \3 Anncm méretardnyos részek méretét al kell hitzni, kivé- ‘ve ha anézettOréssel megszakitott,ee 1 12 [Altatinos esetben a méreisrim magibafoglalja az elgje _Koriv megadisakor az jelét (~) a méretszim £016 int alakjelet 6 a mde it trést. vagy elé leet ii. : @100H11 50. 750: ei 405 100-21 Alakjet_/ \\ faved! tires A jellegzetes geometrisi alakzatok méretmegadéséban, szerepl6 egyezményes jelek a kovetkezk: Lejtéssel adjuk-meg a sik valamilyen alapsikhoz viszo- nyitott ferdeségének mértékét. Az alapsik a tirgy birme- Iyik jellegzotes sik fellete vagy megrajzoltszimmetriastk- jalebet. ‘A lejtés (|) ardnyszdmmal (1/x) kifejezve: Kumérs: @ Sugar: R (=(ABYL= Ih [-] © A lejtés szdzalekban: Lo [-(A-BYL*100, [%6] ei = A lei 6s az alapstl tal bezit sag: = ol gq amare tg (ABYL, [°) oo Négyzet:0 Rejestkra merbleges méret: x = ia x8 oS L A lejté jlét, értekét és irémyitottsdgat a felilethez kap- csolt mutatSvonalon adjuk meg ardnyszémmal vagy széza- ékban (czrelékben ) Gémbsugir: SR; Gémbitmécd: SO ©) $920 iA A sugir (R) 2 lekerekitések, étmenetck megadéséra valé, A kézéppontot esak akkor rajzoljuk meg, ha helyzetét mé- retezzik, A nyil lehetleg a méretszim fel61 mutasson az {ivre. Tavoles6.kozéppont kézelebb hozisakor a méretvo- nalat kétszer merdlegesen torjik, 4 A110 12% Akipossdgot ©) egy adott L hosszisighoz tartoz6 sums séviltozds arinyaval jellemezzik c=) atx, E] A keipossigot természetesen a kip nyilasszagével is meg- adhajuke . a= 2aretg D-AV2L, [°]A méretmepadds alapelemei ‘Az Lix alakban megadott kipossigot a kip kézépvonaliin vagy azzal pérhuzamosan a kijpalkotéhoz kapesolt mutat- vonaloa tintetjik fel, gy hogy a kip jelének esiiesa a kip esicsa felé mutat, Ate bis a iter ; iy ~ ig Kiilén nézetet tehet feleslegessé a rajz sikjéra merdleges cegyetlen méret cléirisa pl. a lemezvastagsag, a laptivolsdg, ‘domact osstsign At ilonMegsi6 meter mull. stnlon adj mega tational veg penta, ce ‘x-jelet rajzolunk. (33) ITN ATT : y i Pont 228 #20, A. méretvonalak ethelyezhet6k 2 kontirvonalak vagy a meghosszabitisukként rajzolt méretsegédvonalak kéz6tt. ‘Alakjuk vékony folytonos vonall egyenes vagy Kiriv. Az egyenes szakasz méretvonala a méret irinyéval pérhuza- ‘mos, a K6riv hosszéinak méretvonala koncentrikus kei ‘A sig méretvonala a sig szérainak metszéspontjab6l raj 2olt kori. fechnika Kézi techrika Kea! techno ~ eS 60" ea ~ 15 A. méretvonal Snéll6 vonal, azaz nem esbet ré semmi- lyen mnés vonalra (kontérvonaira, kizépvonalra, szimmet- riavonalra és méretsegédvonalra). \eretvonalakat - a koncentrikus atmérdk méretvonala- itkivéve - gy kell elhelyezni, hogy azok egymést ne ke- resztezzék. A méretvonalakat lehetSleg ne keresvtezze méretsegéavonal, 25 Aiméretvonalak egymést6l min. 7 mm, més vonalaktél rin, 10 mm tivolsigra legyenek. ‘Az egymiéssal parhuzamos vagy Konceatrikus mnéretvona- lakra a méreicket sakktiblaszeri elrendezésben célszeri felini 058, 6 058 026 T i T | 070. Aitatian a teljes méretvonal hoseatkirajzoljuk, megen- sgedett azonban 8 részben kraizolt méretonalalksimazisa iS szimmetrikustargy méretmegadasdban. Félnézctben ae f é arészben kirajzolt méretvonalak 2-10 mm-rel nyiljanak tila szimmetriatengelyen il. kbzépponton. A felirt méret- saim a teljes méretet adja meg, ‘A méretsegédvonal vékony, folytonos egyenesvonal vagy kériv, ami a méretvonalon tilnyilik, Altaldban merbleges ‘a méretvonalre, de szikség esetén ferdén is (ferde kiveti- téssel)rajzolhat6. Fontos, hogy améret, a méretvonal és a méretsegédvonal paralelogrammat alkossanak.A méretmegadis alapelemei Kézpontos kirivekkel abrizolt alkatrész méretmegadi- sakor a méretvonalat sugéririnyban, a méretsegédvonalat pedig koriv alakban, a Kontirvonalak folytatésaként Kell rajzolni, abogy az el626 oldali wtdls6 fbrén Mehat6. ‘A saBgméret megadésakor a méretsegédvonalakat sugir- irényban, a szbgszérak folytatisakéntrajzoljuk. ‘A hir méretsegédvonala merdleges a hirra, méretvonala pedig péchuzamos azzal Lekerekitésselesatlakoz6 vonalszakaszok méretsegédvo- nalait az egyenes szakaszok metszéspontjaibél vagy & kér- fvek kéizéppontjaibdl kell rajzolni pales fees] A “nyilhegy" 15°-20°-os szget beziri révid vonalak- bol all. A nyilhegy lebet nyitott vagy zirt és feketitet, ‘A"ferde vonés" a méretsegédvonalakkal 45°-0s szBget bezird rivid vooal. A KOzis bizisb6l Kiindulé méretek kiindulasi pontjat kb, 3 mm dtmérdjé tires kor jeloljik. Gépi technika esetén igen nagyszémninyilfej-alakb6l vi laszibatunk, de legtibb szakméban a zért, befekettett nyilakat haczndljak, ‘A:méretvonal-hatirolok mérete legyen arényos a rajz méretSvel 6s a rajzon alkalmazott vonalvastagsigokkal. Egy rajzon bell azonos tipusd vég25dést kell alkalmaz- ni, Haa hely kevés a nyilhegy szémra, akkor azt ferde vonds helyettesiti, A:mérethatirol6 clemeket a méretvonal végrédéseken belil, ha a hely Korlitozott, akkor meghosszabitott méret- ‘vonalon kivil helyezzik el HL ‘A méretvonal-hatérol6.clemeket vastagvonal nem ke- resatezheti, a méretszdmokat pedig semmilyen vonal nem 3 a | i \y t A méretvonal és 2 méretsegédvonal metsz6désétlehet- leg kerdni kell, de ha ezmégsem kerilhet6 el, akkor cpyik vonal se legyen megszakitva, Pi FS | t C- a A tirgy kérvonala és kézSpvorala méretsegédvonalként alkalmazhaté, do méretvonalként nem. ‘Méretvonal-hatérol6 clemek feladata, hogy a méretvenl végrbdéscitj6llithat6vé tegyék. Javasolt méretarinyaik: d= a méretvonol vonalvastagségo (10-15)4 (6-8)4 'Wrelsegédvora tl (cin, S: © | Kilonleges jelolések, méretmegadisi egysveriisitések Ha az fv kézéppontja kivil esik a rendelkesésre ll6 ter- leten, akkor a sugér méretvonalit meg kell tOmi vagy meg Kell szakitani a kBzéppont érzékeltetése mitt ke bs Re 6: Ha a sugér mérote mis méretbél szimithat6, akkor ole- sgendé csak az R jelképpelellatottnyilazott sugarat feltin- teini méret nélki é 25 26A méretmegadas al Elletirések egyszertisitett méretmegadésai -— He segy peat 1 Das 285 oe Sea ‘ay Ht asus iteve f-—-}. 28 — vy pt 4 4 | H a i 6 af A furatok késritése és megadisa Zsakuret Aimend furot ‘A furatok meghatirozisihoz szikséges méreteks = egyszeri tend lyukndl az dtmér6 (pl. G16), stmend ‘menetes lywknél ¢ menet mérete (pl. M20). o16 20 20x ~ askfuratnl az dtméed és a farat mélysége, “ meneteszsékfuratndl a menetétmérd és a hasmos me- nethoss, figgtlentl al, hogy a menetkifutst meg- rajoltukce vagy sem, 16 Vil Gi 5 ee Ui XN Jemei ‘Megengedett ezeket a meghatdrozé méreteket, vagy az x jellel dsszekapesolt Ssszetartoz méreteket -a részleteski- ‘ajzolds nélkil - mutatévonalon megadni. llyenkor a muta- ‘6vonal a furattengely és a kirvonal mets2éspontj6l ill. a -kézépvonalak mets2dési pontjéb6! indul. 93 oar (VV wsn7_/ 95 a 8x1 weet_/ v5 #46 98115 QUA paw—~v 228 Wass Bx12 Naxt0 Manta Kiipos sillyesztések készitése és méretmegadisa Siityesatés vogy 271A méretmegadis alapelemei Hengeres sillyesztések Készitése és méretmegadisa \ it Z Shiyesztés Lp Ha a rajz szerint epyértelml az dtmen6 furatok sillyesz~ téscinek clhelyezkedEse, akkor a furat méretmegadésa utin = att ferde tdrtvonallal elvilasztva ~ a sillyesatést megha- téroz6 mérotek is megadhatdk. A hengeres sillyesctést&t- rdjének és mélységének szorzataval, kipos sillyesztést pedig a kip nagyétmérdjével és sadgével adjuk meg. 06/0125 93,5/05,8x60 N5x10/05x30" Fgyenld tavolsigra lévé alakzatok méretmegadisa oO > Oo O 4x1 0(=40) 10. Ha a tvolsigok hossza és az osztésok szima nem egy- Ertelmi: o O/o oo 13x15(=195) Lo} Egyenié szgosztisok: ha a rajzon egyértelmé, az oszti- sok szigértékei elhagyhaték Ismétld6 alakzatok megadasa ‘Az azonos alaki és méreti elemek sziminak feltinteté- sével elkerijk az azonos méretek isméttését. 8x08 28A méretmegadis alapelemei Rudak és idomok egyszeriisitett megadasa Armudak és idomok egyszeriisitett megadisa a megfelel6 ISO szabvany szerinti megnevezésbal és utina két6jellel el- vilaszeva a rudak &s idomok hosszébél all. Bz a megneve- zés érvenyes a darabjogyzskek kitdtésére is. "A leggyakrabban alkamazott rudak és csbvek megneve- zése 8 lenti tiblézat szerinti rajzjelekbdl és méretekbél dll ‘Nem mindig kell a rajzon részletként kirajzolni &s részle~ tesen beméretezni azokat a szabvinyokban rogzitett kon- strukeiés részleteket, melyekre a svabvinyban el6int epye7- ‘ményes megadssal utalunk ~abeszirisok alukjelét és méreteit mézetvonalon Ichet ‘megadni, a beszirasok alakjat és alakjeleit a szabvany irja a6. 42,9X0,3 MSZ_14452 Rudak megrovezése | Méretck | Rojjel,méretek| U2,2X0,5 MSZ_14452 - V2,5%0,6 Ke szehiryi rd oa-1 WS THD \g 4 L C36 dxt-! ~ kézpontfurat vastagvonald rajzjele azt irja el, hogy a ise darabon « KSzpontfuratra szkség vane. A.KB2- pontfurat mértet sabia ia el6. — [x Kise darabon Wepre Nel scons lo Db-I kézpontturet_[rajjle meqod6sa . bi < | Eq ms oo ett : ae o ihe Negyel seks Jf | cee (de nem a Eyes 0 cert t nem maradhot!| 4 Ek es 150 6411 Lapos rid : Kot6elemek résnére késritet flfekvé felletek etait Ontvényeknél a csavarok felfekvi feliileteivel éltalaban az intvény valbsigos, ferde felilesiner igazodunk oly ie médon, hogy a furat tengelyée merGleges lemunkdlist Négyszig szehénya | Is beotey | osk aig wégezk amiga converte vagy anya j6 fl cs} + A fekvését biztositsuk, ezért az ilyen felfekvé feliletek hely- : ‘et mas felleteKhezviszonytvaétalabon nem ke, Be djuk meg, Iyenkor a furattengelybea kapcsol6d6 muaté- T onal eskcazérdeséyi elt, a"lk"-s26té8 a megmun- eile estan Kilandé fellet dtmerdjét adjuk meg. Ha a KiemolkedS rod b ebeh-l ‘szem megmunkalasa sziikséges, akkor az étmérdt nem kell ool mega 5 orb jlés 12.54, Hatszig szevény a Aeys28 ‘ ri 6j jlbes Sik022 ‘Aleggyakrabban alkamazotidomok megneveatstben a tent tblizat scent rajjelekethassljuk : kos ‘zeny megnevezése | Rojzjle | ‘Rivd jee ase | L szelvény i= L T szelviny ae T 1 szehny at 1 [i szenény H 4 U szehy E u Z suey aE z 29Mérethalézat felépitése 4.2 A mérethilézat felépltése A killénb626 rajefajtik céljudnak megfeleléen tartalmaz- nak méreteket pl. az Ssszellitisi ajzon csak a gép vagy géprése fBméretet és esatlakozd méreteitadjuk mog. AZ alkattész miihelyrajzin a gyértéshoz scikséges dsszes ‘méretet és trést fel kell thnteti. ‘A miiszaki rajzokon a megadott méretek Osszeséget mé- reihilézainak nevezaik. Altaléban deréks2bgi, ritkabban polirkoordindta-rendszerben épitik fel. A méretek elhe- Iyezése, felrakisdnak rendje egyrésztikrbzi a tervez® el- ‘gondolisét, masrészt meghatérozé a szerkezet mikédése & gyirthatOsdga szempontjabdl, A mérethilzat - a mére- tek rendszere ~ nem lehet atletszeri. A tirgy egyéstelmii és teljes meghatérozésa érdekében a -mérethii6zatolyaa legyen, bogy: = tartalmazza a tirgy goometriai meghstérozéséhor sziik- séges valamennyi méretet( gyartéskor rajzr6l méretet nem szabad lemémi és felhasenélni), - a méreteket azon a vetileten kell megadni, amelyen a Jogiellemzébben mutatja a