Ftf,*oLi d.

[yv
sz.a&

TARTALOM

SANMPf,.{EDR. IRISZT EVA

fitir&obi.tols
(9. 6$10.ftjczer)
VARGA EDTI
6id.olai adjunltus
O l, ftieret)
vETizNE KENYERFSER TA
n6iskolaildiegcd
(6., 7. sE.fejezlt)
KoRPAs ATnLANE DR tlltotia 66s.
A gyakod6ftladarokar
Szertszt6:
KORPAS ATTILANE DR,
fiJiskolai da.ens

0_\cr

-qs'

Szakrnailklor:
DR. CSERNYiK LASZLO
egetmi ladr, ldsz6kvezt6,
a matenatikatudomiry kaDdiddtusa

993rt"

A miimrs kladvtDybaDvalit rdszlessvagy teljes felhasmiLl6s4illetve ulinkozEs a

had6 engdelynekiil tilos!

O Korprs AttilAt dr., Siindomedr- KJisz Eva, Varga Edit, Veita6 KmyerEs Erila,
Nernzeti Tankittr),i,had6 Rt-, Budrpst, t997

6, MINTAVETEL

8 .1 . A s t ads z t ik a i h i l o l e z i s v i z s g a l a i h d e l e ...............
___95
8.4.E$,rninldsstatiszlikaiprobrk..............-.....-.........-...
.
'. '' .. . 86
p sr6 b rk .... ............-..........
8. 4. 1A v 6r hat6e rt6 k k ekla p c s o l a i o
...._................_86
8. 4. 2. - ^s ok a s n s i s z 6 rrs ra v o n n * o rc p r6 b a ....................................................91
8.4.3.A sokas6giarinyszdmmal(val6szinijseggel)
kapcsolaros
pr6ba....... 93
8.5.K6tninri! steliszlilaipr6bdk......... .......
....... ...... ...........95
8. 5. 1. K els o\ a s e g i v a rh a to e n k k i i l d n b s e g6nckv2s9a1a1a............................95
8. 5. 2. K 6ls ok\e s i a rtn l ra (v a l 6 s z i n i i s 6 g re )voml koz6pr6ba.............
t0O
8.5.3.K6lsokasxgisz6rAsegyezds6gerevonatkoz6slalisztikaipr6ba......
l02
8 .6 . E A y ebhipot e z i s v i z s g n l a ro k ...............- ..............-......................................
..l 04
8. 6. 1. I lles z k e d 6 s v i z s g A l a t..
..........................
...105
8. 6. 2. F iiA 8e tl e n s e 9 v i z s g a l a l ........................................--...
. - ... .....109
8. 6. 3.V ananc i a ma l i z i s ......
tt2
--.--...........-.----..........
8 .? .G y ak or l6f ela d a (o
k
....
......
......118
O.KiTVA] ] OZOS KORRILACIO- Es RLGRTssZIoszAMiTAs
124
9 .1 .K eNilloz 6sk o n e l d c i d s z d mi 6 s.................. .................
...................125
9. l. i. A k ov ar i a n c i a ...........
- -...-.. ....?d
9. 1. 2. Alinelr i sk o rc l Sc i o e
sgyiinhal6
.. .. ...................................131
9. 1. 3. A r angk o re h c i d s e g y n (h a 1 6 .......... ............................-..-.-.-..................l l ?
9 .2 . K t v 6lt oz 6s re g re s s z i 6 s z e m i trs ........... .................
.....-.---.--143
9. 2. 1.A z elm l e ti re g r.s z i 6 ...-................
..... .... ......................._.._......143
92. 2. A t apas z ta l a l i rc 8 re s z t6 ......---..-....................--...............-...........145
9.2.3.A reSressziofijggvny
param&erci.ekmcghaiirozisa.........
.
......150
k l c s e r6 l h e t6 s ...........................
9. 2. 4A v A lt oz ofc
ge
... ....---.......165
9. 2. 5. A r u8al ma s s 6 g j e g y i l tth a t6 .......-............................' -...-......'
167 ......' .......
9.1. Staljsztikaikijvetkeztct6sek
a ketwiltoz6slinEi.is regressn6ahpjen.....--..
....170
9. 3. l. A r es r ess z i 6 s mo d e l l fe l tc tc l rc n d s z e rc..................-...--............
... 170
9. 3. 2.A r egr es s z i 6
b sc c s l pso n i o s s e g a nm6
a k.e se
...............................171
9.3.3.A regressz'6iuggvny
paramelereinck
iDtcnallumbccsl6e......
l7 6
9. 3. 4.Regr es sz i b
6e
s c s l 6 s csk p ro 9 n 6 2 i s o k ... ...............
..-- . ....-----.......177
9 3.5.A resrcsz'6tuggvenyeredrdnyeinckhipot6zscllendzee ........
180
9. l. 6. A r ez idu a l i s v 6 l to z o ri z s q l l ' .a ..........
....................-...............186
9. 3. 7A par am re re k ro b u s z l u s b c c s l 6 s c .-..............................
....
..........189
9 .4 .Neinlinedr .is
eg rc s s z i o
... .........................-..-.-.............-...l 9l
9 5. G y ak o. L6f ela d a..l o k
....................... ....-t98
I(] IO B B V A I I O , / O S KOR R I-IA C IU [SR F C R } SS ZIOS ,/A Mi IA S

..... 20]

l 0 . 1. A lileir is r es re s s z i o n i g s l i n y n c g h a ti ro z e sa...--..
.......203
10.1.1.A haromvalbzdslinearisregrcsszi6fiiggveny
..-........................
... . ..2O4
I 0. L2. A Ieskisebbnes'%tekn6dszreestulajdoDsnssi
--..............-...----.....2t5
l 0.l .3.A reSresszi6fiiggv6ny
paruitereiDck iDlerallmb@sl6e ..--...-.......2
18
l 0.l .4.A resresszi6fiiggveny
eredrnenyeiDek
ellenijrz.e.............................219
t0.1.5.A variaDciaanalizis
alkalmaziisa
a t6bbvaltozos
rcaresszi6sztni$5ban.......
222

l 0.2.Tit bbvilt oz6skonelaci6szdnf ies. . . . . . . . . . . . . . . .

_. . . . . . . . . . . . . 224
| 0-2.1.P,trorkenrikorrel6ci6se8yiifiha16.
. ..................224
10. 2. 2.
Par cielskor r laci6s
cgyiit t hat 6.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . .. 228
I0.2.1.Tdbbeorirskonehci6s6s dernnineci6s
egynrhat6.........................230
10. 2. 4.
A m dnkolliDar it6s
d6m 6r 6se.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .......... . . . .. . . . . . . 231
l 0.3.N6h6. ykiegeszilesar egr esszi6sz, r nildlhoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
l 0. l. l. M in666giism 6r vekkezlsear gesszi6smben.
ode . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
10. 3. 2.
A t 6nyezt jviilt oz6k
kivehszt Asa.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .............. .. 2lil
.
104 Gyakorl6fladalok.-.-..
..
.....219

I LAz rDdsoRoK
OSSZETEV6NEK
vrzScALATA.........
. .........................
.242

Il -l .A zidSsof ok0sszt cv6i- . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . __. . . . .

Addir iv6sNlt iplikar ivkom por ensek
. . . . . . . . . . . _. . . . . . . . . . . . . . . . . . _. . . . . . . . . . . 24
_ 11 . 1. 1.
I l .2.Trodszt m jr t s- . . . . . . . . . . . . . . . . ___. . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
.
l l .2. l- Tr ndjr zim i1dsno28oe11a9oHssa1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.II- 2- 2. Ar alilikust r endszim it 6s. ............ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
l 1.3.AszzoEhesvi2s9at a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2'/ 2
| 1. 3. 1.
Szzonil's
elt 6r esek
szr m iesa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... .
. . . .. 272
11 . 3. 2.
Szezonir dexk
szt nit iisa. . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215
..
Il .4.E l5r jelzesazer edncnykaI apjan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . 27j
I l .5.G yakor l6f f adat ok. . . . .
. . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . .2BA
.....

FU GGE L EK. . . . . . - . . - . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
l. tiblizal. A stadtd non Itis eloszb$i valoszin(se8i valtozo
el oszl asf iiggvm ymUbleza!
ek
. . . . . . . . . . . . . .-. .. .. . . . ...... . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286
2. ftbLtzdl A l'?-loszlrsl6blizata
............
................2a8
3.bbLt2ot AzF- e1osL\ iur t h1ipat 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . 290
4. dbld2or. AStudeDr-ftlet-eloelrs rebl62ata...........
.........................
. ...................296

....
T6rglmutat6

.....

.....29,7
294

6,MINTAVfTEL

6.1. AJrpfogdmrk, iel6l65ek

Tdf6nyvio& cls6 totdtbtl a mef$/ell slatisztilsi sol('sdgeleln"is6reszolg116ttrl6nb6d !s*6zal|d, nui!66ztuoLtil islEtcdtibk trleg.A sol6s6gotiernertD.|( fel6tdzvej fig/Imiintet csrk flr fordftotulq [o5/3r Llt sEntt 6sszedel1,
v5ltouto{t i6rv{dysz.rfiigrit mgvizsgihi. Nn r|iinr ki r6sdetesnarq hory az
rlrp.dalottoz i.ljs k6if vrg/ sz&86 fth/6tdlcljtdolbDl. Uti5lagad moDdhatjuk,
bog/ .z ddigiLsorh nefg,lAlnnk a sa*&srCnindo lernire kiterjedl, teh.At
[t^p,0tid*.Ebben! k6tetbenobnn
sor,s,bEdj6 ffi nqtaal,k'h
tuArif,r
m6dszecttel^irn*di* tDg;Nnrd}Efhrztu &[b8ps a sok si8 tnindixeeyes
G i! k*en566ennk.
clo6.&D.gfiS/elele,mivel 6E s|,ha
A drsrd.lni-8lzdrdisi s.rtilrtit{brn az@be az ldatoLboz vtr6 hozdjut&
S,rkori fom*ja a szlAes rdatSrfij!*, nelync& srik m&.ja a r$zDtdv rnegis,ls. R.przatdv ncgfiS/us vagy mts nvodnt v6tclesma8fis/elA$van
sz .36epl. a lato6s{gclc&&trmaaxtvcl rrFsoltl6 ttdaset (i6vdclcB,fosyaszt6Eir&a8-cllafr.6si elj6r{saihoz
si szokiso&S-) D.gvilalzolft{hoa r tSnEelttDe|.s
bccsiljm d. a vfttro te'm& metrnyivlSf . r6zva,Lnaay*utrttoddo"- lly
'rodd
tet'dk aysegemr {dndyeit is.
s6eeta ner6g.zdn{g!fl v!S/ a tiwalrftoarsok
Vd66zidsagetultl6
c- t6rBbrn b fo8lil}oztur*.)
ftrdseldrel
n&
a
@yaFnegf
g,,lva t nbta'Ztel c6lja,bogy wlamely
A rprEcrt!.iv rDgtrS|lis,tu
iorrsfg g/ r&vAr& nGgf$,El&c r6re r6yclkr.rtas*e.tudjuk levmd a soktsag
vordloz6$egEszere,
uD'kjellcbu6iE, 6cszei6tel&e
,aa a sotutAEA atndry a
egixtaglwl hdw*etdri sze.d"6nlt tl,
"rndaetteJ
ree,ia aneb atapjdna Lnw&eda:ebt tMjuk,
*B,ar,},
a2 atqsotusnE azon
Dlrbto|.rdgr.t
rr',rzril
A tovibbid'bm !z alrFotas6got t6ridE\ sol@nsna*.a mintasolcsngotpedig
tuEit'kwrfai.
',il/"iraL
Tlddsft ,t cl6szori solrs{s ncsrd&6.ti( n6djail 6s a legfontosabsokasrgi
jdloz6tt A sofa{g dos&. l$.t v68psi.g/ v6gtrt.d
LS/@ X a sdGig ry isdarvc. Ha a so&rtdgh6lv6lcdtsrsfn kftineliink
6r S'd.r,Dek i!dar!,&fke s vlddd mgg,utr w.l6sirfirtei wrlou6,zl a vltler6f frs86 isnn {rf(ct jcldljc { . Er,lc I cloczl6sftss,lenye(xl = \E < X).

I
I
I

V6g3 sokastg esefm az cSyedcket.illetv a2ok km^,6nckeit nagysnSszerinl

sorbarerdezhetjiik. Az isn6rvenekek legyenek

x\< x1s x 1<,,_,<

xt
(/r'azcsyedek
sziina).Ekkor
a2X -nilkrsebb rsm6nenehjegvedekviLma
,./r^"r/ _,___A
A I virhar6ert6ke,vagym,iskeppen
a sokasng
rsmerv6rtekenek
v,irhar66n6kev6ges
sokasrLgeseten mirt jsmereles az tdaSgal egyeDlij:

Mltl= P

x't x

'.t

tx' =
x

{ sz6rrsnegyzele
"^. .,,,.-,_(.r.
, . ' .,\' .

x l +l x , ,)',

,(x.-x,

V6glelen clemszrDf sokrsiig cselin kt setei kiilonbitzllijok meg. Ha 6

diszkrEt val6sziniis6gi viltoz6, ami azr jelenti, hosy u ismeNn6kek v6scs vagy
megszemlehat6o vegtele halmazt alkotnak, akkor a F eloszlrsfiiggvetry szinien egy
..re p c s os r ugB v c(nu)l x .x

l \i - t.2 ... )i trc n a l l m bm ,l l and6).vi rharoenekc

M(1)=t =, P(t= x,)x, .

Ha 6 folytonos s lelezik a sffriis6sfii8avnye,akkor a v6rha6 inekc

M(11p lx | (x)dy
(ha z az jmpmprius inlegfttl is l6lezik).
A szoris.gyzelet a szokisos modon kapjuk:

D'(c )="'=t\IE M(E )l ')=

M( ( \ - M lc )
(A jobb oldalon szerepl6verhar6en6kekDekis Ietenink kell )
A gyakorlatban a minlavetel eltahban veges sokasigbol tdrr6Dik_Ugyan kkor a
nagy clernszdrnnsokasrgokal tekinthetjiik v6grclmek, igy a v6grelen elemstmn so
ka56ga kidoigozoll eszkaizitkjol haailhn6k ezensokasegokeserenis.

l0

Ezck utin tkjntsiik et a minlaval kapcsolatos alapfogalmakar.,4 minta lemsz^mr. tekintel ,Alhiil ana. hogt viges vagy yaBtelensokasbgb'l sziltn@ik, nindig
reges. ElemszAnAt ,-Def jelatljiik. Az esyes niataelenek valdszilit'tei i1t1oz6k, lrti
kiik ninfircl ninfira vilrozh4t.Ezeketclszeriiq,,{,.. ,6,,,neljeldlni. A rninla etemci csak addig tekinlhetaik vrltoz6klal! mjA a mintavctcl neh rbnent meg. a minta
elmeinekkiv6laedsa utin kontr& sznm6rt6kekleshek:

A mjndb6l knlonbozi' mintajelltrtz6k (fiias, sz6rts, an6ktjsszeS.arery stb.)

szemfthat6k.Miudn a rninra elemi val6sziniis6gi vt1oz6k, M ezekbil sznmiljrt mintaje enz6k is nl.tszinii:iqi vt oz[,k 16znek, ineknk mj &6] minlira vAltozhal atl6l
Rigg6en,ho8y mely sokasrgi elernkkerilltek a mintnba. Ez a nintajellenE6krek na!C/onfoDlos tulajdonsiga.
A v6ges lrnszimt sokasegboltdn6n5 minlav6tclDtl alapveraiforlossegt, hogy
rendlkzesre6f1jon egy uD. nintrv6tli kert, znet egyenken tunalnuzt a yi^
atilni kivA sok6dA eleneit, nAgpetiiA nindegikel. 6s nihdegikel uok eAyskr. EEy
ilyen leljes keret biztosilria sokszor nem kitmyii fladal, men varnak olyan sokasrgok, melyeknl u lemk szima s dsszet&elenapr6l napra veliozik, s b6n ilycn 16
is a messzii!6 6s u njomd l6fej0v6 egysseknyilvi an6sa, e sziiks6gszerfienkiil6trbitzik a miDtaveieli keret itsszeallitdsakorl6tez6 sokastgt6l. (Ilyen nehzseglephet
fel a minlav6tli kerer itszeellithsanal, ha a sokastgol pl. MagyaroBzng nelessege
vagy a Magyaro6zigon m,fikitd6kisvrllalkozdsok stb. k6pezik.)
A minhvael tncz6sc, a minlavAeli eljerds megvelasztasasonin kt egymrsnak
ellentlnondokitveleln6ny kcll fisyelmbe vennlnk. Az egyik kiivctcl,ndny a /onr,srds.
a nt6ik m olcs6sAg.Miyel az egyik kiiverelneny el6terbe helyez6sa m6sik hdnrbe
s2oolns6l jelmli, I6nyegesa mintavael terezse sonin az e|ved clok es a lehets6Ses
eszk6zdk pontos megfogalmazesa,szimbavdtele. A?, hogy zal kdvelellenyekei
memyire vesszrik figyelenbe a mintav6tel rencse soren. bnyegesen bcfoly{rolja a
mintaclmek kivefdztisi eljaiiset. A kaiytkzdkbna minr.elerl:,ekkivAhsztdsi nod/Zt lekintjijk 61.
A minhelernek kivriasz6sa visszltv6ssel vagy visszltv6s D6lkiil tdrteDhel.
vtgtelen (\agy y68elem.k rekinrell) etensrini sokaslisbdl aker visszatevssel,ak6r
visszlev6s n6lk0l valasnjlk ki a minta elemeil, uok mint val6szinfs6gi vrltoz6k
minden eslbnliiggetlenk lsaek egymist6l. ,/iaer rokarda esetencsak a vjsszalc,
vesesminlavelel eredmenyczfiis8ellen mintaelemekct-A mintalemek ezen tulajdon,
srB,tra a k6s6bbiek sonio m68 viss?atdriiDk.Az elnondonalat a 6/. fibldzatban fos,
laltuk atssze.

,4 s'kasnq ip6a, o ninta$tel n'jr.ljo 6 a nintaelenet kapcsolata

Az elmondottak alapjan kiilonbsegel tcziinl taasle,

nen J;iAgetlehnifiaviteli eljirAsok knzOft.
vi4c, roka\68pvtia d m'nrdfonrosicll(woJe a '

ninhvAteli eljinisok es
kivnbsTlisiarin'.

z,p/l

ut htutaqa neg, hogl a sokisda elenei,ek hekkora haavada tuml a nti dbo. Adotl
N melle( am61 nagyobb valoszirfseggl lehel a mintdbol a sok6tgra kdvtkczlctni,
nintl ragyobb a kivakztrsi &tny. Az ,-.ek, a niDta elemsTjrniinak tnnban nagyobb jelent6sdge van a kiveldztrisi einlDiil, mert ez haiircz meg a mjnribbl val6
kdvetkezttesnelh6zn6lhat6 m.SdszerektA nintavetel sorens a mintib6l tinert' k6ve&etet6sD6l meg kell kiilonbaelniink a kis es a Daef, miDtl fogahai. Emek jelenl6s8r u adia, hogy a m'nl6b6l
szdinilo$ jelleE6k nasy reszenek (pl. nida. lag, minlabel' ar6.y) cloelasa naay
minla esetd kdzelit6leg nom is eloszlrsfvd velik, em6lfogva kezelesiik egyszelijsodik. (Ezen mestllatiltsn a kes6bbiek sonin meg visszarnnk-) Fclvctitdik a kerdcs,
bogy mi lekinthct6 kis, iilotve Dagyminldnak. Az1 mosdhatjuk, hoSy > I 00 m6r ,rgl
'
miklithdk tekinther'. azaz egyesminlajcllenzaik lovlasfijgavcDyci ezetr mintaclc'mszam ftjldtt mfi kiizlil5leg Dormdliseloszhsnvn valDak
A mintanagysdghozszorosm kapcsolodik a mintav6tcli hiba fogalma. A minta!6teli hiba abb6l ad6dik, hogy a solasrg egy rBrebijl kijvelkezleliink az egszre
Meghatrrozasrinal m6dszerei marmaikailag kidolgozotl"k. NaAysnS!, illetvc amak
val6szinrjsegea sokasegjellege,
u alkalmuotl minlav6lelieljt.es es a tnular6falll'ia
melleti alapvet6ena mintanagysnArolfii8A, hisze, a minlanaaysa8ndvclscvcl a so
kaseg ealre nagyobb reszel vibgaljuk meg, s igy egre ki$bb6 valik a minlavctclbiil
eted6 nagy hiba val6sl is6S.
A mintaelemek kiwilasztitsa sonin elldvelbetiinl [n. Dem mintrv6teli hibil is.
amely tdbb forAsbol ad6dhat: ritbbek tdzoll a sokdngol nom tdk6ltesDfedi lc a
mmtavEteli keret (pl. ilyen fordulhat ela', ha a me8figyclt sk66g a Magyarorstgon
mrikdd6 kisvdllalkozr,sok), nem sikrnl a negfigyelesekel a reR szerinr vtarhajrani,
wilaszmeSlagadasvagy egyeb okok miatt hiiDyoaa]( a.latok- Hiba ad6dhat abb6l is,
hog) a kerdesekrekapon velaszok rcm egesznpontosak (tudatosm vaay 6lnibaidn
kivtil t6vcs adalot szolgeltat a vilaszad6), vagy hibrkat kitvthctnck el I kodolis, llb

l2

Az ilyen tipusti hjbdk nagysegr! Dchez meghateroai. VizsgdlatukDak. felrdrtisuknak els6dle8esm e a clja, bogy a minhvetel tefrez6s6nek as vegrehattas6nak
knlitflbitzii flizisibm hal sukat csokkentenilehcssE!.
Egy minLibol csak akkor lehersrtnithatu negbirhaktstts,j kijve&crteseker levomi a sokasngn voMtkoz6m,lB a minta elemcit ncm dnkenyesen,hmem vletlenszrriietr vnlaszljuk ki. A v6letlmszeflis6g Dem feh6deniil lelentj azt, hosy a sokasag
nindeD egyes elern6Dekegyml6 es6lye van a minl6ba tdrtnt' kertil6src, hanem csat
azjcienti, hogy minden elenfiz egy ltir meghatirozoll ismen valoszinGg tartozik.
6s birosiljuk, hogy zel a val6sziniiseggel kcriiljitn be a mjDtrba az adon eleft. lovibb6 z\ bogy a mintalmek kivilardesj eljirrs6nak eli're meghat6rczonnakes egy6rtclniinck kcll lemieH^ a miJta elneir @letlensrertea y 6^j\k kl a soklsigb6l, \'letlen (vagt,
val6szinfis6gi) nintll kapunk. An6l liiggaien, hogy a mintaveFl sorrn bjztositjxk-e a
v6llldvenis6gt vagy sen, kiilddbdz6mintav6aelielj irnsokr6l beszalhe1nnk.

6.2. V6letlen mitrtav6telieljAr{sok

6.2.1.Fiiggetln,azonoseloszlisf mirta kivrlasztdsa
FnAgetlen,
uonos eloszldsimirrer akkorkapunk,hd hah.ga, ns #Eteteh
(vagt nogo" nag)) sok6Agbdl raziink vilenen (vissratevlse\ vst risszdtert! nalkiili) nia61. illetve aniko, tig.t sok6Aeb6L risszoteftstel yAhsztjuk t tl hintu
eleneit. Tehtitlisae .n dintit r6ziink. Ilyenkor a rninta elcmci 6 , t, , ..., i,, fiie
getln (vagy fiiggerlemck lekinthel6), azoDosolovl6sf valosziniisagivilloz6k lesznek
Ugyatris az i edik miniaelem 6, ism6rnekdre nyilv6nvaloan igaz, hogy
P ({ ,. x)=41. x, ( i

r . . . . . n. x. R) . r ( t lir az cs}e' t r , ader em erm r n, \ dr o, / r Diis6si vnltozok eloelasa a q isnerv6aek sokasegbelieloszltsi\al zonos
Alkalnutsa eh6sorbana titmcgtemelesmin6seg-cllen6zs6nl
celszcni.pt,
drul azonoseloszl6s[, fiiggellen mintnhoz jutunk. ha az I kg os ]iszr tdhesj tiimegdnek
elln6u66hcz mituet veszilnk. Etkor a sokasrg vegtelemck rekinthet6, igy a minta
eleDi miDdencserbentussdenek lcsak.
A gyalorlatban azonban nm tril syakan juiunk nisseden. azonos etosztasn
ninliboz, mivel a val6sigbm ri&6n n rcndlkez6siinke veglelen vagy vegteleDnct
lekinttel6 sokasia, vaay v6ges sokasagesetennm mindc! esetbenvar lehet6s6s a
lmlaelemel megria&iidsa urdnd \okae8ba roninb ris./dlercsrc (p eg1 ,dorL.ig
t6l vils6rolt Bmiabroncsok clhaanlod]isinak min6sgi vlzsgrlalakor).
Emek ellener ez a mintav6teli eljrras kes6bbi vjzsgnlahirk soriin kiemell szc
rcpet kap, nen mabmalikailag rendkiviil knmyd kezelhetai,cs czer a minralipuson
kesztiil lehel a legkomyebbennegnutatDi a sokasAgi6s a minlajeltemz6k kapcsolarit.

tl

6.2,2,Egyszerdv6letlenmintavdtel
Egyszerii velerlen minravClelthajhmk vegrc ronral4 fiaes elenszilni sokdAA
eseth. onikor a niittit visszd?ris nAkiil vdl62tuk ki. eleneikant eg,enli' val6szini
siaael (E,t z eseteta val6szin{s6Ssznmirisbanis vizsgakuk-)
A vesrehajttsaboz egy, a mintavteli keret minden elemCt.de mindegyikd csak
egyszerlartalmaz6 komplex ltsta sziiksages Ezen listib6l a minlaelemek kivnhsztisa
ldrlnhel soreolrssd, lin. vle1lme6m-1lbl&a(1a1,illetve szlnit6gePcs v6letlctMimgenerelasal. A visszalevesnekiilisea kdvelehenyt a sorsolrsnel oly m6don bizlosi!
haljuk, hogy a kihnzott 6dxltkal ncm tessziik vissza a? umeba, mi8 a vebilffsznm'
ismeleltd elttfordul6
rdblezatnnl,illetve a szdmil6g6pesv6letlenszdn-Scnerildsnrl
sorszhmotAtugorjuk, 6s haladuri lovrbb a ttblrztban, illeive^za sztmftogep nllal elijdllitotilistiban.
N
l,i,ldnbozddsaereld mmril
A? cs)'/erl velerlenm'ntdverelsorin
{ ).f6h
kaphatunk. Minden n elemii minia el6fordubsanak a val6szin'iseee uAyanakkoraTemdszelesen a mintavlel vegrehajtnsautdn cs.k egyetle.egy mintiDk lesz, s ebbijl
kdvetkezretiirk a sokasaej cllern"6ire.
A gyakorlalba! a sokasigok ritkin homoE6Dek,ezn u cgyszerfi v6lellen miD'
lavclel liszta alkalm^zdsa sem fordul el6 Syakmn. de ugyana,ld(orkiindul6pon*enI
szolsiila bonyolulrabbelje sokho?.

