Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • A03 J Törzsök Kik Az Igazi Cigányok?

    Uploaded by

    Judit Torzsok
    35 views24 pages
    Paper in Hungarian about various attempts to define gypsies. J. Torzsok "Kik az igazi cigányok?"

    Original Title

    A03 J Törzsök Kik az igazi cigányok?

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Paper in Hungarian about various attempts to define gypsies. J. Torzsok "Kik az igazi cigányok?"

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    35 views24 pages

    A03 J Törzsök Kik Az Igazi Cigányok?

    Uploaded by

    Judit Torzsok
    Paper in Hungarian about various attempts to define gypsies. J. Torzsok "Kik az igazi cigányok?"

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 24
    KIKAZ..IGAZICIGANYOK"? 29 Torzsbk Judit Kik az ,. wAzegy udomidnyos kutate .yokr sok (gre 18 smeretek ellenére nchée ti azt a helmet, hogy a egzotitus ,indiaieredete” meghattrozza természetitet.” Micke! Stewart 6 pobléma, a cigényok ,meghatiro- alkoz6 szakirodalom egyik lega- lapwetdbb kérdése. Mint mi kutatas sordn, (gy itt is eélszerd rif meghatérozn, Lifes! fp beszéhink tulajdonképpen, s fey a ee sane Bn az els6 bekcadésben vagy fejezelben ‘A fenti kérdésbon mogfogzl isa" természetesen a igsnyl megkisérlia valaszadést’Mgsrészt azonbana meghatérozss nem pusetin ‘esekiza tovsbbi kutatishoz, Ranem eé!: hiszen a kutatés maga nagyrészt vileszads, illeve a ids kisérote arra a kérdésro, hogy ,mit6l gény a digany”. (6 problémaja tobe ugyansigy jlentazil itt Js, mint barmoly Kakabgban, iny Kilénféle definciok Ssszefoglalésa, szembest- 9cidk tOrlénetének rekonstrudlisa a cigénys4g, meg lapelemét vizsgalva.” E két meghatérozs elem az * oral Just kag gaat ipdnyok"? A tanalmsny étetink samira Kz Sir ‘ny Mi kot elemenjanex aon salt ely 3 ae roonzert pda, mtg rszlelSszesenbirom yetoon esi * i biligr fad hivatkezsokdl nem sorlom fl valamenny az ado emstion meg ont mavet Emel Koyalesk Katalin sedbel oasenck cet meghgy tse Ma Syonsolat isso (Ash) 30 ‘TARSADALMI HELYZET india erodet 65a bstorer alapuls deta, Emellet falvet6dik azis, hogy az egyes definiciok magitt milyen elméleti vagy "aay ci ‘A ket definicids clemet exyfaita torténeti idér irébalom felvézolni, s ez6rt az eredetkérdés ~ moly a ciganisalika Wrinettben lob valt kéepantiv4, mint az Getméddal valé @efinic@D- tsrgyalisa Kovotkezik oldszbr, s ext kivoti az Gletméddal valo dafingci6s kisérorck lefrasa. A kot dolog azonban természetosen nem vajaszthato ol igy egymast6k: a definici6k e ket alapeleme mi etesen Ssszekap- solbdik. HiGsztir is, a2 indiai ereettel val térozisok mindi ‘magukban hordozzik azt az analégiés fl P hogy mivel a cigs yok vandorldk és ,nem termel6” (nem fi Dbl eldk (legalabbis az ind eredetelmslet Sle a szer2dk saerint nagyréset azok voltak RIE 6scik is fetGtlenil effata foglelkoz4sokat tztek,hasoulé a ytatva. Vagyis a vindor Is/leclepit avagy nom cmahy (Grd ciginy/nom cigény) cllentet, mely a definicidk masodik Magy ssoportjinak moghatiroz6}s, a2 ‘eredotkérdés sorén i jelen van, fonban az életméddal dofinials elméletek "ezt az ellentstet iba alitjak é megprébaliak azt rmintegy Kivilrcl szemldini, ind eredetelméletek ugyanezt az cllentstot kimondatlanul, a lefrds hateroként haszndljak fl ‘Vagyis mig az indiat eradfelmbletek gysrtsinak egy része tigy jen meg negativan a digany a termelSk a nem termelsket, addig a vindorl6 Glotméddal rfljja tiraz elmétotok ennck a nogatv lefrdsnak ak azzal, hogy megvilégitk a két £61 ai credet elmélete étslaban nem tink ol az térozasokb6l sem, bar szerepe elhanyagolhats shan a ket alapmeghalarozas viszonyaban az, hogy telméletek alkot6i kimondatlarul is a ,,termel6k” ‘mega ciginyokat mint nem termoldket, addig a2 shataroz6 definicidk megkisérik bevonni a vizsgélatoa ‘ciganyok, illetwe nem termeldk 1atak a termeléket, 65 ~ xy Kimondatlanul ~ ltalaban e2t a néz6pontot hangstityox- zak a lefeds sordn, KIKAZ ,IGAZI CIGANYOK? a L Az indiai eredet ‘A dginyok india eredetének felfedezése kéztudottan Vil} egy kori leident magyar disk nevehez faz6dik, aki malabéryf@glnyugat-in- ai) disktarsai beszécében olyan clemoket tlt, rein ismert ‘Sgényok nyelvében hasorlé formaban fordultak el6. A felf@@lexés publi- kalésit kvotGon fria mag H.Grellman ,A eigényokseimiiktinyvet, ami gyn a ciganykutatis kezcotét i jolzi, s ett szinte minden ‘munkiban el6fordul a ciginyok mint indiai eredent REP meghatrozssa, Jkimutatva, hogy a oknak nevezik, zomok Atal bosz4lt nyelv)legkozelebbi mai nyéll rokona India hivatalos nyelve, a hindi, illetvea hindi raczsaszthay jirdssi. Ez az alapszdkincs 6 egyes alapian megillapitott nyelvi rokonsig a romént igen sok egydb Kolesinolomméalamint tibb balkéni mon- Satan gretescgel onotert {Rg 50, Taos 980), Feros Peper gy sofia eter t ernie TOE ehonsk Geng hae Mayo ns soon evebe ey caval nom, tel pg nad wyde Yoru pee pe fll elk kt G8 Rare eat, Eat eed Bisa ei eres népesoportjai Kozil melys hhoz, pontosabban a rompkl Azerrea kérdés romok egykor dom idomb” é dom”, Kadolgozoja Gri rokonitasat egy I ak /allhatnak legkézelebb a ciganyok- ack slg ioe