beméretezet részletet, ~ minden méret esak egyszer szerepeljen, ~ mérhetb,ellenGrizinet6 méreteket adjunk meg, ~minden felilet és helyzct tilhatérozotisig-mentesen, nyitott és lehetbleg rBvid méretlinceal legyen meghat- A mérethilézat felépitésekor tekintettel kell lenni az al- Jatrész rendeltetésszer fladatira, az elksziés folyama- tira 63 az ellendirzts IhetBabgelze. A méreteketrendelte- tisk ceri osztdlyozeuk. Mepkilénbitetink funkcio- nilis (F), nem fukeiondlis (NF) é tijgkoztat6 méretst AUN) : [Nem fmkciondlis méret (NE), olyan méret, amely Llrgy miikédése, vagy ebelyeakedése szempontjab6l nem leayeges. Ezeket a méreteket a gyirtés szempontbél a legmegfélel6bb médon kell ehelyezni [A tajékoztaté méret (AUX) esak a tij&koztatis srem- pontjabél megadott méret, amely egyéb, a rajzon meg- Aadottkapesol6d6 méretekbél szérmazik, azokbol kisza- rithatd, Nem haszndlhat6 fl ateemek késaltéshez vagy cllendraésthez. A tijékoztat6 méret nom tiréshezhetS é3 zégbjelben kell megadai. ‘A mdretexés méidja lehet lancszeri vagy bast indld, éa keutd hombindcidja. ‘Léncszeri méretmegadstalkalmezunk az olyan holysken, aholatirések lehetséges dsszeadédisa nem dikbzik ax alkatrész mikodési kovetelményeivel, 15 [10] 20 5 ‘Laneszerii méretmegadis| Bézistél nduld méretezést ott alkalmazunk, abol az. xz0- nos irinyd mérotek egy kzés alept6l indulnak. A méret- vvonalak pirhuzamosan helyezkednek el, de megengedett az Ssszevont (balmozott) méretezési méd alkalmazésa is 4 [VAAN 15 ‘Tervezési (mikédési) kivetelmény 35 Méretek a kévetelményeknek megfeleléen: 6 (AUX) ‘Bazisbél kiindulé méretezés parbuzamos méretmegadassal | NAA A MEF En ie ry j = 7 E {| oe 8 2 NE WANN NE [NF Peremes csavar Menetes frat A funkcionalis méret (F) olyan méret, amely a tangy ren- 0 15. 35. 60, deletssrer mikdésGher s7ikséges.Ezekct a milkidést scempontbél fontos méreteket leheleg k6zvetenil kell ropadni de megengedett a kizvetet megads is [Bizisb6l kiindulé méroterés halmozott méretmegadéssal 30Mérethilozat ‘A bizira pals, pchuzamosan Fleiett mbrothaloeat & a megmunkalés kézétti kapesolatot szemlélteti a lenti abra- sor, amely egy lepessesap esterglas épéscit muta felepitése “A bazisbol Kiindul6 Gsszevont méretezést lebet Ket irény- bl is alakalmazni: w Bis 40 Gen) amranege eles dol 4 99 ot 5 t+4+—1- killsd felliletét ut ee 1 ke i megmunkdln i PS SDA. £ 012 Th. u 0 i Bizis = SF 8 ieee | |A bézisokbél indulé méretezés koordindtéi megadhatk ‘sszesit6tabldzatban is: Tee | T-Esztergoké: | to yoke Txly te a = 2 1 7 (25 [50 4 . Késlart6 rts 4s [ie rh ) 3115] 30] 6 4 [20120 4 Leforgécsolt anyag 3 SHolsho — 1 7 + 8 elétolés ‘anyog Bais fF —Lesztrokes 4 Bacisbél Kiindulé méretezés esetén minden foirdnyban élasscunk egy méretezési alapvonalat, bdzist (B). A ba zisvélasztis tikrézze a targy egyes felUleteinek feladatit 5 miikédési szempontjabét val6 fontossigat ‘Bézisvonalak lehetnek: = miflkidési szempontjébél fontos méretek hatirvonala, mint pl: pesés tengely timasztvillai, melyek csatlakozs alkatrészok belyzetét is meghatarozzik: aiolés ‘Unyanennek a csapnak léneszer (sorosan felépitet) mé- rk alapjn trténd esetorgélisa estén az anyag leforgé- soli Iépései a kovetkezik: J. ——__ ° a Bl BE a Lop tke LE. ee - a| 4- ate-—al E GZ j 4 H 13 wi 4 | 31Mérethilzatfelépitése ~ a mikédés szempontjéb61 fontos szimmetriatengely: | | ~a foméret valamelyik vagy mindkét hatérol6vonala, ha ‘tdrgyon nines kitintetet mikéd6 felilet: A méretezési alapfeleteket dgy Kell megvilasztani, hogy azokt6l az alkattészfelileteit kBnnyen lehessen mé- retezni & mémi. Célszeri ha a szerkesetsi, a gyartsi és a mérési bazisfeliletek azonosak, illetve egybeesnek. Azalapvonalakra felépitett mérethlézathan a7 alkatrész Dizouyos feliletci rBvid, egy vagy kéttaga nyitott méret- léinecal is meghatérorhatéak. Ezcket a méretcket dsszete- w méretieknek neyezzik. A wbbiagi méretne alkalma- sit a méretek sz6rddisa miattalaposan meg. Kell fontol- ni, Az cgymishor kapesol6d6 méretekkel meghatérozott fellet helyzetének szérédisa egyenlé az egyes kapcsolé- 6 méretek tnésének Ssszegevel Kiadédé vagy eredé (R) méreinck nevezzik azt a méret, amely a mar megadottakbél kiszAmithat6, megadasval a aéretline zirtté vilna ezért2drétagnak is nevezik ‘A kind6d5 vagy cred6 méret megadisa tithatirocottd teszi a méretmezadést, ez pedig nem megengedett. A fenti meggondolisok miatt zirt méretldneot nem sza~ ‘bad alkalmacni. Via mégis meg kel adni a kiadd6 mére- tet pl. mest fSmézet, akkor azt esak zérdjelben szabad. A.3D-s programokban vizlatkéscitési fizisban a méret- Kényszerek hozziadisakor a tilhatirozottsigot jelent6 méret beméretezésckor figyelmeztetést kapunk, & vagy nem adcik a vizlathoz, vagy a tbbi mérett6l eltérd mo- don pl. 2érdjelben jelenik meg. Tovibbi szempontok a mérethalézat felépitéséhez: ~ a tirgy egyes résrleteinck (furat, horony stb.) meghaté- roxisihoz suilkséges méretek lehetbleg egyazon veti- Ieten logyenck mogadva: a ~ egy vetilleten bell is esoportositani kell miéreteket, ilyenek pL:a Kils6 feldletek Tetek méretei: az dsszetartoz6 sa bels6 fell- 7 1 - el kell kiloniteni a nyersen maradé & a megmunkélt feliletcket meghatérozé méretek esoportat: Nyersen. morad6 (el628 techoigi6val ebsttet) felletek mérete Megrnunkait feliletek méretei 32Mérethilézat fel ~ a sveraliskor kapesol6ds alkatrészek rajaain célszert a méretcket azonos elrendezésben eldimi: \ a Th I] "HLL “A Kése alkatrészen nem ellenbrizhetS, de a méretek eld- rajzolasihoz, a gép beallitasiboz stb. sikséges méreteket ig meg kell adni a mérethal6zaton, Minden méretesoport- nillé és célszertien vilasztott- alapvonaltél indul, ezen esoportok alapvonala némely eset- ben (pl: scimmetriéndl) egybees6. Bizissi vagy alapvo- nalla vélik mindon olyan felllet, amelyhez Kett6nél wbb -néret esatlakovik. Scimmetrikusan clhelyezked6 clemeket esak az egyik {élvetileten kell méretezni, & félvetiletrajzolis esetén is tljes méretet kell megadni. y $a S “Se Az alkatrész fSirényahor képest ferdén allo részek tago- zédését olyan bézisfelUlett6l kell megadni, amelyhez. ké- pest az egyes részek parhuzamos és meréleges méretekkel ‘meghatérozhatdk. Hyen esetben a bizisfellet helyét és hlyzetét (szogét) kiln meg kell adai ‘A szabilyosan ismétlédé egyforma elemek (nyilisok, be- vvagisok, fogak stb.) méreteit elegendé egyszer beméretez- ni, és osztdst, valamint az osztisok szimét mepadni. Hyen- kor a szélsé elemek tivolsipat "osztisok srima x osztais ‘sszhossz) alakban adjuk meg. Az dsschossz csak tijékoz- até, Kiadédé lebet, ezért zir6jelbe tesszik. Egy osztast célszerii kiln is megadni. 33Mérethélézatfelépitése Tig. a9, ”) Ha az ismétlddés szimét mutatévonalon adjuk meg (pL. :5x), tig chez az ismétl6d5 elem mérete is kapesol- be x86 A hasilitassal készltalkatrészek (Iemezek, huzalok, esO- ‘vek) a rajzon kiteritve fel nem rajzolt~kiteritett hossz- méretét a kitertett vetletjelével kiegészitve Iehet meg- ada. (Qu 75) Alakos szerszimmal készitett hornyok, beszirisok mé- rethélézatin lehetbleg azokat a méreteket adjuk meg, amelyek a szerszim alakjara, s egyben a horony, besziirhs alakjéra i jellemz6ek. 34 A rajzon nem kell beméretezni az ébrin vagy a felirat- mezbben - szabvinyos megnevezSsével, vagy rBvid jelé- vyel- meghatérozott termék adottnak tekintend6, teht ‘nem a rajz alapjda elkészitendS méreteit pl L-acéinak. 2578 t 1 255 | 0 657-4 © |\sk Tse ZN a0 15 Nem kell beméreteznt a rajz alapién érthet6 il. magdidt érietédé méreteket. Uyenck: =a metSlegesne, ill. a pachuzamosnak rajzolt dlek és feliletck merblegessége, ill. pishuzamosséga, ~ ahatszBgletesnek rajzolt és laptivolségival adott bat- svg szigei, - ax adotttivolsigh egyeneseket dsszekGt6 felkir suga- ra, (esak az R alakjelet adjuk meg), ~ a kGzépvonallal felezett méretekb6l ad6d6 felméretek ceyenlbsége, ~ alyukkérin szdmukkal megadottfuratok egyenletes osztésa, ~ a furat vagy nyils dtmen6 jellege, ha mélység nines ‘megadva, illetve metszeten nines megmutatva. > tf ; i x | A magitsl értetSd® helyzeteket és méreteket a 3D-s prog- ramok vazlatkészitési fizisdban - ha nem megtelel6en kE- szitik a vizlatot - geometriai kényszerek hozzindisival adjuk meg. A legfontasabb geometriai kényszerek a kivet- ezok: Lt ———Eawonati Koncentrikus Fliggéleges| - | at FensSzivegmegadis a rajzokon 4a. StBvegmegadis « rajookon A raizan szBveggelfejerzik kia tbeézolisal és jel pekkel el6 nem ithoto Kovetelményeket. A miseaki kéve- {elmények megfogelmazisa wz elkésités tin, kész alla potra ualion (mizolva, edzve st). "A miiszaki clirisokat vagy a fliratmezdhizkapesol6d6 ezdben vagy a feliratmezs felett helyezzik el ‘Ut6bbi csctben minden saiveget nagybetvel kezdink, de a végére pontot ne tegviink Tebbsores Ssszafigg6 s2- veg esetin» sorok kezdete egyms alt legyen, Példik Eick sorjeave Elek letrése 0,5x45" Yoreatrindse: ‘il, 1S0 .. A sziveg-amonnyiben nom dnélioan a fliratmeas fe- lett vagy kozslében helyeckedikel-alahirva, mutat6vo- nallal kapesolédik a feliilet vonaléhoz, és dltaléban a rajz ass sélevel pichuzamos ‘A caiveg Hapesoldhat valamely méretszimboz is. A ‘munkadaraba is rer feliratok 6 jolek holy az arn vékony folytonos vonalalhatrojuk, esetleg méretezile is llyenkor az elkésrtés médjats meg kell dni. Bete 3 rom rags 66 belie: 6/60 Hasonlé médon szokis megadni -a vonatkoz6 szabvi- yok elbirisai alapjin-a feldleti kikésziést i ‘A milhelyrajzon szikség esetén szvegben technol6giai ulasitisokat is el6irunk. Hlyen pl. a helyzet-meghatirozi furatok pontos pozicidban firsa helyetteldirt egyitt firs: = e1oH7* \/ Ro O85 | t A feliratmez6 fle irt szveg: ‘A 4—gol jelilt #1087. furat egyilt fGrva és dorzsdive 0 xxx—xx-%x rajszémG alkatrésszel ‘Az dsszedllitsi raizokon is igen gyakran hasznélunk szi- ‘veges elbirisokat, pl. elbirjuk a csavarok meghizési nyo- ‘matékat, a alkalmazandé olajat stb., 6s technoldgiai utasi- tdsokat pl, szereléskor végzendé miiveleteket. Szereléskor peremenve ‘A hokezelésre vonatkoz6 miszaki eldirisokat is a felirat- meré flett holyezvik cl. Ha a hokezelés az egész alkat- xéare kiterjad, akkor elegend6 a miszaki kivetelményeket elimi, pedal: eye GOS HRC Nemesitve 375425 HB ‘Amikor a hSkezelés az alkatrésmek esak egyes fellete- in, illetverészeire vonatkozik, akkor a hOkezeltfelileteket a feliletel pishuzamosan, azoki6l.a vastag vonal vastag- ségéval megfelelétivolsigra hizott vastag pont-vonallal jeldljak. Szikség esctén a hokezelést Kiln mérettel kor- iétozzuk a foilet,iletvealkatrész kivint részére, —-—-— Belétben edive és megereszlve 605 HRC, cedzelt kéreg vostagséga 08-1,2 Mithelyrajzokon a feliratmezShdz kapesol6d6, miscaki ki Rajzjellel nem rendelkezS szabvanyos részetek (pl. me- nethorony) meghatérozisira a trzsrajzon a részletkirajzo- lisa hlyet elogendd a vonatkoz6 szabvany sziméra hivat- kom, de a mihelyrajzon a méreteket részletesen meg kell, dni. A