F
iT
il

iIt
i

I
t
I

6.2.3.Szisztematikus
mintavetel
A gyakorlatban a vdlctlcD kivilaszri$ a sziszlematikus mintavtellel lehel le8
cgyszerijbbenmegval6silani. Az eljafts linyege o kdverl.ezAegy , elent miDtit kivinunk venni egy N clcmrj sokas6gb6l.Ehhez el6szirr a sokasigot valamely szemPonl
szerinl sorba rendezziit lillaleban eleve adott egy soreDd , mald ncghadrozzuk a
a =l '" '?;mcnaker, atrot I I a szam eFes/ reszf,rlelenrr. Az el\6 I elem ldziil
ln
egyml6 valosziniis6ggelkivnlaszljuk a n0 kiindul6pontot, s autin sziszematikusan az
ere kiivelkez6 minden t-adik elem ker b a minlaba.
isnvel sak'
A szisztematikusminlaverel vesrehajLtsarendkiviil egyszeni,
'em
ismerelel, ellendrzeseh konnyii. Ezen mintaveteli eljAris amnban csdk al*or eredDta'
nye viletlen niniL ha a listakepz6 dn6tv a a tedtgelt isnin ka;ziilt nin.s eto'
charrtihs Lapcsolat. Silyos loziust okozhal az is, ha a lista rejtett trendel lagy
Feriodicitdsttartaln^z.

min6r fog eredrDdryezri, hivn MgyoD valoszio{. hosy a haltgar6 nevnekkezddbc_

liije 6s a landij freteserdl alkolon v6lern6nye kozajtt nincs szlochasztihrs kaDcsotat.
Ebbm az escrbcba yisnemalila\ *i!dldsna- egy</eru.ir,r -nuhar.

6.2.4.R6tgzettmintrv6tl
MiDden mintavelehel felmeriil z a kerd6s, hoSyaDlehet a miDtactehek kivi
laszLisit ney vgrehajldi, hogy az meghalirozott mintanagysd:imeler hinljobbd
rc.prze 6lja a vizsgnhi kivrnl sokd6gor. C6lsziij rovdbba olya, becslesi eljd;esokar
alkahazni, amlyek Dinel kisebb hibevat besiitik az ismererlen sokasrEi i; emz6t.
A leggyaknbbanallalma"ou ilyo elJ,ini6e nn. rittgzeu minratatet.
A rAteAzeunintavikl sorAt a eizseAhXntN eeapon|Ab
hetetugan sokasd_
sot lttbb hMogia (nhA kisebb szoftr| ftszsokBtigta tAteqeka) bonluk sr, ho&r
d.soporlok kiadjdk a teljes sokosigot. tordbbA e8!/ettehtakasdgi eten se tu ;zor iil
tugr' tdbb csopottbo. r1z egs rateAekehbeliil a ninta eteneikek a kivjla!.Ula car
s?e.t velc cn nhrawtellcl tb AaiA.
A releazen midavAel erdrnmyelenr eglr6szr jobb keresztmelszetetkalunk r
vizsAtltsokddg osslerelerbl. mrisreszr
lJ egyesreregeknagyohbhomogen,ra.;mh I
ezeken belnli hsebb minlAkbol is megfelI5 ponlossegukdvtkeztetsl vonhatunt te.
Ilyen n6don az erederileg h1erog6. sokasrgra ugybakkora minla esetin pontosabb
k6vetkezrclaslrDdDnklevomi relegzcrl minriib6l, mint ha egyszerti!6lelte! ;inla!6rctt
A rregz6snm csupin ponlossiigndvelaihatasamiatt eltericdt mj avreli etir_
ris. A rereg?en.krvdla52rri6r
ma rs fetbadathaluk. hogy a eglc, -eregel
"o\*agr
Jerreruorr megbtznatobecslcstadtunk PI d eg)it kis!dosunkbd d hd/rdnd\o\l.vedelcmviszmyait szfthenk megvizsgrlni. Ehnez a veros hl'rardsait a gyenneks;m
alapj6n retp8et.be sorcl,nk. A minraverel v6grchajrasaul,n lehet6sg run cgy.e.r
kisliosban lev6 hrranisok egy ftjr lut6 ji,vedclmner, masreszrai egyes ietcgctr "
tehrl a gycmeklelen, az I Byernekcs, a 2 gyemckes stb. hitandsok _ cscl6. az c,rv
rdrej ulojdvedelemel a becslese'c.
Reteazn midaverelralkatmz l6bbek kijzbl a Kijzponti SlatisztikaiHilaral
negyedevs rddszeress68gel az 50 vaSy kevsebbfd! fosja1koz1a16
jparba es a kivi
lel25 6pitttiparba soroh kisszNczelk rprezcnlaliv mesfigyetesere.(Az 50 {ijr Drcg_
halad6 lrsziimri szenezetk ne8figyl6se reljes kdrii6s fslyanaros.) A rdtesz6ssorin
laibbermponlol is figyelenbcvenek jogr szerndtyisfgLi-e
a gazda,;grrarsai"g.: 1ng.
!/erneryr segu
r dadaSokonbct nt 2l is s0 t 6 \ ijld r r , g) 2t f o aL r t cr . / d. n.
katea6n6batanozik,e;budapestivagy videki szkhelyii,e.i ervc azr,bogy mikor ata_

Tekin$iik a kovelkez6 peld,tt. Valucly lijiskola hallgat6itak akikrdl rendelkezesre rll egy dbe szerinti lisla 3 taDdijfi?etssclkrpcsolatos v6lemnvere va$unk kivencsiak. Ekkor a szisztmatikus minlarttel mgy val6sziniiseggel veletlcn
l5

2laPldoa feldolgorcrPdbu 16 a I'F

kuh mega tstdas;8i llhdsig L/eo s,mponlok
| 2 t dlegeralakilonakI i I a \ %8ebr vegrehaidsaboz
vuetezo-CpiiOrparUm
jelttlA bcveet6sr vo eiikseg'
A tovibbiak megeries6hezn6henytjabb
jelitljijl'
u esves r6re8ekcnbeliil a sokdAg
,r sotasag rtegiinetcszinrr M-nel

r''r,,
N,,.r{r,...,

Raegenle.t ,1, trr, ,r,

elemiiminLikatvszn* esa minlikn ieu' hogv

L n ,= 4

A kovelkez6kbco - a nem aninyos elosztbhoz tartoz6 n6hrny, a staijsztikai

syakorlalban lesliibbs,dr l6fordD16e)jerastnutatunk be.
- E$?nletes elosztrs so.rin minden gyes rategbe azonos szamri mintactem kefl i . iAy

lr u. I t dnyds t ut at donsasd,
r . t lt | r ct egm 'nr aelem s/ m an - n
^
'M
hogy 8yetri! semnilyen lervezcsi el6k6sziie$ nem ig6nyel, vegrebajtAsak6nyeLDes.llitrenya pcdig. hogy az egyes r61geknagysagrt, szdr,sit slb. nem
veszi fiayelmb a sziiks6sesmintaeleNdm neghadrozisnhoz. igy nagyfokn
tozit,ist okozbal.
A NeyBrFf6le oplimtlii elosztes vgrhajLisehozsziikseges.hogy el6rc ismerjiik (vagy lgalibb hozivct6legesen becsiilni tudjuk) a sokasig rdtesentmti
sz6nlsait. Ekkor riigzilett minralmszim mellet kedvezi'bb lulajdonsa8n mintal
kapunk, ha Dagyobbsz6rasl .6tegbijl ardeylag lagyobb. kisebb szonisnb6t pedig kisebb rniDtit vesziiDk.E^ M e\eftsr a rendszeresid6kijzdnl6ntmegism1l6dit megfigyel6seloil alkalnazzik. lgy a mege16z6idaiszak crcdsrOnyej
fclhatudlhal6k a" gyesr6teAckmintaelemszdmanakmeghaterozisrhoz.
A./:e./,t r6rcSmintaelmsznba az alabbi itsszetuggesalapjdo hararo2hat6mca:

eavesr6tegek krjFelveli'dik a ker.Es, bogv hoeyan osszukl a minla elemeit az

zijrt;mintaelemekszetos^isabneiherohiavotelosztatsal'iller\e'enoran)oset
mcStcJ, A? arin\os elosztis ltrvc8e hogv a mtnrdbana solaagi 'ereganinvoknal
;r;ra cle;snndr. rebir adonrtres aninvaa ruLibb 6' a
."e
i"L- ,;'r*"t,i
"
sokdagban megegyez*, uu

logiu-kiclhadilfl
a kdcdbbiszimrrd5okrdl
l-l " ked!c/b rulatdonidPor
meg
lapirhariuk
cbszetu88e'5el
a
kbve*dij
eklor
al.j*
'""e -."a.*"i-ir

.'=,.n

egv@ek mcg a so,/ A Dem arinyos eloszl4s sorrn a mindbm a relSanirlvoknem

kasagbcli ariDyokkal. TehAl

, vd

Lu,.,
ahol Nr: ai-dikrereselnszemaa soksnaban.
d
a iedik
a soka,igba...
'irc8,zoi;d

6.2.5. Csoportos mintav6tel

Az (yszcrii vletlen. a sziszrematikus6s a r6legzen m'niavtel soriD fetreielezh)k, hogy rendelkczsiinkreaU e$/ olyan lisra a mintavclcli keret , amety a sokasdS
itsszeselmdt lanalm3z. s ebbijl vrlasztjuk ki a miDtat. A gyakortari feladrtok egy
reft61 azonbaDilyen lista netn ell rcndclkezesre.bir elk6szithct6volna, de et6Allitjsa
kttllsges 6s munkaig6nyes16ne. Mrs esctckben rendelkez6src ugyan a tisra, de ha
abb6l vilasztanrnl ki kitzverlniil a minraelemekel,a felvctel vgrehajtrsa rcDdkivnl
kdllseges lme. Ezen feladaroknel c6lerii a sokasagelemeit nen kOzvctle.nt kivdldzlani. hanen ezk temszeresvagy mestersegescsoportjait negfigyelni.
,4 csoportos mintrv6lel rohin u haaogAn sokasdAeleneinek (teMiszekjs wgf
neslersAges) csopo4ai ktiz egszern ftlelea nikht vsztnk, najd a kiyat4sztott
.soportoko, belnl niadea eg,$ egleAetneglipehhk.

L A n6dszcr rszleleslchtsa Dt Telegdi Laszl6:Az ipa.i s epit6ipari kissze^e.lct

(SialiszlikaiSzemlcl99l nercid) c lsnulndnyi,banolYAhlt6
zcnrativmegngyclse

ri

I
I
I
I
I
I
I
I

t l. t '- . . .
- ''- 'l:

'

l7

I
I
I

t
I

A csoporlos minlav6rel seteDn kolts6glakarekossrigottanjuk els6dlegessam'

ponhak, mig a megfigyels hegbizhableaa nemibg helt6rbe szorul. Bizonyos esetek'
ben a csoponos minlavtel scgitsegvel, ugyDuot kdltsgkdet meller l6nyegesen
nagyobbnintahozjulhatu*, mint egyszenivaletlm minlavetellel.

I
I
I

Nezn* n6hanytlddt a csoponosm' avAel alkalmarstua

Egy adoh lben vizsailni kiranjuk a szakkdzpiskohbm v6gzetlek tovrbbtanu'
ulen3 honappal.Ha egyszrfivlellenmiuta'
ldset,illetvemunkabaillasdt z rc1ts6gi
!relt hajtanlnk v6ge, atkor u orszigbaf, lalilbalo valmemya szkkijapiskola v6g'
zajs lfolyam6nak lanul6ir6l ieljcs kail1j lislal ket16e 6seeilli1mi. A minlrl ebb6l a
lislab6l kellcnc kivilaszlani. Egy ilyen lisla osszedllidsa redkivd nehzkess koll-se'
ges lemc. Tov6bbi jelent6s kiilbegel jelenien, hogy u ic), kivalA^on diakok rrule'
tileg is reldkjviil s26lsz6rtanhelyezkednekel, i8y z infomnciok bogyijjts is hoe'
szadalnas lenne. Ha eonbD csoponos mintartelt vgznnk, akkor n kitrepiskolii&
rendelkezesrd1l6orszigos lisdjab6l egysz.rfi v6lellen minlavlellel kivnlaszlhatunk
nhany tdzpiskolAt. Ilyenkor a kivdlas?on iskola v6gzaisevfolymnnak valarnemyi
ballgatoja bclekeriil a ninlriba. s a flv61el sorrn mindmn}!*al mea kell krdeai
Dbben az eselbcna csoponok ernlcii toncenlralisnga miatt a csoPortosmintavebl ol'
csobb,minl az egysztrii veletlen mintav6lel.
Az cgyik nagy oBzrisos politikai prrl lalamely ddnt6s me8boz(ala ela,n kivrncsi a lagseg velemdnyele. Ekkor cAyszeriibbs olcs6bb a helyi prtulszeNzelckkiiznl
DChrinyal
egyszenivebden mi.tav6tellelhlalaszlmi, s ezk!61minden PirttaSolmce
kirdczni.hinl e8y reszlelscimlistatosszeillitania pdn taasiAir6l.Csaka*lor c6lszc
ni a csoponos minlav6lel alkalmazisa, ba a helyi szNezeleken beliil a p6n |2gjainak
!6lemenye nem azonosa vizsgalt lrdtsrail. Ellenkez6 eselbena csoPonosminlavatl
lotz erednen]revezelhel.
A fent peldekb6l is kitinik, ho8y a csoponos rniniavelel sordn k6dele cgys68
kiilijniil e]: elsfdleges mintalttcli egys6g, amelyre a feNael kitaetleniil irdnlal
(jslolrk, belyi szeNeriek), ygs6 mirtavdteli egysdg!melyre vo@*ozoan kdvcl
kerereseket akarurk levonni ! kapon ninrtb6l (lanu!6k, pjftaSok).

6.2.6.Tiibbl6pcs6s
mintav6tel

I
ilI

,4 ritbbfapcs6s mtat^\ttelt hosonlo *etekhed d|*aln@uk, nint a csoportot

minta't|lt
Melyet egylpcs6sDokis szokt"k neveht , @zal a liiliiabsAaAel. hog,
letleh nintd#teh, khAt a 4i4ta
tijbbsziir isnateljiik heg eginds tttln E egszerii
elenek kifilaszisa tdbbfoktzatban, tbbb lipcs6ben lthtnik.
az els6dlegesmiotaveteli
A mintavatcl vasrehajtisa sornt el6szor kivahztul
cgysiSckct. Aftol fijggajen, hogy hinyszor ismleljiik mg egym6s uen z egyszcrii
v6letlen kiailasztisl, k6t , b6ron- vagy l0bblepcs6smintav6lelr6l b62e1hetiink. Ha z
elsttdleges minrav6tcli cgys6gckcn bel roglon a negfigyelni kiv6nl eimeket Yal8

laeljuk ki (egy%rii velllenmintavelellel),alkor kdtl6pcs5sa mttlavtlct. ltr rv (l

s6dleSesminlavteliegysgekn
belil el6szijrirjabbnagyobbcsoporlokrtvritrsllLnrt
ki, mald u iay k6pzncsoponokb6lvalasztlukki a mintaclcmckct.akkorI Inrnrrv!r(.1
hdrom- (va8y ritbb-) lpcs5slesz.
A tobbl6pcsais
nintav6lel elbnyea csoponoskivdlas?dssrlszctrrbcl,hoar trl
mogdnels6dleges
mintavalelie8ysgekhonogenitisaeseltna relics!i'rii llrcstiryclis
helyedmintira ijmszkodik, s e?eld csiikkcna litldslegesadatlilvctcl.k sztirnn.s irt
ugyanakkoraelemeimt minta eset6nkisebba minlavAeli hiba val6s/iliistrc. nlrn I
csoponosmiDtavteln6l.
El6zi'p6lde*at folytatva,ba a helyi szcrczetekbennemkardcznckrnc'rmindcD
I vala. / r cndtnif dn\ d. . ( ; k c/ \ kdnragot . hinemcSyvcr ijr dler lenm r nr a\ er c'lel
nek tszik fl a mgfelcl6 krdeseket,akkor krl6pcs6s mintav6reli eljirisl hajtanak
v6ge. Ebbn az esetbenu elsi' lepcsij a holyi szeNezerek(cls6dlegesminraletcli e8y,
sgek) kivrlaszttsa, a misodik l6pcs6 pcdis a negkerdezesre kenilaj rasok (v6as6
minraveteli egyseseD kivehzdsa

6.2.7. Kombin6lt eljd16sok

A iombinelt eljitursok syakona egy l6p6sbcn alkalmaznak t6bb. eddig nesis
nn miDtaveteli modeen. Ily nodon 6rvdzhet6 peldeul a .tegzds pontossegnOvel6
ela'tryea csoponos vagy rObbl6pcs5smjntavetet kailbegmcgtakaritesrval.A KSH pt. az
egys6sesla](osesi adatfelvleli rDdszcrben(ELAR) csyszere alkalmaz reregzest6s
A kombinilt ljnntsok knlon csoponjit kpezik a ism6tl6dii felvdrelek, itletve
prmlfelvtelek. Ezn flvarelek alkalmzAsara akkor van sziikseg, ha ! vizssdlr sokasea eqkzet6t va$/ az eayes egydekjcllemt'jnek lddbehi vdtlozisAt aka\* \izs,
SnhiA2 isnatladd felftlelek esetenneh sznk:eges,hog! a hintuhan sz.tqtaj t!:t\ttrk
@onosak leAre4ek- E tu6dszer leglibb ercnye, hogy egy-cgy rd6pontban I vrzsgltl
sokasig kcreszhelszel6r5lmeSbizhat6kepct ad. Az ismatl6d6lclvnlctek rltrliit)i,,
igy tainmek(pHeula lglitbboBzrgbana nunl(aer6-felvatctck),
hoSl a Inrn .lc
mei n6hAnycsymesxtrn kajve&cz6meekerdez6skor
azonosak,
nrajdct6in rcn(ts/crj,jl
L paneUelyttelelvil L m;nt^ eleme;acka lehetdt;pek ker.t.i katzijl azoh.:uktd L
kll lcnnink,s cziital alkalMsal d egye\ (gycdet tetl;wornct rdobe, rr/.jrJhr.,rA paneltel\c1el
eliinye.bog) szdmo5rsaddlnr Jcten\egre
!oD.l1o/o In ponluidhh,.,.
fomici6kat ad, minr a szerkezt vilroznsokb6l tevonharokiivelkezterasck. Ezeket az
clainydkel mrr az 1940s evekben fclismedk. 6s rijrckdiek a Danelfclveielek alkal
mzisara A/ eljarrs hdtranva.ho8ya mrnrabakerdlrcsyedekny;mun kn!ere.enef(/
6 a vebsz megtagad,isarniad rozitris gyorsan ndvekszik. Ilyen paneltelvtelnek rekinlhelSp6ldrul a KSH hiztanesstarisztikija.amelybenELAR minraraliDaszkodva
nyemek kettvcoled itsszehaonlit6 adalokat a lakossilg jovedchere s fogyasd1si
szoknsairavoDatkoz6an.
l9

A gyakorlalbansokszorcl6fotdrl a k\es kirt.f.hllel is a ninmretel bsszekap'

jelenlcs 34 eveDletarlanakreljeskijni allalszdmlrlnsr.
.rohs4 Pl. Masyarorszagon
ijsszejrldkEzeniDfonnic'o kieedszneamikor a kisgddasrtsokleljesdllatAllomdDydl
sckDlnegyed6lenlereprezcntali!felveblr vgeznekegyesfonrotabbillllfajtik illoA teljeskdri fclvilclck kbzdlti id6szalbana reprezenmriny,nakbccslese6rdekdbcn.
rariv felvrelb5ls a megcl6z6leljes kb.ii tbhelclb6l kdrelkezrebek a sokasrg
dllapot,ra.a tctes dlladllomtnlra. Ez fg-! tdfienik,hoSY k'lilaszljdk a sokasrenaka
fclvlel sordL!a minldbakernll cgyedeirrnajdczcknela leljeskoni es a
reprezenlativ
oss,ehasonliljrik.
A laPaszalt
reprezentativmegfigy16ssor6n nyen e.edmen!'eker
dllrnosiljik
modszeteksegnseSlel
malentatikai
a sokasdSra
vrlrozAsokar

6,3.Nem v6tetlenmintav6telieliirdsok
A/ cdligrcl sorln iill.trxcttiik a vletlcncDalapulonrjn',r\ileli elin!dsokal
vrnl,rk r^lrbrn olyh mrrr.vilcli elinr6sok,amellekrea vl.||an kirilarl']en
rl
/,?,.,r. ifr Ur,, cliiri{rkkal lelrejd!6minlrl ned lekinlhcrcjkrclcllcn a\ ag\ \alisTiiLis(r, ,,,tr,ritnil. A/ cddi8 nmenctcnminn!6lc1i clirrisoknal szimlalanhilrdn)os
hogv niDcsbiTrosjNa,a minta a soka
ruhrd,r,siisilan laTckkdzill. lcgle.yegesebb,
tdrelkezlelesekfordsa leher.Toribbi
siirrr \rkibrn icllcm/ij l.gycn, igy flreve2et6
a nint6b6l szimitotlj ellemz6khibijan.I
Ir.,,, vfl(rlen Drinrrkrsclenrcm lchetsdges
r ,,rcFlririi,.7ii\r.rchir n.m rudjuka bizonyalansrS,a re\eds\:irl'rro hibAjtr becsiil
,r l:tn,ck.llcn[rc a ncm \'alcllenminlav6lclie]jiresokatszelcskdrbenalkalmtrrk.
olcsobb.
, koteklnl
inivel !.rrchltrd$rk c8yszcrijbbs esetcd(6ntlnyegesen
'ninr
(e]-.o6
F6legigcnylele! felvalclcltcl
,nesr.rvcTcx[s laerchaitoulelellu miDlavrel.
lchelt'sdgekkel
.ld!ir-\galaloknrl)has?.rljiik,korl6tozotrkilletkeztetasi
A szisztemrlikuskiv6lasztisr6la veledenmintaailelielidrrsokkdzdll nrircscrl
szo.Ltiuuk, ha a lisratapz6isne^'es a megfigyellisn^ kaziirtnincsszro.hasTrikls
Elletlez6 eserbena kapotr
kapcsolal.akkor ez az cljtirdsvlellenlninlil eredmnyez.
lelondsasordr
ninlaelemeknemlcsaek liiggrlenckcC-uin61, igy a kdveikczlelasck
adoddmzildsr n. Id6benimegl]fijggaisaSdbijl
figyelembekell vemi a miDlaelemek
nemcls2enj.
gyeleseknl
a priodicitrsveszlyeft1attalkalmaTrsa
Eldg8herjcdlminta!telieljdnisa ky6ta szerinti kilnlasdns. Enlcli latlcgc.
el6re meekapjdk.hoey nil)e!
hogy a felrateii lagzij szenelyek(k6rdczijbjzlosok)
minliboz lelljunrk, dc az cl6readonkeretckcnbcliil r{uk \an bizra r
ijsszerrclii
velerlenszcrn
kndlrs.A kvola szerintikivdlaszrisle8tag,lobbhil n)4, hogr"a kalon
ninra a tardcz6biztosokszinpdl'dja,illclve jfl.ikpess68cszcyirlill itssze Ez a na
x ka
risztikailagncm szinszenisilhet6szubjcklililrsielenl6sminckben befolr_rsolja
Az 6DkonninyTalirdlaszlisok \rrha16 eredman)alminlaldreleseljnrdssalti_
!g,r kapjatreg
ldiAk neghalirozni Kvola szcrinlililrlas2lriscsctana krdez6bizros
az adotrlilaszldkdzclbendl l6 es -'r0ar' rjz ll is 40
a fcladatil,hogy kerdez.t
'ncg
20

er kdzdlli farfit. hirom lli is l0 kd7ou,n6l nb hzeleD a hnldrokonbclril sajarmas!

lelasrtjaki a ncgkerdezeuszemalleket.elvbcn\alcdcnszeni.n.gyakorlatban
azoDban
sabjcktiven, otleNzerijenAnnak ellendre,hogy a idrdczcjbizloskoreklnljrr el. el6
fordulhat.ha kora dlurini 6rtban !gzr a felnirast, hogy a f0lvcfi nintiibar nagyobb
lesz pl a munkanelkulrekarinya, minl a sokrsrgban Tovdbba gyakoi, hog) r
kijribt'l ielcksrik ,.valcllcnDnxil b,ztosihni.cz \i
kirdczaibizlossajritismeretseei
szcmpontb6l
homogancsopofiokmcgfigyels6l
szontbizon,yos
lelenri
Az bnk6n)es kivilasztris sordna fcherell lagzi' szemelyszakmaiismcrcrctrc
lenaszkodva a velclleDtUgyclmcnkiviil haglaa vdlaszrjaki a sotrsrsr! jcllclnzd
(vag), lcgalibbis Altalajcllemzijnckt!fion) Dint,it. Sok6les talasztalalokmurittik.
hogv az ilye! kivahsztrisonahpulo megfieyclassoks2orcr.isenlol7irotleredmaDyt
!d
Mce kcll emliieniinl,hogyaz ijnkdnyeskivilas2lis a miita!tel ldrrneln,ileg
clsdkcDr
alkalnaTottn6dszerevoh, nAia a?onbaneldggavisszaszonh.Az ul6bbi id6benel
.Jt parl elj6rds,amelyelelsrisorban
teriedra2
a vilasztrisicrcdlnarlek el.jreielTt,
'in.
sere aikalmaznak.
A modszcrlan,ye8e.hogy a srava"6hellisagbllkrjino lilaszklr
dcgkcrdczikarol. hogy kirc !dt! a voksdl.s az igy kaporlminla al.rpjrnklvctkcTrcl
nek a vdlasadsiercdmarvckc.

