Bmf-Nik Diszkret Mat Peldatar PDF

szaki Fo
iskola
Budapesti Mu
nos Informatikai Fo
iskolai Kar
Neumann Ja
Gyorgy Anna Karasz Peter Sergyan Szabolcs
Vajda Istvan Zaborszky Agnes
Diszkr
et
matematika
p
eldat
ar
2003
A peldat
ar a Budapesti M
uszaki F
oiskola m
uszaki informatika szakos hallgat
oi
reszere kesz
ult.
Szerkesztette: Gy
orgy Anna
f
oiskolai docens
Szerz
ok:
Gy
orgy Anna Fogalomgy
ujtemeny, 3. fejezet
K
ar
asz P
eter 1.2.1.5. fejezet
Sergy
an Szabolcs 4., 5. fejezet
Vajda Istv
an 1.1., 2. fejezet
Z
aborszky Agnes
6. fejezet
ad, K
Szed
es: Gy
orgy Anna, Horv
ath Arp
ar
asz Peter, Sergy
an Szabolcs, Vajda
Istv
an
ak: K
Abr
ar
asz Peter, Sergy
an Szabolcs, Vajda Istv
an
M
uszaki szerkeszt
o: K
ar
asz Peter
A szedes a LATEX programcsomaggal t
ortent.
Tartalomjegyz
ek
I.
Fogalmak
es szimb
olumok
1. Halmazelm
eleti
es algebrai fogalmak
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . .
1.2. Rel
aci
ok, f
uggvenyek . . . . . . . . .
1.3. Halmazok szamossaga . . . . . . . .
1.4. Rekurzi
ok . . . . . . . . . . . . . . .
1.5. Teljes indukci
o . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
3
3
5
8
8
9
2. Kombinatorika
11
2.1. Permut
aci
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2.2. Varici
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2.3. Kombin
aci
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
3. Matematikai logika
13
3.1. Kijelenteslogika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.2. Predik
atumlogika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
4. Algebrai strukt
ur
ak
19
5. Gr
afelm
elet
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . .
5.2. Euler- es Hameilton-bej
ar
asok
5.3. Skgr
afok, sznezesek . . . . .
5.4. F
ak, erdok . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
23
23
26
26
27
6. Line
aris algebra
29
6.1. Vektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
III

TARTALOMJEGYZEK
IV
6.2. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.3. Line
aris transzfomaci
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
II.
Feladatok
32
35
37
1. Halmazelm
eleti
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2. Rel
aci
ok, f
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . .
F
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
F
uggvenyek specialis tulajdons
agai . . . . . . . .
Homogen bin
aris relaci
ok specialis tulajdons
agai
Ekvivalencia-relaci
ok . . . . . . . . . . . . . . . .
Parcialis rendezesi relaci
ok . . . . . . . . . . . . .
1.3. Halmazok szamossaga . . . . . . . . . . . . . . .
1.4. Rekurzi
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.5. Teljes indukci
o . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
39
39
43
43
46
49
50
51
53
55
58
2. Kombinatorika
2.1. Permut
aci
ok . . . . . . .
2.2. Vari
aci
ok . . . . . . . .
2.3. Kombin
aci
ok . . . . . .
2.4. Vegyes . . . . . . . . . .
2.5. Binomi
alis egy
utthat
ok
2.6. Binomi
alis tetel . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
63
63
64
65
66
68
69
3.1. Kijelenteslogika . . . . . . . . . . . . . . .
Kijelentesek . . . . . . . . . . . . . . . . .
Logikai formul
ak . . . . . . . . . . . . . .
K
ovetkeztetesek a kijelenteslogik
aban . .
3.2. Predik
atumlogika . . . . . . . . . . . . . .
Predik
atumok . . . . . . . . . . . . . . . .
Kvantifik
aci
o . . . . . . . . . . . . . . . .
Predik
atumlogikai formul
ak interpretaci
oi
Levezetesek elsorend
u nyelvben . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
71
71
71
73
74
77
77
77
81
82
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

TARTALOMJEGYZEK
4. Algebrai strukt
ur
ak
4.1. Algebrai strukt
ur
ak, m
uveletek
4.2. Felcsoport, csoport . . . . . . .
4.3. Gy
ur
u, test . . . . . . . . . . .
4.4. H
al
o, Boole-algebra . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
85
85
86
88
90
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
5. Gr
afelm
eleti fogalmak
es o
sszef
ugg
esek
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Euler- es Hamilton-bej
ar
asok . . . . . .
5.3. Skgr
afok es sznezesek . . . . . . . . . .
5.4. F
ak es erdok . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
93
. 93
. 98
. 100
. 102
6. Line
aris algebra
6.1. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.2. Line
aris terek (vektorterek) . . . . . . . . . .
Line
aris f
uggetlenseg, b
azis, dimenzio . . . . .
Elemi b
azistranszformaci
ok, b
azisvektor-csere
6.3. Line
aris transzformaci
ok . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
III.
.
.
.
.
Megold
asok
105
105
108
108
110
112
115
1. Halmazelm
eleti
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2. Rel
aci
ok, f
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . .
F
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Homogen bin
aris relaci
ok specialis tulajdons
agai
Ekvivalencia-relaci
ok . . . . . . . . . . . . . . . .
Parcialis rendezesi relaci
ok . . . . . . . . . . . . .
1.3. Halmazok szamossaga . . . . . . . . . . . . . . .
1.4. Rekurzi
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.5. Teljes indukci
o . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
117
117
124
124
132
136
138
143
149
156
2. Kombinatorika
2.1. Permut
aci
ok . . . . . . .
2.2. Vari
aci
ok . . . . . . . .
2.3. Kombin
aci
ok . . . . . .
2.4. Vegyes . . . . . . . . . .
2.5. Binomi
alis egy
utthat
ok
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
165
165
166
166
167
170
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

TARTALOMJEGYZEK
VI
2.6. Binomi
alis tetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
3.1. Kijelenteslogika . . . . . . . . . . . . . . .
Kijelentesek . . . . . . . . . . . . . . . . .
Logikai formul
ak . . . . . . . . . . . . . .
K
ovetkeztetesek a kijelenteslogik
aban . .
3.2. Predik
atumlogika . . . . . . . . . . . . . .
Predik
atumok . . . . . . . . . . . . . . . .
Kvantifik
aci
o . . . . . . . . . . . . . . . .
Predik
atumlogikai formul
ak interpretaci
oi
Levezetesek elsorend
u nyelvben . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
173
173
173
174
177
180
180
181
183
185
4. Algebrai strukt
ur
ak
4.1. Algebrai strukt
ur
ak, m
uveletek
4.2. Felcsoport, csoport . . . . . . .
4.3. Gy
ur
u, test . . . . . . . . . . .
4.4. H
al
o, Boole-algebra . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
187
187
189
193
196
5. Gr
afelm
eleti fogalmak
es o
sszef
ugg
esek
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Euler- es Hamilton-bej
ar
asok . . . . . .
5.3. Skgr
afok es sznezesek . . . . . . . . . .
5.4. F
ak es erdok . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
199
199
207
211
217
6. Line
aris algebra
6.1. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.2. Line
aris terek (vektorterek) . . . . . . . . . .
Line
aris f
uggetlenseg, b
azis, dimenzio . . . . .
Elemi b
azistranszformaci
ok, b
azisvektor-csere
6.3. Line
aris transzformaci
ok . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
223
223
227
227
229
232
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
I. r
esz
Fogalmak
es szimb
olumok
VII
II. r
esz
Feladatok
37
1. fejezet
Halmazelm
eleti
es algebrai
fogalmak
1.1.
Halmazalgebra

1.1.1. Igazolja, hogy ha A = {1, 2, 3} es B = x | x3 + 11x = 6x2 + 6, x R ,
akkor A = B.
1.1.2. Allap
tsa meg, hogy az al
abbi halmazok k
oz
ul melyek egyenl
oek.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
A = {x | 1 < x < 2, x R}
B = {x | x2 + 1 < 3x2 , x Z}
C = {n | n p
aros prmszam}
D = {x | x = 1 vagy x = 2}
E = {x | x3 < 8, x R} {x | x5 > 1, x R}

F = {a | a = 3k + 1, k N} {b | b = 4l +
2, l N}

c | 1 c2 < 16, c N
1.1.3. Sorolja fel az al

abbi halmazok elemeit:

a) {1, 3, 7} \ {2, 3, 5} {0, 1}
b) {1, 3, 7} \ {2, 3, 5} {0, 1}

c) P {1, 2, 3} \ P {1, 2} , ahol P(X) az X hatv
anyhalmaza.

1.1.4. Legyen A = a, {b} es B = a, b, {a, b} . Sorolja fel az A B, A \ B es
A A halmazok elemeit.
39

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
40
1.1.5. Igazak-e az al
abbi egyenl
osegek?

a) a, b, c, {a, b} \ {a, b} = {a, b, c}

b) a, b, c, {a, b} \ {a, b} = c, {a, b}

c) a, b, c, {a, b} \ {a, b} = {a, b, c}
1.1.6. Sorolja fel az A, B, A B, A B es A B halmazok elemeit, ha

E = {0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8} az alaphalmaz, A = {x | 2 < x 5, x E} es
B = {y | y < 4, y E}.
1.1.7. Oldja meg az X {0, 2} = {0} egyenletet a {0, 1, 2, 3} halmaz reszhalmazainak halmazan.
1.1.8. Oldja meg az al
abbi halmazegyenletet I6 hatv
anyhalmaz
an.
I4 \ X = I2
azolja a k
1.1.9. Abr
ovetkezo halmazokat szamegyenesen.
a) {x | 2 < x 3, x R}
b) {x | 2 < x 3, x Z}
e) [2, 7[ ]6, 8]
f) [1, 5[ ]8, 8]

h) ], 9] ]11, 13] [4, 16]
c) {x | 2 < x 3, x N}
g) ]3, 5[ \ [1, 2]
abbi kijelentesek?
a)
b)
d) {x | 2 < x 3, x R \ N}
c) {}
d) {}
1.1.11. Legyen Z = {(x, y) | x X, y Y } es B = {3, 5}. Igazak-e az al

abbi kijelentesek, ha a X es b Y ?

a) (a, b), 3 Z B
b) (a, b), 3 Z B
n

o
c) (a, b), 5 Z B
d)
(a, b), 5 Z B
azolja a k
1.1.12. Abr
ovetkezo halmazokat Descartes-fele koordin
atarendszerben.
a) {1, 2} {2, 3, 4, 5}
c) [2, 5] ]3, 1]
e) [3, +[ ], 6[
= {1, 2, . . . , n}
b) {1, 1, 5} {0, 4, 5, 6}
d) R [4, 2[
f) [1, +[ {1, 3, 4}
41
1.1. HALMAZALGEBRA
1.1.13. Legyen X = {x, y, {x, y}} es P(X) az X hatv

anyhalmaza. Melyek helyesek az al
abbi kijelentesek k
oz
ul?
a) {x, y} X
c) {x, y} X
b) {x, y} P(X)
d) {x, y} P(X)

abbi halmazok elemeit, ahol A = {a, b} es P(A) az A
halmaz hatv
anyhalmaza.

a) P (A A)
b) P P(A)
c) A P(A)
d) P(A) P(A)
abbi egyenl
osegek tetszoleges A, B es C halmazokra?
a) A \ (B \ C) = (A \ B) \ C
c) A A = A
e) (A \ B)C = (AC) \ (BC)
b) (A \ B) C = (A C) \ B
d) A (A A) = A
f) A (BC) = (A B)(A C)
g) A (B C) = (AB) (AC) h) A (B C) = (AB) (AC)

i) P(A) P(B) = P(A B)
j) P(A) P(B) = P(A B)
1.1.16. Egyszer
ustse a k
ovetkezo kifejezeseket:
a) A (B \ A) (A \ B)
b) (A B) ((A B) B)
1.1.17. Legyenek A es B tetszoleges halmazok. Mivel egyenl

o A (A B)?
1.1.18. Tegy
uk fel, hogy az A, B, D halmazokra igaz, hogy D \ A = B. Hat
arozza
meg az A es B halmaz metszetet.
1.1.19. Bizonytsa be, hogy az al
abbi allt
asok ekvivalensek:
a) X A B
b) (X \ A) (X \ B) =
c) X \ B A
1.1.20. Igaz-e az al
abbi allt
as?
Ha A B, akkor A C B C.
1.1.21. Igaz-e, hogy A es B halmaz megegyezik, ha valamely C halmaz eseten
A \ C = B \ C? Igaz-e az allt
as u
gy, ha ez b
armely C =
6 halmazra
teljes
ul?
1.1.22. Hat
arozza meg az al
abbi halmazok osszes partci
oj
at:
a) X = {1, 2}
b) Y = {a, b, c}
c) Z = {x, y, z, u}

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
42
H
any 1, 2, 3, illetve 4-elem
u partci
oja van az X, Y , Z halmazoknak?

n
1.1.23. Egy n elem
u halmaz k elem
u partci
oinak szamat szok
as az
szimbok
lummal jel
olni. Hat
arozza meg az

5
n
n
n
a)
b)
c)
d)
2
1
n
2
szamokat.

n
n1
n1
1.1.24. Igazolja az
= k
+
osszef
ugest es szamtsa ki ennek
k1
k

k
6
8
alapj
an a
es
Stirling-sz
amokat.
3
4
1.1.25. Hat
arozza meg egy 10-elem
u halmaz azon 4-elem
u reszhalmazainak maxim
alis szamat, amelyek
a) p
aronkent diszjunktak;
b) p
aronkent legfeljebb egy k
oz
os elem
uk van;
c) p
aronkent pontosan egy k
oz
os elem
uk van.
azolja az A
1.1.26. Legyen A = {(x, y) | x 1, 2 < y < 2, x R, y R}. Abr
halmazt Descartes-fele koordin
atarendszerben.
azolja a k
1.1.27. Abr
ovetkezo ket halmaz egyesteset, metszetet, differenci
ait es
szimmetrikus differenci
aj
at az xy koordin
ataskon:
A = {(x, y) | 0 < x 6, 3 y < 3}
B = {(x, y) | 2 < x 4, 1 < y < 3}

A = {(x,
y) | x + y 2, x R, y R},
B = (x, y) | x2 + y 2 4, x R, y R ,
C = {(x, y) | x 0, y 0, x R, y R}
1.1.28.
azolja dereksz
Abr
og
u koordin
atarendszerben a k
ovetkezo halmazokat.
a) A B
e) A B
b) A C
f) A \ B
c) A B C
g) A B
d) B \ A
h) C \ B
azolja Gauss-fele szamskon az al

1.1.29. Abr
abbi halmazoknak megfelelo pontokat, ahol j az imagin
arius egyseg:
m
asodfaj
u
Stirling-sz
amok
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
43
a) {z | z = x + jy, x R, y R, x + y < 1}

b) z | z = x + jy, x R, y R, (x + y < 1) (x + y > 1)
(x = 2)}
c) {z | z = x + jy, x R, y R, (x + y < 1)

(x + y > 1) (x = 2)
1.1.30. Adottak a k
ovetkezo halmazok:
A = {z | z C, Re(z) > 1},

B = {z | z C, Im(z) < 2},
C = {z
| z C, |z 2| = 3} es

D = z | z C, z 2 (3 + 2j) z + 5 + 5j = 0 .
azolja a k
Abr
ovetkezo halmazokat a Gauss-fele szamskon:
a) A B
e) A \ B
1.2.
b) A B
f) A B
c) A C
g) A D
d) B C
h) C \ B
Rel
aci
ok, f
uggv
enyek
F
uggv
enyek
azolja az al
1.2.1. Abr
abbi R {1, 2, 3} {a, b, c, d} relaci
okat nyldiagram segtsegevel, es v
alassza ki a f
uggvenyeket.
a) R = {(1, a) , (1, c) , (2, b) , (2, d) , (3, a)}
b) R = {(1, d) , (2, a) , (3, c)}
c) R = {(1, a) , (2, a) , (3, d)}
1.2.2. Legyenek S es T halmazok az al

abbiak szerint adottak:
a) S = {1, 2}, T = {a, b, c}
b) S = {1}, T = {a, b, c, d}
c) S = {a, b, c}, T = {}
d) S = {J
anos, Daniel}, T = {Eszter, Maria, Zsuzsa}
e) S = R, T = N
f) S = Z, T = N

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
44
1. Adjon meg ha lehetseges olyan S halmazon ertelmezett R rel

aci
okat, amelyekre R S T .
2. Adjon meg ha lehetseges olyan f : S T f

uggvenyt, amely az
S halmazt T -re kepezi le.
1.2.3. Adjon meg olyan f
uggvenyt, amely
a) minden val
os szamhoz hozz
aad 1-et;
b) ket val
os szamhoz hozz
arendeli az osszeg
uket;
c) megadja J
anos, Bela, Maria, Zsuzsa nemet;
d) megadja Beethoven, Haydn, Sztravinszkij keresztnevet;
e) n darab val
os szamb
ol kiv
alasztja a legnagyobbat.
1.2.4. Egy keperny
on a lehetseges kurzor-pozci
okat az al
abbi modon defini
aljuk:
(oszlopindex, sorindex) X Y , ahol X = {x Z | 1 x 80} es Y =
{y Z | 1 y 25}. Felteve, hogy a keperny
o bal felso sarka az (1, 1)
pozci
o, hat
arozza meg azt a f
uggvenyt, amely a keperny
o pontjait egy
tetszoleges lehetseges pozci
ob
ol
a) a jobb als
o sarokba helyezi at;
b) 1-gyel felfele eltolja;
c) 2-vel jobbra es 5-tel lefele eltolja;
d) a f
ugg
oleges szimmetriatengelyre t
ukr
ozi;
e) az y = x egyenesre t
ukr
ozi;
f) a (20, 10) pontb
ol ketszeresere nagytja.
Minden esetben t
untesse fel azokat az (x, y) p
arokat, amelyeken az adott
funkci
o nem hajthat
o vegre. Felteve, hogy a vizsg
alt lekepezeseket az
X Y halmazon ertelmezt
uk, v
alassza ki a parci
alis lekepezeseket.
1.2.5. Defini
aljon olyan logikai f
uggvenyeket, amelyek az el
oz
o feladatban szereplo parci
alis lekepezesek eseten eld
ontik, hogy a kurzor a megengedett
tartomanyban van-e. (Megengedett tartomanyon ertj
uk itt azt a kurzorpozci
ot, amelyen a kert funkci
o vegrehajthat
o.)
1.2.6. Vizsg
alja a k
ovetkezo programot, amelynel n tetszoleges pozitv egesz
szam lehet:
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
45
Beolvas(n)
Ciklus amg n > 1
Ha n paros akkor n:=n/2
k
ul
onben n:=2n+1
Ciklus vege
Kir(n)
Hat
arozza meg a bemeno ertekeknek azon halmazat, amelyre a fenti program erteket rendel. Irja le a hozz
arendelesnek megfelelo f
uggvenyt.
1.2.7. Az A X halmaz karakterisztikus f
uggvenye az X halmaz felett:

1, ha x A;
A (x) =
0, ha x X \ A.
Bizonytsa be az al
abbi azonoss
agokat, ha A, B X.
a) AB (x) = max (A (x), B (x))
b) AB (x) = min (A (x), B (x))
c) X\A (x) = 1 A (x)
1.2.8. Legyen R = {(a, b) , (a, c) , (c, d) , (a, a) , (b, a)} az S = {a, b, c, d} halmazon
ertelmezett homogen relaci
o. Irja fel R R es R1 elemeit.
1.2.9. Legyen A = {1975. ev napjai} es B = {1975-ben sz
uletett emberek}. Legyen tov
abb
a (a, b) R, ha a A nap a b B ember sz
uletesnapja, es
jel
olje R1 az R inverzrelaci
oj
at.
a) F
uggvenyek-e az R es R1 relaci
ok?
b) Hat
arozza meg az RR1 , illetve az R1 R relaci
okat. Van-e k
ozt
uk
f
uggveny?
1.2.10. Hat
arozza meg az al
abbi F es S relaci
okb
ol osszetett relaci
okat, ahol xF y,
ha x apja y-nak, es xSy, ha y l
anya x-nek.
a) F 1
e) F
b) S 1
F
f) S S
c) F S
g) F
d) S F
1.2.11. Tekints
uk a k
ovetkezo R R f
uggvenyeket: f (x) = x2 , g(x) = sin x,
h(x) = x + 1.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
46
a) Mely f
uggvenyek kepezik le a val
os szamok halmazat a val
os szamok
halmazara?
b) Melyik f
uggvenynek van inverzf
uggvenye, ha az ertelmezesi tartomany a [3, 0[ intervallum? Irja fel az inverzf
uggvenyt.
c) Hat
arozza meg az f g, g f es h g f
uggvenyeket. Adja meg az
ertelmezesi tartomanyukat es ertekkeszlet
uket.
1.2.12. Hat
arozza meg az al
abbi parci
alis lekepezesek ertekkeszletet:
a) f g,
b) g f ,
c) g h,
d) h g,
ha f , g es h az al
abbiak:
f : [0, +[ R, f (x) = x;
g : N N,
g(n) = n2 ;
h : Z Z,
h(n) = n2 .
1
1.2.13. Bizonytsa be, hogy (R S)
= S 1 R1 tetszoleges R, S relaci
okra.
F
uggv
enyek speci
alis tulajdons
agai
1.2.14. Az al
abbi f
uggvenyek k
oz
ul melyek injektvek, sz
urjektvek, illetve bijektvek?
a) f : N N,
b) f : N N,
c) f : Z Z,
f (n) = n
f (n) = n + 1
f (n) = n + 1
d) f : N N N,
f (m, n) = 2m 4n
e) f : N N N, f (m, n) = 2m 6n

f) f : [0, [ \ 2 R, f (x) = tg x

g) f : [0, ] \ 2 R, f (x) = tg x

h) f : 2 , 2 R, f (x) = tg x
i) f : Z Z,
j) f : Z Z,
f (n) = |n + 1|

0,
ha |x| 1;
f (x) =
|x + 1| , egyebkent.
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
k) f : Z Z,
f (x) =
l) f : Z N,
f (x) =
47

0,
ha |x| 1;
x prmosztoinak szama, egyebkent.
0,
x prmosztoinak szama,
ha |x| 1;
egyebkent.
1.2.15. H
any f : A B alak
u
a) injektv;
b) sz
urjektv;
c) bijektv
f
uggveny letezik, ha |A| = m es |B| = n?
1.2.16. Legyen f : R+ R
f (x) = x
1
x
a) Sz
urjektv-e a lekepezes?
b) Van-e inverze es az inverze sz
urjektv-e?
1.2.17. Legyenek A es B az egesz szamok halmazanak reszhalmazai, es tekints
uk
a k
ovetkezo megfeleltetest:
f: A B
x 7 |x|
Adja meg A es B halmazt u

gy, hogy
a) f parci
alis lekepezes legyen, de ne legyen f
uggveny;
b) f f
uggveny legyen, de ne legyen sem injektv, sem sz
urjektv;
c) f injektv f
uggveny legyen, de ne legyen sz
urjektv;
d) f sz
urjektv f
uggveny legyen, de ne legyen injektv;
e) f bijektv f
uggveny legyen.
1.2.18. Felteve, hogy az al
abbi f
uggvenyeknek mind az ertelmezesi tartomanyuk
(Df ), mind pedig az ertekkeszlet
uk (Rf ) veges elemszam
u halmaz, d
ontse
el, hogy mely allt
asok igazak es melyek hamisak. (Ha az allt
as igaz,
bizonytsa be; ha hamis, mondjon ellenpeld
at.)
a) Ha f f
uggveny injektv, akkor |Df | = |Rf |.
b) Ha f : X Y f
uggveny injektv, akkor |X| = |Y |.
c) Ha f f
uggveny sz
urjektv, akkor |Df | |Rf |.
d) Ha f f
uggveny sz
urjektv, akkor van inverze.
e) Ha f : X Y f
uggvenyre igaz, hogy |X| |Y |, akkor sz
urjetv.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
48
f)
g)
h)
i)
Ha f : X Y f
uggveny sz
urjektv, akkor |X| |Y |.
Ha f bijektv, akkor |Df | = |Rf |.
Ha |Df | = |Rf |, akkor f bijektv.
Ha f : X Y f
uggvenyre igaz, hogy |X| = |Y | = |Rf |, akkor f
bijektv.
1.2.19. Nevezz
uk az A (A X) halmaz f : X Y f
uggveny altali kepenek azt
az f (A)-val jel
olt halmazt, amelyre f (A) = {y Y | y = f (x), x A}.
X
Y
f
f (A)
Hat
arozza meg az f (A) halmazt, ha
a) f : R R,
f (x) = x2 ,
b) f : [1, 1] R,
A = ]1, 2];
f (x) = 1 + 1 x2 ,
c) f : R \ {1, 1} R,
f (x) =
1
1x2 ,
h i
A = 23 , 23 ;
A = [0, 2] \ {1}.
1.2.20. Bizonytsa be, hogy ha f : X Y injektv, akkor

a) diszjunkt halmazok kepei is diszjunktak, azaz b
armely C, D X
halmaz eseten C D = = f (C) f (D) = ;
b) b
armely C X halmaz eseten f (X \ C) Y \ f (C).
c) Bizonytsa be az (a) allt
as megfordt
as
at is.
1.2.21. Legyen f : R R,
f (x) = 2 sin (x + 3).

a) Hat
arozza meg az X = x | 15 < x < 2 3, x R intervallum f
altal defini
alt kepet.

uggveny?
b) Bijektv-e a g : 15 , 2 3 f (X), g(x) = f (x) f
1.2.22. Bizonytsa be, hogy az
f : N N N,
f
uggveny bijektv.
f (m, n) = m +
1
(m + n) (m + n + 1)
2
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
49
Homog
en bin
aris rel
aci
ok speci
alis tulajdons
agai
1.2.23. Legyen T = {ter egyenesei}. Milyen tulajdons
agaik vannak az al
abbi rel
aci
oknak?
a) RT = {(x, y) | x es y egyeneseken at pontosan egy sk fektethet
o}
b) RT = {(x, y) | x es y kitero}
c) RT = {(x, y) | x es y egyeneseken at fektethet

o sk}
1.2.24. Vizsg
alja meg, milyen specialis tulajdons
agokkal rendelkeznek az al
abbi
homogen bin
aris relaci
ok, valamint adja meg ertelmezesi tartomanyukat
es ertekkeszlet
uket:
a) R = {(a, b) | a b p
aratlan, a N, b N};
b) S = {(a, b) | a vezetekneve rovidebb, mint b-e, a B, b B}, ahol

B = {budapesti lakosok};
c) T = {(A, B) | A B 6= , A P(X), B P(X)}, ahol X tetszoleges

halmaz;
d) U = {(a, b) | lnko (a, b) > 1, a Z+ , b Z+ } ;
e) V = {(x, y) | x bel
ulr
ol erinti y-t, x K, y K}, ahol
K = {egy adott sk k
orvonalai}.
1.2.25. Defini
aljon egy R relaci
ot az I4 = {1, 2, 3, 4} halmazon (peld
aul elemei
felsorol
as
aval), amely az al
abbi tulajdons
agokkal rendelkezik:
a) nem reflexv es nem irreflexv;
b) nem reflexv es irreflexv;
c) reflexv es nem irreflexv;
d) reflexv es irreflexv;
e) nem szimmetrikus es nem antiszimmetrikus;
f) nem szimmetrikus es antiszimmetrikus;
g) szimmetrikus es nem antiszimmetrikus;
h) szimmetrikus es antiszimmetrikus.
Adja meg R gr
af
abr
azol
as
at is.
lnko = legnagyobb
G
k
oz
os oszt
o
gr
af x
es y cs
ucspontja x-b
ol y-ba mutat
o
ellel akkor van o
sszek
otve, ha xRy.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
50
Ekvivalencia-rel
aci
ok
1.2.26. Legyen S = {sk egyenesei}. Az al
abbi relaci
okr
ol allaptsuk meg, hogy
ekvivalencia-relaci
ot alkotnak-e:
a) RS = {(x, y) | x egy pontban metszi y-t};
b) RS = {(x, y) | x-nek es y-nak van k

oz
os pontja};
c) RS = {(x, y) | x p
arhuzamos y-nal}.
1.2.27. Hat
arozza meg azt az ekvivalencia-relaci
ot (elemei felsorol
as
aval), amelyhez (a megfelelo alaphalmazon) az al
abbi partci
o tartozik: {a, d, g}, {b},
{e}, {c, f }.
1.2.28. Adott az I6 = {1, 2, 3, 4, 5, 6} halmazon ertelmezett R = {(1, 2), (2, 3),
(3, 2), (4, 4), (5, 5), (6, 5)} relaci
o.
a) Rajzolja fel a relaci
o gr
afj
at.
b) Egesztse ki a relaci
ot (a lehet
o legkevesebb elemmel) u
gy, hogy
ekvivalencia-relaci
o legyen.
abbi rel
aci
ok ekvivalencia-relaci
ot alkotnak. Adja
meg az ekvivalencia-osztalyokat.
a) R = {(m, n) | m + n p
aros szam, m Z, n Z}

2
2
b) R = (x, y) | x + y oszthat
o 2-vel, x Z, y Z
c) R = {(a, b) | a b racion
alis, a R, b R}
d) R = {(x, y) | x y oszthat
o 3-mal, x I12 , y I12 }

e) R = (m, n) | m2 n2 oszthat
o 3-mal, m N, n N

f) R = (x, y) | x2 y 2 oszthat
o 4-gyel, x N, y N
g) R R2 R2 ;
2
h) R R R ;
(x1 , y1 ) R (x2 , y2 ) , ha x1 + y1 = x2 + y2
(x1 , y1 ) R (x2 , y2 ) , ha x1 y1 = x2 y2
1.2.30. Legyen ertelmezve az X halmazon egy R ekvivalencia-relaci

o, a es b pedig
legyen X ket tetszoleges eleme. Jel
olje Xa az osszes a-val, Xb pedig az
osszes b-vel relaci
oban all
o elemet tartalmazo halmazt. Bizonytsa be az
al
abbi allt
asokat:
I

= x Z+ | x n
(n N)
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
51
a) Xa Xb = (a, b)
/ R;
b) Ha letezik olyan c X elem, amely mindket halmaznak eleme, akkor
(a, b) R;
c) (a, b) R pontosan akkor, ha a ket halmaz egyenl
o.
Parci
alis rendez
esi rel
aci
ok
1.2.31. Mutassa meg, hogy az al
abbi, 4-vel jel
olt relaci
ok parci
alis rendezesi
relaci
ok:
a) az I4 halmaz legal
abb ketelem
u reszhalmazainak halmazan A 4 B,
ha A B;
b) az I4 halmaz legfeljebb ketelem
u reszhalmazainak halmazan A 4 B,
ha B A;
c) a {3, 6, 9, 10, 20, 30} halmaz elemein a 4 b, ha b oszthat
o a-val;
d) az {1, 2, 3, 4, 6, 12} halmaz elemein a 4 b, ha b oszthat

o a-val.
Kesztse el a parci
alis rendezesek Hasse-fele diagramjait. Mindegyik rendezesben allaptsa meg a maximalis es minimalis elemeket, illetve a legnagyobb es legkisebb elemeket, ha ilyen van. Van-e a fentiek k
oz
ott olyan,
amelyben a halmaz b
armely ket a, b elemehez tartozik inf (a, b), illetve
sup (a, b)?
1.2.32. Az al
abbi parci
alisan rendezett halmazokban hat
arozza meg a felsorolt
szupremumokat es infimumokat, ha leteznek:
a) a legfeljebb 10 hossz
us
ag
u bin
aris szamok k
oz
ott v 4 w, ha v-nek w
kezdo resze (pl.: 1010 kezdo reszei az 1010, 101, 10 es az 1);
sup (100, 10)
sup (101, 111)
inf (100, 11)
inf (100, 10)
b) a legal
abb 2 hossz
us
ag
u bin
aris karaktersorozatok k
oz
ott v 4 w, ha
v-nek w kezdo resze (pl.: 1010 kezdo reszei az 1010, 101, 10 es az 1).
sup (00001, 001)
sup (1111, 110)
inf (0010, 0011)
inf (011, 01)
Sz
am
nem kezd
odhet 0-val.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
52
c) a legfeljebb 10 hossz
us
ag
u bin
aris karaktersorozatok k
oz
ott v 4 w,
ha v-nek w valamely resze (pl.: 1010 reszei az 1010, 101, 010, 10, 01,
1 es a 0);
sup (100, 11)
sup (000, 11)
inf (100, 00)
inf (100, 001)
A fent megadott halmazok k
oz
ul mely esetekben van b
armely ket elemnek
szupremuma? Ha lehetseges, egesztse ki a halmazt olyan elemekkel, hogy
a b
ovtett halmazban b
armely ket elemnek legyen szupremuma (az adott
rendezesre vonatkoz
oan).
1.2.33. Bizonytsa be, hogy ha R egy parci
alis rendezes H-n, akkor R1 is az. Mu
tassa meg, hogy ha (H; R)-en valamely elem maximalis, akkor H; R1 en minimalis, es fordtva.
1.2.34. Legyenek az F halmaz elemei az f : N N tpus
u f
uggvenyek, es definialjuk ezen a halmazon a k
ovetkezo R relaci
ot: f, g F eseten f Rg, ha az
{n N | f (n) > g (n)} halmaz veges elemszam
u. Igazolja, hogy a relaci
o
nem parci
alis rendezes F -en.
1.2.35. Defini
aljuk a 4 relaci
ot a {z | z C, Re(z) 3, Im(z) 2, Re(z) N,
Im(z) N} halmazon: z1 4 z2 , ha Re(z1 ) Re(z2 ) es Im(z1 ) Im(z2 ).
(Azaz: egy komplex szam akkor all relaci
oban egy masik komplex szammal, ha sem a val
os, sem a kepzetes resze nem nagyobb a masik szam
megfelelo reszenel.)
a) Bizonytsa be, hogy 4 rendezesi relaci
o.
b) Dichot
om a relaci
o (azaz teljes a rendezes)?
c) Rajzolja fel a rendezes Hasse-diagramjat.
d) Van b
armely ket elemnek szupremuma es infimuma? Hogyan kapjuk
meg?
e) Disztributv a h
al
o?
f) Van a rendezesnek legkisebb es legnagyobb eleme?
g) Mely elemeknek van komplementumuk?
1.2.36. Legyen a temeszetes szamokb
ol all
o rendezett p
arok halmazan (N N)
defini
alva a k
ovetkezo rendezes: (a, b) 4 (c, d), ha b < d, vagy a c es
b = d. Bizonytsa be, hogy tenyleg rendezesrol van szo, es d
ontse el, hogy
line
aris (teljes)-e a rendezes?
1.3. HALMAZOK SZAMOSS

AGA
53
1.2.37. Dontse el, hogy igazak-e az al

abbi allt
asok, amelyek egy reszben-rendezett
halmaz A reszhalmazar
ol szolnak. Ha igaz, indokolja, ha hamis, ellenpeld
aval cafolja az allt
ast.
a) Ha A-nak van legkisebb eleme, akkor legnagyobb is van.
b) Ha A-nak van legkisebb eleme, akkor ez egyben az egyetlen minimalis
elem is.
c) Ha A-nak nincs maximalis eleme, akkor legnagyobb sincsen.
d) Ha A-nak nincs legnagyobb eleme, akkor felso hat
ara sincsen.
e) Ha A-nak van als
o korl
atja, akkor van legkisebb eleme is.
f) Ha A-nak egynel t
obb minimalis eleme van, akkor nincs als
o hat
ara.
1.3.
Halmazok sz
amoss
aga
1.3.1. Adjon meg bijektv lekepezest

a) az egesz szamok es a pozitv egesz szamok k
oz
ott;
b) ket k
ul
onb
oz
o hossz
us
ag
u szakasz k
oz
ott;
c) a racion
alis szamok es a termeszetes szamok k
oz
ott;
d) a ]0, 1[ intervallum es a val
os szamok k
oz
ott;
e) a ]0, 1[ es a ]0, 1] intervallumok k
oz
ott.
1.3.2. Igazolja, hogy az al
abbi halmazok megszamlalhat
oan vegtelen (0 ) szamossag
uak:
a) p
aros szamok (2Z);
b) Z Z;
c) prmszamok.
1.3.3. Igazolja, hogy a, b R eseten a H = {h R | a < h < b} halmaz elemszama 0, vagy a halmaz szamossaga kontinuum.
1.3.4. Igazolja az al
abbi allt
asokat:
a) Ha egy halmaz elemei sorozatba rendezhetok, akkor a halmaz szamossaga 0 .
b) Egy sorozat elemeinek halmaza legfeljebb 0 szamossag

u.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
54
c) Ket megszamlalhat
oan vegtelen szamossag
u halmaz uni
oja is megszamlalhat
oan vegtelen szamossag
u, azaz 0 + 0 = 0 .
d) B
armely vegtelen sok elem
u halmaznak van 0 szamossag
u reszhalmaza.
e) Ket 0 szamossag
u halmaz k
ul
onbsege veges vagy 0 szamossag
u.
f) Megszamlalhat
oan vegtelen sok veges vagy 0 szamossag
u (k
ul
onb
ozo) halmaz uni
oja 0 szamossag
u.
abbi halmazok szamossaga megegyezik:
a)
R,
]0, 1[,
[0, 1],
[a, b],
[a, [;
b) a [0, 1] intervallum es az egysegnyi oldal

u negyzet pontjainak halmaza.
1.3.6. Hat
arozza meg az A B halmaz szamossag
at, ha
a) A es B veges elemszam
u halmazok;
b) A es B szamossaga 0 ;
c) A es B kontinuum szamossag
uak.
1.3.7. Bizonytsa be, hogy az An halmaz szamossaga 0 , ha |A| = 0 es n pozitv
egesz szam.
1.3.8. Bizonytsa be, hogy b
armely halmazra igaz, hogy hatv
anyhalmaz
anak
szamossaga nagyobb, mint a halmaz szamossaga.
1.3.9.
a)
Hat
arozza meg az egesz egy
utthat
u polinomok
os, legfeljebb n-edfok
n
P
k
Pn (x) =
ak x , ahol ak Z halmazanak szamossag
at.
k=0
b) Bizony
az egesz egy
utthat
or
uli) hatv
anyso tsa be, hogy
os (x0 = 0 k
P
rok Pn (x) =
ak xk , ahol ak Z halmaza nem megszamlalhat
o.
Cantor
t
etele
k=0

1.4. REKURZIOK
1.4.
55
Rekurzi
ok
1.4.1. Adjon rekurzv definci

ot n!-ra.
1.4.2. Egy v
allalat u
j dolgoz
oj
anak 100 000 Ft kezdofizetest aj
anl. Minden k
ovetkezo evben megemeli az el
oz
o evi fizetest 4%-kal es meg 1 000 Ft-tal.
Adjunk rekurzv kepletet a dolgoz
o keresetere az n-edik evben.
1.4.3. Irjunk fel rekurzv osszef
uggest egy n-elem
u halmaz reszhalmazainak sn
szamara.
1.4.4. Egy lepcsosoron u
gy megy
unk vegig, hogy egyszerre mindig csak egy vagy
ket lepcs
ofokot lep
unk. Adjunk rekurzv kepletet arra, hogy h
anyfelekeppen mehet
unk fel egy n lepcsob
ol all
o soron.
1.4.5. Adott a skon n darab egyenes.
skreszek maximalis szamara.
Adjon rekurzv kepletet a keletkezo
1.4.6. Adott a skon n darab k

or. Adjon rekurzv kepletet a keletkezo skreszek
maximalis szamara.
1.4.7. Egy 2 n-es meret
u negyzetr
acsot szeretnenk lefedni 2 1-es meret
u
domin
okkal. Adjunk rekurzv kepletet a lehetseges lefedesek szamara.
1.4.8. Adjon rekurzv kepletet

-ra.
n
k
1.4.9. Jel
olje f (n, k) azt a szamot, ah
anyfelekeppen kiv
alaszthatunk n darab,
egy sorban lev
o elem k
oz
ul k darabot u
gy, hogy ne legyen k
ozt
uk ket
egym
as mellett elhelyezked
o. Adjunk rekurzv kepletet f (n, k)-ra.
1.4.10. Jel
olj
on A es B ket halmazt, es legyen |A| = m, |B| = n. Adjon rekurzv
kepletet az A-b
ol B-be kepezo sz
urjektv f
uggvenyek szamara.
1.4.11. Jel
olje D (n, k) az xn f
uggveny k-adik deriv
altf
uggenyet. Adjon rekurzv
kepletet D (n, k)-ra. (n Z, k N)
1.4.12. Adjon rekurzv kepletet egy nn-es determinans kisz
amt
as
ara. (n Z+ )
1.4.13. Adjon rekurzv kepletet sinn x f
uggveny hat
arozatlan integralj
anak meghat
arozas
ara.
56
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
1.4.14. Jel
olj
on a es b pozitv egesz szamot. Tegy
uk fel, hogy rekurzv modon
a k
ovetkezokeppen defini
aljuk a Q f
uggvenyt:

0,
ha a < b;
Q(a, b) =
Q(a b, b) + 1, ha a b.
a) Adjuk meg a Q(2, 3) es a Q(14, 3) ertekeket.
b) Hogyan m
uk
odik ez a f
uggveny? Adjuk meg a Q(7134, 11) erteket.
1.4.15. Legyen n pozitv egesz szam. Tegy
uk fel, hogy rekurzv modon a
k
ovetkezokeppen defini
aljuk az L f
uggvenyt:

0,
ha n = 1;
L(n) =
L n2 + 1, ha n > 1.
a) Adjuk meg L(25)-
ot.
b) Hogyan m
uk
odik ez a f
uggveny?
1.4.16. Tekints
uk az L rekurzv modon megadott f
uggvenyt, ahol DL = R+ R+ :

0,
ha a < b;

L(a, b) =
L ab , b + 1, ha a b.
a) Milyen ertekekre j
ol-defini
alt a rekurzi
o?
b) Sz
amtsa ki az L(682, 10), L(1024, 8) ertekeket.
c) Hogyan m
uk
odik a f
uggveny? Adja meg ez alapj
an az L(654238, 24)
erteket.
1.4.17. Legyenek adottak az F0 = 0 es az F1 = 1 Fibonacci-szamok .
a) Mit erdemes haszn
alni F18 meghatarozas
ahoz: a rekurzi
ot vagy az
iteraci
ot? Adjuk meg F18 erteket.
b) Keszts
unk iteraci
os elj
ar
ast az n-edik Fibonacci-szam meghatarozasahoz, ha n 2.
bxc az x val
os sz
am (als
o) eg
eszr
esz
et jelenti: az a legnagyobb eg
esz sz
am, amely nem
nagyobb x-n
el.
Minden k
ovetkez
o sz
amot u
gy kapunk, hogy a sorozatban a k
et k
ozvetlen
ul el
otte a
ll
o
elemet o
sszeadjuk (Fn = Fn1 + Fn2 ).

1.4. REKURZIOK
57
1.4.18. Tekints
uk a k
ovetkezo, rekurzv modon megadott f
uggvenyt:

0,
ha b = 0;
P (a, b) =
P (a, b 1) + a, ha b > 0.
a) Mi a f
uggveny ertelmezesi tartom
anya? Milyen ertekekre j
ol-defini
alt
a f
uggveny?

b) Sz
amtsuk ki a P (6, 4), P 56 , 3 ertekeket.
c) Hogyan m
uk
odik a f
an a P (4, 39) erteket.
1.4.19. Tekints
uk a k
uggvenyt:
ha 1 |a| < 10;
(a, b) ,
N (10a, b 1) , ha |a| < 1;
N (a, b) =
a
, b + 1 , ha |a| 10.
N 10
a) Mi a f
uggveny ertelmezesi tartomanya?
b) Sz
amtsa ki az f (294, 9), f (1459, 4) ertekeket.
c) Hogyan m
uk
odik a f
an az f (5948102, 43)
erteket.
1.4.20. Legyen a es b nemnegatv egesz szam. Tegy

uk fel, hogy az f f
uggvenyt az
al
abbi rekurzv definci
o adja meg :
ha b = 0;
a,
f (b, a),
ha a < b;
f (a, b) =
f (b, a mod b), egyebkent.
a) Sz
amtsuk ki az f (10, 15), f (18, 63) es az f (728, 420) f
uggvenyertekeket.
b) Hogyan m
uk
odik ez a f
uggveny?
1.4.21. Tekints
uk a k
uggvenyt:
(
a1 ,
ha n = 1;
n1
an
f (a1 , a2 , . . . , an ) =
f (a1 , a2 , . . . , an1 ) +
, ha n > 1.
n
n
Az
a mod b azt a marad

ekot jelenti, amely az a sz
am b-vel val
o marad
ekos oszt
asa sor
an
keletkezik. (Ejtsd: a modulo b.)