szabvinyos idomacélokat és szelvénycket azon- ‘ban a miihelyrajzon isa szabvényos megneverésik fli sval hatérozzuk meg. Ismétl6d6 sziveg szAmokkal vagy betikkel helyettesit- Ihet6, de ez esetben a rajzon jelmagyardzat is sziksézes. Szivegben rigzitjik a rajzmédositasokat is. A médositis ‘az eredeti rajzon dtvezetett olyan véltoztatis,javités, irlés vagy kiegészités, amely nem jérarajz azonosit6 adatainak (rajzszim, megneverés) valtoriatisival. A rajzot médos {ani esak akkor szabad, ha a médosités nem befolyésolja orabbi raz werint termék esereszabatossigit. ‘A médositisokat feliratmezsiben (in. revizids blokkban) kell megadni, Ebhez a megvaltoztatott méretet, jelet, fel- iratot vékony folytonos vonallal a kell biz, és az. Gj ada- tot az ithizott rész Kézvetlen Kizelében elhelyezni. Az érvénytelen abrarést ét kell hizni_ vékony vonalakkal, 6 ‘ez dbrarész kézvetletl az ébriba vagy mellérajzolhat. {A valtoztatisok mellé vékony vonalalrajzolt korbe it be- tke jlBljik a médositésokat. A feliratmezSben a betik- kel azonositott médositésokrsl tovabbi adatok is szerepel- nek wetelmények elbirisat és a rajzmédositésokat tatalmans mezé egy lehetséges felépitése: _Armiszaki Kovelemények elisa A raje médostisainak ells, lirsa & data At, tires: | uS7 60 2768-m | © ] ee Sorjava © ae : iteraex | __NemexBve aeons: | __ Bue ® | yersmécet} ——2004100x10 Revaié| Datum Valoztisletéso Ob | édosttto 35(Ceavarmenct 5.Csavarmenctek é csavarkitések egyszeriisitett ‘abrazolisa 5.1 A csavarmenet dbrézolisa Azegyik leggyakrabban hasrnalt gépelempér a csavaror- 6 (esavar) és esavaranya (anya). A két elem célszertien ki- alakitott csavarmenettel kapesolédik egyméshoz. Ha exy ‘kirhenger paldstra egy dlland} emelkedési szbgi lejtst ‘ekerink, a lejt5vonal esavarvonal alakot képez. Egy monet kieritve_| fa da t a a csavarvonal mentén valamilyen, #esavarvonal ten- elven amend sikban fel sfkidomot a2 Gn. menciszel- ‘enyt, pl. hiromsz6get, rapes, st. mozgatunk, menettest eletkezik. WonetGrok Menatiest (enetherny6) Monetszelvér _Anhengeres fellleton igy kialakitott menetet orsdmenetnek, ‘2 hengeres belsdfelileten pedig amamenetnek nevezziik. ‘A menetes orsén méchet6 kils6 dtmérét d -vel jelOljlk, ez ‘a menet névleges mérete (menetitmér6je). ‘A menet jllemzésére 2 kils6 atmér6 &3 az emelkedés hhasznéthat6, Exbtani szdmnitésokban a kérépétmérének (d:) vvan szerepe, melynél a menetvastagsdg és az drokszélesség, megegyez6. A kézépatmérdn értelmezzik a menetemelke- dési szbget (a) is. 1A mieneinek a tengelyskban lévd szelvénye a menetprofil. ‘Az orstimenet és az anyamenet alapszelvénye azonos, & ényleges szelvényck a jétSkok miatt ett6l eltérdek, Az egybekezdésti menet emelkedése a szelvény osztésival ceyezik, a tdbb bekezdéstinél az emelkedés az osztés tbb- svirBse. A csavarmenet csavarodisa szerint lebet jobbme- net ill. balmeneti ‘A csavarmenetet meghatirozzik ~amenetszelvény, ~anévleges stméré, a menetemelkedés & a bekezdések szima, ~ a esavarodas irinya és a tires ‘A esavarmenet megadasanak altalanos felépitése: a szel- ‘veny jele utin a menetatmérdt adjuk meg és ezt kiveti a menctemelkedés. Normal emelkedés esetén a menetemel- edés nem keril megadésra. ‘Néhiny példa esavarmenet mogadisira ‘Normal métermenct: M7 inom métermenet: M0x1,5 Normal Whitworth menet: w2" Finom Whitworth menet: W3"x6", W56x%(s" ‘CsBmenet: Glia ‘Trapézmenet ‘T4838 Plirészmenet: 70x10 Zsindrmenct: Rado ok dbrizolise ‘A tObb-bekezdésl csavaroknal (a henger feiletén egyide- jileg t6bb egybevig6 sikidomot vezetiink kérbe ), a jel 2 ‘eljes menetemelkedés (Ph) és az egy profilra eso menct- ‘emelkedés értékének (P-Imm) megadisdbél all. Ezt a jelet amenetemelkedés jele utin zrdjelben kell feltintetn pl ‘Mo4x3 (PL), ami azt jelent, hogy a menetemelkedés 3mm, ‘a menctosztis Imm, igy a bekezdések széma 3. A gépipari gyakorlatban alkalmazott csavarok rendszerint jobbmene- tick, ezért azt kiln nem jeloljk. A balmenet jele LH, é a menetjel végéher illesajk pl. M24 LH, Tr40x7 LH. ‘Az Glesmenetii csavarokat kOtGesavarként haszndljdic. A. kétSesavarokat elészr 1841-ben szabvinyositott 55°08 profilszdg0 Whitworth menettel készitetsk, amelynel a kil- 6 duméxdt 6s a menetemelkedést is hivelykben mérték. El terjedt a esSmenet, amelynél annak a csfinek a névieges bel- 6 dtméx6jéveljellemzik a menetet, amelyre a menetet vig- jak. Ma dltalaban a métermenetet hasznaljuk.Jellemzbje a {60°-0s profilszig. Jelo: M, pl. M20, M20x1,5. A vilaszt- hat menetitmérdket, menetemelkedéscket, & tinéseket \ Altaléban az enyamenet 6H, az orsémenet 6g tirési. Ezt a kézopes térésminéséget « rajzon megadni nem kell. Igé- rnyesebb esethen a kizSpitmérd trésein kivil a Kils6 miéréi, s6t a becsavarisi hossz megadésival kizvetve a ‘monetemelkedést is tOrésezni kell, Ugyeljink ara, hogy a menettirés jelében a bet & szim sorrendje forditott a hossamérotek szabvanyos jelhez képest: pl. M20 6H “Mozgis- és erdtalakitisra szolgélé mozgatécsavarokhoz t@obnyire trapézmenctet, vagy a szennyezidésekre kevés- Dé éraskeny zsinérmenetet hasznaljuk. Trapézmenet —_Flirészmenet ‘ a | \ ‘A gyakoratban a menctcket eszierpélissel, menetmets25- vel, menetfiréval, vagy menethengerléssel, menetmangor- lassal fli cl6. A menetes furatokat menetfiréval Yigy Allijak el6, hogy eldsair elafinjék a Iyukat a magitméré- nek megfelelGen, majd elkészitik a menetet Zsinérrmenet qT MenetbeszGrés (Al UY ae / elatolés=P/fordulat Menelvdgehee se Késtarté Menetesztergélss 36Csavamenctk sbrivolisa Matzetben a vonallls (racks) indigent vo- nag oraia» Ab imesig, ments futon a bbb imesio ae cl ‘Az elie kiesztergilt menetbeszirsi horony a szerszim seabad kifutasét és kiemelését teszi lehet6vé. KGpos rész a fokozatos A-A ae ‘A menetes orsék & furatok éltompitasét tengelyirinyit nézetben nem kell megrajzolni, ha a tompitis mertéke @ menet mélységével megegyezik. SY L >] Wh Fordécs Menetitutes \U120) Kiipos rész_a_fokozoios Forgeesvélel céljebél ‘A menetet zsdkfuratban forgdcsolassal nem lehet teljes mélységben elkésziteni a menetkifutas miatt. A magfurat fenéks7igét 120°-ra rajzoljuk -ezt sohasem méretezzik be. ‘A csavarmenetet dltalaban egyszeriisitve, kontirvonalé~ val, 6s menctvonalaval jelképesen dbrizoljuk, A menetes corsé kilsd é a menetes furat bels5 burkold vonalit vas- ‘tag vonallal, a menetes ors6 magvonalt és a menetes furat Ikilsé vonalt pedig vékony folytonos vonallal jel6ljak. A smenetjelképek a kontdrt6l menetmélységnyire, de legalébb 2x-es vastegvonalnyi tivolsigra vannak. Tengelyirényt Vetilleten jelkép kb. 3/4-nyi kor, ami ne kezdédjon, ne végzdjin. szimmetriavonaton. Orsémenet (Apomenet) L | | —vékory vyostag Félnézet esetén: wo b_, Anyamenet: Sl [A jelképes Sbrézolés vonolai feloserélédnek |_vastag vékony ‘A menetes rész teljes szelvényl szakasza a hasznos menct J<€5 ‘A-csavarmenetek vékony menetvonalit nézetben és met- szetben egyarént a tompitis, a sillyesziés, a lekerekités, a menethorony kontirvonalig kell hz. vay | Ho ‘Accsavarmenct névleges méreteit mindig a kilsé vonalon kell megadni, vagyis orsomenet esetén a Kontirvonalon, anyamenet esetén a vékony menetvonalon. A. szabvinyos csavarmenctet a szabvinyos menetjeloléssel és a hasznos ‘menethosszal adjuk meg, a menetkifutas nélkil. Ha szik- ges, a menetkifutis kilon megadhat6. Fgymast metse5 menetes furatok éthatési vonalainél mo- netvonalat nem rajzolunk. § i ‘Az orsémenct vagy a menetes furat egyéb dtmetszéséb6t pl: furat vagy bevagis miatt adéd6 dthatisi vonalat egyen- kézlien kivetheti a menetjelkép. (b), eunokhatirdtvastag vonal jel, de megrajentats az ezen tilnytlo kifutdsi szakasz is. A menetkifutast altaliban fem rajaljuk- meg, hamégis szkadges,akkor vékony folytonos voalla lak oo 37Menetes kitések, esavarok és anyék dbrizolisa Kipos menct tengelyirinya vetiletén a menctjelképet csak a néabhéz kézelebb es6 végnek megfelel6en rajzo- juk meg. obo 5.2 A menetes kbtések abrizolisa ‘A menetes kits tajzén az orsémenet (apamenet) mindig_ {edi az anyamenetet ((klasszikus sexfigura: apa van fetl)) iggetleniil atl, hogy az orsémenetet nézetben vagy met- szetben rajzoljuk. Termésctesn haa metsbechelyn ny noe smenc mint pl tengejenevhoronyal, lor ines ‘entatdcisffy tenor esa angen Kell teal horny vege seesége mia Kelahesd had voraatslakhayes mepajelia eonban cok tcymért bin nd Fe) YZ) Annem szabvanyos menetek szelvényét kitrésben, vagy kiemelt részleten mindig meg kell rajzolni, a méretcit rés2- lotes mérethélézattal kell megadni. 53 Ceavarok és anyak abrizolisa A esavarktésckben leggyakrabban alkalmazottesavarok 4 anyék jellogzetes kialakitisa: a hatlapit haséb alakt esa- varfej 6s anya, amelyek sarkait - szereloszersedm (villés- kaules, esdkules, stb, rihelyezésének megkinnyitése e6lj5- bl, valamint a balesetveszély esbkkentése vEgot-éltalé- ‘ban 120°-os ktippal tompitjak. A hatlapfejG esavaron & a hatlapé anyén a sarkokat tompité kip az oldallapokkal hiperboladthatisi vonalakat Képez. Ezcket egyszerisitve Korivvel helyettesttjik, és @ tmgelyirinyé nézeten Lithats Karta laptivolsiggal megegye7® atmérével rajzoljuk. Ha arajz nem kivin mérethliséget, akkor a fe, ill, az anya csiestivolsigt - a tényleges méret helyett- az ors6 étmmés6 Kdtszeresérerajzoljuk. Az sthatisi vonalakat helyettst rive sugara pedig: 8 G/4)e helyet 1,5d és e/2 helyetd (Cam: c@ &@ off Ast ames Ha a hatirolé felilet nem hatlapd hasdb és/vagy a letrés ‘kipja nem 1200s, gy a jellegzetes pontokat meg kell hhatdromi, és az ezeken dtmend gorbetcélszeriien kérivwel helyettestjuk ylopG anya | 150° iw yy I" AkhatlapG, balmenetes elemek éleinél v6 beszirist is kupfeliletck hatiroljak, & igy e horonyrészletek megraj- zolisénal is alkalmazhat6 a szakisos koriv helyettesités. Balmenetes hatlap’ csavarfe}, ill anya Fi stadCsavarok, anydk és esavarkbtésck egyszerisitet dbrizolisa ‘A legiellogretesebb hatlapt anyak rajzai akévetkezdk: A batlapfejilesavarkités metszetben rajzolt Gsszeallité rajzén is nézethen hagyjuk - a csavaron kival - az anyét & fz adie is, Altalbanaesavarfeet 6 az any is gy > | TReoluk hogy barom ajuk ajuk A \ Normél hotlapG anya @ tainyGlés df>d A szabvinyos esavarokat a rajzon nem kell beméretezni, caupin scaavarmeneiet& a2 szekeztibosszisigotad- Hationd koronés enya juk meg. Darabjegyztkben is ezeket az adatokattntejk fet (pl M12x33), A csavarscdr a fejher mindig lekereli- L téssel csatlakozik, melynck értékét szabvany irja cl6. A csavarral és az anyaval kézrefoghatd & szerkezeti mé- Z retotKézrefogésnak neverzik, bbe az litt magassiga is beletartozik. A csavarsedméra az ors6dtméctnél nagyobb faratotkésitun egyrésta fej ala lekerekités, masrSszt a szerelés mepkonynyitése mint, A hallap Kislakitison kivill szimos egyéb - kiilinbéz6 konstrukeiés igényeket legit esavarajit is alkalraznak, “Ascokcsavart vagy tSesavart haszadlunk olyanhelyeken, hol az