I
I

t
t
I

t
I

6.4,A mintajellemz6kfontosabbtulajdons{gai
H! a rn,nlaeleneir lalerlen mintayabli clrarassal
\ilaszlnk ki. rkkor a nrirrti
elebek sfti^nkei (: . .t, ) is a mintljcllcrnz6kval.is:tt'lri !t!ro/ok lcsznck
A kdve&e2ijkbenc mhtajellemzdkknziil a minta ,tlag,iral lbglalko/urk ras/
ler.sco Kiszdmildsaa

orszeltssisseitdn;nik, ahol i : az t cdik minmelen ,snd^anake Eey konkratnu

( : =r r .
ra\crel na l. ha;=r .
a, , =r , , ldodik. . klor a lr inl. ir lag

A mlnrlitlag tulajdonsrgail
./iigge en, atanas elaszlnsli,r,rd es.rnnlrrartuk
be. mivcl czcn mnrta\alelimod keTelse
matcmarikailag
cg_lsz.rijbbNehinj e\ctbcn
gyakorlatijclcntosieem;at knernnkaz eevszcnjrilcilc! mlntavir.l cs.rareis
Tckinrsiikcl6szora Di,/a.lenek elas2listu.A lnsgttu. u.ano\ .tt)t:li\, D,11u
A.ri, a hinta elemcin.kcloszliisamegegyezika sokas,gcloszldsilal A hir(aelenrek

2l

t
I
I
I
I
I
I

ve.rbat6n6ke es sz6resapenig a sokasiic 4 virhat6 6nekevel e d sD*sivd

megegieai. Hiszen

fog

o, =

F 1lt "
rrrrV

M(c,)= M(,)= ...= M(8")= M(El=y

=...=\E,)=o(e)
=o .
og,)=n(a|)
Fladatunl azonban a mint&itlag vizsgalata-A miDladtlaaotmitrt val6szin{segi velte
m1 vdrhat6 6d6kevel, sz6rnsrval s eloszl6sival jellemezhetjiik.
val6sziinsegi !alr.'26 vArhoto artikitVizsgeljuk meg el6szur a nintaitlag
'liint
Val6sziDis6gszrmilesb6l isDqetes, hogy

+ M(E")=
n y.
M(<,1+...
M(8,+1,+...+e,)= M(E,)+
Igy a mintaethgrnakvirhat6neke:

u(e'+i*t")=a1;'1=u'
v^Eyis ne4eg)ezik a sokas,ngruntutLozi virh4&6 ArlakkelA nirteitlaA sz6nittigzete a mirtaelenk fiiggellensegemiatt

1 (E ,\+
o '(a ,) +..+o' ( e") =" .
D ' ( c,+t,+...+1 "D)=
"'
igy a nintaethg szordsnegzete

p,(!"..:J") - " ' = "'

p'1;1=
,
\
t',,
"'
uu a minraall^E sfirid^

4i ) "t .',1 '

A miDta.itlag sz6dser, a di -or a mintiitlag sbrdrrd hibij,in.k Dev@ijk.
A studard hiba mesmuralja"hory nekkora a aintaAbAok sokatdgi vt,hab Adiht'l
yal6 dtlasx (nesEet6) ehA.6ine* r4rhoto Atuke. Nagtsif. a sokas{ai e6ri5t6l
(o ) es a ninlanagyseglol (,) fiigg- EgF4rfibbtr fogaltnazva a skndard hiba arra ad
vel6zt, hogy egyetie. mintavtel esetd mckkora hibet kitvetiirk el ,jtlagosan'. Mivel
a hiba elkitvet6snek ,9ka" naga a reprerenlaliv mintavelel, szoldsos zt a hib,il a
rcpreentatir negtgleles hihtjnnak is rc\e^i.
Ha a rnintaelenek kivilaztis^ egsefi ftlelleh nintaverdlel titrteni, akkor a
miDta.iilag stbded hib,tjaiak mesha!tuozisa (bizonyitis D6lhil) a kove&ezd itssze
fiiggesselt6nmrk:
22

abola rl|-j
-r korrckci6s l6tryzdnekvasv tiqe\szoponak ncvc/zul
I-; rrr'
A fenli dsszefiisssbn a korekci6s tnyez6 atlalmudsa cgyszerij vclcltcn
minlav6leln6l abhSl kttv*zik, hosy ezer eljtrits esetena minraelemek,2,,? iitsscrtc_
nek, s ezen a $dtlard hiba levzeresekora minraelemek kdziini kaDcsolar;ros,
segmldjekoaal6 kovanancidris fiSyelembekett venni A/ dsszefuggesbbt
Jot trfiaro.
hogy egyszerfi v6lellen mintaviel est6n a minlanthg sz6rrsa jetent6s m6rt6kben
fiigghel a kivilasrisi araolr6l.
A *otekci6 ftnt26 irta*.o s I kaizijh lebet Alacsony (pl. l% alafli) kivt
hstiesi niny esetannekekozl sik l -bu, ezen elhaSydsalenycgsen nem befolyrsolja
a tapon ddmnyl. Ha viszoiylag Mgas a kivnhsrt i areny(5 6s t tr/o kijzijtti vagy eD
rel Mgret'b), akkor a koEekci66tnys6 dkalmaziisira fettdttoijl sziikeg vm_
K oDk6t m inr avdlf D6l
( 4=r t , e, =x, . . . , 1, =', )
a sr ar dar dhjbr l d; - 8al
fogjuk jlitlni, s a

"r ;

osszeliiggesst balrirozuk m9.

Vg[f viASeluk rneg a rirtaitlaA elosztdtrtt.
Fnaaetlen, ozo,os elosLLnt minra 6eren a mi anilag (, ) elosztdsrrcl a kirvetkez6k
mondhat6k (a bizonyirtsokai nem r6sztelezzijk,de felhivjuk a fi8yelmt ara, hosy a
I
veloz6k itsszegdDek
konslansszorosa):
E,, e,, .... e" val6sztufise8i
^
l- Normeliseloszhsusokasiiaesetena minrardagjs nomdljs etoszldst.fiisscrtcniita
ninta nagysisnt6l.(Nomrlis eloszhsnval6sziDiis6si
vdlroz6kdsszcgci;nonndlis
eloczlds'i.)
2- Ha a sokaeS ebczlisa nm ismen, de nagy minril vesziink, atkof a minlarrta! kijzc,
li('leg nomiLlBdodtq tw. a cmtnits harliletoszld-rerel
tdterkemfnycki;l
3. Ha a sokasegchzl6sa nm imrr 6s kjs minrrt vesznnk. akkor a mjnBriltag closzl6sa frgg a sokdeg ebszlesir6l, ezen ,ltal nosan semir sem tudunk mond;i.
A miDl.g.illagegy-egy minlaveleln6l mgval6sul6konlr6r 6nekeinek eloszbsdl is
szmlllelhetjlk. Ere vonrkoz6an n6ziik a kaive&ez6D]ddt.

Mdefurika ri4m8adtsaknalc val6szlnijsgszimirits.

(szerk: dr. CsemyritLiszlO.) NmzeriTa onyvliado,Budapsr,
t990.187.oldal.(A rov6bbt
tr;,utr""isomar,vurOszinr"eg_

23

A2 199.1-bcn
IncSv[hs/rr)tr.]7t (tri/rissyil|a$ kfn!isctit Clctkorszerinli ncg'
oszlesaa kdvetkczijhar{)Frrnnnil \/c
(/, / ,i/,ro)
'l{lkllrltt'
l0

2A25 30 35 40 45 50 55 60 65 ?0

859o6t"*- (eo

6 I dbrd
A kl?viel'k tktkor serinu ncSaszldsnnak
hisztoArohja
A minta.i as eloszlisinak li^g:ilar.thoz a l7l elemi sokaesb6l eltjsziir 30, majd t00
elemtj mintikal vehiiDk szenir6gpesleledenszdm-genereljsseAiEegevel,visarewrsel
igy t'iiggalen, eahos eloszltu, u rrrdro: jurottunk. A ninhv&elt mindker ese1b6 I0O
szor isn6teltiik meg, majd nmden egyesmirrim vonatkozda kieimibtruk a mutaftlago1.A 30 elcmii rnintik minberhgainal negoszlAsaa kii\etkez1 \otr (6 2 6btAat):
6 2. bbh2at
lA ebnii nin6& nhhdnaAoinak neqos2bso

I
I

A 100eleniidintdt dtlagoi

4?,08
49,5t
51,25
4A,99
49,45
49.t4
46.09
41,97
48,21
49

48,64
4t,18
41. 11
46;14
48,1t
41,05
47,A1
46,44
49,10
44.44

48,38
46,94
41, 55
46.62
46,08
48,t3
46,01
41,92
46,t1
46.66

46.54
49,34
47, 51
47,E1
4?,16
47,14
41,69
41,48
41.',t7
50.24

44,64
46,25
41, 2t
46,10
41,14
50,t7
4?,79
46,17
48,14
48.05

41.74
47,48
41, 18
44.04
48.52
47,54
50,1I
41,91
41,t6
44.64

46,29
18,21
41, 82
4?,ll
49,41
48,0?
4?,89
41,15
49.45
41.22

47.52
47,71
46, 13
45,68
47,46
48,45
48,68
47,32
46,86
,18.1?

48,46
46,78
48, 58
46.13
4N,33
4?,98
46,99
46,10
48,96
46.08

rclaliv Ayakonsegisotbarcndenrk ( 4. fthlizar)

A kapon min|a fagokaroszriiLlyk6zbs
| 00 eledii hindl

6 4 fibldzdt
nihladtloEaihal neEos.,]st
A ninraddagoknegoszlesa
(%)

46, 10
46, 1t 41, 20
41,21 4a)0
48,11 49,40
49,41 50,50
50. 51 51. 60

ii
L

5
tl
I5
22
25
t5
2

21
I

A mintandagok meBoszldsa'thiszogramal

szemlhelherjnk@ 2. .s 6.3 ibtu)

t00
Ezl kitveliiena 100elemriminttrkatvnlasztothrk
ki a l0 ele,rii minlekhozhasonl6m6don.A krszAmitoll
miDradd
atloka a 6.3. toblitzd tunatm%a:
M i n h 6 'l a 8 ( d \)
r Az alapadatokat
ncm tdz6ljiik.

24

A ntnhntbgol n"Aaih,nh.t

t
I
I
I

25

100
43,90
41.91 45,00
45,0r
4 6 .1 r 41,21)
48,10
4 8 ,t1
49,41 5 0 ,5 0
5 0 ,5 1 5 r,6 0
5 l ,6 1 52,10
52.11- 53.80

48,02
46.03
4t . 12
4?,39
4?,65
48,3?
47,80
46,11
48,49
46.94

h^lngonjd

lnt).ll la \niarr-dlttJi.

I
I
I
I
I
I
I

it

rI
I

Mg kell jegyezniink, hogy csak a kainnyebbmegrt6serdekbenhariroztuk ftes

a sokasdg'vArhat6eaeter. A gyai(orlatban
eppcne/er inek minrrbotro.rtno bcls e.;
a c6l, ezen ez brm6szetesenismeretlen.

iI

6.5. Gyakorl6feladatok

I
I
I

1. Az aliibbi adatokat,informdci6kat ismerjijk:

a, A BKV nltal szilliron uhsok szema1992-ben
Budapesten
1481 ezcrf6 votr.
,) A Budapestrehullou csapad6knemyisge 1996februarjnban28 mm vott.
c./ Egy ddssesbolikaveforgalna I 996 decernbrebcn.
d) A magyar lakossis egy ftjr juto hnsfogyasztrsa(ks/16).
e) A doh6nyz6k drnya a l+18 ryes fiaratok kdr6ben.
/, A kiszolsthsi idij ,tlagos nasys6saesy ARAL bcMinkftnrit.
&) A fosyaszt6i iirak alakuldsa.
,, A lakossnsitulajdonbanl6v6 szem6lygdpkocsik
dllaSos ilclkou 8,2 d! volt
1992-bo.
i) A maqyt hrztanesk jitvedelmiiknck ,tlagosan 30%-it forditjnk alclnrsTcr-

Mirlalrlsg (av)
6 3. dbra
A ntntadnaEoknesovbsd.ol hisztosradja100db 100el.nn ninta aladdn

A grafihs trbrrl<ardsszetasonlitvaar bthaljuk, hogy a lapajzralati eloszljs 100

elen)ii ninlak esel6njobbd kttzeliti a ronilis eloszlnsl.mint lO elmii minrAt set
(A minladllas eloszhsdra lett 2- mesillapidsulk is ezt mondja ki.) A retaiiv syakor!
sdgi sorokb6l 6s a hiszlogramokb6l az is kitiitrik, hogy a minra,itlaAokkisebb imflalIumban szorcdnak 100 elemii miDlik esercD,mint 30 elemfieknel. Ez egybs azt isle,
lcnli, hogya 100 elmi minrik eseienkisebba sland{d hjba.
A peldanlban min.tl6t esetbenmeghadrozhatjuk a mintaelmek fiiAadlcns6gnek fcltre1ez6s6vcl a miDhnllag stdddd bibejft. (A sokasneisz6rAs9,84 6v.)

,l

al 30elcmiinirtik eseren: =;
",

ri
I
l

il
I
ilI

=
H

= 1856'.

p =ij,e35.r
Jlo0

,./ 100elemiminrdk
eser6n,
o,- = |=
J,

S mi.l virtuk. 100 elemii mintit eset6nvaldban kisebb a mintarllagok sokasigi irlag
tol ve( ritlalos n6glzct6 eltersnekvarhar6en6ke, mint 30 elemii minrik esd6n.
A minrarllagok61la8rris kie6mithtjxk:
a.)l0 elcmrimintik esets: i = 47,9 6!,
,l I 00 elernnnintek eselr: t = 47,779 e\ .
Tenn6szersenegyk esetbenscm kaphaiut eredminyijl a sokasiisi nrlasor (ani
47,176 t\),]men a 100 kiserlel l6nyegesen
kisebb.nirr a2 i'ssrs lehe$6gesminla
."rv lij,1l . a.
"-ck
-e-..
megkiizclili a sokasiigi itlagol
26

cl*ire

d b, eserbena m,nraarrJsok
arraranafvon ror

,/) A {els6fol-u iDt6aDyekben vgzehekszama 1995-bcn.

Gondolluk ar, hogy a fenti infomici6kbol
me8fiSyelsb6lsziimazakl

melyek dok, melyek rcprezfttaliv

Teiclcznnk fl gy middssze 5 elemri sokasngot,amclybm egy memyisgi ismerv eneki a kovelkeziik:

A
B
C
D
E

2
6
8
t0
l5

a) Szinitsuk ki z dsszslehetseBes
kat lenii 6shdroalent, visszarevs
netknli
kivelaszassalkaphat6 miDrdtat6smitrtalrlagokail
b, Haltmzuk mega standard
hibei:
l. a kaelennminiekalapjrn,
2 a hiromclcmrfminrrk alaplanl
c.l Hasonlitsukttsszea kapoheredmdnyekett
27

5. A flni;n koni npessag

lestiimegeszerintnomrilis eloszlesir,
78 kg-osriirhal6 er
A sokasagb6l
l0 faisvelellenmintri vesziink.
t6kkcl.8 kg-ossz6rassal.

3. N6hADv.a feiezelbentahlhat6jeldls:
p
t
Nr

al:edik rtegnagysigaa sokaseSbsn.

a sokasaSsz6lisnegyzcle,
sz6rasa
a mintaAdag

or

a sokasegataga,

dr

a mintaallaga

a, Mi a val6sziriis6s aDak, hosy

I - a ninrrba kernl6k mindesyikenk a teshdmesemcshaladja a 80 kE l]1.
2. a mintaitlag nagyobb,mint 80 kg?
meg a kaqh eredmenycketl
b) M^gyuiz)k

1. Valmely lem6k ayanrisrnile 6veslcmeldsbe! a szabvdny-eli'irdsnak

megfeiel6

PArosnsuka feoli j eldl6seketa hclyes megrevezesselI

4. Terelez:rk fcl, bo8y egy sokdig l0 elemb6l nll. Egv le6z6teges mmvis6ai
mN rtikei a sokasagiegys6geknel:

rem6kck aninya 90%.

is

8
l0
l0
l2
t2
l6
l8
20
30

a) Szemitsukki a rolarag atlagit s sz6rrsill

l-, Hardo/zul mcAau ismi(lir nelkijl kivrla\,talo Aehl.di \inhl
'nagaitl
Kszilsunl
oszralvkitzds
Cvi*onstgi sorbal
,r Rendez;uka kaponmrnrddllagokat
u adatolbol gyakotisegi Poligontl
d) Vizsgaljuk nes a rni artlngok sokasrgi itlas kitriili sz6rcd,sail
A katolai sorozesor megicleni' fift idagos tstnagasaaa l?5 cm, a testmagasag
szoresa8 cm. (A leslrnagassrgszerilti eloszlis norm,LlisDalkinthet6 )
A sokasieb6l 20 elemii mi.16t vve, mekkora a val6szinijsegeamak. hogv a mtn'
taatlag a iokastsi ttlag 3 cm-eskdmyezetebenlesz?

28

SzjmitsDk ki imak a val6szinnsegLhogy egy 200 elemii eg)szerii ftletlei ninlA

,ar leSahbb 95% a szabvrny.ak megfelel6 lemakek aftnyal (MeAjeg,-zls: a n;n'
labeli eitryok mmnlis eloszhsnak!)

I
I
I
I
I
I

alapjrnfeltlelezhetjijk,
E. Hosszu6veklapasztalata
hogy a hallgaroksrarjsztikrdolgo,
pontszamr! = 68 pont, a
zatainaLponGzamanomnlis eloszlistkiivet. Az 611agos
sz6iis: d = I0 pont.(A doiaozatokel6rhet6mdihris pontsztma100ponl.)

a/ Szamilsrk ki auak a valoszinijseaet.hogy egy 40 fijs tanul6csoponbanu 51la

8os poolszim 72 poll feletl leszl
6./ Metftora a val6sziDiisegeamat, bogy cgy vilctlenszeriien kiv6tasztou ballgard
72 ponrfelell teljsir?

I
I

t
I
I

t
I
I

I
I
rl
ll

. , >G,-')'
7. STATISZTIKAI BECSLESEK
itsszefiiga6ssl
hadrozhal6meA.A fDlibecsliifiiggvnyt
tapaszlrlrti sr6rdsna[yrrtrek Dcvezijk. A $kas.igi sz6rrsngyzr
becsl6sre
has2rethatjuk
a korrigjtr tupusrtal.li sz6resn6gyzetef, a

'il

l!
rl

I
I

7.1. Alapfogalmak
Az el6zaifiezerbena minlavetel alapfosalmaival a minhveleli eljerisokkal s a
sokdisi
minraA;g tulalddnsrigaival ismorkedtijnk me8. Ebbcn a feiczelbe' valamelv
mcg'
titrtD'i
kitzelir6
stb
m'nt'b6l
anitv
)
i'a.r'itO e"ter, sz6nis, nekijsszes,
;"I"-ti
harrrozasavalfoglalkozunk

(d) --

b@sl5figgv6n)ris, ainellBekgyadollmintind z ed6ke

:(,.

A mj ab6l !a16 kdvelkeztet6sfotrlos alaPfogalrnaa bssl6|*uggvenl'

Bc,'t(ilusg\invcnu 1.t

.t" hi,lo

il

nl

cne* olron tuvdhozose tiiSSvinit

btjnk, ldetlnek 6(1\,1,

,1,,) ,,tdke a sokxas wtoneb 0 Ponnateftnek nintd'
bot tijrteni; becllesirc stulq,it l
l

Zrt ii

Mivel a leFi,bb sokasdgijelleu6 becstds6re

tttbbbecsldfig8vnyis konstrudt,
hal6. ez6n felver5dik a kerdes,hosy mlyiket hasz'aljut. Ehtcz nyrjranak tinponlor I
bcsl6jiggvenyetkel szemben rrmasaor kovetelminyet, aDelyct alapjrin el rudluk
dittrtcDi, hosy mlyik becsl6figgleny nondbal6 j 6nak,jobbnak, iletve bi?onyos eser

,- ,'.| \

-'l
'
l,
mellyel a sokasesi vrirbat6 eneker G). vasv a niotabeli etnv, mellvel a sokasng'
aren)t becsiilhetjilk. Usyanazon sokasesijelleru6 eneknek kitzelitS meshatimznsn'
loz iobb uccsl6fiiggvdny is haznalhat6 P6ld,iul a sokasiiSivftha16 crek be6l6ere a
hamo_
mintaelemek szimlani itlagin kiv szimeirikus eloeldG eet6n a media4 a
Dilas Adagol.a negy?lesillagot stb. i5 hasailhatjul
L sokasAgisz6ftsneszet (d') bslsere is ritbb betsl6tuFsv6nvl ko6truelha'
Be.slbtu8a\en) lcher peldiul a mintaelemekdtlasa

A becsl6niggv6ny
6nkevaloviriis6gi lehoro, enkeDin16r6tdiDldra veltoz_
t'ar. de egyetlea n eleh;i ninfihoz .sok epp eh.g Lrtakct rdd.t. Ezt az arteket \ejellemi' pontbecal6s6nek.
peldaul ! -nck pontbecstiscaz
veziik valanely sokasngi
i 6s o -nak az r' vagy az r. Ezzel szcmbenaz interva umbecst{snet.,gy./Lr?g|
dinta alapjdh olyan iat?nallunot haftrc2unk neg, an., tti;r. nkgotou tna,!.t) rult)szihtisAgael ta alnozzo lz isnetettet saka\Agi j. en.t;t Ezt a/ i crvr Lrnn)l
konliderciaintenallamtrrk vagy negbizhr16rigi inten slumnak rcv.zTiik

runk. Ezek kdziil a legfonlosabbakatemeljilk ki Be'siilhetjiik a

to I

7.2. A becsldfiiggv6nyekkelszembentdmasztott
kiivetelm6nyek

' __t({'-'I
n

(A'=r,'t,='.'"',E'='")
amelynekegy koDket mintaverelnel
statiszlikdval,

7.2.1.
Torzitatlansig
eg,eik

1 A minlaelemek ezen inegvenyt rratdutla,,t

30

Torritatlannrf'
ht\.i4A cg heAldegttpn\t
a becs ni kirdnt sokddgi jellenzS i/takaret.

ht ahhdk trhJ@

at,r.

4.rE

is szok$k nevcm!

ll

g
leldli* a 'ota5i8i lellerYu6r -val.d b'stdtuggvnveiPed'grovdbbtais ti-pal
ha
E kitvtelm6ny szerint li al.lor iekiniht'5 d touitatlan b'sl5fii8gveny6nek'

I[(E,-r)-(li -p)]

"(F)')
{l=4J="[

uG\=o
jelnti. boav ba az d$/es
vd" loka.ae eserma roPj{adats,8tulajdonsiSaaa
egvs milta set'r kiis
mirden
teheLsas;modonivdasajul az, elm minrrilar.
k6Pez akkore tovimta'i
6rla86r
ezek
mald
tdetdr.
rr"-'ir'* , l*ttor eg'a"i
vagvis
e itsszeslehets6kaptruok
kell
enekfi
;i^"!,
relleru6
.*'i"'
"
".i"#""y
ertek
tdnyleges
drlaSaa
uesoonlbecsls
' I-mel kerd'biszrgoru'nm. svalrctlarban
nesis sokeor cltosadhat6a7 reimp'
s E\/erirl
rotiku! lorzilaibnsrq k;veklmervenekreljesnlese

|[te, "t'

z (e, u).(i u)+(i- u)'

I
I

t
I

"{

:u, ,I-4,-r,t[IG,-,t]."(, ,r'

n n M(s)=0.
bc,,'ltri t'a"l pmcter 6s a b$l6fiissazaz a minta elemzimrrak
"kisebb lesz
'o"terelL
gvre
killdnbs6ge
6dk6nek
venv wirhat6
Neziik mee e kOvclelmenvekteljeiil6sel nertitrv becsl6fiiSgv&v ese(-'

L\ <, - t il

A nintuAnag (i) a sok^Agi vArhdt66rtek toEitalat becsbJnssentz'

-t

n \ P p) +n

F-!r1=

"{
E tulajdonsng tljesnlset mrr a 6-4 ponlbe bizonvitottuk Vagvis bebttuk
v'ltozok alkotjaka
hosy ha a {r,C,,...,t, azolos eloszlisf, fiisgetlnval6szin'fis8i
,' '
M tn \- M l r)
\
ahol /

-"{
n

,.' ' )
'

)= P '

a sokases(8ybena {1,{r, ,9, ) verbal6Ertcke

= +"
Ha konk6ian egy minrav6lelrc sor keriil, s E' = '" t,

akkor t-rr+t'}+-

+'"

az r1,..,1. nekelokugvmen

1" = x" ad6dik,

M,vell\o'

lJ r

retlcsiil-ee/ a lovcrelrnenvTe_
Vo.t vrr'8,ilj* meE.bogya szorrisnegvzetelre
\li'haro
enEkil
srotu'ni'lw't
i
rapa:rata
\rnrsu-fclb.ror

' (" ' )' )= " ,

*=*

"y

,.,

*. ,

vagyis a rapaldafati sz6nis'eer"

Ii'fi I sv i

."(n!)
]="t"+"1

,t' o(,;ye)=
^ l=" . ."*0, ,[r,

liggvenve' mint i a

vasvisaz ; risv tekinlhet6,mitrt i e minra

{,,{:,.. .1, val6szi.ristsivdltoz6knak,
eser6nfelve{ neke (azz olvaDval6sziniisgi vnlbz6 rihal fclvet rtk z t amelv'
nek verbal6 rteke/)

J2

\(a, p)' ,(v - p)'

I
I
I
T

(;')')

a sok^si}i sz6tesftsyzer hzitoL

becs

e. raa ! isz.rn, hogy

=",,
ri.,u[1;
1'l=u,"r:.1,'
ll

I
I

a taDasztalatisz6rasnepzer tehAl a sokdigi sz6iisn6Alzer @i4ptotilttson lonitdtlah

becsl'6fieeftnye.
A koftigAh tup62lalati s26^nAw.1 \6'z) is1tr,nr ntu tozitis D6lk0l bcsnli a
o ?-et. ts21kitmyen iSeolhatiuk A kodig,ilt tapaszlalatiszoni6D6g.2eleta tapetalah
sz6rrsrgyzel felh,saalisnval a k6vetkezijkapn fthaljuk fel:

t
I
I

sz6nisnclzd((6')')
Ezenosszefijss6si6sa tapasztarati

A 7.I. ibtutn kA l(,rzitarl^n( O,, O, ) tecstAngeuenyrdriisc8lii8gvaDyc

ltrlati )
A ken6 kdz az tekinljik 0 hadsosabb bcsl6fii88veny6nck, amclyDck sr(ints!
(staDdddhibija) kisbb, mivel z ztJelenti, hosy bccsl6siinknasyobblakjsznriisc8sel 6ll kitzel a sokasnsipaEm6tcrhez.

vmata crreren* r*ezeic'

senlleirt l(atfelhasntlva

)=; +, -. .
"l;rtu)'
"1,.1=
tchiir a becsl6fiiggveny toziladan. Erer| a gvakorlalban z kotia,ah tupetaloti
ftsnAg|zetet h64aliuk a sok^Agi ttutlisfiAYet bP.''GsAtu.

tzc
7 I 6bro

/ 6,

0. t.,"to1tgsuoy
^

1 -2-2- KonzisLte',ci^
A kotrzisztncia kovetelmnye az irja el6, hogv a bcsl6 tozilallan (vagv leg
alibb astmptolikusan lozilallm) legyea cs a nintamgyeig mindcn haLiron ltil tort6
ni' nitvel6se eseh amak a val6szi isege, hogy a besnhi kivinl pdarndcr es a
t legvo KQlettel feliwa:
bccsl6tuggvmy elt6resekisebb egy simrl,

v\6)=e

i
I

kal az a bcsl6tuggveny halisosabb, amelyn6l a becsl6fiiggvany minr6bol szrnriro

enekeinck a ekaigi palmten6l szimiton etlagos n6gyztss clt6rcsdnokvtrbrtd a,rckc (tchel sz&6sa) kiset$.

6s

$+-'l'C='

"!r,ota,u

Ha eay ekas.igi param&er dszs becslStuggv6nyckitzdt lerezil cgy olyan,

mdlGk minmnhs a v6nisa at haLtos b.cslsnek ncyezzi*.

