Mariska" helyett mindig mas-mas gyermek nevet mondjak, es az ford n I !

Az elso es masodik motivum vegen iigyeljiink a szo - do tisztasagara!

I sfmrd

157
Benn a

ba - rany, kinn a

far - kas.

P3E
A - ludj, ba - ba,

a-lud-jal,

n\s
rv\j
Es - te van

nyu-szi - ka

is

cs - ti lia - rang

al -

hal -

Hi-

Sza-bad

rany,

sza -

rad

far-

k*as.

va - sar

min- den- nek,

gaz-dag-nak

es

sze-geny - nek.

A gyermekek kezfogassal korbeallnak. A koron beliil all a barany, kiviil a farkas. A Szabad vasar"-ra a kor magasba emelt karokkal kaput nyit. A farkas
kcrgeti a baranyt. A Hizik a barany"-nal lecsukjak, Szabad vasar"-nal
felnyitjak a kaput. Ha a farkas es barany kiildnrekedtek, varni kell, mig ismet
kaput nyitnak. H a egyiitt keriilnek a koron kiviilre vagy a koron beliil, a farkas ez
tlatt az ido alatt megfoghatja a baranyt. A Hizik a barany"-tol addig ismetlik
U dalt, amig a farkas a baranyt megfogja. Ha keves a hely, 2 korben is allhatnak:

158
I > d

A pun - klis- di

ba -

jlit

Altatodal.

1.

zik a

ro -

zsa

ki - haj - lott a/.

ut-

2. Egyet szakasztottam,
E l is hervasztottam.
Tejbe vajba furosztottem,
Hoba szalasztottam.
Egy a kor kozepen dll, a 2. szakasznal part valaszt es forog vele. A / elso ki
a dal vegen es az ujonnan valasztott marad a korben.
202

203

161

J J J 3~ I J
Cir-mos
Bujj,

bujj,

zold

Nyit- va van az

<|^J

|*

Raj -

itt

ta,

J 1

le - sza-kadt a

ag,

zold

a - rany- ka- pu,

IJ

raj -

^
paj-

lees-

csak buj - ja - tok

raj -

lJJJ~[J

ta,

le-ve-

le - sza-kadt

paj -

benn-ma-radt a

macs-

jaj,

ho - va lett a

ta.

J
ta,

Ott la - torn a

ba- ju - szo-don, majd lesz ne - ked

jaj!

gyermekek kezfogassal kdrbejarnak. A gazdasszony" a koron kivul all,

cica" a koron beliil guggol es nyalja a vajat. A dal vegen a gazdasszony
cgkergeti a cicat. A korben allok felemelt karral kaput tartanak. Utana uj
fi t es uj gazdasszonyt valasztunk.
,

ka

Ketten szembefordulva, mindket kezzel kaput tartanak. A sor kezfogasMtl

nyolcast leirva atbiijik a kapu alatt. A dal vegen karjuk koze fogjak a/ od(
erkezot (2-3-at is lehet). Kihez mesz, almahoz vagy kdrtehez?" - kerdtl
(A kapusok elozoleg megbeszelik, hogy melyik lesz az alma, melyik a kdili

J
Csi fe -

Ket iigyes kapus minden dal vegere megbeszelhet valami lij valasztani val<i (
el is ddntik, hogy abbol melyik melyik. (Ezt a tdbbieknek, akik kdzben a knp
alatt biijnak, nem szabad hallani.) PI.: Kihez mesz, cipohdz vagy zoknihn
Kihez mesz, makos tesztahoz vagy dids tesztahoz? A kerdezett valas/.ol, it
alma" vagy a kdrte" a kapus moge all es megfogja annak vallat. Add!,
jatsszak, amig minden jatekos a kapusok moge kerul. - Lehet a vegen u U
kapuoldalbdl eroprobat jatszo ket csapatot alakitani. A gyerekek egymas dor!
kat megfogjak es jelre vagy szamolasra hiizzak egymast. Amelyik sor a \'c\vt&
vonalon atlep, az vesztett.
204

vaj?

kel

*^^n i j = m

ta,

ci - ca,

\J

cse - ri
ke - te

bor sze -

Ne menj ha - /.a

es -

Pat-

tyii.

so,
mu

te,

bab,
me -

ten nyces -

inert meg-dof a

\i

cse,
ke,

kecs -

ke,

H H
tan

ycrmekek kezfogassal kdrbejarnak." A Pattantyu"-ra mind leguggolnak.

Ivasokent is hasznalhatjuk.
205

165
I ->-d

$ i^ ^ ^^ 1 ^

El-hoz - ta

E-gyet tcr-mett

a/.

is-

is meg-hor-

doz -

ten

EEmz

pi - ros Pun-kosd

nap-

jat,

a mo-.gyo-w.,

Kezfogassal parosan egymas ele allnak, es mind kaput tartanak. A. mindenk of]
hatso par atbujik a feltartott karok alatt, eldl kibujva osszefogott kezzel
,
perdul,esfeltartottkapuval az elso par ele all. A sor apro lepesekkel (majdncin
helybenjarassal) lassan halad hatrafele.

Mi

zuk

ki - raly kis-asz-

szony-. kat.

XIMa
va- jiyon,
Hol-nap le - szen,

ma
va - gyon
hol-nap le - szen

pi - ros Fun- kosd nap a ma - so - dik

nap -

ja.
ja.

1:1
O - reg-em - be 0 - reg asz- szo K i - sebb gye- re Na-gyobb gye-re-

Ja -

- cin - tos,

164
I

Hgy,

ket-to,

ha-

rom,

nin-csen ne-kem

p<i -

rom,

rek nyok kek kek -

pa -

nek
nak
nek
nek

- cin - tos,

OoO O

o
0

fo - gad-junk egy

ic - ce bor-ba,

Kiolvas6.

206

hogy ez ti - zen -

ha-

roffl

207

csu - to- ra, bo por- ha - nyo popor -ba va - 16

is - ko - la - ba

sar - ga

tu - li

rocs - kat,
ga csat,
jat - szast,
ja rast.

r
pa -

nos.

A dal vegen kialtva: Ekkora kendotdk legyen", a ket nagylany magasra emi \
a kozepso kicsit. A kor harmojuk kdriil oldalzard lepessel egy.ranyba h a M
enek kdzben. A z 0regembereknek"-t61 paros forgas.

A gyerekek kdrbejarnak, a dal vegen leguggolnak.

Vagy: egy gyermek a kor kdzepen all, felemelt kezzel ego gyertyat utanoz.
A dal vegen mind leguggolnak, es a korben alio gyertyat" elfiijjak. A belsd
gyermek uj gyertyat" valaszt.

166

169

I r7
E aSi-ras- sak

la-

nyok

ran - cos a/,

or-

ca -

juk.

167

Kapd be, szi - vem,

kapd

f, 1

Jit A
l->d

g.

s i k

a z

so,

haj

m
Ha-rag-szik a

- lik

0
Eg
mi -

i
A - ki

gyer-tya,

lan - got

el

eg,

lat- ni

ne a - l u d -

a - kar, mind le - gug -gol -

208

|J fl\J
haj bar-

lik az
na kis -

im
alany -

ga,
ka.

a
kor

be,

gyera

tya,
szep

a - kit sze - retsz, kapd

m m0
hameg-gyiijttin-cot jar -

be!