dtmené csavar nem alkalmazhaté, vagy ahol a csa~ varorsé kiesavanisa szakségtelen. A zsikfuratba a 1d, 125d, 1.54, ill. 2d becsavardsi hossziisiggal rendelkezd vee csavarak be. A. becsavardsi hosszat a2 akateész sept figgden vlaszjuk mee. HotiapG peremes anya A bels6 kulesnyilésis (vagy imbusz-) esavart olyan helye- kken alkalmaz7uk, ahol a esavarfej Killésa esztétikai, vagy L miiszaki okok miatt nem engedhetS meg. A esavart a hoz- i zétartozé hatszégleti imbuszkulecsal hizzdk meg, ill. old- Ti jak. © € Hollapa: nbiztosité anya 39Csavarok egyszerisitett dbrizalésa A belsé kulesnyilisi csavarfejben a hatlaps dreg a kilsé hatlupfejhez hasonl6an van kialakitva @ 0m A tovabbiakban néhiny egy csavar- és anyafajtit smutatunk be. Kiilénleges csavarok Az illeszictt széri csavart nyinéerd itvitelére pl. tengely- ‘kapesolokban, vagy @ kétalkatrész pozicionslisira hasz- nauk. Hollapfeji illesztett s20r0 csavar Bels6 kulesny6s0 illesztett sz6rd csovar A U A négylapfej peremes csavartdltaldban szersziimgépek- ben és vllamos berendezésekben haszniljik rogzitésre Néqylapfejd peremes. csavar A siilyesztett fej csavarok feje nem all ki a szerkezeti elembdl. Silyesatett fej belsd kulesnyilaso savor izrefogott ‘A kalapicsfeji esavar alkalmazisa akkor indokolt, ha a ccsavarkdtés meghizisakor a fejhez nem férlink hozzé, és azellentartist az asszeerdsitend6 darabok egyikén kialak- tott horony, vagy lapolis biztositja. Kolapécsfejd. savor A szemes esavart kezelényilasok és egy fedelek gyors Sgzitéséro hasenéljsk Szomes esavar 6E= Acgylitis esavart KOzepes nagysigé villamos motorok, hhajtomfivek, és nagyobb gépek daruval val6 mozgatésakor célszerd alkalmazni Gytris esavar T Hornyoltfejd esavarok: A homyoltfejl csavarokra jellemzé a kis menetitméré, 6a fejbe készitett horony. A esavart a horonyba helyezett ccsavarhiizéval hiizzdk meg, vagy oldjak. HernySesavar <=} © D-fejd: esavar 3 OoCsavarok és anyak egyszerisitett dbrizolisa Hengeres fejii csavar varok homnyolt fojjel, @ nagyobbak hat- scbgles eel b Keclhcick A facavar mentee: 2 ~ QHD ee eect mayb «Kat alien tiatt. A facsavar meneteit képiesen, vagy egyszeriisitve is DomborG hengeres fej csavar — @ Op Tr oy on SOilesztett fej0. esavor —— Csavarvégrédések Axkbvetkez6 dbrak a killénleges csavarok Kilénféle csa- varvégzédéseit mutate be. Lenesefejd esavar Lopes" Tompa —Gmbaly_-—‘KApos (= © = 7 * Gi Keresrthornyos esavarok 1 ‘A homyoltfeiicsavarok gyakori meghibisodisa a horony hil aa saAlcinck seis Eonck lizatlatre,sovtbblis gigi wx. relés megkéanyitésére haszndlunk Keres7thomyos esava- nl Gimbal ot Csopos “esapod dt Sillyesztett Killénleges anyak A csavaranyéknak nincs olyan sokféle valtozata, mint a csavaroknak. Alakjukat és méretilket rendeltetésik szabja meg. ‘Axnégylapi anyékatrtkin haszndlnak. Nagyiopt onyo Lemezesavarok Lemezalkatrészekher torténé rogzités esctén hasznaljuk a temezcsavarokat. Altalaban egyszeriisitve, a facsavarokhoz. r--+ 4 F « basonléan, jelképesen abrazaluk a lemezcsavarokat. GE A homyos csapigyanyét gordilGcsapégyak felerSsitésé- her hasanak : Homes esaptayanya 41 Sa TWO =<Any’, esavarkatések és esvarbiztositisok egysceriisitettabrizolisa A eyiiis anyt hasonl6 célra alkalmaznak, mint a gyt- iis esavart, Gytrts enya i @ A szimnyas anya a kézzel trténd meghizist tesziIehetS- ‘vé, gyabran a szemescsavarral egyiitt alkalmazzak. Sz6myas anya ‘Az Gi, hengeres anyik meghizsa a homlokfelileten ki- ‘alakitott horony, il, furatok, vagy pedig a past furatainale ‘segitségével trténhet Hornyos hengeres anya Kénnyiifemhea a gyakran szerelt esavarokndl kivil-beldl imenetes perselyt, 2222 betétanyat alllmazank. A betét- anyét elforduls, il, kilazulds ellen hemnyécsavarral vagy beragasztissal biztosithatjuk. Betétonyo 54 Csavarbiztositisok abrizolisa A csavarbiztositésokkal a dinamikus terhelésnek, rezgés- nok és rézkédasnak kitett csavark6tések meglazulésat ki- vvinjuk elkerilai, Meghilénbdstethetink erével és alakkal 2476 csavarbiztositésokat “A rugs alétét rugéacélb6l készitet ferdén felhasitott gy ri Az anya meghlizdsakor a kemény ferde ivek az anyara 5 az alata lévd fellete feszilnek. Az itt 6bred6 sirldé- si erdk (erBvel 2irés) gitoljék meg az anya meglazulésat. Orros = alatet [Az orros rugés alatétck & a fogazott alététck is hasonl6 lv szerint biztositanak. A ferde élek esetenként be rmédaak a Higyabb feldletekbe, ilyenkor az anya lazitisat forgécsoléer6 is akadialyozza, |A fogazott alitéick alkalmazisival kikiiscobothet6 az clemek excentrikus terhelése. Kiviteli formi a belsé foga- zat, a kils6 fogazati, és a fogazott kipos alate. Rugés olstét Kills® fogozati alatét caschenes Py Ly Belsd fogozati alstét Fogazott kipos alstet 42Csavarbiztositisok és esBcsavarzatok epyszerisitet abrizolisa A kétanyds (ellenanyés) biztositésban a sirlbdber6 aka- dilyozza meg a lazulésta tengelyirénys evhatds iranyval- tozisa esetén is. Nacsony onya BiatosftGelemkent felhasmndinak kilinféle mianyagokat is, pL: abetéigyiiris Onbiatosit6 anyakban. Ezekben is a sirlédéerdt hasznéljuk fel a biztositéshoz. Alkalmazak a rmenetek kizitt mlanyag ragast6t is, ami a meghtizott anya mencte kOzdit kot meg. Az ilyen kétés kb, 180°C-1a trténd melegitésel oldhaté A sasszeges bictostds wz exyik legeyakrabban alkalm ott alakkal ziré biztositisi médszer. A sasszegfélkDracél- ‘bl készil, és a2 egyik szérét hosszabbra hagyjak. A koro- nds anyat a szikséges mértékben meghiizzuk, valamelyik homyén keresail a sasszeg szdmara furatot készitink =z orsén, 6s a furaton dthizott sasszex véget széthajlitjuk Sosszeg Scerel6s széthajlitve 4 Forgé alkatrészcken,tengelyeken esapéeyakml gyak- ran hornyos csapigyanyét és Kirtardjos bztostSlemezt al- Kealmazunk. A biztositdlemez belsényelve tongolyen készi- tett horonybe keri. A esapdgyanya meghiizsa ulin a biz tositélemer kis Keriletén l6v6targjok kézil egyet -ame- Iyik a esapdgyanya valamelyik homyéval éppen szemben van -behaitunk a esapégyanye homyéba. A csapéeyanyén négy horony van a biztositélemezen mindig pératlan szi- ini targj tala, Behotott tare} (fl) Lemexbiztositishoz a esavarfe| vagy a csavaranya ald ‘vékony (0,5-1,0 mm) lemezbdl megfelel6 alaki alatétet helyeztink. A lemez egyik szélét felhajijuk a csavaranya, ‘vagy esavarfoj lapjahoz, a mésikat Iehajjuke az alkatrész seéighex. I t. A Hucalbictositistalkalmazank t8bb, egyméshoz kézelfek- v6 csavar biztosltisihoz, A huzal a esavarejcken készitett furatokon keresztil fizz dt gy, hogy az a csavarokat becsavaris inna fesztse, 6 a k&t véget dsszesodorjuk Hiuzallal az iletéktclen beavatkozds ellen is Iehetbiztosta- niacsavarokat, ilyenkor a hzal végeit élomplombaval vedi. oa ay Roncsolisos bitositist alkalmazunk, ha a csavarkOtést ‘izemszeriien nem kell oldani. A. csavarorsénak « meghii- zott anyb6l kiillé végét kozvetlenil az anya felett ponto- ‘val, vagy vig6val kissé elronesoljuk. A szabvanyos (kereskedelemben kaphatb ) csavarzatok Baill esak a cs6vek oldhaté kGtéset lehet6vé tev 90°-0s 6s egyenes csOk0t6 esavarzatokst mutatjuk be. 4BFogazott clemek egyszerisitett dbrivolisa 6. Fogazott elemek egyszeriisitett abrizolisa Gryakran egy tengelyrél a kerilet edt (ayomatékot) és @ orgist egy misik, adot tivolségra lev tengelyre fogaske- rékpairal visszik at. A két fogaskerék kb26t alalkal 2476 Jkaposolat van. ‘Ahengeres kerék fogninak mik6d6 fellete revolvens tkabban cikois) vezérgérbéifelilet Kinematikai szem- ponthdl jellemzé a gérdildk,illetve elemi fogazat kere- eek kapsolédésakor az osat6kr. Abrézoldsnl afer, az ost6kr & a labkir kap szerepet. A fogaskerékrészeinckelnevezése és jellemeé adatai Fejszolag —Lébgtibe Fejgirbe Fogfellet ‘Az ontSkirdn nj reg az ost (9) ami kt 20m- sabdos fogpofl gyms valétivoliga tz esztSkivbn mérve. A foggroit kvl aftr (mere) aul aa be) hadrola. Fotos tovabbi méret meg a emagassag (ha labmagascig (a), hos fopmagascag (eet) 6 a libheeag ©) ‘Azostdkr kere az fogsrim 6a p osadktei fen int sas live dx=zp, amelybs ¢=2-z=mz ‘A fogsker egfoniosabb sabvinyosttt mennyistge ‘smm-ben mt ml (m). A modula eyenesfop. he sees kerk osina 6s r-nck a hdnyadoce, vgyis mpiedle A kapesolidfogaserekck Foss, éigy moja is azono. A fogaskerekek site minden jelly meta Iodul figgvenyében adjuk ie. Blemd fogcaexeén taek a Kovelkeebéssotiggtsekiel smb Fogaskerékparmak neveziink a tengelyvonaluk kc for- gathat6an, egyméshoz képest rigzitett tengelyhelyzetben gyazott két, egymassal kapcsol6d6 fogaskereket, A fogazat készilhet henger-, kip- vagy sikgelileten ‘A fogaskerekek tengelyei a hajtisban lehetnek: ~ pashuzamosak (hengeres fogaskerSkhajtés, fogaslée- js), ~metszédBek (kipkerékhajtis) & ~kitérSek (csigahajtés, hipoidbajtds, esavarkersk hajtés). — Mest Fejmagaig berm Lbmogatg (025m) | hciasen | Fopmapasie was Osmtinss coma Fejkoritmérd | deeet2ym Lorine Seem i ne Teeidrclts fae sige eiaertk 44Fogazott clemek eayszerisitett sbrizolisa Hengereskerék-fogaslée ‘A fogazat gtprajzi abrizolisakor egyszerisitéseket al- kalmazunk, a fog tényleges alakja helyett ltalaban csak a fogazatot hatérol6 jelképes vonalakat rajzoljuk meg. “A fogazatok fejkdrét (letve a fejszalag vetileteit) foly- tonos vastag vonallal kell rajzoini. A fogazat oszSkinet, 65 az oszt6feliletalkot6jat vékony pontvonal jell. ‘Tongelyen itmend metszeteken és a csiga homlokmet- szetén a fogirok fenékszalagiat vastag folytonos vonalallal keel ébrizolni, az éimetszett fogazatot nem vonalkéizzuk. ‘A fogaskerék nézetrajzén a labkér vékony folytenos vo- ‘alll rajzolhat6, de ha nem sziikséges el Iehet hagyni. ‘Nem dbrizoljuk metszetben @ fogaskereket tengelyikre rmeréleges sikan, a csigét atengelyén stmen6 sikban, @ fogaslécet pedig a hosszanti irényban (kitdrést rajzolunk, hha a fogprofil megmutatdsa sziksézes). A fenti el6irisok alkalmazdsét mutatjak a kovetkez5 Abra: Csiga ‘A ferde fogazat foghajlisirinyét, illotve a nyilfogazat alakjat a kerék nézetén a tengelyvonal kézelébe lehet meg- ‘mutetni hérom vékony folytonos vonallal. HB Fogaslée, fogasiv és a nem teljesen érilfogazott fogas- ‘kerék rajzén -a fogazat jolképes sbrizolisa mellett még - a széls6 fogirkokat is meg kell rajzolni a a Fogaslée _— Fogasiv A linckertk fogazatinak jelképes dbrija a hengeres fogaskerékével megegyezik. A lanckerék fogprofil élta- aban Kérivekbot all, A nom szabvanyos profilt meg, kell rajzolai 45Fogazott elemek epyszertisitet sbrizolisa A kilineskerék rajzin néhiny fogat és libkéirt kell meg- rajzolni, A kilineskeréken osztokor nem értelmezhet8, 68 fogirok helyzetét a szgosztésulkal jllemzik. ae Kilineskerék Fogaskerékpirok dbrizolisakor a fogazatfejkiret (illewe a fogak feszalagjittartalmar6 felilete!) a nézetcken vas- tag folytonos vonalll az osabkirket,iletve azok alko- ‘sit vékony pontvonalal Kell rajzolni. A. fa tengelyirnyti metszetén az egyikkerfk fogattigy Kell sb- rizolni, hogy a mésik kerék foga