?-2-4- Elegsegesseg

a
Miskppn megfogalruva: a kouiszldcia az a kovetelnolt timella
becslijfii8y6nyekket szmbn, hogy nacyon nscv ni a sten a becsl6figav@v
rnintrboa;ztnilott ertke nagy valdviDiiseggel kdzelilse @8 a sokarigi jell@5 6rt6k61.V6ses (,ryelenii) sokasnses visszatev6 n6lk[li Iniit^viNel (*in eg'szefi ve
lctlen nintavetel) eseri^ koEiszlencia a, jel@ti, hogy t = lV srena b@sl6fiigA_
v6ny ,,minritx)l" szlmitott^ rtake n%egyezik a sokasigi parncler edekdel-

Ez a kovellnenya, mondjaki, hogy u lgsages

becslasnnntc,r Inrntrih(il
Dydhei6 i.fomtci6l tarlalmu a becsnlni kiviDt jcllcmz6rt'l

7.2.3.Hatisossig

Az al.pfosalrBk itlekjnt6s uiin a becsl6sekhjldnbitzi' seleivcl foAlalkozunk.

A becslscayik elja egy olya. intwallun mesad6sa,amety megadon Dasy vatdsziDiis6ggelhnat@
a sokasngijelled6i. Ekkor konfidenciaintnatlmor hai.{rozunk

e -*t, * o'(i,). r'(i')',krbesl5nsgvenvc

H" a ri, esad, tozitadan

7.3.Intervallumbecsl6s

he,slb[n&{v4vc 0_nal nut ti, Mi' sa'al_

drt mondhauul.hogy O' hatasosohh
14

35

l'

,i

lrl
I1i
I

A becslssoren egytlen n elmii mirta alapjrn egve oegv .lkel is adhatunk

az rsmereilnsokasagijellernz6r Ekkor - mint mir rliteftnk - Potrtb4slst haltDk
\6Fe. Pl. ponLbec5l6ladunl. hi an mondluk.hogv a sokeig viirb,l6 eifke a minradrliggalr i r. vaeya sokasag'droy a mitrbbefiel'eval es/eDldsrb
meghaterozisrira
Terinnk vissza isnt a konfi ddcidnteMllu

\z

<z<, 1) =t - a,

s a valczinflsggel ,en $n^lrJ,aza az1.A keresh inrenallumor igy hatdrozuk

frgs,hogt uslanakkotu yat6szinnsise lryei e'mak.tfy a Z vrlroz6 kisebb. mint az
intervallum also halira, mi.t annak, hogy a Z nagyobb, mint a]uk fetsij hatn.a. Ez a
varwnufS

-ver es,enlo. mver a keresefi

a z val6sTinuseg.
ldtro/ol
2
'nreTvallum
d val6eindsagel red tart^lbu
, azaz

?.3.1.A sokasdgv6rhat6art6k6nekbcslese

4 2 . " ) =4 " , . 2 ) =7

A sokasasvtrbad 6n6kenek (/1) bccsltjfiiggvnvek6nta mintaitlaeot (/i) haszmar behttDk, (/t) totzilatld 6s konzisrm tEslesl eredmenvez.A
^zt
sokasiiui varbar6 6rt6ke adott konfidociajnlwallum meghattuozisrDil a miniaetlaa
eloszlr;dr6l elmondottak (6.a. pono alapjrn a kitvelkez6 alpontokal fogiuk mesknlitnnaljuk. Minl

,) Nonnalis eloszldsnsokasdseserd, ba a sokBts sz6ntsato, isnert

h./ \omelrs eloszlan sola.ageserm.haa soka,6gsr6iisa td, mm ismen
eselo haMS/ minlal leftrnl
,, Ncm nomilis. de ismenelos/ldsirsokasAg
esetaD,ha kis mintil vettiink, illetve is'
sokase8
elosziAsri
ismd
de
i, Nem nomilis,
meretleacloszl,tsnsokasageseten.
A tovabbi ttugyabs solen a miDta elmszima legveDa 6s az elSre ritgz m (na8as)
szint p= l-d .
val6sziniisegi

Mivel a Z viltoz6 shdard nontis tosztdsn(s ezn elosztesszjmehikus az

Y reogel)]e), aen e inteflallm is szirnrnetrilus lesz a y tmgeiyre, isy (z , :, hc,
)
lyerr l-,,,)
hatimkar hdaelhatuDk. A keresen intdvaltumba es6s valosziniisge
(Z statrdad nom6iis eloszlesit,z ismen dszefiigg6sek felhasznAlisevat,)pedis:

p ( z < z < 4 = @ e ) o ( - , ) = o ( z ) _ ( t _ @ O ) =2 @ ( , ) t .
El6remesadonmagasvaloszinfis6gi
szint (t - a ) sero a Z vat6szinnsdgj
vnlto,
26naka (-2,2) konfrdenciaininallMba
t-a val6szin{seggel
keltesnie.
Ekkor
P\- z<z <z)=2a(,)_1=t a,

d NornAhs etos,l'i:n sobsne esethn,ho a sok6Ae sz6rb! \o) itne

Ha a sokasrs nomnlis eloszhsn, a minta elemoi 6s a mi aitlas (/i) is nonnelis
etoszhsn Ie, a mint. eleEsziinit6l fiissetlditl Mivel a $kasrsi sz6res (d) isnen,
definielhalun]. esy val6sziDis6gi vdltoz6t olv modon, bogv a nomilis eloszlesi mj a

ethgb6lkrvonjukannakvnrhat66d6k6t(P) eseloazixka sz6ntsnval

lf l.r"r"r1*

ezta vrltozolZ-vel,lehat

o("\-t-9.
2
',
Ebbdlr meahat6ro2har6
tiiblezat(FnsaetakI hbtuat)
a meeotds te^t^pje1,
zt
A
zt,
rehel
az
az
6nek,
amelymel]eta \ 2,,.,) iDtrvauum
ss
kimerszia
srandardnodnlis eloszlrssrfirfsgfiisgvEnye
alahitsiiret (j a).1W%-At. Ezt szerlleltGria 7-2.abru.

Z
-igy Z sradard notmrlis elosrisn vabszi jsegi villo,6 lee A konfidflci'interu'll'nn
megbatdro?rsasorAnkeresnk azI a (z|2,) htervallunot, melv l-a val6sziniiseagel ta(alne^ a Z \a\oz, azaz
36

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

t
z Val6szinn*geimiliis

t42. oldal

37

A bdsls hibalndiinak csokkenles6re

tdbblchcl6s6gis adodik.Csiilkcnthcriiik
a standardhibrt, a z, n6kt,illctvmin.lkett6t.A slandardhib3,a mintaidas szdrtlsr
csal a minla elmszmar6l figg {a sokasi8isz6res(d ) adott).dcstcdis unrk syiik6vel fordilohaDafiDyos.igy a smaud hiba, s ezalial a hibahard.csijkkc ttsa|ck
egyik m6dja a nint! clmvriminak .itvl6se.A 2,, rlekea mcsbizhrkisrisrs/inlli'].
szrrt csdklentdsavcl(az intcrlllluniurk
az (l d)-161ftgg Tehat a megbizhal6siigi
kisebbvalczitriistgScltanalm% a sokalrgiparam6tcn)a hibahadnis csiikkcnltk
Osszefoglalvaaz elmondortakal,a bsslsi ponlossr,goto ninta .lens2Ahihok najwlcsiyel ytAy a negbbhot\etgi szint cstik*ent$erel jatithatjuk. Dc ez ut6bbi csak ldr
szareredm6Dy,merl hirba adunt heg kis intewallumot, ha kis lal6szimiseggel esik
J6l Hrhar6, hoSy M intNallum hadrai valosziniisgi vnlioz6k. enekiik fiia-e a
rninlarllagtl6l Mivlcsak egyctlcregyminh all a rerdelkezesiiDke,
ezerta kon{idendainlcrvallum hattni is konkr6l szim6n6kek lcsznek. Ekkor a konfidenciaiDtcrvaliumol ngy 6nelmzhctjnk, hosy a $kaseg verhat6 6nek l-a
val6sziniis[gsel
t-A:
i+A haldroktit6 esik.

7 2 ttbra
A t ohf ide' cit ntEn aIlrn nhrdzoIasa
Mivcl a sokasnSlirbato 6rtekrc 0r-rc) akaont egv inlervallumol adni' reddez_
znk a\a zt <Z <. t, egyedtjtlm6get olv modotr' hogv az intervallum kitzeppontjiar jelsti' hos/
ban a sokaseslArbab 6n6ke G) el[on Tehet -z!'<z<zt'
i- !

j;
',k'"i",
'

o'

(.
o
vagyis a konfidcnciainrervaum -,,.
tt +, | " )
6 )'
T.
V
=
konfiddciainteryallum
t) a
Esy kohkrit ni"ta esettn (i

I
li-2,
\

d
--.
v'

!^Ev ndinalit

negbadrozisiioz I d=095.

J;

9, 85 ^
=008(i\

J;

igy p=t-\=o.ets

. anely a slandardnonndis

elosdns hblii"attbol kershel.iki- uo,?, = 1,96 A hibahadr

d=zo! 'r o. = 1, 960. 985= l. 9l ev
hib,ituk nerwitk

A-vnljeldljnk. Ez 6nk,zt rnubta mes,hosv a becsl6ssoniDl-a

^z
A-nil kevesebbt
t6!diinL.
l8

Ezek e. batrrozuk meg a hibahatdfl Ebbezsziiksegvan a :,, d ckcrc

i+:,, -.1
"l
\tn l

meNisegct hibth.timak

Tckidsnnk visza a 6. fejezetbnelkezden szampldara.Hararozuk mes, hogy

milyer hatirck kitze 6ik 95%-os val6sttr,iis6ssel a l7 I orszaggyiilesikpvisel6 artas,
6le&ora,lE csak cgyilen l0O elemi minrir vettiiDk.
A konfidenciaintervallun meaadis,hoz ltelezzilk fel, hogy a sokasegnomels
bvhsri, cs a mitrla clcmcil aiseatev6ssel wilaszrottuk ki (tehdt niggetlencknck te
kinthelnk). A kivnhsztor 100elemrimitrlaAthga47.08ev A 371 kepvisel6letkorenak sz6r65a(sokasesie6rtu) 9,856v. Th61:n= 100, t= 47,08 dv, o = 9,85 6v.
A bsl6fiiSevdy rlekea 100eleniininla alapjd.: i = 47.086v
A mi afilag standardhibrja:

as

valoviniiscgSel

Tehil q5'rdos \aloyinri\eggel 1.93oncl kev$ebbetreveiliinl<

a bec\i.. 5ordn { ton
lidenciairtcrvallumhalirai. 47,08! t,93, igy a 371 ktpvisel6 dtagele*on 95%,os
negbizbabsaSi szinten 45,15 ev 6s 49.01 6v kaizUtrvd.

l9

sokasdaeseftn, ha a sokasAssz6 sa (o ) nen isneft

b) Nomnlis e16,l6t

A bsla clja tovibbra is az, hosy koDfidenciaintNallmot kszitsiiDka sokasn8

va'har6 6n6k6re, ! -re. Mivl a sokasig sz6nisa(o) nen irze', ezrt a:la ninlabol a
koFigeh lapaszlaladszoi66(d ) segilsegwel ketl b.siilni. Emek kitvetleziben a

i-p

valbrct lehetcsakhaiznehj az inleNallumrneghalrrozrsahoz.

Ez a vr11oz6(Sludent(Az6n ,- I a
1 szabadsac{okkal.r
fl) &loszrtunvabszintk6giveltoz6 ry'=,
szbadstgfok, rnen a szirnltl6ban lev6 val6sziniisgivelloz6 nem fiigsetlen a
vnhoz6kl6l.)
4r,...,6" val6sinfis6si

t = 1?,08:

iii

l1l

ll'

il

, =49J5

p = 47116
Konfidenciai|ereal\unelhe|yakedeva ni a9ed nibbs2ijriveg'&ajttsa 4e1in
M6J emlitettiik, hogy a konfiderciaintwallum hatirait befolyrtsolia a mint3 ada_
ga. vagyrsz a r6ny.hogya kivrbsztt! soninmelvrksokasiSrelemksil be a minliLba
Mivel; $kaes s;ords; i"men. rovdbbliviltozatlm a konfideDcrantnallumba6's
hosza
valoszinisdseri59or. ezens maxirnalishiba.s eziltal a koofiderciaiDreBallum
i. unu,'- i"."
eserbs. Tehir u inleNallumehelvezled'scsar esverlm re-'"dco ftee A 7 J dbfa 5 hjlittrbozitmirta eselin anclvek minta'
nreiijrbl. a nnra6rlaelol
;\it^aair t t L;btii,albont;irlhatol e' melver rendr 47 08 4 4q.5| ev )I 2< 6v
48.t9 ev es 49.45 6v - a konfidenciainteftallm elhelvezkedselszedelteti

7 4. Abra
A standardnom'lis asa Studehtlile relos2ltts
A GeloszhssalkapcsolalbanDeg kell emlitcDnnk, hogy a stddard nomalis eloszhshoz hasoDl6arszimerikus u I leqllrc, tovibbi a szaba.bngfoknijvelesevel
a teloszhs egyre inknbb k(tzelit a stdd.rd nomalis eloszlrshoz, 100 feleni szabldsagfok eseGn(aujelen esetbnI00-nil tobb elenii minta estn)aa k6l eloszlts elterse
lesz. A 7.4. abrA" a sra ard ffiimeDs 6s a Student kloszliis sfrds6sfiigs'ninimilis
venyer venl6lteljiik. (Az lr'(O, I)jel6l6s a sla ard nomris eloszlisra !tal.)

A Studml-fele!loszldss{rn$g- s eloszliisfiiggvnye
a V.l6szinnsigsziinnds196.oldaldn
Lz e egtik tuE ar'ata anaak,hogy a 100-nnlnagyobbelcmii Dintekarndr nag) inlntiil

l[rl
40

I
I
I
I

T
I
I
I
I
I
I

a, I

esthzhasonl6a.Ye'
az u) pontbaDmegfogalmazon
A konfidenciaintervallum
z1be16
le. azzala kiilitnbs6Escl,hogya Z helyetta I =

vrltoz6r haszndljuk,ro-

['"

T.
vebbi az egyenlet negoldesa :,, helyert rj,"rj tcsz, amely
-a a Studcnu-closzlis rablii(F
zalAbolkereshelaiki
88ekk4. ftblAzat).
Az elmondottaknakmegfel16na kotfidcnciaintcNallutn halrira':

(,

- ',..,,
;.
lu

u-tt;t'*\

Konkrat ninto aetak:

(;-'1)_] ; ;*rf') Il,

\
ahol 'p=
2 l- 9

cs tz t =

|.
'
Folybssuk a peldenkat azal a feltevessel,hogy a solrrttg s2i)rdlo (6\ hen is'
h".!. Ekkor mintib6l kell becsiiLiin (. A minta elrDeitt6lszimirot koFigilt rapdzta_
lali sz6ris r = I 0.16v. A mintaitlagslmddd hibnja:
s -

r
l0.l
--;-1 9 1
'
J,
Jl00

6u

(Mivcl a slandard hiba kiszdmilasriloz a koriaill lapaszlalati smrdst hami-lh* fcl,

ez6rt konkr6t minla eselenaz rr jl6lest hasaituk a o; hclycn )
A hibahattr kiszimitasahoz a Studnl r-elczhs 16bl6zaLtb6lkell kikdesni a
r' ' -r. d'relynet dnekcc pclddbanr:;j.

I38 Ennekmesfelel6cnd hibahati'

/ - 198 lPl = 2'0

'v'
A konfidenciai eflauum pediS:(47,77a 2,0) cv. Tehil a l?l kPvsel6edaselctkora
95%-osvddszintseggel45,7?v 6s49,776v kitzittl vm
c) Nen nonnlis, de itmeft eloszdsn sokuAg 6eft4, ha nag) nintdt vettilk

(_ ,.,
tr r:

,
r +r- -:)
.,1,
.1,)
-t

alapienhalirozhat6mes at6l friss6en.hogy ismerlvacy scrn a k)krsigj

dsszefiies6s
Mi\el nagy miorinl van e5 na$ minlaho/ rano/o \/abad\dstot crcren r
Studenrr-eloszlismegldrlirdle8 cgybeesika \tanddd nonni|s etovtdsat .. kurfi.
denciain|cryalllmDc8ha('ozi\ihoz rsmcrcrlensolas:;gi:zo'rs cserFrI hczmrrurJUt a srandardnomdlis elo\?le5tiblialil. rA fenlrekkb/!t / etsomrena,tumd ,7i
a knliinbsa8gcl.hogy a sokae8i s/ora\ (d ) hellen a m'nubel konig5l 11p^r131,.,
sz6iisr (r) hsailjuk.)
.l) Nen aomAlis, de isnen eloszLki sokosdgesetbh,ha kis nirtat whink. i\etve
i.r
neretle" elovllid sok$Ag esettn
(emm scm
Mivet eklo! a m'nra,rlasiinal etoszlarrotlitratanosan
rddual Ton.
dani.ezen a konfidnciainreNallum
mc8nattozisJ a
dsszdnrra,t.r ;..-_
'alo.ln
men Csbisev+gyent6denseg'
atapjenkrn6nik.mety a korer_rworonnab"",,r,.r; i"i

P(lrMG).t. D(1))>
I -+. i' r.
Teeyiik fel, hogy val6szintsegi vrltoz6Dk 11, amel)mek vdrharo6n6kc
n6sapdig o, , eklor a fenli csyenlijtlcns6s feli.haro a kovelkez6 m6don:

t'" r .p.y * r " r ) >r - 1..

\i

A felin egyenl6tlneg nagyon hasonlil a korebbtu mcgbare.ozorr

kontidcncirinte altun.a a2"ala kttainbs88cl,
hogy itr a..szorz6szrmnemc8y closzt6slibti;r;

db6l vcn6n6k,hanm u t,

t =
I'
| a -: k =
dsszetuggdsb6l
fiariozhalorrrcg
,,
l-

Tehit a CscbisevByenl(jllens6gazl mualja mcg, hogy u inteNallumbaesesval6szi_

Naay miDta eselen a 6.4. fejczetbenelmondottak alapjin a mintaidag a @nr

rilis halrrcloszlirs t6tele enelmbm kitzelititleg nonnilis eloszlasl lesz, i8y a sokasig
virhato 6n6k6readott konfide.ciaintenallum also 6s fls6 }]rttua k'nk'a! ninta 6etah a2
) val6szintr+Cszlnnis
108.old"l
:l.l

t
tf'sege bgobbb

. Term6szetesen, ha a sokasrg sz6rrsa nen ismen, a oi

I -d

helyeu

illewe6, =f;

vorr,konrrer
ninraeseren
pediso: =;,

haszn6lhat6
a 6; =+ is.
' 'ln
Konkri t tuinnnnAl a Csebise\-csyenlajtlenseg
fl t

* o , < l t< x t

r, =+

"

a.+.

tejezerbetr
teinalnalmesrelel6etr
d, = +^tr,1,- :.. ilrerved koni8dtrrapd.?ratdr,
/v
Jnt
;-;
s,onn\lelhaaildsdvald,
tesz A/ esyszmjvitertcnmjnrariretrek
; Jl,;
N
'
I

' t'
. r -l
k

^o,

formrban irhatd fel, amelyn6l. ha a sokasrg sz6n{sa neh ismen, a o;

iuewe,. =f

helyen

^2

ishasaehat6.

Tekinlsij-k a kiive*ezii peldetl Egy b;losit6tirsaAa kitzpontjibm 2 elhgkereser megharrrozrsa celtb6l egy 20 elemi miDtit vetlek. A minliban az illagkercst
t = 48 200 ft, a kereselekkorigiil tapaszlalatismr6sa psdiS r = 2 I 300 Ft. Becsnljiik
meg legahbb 95%-os val6sziniiseggel,hosy nilyen hatirok kozatl van a kdzponr dolgozoinakdllagkreseiel
Eloszorbatirozuk mega I6rtk6t!

11
k '\10.05
- = 447
l-,120
21,19
oroz,tr,
.rrndffdhibaru. =
A mrnraarldc
'120
Ezekutankiszanithatjukakonfidnciaintervalhhhal6ran:
48 2U)- 4,47 4762,8- 26 91O.3Fr,
48200+4,474762,8-69489,7Fr.
A ktjzpontdolgozoinakitlagkereslelgaltbb95%-osval6szi iseagel26 910,3Ft s
69489,7Ft kdzd$lesz.
Az eddigieksorenfclttlztiik a ponlosmalematikai$rgyal6stdek6ben ,
hogyJiiggetlei,Eonos eloszl n mintaell a rcndclkusilnkre.Ha a mintaelemei
"&r''
szerii$letleh nintavatelb6lsznrmazlk,al&or a konfidenciai ervallm mcghatirozn
san6mik6ppn6dosulazeddigiekhez
kepest.
A sok6tg v6rhal6enekeneka becslestrlovrbbra is a ninbttlag haszDrlhal6.
A minl.artlagstandardhibrja (mi fiisgalen, oros closrrsn mjnlaeseri d, = + .
^2
''l n

ln
szinlald j6 tulajdonsiga mllen her6nya, hoay }n'urdr vizsgAlatok il csal kdzlitS nodon nrdunk koDtrderciaintervallumor adni az ethsbecstdsre.Szdencs6rc be],r_
b.r6, hogy tug ninftI esetin a
"

pt t

lP
61, 4
JzY

on
N

v6ltozo $addd rormelis eloszldst kover, igy u intewallumbecslesr u eddigickben

mgismen m6don iehot elv6gzni. Egyerlen etrr6scsupan, hogy a standard hiba kj_
eimitiisalor a r/l -:- koFekcidi leDvezorh fi$etmbe tett vcm, Mr!(t n.By
I -;
N
min!6ok vaD, a fenti val6szi isesi vrltoz6 akkor is sraldard normdtis closztAsri,ha a
$ksesi e6r6s (o) helydr a mintabol bcsiiir koniselt tapaszraladszonisr (d ) hasr-

netuk.

Nezzonkn6hiny p6ld.t1!
Tegyiit fel, hoSy orszrs$/iil6sikepvisel6keletkontnakbecst6sere
felhasznatr
^z
mi a elmeil nemvisszroessel,
hanm visszaEvesnelhit vitAztottuk ki (chAt ?8r:_
wr;i wle e, niaroyAd litnmr) A minla etemcineh fiiggettenck,igy a mintaAag
statrdlrdhibajrnal kiszimir6snniilalkalnznunk kelt a konekci6sr6nyez6l:
"

= "ll
, = '_ ,lt - -Jllu,
N JloO ./'_
l7l
J,Y
I

0.a8<0.85) 0,b4c\

A bibahalir: / = 196 0,84= 1,65v.

A konfidnciai.rervallurn
pedis:(47,08
t 1,65)ev.azaz(45,43;48,73),6v
Iz
poDlbm
a,
sziimitolr
redmenDyel
(45,t5 ; 49,01)6sszetusoDtitva
nesnta,
..
pilhatjuk, hogy visszalevesDknli mjDrav6relesetna konfidenciainreryallum
rijvF
debb leh ponlosabbbecslsleredmenycz, mj visszateveses
mintavelelnt.
Ez az
elretesmzal magyafi?}.ar(t,
hogy visszrvtsesmintavtelsctena ,.szk6seges,.
nrin
taelernekisel bkernheheka niDllba, igy a becst6sihibanaeyobblebet.

I
I
I
I
I
T
I
I
I
I
I

Vegyiinkegy mAsikpeldit!
Egy konzervjpariveihlat 50 000 n!egb61,116g)'umolcskoMcr!s,illihiinv r'
l6kesit6setlcrvezi MiDajsag.llen6u es ctlj6bol egy 500 iiYegbi'l nllo ni rt lcsznck
cgyszenivelcrlenminlavelellcl.A minliba kerill iilcgek nerlo liihdldmcg stcritrli
a kolerkezi'17./. rnrld"ur):
'negoszlrsa

Ulegek nctt616ltesild'ncee,

48
50
52

I
I

500

A konfid.rcrainervallumhattuaiFdig:- i
-/

-F

azalsobar Ai: 497. t , 7: 495, 3 gr am nr ,

a f els6hala! : 497r 1, t =49li. 7Sr am m .
Thrt az 50 000 nvegerlagosrctt6 rdlt6rijmegc
95o,{-os
laltuzir)iistgSet4,15,1ts 4()8.7

t5

M.gjcgEes: A bibaharir megbarirozdsiboz(lekinrc ct r nrgy r)rrlncleDl

sz6mra)hasznilhatjuka Sludentreloszlrs hclyet a slandardnonriitis ckJs11,is
tiibtri
znlir
Az I d=0,95 setan a standardnonnil's eloszt,isirltilroza tnikc
's
:",i: - 1,96 A r,, as a zr, 6nik megegyezik,czn ngyanahhozaz crcdDdrylEz itr-

50

7.3.2,A sokas{gi6rt6kaisszeg
becsl6s

Urgel e,tmafi

,'4

BecsiiijnkDeg 95%-osval6sziniiseesel,
ho8y milyd hatirok kiizij van u iive
8ek dtlagosncttotolri'iinrcgea szillihanybaDl
Mivela sokasdgeloszlasa
nemismen,de nagymintrt vcdii*, a../ potrtbrnmeB
lbgalmazoncsctlelvan dolgunk.A feladatmcgolddtasornDck6 lepesknlki kell szi
molnunka becsltifiiggviny6r16kei,
a mi atulagol,majd a konignli bpastala(i s26nisr
kell mcghatdroznlnk.
A ninla{ilag (sirlyozohszimtaniillag fomdt .lkalma7la):

t;= 15450+ .+50 530

A m:ntanlapjtu a solasdgivarbar66nek melet tetrct6s6gnnk

vnn czen Dulalo
.l
,!.\/er$i n r l, . a soka. d$enihos\ ?eenek
ly - v \ .t X
n, "
i ) ] , r ". . . ", ", "i.
rasdrrcnc r os\ / egbeL. ldiirrj! inlel, cnr nem , . inr "o"r '

500

'

,1= 1,960,87= 1.7 Cmrnn

;- l

It'vcla bccd6iriggvanyu drlagbecsl6s

becstijftggvanydnck
cgy korsr t*rl ({)
litn6na'szouisAvaljon l6tre,czena standardhlbanigyzctc is N, rzcrcsctes/ r/ tlLrL!r.
bcslessHndardhiba,negyzet6nek:

A m'ltarrlasslandard
hibnja:

Az I - d = 0,95 edkhe, s a. r,/ = ;;

szabadsrsfokloz laflozd Sructenit-clovhsn
vehoz66n6kc r:?. = 196, sigy a hibaharir:

L4'
,,

i '-\,,
+{o {5\o 4a?)
- re4usdmn
4",

f,,

hasa'dluk, hanema mintadrlagNi,.res1. i-sy a sokasegidrltkosszegbecsl6figgvdnye:

A korigah hpaszialarisz6ras:

ii.t4.o-4"?i:

"- 1"t ; . , r "^"'

o; . =N1 o;

n8r

d; . = r , / : . 6; ,

Jr16lfu8$dcr.ho8\' r!nrn \dgy scmc :ol,asdg\/oras

Konkrr
sziftolva a slaDdard
hiban6gyzele:
'DjnlAbol
d: . = r vz. d; vasy r i. =N, r i
Ezet utrn a sokasAsi6ndkdsszegre
adon konfidenciairtcrvallu,nalso as fetsii
haura a kove*ez6 lcsz:

(i

:, o,.:i'+:,,

d,t.) ksy (i'

t\,:t 6i.ti'+t,"1).6i.)