>
*

jak,
jak.

W)

jo

kis-lany-ka, hogy do-bog-jon

ez az

ut - ca.

lo - va.

All]

fig a

Jar-jad, jar-jad,
mert meg-a - zik

ka - to - na,

meggy - fa,
vagyon

suk.

itt-honma- ra

me - reg mi - att

Kik-nek a nagy

J-J I J
rik a
lat- ta

jek!

jek!

ki

mar,

ro

zsa

d
szil!

\k kezfogassal kdrbeallnak. Egy gyermek benn all a korben, vall"gussagban tartott jobb kezeben zsebkendot tart, bal keze a csipon.
liillamra a korbenallo gyermekek egylepeses csardast tancolnak. A korben
0 gyermek a dallamra egyszeru jarolepessel kdrbejar, az Eg a gyertya"
.Wcgrcsznel odamegy az egyik gyerekhez. Atnyujtja a zsebkendot es beviszi
k Iii be, ahol egyszeru jarolepessel forognak ok is, meg a kdrbenallok is. A dal1 vegen a kdrbe bekerult gyermek tarsat kiperditi (jobb kezevel megadja
i <Woc iban

209

ke -nye- ret

Fe - ke - te
d

tot -

tern,

u - ram - nak,

Iz-lett az

a perdules kezdolendiiletet, ket-harom ford'ulattal kdrbeforog) es ujra kc/,1.

haj-nal- ban su -

hogy e - le - be

tet -

tern.

{y gyerek a korben all, kapalast utanoz, egy kiviil all. A dal vegen a kiilsd
trdezi:

a jatekot.
Ncm latta-e, neni, az uramat?
I'lment a hid ala ruhat mosni.
M it as, neni ?
Sargarepat.
Adjon egyet belole!
Varj, csak leteszem a kapat!
kzel megkergeti a kiilsot, ha megfogta, masikat valasztanak.
72
K

e-ti

la-nydt,

^eb-bi-ke..

job - bi -ka.. k . r - c i ma** b - H HI

utt:
Az en

la - nyom

ncmel- a- do,

csak a ha/- ba

4
Fb - na- kul van

\ ^ ' ''

Iocs

e-redj k i , te

ko - szo - ru,

szo-mo- ru!

A. kerot" kiszamolassal valasztjuk. A tobbi gyermek kort/dakit. A kerfl a J

ron kiviil jar, a dal utolso hangjaira 3 gyerek hatat megennti akik k.valhlt
a kdrbdl es a kerohoz csatlakozva kdrbejarnak. Addig jatsszuk, mig a k i
fogy Vegiil ismet kdrt alakitanak es az elozo kor utolso tagja lesz az uj k M
210

ken -dod,

cl - ha-gyott a

sze - re- tod.

ma-m-dan -I
rbenalloiHa cl-ha- gyott,

lies

* '

nem ba-nom,

ke - nil meg szebb

a nya- ron.

'

m
I' i mekek kdrbejarnak, de arra vigyaznak, hogy csak paros szamban legyei gy kislany a korben all. A dal elejet egyiitt eneklik, kdzepetol a belsd
fcdiil enekel. A dal vegen mindenki part valaszt. A k i hoppon marad, az keriil
pt kdzepebe a jatek ismetlesekor.
Rf liuljuk kendovel, amit mindig az egyedul maradt es kor kozepere keruld
lfck vallara teszunk.

r
1

A gyermekek kdrbejarnak. Kdzepen all egy gyermek. 01eld, dleld"-re kikap

vulakit a kdrbdl es forog vele. A dal vegen az all vissza a kdrbe, aki eloszdr
[ volt a korben, ezutan ujra kezdodik a jatek. .

173

De

en

ci - ca

nemva- gyok,

e - ge-ret sem

fog-ha-l>k

Kdrjatek. Egy gyermek az eger, aki benn all a korben, egy a cica, a koron klvll
rCorbejarva, mindnyajan eneklik a dalt. Amikor a foghatok"-hoz ernek, 11 h
megall, karjukat feltartjak kapukat alkotva. A cica kergeti az egeret. Ha utt
fogta, mas egeret es cicat valasztunk.

Hej, sze- na - ja,

sze - na - ja,

mm

Ben - ne iil egy

ke - rek asz-szony,

i-jr~=f

r -

0 -

leld,

! J
o-

pmi
Szom- szed- nak le -

J?

Tl
Szc-dem a

ri
ro -

leld,

ke - rek kis me -

nyecs -

ko.

Jj

zsa -

jat,

sze -

ft!

F-

kit

1
ked- ves Ma - ris -

ve - re - bek

tin

szok- nya- tok-nak

ca,

ran -

ca.

2. Most jdviink az erdobdl,

A zdld erdd, mezorol,
Addig szdkdecseltiink,
Mig idaig ertiink.

Ig A -

li - ce,
ra - nyos

A- ho - va te
en is o - da

l
ni

Ma - ris - ka,

szi la -

vem,
bu

igg-

ce,
ce.

k;

ko-tom ko- szo -

212

ve-kony, kar-csii

- J- - , -

J -

1
^1

dek -

nyat,

fit

mo - kus - ka,

gralva enekel egy gyerek a kor kdzepen, a tdbbiek kdzben iitemesen tapsollk A korben ugralo maga elott es sajat hata mdgdtt felvaltva tapsol. A masolik szakasz alatt valakihez odaugral, akit maga helyett valaszt, aztan az jdn
I korbe.

sze na sza- ka-

a-

a-

1. Hopp, mo-kus - ka,

haj haj -

lasz,
lok,

J
213

li-

ce.

:J

-1J

A Tiis -

rok
ke

mel ment

lett
a

<| i ii

jar la -

tarn bam -

^ *
ba
ba,

I- lyen

p -I J * i l ^ J1 J J 1 j
J

Raj -

ta

kap,

min^den ho-va

be-

le -

ei - ca

mel -

lett

a - hid - ni

is

le -

het.

kap.

~ww
U-gorj,

Harom gyermek haromszog alakban leguggol, arccal a kor belseje fele loiill
va. A gyermekek az elso dallamra kezfogassal korbe jarnak ugy, hogy mind
harom guggolo gyermek a koron beliil maradjon. A dallam ujrakezdesckol
kor egy helyen megszakad, a ket szemben guggolo gyermek kdzott inilulv
lancsorban megkeriili az elso guggolo gyermeket, aztan a haromszog kb/M
levo gyermek hata mogott kanyarodik, s igy halad tovabb. A szdg masik vtf
iilo gyermek elott megy el ezutan a sor, felig megkeriili, es a hata mopiM
lane ket vegen levo ket gyermek dsszefogodzik. Mind a harom gyermek bo v
keritve" a korbe.

ci - ca,

in- dulj nuir,

sok c- ger

Ket vonal jelzi az arokpartjat (lehet a

szdnyeg ket szele) az arok kdzepen all
a cica. A jatekosok szemben allnak es
adott jelre atfutnak a masik oldalra.
A cica elkialtja magat: Szaladjatok!
Kek! (Mindig mas szint mond.)
Akit a cica megfog, megnezi, van-e \J"
rajta a kikialtott szinbol. Ha van, akkor
d lesz az uj cica, ha nem, marad a regi.