elot van. Kiipfogaskerék par Ha a metszisik a fogasléchajtis vagy esigabajtés kere- ének tengelyén hosszanti irinyban megy i, akkor 2 ke- rék fogit a fogaslée elé, a csiga fogit a csigakerék elé kell rajzolai iter tengelyiivltfogt kipkertkhajtis Minden fogazott hajtéselems61 KUldn mhelyrajzot kell késziteni! A fogaskerék mithelyrajza magdban foglalia: ~ az dbrdt, amelyen meg kell adni a fogaskerék alakjét meghatéroz) méreteket, e7ek tiréseit (méret-, alak- , 68 helyzettiréseket) és a eldlet érdességet, = az adattéblézatot, amelyben Sssze kell foglaini a fogazatot meghstiroz adatokat, ~ a szbveges eldirdsokat, amelyek kiegészitik az arin, illetve az adattdblézatban adott kOvetelményeket (pl. fell- Jeti keménységre, hOkezelésre, ellenbratsre és ivételre vvonatkoz6 eléirisok). A fogaskerék mibelyrajzinak dbrijén a fogazatial kap- csolatos méretek kézil esak a fejkritmérdt, a fogszélessé- get, a fogfeliletek érdességét és a fejszalag homlokélének legombalyitési sugardt kell megadni, Az oszt6kirt csak be kell rajzolni, de méretezni nem Kell. A fogaskerekek adattiblizatéan (eltintetend6 jellem- ket a kilnb626 fogazatokra vonatkoz6 szabvényok ir- Fike. Azadattiblazat 100 mm széles, sortivolsiga 7mm. A 1ajz jobb felsd sarkéban a keret alat 20 mm-re helyezzik el, fOlgje a kiemelt felleti érdességi jel keri 46Fogazott elemek egyszerisitett ébrizolisa — Lsnckerek nh Fogszim szabvény Foaprofi _Frogirokbivtes Fog6rok sugara atmenet. sugara se Fogfe|_sugora FogGrokszig fal Hengereskerék Foafej-fogdrok | Modul i atmenet Kézponti szige | Fogszim - Hajtisok jelképes jeldlése Foghajlass26q é Kinematikai vilatokon, egyszerdsttett serkezeti vizla- Foghajlés_irénya - tokon a ajtisokatjelképesen dbrizoljuk: Alapprofil = - Profileltolas tényez® zi a \ ie Pontossagi fokozat - Tabbfogméret Wk) # Osztékirétmérs d Szémitott fogmagasség_|_h Alopkératméré en Bllenkersk —_feeizsz6mo fogszéma Tengelyibvolsiq_ @ Linchajtisoknil a lincot -a linckerekek oset6kéreinek kz érintdjeként - pontvonalla abrizoljuk (ueyanigy ab- razoljuk a fogazott saat s2ft is). Lénckerék mithelyrajea: A linckerék mihelyrajznak készitésére a fogaskerekek- él leirtak értelemszertien vonatkomak. Egyetlen Kkivétel az ost6koratméré, melyet nem az adattablézatban, hanem a lénickerék dbrjén kell megadai. fee 2Fészkes: 7. Alakkal z4r6 nyomatékatvivé kapesolatok Abrazolisa 71 Reteszkétések A forgatonyomaték stvitelében résztvov6. clemek (ten- ely, agy) kbzbiti kényszerkapesolatotlegtobbszirretesz, (itkibban ék-) és bordis kotésekkel valostjuk meg. RetesckGuésekben a tengelyhoroayio és az agyhoronya ceyszore illesaked6 olom: a fészkes vagy Ives retest. “alakkal zed" médon vise dt a nyoratékot. "Bors tengelykétsekben a tengelyen 6 az agyfortban IKialakitot bordik, homyok vagy barkzdik egymésba kap- cxoléisa adja az alakkal 276 kényszerkapesolatt. Ujmar6val Készitett tengelyhorony t a reteszkités Leggyakrabban a legcgyszeribb, & egyedi gyértis ese- tén a legolesbbb retesek6téstalkalmazzuk Reteskotésher. az agyfuratban és a tengelyfelileten (a belekeril6 feszkes retesz vagy ives retesz szélesséxének rmegfelel6) homyot kell késziten. ‘A retesz & homyokban szélességirinyban viszonylag szo- rosan illeszkedik. Magassigi irinyban az agyhoronyhoz néhiny tized mm értéki, rajzon megmutatando hézaggal apesolédik ‘Aretesz. alkalmazisakor az agynak a tengelyen valo closiszésit egyik irinyban atalsban tengelyvall, a misik frdnyban Go. *szerelhet6 vAll" pl tamasctétéresa vagy Vég- rosa 63 anya vagy csavar(ok), esetenként rOgzitdgyni vagy a7 agyban sugérirényban atfirt menetes furatba be- csavart hemyéesavar sexitségével kell meyakadélyorni, Veséssel (Uregoléssel) Készitett ogyhorony Agyrése Sj Tengelycsonk Suilkség esetén oxilis temasztés, 7. “szerelnet6 v6ll” kell Fészkes retesz Fészkes reteszkétés dsszeszerelve észkes reteszkités és elemei Rajai szempontb6l a reteschornyok rajzolasval foglal- kozni kell. Ha a ujjmaréval készillt a fészekhorony, akkor ‘, egymist mets26 tengelyiihenger dthatasét kell abré- zolni, Ujmars ‘A téresamar6val készitett horony esetéa kités6 tengelyii hengerek éthatési vonalit Kell a vetiletéken megrajzoln. Kézi technika estén taliban mindkét dthatési girbét a Jellegzetes pontokon étmen6 korivvel helyetestjik. Sats Téresomars BTN te 48ves reteszkités Tércsmaréval Készitelt tengelyhorony Vésésce! (iregeléssel) készitett agyhorony | Tengelyesonk is Agyrész Ives retesz a | S es relecGise! Sezenceofo Ives reteszkétés &s elemei hengeres tengelycsonkon, Téresmar6vol kEszitett horony Véséssel (Uregeléssel) Készitelt horony Ta} I Tengelycsonk a 2 Agyrés2 Ives retesz Ives reteszkités Ssszeszerelve Ives reteszkbtés 6s elemei kipos tengelyesonkon 49Bordis tengelykotés ‘Téresamaréval kénnyen elkészithet6 az ives retesz részé- re alkalmas horony. A reteszek rajzolaséndl az élletorése- ket - 2 vonalvastagsigtél figg6 méntékben - ndvelve abri- zoljuk. AD. __Tercsomars Toresomaré al recreates 72 Bordés, fogazott és bardzdis tengelykotésck ‘A bordis tengelykStésben a tengelyre munkale bordék és az agyban készitett homyok viszik &t a nyomatéket. ‘A bordak, ill horayok profija lehet parhuzamos oldali, cevolvens vagy trapéz alakti tin, barfzda profil BarSsdafogaat -_|_.Y], ere Parhuzamos oldolak Rojzjelek: IL és TL Evohens fogazat Ezek rajrjeleinck magassiga azonos a méretsz4mok ma- gassigaval. 'Az ibrizolis térténhet a valésgos geometria lerajzoli- sdval vagy egyszerisitett Sbrazolassal, mivel a felilet is- maétlédé és szabvinyosftottrészletekb6! All ‘A pashuzamos oldali bordistengelyt a tengellyel pérhu- ‘zamos Képsikban - bordik nézetvonalai helyett - a Ktilsé befoglal tn, fefhenger vastag kontirvonalit és bordizott rész lébhengerének vékony vonalit abrézoljuk. A bordé- zott rész hasznos hosszit vastag vonal jell ‘Tengelymetszetben a metszésik a tengely bordajanak ill. az agy homyénak a kézepén halad, dea borda @ metszeti Abrizolés szabilyai szerint nézetben marad, A. tengely- iranyt nézeten a vastag vonallal rajzolt fejkéron, és vékony vonallal rajzolt labkérin kivil még egy bordit Kzrefogs két horony is megrajzolhat6 vastag vonallal, de nem kiteler6. Az éltompitist nem dbrézoljuk. Bordas tengely | it IZA Bordés ogy ‘A bordizott clemek dsszeszerelésckor a lithatdség érte lemszerfien adédik: a tengely takarja a hornyos furat vo- =) Bordas tengely-ogy ‘A bordis tengelykétés metszetén a bordik é hornyok ziti labhézagotdltaléban nem abrézoljuk. 50Fogazott tengelykotéseke ‘Azevolvens é barizdafogazati: bordazatok abrizolisa cesetén - a fogaskerekekhez hasonloan - a tengellyel pérhu- zamnos és a tengelyro merOleges vetiletekben az. osztShen- ger ill, az osat6krt is abrizolni kell vékony pont-vonallal. ll Ureges bordéstengely ~ any Ataléban clogendd a bordés rész bosszénak jelOlése Ha szikséges a sverszdmkifutis megadasa, akkor e7tferde vonalial vogy korivvel tehetjik mes, ezek vonalvastag- siiga azonos a labhengether basznslt vonalvastagsiggel. % Gea ae G ke Altalaban sznbvinyos bordds tengelykotést alkalmazunk, zt a bordék szima, a vezetés médja, akilsé-, & a belsd ‘imér6 valamint a bordaszAlesség egyiittese hatéroza meg. A szelvényméretcken kivil a rajzon bordis rész basznos hosszitis meg kell adn, de eélszerii a mard su- garét, vagy a kifutis nagységdt is feltintetni. A lent bra ay 180 szabvany szerint § bordis, bels6 étmérén veze- {ett 36x42x7 profil bordéstengelyt mutat, Az adottpro- fil flit Erdességét a mutatévonalon célszeri megadn. ee SLISOV4~Bx S674 2x7 Fogazott ogy ‘A fogazott clemek dsszeszerelésekor a lithatéség érte- lemszeriien adédik: a ktls6 fogazatt tengely takarja a fo- gxzott furat vonalait, Egy sebességvéllé fogaskerekének és 4gyazott tengelye- aoe nck bordas tengelyk6tSsét mutatjaa lent ébra, 6x28HT/174S2H1 t/a 1x6F10/e8 Fogozott tengely-agy kopesolt th Barizds tengelykotés tipusét rajzjelek jetblik, A meg- nevezdst - ami arajzjelb6l és a szabviny szerinti sziksé- A fogazott tengelykités metszetén a Kils6 fogazat fej- ges adatokbél all, a barézdalt rész_Kérvonaldhoz-mutat6- Ste és bels® fognzat labkore kézdtti fejhézagotdltaldban _vonallal kapesolva kell megadni. A profilok felileti min6- nem abrézoljuk. ségénck eléirisa is megadhat6 ezen a mutat6vonalon. 51Hegesatett kitésok Sbrizolisa 8, Egyéb kitések egyszeriisftett Sbriizolisa 8.1 Hegesrtott kétésck Sbrizolisa A hogeszttt Kétés hegesrtési ojérissal létrhozot oldha- tatlan kotési mod. A hegeszési eljrisok kétalaptipusa az ‘Sumleszibhogesztés és a saitoldhegeszts ‘Az OmlesetGhegesztés sori a femek Kézdtti_szilérd ko- hézids kapesolat az alapanyagok megémlése révén alakul ki ‘Az émlesztOhogesztésdltaliban hozaganyaggal készll, 2- ely Iehet elektréda, pica, fed6por, bevonat stb. Ezck feladata az 6mledék mennyiségének és a hezesztés mind- ségének szabélyozisa. Az Smlesctohegesztés Iehet iv-, ‘2iz-, Out6-, suzic- vagy villamos salakhezesztés. Hegesatés vorrot Hohotésivozet Hidhatéstl_ nem befohésolt Beal tvezet Hegonyog Kolési dvezeh Hahatosiveret Uniesetéhegesztés Sojtlshegesctés A sajtolbhegesctés esetén a fémek kézdtti szilind kohézibs Kapesolatot kils6 erthatés hozza létre. Itt az tin. Katési Svezet kiesi, azaz nagyobb mennyiségd Smledék nem jou létre. ‘A sajtoldhegesztés kézil leggyakoribb az-cllendllés he- gesziés, a hidegsajtolis, arobbantisos, az ultrahangos he- gesziés és.a kovicshegesziés. Az dmileszlOhegesziéssel létrehozott kétések 2 rajzokon rajzjelekkel vagy a k6tés részletes kirajzoldséveal adhaté meg. Hegesctett szerkezetck tOrzsrajzén célszeri Iehet az élki- képzéseket, illestéseket, il. a varratalakokat is megmutat- ni. A varrat szelvény ilyenkor metszetben befeketithetS, annak ellenére, hogy a varrat, a hoganyag nem elkilénithe- tele, oe os te le Tompavarrot Sorakvarrot ‘A hogesztett szerkezetek rajzain sokszor esak 8 kOtés he~ lyét egyetlen vonalal rajzoljuk, és a Kats jellemzsit a vo- nalhoz kapesolédé mutat6vonaton adjuk meg. nézet es TF Tompavarrat Sorokvarrat A hogesztési varratok rajjellel valé dbrazolésa alapjelbét Al, amelyet ki Iehet biviteni kiegészit jellel, a méretek megadésival és kiegészit6 utasitssal (a jel villa utin). ‘A varrat jelkpes megadasinak elemei Vila, ha_vannok Apjel, © varrot cojzele A vareatheresrtmetszet —émerele Ayilas mutatévonal === XC NH Be eo [Azonosit6_vonol (Szaggatott) A vorrat hossza Referenciavonal Cobyoncs) A KGt6s helét_mutot6 kontGrvonol A jelképes megadés vonalvastagsigai és méretei meg- egyeznek a rajzon alkalmazott méretmegadis jellemz6ivel Ahogesctési varrat helyzetét a nyilas mutatévonallal, a referencia- 6s azonsft6 vonalakkal, valmint a varratjel el- helyezisével adjuk meg a kévetkezd szabilyok szerint: 2 folyamatos referenciavonalon elhelyezkedd varratjel cesetén a hegesctett kbtés a mutat6vonal ayfla fel6li olda- Jon van, haa hogesztett KOtés a mésik, a nyil irinydval ellentétes oldalon