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
58
a) Mi a f
uggveny ertelmezesi tartomanya?
b) Sz
amtsuk ki az f (2, 4, 9), f (1, 4, 5, 9) ertekeket.
c) Hogyan m
uk
odik ez a f
uggveny? Adjuk meg ennek segtsegevel az
f (4, 39, 23, 15, 96) erteket.
1.4.22. Adjon formalis rekurzi
os elj
ar
ast a Hanoi tornyai j
atek megoldas
ara.
A j
atek lenyege: Van h
arom r
ud (A, B, C) es az A r
udon n db k
ul
onb
oz
o
nagys
ag
u karika, nagys
ag szerint sorba rendezve; legalul van a legnagyobb.
Feladat, hogy helyezz
uk at az osszes karik
at a B r
udra u
gy, hogy ugyanolyan sorrendben helyezkedjenek el, ahogy az A r
udon voltak. Egy lepesben
egyszerre egy karik
at helyezhet
unk at egyik r
udr
ol b
armelyik masikra, azzal a feltetellel, hogy nagyobb atmeroj
u karika nem lehet a kisebb karika
felett.
1.5.
Teljes indukci
o
1.5.1. Bizonytsa be teljes indukci

oval az al
abbi, osszegekre vonatkoz
o egyenl
osegeket (n minden esetben termeszetes szam):
a)
n
X
6i =
i=0
b)
n
X
i=1
c)
n
X
i=1
d)
n
X
i=

1 n+1
6
1
5
n (n + 1)
2
i (i + 1) =
n (n + 1) (n + 2)
3
i (i + 1) (i + 2) =
i=1
e)
n
X
i=1
2i1 = 2n 1
n (n + 1) (n + 2) (n + 3)
4

1.5. TELJES INDUKCIO
n
X
59
n (n + 1) (2n + 1)
6
i=1

2
n
X
n (n + 1)
g)
i3 =
2
i=1
f)
i2 =
1.5.2. Bizonytsa be az al
abbi egyenl
otlensegeket teljes indukci
oval (n minden
esetben termeszetes szam):
a) n! > 3n , minden n 7 eseten
1
1
1
1
1
b) 2 + 2 + 2 + . . . + 2 < 2 , minden n 2 eseten
1
2
3
n
n
c) n2 < 2n , minden n > 4 eseten
d) (2n)! < (n!)2 4n1 , minden n 5 eseten
e) 3n > n 2n
1
1
1
1
f) + + + + > n, minden n 2 eseten
n
1
2
3
n
g) (1 + h) 1 + hn, b
armely h R, h > 1 eseten
n
h) (n + 1) < nn+1 , minden n > 2 eseten

i) |sin n| n |sin |
abbi oszthat
os
agokat teljes indukci
oval (n minden esetben termeszetes szam):
a) (2n)! oszthat
o 2n -nel
b) n3 + 5n oszthat
o 6-tal
c) 32n + 4n+1 oszthat
o 5-tel
d) n5 5n3 + 4n oszthat
o 120-szal
e) 22n + 24n 10 oszthat

o 18-cal, ha n 1
1.5.4. Igazolja a k
ovetkezo, rekurzv definci
oval adott sorozatokra vonatkoz
o
allt
asokat (n minden esetben termeszetes szam) :
Bernoulli-egyenl
otlens
eg
A (b)
es (c) feladatban szerepl
o sorozat neve: Fibonacci-sorozat. Az (a)-ban szerepl
o
sorozat u
n. Fibonacci-tpus
u sorozat: minden elemet a k
ozvetlen
ul el
otte a
ll
o k
et elem line
aris
kombin
aci
ojak
ent kapjuk meg.
60
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
a) a0 = 2, a1 = 1, an+2 = an+1 + 2an = an = 2n + (1)n

n
b) a0 = 0, a1 = 1, an+2 = an+1 + an = an+2 > 32 , ha n 1
c) a0 = 0, a1 = 1, an+2 = an+1 + an =
an =
1
5
h
n
1+ 5
2
n i
1 5
2

oval, hogy ha a p
aratlan szamokat 1-t
ol kezdve
osszeadjuk, mindig negyzetszamot kapunk.

1.5.6. Bizonytsa be, hogy n darab egyenes a skot legfeljebb 12 n2 + n + 2
reszre osztja. (Segtseg
ul l
asd az 1.4.5. feladatot.)
1.5.7. Bizonytsa be, hogy n darab k
or a skot legfeljebb n2 n + 2 reszre osztja,
ha n 1. (Segtseg
ul l
1.5.8. Bizonytsa be, hogy b
armely n-szog belso szogeinek osszege: (n 2) 180.
oval, hogy n darab nem-negatv val
os szam
mertani k
ozepe nem lehet nagyobb szamtani k
ozep
uknel, azaz
p
a1 + a2 + . . . + an
n
a 1 a 2 . . . an
.
n
Utmutat
as: Az egyik lehetseges megoldasi modszer szerint el
oszor mutassa
meg, hogy igaz az allt
as n = 2 eseten, majd azt, hogy tetszoleges 2hatv
any (n = 2m ) eseten. Ezut
an bizonytsa be, hogy ha igaz valamely
k + 1 eseten, akkor k eseten is.
1.5.10. D
ontse el, hogy mi a hiba az al
abbi indukci
os bizonyt
asokban.
a) Bebizonytjuk, hogy minden szamt
ogep ugyanolyan.
P (1) nyilv
an igaz, hiszen minden gep egyforma onmag
aval.
Tegy
uk fel, hogy b
armely k darab gep egyforma. Vegy
unk k + 1
darab gepet. T
avoltsuk el mondjuk az A jel
u gepet. A maradek
k darab gep az indukci
os felteves ertelmeben egyforma. Vegy
unk
ki ezek k
oz
ul egy masik gepet, jel
olj
uk ezt B-vel. Ez termeszetesen
ugyanolyan, mint azok, amelyeket egy
utt hagytunk. Tegy
uk vissza
most A-t, gy ismet k darab gepet kapunk, amelyek mind egyform
ak.
Teh
at mind az A, mind a B gep ugyanolyan, mint amelyeket nem
mozgattunk el. Ezzel bel
attuk, hogy minden szamt
ogep egyforma.

61
b) Legyen a 6= 0 val
os szam. Bebizonytjuk, hogy b
armely nemnegatv
egesz n eseten an = 1.
Mivel a0 = 1, ezert az allt
as igaz n = 0 eseten.
Tegy
uk fel, hogy valamely k egesz szamra igaz, hogy minden olyan
m egesz eseten, amelyre 0 m k teljes
ul, am = 1. Ekkor
ak+1 =
ak ak
11
=
= 1.
k1
a
1
c) Bebizonytjuk, hogy b
armely pozitv egesz n szam eseten: ha ket
pozitv egesz szam maximuma n, akkor a ket szam egyenl
o.
Ha ket pozitv egesz szam maximuma 1, akkor a ket egesz szam csak
1 lehet, gy egyenl
ok.
Tegy
uk fel, hogy ha ket egesz sz
am maximuma k, akkor a ket szam
egyenl
o. Legyen x es y ket olyan pozitv egesz szam, amelyek maximuma k + 1. Ebben az esetben x 1 es y 1 maximuma k. Az
indukci
os felteves szerint ekkor x 1 = y 1, azaz x = y.
62
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
2. fejezet
Kombinatorika
2.1.
Permut
aci
ok
2.1.1. H
anyfele sorrendben u
ltethet
unk le 6 embert egym
as melle egy padra?
2.1.2. 12 hallgat
o tal
alkoz
ot beszelt meg egym
assal. H
anyfele sorrendben erhettek oda, ha nem volt k
ozt
uk ketto olyan, akik egyszerre erkeztek?
2.1.3. H
anyfelekeppen helyezheto el 8 b
astya egy sakkt
abl
an u
gy, hogy ,,ne u
ssek
egym
ast azaz ne ker
ulj
on ket b
astya sem egy sorba, sem egy oszlopba?
2.1.4. Egy dobozban 16 goly
o van: 10 feher, 4 piros es 2 kek. Egym
as ut
an
kih
uzzuk a goly
okat. H
anyfele sorrend lehetseges, ha az azonos szn
ueket
nem lehet megk
ul
onb
oztetni?
2.1.5. H
any k
ul
onb
oz
o otjegy
u szamot tud felrni az
a) 1, 2, 3, 4, 5
b) 1, 1, 2, 3, 4
c) 1, 1, 2, 2, 2
szamjegyek felhaszn
al
as
aval? (Minden szamjegyet pontosan annyiszor kell
felhaszn
alni, ah
anyszor a felsorol
asban szerepel.)
63
64
2. KOMBINATORIKA
2.1.6. H
anyfelekeppen olvashat
o ki a k
ovetkezo
sz
o?
K O M B I
O M B
I N
M B
I N A
B
I
N A T
I
N A T O
N A T O R
elrendezesben a kombinatorika
N
A
T
O
R
I
A
T
O
R
I
K
T
O
R
I
K
A
2.1.7. H
anyfelekeppen lehet kiosztani 5 tanul
o k
oz
ott 5 jutalomk
onyvet, ha minden tanul
o pontosan egy k
onyvet kaphat? (A k
onyvek k
ul
onb
oz
oek.)
2.1.8. H
anyfelekeppen u
ltethet
o le 8 ember egy kerekasztal k
ore, ha ket elrendezes csak akkor szamt k
ul
onb
oz
onek, ha ha van olyan szemely, akinek
nem ugyanaz a bal- vagy jobb szomszedja a ket esetben.
2.2.
Vari
aci
ok
2.2.1. H
anyfelekeppen lehet 20 tanul
o k
oz
ott 6 k
ul
onb
oz
o jutalomk
onyvet kiosztani, ha mindegyik
uk legfeljebb egy k
onyvet kaphat?
2.2.2. A vizsgaid
oszak egy napj
an 30 hallgat
o szeretne szobeli vizsg
at tenni
az egyik oktat
on
al, aki azonban csak 18 embert tud egy nap alatt levizsg
aztatni. Az elso 18 jelentkezo vizsg
azhat, megpedig a jelentkezes
sorrendjeben. H
anyfelekeppen alakulhat a vizsga rendje?
2.2.3. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 szamjegyek felhaszn
al
as
aval h
any otjegy
u szam
keszthet
o? Mi a v
alasz a kerdesre abban az esetben, ha mindegyik felsorolt szamjegy csak egyszer haszmalhat
o fel?
2.2.4. H
any olyan hatjegy
u szam van (tizes szamrendszerben), amelyben nincs
ket egyforma szamjegy? Mi a v
alasz a kerdesre 8-as, illetve tizenkettes
sz
amrendszerben?
2.2.5. H
anyfelekeppen lehet kit
olteni a tot
oszelveny egy oszlop
at?
2.2.6. 10-szer feldobunk egy
a) penzermet;
b) dob
okock
at.
OK
2.3. KOMBINACI
65
H
anyfele dob
assorozat alakulhat ki?
2.2.7. Egy tesztben 30 kerdes mindegyikehez otfele v
alaszt adtak meg, amelyek k
oz
ul a v
alaszad
onak pontosan egyet kell megjel
olni. H
anyfelekeppen
t
oltheti ki a tesztet az a hallgat
o, aki csak vakt
aban pr
ob
alkozik?
2.3.
Kombin
aci
ok
2.3.1. H
anyfelekeppen lehet 20 tanul
o k
oz
ott 6 egyforma jutalomk
onyvet szetosztani?
2.3.2. H
anyfelekeppen oszthatunk ki a 32 lapos magyar k
arty
ab
ol egy j
atekosnak 4 lapot. (Nem lenyeges, hogy a j
atekos a lapokat milyen sorrendben
kapja.)
2.3.3. H
anyfelekeppen lehet kit
olteni egy lott
oszelvenyt?
2.3.4. A = { 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 }
a) H
any 3-elem
u reszhalmaza van A-nak?
b) H
any olyan 5-elem
u reszhalmaza van A-nak, amelynek 7 eleme?
c) H
any olyan 4-elem
u reszhalmaza van A-nak, amelynek elemei p
aratlanok?
2.3.5. A BKV jegyeken 9 szamjegy tal
alhat
o, amelyek k
oz
ul ervenyesteskor 3-at
vagy 4-et lyukasztunk ki. H
anyfele lyukkombin
aci
o lehetseges?
2.3.6. Egy 32-lapos k
artyacsomagbol 6 lapot h
uzunk. H
anyfelekeppen alakulhat
a h
uz
as eredmenye, ha
a) a kih
uzott lapok sorrendje is szamt;
b) a kih
uzott lapok sorrendje nem szamt.
2.3.7. Egy u
zletben 12 fele kepeslapot arulnak. H
anyfelekeppen vehet
unk 5
kepeslapot, ha mindegyik fajt
ab
ol legal
abb 5 db all rendelkezesre?
66
2.4.
2. KOMBINATORIKA
Vegyes
2.4.1. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamjegyekb
ol h
any negyjegy
u szam allthat
o ossze, ha
a) mindegyik szamjegyet legfeljebb egyszer haszn
alhatjuk fel;
b) mindegyik szamjegy felhaszn
alhat
o t
obbsz
or is;
c) mindegyik szamjegyet csak egyszer lehet felhaszn
alni es a szamjegyek
a szamban n
ovekv
o sorrendben k
ovetik egym
ast;
d) mindegyik szamjegy t
obbsz
or is felhaszn
alhat
o es a jegyek a szamban
nem csokken
o sorrendben k
ovetik egym
ast?
2.4.2. H
any olyan otjegy
u szam van, amelyek jegyei
a) p
aratlanok;
b) p
arosak;
c) p
aratlanok es mind k
ul
onb
oz
oek;
d) p
arosak es mind k
ul
onb
oz
oek?
2.4.3. A 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 szamjegyekb
ol h
any olyan 6-jegy
u szam allthat
o
ossze, amelynek jegyei k
oz
ott legal
abb egy ismetl
odes van?
2.4.4. H
any olyan hatjegy
u szam van, amelyekben a szomszedos szamjegyek
k
ul
onb
oz
oek?
2.4.5. H
anyfelekeppen lehet a Jupiter szo bet
uit osszekeverni u
gy, hogy a mag
anhangz
ok az abc-nek megfelelo sorrendben k
ovessek egym
ast?
2.4.6. Az oxigennek h
arom, a hidrogennek ket stabil izot
opja van. H
anyfele
vzmolekula kepzodhet ezekb
ol?
2.4.7. Egy kollegiumi szob
aban h
arom di
ak lakik. Negy cseszej
uk, ot cseszealjuk,
es hat kiskanaluk van. (Az egyes cseszek, al
atetek es kiskanalak mind
k
ul
onb
oz
ok.) H
anyfelekeppen terthetnek teaz
ashoz, ha mindh
arman
egy-egy cseszet, cseszealjat es kiskanalat kapnak?
2.4.8. Ha egy halmaz elemeinek szam
at kettovel n
ovelj
uk, akkor az elemek permut
aci
oinak szama az eredeti permut
aci
ok szamanak 930-szorosa lesz.
H
any elem
u a halmaz?
2.4. VEGYES
67
2.4.9. Egy dobozban h

arom sarga goly
o van. H
any piros goly
ot kell betenni ahhoz, hogy a dobozban tal
alhat
o goly
okat 4495 sorrendben lehessen egym
as
ut
an kih
uzni, ha az azonos szn
u goly
okat nem lehet megk
ul
onb
oztetni?
2.4.10. H
arom kocsibol all
o villamosra 9 ember szall fel u
gy, hogy minden kocsira
h
arom ember jut. H
anyfelekeppen t
ortenhet ez?
2.4.11. Egy penzermet 12-szer egym
as ut
an feldobunk.
a) H
any k
ul
onb
oz
o dob
assorozatunk lehet?
b) H
anyszor lehet 8 fej es 4 ras a dob
assorozatban?
2.4.12. Egy penzermet n-szer feldobunk egym
as ut
an. Ha a dob
asok szamat 2vel n
ovelj
uk, akkor az eredmenysorozatok szama 3072-vel n
o. H
anyszor
dobtunk?
2.4.13. Egy 12 tag
u t
arsasag csonakokat berel. H
anyfelekeppen foglalhatnak helyet a csonakokban, ha
a) egy 3-, egy 4- es egy 5-
uleses csonak van;
b) h
arom k
ul
onb
oz
o 4-
uleses csonak van;
c) h
arom egyforma 4-
uleses csonak van?
2.4.14. Egy 32 lapos magyark
artya-csomagb
ol egyszerre kivesz
unk 5 lapot. H
any
olyan h
uz
as lehetseges, ahol a kih
uzott lapok k
oz
ott
a) csak piros fordul el
o;
b) pontosan egy piros van;
c) van piros;
d) 2 piros es 3 zold van;
e) minden szn el
ofordul;
f) pontosan 1 asz es 4 piros tal
alhat
o;
g) mind asz vagy piros;
h) az osszes asz es piros?
2.4.15. H
any k
ul
onb
oz
ou
tvonalon juthatunk el a sakkt
abl
an a bal felso sarokban
lev
o mez
or
ol a jobb als
o sarokban lev
ore, ha b
armely erintett mezor
ol csak
az alatta lev
o vagy pedig a jobb oldal
an all
o mezore lephet
unk?
68
2. KOMBINATORIKA
2.4.16. Egy terem mennyezeten 5 sorban, 6 oszlopban osszesen 30 l

ampa van
felszerelve. K
oz
ul
uk 4 nem vil
agt. Nincs olyan sor es nincs olyan oszlop,
amelyben egynel t
obb l
ampa nem egne. H
anyfelekeppen lehetseges ez?
2.4.17. H
anyfelekeppen u
ltethet
unk le egy kerek asztal k
ore 5 n
ot es 5 ferfit u
gy,
hogy se 2 n
o, se 2 ferfi nem ker
ulj
on egym
as melle, ha az egym
asba elforgathat
o eseteket
a) k
ul
onb
oz
onek;
b) azonosnak tekintj
uk?
2.4.18. Egy pont egysegnyi lepeseket tesz meg a szamegyenesen pozitv vagy
negatv iranyban. H
anyfelekeppen juthat el az orig
ob
ol n lepessel a k
pontba?
2.4.19. H
any metszespontja van maxim
alisan egy konvex 9-szog atl
oinak a 9-szog
belsejeben?
2.4.20. Egy osszejovetelen 9 ferfi es 12 n
o vesz reszt. H
anyfelekeppen t
ancolhat 7
p
ar?
2.4.21. H
anyfelekeppen lehet 24 egyforma goly
ot 8 k
ul
onb
oz
o dobozba szetosztani
u
gy, hogy
a) a dobozokba ak
ar 0 goly
o is ker
ulhet;
b) minden dobozban legyen legal
abb 1 goly
o;
c) minden dobozban legal
abb 2 goly
o legyen?
2.5.
Binomi
alis egy
utthat
ok
2.5.1. Igazolja az al
abbi osszef
uggeseket:

n
n
a)
=
k
nk
n
X
n
c)
= 2n
k
k=0

n
n
n1
e)
=
k
k
k1

n
n
n+1
b)
+
=
k
k+1
k+1

n
X
n
k
d)
(1)
=0
k
k=0

n
X
n
f)
k
= n 2n1
k
k=1
2.6. BINOMIALIS
TETEL
69
2.5.2. Oldja meg a [0; 23] Z halmazon a 0, 7
2.6.

25
23
=
egyenletet!
x
x
Binomi
alis t
etel
2.6.1. Vegezze el a k
ovetkezo hatv
anyoz
asokat:
5
a) (a + b)
b) (3x 1)
c) (2x 3y)
2.6.2. Igazolja a k
ovetkezo osszef
uggeseket:

n
n
X
X
n
n
k
n
a)
(2)
= (1)
b)
2k
= 3n
k
k
k=0
k=0
70
2. KOMBINATORIKA
3. fejezet
Matematikai logika
3.1.
Kijelent
eslogika
Kijelent
esek
3.1.1. V
alassza ki az al
abbi mondatok k
oz
ul a kijelenteseket.
a) A printerem elromlott.
b) H
any hallgat
oja van ennek az evfolyamnak?
c) Minden x es y val
os szamra igaz, hogy x2 y 2 = (x y)(x + y).
d) J
o reggelt, Vietnam!
e) B
armely p
aros szam el
oallthat
o legfeljebb ket prmszam osszegekent.
f) T
or
old le a keperny
ot!
g) Ha 7 p
aros szam, akkor az osszeadas a val
os szamok halmazan nem
kommutatv.
h) Van piros szn
u rozsa.
3.1.2. Adjon meg olyan kijelenteseket, melyekben a mondat alanya eleme az
al
abbi halmaznak. Hat
arozza meg a kijelentesek igazs
agerteket!
a) {x | x vir
ag}
P
aros
Goldbach-sejt
es
71
72
3. MATEMATIKAI LOGIKA
b) {(x, y) | x y = 6, x R, y R}
c) {g | g skbeli g
orbe, amely az x tengelyt az orig
oban es a (2, 0) pontban metszi. }
d) {I | I intervallum, amelynek b
armely ket pontja legfeljebb 1 t
avolsagra van. }
e) {x | x fekete, x {italok}}
3.1.3. Tagadja az al
abbi kijelenteseket, es a tagad
ast fogalmazza meg t
obbfelekeppen.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
Kati iskol
aba megy.
Minden f
oiskolai hallgat
o szorgalmas.
Van p
aros prmszam.
A 9 nem p
aros es nem oszthat
o 3-mal.
A 21 p
aros vagy oszthat
o 2-vel.
Minden asszony eleteben van egy olyan pillanat, amikor olyat tesz,
amit nem szabad. (Fogalmazza meg a tagad
ast u
gy, hogy ne szerepeljenek a mondatban a nem es a nincs szavak.)
3.1.4. Formalizalja az al
abbi kijelenteseket a kijelenteslogik
aban.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
k)
Hideg van es esik az eso.

S
ut a nap, de nem f
uj a szel.
Ha melegem van es ehes vagyok, nem tudok dolgozni.
Ha Marci id
oben felebred es eleri a vonatot, akkor boldog lesz, de ha
nem ebred fel id
oben, akkor nem lesz boldog.
Busszal vagy gyalog megyek vagy se nem busszal, se nem gyalog.
Ha holnap j
o id
o lesz, akkor ha lesz kedvetek hozz
a elmegy
unk
setalni.
Egy egeszekb
ol all
o kettag
u osszeg pontosan akkor p
aratlan, ha a
tagok k
oz
ul pontosan az egyik p
aratlan.
Tavasszal, cseresznyefavir
agz
askor a jap
anok a f
ak alatt piknikeznek.
A f
uge akkor terem meg Magyarorszagon, ha a h
omerseklet meghaladja a 30 -ot es szarazsag van.
Juli mindig tud aludni, kiveve akkor, ha a margitszigeti sznpadon
operat j
atszanak.
Valah
anyszor piros a l
ampa, megallok, egyebkent nem.

3.1. KIJELENTESLOGIKA
73
Logikai formul
ak
3.1.5. Igazolja azonos atalakt
asokkal, hogy az al
abbi formulap
arok egyenertek
uek.
a) p (p q)
b) p (p q)
pq
pq
c) (p (p q)) p q
(p q) (p q)
3.1.6. Egyenertek
uek-e az al
abbi formul
ak?
a) (p q) (p q)
b) (p (q r))
pq
(p q) (p r)
3.1.7. Adjon meg az al

abbi logikai formul
akkal egyenertek
u diszjunktv normalformakat.
a) ((p q) r) p q
b) ((p q) r) (p q)
c) ((p q) (r p)) (p q)
d) ((p q) r) (p q)
e) ((p q) r) (p q)
3.1.8. V
alassza ki az al
abbiak k
oz
ul a tautol
ogi
akat.
a) ((p q) (q r)) (p r)
b) (p q) q
c) ((p q) (q r)) (p r)
3.1.9. Allap
tsa meg Quine-algoritmus segtsegevel, hogy az al
abbi formul
ak k
oz
ul melyik tautol
ogia, kielegthet
o, illetve kontradikci
o.
a) ((p q r) q r) p
b) ((p r) q) (p q)
c) p (q (q p))
d) (p q) ((p r) (q p))
e) (p ((q r) p)) (p (q r))
74
3.1.10. Adja meg a 4. peld

aban szerepl
o c), f) es h) kijelentesek
a) megfordt
as
at;
b) tagad
as
at;
c) kontrapozci
oj
at.
K
ovetkeztet
esek a kijelent
eslogik
aban
3.1.11. Lak
asbetores t
argy
aban folyik a nyomozas. A nyomozas az al
abbiakat
allaptja meg:
A1 : Ha a tettes ferfi, akkor kistermet
u.
A2 : Ha kistermet
u, akkor az ablakon maszott be.
A3 : Ferfi a tettes, de legal
abbis ferfiruh
at hordott.
A4 : Ha ferfiruh
at hordott, akkor felteve, hogy hiteles a szemtan
u vallomasa, az ablakon maszott be.
A5 : Nem az ablakon maszott be.
a) Irja le a fenti osszetett kijelenteseket az al
abbi jel
oleseket haszn
alva:
p : Ferfi a tettes.
q : Kistermet
u a tettes.
r : Ablakon maszott be a tettes.
s : Ferfiruh
at hordott a tettes.
t : Hiteles a szemtan
u vallomasa.
b) Felteve, hogy a nyomozas osszes megallapt
asa helyes, d
ontse el, hogy
a szemtan
u vallomasa hiteles vagy sem.
3.1.12. Egesztse ki az al
abbi t
abl
azatot u
gy, hogy az A, B, C D helyes k
ovetkeztetesi sema legyen. Ahol b
armelyik logikai ertek szerepelhet, a 0/1 jelet
rja.
A
1
1
0
B
1
1
0
C
1
1
1
1
D
1
0

75
3.1.13. Helyesek-e az al
abbi kijelenteslogikai k
ovetkeztetesek?
a) p (q r),
b) p (q r),
c) p (q r),
d) (p q) r,
e) r q,
f) p r,
p q,
q r,
(q r) s,
r s,
q p,
p s,
qr
s q,
(p r) q
pr
(p s)
(p q)
qs
3.1.14. Milyen konkl

uzi
ot vonhatunk le az al
abbi premisszakb
ol?
a) A1 : Ha az or
am j
ol j
ar, akkor ha idejeben j
on az aut
obusz
megerkezem a gyakorlat megkezdese el
ott.
A2 : Idejeben j
on az aut
obusz, megsem erkezem meg a gyakorlat
megkezdese el
ott.
b) A1 : Ha elmegy
unk Tihanyba, akkor F
uredre is elmegy
unk, de csak
akkor.
A2 : Ha nem megy
unk Almadiba, akkor F
uredre sem megy
unk.
A3 : Az biztos, hogy nem megy
unk Almadiba is meg Tihanyba is,
de vagy Almadiba vagy Tihanyba elmegy
unk.
abbi kijelenteseket, es v
alaszoljon a feltett kerdesre.
a) Egy gyilkossaggal kapcsolatban az al
abbiakat siker
ult megallaptani:
A1 : Ha Joe nem tal
alkozott akkor ejjel Freddel, akkor Fred a gyilkos
vagy Joe hazudik.
A2 : Ha nem Fred a gyilkos, akkor Joe nem tal
alkozott akkor ejjel
Freddel, es a gyilkossag ejfel ut
an t
ortent.
A3 : Ha a gyilkossag ejfel ut
an t
ortent, akkor Fred a gyilkos vagy
Joe hazudik.
A gyilkos ut
an nyomozo fel
ugyel
o ezek alapj
an arra k
ovetkeztetett,
hogy Fred a gyilkos. Helyesen tette-e?
b) Az al
abbi informaci
okat tudjuk a hetvegi programmal kapcsolatban:
A1 : Ha esik az eso, etteremben ebedel
unk.
A2 : Ha nem etteremben ebedel
unk, akkor elmegy
unk kir
andulni.
A3 : Ha kir
andulunk, akkor nem esik az eso, es etteremben ebedel
unk.
76
K
ovetkezik-e ezekb
ol, hogy (akkor es) csak akkor kir
andulunk, ha
nem esik az eso.
c) A Ewing csaladr
ol az al
abbi informaci
ok allnak rendelkezes
unkre:
A1 : Samantha (akkor es)csak akkor kezd el inni, ha Jockey eladja a
reszvenyeket Cliff Barnes-nak es Pamela osszevesz Bobby-val.
A2 : Ha Samantha elkezd inni, Ellie boldogtalan lesz.
A3 : Nem igaz az, hogy ha Jockey eladja a reszvenyeket Cliff Barnesnak, akkor Ellie boldogtalan lesz.
K
ovetkezik-e ezekb
ol, hogy Ellie boldogtalan lesz, ha Pamela osszevesz Bobby-val?
Mi a helyzet akkor, ha az A1 -et a k
ovetkezokeppen modostjuk:
A1 : Samantha inni kezd, ha...
d) V
as
arl
as k
ozben a k
ovetkezokeppen morfondrozunk:
A1 : Ha veszek almat es olcso a toj
as, kesztek maglyarak
ast.
A2 : Ha dr
aga a toj
as, akkor nem veszek almat es ehes maradok.
A3 : Csak akkor nem maradok ehes, ha kesztek maglyarak
ast.
Formalizalja a kijelenteseket, es d
ontse el, hogy k
ovetkezik-e ezekb
ol,
hogy ha olcso a toj
as, akkor nem maradok ehes.
3.1.16. Erdei setankon Noszminosz mesevarosaba erkez
unk, ahol az al
abbi informaci
okat kapjuk:
A1 : Felteve, hogy Noszminosz igazmond
o, o a v
aros tant
oja es Grettli
nem fah
azban el.
A2 : Ha Grettli az erdo melletti fah
azban el, akkor nem a v
aros reme.
A3 : Ha Grettli az erdo mellett el es Noszminosz igazmond
o, akkor Grettli
nem a v
aros reme.
a) Formalizalja a kijelenteseket es d
ontse el, hogy az A3 k
ovetkezmenyee az A1 es A2 kijelenteseknek.
b) Ha tudjuk, hogy az elso ket allt
as igaz, de a harmadik hamis, mit
tudunk mondani Noszminoszrol?

3.2. PREDIKATUMLOGIKA
3.2.
77
Predik
atumlogika
Predik
atumok
3.2.17. Tekints
uk a P xyz osszetett predik
atumot, amelynek v
altoz
oi az egesz szamokon vannak ertelmezve:
P xyz : ((x < y) (y < z)) ( (x + y < z))
Hat
arozza meg az al
abbi kijelentesek igazs
agerteket.
a) P 345
b) P 113
c) P 211
3.2.18. Legyenek a P , Q es R a val
os szamok halmazan ertelmezett predik
atumok
a k
ovetkezok:
Px : x < 7
Qx : x > 15
Rx : x < 0
Fejezze ki az al
abbiakban megadott predik
atumokat a P , Q es R predik
atumokkal, valamint a , a m
uveleti jelek felhaszn
al
as
aval.
a) 0 x
b) 7 x 15
c) 0 x < 7
d) 0 x 15
e) (0 x < 7) (x > 15)
Kvantifik
aci
o
3.2.19. Formalizalja a k
ovetkezo kijelenteseket a predik
atumlogik
aban.
a) Minden holl
o fekete.
b) Van feher hatty
u.
c) Az any
ak szeretik fiaikat.
d) A vas fem.
78
e) Van olyan torony, amelyik nem f

ugg
oleges.
f) P
al levelet adott Paul
anak
g) Nem minden szam racion
alis.
h) Nincs olyan szam, amely ha racion
alis, akkor irracion
alis.
3.2.20. Legyen az al
abbiakban a v
altoz
ok alaphalmaza az egesz sz
amok halmaza.
Milyen kvantorokat rjunk az al
abbi predik
atumok vagy a predik
atumok
neg
aci
oja ele, hogy igaz ill. hamis kijelenteseket kapjunk?
a) P x : 2x + 3 = 7
b) P x : 3x + 3 = 7
c) P xy : x2 + y 2 = 4
d) P x : ||x 2| |x 1|| 1
3.2.21. Irja le szavakkal az al
abbi formalizalt kijelenteseket, ha az F xy ketv
altoz
os
predik
atum jelentese: x fel y-t
ol.
a) x y F xy
b) x y F xy
c) y x F xy
d) y x F xy
3.2.22. Tetelezz
uk fel, hogy keperny
onk 80x25-
os, azaz egy sorba 80 karakter
rhat
o, a sorok szama pedig 25. A kurzor lehetseges pozci
oit rendezett
szamparral rjuk le: (oszlopszam, sorszam). A szamozast a bal felso sarokt
ol kezdj
uk. A keperny
o (1,1), (20,1) es (1,20) pontok altal kijel
olt
h
aromszog alak
u resze piros szn
ure van kifestve. Irja le az al
abbi formaliz
alt kijelenteseket, ahol F xy azt jelenti, hogy a keperny
o (x, y) pozci
oj
u
pontja piros; Qx, hogy 17 x; Rx, hogy x 20; Sxy pedig, hogy
y (21 x). Dontse el, hogy a megfelelo allt
asok igazak vagy hamisak.
a) x y F xy
b) x y (F xy)
c) x (y (F xy))
d) y x (F xy Qx)
e) x y (Rx Sxy F xy)

79
f) x y ((Rx Sxy) F xy)

3.2.23. Legyenek a termeszetes szamok halmazan ertelmezve az al
abbi predik
atumok:
P x: x prmszam
Sx: x p
aratlan szam
es
Qx : x 2.
Irja le az al
abbi formul
aknak megfelelo kijelenteseket. Melyek k
oz
ul
uk az
igaz allt
asok?
a) x (P x Sx)
b) x (P x Sx)
c) x (P x (Sx Qx))
d) x ((P x Sx) Qx)

3.2.24. Defini
aljuk az egesz szamok halmazan a k
ovetkezo predik
atumokat:
P x: x prmszam
es Oxy: x osztoja y-nak.
Tekints
uk a k
ovetkezo formul
akat:
1. x (P x O4x)
3. x (P x y (Oyx P y))
2. P 3 O36
4. x (P x O4x)
a) Irja le a fenti formul

akat k
oznapi nyelven.
b) Ertekelje ki a formul
akat az adott interpretaci
oban.
c) Van-e ket olyan formula, amelyek egym
as tagad
asai? Melyek azok,
miert?
d) Formalizalja k
ovetkezo mondatokat:
Minden szamnak van osztoja.
Van olyan szam, amelynek nincs prmosztoja.
3.2.25. Defini
aljuk a vir
agok halmazan a k
ovetkezo predik
atumokat:
P x : x piros
es
Sxy : x szebb, mint y
Valamint vezess
uk be a t : tulip
an, es az r : rozsa individuum-konstansokat. Tekints
uk a k
ovetkezo formul
akat:
1. x (P x Sxt)
3. x ((P x Sxr) y Sxy)
2. P r Srt
4. x (P x Sxt)
80
a) Irja le a fenti formul

akat k
oznapi nyelven.
b) Van-e ket olyan formula, amelyek egym
as tagad
asai? Melyek azok,
miert?
c) Van-e ket olyan formula, amelyekre A B igaz, de B A nem?
d) Formalizalja a k
ovetkezo mondatokat:
Nincs olyan vir
ag, amely mindegyiknel szebb. ( Nincs legszebb vi
rag.)
Minden vir
ag szebb valamelyiknel. ( Nincs legcs
uny
abb vir
ag.)
3.2.26. Defini
aljuk a n
ok halmazan a k
ovetkezo predik
atumokat:
Sx : x szoke;
Oxy : x okosabb, mint y;
valamint vezess
uk be a k : Kati individuum-konstanst. Tekints
uk a k
ovetkezo kijelenteseket:
1. Sk x (Sx Okx)
3. Sk x (Sx Okx)
2. x (Sx y (Sy Oyx))

4. x (Sx Oxk)
a) Fogalmazza meg a kijelenteseket k

oznapi nyelven.
b) Melyik az a ket formula, amelyek egym
as tagad
asai? Miert?
c) Nevezze meg azt a szab
alyt, amelyet az el
oz
o kerdesnel haszn
alt.
d) Formalizalja a k
ovetkezo kijelentest:
A szoke n
ok nem lehetnek mindenkinel okosabbak.
abbi k
ozmondasokat.
a) Aki a kicsit nem becs
uli, a nagyot nem erdemli.
b) Ki kor
an kel, aranyat lel.
c) Nincsen rozsa t
ovis nelk
ul.
d) Minden szentnek maga fele hajlik a keze.
e) Nem mind arany, ami fenylik.
f) Aki szelet vet, vihart arat.
g) Mindenkinek megvan a maga keresztje.

81
Predik
atumlogikai formul
ak interpret
aci
oi
3.2.28. Adja meg az al
abbi predik
atumlogikai formul
ak logikai ertekeit az I1 es
I2 interpretaci
okban. Az univerzumok rendre U1 = N es U2 = Q. A
predik
atumok jelentese mindket interpretaci
oban: P xy : x < y, Qxy :
x y.
a) x y P xy
b) x y Qxy
c) y x Qxy
d) y x P xy
e) x y z ((P xz P zy) (P yz P zx))

abbi predik
atumlogikai formul
ak logikai ertekeit I1 es I2
interpretaci
okban. Az univerzumok mindket interpret
aci
oban azonosak:
U1 = U2 = {a ter egyenesei}. A predik
atumok jelentese I1 eseten P xy: x
egy pontban metszi y-t, I2 -ben pedig P xy: x es y kiteroek.
a) x y (P xy P yx)
b) x y z ((P xy P yz) P xz)
c) x y z ((P xy P yz) P xz)
d) x y z ((P xy P yz) P xz)
3.2.30. Legyenek az L elsorend

u nyelvben az individuum-v
altoz
ok x es y. A nyelvben adott egy f ketv
altoz
os f
uggveny es ket ketv
altoz
os predik
atum P
es Q. A formul
ak eptesehez a szok
asos logikai m
uveleti es segedjelek
haszn
alhat
ok.
ekelje ki az al
Er
abbiakban megadott formul
akat a k
ovetkezo interpretacioban:
U = Z+ ,
f (x, y) : x es y legnagyobb k
oz
os osztoja,
P xy : x osztoja y-nak,
Qxy : x = y.
a) x y P xy
c) x y P xy
e) x y z Qf (x, y) z
g) x y z Qf (x, y) z
b) x y P xy
d) x y P xy
f) x y z Qf (x, y) z
h) z x y Qf (x, y) z
82
3.2.31. Adjon meg olyan elsorend

u nyelvet, mely alkalmas az al
abbi allt
asok
leras
ara. Irja le a megfelelo formul
akat.
a) Minden 1-nel nagyobb termeszetes szamnak van prmosztoja.
b) B
armely prmszamnal van nagyobb prmszam.
c) Vegtelen sok ikerprm van.
(Ikerprm: p es p + 2, ha mindketto prm.)
3.2.32. Legyenek az L elsorend
u nyelvben az individuum-v
altoz
ok x, y es z.
A nyelvben adott egy f ketv
altoz
os f
uggveny es egy ketv
altoz
os predik
atum P . A formul
ak eptesehez a szok
asos logikai m
uveleti es segedjelek
haszn
alhat
ok. Adjon meg olyan interpretaci
ot, amellyel egy az U -n ertelmezheto ketv
altoz
os m
uvelet al
abbi tulajdons
agai rhat
ok le. Adja meg a
megfelelo formul
akat.
a) kommutativit
as
b) asszociativit
as
c) idempotencia
3.2.33. Defini
aljon elsorend
u nyelvet es annak olyan interpretaci
oj
at, amelyben
a homogen bin
aris relaci
ok al
abbi tulajdons
agai rhat
ok le. Adja meg a
megfelelo formul
akat.
a) reflexivit
as
b) szimmetria
c) antiszimmetria
d) tranzitivit
as
Levezet
esek els
orend
u nyelvben
3.2.34. Legyenek adottak a k
ovetkezo szab
alyok:
1. (x y) x
2. (x (x y))
3. (x y) (x y)
4. (x (y z)) ((x y) (x z))

5. (x y) (y x)
6. x, x y y (modus ponens)
Igazolja kiz
ar
olag a fenti szab
alyok alkalmazas
aval az al
abbi k
ovetkeztetesek helyesseget.

83
a) (x y) (x y)
b) (x (y z)) ((x y) (x z))

c) (x (x y)) (x y)
3.2.35. Legyen a halmaznyelv jelkeszlete a k

ovetkezo:
A, B, C, . . . jeleket nevezz
uk halmazoknak, U -val jel
olj
uk az u
n. univerzalis halmazt, pedig jelentse az u
res halmazt.
A m
uveleti jelek: , es a . Segedjelek: (, ). Ketv
altoz
os relaci
o jel:
=.
A nyelv formul
ai az al
abbi rekurzi
oval adottak:
1. A, B, C, . . . U, formul
ak.
2. Ha A es B formul
ak, akkor (A B), (A B) es (A B) is formul
ak.
3. A nyelvben az el
oz
o ket pontban megadott formul
akon kv
ul mas
formula nincs.
Axi
om
ak.
1.
2.
3.
4.
(A ) = A
(A U ) = A
(A B) = (B A)
(A B) = (B A)
5.
6.
7.
8.
(A (B C)) = ((A B) (A C))

(A (B C)) = ((A B) (A C))
(A (U A)) = U
(A (U A)) =
a) Bizonytsa be, hogy (A ) = .
b) Igazolja, hogy ha valamely X es Y halmazra igaz az al

abbi ket allt
as
T1 : (X Y ) = , T2 : (X Y ) = U,
akkor igaz a T3 : Y = (U X) allt
as is.
84
4. fejezet
Algebrai strukt
ur
ak
4.1.
Algebrai strukt
ur
ak, m
uveletek
4.1.1. Algebrai strukt

ur
ak-e az al
abbiak:
a) a val
os szamok halmaza az osztasra nezve;
b) a bj (b Z) alak
u komplex szamok az osszeadasra, illetve a szorzasra
nezve;
c) az {1, 2, 3, 4} halmaz a mod5 szorzasra es osszeadasra nezve;
d) a val
os szamok halmazan ertelmezett szigor
uan monoton n
ovekv
o
f
uggvenyek a kompozci
ora nezve;
e) a 3 3-as diagon
alis matrixok az osszeadasra, illetve a szorzasra
nezve;
f) a prmszamok halmaza a legnagyobb k
oz
os oszto, illetve legkisebb
k
oz
os t
obbsz
or
os m
uveletre nezve.
4.1.2. Vizsg
alja meg az al
abbi m
uveleteket kommutativit
as, asszociativit
as, es
idempotencia szempontj
ab
ol:
a) legnagyobb k
oz
os oszto a termeszetes szamok halmazan;
b) legkisebb k
oz
os t
obbsz
or
os a pozitv termeszetes szamok halmazan;
c) n n tpus
u matrixok osszeadasa, illetve szorzasa.
n
mod m alatt az n sz
am m-mel val
o oszt
asi marad
ek
at
ertj
uk.
85
AK
4. ALGEBRAI STRUKTUR
86
4.2.
F
elcsoport, csoport
4.2.1. Felcsoportok-e az al
abbi strukt
ur
ak? Amennyiben igen, van-e egyseg-,
illetve zeruselem
uk?
a) (P(H); ), ahol P(H) a H halmaz hatv
anyhalmaza es a szimmetrikus differencia;
b) (V ; ), ahol V a h
aromdimenzios vektorok halmaza, pedig a skal
aris
szorzas;
c) (V ; ), ahol V a h
aromdimenzios vektorok halmaza, pedig a vektori
alis szorzas;
d) (Pn ; +), ahol Pn a legfeljebb n-edfok
u egyv
altoz
os polinomok halmaza, + pedig a polinomok osszeadasa;
e) (C(R); +), ahol C(R) a val
os szamok halmazan ertelmezett folytonos
f
uggvenyek halmaza, + pedig a f
uggvenyek osszeadasa;
f) (C(R); ), ahol C(R) a val
os szamok halmazan ertelmezett folytonos
f
uggvenyek halmaza, pedig a f
uggvenyek szorzasa;
g) (H; ), ahol H a h
aromszogek halmaza, pedig b
armely h1 , h2 H
eseten h1 h2 = max{T (h1 ), T (h2 )}, ahol T (h) jel
oli a h h
aromszog
ter
uletet;
h) ({Olyan 3 3-as matrixok, amelyek determinansa 1}; ).
4.2.2. Az el
oz
o feladatban melyek a kommutatv felcsoportok?

1 n
4.2.3. Bizonytsa be, hogy az
alak
u matrixok (n N) a szorzasra nezve
0 1
felcsoportot alkotnak es ez a felcsoport izomorf az (N; +) felcsoporttal.
4.2.4. Az al
abbiak k
oz
ul melyek alkotnak csoportot?
a) A val
os szamok halmaza, ha a m
uvelet a szorzas.
b) A pozitv val
uvelet a szorzas.
c) A pozitv val
uvelet az osztas.
d) Az {1, 2, 3, 4, 5, 6, 7} halmaz, ha a m
uvelet a mod8 szorzas.
e) Az {1, 3, 5, 7} halmaz a mod8 szorzasra nezve.

a 0
f) Az
alak
u matrixok, ahol a R \ {0}, a matrixszorzasra
0 0
vonatkoz
oan.