I
a2
Kankftt hintu cs.tin PedtEa \a1tuov.
l\ -.

.i

':

l \o )

(t' - '

7.3.3. A sokasigi ardny becslas

"

'

os s lef uqae$ h
ea
l l a ro z h a l oml e 8 ,a h o lr' = I i
h n 1 1 a k e re ' e rrrnr.r\rl l umormel kapharrrlut\ i \'
t - ii' , .
pl
-" e r" evarhal6
v .-,* . 6nike adoti konfide'ciainten'allum hatj'fail
hogy a sokastgi
\ n er' h\/ a ' o\a' dct eni koss/e[rcadorr
rl
." e -o .-*
' , -,
ko!fidenciainlcrvallun lclezetes6nel a becsl6fiiggven-u 6s amak standard hjb6jAt 's
hegszoroztuta sokaagelemszrmival,Il_nel
A/ e.o/oc\bcn Ineghoraro/onlollrdelctdrnre^dllurn l'.r' r mmtu elm\arnj
n.p,,. nnd tttppttt,n o:ono. , tould'u. mind e^ 'tu Ie/,1/.r,trnl, e'eranh'\?nal
h b a k rrd rra ' aban l an K r' mrntde' cl ' n h:6on
r . r o, r t J t O " i ..s .' n l ' ,
n d d ,d osszcfiiggscsak aikor hasznalEto. ba/tsg"
loan az 6tlagbecJ6shez "a3mcgadon
len.azanoielas2lis nin/nhkvott
Folvtassuka eYnhdlcskouc^'szrillilDdnvravonarkozopeldiinkal es ha6roz
zuk meg.'milyenhaiirok kozott lcsz 95%-oslal6sziniisisgelaz 50 000 nYceosszes
(,,

A sokas:igraranybccsl6sanek,
az un. arenfecd6snek az a lnyege,hog) . sokasrgotvalahely minijs6givagynennvis6eiisnin ala en kt csopofibaso.otjuk 6s
az cgyescsoponokbaesasvalosziniisegt
akarjukrneShaldrozni.
Vizsg6lhaljLrk
pilddnl
a sotrs:igonbelnl i fcrfiak raey a ni'k ar6nyit, eg_vvellalatonbetnt azon dolgozok
anin)nt.ak'kneka keresctcma8asabb,
nint 25 000 Fr, vagy valdnel],tenntkncl bi2omegfeleJ6
rvos nini'sgi kovetelm6nyck.ek
darabokarnnyrr.A sokas6giariny p-vel
jelti)jnk.Ez zrjelenri, hoeycsy esyederkivllaszrvaP a val6szimjsiseannak.hosy a?
egyedrendclkezikz adotllulajdonsaggal
Tov6bbra lbtt6relezztik.
hoqyJisgetlet, azohos.b\ztirt ,rhla ill a reDdclkc,
's
Ha, elem mintrt vcszLink,akkor Icgycn v adon tulajdonsdggal
rcndelkezii
nntabeli elemekszdrnar, (0<t,, <,) Fiiggelle! rnida eseranr,, binoin,ilis ct
os/l t.i rB, m . ulli- t il( hscr lc, . .o/ dnolr d. \ / . ) e.

t'(a,,)= nP(.l p)

M ( k, , ) =nP,
isy a minhbeli ariny

i=+.

fclhas'ndhsiral:
6nekcazeddigiszemitltsiercdmdnvek
A becsl6iiSSvany
i ' = N x = 5 0 0 0 0 4 9 7 = 2 4 8 5 0000S ramm= 24 850kC '
6n'kel
6dekeis. hiszcne8vcdenninli'boz e-Pvcden
llsybcD2.11150kg a pontbecsles

yirlrat6 crtak. M(

slandddhibija:
a becsli'tugg!n-v
Az Dtcn'allumbecslishez
(r ,s i
J i . = 5 0 0 0 0 0 .E 7= 4 1 5 0 0 sramn = 43' 5kg

" ;=D '\t) =..

pedig i;','!,,= l,% esetcD:

A konfidenciainlenallum
rtrJ
lr
24 850:1.96 41,5= 24 765kS'
2 4 8 5 0 +1 ,9 64 1 ,5 =24935kg
Ugyananau credDenyrcjurunk, ha a sokasegiliirhalo
'n6kre
ciainlcN.llum halthailneSszoroz^k 50 000 rel Ig!'

=lMlL.)=P,isy

a P,nek rorzitatl0xbecslse,as szo,ir

o.( i ) =r ( .tn)

rl J-nelb( suLuk.
-

Eer -]rAb\A dinnhan p\.t

JeloljLrka i

ndket, !

4 9 5 .15 0 0 0 0 =2 4 765kg
4 9 8 ,75 0 0 0 0 =2 49l 5ks
95'lo-osvaloszjriis'ggel24 765 6s 24 9li
Tehdt50 000 ijvcg dsszesnettolOllaildmege

48

t
I

j ). czan a d,, or
M'vcl P as i8v d i elevc ismcretleD
(hiszcna P,r akarjuk mcghardrczD

adolt koniidcn

I
I
I
I
I

mesvana tulajdonsae!.
,
Il, ha d i - edik mintaelemnek
-' dncs mce az adot rurajdonsnsa
(i = l. 2. . .,,
10, ha az i-cdik mjnraelemnek

49

I
I
T
I
I

EkrorM(1,)=P s D'l(4,)=P(r P) (i=r.2'..'i)

Ugydaktor
+e,,
" - k,, P't+..

p\

\; _
^,, , r'rn,
'
Mlb\= P es D(P)=::r=
vae',i.'
Jn
nn
megfeleldena minlib6l sz:_
Az eddigieksoninalkalnuoll Sondolatmenetnek
mcsk.phaiuka kercserl
eloszlds
segirscs6vel
miloti arany(i) alapjina binominlis
rilkin alkalmazukHelvct
Ezt u elitrist a gyakorlatbar
koDfidenciajnrervallumot.
(rnivcl nasy rnjntaelmsz{ncsetena binomiilis eloszhsj6l kozelilheli'nonnnliseloszlissal)defini6lhatunkesy

zeftb6l 700 savzon. Becsiiljiikmeg 99%,osval6szimis8gel,

hogy mrlycn hdlLik)l
kozittl Icsz a pArtras2ave6k ardrya a vavzatok osszcszimlelAsauriin i lijvrirosbnnl
A parna szavd6k minya a millaban (a becslaifiiggvny6aekc):

o=4-o',,-,,.un,
'
2000
maldtiszlmirjul a srddard hibir.

6J5 rr o:5l

r - J
|
'

.2000

. 0. 01 lr

l, l ',

A 99%-osval6szirijsedcz rallo?o z(. o.nt,= zo.b5= 2.58 rabltatbli rtek blhasz,

t 1l
Drasrval a konfi denciaintnallDm hatiraii
= 0,322) 32,2y",
0,35- 2,58.O,O1|
0, 35+2, 580, 011=0, 378+ 37, 8%.

valoszinijse8i valtozol, amely slddard mrmels elosrrsn, ha n 169nagv Ekkor a

s
konfidenciaiDlefrallum mesharirozrsriloz a srddard nomrlis eloszlsst hMtljuk'
eNek scsils6gvcl (hasonld Eondolatmneleralkalmazva, rninl a2 erla8becsl6sn6l)a
kijvc&ez6 m6do. irhatjuk fel a kcresettinlrvallumol:
I

t---i:-----

f:--i--:i\

r'- pt. p.;r,.. . , ! P\ ' . p t l t

d ;_,. ,1!
".
frnt,)

Tehet a szavazatokiiswimhlSsa
urin 99%-os valosziniiseggel ana szamiftaruDk.
hogy a kivilaszrorr pafira szata".& afiiya 32,2o/oes 3j,8% kdzdtt lcsz.

7.3.4.A sok sigi sz6rdsn6gyzet

becsl6se
A sokasegi
(or) becslesdre
sz6rrsnesyzr
a rorznattan
becsldsr
eredmdDye2d
konigelt tapasaalarisz6rdsn6syzder
( 6'?) hdaauuk
F[gglleD,azoDos
eloszlesn
mintaesrndcfilietjuk az

amelyb6l a konfidencjaittenallum als6 s fels6 hataratonkrAt ninh etdet:

(,

( c - " "" , : t * ", ",,1 '

ahol :/ a a'(:)- l-:

eCvtrlermesoldrsasodn a \randdd oomilis eloeliG rrLbla

zatAbolkikrcsell n|:k.
rcndelkeasnnke, akko. a konfideDcia_
H^ cg)t!ze.[i velellen ninta all
^
amyiban kiilanbitzik. hoA-Yaz r,, ki
az
el6zi'eh6'
csak
inteNallurn meghaldrozisa

( r :" \
I

.zamird"dtild konclcios rdnle?dr| ,ll

\r

/v,/'s

v6lroz6t.lia a minra i,,1:,...,1" tagjainatsz6rdsnEsyzctc

dr, as M(( /;)= 0
t| ,i\ k.,,\
, -r)
(i - r.2. ,,). allor a \:---:/. '-r -rl.
'r'-,\atn,/ini.ds,\;,ro/or\a,1,.,r,,
rtke0 6ssz&nsukl. Ha fell6leleziik, hogynomatjs ejoszllsriak,a*tor ngyzcrijsz
sregiif.igy "

figyelembelelllenni.

1).'

i. I alosrtesir

trzabddjasfokkal

Egyik kdzvtleneny-kutat6 cgii* a vdla5zt6k kdzoll a vrlddns napjen kaiz!6_

Iem6ny kutatdst v6gzelt abb6l a c6lb6l, hogy u umrk lzirasa utnn rdviddel k6zzete_
gye a v6laszirs becsiilt erednctryt. A ftjvrrcsban u egyik pertr. a 2000 megk6rde50

5l

r
ardcrnesBeSleg)czD hocy tu8gellc. srandardnonnitlisel_
A zr eloszlesrol6
\ai
eloszlisil fejeziki [gyelleD szabadsdgfoka
.egyzcldsszesenek
oszlisn viltoz6k
csak
tu88etlcnvilrozoksrli,lr\al c8,venl.j]\ l: -eloszhs
Po2ili\'
ani az osszegczerd6
siiruseSiiggvenvira Zj
drraket.evan ertelrtezve.s hdlril alzi4n.triku\' Az closTlas

dhola /l

. r llel\ e, la

^/ '- t

| "- eildkhe/ ano/ ol\ dn. r |\

r ". ilr e^et

tugg1cn)enel

\ / doao\ cslole\ er end , - elo/ L'co'/ ld'

1n

l^a

, - e. ) r li

dbldaaribol keresbeljilk ki. (F ggel,k 2. /l6ll2ar ) Mivel az eloszhs ncm szlnmet!

Ar r cndc/ : .udn - \ over \ e, o
ku\, mrnJa kerenckr rk, kelr kcr csniinla r abla/ ar bol.
osszefuSScsirhat6 fel:

"i

("- t).6'

rJ.6'
I =]
- 1,:.]_

<o ,<

,:L@t)

Ebbaildir fclirhatjuk

x'"\"1)
)

(ott1'r
sokasrigisz6r:israadott koDfidenciainre,aauunol.

-\
I I- (, r)"' l(,')"'

lil;]"(.,4
J;I..,)l
I
\t r
J
7.5 Abra
t\.1an
A t1 alt ztu| !:irnseir!:Eratrre kul.nbi;.dszabdsnAfuAo*
A 7:l L pombanmdr megallalilottrk,hogy amak lal6sziniisgc,hog!_! soka
csik. I d . s annal laiosziniiseSe.hog)
\ri8i llaranralcrr konfidenciainten'allDmha

r\eznnt

eel pcldil a7 ehondottal'Ja

Eey 250 gralmos v:ttaxmoskevat csomaeol6g6p miikddisnekvi2sgAlardhoz

egy 100 eiemi viletlen ni at vcflck az egyik nunkanapon.A rnintiLbakernlt kiva
csomagokncno6lrsl rdmeSszerindmegoszlisaa kiive*ez6roll
A niniba

, . . 1 u \ uld .rt, r" .n " ' " .i *

I \. n w i i u .i 8scl l e./ kr' cbbd l oD fi derrrJrnrer'
'
)
vrllLln also halirandl.s ngyanekkoralalo!2jmiseggcliesz nagyobba fels6 hatiiin'l
Mivcl a lr elosrldsaszlmncrrikus,az eddigi eselcklel ellcnlilben a konlidcDcia'
' nr - r . 1. lunr . n h ./ s /rD n c r i l d !^ n rb e c J d.,c.
' ,.
A konfidencjainte allun kapzisihczirjlk tel t.lAbbi i'sszefigg6$:

',. :"e=:4gt

7 2 lAbbzot
ketuh htra5onallol

. ', a 240 ) i7, I

240 245t t ' r
245 250 t \ ! / i
250 255 : : - :
iar : : Y, t
255,

negDszldso

22
32
2t{
t 00

l\ 1, t a '

Tegynkfel. hogy a kavicsomagoktitltesitdmcg szeritti eloszlisanonnilisnakleki.t

het6.
tallesitdmc
Haldiozzukmeg.hogy milyen hat&ok kdzntt les2a kdvecsomagok
I
geneksz6rasa95%-osval6sziniise8sel
. vtrl6szinnsegszimiris
196 oldal

52

5l

I
I
I
I
I
I
I
I

t
I
I
I
I

El6sz0rszdmirsuk
ki a minlanllagdressz6rrsat!
= 248 grarrE ,
l 8 i 2 l ? ,5 2 4 8 ) Y

{ r0 (2 5 ?,s-2481
- 5.5J !'amm.
9 9 t) t " co-'

A tr-eloszles 6bldzalrb6l r:/=100-l=99

lci6 t6bll'ari 6ndkcket.mejyek

ftle en nintafttellel ! atzluk ki, czan a konildcncinelemcil rAegenkent

"gr6:eni
intervallum mshauroznsrintl csakezl az se el fosunk foslalkozni
lolrbbi iclitltsck bc!.
A r6tgzenmint6b61tijn6n6becslcslanulmdnyozds6hoz
ze16s6rcva, sznksg.Ezeker 7.3. tdbli2atboh tekiftink tu.
^
7 3.ldbldzat
A.itegzen ninttibrll l4rtihti heLlis jel;li v."t!!zo !

szabadsrgfokniil
klkerAsijk a nrBl-c-

i,..(ee)= 74.26s t;,..(ee)=r2e.6.

(M'vel a Zr eloszldsribljzlta a 99,esszabadsagfokhoz
knoz6 ankernem hdatmaTza, ezat a 100-nelkldh eneteketadtukmcg.)
lgy a sz6rdsra
adonmegbizhalosigi
intervallumharnrail
J l n -l l r'
loo {{1
:i a l j o h a Grd .J
.
-.1

ll ri.

ll L2e6

r er.oharr..j{/-'l' -./":,t:t'
ll 742
] zii''

Elemsnm t eeyesdte

N,

:L

2.t pral m.
J4.22
A_/:ediL.1egredik elemelEz ranoz6 ismn'dnCl

xt ,

al

n / r. rr-z . rp a * .

x =

Tehrr r
"a\ec.oma8G ne u rbirii rome8met ingadozaatslorisa),)50Foi mcgbiz
r dlo. dbm elr e rr
2 .' e ,2 .' 8 l a l m k d /d fl rm. Tmeszel e.enknbn \,r\gdtalrar!.y!l
kepezi az a torzittu. aftely abbol szimuik, hogy a nomatirasi felterctiink hibrs.

tx

1 g"

t,
IZ\5

7.4. A konfidenciaintervallummeghatiroztsa ftte?zett

mintavdtel eset6n
A 62.4 ponrbd revleresenrdgyattuk a rdtelzeu mrDla\e|ctrettard.r I-mlc
.
keftrour rIl .Mr 2nry eml;rtnl me8.hoSyefn minrdvaretim6dftLla sokasdgor
oly
mocon honltuk
hogy c sokdrg mrndenetemeruflatma/zrk a rirepet. dc
'aregeUc.
egydie ere'n se
lanozon egyndl rijbb csoponba. 6s relegcok6nt eryskrn vite en

l!

, ,,,1 ,
tr l

l l n _1

/;r',',r

Adorr tulajdonsiggalrei'

V6gssokasrgfelletelezse
mellet az ismerellensokasegivirhalo irtak azonos
u irtrqe l fu = r), ts
sulyozottszimlmi itlasakart szdmirharo
kil
^tatcsetlasot

A/ eddi8reksorin r sokasdsri'haro inakere. d sokasi8i cn6tdsyegre is r

ddnlra m'nd tijgeellcna.,onosclo"zt;\u m,nra.mjnd e$s/cni lcterlen mrnracseren
Incgadruld tontdenLrarnrcRalumor{A sokasr8is/odna.sat tuggelten/ono\ et.
o< / r ds unr r r a e J e re re
n l l u l m e 8 m rn d e /rI M i !ct d rcl egTcn
mrnta\i ret\ordna ni trl a
54

55

ha neft isme4uka releeeDknti

Temeszeresen,
szoresnigyzetct.
akkora nrjnli
a komgaltempirikus
szornsnagyrcr
segitseSe\i.
s igy a naDdard
b61kell bccsnloUnk

>N,,,

ljba:

tN,

g/ \'1

Nznk mosra becslesra nimaelemeksm riintos elosztisr eselnlMivel

hinden r6tegbiilegyszenjldtetlcn mintit vesznnk,a.6regdtlagokat
c6hzeri a ftcgfeIel5 mDta.itlaSokkalbccsiilni. Tehdt a i,cdik rdtcg tulaganak a becsl6fiiSgr'6nye a /
edik relegninia laga.a tr, . Cehnk uorbar nem a retege aS,hancma sokasdEiir
lag becsldsc A rokzslgi firhakj irtik b..st6tri8gftnyil a minbntlagoknak a sokasdSi
ratcgarnn-vokkal
snlyozorla agakcDl
kapjul. mely keplcttclfcli^,a a knvelkez6:
S ^r

,l

9,ry, ^
P- tq =
r',

Z N

A ton'jdencrarnr(^allumme8\airo/risiho/ aTonhrn./dse8dnt \rn a be.Jo

I E ! \ i. v r d o d ,rdh rh a i d arA / c g ),/c n i .e gk edveerr os/ctu8gc,ctcra.randsrd
h, hJnc $z c re rcmu ra ri l tb e .tT e h rl

,,J,
";,",="'Ii+
,'lI+,,
)
J=i,'[+,,J=,i[+)'
",(,

rnrcly a rateSckfii8gettensa8e
nialt bvnbb irbaioa kdvctkczijmodon:

l. y a/ o v et u 8 !.' rc d ,l a l o d o d /-e d ,trre th e / raro/o mrnraj rl dP

./or;\nep)/crenrk
a rcrcSiranyok_na!y2eli\
el sutyozolrarlagdra
tgys2eru!et.1 en rninta\eteteiertu

=;l' ,)
,.(o)="i
Ezt visszahelyc&sirve az el6z6 Osszefijgg6sbe.
M kapjxl, hoe)

""'^= fl7 \N
1 ),,
L l '';
Ennekngyzcrgyijke
a stan,lard
hiba.
56

;l

A ko ni, ocnc, a, nr e^dr rm

um
ct shar r oz; . ; no/
a hec,or u. r "*'

*, . , '
) "
nak isnereres sziiksigs.Eren becslaifuggvenyr6l
belilhat6,hogy nag_\,
nirta esetn
ki'zclil6leg standardnomdlis eloszlisu (s a rategzetrhinravtelnldltalebannae,y
edkreadolt megbizhatosAgi
mindval van dolgunl). Igy a sokasaeilArbaro
inrcN.l,
lum halriraia kavetke/6k:
ii, t , n

o, , , , , vagv ! , ", t : , ,

(,

cio, ",

KankTatnirta esetin pediE

it Ft ! r t

o; {n) vagy r t r r l2r

r il, .

Vizsgrljuk neg, hoey a mintaclcmckarenvoselosztrsaesetdnhosya! hardfoz

hatokneg a konfidebciaiDten'allum
hattuail
Ha a minra elemenrdnyos elosztrssalvelasztotukki, akkor az egyesrlegck
aranyaa ft'.ttban es a sokasr,gban
meecgyczik,tehdrll = 1 pt1 1r"5"1""11"r;1u"
N,
"
rregzeft,ninravCrel
eserena sokasrigi
vrrhatocfi6k becsliituggvenydbe

',rfr-f
'

')

i'

1.,

,i-

ad6dik.Tehara becsldtuglaenya retgitlagoknaia ftinubeli .legarrnyoll<al

sulyo
bchclycrtesiliil a rereszerlminlavitcl eserenaz ertagbecslas
"" ;=;-r
srindardhib4;n3l ntsr/crcrmur.ro.:./e fudci.b.

;)i=
ilz:'T-:('
7['+)=(,
adodl l .e. lelha/ ldl! - . t 'oel I -

a s t ct J/ a/ . n, n dbelib( t . u . / or J. r . , \ .

zeltel,akkora.anyoselosztrsesetinaz dtlagbecsles
standardhibAi6.akngyzelea kave*ez6k6ppenis irbal6:
57

I
I
I
I
I
I
I

T
I
I
t

T
I

o A " t=Cf' -:L).

Ennckdqyzetqyaikea slandrrdhiba
helycll *dn{ai
Ha; rdleeeolantr.?6rasnem rsmen al<kota imti ossretuS8cs

frt6kisszgbeslas esto a r&egzertminravAeh6l hasonl6anjdrunk et, rninl

gyszerii v6lelletr miDta selo Nevezelesena sokasegi verhat6 crt6krc adolr kontihatira;rmegkell yorozri N-nel
derciaitrrervalllln'
AninybecsleD6f a $tasagi a ay bast6fiCsventea minrabctiadnyok sityo.
zon iidagak6nl szimithat6 ki, azaz
Pt a - Lip.

,,''"", ri.fr_N,t
l)
\

I
I'
I

'

p1t ) = L; pl

ktplercl hasrnelj*, ahol

: 1l-

sl.
Z-\

lovribbi rl =rf

-' tl
.

:t(',,-'I >(,,-')
";

A standar.l hiba kiszj'j.i$sa soria kohkrat nintdnAt - mrnd arnnyos,mind ncm

artnyos eloszljstrtl - a nern danyos toertu serm basaatt r
(R) 6sszofiiggesbena
rereaydresok(r, ) belyna
Je,(l

p,) verepet.rebiL

";",=,!,(+)'
4 l .' 4l
P'\t-P)

t'
a mideb6l sztmitott ./:edik rcteg korigalt mpasdalad

(,

"'\

A koDJidenciai ervaflum h^rltrirpednqkoik/,1 hhe dete\ a

Antryos r6tegzeseset6trigy egysz.nffsijdikz atlagbcsEsstddard hibejet me8halaroz6 ttsszefiigg6s,6svi-lngossiv6lik, hogy a rctegzen mintavelelnel a becslg Pontossrga csak a rercAkenbeliili sz6rodisl6l fiigg- Tovebbi belithat6' hogv a retegtn
mintav6tel standaJdhibrija kisebb, minl az egyszerii vlellen miniav6tel6, mivel a mu1a16kis?amitdBenflcsak a c$portokon bhli szot ssal szimoiunk, s Dcm vessziik fi
gyeloDbe a re@gfilaaok kiilihb6z5sgt. (Ismerets, hoSv a sokasig Ieljes szoiA6ftgyrere o1 = 6i + ozx .) Ha a soksra edsen heterogen,a]:lor a d i nagv igve
ar6tryoso relegzettbrcsl6s standardhibnja bny%sen kisebb lesz az egysanii v6ltln
mintavetelm alapul6 be.sl6sttr6l. E2st a tegztt mirtavelel potrtosabb becslsl
eredmdnyc, mint az egyszerdveleder ni avAel Ezzel szemben,ha a sokastg kitzl
honosen vol1. al&or a teljes smrds6szt M8y szet a d; Idmenvei' s etkor a
rtegz6snem vdel ldyegsen pontosabbe.edmatr)re.
aissrefiiggsla nm minvos eloszds
Mivel u drnyos elosziris setenhMill
le,
ezen
a bssl5figgenv nagv m'nta selen
vezettijl
eseGn basnih itsszefiigg6t!6l
lovdbbra is standard nomalis elosztd$i lcsz, igy a koffidenciainlcnallum konkret
ot

va8y ,{^rlzl,

ri(rl

-ot!zti
osszetuggeseklelhaltrozhat6 me8, at6l tuggiicn, hogv ismcn vagv sdn a racEoknti

58

i61t "

'"'
Osszefiiggesbetonetr6 bbelyenesilesselhaidrozharjukDeg.
, a loverteb petd,ir:A djikbrete. tfldtpo,ra, kxtdemolek ee\hd\i
-T:krl!s
rorSarmar
tivatrta megbecstlnia Magyar po,D E/en a po(lahrvaratokai
d tors-'alom
oa$6a8as?ennlbdom csponba f,4. A is r') \orokat. d. az egye5csopoflokboica\szeruveteum krvatasdassal
minlnt verrel.A sokaseges a mrnramesoszt;riir.ro!ihhr]
a szimiitli eredmmyek e8y r6sz6rvatamtyhonapbu a 7.4. tdbtizalt:lnatlliazza
t etthhi:\he

cnkiA*

adab*
Levlposlaiknldennyt szih6nai

a asa(E db)

A
R

80
420
2690
3190

l6
26
32
96

10t , 0
12. 0
1. 5

54, 0
6,0
0.8

59

a Nlaglar Poslahali eilagoslr\elforSalm''

Adjxnl pon! is inlenallumbecslesl
ral (A nesbizhal6sdsiszini95% )
oslondk c cl t egfes
Slii;ijr vizsgeljukne8, hogy a n,ntalemckelardovosan
r1eeeklozdltl Ehnez hatdrozzuk ne8 az eeyes rlegck ardnvdt a sokastgban 6s a
m r niabanA . za n i ra r c re r.L rn d r)e"k-'c r ,,r/J /r mJrdr"
7.5 1nbln2at
A sokosdt:aro minlaelenszinonakmegatztao

r000

3190 5866- i8712 540 db

Teki.tsitk a kdve&ezii peldatl

Egy varosbe kifddivcs fclm6r6sse1
vizsedlteka hrzi munkira lofditon id6
A vizsgih lelcpiiltscn80 000 felndltlakoslakik, akik kdziil 36 il00 l6rti A
nagys6gnt.
ncm szcrinlihovatartozisaladan rerc8zelt1000elmf mintira vonalkozonribnic,6
kar 7.6. dbhzal ranalmazz^
^

19.6
21,1
l l _l
100.0

2,5
l l .2
8 4 .1

I 190. 4890= I 5 599100db,

Tehir a Magyar Posta dsszeslev6lforgalmaa vizsg6llh(lnapban95%,osvalosziDii(oa. l I db d' lR ?l2. qaI dl't o/ or r vr n

segS ell <

Az c8yesrlegekaran)a (%)

A
B

Megauapitha!uk.ho8y a2 egyhali athgos lvelforealorng5ol"osmegbi?haro.

s 5866db kozijt van adonhonatban.
s698a14890
Becsnljiikme8 95%'osvaloszinisggel
az adolthaviolrr:.J lcvltbrgalhatr

i8v
s a mintnbaD,
Mivcl a2 csycsrilegek ariDyanemeSyczikmegaz slapsokasrgban
a nnnraclcmckszetosztesa,enardn os elosrnslal,orten1
erlaSos
forgaln6ra lem anilvos eloszta6esercn
Ilccst!nk meg a postahrvalalok

l000elemidinta

odatai

A hazlnunLiral liihdtr rd6

LN, t,
hd. / nr r r , . -

k i p e rd l a p j a n ' Are l oaD .n

26901,5=
1i0.101,0+
420 12.0+
_..3?8E db
3190
Tehala MagyarPosrabavi illagos levilforgalma5178db (Ekkorportbecslesradnrnk
a lcvdlforgalomra.)
J
a soka
A slaDdardhiba negyzctineknegharirozdsrra milcl a rregsz6rasok
?r

, "L
- r . annc mi're F e \

,,,

-,.-tl ;

rrt J
hd' /ndlur
lr - r-l ll' efr er er

-\\'4 1
.
"

rtL.1
I , ool

's

uao "lf ,
L 's - 4 rn ' I r oJ,f-,ro0
rr
a)r
R o / | tc l , ' A

,150
550

N6

1.2

r000
s2dre95,5%'osftegbizhat6sigjszjnteDl
Mivel a ferfial ar:inyaa mindbanes a sokasigbanmcgegyezjk(a ferfiak arinya
45%,a ni'k pedig55%),a mi.t6r 4rdoyoselosztissalv,il,s7rot'rkki
A hr , m lnt dr alr olr o.,l dbdlaEc
i!