van, a varratjel a szageatott azonosité vonalon helyezkedi el vagy metszet woay nézet Nyil feldli oldolon hogesztendé 52“Hogosztet kbtések dbrizolisa Alkilbnféle hegesziéseket jel516 alapjel olyan rajzjel, ami dltalaban hasonlit a varratalakjshoz Alapjelek N Mepneverts Arizows | Rajgjel IS Felpeeeze eens metszet _nézet ‘k6z6tti tompavarrat ») 0) vaay Perna (088) A Nyil irényévol ollentétes oldaion hegesztendd /varrat a peremkizt kitalt [| [y= gyal top vat way = Soll tmp V vara Yl ZA Egyoldaliompa 12.V vat vagy Nyil felt oldclon hegesztend’ I (le ~~ Zh | | eld tompa 12 tae vvarrat Hn pe es Egyedi tompa U varrat 7; pice eae ‘tad elise vagy Nyil irGnyéval ellentétes oldalon hegesztend [Egyoldali tompa J (1/2 U)| wvarrat fi | { Cries | Sopa Rt | a} | | | | ] Semmes vara! std a agestot eznosvonaat | _Swokvarat IS om | | Horonyvarrat mm 1)A felperomezett lemezek Kéziitti tompavarratot "I" vvarratként kell dbrézolni, ha a varrat a peremkbzt nem teljesen tlt ki 53Hegesziett kitésck Sbrizolése Alapjelek Megnevezés Ralzjel Ponthegesztés, pontvarrat Vonalhegesztés, vonalvarrat Meredekfala tompa V Az alapjelek kombindlhatok. A Kétoldalr6l hegesztett scimmetrikus varratok esetén az alkalmazott alapjcleket ‘gy kell elhelyezni, hogy szimmetrikusan Alljanak a refe- reneiavonalra, ‘Az alapjelek kombinaci6ja szimmetrikus varratokhoz “Megneveziés | Rajzjel | ieee Kettés V-varat (X-varrat) |X Keiti 12 V-varat k Kettés V-varrat I HIN, Kets U-varrt, x ZS | | | Kettés sarokvarrat ala Az alapjeleket ki lebet egésziteni olyan tovabbi rajzjelek- kkol, amelyek a hegesztési varrat Kills alakjéra, feliletére vvarrat Sa Van ‘Kicgészié jelck [wears [RRR pae We | steam kG a? Meredkfa tompa 12 V| 4? © / Dombori varatfellet _~ Honllvarat Il - Homncivenitittd | w- | Ry Felraké hepeszts ~~ T \Varratitmenct es Dee sarok nélktil we | BS fe | Hegesatés olvadébetéttel se Varata flee a eae ete |e Késbemen6 varrat ° i Ferde vast LLP |Z aera ] | orl var | \Szereléshez sziikséges varrat r | fe Hegeszts crs | mremree | 77/2) oammetee |< | men keri ivhegeszés) 54Hegesztett kbtések sbrizolisa A kiegészitd jelet esak akkor kell alkalmazni, ha a varrat feliet alakjét részlotesen el6 Kell imi. Az egyéb elBirésok, pl szercléskor Keztends vara is Kegésctenddrazielek- | Meguevents a kel adbaté mep. ‘A hogesztési eljérist a referenciavonal végén lévé villa yy Gel et sedmmal esa sks eset kell megads. 5 PEldik a Kegs ele alkalmazdséra Tompavarat sm | eee Reese] Ve Meiszat Megnevenés “Nel | _raizele | abrizolés | ESSE: SY! sik flora oS S tompavarat | — | \/ | ZS Perem- t varat et sill Domboritompa | ‘kett6s V varrat CES Coo oe ZN Yvarteysiatia- |S, een YRS] | ceivane ot | ek sama | 7 | S| ye > Jemunkélt V varrat Vv Zp, S| es 2B [Lemunkélt gySkutin} y. tonatrert| s | o ae ‘Szakaszos La. a..05 nxi(e) seokvarat Py names | OE [b= | ee | | ‘ ‘ Sot omit | ‘Véleakozt 0. nxiL(e) eacctemtemt| | Se sass = n a & ketoldali 1 e Zahm He) seat fel caps) re 0 vrolekeak xia Dombort saokvarat) |S A varrat méretmeyadlis: ‘A-varrat kereszimetszet méretét: a varrat vaslagsigot vagy deolvadési mélységet(), ill. a "gyOkméretet” (a) a varratjel létt, a hosszirdnya méretet (1) pedig a vacratjel utin kell ‘megadni. Ha a varratel el6tt nines méret, akkor az aztjelenti, hogy az ogyoldali hegesziés teljesen Kit5lti a kapesolédé felile- tek kbzatti hézagot. Ha a varratjelet nem Kéveti hosszméret (1), akkor a he- ‘gesriés a munkadarab teljes hosszaban folyamatos. ‘A sarokvarratok esetében a méretek megadiséra két méd- ssrer van: vagy a varratoldal méretét (2) vagy a varrat ke- resametszetbe irhat6 legnagyobb egyenl6 szirt hiromszig Atfogéjahoz tartor5 magassig méretét (2) adjuk meg. Ezért améretsziin elé mindigelé kel imi az "a" vagy "2" betit ‘témitévarrat crinxie) Lyvkvarrat drinatle) % demas Pont- (4 faa! serene | CED DEPT cone) | | 1 hagas prtk sine 55Szegecskbtések egyszertsiten dbrizolisa Egy egyszerti hegesctett fedélIenti rajzin a jelképben "a" a sarokvarratha ishaté hiromszig dtfogdjahoz tarto- 26 magassigotjelenti, az "s" pedig a varrat beolvadasi mélységénck a mérete BHT /att oN /oit 8.2 Sregecskiitések abrizolisa A svegeeskétések nem oldhaté kotések megyalést alkalmas gépelemek, Felhasmnélési teriletik szerint birom cssoportba sorolhatdk: csak erShatissal szemben Kell szlirdségot adni (vasszerkezetck szegecskitése), -a szilérdsdgon Kivill a tomor zaristis létre kell hhozni(tartilyok, kazinok szegecskbtése), sak tOmbr zérist kell megvalisitani (ez a témit6 sregecsclés), A szegecsck leggyakoribb tipusai Ny SY | | T t t + + Felgimbfeji Sillyesztett Lencsefeji —Lemez seegecs fejliszegecs szegecs—_szegecs Fejexd szerszim Csdszegecs 1 Ellentimasz A szegecsek hengeres szirral és egyik végikin gym {fejjel keriinek forgalomba. Hatrinyuk, hogy a szegecselés sorina szegecs mindkét oldalinak hozziférhetének Kell lennie. A zis6fej végs6 Kialakitisa fejozé szerszémmal torténik. A szegecselést kisebb atmérdk estén altaliban hhidegen, nagyobb emérdknél melegen végzik. Melegen szegecselink akkor is, ha a szegecs szrdban lehiilés utani izbfesziltséget akarunk kialakitani, Vannak olyan szegecsek, amelyekkel egyoldali hozzd- férésesetén is Ketrehozhaté's katés, Ezeket vakszegecsck- nek nevezzik. ‘A tormo- vagy robbandszegeesnél a zirbfeettigy ke szitik, hogy az tireges szegecsszérban elhelyezett robbané. toltetet, amelyetlakkréteg véd mog a kihullist6l €s az idé- jrdsi hatésokt,villamos ftést szogerselBgEppel a fejen kKereszil a robbandsig hevitk ry, ® E g o A Juker-fle hizdszegeesnél a zinbfej Kiképatse egy {élzimitett végi tiske sogitségével torténik. A tiske végét a meghiizis ulin levigjék . Mivel a tiske a szegecselés utin is denne marad az Ureges szirban, kézel akkora (nyln6-) erdk vihetSk at vele, mint a tims sregecesel Hasonlé az elve a popszegecscknek is, de ennél a fj ‘Kialakitisa és az Gin, szegecstl eltivolitisa egy méiveletben ‘tOrténik a ti kihizasdval, mivel az a kOtés Ierejotte utén a gyengités helyén a hiizéer6 hatésira elsvakad, és a sze- ‘Becsti feje @ zar6fejaldalon kiesik. Hizis 0 EA RS Egy oldalrél hozhaté létre a kétés a Kerpin-f8le sa ‘pos szegecsnél is, ahol az dreges szegeesbe szereléskor beittink cgy hasitott szeget, amely a szegecs felhasitott vege szétfesalti 4 \ Ni I Nyomis Az dsszekotendé alkatrészek elhelyezkedése szerint az Atlapolt, az egy- és kéthevederes szegeesktésck a leggya- koribbak. Az itlapolt szegeeskitésnél a két lemezt egymésra he~ lyezve szegeeseljk Ossze A szegecseket a terhelés figyelembevételével helyez- _2llk egy vagy tbb sorba, 56Le ISHS skitésck ogyszeriisitet dbrizolisa. Oldhat6 rbpzitbelemes kétések abrizolisa 8.3 Oldhat6 régziticlemes Kétések abrizol: Az oldhaté sogzitéelemek kizé soroljuk a Kiilinféle helyzetbiztosit6 szegeket és esapszegeket. Az illestészegoket két alkatrész viszonylagos helyzeté- nek meghatdroziséra, elfordulésinak megakadélyoziséra hhasendljuk Ilesziészeggel batirozhatjuk meg pl. a furatba kkerllé kisebb alkatrész helyzetét és akadalyozhatjuk meg cennek elforduldsit. —) = Mlesztészeg Hengeres sag. Ha a lemezek igénybevétele nagy, hevederes kotést al- kkalmazuak, Iyenkor az egy sikban, egymas mellé helye- zett lemezvégeket az egyik vagy mindkét oldalon réhelye- ‘ett hevederekel egyiit szegecseljik dssze. 4 Ki Do Ww A Belsémenctes kilpos szeg KilsOmenetes kipos szeg Hasitottosapszeg Hasitottrigzitiszeg _-“Hasitot kétesapos szez Hasitot félpombteji szeg Hasitou sillyesztet fed szeg Csapszeget hasenilunk ha két alkatrésct lazén, joélkal kell egyméshor Kotni, kapesolni, [A szegecskitések jelképesen is abrizolhat6k, elsSsorban az dsszeillitisi rajzokon. Példaként egy szegecselt acé szetkezeti csomépont részletét matatjuk be a lent ébrén. 238 BLAS 9% pauarnasxs s a a aI £ -o--9--0 "| so] 1 |soheassans {e—-— 4 {4 ‘Csapszeg Fejes csapszeg {49 © es Menete saps samy A legegyszeriibb esapszeg a sarokletoréssel rendelke: ‘25 hengores rid, amelynek Két végén 2 sasszeg sziméra farat van. A menetes csapszoget anyéval és alitéttel hasz~ nik az alkatrészek Ssszekbtésére. A fejes csapszeg lent ‘bra szerinti beépitése lehetGvé teszi az. Gsszefojottalkat- részok relaiv elfordulisét Szereléskor kinojfiva 57Metszot ea #8 Felkép Otnél kisebb menetszimm esetén a rug6 minden menetét ‘meg kel rajzolni, nézetben és metszetben is. 58 Rugsk egyszerisitet abrizolésa 9, Rug6k egyszeriisitett sbrazolésa A pépek, berendezések 5 Késaiilékek szerkezcteiben fonios szerepe van 2 kildnféle kialakiti: rug6knak. ‘A mugok tethelések hatésira nagymmériékl rugalmas alak- villozdsokra képesek Ennélfogva alkalmasak mozgasval- tozisok kiegyenlitésére (jérmil rugok),lengésok és rezgé sek esbkkentésére (rugalmas tengelykapesot6k), tikizé- si energia elnyelésére (vasiti kocsik), mozaésok szabdlyo- ‘Aséra (kil6nb528 mechanizmusok), selepek vezérlésére (belabégés motorok),erBétadésra(Pekek, siribd6 kapeso- 16k), st energia téroliséra is (rugds szerkezetek, brik) ‘A rugokat j6 mindséxi acélbdl, altaléban Tug6acélb6l ésetik hideg, vagy melegalakitisal. A esavarug6k kir vagy négysrig kereszimetszetii huzalbél vagy lemezhdl, eszilinek, ‘A rugékat szinte mindig egyszeriisitve brézoljuk. Ez aztjelemt, hogy esak a kaposol6d6 rugévégeket rajzoljuk i tees részletességgel, tovabbs 2-3 snfls6 menctet, a2 ismétlédé elemekbdl dll6 KGzéprész pedig az abrizolési cegyscerisités seabélyainak megfelel6en elhagyjuk. ‘A csavar- és tekeresrugdk rugomenetének kontsrvonalét a vetilethelyes alaktl -csavarvonal mentén végigvezctett rugészelvénnyel kapott test vetilete -eltérsen egyenes vonallal ébrézoliuk. A rugészelvény csavarvonal alakt kizépvonalét nem rajzoljuk meg, de a rugiszclvények kizéppontjén keresztil kézépvonalat kell rajzolni ¢ rugs teljes hosszéban, ‘A rug6 rajzothat6 nézetben, vagy metszetben, sSt Bssze- Allitisirajzon a kisméreti ragdkat csak vonalasan, jelke- ppesen mtatjuk meg. Metszetben a rugiszelvényét vonalkizissal, # 2,5 mm- nél kisebb tmérdja rugOszelvényt feketitéssel jeloljk Ugyancsak foketitéscel jeldliik a 2 mm-nél kisebb szcl- ‘vényméreti tekeresrugé metszetét is. Lemezrug6 Abrizo- sakor oldalnézetben a rug6lapot egyetlen vastagvonallal, esetleg a rajzon hasznélatos kiemelt vastagsigi vonallal rajzolhatjuk, Az Osszeallitsi rajzokon a rug6 abrizolisa Ailtalaban jelképes. fe SE i KG A rugék elnevezésében a hizé, a nyomé, és a forgaté Jjelzd nem a rugészelvény igénybevételére, hanem a rugs ‘kalsé torhelésére ual Anyomé- é a hiizérugdkat jobbra csavarodissal kell ‘brdzolni. A balra csavarodé rugé rajzén az dra mellé fel kell imi az LH jelolést, Ugyeljink arra, hogy a rug6 egyike ‘oldalin megrajzolt szelvényckhez.viszonyitva a masik oldalon egy fél emelkedéssel eltolva Kell a szelvényeket Aabrézolni |A migévégzbdéseket a valésignak mogfoleléen Kell ‘megrajzolni. A nyomé esavarrugé lehet zirt vagy nyitott ‘végil, és mindkét esetben lehet kiszirllt vagy Kisziri- Tetlen kivitel Ree BH Ee 26rt késziriit ryitott készérilt nytt késziriletlen A nyomérugé rug6végzbdéseit a kizpontosan haté ed felvételére alkalmassé Kell tenni, ezért kis buzalitméréjf lgy ragénél 2-3 menetst szorosan ~huzalitmérSayi me- netemelkedéssel -tekereselve Készitik. A 2-3mm és an- nal nagyobb huzalétméréji rugdkon a felfekvé, zéréme- netet dllaléban huzalitmérényi emelkedéssel készitik, sikba késcbrilik és a kilosedett 1/4 menetrészt lecsipik. ‘Alérendelt_céira készitenck olyan ~kész6rilést nem igényl5 - tbbnyire nagy menctemelkedést- rugét is amelynél a végeken 2/3 - 3/4 menetnyi, emelkedés neki iv biztositja a felfekvést.Rugok egyszerisitettsbrizolisa ‘A hizérugé véqz6dését (cugészemet) ataléban egy £81 vagy egy teljes menctnck a felhajlitsa, illetve a rug tengelysikjabe val becsavanisa adja, A rugé utols6 mene- teit 6 vég kialakitésit mindig nézetben rajzoluk, é vé- kony pontvonallal jelélt kézépvonal kéveti a rug6vég gGrbiletét. Az yen rugékrél a mthelyrajzon snnyi veti- lett kel ajzoni, hogy a rugészemek dlisa Es Kialakitisa a raja egyértelmiien megillapithatslogyea. 