4.2. FELCSOPORT,
CSOPORT
87

cos sin
alak
u matrixok, R, a matrixszorzasra vosin cos
natkoz
oan.

a b
h) A
alak
u matrixok, a, b R es a2 + b2 6= 0, a matrixszorb a
zasra vonatkoz
oan.
g) A
4.2.5. Az S strukt
ur
at a racion
alis szamok alkotj
ak az al
abb defini
alt m
uvelettel. Ha a, b S, a val
os szamokra vonatkoz
o + es m
uvelettel:
a b = a + b (a b) .
Vizsg
aljuk meg, hogy S felcsoport, illetve csoport-e?
4.2.6. Legyen a Z halmazon a k
ovetkezo m
uvelet:
a b = a + b + 1.
Alkot-e Z a m
uvelettel felcsoportot, monoidot, csoportot, illetve Abelcsoportot?
4.2.7. Igazoljuk, hogy az osszetettf
uggveny-kepzessel, mint csoportm
uvelettel
csoportot alkotnak azok a [0, 1]-en ertelmezett folytonos es szigor
uan monoton n
oveked
o val
os f (x) f
uggvenyek, amelyekre f (0) = 0, f (1) = 1.
4.2.8. Egy G csoportban valamely b G elemre b14 = b10 es b8 = b27 . Bizonytsuk be, hogy b egysegeleme G-nek.
4.2.9. Legyen a G csoportra: |G| = 996. Bizonytsuk be, hogy ha g G eseten
g 1993 egysegelem G-ben, akkor g is egysegelem.
4.2.10.
a) Adja meg az 1, 2, 3 szamok osszes permut

aci
oj
at.
b) Csoportot, illetve Abel-csoportot alkotnak-e a permut
aci
ok a permut
aci
ok egym
as ut
an val
o elvegzesere nezve?
4.2.11.
a) Hat
arozza meg az (1234) permut
aci
o osszes egesz kitev
oj
u hatv
any
at.
b) Csoportot alkotnak-e az egesz kitev
oj
u hatv
anyok a permut
aci
ok egymas ut
an val
o elvegzesere nezve?
4.2.12. Melyik az a legkisebb pozitv egesz sz

am, ah
anyadik hatv
anyra emelve az
(ABCDE) (F GH) (IJKLM N ) permut
aci
ot, az e egysegelemet kapjuk?
AK
88
4.2.13.
a) Adja meg az abr

an l
athat
o teglalap osszes szimmetrikus transzformaci
oj
at a cs
ucsok permut
aci
oinak felras
aval.
4
b) Csoportot alkotnak-e a felrt permut

aci
ok?
4.2.14. Legyenek a G es H csoportok a k
ovetkezok: G = (R \ {0} ; ), H = (R; +).
A G-beli m
uvelet a termeszetes szorzas, a H-beli pedig a termeszetes
osszeadas. Igazolja, hogy az f : G H, f (x) = lg x2 homomorf lekepezes. Izomorf -e?

4.2.15. Igazolja, hogy az f : G H, f (x) = ex lekepezes izomorf, ha G a val
os
szamok halmazanak additv, H pedig a pozitv val
os szamok multiplikatv
csoportja.
4.2.16. Legyen (T ; ) es (T 0 ; ) ket csoport. Igazolja, hogy ha az f : T T 0
homomorf lekepezes, akkor
a) a T -beli egysegelem kepe T 0 egysegeleme;
b) f inverztarto lekepezes (azaz minden T -beli elem inverzenek kepe a
T 0 -beli kepelemenek inverze).
4.3.
Gy
ur
u, test
A 4.3.1. 4.3.8. feladatokban defini

alt strukt
ur
ak k
oz
ul melyek a gy
ur
uk?
V
alassza ki az egysegelemes es kommutatv gy
ur
uket, valamint a testeket.
4.3.1. (I2 ; +, ), ahol I2 = {0, 1} es a m
uveletek:
+
0
1
m
uvelettart
o
m
uvelettart
o
es bijektv
0
0
1
1
1
0
0
1
0
0
0
1
0
1
U,
TEST
4.3. GYUR
4.3.2. (Q ; +, ), ahol Q =
szok
asosak.
89

x | x = ab , a, b Z es b p
aratlan a m
uveletek a
4.3.3. H = {1, 2, 3, 4} halmaz a mod8 osszeadassal es szorzassal.
4.3.4. (D; +, ), ahol D = {x | x = a + b n a, b Q ; n olyan rogztett pozitv

egesz, amelyhez nem letezik q Q, hogy n = q 2 , a m
uveletek a szok
asosak.
4.3.5.
a) (R; , ), ahol a b = a b es a b = ab;
b) (R; , ), ahol a b = a + b 1 es a b = a + b ab;

c) (R+ ; , ), ahol a b = ab es a b = alg b .
4.3.6.
a) (M ; +, ), ahol M az n n-es matrixok halmaza a val

os szamtest
felett. M
uveletek a matrix
osszeadas es -szorzas.
b) (M ; +, ), ahol M az n n-es matrixok halmaza az I2 szamtest felett.
M
uveletek a mod2 matrix

a b
c) (M ; +, ), ahol M = M | M =
, a, b R , m
uveletek a
0 0
matrix

a b
d) (M ; +, ), ahol M = M | M =
, a, b R , m
uveletek a
b a
matrix
4.3.7.
a) (P(A); , ), ahol P(A) egy A 6= halmaz hatv

anyhalmaza, a
szimmetrikus differencia, a metszetkepzes;
b) (P(A); , ), ahol P(A) mint el

obb, az uni
o-, a metszetkepzes.
4.3.8. (F; , ), ahol F = {f : R R} es
a) a m
uveletek a szok
asos f
uggveny
osszeadas es szorzas;
b) az osszeadas a szok
asos, a szorzas pedig a f
uggvenyek kompozci
oja;
c) ha az F halmaz elemeire kik
otj
uk meg, hogy bijektvek legyenek, vagy
pedig f (x) 0; a m
uveletek ugyanazok, mint b)-ben.
4.3.9.
a) Bizonytsa be, hogy minden test nulloszt

omentes .
b) Hat
arozza meg a 4.3.1. 4.3.8. peld
akban kiv
alasztott gy
ur
uk k
oz
ul
azokat, amelyek nulloszt
omentesek.
Nulloszt
omentes
az a strukt
ura, ahol a b = 0-b
ol k
ovetkezik, hogy a = 0 vagy b = 0.
AK
90
4.3.10. Gy
ur
ut alkotnak-e a tervektorok az osszeadas es a vektori
alis szorzas m
uveletekkel?
4.3.11. Legyen a Z halmaz elemeibol all
o rendezett p
arok halmazan ertelmezve a
es a m
uvelet az al
abbi modon:
(a, b) (c, d) = (a + c, b + d) , illetve
(a, b) (c, d) = (a c, b d) .
a) Igazoljuk, hogy e strukt
ura gy
ur
u.
b) Testet alkot-e?
c) Testet alkot-e a strukt
ura, ha a ket m
uveletet az R elemeibol all
o
rendezett p
arok halmazan ertelmezz
uk?
4.3.12. Resztestet alkotj
ak-e a val
os szamok test
enek azok a szamok, amelyek
racion
alis p-vel es q-val felrhat
ok p + q 2 alakban?
4.4.
H
al
o, Boole-algebra
4.4.1. H
al
ot alkotnak-e az al
abbi strukt
ur
ak:
a) (N; lnko, lkkt), ahol lnko a legnagyobb k
oz
os oszto, lkkt pedig a legkisebb k
oz
os t
obbsz
or
os;
b) (P(A); , );
c) ({0, 1}; , )?
4.4.2. Igazolja, hogy ha egy parci

alisan rendezett H halmaz b
armely ket elemenek van szupremuma (infimuma), akkor H halmaz a szupremum (infimum)
m
uvelettel felh
al
ot alkot.
4.4.3. Bizonytsa be, hogy ha egy parci
alisan rendezett H halmaz b
armely ket
elemenek letezik szupremuma es infimuma, akkor
a) a (H; sup, inf) strukt
ur
aban igaz az abszorpci
os (elnyelesi) tulajdonsag;
b) a (H; sup, inf) strukt
ura h
al
o.
F
elh
al
o
az olyan strukt
ura, amelyben egy idempotens, kommutatv
es asszociatv k
etv
altoz
os m
uvelet van defini
alva.
O,
BOOLE-ALGEBRA
4.4. HAL
91
4.4.4. Legyen valamely (H; , ) h

al
o elemein a 4 relaci
o a k
ovetkezo:
a 4 b, ha a b = a.
Igazolja, hogy
a) a relaci
o parci
alis rendezes H-n;
b) a (H; 4) rendezes b
armely ket elemehez van infimum es szupremum:
inf (a, b) = a b es sup (a, b) = a b.
4.4.5. Az al
abbi gr
afok egy parci
alis rendezes Hasse-fele diagramjai. Melyek alkotnak h
al
ot, disztributv h
al
ot, illetve felh
al
ot a sup es inf m
uveletekkel?
a)
b)
c)
d)
4.4.6. Igazolja, hogy az al

abbi strukt
ur
ak Boole-algebr
ak:
a) egy A 6= halmaz hatv
anyhalmaza az uni
o, metszet es komplementer
m
uveletekkel;
b) az n-v
altoz
os (n 6= 0) ketertek
u logikai f
uggvenyek halmaza a konjunkci
o, diszjunkci
o es a neg
aci
o m
uveletekkel.
4.4.7. Legyenek az A halmaz elemei 715 pozitv oszoi; (A; , ) m
uveletei pedig
legyenek a k
ovetkezok: a b = lkkt (a, b) es a b = lnko (a, b).
a) Legyen az A halmazon egy egyv
altoz
os m
uvelet (0 ) ertelmezve, amely715
0
0
re a = a . Igazolja, hogy az (A; , , ) strukt
ura Boole-algebra.
b) Hat
arozza meg a fent defini
alt Boole-algebr
aban a (50 ) (13 143)
kifejezes eredmenyet.
4.4.8. Boole-algebr
at alkot-e (A; , ,0 ), ha A = {42 pozitv osztoi}, a legkisebb k
oz
os t
obbsz
or
os, a legnagyobb k
oz
os oszto es a0 = 42
a ?
4.4.9. Az al
abbi halmazok k
oz
ul melyek alkotnak Boole-algebr
at, ha es a
ket ketv
altoz
os m
uvelet? A megfelelo egyv
altoz
os m
uvelet megtalal
asa az
olvas
o feladata.
92
AK
a) {a, b, c, . . . , z} legal
abb hatelem
u reszhalmazainak halmaza;
b) {a, b, c, . . . , z} legfeljebb hatelem

u reszhalmazainak halmaza;
c) {a, b, c, . . . , z} azon reszhalmazainak halmaza, amelyek az osszes mag

anhangz
ot tartalmazzak;
d) {{2n, 2n + 1} | n Z} reszhalmazainak halmaza;
e) az egesz szamok azon X reszhalmazainak halmaza, amelyeknel n X

eseten n + 1 X;
f) az egesz szamok azon X reszhalmazainak halmaza, amelyeknel n X
eseten n + 1 X es n 1 X.
5. fejezet
Gr
afelm
eleti fogalmak
es
osszef
ugg
esek
5.1.
Alapfogalmak

abbi gr
af eleinek es pontjainak sz
amat, tov
abb
a minden
egyes pont foksz
amat.
5.1.2. Van-e olyan egyszer

u gr
af, amely
a) 6 pont
u es a pontok fokai: 9, 9, 2, 2, 1, 3;
b) 10 pont
u es a pontok fokai: 3, 3, 4, 1, 6, 2, 3, 5, 2, 2?
5.1.3. Van-e olyan 9 pont
u egyszer
u gr
af, amelyben a pontok foka
a) 7, 7, 7, 6, 6, 6, 5, 5, 5;
b) 6, 6, 5, 4, 4, 3, 2, 2, 1?
5.1.4. Van-e olyan (legal
abb ket pont
u) egyszer
u gr
af, amelyben minden pont
foka k
ul
onb
oz
o.
93
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
94
5.1.5. K
ormerk
ozeses bajnoks
agban n csapat j
atszik. Bizonytsuk be, hogy b
armikor megszaktva a versenyt, p
aros szam
u olyan csapat van, amely eddig
p
aratlan szam
u meccset j
atszott.
5.1.6. Legyen a G gr
af szogpontjainak halmaza V = {1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9}. Dontse el, hogy az al
abbi elsorozatok k
oz
ul melyek nyitottak es melyek zartak.
V
alassza ki a k
or
oket es az utakat.
a)
b)
c)
d)
({1, 2}, {2, 5}, {5, 8}, {8, 4}, {4, 5}, {5, 8}, {8, 7});
({1, 2}, {2, 3}, {3, 6}, {6, 5}, {5, 4}, {4, 1});
({4, 5}, {5, 8}, {8, 4}, {4, 7});
({1, 2}, {2, 5}, {5, 6}).

abbi gr
af szomszedsagi es illeszkedesi matrix
at.
1
1
5
2
2
3
4
5
6
4
5.1.8. Rajzoljon 4 pont

u gr
afot es rja le a gr
af szomszedsagi matrix
at, amely
a)
b)
c)
d)
k
ormentes es osszef
ugg
o;
legal
abb egy el
u k
ormentes es nem osszef
ugg
o;
minden pontj
anak foka legal
abb 2;
teljes.

abbi gr
af osszes k
oret.
1
95
5.1. ALAPFOGALMAK
5.1.10. Rajzoljon olyan 10 pont

u egyszer
u gr
afot, amely 3-regul
aris. Hat
arozza
meg a gr
af egyik leghosszabb u
tj
at es k
oret.
5.1.11. Egy iranytott gr
af pontjai legyenek az a1 , a2 , . . ., a6 pontok. Az ai
pontb
ol annyi elt indtunk aj -be, amennyi i-nek j-vel val
o maradekos
osztas
an
al fellep
o maradek. Hat
arozzuk meg a gr
at.
5.1.12. A G egyszer
u gr
afot az al
abbi szomszedsagi
0 1 0 1
1 0 1 0
C=
0 1 0 1
1 0 1 0
1 0 1 1
matrixszal adtuk meg:
1
0
1
0
Rajzoljuk meg a gr
afot es a komplementeret, majd rjuk fel a komplementer gr
at.
5.1.13. Egy egyszer

u gr
at jel
olje C. Mi a jelentese
a) a C2 matrix f
oatl
oj
aban szereplo elemeknek;
b) a C2 matrix i-edik soraban szereplo j-edik elemnek, ha i 6= j?
5.1.14.
a) H
any ele van egy n pont
u teljes gr
afnak?
b) Van-e olyan 4, 5, illetve 6 pont
u egyszer
u gr
af, amely izomorf a komplementerevel?
5.1.15. Rajzolja le az osszes 4-pont

u egyszer
u gr
afot, amelyek p
aronkent nem
izomorfak.
5.1.16. Izomorfak-e az al
abbi gr
afp
arok?
a)
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
96
b)
c)
5.1.17. H
any pont
u az a teljes gr
af, amelynek kevesebb ele van, mint a pontok
szamanak hatszorosa, de t
obb, mint a pontok szamanak otszor
ose?
5.1.18. Egy 5-pont
u egyszer
u gr
afnak 8 ele van. Mekkor
ak lehetnek a pontok
foksz
amai?
5.1.19. Rajzoljon olyan 6 pont
u egyszer
u gr
afot, amely
a) osszef
ugg
o es k
ormentes;
b) minden pontj
anak foka legal
abb 2 es nem osszef
ugg
o;
c) 3-regul
aris.
5.1.20. Igazolja, hogy ha egy osszef
ugg
o gr
afnak kevesebb ele van, mint pontja,
akkor van 1-fok
u pontja.
abbi allt
asokat:
a) Ha egy gr
af minden pontj
anak foksz
ama legal
abb 2, akkor van benne
k
or.
b) Ha egy gr
af k
ormentes, akkor van 1 fok
u pontja.
5.1. ALAPFOGALMAK
5.1.22.
97
a) Az al
abbiakban igazoljuk, hogy egy n-pont
u, k
ormentes, osszef
ugg
o
gr
afnak pontosan n 1 ele van.
Az allt
ast a gr
af pontszamara vonatkoz
o teljes indukci
oval igazoljuk,
gondolatmenet
unkben logikai hib
at vet
unk. Mi a hiba?
A k = 1 pont
u gr
afra az allt
as nyilv
anval
o. Bel
atjuk, hogy ha a
k-n
al kevesebb pont
u gr
afokra igaz az allt
as, akkor a k pont
uakra is
igaz.
Tekints
unk ugyanis egy tetszoleges k 1-pont
u, k
ormentes, osszef
ugg
o gr
afot, vegy
unk hozz
a egy u
j pontot, es k
oss
uk ossze a meglev
o
pontok valamelyikevel. Egyszer
u meggondolni, hogy a kapott k pont
u gr
af k
ormentes, osszef
ugg
o, es eleinek szama 1-gyel nagyobb, mint
a k 1-pont
u gr
afe, amelynek elszama indukci
os felteves
unk ertelmeben k 2. Ezzel bel
attuk, hogy tetszoleges gr
afra igaz az allt
as.
b) Javtsa ki az a) pontban szereplo bizonyt

ast.
c) H
any ele van egy n pont
u k komponens
u k
ormentes gr
afnak?
5.1.23. Egy hattag
u t
arsasagban mindenkinek pontosan 3 bar
atja van. Egy alkalommal 6 mozijegyet kaptak, h
arom moziba, mindegyikbe kettot. Mindenki csak valamelyik bar
atj
aval egy
utt hajland
o moziba menni. Meg
tudj
ak-e szervezni a mozilatogat
ast?
5.1.24. Legyen G egy 2n-pont
u egyszer
u gr
af, ahol minden pont foka legal
abb
n 1.
a) Szerkessze meg az osszes lehetseges G gr
afot, amely ket komponensb
ol all, ha n = 3.
b) Legal
abb h
any pontot tartalmaz G egy komponense?
c) Allhat-e
a G gr
af 2-nel t
obb komponensb
ol?
5.1.25. Mutassa meg, hogy ha egy 2n pont
u egyszer
u gr
af minden pontj
anak foka
legal
abb n, akkor a gr
af osszef
ugg
o.
5.1.26. Igaz-e, hogy G vagy a komplementere biztosan osszef
ugg
o?
5.1.27. Legyen a G osszef
ugg
o gr
afnak e egy olyan ele, amelyet elhagyva G ket
komponensre esik szet. Bizonytsuk be, hogy e nem lehet G-beli k
or ele.
5.1.28. Az egyik megye 22 telep
ulese k
oz
ul otben van k
orh
az. Legal
abb h
any olyan
utat kell megepteni, amely ket telep
ulest k
ot ossze azert, hogy b
armely
telep
ulesrol legal
abb az egyik k
orh
azba el lehessen jutni kieptett u
ton.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
98
5.1.29. Jel
olje Kn (n 3) az n pont
u teljes gr
afot. Hat
arozza meg a gr
af k
hossz
us
ag
u k
oreinek szamat, ha
a) k = n;
b) 3 k n;
c) 3 k n es a k
or
ok egy r
ogztett e elt tartalmaznak.
5.2.
5.2.1.
Euler-
es Hamilton-bej
ar
asok
a) Egy v
arosban, ahol az u
th
al
ozat osszef
ugg
o, egyir
any
u utc
ak is vannak. Mikor j
arhatja be egy locsoloaut
o az osszes utc
at (espedig az
egyir
any
uakat pontosan egyszer, j
o iranyban; a ketirany
uakat pedig
a ket savban egyszer oda, egyszer vissza) u
gy, hogy veg
ul a kiindul
oponton fejezze be a munk
aj
at.
b) Mutassa meg, hogy ha minden utca ketirany
u, akkor az el
oz
o bej
ar
as
mindig megoldhat
o.
5.2.2. Mely teljes gr

afok Euler-grafok?
5.2.3.
a) Igazolja, hogy egy legal

abb ket pontb
ol all
o osszef
ugg
o gr
afnak pontosan akkor van nyitott Euler-setaja, ha a gr
afban pontosan ket
p
aratlan foksz
am
u pont van (a t
obbi p
aros).
b) Mely teljes gr
afoknak van nyitott Euler-setaja?
5.2.4. Az al
abbi gr
afok k
oz
ul melyiknek van nyitott, illetve zart Euler-setaja,
Hamilton-k
ore, vagy -
utja?
d
a)
b)
a
a
HAMILTON-BEJAR
ASOK
5.2. EULER- ES
c)
d)
e
f
d
99
c
b
b
a
5.2.5. A domin
olapokra a 0, 1, . . . , 9 szamokb
ol alkotott szamparok vannak felrva u
gy, hogy minden szampar pontosan egyszer szerepel.
a) Osszerakhat
o-e az osszes domin
olap a kirak
as szab
alyai szerint u
gy,
hogy a domin
ok egy k
ort kepezzenek?
b) Mit mondhatunk a 0-t

ol 8-ig szamozott domin
okr
ol?
5.2.6.
a) Milyen n eseten van az n-pont

u teljes gr
afnak Hamilton-k
ore?
b) Mely teljes p
aros gr
afoknak van Hamilton-k
ore?

abbi gr
afnak van Hamilton-k
ore.
5.2.8. Bej
arhat
o-e egy 5 5-
os sakkt
abla l
ougr
assal u
gy, hogy nem kell a kiindul
asi pontba visszaerni, felteve, hogy minden mezore pontosan egyszer
ha vissza kell terni? Adja meg a feladat gr
ugrunk. Es
afmodelljet.
abbi gr
afban nincs Hamilton-k
or.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
100
5.2.10. Bej
arhat
o-e l
ougr
assal egy 44-es sakkt
abla u
gy, hogy a kiindul
asi pontba
visszaerj
unk, felteve, hogy minden mezore pontosan egyszer ugrunk?
5.2.11. Bizonytsa be, hogy
a) ha a G gr
afban letezik k darab pont, amelyeket illeszked
o eleivel
egy
utt t
or
olve, G t
obb mint k komponensre esik szet, akkor G-nek
nincs Hamilton-k
ore;
b) ha a G gr
afban letezik k darab pont, amelyeket elhagyva G meg
k + 1-nel is t
obb komponensre esik szet, akkor Hamilton-
utja sincs.
5.3.
Skgr
afok
es sznez
esek
5.3.1. Adott a skon negy pont. Ossze

lehet-e k
otni az osszes pontp
art u
gy, hogy
az osszek
ot
o vonalak ne messek egym
ast?
abbi gr
afok skgr
afok:
a)
b)
e
d
c)
d)
d
c
a
5.3.3. Az el
oz
o peld
aban szereplo skgr
afokra ellen
orizze az Euler-formul
at.
5.3.4.
a) Hat
arozza meg az 5.3.2. a) es c) gr
af tartomanyainak foksz
amat.
b) Igazolja, hogy egyszer
u, osszef
ugg
o skgr
af eseten 3t 2e, ha n 3.
5.3.5. Igazolja, hogy nem rajzolhat

ok skba az al
abbi gr
afok:

SZ
5.3. S
IKGRAFOK
ES
INEZESEK
101
a) K5 (5-pont
u teljes gr
af) ;
b) K3,3 (p
aros, 3-regul
aris gr
af) .
5.3.6. Indokolja meg, hogy az al
abbi ket gr
af nem skgr
af.
a)
b)
5.3.7. Rajzolja meg az al

abbi gr
afok du
al gr
afj
at.
a)
b)
c) negy pont
u teljes gr
af;
d) a kocka elh
al
ozata.
5.3.8. Rajzolja le Magyarorszag es szomszedai terkepet, es szerkessze meg a
terkep du
alj
at
5.3.9. Igaz-e, hogy ha egy terkep ket sznnel kisznezhet
o, akkor a du
alja p
aros
gr
af.
5.3.10. Lehet-e ot orszag olyan, amelyek k
oz
ul b
armely ketto p
aronkent szomszedos?
5.3.11. Minimalisan h
any sznnel sznezhet
o ki egy
a) fa gr
af;
b) p
aros, illetve p
aratlan hossz
us
ag
u k
or?
Haszn
aljuk
fel az el
oz
o feladat b) a
llt
as
at.
a K3,3 gr
af skgr
af, akkor teljes
ulnie kellene a 4t 2e egyenl
otlens
egnek. Mi
ert?
T
erk
ep du
alja az a G gr
af, melynek pontjai az egyes orsz
agoknak felelnek meg. K
et pont
akkor van o
sszek
otve G -ban
ellel, ha a k
et megfelel
o orsz
ag szomsz
edos. Bel
athat
o, hogy G
mindig skgr
af.
Ha
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
102
5.3.12.
a) Legyen egy n-pont

u fagr
af ket nem-szomszedos pontja pirossal kisznezve. Legfeljebb h
any szn sz
ukseges meg a fagraf pontjainak
kisznezesehez?
b) Tegy
uk fel, hogy egy n-pont
u fagr
af k db nem szomszedos pontja
piros sznnel van kisznezve. Legfeljebb h
any szn sz
ukseges meg a
kisznezeshez?
5.3.13. Hat
arozza meg az al
abbi gr
afok kromatikus szamat.
5.4.
a)
b)
c)
d)
F
ak
es erd
ok
5.4.1. Rajzolja le a nem-izomorf

a) h
arompont
u;
b) negypont
u;
c) otpont
u
f
akat.
5.4.2. Mutassa meg, hogy 6 darab nem-izomorf 6-pont
u fa letezik.
5.4.3. A fa Pr
ufer-k
odj
ab
ol rajzolja fel a gr
afokat:
a) (1, 3, 2, 4, 1, 2, 3);
b) (7, 7, 4, 4, 5, 3, 3, 8);
ES
ERDOK
5.4. FAK
103
c) (9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1).
5.4.4. Van-e olyan 7-pont
u fa, amely
a) minden pontj
anak foka 1;
b) a pontok fokai: 2, 2, 2, 2, 2, 1, 1;
c) minden pont foka 2;
d) a pontok fokai: 1, 1, 1, 1, 1, 1, 6?
5.4.5. Bizonytsa be, hogy minden fa p
aros gr
af.
5.4.6. Igazolja, hogy b
armely, legal
abb otpont
u gr
afban vagy a komplementereben van k
or.
5.4.7. A G fa k
ozeppontja az a G-beli pont, amelynek a t
obbi pontt
ol val
o maxim
alis t
avols
aga minimalis. Bizonytsa be, hogy minden f
anak egy, vagy
ket szomszedos k
ozeppontja van.
af 17 pont
u es k
ormentes.
a) H
any ele van, ha komponenseinek szama 5?
b) H
any komponense van, ha eleinek szama 6?
5.4.9. Rajzolja le az al
abbi gr
af neh
any feszt
of
aj
at.
5.4.10. Legyen G egy osszef

ugg
o gr
af. Mit tud mondani arrol az elrol, amely
a) G minden feszt
of
aj
anak ele;
b) G egyik feszt
of
aj
anak sem ele?
K
et
pont t
avols
aga a k
et pontot o
sszek
ot
ou
t
eleinek sz
ama.
104
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
5.4.11. Hat
arozza meg az al
abbi gr
af egy minimalis s
uly
u feszt
of
aj
at.
a
2
6
8
7
4
3
8
9
5.4.12. Adott egy s

ulyozott gr
af az u
n. s
ulym
atrix
aval: a matrix cij eleme az i
es j (i 6= j) pontokat osszek
ot
o el s
uly
at jelenti. Ha a ket pont nincs
osszek
otve ellel a gr
afban, vagy i = j, akkor legyen a s
uly .
Hat
arozza meg az al
abbi gr
af egy minimalis
rix
at.
10
10 7
7 2
C=
2
6 8 9 4
7 3
s
uly
u feszt
of
aj
anak s
ulym
at
6
8 7
4 3
6. fejezet
Line
aris algebra
6.1.
6.1.1.
M
atrixok
a) Dontse el, hogy az al
abbi matrixok k
oz
ul melyik zerusmatrix, egysegmatrix, permut
al
o matrix, diagon
almatrix, szimmetrikus matrix,
ferden szimmetrikus matrix.
b) Tal
al-e az al
abbi matrixok k
oz
ott olyanokat, amelyek egym
as transzpon
altjai?
A=
0 1
1 0
E=
1
0
2
3
H=
7
4

0 1
0 0
B=
C=
1 0
0 0

0 0
1 1
F=
G=
1 0
1
1
3 7 4
0 1 2
0 1 6
0 7
I= 1
1 0 0
2 7 0
6 0 2
2 8 9 7
4 0
9 6 4 8
L= 0 5
K=
8 4 0 3
0 0
7 8 3 9
105
D=
1
0
0
1

0
3 4
2 2 7
1 5
0
2
J=
3 2
4
7
1
5
0
0
1

6. LINEARIS
ALGEBRA
106
6.1.2. Az al
abbi matrixok k
oz
ul
a) adja ossze azokat, amelyek osszeadhatok;
b) szorozza ossze azokat, amelyek osszeszorozhatok;

c) hat
arozza meg azon matrix adjung
alt matrix
at es inverzet, amelynel
lehetseges.
2
1
A=
0
1
1
C= 0
2
3
0
2
1
1 0
B= 0 3
1 2
2 3
3
1
1 8
2 1
4 2
0
1
1 2
0
1
D=
1 1
2
0
6.1.3. Milyen matrixszal kell megszorozni az el

oz
o feladatbeli B matrixot, hogy
a) elso es masodik sora helyet csereljen;
b) elso sorahoz adjuk harmadik soranak ketszereset, a t
obbi sora v
altozatlan maradjon;
c) masodik oszlop
anak ketszereset es harmadik oszlop
anak mnusz ketszereset adjuk a negyedik oszlop
ahoz, a t
obbi oszlopa v
altozatlan
maradjon?
6.1.4. Igazolja, hogy
a) (A + B) = A + B ;
b) (A) = A ;
c) (AB) = B A .
6.1.5. Bizonytsa be, hogy tetszoleges P n n-es matrix eseten
a) ha A szimmetrikus n n-es matrix, akkor P AP is szimmetrikus;
b) ha A ferden szimmetrikus n n-es matrix, akkor P AP is ferden

szimmetrikus.

6.1. MATRIXOK
107
6.1.6. Hat
arozza meg a p vektort u
gy, hogy igaz legyen a k
ovetkezo egyenl
oseg:
p Aej = [aij ], ahol aij az A matrix i-edik soranak j-edik eleme. A

feladatot tetszoleges A matrixra oldja meg, a vektorok, illetve a matrix
mereteinek megv
alaszt
as
an
al u
gyeljen az osszeszorozhatos
agra.
6.1.7. Hat
arozza meg ej Ap erteket, ha p = [1 1 . . . 1]. A feladatot tetszoleges A matrixra oldja meg, a vektorok, illetve a matrix mereteinek
megv
alaszt
as
an
al u
gyeljen az osszeszorozhatos
agra.

2 1 0
6.1.8. Adott a b sorvektor: [1 1 1] es a C matrix: C =
. Hat
a0 3 4
3

rozza meg az A matrixot u
gy, hogy a bA szorzat a 2 41 sorvektor
legyen, CA pedig egysegmatrix.

1 0
6.1.9. Legyen A =
. Hat
arozza meg az osszes olyan B matrixot,
1 0
amelyre igaz, hogy AB = BA.
6.1.10. Hat
arozza meg az X matrixot, ha tudjuk, hogy AXA1 = B, ahol

2 1
1 0
A=
es B =
.
3
2
0 2
6.1.11. Egy u
zem negyfele termeket gy
art h
aromfele alapanyagb
ol. Az egyes termekek egy-egy darabj
ahoz az al
abbi nyersanyagmennyisegek sz
uksegesek:
I. anyag
II. anyag
III. anyag
1.
4
2
10
termek
2. 3.
3
3
1
0
1
2
4.
1
5
3
A rakt
aron lev
o nyersanyagmennyiseg rendre 5000, 2300 illetve 3000 db,
a nyersanyagok egyseg
arai rendre 2,5, 5 illetve 1 egyseg. Az egyes termekekb
ol gy
artand
o mennyiseg rendre 200, 400, 700 illetve 300 darab, a
j
arulekos k
oltseg darabonkent 3, 2, 2,5 illetve 3,5 egyseg, az elad
asi ar
darabonkent 25, 43, 32 illetve 50 egyseg. Irja le az adatokat matrixok es
vektorok segtsegevel, majd szamolja ki, hogy
a) a rakt
aron lev
o nyersanyagmennyiseg elegend
o-e a gy
artani kv
ant
termekekhez;

6. LINEARIS
ALGEBRA
108
b) mennyibe ker
ul legy
artani a kv
ant mennyiseg
u termeket (termelesi
k
oltseg + j
arulekos k
oltseg);
c) mekkora az elad
asi ar;
d) mennyi az u
zem profitja ertekestes ut
an.
6.2.
Line
aris terek (vektorterek)
Line
aris f
uggetlens
eg, b
azis, dimenzi
o
6.2.1. Adottak a v [1 1 2] es a w [3 1 1] vektorok. Irjuk fel az al
abbi
line
aris kombin
aci
okat: 2v 3w, 3v + w.
6.2.2. Adjuk meg az u [4 6 2] vektort a v [1

vektorok line
aris kombin
aci
ojakent.
1 2] es a w [3
1]
6.2.3. Dontse el, hogy az al

abbi vektorrendszerek line
arisan f
uggetlenek-e. Ha
nem, adja meg a k
ozt
uk lev
o line
aris kapcsolatot.
a) a [1 4] , b [2 8] ;
b) a [1 0
c) a [1
3] , b [2
0 6] ;
2] , b [2 4] ;
4] , b [2
d) a [0 1
0 1] ;
e) a [1 2] , b [2 1] , c [0 1] ;
f) a [3
1 2] , b [7
1 1] , c [4 0
1] ;
g) a [1 1
0] , b [1
0 1] , c [0 1
1] ;
h) a [1 1
0] , b [2
0 1] , c [3 2
1] , d [1
1] .
6.2.4. Legyenek a, b es c line

arisan f
uggetlen vektorok. Dontse el, hogy az al
abbi
vektorok line
arisan f
uggetlenek-e vagy sem:
a) a, 0;
b) a + b, b + c, c + a;
c) a + 2b + c, a b c, 5a + b c.
6.2.5. Legyen V2 a komplex szamok val
os test feletti vektortere, a = 2 + 3j, b =
5 j es c = 1 + 10j pedig h
arom vektor V2 -ben. Mutassa meg, hogy a es
b line
arisan f
uggetlenek es fejezze ki c-t a es b line
aris kombin
aci
ojakent.

6.2. LINEARIS
TEREK (VEKTORTEREK)
109
6.2.6. Adjon meg olyan h

aromelem
u vektorrendszert, amelynek vektorai a negydimenzios ter elemei, es amely line
arisan osszef
ugg
o rendszer.
6.2.7. Legyen V3 a val
os szamharmasok vektortere a val
os szamtest felett. Vektorter-e V3 kepe, ha a lekepezes a k
ovetkezo f
uggvenyekkel van megadva?
Ha igen, hat
arozza meg a vektorter dimenzioj
at es adja meg egy b
azisat;
ha nem, indokoljon.
a) f1 : (x1 , x2 , x3 ) 7 (x1 , x1 , x1 )
b) f2 : (x1 , x2 , x3 ) 7 (x1 + x2 , x2 + x3 , x1 + 3x2 + 2x3 )

c) f3 : (x1 , x2 , x3 ) 7 x1 , x22 , x3
d) f4 : (x1 , x2 , x3 ) 7 (x1 , x2 , x3 )
e) f5 : (x1 , x2 , x3 ) 7 (x1 , x2 , x1 x2 )
6.2.8. Igazolja, hogy az f (x) = ex (A cos 2x + B sin 2x) alak

u f
uggvenyek (A, B
val
os szamok) a val
os szamtest felett line
aris teret alkotnak. Adja meg a
ter egy b
azisat es az f (x) = ex (2 cos 2x + 3 sin 2x) f
uggveny koordin
at
ait
a megadott b
azisban.
6.2.9. Legyen V a legfeljebb elsofok
u polinomok vektortere a val
os szamtest felett. Mutassa meg, hogy 2x 1 es x + 2 f
uggetlenek V -ben, es fejezze
ki 5x + 3-at 2x 1 es x + 2 line
aris kombin
aci
ojakent. Adjon meg V nek egy h2x 1, x + 2i-t
ol k
ul
onb
oz
o b
azisat is, majd adja meg 5x + 3
koordin
at
ait ebben az u
j b
azisban is.
6.2.10. Az al
abbi val
os szamok feletti vektorterek k
oz
ul keresse meg az izomorfakat. A m
uveletek a szok
asosak, a polinomokn
al a 0 polinomot mindig
beleertj
uk. (Azt, hogy ezek vektorteret alkotnak, nem kell bizonytani.)
a) Azok a legfeljebb 20-adfok
u val
os egy
utthat
os polinomok, amelyekben minden tag kitev
oje prmszam.
b) Azok a legfeljebb 17-edfok
u val
os egy
utthat
os polinomok, amelyeknek megfelelo polinomf
uggvenyek p
aros f
uggvenyek.
c) Azok a legfeljebb 9-edfok
u val
os egy
utthat
os polinomok, amelyeknek
a gy
oke.
d) Azok a legfeljebb 9-edfok
u val
os egy
utthat
os polinomok, amelyeknek
j a gy
oke.
e) A 3 3-as, val
os elem
u matrixok.

6. LINEARIS
ALGEBRA
110
f) Azok a 3 4-es, val

os elem
u matrixok, amelyeknek elso es utolso sora
megegyezik.
g) Azok a legfeljebb 20-adfok
u val
os egy
utthat
os polinomok, amelyek
x6 + 1-gyel es x7 + 1-gyel is oszthat
ok.
h) Azok a minden val
os szamon ertelmezett val
os ertek
u f
uggvenyek,
amelyeknek az x = 0, 1, 2, . . . , 8 helyek kivetelevel minden helyettestesi erteke 0.
6.2.11. A h
aromdimenzios terben egy sk egyenlete x + y + z = 0, egy egyenes
egyenletrendszere pedig x = y, z = 0. Legyen V vektorter a sk pontjainak
halmaza, V 0 pedig az egyenes pontjainak halmaza a val
os szamtest felett.
Adja meg V es V 0 dimenzioj
at es egy-egy b
azisat.
Elemi b
azistranszform
aci
ok, b
azisvektor-csere
6.2.12. Cserelje fel az he1 , e2 , e3 i b
azist az
a [1 2 0] , b [2 1
b
azisra. Irja fel a v [6 3
1] , c [3
2]
1] vektort az u
j b
azis segtsegevel.
1 2
1 1
1 1
0 matrix rangj
6.2.13. Hat
arozza meg az A = 0
at.
3
1
2
3
1
2 3
3
1 matrix inverzet a b
6.2.14. Hat
arozza meg az A = 0
azisvektor2 1 8
cseres algoritmus segtsegevel.
6.2.15. Oldja meg a k
ovetkezo egyenletrendszereket a b
azisvektor-cseres algoritmus segtsegevel.
2x + z = 5
2x + z = 5
2x + 4y = 10
2x + 4y = 10
a)
b)
2x + y 3z = 5
2x 16y + 3z = 25
c)
2x + z = 5
2x + 4y = 10
2x 16y + 3z = 1

6.2. LINEARIS
TEREK (VEKTORTEREK)
111
6.2.16. Hat
arozza meg c osszes olyan erteket, melyre az al
abbi egyenletrendszernek pontosan egy megoldasa van.
2x + z = 5
2x + 4y = 10
2x 16y + cz = 25
6.2.17. Hat
arozza meg b
azisvektor-cseres algoritmussal a k
ovetkezo egyenletrendszer megoldas
at, c erteketol f
ugg
oen.
x+y +z=2
xy z=0
2x + y + z = c
6.2.18. Adott az A matrix es a b vektor:
0
1 3
3 ,
A = 1 2
4
0 12
2
b = 3 .
c
a) Hat
arozza meg az A matrix rangj
at.
b) Hat
arozza meg b harmadik koordin
at
aj
at u
gy, hogy b benne legyen
az A matrix oszlopvektortereben.
1 1
1
2 1 matrixban szereplo c erteket
6.2.19. Hat
arozza meg az A = 3
2
1
c
u
gy, hogy az e1 egysegvektor ne legyen benne az A matrix oszlopvektortereben.
6.2.20. Adott az A matrix es a b vektor:
1
2 4
2
3 2 2 2
,
A=
1
2 10
2
2
2 1
2
a) Mennyi az A matrix rangja?
7
1
b=
15 .
3
b) Oldja meg az Ax = b matrixegyenletet.

c) Van-e a fenti matrix elso ket oszlopvektor
anak olyan line
aris kombin
aci
oja, amely el
oalltja az egyenlet jobb oldal
an szereplo vektort?
Ha igen, adja meg.

6. LINEARIS
ALGEBRA
112
6.3.
Line
aris transzform
aci
ok
6.3.1. Hat
arozza
meg az
A (3, 1), B (3, 3), C (6, 3) es D (6, 1) pontok kepet az
1 0
M =
matrixszal lert transzformaci
o elvegzese ut
an. Ertel2 1
mezze a transzformaci
ot.

1 1
6.3.2. Milyen geometriai transzformaci
ot hat
aroz meg az
matrix?
1 1

2 1
6.3.3. Hat
arozza meg az y = 2x 1 egyenes kepenek egyenletet a
0
2
matrixszal megadott transzformaci
o elvegzese ut
an.

2 1
6.3.4. Hat
arozza meg azon egyeneseket, amelyek a
matrixszal mega3 0
dott transzformaci
o soran onmagukba mennek at.
6.3.5. Hat
u, orig
o k
ozeppont
u k
or kepenek egyenletet
arozza meg
az egysegsugar
1 0
az
matrixszal megadott transzformaci
o elvegzese ut
an.
0 2
6.3.6. Hat
arozza meg az y = 2x egyenesre val
o t
ukr
ozes matrix
at.
"
#
6.3.7. Tekints
uk a
3
4
1
4
1
3
2
3
matrixszal megadott skbeli transzformaci

ot. Ha-
t
arozza meg
a) a v [1
3] vektor kepet;
b) az x = y egyenes kepet;
c) a transzformaci
o saj
atvektorait es saj
atertekeit;
d) a transzformaci
o matrix
at a saj
atvektorok koordin
atarendszereben.

0 1
6.3.8. Miert nincsenek a
matrixszal lert skbeli transzformaci
onak
1 0
val
os saj
atertekei?

cos sin
6.3.9. Legyen a skbeli transzformaci
o matrixa:
.
sin
cos
Az
ilyen egyenes neve: fix egyenes.

OK
6.3. LINEARIS
TRANSZFORMACI
113
a) Milyen eseten igaz, hogy (x) = x b

armely x (ketdimenzios) vektor
eseten?
b) Milyen eseten igaz, hogy (x) = x b
armely x (ketdimenzios)
vektor eseten?
6.3.10. Adja meg a k
ovetkezo terbeli line
aris transzformaci
o matrix
at: az x tengely menten ketszeresre ny
ujt
as, majd a z tengely k
or
ul 45 -kal val
o forgat
as.
6.3.11. Hat
arozza meg az x + y + z = 0 skra val
o t
ukr
ozes matrix
at.
6.3.12. Irja fel annak a line
aris transzformaci
onak a matrix
at, amely a h
aromdimenzios teren van ertelmezve es amelyre
(e1 ) = 2e2 + e3 ,
(e2 ) = 2e2 + 8e3 ,
(e3 ) = e2 + 4e3 .
a) H
any dimenzios terre kepezi le a transzformaci
o a teret?
b) Alkalmazva az xy sk x = y egyenesenek pontjaira a transzformaci
ot,
mit kapunk eredmeny
ul?
6.3.13. Tekints
uk a komplex szamok halmazat mint a val
os szamok teste feletti
vektorteret. Dontse el, hogy az al
abbi megfeleltetesek line
aris transzformaci
ok-e, es ha igen, rja fel a transzformaci
o matrix
at az h1, ji b
azisra
vonatkoz
oan. Minden komplex szamnak feleltess
uk meg
a) a val
os reszet;
b) a val
os es kepzetes resze k
oz
ul a nagyobbikat;
c) az abszol
ut erteket;
d) a sz
oget;
e) a konjug
altj
at;
f) a j-szereset.
6.3.14. Mik lesznek az el
oz
o feladatban szereplo line
aris transzformaci
ok matrixai
a hj, 1 ji b
azisra vonatkoz
oan?
6.3.15. A legfeljebb masodfok
u polinomok (val
os test feletti) vektortereben adott
a k
ovetkezo transzformaci
o: f (x) 7 (x + 1) f 0 (x).
114
6. LINEARIS
ALGEBRA
a) Bizonytsa be, hogy a transzformaci

o line
aris.
b) Irja fel a transzformaci

o m
atrix
at az 1, x, x2 b
azisra vonatkoz
oan.
c) Sz
amtsa ki a transzformaci
o saj
atertekeit es saj
atvektorait.
6.3.16. Adja meg a 6.2.7. feladatban szereplo line

aris transzformaci
ok matrix
at.
6.3.17. Adott az f (x) = ex (a cos 2x + b sin 2x) alak
u f
uggvenyek vektortere a val
os szamok teste felett (a es b val
osak), valamint adott az f (x) 7 f 0 (x)
transzformaci
o.
a) Bizonytsa be, hogy a transzformaci
o line
aris.
x
b) Irja fel a transzformaci

o m
atrix
at az he cos 2x, ex sin 2xi b
azisra vonatkoz
oan.
c) A transzformaci
o matrix
anak segtsegevel hat
arozza meg f masodik
deriv
altj
aban ex cos 2x illetve ex sin 2x egy
utthat
oj
at (a-val es b-vel
kifejezve).
d) Legyen g 0 (x) = ex (a cos 2x + b sin 2x). A transzformaci
o matrix
anak
segtsegevel hat
arozza meg g-ben ex cos 2x illetve ex sin 2x egy
utthat
oj
at (a-val es b-vel kifejezve).
III. r
esz
Megold
asok
115
1. fejezet
Halmazelm
eleti
es algebrai
fogalmak
1.1.
Halmazalgebra
1.1.1. Az A halmaz mindh

arom eleme kielegti az x3 + 11x = 6x2 + 6 egyenletet,
ezert A B. A harmadfok
u egyenletnek nem lehet 3-n
al t
obb gy
oke, gy
A = B is teljes
ul.
1.1.2. A = E = ]1, 2[ es D = F = {1, 2}

1.1.3. a) {1}
b) {1, 3, 7}
c) {3} , {1, 3} , {2, 3} , {1, 2, 3}
n

o
1.1.4. AB = {a}, A\B = {b} , AA = a, a , a, {b} , {b} , a , {b} , {b}
1.1.5.
a) hamis
b) igaz
c) igaz
1.1.6.
A = {3, 4, 5},
B = {0, 1, 2, 3},
A B = {3},
A B = {4, 5},
A B = {0, 1, 2, 4, 5}.
1.1.7. A metszet definci

oja szerint 0 X es 2
/ X. Igy a megoldasok: X1 = {0},
X2 = {0, 1}, X3 = {0, 3} es X4 = {0, 1, 3}.
1.1.8. A halmazok kivon
as
anak definci
oja alapj
an 3 X, 4 X, 1
/ X es
2
/ X. Teh
at a megoldasok: X1 = {3, 4}, X2 = {3, 4, 5}, X3 = {3, 4, 6}
es X4 = {3, 4, 5, 6}.
117

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
118
1.1.9.
a)
c)
e)
g)
b)
1 0 1 2 3
2
5
2
f)
3 1
1 0 1 2 3
d)
3
1
h)
11
1.1.10.
a) hamis
b) igaz
c) igaz
d) igaz
1.1.11.
a) igaz
b) hamis
c) hamis
d) igaz
1.1.12. a)
b)
13
c)
1
3
2
1
1 2
d)
1
e)
2
3
1.1.13.
a) igaz
1.1.14.
a)
b)
c)
d)
f)
4
3
3
1
2
1
1
b) igaz
c) igaz
d) hamis
n

P(A A) = , (a, a) , (a, b) , (b, a) , . . . ,

o
(a, b) , (b, a) , (b, b) , (a, a) , (a, b) , (b, a) , (b, b)
n

o
P P(A) = , {} , {a} , {b} , . . . , , {a} , {b} , {a, b}
n

o
A P(A) = a, , b, , a, {a} , b, {a} , . . . , b, {a, b}
n

o
P(A) P(A) = , , , {a} , , {b} , . . . , {a, b} , {a, b}
119
1.1. HALMAZALGEBRA
1.1.15.
a) Ha van legal
abb egy olyan x elem amely benne van az A, B, C
halmazok mindegyikeben, akkor x
/ B \ C, ezert x A \ (B \ C).
Ugyanakkor x
/ A \ B, gy x
/ (A \ B) \ C. Teh
at az egyenl
oseg nem
teljes
ul tetszoleges A, B es C halmazok eseten.
b) (A \ B)C (A C)\B, mert ha x (A \ B)C, akkor x A\B es
x C. x A\B-b
ol k
ovetkezik, hogy x A es x
/ B. Mivel x eleme
az A-nak is es C-nek is, ezert x A C. x
/ B gy x (A C) \ B.
Hasonl
oan igazolhat
o az (A C) \ B (A \ B) C osszef
ugges is,
teh
at az egyenl
oseg tetszoleges A, B es C eseten igaz.
c) A A = , teh
at nem igaz.
1.1.16.
d) igaz
e) hamis
f) igaz
h) hamis
i) igaz
j) hamis
a) A B
b) A B
g) hamis
1.1.17. A (A B) = B
1.1.18. A-ban nem lehet olyan elem, ami B-nek is eleme, teh
at A B = .