Is - pi - lang.

is - pi -

lang,

o
o
o

te - ged van!

oo

_ o
o

is - pi - lan - gi

ro

zsa,

meg- is ki - for -

dul

nek.

m
Ro - zsa vol - nek,

ild

A dal vegen a harom guggolo a sor vegere all es a sorvezetd mogott alio Inii
gyerek guggol le.
214

se - lyem

>/,e - dcr - s/e-mii

pi - ros vol- nek,

rost -

ja,

ket

kis Ma - ris - ka,

215

ga - ras

hij -

ja.

Ti I J
J II
mod - ra!

for-dulj an - gyal

A gyerekek egymas kezet megfogva kdrbejarnak. Akinek a nevet kieneklll

hatrafordul, s ugy megy tovabb a korben. A jatekot addig folytatjak, mig ml
ki nem fordulnak.

IKI

l~>d

1.

ww
Is - pi - ri - tyi

Pal,

jo - ra

vi - s/i

mar,
Esz - ten- do - re

Ma-lo-vasz,

Hej,

ma- lo- vasz,

csi - no-

Ha-ris Ma- ris

si-

torn

mit

csi -

nalsz?

vagy ket - to - re

nagy- lany le- szek

en!

kislanyok korben allva megjatsszak a szdveget: leguggolnak, lassan felluak, majd karjukat magasba tartva nyiijtoznak, amilyen magasra csak
Inak. Ez a dal az Eg a gyertya" dallamaval egyezik. Akik mar azt ismerik, ezt
ftnnyen megtanuljak.

ma - ga - mat,

I~- d

Va - rom a

ga -

lam -

bo

mat.

V' -

A gyerekek kezfogassal kdrbejarnak. Egy gyermek kendovel a kezeben a kdl

beliil jar. Hej csinositom"-ra a kor megall. A korben jaro valaszt vail
a kdrbdl. A Hej csinositom" ismetlesetdl magasba emelt karral, a kendo
egyiitt kezet fognak, forognak, a kdrbeallok egyenletesen tapsolnak a forgrtNli

Ki

ne - pe - i

vagy - tok?

Len-gyel Lasz-16

jo ki- ra - lyunk!

Az is

el-len-

se -

gunk.

Mi-cso-da

el-

len

seg.'

tat nyo-

tad.
zom.

180
1-^ d

^0
Ke-le,

It

k c - le

fuz -

fa,

so-mogy-va-ri

m m
Egy kis gye-rek

si-pot

ker,

SipkeszitS.

ad - junk ne-ki,

fuz -

Hi-dam la - bat
Fe-nyo-fa - bol

majd nem Id

meg se csi - naUmeg is a- ra-

n 4
A hor - do - ban

216

el - to - ret - ted,
meg-csi-na - lorn,

most vi - rag - zik,

217

a szep le- anyt

meg-ke - re - tik.

184
Bujj,

9
bujj,

zold

/.old

ag,

le - ve -

k-cs

ke!
K

1< -

A gyermekek setalo lepessel jarnak korbe. Egyikiik a kor kdzepen i n ,

mindket kezet (szarnyat) oldalt kinyiijtja, es a dal ritmusara lengc-n le .
(repdes, 6 a kacsa"). Egy masik gyermek a libapasztor, a koron beliil u km
ellenkezo iranyban halad setalo lepessel, a kezeben vesszdvel. A m i k o i
a kacsat elhajtottam" reszhez ernek, a masodik gyermek maga i l u i i lm|
a kacsat, majd az utolso kacs" szora megallnak, es maguk helyctl iyv . yy
jatekost allitanak be.

ke- tanc,

s - pi - Ian - gi

kt

kt - tanc ,

ba - zsa - ro - zsa,

Ill6s. Tancolni szoktak hozza.

218

219

ki -

-esz -

ke - re -

ter

ki -

lane.

tem,

186
I--* d
S z i - t a , szi- ta
si - ra - lorn csii Mely

kut - ba

Ben- ne

la - torn

Bi -

bor - ba,

te - kin - tek,

a - rany-sza - lat

tek,
tok,

sony-ba, gyon-gyos ko -szo-

ru -

osnzi

I >d

188

Sor: Mit a -

MegKe-

nyinil-

totje -

tarn
tek

Ha- ja
Ha- ja
Ha-ja
Ha- ja

gyon-gyom, ha gyon-gyom, ha gyon-gyom, ha gyon-gyom, ha -

ka-pu-mat,
va - ra- mat,

ja.
ja.
ja.
ja.

ka-pu-mal,
va-ra-m.ii

kar

Ni - ni - ve,

cz

az

egy

Ni - ni - ve,

Az elol alio: Legszebb lanyod akarom.

Sor: Legszebb lanyom nem a d o m . . .
Ibl alio: Katonasagot hivatok...
or: Katonasagtol nem felek...
161 alio: Betorom az a b l a k o d . . .
or: Legszebb lanyom odaadom...

220

da,

oooo

187

asz- szony?
nal-ni.
a hid?
jar - ni.

oooo

ba.

Vagy: Azt is kerdezheti a megnevezett: Hany meterrol?"

A kutban guggolo mond egy szamot (nem till magasat), es a ket gyerek
fogott kezzel annyit szokell, ahany metert mondott.

ur csiaz
at -

szer

Kapusok kerdeznek, a szembenallo sor valaszol.

A Megnyitottam"-t61 a kapu alatt atbujnak. Dobszerda"-ra a ket utolso
gyerek a sor elejere all, es most 6k vezetnek.

A gyerekek kezfogassal kdrbejarnak. Egy (vagy tdbb) gyermek a kor koze|* I

guggol.
A dal vegen igy kialt: Kutba estem!" A korben allok megkerdezik: , , K l
hiizzon k i ? " A valasz: Huzz k i , K a t i ! " A megnevezett megfogja a guggolj
ket kezet, hiiz rajta egyet es felallitja; azutan bennmarad helyette a korben,
6 esik a kutba.

Mert kul-dottaz
Nek - tek hi - dat
M i - nek nek-tek
Nek - tek a - zon

dob

sza- ki - tok.

test-ver- ke - met.

'bar -

pentor -

221

em - ber,

egy

ki-raly, ki - raly

em - ber?

biz

tos.

>

o oo
o oo
o o oo
o oo
o

o
o

o oo
oo oo
o oo
oo

A jatekosok egymas mellett allnak kezfogassal, esetleg tdbb sorban cyy

mogott. Egy eldttiik all. Veliik szemben all az egy ember". Jobb labbal kc/d
a sorok elindulnak eldre, s eneklik a dalt. A Ninive" elso szotagjara dobb
tanak egyet, s ettdl kezdve hatrafele lepkednek, a dallamsor befejc/< <
Az egy ember" ugyanigy cselekszik, amikor valaszol. Versszakonkent j;iin
es felelgetnek egymasnak. Amikor a dal utolso szakaszat eneklik, az cK>l .1
kettdt maga melle vesz a sorbol, mire azok atfutnak az egy embci li
Amikor lijra jatsszak, igy eneklik: Mit akar ez a sok ember ?" stb.