' , I 0.,,o' ..

)oao

- n4< 0. / i- 05' 4 2, 4_or r '

- , i^'G "
Mivel a relegenkertisokaa:giszoris ncm Bne . e2dna standardhiba klszimi

a'nclyb6la slandardhiba:rrl, = 0.249| db

A kercscttDegbi2halosaSiimervallumlrarirai PediE :! ,.. = l-96 lilhlsznalitiral:

bal6Jozri a belsij sz6risnegyzetct:

5 .1 7 8 1 ,9 60 .2 4 9 =4-E 90E db,

5 .3 7 8 +1 ,9 60 .2 4 9= 5.866E db.

sr=

( 450- r 'r .5'

+( 550t.i ,2'
t000

I
I
I
I
I
I
I
I
T
I
I
I
I
I
I

7.5, A minta elemsz{minak meghatiroz4sa

Emek felhasnebsaval a slandardhibrl

_ls

1000

4'u.
,' -,]9L =o.o+z
80 000

hadrai:
Mivel z0.q5i= 2, a krsetrkonfdencialntewallum
6t*'
2A?-2 0942=2'386
otu
2!1+2 0Y2=2'554

atrasos
id6e5'5%-os
"rdiro(
,"-,"Xi',:!?:iyi'*l'uJ,1;fi",1T1,xy;ll*'

ffi"'l:il*"f:r.f:;
;*j'"51T#:;'iyl::1*Et
"",.3:i:X'**iitr
*1":*:.::l::f
lL::[.'!*',:"..*
T;i
:::#i
]
mi:'-ff
""
ri'zi'niszonisl6r
t s' ) is
a rereger
{r' ) b';nem
szordsrdr
sztxsesvar " '"
srandardh,ba meqhatarozadhoz

#H
"';';;i";;'i;
ni;;:il'il;;;;

{", - 4'

(a'0 zlt\'=4e
2'a?)'+0'55
= ort'{0,6-

A merkoribbankisz,niton r i = l'8

. l-T,[_1'9/,@-o.our.*
toooo
'=j, {'-t'@tJ

*., "'rry"T'illJ'l{ljl'lTl#"ff*f."y#,
vee,ilap,,ha,rui(.
:,ll:

inAl ahib^batil zmi! megismenk6plel szerint:

"6',

melyMl erendz6ssel
meshatrrczhatuka sziiksges
minlaelemszemit:
(".

t^ /

atli6 szoiasnegvzet
rsmeret6betr

=2,86+l'8=4'66
r' =s' +r;
eseld anandardhiba:
feftetekzese
Ezekxlln egyszer[vlet]enminta\'e{ei

'

FnAAetler, @onoseloszltul ni

kiszimiriur
a minr6'
er66zi"
Ehhe/
aki'|r't'szdr''sr

ban a kiilsit sz6r{snegyzetet:

,l=i]

Az ddigik sonin felt6tel"riik, hogy rendelkezesreell egy neghatArozoit elenszimn miDta, anely elerneinek fehasznihsaval meghatrroztuk valmely sokasAgtje1lelnz6l adotl megbitntoseggal lartalmaz6 konfidenciaiDteNallun hatarail. A becslasr
jsmen mi anagysngahpj6n vegeziik 1.Ekkor a becslspontossdgaa mintaelenek
eimat6l is fiiss.
Kdzelitsiit m8 a probl&trft a nisik oldalr6l. HararozzlcJimeg, ho4y neLkoru
ninhra w szrksiar,k ahhd, hos/ es a.lott nesbbhatosdsi s2iht (1-a)
^"lktt
egl odott pondsngot (A) tt ljtnk hiztositani. Ezen Eordolatmenelela, is indokolja,
hoAy a reprezentaliv adatfeNelel sorrn el6re nglervezziik, rijgzitjiik a poDtossagis a
negbizhatoGagikitvetelnnyeket.
A ninla lemsziminak megbal{rozdsil fiiggetlen, azonos closzlisn minla s
e8ysaff valdo minta est6nmutailk be.

"\'

A fe i 0sszefiigg6sb5l l rhar6, hoAy nintaelensztj,n naArzetden aftnyos d

^
negbizhaloetggal Asa sok^Aei sz6/6sal, fordilattak
atdkfDs a hibahair nagy.ativl
Egyseri vile en nintor'lel
ci6s t6Dyeza;r,
JI

-:

's

eslen a standardhiba meghatdrczesdn6la konck,

fisyelmbe lell !enn,. dmelyd hrbaharan

is rnodo{rtc.i6v

r-

csaxu wu u'"
ora. mis r;reszettmrntavdteleseE!
mazxrsoklenrene a srandardhrbal

Atendez6s ulitn a sznkseges miDta eldszim:

\

".o '

N . t + z : ,o ,

I
6l

I
Igazolbat6, hogy ha veaes sokaseab6lvissatv6ssel vnl&sztjuk ki t minra 'c_
(l;hil
meir
lupqerlcr, uotoi eloszlasumrnrdrv6Tiink) .llot adon p( nlossdgi6
mesbi arosapiielralelekmcllelrnagyobbminl,ele|rMtunravan szijt#8. mitrl ha vi
vilavtottul volna
nekitl regyszeniveledenmhLaverellelr
se,',olasdgbt vrsszateves
A rnintanagysngotu egy6b veletleDkivelaszLisi nodok 6elm is ritgzilett pon
felrerelekmellelrhatarozuk mea a tenti aiss/eliggeselal_
rosseg.i, me8bizhar6si8i
ujlvos el
pild,rul
mhGv6lel 6elen. ha a mmLaelemeler
kalnazis6\al. iey
'degzetr
hdaAhu
hel)(
a
o,
kell
a
o
-t
oszlrssal velasztottuk ki, a fmti itsszeniggsbetr
ha a sokasegi szoras nem ismert, a minta elemeaD,Dak
Fontos heaiewa:
meshaLirozisrnil hasatlhariuk a konibbi mhtav6telb6l eimazo szoiist is

7.6. Gyakorl6feladatok
| - t ev *oros clsz;molnsanemtblelezenboll oaPielad;s lorgalmd. | 2 \ dle'lens/c
nfl; trvdlasnott naom e aldbbimeefis'liieker relik lforgalom 1000Fr-brn

17,2alo,t\t 14,6115,5:20,41
Konibbi rapddalalok alapjin azt e
la6[.

haljuk, hosy a napi forgalom nomnlis elosz-

Terjnrk
ssza a gyiimdlcskourv-szillitm,dmyal foglalkorc pcklinthoz,
melynek eredmnyeia kovetkcz6k vollL: A mintiba ker l konzervek nett6 titlttilo_
megerek sz6rasa: r = I 9,49 8ram. A hibahatir I ,7 8tr,lm, a megbzhatGegi szmr
pedjg 95%, ds 50 000 nvest tarlalmu a szillitminv

a, Keeilstuk 95%'os mcgbizhal6sdgaali ervallumbecslesta MPi illagos forBa

a, Halaroak meg, hrny elemi minttra van sziikseg.ha viltozatlan meAbizhat6srg6s

sz6ris eselna pontossigot a felro csdkkentjnkl
Ha a podossig a felrc csitkken, aLkor a hibahal.iJ keiszre#re n6, tebfi / = l3
grami
.
} t,'{
50000-lq6' .19,491

Eay ndi!6iral-f6lesg palackozdsarai! automata g6pson veseroltak. 500 elemii

vusgnijaka gp teliesihcnyct Felllelezziik.
(loolors) velelto minta sgils686vel
boSy a l01r6i tdmeg Dormelisloszldslkdvt.

"=:0ffiffir=rzo.
\) \' J,
r)-

Ekkor ltryegesenkevesebb( 126)elemi ilinta-is eleseDdijleDe

,) Hdny elmi minttra van sznkseg,ha viltozatlan ponlossiS mellett a megbizhat6si
sot 96%-ra atajxk nitvelni?
El&or a z0,, = 2,32 , a sziiksegesmints elemsziha Pedia

5oooo2,32' t9,49'
50ooo.t.7' + 2,32' t9,49'

= 694 .

Tehel ha a megbizhabsngot 98%{a nOve\nk, veltozallm pmlossig mellen

(698 elonii) ninlira leme sziikscg.

jc,) Mondjuk nes a $ndtrd hiba.a maximalishiba 6s a konfide.cialnteNallu'n

Udil6ital litnese (8anm)

96
98
100
102 -

980
1000
1020
I040

50
15
100
50
25
500

a, Kszibnnk inlrvallumbecslst:
I . a palackok itlasos tolt6l6tne8er(950/*os megbizhat6sagsal),
2. az t00o 8lalm titllStdmg flfi nvesk :reny6ra (90%-os megbizhat6srgsal)!
,, 5000 palack eladoit iidit6ital esetnmdimdLlism htny olyan palack van. amelyben | 000 gra'm feletti a tdltStaimeg?(Val6szinns6giszinl 90% )
Egy sazdasagba. rtj6kozodni kivemak anol, hosy u 1000 hekltros brizavetas
brnletcn nilyen rcm6s v,trhato. Emck 6rdek6benvlellen koo inelik alapjan ki
jelith I rl|,-esmintavtclilereken100minraveteltvegeznek.A mintdb6lnycrl ada-

I
I
T
I
I

t
I
I
I
I
I

45 50
55
60
65
'10

450
500
550
600
650
700

8
20
t2
20
t2

t5
24
20
15
l0

100

ll0

I
I
ll

Becsnliik neg 95%-osmgbizhat6sdgisztulen

d.) a vrrhat6 termesdllagot,
,.) d 1000ha-os triileto vArhat6buzalems mmyis6g6t!
Az cgyik bisipari vnlhhtDrl 500 granm nevbges t6megii hnskorzew lohdere nj
gepot liliilotuk iizmbe. Egy 100 elenf minla sSilsg6vel vizsgehtk a g6p leljc
sitm6ny6l. Felt6telezhet6,hogy a ioltsi titmeg mmilis eloszl6slkovel.
A 100 elemii mintibd az n agosl6llesi titmeg 498.6 gramm. a szor5s I I,2 8l?lm.
a) Jeloljiink ki a koERck itlagos ldlt6lomear ko!fidnciaintervallumol
I . 95%'os mgbizhat6slgi szinten,
2. 98%-osmgbizhat6s,igj
szintenl
,.) Ha ugyanzer infonnrci6k 200 elemii ninttbol szi.mzninak, hogyu m6do_
sulnrdak az a) ponlbeli irtervallumok?
Egy 500 elerniirninta alapjrn ana kivinlal( vrl8zi kapni, hogy MagyaroFzison a
gyiimiilcscent.ituSa memyirc cherjdl. A megk6rdeztt hizanrsok kOziil 80-ban
voll ilyen g6p. A hdnanasok szjma a vizsgalt 6vbm 4 milli6 \olt.
a, Becsnlje nes 95,5olFosnegbizhal6sdgi szintm a gyiirnolcscenlntuS6val rodelkez6 hezhrtisok an:Dyell
, Heny darabrab@snhet5 a hiizanisokba. haailt glrunolcscenritugrk eim?
(Val6sziniis68i
szint:95,5%.)
Egy ktin)rylirban egy adotl heten a benatkozon olvas6k 5%-a tordull tneg 6s kitl
csitMdlt kii.)aet. Elcues c6ljib6l feljeSyetak az olvas6k ihal kdlcsoEitt kitny'

4,) AdjuDl 90%-os mesbizhatosesj inteaallumot a hdronndt t.jbb kory!.t k6lcsitM6k aninyaravona*oz6atr |
,,) MilyeD sz6rodisl nulat a miDtiban a kdlcsbMijtl kbnlaek sztna? (A sz6rns
Dulatosztmeval mqve.)
c, Milyen halrrok ki,zirlt becsiilhcl6 - 95%{s megbizhar6sngiszinleD n ,, pont7. Egy bizonyos lipusf televizi6k6szil6k javiresdval Budapeslen csak esy szeNiz
toglalkorik.Egy 100elemi mintdbolaz utom,n vadrolr e. sardncrali.iddn belu
neghibesodou kesztil6kek szina 30 db volt. Kszilsnnk 95%-os megbizharosiagal
j ervallumbecslestana vonalkoz6an. hogy z adoll 6vben rtekesitcfi 10 000 db
k6aEk koz lxiny db szorulmajdsarancidlisjavitdsra?
Hnny elemii nindb6l kapflanl olyan becslest,amelynek
a., 98%{s a mcgbizha6sngaveltozallan hibabalArmcllctt'i
lr, lrkozatlan mgbizhatdse8mcllen kaszeres a ponlossriga?
Vdmely lblsitokalnsi inlizm6nyben a lapi etlagosebddkajllse8nlgysigir k
becsl6qc d ott ldul6 1800diAkb6l200ftjs mintdtvetlek.Az inrazminycnbcliil x
hallsat6k 60p%-afin. A 200 l6s niDta eredm6Dyi:
Az cbadkdhseg
rlege.bcliilr
e6r,:isi(fl/f6/.ap)

t 20
80
200

220

124
I I8

z.) Becs jiik nc8 a hall8a16k dllagos napi cbedkttltsd8et95%-os mesbizhat6sis

gal!
67

!n'
Becsiiljlikmeg,mkkorabeveiekclenneszennaponlanz elkezeslbiztos'Ioce8
ha valamemyi ballgat6 az inlendDyben ebedelnc!
Sz:trnilslk ki, hogy nem/ leme a becsls sordn clkijveten studard hiba, ha
nem reteseztiik volna a miniit?
9. Egy orszigban nj tirsdagi ad6tdrvety bevczel6s6l teNezi a kormeny Szerelnk a
lebt6 lsmagasabbadol kiveti, de nem akarjrk elveszirenj a sok kiilftudi befck
&161s iehelllen helyztbe bozni a vrllalkoznsokal Ez6n a 6rv6try alkolrsa el6tr
egy el6zeles felmere vege2tek ana vonalkoz6an, mi az a maximilis ad6kulcs,
armt mts a vrlLalkoz6k is elfogadhatonaklartanak. Az orszigban 348 600 vrllalko'
/6\ mul<itdil.Fgy 1000elcmi mhraveleleredmmlei:

('/,)
Bellnldi
Kii|lildi

32

t00
2 50
450

100

r000

26

5
.T

20

25

szinte., ftennyi a vallalkozsok ,llal ja

B@siiljiik meg 95,5%'osnegbizhatosrigi
vasoltad6kulcsAda8osnagysd'8al
10. Eay rcprezentatjv felheres soren lizsgeldk a libama.Jlemelsla libmdj'ba%osi
lisn hibridekndl. A 25 ezer db-os hibrid.illonrny 40%'a aitdttlliti mnlbibrid, 30%_a
A vi^8ahl sor6Dleli8ott 500 lndra voHu.gavis-kombi,30%-aHungavis-bama.

l
(db)

I il

iii

175
'15
250
500

695
530
610

| 6,0
8,0
r4.0

e'nIn
Becsnljik meg95,5%-osval6szitriisegi
a, a libamej Attagostomegr
- az csyes fajtdlnAl,
u illaitllomAny egeszere,
bl a mdjhasznositiisfihibrjdek ,lLl termell libmdj vidato dssztdmcgal:

t, ,

lr. Egy gazdasrgbar3000 almafabssaemdserkivedil megbecsiilniEnnekerdeke

beD a k6r almafajta (,4 as,') remes6bi'1afiinyosan rtegzetr I 0%-os ni nr resznek.
A 2250,,1faji6b6lkivrlasaon 225 fin az dsszestems 27 000 kg, a t fajriibola
miDtrba keriill alnafrkon z itsszestermdspedig I I 250 kg vol1. A mintaAtlagokrol
szemilotl chcr6s n68)zeldsszeg az egys fajrikntl a kitvetkez6: ,.4-net201 600.
,-16l I 184OO.

a, Sziimirsuk ki
d egysrlegkber az i agosalmalermey,
z egyesr6tegk sz6resntl
,, BecsnUnkng a gazddig vilhat6 osszterm6ser95%-os megbizhat6saSiszn!
.) Az A f^jl'nat a ,."asro, Syerae" temesi fAk arenya: l2%. a l' fajrin,l pedls
8%- Memyne becslilhel6ez M
az eeeszEudaslgban?Hrny jtycn alrnh
^tany
(A val6sziniisegi szinr 90%-os )
,p6ll6st6l ' cleerii gondoskodni?
12. A vmely8epkocsi-abroncsokmin6sgeregysznivilerlo mjnta sgirsegvet
etleni'zik. A ksztemkek nint'sag{llen6zse soren u abroncsok 20% a ncm 1i
leh ng a mini's6gi ftdverlmnyeknek

Hatitrozxk mg a minitsgile8 kifogrisoll temekek adnyinak konfideDcia

intwallmar, ha a fenti efi6ket n= 25, ,= 100 6s n = 2500 elcmrimhtab6l kap
tuk (a mesbizhar6s6s
95%-os)l

I
I
I

t
I
I

t
I
I
I
I
I
!

r
hipolzisvibailatvgerednenye,
hogy akt hipotziskiiznl r'alametyikctcltbgadiukI

8. HIPOTEZISVIZSGALAT

Az elijz6 feiezetbn nesismen becsl6si eljrrrsok soran a sokasisi paramaen

ismerellemck lekiDlettiik. 6s a miDtrb6l szimaz6 adatokatarra hasmiltuk fel, hogv az
ismeretlen sokGrgi parameterkitzcli|idek& meghatiozuk- A hipoluisvizsa6lamnl
zzel szemb' esy (vagy 16bb) sokasig6l illitunl valmit, majd a rendelkaennkrc
M6skPpnrnes'
ill6 rninla (vasy niDtAk) alapjan z ,llilrs hclyessgtelledr;z[k.
6n6k es eav
minlrbol
sztmiton
valamelv
plobaljuk
hogy
ul
elditnteni,
fogalnazva:
cl6re feltetelezet n6k k6zailti eltares elg nag/- ahhoz' bogv nllit6sunk hc
,l6h*
lyesseeermeskdrd6jelezziik.

alapfogalmai
8.1.A hipotzisvizsgdlat
hipotgrisnek
E&y wgy tijhb sokasAArannatkdi A i
kbvAt
"ewtink
A hipoftzis wnutko.htl E es, (valt taibb)soksis^t. eloszl^'trd de a sz,6bonfors6 et
oszlAt eg (ng, tiibb) paranat ftre b. A h;'Potazishelv6s6set mi rb6l (vagv mtntekb61)szamdo adalok alapjar cletr5rizznk.
A fe elnoDdotlakhoz hozze kell ffiai, hogv niNs 6nelme hipoteziskcnt ke2el_
ni olyan felleveseket. ahelyck helyessegr6l0elj6 kitrii szimbavtellel is meggv6z6d
hetiirk. A slatisztikai hjpolezis fogaltnihoz hozzitanozik, hogy a refldelkezasretll6 in
fomici6t n ninla kDviseli. ezen a kitvetkezel6s0nk bizorlaalansagol hordoz'
ral6szin s6gi jellegt. Hipotzis p6ld,iul, hosy egy 6onagol6gp a szabviDvnak meg
felel6eh titlti a lasakokat, vagy hosy egy i! el.idniserednenvsebb,minl a Iesi.
A hipotezisvizsgiilai elsail6pesea vizsgnhi kivitrt hipolezis mtematikai meSlb
galm^z6sa. Ponlosabban, k;, hipolezist kell egyszene megfogalnaznunk Az nD
szembenill6 mdsik illiitst, az in rllmatii hipotazist
nullhipot6zisl es egy zd
Ez rr6bbit etlenhipot zis"ek is szohdk rcvezni A torabbiakbd a nullhipotezisl I/0
ial, az allemativ hipot6ist ,./ -gyel foStuk jelitltri Magukal a konk6l felltelezseket
a fi,,, illelve a H szimb6lumol kovct6 kelt6sponl ulin irjuk fcl, megpedie olvd fot_
m6ban, hogy azok z8lL,n;st kdlcsAnitsekk;z^lak Ete azen van sznkseg,men mindcn

A nulfbiporezis 6s az ellenhipol6zis is lcbet egr\zetii \agy axlzkfi ttitot{1i!

Egyszerii hipol6zis eselen az rllitisulkat egyenl6s6g fomdlnban fo8atrn.7/uk DrcF,
mrg az osszeterthiporizis rbbbotrdllohipotazisbss?essiBc.
ig\ rttrlr.unt Irirr,,!,rtmaz66asorin az =, r , < 6s > relrci6jeleket basznelhalut.
A nullhipot6zistni D'.n1tgegyeniSssformdjebanfosalm zzuk nrc8. rzdz ,l
nullhipotzisa bvnbbiakbaDnhdig egyszenihipotzis,ftig az ahemarivhipotczisiink
ritbbnyire atssztenhipotdzis lesz. Paldnul ha az ellidsunk az. bogy a sokasdSvdrhat6
eneke (rr ) egyenl6 egy u0 el6r rogzftett cn6ld(e1.allor a nullhipotazjs ts az altemadv hipotezis a kilvelkezii m6don fogalmazhatomeg

Ha pcdia alremaliv hipotziskdr a, ellirjul, hogy az alapsokasdgverhalo efieke kisebb& un sz6mDil, akkot

Az a hiporu is, amellnek hlyessegErail

kilaerleniil ddnriint. a nullhipolizis, s
ddrtsiirkel mindia d alremariv hipoi6zisiirtkel szenbe. hozzuk meg. Mivet a
nullhipoleis s z altmativ hipot6zis kijlcsitndsen tizrdek c$bdsr, ddnt6snnk a
nullhipolezjsl illet5n ahmativ ditnres lesz, vagy a nullhipotezist ( 110). vagy az al
lernativ ( t/, ) hipol-zislfosadju* el.
A hiporaisvizs$fat eszkitze a strtiszrikd pr6ba. ,4 ptoba egf otyar etidri\
onel)aek sorAt a ninrnb6l szdmu6 i,fomA.iok atapjAn dt)nfink a nutthipatt:^ .t,
foga dA,nft 1 vasy eI utasi t^ Arc L
A slalistikai pr6ba v6grchajltsakora nullhipotezk 6s az alrernrriv hrnott/js
megfogrbnzis uuin fcfadanrnld dinlaclphpl pA ,)l,ar !i!!hn\\aA
d t,a\.,\,
adelynek wl'sziniisieelos,ldra o aullhipoti.is hebressisAheklehitcte,t!., o lt)kultir
ro ten bizon!6 kiltaitisek 6s a ninbvitel adott hidja netteft egi etnilah ,k,ahutui
tozhot6. Az e kdyereln&ynek elegerrevi'figgv6d)r pr6brliiggv6nvnek ncvczzrk.
A pr6bafiiesvmy a hipolzisvizsgaht soran hasont6 szcreret tijtt bc. minr a
becsliifiits$6n)a paramilcrckbtrslesekor.A proDdrugg\cn)k^nir,.uatdsa
ruerar.
kai feladat. A pr6ba vsrchajl6sakor az alkalmaz6nak csal a megfetctd pr6baftggv6nyt kcll kivelasztania- Ehhz rudnia lill. hogy az adon hipotezisr milyen fellteiek
femelhsa esei6, nilycn minltb6l srb. melyik pr6bafiiaavnnyet.lehctellen6rjzni.
A lovnbbi lirgyalrsok el6tt isnrkedj[nk me8 egy gyakan hasznelr figgviny,
nyel, az [n. z pr6baftggv6mye1. A sokasrsi varhato nkJevonalkoz6 nlhas kszrel
sehez(,vezelescns0:! = n0 ) ha normrliselosrted sokasigb6lsznnnu6 , etelnii
71

4j,{r,....{, fiisse e!, azo.os eloszlrsnrninteDkvan es a sokdesi v6nts (d) 'snea

a z pr6bafiissvenyr hasmdlhat6,amely a kitvtk26 fomnbe irhat6 fel:

n-n"

akkorezeD6n6kekkdziil virhat6d 95 esik a [ 1,96;1,96]i.tmallumba, h" h",r",

"

= no hiporfzis.
Mivst eeyetlc. minb nll rendlkez6siiDke, ezen csak ern6l tudjuk ellenairizni,
boSy a
Hi!

a/n
Ha

va16bu

u0

a sokasAg virhat6

eneke (ttlaga),

"
akkor

liltul,

=1- ^o

hogy

D { r)-:
ul' . i sy een probal tl 8vmya renrmcsha'
l -u ti )-^ ,6
,'ln
n ' ' .t
\
lirozotl fell6lelek melletl standardtormdlis closzlasf valoszintisegi veltoz6 lce. Ezt a
v6lloz6t oly m6doD k6peztiik, ho8y kilotrluk egy val6sziniisegi vtlloz6b6l aDnakvr.ha16ertekt 6s eloszottuk a szoresrval (ritviden standardiziltuk a val6s2inr[sAivalto_
zonkar). Tchft teljesiti a pr6bafiigAv6nyekkelszmben rimaszlod azon kaivetelmnyl,
hogy eloszlasaegynelmiien negha!6rozhat6,ha a Dullhipotcisnnk iau.
Mivl : a nullhipotzis teljesiilcc eset6nsranddd nomilis elosrdsn, ponlosm
mc8 lchot
hogy mek].ora a.nak a lal6viniisc8c, hosy r valamel), [ 4; a]
'nondani,
Fordiwa,ba mesadunkesy varoei
intewarruhbaessen(P(-a<z<.1-2@(a)-\.
nisagel (pl. P( a < z < a) = 0,95), a**or az ertekc meshadftzhat6 a sbndard noF
"
mdlis eloszldsriblizata (F saeltk 1 kbhfut\scsitsagiNet.