1.1.19. (X A B) (X \ A) (X \ B) = , mert X minden x eleme benne
van az A es B halmazok legal
abb egyikeben, gy x
/ X \A vagy x
/ X \B.
(X \ A) (X \ B) = (X \ B A), ugyanis tetszoleges y X \ B
eseten y
/ X \ A es y X, teh
at y A.
(X \ B A) (X A B), hiszen tetszoleges z X eseten z B ezert
az allt
as igaz, vagy z
/ B, de ekkor z X \ B, gy z A.
1.1.20. Nem igaz, ugyanis a feltetel mellett letezhet olyan x, amelyre x
/ A, x B
es x C. Ekkor x A C, de x
/ B C, teh
at A C * B C.
Ellenpeld
aval is megmutathatjuk, hogy hamis az allt
as: legyen A = {1}
es B = C = {1, 2}. Ekkor A B, de A C = {2} * = B C.
1.1.21. Nem igaz. Pl. az A = {1}, B = {1, 2}, C = {2} egy alkalmas ellenpelda.
Tetszoleges C halmaz eseten mar igaz az allt
as. Ez k
onnyen igazolhat
o
indirekt u
ton. Tegy
uk fel ugyanis, hogy A 6= B. Ekkor letezik olyan x
elem, amely benne van A-ban, de nincs benne B-ben, vagy fordtva. Olyan
C halmazt v
alasztva, amelynek nem eleme x, A \ C es B \ C sem egyezhet
meg, mert x egyik
uknek eleme, masikuknak nem. Ezzel ellentmondasra
jutottunk.

1.1.22. a) {1} , {2} , {1, 2} egy egyelem
u es egy ketelem
u partci
o.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
120

{a}, {b}, {c} , {a, b}, {c} , {a, c}, {b} , {b, c}, {a} , {a, b, c}
egy h
aromelem
u, h
arom ketelem
u es egy egyelem
u partci
o.

c) {x}, {y}, {z}, {u} , {x}, {y}, {z, u} , . . . , {x, y, z, u} egy negyelem
u, hat h
aromelem
u, het ketelem
u es egy egyelem
u partci
o.
b)
1.1.23.
a) Egy 5-elem
u halmaz ketelem
u partci
oja vagy egy 1-elem
u es egy 4
elem
u halmazbol all ( 51 = 5 eset), vagy egy 2-elem
u es egy 3-elem
u

halmazbol ( 52 = 10 eset), teh
at 52 = 5 + 10 = 15

b) n1 = 1

c) nn = 1
d) Ismeretes, hogy egy n-elem

u halmaz reszhalmazainak szama 2n . Ezek
mindegyike (kiveve az u
res halmazt es az eredeti halmazt) meghat
aroz egy 2-elem
u partci
ot, amit a reszhalmaz es komplementere
alkot. Teh
at 2n 2 reszhalmaz hat
aroz meg 2-elem
u partci
ot, de
gy az egyes partci
okat ketszer szamoltuk, mert egy reszhalmaz
es
a komplementere ugyanazt a partci
ot hat
arozza meg. Teh
at n2 =
2n 2
= 2n1 1. Erre az osszef
uggesre teljes indukci
os bizonyt
ast is
2
adhatunk a k
ovetkezo feladatban bizonytott osszef
ugges segtsegevel.

1.1.24. Az n elem
u halmaz k elem
u partci
oinak szamat, azaz nk erteket a k
ovetkezokeppen szamolhatjuk ossze:
El
oszor alltsuk
ol all
o halmaz k elem
u partci
oit.
el
o az elso n 1 elemb
Ezek szama n1
.
Az
utols
o
elemet
a
k
r
e
szhalmaz
valamelyik
e
be
kell
k
betenn
u
nk
e
s
ez
k felekeppen lehet. Igy el
oalltottuk az n elem
u halmaz
n1
k k
szam
u partci
oj
at. A tov
abbi partci
okban az n-edik elem egy
k
ul
on reszhalmazba ker
ul, ezert az elso n
1 elemet
res, disz k 1 nem u
junkt reszhalmazba kell elhelyezn
unk es ez n1
felekeppen lehetseges.
k1
6

3 53 + 52 = 32 43 + 3 42 + 52 =
3 =

= 33 33 + 32 32 + 3 42 + 52 = 27 + 9 22 1 + 3 23 1 + 24 1 = 90
8
4 = 1701
1.1.25.
a) Mivel 3 diszjunkt 4-elem

u reszhalmazhoz mar 12 k
ul
onb
oz
o elemre
volna sz
ukseg, ezert legfeljebb 2 p
aronkent diszjunkt 4-elem
u halmaz allthat
o el
o.
b) c) Mindket esetben 5 a reszhalmazok maximalis szama.
El
oszor bizonytsuk be, hogy 6 vagy t
obb megfelelo reszhalmaz nem lehetseges. Ha lenne legal
abb 6 reszhalmaz a felteteleknek megfeleloen, akkor a 10 elem k
oz
ul lenne legal
abb egy olyan, amely h
arom k
ul
onb
oz
o
121
1.1. HALMAZALGEBRA
reszhalmazban is el
ofordul. Mivel nem lehet ket reszhalmaznak egynel
t
obb k
oz
os eleme, ezert a h
arom reszhalmaz tov
abbi 9 eleme mind k
ul
onb
ozo, azaz a h
arom reszhalmaz uni
oja X. Ebben az esetben mar egy negyedik
reszhalmazt sem tudn
ank a felteteleknek megfeleloen felrni, hiszen annak
4 elemeb
ol legal
abb 2 k
oz
os lenne az el
oz
o 3 reszhalmaz valamelyikevel.
Ezek ut
an mar csak azt kell megmutatnunk, hogy 5 megfelel
o reszhalmaz
val
oban letezik. X elemeit az elso 10 pozitv egesz szammal jel
olve:
{1, 2, 3, 4}, {1, 5, 7, 9}, {2, 5, 8, 10}, {3, 6, 7, 10}, {4, 6, 8, 9}
1.1.26.
1
2
1
AB
1.1.27.
AB
A\B
B\A
1
1
3
1
2
AB
3
1
1
1
3

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
122
1.1.28.
a)
b) c)
AB
1
3
d)
A C es
ABC
2
1
B\A
2
1
1 2
1 2
3
e)
f)
AB
1
2
A\B
1
1
2
g)
3
1.1.29.
a)
h)
AB
b)
c)
3
1
1
1
C \B
3
1

123
1.1. HALMAZALGEBRA
1.1.30.
a)
b)
c)
2
1
3
1
1
2 3
d)
1 2 3 4
1
2
e)
f)
1
1
3
2
1
1
2
1
1 2 3
g)
h)
1
2
1
1 2
1 2 3 4

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
124
1.2.
Rel
aci
ok, f
uggv
enyek
F
uggv
enyek
1.2.1.
a)
d
c
b)
Egy bin
aris relaci
o akkor es csak
akkor f
uggveny, ha indul
asi halmazanak minden eleme pontosan
egy erkezesi halmazbeli elemmel
all relaci
oban. Ezert ez a relaci
o
nem f
uggveny, hiszen peld
aul
(1, a) , (1, c) R.
F
uggveny.
2
1
b
a
c)
F
uggveny.
d
c
2
1
b
a
1.2.2. 1. Peld
ak olyan relaci
okra, amelyek nem f
uggvenyek:
a) R = {(1, a) , (1, b) , (2, c)}
b) R = {(1, a) , (1, b)}

c) nem lehetseges
d) R = {(J
anos, Eszter) , (J
anos, Zsuzsa) , (Daniel, Maria)}
e) R = {(x, y) | x R, y N}
f) R = {(x, y) | (y = |x|) (y = |x + 1|) , x Z}
2. Peld
ak olyan relaci
okra, amelyek f
uggvenyek es f (S) = T :
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
125
a) nem lehetseges, mert |S| < |T |
b) nem lehetseges, mert |S| < |T |

c) f = {(a, ) , (b, ) , (c, )}
d) nem lehetseges, mert |S| < |T |
e) f = {(x, y) | y = |bxc| , x R, y N}
f) f = {(x, y) | y = |x| , x Z, y N}
a) s : R R,
1.2.3.
s (x) = x + 1
b) sum : R R R,
sum (x, y) = x + y
c) sex : {J
anos, Bela, Maria, Zsuzsa} {n
o, ferfi},
sex = {(J
anos, ferfi) , (Bela, ferfi) , (Maria, n
o) , (Zsuzsa, n
o)}
d) nev : {Beethoven, Haydn, Sztravinszkij} {Igor, Joseph, Ludwig},

nev = {(Beethoven, Ludwig) , (Haydn, Joseph) , (Sztravinszkij, Igor)}
e) max : Rn R,
max = {((x1 , x2 , . . . , xn ) , y) | i (xi y)

i (xi = y) , i = 1, 2, . . . , n}
1.2.4. Az al
abbi f
uggvenyek mind olyan relaci
ok, amelyek indul
asi es erkezesi
halmaza is X Y . A megoldasokn
al csak az ertekad
ast es az ertelmezesi
tartomanyb
ol kiz
arand
o elemeket t
untetj
uk fel:
a) fa (x, y) = (80, 25)
b) fb (x, y) = (x, y 1)
(x, y)
/ {(x, y) | x X, y = 1}
c) fc (x, y) = (x + 2, y + 5)
(x, y)
/ {(x, y) | x > 78, y > 20, x X, y Y }
d) fd (x, y) = (81 x, y)
e) fe (x, y) = (y, x)
(x, y)
/ {(x, y) | x > 25, x X, y Y }
f) ff (x, y) = (2x 20, 2y 10)

(x, y)
/
/ {(x, y) | (x 10) (x > 50) (y 5) (y > 17) , x X, y Y }

Parcialis lekepezesek: b), c), e), f).
1.2.5. f : X Y {i, h}
a) f (x, y) = i
bxc
az x (als
o) eg
eszr
esze: az x-n
el nem nagyobb eg
eszek k
oz
ul a legnagyobb.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
126
b) f (x, y) =
c) f (x, y) =
i, ha y =
6 1;
h, ha y = 1.
i, ha (x 78) (y 20) ;
h, ha (x > 78) (y > 20) .
d) f (x, y) = i

i,
e) f (x, y) =
h,

i,
f) f (x, y) =
h,
ha x 25;
ha x > 25.
ha (10 < x 50) (5 < y 17) ;
ha (x 10) (x > 50) (y 5) (y > 17) .
1.2.6. Ha n = 2k (k Z, k > 1), akkor a program 1-et ad eredmeny

ul. B
armely
ettol k
ul
onb
oz
o esetben a program vegtelen ciklusba ker
ul.

f : N N, f (n) = 1, ahol N = 2k | k N (Ha f -et N N lekepezeskent defini
aljuk, akkor parci
alis lekepezest kapunk.)
1.2.7.
a) AB (x) = 1 (x A) (x B)

A (x) = 1 B (x) = 1
b) AB (x) = 1 (x A) (x B)
A (x) = 1 B (x) = 1
h
c) X\A (x) = 1 (x X \ A)

max A (x), B (x) = 1

min A (x), B (x) = 1
i
A (x) = 0
X\A (x) = 1 A (x)
1.2.8.
d
c
d
c
d
c
b
a
b
a
b
a
R R = {(a, a) , (a, b) , (a, c) , (a, d) , (b, a) , (b, b) , (b, c)}
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
127
R1 = {(b, a) , (c, a) , (d, c) , (a, a) , (a, b)}

1.2.9.
a) R altal
aban nem f
uggveny, hiszen lehet ket olyan B halmazbeli szemely, akiknek ugyanaznap van a sz
uletesnapjuk. R1 B-b
ol A-ba
kepezo f
uggveny.
b) R R1 altal
aban nem f
uggveny: olyan (ember1 , ember2 ) p
arokb
ol
all, ahol ember1 ugyanazon a napon sz
uletett, mint ember2 .
R1 R az A halmaz azon reszhalmazan ertelmezett f
uggveny, amelyek azok a d
atumok, amelyeken sz
uletett B halmazbeli ember. A
f
uggveny minden ilyen d
atumhoz onmag
at rendeli.
1.2.10.
Gyerekek
Ap
ak
L
anyok
Sz
ul
ok
a) (g, a) F 1 , ha a apja g-nek.
b) (l, s) S 1 , ha l l
anya s-nek.
c) F S = , ugyanis (s, g) F S, ha letezik l, hogy (s, l) S es

(l, g) F . Ilyen l nincs, mert nem lehet valaki l
any es apa egyszerre.
d) S F = {(x, y) | y l
anynak x a nagyapja}
e) F 1 F = {(x, x) | x apa}
f) S S = {(x, y) | x nagysz
ul
oje anyai agon y-nak, aki l
any}
f
uggv
eny neve: identit
as f
uggv
eny.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
128
g) F 1 S = {(x, y) | x egy l
anygyermek valamelyik sz
ul
oje,
y ugyanannak a l
anynak az apja}
1.2.11.
a) h(x)
b) f 1 (x) = x
h1 (x) = x 1
c) f g : R R
gf: RR
h g: R R
Df 1 = ]0, 9]
Dh1 = [2, 1[
f (g(x)) = sin2 x
g(f (x)) = sin x2
h(g(x)) = sin x + 1
Rf g = [0, 1]
Rgf = [1, 1]
Rhg = [0, 2]
a) Rf g = N

b) Rgf = n2 | n N = {negyzetszamok}

c) Rgh = n4 | n N

d) Rhg = n4 | n N

1.2.13. (x, z) R S y ((x, y)
S) ((y, z) R)

1
1
y (y, x) S
(z, y) R
(z, x) S 1 R1
1.2.12.
1.2.14.
a)
injektv
igen
sz
urjektv
igen
bijektv
igen
b)
igen
nem
c)
igen
n : f (n) = 0
nem
igen
d)
f (1, 2) = f (3, 1)
nem
m, n : f (m, n) = 3
nem
nem
e)
igen
nem
f)
igen
m, n : f (m, n) = 3
nem
igen
g)
f (0) = f ()
nem
igen
igen
nem
igen
igen
i)
f (1) = f (3)
nem
x : f (x) = 1
nem
nem
j)
f (0) = f (1)
nem
x : f (x) = 1
nem
nem
h)
igen
igen
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
1.2.15.
129
k)
f (6) = f (15)
nem
x : f (x) = 1
nem
nem
l)
f (6) = f (15)
nem
igen
nem
a) Ha m > n, akkor egy sincs.

n!
Ha m n, akkor (nm)!
.
b) Ha m < n, akkor egy sincs.

Ha m n, akkor nm n1 (n 1)m +
+ (1)n1
(n 2)m . . . +
n1

P
n
(1)k nk (n k)m .
n1 =
n
2
k=0
c) Ha m 6= n, akkor egy sincs.

Ha m = n, akkor m!.
1.2.16.
1.2.17.
+
a) Sz
urjektv: b
armely a val
os szamhoz letezik olyan
x R , hogy
1
1
2
f (x) = a, hiszen ha x x = a, akkor x = 2 a + a + 4 .

b) f 1 : R R+ , y = 21 x + x2 + 4 . Az inverzf
uggveny sz
urjektv.
a) A = Z, B = Z+ . Ekkor x = 0-hoz nem rendelheto ertek.
b) A = Z, B = Z. Nem injektv, mert pl. f (3) = f (3) = 3. Nem

sz
urjektv, mert pl. a 3 nem all el
o kepkent.
c) A = Z+ , B = Z. Injektv, mert k
ul
onb
oz
o pozitv szamok abszol
ut
erteke k
ul
onb
oz
o. Nem sz
urjektv, mert pl. a 3 nem all el
o kepkent.
d) A = Z, B = N. Nem injektv, mert pl. f (3) = f (3) = 3. Sz

urjektv, mert minden nem-negatv sz
am el
oall kepkent.
e) A = Z+ , B = Z+ . Injektv, mert k
ul
onb
oz
o pozitv szamok abszol
ut
erteke is k
ul
onb
oz
o. Sz
urjektv, mert minden pozitv szam el
oall
kepkent.
(Ezeken kv
ul, termeszetesen, szamtalan mas j
o megoldas is adhat
o.)
1.2.18.
a) Igaz. Injektivit
as es az ertekkeszlet definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.
b) Hamis. Pl. f : I5 I6 ,
f (x) = x + 1.
d) Hamis. Pl. f : I3 I1 ,
f (x) = 1.
c) Igaz. A f
uggveny definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
130
e) Hamis. Pl. f : I3 I2 ,
f (x) = 1.
f) Igaz. Sz
urjektivit
as es a f
uggveny definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.
g) Igaz. Injektivit
as es sz
urjektivit
as definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.
h) Igaz. Injektivit
as es sz
urjektivit
as definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.
i) Igaz. Injektivit
as es sz
urjektivit
as definci
oj
ab
ol k
ovetkezik.
1.2.19.
a)
f (A) = [0, 4]
f (A)
-1
b)
2
f (A) =
2
f (A)
3
2
3
2
3
2
3
2, 2
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
131

f (A) = , 31 [1, [ = R \ 31 , 1
c)
f (A)
1
0
13
1.2.20.
a) X
C
x1
f (C)
y
x2
D
f (D)
Bizonytsunk indirekten: tegy

uk
fel, hogy f (C) f (D) 6= . Legyen f (C) es f (D) k
oz
os eleme
y. Ekkor x1 , x2 , hogy f (x1 ) =
f (x2 ) = y, es x1 C, x2 D.
Mivel C D = , x1 6= x2 . Igy
a lekepezes nem injektv, ami ellentmond az eredeti feltetelnek.
b) Mivel f injektv es C (X \ C) = , a feladat a) reszenek feltetelei

teljes
ulnek, gy f (C) f (X \ C) = , amelyb
ol az allt
as k
onnyen
bel
athat
o.
t
c) All
as: Ha egy f : X Y lekepezesre igaz, hogy diszjunkt halmazok kepei diszjunktak, akkor f injektv. A bizonyt
ashoz vegy
unk
tetszoleges x1 , x2 X (x1 6= x2 ) elemeket. Az {x1 }, {x2 } diszjunkt
halmazok kepei a feltetel szerint diszjunktak. Ezert f (x1 ) 6= f (x2 ),
gy f injektv.
1.2.21.
a) f (X) = [2, 0[

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
132
b) A lekepezes nem injektv, gy bijektv sem lehet.

1.2.22. Irjuk fel a f
uggveny ertekeit egy olyan t
abl
azatba, amelyben az m-edik sor
n-edik elemenek erteke f (m, n). A t
abl
azat alapj
an megsejtheto rekurzios osszef
uggesek f (m, n) eredeti kepleteb
ol behelyettestessel egyszer
uen
bel
athat
ok.
0
1
2
3
4
5
..
.
f (0, n) =
0
0
2
5
9
14
20
..
.
1
1
4
8
13
19
26
..
.
n (n + 1)
;
2
2
3
7
12
18
25
33
..
.
3
6
11
17
24
32
...
4
10
16
23
31
...
5
15
22
30
...
...
...
...
...
f (m, n) = f (m 1, n + 1) + 1, ha m > 0.
Mivel f (0, m + 1) = f (m, 0) + 1, a t

abl
azat elemei lefedik a termeszetes
szamok halmazat, mindegyiket pontosan egyszer szerepeltetve. Ezzel bel
attuk, hogy az f f
uggveny bijektv.
Homog
en bin
aris rel
aci
ok speci
alis tulajdons
agai
1.2.23.
a) Nem reflexv. Egy egyenesen vegtelen sok sk fektethet

o at.
e
g
Irreflexv. Egyetlen egyenesen sem fektetheto at pontosan egy sk.

Szimmetrikus.
Nem antiszimmetrikus.
Nem tranzitv. Az abra szerint elhelyezked
o e es f , illetve f es g egyeneseken
is pontosan egy sk fektethet
o at; e es g
egyeneseken azonban egy sem.
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
133
b) Nem reflexv. Egyenes onmag

aval nem kitero.
Irreflexv. Egyetlen egyenes sem kitero
e
onmag
aval.
f
Szimmetrikus.
o e es f , illetve f es g egyenesek is
kiter
ok; e es g egyenesek azonban nem
(metsz
ok).
g
c) Reflexv. B
armely egyenesre illesztheto sk.
Nem irreflexv.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. L
asd az a) feladatot.
1.2.24.
a) Nem reflexv. A p
aros szamokat saj
at magukkal szorozva nem kapunk p
aratlan szamot.
Nem irreflexv. A p
aratlan szamokat saj
at magukkal szorozva p
aratlan szamot kapunk.
Szimmetrikus.
Tranzitv. Ha a b es b c p
aratlan, akkor a, b es c is csak p
aratlan
lehet. Igy a c is p
aratlan.
DR = {p
aratlan szamok}, RR = {p
aratlan szamok}.
b) Nem reflexv. A vezeteknev nem rovidebb saj
at magan
al.
Irreflexv. Egy ember vezetekneve sem rovidebb saj
at magan
al.
Nem szimmetrikus.
Antiszimmetrikus.
Tranzitv.
DS = {x | x-nel van hosszabb vezeteknev
u budapesti lakos, x B},
RS = {x | x-nel van rovidebb vezeteknev
u budapesti lakos, x B}.
c) Nem reflexv. Az u
res halmaz onmag
aval vett metszete u
res.
Nem irreflexv. Az u
res halmazt kiveve minden elem relaci
oban all
onmag
aval.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. Pl. {a, b}{b, c} = {b} =
6 es {b, c}{c, d} = {c} =
6 ,

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
134
de {a, b} {c, d} = .
DT = P(X) \ {}, RT = P(X) \ {}.
d) Nem reflexv. Az 1 onmag

aval vett legnagyobb k
oz
os osztoja 1.
Nem irreflexv. Az 1-et kiveve minden elem relaci
oban all onmag
aval.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. Pl. lnko (2, 6) = 2 > 1 es lnko (6, 3) = 3 > 1, azonban
lnko (2, 3) = 1 6> 1.
DU = N+ \ {1}, RU = N+ \ {1}.
e)
Reflexv. Minden k
or erinti saj
at magat (bel
ulr
ol is), hiszen van saj
at magaval k
oz
os pontja, es abban a pontban k
oz
os az erint
oj
uk.
k1
Nem irreflexv.
Nem szimmetrikus.
k2
Antiszimmetrikus. Ha egy k
or bel
ulr
ol erint
egy masikat, akkor a masik nem erintheti bel
ulr
ol.
o k1 k
or bel
ulr
ol erinti
k2 -t, mint ahogy k2 is bel
ulr
ol erinti k3 -at. Azonban k1 sehogy sem
erinti k3 -at.
DV = K, RV = K.
k3
1.2.25.
a)
b) 4
R = {(1, 1) , (1, 3) , (1, 4) , (2, 2)}
R = {(1, 3) , (1, 4) , (2, 3) , (3, 2)}
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
c)
135
R = {(1, 1) , (1, 4) , (2, 2) , (2, 3) , (2, 4) ,
(3, 3) , (4, 4)}
d) Nem lehetseges.
e)
f)
g)
1
h) 4
2
3
R = {(1, 1) , (1, 4) , (2, 3) , (3, 2) , (4, 3)}
R = {(1, 1) , (1, 4) , (2, 3) , (4, 2) , (4, 3)}
R = {(1, 4) , (2, 3) , (3, 2) , (3, 3) , (3, 4) ,

(4, 1) , (4, 3)}
2
3 R = {(1, 1) , (2, 2) , (4, 4)}
(Megjegyzes: Egy adott halmazon defini
alt egyenl
osegi relaci
on es reszhalmazain kv
ul nincs mas
olyan relaci
o, amely szimmetrikus es antiszimmetrikus is egyszerre.)
2

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
136
Ekvivalencia-rel
aci
ok
1.2.26.
a) Nem, mert nem reflexv, es nem tranzitv.

b) Nem, mert nem tranzitv.
c) Igen.
1.2.27. {(a, a) , (a, d) , (a, g) , (b, b) , (c, c) , (c, f ) , (d, a) , (d, d) , (d, g) , (e, e) , (f, c) ,
(f, f ) , (g, a) , (g, d) , (g, g)}
1.2.28.
a)
1
1.2.29.
b) Az ekvivalencia-relaci
o:
R {(1, 1) , (1, 3) , (2, 2) ,
(3, 1) , (3, 3) , (5, 6) , (6, 6)}
(Az eredeti relaci
ohoz tartozo eleket folytonos vonallal,
mg a kiegeszteshez minimalisan sz
ukseges eleket szaggatott vonallal abr
azoltuk.)
a) Reflexv, mert m + m = 2m mindig p

aros.
Szimmetrikus, mert ha m + n p
aros, akkor n + m is az.
Tranzitv, mert ha m+ n es n+ p is p
aros, akkor osszeg
uk: m+ 2n+ p
is p
aros. Ez pedig csak u
gy lehetseges, ha m + p is p
aros.
Ekvivalencia-osztalyok: {p
aros szamok}, {p
aratlan szamok}.
b) Reflexv, mert x2 + x2 = 2x2 mindig oszthat

o 2-vel.
Szimmetrikus, mert ha x2 +y 2 oszthat
o 2-vel, akkor y 2 +x2 is oszthat
o
2-vel.
Tranzitv, mert ha x2 +y 2 es y 2 +z 2 is oszthat
o 2-vel, akkor osszeg
uk:
x2 +2y 2 +z 2 is oszthat
o 2-vel. Ez pedig csak u
gy lehetseges, ha x2 +z 2
is oszthat
o 2-vel.
aros szamok}, {p
aratlan szamok}.
c) Reflexv, mert a a = 0 racion

alis.
Szimmetrikus, mert ha a b racion
alis, akkor b a = (a b) is
racion
alis.
Tranzitv, mert ha ab es bc is racion
alis, akkor osszeg
uk: ac is racion
alis. (A racion
alis szamok halmaza zart az osszeadas m
uveletere.)
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
137
Ekvivalencia-osztalyok: Q, es minden olyan x + Q halmaz , ahol x

tetszoleges, rogztett irracion
alis szam.
d) Reflexv, mert x x = 0 oszthat
o 3-mal.
Szimmetrikus, mert ha x y oszthat
o 3-mal, akkor y x = (x y)
is oszthat
o 3-mal.
Tranzitv, mert ha x y es y z is oszthat
o 3-mal, akkor osszeg
uk:
x z is oszthat
o 3-mal.
Ekvivalencia-osztalyok: {1, 4, 7, 10}, {2, 5, 8, 11}, {3, 6, 9, 12}.
e) Reflexv, mert m2 m2 = 0 oszthat
o 3-mal.
Szimmetrikus, mert ha m2 n2 oszthat
o 3-mal, akkor n2 m2 is
oszthat
o 3-mal.
Tranzitv, mert ha m2 n2 es n2 p2 is oszthat
o 3-mal, akkor oszszeg
uk: m2 p2 is oszthat
o 3-mal.
Ekvivalencia-osztalyok: {3-mal oszthat
o termeszetes szamok} ,
{3-mal nem oszthat
o termeszetes szamok}.
f) Reflexv, mert x2 x2 = 0 oszthat
o 4-gyel.
Szimmetrikus, mert ha x2 y 2 oszthat
o 4-gyel, akkor y 2 x2 is
oszthat
o 4-gyel.
Tranzitv, mert ha x2 y 2 es y 2 z 2 is oszthat
o 4-gyel, akkor osszeg
uk: x2 z 2 is oszthat
o 4-gyel.
aros sz
amok}, {p
aratlan szamok}.
g) Reflexv, mert x1 + y1 = x1 + y1 mindig teljes

ul.
Szimmetrikus, mert ha x1 + y1 = x2 + y2 , akkor x2 + y2 = x1 + y1 is
teljes
ul.
Tranzitv, mert ha x1 + y1 = x2 + y2 es x2 + y2 = x3 + y3 , akkor
x1 + y1 = x3 + y3 is teljes
ul.
Ekvivalencia-osztalyok: Minden val
os szamhoz tartozik egy ekvivalencia-osztaly: Ec = {(x, y) | x + y = c}, c R. A Descartes-fele
koordin
ata-rendszerben Ec ekvivalencia-osztalynak a 1 iranytangens
u, c tengelymetszet
u egyenes felel meg.
h) Reflexv, mert x1 y1 = x1 y1 mindig teljes
ul.
Szimmetrikus, mert ha x1 y1 = x2 y2 , akkor x2 y2 = x1 y1 is teljes
ul.
Tranzitv, mert ha x1 y1 = x2 y2 es x2 y2 = x3 y3 , akkor x1 y1 = x3 y3 is
teljes
ul.
Ekvivalencia-osztalyok: Minden val
os szamhoz tartozik egy ekvivalencia-osztaly: Ec = {(x, y) | xy = c}, c R. A Descartes-fele koor Szok
asos
jel
ol
es: tetsz
oleges x sz
amra
es H sz
amhalmazra: x + H = {x + h | h H}.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
138
din
ata-rendszerben Ec ekvivalencia-osztalynak az y = xc egyenlet
u,
dereksz
og
u hiperbola felel meg, ha c 6= 0; E0 -nak pedig a koordin
atatengelyek egyestese.
1.2.30.
a)
i. Xa Xb = = (a, b)
/ R bizonyt
asa:
A reflexivit
as miatt a Xa . Az Xa Xb = feltetel miatt
viszont a
/ Xb . Mivel Xb tartalmazza az osszes b-vel relaci
oban
all
o elemet, aRb nem allhat fenn.
ii. (a, b)
/ R = Xa Xb = bizonyt
asa:
Tegy
uk fel, hogy az allt
assal ellentetben Xa Xb 6= , azaz
van olyan c X elem, amely mindket halmaznak eleme, teh
at
c mind a-val, mind pedig b-vel relaci
oban van. A szimmetriab
ol
k
ovetkezoen aRc es cRb is teljes
ul, ahonnan a tranzitivit
ast felhaszn
alva aRb ad
odik. Ez pedig ellentmond a feltetelnek.
b) Az a) allt
as ii. reszenek bizonyt
as
ab
ol ad
odik.
c)
i. (a, b) R = Xa = Xb bizonyt
asa:
Tekints
unk egy tetszoleges c Xa elemet, erre aRc teljes
ul. A
feltetel es a szimmetria miatt bRa is igaz. A tranzitivit
asb
ol
ad
od
oan ekkor bRc igaz, azaz minden a-val relaci
oban all
o elem bvel is relaci
oban all. Teh
at Xa Xb . Hasonl
o gondolatmenettel
l
athat
o be Xb Xa is, amibol Xa = Xb ad
odik.
ii. Xa = Xb = (a, b) R bizonyt
asa:
Bizonytsunk indirekten: ha (a, b)
/ R, akkor b
/ Xa , viszont
b Xb . Igy Xa 6= Xb , ami ellentmondas.
Parci
alis rendez
esi rel
aci
ok
1.2.31.
a) Reflexv, mert A A mindig teljes

ul.
Antiszimmetrikus, mert A B es B A csak akkor teljes
ulhet, ha
A = B.
Tranzitv, mert ha A B es B C, akkor A C is teljes
ul.
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
139
{1, 2, 3, 4}
Legnagyobb elem:
{1, 2, 3, 4}.
Legkisebb elem nincs.
{1, 2, 3} {1, 2, 4} {1, 3, 4} {2, 3, 4}
Minimalis elemek: a ketelem
u halmazok.
sup (A, B) = A B
Nem letezik b
armely ket e- {1, 2} {1, 3} {1, 4} {2, 3} {2, 4} {3, 4}
lemnek infimuma, mert peld
aul inf ({1, 2} , {1, 3}) nem letezik.
b) A parci
alis rendezes bizonyt
as
at l
asd az a) resznel.
Legnagyobb elem:
Legkisebb elem nincs.
Minimalis elemek: a ketele{1}
{2}
{3}
{4}
m
u halmazok.
sup (A, B) = A B
Nem letezik b
armely ket elemnek infimuma, mert pel- {1, 2} {1, 3} {1, 4} {2, 3} {2, 4} {3, 4}
d
aul inf ({1, 2} , {1, 3}) nem
letezik.
c) Reflexv, mert minden szam oszt
oja onmag
anak.
Antiszimmetrikus, mert a | b es b | a csak akkor teljes
ulhet, ha a = b.
Tranzitv, mert ha a | b es b | c, akkor a | c is teljes
ul.
Legnagyobb es legkisebb elem nincs.
Maximalis elemek: 9, 20, 30.
Minimalis elemek: 3, 10.
Nincs b
armely ket elemnek szupremuma ill. infimuma, mert pl. inf (3, 10) es sup (9, 20) nem letezik.
30
20
10

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
140
d) A parci
alis rendezes bizonyt
as
at l
asd a c) resznel.
Legnagyobb elem: 12.
Legkisebb elem: 1.
sup (a, b) = lkkt (a, b)
inf (a, b) = lnko (a, b)
12
6
2
1
1.2.32.
a)
sup (100, 10) = 10

sup (101, 111) = 1
inf (100, 11) nem letezik
inf (100, 10) = 100
Meggondolhat
o, hogy sup (v, w) olyan bitsorozat, amely v-ben es wben is szereplo legb
ovebb kezdoresz. Ilyen sorozat mindig van, mivel
a halmaz elemei 1-gyel kezdodnek.
b)
sup (00001, 001) = 00

sup (1111, 110) = 11
inf (011, 01) = 011
Egeszts
uk ki az adott halmazt a 0 es 1 elemekkel, valamint -nal,
ami legyen az u
res karaktersorozat jele. Ez ut
obbi lesz az eredeti
rendezes szerinti legnagyobb elem.
c)
sup (100, 11) = 1

inf (100, 00) = 100
sup (000, 11) nem letezik

Ebben a rendezett halmazban a sup (01, 10) nem lete- 1
zik. A {01, 10} halmaz felso korl
atja a 0 es az 1 elem
is, ezek k
oz
ott viszont nincsen legkisebb. Ak
arhogyan
b
ovtj
uk is az adott halmazt, ez nem v
altozik. Ugyanilyen okb
ol nem letezik inf (100, 001) sem: az {100, 001}
10
halmaz als
o korl
atja az 1001 es a 00100 elem is; ezek
k
oz
ul viszont egyik sem nagyobb a masikn
al.
01
1.2.33. Bel
atjuk, hogy az R1 relaci
o a H halmazon rendelkezik a parci
alis rendezesi relaci
ok tulajdons
agaival.
Reflexivit
as: R reflexivit
asa miatt (a, a) R minden a H eseten, de
akkor (a, a) R1 is teljes
ul minden a H-ra.
Antiszimmetria: ha (a, b) R1 es (b, a) R1 , akkor (b, a) R es

(a, b) R. Ebb
ol viszont R antiszimmetriaja miatt k
ovetkezik, hogy a = b.
lkkt = legkisebb
k
oz
os t
obbsz
or
os
k
oz
os oszt
o
lnko = legnagyobb
OK,
1.2. RELACI
FUGGV
ENYEK
141
Tranzitivit
as: ha (a, b) R1 es (b, c) R1 , akkor (b, a) R es (c, b)
R. Mivel R-rol tudjuk, hogy tranzitv, az ut
obbi ket feltetel k
ovetkezteben
(c, a) R, azaz (a, c) R1 .
Ha x H maximalis elem (H; R)-ben,
akkor nincs olyan y H, hogy
(x, y) R, azaz x 4 y. Ez H; R1 -ben azt jelenti, hogy nincs olyan
y H, (y, x) R1 , azaz y 4 x. K
ovetkezeskeppen x minimalis elem
H; R1 -ben.
1.2.34. A relaci
o az F halmazon nem antiszimmetrikus. Pelda f, g F -re, ahol
f 4 g es g 4 f egyszerre igaz, megis f 6= g:

1, ha n 6= 1;
f : N N f (n) =
5, ha n = 1;
es
g: N N
1.2.35.
g (n) =
1, ha n 6= 2;
5, ha n = 2.
a) Reflexv, mert a + bj 4 a + bj, hiszen a a es b b.

Antiszimmetrikus, mert ha a1 + b1 j 4 a2 + b2 j es a2 + b2 j 4 a1 + b1 j,
akkor a1 a2 es a2 a1 , valamint b1 b2 es b2 b1 . Ekkor
antiszimmetriaja miatt a1 = a2 es b1 = b2 , vagyis a1 + b1 j = a2 + b2 j.
Tranzitv, mert ha a1 + b1 j 4 a2 + b2 j, es a2 + b2 j 4 a3 + b3 j,
akkor a1 a2 es a2 a3 , valamint b1 b2 es b2 b3 . Ekkor
tranzitivit
asa miatt a1 a3 es b1 b3 , vagyis a1 + b1 j 4 a3 + b3 j.
b) Nem, mert pl. 2 + j 4 3 + 0j es 3 + 0j 4 2 + j k

oz
ul egyik sem teljes
ul.
c)
3 + 2j
3 + 1j
2 + 2j
1 + 2j
3 + 0j
2 + 1j
1 + 1j
0 + 2j
2 + 0j
1 + 0j
0 + 1j
0 + 0j
d) sup (a1 + b1 j, a2 + b2 j) = max {a1 , a2 } + max {b1 , b2 } j

inf (a1 + b1 j, a2 + b2 j) = min {a1 , a2 } + min {b1 , b2 } j

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
142
e) Igen, mert nem tartalmaz az al

abbi ket h
al
oval izomorf reszhal
ot:
f) Legkisebb elem: 0 + 0j, legnagyobb elem: 3 + 2j.

g) Csak a 0 + 0j, 0 + 2j, 3 + 0j, 3 + 2j elemeknek van komplementumuk: 0 + 0j = 3 + 2j, 0 + 2j = 3 + 0j. (Itt z a z komplex szam
komplementumat jelenti, es nem a konjug
altj
at.)
1.2.36. Reflexv, azaz (a, b) 4 (a, b), hiszen a a es b = b teljes
ul.
Antiszimmetrikus, mert (a1 , b1 ) 4 (a2 , b2 ) es (a2 , b2 ) 4 (a1 , b1 ) csak abban

az esetben teljes
ulhet, ha b1 = b2 . Ekkor a1 a2 es a2 a1 , ebb
ol pedig
k
ovetkezik, hogy (a1 , b1 ) = (a2 , b2 ).
Tranzitv, mert a masodik komponensre vonatkoz
o < relaci
o tranzitv. Ha
a 4 relaci
ou
gy teljes
ul, hogy a masodik komponensek egyenl
oek, akkor
pedig az elso komponensekre vonatkoz
o relaci
o tranzitivit
asa or
okl
odik.
K
onnyen meggondolhat
o a masik ket eset is.
Dichot
om, mert (a1 , b1 ) 4 (a2 , b2 ) es (a2 , b2 ) 4 (a1 , b1 ) k
oz
ul valamelyik
biztosan teljes
ul, att
ol f
ugg
oen, hogy b < d vagy d < b. Abban az esetben,
ha b = d, akkor pedig a c vagy c a-t
ol f
ugg
oen teljes
ul valamelyik
relaci
o.
1.2.37.
a) Hamis. Pl. Egy tetszoleges halmaz val

odi reszhalmazainak halmazan
ertelmezett relaci
o. Legkisebb eleme: , de legnagyobb nincs.
b) Igaz. Nem lehet masik minimalis elem, hiszen a legkisebb elem minden elemnel kisebb, gy nem letezhet mas olyan elem, amelynel nincs
kisebb.
c) Igaz. Az el
oz
o v
alasz ertelmeben a legnagyobb elem maximalis is
lenne.
d) Hamis. A felso hat

arnak nem kell a halmazban lennie: pl. a ([0, 1[ ; )
halmaznak nincs legnagyobb eleme, de felso hat
ara az 1.
B
ovebben
l
asd az Algebrai strukt
ur
ak c. fejezetben.
megjegyezz
uk, hogy ezen line
aris rendez
esi rel
aci
o segts
eg
evel a halmaz
elemei nem rendezhet
ok sorozatba.
Erdekess
egk
ent

AGA
143
e) Hamis. Pl. (]0, 1] ; ) rendezett halmaznak van als

o korl
atja (pl. a
1), de nincs legkisebb eleme.
f) Hamis. Pl. az (N \ {0, 1} ; |) reszben-rendezett halmazban egynel
t
obb minimalis elem van (ezek a prmek), de van als
o hat
ara: 1.
1.3.
1.3.1.
Halmazok sz
amoss
aga
a) Rendezz
uk sorozatba az egesz sz
amokat az al
abbi modon:
0, 1, 1, 2, 2, 3, 3, . . .
Az al
abbi f
uggveny megadja, hogy valamely k egesz szam h
anyadik
eleme a sorozatnak:

2k + 1, ha k 0;
+
f : Z Z , k 7
2k,
ha k < 0.
Termeszetes, hogy minden elem sorszama k
ul
onb
oz
o (f injektv).
Masreszt a kapott sorozat vegtelen elemszam
u, teh
at minden pozitv
egesz szam eleme a f
uggveny ertekkeszletenek (f sz
urjektv).
b) Az f f
uggveny az AB szakasz P pontjait az A0 B 0 szakasz P 0 pontjaira
kepezi le az al
abbi modon:
P
A
B
f (P ) = P 0 , ahol A0 P 0 =
A0 B 0
AP
AB
A0
P0
c) Az al
abbi t
abl
azatot racion
alis sz
amokb
ol kesztj
uk el.
0
1
1
2
2
3
B0
...
12
1
2
22
2
2
23
3
2
...
13
1
3
32
2
3
33
3
3
...
14
1
4
42
2
4
43
3
4
...
...
...
...
...
...
...
...
144
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
Az elso sorba rjuk az a) peld

aban megadott modon az egesz szamokat. Ezut
an az m-edik sor azonos pozci
oj
aba az elso sorban lev
o
ertek m-ed reszet rjuk. Az gy kepzett t
abl
azat nyilv
anval
oan tartalmazza az osszes racion
alis szamot (sot, mindegyiket vegtelen sokszor,
pl.: 21 = 24 = 36 = 84 = . . .).
Az abr
an berajzolt modon sorozatba rendezz
uk a racion
alis szamokat,
kihagyva azokat, amelyek kor
abban mar szerepeltek:
1 1 1
2 1 1
0, 1, 1, , , , 2, 2, , , , . . .
2 3 2
2 3 4
Igy mar a sorozat elemei k
ul
onb
oz
oek, es tartalmazzak az osszes racion
alis szamot, teh
at a lekepezes bijektv.
d) f : ]0, 1[ R, f (x) = ctg x
e) A bijekci
o megadas
at az nehezti, hogy az egyik intervallumban egy
gyel t
obb pont van. Ennek kik
uszob
olesere vegy
unk egy olyan vegtelen sorozatot, amelynek minden eleme k
ul
onb
oz
o es a ]0, 1] intervallumban van, valamint elso eleme az 1. Egy ilyen sorozat peld
aul az
an = 2n (n = 0, 1, 2, . . .). Ebben a sorozatban feleltess
uk meg minden elemnek az ut
ana k
ovetkezot (azaz toljuk el eggyel a sorozatot),
az osszes t
obbi intervallumbeli elemnek pedig onmag
at. K
onnyen
l
athat
o, hogy ez a lekepezes bijektv:
1
1
2n+1 , ha n N : x = 2n ;
f : ]0, 1] ]0, 1[ , f (x) =
x,
egyebkent.
1.3.2. Mindharom esetben az a feladat, hogy az adott halmaz es a termeszetes
szamok halmaza k
oz
ott egy bijektv lekepezest adjunk meg.

n,
ha n p
aros;
a) f : N 2Z, f (n) =
n 1, ha n p
aratlan.
b) L
asd az 1.3.1.c) feladat megoldas
at.
c) K
ozismert, hogy vegtelen sok prmszam van. A szamossaguk 0 ,
hiszen a termeszetes szamok halmazanak reszhalmazat alkotj
ak.
Ez a l
ep
es elker
ulhet
o, ha a t
abl
azat m-edik sor
aba m
ar csak az m-hez relatv prmek
m-mel osztott
ert
ek
et rjuk.
Ennek egy egyszer
u bizonyt
asa m
eg az o
kori g
or
og
okt
ol sz
armazik. Tegy
uk fel, hogy
tsuk el
csak v
eges sok prmsz
am van: p0 , p1 , p2 , . . . , pn . All
o a q = p0 p1 p2 . . . pn + 1 sz
amot.
Ez nem lehet prm, hiszen nem egyenl
o p0 , p1 , p2 , . . . , pn egyik
evel sem. Ha o
sszetett, akkor
viszont van prmoszt
oja. K
onny
u l
atni, hogy ez nem lehet az eddig ismert prmek egyike sem,
gy ellentmond
asra jutottunk.