Kerd: Kakas-bakas jo napot! (Kezet fognak)

Uborkane: Rece-ruca fogadja. Mit kerulik,
Mit forduljak az en hazam tajekat?
Kerd: Mert nagyon megszerettiik Mariska nevu lanyat. (3-4 gyerek nevet is
mondhatja)
Erre a megnevezettek a kerdhdz mennek. Igy folytatodik a jatek mindaddig,
mig a kor el nem fogy.
190

f^

Most
Bi -

Mar

vi-szik,
bor - ba,

m 0
en in - nen

most
bar -

vi-szik
U - bor - ka - ne
sony-ba, gyon-gyos ko - szo -

laru -

nyiil,
M

n
el-me-gyek,

lob-bet visz- sza

se

jo - v..k,

Nyisd k i , asz-szony, kis ka - pu-dat, hadd ke-rul - jem

Sej,

li -

4
li-

li-

l i - ii

om,

sej,

li - li -

li - om.

Egy kapu alatt vegigsetal a sor. A z utolso par az uj kapu, az eldzd ket kapus
I sor elejere all es atvezeti a sort az uj kapun.

J
A jatekosok kdrbejarnak, ket kerd a koron kiviil ellenkezd iranyban lepki
Egy lany a kor kdzepen all, 6 Uborkane". A z enek vegen a kor mcgl
Az egyik kerd kezet nyujtja Uborkanenak, es a kdvetkezd parbeszed I'olylk
kdztiik:
222

va - ra - dat!

223

193

191
I -> d

So - te - tes az

Ko- mam-asz-szony,

er -

do,

kit adsz ne-kem,

vi - ra - gos a

ki - vel

ha-za-

me -

men-

zo,

jek?

2. Szeretem en ezt is,

Kedvelem en ezt is,
Szep 6 maga, szep ruhaja,
Szep a ket orcaja.

Zold
pa - ra
Meg - csalt a

Egy e - le - tem,
vagy te - to - led

di
szi

egy
el

csom,
vem,

ha - la - lorn,
kell val - nom,

192
I-* d

Ker - tek

fel,

a-

latt

fe -

nap,

kis

lu - da - im

meg -

nyes

fagy-

nap,

nak.

Ha faznak a gyerekek, a napot ezzel a dallal csalogatjak.

224

e - des

li jol

li - om,
tu - dom,

ga- lam-bom

A gyerekek korbe guggolnak, nem fogddznak dssze. Ket lany nem guggol le,
hanem magasra tartott kezzel, a guggoldk felett kaput tartva korbe setal.
Az egy eletem"-tdl gyengeden iitdgetik a ket szomszed fejet, akikhez eppen
odaertek. Ez a kettd lesz a kdvetkezd kdrbejaro par.

A gyermekek kdrbejarnak. A kdrdn beliil all a gazdasszony", a koron klvtttj

a kerd". A kit adsz nekem" kerdesnel a gazdasszony ramutat valakirc,
a kerdhoz csatlakozva a kdrdn kiviil jar tovabb.

Suss

li - li - om,
jol tu - dom,

\k a/ 6vodaban

225

mrd

mr
mrd
-s
Bujj,

J*
bujj,

itt

* *

mt gyek,

tti - zes

=F=

Cin,

la - p< i -

tot

Egyet
ket - tot

szoszo -

lok,
lok,

kis

e-

ger,

ad -

jal

ne - kem

vas - fo - gat,

vi - szek.
En

cin,

-J^iS
meg

a - dok

csont- fo -

gat.

J J J

J J

m
ra - ta - la - lok.

har-ma-dik-ra

mrd

Fine

A gyerekek szuk korben allnak, kezuket hatrateszik. Egy gyermek kendfivi

(ez a tiizes lapat) a koron kiviil jar. A dal vegen valakinek a kezebe adja a kel
dot, es most az a gyermek jar kdriil. A z eddigi kenddvivd beall a helyi-i.

Vagy: a kdrbejaro, amikor a dal vegen valakinek a kezebe nyomta a tii/rf

elfut, az a kenddvel korbe kergeti, amig az eredeti tuzvivd be nem all a helyi
Ojra kezdddik a jatek.

A gyermekek kezfogassal kdrbeallnak. A dallamra a kor megindul, majd a

IVczetd megszakitja es csigavonalban maga kdre csavarja a kdrt. Ha kesz a
o n t y " , akkor kicsavarjak, aztan ujra becsavarjak, amig a kedviik tartja.

Csi - vi - ri - tem, csa - va- ri - torn, szom-szed-asz-szony kon- tyat,

kon- tyat.

l>8

m rd

mrd
(^) \

Cic -

-*

kom,

mac -

kom,

^=*=^^

fogd meg

az

e-

--*

Egy,

ge -

ket - to,

ha - rom, negy,

ret,

A gyerekek kdrbeallnak, egy gyerek kiviil a hatuk mogott botocskaval sctAl

Valakit megerint, az kergetni kezdi, mig meg nem fogja, aztan atveszi a l">i
A z elso setalo beall az d helyere.
226

IV

227

te, kis ku - tya,

Az er - do - be
Ha - rom va - sat
Va - sat a - dok
Ko - vacs ne - kem
Sze - nat a - dok
Bo - ci ne - kem
Te - jet a - dok
Ma - ma ne - kem
Ga- rast a - dok
Bol - tos ne - kem

ho - va megy?
fat vag - ni,
ke - res - ni.
ko - vacs- nak,
sze - nat ad,
bo - ci - nak,
te - jet
ad,
ma - ma - nak,
ga - rast ad,
bol - tos - nak,
cuk - rot ad.

dalt korben allva eneklik es jatsszak. A szepldt hanyok"-nal arcukrol

ppldt mosnak; a selymet gombolyitok"-nal a gombolyitast ritmikus mozulattal utanozzak.
Inc -

princ,

L6 -

rinc,

te

vagy o -

da -

kint!

Kiszamolo. A jatek kezdeten ezzel a mondokaval szamoljuk k i a szerepW

mrd

Fe - her ci - pot
ar - ra jo bort

Er - re cso - rog
ar - ra meg
a

a
di - 6,
mo - gyo - ro.

e- het - nem,
i - hat - nam,

zu-haj, zu-haj,

zii!

y gyermek a kdrdn kiviil jar. A nota vegen valakire racsap a kenddjevel, azt
rgeti, amig a helyere nem all.