A nope xz Gnd dona” et ind egy elon, A domed os cit (Gerson 18072) a a domo einverts lesteorak Rae rbctausak ladon (Grierson 195) lerson az dltala tanulményozott dombakkal, a vmagahiya skkal allija parhuzamba a ciginyokat. Nyelvi bizo- nyitekként ilyozza, hogy mind a ,cigany nyelv” mind adomok fini eredot, a magadhi prakrithoz kézeli (Grierson 1887038). Emellett a domok ~ akik ,bindz6 tres” jellegét Grierson mmindig, hangstilyozza ~ kialakitottak maguknak egyfajta tolvajnyelvet, moly ugyan a helyi nyelv, a bhédespari ogy valtozata, de szckincse seandiékos torzitésokkal van tele, hogy csak a ,.bennfonntesek” érisék, 2 ‘TARSADALMA HELYZET valdjaban mir] van s2é (Grierson 1887:284). A nyelvi blzonyitékok ‘mellett azonban hangstilyosabb, hogy a domok ,s5téteb’/ Bek, mint a ‘érnyez6 bihdtiak,hirhedt tolvajok, mogélhetésiiket vi nceal, sls biztositsk.. (Grierson 1887a:15). E hasonl fapjan hase. nlja késObb Grierson (1922:1)a ,cigginy” elneverd@efnind@h olyan indial vvandornépre és nyelvilkre, akik dletmédjukban hasofltanak a eur6pai ciginyokra @s akiket az angolok mint ,DGn626 tiraseket” tartottak szd- ‘mon G@nnak ellenére, hogy ~ mint a megh 1 nyilvinvalé — © nnépesoportok nem feltétendl etnikailag egysttggiirzseket alkottak). A romokkal val6 rokonsig emlitése és a dom risa mellett Grierson rOviden igy jellemzi a domokat:,javithat jok 6s rossz jllemek, nom végeznek folimdvelést vagy agyéb MunkAt, hatchet. A nok néha kkosaratfonnak,decztesakalétszatked ik hogy elttkeljtk valédi levékenységeiket, ami kémkedésba ttholmi clad sab ll” Grierson dom-almélexct Sam 17) probalta olész6r tdrtenets oretbo helyezni, sa legtobb kutat ban ezt az clméletet vesei at (PL.Cldbore 1963:15-23, Huabschr 1972:54-64, Liggeois 1986:23-24, Vekerdi 1981 stb.) A forrssol repl6 dombakrdl azonban pusztin annyit lehet tudni, hogy vs leg alkalmi zenészok voltak (vt. a szanszksit domb- (6 mee vangot ad, zenét”) 6s kasztbesorolAsuk rendkivil alacsony volt. forrasokban a dombakra tett egy-két ual, valaminta rom’ indiai eredetd szokinese alapjén azonban sem a domba eredet néaiybizonyithat6, sem azok a feltovések, melyek a ira vonatkoznak a foltitolozett vindorlés Imerill a luri népnéy is, melyet egy i.sz. 1000 ori rt pera emit Firdauszi: Shah Nameh; vi. pl. Clébert 1969:16-18, Grigtgon 1887¢:257-258). A forras egy tizenkétezer fab alls indiat zenés4@0pbriot emlit meg, akik a krénika szerint kb, (sz. 600 Kiril rk sidha, hogy szorakoztassik az uralkod6t. A monda {s kapink és egyéb szikséges dolgokat aletelepedshez, cle cethanyagoltsk, és fay biintetésképpen azsta is vandorol- * Ugyanabho drunk kel hogy agen alasony sang. apes domba hase ugyan a sfksigon xmas lladesokon fray Tatdba, de magasabb'Laz Inj etm mae ohare, Lantos, Leekedc, pokes) {8 5 Hinalj fovabon lve damon gy Utor Prat, swan San vel, iz ie Kg og am ea i a oc a Iku ep ssa estan ation Ye, 217, Dumont Lars et, KNCAZ JGAZICIGANYOK™? 3 ska nl aan i ere Kner Mint {nbcondedapetinteysurkeatoen arene etary A gy Us tehdesei ngsopo sorte erg 11969:20) azt feltételezi, hogy a $26 tokonithats a, gyiptomt ,.nuri"-val, ami az ottani egyes helyi nom: ‘Amint Léthat6, az indiat oredatial kapesolatos feltegldessek nagy része rendkivill sok fktiv clemet tartalmaz. Az alapBiaktsn el6sz6e az inta eredetkereséssoran felmerilmédszertant ikrészleteinek leirésa kivetkozik, maj arra prébalok magyar ini milyenvolmé= Jesigsgyakran politkai hater ll azogyesmodszdaugnfproblémak mégdtt 1. Az els6 modszertani problema az, he inti eredotelméletok, nzetlon,é.akultia é rténelen inden a ered kovetherteésoket onmet le egyes nyo elentok & a eods fer Fokumertuon adatai mvt tates valdsfgottikiak adatk elfogadésa A médiszertani probléma targyal tt_mog, kell llapttanunk, hogy a dom és romani nyelwek hasoy ak bizonyftésa Grierson (887a-d) val6jaban mar Gnmagatdh TWllentmondasos, hirom oknél fogva, (1) Ha‘a romani kelebindigh eF@etd, akkor nem a dom All hozzs legkdzelebb, mivel a domban sok RRygat-indiai és urd elem is van!) ‘Aromént kelot-indiai oredote fr@igaban sem bizonytthat6 egyértelmi- tay, részben mivel az észah nyelvek > nyelvjarasok a prakerit nyelvoket kivet6 korszak tok keresztil, mint el6zsleg. @PGrierson elméleve alapyin a bhédespairi I nagyobb méreti kevered sen men- ‘ugyantigy nem ,eredetilanysye a romaknak, a romaninak telat a dom, tolvajnyelvbon Kollenggnadipliinia rokondt, 22a ketts azonban egyalta- lan nem rendelkezi "vonasokkal, & rokonitésuk Ichetctlen, Emellett meg Ral eltentink Grierson egyik visszatérd ,cstisztaté- “st” is, mellyel lom kapesolatot dltaldnositja minden cigényra anélkil, hogy. az llalénositis 6s az egyes cigdny csoportok viszonyanake at. ‘A rom ira val6 WrlGnetivisszatckintésée6l pedig mogsl- lapithnats, Wega lteztck isa dombsk, tigy, ahogyan azindiai szBvegek lei, semmi sem mutat area, hogy éppen dk voltak a romok ds. A ibizonyitékok" nagy része, a tradiciondlis Indidban fennmaradt s26ve- ‘Gok ugyanis seinte kivétel nels Rangeilyozottan nem tOreksenek \Grténeti hitelességre, s6t minden trtsnetisGget tagadni prObilnak. A dombékra val6 utaldsok mesékben, mondékban, illetwe egyes vallési akkori