AGA
145
1.3.3. Ha a = b vagy a > b, akkor H = , azaz |H| = 0.

Ha a < b, akkor pedig bijekci
ot tudunk adni ]0, 1[ es ]a, b[ intervallumok
k
oz
ott.
f : ]0, 1[ ]a, b[ ,
f (x) = (b a) x + a
Mivel ]0, 1[ intervallum szamossaga kontinuum, ezert H halmaze is.

1.3.4.
a) Az X halmaz elemeinek x0 , x1 , x2 , . . . sorozatba rendezesevel megadunk egy f : N X, f (n) = xn f

uggvenyt. Ez bijektv, hiszen
az X halmaz osszes eleme kepelem, es a sorozatban minden elem
k
ul
onb
oz
o.
b) A sorozat elemei k
oz
ul h
uzzuk ki az esetlegesen megegyezoket. Ekkor
vagy veges sok, vagy 0 szamoss
ag
u k
ul
onb
oz
o elem marad.
c) Rendezz
uk az A = {a0 , a1 , a2 , . . .} es a B = {b0 , b1 , b2 , . . .} halmaz elemeit sorozatba az al
abbi modon: a0 , b0 , a1 , b1 , a2 , b2 , . . . Ha
a sorozatban van ket megegyezo elem, mert A B 6= , akkor a Bb
ol v
alasztottat h
uzzuk ki. Az eredmeny
ul kapott sorozat vegtelen
elemszam
u, mivel A elemeit biztosan tartalmazza. Ezzel A B elemeit sorozatba rendezt
uk u
gy, hogy a sorozatban minden halmazbeli
elem pontosan egyszer szerepel.
d) Legyen A egy vegtelen sok elemb
ol all
o halmaz. Vegy
unk ki A-b
ol
egy a0 elemet, majd a maradek A1 halmazbol vegy
unk ki egy a1
elemet. Ez nyilv
an lehetseges, mert egy vegtelen halmazbol egyet
elveve vegtelen sok elem marad. Folytassuk az elj
ar
ast:
A1 = A \ {a0 } , A2 = A1 \ {a1 } , . . . , An = An1 \ {an1 } , . . .
a kivett A = {a0 , a1 , . . . , an , . . .} halmaz szamossaga nyilv
an megszamlalhat
oan vegtelen.
e) Vizsg
aljuk az A \ B halmaz elemeit. Irjuk fel az A halmaz elemeit
sorozatba es h
uzzuk ki azokat, amelyek B-ben is szerepelnek. A megmaradt elemek veges vagy vegtelen elemszam
u sorozatot alkotnak.
f) A halmazok elemei (veges vagy vegtelen) sorozatba rendezhetok. Irjuk fel azt a t
abl
azatot, amelynek n-edik soraban az An halmaz elemei
szerepelnek veges vagy vegtelen sorozatba rendezve.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
146
A1
a11
a12
a13
...
a1k
...
A2
a21
a22
a23
...
a2k
...
A3
..
.
a31
..
.
a32
..
.
a33
..
.
...
..
.
a3k
..
.
...
..
.
An
..
.
an1
..
.
an2
..
.
an3
..
.
...
..
.
ank
..
.
...
..
.
Rendezz
uk sorozatba az
An halmaz elemeit az abr

an kijel
olt sor-
n=1
rendben. Egy elemet csak az elso el

ofordul
asakor v
alasszunk be a
sorozatba.
1.3.5.
a) |R| = |]0, 1[|: l

asd az 1.3.1.d) feladatot.
|]0, 1[| = |[0, 1]|: l
asd az 1.3.1.e) feladatot.
|[0, 1]| = |[a, b]|: l
asd az 1.3.1.b) vagy az 1.3.3. feladatot.
|[a, b]| = |[a, [|: az 1.3.1.e) feladat alapj
an tudjuk, hogy |[a, b]| =
|[a, b[|. Az |[a, b[| = |[a, [| ekvivalenci
at pedig az
f : [a, b[ [a, [ ,
f (x) = tg
(x a)
2 (b a)
bijekci
o bizonytja.
azoljuk az egysegnyi oldal
b) Abr
u negyzetet az abr
an l
athat
o modon a
dereksz
og
u koordin
atarendszerben.
A negyzet tetszoleges P (x, y) pontj
anak koordin
at
ait rjuk fel vegtelen tizedestort a- 1
P (x, y)
lakban. Mivel a racion
alis szamok egy reszenek ket tizedestort-alakja van , ezert allapodjunk meg, hogy mindig csak az egyiket, a tiszta 0 veg
u alakot haszn
aljuk.
x = 0, x1 x2 x3 . . . xn . . ., ha x 6= 1
y = 0, y1 y2 y3 . . . yn . . ., ha y 6= 1
1
P
Ha x 6= 1 es y 6= 1, akkor a negyzet P (x, y)
P
eld
aul:
0, 1 = 0, 099999 . . .

AGA
147
pontj
ahoz rendelj
uk hozz
a azt a P pontot az x tengelyen, amelynek x koordin
at
aja: 0, 00x1 y1 x2 y2 . . . xn yn . . . val
os szam vegtelen
tizedestort alakban felrva. Amennyiben x = 1 es y 6= 1, akkor
a 0, 10x1 y1 x2 y2 . . . xn yn . . . szamot, ha y = 1 es x 6= 1, akkor a
0, 01x1 y1 x2 y2 . . . xn yn . . . szamot, mg ha x = 1 es y = 1, akkor az 1
szamot feleltess
uk meg a negyzet (x, y) koordin
at
aj
u pontj
anak.
A kapott P nyilv
an a [0, 1] intervallumban van, nem vegzodhet
csupa 9-esre, es b
armely P (x, y) pontb
ol el
oallthat
o. A lekepezes
injektv: mas koordin
at
aj
u ponthoz mas szam tartozik. Ugyanakkor a lekepezes nem sz
urjektv, hiszen azok a szamok biztosan nem
allnak el
o kepkent, amelyek elso tizedes jegye peldaul 2; de azok
az irracion
alis szamok sem, amelyek minden masodik jegye 9. Igy
egyertelm
uen: |[0, 1] [0, 1]| |[0, 1]|.
A [0, 1] [0, 1] [0, 1] , x 7 (0, x) injektv lekepezes egyszer
uen
magyar
azza a |[0, 1] [0, 1]| |[0, 1]| osszef
uggest. Osszevetve
a ket
egyenl
otlenseget a feladat allt
as
at kapjuk.
1.3.6.
a) |A B| = |A| |B|
b) A B halmaz elemeit rendezz

uk t
abl
azatba u
gy, hogy a t
abl
azat iedik soranak j-edik oszlop
aba ker
ulj
on az (ai , bj ) elem. Ezut
an az
elemeket rendezz
uk sorozatba az 1.3.1.c) vagy az 1.3.4.f) feladatban
l
atott modon. A B szamossaga teh
a t 0 .
c) A direkt szorzat tenyezoi kontinuum szamossag

uak, teh
at mindketto
ekvivalens az X = [0, 1] szamhalmazzal, mg a direkt szorzat az
X X halmazzal ekvivalens. Az 1.3.5.b) feladat alapj
an viszont
|X| = |X X|, gy az eredeti halmazok direkt szorzata is kontinuum
szamossag
u.
1.3.7. A bizonyt
ast vegezze el n-re vonatkoz
o teljes indukci
oval. Haszn
alja ki
az 1.3.6.b) feladatban bel
atott tetelt, amely szerint ket 0 szamossag
u
halmaz direkt szorzata is 0 szamossag
u halmaz.
1.3.8. Veges esetben egy n elem
u halmaz hatv
anyhalmaz
anak szamossaga 2n ; az
allt
as teljes indukci
oval egyszer
uen igazolhat
o.
Vegtelen esetben tegy
uk fel indirekten, hogy letezik f : A P(A) bijektv
lekepezes, amely a A-hoz Ha P(A)-t rendeli. Tekints
uk azon t A
elemek T halmazat, amelyekre t
/ Ht . Mivel T reszhalmaza A-nak, azaz
T P(A), indirekt felteves
unk ertelmeben biztosan letezik olyan t0 elem,
amelyre f (t0 ) = T . Ekkor t0 -ra vonatkoz
oan az al
abbi ellentmondasra

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
148
jutunk: ha t0 T , akkor T definci

oja miatt t0
/ T , hiszen T azokat
(es csak azokat) az elemeket tartalmazza, amelyek nem elemei a hozz
ajuk
rendelt halmaznak; ha pedig t0
/ T , akkor pedig szinten T definci
oja
miatt t0 T . K
ovetkezeskeppen nincs ilyen f f
uggveny.
A g : A P(A), g(a) = {a} f
uggveny az A halmazt k
olcson
osen egyertelm
uen kepezi le P(A) val
odi reszhalmazara. Mindebbol k
ovetkezik,
hogy |A| < |P(A)|.
(Erdemes
megjegyezni, hogy ezek szerint egy 0 szamossag
u halmaz hatv
anyhalmaza nem 0 szamossag
u, hanem ennel nagyobb; bizonythat
o,
hogy kontinuum szamossag
u. Egy kontinuum szamossag
u halmaz hatv
anyhalmaza meg ennel kontinuumnal is nagyobb szamossag
u, es gy
tov
abb. Hatv
anyhalmazokkal tetszolegesen nagy szamossag el
oallthat
o.)
1.3.9.
a) A legfeljebb n-edfok
u polinomok egy
utthat
oi (a0 , a1 , . . . , an ) egyertelm
uen meghatarozzak a polinomot. Halmazuk szamossaga teh
at
megegyezik Zn+1 szamossag
aval, amely 0 . (L
b) A hatv
anysort egyertelm
uen meghatarozza az egy
utthat
oib
ol alkotott vegtelen sorozat: a0 , a1 , a2 , . . . , an , . . . Tegy
uk fel, hogy az ilyen
sorozatok szama megszamlalhat
oan vegtelen. Indirekt felteves
unk
ertelmeben ekkor sorozatba rendezhetok:
(1)
a1
(2)
a1
(3)
a1
..
.
a0
..
.
(k)
a1
..
.
b0
b1
(1)
(2)
(3)
..
.
a0
(2)
a0
(3)
a0
..
.
(k)
..
.
(1)
...
...
...
..
.
an
(2)
an
(3)
an
..
.
(1)
...
...
...
..
.
(k)
. . . an
..
..
.
.
. . . bn
(k)
...
..
.
...
B
armilyen sorozatba rendezes eseten letezik olyan egesz szamokb
ol
alkotott b0 , b1 , . . . , bn , . . . sorozat, amely nem szerepel a felsorol
asban. Ilyen sorozatot konstu
alunk, ha az elemek az al
abbi megszor(1)
(2)
(n+1)
t
asok mellett: b0 6= a0 , b1 6= a1 , . . . , bn 6= an
, . . . tetszoleges
egeszek. Igy teh
at ellentmondasra jutottunk, az egesz egy
utthat
os
hatv
anysorok halmazanak szamossaga nem megszamlalhat
o.

1.4. REKURZIOK
149
(Erdemes
itt is felfigyelni arra, hogy amg veges sok 0 szamossag
u
halmaz direkt szorzata megszaml
alhat
o, addig mar megszamlalhat
oan sok ilyen halmaz direkt szorzata kontinuum szamossag
u.)
1.4.
Rekurzi
ok
1.4.1. Legyen f (n) = n!. A f

uggveny definci
oja akkor rekurzv, ha f (n) definci
oj
ahoz felhaszn
alunk olyan f (l) ertek(ek)et, amely(ek)re l < n. Ezert:

1,
ha n = 0;
f (n) =
n f (n 1), ha n > 0.
1.4.2. Jel
olje a dolgoz
o fizeteset a belepeset k
oveto n-edik evben f (n).

100 000,
ha n = 1;
f (n) =
1, 04 f (n 1) + 1 000, ha n > 1.
1.4.3. Az n 1 elem
u halmaz reszhalmazainak szama: sn1 . Ha a halmazhoz hozz
avessz
uk az n-edik elemet, akkor u
gy kaphatjuk meg az osszes
reszhalmazt, hogy az eddigiek mindegyikehez vagy hozz
avessz
uk az u
j elemet vagy nem. Ezert az n elem
u halmaznak ketszer annyi reszhalmaza
van, mint az n 1 elem
unek. Teh
at:

1,
ha n = 0;
sn =
2sn1 , ha n > 0.
1.4.4. Jel
olje ln azon lehet
osegek szamat, ah
anyfelekeppen vegigmehet
unk az n
lepcsob
ol all
o lepcsosoron, az adott felteteleknek megfeleloen. Ha egy
lepessel kezdj
uk a sort, akkor onnan annyifelekeppen folytathatjuk, ah
anyfelekeppen az n 1 lepcsob
ol all
o soron mehet
unk vegig, azaz ln1 felekeppen. Ha ket lepcsot ugrunk elsore, akkor onnan ln2 -felekeppen
folytathatjuk a sort. Az n lepcsob
ol all
o soron ezek szerint ln1 + ln2 felekeppen mehet
unk vegig. Mivel ln kisz
amt
as
ahoz a kettovel el
otte lev
o
ertekre is sz
ukseg
unk van, n elso ket erteket kell expliciten megadnunk.
ha n = 1;
1,
ln =
2,
ha n = 2;
ln1 + ln2 , ha n > 2.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
150
1.4.5. Jel
olje f (n) a maximalisan keletkezo skreszek szamat. Akkor keletkezik
a lehet
o legt
obb skresz, ha az egyeneseket u
gy rajzoljuk be, hogy minden
egyes lepesben k
ul
on-k
ul
on maximalis szam
u skresz keletkezik. Tegy
uk
fel, hogy n 1 darab egyenes mar a skon van. H
uzzuk be az n-edik
egyenest. Akkor keletkezik a lehet
o legt
obb u
j skresz, ha az u
j egyenes
a regiek mindegyiket k
ul
onb
oz
o pontban metszi. Ekkor az u
j egyenesen
n 1 darab metszespont es n darab egyenesresz (ket felegyenes es n 2
szakasz) keletkezik. Minden egyes egyenesresz elv
ag egy skreszt, azaz
pontosan ennyi u
j skresz keletkezik a regiek melle.

1,
ha n = 0;
f (n) =
f (n 1) + n, ha n > 0.
1.4.6. Alkalmazzuk az el
oz
o feladat gondolatmenetet. Akkor keletkezik a lehet
o
legt
obb skresz, ha a k
or
oket u
gy rajzoljuk be, hogy minden egyes lepesben
k
ul
on-k
ul
on maximalis szam
u skresz keletkezik. Tegy
uk fel, hogy n 1
darab k
or mar a skon van. H
uzzuk be az n-edik k
ort. Akkor keletkezik
a lehet
o legt
obb u
j skresz, ha az u
j k
or a regiek mindegyiket k
ul
onb
oz
o
pontokban metszi. Ekkor az u
j k
or
on 2 (n 1) metszespont, es ugyanennyi
k
orv keletkezik. Ez megegyezik az elmetszett, es gy az u
jonnan keletkezo
skreszek szamaval.
ha n = 0;
1,
2,
ha n = 1;
f (n) =
f (n 1) + 2 (n 1) , ha n > 1.
1.4.7. Jel
olje f (n) a lehetseges elhelyezesek szamat.
1. abra
{z
f (n 1)
2. abra
{z
f (n 2)
Ha az elso domin
ot az 1. abr
anak megfeleloen f
ugg
olegesen helyezz
uk el,
akkor onnan f (n 1)-felekeppen folytathatjuk a sort; mg ha a 2. abr
anak
Vigy
azat!
juk.
Itt a rekurzi
o nem m
uk
odik 0-r
ol 1-re, ez
ert az n = 1 kezdeti
ert
eket is megad-

1.4. REKURZIOK
151
megfeleloen vzszintesen
felekeppen folytathatjuk
f (n) =
helyezz
uk le az elso domin
ot, akkor f (n 2)a kit
oltest.
1,
ha n = 1;
2,
ha n = 2;
f (n 1) + f (n 2), ha n > 2.

1.4.8. Azert hogy ne tevessz
uk szem el
ol a rekurzi
o lenyeget, jel
olj
uk az nk
binomi
alis egy
utthat
ot B(n, k)-val. A rekurzi
o megadas
ara t
obb lehet
oseg
unk is van. Felhaszn
alhatjuk az

n
n!
nk+1
n!
=
=
=
k
k! (n k)!
k
(k 1)! (n (k 1))!

nk+1
n
=
k
k1
osszef
uggest. Ekkor

ha k = 0;
B(n, k 1), ha k > 0.

Ehhez hasonl
oan alkalmazhatjuk az nk = nk n1
sszef
uggest.
k1 o

n
n1
n1
Vagy haszn
alhatjuk az k = k1 + k azonoss
agot. Ebben az esetben

1,
ha k = 0 vagy k = n;
B(n, k) =
B(n 1, k 1) + B(n 1, k), ha 0 < k < n.
B(n, k) =
1,
nk+1
k
1.4.9. Tekints
uk a legelso elemet a sorban. Ha ezt kiv
alasztjuk, akkor a masodikat nem v
alaszthatjuk, a tov
abbiak k
oz
ul pedig f (n 2, k 1)-felekeppen
folytathatjuk a kiv
alaszt
ast. Ha az elsot nem v
alasztottuk ki, akkor a
maradek n 1 helyr
ol kell k elemet v
alasztani a feltetelnek megfeleloen;
ez f (n 1, k) lehet
oseg. A rekurzi
o j
ol-defini
alts
ag
ahoz elengedhetetlen
ul
sz
ukseges b
aziskriterium meghatarozasa alaposabb meggondol
ast igenyel.
Ennek vizsg
alat
at a vegeredmeny k
ozlese mellett az olvas
ora bzzuk.
ha k = 1;
n,
0,
ha k n2 + 1;
f (n, k) =
f (n 1, k) + f (n 2, k 1), ha 1 < k < n2 + 1.

L
asd
a 2.5.1.b) feladatot.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
152
1.4.10. Jel
olj
uk az A B sz
urjektv f
uggvenyek szamat f (m, n)-nel. Akkor sz
urjektv a f
uggveny, ha az ertekkeszlete pontosan n elem
u. Ezek szamat
megkapjuk, ha az osszes A B f
uggveny szamab
ol levonjuk azon f
uggvenyek szamat, amelyek ertekkeszlete pontosan k elem
u, minden k < n
eseten; es ezt annyiszor tessz
uk meg, ah
anyfelekeppen az n darab B-beli
elemb
ol k darabot bev
alaszthatunk az ertekkeszletbe.
1,
ha n = 1;
0,
ha m < n;
f (m, n) =
n1
P n
nm
k f (m, k), ha 1 < n m.
k=1
1.4.11. Analzis tanulmanyokb

ol ismert, hogy (xn )0 = nxn1 . Ez alapj
an:
n
x ,
ha k = 0;
D(n, k) =
n D(n 1, k 1), ha k > 0.
1.4.12. Jel
olje D(A, n) az n n-es A matrix determinans
anak erteket, valamint
legyen A0ij a matrix i-edik soranak es j-edik oszlop
anak elhagy
as
aval keletkezo matrix. Felhaszn
alva a determinansok kifejtesi tetelet:
ha n = 1;
a11 ,
n

P
1+j
D(A, n) =
a1j (1)
D A01j , n 1 , ha n > 1.
j=1
1.4.13. Jel
olj
uk a sinn x f
uggveny hat
arozatlan integralj
at In -nel. Alkalmazzuk a
parci
alis integral
as modszeret.
In =
sinn x dx =
u0 = sin x
u = cos x
sin x sinn1 x dx =
v = sinn1 x
v 0 = (n 1) sinn2 x cos x
n1
= cos x sin
x + (n 1)
= cos x sinn1 x + (n 1)
n2
2
x dx =
cos
| {z x} sin
1sin2 x
Z

Z
sinn2 x dx sinn x dx
|
{z
} |
{z
}
In2
In

1.4. REKURZIOK
1.4.14.
153
Az egyenletet rendezve kapjuk, hogy nIn = (n 1) In2 cos x sinn1 x.

Ennek segtsegevel pedig:
ha n = 0;
x + C,
cos x + C,
ha n = 1;
In =
n1
n1
1
x, ha n > 2.
n In2 n cos x sin
a) Q(2, 3) = 0
Q(14, 3) = Q(11, 3) + 1 =
= Q(8, 3) + 1 + 1 =
= Q(5, 3) + 1 + 1 + 1 =
= Q(2, 3) + 1 + 1 + 1 + 1 = 0 + 1 + 1 + 1 + 1 = 4
b) A f
uggveny az elso bemeneti ertekb
ol addig vonja le a masodikat,
amg az kisebb nem lesz n
ala. K
ozben minden egyes levon
askor 1gyel n
oveli a f
uggvenyerteket, azaz szamlalja a levon
asok szamat. A
anyados egesz reszet adja meg. Igy k
onnyen
f
uggeny teh
at az ab h
megadhatjuk a keresett erteket: Q(7134, 11) = 648.
1.4.15.
a) L(25)= L(12) + 1 =
= L(6) + 1 + 1 =
= L(3) + 1 + 1 + 1 =
= L(1) + 1 + 1 + 1 + 1 = 0 + 1 + 1 + 1 + 1 = 4
b) A f
uggveny azt szamlalja, hogy h
anyszor van meg a 2 az n szamban.
Ezert az n szam kettes alap
u logaritmus
anak egeszreszet adja eredmeny
ul: L(n) = blog2 nc. Maskeppen, ha 2k n < 2k+1 , akkor
L(n) = k.
1.4.16.
a) Ha 0 < b < 1 es b a, akkor a rekurzi

o alkalmazasa soran az
elso argumentum egyre n
o, gy egyre t
avolabb ker
ul a b
aziskriterium
teljes
ulesetol. Ha b = 1 a, akkor az elso argumentum erteke megmarad, nem k
ozeledik a b
aziskriterium teljes
ulesehez. Minden egyeb
DL -beli ertekre a rekurzi
o j
ol-defini
alt.
b) L(682, 10) = L(68.2, 10) + 1 = L(6.82, 10) +2 = 2
| {z }
=0
L(1024, 8) = L(128, 8) + 1 = L(16, 8) + 2 = L(2, 8) +3 = 3

| {z }
=0
154
1.4.17.
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
c) Ha b > 1, akkor az a szam b alap

u logaritmus
anak egesz-reszet kapjuk
eredmeny
ul: L(a, b) = blogb ac, vagyis az az n termeszetes szam lesz
az eredmeny, amelyre bn a < bn+1 . Ha 0 < b 1, akkor az
eredmeny 0.

L(654238, 8) = blog24 654238c = ln 654238
= b4.21c = 4
ln 24
a) A rekurzi
o haszn
alata ebben az esetben k
or
ulmenyes es eroforr
aspazarl
o. A f
uggveny minden egyes lepesben ketszer hivatkozik saj
at
magara, raad
asul egy-egy erteket t
obbsz
or is k
ul
on-k
ul
on kisz
amt.
Az iteraci
o sokkal celravezetobb, hiszen a szamt
as egy szalon fut
csak:
F2 = F1 + F0 = 1, F3 = F2 + F1 = 2, . . ., F18 = F17 + F16 = 2584.
b) Beolvas(n)
FibA:=0 : FibB:=1
Ciklus i=2-t
ol n-ig
Fib:=FibA+FibB
FibA:=FibB
FibB:=Fib
Ciklus vege
Kir(n)
1.4.18.
a) A f
uggveny elso argumentuma tetszoleges val
os szam lehet: a R. A
rekurzi
o megadas
ab
ol l
atszik, hogy a masodik argumentum negatv
szam nem lehet, ugyanakkor csak egesz szam lehet, mert k
ul
onben
nem eri el a b
aziskriteriumot, vegtelen ciklusba ker
ul. Ezert b N,
teh
at DP = R N.
b) P (6, 4) = P (6, 3)+6 = P (6, 2)+12 = P (6, 1)+18 = P (6, 0) +24 = 24

| {z }
=0

5
5
15
=
P
,
0
=
P 56 , 3 = P 65 , 2 + 56 = P 65 , 1 + 10
+
6
6
2
| {z
} 6
=0
c) A f
uggveny kisz
amtja egy val
os es egy termeszetes szam szorzatat,
mert b-szer veszi a-t osszeadand
okent. f : R N R (a, b) 7 a b
Ezert f (4, 39) = 4 39 = 156.
1.4.19.
a) Ha a = 0, akkor a f
uggveny vegtelen ciklusba ker
ul. Elvileg b b
armilyen val
os szam lehet; ekkor DN = R \ {0} R. (A feladat viszont
akkor szep, ha b csak egesz szam lehet, vagyis DN = R \ {0} Z.)
b) N (294, 9) = N (29.4, 10) = N (2.94, 11) = (2.94, 11)

1.4. REKURZIOK
155
N (1459, 4) = N (145.9, 3) = N (14.59, 2) = N (1.459, 1) =

= (1.459, 1)
c) Ha DN = R \ {0} Z, akkor a f
uggveny megadja az x = a 10b szam
normal alakj
aban az (el
ojeles) mantissza es karakterisztika erteket.
Ez alapj
an N (5948102, 43) = (5.948102, 49).
1.4.20.
a) f (10, 15) = f (15, 10) =

= f (10, 5) =
= f (5, 0) = 5
f (18, 63) = f (63, 18) =
= f (18, 9) =
= f (9, 0) = 9
f (728, 420) = f (420, 308) =

= f (308, 112) =
= f (112, 84) =
= f (84, 28) =
= f (28, 0) = 28
b) A ket szam legnagyobb k

oz
os osztoj
at adja eredmeny
ul.
1.4.21.
a) Az a1 , a2 , . . . elemek helyere b
armely val
os szam rhat
o. Az sincs
megk
otve, hogy h
any v
altoz
os a f
uggveny, gy Df = R R2 R3 . . ..

b) f (2, 4, 9) = 32 f (2, 4) + 39 = 23 12 f (2) + 42 + 3 = 23 (1 + 2) + 3 = 5
|{z}
=2
f (1, 4, 5, 9) =
=
=
3
9
3 2
4 f (1, 4, 5) + 4 = 4 3 f (1, 4) +

3 2 1
(1) + 42 + 53 + 94 = 34
4 3 2 f
|{z}
3
4
1
3
=1

4
5
3 + 3
9
4
1
4
4
4
5
4
5
3
2
3
9
4
1
2
9
4
=

4
2
19
4
5
3
9
4
c) A f
uggveny megadja az argumentumaban lev
o n darab szam atlag
at.
(Ez az argumentumok szamara vonatkoz
o teljes indukci
oval k
onnyen
igazolhat
o.)
= 177
Ez alapj
an f (4, 39, 23, 15, 96) = 4+39+23+15+96
5
5 = 35, 4.
1.4.22. Jel
olje Hanoi(k,X,Y,Z) azt az elj
ar
ast, hogy k darab korongot athelyez
unk
az X r
udr
ol az Y r
udra a Z r
ud segtsegevel, a szab
alyokat betartva. A
rekurzi
o azon alapul, hogy ha mar k 1 korongot at tudunk helyezni egyik
r
udr
ol egy masikra, akkor helyezz
unk at k 1 darab korongot az A r
udr
ol
a C-re. Ekkor fogjuk meg az A-n lev
o legfelso korongot, es tegy
uk at B-re
(jel
olje ezt az elj
ar
ast Atrak(A,B)),
majd tegy
uk B-re az atmenetileg C-n
t
arolt k 1 darab karik
at.
Az
ej
ar
as neve: Euklideszi algoritmus. Programoz
as szempontj
ab
ol egyszer
ubb az elj
ar
as,
ha a f
uggv
eny definci
oj
aban f (b, a mod b) helyett f (a b, b)-t runk.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
156
Eljaras Hanoi(n,A,B,C):
Ha n=1 akkor Atrak(A,B)

k
ul
onben Hanoi(n-1,A,C,B)
Atrak(A,B)
Hanoi(n-1,C,B,A)
Eljaras vege
1.5.
Teljes indukci
o
A megoldasokn
al P (n)-nel jel
olj
uk az n-re vonatkoz
o allt
ast. Amikor felhaszn
aljuk az indukci
os hipotezist, azt a relaci
os jelre tett i.h. bet
ukkel jel
olj
uk.
1.5.1.
a)
b)
c)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X
X

i.h. 1
6i =
6i + 6k+1 =
6k+1 1 + 6k+1 =
5
i=0
i=0

1
1 k+2
6
= 6k+1 =
6
1
5
5
5
iii. i. ii. = n P (n)
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X
X
i.h. 1
i=
i + (k + 1) = k (k + 1) + (k + 1) =
2
i=1
i=1

1
(k + 1) (k + 2)
= (k + 1)
k+1 =
2
2
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 2-t kapunk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X
X
i.h.
i (i + 1) =
i (i + 1) + (k + 1) (k + 2) =
i=1
i=1
1
k (k + 1) (k + 2) + (k + 1) (k + 2) =
3

1
(k + 1) (k + 2) (k + 3)
= (k + 1) (k + 2)
k+1 =
3
3

d)
157
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 6-ot kapunk.

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
X
i (i + 1) (i + 2) =
i=1
k
X
i.h.
i (i + 1) (i + 2) + (k + 1) (k + 2) (k + 3) =
i=1
1
k (k + 1) (k + 2) (k + 3) + (k + 1) (k + 2) (k + 3) =
4

1
= (k + 1) (k + 2) (k + 3)
k+1 =
4
(k + 1) (k + 2) (k + 3) (k + 4)
=
4
=
e)

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X
X

i.h.
2i1 =
2i1 + 2k = 2k 1 + 2k =
i=1
f)
g)
i=1
= 2 2k 1 = 2k+1 1

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X
X
2 i.h. 1
2
i2 =
i2 + (k + 1) = k (k + 1) (2k + 1) + (k + 1) =
6
i=0
i=0

1
= (k + 1) 2k 2 + k + 6k + 6 =
6
(k + 1) (k + 2) (2k + 3)
=
6

ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):

2
k+1
k
X
X
3 i.h. k (k + 1)
3
3
i =
i + (k + 1) =
+ (k + 1)3 =
2
i=0
i=0

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
158
2

2

k+1
(k + 1) (k + 2)
2
k + 4k + 4 =
=
2
2

1.5.2.
a)
i. P (7) igaz: 7-et behelyettestve az 5040 > 2187 egyenl

otlenseget
kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
i.h.
b)
(k + 1)! = (k + 1) k! > (k + 1) 3k > 3 3k = 3k+1

i. P (2) igaz: 2-t behelyettestve az 54 < 32 egyenl

otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k
k+1
X
X 1
i.h.
1
1
1
1
=
+
2 < 2 k +
2 =
2
2
i
i
(k + 1)
(k + 1)
i=0
i=1
k 2 + 2k + 1 k
k (k + 1) + 1
=2
=
2
2
k (k + 1)
k (k + 1)
1
1
1
=2
<2
2
k + 1 k (k + 1)
k+1
=2
c)
i. P (5) igaz: 5-
ot behelyettestve a 25 < 32 egyenl
otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
i.h.
(k + 1) = k 2 + 2k + 1 < 2k + 2k + 1 < 2k + 2k =
= 2 2k = 2k+1
d)
i. P (5) igaz: 5-
ot behelyettestve a 3 628 800 < 3 686 400 egyenl
otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
i.h.
(2 (k + 1))! = (2k)! (2k + 1) (2k + 2) <

2
< (k!) 4k1 (2k + 1) (2k + 2) =

2
= (k!) 4k1 2 k + 12 2 (k + 1) <
2
< (k!) 4k1 4 (k + 1) (k + 1) = (k + 1)!2 4k

e)
159
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 > 0 egyenl

otlenseget kapjuk.
P (1) igaz: 1-et behelyettestve a 3 > 2 egyenl
otlenseget kapjuk.
P (2) igaz: 2-t behelyettestve a 9 > 8 egyenl
otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k2
i.h.
3k+1 = 3 3k > 3 k 2k = (2k + k) 2k (2k + 2) 2k =

= 2 (k + 1) 2k = (k + 1) 2k+1
f)
g)
i. P (2) igaz: 2-t behelyettestve az 1, 707 > 1, 414 egyenl

otlenseget
kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
X 1
X
i.h.
1
1
1
=
+
> k+
=
k+1
k+1
i
i
i=1
i=1
p
k (k + 1) + 1
k2 + 1
k+1
=
>
=
= k+1
k+1
k+1
k+1
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 1 egyenl
otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
(1 + h)
h)
i.h.
= (1 + h) (1 + h) (1 + kh) (1 + h) =
= 1 + kh + h + kh2 1 + (k + 1) h
i. P (3) igaz: 3-at behelyettestve a 64 < 81 egyenl

otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)), azazatfogalmazva az
h
i

k+1
k
k+2
<k
<k+1 :
allt
ast: k k+1
k
k+1

k

1
1
1+
<
k+1
k+1

k

i.h.
1
1
1
< 1+
1+
< k 1+
=
k
k+1
k+1
k
=k+
<k+1
k+1
k+2
k+1
k+1
= 1+

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
160
i)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve a 0 0 egyenl

otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
|sin (k + 1) | = |sin (k + )| = |sin k cos + cos k sin |
i.h.
|sin k| |cos | + |cos k| |sin |

| {z } | {z }
1
k |sin | 1 + 1 |sin | = (k + 1) |sin |

1.5.3.
a)
b)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 | 1 igaz allt

ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
(2 (k + 1))! = (2k + 2)! = (2k)! (2k + 1) (2k + 2)
Az indukci
os hipotezis ertelmeben (2k)! oszthat
o 2k -nal, es 2k+2
pedig szinten oszthat
o 2-vel, ezert (2k + 2)! oszthat
o 2k+1 -nel.
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve a 6 | 0 igaz allt
ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
3
(k + 1) + 5 (k + 1) = k 3 + 3k 2 + 3k + 1 + 5k + 5 =
= k 3 + 5k + 3 k 2 + k + 6 =
= k 3 + 5k + 3k (k + 1) +6
| {z } | {z }
i.h. 6|
c)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve az 5 | 5 igaz allt

ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
32(k+1) + 4(k+1)+1 = 32k 32 + 4k+1 4 =
(k+1)
= 9 32k + 4k+1 |5 4{z
}
|
{z
}
i.h. 5|
d)
6|
Az osszeg masodik tagja azert oszthat

o 6-tal, mert 3-mal es 2-vel
is oszthat
o. A 2-vel val
o oszthat
os
agot az magyar
azza, hogy k
es k + 1 k
oz
ul ez egyik biztosan p
aros.
5|
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve a 120 | 0 igaz allt

ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
5
(k + 1) 5 (k + 1)3 + 4 (k + 1) =
= k 5 + 5k 4 + 10k 3 + 10k 2 + 5k + 1

161

5 k 3 + 3k 2 + 3k + 1 + 4k + 4 =
= k 5 5k 3 + 4k + 5 (k 1) k (k + 1) (k + 2)
|
{z
} |
{z
}
i.h. 120|
e)
120|
Az utols
o tag egy ottenyezos szorzat, amely 5-tel biztosan oszthat
o. Negy egym
ast k
oveto szam k
oz
ott pedig biztosan van ket
p
aros, amelyek k
oz
ul az egyik 4-gyel is oszthat
o, ezert szorzatuk
biztosan oszthat
o 8-cal is. A negy egym
ast k
oveto szam k
oz
ott
van (legal
abb egy) 3-mal oszthat
o szam is, gy a teljes szorzat
oszthat
o 3 5 8 = 120-szal.
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve a 18 | 18 igaz allt
ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
22(k+1) + 24 (k + 1) 10 = 22k 22 + 24k + 24

10 =
= 4 22k + 24k 10 3 24k + 54 =
= 4 22k + 24k 10 18 (4k 3)
|
{z
} | {z }
18|
i.h. 18|

1.5.4.
a)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve a 2 = 2 igaz allt

ast kapjuk.
P (1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 1 igaz allt
ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k ((P (k) P (k 1)) P (k + 1)):

i.h.
k
k+1
ak+1 = ak + 2ak1 = 2k+1 + (1)
+ 2 2k + (1) =
k
= 2k+1 + (1) (1) + 2k+1 + 2 (1) =

k
k+2
= 2 2k+1 + (1) = 2k+2 + (1)
b)
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve a 2 >
3
2
egyenl
otlenseget kapjuk.
9
4
otlenseget kapjuk.
P (2) igaz: 2-t behelyettestve a 3 > egyenl
ii. Bizonytand
o, hogy k ((P (k) P (k 1)) P (k + 1)):
k
k1
i.h.
ak+3 = ak+2 + ak+1 > 23 + 32
=

k+1
k+1
k+1
3 k+1
+ 49 32
= 10
> 32
= 23 32
9 2
c)
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve a 0 = 0 igaz allt

ast kapjuk.
P (1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 1 igaz allt
ast kapjuk.

ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES
162
ii. Bizonytand
o, hogy k ((P (k) P (k 1)) P (k + 1)):

k
k
i.h. 1
1+
5
ak+1 = ak + ak1 = 5
12 5
+
2

k1
k1
1+ 5
+ 15
12 5
=
2

k+1
k+1
1+ 5
1
2
2
= 5 1+ 5
1 5 12 5
+
2

2 k+1
2 k+1
2
1+ 5
1 5
+ 15
125
=
2
2
1+ 5

2(1 5)+4 15 k+1
2(1+ 5)+4 1+5 k+1
2
=
= 15
2
2
(1+ 5)
(1 5)2

k+1
k+1
1 5
1+ 5
= 15
2
2
1.5.5. Neh
any ertekre kipr
ob
alva sejts
uk meg, hogy az elso n p
aratlan szamot
osszeadva melyik negyzetszamot kapjuk eredmeny
ul. Ezert a feladat alln
P
t
asa:
(2i 1) = n2 .
i=1
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 12 igaz allt

ast kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k+1
k
P
P
i.h.
(2i 1) =
(2i 1) + 2 (k + 1) 1 = k 2 + 2k + 1 = (k + 1)2
i=1
i=1
1.5.6. Felhaszn
alva az 1.4.5. feladat jel
oleset az allt
as: f (n) =
i. P (0) igaz: 0-t behelyettestve 0-t kapunk.
1
2

n2 + n + 2 .
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):

i.h.
f (k + 1) = f (k) + (k + 1) = 12 k 2 + k + 2 + k + 1 =

= 12 k 2 + 3k + 4 = 12 (k + 1)2 + (k + 1) + 2
1.5.7. Felhaszn
alva az 1.4.6. feladat jel
oleset az allt
as: f (n) = n2 n + 2.
i. P (1) igaz: 1-et behelyettestve 2-t kapunk.