Egy gyermeknek bekdtik a szemet, a tdbbi tapsolva csalogatja az cmklt

Akit megfog, annak kotik be a szemet. (Mindenkinek sajat kenddjevcl vA
saljaval kdssiik be a szemet, vagy ugyanazt a kenddt hasznaljuk, dc pitp
zsebkendot tegyiink ala minden gyereknek.)
A dalt iilve is enekelhetik. Valamit eldugnak lathato helyre. Ahunyot (ill n i
kendo a szemen) ugy segitik a keresesben, hogy ha kdzeledik az eldugoii iiiif
hoz, hangosan, ha tavolodik, halkan enekelnek.
2

mrd

mrd

Go - lya ba - csi,
A
ten - ge - ri

go to -

lya,
ba.

hoi jar - tal

Mi - vel jot -

az tel

6ha -

ta?
za?

mrd
Sip Er - re
er - re

ka - kas,
van a

er - re tyuk,
gya - log - ut.

pal,

dob -

bal,

na - di

he - ge -

du -

vel.

maljunk hozza dobot, hegedut, furulyat!

A gyerekek fogocskazas kozben igy buzditjak a fogot.

mrd

| l

2U1
mrd_

mi * =i= I J
Feesszep -

ket
lot

laha -

J ll ^ ^ J J 1 J J I

Go - lya v i - szi

Vi-szi,

itt

fi - at,

hoi

fel - ve - szi,

tok,
nyok,

sely-met gom-bo

228

- lyi -

inkJ

v i - szi,

le - te - s z i , . hopp!

229

hoi le -

te- szi,

206
mrd
m
Hagy

Ket gyermek- dsszefogott kc

Ultet egy harmadikat. A dal vi
leteszik. A harmadik" lend
baba vagy macko is.

J J -f-^"^

Go - rog-diny-nye na - gyon jo.

Adsze te - jet
nagy- a - nyo?
Nemad - ha - tok, mert nem jo.

be - le

ket - to

ve -

ri

o-

-o
6

eg}' -

o
6

mrd

hagy - mas,

205

(^ i

- mas,

mmast.

Or

-O,

A gyermekek kdrt alakitanak.

J i l J ^ J J l J J J ^
e-

sett

pond m

Egy a kdrdn kiviil szalad es valakinek megiiti

u hatat. Ellenkezd iranyban versenyt futnak. A k i masodiknak erkezik, az
inarad a kdrdn kiviil.
207
m rd

Haj, jo

Zold

A mondokat felndtt is jatszhatja a gyermekkel, vagy gyermekek egymdl

Eldszdr a gyerek dkdlbe szoritott kezere, majd a terdere utiink, es igy
mondoka vegeig.
230

Haj, jo

ne - no,

fii -

vet

ne - no,

haj, jo

en -

ni,

0
0
haj, jo

ba - tyo,hajtsd ki

bar-inocs-

gyongy-har- ma - tot

ka -

in -

ba - tyo, hajtsd ki bar- mocs -

Ilinlaztato.

231

0
ka -

dat

ni.

dat!

Kialtanak: Kukuriku!
Vajdane" a kor kdzepen guggol, a Kukuriku"-nal felugrik es megfog egy
gyereket, az lesz az uj Vajdane". (A gyerekek szetfutnak, amikor d elkialtja
magat.)

mrd

Hcj, me - sze - 16,

hoz - ta

me - sze - 16

Be-reny-tml
rnrd

haz,

Uj

lij

ki-

raly,

le - gyen ba - tor

ki - raly.

A kor all. Egy gyerek a koron kiviil egy kis ruddal setal. A dal vegen megcil
a kdrbenallok kdziil egy gyermeket, annak atadja a meneteld"-t es maga I
engedi, ligy keriilik a kdrt, aztan az a gyerek valaszt lijat, aki most a rudl
elol viszi. Akit a kiviiljaro megerintett es a ruddal maga ele engedett, anrUJ
a nevet enekeljiik bele a dalba.

He - ja,
nines itt
szom - szed eredj

he
li ban
o

e - redj

o-

da,

huss, huss, huss!

ba,
van,
da,

j. anya" eldl all, mdgdtte oszlopban a tdbbi gyermek. Mindegyik az eldzd

crekat karolja at. A sas" az anyaval szemben all, es mondja: Sas vagyok,
llopom!"

0
.nya: Anya vagyok, nem adorn!
"us: De en megis ellopom!

\oooooo
Toooooo

mrd

J
Hej, Vaj- da - ne,

Mert

Vaj - da - ne,

nem megy, mert

nem megy

mert iilsz az

jo

lit

se - reg

sze

sor

ba?

Vajdane beszelve: Hogy mennek, hogy mennek, mikor egy ludam sines!

Ad Hadd

ja - tok,
men-jen,

ad hadd

ja - tok,
men-jen

sze - geny Vaj - da a

jo
se - reg

ne sor.

nak,
ba'

anya kitart karokkal vedi a mdgdtte alio oszlopot. Ha a sas a sor vegen alio
brmeket elkapja, az moge all. Eldlrdl kezdddik a jatek, mig valamennyi
jfermek a sas moge sorakozik. Amikor az anya egyediil marad, a sas az egesz
11 koszloppal visszaall az anya moge.
233

211
m rd

m rd

be? G.a.:
Vevo: Hogy a
csikas?
Hat
a
ka (beszelve)
Hat atyuk?
Egyutt:
Mindjart', mindjart adjuk!

Ha - rom
H a - rom
Az is ugy.

icga -

ce.
ras.

Hosz-szu - sza - ru
.
az aj - to - lg
add visz- sza a
mert, ha visz-sza

ea - Ins - ka
ga ius ka,
meg visz- sza
gyu - rii - met,
nem a- dod,

^
a

u J r
ha-jad-ba

ra-ga-dok!

A gyerekek korben allnak. M i n d e g y i k ele egy masik gyerek guggol le. Ezc
csirkek, az allok a gazdasszonyok. Egy gyerek a k d r d n k i v i i l setal, mega 11 |
gazdasszony eldtt es kezdddik a jatek. A vegen a vevo a gazdasszony tenyei
csap ( A z is ugy!"), a M i n d j a r ' " - n a l elszalad a csirkevel. Egy kdrt szaladi
ha a csibe all be hamarabb, akkor a vevo mas gazdasszonyhoz megy vasaro
ha a vevo er eldbb a gazdasszonyhoz, a k k o r a csibe lett a vasarld.

0
Q
o

o
o

Hoc,

hoc,

Csak a

Ti -

k a - to- na,

sza

part-

m e

ra.

n lovagoltato.
234

235

d-dig

vi -

szi

J 0

a?

mrd

EE2:
itt

= =

^"-T
ZT^d
K i ke - ze - be
aa -

A gyMs

k ^ T

tanV>~~
win

ta-lald, bi - ro,

Na-lam

is

sza-

ki - nelvan,

bad.

Keziiket dkdlbe szoritva egymasra iitik ritmikus, kalapalo mozdulatokkal. A regi Kaszalj, kaszalj
pok"-nak ez az egyszerubb, konynyebb dallama. Vagy: A gyerekek
bkliiket kalapaljak, az ovond
mindig masik gyerek kezere kalapal es addig annak a nevet eneklik. Kaszalj Jutka k a l a p a l j . . . "
Kaszalj Andris k a l a p a l j . . . "

d * . A z * s a t o b b ezze. hivjak be a hunyo, 0 , 0 . 0 .

jatek: Cson-cson g y u r u . . .