viszonyok tkéletesen hi tikrének. Emellett nem ledezni arz6l som, hogy a fennmaraclt szdvegek nem f snek meg minden akkoriban éit kisebb-nagy bb t6rz tot, hiszen a mal Indlaban is. tibb szézra domba-elmélet kimondhatatlanul feltételezi, hogy amiFOh az indiai sz0- vogelnen sable ax tem ez ath hogyga cstpelioan lena, arurdl a sxivepokbon amide ‘ridsik; . Gitalguianik szerint mint a mélt totalitésa all elotiink, 6s weg Kell keresni a mogtelel6, egymasba ills laneszemeket. Hasonlcképpen tilzottan messzire sok a kGvetkeztetésck Js, amelyek pusztén a rorxdni szavak ind Nperzsa, Grmény stb. eredete alapjan probaljak meghatérozni, hogy agéat, hol és mikor ,gazdago- dott” a romok kultiraja,foglalkozsat 1981), Mindezek az adatok termés ryiben esetleg archeol6giai vagy e ‘Snmagukban azonban nem eleg ‘A nyolvt adatok mind jellem26a malt szézadi tude 161, akér a dokumentumol trténeti dsszehasonlt6 részt a XVI. szdzadl rokonségénak felfade: rOpai népvanderls, sndorlas sora (pl. Vokerat Jehetnének fontosak, ameny- atok is megkimogatnsk Oket, jes elméletek megalkotssshoz. iganak ilyenfajta fltétcleztse igen ra, akiraz egyes nyclvek elemei- 826. A jelenség hatterében részben a et mélts2dzadi dominancisja all. Mas- ind (szanszkril), az Sgirby € a latin Jivetden megszillttek az ols6 nagy indoeu- k, molyek nagyrés2t nyelvtdrténeti ,.bizo- snyitékokra” s cack résaét képeat6k — bar némi késéssel — a ciginyok vénd -konstrulni prébalé elméletek is. Mig azonban az indoeurépai indorlésdnak egyes elméleteeldbb vagy utébb cegyltt jrtak ex¥db, nom kizérélag nyelvi bizonyftékok feltérassval, a romok oset yon adatok tele hisinya miatt ez a megerssftés nem. Kavetkezel Ugyazl@anek a médszertani probléménak egy elemét képei az a Kimondatlalfltételozts is, hogy minden problémara vagy kérdésre fel- idole megoldast kell tallni, Bz a médszertanialapfeltGeole- zis nem engedi, hogy a kutat6 aztdllitsa, nines elég,adatumk arra, hogy megoldést probilunkadni,6smeg kell elégesiniinka problémaleirasval. Ennek a médszertani kényszemnek a kévetkezménye tovabba az, hogy ‘sirmilyen bizonytalan isegy fltételezés~mintpl.adamba eredet-mivel smeismagyardzat nem adéalik, ez leszaz elfogadatt elmélet. A rokonségra KEICAZ ,IGAZICIGANYOK"? 35 ‘al6 kavetkeztotés utan mar elhanyagoThatdk lesznek az elméletnek el- Jontmond6 tenyek vagy dokumentumok,pl-hogy egy XIV. travidaknak tara az akkori dombakat, akik nyelve tj ‘szak-india nyel vekt6l és igy a romdnit is (MacMunn: tomes das basses classis de Ince 1304, vi. Clebert 2. A mésodik médszertani probléma — melyol Ri érintottink Grierson rom-ciginy ,csisctaldsdr” selva ~ a ciginyo,eredetdnek egy salon val visszavecetése. ‘Miert problematikus az egy szalra visszai lotmagyarszat? HMstsorban azért, mert a cigényok ~a lege vz hasonléan — klunbo26 eldak keveredécchdl szirmazn: Fraser 1993; ford. 1965:4). Ez a keversKjolleg nem KizarOlag a ska jellem26,anem mint Michael Stewart is felvatete (1994 inyok indiai eredetéedl sublva~a mai magyarok eredete sem e n visseavezethets annak Ullenére, hogy ez a visszavenetés naga valalos olismerésnek drvend, minta ciganyokd, Emellett felmert bloma is, hogy még az ogy tsoporton belil —min¢ pl.a romok hasandlt azonos nyelv sem Feltteniiljelent azomos eredetet, Vannak tovabbé olyan t yok a cgdnystgextében lintsena bez ere ito pldsu hogy nncoen ciyan roma sed, amely cliny” megfleoje Tanne, e8 hogy a Kilns ciginy nyetvelig ay cope bels6 megnovertsekiloni. 35 ato Mr ch lr at, hy vba tne cgay gy nasopwor alk tt ‘At ogjeedie vitgvededshes kaprslodik az az elm, maly serine a ano anak az eredménye, hogy say ponton oil” a ema oper nga A cghnyok Giver” Al Kerdve vender, amikor a frac szernt magne Eurépaban (vo. 1059 198815). Eza ,sadtvals” ~ moly valojsban anegyes cig rtok megjlensse Europa kilinbi26 orszdgaiban — azonban nenfijglents azt, hogy el6z6log bérmilyen értelemiben homogén soportot volna. Ae lon vald visseavenetés Gs az az elmélet, hogy egy bizonyos ponton valamilyen szétvalés, diffi Wrtént —aminek az oat tobonyire homaly fedi ~ismét a XIX. szézadi nagy elméletek (tilisilyos Sréksége, Ennek hattere ogytajia darwinista inditatést evolucionis- ta/difizionista felédésmodell, E modell abbél alle, hogy a biolSgiai fevolicié mintéjéra a nyelvrokon népekrdl feltetelerték, hogy azok 36 ‘TARSADALMIMELYZET visszavezethetSk egy valaha volt Nagy Kéz6s Gare, amikor is mind egységesck volta, kesGib azonban valle ,fel6d6s” lalidhak 6s cuybien trben is szettenedtek. “Tebb okbdt is kényelmes lehettt az ere a ru letrehozésa a cigémyok eredetének magyarézata stip. is axért, ‘mert ahelyett, hogy a mai cigényok kilonboz6 esopetypinak eredetét egyonként probalték volna visszavazetni, elég voltsupdn ogyetlen olyan ngpet tala Indisban,iletve indiai forrssokl némileg hasonl- {att a cigsnyokra. Mésodszor, mivela diffuzio Blot az Mets nép- «soportokat mind biol6giailag, mind Kultur -eszthomogennck tartotta és hallgat6lagosan fltételozte, hog oko val érintkone sok eak elhanyagothats mértében a iu ,ezért rinden nép rmallé/moge epyljta nagyjs val onépkarakter” rendelt, ‘Amintpéldéula németekesetcben ez aStanéps