2a\a) | =o9s.
0,975.
A tdblAz
ralapitua= t,96.
ebbiil@(aJ=
Ez azl jeleDti, hog./ ha l0o-szor veeiink , clem'i mind es mindm se$en ki
szamiluk a: koDkel 6n6ket:

G
nek z adon intrvallmba esik-. Ha blesik. a]*or elfogadjuk a I10 hipotzist
Konnyen htha16, hogy az inlervallm hossza.igy a beleesescs6lye is az ado val6szi,
nrl*gl6l fiigg.
Aftabnosu fosalmazva: a hipol6zisvizssilat vgretrajrasasornn a pr6batii-svny lehelsgesert6keirek lartominynt osztoponrok segjls6gve1ker egymest it ncrn
tedo ranom,nyrabonrjut A/ esyrk a/ rltogadisi trnoman!. hsven ci a

:,
[.
]
inlenalluh, a melik emck komplemenlere, elutrsit6si vagy kritikus tarloE6nr
^z ncs. hogy a probafiissv6ny erteke
Az egyes tanomenyok hatdran n8y vdlasztjuk
a
nullhipotczis ( tlo ) elfogad,la eser6ncl6re mesadon nasy (p = I - a ) val6szinnsccscl
ar ettosadd.innond,rba c\s.

raz eserlnl<bene(. .

s..)-

t-"

t"g*"

a a

kritik8 tdrbnAnyba es6scsak a valoszin6seggel

kiivclkzzenbe. Ha ezck urin a
jut a probdtuggvinyul Jlrrdlrr .,n r. / e. :
rendekezdwedllo mrnrdadakiboll,\/d
e7 beleesita" elfogadiLsr
ranomlba, aklor d d..r elfoaadrul.e.lcntc/o e,crhen.l

5l .ru":i!r!tJt"4':1tuBtqj*e1,.
A pnibafiggvinr [Titik6 tononnnlba $tsAnel ealotzinrislSil szignilikancireitrnek aMxtk, is d valjelailjnk.
PeldrDkbm az d =0,05 szisnifikanciazi
ui jelenli, hosy ha a minravetcll
v6gtelen sokszor vesrehajtiuk, akkor 100 eseib6l ninddssze illag dtszitr fordul e16
^z
u esmmy, hogy a probafiigsv6nytuk rniDta alapjen kiszimito( n6ke a kirikxs rar,
lomrlyba esik. Ebben
esetbn azt mondlnk, hogy e flr hiporezisr 0,05-ijs
^z
szignif*anciaszinln fogadjr* el vagy veljiik el dnak negfelel6en, hogy a miDrrbot
simiton nk hova esik.

I Nehany pr6bafigglenyt
a elknodalon nen
annak ellenae, hogy lal6einns6ei vtlo&
gijrag, hancm latin bctnvel jeldl. Bitr eddig a val6szinds6gi vAltoal gairaig.a 6ltala fclvell
dddkel|negval6sull minb esdnlatin betuvljeldhnt,*r prcbafijggvoyeknelalkalmazkodunk r me8szokol!jeldl6sm6dhoz,negknl6nbdzlelNd a pr6baftggv6ny(:) meval6sulr
ertteraz ak6 indexbeiIl 0 lal (pl 20)jcli jnk-

12

13

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

r
Az elfogadrsi 6s a kitihrs tarloniny egynishoz viszonyiton elhelyezkedEc htronfele lehet. Az egyeseselekela & 1. dbta szemlelteti

A 8.2. Ah.nn megvt^g{barjuk az eddig elnondotakat a z pr6bafiiggvcnycscri|

d, bal oldali krilikus tirtofrtny

6.)keroldalikitikus hnomdny

brikns lrnmlny
.) jobb old.li kririku
eltogadbi t

!
I

-,

tanonrDy

kndu

;.

etfogadA$hoE;n)

a/ gr+' < D0 aliernativhipot6ziscsctcr

8.1.dbto
elhelFke.lde
A2 eAbsad^i A\ o kni^\t tortoninj le.he$eAet

i
l

Bal oldali vagy jobb oldali - qsrcldalt ktjtikus bnomtuyhoz abbu az esetben
jutunk, ha z ellenhipol6zisbena nullhipotzishe k6pcst egy meghatimzolt ininyn elbal oldali krinkb
ter6sl irunk fl. Ha a sokasdgi viirld6 6n6kre HJ<no,.lkot
talton nlril,hardtr
H tU > tua, zU*orjobb oldali kritiha lo oninyrclbesz.lnr,i.
ker sr, anikor a
kritikus
Kttoldali
totunAny LJjeldbsCrc olyan *ibcn
.ullhipotezisbcn megfogalnazon ,llititsl6l wl6 bamilyen intnyu elt6rs erdekel benniinkel. Elkor pl. a soka$gj vdrhal6 6rtdke vonalkozoan H\:t1+no u alrcn |dvhi
Az elfogad,tsies a kitikus tartominy( e|vehszt6 c, 6 ./ ert6kekel kritikus 5rt6keknek lcvzzijk, s c. wl @ als6. . | -fet a Iels6 lrititus artiker jeloljijl A kilikus ert6k(ek)et a szignifikdciaszitrl s a probatuSgv6ny closzl6srnak iserct6ben
t6bl6zatok segitseAvelegy6rtelnfiefl meghaltrozhatiuk.

'74

hilikus ranoDiry ..

.lfogadtuit nondny

b/ t/L:rr + n. allehaliv hipot6ziscset6n

75

= o,e5
o(-c")= l-4(c") = r- o,o5
,
.. = -1,645.
A kitvelkez6kbn ezl z"-val fogiukjeldlni, ahol a z a standardnormalis eloszlasra,
az d pedig arra a val6ein6*Crc utal, mekkora val6szinrfisegglkisebb a p$bafrsgv6try aktu6lis ert:Lea kritik s rt6tn6l. lh z0.6 = I,f,45
b) H^ H ,:! + no, a\*ot e elfosad,isi tartominyba Bes val6sziniisege I - a , tehel

t-"=4"".,.",).
Er u i.tewallumol a bvuGtitb@ mnr seghaiirozhrk: ., = -1,96 s ./ = 1.96.
vagy m,skeppen felina 20.05= -1,96, illetve zo.er = 1,96.
Tebrt hNtrl6, miDt a kloldaffi koDlidenciainlerallm
., H,:p > no altemativhiPoteis esetctr
12 Abra
Az etli8adnsiaso kntitu: tartona^vethel@adise o t r6baJiiAgfintnil
mea a z
A szemlltet5 dbii.k ittekintese u16nD"zik meg, hogvm hattuozzuk
=
(TehAt
d
0'05
)
pr6bafliggvny kritikus n6kei15%-os szignifikanciaszint cse(en
a" nilek ki
ern
t@ct
clos/l'st
nomitrs
p'otatuc8'env
a',
Viiet
'randrd
kerescstheza Fnsseiak / tabh2ahil ha.%iLtltt}.
aktor bal otdali kilikus tartoDrinnval
O Ha n :! < no a2 altcmativ hipolezisntrk'
^
eses
van dol$.k, s a kitikus ertkeI ., -val jldltiik Mivel a kitihs tartomitryba
val6szinis6ge a, tehat

c, Haa Htt>no
van, e mak

esete.

z allemtiv hipolasn k, ald.orjobboldali k.itikus tanonrnyuDk

a val6szinii:6ge, hosy c/ 'tr61 MSyobb a pr6bafiiggveny szrLmitoll

en6k, a . Th6t
"= \ ">", ) =t -

r ( "<c, ) ,

amely 6trendczs utaD:

42<.t)=o(c,)=t a.
o = 0,05 esteDO(./ ) = 0,95, anibiil c/ = l,&5 . Az a) pontba' leirt j elitl6seket
alkalmma: zoj5 = 1,645.

\z' ('r a
Csa z stedard nomilis eloszlrsl,

'gv
@ \c ,)= a'

Gntol,(Fngseltk I
Most mnr az d = 0,05 cselena standed normilis elosz,''s ti'bliE
/ribl.iza4 kikereshcljnk a ., 6nket- Mivel
@ (c ,)= 0 ,0 5< 0,5,
ez er tt " <O,tg y

76

I
I
I
I
I
I
I
I
I

8.2.A hipotozisvizsg6lat
sor{n elkiivethetdhib6k
Mint mdr koribban elnondtuk, a mi nbol a sokasisra vonalkoz6m csal val6,
sinisdgi k6ve*etel6s lehelsges,ig)/ a hipotezisvizseelatsorin hozott d0nt6siink bi
zr'tryoc kockdzanal j6r. El6fordulhat, hosy a 1J0 hipor6zis helyes, s a pr6baffiggveny
rdolt mi.iib6l einilott 6neke m6gis a *ritikus tanoninyba esik. llyDkor a ,Yon, an,
Dakellm6re, hogy fennell, elutasitjuk. Ezt a hibds ddDlslels6fsj'i hibin* nevezznk

77

I
I
I
I

Az ilye! biba clkdvet6senekval6szinG6se az clfosadisi 6s a kritikus hnomeny konsrrukci6ja alapjdn a

hisz a a.nak a val6szinrfs6ge,hoSy a pr6bafuesveny a k.itikus
hrhmnnyba esik - , amlyet,ninl mir emlilehiik, r:tgtr ifkonci8zintnek
^e!cznn*.
Eltjfordulhat, bogy a ,r/0 nem ,ll fem (nn ,,igaz'), 6s a pr6baluegveny
'iintibol szamitoh 6ndke m6gis az elfogaddsi bnomi.yba esik. Ez szint6n hibis ddnl6s, s
val6szintis6ilyenkormtsodfait hibi( kdvetiirk el. Ezcnsemtrybekitvelkezes6nek
szokrsjelijlri.
Bil P -val
Az elmondonakata a ./. ttr lAzat sze'rlelrer;

Azt mondh*, hoSy a pr6bafiiggveny kirrkus rartomdnybaesesancka valosTiniiscgea. TeMl:

4",",)="
pn^
t=
o
^

p.oDaruggvenyre
vonau(oi dsszefiiggsfigyelcmbcvCtcltvcla liiDli

T,

kpletra k0ve*ez6kppen alakilhaljuk At:

l1
,G,
",)=
l' {, ",l={,'^.",
J;)

I I tttb6.al
A hipotazisriztAdlat soin ho,ou darris.L
is bekbreI teziriil vl6v inii.ise

")

l - j =l
\{n

A Ao {a vonarkoz6 d6nr6st

A rendelkezcsrenll6 adatok alapja. a zerojelbn nlo esyenl6llensegjobb oldalrn ]vi'

bfjezes en6ke. figylernbvwc a 8.1- ponlban leinnkat (eM ct 2r.,5=1,645),
meeh^rttozjar6, igy konlrit ninra eseki

0" )

no+ct

aJT

(p)

; il

r o t pe'c) .

Mivel azonosilalakilrsokat vegeztiiDk,hvnbbra is (, = 0,05 aDak a val6sziniisge, hogy a minrarrlaa nagyobb, niDt 16 perc. EkLor a 16 percel tekintheliik kririkls
C.tlarck,mivel ez az 6rl6k vrlasztja cl u elfogaddsies az elutashasilanomiinyt.

( '- p )

Az I d val6sziDris6scra pfiba (mesbbhaisnsi) szinlinek, az \t-p)

ploba ercjinek
'jevenik.

t 5t r . ba5. ;
J2T

| pcd;B a

OsszefoshUsk'at meeellapilhatjut, hogy az els6faj'i hiba elkovetse sonin az

igaz nullhipotezist elutasitjuk, a mrsodfajf hiba elkajvetesnlpedig a hamis null
hipolzislfosadjukel.

A rutaadag s r{seatuggvtnyc,

Az els6-6s a mdsodfaj[ hibnrol leidal szemlelGserener"nk a kovetkzaipcldil!

Egy alkalr6sz-osszeszerelt'miihelytEn a ltt6szalag mellett vaiamely munksfo
lyamal elvegzsenekmmaidejc 15 perc. Vizssaljuk mes 25 elmi minla alapjdn,
hogy (nyi idd alait el lehel-e vegezni az adotr munkafolyamalol! Tekinlsiik az alklt
resz dsszcszcrel6s6rfolditott id6i nomdlis eloszlisinak, a vignif*mciarzint
pedia
tesyen5%, azz o = 0.0s. Az ismensokasesisz6res(d) : 3 perc.
A vjzsgiland6 nulllipoldzis: fl(:t = 15 perc. Az alternaliv hipolczisben ur fogalnazzuk meg, hogy a noma nen telyes, es ti'bb minr 15 prc keU az adott munkafolyamat elvegz6sde,tehdr grrlr > l5 perc. Ekkorlobb ol.tali krilikus &nomrDyuk vd.

tt= t5
Li. dbla
evoEoddii asa kritil,s ta.torinr

elheb,eked^e

^2

78

79

A 8.3. Abru E elfoB d si es a kitikus tanomeny ehlyezked6setmutatjaz dl

alakiltu uLjr. (Tebel a feltelcleztt vdrhatd 6nk 15 perc, a kitikus 6r16k d =0,05
eselnpediS16perc.)
Az dbrrrcl leolvashar6,hogy I -a amak val6sziniis6ge,hogy a nantaethg kF
sbb,ninl 16 perc, es a amak, hosy nagyobb,minl 16 perc.

8 2 fibuzat
,4hdsodlA)nhiba el*nreiihek rul6einiisagekntiinbtjzdellenh4otazitekesettn

/ r = l5, l

0, E413

Vizsgaljuk mes, hosyan lehet meghataroai a Biedfairi hiba elk0vet6s6Dckn

valosziniisg6lI
A fenti p6ldrban go:! = 15 perc, az ellenhipoftzis pedig Ht:1t > 15 perc. w
ijsszertt cllerhipotEzistink van. A / mghaiirozisa uoDbd csak egyszerrii(pl
l).5 pe,fl altemarvhrporei, rserin leberse8e.
szanitsuk ki a mtsodfajn hiba elkatvetesenek
a valdsziniis6gta to:g = I 5 perc
eseten!Hastljuk fel a kordbban
bullhipotzis6s a tl,:/r = 15,5 percllenhipotezB
mcgbadrozotrkilikus 6rt6kei,a 16perctl
Mesodfajn hibit alkor kiiveaiirk el. ha elfogadjuk a nullbipotczisr, holon u el,
lenhipol6zisvoll az igz. Mdskppenmeglogdmuva ez ur jelenti, hogy a minrarillasxnk u elfogad.isi bnomenyba esik (kisebb, mi 16 perc) aDnak ellcn6rc. hosy !
H;p =15,5 petcaz Eiz. K6pletteltelirua:

0.9332

/:

15, 5
0.5000
0,2031

H,:/r

1!= l1, A

0,0485
0,0228

Tehil a misodfaji hibaclkbvetsfteka lal6sziniisaSe

tugg atol. hogy mcly cl
lcDbjpotezis
set6nhatrroztxkmcA.A 3 4. nrlr a mdsodfajuhiba elkovetesdDek
a
val6szinfisga abrdzohukkiiliinbdz6 altemaliv hipotezisck cs.lm.

t(lu,,u=ts ;g..) t\rlHq=15.5t1u)

B =P (Irsrqp= r 5,5)

1(; u':p=t1,2 ;"u.1

Mivel csak a stdd&d nomAlis eloszhs ltblitzata 6ll a reDdclkezsiinkre,elitszbr a

vdltoz6nkatet kell alalirmi standardDomilis clostrsnvd (slandardizilnuDk
kell). s
czt kitvct6en hatirozhatjuk csakneg a p en6k61.Tebtu:

r(, <ur:lr=r:,:)=o(0.s3)=
0.?e67.
, =pl" <l!:.!tfr, =r5,s
l=

Et

Hr:p=15 percnullhipolezises Hj:/=15,5 perc ellenhipolezis

esetdnaz elsii
^zaz
fajn hiba elkovels6nek
valosziniisege
5%, a nrsodfajn hibnepedis79,67%.
A tr:p > 15 perc ijsszetetl ellenlipot6zis azoDbu szimlalar egyszerii hipoleziyc bonthat6 fcl. Vekszunk ki ezck kitznl n6hrnyat, s hatdJozzukmeg czen eselekben a fenli gondolatmeDelelkaivelle a f 6nk61.Az ercdmt[yeket 8 2 fibltualhan
^
foglaltukossze

84 Aht u
,42a tsa P gralilusneghahraz^a*nlii"b&6alemotirhryatitise*esetln
Az ebriinjol lriszik, hogy a l] hcl)zehek megfetel6eloszlisegy rszebenne
van a l/0 - t6v6

80

fennelhsaalapji! kleldX elfogadesilanomanyban.Ez a terijlel,

8l

I
I
I
I
I
I

t
I
I
I
I
I
I
I

val6szinGegAmutarja.Tovrbamclye(besatiroztunk,
a nisodfajl hibaelk6vetesenek
=
rs.s
perc
altemriv
hipot6ziseseina mesodbd az ebrrr6l leolvashal6,hogy H t:tt
fajrihibaelkitvelesnek
nasy(0,7967)
lsz, mi8 fl,:! = 17,2percel'
a val6szinnssc
ldripot6zisnel
eza val6sziniiseg
kicsi(0.028).
VizsgAljuk
villozik Ho:r!= 15 percas l',:rt = l?,2 percfennilhmeg,hogyan
ss csctooa m{sodfaji hibaelkitvel6stnekval6szimis6se,
ha az clsdfaji hibaclkovetcsdnckval6szimis6g6t
0,05-161
0,01-re
csokkentjiik.
(Fnbena2esetbn
= ?,12)
./ = z(o.,,t
(a0 = l5perc, o = 3 perc)hatirozA kordbbipld,il eredmnyeit
felhaszndlva
zul mc8azta kritikusenekel amlyeseten0.0| annal a val6szinisge,
hogy. nitrta
dllaSnagyobb,mint a kirikus nk! Behelyetlesitve
a kilikus en6k meghadroznsdra
alkalmazhat6
dssze
fijSgesbe:

, r = lJ

.,

r =t 1, 2

r6.a
^"*",.ft =s* z.zz.
ft= orc).

ii
I'
jil

Tchdl annak a val6szlniisage,hogy a rnintaillag nagyobb,mint I 6,4 perc, O,OL

A LJ. lrdi
hrhatuk, hogyan veltozik a misodfa.it hiba elkijvetesneka yal6rtlnli$gc, h! s kriiikus 6rt6kel 16 prcr6l 16,4prcre ndveljijk, mi e$/bn aztje,e i,
hoSy c tzignifikrnciaszintet ( a -r) 0,05:rd 0,01{e csdkkentj[k
Az lbra alapjrn mcsrllapithatjuk, hosy ha csitkkatjiik z els6fqin hjba elk0vet6|.ncl vll&zl'rilsdg6l (a -l), aklor e cs6kkentesr6l nagl/obb men6kb6 n6 nes a ftisodfij ri hiba clkijvetesenkvalosziniGdse(/ ).
Az clfizdkben mrr meghatrcztuk (5olcos vnifikanciaszinle^) H,,:p=ts
pct. 4s H,tp = 17,2 perc eseln a mrsodfajn hiba elkttvelesenekvabsnniis6ge! ami
0,028volt.
Mosr halarozzuk meg, hosy nekkora a rnisodfajri hiba lkitvdisoek a val6ei
nils68c, ha a kritikus 6nk 16,4perc, azaza szignif*anciaszitrt l%.

lii

,iljl

p- p(i< t6.4lr!
= 11.4
=
=,,.r14r.'u", "'1,

6t

= P(,s -tJ3V= t1,2\=| o,eo82

=o,oer8.

82

8.5.nb.a
,tz a is a F graJikrcneEhatdr@dsa
*nttj,b6z6 tritiks irtaket esetih
Min_.1vanu!
dqd arapjen, az els6fajn hiba elkdveteseneka val6szi js6se
l-&t.l
le
csitklmr r0.05{6t 0,0r-rc}, de upvana}Ior msymenekben ."g
n,O.O.z!t.,ar
0.09| 8-ra) a mdsodfajn hibaekdvertsmeka vat6sznu\rse.

83

r
AhrltlDossigbrris clnrrnlhlrruk. hog! !r t
kajretts an. k d I uIoszi hi^ i gr

.taikkenllle.s.tin Dvgn, a lj .l

Fclvct.tdika kirdes, hogy a hipotczs\izsgil.r sorin r elso' vag! a n sodfain

hiba clkdvctcsce a veszlyescbb.
Kirdes toribbr. hog) egr"eg!..kontrcr hportz;svizsgiilatnilnilycn srignlfikanciaszintct
calszcrijvilasdam Ehe4edraz a razcr. hosl
a misodfajnhibaveszelyesebb
az cls6fajnhibiD;] vizseiljuk ne!. ft' az alaplactDck
lIa els5fajnhibal kdvctiin-kel lagis az igaz nultbrpolzislvisszaurasirruk
aklor a hiporzisvizsgdlar
bogya H, 'l elurasirjukLzl kd\ er6eneE) njabb
eredrnenye,
nullhipolezistfogalmazlnkmcg, Dajd ! hiporazis\izseilal !grebattdsauriln a 1/,r
ismet elulasitjuk.hisz r eredetirxllhiporezis\olr a igaz. lla kalelkeTeteserraeig
haladunLu ijszes lehels6ges
hipoterisen s lemszcrescD
rnindcDcscrbeDuj rinrir
ves2n.k , aklor mildcgyrkcl vhsz! kcll utasilaDuDl.
s v,stzdiltunk a7 erederiillili
su*hoz. Azl
tehil. hogy a, els6ftjn hiba elkd!.lasc nem okoT
'nondhatjr*
..j6v,itehetedcnhib6r.
Miisodlajf hibil liszort ai&or kdletnDi(el. ha eg_vhan,s hiporezFrcllbCadunl
Abb6lriszonl. hogy clfogadiuka hitoteTnl.r kave*e2ik. hogl. probl6ma\izlgtlaliit bcfejczrnk.A hibakorigiiliisAralebiilnlncs1eber6sa8.
A sri!:nifikancirszirtmcgvilasztisrLnil
olyaDkompromisszumos
megoldaea\.n
sztksi8, hogy lem lul magasa nellelt a hdsodfalnhiba .lkdrerscncka \rlosTinn'
\agc viszonylaealacson)"
lcgycn. l:z az d=0.05 rae) ehhezkdzeli sTignlfikancr!
s/inl. lDrit a gyako.lalbansoksToralkalmaznak
A7 eddigclmondotakahpjin nynvtulalo. hoey ce! cg) nullhrpolrzi!heli'esa
olyan 6brils ezUtallr6batu8-prer)tcalszcnivihszrlni. anrell'
sdnck elleDcjrzcsare
nal az cls6lajnbiba ldotr elk6letfsi uloszinljs6eenellerr ninnnrlis a nrdsodlaluhrba
clkdvet6sarekva16s2in{5ege
A kirldnbdzdprobdkc szcmponrbolrdncnoijsszehanti'
litesanrilj6 szotgdlalottesTa probrk er6fuggvenye.
Er6ft8g!6trlen d-r r lt8gr.,r/
enjnk. dncb, 1i!), n eli;, hog, ninllet lehe^ige\ .gs.erti alternol^ htloli-^h.:
neqhatdro.ruka tneejleleli;I P kiegiszito\ol^zitins4cAtt
e.4.t ! (az ahema^
tiv hipolezisbcD
meghalrro/ontt Eflek)figgrAl) [h. ], ,r,n:otrr. Az cr6fiieg\inntei
e k.jryv kercici kdzatl rszlelesebben
neh foSlalkozu*. rniDlaho$an a kii\elke76k'
bcDaz cgyszenialtcmrijYlilotdziseklclscn.
Ezekulrn rckintsiikit a srarisztikai
probari8rebrjrrsriDakilralanosgondolat,n.
Dclatrdvlden.h;z czcDgordolrtmclcl cgycsrcszei\ela koribbiatban nr:ir foglalkoz
1unl. A 8.1 fetezelbcnlcirl l6ptsckbinncl_rhipornzis\izsgrlalaeserenalkalmaThatok

ll4
j

,I

8.3.A statisztikai hipot6zisvizsgdlatmenete

! lla nullhipotez,st
s a vele szcmbenA116,4 rlrcrrri! h,folc
I Me8lbgalmazzuk
2 Meeleressnka Hr-ban megfogalmazoallir6snak;saz cgyab lelrteleknckrneg,
felel6probatugSrienyr
3. Ve8lilasztjrk az els6fajri s a mrsodfajn hibdr6l clDoDdoftak ataprin r
szignilikancias/inrel
a nrntajellcmzdki kr! kiszimitruk
4 Vtgrebalwk a minla\teh,mcghal6roz2uk
a probatiigg!6ny akrur:lisGziituszerii) irtikat.
5. Az altemali! hilotzisscldszhangbana szi-gnifitanciasrn,hek
mcSJclct6i t.Los7luk a probatuggvnylehetsiecsanktanohiinyirclfogadisi s riss/auhsitrisi
6 Ddndrlr a 1/! es a fl hitotazisr6l.Ha a pr6bafijgg\lnyirtike az elriremeghrtt
.ozon elfogadAsi
lartom:inybaesik.elfogadjuka i/.,t a H altcmarivhiporezissel
ellenkez6esctbcnclurasillk. es a H cllc ripott2h keritlelfogrdisa
sze.nbentsmdtlmondjuk,hogy mi\'l ninta alapjin horzuk neg a hipotczisrlzsgi:ilal
nL
iiin a ddntesiinker.
az valosri.risgijellegn lcsz.blzonyralaDsigot
hordoz.A hit]otezisr
nen odjuk.,iguolln \agl.,cifolni . ern azr rnondjuk.hogv a hipoli/in d szig,rL
fikan.iaiz,nten(llo:latljuk \agr" elutatiluk. (Szokdsossz(iha\TnjLat
mcg a ,,lnjrn,trl
juk ue),.chcrjiik mestllapirrisis.)
A kd\ctkcz6kbena fonlosabbpr6bdkr6szleleirrckintjiik i1. Az rlrctiDlcs!!,i,)
f.harclczziik.ho8y e$ vrg) tiibb azonoseloszhsi! fnggellenelenckbiil ,lt6 mintr
Al1a rendelkezisndcc.N,Iivelaz egyabmintdknaka tug-retleD,
azonosetos/lrsi mi!
la161
leu eltr;sineka hardsaaz egyeslr6bAka megs2inrealig utr lclterkI,ez\e,it
tetle bonlolLrh-ezin c szigorumegkdtcs.A lcsgyakrabbdhaszi\attLgtszttd rttetteh
zirrdrdl aTonban
elmondhaljxk.hogr hd o kirdlas.tdli a 4' kid, akkat.. d ,tintu it
kci..lilissel.l Eqetle, a:anos eb\2liyi nihrAkak tekinntu;
A bipot6zisvizsg6lar
sorrn alkalmrzoftstarisztikaj
pr6bikar rbbbsTempoDr
akl
lin csoportosiftarjukA2okara sratisaikaipr6bikar,amcly.k alkalffazrsacsakcl6in
elos2lesri
's
statiszrikaisokasn8eseri. lchcnges,param6teressr.lisztikai p16brknak
nercztk- mi! a nempsramateresekazok a sratiszrjkai
probik, anelyek binncty cl
oszldsnsokasAg
csctin alkalnrazharok.
Az elibgadiisii5 kritikuslafloni:Dyelhcl)czkc
dasealapjrn belz6lhcdnkroldbbii gyoldili es kitotdrli stariszlikaipra'bti16l.\'Nn
lak olyan stalisztikaiprobak,amclyckvegrehailii\ihozcgy orinlrr! lrD szijksag.as

I
I
I
I
I
I

t
I
I
l

egyniovamak olya.ok, amelyeknezkt minta kell Ez alapltD megknlittrtOaenink

pr6bnk
drgyalisa
e8vs
slatisztikai
Az
lis, illlve k6tmintis stttisztikli Pr6bikat.
soiin is ez ulobbi csoportosirist fogjuk alkalmaznr

val6sziniisegi veltoz6t hdaaljuk, anly standardnomilis etoszlrsr kajve! , a ni.llloaSlrsigl6l fiiggellniil , ha a nullhipolezis igaz. Konkrt minla eselen a probatuggveny mgval6sult 6ncker a 8. L-bn lcinaknak megfeleli'en a
^o

", , =i-

8.4.Egymintdsstatisztikaipr6b{k
E ponlba, az cglmintds statisztikai pr6brk kitziil csak zok iirgvalislira kerul
sor, ameiyek a sokasrs valamely param6termek(vn.hat6 n6k, sz6nis, aitnv) t6ztelce$dinli6 pr6b'ikal'
s6re szolgahak. A ktivelkez6kben az alsPjetr csoporiosiljuk
^2
hogy mely sokasdgiparametenevonalkozoak

osszeliaAasselhadrozuk mcg.
A pr6ba v6SrehajlAsasorAne lfogad.Asics a kndkus (visszaurasitisi) tanomdny
elhelyezkd6se
- mi ahoqy a 8.2. dbrAn is bcmutaituk az ahernativhiporzjsrtil
frgg. A2 elfogadisi bnomany a szignifikanciazjnl mellelit1artual|. E 3 ,jbh2arban
^
foglaltuk dssze.
13 ftbld,al
A, z-pfiba ellogaddsi taiotuintdnat ,atu,ai a

8,4.1.A vdrhat66rt6kkelkpcsolatospr6bdk

ilt

Iil

'zignlikahda,zi,lt

Az c csoponba tdloz6 ki Pr6ba eseto azt lele[nk, hogy egv skasig isme
retlen vdrbal6 6rreke @) mgegyezik'e az ,illalunk fetlelelaetl td enkkel Nullhipotezjsnnk k*or a kitved(eztj leszl

l. -r

Ho:P = n' '

[' t' ' ,]

pediS:
Allemativ hipoldzisiin'k
H tp < n o '

\^ g Y H IP> n i '

nte el

\^E Y H l l l + tuo

Az ismencttve keriil6 ket Pr6bakiztu6lag alkalnazisi feltetclek tekintelben

^2
16rel eglmestol.