217

mrd

215
mrd

jojj

Ke - rin - get a
ne nez - ze - tek
ki,

itt
itt

na-pocs-ka,

a-

pad,
pa

itt

a-

m
ro hat

ka,
ra!

ivynd

A jatekosok sziik korben allnak, valluk egymashoz er. Kisse eldrehajolnak,

kc/iiket nyitott tenyerrel hatrateszik. Kiviil jar a roka". A korben allok
rin-klik a dalt. A dal vegen a roka valakinek a kezebe nyomja a kenddt. A z a
kuladas iranyaban mellette alio szomszedjat kergerni kezdi. A megkergetett
Koinszed visszater a helyere. Akinek a kezeben van a kendo, az az uj roka".
A gyermekek akkor 6neklik, amikor kint jatszanak, es a nap a feihd ala .no*

216
mrd

Ka - szalj, Pis - ta,

ho) - nap
de - Kg

236

k a - la - pah\
meg ne
allj!

237

218

mrd
m rd

Ki benn
A egy

* J J I* ^ J
ba farsza tal-

be
a
mott
nagy

Ko - csit, ko - csit,

rany,
kas
lad
pas.

Szel

fiij-ja

ko - mam-asz-szony, lo - vat, l o - v a t ,

pant-li - ka - jat,

J
Kdrbeallnak a gyerekek, egymas kezet fogjak es kaput tartanak. Egy gyerj
a farkas es egy a barany. A kaput tetszes szerint felnyitjak vagy becsukjak, am
a farkas meg nem fogja a baranyt. Akkor ujat valasztanak.

219
mrd

kapj

szok -

>

har - mat

e - ri

so - gor-asz - szony.

szok-nya-jat,

II '

nyat!

jdtek egyik valtozata: A jatekosok lancfogassal iitemesen jarnak, az enek

gen leguggolnak. A masik valtozata: Egy jatekos kiolvassa a cicat: most
Bbbi jatekos parban,egymas kezetkapocsban"fogva forog, a,,kapj szok^nt"-ra gyorsan leguggolnak. Akinek a cica elkapja a szoknyajat, az lesz az
ica.
.'/I

mrd

Amig betekeredik:
Kis,

kis

ki

Amig kitekeredik:
Kis,

kis

ki -

gyo,

te - ke - redj

fa-

gyo,

te - ke - redj

fa
(
)

roll

Li-pem-lo-pom
El - a - ludt az
Fur-kos- bot a

a szo- lot.
6 - reg csosz.
ke - ze - be,

Kigyozas: a gyerekek cgynuis m<

allva fogjak egymas derekat. S/.okni
Id lepessel haladnak, a sor csijyi
vonalba tekeredik dssze. A tekci|J
a farol" eneklese kozben ismel kid
keredik a sor.

vas-ka-Iap

of

OA)

Kezdhetjuk lassan, es a tdbbszdri ismetles kdzben gyorsithatunk, amig

dsszetekeredik a kor.
238

239

f e - j e - be.

Egy gyermek a csosz, a kor kdzepen egy szeken ul. Ket-harom gyermek in< IM I
kedik vele. Atdbbiek korben allnak es eneklik a dalt. Ok a szdldtdkek, ahonnO
a gyerekek a szdldszemeket csipegetik es a kosaraba teszik. A z incselkcdfll
szdldlopast imitalnak. A dal vegen ezt kialtjak: Tele a kiskosar!" Errc !<'
ebred a csosz, es szetkergeti dket, a harombol egyet megfog es az lesz az uj ci

Most
Bi -

vi - szik,
bor - ba,

most
bar -

vi - szik,
sony- ba,

U - bor - ka - ne
gyon-gyos ko - szo

la

nyat,
ba.

222
mrd

Mac - ko, mac - ko,

u - gor -

jal,

mac - ko, mac - ko,

^1

5
Tap - solj

gyet,

fo - rog - J

u-

gorj

Egy a kdrdn beliil, egy kiviil - ez a dal vegen megall valakinek

Eljdttem en a maga lanyat megkeretni.
Az en lanyom sem kijard, sem bejaro.
(A valasztotthoz) Eriggy edes lanyom!
Az csatlakozik a kiilsdhdz, amig mindenki vele megy.
A lanykerd egyik legegyszerubb valtozata.

ki!

224
A gyerekek parosaval szemben allnak, mintha egy belso es egy kiilsd kdr
Utanozzak, amit mondanak, ugralnak, megfordulnak, tapsolnak. Ugorj
a kulsd kor egyet jobbra lep, igy mindenki uj part kap.

mrd

San - ta ro - ka,
Majd meg-fog - lak

ki, ki, k i ,
i - de - k i !

jatszd gyermekek, ha udvaron vannak, akkor kdvel egy 3-4 meter atmerdju
ftrt rajzolnak. Ez a rokavar. H a szobaban, akkor egy sarkot vagy szdnyeget
beveznek rokavarnak". Egy gyermeket kiszamolnak, ez lesz a roka".
beall a kor kdzepebe. A tdbbiek a kdrt kdrulallva enekelve hivogatjak a ro240

t> P nek uz Avodaban

241

kat. A roka igyekszik dket elfogni. A koron kiviil azonban csak fellabon ugral
hat. Ha a labat leteszi, vissza kell mennie a rokavarba. Ha valakit megfojj
vagy valaki belep a korbe, az lesz a ,,roka".

mrd

225

0t
Sus.
s

m rd_

Si
Ha

Su

li me

ess,
za

betii -

bam,
gyiink.

rak
rak

gyet
zet

ni,
ni,

ki, nap,

fal

la,

bujj

el,

h i - deg,

fold

a-

la!

A tel vegen eneklik a gyermekek.

228
Es-

te - re,

va - cso - ra - ra

ma - kos

csi -kot

foz -

ni.
mrd

A gyerekek egyenletesen kdrbejarnak. A dal vegen leguggolnak es visszafordUl

nak, ellenkezd iranyban haladva eneklik ujra a dalt.

I
*'

at-

k l

u-

junk,

ri

junk,

el-

fo - gyott

B
Sar - ga

csu - por,

vo - ros bor,

mind-jart ram

ke -

zsi -

nil

ruiik,

ug sa -

rotroz -

tarn
tarn,'

Vagy: Ket-harom gyermek kezebe bdgret adunk, ezek a dal vegen valaki \m
megallnak, atadjak a bdgrejiiket, a/ok ivast utanoznak. A csuprot atadb gyffl
kek leiilnek, mert azok mar hazamentek a lagzibdl. igy lassan elfogynak tt km
bol es csak a csuporvivdk maradnak.
242

Lam, en atcsiz-mamsem

a' . " i

Lakodalmi szokast utanzo gyermekjatek. A gyermekek kdrbejarnak i s rm ki I

nek. Egy beliil setal. A Ram keriil a sor"-nal vallanal meglegyinl vnInh||
az megy a korbe.

j .
a

IV

mrd

Sir-

0 r

Wk km kdzepen all egy gyermek. Lam

^ t d l part valaszt es tancol vele, a dal
H | c n helyet cserelnek.
H | y : egy kdtelet fektetiink a kdr kdzeHfc, es a par nem tancol, hanem dsszeH o t t kezzel atugrik rajta.