german Aj” mitoszAban jelentkezet,Ggy a cigényok eset jeremt6dt az a mitosz, hogy Sseik zendszch, flvajok & eaych nr armels tevekenységet flytaté, a rmindenkoritrsaalom porem ényflgaSzton Kivi india voltae ‘A médszertani problems abs lithats, hogy ezek terme szotesen nem egyszern ca studoményagak, pl. a XIX. seézadi nyelvészet stb. belsé problgmafsikz elméleek funkeidja namesak ok- nyomozés, hanem egysittalégy iid eologiaktuclomanyos kintishe ssa toto eldadasa, sez olya lem Srokség, mely még az ideolgiat httoret visszauiasito Kelayik miiveibsl sem flttleniltnik el. ‘Azalabbiakhan az eredetproblémakhor kapesol6as ieolia hatter dsszeteoinel esorolhty Meira hive, L.Nemzettudatiyeniagt definiis Eldszbr isa cigdiyok és a ciginyok eredete meghatsrorSssnak exzkice nagyrGs2t az QPP: nemzelck Gnmeghatérozs esekizeivel azonosak {gy-a cian ra ~esakiigy, mint Eurdpa més nemzetei s2émara ~ tals, Rete” sajst yet, tvtesimel 6 fldt. Ezek a definicigs oteson az curdpai nemzetck sedmara sem Altak mindig 0 formabat az nail nyelvet paul Sdbnyire nyelv je {6 /nyelotisatts mozgalmak révén Kellett figgetlenebbé & nemeetibbs tenni, é az Onallé tirtinelom visszakeresése is mogszakndt a malt egy-egy ponisitsvisszamonGleg, Mindazendltal a kultiranak nevezett sszettt 6s ezét kevésbé moghatirozhat6 dsszefogs elem mellettanyelv + tGrténclem + fla egysége alkotta a nemzeti identitis & ideolbgia KIKAZ JGAZI CIGANYOR"? 7 irom sarkk6vét. A ciginyok meghatérozasval kapesolatban ex a Ihirmas egység természetesen nem igazdn mikéddtt. Nyelvik ugyanis Eurdipa kilonbies teriletein nem volt és nem is lohetott mir Ccak a helyi hatésok, Kilesonelemek miatt sem. Emellett nem Ietezett cigany vagy romni nycivijité mozgalom, mi illetve nyslevaltozatok természetesziléltsagat és sokféleséget @abslyozta vol- na A szabalytalansagok és rendezetlensyugyanis term jellem= 26 minden olyan nyelvee, amelyet természetes All valamilyen Inkézményes dton nem kisérelnek meg mintegy” srendbe tenn” liméal ésaz frdsboliség hidnya miatt,valaminkagefl, mert a cigényok- nak egyszerven nem vot szikségiikarra,h retudat formalasa caja toreénelmet alkossanak maguknak. ‘A harmadik egységesit6 elem, a ki palig természetesen nem merilhet fel a ciginyok meghatéraadaivat kapcsolatban, ‘Mindennek ellenére a nyelv-tin kd nemzet-meghatiroz harmas egysége eloy er6s volt ahhox cigényokkal kapesolathan is ozt a sémat probaljsk mog all Ki Kellett tehit novezni a romnita diganpok kizds & og jlvének, fl kellett tien ,trté- nelmiiket" ~ az egyes orsaagok Thats cignyokat megemilts elss dokumentumokt6l Kezcve. VafafRit ha mdr ,igazi hazsjuk" nem volt, keresni kellot nekik egyet ‘Az indiai cigany Gshaaa elmélet ‘egyben tovabbEdatea cigdnyek tortenelméneka bizinei birodalom idején, -megezakadt elbeszélését, Bar Meiginyok magukat alapvetGen nem hats rozzik mog a fenti médlon apnyelv, trtGnelem 6 fold kizisségéve, ‘A misodik elem, a téeténclem is eee en a véndorls -migis nha el6fordul goiert az elismertnektekintett nemzetmedllt lfogadva maguk is gyakerek kutatésival Ksélik meg megoldant az ‘dentiakcis /den ite poems. Mint Michael Stewart ia a magyar- oszig cgay latban, a nemzetiSnmegiomerés idioma nem la romdkl de @ magyar nacionalizmus fogalmazta meg,” Aza tay, hogy exfigz idfomat ncha a cigényok is dtveszik, egyfajta terme tes, elidel” ivvetkozménye. Font ae is mogjegyezn, hogy az effjta nemazti Sntudat 6 annak modellje sokkal hangsilyosabb ma Kézép-Kelet-Eurépaban, snint Nytgat-Eurdpabon, s ennek a cgényokra 6a ciginykutatisra tett hatdsa is joval ordsebben Grezhets. Nem vélotlon, hogy a cigény eradet- erdésnoka nyugati ciganisztikai kutatok 6s ciganisatika joval kevescb helyet szentel, mint a lengyel vagy magyar szerz0k, 6s jelképes értéke 38 ‘TARSADALMI HELYZET vvan annak a ténynek, hogy a2 utebbi két évtizedben az eredetkérdést ‘iizéppontba altté kovés tanulmany nagyrészt kizép-keloeurépai szer- -26kt61 (Hbschmannov4, Mr6z, Vekerdi) szarmazik. Eee Ue ate brea a mie sa anes pense eee ae a re a Nera ey mt ng RG Steg Moms “ecm ti eit [ame ED caper eaaenter Biiaeekaae sere is tabbnyire azt a képzetet hi Indicbany” rendesek volta ‘Altal lbeszélt torténet a hurikr6l juzamba a vindorlst, ez a mitose alatdmasztani, hogy a digényok ,ott yandorlés sorin mintegy megromlottak. (Egy mastk népszerd int pedig éppen azéet Kellett eljianidk, ‘mert , ti Sok baj volt vélak ott is") Az igazi ciginyok mifBszaban tehat az itteni, mai, .nem igazi” ossz ciginy’ él s2Btqbef¥a regi, india, ,igazi", 6 clgany” képzetevel s nogy e2.a mitosz mennyire hasonlteaz.,igazi lat egy masik feltevése az, hogy miként a dombak jem alkottak tarsadalmi-kulturalis egységet, gy a agi- glk van aura, hogy mas tarsadalomhoz kapesolodjanak, Jjegyeit Stvegysk, illetve, hogy rajtuk @liskédjenek. AZ indiat anyatarsadalom elhagyasa utén a hidny26 elemeket ezck szerint a _domba-cignyok” a vandorlds sordn érintott népaktal vették dt. Az ,cl- 7 Mosigyzend6 azonban, hogy a kids fermen tris rgyban beotydscbats a tetgtghngsaginak mapas stimab. KIKAZ. GAZI CIGANYOK" 39 élet’, hogy a cigainy ultra més népektsl, a vindorlésok kilbnbiz6 szakaseain