163
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
i.h.
f (k + 1) = f (k) + 2k = k 2 k + 2 + 2k =
= k 2 + k + 2 = (k + 1)2 (k + 1) + 2
1.5.8.
i. P (3) igaz: a h
aromszog belso szogeinek osszege 180.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
B
armely k+1-szognek van konvex szoge. V
alasszuk ki a hozz
a tartozo
cs
ucsot, es a ket szomszedos cs
ucsot osszek
otve bontsuk fel a k + 1szoget egy k-szogre es egy h
aromszogre. Az indukci
os felteves szerint
ekkor a k-szog belso szogeinek osszege (k 2) 180 . A k + 1-szog
belso szogeinek osszege megegyezik a k-szog es a h
aromszog belso
szogeinek osszegevel, gy az tenyleg (k 1) 180 .
1.5.9. Ket lehetseges modszert is bemutatunk a bizonyt

asra. Az elsoben a szok
asos indukci
os modszer szerint, mg a masodikban a feladat szovegeben
lert u
tmutat
o szerint j
arunk el.
p
2
1. i. P (2) igaz: a1 a2 a1 +a
trendezve a 0 (a1 a2 )2 egyen2 -t a
l
otlenseget kapjuk.
ii. Bizonytand
o, hogy k (P (k) P (k + 1)):
k
k
Felteve, hogy a1 a2 . . . ak a1 +a2 +...+a
, azt kell igazolni,
k
hogy a1 a2 . . . ak ak+1 Ak+1 , ahol A a k + 1 elem szamtani
k
ozepe. Ha van a1 , a2 , . . . , ak+1 k
oz
ott A-val egyenl
o (legyen ez
k
pl. ak+1 = A), akkor kesz, mert a1 +a2 +...+a
=
A
is
teljes
ul es
k
i.h.
2.
a1 a2 . . . ak ak+1 An A = Ak+1 .
Ha nincs ilyen elem, akkor v
alasszunk egy A-n
al kisebb es egy
A-n
al nagyobb elemet: A x, A + y, ahol x, y R+ . Ezeket helyettests
uk A-val es (A + y x)-szel, amelyek mindegyike nemnegatv. Mivel (A x) (A + y) < A (A + y x), ezert a k + 1
szam szorzata n
ovekedett, szamtani k
ozepe azonban v
altozatlan
maradt. Az el
oz
o bekezdes ertelmeben meg az u
j szorzat sem
nagyobb Ak+1 -nel.
i. P (2) igaz: L
asd az 1. bizonyt
asi modszernel.
164
ALGEBRAI FOGALMAK
1. HALMAZELMELETI
ES

ii. Bizonytand
o, hogy m P (2m1 ) P (2m ) :
1
1
1
1
m
2m (a1 + a2 + . . . a2 ) = 2m1 2 (a1 + a2 ) + 2 (a3 + a4 ) + . . . +
P (2)
+ 12 (a2m 1 + a2m )
p
i.h.
p
p
1
2m1
a1 a2 + a3 a4 + . . . + a2m 1 a2m
p
m
2 a1 a2 . . . a2m
iii. Bizonytand
o, hogy k (P (k + 1) P (k)): p
Alkalmazzuk P (k+1)-et az a1 , a2 , . . . , ak , k a1 a2 . . . ak szamokra. Ekkor

i.h.
p
1
k
a
+
a
+
.
.
.
a
+
a
a
.
.
.
a
1
2
k
1
2
k
k+1
q
q
p
k+1
k+1
k+1 a1 a2 . . . ak k a1 a2 . . . ak =
(a1 a2 . . . ak ) k =
p
= k a 1 a 2 . . . ak
p
k
Ezzel bebizony
tottuk, hogy a1 + a2 + . . . ak + p
a 1 a 2 . . . ak
p
k
k
(k + 1) a1 a2 . . . ak , vagyis a1 + a2 + . . . ak k a1 a2 . . . ak .
iv. i. ii. iii. = n P (n)
1.5.10. Olvassa el t
uzetesen a biznyt
asokat es alkalmazza az elmondottakat a
P (1) = P (2) (vagy a b) esetben a P (0) = P (1)) k
ovetkeztetesre.
a) A hib
as lepes: Teh
at mind az A, mind a B gep ugyanolyan, mint
amelyeket nem mozgattunk el.

b) A hib
as lepes, hogy a bizonyt
asban felhaszn
aljuk P (k 1)-et is. Ez
azt jelenti, hogy k = 1 eseten a nevezoben a1 van, amirol nem
tudjuk, hogy 1.
c) A hib
as lepes, hogy x 1 es y 1 nem biztos, hogy pozitv, gy nem
lehet rajuk az indukci
os hipotezist alkalmazni.
2. fejezet
Kombinatorika
2.1.
Permut
aci
ok
2.1.1. P6 = 6! = 720
2.1.2. P12 = 12! = 479 001 600
2.1.3. P8 = 8! = 40 320
10,4,2
2.1.4. P16
=
2.1.5.
16!
= 120 120
10! 4! 2!
a) P5 = 5! = 120
5!
= 60
2!
5!
=
= 10
2! 3!
b) P52 =
c) P52,3
2.1.6. A szo kiolvas

asa soran 7-szer lep
unk jobbra es 5-szor lefele. A 12 lepes
12!
5,7
ismetleses permut
aci
oinak szama adja a megoldast: P12
=
= 792
5! 7!
2.1.7. P5 = 5! = 120
(c)
2.1.8. P8
= 7! = 5 040
165
166
2.2.
2. KOMBINATORIKA
Vari
aci
ok
2.2.1. V20,6 =
20!
(206)!
2.2.2. V30,18 =
20!
14!
= 27 907 200
30!
12!
(i)
2.2.3. V8,5 = 85 = 32 768, ha a szamjegyek t

obsz
or felhaszn
alhat
ok,
8!
= 6 720, ha mindegyik szamjegy csak egyszer haszn
alhat
o fel.
V8,5 = 3!
9!
2.2.4. 10-es szamrendszerben: 9 V9,5 = 9 4!
= 136 080
7!
= 17 640
8-as szamrendszerben: 7 V7,5 = 7 2!
12-es szamrendszerben: 11 V11,5 = 11 11!
6! = 609 840
(i)
2.2.5. V3,14 = 314 = 4 782 969

2.2.6.
(i)
a) V2,10 = 210 = 1 024

(i)
b) V6,10 = 610 = 60 466 176

(i)
2.2.7. V5,30 = 530
2.3.
Kombin
aci
ok
2.3.1. C20,6 =
20
6
2.3.2. C32,4 =
32
4
= 38 760
32!
4!28!
= 35 960

2.3.3. 5-
os lott
o: C90,5 =
= 43 949 268
6-os lott
o: C45,6 =
= 8 145 060

Skandin
av lott
o: C35,7 = 35
7 = 6 724 520

2.3.4. a) C10,3 = 10
3 = 120

b) C9,4 = 94 = 126

c) C5,4 = 54 = 5

2.3.5. C9,3 + C9,4 = 93 + 94 = 210
2.3.6.
a) V32,6 =
b) C32,6 =
(i)
2.3.7. C12,5 =
90
5
45
6
32!
26! = 652 458 240

32
6 = 906 192
12+51
5
16
5
= 4 368
167
2.4. VEGYES
2.4.
2.4.1.
Vegyes
a) V6,4 =
b)
(i)
V6,4
c) C6,4
(i)
d) C6,4
2.4.2.
(i)
6!
2!
= 360
= 6 = 1296

= 64 = 15

= 94 = 126
a) V5,5 = 55 = 3125
(i)
b) 4 V5,4 = 4 54 = 2500
c) P5 = 5! = 120
d) 4 P4 = 4 4! = 96
2.4.3. Vonjuk ki az osszes lehetseges 6-jegy
u szamb
ol azokat, amelyekben nincs
ismetl
odes:
(i)
7 V8,5 7 V7,5 = 7 85 7 7!
2! = 211 736
2.4.4. Az elso helyre 9-fele szamjegy v
alaszhat
o, mert itt nem allhat 0, a t
obbi
helyre pedig ugyancsak 9-fele, mert a szamjegy nem lehet azonos a megel
oz
ovel. Teh
at 96 = 531 441.
2.4.5. Osszesen
7 bet
u all rendelkezes
unkre. A 7 lehetseges hely k
ul ki kell
oz
v
alasztani azt a 3-at, ahov
a a maganhangz
ok ker
ulnek. Ez 73 -felekeppen
lehetseges. A megmarad
o helyeken 4!-felekeppen rendezhetok el a massal
hangz
ok. Teh
at 73 4! = 840-felekeppen lehet a felteteleknek megfeleloen
osszekeverni a bet
uket.
2.4.6. Az oxigen mindh
arom izot
opj
ahoz h
aromfelekeppen v
alaszthat
o ket hidrogenatom: ket olyan eset van, amikor a hidrogenatomok egyform
ak es
egy olyan, amikor nem egyform
ak. Teh
at: 3 3 = 9.
2.4.7. V4,3 V5,3 V6,3 = 24 60 120 = 172 800
2.4.8. Jel
olj
uk a halmaz elemszamat n-nel!
Ebb
ol n = 29.
Pn+2
Pn
= (n + 2)(n + 1) = 930.
2.4.9. Jel
olj
uk a piros goly
ok szamat n-nel!
P3,n =
(n+3)!
3!n!
(n+3)(n+2)(n+1)
6
= 4495. Innen n = 28.
168
2. KOMBINATORIKA
2.4.10. I. megoldas: Az elso kocsiba v

alasztunk 3 embert, a masodikba a megmarad
o 6-b
ol 3 embert, veg
ul az
utols
o 3 ember felszall a harmadik kocsiba.
Teh
at: C9,3 C6,3 C3,3 = 93 63 33 = 84 20 1 = 1 680
II. megoldas: Minden emberhez v
alasztunk egy kocsit. Minden kocsit pontosan h
aromszor kell felsorolni, gy 9 elem ismetleses permut
aci
oit kapjuk:
9!
P93,3,3 = 3!3!3!
= 1 680
2.4.11.
(i)
a) V2,12 = 212 = 4 096

b) C12,8 = 12
8 = 495
2.4.12. V2,n+2 V2,n = 2n+2 2n = 3 2n = 3 072. n = 10

9 5
2.4.13. a) C12,3 C9,4 C5,5 = 12
3 4 5 = 27 720
8 4
b) C12,4 C8,4 C4,4 = 12
4 4 4 = 34 650
c)
2.4.14.
C12,4 C8,4 C4,4

3!
a) C8,5 =

8
5
= 5 775
= 56
b) 8 C24,4 = 8
24
4
= 85 008
c) Az osszes lehetseges h
uz
asb
ol el24kell
hagyni azokat, amelyekben nincs
piros: C32,5 C24,5 = 32
5
5 = 158 872

d) C8,2 C8,3 = 82 83 = 1 568
e) Egy sznb
ol ket lap lesz a kih
uzottak
k
oz
ott. Ez a szn 4-fele lehet:

4 C8,2 C8,1 C8,1 C8,1 = 4 82 83 = 57 344
f) Ha a kih
uzott asz nem piros, akkor 3-fele lehet es C7,4 -felekeppen
v
alaszthat
o a 4 piros lap. Ha a piros asz a kih
uzott lapok k
oz
ott
van, akkor C7,3 -felekeppen h
uzhattuk amasik h
arom piros lapot es
21-fele lehet az ot
odik lap. Teh
at: 3 74 + 21 73 = 840

g) C11,5 = 11
5 = 462
h) Ilyen nem lehetseges, teh

at 0.
2.4.15. Osszesen
14 lepesre van sz
ukseg, megpedig 7-szer kell jobbra es 7-szer
lefele lepn
unk. A 14 lepes minden sorrendje egy-egy u
tvonalat hat
aroz
7,7
14!
meg, teh
at az u
tvonalak szama: P14
= 7!7!
= 3 432
2.4.16. 5-felekeppen v
alaszthatjuk azt a sort, amelyikben az osszes l
ampa vil
agt.
A masik negy sor k
oz
ul az elsoben 6-felekeppen v
alaszthatjuk azt a l
ampat,
169
2.4. VEGYES
amelyik nem vil

agt, a masodikban mar csak 5-felekeppen, a harmadikban
4-felekeppen, a negyedikben pedig 3-felekeppen. Teh
at a megoldas 5 6
5 4 3 = 1 800.
2.4.17. Az u
ltetes nyilv
an csak u
gy lehetseges, ha felv
altva u
lnek a n
ok es a ferfiak.
a) Az elso helyre a 10 ember b
armelyiket u
ltethetj
uk, a mellette lev
o
helyre viszont mar csak az 5 ellenkezo nem
ub
ol v
alaszthatunk. A
k
ovetkezo ket helyre 4 - 4 ember maradt stb.
Igy 10 5 4 4 3 3 2 2 1 1 = 28 800 u
ltetes lehetseges.
b) Az el
oz
o eset 10 - 10 u
ltetese most egynek szamt, mert ezek egym
asba forgathat
ok, gy 10-szer kevesebb, azaz 2 880 u
ltetes lehetseges.
2.4.18. Tegy
uk fel el
oszor, hogy k 0. Az orig
ob
ol akkor jutunk a k pontba,
ha jobbra k-val t
obbet lep
unk, mint balra, azaz a jobbra lepesek szama
n+k
epeseke nk
A lehetseges u
tvonalak szama a jobbra- es
2 , a balra l
2 .
n+k nk
balralepesek sorrendjeinek szamaval egyezik meg, teh

at k-ba Pn 2 2 =
n!
felekeppen juthat a pont. Ha k < 0 akkor a szimmetria
nk
( n+k
2 )! ( 2 )!
miatt nyilv
anval
o, hogy k-ba ugyanannyifelekeppen lehet eljutni, mint az
n!

abszol
utertekebe, gy a megoldas:
n+|k|
n|k|
!
!
2
2
2.4.19. A 9-szog b
armely 4 cs
ucsat kiv
alasztva azok egy konvex negysz
oget hat
aroznak meg. A konvex negysz
og atl
oinak metszespontja egyben a
9-szog atl
oinak is egy metszespontja. Megfordtva, ha a konvex 9-szog
ket atl
oja metszi egym
ast a 9-szog belsejeben, akkor az atl
ok vegpontjai
egyertelm
uen meghataroznak egy konvex negysz
oget, melynek cs
ucsai egyben a 9-szog cs
ucsai is. A konvex negysz
ogek es az egymast a 9-szog belsejeben metszo atl
op
arok k
oz
ott teh
at bijektv lekepezes letesthet
o, ezert
szamuk megegyezik: C9,4 = 94 = 126. Az atl
ok metszespontjainak szama
ugyanennyi, ha nincs olyan metszespont, amelyre kettonel t
obb atl
o is illeszkedik, egyebkent ennel kevesebb.
2.4.20. C9,7 V12,7 =
9
7
12!
5!
9! 12!
7!2!5!
= 143 700 480
Ebb
ol nyilv
anval
oan k
ovetkezik, hogy n
es k azonos parit
as
u kell legyen, azaz ha n
p
aratlan, akkor csak p
aratlan sz
amhoz tartoz
o, ha n p
aros, akkor csak p
aros sz
amhoz tartoz
o
pontba juthatunk.
170
2.4.21.
2. KOMBINATORIKA
a) Minden goly
ot beletesz
unk egy dobozba, azaz 8 elemb
ol 24-szer v
alasztunk. A kiv
alaszt
as sorrendje nem szamt.

(i)
31!
Teh
at: C8,24 = 31
24 = 24!7! = 2 629 575
b) A gondolatmenet az el
oz
oh
oz hasonl
o, csak el
oszor minden dobozba
tesz
unk egy goly
ot es a megmarado 16 goly
ot kell elosztani a 8 doboz

(i)
23!
k
oz
ott: C8,16 = 23
16 = 16!7! = 245 157

(i)
15!
c) C8,8 = 15
8 = 8!7! = 6 435
2.5.
2.5.1.
Binomi
alis egy
utthat
ok

n
n!
n!
a) Els
o megold
as: nk = k!(nk)!
= (nk)!(n(nk))!
= nk

M
asodik megold
as: Legyen H egy n elem
u halmaz. Tudjuk, hogy nk
n
egyenl
o a H halmaz k elem
u reszhalmazainak szamaval, mg nk
az
n k elem
u reszhalmazainak szamaval. Azt kell igazolnunk, hogy Hnak ugyanannyi k elem
u reszhalmaza van, mint n k elem
u. Jel
olj
uk
a H halmaz k elem
u reszhalmazainak halmazat A-val, n k elem
u
reszhalmazainak halmazat pedig B-vel.
Az f : A B , X 7 X f
uggveny bijekci
o, hiszen A minden elemenek
van komplementere, ami B-nek eleme, k
ul
onb
oz
o reszhalmazok
komplementere is k
ul
onb
oz
o es B minden eleme komplementere a
saj
at komplementerenek ami A-nak eleme. Ebb
ol k
ovetkezik, hogy
|A| = |B|, ami igazolja az allt
ast.

b) Egy n + 1 elem
u halmaz k + 1 elem
u reszhalmazainak szama n+1
k+1 .
Ugyanezt a k
ovetkezokeppen is kisz
amolhatjuk: T
untess
uk ki az n+1
elem
u halmaz egy elemet. A halmaz olyan k + 1 elem
u reszhalmaza
n
inak szama, amelyben nincs benne a kit
untetett elem k+1
, mert
ekkor n elemb
ol kell kiv
alasztani k + 1-et. Az olyan k + 1 elem
u
reszhalmazok szama, amelyben benne van a kit
untetett elem nk ,
hiszen ekkor a kit
untetett elem melle csak k db-ot kell v
alasztani a
nem kit
untetettek k
oz
ul.
n
darab k + 1 elem
u reszhalmaza van az
Osszesen
teh
at nk + k+1
n + 1 elem
u halmaznak, ami az allt
ast igazolja.
c) Az osszef
ugges bal oldal
an egy
u halmaz
reszhalmazainak
n elem

szamat rtuk fel, hiszen n0 , n1 , n2 , . . . , nn rendre a 0, 1, 2, . . . , n
elem
u reszhalmazok szamat jelenti es ezeket adjuk ossze. Masreszt
Bel
athat
o
az a
llt
as algebrai a
talakt
asok segts
eg
evel is.
2.6. BINOMIALIS
TETEL
171
2n ugyancsak az n elem
u halmaz reszhalmazainak a szama, ugyanis
amikor egy reszhalmazt kiv
alasztunk, akkor minden elemrol egyenkent el kell d
onten
unk, hogy benne legyen-e a reszhalmazban, vagy
sem. Teh
at minden elem eseten 2-felekeppen d
onthet
unk egym
astol
f
uggetlen
ul es ez 2n lehet
oseg.
d) Az osszef
ugges azt fejezi ki, hogy egy n elem
u halmaznak ugyanannyi p
aros szam
u elemet tartalmazo reszhalmaza van, mint p
aratlan
szam
ut tartalmazo. Ha n p
aratlan, akkor ez nyilv
anval
o, hiszen
minden reszhalmazhoz hozz
arendelve a komplementeret k
olcson
osen
egyertelm
u lekepezest letest
unk a p
aros, illetve p
aratlan elemszam
u
reszhalmazok halmaza k
oz
ott. Ha n p
aros, akkor t
untess
unk ki egy
elemet. Azon reszhalmazok k
oz
ott, amelyekben a kit
untetett elem
nem szerepel ugyanannyi p
aros, illetve p
aratlan elemsz
am
u van, mert
ezek azon p
aratlan elemszam
u halmaz reszhalmazai, amelyet az eredeti halmazbol a kit
untetett elem elhagy
as
aval kaptunk. A kit
untetett elemet is tartalmazo reszhalmazok el
oallthatok u
gy, hogy az
el
obbi reszhalmazok mindegyikehez hozz
atessz
uk a kit
untetett elemet, aminek k
ovetkezteben a p
aros elemszam
u reszhalmazbol p
aratlan, a p
aratlan elemszam
ub
ol pedig p
aros elemszam
u reszhalmaz keletkezik. Emiatt a kit
untetett elemet tartalmazo reszhalmazok k
oz
ott
is ugyanannyi a p
aros elemszam
u, mint a p
aratlan, ami allt
asunkat
igazolja.

(n1)!
n!
e) nk = k!(nk)!
= nk (k1)!(nk)!
= nk n1
k1
f) Haszn
aljuk az (e) es a (c) pont eredmenyet:
n
n
n
n1

P
P
P
P
n1
k nk =
n n1
k1 = n
k1 = n
k=1
k=1
k=1
k=0
n1
k
= n 2n1
= 2322...(24x)
alakba rhat
o. Egy2.5.2. Az egyenlet 0, 7 2524...(26x)
x(x1)...1
x(x1)...1
szer
ustve: 420 = (25 x)(24 x), amibol x = 4 ad
odik.
2.6.
2.6.1.
Binomi
alis t
etel
a) (a + b)5 = a5 + 5a4 b + 10a3 b2 + 10a2 b3 + 5ab4 + b5
4
b) (3x 1) = 81x4 108x3 + 54x2 12x + 1

Szok
as
ezt az o
sszef
ugg
est binomi
alis t
etel segts
eg
evel is igazolni.
172
2. KOMBINATORIKA
c) (2x 3y)6 = 64x6 576x5 y + 2160x4 y 2 4320x3 y 3 +

+4860x2 y 4 2916xy 5 + 729y 6
2.6.2. Induljunk ki a jobb oldalb
ol es haszn
aljuk a binomi
alis tetelt:
n
n
P
a) (1) = (1 2) =
k=0
n
P

n
b) 3n = (1 + 2) =
k=0
n
k
(2) 1nk =
2k 1nk =
n
P
k=0
n
P
k=0
2k
n
k
(2)
n
k
3. fejezet
Matematikai logika
3.1.
Kijelent
eslogika
Kijelent
esek
3.1.1. Kijelentesek: a), c), e), g), h).
3.1.2.
a) A rozsa vir
ag. (igaz)
b) A (8, 2) szampar elso eleme nem oszthat
o a masodikkal. (hamis)
c) Az y = x (x 2) egyenlet
u g
orbe az x tengelyt az orig
oban es a (2, 0)
pontban metszi. (igaz)

d) A 2, 25 intervallum b
armely ket pontj
anak t
avols
aga legfeljebb 1.
(igaz)
e) A malat
ab
ol kesz
ult k
ave fekete. (igaz)
3.1.3.
a) Kati nem megy iskol

aba.
b) Van olyan f
oiskolai hallgat
o, aki nem szorgalmas.
c) Nincs p
aros prmszam. / Minden prmszam p
aratlan.
d) A 9 vagy p
aros vagy oszthat
o 3-mal.
e) A 21 nem p
aros es nem oszthat
o 2-vel. / A 21 p
aratlan szam.
f) Van olyan asszony, aki eleteben nincs olyan pillanat, amikor olyat
tesz, amit nem szabad. / Van olyan asszony, aki eleteben minden
pillanat olyan, hogy csak olyat tesz, amit szabad.
173
174
3.1.4.
a) p q
b) p q
c) (p q) r
d) ((p q) r) (p r)
e) (p q) (p q)
f) p (q r)
g) p ((q r) (q r))
h) (p q) r
i) (q r) p
j) p q
k) p q
p : Hideg van.
q : Esik az eso.
p : S
ut a nap.
q : F
uj a szel.
p : Melegem van.
q : Ehes
vagyok.
r : Tudok dolgozni.
p : Marci id
oben felebred.
q : Eleri a vonatot.
r : Boldog lesz.
p : Busszal megyek.
q : Gyalog megyek.
p : Holnap j
o id
o lesz.
q : Lesz kedvetek setalni.
r : Elmegy
unk setalni.
p : Egy egeszekb
ol all
o kettag
u
osszeg p
aratlan.
q : A tagok k
oz
ul az 1. p
aratlan.
r : A tagok k
oz
ul a 2. p
aratlan.
p : Tavasz van.
q : Cseresznyefavir
agz
as van.
r : A jap
anok a f
ak alatt piknikeznek.
p : A f
uge megterem M.o.-on.
q : A h
omerseklet meghaladja a
30 -ot.
r : Sz
arazsag van.
p : Juli tud aludni.
q : A margitszigeti sznpadon
operat j
atszanak.
p : Piros a l
ampa.
q : Megallok.
Logikai formul
ak
3.1.5.
a) Alkalmazza az elso formul

ara a disztributv t
orvenyt, majd pedig a
p p = i azonoss
agot.
b) Alkalmazza az elso formul

ara a disztributv t
orvenyt, majd pedig a

175
p p = h azonoss
agot.
c) Az elso formula elso diszjunkci
os tagj
ara alkalmazza a b) pelda eredmenyet, a masodik es harmadik tagra pedig a de Morgan azonoss
agot.
3.1.6.
a) Igen. (Igazolja, hogy mindket formula pontosan akkor hamis, ha

|p| = i es |q| = h.)
b) Nem. (A |p| = h logikai ertek mellett az elso formula logikai erteke
hamis, mg a masodike igaz.)
3.1.7. A formul
ak kit
untetett diszjunktv normalformaja (KDNF) ertekt
abl
ajukb
ol olvashat
ok ki legegyszer
ubben. Az al
abbiakban megadjuk a lehet
o
legegyszer
ubb diszjunktv normalform
akat (DNF-eket is), amelyek tov
abbi
egyenertek
u atalakt
asok segtsegevel hat
arozhat
ok meg.
a) (p q r)(p q r)(p q r)(p q r)(p q r)
(p q r) (p q r) = p q r
b) (p q r) (p q r) (p q r) = (p q r) (p r)
c) (p q r) (p q r) (p q r) (p q r) = (p q)
(p r)
d) A formula egyetlen esetben vesz fel hamis logikai erteket. Ennek
tagad
as
aval es a de Morgan szab
aly alkalmazas
aval DNF-et kapunk.
(p q r) = p q r
e) (p r) (p q r) (p q r)
3.1.8. Az a) es b) formul
ak tautol
ogi
ak, c) nem.
3.1.9.
a) Tautol
ogia
((p q r) q r) p
|p| = 1
|p| = 0
((q r) q r) 0
|q| = 0
(1 q r) 1
|q| = 1
(r 1 r) 0
(1 0 r) 0
176
b) Tautol
ogia
( (p r) q) (p q)
|p| = 0
|p| = 1
(r q) q
|q| = 0
(r q) 1
1
|q| = 1
00
r1
c) Kielegthet
o
p (q (q p))
|p| = 0
|p| = 1
0 (q 1)
1 (q (q 0))
|q| = 0
|q| = 1
1 (1 0)
1 (0 1)
d) Kielegthet
o
(p q) ((p r) (q p))
|q| = 0
|q| = 1
1 ((p r) 1)
p ((p r) p)
|r| = 0
|r| = 1
|p| = 0
|p| = 1
1 (0 1)
1 (p 1)
0 (r 1)
1 (0 0)
|p| = 0
|p| = 1
11
10
e) Kontradikci
o
177

p ((q r) p) p (q r)
|p| = 0
|p| = 1
(q r) 0 (q r)
|q| = 0
(1 0) 1
0
|q| = 1
10
0
(r 0) (1 r)
r r
0
3.1.10.
a) Megfordt
asok:
c) Ha nem tudok dolgozni, akkor melegem van vagy ehes vagyok.
f) Ha holnap elmegy
unk setalni, akkor j
o id
o lesz es lesz kedvetek
hozz
a.
h) Ha a jap
anok a f
ak alatt piknikeznek, akkor tavasz van es cseresznyefavir
agz
as.
b) Tagad
asok:
c) Nem igaz, hogy ha melegem van vagy ehes vagyok, akkor nem tudok dolgozni. / Van olyan, hogy melegem van vagy ehes vagyok,
es tudok dolgozni.
f) Nem igaz, hogy. . . / Lehet, hogy holnap j
o id
o lesz es ugyan kedvetek van setalni, megsem megy
unk el.
h) El
ofordul, hogy tavasszal, cseresznyefavir
agz
askor a jap
anok nem
piknikeznek.
c) Kontrapozci
ok:
c) Ha tudok dolgozni, akkor nincs melegem es nem is vagyok ehes.
f) Ha nem megy
unk el holnap setalni, akkor nincs j
o id
o, vagy nincs
kedvetek hozz
a.
h) Ha a jap
anok nem piknikeznek a f
ak alatt, akkor nincs tavasz,
vagy nincs cseresznyefavir
agz
as.
K
ovetkeztet
esek a kijelent
eslogik
aban
3.1.11.
a)
A1 : p q
A4 : s (t r)
A2 : q r
A5 : r.
A3 : p s
178
b) A szemtan
u nem mondott igazat.
Az A5 alapj
an |r| = h, melyb
ol az A2 kijelentes igaz volta csak u
gy
lehetseges, ha |q| = h. Ha |q| = h, akkor az A1 miatt |p| = h. Igy
az A3 -b
ol |s| = i. Az A4 -beli implik
aci
o s el
otagja teh
at igaz, ezert
az ut
otag, (t r) logikai ertekenek is igaznak kell lennie. Az |r| = h
ismereteben ez csak u
gy lehetseges, ha |t| = h.
3.1.12.
A
1
0/1
B
1
1
C
1
1
D
1
1
1
0
0
0
1
1
0
0/1
3.1.13. Az al
abbi feladatok megoldas
an
al a k
ovetkez
o modszert v
alasztjuk: megvizsg
aljuk, hogy a konkl
uzi
o hamis volta eseten lehetseges-e, hogy az osszes
premissza logikai erteke igaz. Ha nem, akkor a k
ovetkeztetes helyes.
a) Nem. A konkl
uzi
o |(p r) q| = h, ha pl. |r| = i, |p| = |q| = h.
Ellen
orizz
uk, hogy ekkor a premisszak igazak.
b) Igen. A |p r| = h csak u
gy lehetseges, ha |p| = i es |r| = h. Ez
viszont lehetetlen a harmadik premissza miatt.
c) Nem. pl. |p| = |q| = |r| = h es |s| = i.
d) Igen.
e) Nem. pl. |p| = |r| = i, |q| = h.

f) Igen.
3.1.14.
a) Az o
r
am nem j
ar j
ol; a busz idejeben j
on; nem erkezem meg a gyakorlat megkezdese el
ott.
Jel
olesek: p : J
ol j
ar az or
am. q : Idejeben j
on az aut
obusz. r : Megerkezem a gyakorlat megkezdese el
ott.
A premisszak: A1 : p (q r), A2 : q r.
Felteve, hogy a premisszak igazak:
|A2 | = i = |q| = i es |r| = h = |q r| = h.
|q r| = h es |A1 | = i = |p| = h.
= p q r.

179
b) Csak Alm
adiba megy
unk.
Jel
olje rendre p, q, r, hogy Tihanyba, F
uredre ill. Almadiba megy
unk.
A premisszak: A1 : p q, A2 : r q, A3 : (r p) (r p).
|A3 | = i, ha |r| = i es |p| = h vagy fordtva.
Az |r| = i es |p| = h feltetel mellett a |q| = h v
alaszt
assal az A1 es
A2 premisszak is igazak.
A |r| = h es |p| = i v
alaszt
assal q-nak b
armilyen logikai erteket
v
alasztunk A1 es A2 k
oz
ul legal
abb az egyik hamis.
= (r p q).
3.1.15.
a) A nyomoz
o nem d
ont
ott helyesen.
Jel
olesek: p : Joe nem tal
alkozott akkor ejjel Freddel; q : Fred a
gyilkos; r : Joe hazudik; s : A gyilkossag ejfel ut
an t
ortent.
A vizsg
aland
o k
ovetkeztetes:
p (q r) ,
A1 , A2 , A3
q (p s) ,
q
s (q r)
b) Nem k
ovetkezik.
Jel
olesek: p : Esik az eso; q : Etteremben
ebedel
unk; r : Elmegy
unk
kir
andulni.
A vizsg
aland
o k
ovetkeztetes:
p q,
A1 , A2 , A3 (r p)
q r, r (p q) (r p)
c) A k
ovetkeztetes helyes.
Jel
olesek: p : Samantha inni kezd; q : Jockey eladja a reszvenyeket
Cliff Barnes-nak; r : Ellie boldogtalan lesz; s : Pamela osszevesz
Bobby-val.
A vizsg
aland
o k
ovetkeztetes:
A1 , A2 , A3 s r
(q s) p, p r, (q r)
sr
Ha az A1 premissza szoveget megv

altoztatjuk, akkor a formula az
al
abbiak szerint modosul:
A1 : (q s) p
Ezzel a v
altoztat
assal is helyes a k
ovetkeztetes, mely szerint Ellie boldogtalan lesz, ha Pamela osszevesz Bobby-val.
180
d) A k
ovetkeztetes nem helyes.
Jel
olesek: p : Veszek almat; q : Olcs
o a toj
as; r : Kesztek maglya
rak
ast; s : Ehes
maradok.
A vizsg
aland
o k
ovetkeztetes:
(p q) r,
3.1.16.
A1 , A2 , A3 q s
q (p s) , r s
q s
a) Nem helyes k
ovetkeztetes.
Jel
olesek: p : Noszminosz igazmond
o; q : Noszminosz a v
aros tant
oja; r : Grettli fah
azban el. s : Grettli az erdo mellett el; t : Grettli
a v
aros reme.
A vizsg
aland
o k
ovetkeztetes:
p (q r) ,
A1 , A2
(s r) t
A3
(s p) t
b) Noszminosz a v
aros igazmond
o tant
oja. (p q)
Ellen
orizz
uk, hogy az A1 , A2 es A3 pontosan akkor igaz, ha |s| =
|p| = |t| = |q| = i es |r| = h
3.2.
Predik
atumlogika
Predik
atumok
3.2.17.
a) igaz
b) hamis
c) hamis
3.2.18.
a) Rx
b) P x Qx = (P x Qx)
c) Rx P x = (Rx P x)
d) Rx Qx = (Rx Qx)
e) (Rx P x) Qx = (Rx P x) Qx

181
Kvantifik
aci
o
3.2.19.
a) Hx: x holl
o. F x: x fekete.
b) F x: x feher. Hx: x hatty
u.
c) Rxy: x anyja y-nak.
F x: x fi
u.
Sxy: x szereti y-t.
d) V x: x vas. F x: x fem.
e) T x: x torony. F x: x f
ugg
oleges.
f) p: P
al, a: Paula
P xyz: x adja y-t z-nek.
Lx : x level.
g) Sx: x szam. Qx: x racion
alis.
h) Sx: x szam. Qx: x racion
alis.
Ix: x irracion
alis.
3.2.20.
a) |x P x| = i
b) |x P x| = i
c) |x y P xy| = h
d) |x P x| = i
3.2.21.
x (Hx F x)
x (Hx F x)
x y ((Rxy F y) Sxy)
x (V x F x)
x (T x F x)
x (Lx P pxa)
x (Sx Qx)
x ((Sx Qx) Ix)
|x P x| = h
|x P x| = h
|x y P xy| = h
|x P x| = h
a) Mindenki fel valakit

ol.
b) Van valaki, aki mindenkit
ol fel.
c) Mindenkit
ol fel valaki.
d) Van valaki, akit
ol mindenki fel.
3.2.22. Az a) es e) allt
asok hamisak, a t
obbi igaz.
3.2.23.
a) A prmszamok p
arosak. [h]
b) Van p
aros prm. [i]
c) Ha egy termeszetes szam prm, akkor vagy p
aratlan vagy legfeljebb
2 az erteke. [i]
d) A p
aros prmszamok szamerteke legfeljebb 2. [i]
3.2.24.
a)
1. Minden prmnek osztoja a 4.

2. A 3 prmszam es nem osztoja a 6-nak.
182
3. A prmek osztoi csak prmek lehetnek.

4. Van olyan prm, amelynek a 4 nem osztoja.
b) 1. [h];
2. [h];
3. [h];
4. [i].
c) Igen, az 1. es a 4. formula.
x (P x O4x) = x (P x O4x) = x (P x O4x)
d) y x Oxy;
3.2.25.
a)
y x (Oxy P x)
1. A piros vir
agok szebbek a tulip
ann
al.
2. A rozsa piros es nem szebb a tulip
ann
al.
3. Azok a vir
agok, amelyek nem pirosak es szebbek a rozsan
al, minden vir
agn
al szebbek.
4. Van olyan piros vir
ag, amelyik nem szebb a tulip
ann
al.
b) Igen, az 1. es a 4. formula.
x (P x Sxt) = x (P x Sxt) = x (P x Sxt)
c) Igen, a 2. 4. igaz, de a megfordt
asa nem.
d) x y Sxy;
3.2.26.
a)
x y Sxy
1. Kati szoke, es nem okosabb a nem szoke n

ok egyikenel sem.
2. A szoke n
oknel a nem szoke n
ok mind okosabbak.
3. Kati vagy nem szoke, vagy van olyan nem szoke n
o, akinel okosabb.
4. Van olyan n
o, aki szoke es okosabb Katin
al.
b) 1. es 3. formula
c) de Morgan szab
aly
d) x (Sx y Oxy)
3.2.27.
a) Kx : x kicsi
N x : x nagy
Bxy : x becs
uli y-t
Exy : x erdemli y-t
b) Kx : x kor
an kel
Ax : x arany
Lxy : x megleli y-t
c) Rx : x rozsa
T x : x t
ovis
Bxy : x birtokolja y-t
x (y (Ky Bxy) z (N z Exz))

x (Kx y (Ay Lxy))
x (Rx y (T y Bxy))

183
d) Sx : x szent
Hxy : x hajlik y fele
Kx : x kez
e) Ax : x arany
F x : x fenylik
f) Sx : x szel
V xy : x veti y-t
W x : x vihar
Axy : x aratja y-t
x (Sx y ((Ky Bxy) Hyx))
x (Ax F x)
g) Kx : x kereszt
x (y (Sy V xy) z (Axz W z))

x y (Ky Bxy)
Predik
atumlogikai formul
ak interpret
aci
oi
3.2.28. I1 interpretaci
oban:
a) Minden termeszetes sz
amn
al van nagyobb. [i]
b) Van legkisebb termeszetes sz
am. [i]
c) Van legnagyobb termeszetes sz
am. [h]
d) Minden termeszetes sz
amn
al van kisebb. [h]
e) B
armely ket termeszetes sz
am k
oz
ott van termeszetes szam. [h]
I2 interpretaci
oban termeszetes sz
am helyett racion
alis sz
amot runk. A
logikai ertekek rendre [i], [h], [h], [i], [i].
3.2.29. Mindket interpretaci
oban a) es b) igaz, c) es d) hamis.
3.2.30.
a) Minden termeszetes szamnak van t

obbsz
or
ose. [i]
b) A termeszetes szamok az osszes termeszetes szammal oszthat
oak. [h]
c) Van olyan termesztes szam, amely minden termeszetes szamnak oszt
oja. [i]
d) Van olyan termeszetes szam, melynek van t
obbsz
or
ose. [i]
e) B
armely ket termeszetes szam legnagyobb k
oz
os osztoja az osszes
termeszetes szam. [h]
184
f) Minden termeszetes szamhoz letezik olyan termeszetes szam, hogy

legnagyobb k
oz
os osztojuk az osszes termeszetes szammal egyenl
o.
[h]
g) B
armely termeszetes szamparnak legnagyobb k
oz
os osztoj
ahoz van
olyan termeszetes szam, amivel egyenl
o. / A legnagyobb k
oz
os oszto
termeszetes szam. [i]
h) B
armely termeszetes szam lehet legnagyobb k
oz
os oszto. [i]
3.2.31. Individuum-konstans: a, v
altoz
ok: x es y, egyv
altoz
os f
uggvenyjel: f ,
egyv
altoz
os predik
atum: P , ketv
altoz
os predik
atumok: Q, R.
Interpretaci
o: U = N, a = 1, f (x) = x + 2, P x: x prmszam,
Qxy : x oszthat
o y-nal, Rxy : x < y.
a) x (Rax y (Qyx P y))
b) x (P x y (P y Rxy))
c) x y (P y P f (y) Rxy)
3.2.32. Legyen f a vizsg
aland
o ketv
altoz
os m
uvelet az U halmazon ertelmezve, a P ketv
altoz
os predik
atum pedig jel
olje az egyenl
oseget.
a) x y P f (x, y) f (y, x)
b) x y z P f (f (x, y) , z) f (x, f (y, z))
c) x P f (x, x) x
3.2.33. Legyenek az L nyelv individuum-v
altoz
oi: x, y, z, P es Q pedig ketv
altoz
os
predik
atumok.
I interpretaci
o: U univerzalis halmaz egyezzen meg azzal a halmazzal,
amelyen a homogen bin
aris rel
aci
o ertelmezve van. P xy jelentse, hogy x
relaci
oban van y-nal, Rxy pedig, hogy x = y.
a) x P xx
b) x y (P xy P yx)
c) x y ((P xy P yx) Rxy)
d) x y z ((P xy P yz) P xz)

185
Levezet
esek els
orend
u nyelvben
3.2.34. Legyenek adottak a k
ovetkezo szab
alyok:
1. (x y) x
2. x (x y)
3. (x y) (x y)
a) (x y) (x y)
Szab
aly
xy
x
xy
4. (x (y z)) ((x y) (x z))

5. (x y) (y x)
6. x, x y y (modus ponens)
b) (x (y z)) ((x y) (x z))
Szab
aly
x (y z)
(x (y z))
((x y) (x z))
((x y) (x z))
6.+1.
6.+2.
c) (x (x y)) (x y)
Szab
aly
3.2.35.
(x (x y))
(x (x y))
((x x) (x y))
((x y) (x x))
(x y)
(x y)
3.
4.
5.
6.+1.
3.
a) (A ) = .
(A ) = ((A ) )
= ( (A ))
= (A (U A) (A ))
= ((A (U A)) )
= A (U A)
=
axi
oma
1.
3.
8.
6.
1.
8.
3.
4.
3.
186
b) T3 : Y = (U X) .
Y = (Y U )
= (Y (X (U X)))
= ((Y X) (Y (U X)))
= ((X Y ) (Y (U X)))
= ( (Y (U X)))
= ((X (U X)) (Y (U X)))
= (((U X) X) ((U X) Y ))
= ((U X) (X Y ))
= ((U X) U )
= (U X)
axi
oma/tetel
2.
7.
6.
4.
T1
8.
4.
6.
T2
2.
4. fejezet
Algebrai strukt
ur
ak
4.1.
4.1.1.
Algebrai strukt
ur
ak, m
uveletek
a) Mivel R-en a 0-val val
o osztas nem ertelmezett, R nem zart az osztas
m
uveletre, k
ovetkezeskeppen R az osztasra nezve nem algebrai strukt
ura.
b) Mindket esetben a zartsagot vizsg
aljuk. Az osszeadasra nezve algebrai strukt
ura, mert b1 j + b2 j = (b1 + b2 ) j es b1 + b2 Z. A szorzasra
nezve nem, mert b1 j b2 j = b1 b2 .
c) A szorzasra nevze az al
abbi eredmenyeket kapjuk:
1
2
3
4
1
1
2
3
4
2
2
4
1
3
3
3
1
4
2
4
4
3
2
1
A szorzasra nezve a halmaz teh

at zart, gy algebrai strukt
ura. Az
osszeadasra nezve viszont nem, mert peld
aul 1 + 4 5-tel val
o osztasi
maradeka 0, ezert nem algebrai strukt
ura.
d) Igen, algebrai strukt
ura. Tegy
uk fel ugyanis, hogy g szigor
uan monoton n
oveked
o, azaz x1 , x2 R, x1 < x2 eseten g(x1 ) < g(x2 ). Ebb
ol
f szigor
u monoton n
ovekedese miatt f (g(x1 )) < f (g(x2 )) k
ovetkezik,
azaz f g is szigor
uan monoton n
oveked
o.
187
AK
188
a1 0 0
b1 0 0
a1 + b 1
0
0
;
e) 0 a2 0 + 0 b2 0 =
0
a2 + b 2
0
0 0 a3
0 0 b3
0
0
a3 + b 3

a1 0 0
b1 0 0
a1 b 1
0
0
0 a2 0 0 b 2 0 = 0
a2 b 2
0 .
0 0 a3
0 0 b3
0
0
a3 b 3
Teh
at a 3 3-as matrixok halmaza mindket m
uveletre nezve zart,
ezert algebrai strukt
ura.
f) Ket k
ul
onb
oz
o prmszam legnagyobb k
oz
os oszt
oja 1, ez viszont nem
prm.
Ket k
ul
onb
oz
o prmszam legkisebb k
oz
os t
obbsz
or
ose a ket szam szorzata. Ket prm szorzata viszont mar nem prm.
A prmszamok halmaza teh
at egyik m
uvelettel sem alkot strukt
ur
at.
4.1.2.
a) Kommutatv, mert lnko (a, b) = lnko (b, a).

Asszociatv, azaz lnko (lnko (a, b) , c) = lnko (a, lnko (b, c)), mert mind
a bal-, mind a jobboldalon all
o szam a, b es c k
oz
os prmtenyezoinek
az el
ofordul
o legkisebb kitev
on vett szorzata.
Idempotens, mert lnko (a, a) = a.
b) Kommutatv, mert lkkt (a, b) = lkkt (b, a).
Asszociatv, azaz lkkt (lkkt (a, b) , c) = lkkt (a, lkkt (b, c)), mert mind
a bal-, mind a jobboldalon a, b es c osszes prmtenyezojenek az el
ofordul
o legmagasabb kitev
on vett szorzata all.
Idempotens, mert lkkt (a, a) = a.
c) Az osszeadas kommutatv es asszociatv, de nem
A 6= 0 eseten A + A = 2A 6= A.
A szorzas nem kommutatv, mert peld
aul

1 0 0
0 0 0
0 0
0 0 0 0 0 0 = 0 0
0 0 0
2 0 0
0 0
0 0
0 0
2 0

0
1
0 0
0
0

0 0
0
0 0 = 0
0 0
2
idempotens, mert
0
0 es
0
0 0
0 0 .
0 0
A szozas asszociatv, de nem idempotens, mert altal

aban A2 6= A.

4.2. FELCSOPORT,
CSOPORT
4.2.
4.2.1.
189
F
elcsoport, csoport
a) A m
uvelet asszociatv, ezert felcsoport. Egysegeleme az , zeruseleme nincs.
b) Nem felcsoport, mivel nem is algebrai strukt
ura, mert a halmaz elemei vektorok, a m
uvelet eredmenye pedig szam.
c) A vektori
alis szorzas nem asszociatv m
uvelet, ezert nem felcsoport.
d) Felcsoport. Egysegeleme a p(x) 0, zeruseleme nincs.
e) Felcsoport. Egysegeleme az f (x) 0, zeruseleme nincs.
f) Felcsoport. Egysegeleme az f (x) 1, zeruseleme a g(x) 0.
g) Nem felcsoport, mivel nem is algebrai strukt

ura, mert a halmaz elemei h
aromszogek, a m
uvelet eredmenye pedig szam (ter
ulet).
h) Felcsoport. Mivel det (AB) = det A det B, a szorzatmatrix determinans
anak erteke is 1, gy a megadott 33-as matrixok halmaza zart
a szorzasra vonatkoz
oan. A matrixszorzas asszociatv, a felcsoport
egysegeleme az egysegmatrix, zeruseleme a nullmatrix.
4.2.2. a), d), e), f).
4.2.3. Ha ket adott alak
u matrixot osszeszorzunk, akkor az eredmenyb
ol a zartsag es az asszociativit
as nyilv
anval
oan k
ovetkezik.

1 n
Az f : M N, f
= n m
uvelettarto es bijektv.
0 1
4.2.4.
a) Nem csoport, mert 0-nak nincs inverze.

b) Csoport.
c) Nem csoport, mert a m
uvelet nem asszociatv.
d) Nem csoport, mert a megadott m
uveletre vonatkoz
oan a halmaz nem
zart: 2 4 0 mod 8 es 0 nem eleme a halmaznak.
e) Csoport. A halmaz az adott m

uveletre vonatkoz
oan zart. A mod8
szorzas asszociatv. Egysegelem az 1. Inverzelem: a1 = a, minden
halmazbeli elemre.
f) Csoport. A halmaz zart, mert

a1 0
a2 0
a1 a2 0
=
, valamint a matrixok szorzasa
0 0
0 0
0
0
asszociatv m
uvelet, gy a strukt
ura felcsoport.
AK
190

1 0
1 0
a 0
a 0
, mert
=
.
0 0
0 0
0 0
0 0
Minden elemnek van inverze, mivel a 6= 0, es
#
#

" 1

1 " 1
0
0
a 0
a 0
1 0
a
a
=
, mert
=
.
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
Egysegeleme az
g) Csoport. A megadott matrix a skbeli vektorok szoggel val

o elforgat
as
anak matrixa.
Mivel
forgat
asok egym
anja forgat
ast eredm
enyez:

asut

cos 1 sin 1
cos 2 sin 2
=
sin 1
cos 1
sin 2
cos 2

cos (1 + 2 ) sin (1 + 2 )
=
.
sin (1 + 2 )
cos (1 + 2 )
A megadott matrixok halmaza zart a matrixszorzasra vonatkoz
oan.
A matrixok szorzasa es a forgat
asok egym
as ut
ani alkalmazasa is
asszociatv m
uvelet.
Egysegeleme a = 0-val val
o forgat
as matrixa.
Mivel a -vel val
o forgat
as inverztranszformaci
oja a ()-vel val
o

1

cos sin
cos () sin ()
forgat
as:
=
.
sin
cos
sin ()
cos ()
h) Csoport.
Emelj
unk ki a2 + b2 -et a matrixb
ol, ezaltal olyan matrixot kapunk,
amely sorelemeinek, illetve oszlopelemeinek negyzet
osszege 1:
"
#

p
a
b
a b
2
2
2
2
a +b
a +b
= a2 + b 2
.
b
a
b a
2
2
2
2
a +b
a +b
Legyen egy olyan szog, amelyre cos = a2a+b2 es sin = a2b+b2 .

cos sin
Ez
altal a fenti matrix gy rhat
o : a2 + b 2
.
sin cos
A matrix teh
at a -vel val
o forgat
as es a a2 + b2 -szeresre val
o
nagyt
as skbeli transzformaci
ok egym
asut
ani alkalmazas
anak matrixa. A zartsag es az inverz letezese az el
oz
o feladat alapj
an k
onnyen
igazolhat
o.
4.2.5. A halmaz zart a m
uveletre nezve. Az asszociativit
as teljes
ul, mert
(a b) c = a + b ab + c (a + b ab) c = . . . = a (b c) .