V i

"

229

A gyerekek hatratett kezzel kdrbeallnak. Egy gyerek a kdrdn M r i

u,
vel csapkodja a tobbiek vallat vagy kezet v S l v I
"^kendd-sebkendd ,azkergetimegdt,migThelX^
^
n

mrd

Tarts

ka - put, Bor -

so-

ne,

0 : 0
Bor - sos ka -

pi

v u l

232

- tany - wb\

m rd

Ket gyermek kaput tart. A tobbiek a dal eneklese kdzben kezfogassal haladti
at a kapu alatt. Kicsiknek nem kell kezet fogni, szabadon, tetszes szerint bujl
hatnak at a kapun.

Zi -

bor,

za

bor,

legyon
pal szo let -

geny.
gyot
cat
rut
rat

ki

van

va -

ros-

ban?

230
m rd

TuAzt

J
rot
sem

u
Szel
fuj - ja
Kapd meg ro - ka

et
tu

tem,
dom,

elho-

pant - li - ka - mat,
a szok- nya - mat,

tet tet -

ej va

kapd

szok -

Mit
asz a
a
az

hoz,
szo fi laap-

mit
nya anya ja -

Vagy: kezfogassal lassan, feszes tartassal kdrbejarnak. Szel fujja" ><

resztdl felgyorsttjak a dalt, es labujjhegyen szdkdelnek. (Gyorsabb lid
de tovabbra is a negyed egysegre lepnek.) A dal vegen leguggolnak.

1 dalt kdrbejarva eneklik: egy gyermek a korben all, d a gazda. A gazdalegeny

k y a szolgalegeny (a gazda fiat vagy unokajat ertettek ezen a nagy csaladokl n " ) elmegy a varosba (az ajtoig). A dal vegen a gazda kerdezi: Nincs itt
I 6n gazdalegenyem ?" Nincs" - felelik. Ujra eldlrdl kezdik az eneket.
nasodszori kerdesre ezt felelik: Itt van".
k/da: Hoi voltal ?
M i i i y : Varosban.
l/,da: Mit vettel?
Igrnv: Fazekat.
fcr,(la: Hoi vannak?
Iltt-iiv: Osszetdrtem.

m rd

Tu - zet vi - szek, nem lat - ja - tok,

ha lat - na - tok
ol - ta - na - tok.

K i - eg

hoz?
nak,
nak,
nak,
nak.

nya!

Harom gyermek jatssza. Kettd egymassal szemben all, keresztezvc ke/

majd forog. A harmadik, a roka, azon igyekszik, hogy valamelyikm k i
nyajat elkapja: ezt azonban csak a dal vegen teheti. Ugyanebben a pillar
a forgok iigyesen leguggolnak. Ha sikeriil a leguggolas eldtt mcgcrifl
valamelyiket, akkor az lesz az uj jatekban a roka.

231

Gaz da
Gyon - gyot
Fa - ra - gott
Gyongy- k o Hosz - szu

tem,
tem.

u gazda kergetni kezdi a legenyt, mig meg nem fogja.

mrdl,s.

mrdl,s,

1.

A - n y a m , e-

El-

ii
Zold

se - lyem

- J i

1 ~w
os- sa,

kek

" J

sij - lyem

fes-

lett

des-

nyam,

csiz-

mam,

el - fes - lett a

ki

varr-ja

csiz-

mam,

meg

im -

mar?

ne

es -

sel!

ne

es -

2. Lanyom, edes lanyom,

Csepeltunk a nyaron.
Eladjuk az arpat,
Veszunk uj csizmacskat.

mos -

a-

sa

235

mrdl,s,
Gye-re,

e - des

kis - an - gya - lorn, for - dits en - gem

n z 3
lit -

8>
Itt

is

egy

A - mott is

Itt

A gyerekek korbeftlln
egy gyermek a kbi ko/i |
all, es ramutat valukln
akinek k i kell fordulni
246

is

a-

kis

egy

rok,

kut,

haj,

kut,

J
ott

J
is

haj,

*
a-

J J j-1 r~j j
Szi - li

kut,

sza - nyi

kut,

J
rok,

be - le

be-

le

a - kar mer-re,

mer- re

iJ J J J ij j
ugy - is

247

o-

da

visz az

sel!

ja - rok.

j
lit.

Egy gyerek szemet bekdtjiik, egy masili

vezeti, jobbra-balra, visszafele, mig
kiithoz ernek. A kor kdzepen negyki /
lab all a k u t " - egy gyerek.
Milyen mely vagy?" - kerdezi.
A kut valaszol: Ot meter", vagy S/a
meter", amennyit akar mondani.
hangjabol megismeri dt a bekoim
szemu gyerek es megmondja a nev<
Masokkal szerepet cserelnek.

237
mrdl.s,

E - 161 - fii - zott

bocs- ko - ra - rol,

ta - ri
nsz-nya- szi -

ja -

rol.

mrdt,l,

mrdtj,

El - vesz-tet-tem

Nin - csen a - ki

le - sza- kasz-sza,

csak ugy

her - vail

raj-

2. Egyik aga hajlik

. . . vallara,
Masik aga rea hajlott
. . . vallara.

la

pa-

ro-mat,

a - do

la

nyo - mat,

(A gyermekek sorban allnak egymas mellett; egy veliik szemben, ez a hivo.

llkinek a nevet mondja, odamegy hozza. A jatekot addig folytatjak, amig
I sorban allok egyenkent at nem mennek a hivohoz ugy, hogy vegul a sorbol
H i u k ketten maradnak; dk aztan ujra kezdik a jatekot mint hivogatok.
W u g y : egy gyermek a kdrdn kiviil jar, ,,Gyer' haza" resznel niegerinti egy kislAny hatat, akinek a nevet eneklik a gyerekek. A megnevezett a hivohoz csatHkko/.ik, addig, amig a kdrbdl mindenkit elvisz.

3. Szakitsd le . . .
Kdsd bokretaba,
Hadd tuzze a
Csardas kalapjara.
. . . egyszer lany nev, egyszer fiu nev.

248

szep el -

249

Gye - re

k i , te

tu - ba - ro - zsa,

var

o-

la.

2. Kicsi vagyok en,

Majd megnovok en,
Esztendore vagy kettore
Nagy lany leszek en.

J
J**-

Hajtsd e

csil-lag

de-

re-

ka-

dat

Atbuios iatek A gyermekek parosaval allnak, feltartott karokkal kapu. .

S A Z
utolso par atbujik a kapuk alatt, elso par lesz es szmten kaput *
Folyamatosan igy bujik at a tobbi par is.

250

Nagy koron beliil negy-6t gyermek osszefogott, feltartott kezekkel palotat"

alakit. A palota all, a nagy kor korbejar. A palotaban all a tubarozsa. A Gyere
ki"-re a tubarozsa kibujik a palotabol, valaszt valakit es annak a helyere i l l
be, a valasztott pedig a palotaba" megy.