szerzettjellemzs jegyek gysiteménye, ennek aziskoldnak a felfogésban azzala gonclolatal fondclik bssze, hogy a cigényoRrsadal- i élete loginkabb a hidnyossagok soraként trhate Te ~ ba ermo= lotevékenység hidnya, atfogé tarsadalm szorvezet walamiféle megszildrdult hatalmi poziciSk hiinya,az ember let ¥ekglotho2 fi26d6 rilusok,ajatGkok hiénya’ Gtewart1994-19) Ehhezazelmélothezilleszkedi a dginyok hézagtilts funkeisjénak embtése a = mintha ex a hézagiltés” pusztn masodlagos és lhany: ne-, éshogya iginyoknak nines tigymond gaz” Foglal ket a jellemedket is egészen a domba eredetig vezetik vissza, ‘Az ideol6giai hitter fenti clemaésének: a domba elmélet mogalkotdit & kévetdi negatielfogultsaggal wadolja, Arrol va az, hogy magukat élyesen 6 Kézvetleniil satin, hogy egyrészt oz kblesénosen témogatia egyllja mésikat, Voltaképpen pedig a domba mélet fenti véltozatgl Gs@hattere, mely a cigényok moghatérozisst pers, annak a le sai, amellyel a ,termel6 népek’’ a ,er termeloket” elGny! rizoljak Os hatérozzk meg viligszerte (VO. Stewart 1994.20). OL Eletm \dorl6 ciganyok és termelé gazs6k A ciginy RRM atéroxsssnak msGk cleme; a vindorls Gletméd a sganisatikaban mindig jelen volt, de mindig, oak mint nisodlagos vagy kicgésait6 clomea s2érmazéson alapulémeghatiroz4s- ak; s el6szbr epyes kulturélis antropokégusok velettck fel, hogy az Glotméal és kullsira egyes jegyei megfeleldbh ,.moghatiroz6k" mint a bizonytalan 6s kevéshé vagy egyéltalan nem meghatérozhats eredet, 40 ‘TARSADALMI HELYZET ‘Mint Formoso o2t mogprétilja pontositan’ (1988:17), természetesen nem nevezhet6 barmilyen vandor vagy utaz6 cigdnynak daz. etmnd, mely réven a ciganysig dszerinte meghatarozhaté, ly reve maguk a ciganyak is gyakran moghatéreazsk vagy i vegktilin- boztetik magukat a nem cigényoktdl, elsésorban, ira mint £6 eleme épiil sokszor még abban az esetbon is, NERS gyakorlatilag, letelepiiltek. Mind Formoso (1988), mind Stawart (1994) megkisérlik kimutatni, hogy a letolepalt vagy letelopilésy ‘tan megtarijk hagyomanyos , andor, illetv ikat" az Gletméd egyes elemeit stb, & rendszeren belil hatérozzk meg, Koztudott, hogy az egyes aiginy ny. ‘olyan megiel0lés, ami a cigényokra vons ‘asajtcsoportoknak vannak bels6 el azonban, mely a helyi letlepiilt 6 azonos etimoldgiai eredett gyi a franciak, angolok, magyaroktl nevezik, de a dgényokra ex bbnyireaz egyes cigény cso nak, dea helyi ,dshonosokat” viszonyt mutatja a kévetks ‘ok nagy rész6ben nines ‘mint gyGjt6név; pusztén ik:roma, szinti stb. Azasz6 jt folytatokat jeloli, atalaban 280, gorgio stb. Mikent ésmaguka kilénbizénéven itOnevik van, digy a cgényok Kiilénbiiz6 megjelbléseket hasznal- On val litfkeel. Eze a kélesénds at (Formoso 198812 nyomsn). Bela elnevesds | Op smésik” cinevezése | Belod cneverés (ginyol) (em ciganyok) Kalderis English Couréra Ros (dbzs6, Gorgio stb > Lovéra Francais Jugoszlav = Deatsch aszkano s°5ainto Piermont |e (Gypsy/Tsigane/ aliano to. | Zigeuner/Zingaro/Cigany) Kata Magyar |Andala Jenis sb. KikAz,,IGAZ1 CIGANYOK"? a A (magyar strasban) ,ies6 enovezts egyszorre jlunt ,idegent”, aparasztot" & ,letelopilt letmédot folytatét”. Az ,idegentagboen az. eeetben tagabb értclemben azokat jelili, akik samara a r sok €s érigkek idegenck, és nem osztja exeket (Formoso Mindazondltal meg Kell jeayezni, hogy a fent llnéze rem alts éroémi; a balk cigginyok Pl sum-ciganyokategymsstl és beisoknal a gies6 gysiongynem Létezik, Altalsnossagban tehdt az Figyelhets meg, ho bb az egyes iginy csoportok betagozélasa.a ,bofogads” tér jannal kevés- Dé érvényes az elneverdsek és az azok migit jrok megfogal- saz6dlsa. (Kavalesik Katalin s26bel kis. ban tehata cigginy- 13286 ellentota font tisztaformdban kovesb mega cigany vagy 1 pézs6 ideolowidban is - gy, abogyan az @tdipoldyiailefeisokban, Ugyanakkor a ciginy-azs6 ellentéagg@alapul véve a definicisk radsodik nagy esoportia a cigényokat suing vandorlokat hatérozta meg akkor is, ha mar letelepiitek, 6s a vi redetet” pravbaltsk minden ‘sutben kimutatni,ha a valésdgban bb a nyelvi-etikai clemek- ben. Ebb5I a szempontb6l pedig a ciinpkkal azokata vandorl6 népeket Alitotkpéthuzamba, akik ha idan a véndorl6 dletmédclal wikival hatérozzak meg, ma latve akikot az egyes ,bofogadd népok” hatdroanak meg ez ilyen népesoportokat nevezte el a szakirodalom a ,peripatei [A Togalom tsztdzasa 6 idz6eik (Rao 1987), orl”. Ezzol aka jpatetikus” 526 jelentése:,kOrben jsrd/vén- ‘mint tirsadalmi-gazdaségi fogalommal lehet ‘egyes vandorld népeket a ,noméd” mogjelélésen 'ugyanis tégabb, és magaban foglalj a pasztor- .6-aysgets nomalokat, mig a peripatetluusok jem Kizdrdlagosan ~ nem lelemtermelésb0l tarijak Fenn 181) ezzel szemben azt hangstlyozaa, hogy a peripatet Jusok foglalkozisa nem hatarozhats meg mint ,nem élelemtermelés", hiszon igen sokan delembeszoraéesel is foglalkoanak, Misra. szerint pontosabb lenne a ,tdbb forrésbél 61S nomadizmus” (multi-resource ‘nomacdism) kifejezts, 2 ‘TARSADALMINELYZET =n ee ee Fantomas Stat maa rim pap (Formoso 19888094,” 2 ts rete hc ore aaa ernie cea a ou Siesta cree enim {oridko szintén vsltoz6 lehet), slomb6 és bizonyos tabbé-keves- lla helybel