59 ‘A fll vagy szem nélll készitett kis hiizGrug6k a hizéerdt \bbayire beesavar, furatos lemezbetéteken Keresill ad- jfk at. A hiizbrugé gyéstisakor szokisos a huzal megesavaré- sa, 6s ezzel a rug6 el6feszitése, Hyenkor @ menetck esak ‘egy adott értéki terhelésfelett vlnak el egymast6l ‘A forgatérugéban a csavarrugé végei egyenes huzal- ‘4gakban folytatédnak. Acrug6 mihelyrajza: - dbrén routatjuk meg a jellemzd alakot, & adjuk meg a ‘geomettiai méreteket (rugdétméré, huzaldiméré, emel- odés, beépitési hossz), ~ az dbrdhoz kapesolt rugéknrakterisctika mutatja a ter hethetéséget, ill. a terheléshez tartoz6 deforméciékat ésar = adawbldzatban foglaljuk dssze az egy, gyintishoz Gs ellentrzéshez szikséges cloirasokat (menetszim, ‘keménység, kikészités sth). Hengeres csavarrugé abrézolisa és karakterisctikja‘Rugok egyszertisitet ébrizolésa Kiipos esavarrago abraja 6s a nugdkarakterisztikija: A forgatérugé karakterisztikija @ nyomatdk viltozésat Abrézolja az elfordulis fligevényében. Az ilyen polickoor- dindtis abrazolis nagyobb szégelfordulés-tartomény ese- ‘én nehézkes, ezért a 90°-ot meghalad6 elfordulés esctén az abréhoz rendelt diagramm helyett az dsszetartoz6-elfor- tibbrészes fémfoglalot Radisis tengelytdmit ayirck porajak kil (Simmering téenttések) okos timnégybrtik Ajakos témitégydrdk ih em ch (2 élojokos téimitégyirok Radiéls tengelytémitd gylrik porajok nélkil [ra kis gjokos, gumival boritott is kis ajakos, fémfogialeta ositis teneytomt® ay portal po as . i t = | oe HF ‘Szokbsos czas ‘porajak nélkill : . etna ettés mikidésd (&stajakos) 63Felileti rdesség & hullimossig 12, Pontossagi kivetelmények rajzi eldirds ‘A milszaki rajzon vetiletekkel meghatérozott test, azaz az alkatrésc egy ideélis geometrai test. A. rajz alapjén elké- szitett munkadarab a leggondosabb és legponiosabb gyér- tis. mellett sem KOvetiaz elképzelt ides testet. A. mun kadarab felileteinfelismerhet6 az utols6 technologiai mii- velet nyomai, pl. estergélis esetén a forgdcsol6él geomet- rigjénak megfelel6 esavarvonal alakt bardzda, homokfor- mizisd dutvény feldletén « homokszemesék nogativ ge0- rmetridja st, ‘A valbsigos test (munkadarab) flilete tabs kevésbé el- tér az idedlistél. Nem méretpontos, nem szabalyos és nem teljesen sima. A megengedetteltéréscket egyezméayesjel- rendszerreladjuk meg. 12.1 Felilletmindség megadisa ‘A testeket burkol6 valésigos felileteket esak a miiszere- inkt6l fiiggé pontosséggal tudjuk letapogatni és mérni. Igy az észlelt (effektiv) fellet csak megkdzelitése lehet a val6- sigos (reds) felllemek. ‘A feilet egészénck vizsgélata alepjn az alakhibik érté- kelhet®k, ezek makrogeometriai hibsk.A fellet mintézata azonban jellegében ismétlédik, 6 egy kiragadott kis rés2 érdessége a felillet epészére i jellemz6. Az. ilyen lokélis, sigynevezett mikrogeometriai vizsgilatnal az egésc. felilet haelyett esak egy tetsz6leges helyen Lévé kis részt, s8t még ‘annak is esak egyetlen, de mériékadé szelvényét vizsgal- |juk, és az itt kapott eredményt az epész felilet jellemz6- jeal elfogadiuk. llyen mikrogeometriai jllemz6 az érdesség és a hulld- mosség, amelyet egymist6l az egyenctlenségek hullém- ‘hossza alapjén Iehet szétvalasctani. Alakeltérést, hulldmosségot és érdességet tartalmoz6 észlelt profil PEMA ay oh Alakeltérés profije eae Alokeltérés. nélkllnulldmoss6got és Grdeaséget tartelmaz6 észlelt profil Primerprofil (P—profil) PIO gl el hala ald Hullamosa6gi profil (W—profil) Erdességi profil (R-profil) A primerprofilalapjin hatirozhaté meg a profil maximé- lis egyenctlensége: Pt, amely a profilt kGzrefogé tetSvonal és fenékvonal tavolsiga a mérési hosszon. ‘Az érdessée & a hulldmossig értékelésére kilinvélasz- tott, mepscirt profilokbél kozvetlenil lemérhet6 -a profilt ézrefog6 tet6vonal és fenékvonal tévolsigaként -pél ul az érdességi profil maximalis egyenetlensége, az Rt ‘Hullémosségi profilnél a mérési hosszon 16v6 legmagas- sabb hullimtet6 és a Iegmélyebb hullamvélgy méreteinek az dsszege adja a lognagyobb hullimossig értskée, a Wt. Fendivanol | Nophosse A marinils egyenclenség. helyettlegellem25db az alaphosezon bel tant Ot legkiemelked5b exes, é abi legmelyebb vilgy magassépkilGnbségéoek Slag, 02 cgyenctensés-magassig Re : ‘ ne-(Z lanl + Bleil)/s Misik mephatirozis: Re az & egymisutiai mérésslap- hosszokon bell esllt maximal eyenlettenaépek (RE) tags ‘ejeteb azonban a étkelst a teraetkesyeaiéssel yen KSzépvonctl met eletsekre imasckodva veges ‘az alaphosszon belil. [gy képezhetdk az atlagos jellemz6k, fmelyek merdsmat mrometrben kell megada Nophossz (1 Jey Ally, AAD if salt rdesséqi prof cay q v 7 ie VS S&S | Aosse Az dtlagos érdesség a kézépvonalt6l szimitot eltérések abszolit értékeinek dtlaga: xt ° 7 fetes, waey Ramp Zz ahol Jzlazegyesorinktkbosera a kizépvonalél mérve. "A kite Enlesseyi méndszam kote tapasealt Oss2e~ ba Rz= 4-5)Ra ‘A durvin nagyolt feliletek j61 léthatd, és tapinthats smaximalis egyenetlensége 0,3-0,4 mm, azaz 300-400 jim. “A mérdszdmok sorozatival innen indulnak el. A haszndl tos mérdszimokat a kévetke76 oldali tdblézattartalmazza "A Killdnb5z26 érdességi tartominyokban més-més elven miikéd5 miszereket (profilmikroszkép, tapintés clek- tronikus mérimiszer, interferencia-mikrosekép stb.) hhaszninak, ezért a seabviny a haszndlt miszertipusokkal ‘Ssozhangban a durva és nagyon finom feliletekhez az Rz ‘mérdszimok, a kézbens6 tartoményra az Ra mérdszimok alkalmazasit ajinlja, “A bbullimossig magassig We. pm-ben adott svdmértékei- nek sora az Rr-chez hasonl6: 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 16 08 0,4 0.2 0.1 64 7Folilleti érdesség megadisa Feldletmindség rajzelet, alkalmazsisuk ‘Arajzon a felileti érdességimérOsz4mot "érdességi jefbe"frvaadjuk meg, TA fllet Erdességet a tarzynak (mmunkadarabnak)esak @ rajz szerint megmunkélands feldeteire kell megadni. A feletmindségs (érdesséi) jl felépitése: 4) Az éxdesség(R), Illémos- sig (W), profil () betijelének helye egy felletmindségi k6- vetelményre 1) és a) Két vagy tb felaet- mingségi k6vetelmény helye. c) Megmunkils éx/vagy fell- Tet kkészités elStrésinak a helye 4) Felietmintiatjele, _¢) Mogmonkis shag Hiaa vizsgélatra nem 2 szabvinyos, "default" eliris ‘vonatioile,alkkor a mérési hossat az a (és b) helyen Kell smegadni a betijel elétt. ay ioe ntl hyitott zort Az éxdességi jel vonalai 60°-0s szijget 2amak be a kontir~ ral & egyméssal. A jel és a betik méretei, vonalvastagség: Tos OST Os [or ie [ie Vonciszokose ‘Az egyes paraméterck mérési alap- hosszait is szabvanyok rogzitik, ezeknek ax eldirisa esak akkor szikséges, ha az alaphossz a szab- 8/Ra 004 vinyostil ets. A megmunkilési 7, vutasités az érdességi jel vizszintes Zp vonalszakaszin irhato el. ‘Az érdességijelet az alkatrészfelilet Kontirvonalén, mé~ retsegédvonalon (méretvonalhoz Kozel), vagy felilethez ‘kapesolt mutatévonalon kel elhelyezni. Az érdesséai jelet sa mutatévonalat mindig kivilrdl kell a felilethez csa- Polirozwa ‘wha Kézi technika é AutoCAD haszilata esetén az érdességi jeleketdgy kel elhelyerni, hogy az érdességi mérészamok ‘a méretszamokckal egyiitt legyenek olvashatdk. Fey-két 3D-s program rajzkészit6 modulja esak a f5- irinyts (vieszintes vagy figgdleges) kontirvonalakra, illet- ve méretsegédvonalakra tudja kirakni az érdességi jele- Ket A f¥irinyoktdl elté helyzeti kontirvonalakon édes- séqi jeleket mutatSvonalon adhatjuk meg. Ro 25 Ha a felilet megmunkilisi médja kOzbmbis, az elter6 &- ességet nyitott del kell jelSIni. A nyitott ék tulajdonkép- pen "vizsgéltfellletet”jel6l. Nyitott éket hasznélunk ak- kkor is, ha megjegy2és tartozik hozzi. A forgécsolémeg- ‘munkilissal elérend6 érdességet zirt ékkel, a forgics- rmentes megmunkilissal elérendé érdességet, vagy a men munkélatlan feliletet Kords nyitott ékkel kel jl6tni 1,25 ney “A régebbi szabvanyok szerint a meg ‘ktlonbdztetés nélkil flirt mérdszam act jelentett (hasznélatit kerk), h 35. 5 7 10 14 E was sp 7 Lo [20 Ro 25 a ae ; 7 ‘Az xdessgi elt semilyen vonal_ nem metszbeti- Ha metszené, ekkor a kontlc-, méretsegéd- stb. vonalat vagy @ vonalkcézist meg kell szakitani "A fellletiérdességet a rajzon minden febiletee epyszer kell megadni, lehetdleg a fellleteket meghatéroz6 méret ‘ézelében. Ismétlbdé elemeken csak ott adunk meg érdes- ségi jelet, ahol a méret is megtalélhaté. "Nem kell érdességi jelettenni azokra a feldletekre, ame lyeken a szokisos technologiéval (pl: fiésal) kapott fei Tetelfogadhatd, A félkész érub6l készitett alkatrészeknek coak az utdlag elGdllitandd felileteire tesenek érdesséxi Sele. Tia nincs megmunkilsi i, eleRikésrtsi edits, sn, magma ae | Laosdoxs TRE TSo seabvanynak megteled jelek is haszaThatsk, MSZ pans / Roi2sy Reto Rablly > AH. Rossz kiindulé adat, vagy simolési hiba ktnyen vezethet olyan eredményhe7, hogy AH>FH, ami nyilvanvaldan logikai ellentmondés. Ezért szikséges ‘a szimitisok befejezéscként a tirésegyenlet: TE 1, cllondrzése ‘Az bsszeteve méret és trés szimités egyik fontos alkal- mazisiterilete a béziswliés miat elvégzendé szitésok Egyszertpéldénk legyen ismét a fejes esapszee ‘A terveaé ital eldrt mikdési szempontb6lfontos hoss2- méretck: Te = Tewerésib¢ ‘meretlen, amelynek meghatérozisdhoz az egyenletck it ddezésével juthatunk el ‘A fenti fees csapszeg példiban megadott méretek kézil azered6 méretet nOvel6 méret: N= C, a esbkkent6 méret pedig Cs=B, Az ezeket behelyettesitve az cgyeacietekbe a fenti tirésvazlat alapjan felit egyenleteket kapjulk. ‘A csapdayazott tengely példban az ered6 métet az axils hézag (Rh). A méretek kbzil a esbkkent6 tagok (Cs): A, B,C, D és E méret, a ndveld tag a N=HL Ezek utén a fenti ccgyenletckkel meghatérozhaték az axidlis hézag lehetséges legnagyobb