D A L O K

|m r d

GYERMEKDAL - KENDE

mrd

Cseng az ttl - 16,

Ka - la - pa - csol

Te

vagy

ka - la - pacs,

va - sat, fe - met,

eb - bol lesz-nek,

ko - vacs?

hi - dak, ge - pek.

kinn.

K O D A L Y - WEuRES, K A R O L Y I

mrd

1. Szol a

mit ko - va - csol

no - ta

Le - ve - go - ben

hal -

kan,

i - de o -

ep - pen csak, hogy

da

ka - nya - rog

2. Utana ha mennel, semerre se lelned.

Elvitte az esti szello, akarcsak a pernyet.
253

hall - jam.

dal -

lam.

246
rdl,

K O D A L Y - WEuRES

Kel -

le - ne

T JL-

D i - de- reg

ko -

ro,

mit

u-

zen

Lec -

244

ka - pu -

Kel-

ne

jan

m
kert,

jo -

ter -

m1
mo.

rez -

csen -

go.

negy

fa - ke -

rek,

fol

ten -

kis

meg

K O D A L Y - WEuRES

mrd

Ziig,
Be -

le-

szep

sQ - ru
da - la

dong
kak

raj
kel

a
az

fa ar -

kon,
kon.

S egy

ta - li -

gat

ra

nek.

247
K O D A L Y - WEORES

H e g y - o l - da- l i

to - rony u -

re -

ge -

ben

J
ben

Tu'zH a - rang hang-ja

el-

p i - hen az

ej -

fa

m
pa - i a - zsa

vc

ben

)1 i
z-

)
b sn

, 0
* fJ
pu - ha m<) - ha

4i

m'
)1 -

V(

=\

he

k,
i
ne k,

rdl,

245

S Z O N Y I E. - WI'.O

Leg-

fgy . csi - ri - pel

-*

ma

-*

rdl,

ben

je -

Di 11 As
Fol
- don a - nyam

dar:

ki - csi

ba - ba

j;irj!

ge-nye- fa

fi -

vol -

vol-

0
nek.

nek,

>

250
248

^ '

KODALY
IV
1LI

K O D A L Y - G A / I A

r
Ar - kot

00 '

1.

ug-rott

Ju

szu-nyog,

4 J J J J U J J
Sza-lad-tak

JM

0
4
ki - to- rott a
0

la-

szu-nyog-pa-

ti -

*>

sz u

az

er-

d\

sz e"-

les

az

er

.d
o,

-JJ

ka -

WEORES
-- w

ba

IJ J J J IJ

szii - nyo- gok

MS % =
Vy t*
Hosz -

rI

\r:
Vi-gan

J_

da-lol

ma-dar;

*
#
de nagy ez

J
az

er -

do!

blfl

251
2. Szunyog ur a patikus maga rakta sinbe,
Nem vittek a korhazba kinn fekszik a szinbe'.
K O D A L Y - WEORES, CSUKAS

-/

3. Jonnek a rokonok, ismerosok sorra,

Gyiilik a sok siitemeny, retes, beles, torta.

1. Mac -

ko

brum - mog:

ir -

gum -

'

bi i r - gur

4. Meg is gyogyult egy-kettdre, dsszeforrt a laba,

S drdmeben fdlmaszott a jegenyefara.
Bun-

dam

J
J
ron- gyos,

*m
e-

zert

249

1?

. .

f 1.*

J
J

KODALY
H

E - ger-

p v - i

J>- r
ke,

fe -

J
her-

2. Elballagott a szabohoz,
De a szabo penzert foltoz.

Wl

p~

j>
ke

U#L_J

be - sza - ladt a

3. A mackonak nincsen penze,

Elkdltotte akacmezre.

ve - tds

4. Szegeny macko, mi lesz veled ?

Hogyha megjdn a nagy hideg ?
Te,

fiir -

ge

me - nyet -

ke,

uc - cu

ne - k i ,

te

erd

2. Egerke, a lyukba a fiilit is behiizta,

Menyetke, butuska megszagolni se tudta.
256

257
r u c k az 6vudaban

0
mor-

"J

gom.

=4

'

252

K O D A L Y - WEORES, KAROLYI

dl,s,

Azt mond-jak hogy

Nad

, ...
kod

a- 161 es

Hall-ja

kinn a

a-

s i - ma

1X1
v i - zi var-bol
lol,_v^zi_var_

ret

no- ta
\ *
r

szol.
t
=

De mi - ne - ktink

6- ne -ket.

so - se

so - se

so - se

szo - ros,

ker - ges,

Ne

pej -

ker - gesd, te,

Fer -

ko,

ker - ge -

ko,

ti

Fer -

ko.

el - sza - lad

pej -

ko.

25<

dl.s,

KODALY

mrdl,
1. Sze - ru

mel - lett

s u ^ J a ^ r a

- szal-lott a

bo.

K O D A L Y - WEORES

Fut, sza - lad

K O D A L Y - WEORES, KAROi Y I

k i - nek bo,

mrdl,

2. Halljad, halljad bekanep,

hossziilabu golya lep.
Amint hallod a neszet,
huss te, fuss te, bekanep!

253

k i - nek ker - ges,

* -

be- k a - k i - r a l y

k i - nek szo - ros,

WEORES

ma-dar-ka,
K i - csi ust,

nagy a

fust,

te - nye - re - det

o - da

iisd!

1 V)
Te - li

zsak,

csu - nya mak,

te - nye - re - det

*at
o - da vagd!

2 Pocok szalad a reten, korbe fut a kereken,

' Heje-haj, ez a baj, nem utazhat szekeren.

mrd

1,

mrdl,

^ y 11 j
^
J J
m r H

KODALY - WEORllj

254

K O D A L Y - WEORES

- j -

Mon- dok egy - et,

^
*
^
'
Aztmond-jak,hogy
a
=

'
^~
c i - po

w nek szo-ros,
kr-nek

k i - nek b

s~ *ii11
(m
m
^

v W

Ro - lad
De

mi - ne-kiink

cin - cog

I J

E - le mi
m
az - e-

c i - p6,

258

259

ge?r

ba - ni -

0
zsa -

ton

)
)
i,

>5
mV-
kon.

260
mrdl,

1.

KODALY - KAROLYI

Tar - ka ku - tya

Ba - mesz- ko -

Csak

ez

dik,

de - hiv - na

te - ren

le - far - ka

se -

til,

szet -

all

szep!

ka - ri - ka,

va - la -

ki,

bar - na

so - se

hur - ka

u-

gat -

WI

mrdl,

mrdl,

Volt

2. Minden kopasznak
jut hajnoveszto,
Minden ravasznak
egy nyirfavesszo.

nek."

A - ki

K O D A L Y - WEORES

ne - kem egy

ar -

ra

cim - bo - ram,

ra - ta - lal,

261
260

veg,

2. Cirmos cica setateren setal,

Nezelodik, bajszavege szetall:
Csak ez a bolt szep!
Feher tejes uvegek, tejfeles cserep,
Idehivna valaki, sose nyavognek!"

259
KODALY

fu -

bolt

Ro - zsas kol - basz -

I-

se - ta -

nem volt so - se

meg- is

*~
*
hoz - za

tisz -

visz -

ta,

a
sza.