lakossag, 6s/vagy noms A pisetorkoddgomésiokkal és a vadise6-gy jtigetGkkel seemben «a peripatetikusok idetlis esetben Gleimet szinte kizardlag mas népekt6l vagy més népel tl szereznek be, Kiizs jellemagje az duszes nomédnak a ikusokkal egyatt azonban, hogy mindegyikik scimira a fo zyenetienill oszlanak meg tétben & idében: tehat a peripatotiky jorlisa ugyantigy fig a visielsi Keresettol (6 a sold nok meg Haydn (979) vee gppen a2 ssportokal apelatn Ee) ela erp feudal erga ss nepal Wt plist ig vinden’ pry ace ‘em egy hagyomdnens iganynak tek alk Ok Sppagybecrahatak el {mine ogy oor loose tce Eggeets pretets os ne Pas (S812 4 Saya alee malt nn ut hana ae ‘lene sa hogy inden later nomads usenlcppen pnpss™, ive mo ina etioima tsa forma lepnhetten leepl ldmaveclel els apes {neti sa nomi roprck mig meghataroct Kn bell ozo ak KikAZ IGAZICIGANYOK"? 4% ‘sere sorén att6l is, hogy vésérl6ik mit kinélnak), ahogyan a ksbbiek ‘vindorlésa egyes term észeti forrésokt6l. Ennek megfclelGempl.az indiat Tohrok latogatasa ogyes falvakban attol fgg, milyen lasigi twvdkenységet vegeznek éppen az ottaniak (Misra 1977) sn indiat andzsarék pedig a Dekkan aszélyos teriletein Shezést6l smentenek meg egy-ogy falvat kereskedelmi-seal mységalkkel, amaly révén a falvakban a mozdgazdasigi tavékenysdg risikofaktorat ssokkentik (65 ezenkézben tormészotosen Ok is 107 jutnak, vo. Childers 1975), ‘A cigényokkal kapesolatban a sok péld (098828 skk.)cignyok pélelgjtemlijik itt forrésbii” latak of Snmagukat 6s csalady Kbbtt a szozondlis kereskaxiclem a leg Eppen a peripatetikus életméd sgninak hasonlésdga miatt szimos kutats tsbb, etnikailag egésax \i26 esoportot, mint cig nnyokat”jeldlt meg (pl. Digard 197% on 1987); ez a metaforikus subhaszndlat azonban meglohe vozet6, mint Grierson (1922) hasonl6sigot véltek felfedezni sbnyire volt valamiféle hagyoms: nt példul a kovacsmesterség ~, 6s lonbézatt az dket Korllvevs populdcis Attalaban nem volt semmi kiziik ikusok tarsadalmi peremhelyzcte,ami szintén sAnyokat nevezzék ki mint peripatetikuso- Formoso étal lefrt Keesteben — br ,tSbb ‘a jOvasielmi forrisok b £6 clam. nyosan jellemzs fogialkozasul nyelvik gyakran meglehet nyolvitol — bir phe a Emalletfeltdnda per era dsatindzhotett, hogy. kat pur excellence. A peripatetikugobijalsnos térsadalmi peromhelyzotét mutayja az {iny is hogy tbh, ana tOrvény képviselolisfelléptek ellentik mint ccavargok ellen.(@zonban mint Rao kimutatta (1987), a peripatetikusok nem illenek argo” meghatérozésba a kivetkez6 okokbsI. () A ,csavaryay” Koordinslatlan 6 szabslytalan helywaltoztatis, mig a peripagetilaisok mozgisa seabdlyos, 6s kinnyen meghatdrozhats gna 5. paramétorektl fgg Qa ‘sik meghatiroz6 jellemesie az otthon hignya, A peripatelikusoknak azonban mindig van helyiik, ahol alhatnak, legyen 7 sétor, szekér, kunyhé vagy esotlog haz (amennyiben pla csalidnak csak egy része véndoro)) @) A ,csavargéknak” nines Allands foglalkozdsuk - igy szélhatna a harmadik jllem26, Bér a gazdasigi alkalmazkod6 késeség megbe- a“ ‘TARSADALMIHELYZET cailttulajdonsig a peripatetikusok Kéabitt, mindepyik esoportnak mogvan a maga nohany specilis foglalkoaiisa, Mig ,csavarg6k” vagy akér kilanbo2s jellegd eskedl6k nnem alkotnak endogam (vérség! kapesolaton al izbsstget, ax endogémia a peripatetikusok egyik fontos _ Nem véltlen, hogy éppen a csavargassal a tikusok életformajit, hiszen minden térsadalk GK", az. ,idegenck" és egyben az alacsony, szimkivetettségetisjolent, sezzel lsszeki ‘kota helybeli lakoss4g. E helyzetik may ‘l6ldsi, Merve véceke2dsi steatégiskkal yet” Qd. Rao 1987 és 1989) 65 aati A ,fitkos nyelv” ~ mely minden sé hasonld, néha majinem teljesen rajd hogy nem felismerhets, mi seavakkal, amiket csak alle indiai Iohdrok koveréknyelveyaiasindai bandzsarakndl a ghormati, a shicézi kouli-k titkos nyelve, baxtyari nomaidok nem ismernek {08 Digerd 7B as aM aceey A tos yas kale ie Movsoctemsaeaprw san peo iene Aa ene eames ocala Hee ay at Fontos azonban, meyjeByezni, hogy az eyes cgényok altal beszélt «ifkos nyelvel a fentértelomben. A fent titkos 6 a elyh nyelvole torziort valtozatat — pl sfival (nagyjabol az ,6vén ivis tuvodovok ivigy tra, sak nehezebben megfejthetd formakkal) ~ és 6 nyelveknek; a roméni pl azonban nem pusztén torzitésa valamely mis eur6pal nyslvnek, hanem sitottka peripate- a, peremvidéken Kick. Ez egylajta ‘ayakran megvets részben, hogy olyan ‘ozhatunk, mint a ,fitkos iit (dl. Casini 1987). sikwisndl mas ~ v8bbé-keve- tagabb Kérnyezot nyelvevel, fe van ogyezményes, ,titkos” us nap ismer. Hyen pla. egy egy szstag sgenealdgiak tObbnyire az alle nép valaha.,nemesi” tak bizonystani,illetve a vindorlast mint egy valaha. clkivetett bin miatt sinh lst magyardzzdk. Casimir (1987:384) foglal- {a Gsszo ldeztir tizenhirom kilénbs26 peripatotiaus nép legendait, § ‘ozok mindegyike arra a sémcira épal, hogy létezett valaha egy somleges Allapot, maxd a npesoport vagy annak egy tagja valamilyen szabélyt KAZ ,IGAZICIGANYOK"? 