és legkisebb értéke: Dhyaar Hix ~ Asia’ Bais + Cra Dao E min) 3 Nain Hsia “(Amst Bax * Court Dri Brae) + Ahézag teljes méretsz6r6dise: Ty=Tat+TatTp+To+Tp# Te. Mogiegyzés: ha a hézag valamelyik, vagy mindkét hatér- Ertékére negativ szdmértéket kapunk a2 jlték helyettfedést Jelent, Misik megjegyzés, hogy a teljes cserethetiség feltétele esotén a hézag méretsz6rOdéséra (T,) olyan nagy érték adédhsat, amely esetleg a mikOdési Kovetelmények miatt rem megengedhet6. A teles eseréIhetdségril akkor beszélink, amikor a mé- retlincban el6fordulé alkatrészek megfelel® méretei_vilo- gatds vagy ut6lagos illesztés nélkill Osszeszerelhetdk oly médon, hogy a 2érétag (ered6) eldict tirését biztositk. Példénkban a tervezi mOkodési kivetelmények alapjén {aja el6 a hézag hatdrériékeit pl. h-0,1-0,3mm, azar az cre ‘dé méretet, ami ltalaban a nem Kereskedelmi alkatrészek- hex tartoz5 dsszetevs méretek tiréseinck a sziikitéschez, a gylirtisi Kbtségek nOvekedéséhez vezet. Ezért a gyakor- lata alkalmazot egyik médszer az, hogy a méretlineba beSpitiink egy ‘in. méretesoportokban legyértott kompen- zilé tagot, alkatrészt (hézagologyarit), amelyekbdl a sziik- séges méretit szereléskor ménés alapjan valasctjuk ki ‘A fentiekb6l Kivetkezik, hogy az ered®_meghatérozésa rmellett a tiréstechnikei szimitisok mésik alkalmazasi terilletwe: az Osszetev méretek tiréseinek a szimitésa. B (Eredé: c) Acrajzon csak zéréjelben, tirések nélkil elbirhat6 téjgkoz- tat jellegi foméret (C) Kiad6dé méret, melynek hatérai: Resar= Cra Anmct Bra Resin Cuia= Ania Brin ‘A technolégus -a koribban ismertetett esztergilési médnak mogfcleléen- az elabbi miiveleti raizot késziti a ayartéshoz: Ie Ja “Ey coe (Ered: A) ‘A tervezs dltal eldirt "A" méret most kiadédé méret, amelynck hatirértékeire korébban felirt egyenleteket dtren- dezve a"C" fméretre a kivetkezBket kapjuk: Conar~ Arax* Brin, Cain™ Anin* Base Osszshasonlitva a fSmérete (C) kapott dsszeftignéseket megillapithaté, hogy a példénkban a bazisvaltis a gyartési tirések szkitését eredméayezte. Mogjegyzés: akizepesmé- retck talilkozAsinak legna-|F gyobb a valészinisége. Igy sz ered6 Urs kis kockézat vllalassal (megengedett se- Iejt-szazalék mellett) nével- hhetd, ami lohet8vé teszi az ‘sszetev6 tirésck ndvelését. eelak: és helyzet 12.4 Axalak- és helyzettiirések megadisa Ax alkatrészek alakjétdltalaban egyszerfi mértani felile- tekkel meghatérozhat6nak vilasztjuk. Ezek vetiletet KGr- zivel, vonalzéval kinnyen rajzolhat6k, és a rajz alapjéin feltételezzlk, hogy a razolt egyenes a valdsigban egyenes | Soria y weeclo echaga & pest i <| lev pirhuzamos é@ 2 a bézisfeliletre merdleges sik ses kézétt kell lennie. Z | Vonal (tengely) A furat tengelyénck két, Felt epes WRopmuzanes ar st 9 phuzamos és a2 ee felilettel (bizisfelilet) 60°-08 sobget beri sk kit Kell eons, ‘A Tart tengelyenck 008 ee ftmte6j hengeresreadben ae kell lennie, amelynek a tengelye a vizsgilt vonalnak 7] clméletlegpontoshelyztiben van az A és aB fllletekhez (bizisskok) képest. 4 a ‘A henger tengelyének, £] | ponte See tresmezShoz van kaposolva, 008 dtmécj, hengeres, a7 AB bizistngeliye egytengelyi mezbben Kell 2 iene. ie ‘Szimmetriasik |A horony szimmetriasikjanak srimmetrja ice, egyanistl 0,08 tivolsigra ev 65a koaépskhor jcimmetrikusan elrendezet, pécnuzamos sic ize kel Nennie az A biziselemher cépest iis tes A rails ttés ne legyon tela pjbhn 1 Say mécés sikban az A-B szistengey Kili egy tejos fordulat lat. TTeljes ‘A teljes rails ités ne Tegyen radidis as nagyobb, mint 0, & Oréstirések iN (aos = meghatérozattfelilet minden pontjaban, sz A-B bizistengely kori tb fordulat alatt és relativ mozgissal a ‘munkadarab 6 a mésémtiszer kozdtt. A mozgist annak az clméletileg pontos alakit Krvonalnak a mentén kell vveretni, amelynek a helyzete pontos a bizistengelyhez képest. 76Alak- és bel Ha a blzis nem kéthetd cgyszeriiens dttekinthetéen a résekhez, akkcor a bzist kilon keretbe irt nagybetivel kell jelolni, &s ugyanazt a betlt kell a tiréskeret harmadik me- ‘ejbe is beimi, A bazistjel616 hdromszig alapja a bivis- ‘lem koatirvonalin vagy a kontirvonalat meghosszabbits sméretsegédvonalon van. 'A poricistirés, valamint a koordinstakkal meghatirozott profil és fellettirésezésének el6irésihoz a névleges hely- 2zetet (ll feliletet) keretbe foglalt elméleti méretekkel kell ‘meghatirozni, ttirdsek megadisa Enyszerlpéldankban négyesapos alkatrész esatlakozik cay négyfuratosalkatréschez aoa Sat 10,10) f j e ‘Az alak- bs helyetiirét a miszakirajeokon csak akkor ell megadni ha ez milkbdés! vagy technolégiai obokbSl saiksdges. ‘Kolb elds hinydban a méretiinések av. alakeltrése- et is korlstozzik, A mérettirés ital megszabott.hatrok oat az alkatrés feldlete bishogy elhelyezkedhet, tet sail esetben az alakeltérés a teljes méreitirstkihaszn hatj. A tényleges felletnck ahatérmeretcket megtostesi- 16, egyenk6zi egymistl T/2 tivolsigban lév6 feliletek zit kell elhelyezkedni, Ahelyzetirések a méretinést6l litsa6lag fUggetlenek, de akbzelitSlog mérettirés értéktire felvett helyzettirése- ket tckintik a mérettirés minéségével megegyez5 pontos- sig osailyinak. A helyzettirés 6s a mérettinés egyitesen hatirozza meg a mkdé méretet (miki éllapote) ‘Az eqvenesség és siklapisdg tirése figgetlen az adott cgyencs vagy sik helyzetét meghatdroz6 meérct tnésétL ‘Rzalak- 6 helyzettiréseket a mik6dési Kiveteimények rérlegelése alapjin Kell elimi, [Norm pontossigesetén, az alak- 6s holyzettinések 1é- nyegeben e mérettiréscel exyenéetékiek, Fokozoit pontossdgot 2 Kzepes terelésti és Kézepes sebességgel elmozdulé alkatrészek ftéspontosségi és tomitési KOvetelményei indokolnak. A kilénleges pon- tossdgi alaktrést nagy sebessépaél és terhelésnl, kilo Tepes futispontosségi és tWmitési igények esetén szokis cel6imi. Még ezeken tilmen6 pontossigt alaktlréscket is el6imak, ha igen nagy kovetelményeket Kell imasctani az Gletartam, a futéspontossig, a zajtalan rds, a minimélis sirlédis, vagy a nagy nyoméson val6 ermetkus tomes terén ‘Arajzon eldirt alak- é3 helyzetirdsek - egyéh elbiris hildaydban -egymdstsl és méretél is figgetlenck Az egyeselemieke milcdés flétcleit, a maximal anpaghi- Terjedést, ezek hatirméretcinck kedvezdtlen talilkozisa hhatarozza meg. (Az egyndssal kapesolatban 16v6 tirések Asszchangolt, de ellentétes éxtekmi viltoztatisa nem be- folyAsolja a maximilis anyagkiterjodéa). A kérbe foglalt () jellel megktlonbdztetett, médosithats alak- és helyzettirés a legnagyobb anyagteriedelem elvé- nek alkalmazisakora mikid® Allapot meghatirozisihoz figyelembe veendé alak- és helyzettinés jell G csopTeUetnekfankconds buloieete aato) a csap mikéd® mérete) Hine yuk mérete nagyobb mint a Jegnagyobb anyag- terjedeleme évvagy ha acsap mérte Kisebb mint a ley nagyobb anyaptejedelme, akkor megné ajaték a csap es a furat kozOtt €s er felhasmnéthaté a esap és'vagy lyuk pozlcitiréseinek nbvelésére. Mivelafiggtrés alkalmazisa a gytést ragalmasabbé, gazdasigosabb testi, era timegayirtési dokumentici fkban a figgdtirés alkalmazdsa italdnossa val. 78L yeu 1° 59 JOSHI Sodupsgeas6L yoraigtu sodupagquzs Sanaa eine, eS wT Says ROG Santas sak Slpeerart Te Ta a ELM | Kosei (Fae pre | (Rain | Kono [Tok pure | Roan a a “405 [ 490 [490 | 400 insoopere nodgere 225 [1500 Teas) oezoono_| 1 Fea LEE TE aa [450 200 Tri] —oso000_|——1s | arasies | o,1ss74 298 [ soo 32257] _ove00o0 [1 1aS0.7— | 02487100 ie | Sao] Bm. 150 Teas" | aoisseee_| 1s | wreeaa | 002872 330 130 | veeseg™ | ossssoe | iagesues [30 .ssee 1a 3580 420 estst.7” | opseoses_|raorner [a 17853282 00 15 “yavso" | —qocestzo | toseec2s | eo 1.0471998 Ta] | a em | 830 | 63050 a 1,5088870, 60, 110 | —as'25,° | goveaea_[ 1.000000 ao 15707064 tao [ise Fa | h0 7 "rues | oaasre | co.ze0675 | va [2.0043852 7.50 7 17 Binge | oMzas aio [200 [200 am] 6 [800 SrovGnjos signee Zit 350 _[ Fak poe | moan | Poh pe Tok pe Fem poe ae | 2at Gop LCBO] rar] Rosin | Tata | Pate | Meafpr| F5H | Mestre | Rain 236 30 7 ¢ [ane [aos Fa Die FL ere | se og aot 285 storys émok hénjdoso 0 1 C009 epee [a [ge [1000s Tad [2.60 | etbsnd yee heretics cos ¢[ers [aos |v 1.920 30 Ro p5= Wms Gorrie a7s| a [ors || 2.084 3 [eas eens ete ons —[ ont [as 060 || 8 3 ae Coeaenana aos [1s [ogee [or | 1007 | iso" | 216 ss [355 , get a 35 Gia tte eo a ec TH soroot 1 felt hr | Ge 10 WB szobtnys exeok 10-2, 100-20 sb, @ [so [| 030058 [ ar a ett se tp bo el oben yo8 net alt rp esos, [ST goa as [one oe eer aa ferloton kl ¢ gk lieimsz6sszemponih igen eremanait srk an opengl rund cook Mien 29, sayy 4 toot fhounshe jer! Ie ieee Brow « Tanis G trols magento lana. Fe o reba eaten 7 aiorbon hora eerehnek @Fhe emaegdcct fs resco! steno [irate sara ei wari fFocral oc 9b sa see Woes ipbevel 2d ook bers xe er = 02 as fos] fos] [oa a ms pee £ +] fra) [rel [2] les] [s «[ fs] Te 8 £ q Es 4 we ff j vo] [12] [16] 16] 20] 22|25| 28] [s2]s6|40]45[50] 35] | s3]70]20 [90 baat e| LHe: cova 23401] 19200 z eae Fea Tanti Ta =i ¥ ieee ‘ ‘Sucbvnyos Weise é ie oa 25:02 Os Tae Tea alte Tapani if 0 05 03 06 SS _[ecpeenoane| Fase S*_[apmemdoipee | Rasta | so a0 ig Beit v 1500 2s | somo | isd | reas | cower | —~rao mo 16 705 z i200 [714 1 -ogos0o00—| 120 [sree | ooteses cin os i08 Tengelysil kiclokt6sok, lekerekitesek, beszirdso 8 (/enc\28) MSZ 1 14452 Tay BSS TPT fost ight eb Mo Wa ee! an. Teta ar Reta, feo [Scobad tewhwil estén e=2h, ¢ méreitt ar ot Témaseté{hoitrot) vil eaeitn © vokmegasOqbel «| ‘3 4 rareoret hal tes lekoehtisen bit meftel eliienak bl ma d s . asa Sr a sve: oy ay ra lel i lm Bs } 7 s Wil J | Az a} 2 blolok teaztrtst mfcetntt o 2. thidzot (iohcaott infaybevéiel, © c) clokft pede o 4. thbléeat trtoknozze} ” o teh bs d>=Bh at sited sal ‘A beszurts méretel, 3. ttblizat 4 4 a r * te Tr oy ine | o om [oe * on a" ee = 10 TexT we oT T os [ia [8 * s a 33_| 10 | 160 | 19. ot ted | 92 5. 10 2 5 7 6 10 rm 11 a Y = ban -_= > es ’ a ra pe] "Ca ne we | mo | deo | i | oe | : So eS 4 i cl] a a = (S505 hajiseztggel wiezUBwt, Mbrelct @ 4. teblzottoriimazz, os | oe 2 ee eter] » eee 4 3 a 2 | 6 e 132 | . ad Tay Bd TET 4 st tert ogi a > esa ete ieee ets 4 SAT? Jo wd on aa ‘Secbod & WimosstS (veqyes) lengetyGll Holkitae a kareMils Es © bestrés eqyities chaheosbstva tenets. Pe m+ i -- ~. ‘rssh enn ae ans cad Case rg a Stet oye tet recite eet metomay aa eee = get ee 5 aptly ta | om | = | 2 | [St] ae ec alls J 4 [ = Lele ei]: [¥ el ey: te oll. bles. L e) SS ae eo i ted et 8 1) et to 2,1 = 2 TE as TS Tt Se Torii OA ga Pape age *_Phctte troatt OE nope eink me wT JE] ptrhuzamos ‘rovétolckel fees, = co fee Seine orabar a — PM d= d-08t : RV losony eteack se = ana Sit = — e SE [cit toro on = aL d= 6-058 Enos ate ir Fi : ed @ ease & tt a sehen y-ray ea mele Te SE ects po 8 en, i a8 RER = d)~0,5t eB i % toontts: fe PSlRa 4-8 e tae nies din fom alah i+ a indus Omir, osejoyAoY YoseIPFETETT [PAKS],