4.2. FELCSOPORT,
CSOPORT
191
Teh
at S felcsoport. Egysegeleme a 0.
Egy a elemnek x inverze, ha a + x ax = 0 = x =
nincs inverze, teh
at S nem csoport.
a
a1 ,
ezert 1-nek
4.2.6. K
onny
u ellen
orizni, hogy a m
uvelet kommutatv, asszociatv, egysegelem a 1 es az a elem inverze: a 2. Teh
at mind a negy kerdesre igen
a v
alasz.
4.2.7. A zartsag es asszociativit
as teljes
ul; egyseg az f (x) = x f
uggveny. Az f (x)
elem inverze az f 1 (x) inverz-f
uggveny, amely a folytonoss
ag es szigor
u
monoton tulajdons
ag miatt letezik.
4.2.8. Az elso egyenl
osegb
ol: b10 b4 = b10 = b4 = e = b20 = e. A masodikb
ol
19
hasonl
oan: b = e. Igy e = b20 = b19 b = b.
4.2.9. A g elem rendje osztoja 996-nak = g 996 = e = g 1992 = e = g = e.
4.2.10.
a) A lehetseges permut
aci
ok : e, (12), (23), (13), (123), (132).
b) Az al
abbi t
abl
azat mutatja a kompozci
ok eredmenyeit:
e
(12)
(23)
(13)
(123)
(132)
e
e
(12)
(23)
(13)
(123)
(132)
(12)
(12)
e
(132)
(123)
(13)
(23)
(23)
(23)
(123)
e
(132)
(12)
(13)
(13)
(13)
(132)
(123)
e
(23)
(12)
(123)
(123)
(23)
(13)
(12)
(132)
e
(132)
(132)
(13)
(12)
(23)
e
(123)
A strukt
ura zart, a m
uvelet asszociatv, letezik egysegelem (az e),
es minden elemnek van inverze, ezert a strukt
ura csoport. Mivel a
m
uvelet nem kommutatv, gy nem Abel-csoport.
4.2.11.
Lagrange-t
etel
Az
a) (1234) = (1234), (1234) = (13) (24), (1234) = (1432), (1234) = e.

Ebb
ol l
athat
o, hogy az egyes hatv
anyok ertekei ciklikusak, negyesevel
ismetl
odnek. Altal
anosan teh
at:
4k+1
4k+2
4k+3
(1234)
= (1234), (1234)
= (13) (24), (1234)
= (1432),
4k
(1234) = e, ahol k Z.
egyelem
u cikluselemeket a tov
abbiakban nem rjuk ki.
AK
192
b) Az al
abbi t
abl
azat mutatja a permut
aci
ok kompozci
oinak eredmenyeit:
e
(1234)
(13) (24)
(1432)
e
e
(1234)
(13) (24)
(1432)
(1234)
(1234)
(13) (24)
(1432)
e
(13) (24)
(13) (24)
(1432)
e
(1234)
(1432)
(1432)
e
(1234)
(13) (24)
L
athat
o, hogy a strukt
ura zart, a m
uvelet asszociatv, letezik egysegelem (az e), es minden elemnek van inverze, teh
at a strukt
ura csoport.
Eszrevehetj
uk, hogy a m
uvelet kommutatv, teh
at a strukt
ura Abelcsoport is.
4.2.12. Egy n elem
u ciklikus permut
aci
o n-edik hatv
anya az e egysegelem, nnel kisebb pozitv egesz kitev
oj
u hatv
anya pedig nem az e. A feladatban szereplo permut
aci
o h
arom ciklikus permut
aci
o kompozci
oja, amelyek
egyenkent 5, 3 es 6 elem
uek. Ezert legal
abb az lkkt (5, 3, 6) = 30 kitev
oj
u
hatv
anyra kell emelni a permut
aci
ot, hogy az egysegelemet kapjuk.
4.2.13.
a) Identit
as: e, 180 -os forgat
as: (13) (24), tengelyes t
ukr
ozes a f
ugg
oleges tengelyre: (12) (34), tengelyes t
ukr
ozes a vzszintes tengelyre:
(14) (23).
b) Az al
abbi t
abl
azat mutatja a permut
aci
ok kompozci
oj
at:
e
(13) (24)
(12) (34)
(14) (23)
e
e
(13) (24)
(12) (34)
(14) (23)
(13) (24)
(13) (24)
e
(14) (23)
(12) (34)
(12) (34)
(12) (34)
(14) (23)
e
(13) (24)
(14) (23)
(14) (23)
(12) (34)
(13) (24)
e
A strukt
ura zart, a m
uvelet asszociatv, letezik egysegelem (az e),
es minden elemnek van inverze, teh
at a strukt
ura csoport. Mivel a
m
uvelet kommutatv, a strukt
ura Abel-csoport.
2
4.2.14. A lekepezes m
uvelettarto a lg x2 +lg y 2 = lg (xy) azonoss
ag alapj
an. Nem
izomorf, mivel az f f
uggveny nem bijektv.
4.2.15. A lekepezes m
uvelettarto, mivel ex+y = ex ey . Az f f
uggveny bijektv.
4.2.16.
a) Legyen e a T csoport egysegeleme, ekkor a T eseten e a = a.

f (a) = f (e a) = f (e) f (a) = f (e) T 0 egysegeleme.
U,
TEST
4.3. GYUR
193
b) f (e) = f (a a1 ) = f (a) f (a1 ) = f (a1 ) az f (a) T 0 -beli

inverze.
4.3.
Gy
ur
u, test
4.3.1. Algebrai test.

A m
uveleti tulajdons
agok a m
uveleti t
abl
azatok alapj
an ellen
orizhetok.
Nullelem a 0, az elemek additv inverzei onmaguk. Egysegelem az 1, amelynek multiplikatv inverze onmaga.
4.3.2. Egysegelemes kommutatv gy
ur
u.
Mivel a racion
alis szamok halmaza ugyanezen m
uveletekkel (Q; +, ) algebrai testet alkot es Q Q a m
uveleti tulajdons
agok igazak. Az adott
m
uveletekre vonatkoz
oan Q Q zart, 0 Q es 1 Q . Q minden
elemenek additv inverze Q -ban van. Van olyan elem viszont, amelynek
1
nincs multiplikatv inverze a strukt
ur
aban. Peld
aul: 32
= 23
/ Q .
4.3.3. A H = {1, 2, 3, 4} halmaz nem zart a megadott m

uveletekre vonatkoz
oan.
Peld
aul: 2 + 3 5 (mod 8) es 5
/ H, illetve 2 3 6 (mod 8) es 6
/ H.
4.3.4. Algebrai test.
A D halmaz zart az adott m
uveletekre vonatkoz
oan es az elvart m
uveleti
tulajdons
agok teljes
ulnek.
Nullelem: 0 + 0 n = 0 D, egysegelem: 1 + 0 n = 1 D.
Az a + b n elem additv inverze: a b n D.

1
b
a
Multiplikatv inverz: (a + b n) = a2 b
n, ha a2 b2 n 6= 0.
2 n a2 b2 n
2
2
Valamely a + b n elemnek teh
at az a b n 6= 0 kik
otes miatt pontosan
2
akkor nincs inverze, ha a = b = 0 (0-elem), vagy ha n = ab = q 2 , azaz
n valamely racion
alis szamnak a negyzete. A D halmaz megadasakor az
ilyen n egeszeket kiz
artuk. Igy a D halmaz osszes 0-elemt
ol k
ul
onb
oz
o
elemenek van multiplikatv inverze.
4.3.5.
a) Nem gy
ur
u. A m
uvelet nem asszociatv.
b) Algebrai test.
A es a m
uveletekre vonatkoz
oan R zart, a m
uveleti tulajdons
agok teljes
ulnek.
AK
194
Nullelem: 1, egysegelem: 0. Additv inverz: 2 a, multiplikatv

a
inverz: a1 = a1
, ha a 6= 1 (0-elem).
c) Algebrai test.
A es a -ra vonatkoz
oan R+ zart, a m
uveleti tulajdons
agok teljes
ulnek.
Nullelem: 1, egysegelem: 10. Additv inverz: a1 , multiplikatv inverz:
1
10 lg a , ha a 6= 1 (0-elem).
4.3.6.
a) Egysegelemes gy
ur
u.
(M ; +) kommutatv csoport. (M ; ) egysegelemes (egysegmatrix),
nem-kommutatv felcsoport. (Multiplikatv inverze csak a regul
aris
matrixoknak van.) A megfelelo disztributv t
orveny teljes
ul.
b) Egysegelemes gy
ur
u.
(M ; +) kommutatv csoport. (M ; ) az n n-es egysegmatrixszal,
mint egysegelemmel monoidot alkot. Igaz a disztributivit
as.
c) Gy
ur
u.
A m
uveletekre vonatkoz
oan M zart, a matrixm
uveletek tulajdons
agai
1 0
teljes
ulnek. Zeruselem a 2 2-es nullmatrix.
/ M , teh
at
0 1
nincs multiplikatv egyseg a strukt
ur
aban.
d) Algebrai test.
A m
uveletekre vonatkoz
agai
oan M
zart, a matrixm
uveletek
tulajdons
0 0
1 0
teljes
ulnek. 0-elem:
M , 1-elem:
M . Additv
0 0
0 1

1
a b
a b
, ha
inverz:
, multiplikatv inverz: 2
b
a
b a
a + b2
a2 + b2 6= 0 . Az adott tpus
u matrixok eseten a szorzat kommutatv.
4.3.7.
a) Egysegelemes kommutatv gy
ur
u.
A m
uveletekre nezve P(A) zart. A es a m
uveletek kommutatvak
es asszociatvak, es a disztributv -ra nezve. 0-elem: , 1-elem:
A. Additv inverz: minden elemnek onmaga.
b) Nem gy
ur
u.
0-elem: , 1-elem: A. Additv inverze csak az -nak, multiplikatv
inverze csak A-nak van.
L
asd
a 4.2.4.h) p
eld
at.
U,
TEST
4.3. GYUR
4.3.8.
195
a) Egysegelemes, kommutatv gy
ur
u.
(F; ) kommutatv csoport; (F; ) az f : R R, f (x) 1 egysegelemmel kommutatv felcsoport. A disztributivit
asi t
orveny igaz.
b) Nem gy
ur
u.
(F; ) csoport; (F; ) felcsoport, mert F zart -ra es a m
uvelet
asszociatv. Egysegelem: f (x) = x, es inverz csak bijektv f eseten
letezik. Nem igaz a disztributivit
asi t
orveny, mert peld
aul:
f : R R,
f (x) = sin x,
h : R R,
h(x) = x2 eseten
g : R R,
g(x) = x es
f (g + h) 6= f g + f h, ugyanis

sin x + x2 6= sin x + sin x2 .
c) Nem algebrai strukt

ura, mert az osszeadas m
uveletere F nem zart.
Ket bijektv f
uggveny osszege nem feltetlen
ul bijektv, legyen peld
aul:
f (x) = x; g(x) = x 1.
4.3.9.
a) (T ; , ) test nulloszt
omentessegenek bel
at
as
ahoz induljunk ki az
a b = 0 (0-elemet itt 0-val jel
olj
uk) egyenletb
ol es tetelezz
uk fel,
hogy a 6= 0. Az a inverzevel balr
ol szorozva es az asszociativit
ast
kihaszn
alva kapjuk, hogy b = 0. Hasonl
okeppen b 6= 0 eseten b1 -nel
jobbr
ol szorozva a = 0 ad
odik.
b) 1., 3., 4.b) es c), 5.d), mivel az algebrai testek nulloszt
omentesek.
2.a) nullosz
omentes, mivel Q R.
5.a), b) es c) nem nulloszt
omentesek, mert peld
aul:

0
0
1
0

1 1
0
=
0 0
0
0
0
6.a) nem nulloszt

omentes: ha A es B diszjunktak, metszet
uk .
7.a) nem nulloszt
omentes. Legyenek f es g f
uggvenyek olyanok, hogy
minden helyen k
oz
ul
uk pontosan az egyik 0 es egyik sem azonosan 0.
4.3.10. Nem, mert a vektori
alis szorzas nem asszociatv.
AK
196
4.3.11. A strukt
ura egysegelemes gy
ur
u a Z halmazon, mivel (Z; ) kommutatv
csoport; (Z; ) kommutatv felcsoport az (1, 1) egysegelemmel; a disztributivit
asi t
orveny is teljes
ul. Hasonl
oan gy
ur
u R eseten is.

Z eset
en nem test, mert az (a, b) elemparra (a, b) a1 , 1b = (1, 1), de

1 1
/ Z Z az a 6= 1 vagy b 6= 1 esetben.
a, b
Nem test az (R; , ) sem, hiszen nincs multiplikatv inverz egyetlen olyan
esetben sem, amikor az elempar valamelyik eleme 0.

4.3.12. Igen, resztestet alkotj
ak. Bel
atand
o ugyanis, hogy az x | x = p + q 2,
p, q Q} halmaz a val
os szamtest m
uveleteivel testet alkot. Igy megfogalmazva a 4.3.4. feladat n = 2 specialis esetet kapjuk.
4.4.
H
al
o, Boole-algebra
4.4.1. Mindharom esetben azt kell viszg

alnunk, hogy az adott m
uveletek kommutatvak, asszociatvak, illetve igazak rajuk az abszorpci
os tulajdons
agok.
Bel
athat
o, hogy a fentiek mindegyike teljes
ul a felsorolt strukt
ur
akban,
azaz h
al
ok.
4.4.2. Igazoland
o, hogy a (H; sup) strukt
ur
aban a ketv
altoz
os sup m
uvelet rendelkezik az elv
art tulajdons
agokkal.
A kommutativit
as: sup (a, b) = sup (b, a) es az idempotencia: sup (a, a) = a
tulajdons
agok trivi
alisan teljes
ulnek a, b H eseten. Az asszociativit
as:
sup (a, sup (b, c)) = sup (sup (a, b) , c) teljes
ulesenek bizonyt
as
ahoz l
assuk
be, hogy mindket oldal sup (a, b, c)-vel egyenl
o.
4.4.3.
a) Az igazoland
o abszorpci
os tulajdons
agok: sup (a, inf (a, b)) = a es
inf (a, sup (a, b)) = a. Az elso azonoss
agot bel
atjuk, a masodikat az
olvas
ora bzzuk.
Legyen x = sup (a, inf (a, b)), bel
atjuk, hogy x = a. Az a 4 a (reflexivit
as) es inf (a, b) 4 a miatt a felso korl
atja az {a, inf (a, b)} halmaznak, teh
at a halmaz legkisebb felso korl
atj
ara fenn
all, hogy x 4 a.
Ugyanakkor x az {a, inf (a, b)}-nek szinten felso korl
atja, teh
at a 4 x.
A rendezes antiszimmetrikus tulajdons
ag
ab
ol k
ovetkezoen x = a.
b) A 4.3.1. feladatban bel
attuk, hogy H mindket m
uveletre vonatkoz
oan
felh
al
ot alkot. E feladat a) reszeben bel
attuk, hogy a strukt
ur
aban
igaz az abszorpci
os tulajdons
ag.
O,
BOOLE-ALGEBRA
4.4. HAL
197
4.4.4.
a) Igazoland
o, hogy a relaci
o reflexv, antiszimmetrikus es tranzitv.
A relaci
o reflexv, mert a 4 a a a = a. Ez ut
obbi az
m
uvelet idempotenci
aja miatt teljes
ul.
Az antiszimmetria bel
at
as
ahoz a ha a 4 b es b 4 a, akkor a = b
allt
ast kell igazolnunk. Az allt
as m
uvelettel felrva ha a b = a
es b a = b, akkor a = b, amely igaz az m

uvelet kommutativit
asa
miatt.
A 4 relaci
o tranzitv H-n, ha H b
armely a, b, c elemere teljes
ul, hogy
ha a 4 b es b 4 c, akkor a 4 c. Az igazoland
o allt
as az m
uvelettel
felrva: ha a b = a es b c = b, akkor a c = a. Ez ut
obbi a ket
feltetelb
ol, valamint az m
uvelet asszociativit
as
at kihaszn
alva gy
igazolhat
o: a = a b = a (b c) = (a b) c = a c.
b) inf (a, b) = a b, ha igazak ra az al
abbiak: (a b) 4 a es (a b) 4 b
minden a, b H, valamint b
armely c H-ra, ha c 4 a es c 4 b,
akkor c 4 a b.
Az elso relaci
o igaz volta az m
uvelet asszociativit
as
ab
ol, kommutativit
as
ab
ol es idempotenci
aj
ab
ol k
ovetkezik: (a b) 4 a
(a b) a = (a b) a (b a) = (a b). Az utols
o
egyenl
oseg pedig igaz, mert a (a b) = (a a) b = (a b). Hasonl
okeppen l
athat
o be a masodik relaci
o, (a b) 4 b teljes
ulese.
A harmadik allt
as az m
uvelettel felrva: c a = c es c b = c
= c (a b) = c. Az m
uvelet idempotens, teh
at c (a b) =
= (c a) b = c b = c. A sup (a, b) = a b igazol
asa hasonl
o
gondolatmenettel ad
odik, itt nem reszletezz
uk.
4.4.5.
a)
b)
c)
d)
4.4.6.
a) (P(A); , ) h
al
o , legnagyobb eleme az A, es b
armely B P(A)
eseten B = A \ B P(A).
b) (Fn ; , , ), ahol f Fn , ha f : {0, 1}n {0, 1}.
Legyen az f0 (x1 , x2 , . . . , xn ) = 0 f
uggveny a strukt
ura O eleme es az
f1 (x1 , x2 , . . . , xn ) = 1 pedig az I. Fn zartsaga trivi
alis, a megfelelo
m
uveleti tulajdons
agok igazol
as
at itt nem reszletezz
uk.
L
asd
Disztributv h
al
o.
H
al
o, de nem disztributv.
Felh
al
o.
Nem h
al
o es nem is felh
al
o, mert sem a sup sem az inf m
uvelet nem
egyertelm
u.
4.4.1.b) feladat.
AK
198
4.4.7.
a) A = {1, 5, 11, 13, 55, 65, 143, 715}. O = 1, I = 715.

Ellen
orizend
o azonoss
agok:
715
0 0
(a ) = a, azaz 715/a = a;

a a0 = I, azaz lkkt a, 715
a = 715;
a a0 = O, azaz lnko a, 715
= 1;
a

715
0
0
0
(a b) = a b , azaz lkkt (a, b) = lnko 715
a , b .
b) 143
4.4.8. Boole algebra: O = 1, I = 42.

4.4.9.
a) Nem alkot Boole-algebr

at, mert a -re nezve nem zart.
b) Nem alkot Boole-algebr

at, mert az -ra nezve nem zart.
c) Igen: O = {a, e, i, o, u}, I = {a, b, c, d, e, . . . , z}.

X 0 = {a maganhangz
ok es azok a massalhangz
ok, amelyek X-ben
nem szerepelnek}.
d) Igen, mivel az A = {. . . , {2, 1} , {0, 1} , {2, 3} , {4, 5} , . . .} halmaz

hatv
anyhalmaz
ar
ol van sz
o.
e) A halmaz elemei az Ak = {n | n k, n Z} (k Z) alak
u szamhalmazok. Ezek az es a m
uveletre zart halmazt alkotnak, ugyanis
Ak Al = Amin{k,l} es Ak Al = Amax{k,l} . A sz
ukseges m
uveleti
tulajdons
agok a disztributivit
ast is beleertve teljes
ulnek, ezert
a strukt
ura disztributv h
al
o, amely korl
atos is: O = , I = Z. A
komplementum-kepzesre azonban a halmaz nem zart, gy nem Boolealgebra.
f) Igen. Csup
an ket eleme van a halmaznak: es Z.
5. fejezet
Gr
afelm
eleti fogalmak
es
osszef
ugg
esek
5.1.
Alapfogalmak
5.1.1. A gr
afnak 8 ele es 5 pontja van. A pontok k
oz
ul ketto foksz
ama 3, ketto
foksz
ama 4, az ot
odike pedig 2.
5.1.2.
a) Nincs, mert egy 6 pont

u egyszer
u gr
afban b
armely pontb
ol legfeljebb
5 el h
uzhat
o, azaz minden pont foksz
ama legfeljebb 5 lehet.
b) Tetszoleges gr
afban a foksz
amok osszege megegyezik az elek szamanak ketszeresevel, a foksz
am-osszeg gy mindig p
aros szam. A megadott foksz
amok osszege p
aratlan, ezert ilyen gr
af nem letezik.
5.1.3.
a) Az abr
an l
athat
o gr
af megfelel a felteteleknek.
199
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
200
b) Nincs, mert egy egyszer

u gr
afban a pontok foksz
amainak osszege
p
aros szam.
5.1.4. Egy n pont
u egyszer
u gr
afban egy pont foka legfeljebb n 1 lehet. Ha
minden pont foksz
ama k
ul
onb
oz
o, akkor 0-t
ol n 1-ig minden lehetseges
foksz
am pontosan egy ponthoz tartozik. Teh
at a felteteleket kielegt
o
gr
afban leteznie kell 0- es n 1-fok
u pontnak is. Ez viszont ellentmondas,
hiszen az n 1-fok
u pontb
ol minden mas pontba vezet el, a 0-fok
uba is,
ami lehetetlen.
5.1.5. A merk
ozes egy tetszoleges pillanat
ahoz hozzerendel
unk egy gr
afot, amelynek pontjai a csapatoknak felelnek meg. A gr
af ket pontja akkor van
osszek
otve ellel, ha a megfelel
o csapatok mar j
atszottak egym
assal. A
kapott gr
af hurokelmentes, mert senki nem j
atszik onmag
aval.
E szerint a feladat allt
asa megfelel a k
ovetkezo tetelnek : Tetszoleges gr
af
p
aratlan foksz
am
u pontjainak szama p
aros.
5.1.6.
5.1.7.
C=
0
1
0
0
1
1
0
1
0
1
0
1
0
2
0
0
0
2
0
1
1
1
0
1
0
M=
1
0
0
0
1
1
1
0
0
0
0
1
0
0
1
0
0
0
1
1
0
1
1
0
0
0
0
1
1
0
0
0
1
1
0
a) Nyitott az elsorozat, hiszen az elso el kezdopontja es az utols

o el vegpontja k
ul
onb
oz
o, de u
tr
ol nem beszelhet
unk, mert peld aul az 5-
os
pont ketszer fordul el
o a vonal belsejeben.
b) Z
art az elsorozat, mert az elso el kezdopontja es az utols
o el vegpontja
azonos. K
or, mert olyan zart elsorozatrol van szo, amely minden
pontj
ara pontosan ket el illeszkedik.
c) Nyitott elsorozat, de nem u
t es nem k
or.
d) Nyitott elsorozat es u
t.
5.1.8.
a)
0
1
C=
1
1
t
etel igazol
as
at l
asd B.-Gy. 5.1. T
etel b).
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
201
5.1. ALAPFOGALMAK
b)
c)
d)
0
1
C=
1
0
0
1
C=
1
1
0
1
C=
1
1
1
0
0
0
1
0
0
0
1
0
1
0
1
1
0
1
1
0
1
1
1
1
0
1
0
0
0
0
1
0
1
0
1
1
1
0
5.1.9. Az al
abbi k
or
ok vannak a gr
afban :
({1, 2}, {2, 4}, {4, 1});
({1, 2}, {2, 3}, {3, 1});
({1, 3}, {3, 4}, {4, 1});
({2, 3}, {3, 4}, {4, 2}).
5.1.10.
9
5
10
6
1
5.1.11.
8
7
({1, 2}, {2, 3}, {3, 4}, {4, 1});

({1, 2}, {2, 4}, {4, 3}, {3, 1});
({1, 4}, {4, 2}, {2, 3}, {3, 1});
Leghosszabb u
tja pl. :
({1, 2}, {2, 3}, {3, 4}, {4, 5}, {5, 10}, {10, 9},
{9, 8}, {8, 7}, {7, 6}).
Leghosszabb k
ore pl. :
({1, 2}, {2, 3}, {3, 4}, {4, 5}, {5, 10}, {10, 9},
{9, 8}, {8, 7}, {7, 6} {6, 1}).
C=
Az
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
1
0
1
2
0
1
2
0
1
2
3
0
1
2
1
2
3
4
0
1
1
2
3
4
5
0
egyszer
us
eg kedv
e
ert a megold
asokban az u
t/k
or eleit t
untetj
uk csak fel.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
202
5.1.12.
4
3
C=
0
0
1
0
0
0
0
0
1
1
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
1
0
0
0
af ponthalmaza {1, 2, . . . , n}, es jel
olj
uk C2 -et B-vel. A B
n
P
matrix bij =
cik ckj elemenek cik ckj tagja 1, ha az {i, k} es a {k, j}
k=1
a gr
af elei, egyebkent a szorzat erteke 0. Ezert
a) bii az i pont foksz
ama;
b) bij (i 6= j) az i-t es j-t osszek

ot
o 2 hossz
us
ag
u utak szama.
5.1.14.
a) Az elek szama
ossze.
n(n1)
,
2
mert b
armely ket pontot pontosan egy el k
ot
b) Az al
abbi 4-, illetve 5-pont
u gr
afok izomorfak komplementer
ukkel:
Viszont 6-pont
u gr
af nincs, ugyanis a 6-pont
u teljes gr
af eleinek szaIgy tetszoleges 6 pont
ma 65
=
15,
ami
p
a
ratlan
sz
a
m.
u gr
af eleinek
2
szama k
ul
onb
ozik komplementerenek elszamat
ol, teh
at nem lehetnek
izomorfak.
5.1.15.
5.1.16.
a) Igen. Feleltess
uk meg a baloldali gr
af pontjait a jobboldali gr
af megfelel
o vesszos pontjainak.
203
5.1. ALAPFOGALMAK
b0
e
f
c
a
g0
d0
f0
e0
a0
c0
b) Igen. Hasonl
o megfeleltetest haszn
alunk, mint az a) pontban.
d
h
g0
b0
e0
d0
a0
h0
c0
f0
c) Nem, mert a baloldali gr

afban a legrovidebb k
or 4 hossz
us
ag
u, a
jobboldaliban viszont 5 hossz
us
ag
u.
5.1.17. Az n-pont
u teljes gr
af eleinek szama:
5n <
n(n1)
.
2
Ebb
ol k
ovetkezik:
n (n 1)
< 6n
2
10 < n 1 < 12
n = 12
5.1.18. Az 5-pont
u teljes gr
afnak 10 ele van. Ebb
ol kettot kell elhagynunk, gy a
foksz
amok a k
ovekezok lehetnek: 4, 3, 3, 3, 3 vagy 4, 4, 3, 3, 2.
5.1.19.
a)
b)
c)
5.1.20. Indirekt modon bizonytunk: Tegy

uk fel, hogy az n-pont
u gr
afban nincs
1-fok
u pont.
204
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
A lehetseges foksz
amok a 0, 2, 3, . . . szamok. Az osszef
ugg
oseg miatt a
0-t kiz
arhatjuk, hiszen a gr
afban nem lehet izol
alt pont. Vizsg
aljuk most
az n-pont
u gr
af pontjainak foksz
am-osszeget. Indirekt felteves
unk es a 0
fok kiz
ar
asa eredmenyekeppen a pontok foksz
ama legal
abb 2, a foksz
amosszeg legal
abb 2n.
Masreszrol tudjuk, hogy a foksz
amok osszege az elek szamanak ketszerese.
Mivel a feltetel szerint az elek szama legfeljebb n 1, a foksz
am-osszeg
legfeljebb 2(n 1) lehet. Ezzel ellentmondasra jutottunk, teh
at van a
gr
afnak 1-fok
u pontja.
5.1.21.
a) Vegy
uk a gr
af egy maximalis hossz
us
ag
uu
tj
anak egyik vegpontj
at. E
ponthoz biztosan illeszkedik legal
abb egy masik el, mert a pont foka
legal
abb 2. Ezen elnek a masik vegpontja az u
t valamelyik pontja,
hiszen ha nem gy lenne, akkor a v
alasztott maximalis hossz
us
ag
u
u
tn
al lenne a gr
afban hosszabb u
t. A v
alasztott u
thoz hozz
aveve ezt
az elt, a gr
af egy k
oret kapjuk.
Masik megoldas: Kezdj
uk el bej
arni a gr
afot egy tetsz
oleges a1 pontj
ab
ol. Az a2 pontj
aba erve innen biztos tov
abb tudunk haladni, mert
a foksz
ama legal
abb ketto. Innen eljutunk a3 -ba, amely vagy megegyezik a1 -gyel es gy tal
altunk k
ort, vagy ha nem, akkor innen is
tov
abb tudunk menni. Minden meg erintetlen pontb
ol tov
abb tudunk haladni a foksz
amra vonatkoz
o feltetel miatt, de mivel a gr
af
veges, egyszer eljutunk egy olyan pontba, ahol mar kor
abban j
artunk
es bezar
odik egy k
or.
b) Tekints
uk a gr
af egyik smax leghosszabb u
tj
at, annak egyik v vegpontj
at. Azt alltjuk, hogy a v pont foka 1. Tegy
uk fel ugyanis, hogy
a v pontra illeszkedik meg egy e = {v, w} el, amely az smax -nak nem
ele. Az e el w vegpontja nem lehet az smax pontja, mert akkor a gr
af
nem k
ormentes. Nem lehet a w pont a gr
af smax -hoz nem tartozo
pontja sem, mert akkor smax -hoz hozz
aveve a w pontot es az e elt,
smax -n
al hosszabb utat kapunk. Ilyen el teh
at nincs. Ezzel bel
attuk,
hogy a gr
af v pontja 1-fok
u.
5.1.22.
a) Vegy
uk eszre, hogy a bizonyt
as soran felhaszn
altunk egy tetelt, amely szerint minden osszef
ugg
o es k
ormentes gr
af felepthet
o az 1pont
u gr
afb
ol kiindulva egy el es egy pont egyidej
u hozz
aad
as
anak
egym
asut
ani alkalmazas
aval. E tetel igaz volta nem nyilv
anval
o, bizonyt
asra szorul.
5.1. ALAPFOGALMAK
205
b) A feladat a) reszeben lert teljes indukci

os bizonyt
ast az al
abbiak
szerint modostjuk: Nem ept
unk egy k pont
u elv
art tulajdons
ag
u
gr
afot, hanem kiindulunk egy tetszoleges k-pont
u k
ormentes osszef
ugg
o gr
afb
ol es bel
atjuk, hogy celszer
uen elhagyva bel
ole egy pontot
es egy elt, olyan k 1-pont
u gr
afot kapunk, amely a felteteleknek
(k
ormentes es osszef
ugg
o) megfelel. Az gy kapott gr
afra az indukci
os
felteves ertelmeben igaz, hogy k 2 ele van, teh
at a k-pont
u gr
afnak
k 1 ele van.
A gr
afban a k
ormentesseg miatt van 1-fok
u pont . Hagyjunk el egy
1-fok
u pontot a ra illeszked
o ellel egy
utt. A kapott k 1-pont
u gr
af
nyilv
an k
ormentes. Osszef
ugg
o is, mert e pont 1-fok
u leven, nem
lehet a k 1-pont
u gr
af ket pontj
at osszek
ot
ou
tnak pontja.
c) Jel
oljek az n-pont
u k-komponens
u k
ormentes gr
af komponenseinek
pontszamait az n1 , n2 , . . ., nk szamok, amelyek osszege nyilv
an n. A
gr
af egyes komponenseinek elszama ni 1, i = 1, 2, . . . , k (l
asd az a)
pontban szereplo allt
ast). Igy a gr
af eleinek szamara e = (n1 1)+
+(n2 1) + . . . + (nk 1) = n k ad
odik.
5.1.23. Feleljenek meg a G gr

af pontjai a t
arsasag tagjainak. Ket pont pontosan akkor legyen G-ben osszek
otve ellel, ha a megfelelo tagok bar
atok.
Igy olyan 6 pont
u egyszer
u gr
afot kapunk, ahol minden pont foksz
ama
3. Megmutatjuk, hogy G pontjai 3 olyan p
arba sorolhat
oak, hogy az egy
p
arhoz tartozo pontok szomszedosak, azaz a mozilatogat
as megszervezhet
o.
Az elso p
arnak v
alasszunk ket tetszoleges szomszedos pontot. T
or
olj
uk
e pontokat a rajuk illeszked
o elekkel egy
utt a gr
afb
ol. A 3-regularit
asb
ol
ad
od
oan az eredeti 9 elb
ol pontosan 5 elt hagytunk el. A maradek 4 pont
es 4 el az abr
an l
athat
o modon helyezkedhet el (a tov
abbi izomorf esetektol
eltekintve).
L
athat
o, hogy mindket esetben a maradek 4 pont szetoszthato ket szomszedos pontokb
ol all
o p
arra.
L
asd
az el
oz
o feladat b) pontj
at.
206
5.1.24.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
a) Csak egy lehetseges megoldas van.
b) Egy komponens legal

abb n pontot tartalmaz, mert minden pontb
ol
legal
abb n 1 el halad k
ul
onb
oz
o pontokba.
c) Nem, mert minden komponens legal
abb n pontot tartalmaz, gy egyvagy ketkomponens
u a gr
af.
5.1.25. Ha nem lenne osszef
ugg
o a gr
af, akkor letezne legal
abb egy olyan komponens, amelybe legfeljebb n pont tartozik. Ebben a komponensben a
maximalis foksz
am n 1 lehet, ami ellentmondas.
5.1.26. Ha G nem osszef
ugg
o, akkor megmutatjuk, hogy G komplementere (G)
osszef
ugg
o. Legyen u es v ket tetszoleges pont. Ha u es v ket k
ul
onb
oz
o
komponensbe esik G-ben, akkor szomszedosak lesznek G-ben. Ha viszont
azonos komponensekbe esnek G-ben, akkor egy masik G-beli komponens
tetszoleges pontja G-ben szomszedos u-val is es v-vel is, teh
at a G gr
afban
van u-t es v-t osszek
ot
ou
t.
5.1.27. Az e = {u, v} el elhagy
as
aval u es v ket k
ul
onb
oz
o komponensbe esik. Ha
letezne G-ben e-t tartalmazo k
or, akkor annak az elvetel ut
an megmarado
reszen el lehetne jutni u-b
ol v-be, vagyis egy komponensbe esnenek, ami
ellentmondas.
5.1.28. A kerdes megfogalmazhato u
gy is, hogy egy legfeljebb 5 komponens
u, 22
pont
u gr
afnak legal
abb h
any ele van. A sz
ukseges elek szama: 225 = 17.
5.1.29.
a) Induljunk ki a gr
af egy tetszolegesen rogztett pontj
ab
ol. Tetszoleges
sorrendben bej
arva a gr
af pontjait, visszaterve az eredeti pontba k
ort
kapunk. A lehetseges sorrendek szama (k 1)!, ez esetben azonban
minden k
ort ketszer szamoltunk. Teh
at az n-hossz
us
ag
u k
or
ok szama
(k1)!
.
2

b) V
alasszuk ki azt a k pontot, melyek a k
or pontjai. Ezt nk modon
k
or illesztheto, ezert
tehetj
uk meg. A kiv
alasztott k pontra (k1)!
2

n (k1)!
szam
u k hossz
us
ag
u k
or van.
k
2
HAMILTON-BEJAR
ASOK
5.2. EULER- ES
207
c) A feladat atfogalmazhat
ou
gy, hogy h
any darab k 1 hossz
us
ag
uu
t
van az e el egyik pontj
ab
ol a masikba. V
alasszunk e vegpontjait
ol
k
ul
onb
oz
o k 2 darab pontot, ezt n2
m
o
don
tehetj
u
k
meg.
Ezen
k2

pontoknak (k2)!-fele sorbarendezese lehetseges. Teh
at n2
k2 (k2)!
u
ton juthatunk el e egyik vegpontj
ab
ol a masikba.
5.2.
5.2.1.
Euler-
es Hamilton-bej
ar
asok
a) Az u
th
al
ozatot iranytott gr
afkent abr
azolva a kerdes arra vonatkozik, hogy Euler-graf-e. Ha minden pont ki-foka megegyezik a be-fok
aval, akkor bej
arhatja a locsoloaut
o a v
aros utc
ait a felteteleknek
megfeleloen.
b) Ebben az esetben minden pont ki-foka megegyezik a be-fok
aval.
5.2.2. Az n-pont
u teljes gr
af osszef
ugg
o es minden pontj
anak foka n 1. Ahhoz, hogy Euler-graf legyen, sz
ukseges es elegseges, hogy minden pont
foka p
aros legyen, teh
at a teljes gr
af pontosan akkor Euler-graf, ha a gr
af
pontjainak szama p
aratlan.
5.2.3.
a) Tegy
uk fel, hogy a G osszef
ugg
o gr
afnak van nyitott Euler-setaja.
B
ovts
uk G-t a seta kezdopontj
at es vegpontj
at osszek
ot
o e ellel.
Az gy nyert G0 gr
afban a G-beli nyitott setahoz hozz
aveve az e
elt, zart Euler-setat kapunk. Tudjuk, hogy a G0 osszef
ugg
o gr
afban
pontosan akkor van zart Euler-seta, ha minden pont foka p
aros szam.
A G-beli pontok foksz
amait az e ellel val
o b
ovteskor pontosan ket
pontban n
ovelt
uk 1-gyel. Ezzel igazoltuk, hogy a nyitott Euler-seta
letezesenek sz
ukseges feltetele a foksz
amokra vonatkoz
o kijelentes.
Elegseges is, mert felteve, hogy G (legal
abb ket pont
u) osszef
ugg
o
gr
afnak pontosan ket p
aratlan foksz
am
u pontja van, a p
aratlan fokszam
u pontokat osszek
ot
o el b
ovtesevel keletkezo G00 gr
af Euler-graf.
Z
art Euler-setaj
ab
ol elveve az emltett elt, G-beli nyitott Euler-setat
nyer
unk.
b) Az a) pontban szereplo feltetelnek a 2-pont
u teljes gr
af megfelel, hiszen osszef
ugg
o es ket p
aratlan fok
u pontja van. Ha azonban a teljes
gr
afban a pontok szama 2-nel nagyobb, akkor a nyitott Euler-seta
letezesehez a foksz
amok k
oz
ott p
aros es p
aratlan fok
uaknak is kell
lennie, ami a foksz
amok megegyezese miatt lehetetlen.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
208
5.2.4. A nyitott es zart Euler-seta letezesere vonatkoz

o foksz
am-kriteriumok alapj
an a megfelelo feladatok egyszer
uen megoldhat
ok, gy a megoldast nem
reszletezz
uk. Nehezebb a helyzet a Hamilton-k
or es -
ut eseteben, hiszen
ilyen teteleket nem ismer
unk.
Nyitott
Euler-seta
Z
art
Euler-seta
a)
nincs
van
b)
van
nincs
c)
nincs
nincs
d)
nincs
van
Hamilton-
ut
Hamilton-k
or
van
(abcde)
van
(adecb)
van
(abcgf ehd)
van
(acdf eb)
van
(abcdea)
nincs
van
(abcgf ehda)
van
(acdf eba)
A gr
afban az a pontot tartalmazo 2 k
or egyikenek a c, masik
anak pedig a
b nem pontja. Nincs teh
at olyan k
or, amely mind az ot pontot tartalmazza.
5.2.5.
a) Tekints
uk a 10-pont
u teljes gr
af azon b
ovteset, ahol minden pontn
al
van egy hurokel is, es a cs
ucsokat szamozzuk 0-t
ol 9-ig. Ebben a
gr
afban az elek megfelelnek az egyes domin
oknak, az egy cs
ucsra illeszked
o elek pedig az egym
ashoz illesztheto domin
oknak. A feladat
gr
afelmeleti megfogalmazasa szerint zart Euler-setat kell keresni. Mivel a gr
af minden pontj
anak foksz
ama 11, nem letezik zart Euler-seta,
teh
at nem kepezheto k
or.
b) Az a) pontban lertak alapj

an elkesztve a gr
afreprezent
aci
ot, es az
ottani indokl
ast k
ovetve tal
alunk zart Euler-setat, ezert kepezheto
k
or.
5.2.6.
a) n 3
b) Azon teljes p
aros gr
afokn
al, ahol a ket diszjunkt halmaz elemszama
megegyezik (Kn,n ).
Jel
olj
uk a p
aros gr
af pontjait a k
ovetkezo modon: a1 , a2 , . . ., an ,
b1 , b2 , . . ., bn . Az (a1 , b1 , a2 , b2 , . . . , an , bn , a1 ) k
or biztosan letezik a
teljes p
aros gr
af tulajdons
ag miatt, es mivel minden ponton egyszer
halad at, Hamilton-k
or is.
HAMILTON-BEJAR
ASOK
5.2. EULER- ES
209
Ha a ket diszjunkt halmaz elemszama nem egyezik meg (Km,n , ahol

m 6= n), akkor nem letezik Hamilton-k
or, mert ha peld
aul m > n, akkor kiindulva az m elem
u halmaz a1 pontj
ab
ol, az (a1 , b1 , a2 , b2 , . . . ,
an , bn , an+1 ) utat bej
arva nem tudunk bi (i > n) pontba lepni.
5.2.7.
5.2.8. Legyenek G25 pontjai a sakkt

abla egyes mezoinek megfeleltetve. Ket pont
akkor legyen osszek
otve ellel, ha a megfelelo mezok l
ougr
asnyira vannak
egym
ast
ol. G-ben Hamilton-utat, illetve Hamilton-k
ort keres
unk.
Az abra alapj
an l
athat
o, hogy Hamilton-
ut
letezik.
Vegy
uk eszre, hogy l
ougr
as csak ellenkezo
szn
u mezok k
oz
ott t
ortenhet. Ebb
ol ad
od
oan
25, azaz p
aratlan sok lepes ut
an az elso es az
utols
o mez
ok szne eltero, teh
at a 25 lepesbol
all
o sorozat nem lehet zar
od
o. Igy Hamiltonk
or nem letezik a gr
afban.
5.2.9.
Ha letezik Hamilton-k
or, annak biztosan resze
a ({b, a}{a, d}) es a ({b, c}{c, d}) u
t, mert a es
c 2-fok
u pontok. Ez a 4 el k
ort alkot, ami nem
egeszthet
o ki Hamilton-k
orre.
d
b
c
5.2.10. Alkalmazzuk az 5.2.8. feladat megoldas

aban szereplo gr
afmodellt .
Ez
esetben a 16-pont
u gr
afban keres
unk Hamilton-k
ort.
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
210
Tekints
unk ket atellenes sarkot a sakkt
abl
an.
A megfelelo pontok a gr
afban 2-fok
uak, ezert
az illeszked
o elek a Hamilton-k
or elei kell,
hogy legyenek, ha az letezik. De mivel a negy
el k
ort alkot, tov
abb nem b
ovthet
o, gy a
gr
afnak nincs Hamilton-k
ore.
5.2.11.
a) Tekints
unk egy G0 gr
afot, amely G-b
ol u
gy keletkezik, hogy a feladatban szereplo komponenseket egy-egy ponttal helyettestj
uk. (Az
eleket meghagyjuk abban az ertelemben, hogy ha egy komponens
valamelyik pontja szomszedos G-ben egy ponttal, akkor a komponensnek megfelelo pont is az.) Gondoljuk meg, hogy ha G-nek van
Hamilton-k
ore, akkor G0 -nek is van.
G
K1
k1
K2
k2
K3
G0
K1
k1
k2
K2
K3
G-b
ol elhagyva k1 es k2 pontokat eleikkel egy
utt, a G gr
af K1 , K2 ,
K3 komponensekre esik szet.
A k
ovetkezokben megmutatjuk, hogy G0 -ben nincs Hamilton-k
or. A
komponenseknek megfelel
o G0 -beli pontok k
oz
ott nincs szomszedos.
Ha lenne ket szomszedos pont, akkor a G k szam
u pontj
anak elhagy
as
aval keletkezo gr
afban e ket komponens valamely pontp
arja
ossze lenne k
otve ellel, ami lehetetlen.
Ezert a G0 -beli Hamilton-k
or
on lev
o ket komponensnek megfelelo
pont k
oz
ott legal
abb egy (nem komponesnek megfelelo) pontnak kell
lennie. Mivel a komponensnek megfelelo pontok szama legal
abb k+1,
a sz
ukseges k
ozbeiktatott pontok szama is legal
abb ennyi. Ilyen pontunk csak k darab van, e szerint ilyen k
or nem letezik G0 -ben, teh
at
G-ben sincs Hamilton-k
or.
b) G0 -t rendelj
uk hozz
a G-hez ugyan
ugy, mint a)-ban, a gondolatmenet
is hasonl
o. Az elteres csup
an annyi, hogy itt a G0 -beli Hamiltonu
t letezesehez a legal
abb k + 2 nem szomszedos pont osszek
otesehez
legal
abb k + 1 pont k
ozbeiktat
asa lenne sz
ukseges, de csak k ilyen
pontunk van.