45 rageaegelt & bintet6silvindorlss/koldulds/sedmkivetetsgg/s2e- Bere uistv coma mnaapecne Sar seca ea Ws aguy asia en ® gaol, raed aon Sopp a cae cee pled ee stir, suze Kesras erect hr or eceag gees A legenda mis véltozatainak azonban pozitiy kiesen, n, melyek tyben meyerdstik a cigény élet mind szabad élet képagtét &s igy a ‘margindlis tarsadalmi helyzet poritiv 6 preszi ‘altetet Kap. llyen pozitty valtozata a sziigedl s26l6 legendna pay a ciganyok dloptik a utols6 szbget, ait Jézus szivebe simak ts ez utalmal te Brak windoriseljfr6 Grok Fggetlensée Salami 2, hogy a tolvaisban mindig ikon Mindemallot 4 perpattiosok kizaletivabbs hasonlbg az, ahogyan a nem-peripatcttus, letloplvadpédot folytat® vnsada- Joma seemben sina Ez ,seembengligy” nem fllen a peripate- ey, hey ta ia epee agua letelepit avagy bef almak hatérozak meg a Peripatetikosokat mint kvl” Be abbots lthand, hogy a2 llenttparok peripatetkisokra feleaz egyestarsadalmakan vollaképp bérmely kisebbségre hana ‘Atak ellenére, hogy a rfigetiuschat befognd6 helyick a tage ttbb esetbon magvetk dkotg DBbaMice gy tari, hogy a poripaet- Soknak kienloges hatalnl van a természotoltt dolgok tern, A poripatotikusok kalnloges be@gségekst gyogyttanal, sok helyltt Osa- frofnggésbe hozzak leh oAoguzéssel, mégidval, gyakran akadnal Kat iso, tenyérolgady kigydbsvol6k sib. ‘Az alibi abaya sszofoglalasa azoknakaz ellontparok- na, amolyek a pefipatticusokra 6 az Oket befogads hel Iakosokra jellemzdk a bef sholyiok szomszogbal (Rao nyomn 1987:11). Belogadébihelyiek KGzponti seed természet ultra kaos rend hatatom (06 erOk sto, felet) | autorités (vilégi dolgokban) szabilyszegés jogrend 6 ‘TARSADALMIELYZET ‘Az. elsé ellentétpair mintegy alapja a tobbinck: a befogads térsada- Jom természeteson énmagat tekinti KSepontinak, é a perfpajetikusokat, akik a hatalmi szférabsl és a loteloptltck foglalkozsaibal <€B. mintegy il rekanok, rindi hotonen may A Rese kata iose-rend llntparok eek uta eek Alettsibhunikt Gane ogy cnet mint a clini lellomdnyesat harzaskm perpateanchat~akkmingromdok ae fou eabolzatlan erin" trea tr Mimtogy ty a pepaeieak alo ‘erg uk a befogac thn CxO" wai vlna sta tociben Terie et, hoya Kepviss rn zbolan”porpaaae sleulen mint Sr sx balyseoqik jelennek meg. Ezek az ellentétek a fenti for fermészetesen nem léteznok a pperipatetikusok sziméra. Erre 2 ,sbtét-ordk felett hatalom” lhe male a beg etsoknak tulajdonitanak, inelyet 9 peripateti man ~ mint a ross vagy Poclnvelsrancts anaes ees india peripatetikus eopogfsheia, ¥6. Robertson 1987), amelyneka 16 foplalkorsaa a kigysb paddk nagy részaszorine ast 6s tiszttalan erékkel” cing A kigySbgwél6k azonban ~ ennec nem tcljsenellentmondva~moBPvanak arn gyz6dve, hogy ast erék” a Siva isten sogitetfBkia klassik hind mitolegiaban az egyik legfob 6s lege bb istenség a magia” teat mintogy jviha- syst luce a valiggigvén és mint istn! sopiséggel végrehajon Fsza Ik meg a peripatetikusok sesmara, nem podig mint olan a eam terme 5 letelepillt letforma é kulttra természetesen nem i ellenében érlelmezhet6k, mint a befogadék nézépont- ellentétparok sugalliék. Misra (1986), Stewart (1994-244 tatok a kétoldal egymassal valo szimbiézisit hangstilyoz- 28k, ami a valésigos gazdasiig viszonyoknak felel mog a Ket fél koziit Ezért sok kutat6a ,peripatetikus” kifejezés helyet safvesebben hasznlja .,szimbiotikus nomédok" kifejez6st ‘Misra (1986) egyben Kierneli azt is, hogy @ véindorlé-letetepitt llentétpar nem Kizirolagos, hanem egy skila Két végpontja, mely a KIKAZ JIGAZICIGANYOK"? 4a valésighan szinte sohasem jelentkezik ilyen végletes ellentétként: Tibbs plan is bemutatja, milyen dtfeddések Iehetségesek; paldAul az indi lohéroknak van olyan esoporta, akik mar félig-mexdig I lotfor- mat folytatnak, de az Oragek még, mind szivascbbs nak kint a ‘scokerok alatt, mint a Ivizban, és mindnydjuk @ f6z. Vagyis hnézaikatelsSsorban mint raktsrhelyisdgeket haszn@ljik, & évente egy- at apra mig dss Kelne, br soe Reve vanderolnak, Ferre tee inbtck e np nn hs Bi err tanlndny ods, Az dela anldnyocaqal Wr koe! efelgmed fig lncoptlek gy rece ovabbe 1 opgeseconak ed ep Eherak) alls agit & sanegy eagle halyemet malccee appre eran ohne Netlog hasoncepponazdlggdaeclgényokalkapsnatoan Slower (80025) re hogy angles ny a daary pease lanier mentenhatroze eee. valley soba nem tude Whdneve Weng Kbvetelnene Sassi ny aroma centage keresket ke land vesatiynck pact ~ vagy lyk sem Pestdot lyn inderor ale baniez aa cliente =o: Lik reg ulyun Stalin amltwcieay itv paras! ebtaben gibn Minas pss, mind a gate Hat age (18 meson onl cy ios at eh a an todd asetccopattiNgorveleropiotadiotesméalcempartncal val let denlegigan png joni’ lower 1294288) 2 z & 5 E 3 A, peripat ka’ ilyenfajta mintegy anakronisatikus tovabbé- Tse nem felt lsnos Grvényii. Ez a tovabbélés val6szintleg sok tényorddl tolepilés illotve betagoz6d4s. méridkéesl, egyes gazdasigi 61 stb. A indiat loharok vagy a kalbelia t6r28 egyes ssoportja, polddul, akik mar letclepuilt letmédot folytatnak nemesak. erci6 ta, a peripatetikus Gletforma é etika csak caytay $ letezik ‘igényok pedig, akik Stewart kutatasa idején (vagyis a magyarorZigi kései pula” kommunizmus sok tekintetben laissez passer gazdaségpolitiksjaidején) a ,vandorcigany otikiho2” hiien leg- alabbis szsban elutasftottak a bérmunkst, ma ~a magyarorszagi kapita- lizalsdas Koraira omlékeztets ,kemény” fézissban — éppenséggol a ‘bérmunket kerosik. (Kovalesik Katalin s26bali Kbalése alapjén.) 8 TARSADALMIHELYZEr Az indiai eredet kritikja és a,,s2abad cigdny” mitos ‘Mint erre mar résaben_utaltunk, a ciganyok mint,perlBatetikusok ‘meghatdrozdsa az india eredettel val6 meghatérozassa@a@mben cls6- sorban a kulturilis. antropolégusoknak kis fltaképp az AtszGdott lea ciganisztikéban, amit nevezhetnénk Mtalénossdghan ~ és teemészetesen meglehetésen leegyszaristve és sarkiivi — a hagyoma- yos (XIX. szazadi jllaga) flologia és a lotést kulturdlis antropologia ,harcénak’. Eben a ,hareban” a kulturdlis antroy ‘tir erecdményt mutatott fel (az egyes ex kovsbé dltalénosithats teoretikus ere flolégidval szemben: () A hagyoményos filol6gia més abban, hogy kimutatta az er ségét (v8. Leacl, Okely stb.) sziveg mindenhatossgaba (2). Ravilagttote arra, hogy. Kimondatlanul ist sinem-termelbket", a Tetével é koncepei @) A poripatetikusok, textusba helyeztelis egyben rimutatott arra, hogy az az dletméd, amivel Eurspaban Ragyomdnyosan a ciginyokat jellemezttk, a vildg, minden 4gjsnémegtalélhats. Bar fentebb altalaban indial 6s ‘Kiizel-Keleti at idézitink, mint 2 Rao: (1587) szerkesztette, peripatet s2616 gydjteményb6) kitinik, peripatetikusok MetsearMastan ass boned oak Gok ok =e edhe Li eget it pa ba Sgn clement nean anton si tag rosin” eptrgsunctoyoen ar exoyelog ce vince maar ere spr aapt emote binacope hatpe el alaaearcena em agepioe ope latosnogaty olottélotak képezilea kutatis hittérét,addig.az antropolégia esetében gyakran egyfajta romantikus kép alakul ki a cigényokr6l az irom fontos, talénos ra vonatkoz6, illetve a ellett) a hagyomanyos ritikajat adta tbbek kiizt solatos hipotézisck gyenge- ologial méciszernck” az irott tot (ld. Osszofogtalva fentebb). manos filol6gia és ciganisztika smsaiigebal frta lea cigsnyokat, mi eszes hagyominyos negativ else anyokkal kapesolatban, KiKAz 9 emancipicis jegythen. E ,comantikus cigény kép" hérom {6 elemét “sueretnénk kiemelni, melycket val6jsban mir GrintSlegeseaemlitettink. ign mg Kell jopyezni at is, hogy ez a kop nom fel tinden antropolégiai munkat, mint ahogyan a negati felttlenl jellemas minden +i flol6giat munka Ihérom elem ~ a hagyomdnyos filolégia esetéhez Kéyvetleniil van jelen, hanem, mintegy ki nem mongott héttérként, aelyet az egyes lerasok sugallnak é nem ai (1) Azols6 clom a ciganyok mint vandorléke int vandor identi ssal rendelkez6k jelemzése. Ez volt alapproblémsja a ciginyok mint peripatetikusck jellemy Egyrészt, mint azt a peripatotikusokkal kapesolatban Mi epegyente, a valbsig- ban inka a wandor és a letelepie wnotek a jellem2dk, 6 nem az ,absz0ltt” vindorls kit” letelepiltellentéte. Masrés2t,az sem sllithats All ns hogy minden ciginynak vvandor vagy peripatetikus id Tenne (. pl. a polgériasult zongse roteg esetébon). @) A mésodik’,romantikus az, hogy a cigsnyok mi letéteményesei (La. pl sgdnyokat mint a) nem figgetlen mut kepactettiplaljk. ‘kus gyGkerekkel rend yok is érthets ‘hogy ebben irlhats edhe tecoain Kipescisava ork azabad lt” jelkepe gxtheson’) Aas a jellemzésck, melyek a fuSepcictsey lend,» bermarka mnt Bsicit stb leak, ext a vrnantikus ep természotesen Komoly salt roman ken, + mint poi inage magukea is (At gyakron magus teszik pf Az. a tletben” gyakran milyen meglchctson ste iter, vagy hogy pla bérmunka oem feltérlemal Mygvetett tovékonység (ld. fontobb), ebben a hatterben termés yem jelenik meg, @) Mikéntampyipatetikusok ds letelepiltek viszonyénak elemzése sordn Riguk, a lewlopal,tdbbséget alkots esoport tObbnyire mint a teményase lp fel & negativan ériGkeli a kisebbsdgloen ceikusokat. Ennek eradmények¢ppen a peripatetikusok & voli a cigényok — a t6rténelem legutdbbi szAzadait tekintve joagal — mint Grdkké eInyomott kisebbséy jelennek meg, akinek Jogait védeni kell. Voltaképp ex a nézet motivalja a peripatelikusok schabilitalisinak” kulturalis antropoldgiai médjst, moly ezt a rehabilitélast a tudominy sainyén peobalja meg elvégezni. A reha- TARSADALMIHELYZET bilitals természeteson joggal tdrténik —a pontossdg kedvé6rt azon- than meg, kell omiftondink azt is, hogy a tdrténel én a ‘dganyok nem voltak mindig az. ,elnyomott kisebbigg”. Xz, hogy a peripatotikus-otelepilt ellantét mennyire élex ritikusa lop fol a vele jér6 hatalmi-jogi problémak valészintleg, \bb tényexstd fgg, & elképzethets, hogy mas'llyntétek, proble- ik tabbé-kevésbé elfedhetik a peripatetikus-lolepiltellentétet, legalabbis egy iddre, tag SO A fentick természotesen sarkitott valto jak le azt, ami egyes kulturalis antropol6giai tanulményok el litikai hatterének ne- verhets, Mindazondltallathat6, hogy a r6Rublologia ,csavargé-dologta- lan cigany” kapée egy masik éppoly Ia vals fel: 2 szabadon vandori6,de a befogad6k (akik nem is je, szabad élet” trvényei) ial cinyomot ciginy kepe oO UI. A ,harmadik” defini Létezik tovabhs egy har jatérozasi m6d is, melyr6liléig nem sz6ltunk, Nevezhetnénk uteri jog meghatiroxdsdiak (vb. Fraser 1995), Ez a meghatérozas| in nem is emifti meg a ,

    You might also like