SZ
5.3. S
IKGRAFOK
ES
INEZESEK
5.3.
211
Skgr
afok
es sznez
esek
5.3.1. Igen, osszek

othet
ok.
5.3.2. A feladatokat u
gy oldjuk meg, hogy a megadott gr
affal olyan izomorf
gr
afot rajzolunk, amelyek mutatj
ak a skbarajzolhat
os
agot.
a)
d
c
e
a
b)
d
b
d
b
c
c
c)
f
e
d)
f
d
h
c
a
5.3.3.
e
f
a) n = 5, e = 9, t = 6;
b) n = 5, e = 6, t = 3;
n e + t = 5 9 + 6 = 2;
n e + t = 5 6 + 3 = 2;
b
c
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
212
n e + t = 6 6 + 2 = 2;
c) n = 6, e = 6, t = 2;
n e + t = 8 18 + 12 = 2.
d) n = 8, e = 18, t = 12;
5.3.4.
a)
(t1 ) = 3,
(t2 ) = 3,
t1
t6
t4
t2
t3
t2
(t3 ) = 3,
(t4 ) = 3,
t1
(t1 ) = 6,
(t5 ) = 3,
(t6 ) = 3.
(t2 ) = 6.
t5
b) Egyszer
u skgr
afban nincs t
obbsz
or
os el, ezert minden tartomany
foksz
ama legal
abb 3, ((ti ) 3, i {1, . . . , t}). Az egyes tartomanyok foksz
amanak osszege megegyezik az elek szamanak ketszeresevel. (Egy el vagy ket tartomanyt hat
arol, vagy valamely tartomany
t
P
k
or
uli zart setaban ketszer szerepel.) Ezert
(ti ) = 2e, ahol t a
i=1
tartomanyok, e pedig az elek szama. A fentieket osszevetve a 3t 2e

egyenl
otlenseget kapjuk.
5.3.5.
a) K5 -nek n = 5 pontja es e = 10 ele van. Ha skbarajzolhat

o lenne,
akkor az Euler-tetel miatt t = 7 tartomanya lenne. Ekkor azonban
nem teljes
ulne az el
oz
o feladatban bizonytott 3t 2e egyenl
otlenseg.
b) K3,3 n = 6 pont
u e = 9 el
u gr
af. Ha skgr
af, akkor t = 5 tartomanya
van. Masreszt egyszer
u es p
aros, ezert legrovidebb k
orenek hossza
4. Ebb
ol ad
od
oan a 4t 2e egyenl
otlenseg teljes
ulese kellene ahhoz,
hogy a gr
af skgr
af legyen. Ez viszont a 20 18 ellentmondashoz
vezet, azaz K3,3 nem skgr
af.
5.3.6.
a)
A vastagabban jel
olt reszgraf izomorf K5 -tel,
ezert a Kuratowski-tetel miatt a gr
af nem rajzolhat
o skba.
Olvassa
el a tartom
any fok
anak definci
oj
at figyelmesen.

SZ
5.3. S
IKGRAFOK
ES
INEZESEK
213
b)
A gr
af K3,3 -mal topologikusan izomorf, ezert nem
skgr
af. Helyettests
uk egy
ellel a vastagon jel
olt pontot a ra illeszked
o elekkel.
5.3.7. Az al
abbi abr
akon a feladatbeli gr
afok es a vastagon szedett du
aljaik
l
athat
ok.
a)
b)
c)
d)
5.3.8. Magyarorszag es szomszedai v

azlatos terkepe:
Szlov
akia
Ukrajna
Ausztria
Romania
Szlovenia
Horv
atorszag
Jugoszl
avia
214
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
A terkep du
alj
at a vastag pontok es vonalak jelzik:
5.3.9. A terkep szomszedos tartomanyai kisznezhetok ket sznnel u

gy, hogy
a szomszedosak ne legyenek azonos szn
uek. A du
al gr
afban ezen tartomanyoknak pontok felelnek meg, amelyek szinten ket sznnel sznezhet
ok. Soroljuk a gr
af pontjait ket osztalyba, az egy osztalyba ker
ul
ok legyenek az azonos sznnel kisznezett pontok. Egy osztalyon bel
ul a sznezes
szab
alya miatt nincs szomszedos pontp
ar, k
ovetkezeskeppen a du
al gr
af
p
aros.
5.3.10. Ha egy gr
af skgr
af, akkor du
alja is az. Ha letezne ot olyan orszag, amelyek
p
aronkent szomszedosak, akkor azok du
alja a K5 gr
af lenne, ami viszont
nem skgr
af. Nem letezik teh
at ot p
aronkent szomszedos orszag.
5.3.11.
a) Kett
ovel. Induljunk ki egy tetszoleges pontb
ol, legyen ennek a szne
piros, es az osszes szomszedj
ae kek. Az gy kapott kekek szomszedait
sznezz
uk pirosra, es folytassuk az elj
ar
ast, amg az egesz gr
afot ki
nem sznezt
uk. Ha nem hajthat
o vegre valamely lepes az csak u
gy
lehetseges, ha egy pontba ketfele u
ton is eljuthatunk a kiindul
asi
pontunkb
ol, ez viszont ellentmond a fa tulajdons
agnak.
b) P
aros hossz
us
ag
u k
or eseten a minimalis szam 2, p
aratlan esetben 3.
Legyen a k
or pontjainak halmaza {v1 , v2 , . . . , vk }, elhalmaza pedig
{{v1 , v2 }, {v2 , v3 }, . . . , {vk1 , vk }, {vk , v1 }}. Vizsg
aljuk el
oszor a ket
sznnel val
o sznezhet
oseget. Vil
agos, hogy egy el ket vegpontj
at k
ul
onb
oz
o sznnel kell sznezn
unk, teh
at ugyanannyi pont lesz kisznezve
peld
aul pirossal, mint kekkel. Ez akkor lehetseges, ha a k
or pontjainak szama p
aros. Meg is val
osthat
o, hiszen, ha a p
aratlan index
u

SZ
5.3. S
IKGRAFOK
ES
INEZESEK
215
pontokat pirossal, a p
aros index
ueket kekkel sznezz
uk, akkor az helyes sznezes. Bel
attuk teh
at, hogy p
aros hossz
us
ag
u k
or eseten a
minimalis sznszam 2.
A p
aratlan hossz
us
ag
u k
orrol megallaptottuk, hogy ket sznnel nem
sznezhet
o, de 3 sznnel igen, hiszen a k
or tetszoleges pontj
ab
ol a k
ort
bej
arva sznezz
unk felv
altva, majd az utols
o meg be nem sznezett
pont eseteben v
alasszunk egy harmadik sznt, gy a minimalis sznszam 3.
5.3.12.
a) Tegy
uk fel, hogy ket szn elegend
o. Legyen a ket kijel
olt pont v1 es
vk , amelyek k
oz
ott pontosan egy u
t vezet, amelynek pontjai n
ovekv
o
index szerint rendezettek. Mivel v1 piros, ezert minden p
aratlan index
u pont is piros kell, hogy legyen, a p
aros index
uek pedig kekek.
Ha k p
aros szam, akkor ezt nem lehet megval
ostani, ezert ket szn
nem elegend
o. H
arom viszont igen, mert p
aros k eseten vk1 legyen
zold.
b) H
arom szn elegend
o, mert hagyjuk el a mar befestett piros pontokat, eleikkel egy
utt. Maradek-gr
afkent erdot kapunk, amelynek
minden osszef
ugg
o resze fa leven ket sznnel kisznezhet
o pl. zolddel
es kekkel.
5.3.13.
a) (G) = 2. A bizonyt
ast ket reszre bontja adjuk meg.
(i) Nyilv
anval
o, hogy (G) 2.
(ii) (G) 2, mert ket sznnel kisznezhet

o (l
asd az abr
at, ahol a k
ul
onb
oz
o
sz
amok k
ul
onb
oz
o szneket jel
olnek).
Bel
attuk, hogy (G) 2 es (G) 2,
teh
at (G) = 2.
b) (G) = 4. A bizonyt
ast hasonl
oan adjuk meg, mint az a) feladatban.
l
asd
5.3.11. a)
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
216
3
2
(i) (G) 4, mert van negy pont

u
teljes reszgrafja.
1
2
(ii) (G) 4, mert negy sznnel kisznezhet

o (l
ast az abr
at).
3
1
2
c) (G) = 4.
4
(i) (G) 4, mert G-ben tal
alhat
o
negy p
aronkent szomszedos pont.
(ii) (G) 4, mert kisznezhet

o a
gr
af negy sznnel (l
asd az abr
at).
1
d) (G) = 4.
(i) L
assuk be, hogy (G) > 3.
Otpont
u k
or sznezesehez minimum 3 szn sz
ukseges, legyenek
ezek rendre 1, 2, 3. Az otszog h
arom atl
oj
anak vegpontjai
k
ul
onb
oz
o sznnel vannak sznezve, ezek felezo pontjainak szneu
l
a harmadik sznt kell v
asztani. Igy a k
ozepso K pont szomsze
dai 3 k
ul
onb
oz
o sznnel vannak sznezve, ezert K szne a negyedik.
(ii) Az abra mutatja, hogy a gr
af pontjai 4 sznnel kisznezhet
ok.
1
1
2 K
1
1
L
asd
5.3.11. b).
2
3
3
ES
ERDOK
5.4. FAK
5.4.
5.4.1.
217
F
ak
es erd
ok
a) Egy, h
arompont
u fa van.
b) Ket, negypont
u nem-izomorf fa letezik.
c) H
arom, otpont
u nem-izomorf fa van.
5.4.2. Az al
abbi nem-izomorf f
ak allthat
ok el
o.
5.4.3.
a)
6
3
b)
2
10
7
1
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
218
c)
10
5.4.4.
8
9
6
7
4
5
2
3
11
a) Nincsen. Csak a 2 pont

u fa olyan, hogy minden pont foka 1. Ha ehhez
meg egy pontot hozz
avesz
unk, es ezt valamely mar letezo ponttal
osszek
otj
uk, hogy osszef
ugg
o gr
afot kapjunk, az egyik pont foka mar
2 lesz.
b) Van, az al
abbi.
c) Nincsen. Ha egy gr
afban minden pont foka 2, akkor van benne k
or ,
gy nem lehet fa.
d) Van, az al
abbi.
5.4.5. Tudjuk, hogy egy fa ket sznnel kisznezhet

o , legyenek ezek a sznek piros
es kek. El csak piros es kek pontot k

othet ossze, teh
at van ket olyan diszjunkt ponthalmaz, hogy egy halmazon bel
uli pontokat nem k
ot ossze el.
Ez azt jelenti, hogy a gr
af p
aros.
ele van. Ha a gr
afban nincs k
or, akkor
5.4.6. Egy n-pont
u teljes gr
afnak n(n1)
2
legfeljebb n 1 ele lehet. Ekkor a komplementereben legal
abb
n (n 1)
(n 2) (n 1)
(n 1) =
2
2
van. Nezz
uk meg, milyen n eseten teljes
ul, hogy
n 5-
ot kapunk.
(n2)(n1)
2
> n 1,
5.4.7. A fa k
ozeppontj
at
ol legt
avolabbi pont biztosan 1-fok
u, mert ha nem lenne
az, akkor a pontb
ol kiindul
o valamely el masik pontja t
avolabb lenne. Ha
a fa osszes 1-fok
u pontj
at elhagyjuk, nem v
altozik meg a fa k
ozeppontja.
Hagyjuk el az 1-fok
u pontokat addig, amg ez lehetseges. Vagy egy pontot
kapunk, vagy ket szomszedos pontot.
L
asd
L
asd
5.1.21. a).
5.3.11.
ES
ERDOK
5.4. FAK
219
5.4.8. Az 5.1.22. c) feladat alapj

an:
a) n = 17, k = 5
b) n = 17, e = 6
e = n k = 12;
k = n e = 11.
5.4.9. Peld
aul az al
abbi ket fa a gr
af egy-egy feszt
of
aja.
5.4.10.
a) Ez az e el egy u
n. hd, azaz olyan el, amelyet ha elhagyunk a gr
afb
ol,
akkor a gr
af ket komponensre esik szet.
K1
K2
e
Ha letezne az abr
an l
athat
o gr
af K1 es K2 reszgrafj
anak egy-egy
pontj
at osszek
ot
o e-n kv
uli el, akkor letezne a gr
afnak olyan feszt
of
aja, amelynek e nem lenne ele. Ez ellentmond viszont a feladat azon
feltetelenek, hogy az e el a gr
af minden feszt
of
aj
anak ele.
b)
A feltetelnek megfelelo e el egy hurokel, hiszen

egy hurok nem szerepelhet feszt
of
aban, mert nem
lenne k
ormentes a gr
af. A gr
af minden nemhurokele viszont lehet feszt
ofa ele.
5.4.11. A minimalis s
uly
u feszt
of
at a moho algoritmus alkalmazas
aval eptj
uk
fel.
A feszt
ofa pontjainak halmazat jel
olj
uk F -fel. Kiindul
askent legyen F =
{a}. Keress
uk meg az a-b
ol kiindul
o legkisebb s
uly
u elt. Ez az (a, b) el.
B
ovts
uk a feszt
of
at b-vel es az (a, b) ellel.
L
asd
Bagyinszki J., Gy
orgy A.: Diszkr
et matematika f
oiskol
asoknak (140. o.).
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
220
Keress
uk ezutan az F = {a, b} ponthalmaz egy pontj
at a {c, d, e} ponthalmaz egy pontj
aval osszek
ot
o legkisebb s
uly
u elt. Ez a (b, d) el. B
ovts
uk
ezzel az ellel es a d ponttal a feszt
of
at.
Keress
uk ezt k
ovetoen az F = {a, b, d} ponthalmaz egy pontj
at a {c, e}
ponthalmaz egy pontj
aval osszek
ot
o legkisebb s
uly
u elt. Ez a (d, e) el.
B
ovts
uk ezzel az ellel es az e ponttal a feszt
of
at.
Veg
ul keress
uk az F = {a, b, d, e} ponthalmaz egy pontj
at a c ponttal
osszek
ot
o legkisebb s
uly
u elt. Ez a (b, c) el. B
ovts
uk ezzel az ellel es a c
ponttal a feszt
of
at.
Eljutottunk az algoritmus vegere. A kialakult feszt
ofa eleit az al
abbi abra
vastagon szedett elei mutatj
ak.
a
2
6
8
7
4
3
8
9
5.4.12. A s
ulym
atrix az al
abbi gr
afot hat
arozza meg.
7
c
b
A minimalis s
uly
u feszt
ofa feleptesere alkal10
2
mazzuk a moho algoritmust az A pontb
ol kiin9 8
7
dulva. Az al
abbi abr
ak mutatj
ak, hogy milyen
a
d
lepeseken kereszt
ul jutunk el egy minimalis
6
s
uly
u feszt
of
ahoz.
4
3
e
f
a
6
4
e
e
1. lepes
2. lepes
3. lepes
ES
ERDOK
5.4. FAK
221
c
2
a
4
e
e
4. lepes
5. lepes
c
2
a
6
4
e
6. lepes
Veg
ul rjuk fel a kapott feszt
ofa s
ulym
atrix
at.
6
7
7 2
C=
2 4
6 4
3
222
OSSZEF
5. GRAFELM
ELETI
FOGALMAK ES
UGG
ESEK
6. fejezet
Line
aris algebra
6.1.
6.1.1.
M
atrixok
a)
b)
6.1.2.
a)
b)
c)
zerusmatrix: C;
egysegmatrix: D;
permut
al
o matrix: A;
diagon
almatrix: D, L;
szimmetrikus matrix: A, C, D, H, L;
ferden szimmetrikus matrix: B, C, I.
A = A, C = C, D = D, H = H, L = L, G = J.
1 1
Ezen kv
ul, termeszetesen, b
arme 1 1
.
A+D=D+A=
lyik
m
a
trixot
o
sszeadhatjuk
o
nma 1 1
g
aval.
1 1
3 2
5
0
6 ; B D = 0 1 ;
BA = 5
1 2
3
4
4
0
6 8
5 11 23
11 12 5 ; C C =
2 8 5 .
C B = 1
10 19 8 8
14 9 57
23 19 11
23 19 11
2 2 1 ; C1 = 2
2
1 .
adj C =
6
5
3
6
5 3
223

6. LINEARIS
ALGEBRA
224
6.1.3.
a) Mivel sorok cserejet kell elerni, balr

ol kell szorozni az al
abbi 3 3-as
permut
al
o matrixszal:
0 1 0
1 0 0 .
0 0 1
b) Szinten balr
ol kell szorozni a k
ovetkezo matrixszal:
1 0 2
0 1 0 .
0 0 1
c) Jobbr
ol szorozzuk a k
ovetkezo matrixszal:
1 0 0
0
0 1 0
2
0 0 1 2 .
0 0 0
1
6.1.4.
a) Lenyegtelen, hogy el
obb cserelj
uk fel a matrixok sorait es oszlopait es
ut
ana adjuk ossze az elemeket vagy fordtva, az eredmeny ugyanaz.
b) Lenyegtelen, hogy el
obb cserelj
uk fel a matrixok sorait es oszlopait
es ut
ana szorozzuk skal
arral vagy fordtva, az eredmeny ugyanaz.
c) Legyen A n m, B pedig m p tpus
u matrix. Az AB matrix i-edik
soranak j-edik eleme:
m
X
aiq bqj .
q=1
Mivel aiq = aqi es bqj = bjq (azaz az elemek egyenl

oek a transzpon
alt
matrixok megfelelo elemeivel), ezert
m
X
aiq bqj =
q=1
m
X
aqi bjq =
q=1
m
X
bjq aqi ,
q=1
es ez eppen megegyezik a B A matrix (j, i)-edik elemevel.

6.1.5. A bizonyt
ashoz a 6.1.4. c) feladatbeli tulajdons
agot haszn
aljuk fel.
a) (P AP) = ((P A) P) = P (P A) = P A P = P AP.

6.1. MATRIXOK
225
b) (P AP) = ((P A) P) = P (P A) = P A P = P (A) P =

= P AP.
6.1.6. Ha az A matrix n m tpus
u, akkor az ej olyan m 1-es egysegvektor,
amelynek j-edik eleme 1, a t
obbi 0.
Aej =
a11
..
.
an1
a1m
..
..
.
anm
0
..

.

1
.
.
.
0
a1j
a2j
..
.
..
.
anj
Teh
at p olyan 1 n-es matrix, amelynek i-edik eleme 1, a t
obbi pedig 0.
6.1.7. Ha az A matrix n m tpus
u, akkor az ej olyan 1 n-es egysegvektor,
amelynek j-edik eleme 1, a t
obbi 0, p pedig m 1-es vektor.
ej A =
0 1
a11
..
.

0 aj1
.
..
..
an1
=
ej
Ap=
aj1
aj2
ajm
aj1
a1m
..
.
=
ajm
..
.
anm
aj2
1
1
..
.
1
ajm
"m
#
aji ,
=
i=1
azaz az gy ad
od
o 1 1-es matrixban az A matrix j-edik soraban lev
o
elemek osszeget kapjuk.
5
2
2 .
6.1.8. A = 4
3 45

6. LINEARIS
ALGEBRA
226
6.1.9. Legyen B =
a
c
b
d

1 0
a c
a
c
=
,
1 0
b d
a c

a c
1 0
ac 0
BA =
=
.
b d
1 0
bd 0

a
b
0 illetve a = b d, vagyis B =
, ahol a es b
0 a+b
val
os szamok.

2
.
5
AB =
Innen c =
tetszoleges

2
6.1.10. X =
6

. Ekkor

6.1.11. Foglaljuk t
abl
azatba az adatokat:
I. anyag
II. anyag
III. anyag
gy
artand
o mennyiseg
j
arulekos k
oltseg
elad
asi ar
1.
4
2
10
200
3
25
termek
2.
3.
3
3
1
0
1
2
400 700
2
2,5
43
32
4.
1
5
3
300
3,5
50
1.
termek
2.
3.
4.
mennyiseg
5000
2300
3000
egysegar
2,5
5
1
mennyiseg
egysegar
Vezess
unk be jel
oleseket:
I. anyag
II. anyag
III. anyag
gy
artand
o mennyiseg
j
arulekos k
oltseg
elad
asi ar
A
p
t
c
a) Azt kell
onteni,
eld
hogy Ap elemei kisebbek-e k megfelelo elemeinel.
4400
Ap = 2300 , teh
at nem eleg, a III. anyagb
ol meg be kell szerezni
4700
1700 db-ot.

6.2. LINEARIS
TEREK (VEKTORTEREK)
227
b) Termelesi k
oltseg + j
arulekos k
oltseg = a (Ap) + t p = 27200 +
+ 4200 = 31400.
c) Elad
asi ar = c p = 59600.
d) 28200.
6.2.
Line
aris terek (vektorterek)
Line
aris f
uggetlens
eg, b
azis, dimenzi
o
6.2.1. 2v 3w = [7
5 1] ; 3v + w = [6
7] .
6.2.2. Nem adhat

o meg, mert u, v, es w f
uggetlen rendszert alkotnak.
6.2.3.
a) f
uggetlen;
b) b = 2a;
c) 2a + b = 0;
d) f
uggetlen;
e) 2a + b + 3c = 0;
f) a b + c = 0;
g) f
uggetlen;
h) 3a + b 2c + d = 0.
6.2.4.
a) Nem f
uggetlen, mert az xa + y0 = 0 egyenlet x = 0 es tetszoleges y
ertek mellett teljes
ul.
b) x (a + b) + y (b + c) + z (c + a) = 0 atrendezve
(x + z) a + (x + y) b + (y + z) c = 0.
Mivel a, b es c f
uggetlen vektorok, x-re, y-ra es z-re az al
abbi egyenletrendszert kapjuk:
x+z=0
x+y=0
.
y +z=0
Az egyenletrendszernek csak az x = y = z = 0 a megoldasa, teh
at a
kerdeses vektorok f
uggetlenek.

6. LINEARIS
ALGEBRA
228
c) x (a + 2b + c) + y (a b c) + z (5a + b c) = 0 atrendezve
(x + y + 5z) a + (2x y + z) b + (x y z) c = 0.
Mivel a, b es c f
uggetlen vektorok, x-re, y-ra es z-re az al
abbi egyenletrendszert kapjuk:
x + y + 5z = 0
2x y + z = 0
.
x y z=0
Az egyenletrendszernek vegtelen sok megoldasa van, ezek x = 2z,

y = 3z, z tetszoleges val
os szam. Teh
at a kerdeses vektorok line
arisan osszef
ugg
o rendszert alkotnak.
6.2.5. Az a es b vektorok line
arisan f
uggetlenek, mert nincs olyan val
os szam,
hogy 2 + 3j = (5 j); c = 3a b.
6.2.6. Peld
aul a = [1 2
6.2.7.
3 4] , b = [1
1 0
0] , c = a+b = [2 3
4] .
a) Egydimenzi
os vektorter, b
azis: (1, 1, 1).
b) Ketdimenzios vektorter, b
azis: (1, 0, 1) , (0, 1, 2), mivel a vektorter
osszes eleme felrhat
o (a, b, a + 2b) alakban. Ha a = 1 es b = 0,
akkor (1, 0, 1)-et, ha a = 0 es b = 1, akkor (0, 1, 2)-t kapunk.
c) Nem vektorter, mert peld
aul nincs additv inverz.
d) H
aromdimenzios vektorter, b
azis: (1, 0, 0) , (0, 1, 0) , (0, 0, 1).
e) Nem vektorter, mert peld
aul az osszeadasra nezve nem zart:
(a, b, ab) + (c, d, cd) = (a + c, b + d, ab + cd) 6=
6= (a + c, b + d, (a + c) (b + d)) .
6.2.8. Tekints
uk az ex cos 2x es az ex sin 2x f
uggvenyek line
aris kombin
aci
oinak
halmazat a val
os szamtest felett. K
onnyen bel
athat
o, hogy e line
aris kombin
aci
ok halmaza zart az osszeadasra es a skal
arral val
o szorzasra vonatkoz
oan es el
oalltja az osszes ex (A cos 2x + B sin 2x) alak
u f
uggvenyt.
A line
aris terben el
ort m
uveleti tulajdons
agok trivi
alisan teljes
ulnek. A
megadott alak
u f
uggvenyek teh
at line
aris teret alkotnak a val
os szamtest
felett. Mivel nincs olyan c val
os szam, amelyre ex cos 2x = cex sin 2x, a ket
f
uggveny line
arisan f
uggetlen, gy az ex cos 2x, ex sin 2x a ter egy b
azisat
alkotja. Az adott f
uggveny koordin
at
ai e b
azisban: (2, 3).

6.2. LINEARIS
TEREK (VEKTORTEREK)
229
6.2.9. Nem letezik olyan val

os szam, hogy 2x 1 = (x + 2), teh
at f
uggetlenek. Az (2x 1) + (x + 2) = 5x + 3 egyenlet megoldasa = 13
3 ,
= 11
.
M
a
sik
b
a
zis
p
e
ld
a
ul
az
x,
1;
ebben
az
adott
f
u
ggv
e
ny
koordin
a
t
ai
3
(5, 3).
6.2.10. Azt kell eld
onteni, hogy az adott vektorterek h
any dimenziosak, mert az
azonos dimenzioszam
u vektorterek izomorfak. Az a), b), c), e), h) feladatban adott vektorterek 9 dimenziosak, a d), f), g)-ben adott vektorterek 8
dimenziosak.
6.2.11. Ha az (x, y, z) pont az x + y + z = 0 sk pontja, akkor z = x y.
Igy a sk b
armely pontj
anak koordin
at
ai (x,y, x y) alakban rhat
ok,
a1
alak
vagyis V minden vektora a =
a2
u, teh
at ket f
uggetlen
a1 a2
val
os szam sz
ukseges a V -beli vektorok leras
ara. Igy l
athat
o, hogy V
ketdimenzios vektorter, b
azisa: [1 0 1] , [0 1 1]
. Az egyenes
a
pontjai (x, x, 0) alakban rhat
ok, gy V 0 minden vektora a = a alak
u,
0
teh
at egy val
os szam elegend
o a V 0 -beli vektorok leras
ara. Igy l
athat
o,
0
hogy V egydimenzi
os vektorter, b
azisa: [1 1 0] .
Elemi b
azistranszform
aci
ok, b
azisvektor-csere
6.2.12.
a 6 e1
b 6 e2
c 6 e3
a
b c
1
2 3
2
1 0
0 1 2
v
6
3
1
b
c
2
3
3 6
1
2
v
6
9
1
c
1
2
4
v
0
3
2
v
1
2
2
1
2
Teh
at v = 21 a + 2b + 21 c.
6.2.13.
a1 6 e1
a2 6 e2
e3
a1 a2 a3 a4
1 2
1 1
0
1 1
0
3
1
2
3
a2 a3 a4
2
1 1
1 1
0
5
5
0
a3 a4
1 1
1
0
0
0

6. LINEARIS
ALGEBRA
230
Az a3 es a4 vektorok k
oz
ul harmadik b
azisvektornak egyik sem vonhat
o
be, mivel harmadik koordin
at
ajuk 0. Ket line
arisan f
uggetlen vektor van
az oszlopvektorok k
oz
ott, teh
at a matrix rangja 2.
6.2.14.
e1
e2
e3
a1 a2 a3
1
2 3
0
3
1
2 1 8
e1 e2
1
0
0
1
0
0
e3
0
0
1
a1
e2
e3
a1 a2
1
2
0
3
0 5
a3
3
1
2
e1 e2
1
0
0
1
2
0
e3
0
0
1
a2 a3
11
0
3
1
1
0
e1 e2
1
3
0
1
2
2
e3
0
0
1
a1
a3
e3
a1
1
0
0
a1 a2 a3
1
0
0
0
0
1
0
1
0
e1
e2
e3
a1
23 19 11
a3
6 5 3
a2
2
2
1
23 19 11
2
1 .
A matrix sorait megfelelo sorrendbe rva: A1 = 2
6 5 3
6.2.15.
a)
a3 6 e1
a1 6 e2
a2 6 e3
a1
2
2
2
a2 a3
0 1
4
0
1 3
b = a1 + 2a2 + 3a3 .
Teh
at x = 1; y = 2; z = 3.
b
5
10
5
a1
2
2
8
a2
0
4
1
b
5
10
10
a1
2
30
8
b
5
30
10
b
3
1
2

6.2. LINEARIS
TEREK (VEKTORTEREK)
231
b)
a1
a2
2
0
2
4
2 16
a3 6 e1
a1 6 e2
e3
a3
1
0
3
b
5
10
25
a1
a2
2
0
2
4
8 16
b
5
10
40
a2
4
2
0
b
5
5
0
b = 5a1 5a3 .
A b vektor kompatibilis az A matrix oszlopvektorterere nezve, teh
at
az egyenletrendszer megoldhat
o. Mivel az ismeretlenek szama 3 es a
matrix rangja 2, ezert az egyenletrendszernek vegtelen sok megoldasa
van, ezek: x = 5 2y; z = 5 + 4y, ahol y tetszoleges val
os szam
lehet.
c)
a1
a2
2
0
2
4
2 16
a3 6 e1
a1 6 e2
e3
a3
1
0
3
b
5
10
1
a1
a2
2
0
2
4
8 16
b
5
10
16
a2
4
2
0
b
5
5
24
A b vektor nincs benne az A matrix oszlopvektortereben, gy az

egyenletrendszernek nincs megoldasa.
6.2.16. A 6.2.15. b) feladatb
ol l
athat
o, hogy az A rangja 2, ha c = 3. Teh
at ha
c 6= 3, akkor a matrix rangja 3 lesz, ekkor az egyenletrendszernek pontosan
egy megoldasa van.
6.2.17.
a1 6 e1
a2 6 e2
e3
a1 a2 a3
1
1
1
1 1 1
2
1
1
b
2
0
c
a2 a3
1
1
2 2
1 1
b
2
2
c4
a2
a3
1
3
2
3
8 24
b
2
3
c 12
a3
0
1
0
b
1
1
c3
Ha c = 3, akkor vegtelen sok megoldas van. Ezek x = 1; y = 1 z; z

tetszoleges val
os szam lehet. Ha c 6= 3, akkor nincs megoldas.
6.2.18.
a2 6 e1
a1 6 e2
e3
a1
0
1
4
a2
a3
1 3
2
3
0 12
b
2
3
c
a3
3
3
0
b
2
1
c+4

6. LINEARIS
ALGEBRA
232
a) A matrix rangja 2, mivel a3 = 3a1 3a2 .
b) c = 4, mivel ekkor a1 2a2 = b.
6.2.19.
a1 a2 a3
1 1
1
3
2 1
2 1
c
e1
a1 6 e2
a2 6 e3
a1
a3
1
1+c
1 1 2c
2
c
a3
c
1 2c
2 3c
a2 a3 a4
2 4 2
4
14
4
4 14
4
2 7 2
b
7
22
22
11
Teh
at c = 0 kell, hogy legyen.
6.2.20.
a1 6 e1
a2 6 e2
e3
e4
a1 a2 a3 a4
1
2
4
2
3 2
2 2
1
2 10
2
2
2
1
2
b
7
1
15
3
a3 a4
3
0
7
1
2
0
0
0
0
b
4
11
2
0
0
a) A matrix rangja 2, mivel ket oszlopvektort lehetett bevinni a b

azisba.
b) x1 = 4 3x3 ; x2 =
szamok.
c) Igen, b = 4a1 +
6.3.
11
2
72 x3 x4 , ahol x3 es x4 tetszoleges val

os
11
2 a2 .
Line
aris transzform
aci
ok
6.3.1.

3
1
3
5
6
3
6
9
M
M
3
3
3
3
6
1
6
11
azaz a transzformaci
o nyras negatv iranyban az y tengely menten:

OK
6.3. LINEARIS
TRANSZFORMACI
y
3
1
3
3
5
B0
233
Maskeppen megk
ozeltve, a transzformaci
o matrix
ab
ol l
athat
o
, hogy az
1
e1 egysegvektor kepe
lesz, az
2

0
e2 kepe
marad:
1
y
(e2 )
e2
e1 1 x
C0
9
11
1 x
(e1 )
D0

1 1
x
x+y
X
6.3.2. Tetszoleges (x, y) pontra
=
=
, ahol
1 1
y
x+y
Y
X = Y , vagyis a transzformaci
o a sk pontjait az Y = X egyenlet
u egyenesre kepezi.

2 1
x
2x y
X
6.3.3. Tetszoleges (x, y) pont kepe
=
=
,
0
2
y
2y
Y
teh
at X = 2x y, Y = 2y. Az egyenes pontjaira y = 2x 1 all fenn, gy
X = 2x (2x 1) = 1, Y = 2 (2x 1) = 4x 2, gy az egyenes kepe az
X = 1 egyenlet
u egyenes lesz.
6.3.4. Els
o megold
as:

2 1
3 0

x
2x + y
X
=
=
,
y
3x
Y
teh
at X = 2x + y, Y = 3x. Ha az y = mx + c egyenest a transzformaci
o
onmag
ara kepezi, akkor Y = mX + c, amibol 3x = m (2x + y) + c, vagyis
c
c
y = 32m
ovetkezik. Innen m = 32m
es c = m
kell, hogy
m x m k
m ,

6. LINEARIS
ALGEBRA
234
legyen, amely egyenletrendszer megoldasa
m = 3 vagy m = 1, es c = 0.
Vagyis ket ilyen egyenes letezik, ezek:
y = 3x es y = x.
M
asodik megold
as:
Keress
uk meg a transzformaci
o saj
atvektorait:

2 1

= (2 ) () 3 = 0, ahonnan 1 = 3, 2 = 1.
3

Ha = 3, akkor

1
1
x
x + y
0
=
=
, azaz y = x.
3 3
y
3x 3y
0
Ha = 1, akkor

3 1
x
3x + y
0
=
=
, azaz y = 3x.
3 1
y
3x + y
0
Az al
abbi abra a b
azisvektorokat, a v1 = (1, 1) es v2 = (1, 3) saj
atvektor-reprezent
ansokat, valamint altali kep
uket mutatja.
y
(v2 ) = v2
y
3
(e1 )
(v1 ) = 3v1
v1
e2
e1 1 x
v2
(e2 )
3 x

OK
6.3. LINEARIS
TRANSZFORMACI
235

6.3.5. A k
or pontjai x, 1 x2 alakban rhat
ok, ahol x [1, 1].

x
x
1 0
X
=
=
,
0 2
Y
1 x2
2 1 x2
2
vagyis Y = 2 1 x2 , teh
at az (X, Y ) pontok az X 2 + Y4 = 1 egyenlet
u
ellipszis pontjai.
6.3.6. = arctg 2
Els
o megold
as:
1
Az e1 =
egysegvektort 2-vel kell for0
gatni, azaz e1 kepe

cos 2
0, 6
=
.
sin 2
0, 8
y
y = 2x

0
egysegvektort 2 (90 ) =
1
x
= (2 180 )-kal kell forgatni, de az e2 x tengelyhez kepest 90 -kal mar el van forgatva, gy
az e2 kepe

cos (2 90 )
0, 8
=
.
sin (2 90 )
0, 6

0, 6 0, 8
Teh
at a transzformaci
o matrixa:
.
0, 8 0, 6
Az e2 =
M
asodik megold
as:
A transzformaci
o nem mas, mint ket transzform
o egym
ani veg aci
as ut
1
0
rehajt
asa. Ezek: az x tengelyre t
ukr
ozes, A =
, majd 2-vel
0 1

cos 2 sin 2
val
o forgat
as, B =
. A transzformaci
o matrixa a ket
sin 2
cos 2
matrix szorzata lesz, teh
at

cos 2
sin 2
0, 6 0, 8
BA =
=
.
sin 2 cos 2
0, 8 0, 6
6.3.7.
a)
"
3
4
1
4
1
3
2
3
# "
1
3
"
41
74

6. LINEARIS
ALGEBRA
236
b)
"
3
4
1
4
1
3
2
3
# "
"
13
12 x
11
12 x
"
, azaz Y =
11
X.
13
Y

= 3 2 1 = 0,
1
2
4
3
12

4
3
5
.
ahonnan 1 = 1, 2 = 12
"
# "
#
"
#
"
#
1
41
x
41 x + 13 y
0
3
Ha = 1, akkor
=
=
,
1
1
y
0
13
x 13 y
4
4

x
gy a saj
atvektor 3
.
x
4
# "
# "
# "
#
"
1
1
1
1
x
0
3
3
3x + 3y
5
Ha = 12 , akkor
= 1
=
, gy a
1
1
1
y
0
4x + 4y

4 4
x
saj
atvektor
.
x

1 0
d)
.
5
0 12

c)
3
4
1
3
6.3.8. A transzformaci
o 270-kal val
o forgat
ast jelent, vagyis nincs olyan egyenes,
amelyik onmag
aba menne at.
o -val val
o forgat
ast jelent.
a) = k 360 , ahol k Z.
b) = 180 + k 360 , ahol k Z.
2 0 0
6.3.10. A ny
ujt
as matrixa: A = 0 1 0 , a forgat
as matrixa:
0 0 1
1 1
0
cos 45 sin 45 0
2
1
1 0 .
cos 45 0 =
B = sin 45
2
0
0
1
0
0
2
Teh
at a transzformaci
o matrixa:
2 1
0
2

2
1 0 = 2
BA =
2
0
0
2
0
2
2
2
2
0 .
1

OK
6.3. LINEARIS
TRANSZFORMACI
237
6.3.11. Legyen
a P
(x, y, z) pont kepe a P 0 (X, Y, Z) pont.
a PP0 =
Ekkor
X x
1
= Y y vektor a sk normalvektora, amely az 1 vektorral p
arZ z
1
huzamos, vagyis
X x = Y y = Z z.
(6.1)
A P P 0 szakasz felezopontja a skon van, gy
1
1
1
(x + X) + (y + Y ) + (z + Z) = 0.
2
2
2
(6.2)
A (6.1) es (6.2) egyenleteknek minden (x, y, z)-re teljes

ulni
uk kell, gy
peld
aul (1, 0, 0)-ra: X 1 = Y = Z es 1 + X + Y + Z = 0, ebb
ol X = 31 ,
2
2
2 1
2
Y = 3 , Z = 3 . Hasonl
oan (0, 1, 0) kepe 3 , 3 , 3 es (0, 0, 1) kepe

32 , 23 , 13 . Igy a t
ukr
ozes matrixa
1 2 2
1
2
1 2 .
3
2 2
1
0 0
o matrixa 2 2
1 8
6.3.13.
0
1 .
4
a) A matrix rangja 2, teh

at ketdimenzios terre.

X
0 0 0
x
0
b) 2 2 1 x = 4x = Y , vagyis X = 0 es Z = 94 Y .
Z
1 8 4
0
9x

1 0
a) Igen,
.
0 0
b) Nem, mert nem osszegtarto: peld

aul (5 + 3j) kepe 5, (2 + 7j) kepe
7, viszont a ketto osszegenek, (7 + 10j)-nek a kepe 10, nem pedig 12.
c) Nem, mert nem osszegtarto.
d) Nem, mert nem osszegtarto.

1
0
e) Igen,
.
0 1

6. LINEARIS
ALGEBRA
238
6.3.14.
6.3.15.
0 1
1
0

0 1
a)
.
0 0
f) Igen,
.
e)
0 1
1 1
f)
1 1
0 1
a) f 7 (x + 1) f 0 , es g 7 (x + 1) g 0 , ekkor
(f + g) 7 (x + 1)(f +g)0 = (x + 1)(f 0 + g 0 ) = (x + 1)f 0 +(x + 1)g 0
0
es f 7 (x + 1) (f ) = (x + 1) f 0 .
0 1 0
b) 0 1 2 .
0 0 2

1
0

2 = 0, ahonnan erteke 0, 1 vagy 2 lehet.
c) 0 1
0
0
2
Ha = 0, akkor
0 1 0
x
y
0
0 1 2 y = y + 2z = 0 ,
0 0 2
z
2z
0
x
teh
at a saj
atvektor 0 .
0
Ha = 1, akkor
1 1 0
x
x + y
0
0 0 2 y =
2z = 0 ,
0 0 1
z
z
0
x
teh
at a saj
atvektor x .
0
Ha = 2, akkor
2
1 0
x
2x + y
0
0 1 2 y = y + 2z = 0 ,
0
0 0
z
0
0

OK
6.3. LINEARIS
TRANSZFORMACI
teh
at a
6.3.16.
6.3.17.
1 0
a) 1 0
1 0
239
x
saj
atvektor 2x .
x
0
1 1 0
0 .
b) 0 1 1 .
0
1 3 2
1
0
0
0 .
d) 0 1
0
0 1
a) Az osszeg- es ar
anytart
o tulajdons
agok egyben a deriv
al
as tulajdonsagai, teh
at az ilyen alak
u f
uggvenyekre is ervenyesek.
b) Mivel
(ex cos 2x)0 = ex (cos 2x 2 sin 2x) ,

0
(ex sin 2x) = ex (2 cos 2x + sin 2x) ,
ezert a transzformaci
o matrixa
M=

1
2
2
1

a + 2b
c) Els
o deriv
alt: M
=
.
2a + b

a + 2b
3a + 4b
Masodik deriv
alt: M
=
.
2a + b
4a 3b
"
#

1
a 25 b
x
a
x
d) M
=
, ahonnan
= 52
.
1
y
b
y
5a + 5b
a
b

Bmf-Nik Diszkret Mat Peldatar PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bmf-Nik Diszkret Mat Peldatar PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

szaki Fo

Gyorgy Anna Karasz Peter Sergyan Szabolcs

Vajda Istvan Zaborszky Agnes

1.1.3. Sorolja fel az al

1.1.6. Sorolja fel az A, B, A B, A B es A B halmazok elemeit, ha

1.1.11. Legyen Z = {(x, y) | x X, y Y } es B = {3, 5}. Igazak-e az al

1.1.13. Legyen X = {x, y, {x, y}} es P(X) az X hatv

1.1.14. Sorolja fel az al

g) A (B C) = (AB) (AC) h) A (B C) = (AB) (AC)

1.1.17. Legyenek A es B tetszoleges halmazok. Mivel egyenl

B = {(x, y) | 2 < x 4, 1 < y < 3}

azolja Gauss-fele szamskon az al

A = {z | z C, Re(z) > 1},

b) R = {(1, d) , (2, a) , (3, c)}

c) R = {(1, a) , (2, a) , (3, d)}

1.2.2. Legyenek S es T halmazok az al

1. Adjon meg ha lehetseges olyan S halmazon ertelmezett R rel

2. Adjon meg ha lehetseges olyan f : S T f

1.2.13. Bizonytsa be, hogy (R S)

Adja meg A es B halmazt u

1.2.20. Bizonytsa be, hogy ha f : X Y injektv, akkor

f (x) = 2 sin (x + 3).

1.2.22. Bizonytsa be, hogy az

c) RT = {(x, y) | x es y egyeneseken at fektethet

b) S = {(a, b) | a vezetekneve rovidebb, mint b-e, a B, b B}, ahol

c) T = {(A, B) | A B 6= , A P(X), B P(X)}, ahol X tetszoleges

d) U = {(a, b) | lnko (a, b) > 1, a Z+ , b Z+ } ;

b) RS = {(x, y) | x-nek es y-nak van k

1.2.30. Legyen ertelmezve az X halmazon egy R ekvivalencia-relaci

d) az {1, 2, 3, 4, 6, 12} halmaz elemein a 4 b, ha b oszthat

1.3. HALMAZOK SZAMOSS

1.2.37. Dontse el, hogy igazak-e az al

1.3.1. Adjon meg bijektv lekepezest

b) Egy sorozat elemeinek halmaza legfeljebb 0 szamossag

b) a [0, 1] intervallum es az egysegnyi oldal

1.4.1. Adjon rekurzv definci

Adjon rekurzv kepletet a keletkezo

1.4.6. Adott a skon n darab k

ha 1 |a| < 10;

1.4.20. Legyen a es b nemnegatv egesz szam. Tegy

f (b, a mod b), egyebkent.

a mod b azt a marad

1.5.1. Bizonytsa be teljes indukci

h) (n + 1) < nn+1 , minden n > 2 eseten

e) 22n + 24n 10 oszthat

a) a0 = 2, a1 = 1, an+2 = an+1 + 2an = an = 2n + (1)n

1.5.5. Bizonytsa be teljes indukci

2.4.9. Egy dobozban h

2.4.16. Egy terem mennyezeten 5 sorban, 6 oszlopban osszesen 30 l

2.5.2. Oldja meg a [0; 23] Z halmazon a 0, 7

Hideg van es esik az eso.

3.1.7. Adjon meg az al

e) (p ((q r) p)) (p (q r))

3.1.10. Adja meg a 4. peld

3.1.14. Milyen konkl

e) (0 x < 7) (x > 15)

e) Van olyan torony, amelyik nem f

e) x y (Rx Sxy F xy)

f) x y ((Rx Sxy) F xy)

d) x ((P x Sx) Qx)

es Oxy: x osztoja y-nak.

a) Irja le a fenti formul

Sxy : x szebb, mint y