Az egymintrs z-pr6b!'
Ha a sokasdsnoranlts elovla:n, is a sokasde 6 szdzird (valdilvetr
rany birlokiba!) isae'1. ald(or pr6bafii88v6nyknta 8. l ponibd felirt

l6zeEs

-..

, Tekinrsiik a kitve&ez6 plditl

szabviry szerinr100dkr,os rdmcggelCs
L Egy aulolnatag6psorl;ret csomaSol,
I dkg-osmegeDaedetl
szmessal.A2 autornataellendrz6sarc
l0 db-osv6letlenminril
venk.A lemErtlisrcszacsk6kallagosromge98 dk8 volr. Fctrctelezher6,
hogy a gep
iiltal lttltittt liszleszacsk6kt6ll6si tOmegc.omdlis eloszlisr kOver.Ellcnrjrizzijk, bosy a
8ep a szabvanynakmegfelel6cDcsonagol-e (a = 0.05)!
Nullbipot6zisnnket - a r6ll6si taime8megfetel a szabvanynak a
to:rl = 100 dks
egyenlt'seggclfo8almazzuk mc8. Alremadv hipolezisnrk pedig
.

Hr:l] * 100 dkg,

tehrt k6loldali s|ariszdlai pr6bri vigznnk

r
86

a,-poba
szlltodalomban haszndlalos

crnelezas
's

87

esa sz6r6sismen,z'pr6bdlaikalmazharunl'
Milel a sokaseg
nomrlis eloszlisn
6n6k6tt = 98 .lkg,d = I dkg6s, = 30
!zut6. kjszeniluka pr6bafiiggvany
aktudlis
98- 100=
j:--:j:
:. =

"
]65

(a =0,05) eselena srandardmm61is closzlns

Az 5% os sziSnilikancjaszinl
tablizalAb6l \ngltlak I /nrhtdt az alremativ hipolezis fig-vclc'nbclilcl6\cl a fels6
leszkrnrkusanal: :, ,.. = 1.96 Az als6knlikus enel pedigennckminuszeSyszerese
'"s)

r../ e l fo E.d d .i rd n om;n\

;
[- 1 .9 6],96j

Mirelaz elfogadesi
hrloneny len tarlallntza a pr6bafligg\inyaklual,serrekt.
a 3,65 dt. a nullhipo1ezjsl
elutasitjukaz alEmati! hipotazissclszembenYag! tt is
nen ln
hondhaljuk,hoSya liszleszacskok
ldhsil6nege 5% os szienifikaDcias/inten
lcl mega szablrnFak.
a,ncl)Dalcllb-rldiuk a
Fc1let6dika kerdes,hogy van'e olra! szisnifikanc,aszinr.
nullhipol6z;1.Ha megneziik a standardnomdlis eloszlrslrbhzatar.!71 rdFsrr.liuk.
hogy r = 3.65'irtjz o(r)=0,9999 enek lanozik M'!el ketoldaliprobiil \egczliiol,r(,)-

roor,re.r-L=e,r,lars.
3
100+1,96 = 101. 1dkg
Jl0

l .n ' .

hehelyer lc.
, c \ A/ dholh"r t , * I nr , t J, cnc, et e.
A / epl cnlor lcnscgbe
"

u .u 0 n : Ten" r!' Jr(mLl LF(bb./,i r' fi kan.,a-

L r,u o ma, m c l l b o la
)
sziDt csetn logadtuk cl a pr6br1, ami ,.gyakodatihe' aa ielenlr- hogy
'ninder
szigDlfikanciaszinlcD
clutasitjuka nullhipoGzist
A kritikuscncketa lizs8dlrjclcnsag.,m6n6kegysgbe!
rskfejczhcliik. Ehhcza

Tchnl az cltbgadasihnominyunk 98,9es l0l,l dkg kijzOltvar. A mi adttagunk,dmi

98 dkg, nem esik bclc cbbeu inlenallunba igy a 1/!,r 5%-osszignifikanciaszinten

E, ur6bbmondotakats a bcslesetm6lctben
ranuhakatfig_velembc
vave nenr
Deh6z6szcvemi a keloldali hipotezislizsg6hres az inleryalhmbccstskOzij i hr
sonl6srigorA hasonlosdg
ellenrca k6t eserkdzdna kiilanbsega kdretkez6.A7 inrcr
lallumbccslesnel
a rrtasda valanib,etpdtuhA.ftre adurk e8y. az .doll paramotcn
I d lalosTiniisiggclhnalmaz6,a hlntit6l fii8li' vegtoDtokkatharirolt nrte a u
Inot vala'ncly mintajellciu5b6l kiindulva.A hipor6zisvizssntal
csctbenpedig valamely parmetemek a nullhipolezisbofellelelezcflenekdbi'liDdulunkkj, is a,,r,nl
je .nrijre adu* egy olya! irredallmot, amely a Ao feDndlasaesern l_a
ral6s2iniiss{e1
tanalnrazaa minta16lEintia vdltoz6mintajeleh?i'1.
A vizs8dhjelens6g
kifcjczettkririkustftakeinekmcghat6.o,,mrtkegys6gben"
zdsacsaka kdnnyebbmcg6rstszolgrlta,a kesaibbiek
soranren foerr.rk
alkahnarri
Az egy'ninrdsu-pr6ba.bbanaz esclbenis hasadtbat6.ha eAr rige\ szo st. trl
v'leSes elosrldsnekaxAgbnlnagy etemsznmnfnggeflnninrrt ycsznnk(a sokasdgi
sz6re( ekko. ncm sznksgcs
Bnehiink) A minlaelcmcktnggettcnsigets a ralosziriisegszAmirrsb6l mcSismen.enbnlis hafirekbzhs titete nj^( a

, -4r!"

' ' :." " :

. 8\ enlu. lc n " i s e r
"i

i- nr
r
b < h e \e ' ,e i re.ee -

t,,

lclkez.i fonniib! kc1l iitrende2ni:

'; ,1"

il

it
lt
It

II

88

,.

fel ba./nrl a!,urrn a to-

pr6bafiigeviny ahol ; a lehersagcs

mintrtbot szanibn korigatr emlirikns szores
kizelittileg star.lald tomAlis eloszb\t1 lesz,ha a H0 r8az.A prob! vegrehajttsa soran
hasanlr kririkusinkek renncszetesen
ugyanazotmaradnak.
Konkftt nintd es?th apftbafiggviny meglalosuhnknekkiszrmitisaa

,,_"

J;

t
t
t
t
I

t
I
I
I
I

t
I
l
I

r
I
:l

:, i

r'
H":lr = 100 dkg

Az egf,Inintis1-pr6ba
s2r8orufclr[rc'
Enyhjtnok valamelyc$a z'pr6baakalnuasinak meslchctoscn
linl Az egymint6sr-lr6ba v6grehajtlsrhoza rr*azi8i elos2lttssTiA\;t nem *'u ir
nentnk, dt u sokdAg eb\rtuAtok toribbla is namttlnnak k letnie Ebben az cscr_

H : t 1+ 100&g

A pr6batuBgvinymjnlab6lsramitofiineke:

,-"t=9-o- ,'-

6
t,

I
I
I
I
I

t=i

t
,l

A s,/ =30-l=29

szabadsegfokhoz
s0,05 sztgnifikanciaszrnther
tdrtozolihi' krjti
kus 6ndk a Studenl r-eloszlistabldzarib6l(rng:rettkl. fibhzut) /;.,,,J= 2,05 Az also

6
probanjggvany
hasailhalo a ,'r0 ellen6ztsere Aflennvibena t/c i8az,6s a sohsrig
Stutlent
closzlrsa val6bd non rlis. akkor a r pr6bafijsgleny.y'- n t
'2abadsAdokn
szijkseges
vesrchajdsthoz
a
kdmyeD
felirlatjut
alaFzva
,-e1or:/rrr kdvel. Erc
Proba
amelyekera 8 4,;bltualbar foglaltud(ossze
elfogadasitanomenyokar,
Sl hbttzat
hatdral a eien ili*nndaeint
,4l-pr.tbo elloEaddsi hnahdnfiMt

ne el

[' j ' ,-[

l'=',*l
l
I -,,;::

t
I
I

.^ ,

bala
Konk t nihta esetA aVbbafiig8ldDynekela lijvelkez6 dsszefiiggessel

h=

i -n "
.

G
Tariink visszaaz clijztj peldalrozlFosadjukel rovlbbra is a21,hog) a sokasiLs
closzlisanomrlis, de a szonitr eainal a ni eb6l becsnljiik 30 mi.s crcdmenvei
i = 98 dke,
r = 5.5 dkS.

kjrikus cn6k emek a minuszcsys,erese,

eaz i=i;,j=
/;:,r = 2,05
Az clfogadesiranomdny:[ 2,05i2.05]
Mivl pr6bafii8gvenyiint 6fi6ke beleesik u etfogadasi tanohinyba, czrr a
trullhipolzislelfosadjuk.Tehdt 5% os sz'g.ifikanciaszintena sp a szabvd.)nak
megfeleli'encsomagol.
Vizsg6ljukmeg,hogynris szignifikanciaszinten
clutasitjuk-ca pr6bdt A Sruderr
r+loszl:isdbllizatibana.\'zl: 29 szabadsigfokrilolyan 6'1akdkell keresd,amellnll
ar, (va8yannal m inus/ l{/ e, e. ei ug}ohl- t / d/ l. - 0 t UJr t d 0. . : . , r ot
(r = 0,1. Tehit 0,1 es szignil'ikanciaszinten
mrr clutasitjuka l/,,t. Ekkor t0,/,.nn.k a
valosziniisege,
hogyaz igaz I/.-lelutasitjuk

8.4.2. A sokasdgi sz6risra vonatkoz6 pr6ba

Gyakori feladata sokasrgiszortsralonarkoz6 fettclas cltcndrTisci\ A 7 4 I
ponlbanlehk, hogy a sokasasisz6rnsbccslsre
a kodedh tapa\7r,ti 1 s/(i,,nr t,i\/
niljuk. Intepauumbecslistcsakal*or tudunk adrj, tra a sokasigDonniljs et(r/l,ni
A koDfidcnciai.tedallummeghadrozisalalleloszldsra alapolluk.A n)kxstisisz(irn
ra vonalkoz6hipotez'sellenijrzasckor
is ezekrcaz rsmeretekctdmaszkoduntttov(l.rl
isn6rcljiil neg az oh elmondohakatHa a sokasrgs?oras! o0 es lrrtratd cnekc
(Arlasa) no. aktor i,, ,<,, fiisserlen, azonos elosztast ninla cscran !

t -." 1, ^"

t" n.,
j \ dt o\ . / ini'\ eBi
\ ; lr o, , dt nanJdd

igy naglzerijsszcsiik,
az {'

tl ;'
oi

nonnr lL . c. / t a, udt ,

ru,usz,"u.ur,
eloszlrsrt.
Ezal a soka
'arrozoZ:

sagieloszldssz6rrsiravonalkozo

A rullhipotzists az altemarivbipolazistolibbra,s
90

9l

1".
A probafiissv6nyminraalapjii. szAmilon(aktudlis)6rtke:

Ikkor

0,226 0,25

dd)a a,ninr;bdn
e\ v(i,-Po.D(p)
u adofi tulajdonsagn elemek

,/I1l-P^

lt ,

r gv a

Az alrehativ bitotezjsnekmegfelel6kilikus ertki 20,r. = 1,96,az clibSadis tanoniny pedig 196-t6l 1,96-iglerjed.Mivel a, elfogadasihnomrny tanalrDazza
I |ni.
bafiiggvcnymegvalosull!tkr,a nullhipolezislelfogadjuk.Tehat5%-osszigDrfikan
ciaszinrenelfogadjukazr az ruidst, hogy az els6 sznmrivezer6kcgyncgyedenek
van
nagy dsszcgii tldbinositrisa

val6sziniisegi
valtoz6vdrhat66n!kendlaes szonisaI 2,,.usyana.k-kor.db azoDo. elosz$sn valosziniisgj vdltoz6 i'szegc. cz6n ,aET n eseln a cmtr'lis hatilcloszhs
telel szerinlldzel standardnomilis eloszlrsl igy a 22 i pr6bafiggv6nync'k vrlaszt
ra. c8y mcgaal6sullminla eseina

I
Ii

I
il
I

r
lI'l

m
1,
6n6ketkellvizsgalni,aholp a megval6sult
minlabelianjny
A lloba krilikus ert6keimcgcgycael a z-pr6bakrilit'usnekeivel-mivel mi.d'
kl pr6batuggveny
standardnomdlis closzljsn
Neziink e8y p61drta probaalkalmazisara.
\ an
Egy bizlosiroidBddgfeltevescszcrinlaz elsij szini lezelaike8)hegyedenek
v6le enszenie.kivalas2tormk1000
naSy eletbizrosildsa.
Ezcn fehevdsellen6rz6sere
villalatol A megkrdezetr
cgekvezcr6ikdznl 226 k6l0( mrr valamilyennagyosszegii elelbiztosildstEl1en6ri22iil5%'osszigtrifikanciaszinto
a fehev6shelyesseg6t!
Nxllhipote2'snnker u eh6 szimi vezct6l nesyednek(25%-rnak)\'an nasy
dssTegri
6letbirlositasa

8.5. K6tmint{s statisztikaiprdbdk

A h'potezNyizssdlatot
cddigafta az esetrekorhrozruk,ahikor adla volt ?at so,
kasig, 6s a tiipolzisemck a sokasagnak
valamelypdamarererevonalkozoll Et61br
dul
hogy nem cgy, hanemlil sokasaggal
vltn dolguDl,es a hipotezisk6r pa^zonban.
dekenekeg)mashozvalo viszonyiiia(ritalrban knldnbsgere)
ramerer
vonarkozik.
Ilyenkor*i/,,i,,.ir pr6bit halrunl v6gre.aza2a sokasdgokb6l
cgy-cgyfttggellc!, va
ledenminrdrreszn a hiporaziscllen6rrdsec6lj:ibol
Tipikus ddnrsiproblmakdt eljdris (pl. kel kiilOnbijz6rcchnologia,modszer
!a8y ke2el6t hatasdnak
a7 osszehaonlit6vizsgalah Ennek speciilisesete,hog! az
esvik ha8-voma.yos,
a mrisiknj eleres.Ekkorazt a? ellitrst lizssdljuk. hogy a, i! cljl
rts erdmnvesebb.
ftint a bagyominvos.Noha a feltevesar. hogy a, ij cljinii\
mint a hagyoma.yos.a .ullhilotazisbcnz csyrnli'si!
{m6dszq stb.)eredmoyesebb,
A/ . . r 8azra. ||r d'rn, ndr ga/ Jlem dt hr l'^r e/ r . . - elf . t 1||n, '/ / , , , I r a i! \
" /erep(l
'
ldbhyirc cgyoldal{pr6barhallunkvegrc.
Gyakan cl6fordulodantesifeladataz is. amikor ker sokasigor(tt l-arltrt ,nit.
falu vnros stb.) kivrnunk osszehasoDlilani
valadityen dtlagosszirloral s^nrtn,trr
bol- Fcllev6siinkbftekkorak;l sokasigitla8oss2jnvonala
kdzd icltiras s/cretr
L l<atsokasigotkit ytle en lJtggele, dinrrnak kellktpvrsclni.

& : P = 0 ,25
fonnAbanfogalmazzulneg. A2 allcraliv hipotazispedig

8.5,1. K6t sokasigi virhatd 6rt6k kiiliinbs6g6nek vizsg:ilata

H ,: P + t).25.
tehnl kitoldaln !rob51 hajtunk v6src.
= ?!
=
A mintabcli arirDv:
' o 1 0 0 0 ct.zzt.
91

Lcgycn adoft kel sokaseg,rendrc p , dL. illetve rr,,o, paramterekkelA har

sokasisb6l csy-egy yilerlen a eEfnAeol f.igeetten mindr vesziink. A mlnrikb6l ren
delkez6snnke nll6 adarokaraS 6 dbhzatban foglalnt{ assze.

95

(',
,,,.___=__
")-6"
to; . o;

Kat mh6t iAan!16pmbtk a.ta^ allaln@ott jeliil6ek

rtl\

"1
proba
etfogadisi
tartorfnya
nesesJ'sik
u
egyminLtsz-pr6ba elfogad.tsi tadomn
A
ny6ral.
A g/alorfatbm rendszerint nen isnetnk o sokatAqi b , o,) s,otdloktt, ez&l
azokal, ninlibol becstiljiik a korigift tapasztalalisz6ntsok (d,, illetve ;, ) scsirs6g&el. Hr kell6n nagy ninrink vm, a
A mi Ak alapjir ellen6rird kiviDjuk a
H a . t1 j . p z -6 0 ,

(n,-n,)-6.

v a g y a 6 0 =0

esri ^^ H t.pt-p1

l*_

I oi

hipot ez is
hel y e s s e ga tH t:1 t,-p ,< 6 ,

{t-;

(n ,rp,.tr,\

bal ol dati a, fl ,:r!, -p, * 60

k6toldalivasy a Ht:ttt F,>5o (fl,:t, >/,) jobb oldali altemativ
\H):ut*p1)
hipotdzissel sz@ben. A 600etsz6le8es,
el6re megadott enk, s azr a k 6nbs8erfejezj ki, ami leltevsiink szerint a ka viirhat6 n6k kiiz6tt lehetsegs.
Az, hory nelyik probafiigg!6nyt altalrMzzuk a rd helyNesenk llo6.zesre
- a vdrhal6 6rtekkel kapcsolatosegynirris pnSb,tkhozharo oan , attol frgg, hogy
Dilyen infomici6klal rendelkeziiDka ket sotrsagr6l.
A katminttu z-pnibr
'teryik

fel. hory niadkzt sokasAanoml is eloszhtn p,, (t t, jltetee p,, o 1

parameterekkel,6s ismerjnk a sokasagisz6rAsokar_
Legyen i, 6s /t, a niDtadrtasuk,

al*or ezkis Dormeliseloszliis,iak,igy kiit6nbssiikis az. a(i, - i,\ = p, y,=d",

o'@,
- Q =o'(i,)+o'(il =
+ -;

ha tlo helyes 6s a fiiggelleosg

(i ,-i )

6"

.ls,*9i
n7

o;

pr6baliaSveDy kiizelit6leg slardard Dom6lis eloszljst alkor, ha a t/0 igaz. (Eturek ig.rzolrsival nem foglalkoaDk.) A pr6bafiiggveny mcsval6sult enek6t a

_ {r, &)_r,
,-_

I J;
t 'r

Ji
nl

itss"fiigg6isel szimolhaljuk kl ko rit nirta $etan. Ezek utrD a pr6ba e1vgz6scmir

egFrert. A p.6ba v6gehajtrisihoz iu annrl nasyobb minl{ra van sziiks6s, minel jobbm eirera eladg eloszlasa
a oom6ls elovltsr6l.

A katmirti!

r-pr6b.

Klv&hat6 6rt6k kn|6nbegere vonatkoz6lelw6s kis mintik alapjdn is ellen

6rizlher6,ha az alibbi kikildsek reljestlnek:
a, a minttk normalis elczl6sn sokasisbol szi']rllhak,
,,i az ismderlen sokas6gisz6nasokazoDossesafehtelczhet6a.
A nullhipotzis ellentirc3ere a

l\

pr6bafrtegaanystanddd aomAb elMltst kdvd, frtqqetlen a minraetemsziDokl6l,

ha a Ho igs2. KoaLTA ninb ere#r a probafigSveny megval6sutl 6rt6ket a kiive&ez6
itsszefiiegsslhatirozhatjuk nes:
a E5 3. po.lbanismeneresre
IG.nl6a-nr6baszotgil
' E fchcvgellen6zserc
96

97

I
I

t
I
I
I
I
I

t
I
I
I
I

(i ,- i , ) - 5 "

r=_.______
I
" lr

A l0.lenn ni,ta n44siercdnan ei

" ' l i ', "

pr6baliiggveny hasadlhal6. amelyben

Rdgilipus0
I

(,,- D;1.(q-') ;l
tovitbb, a li | 6s ; z a lehetsige. miftik konigrlr bpasztalati lzordsai
Konkrat ninta esetin a pdbafig8yny negval6sull 6deke a

{,,-t)-6.

'--F

2
l

0j rhusn

abroncsok
kopitsa
mm-ben
t,2
2,1
2,0
l .?
1, 7

1, 0
3.4

8
9
IO

|, 1

t:.4
2,3
1,5
2.1

2.t)

" {t"t

itsszefiiggsslhaiirozhal6 meg, ahol

A mirta adalainak,itlaga es v6risa:

')

ri +(", - 1)r:

bvabba r, es r, a korrigilt lapasaalati szod6 koDkretertCkeiegy miDttDil.

Ez a pr6bafiiggv6ny I1dhelysge s u alkal$zisi felttelek fem6ll6sa esct6D
szf: nt+
2 szabfiES,gfoknStudqt t el$zl,tutkivet.
"2
TekiDlsiik a kitve&cz5 pldil!
Egy aut6abroncsokatsyirt6 c68 u nj dpun abroncs kopds.ilioatgAnake en5r
zeseerdekebnl0 sepkocsnav6letletrnidavtellel kivalaston l(, dp6n, | 0 gepkocsi,
ra pedig basor 6 nodon kiv6l$zton reat.i/6, abroncsotsz@lt 50 000 lan megtetele
urtn rnegmrteaz abmrcsok kopiisrt. A mi&i ercdmoyekel
8-7. tiblAat tart^l
^
A l0elnfimi
lk alapjrn a ceg arrol kiutn meggy6z6dni,hog/ az nj fipsn abroncsok kopdsrll6bbak-e,mint a E8i tipNri,k. A szignifikarrciaszitrl5olo.
Az, hogy az abmncsok koptsrmk eloszlisa nomil's, tovtbbe hosy a skaisi
sz6rnsok egyenlijek, feli6telezhet6.Mivel feltevesnDka kit tipus elleresenekcsak az
iranyira vona*ozit (6 = 0), ez6n
H o :P' =Y " '

= 1/in:;ir)'**rro.-2"t'
-=072nm'

{r.6
,,=ff=r.ro'*,= \ Jfir- - 116)'
- - -* - = 0 5'.s6)'
':mm
e
Mivel a sokasigi s6nisok ren isnerlck 6s kis mindt vetriink, rDr6bat atkat.
Itra"natunk. A probafiiegvoy szimitott enkc:

=0,628.

A szabadsngfok
sy'= l0 + l0 2: t8, a kntikusen6k Fngg.tek4 tabh2atu
^
alapjrDpedis: t$5=t;73. Az elfosad,tsi
hnomeny:l-*;1,73]. A p.obafuSgvcny
mgvalocull enekcbelesikazlfogadtsitanomanyba,
igy a nullhipol6zislfogadjukcl
A kdtf6le liptrsu $nniabroDg kopas ldsesa5%,osszjgnifikanciaszilrena"onosnal
tekinlbel6.A mintatehit nelnigazoltaa feltev6st.

ahol I -gyel a r6si, 2-vel pdi8 z nj dpxsl abroncsotjelolliik. Az alremariv hipor6zisbn a, fogalnazz t meg, hogy rij abroncskopriie 6bb. mid a regi (vasyis a lm,
^z
ben mert kopdsaszAn%niienkisetk), azaz H | : tt | > p, .
98

99

t
,l:

i-.'

8.5.2.K6t sokasigi rrinF{

Legyen P, s Pr kt isMden sokastgi aituysztun (val6s2infiseg)-A pr6ba v6grehajitsa sor6n ellen6riai kiviniuk, hogy a ka parand{er k 6nb!ge egyenlGe e8y
megadot ed6kkel (pl. nuliewl). Elrt a sotaesokb6l es4sl fraaelet nintit ve
sziilk, es meshaLirozzuka k6rdessantnyrzinokat tozitadaNl besl6 i, s i1 relativ gyakorisAgokat.
ThAl a nullhipotzis
H o :P t-P1= E n'

-/. -\
A\tAJ

,/. -\
P,\t P,l

pr6bafissv6nysteded nomilis clovhst alkot oesd8.4.3.6s 8.5.1

Ir!ainkal).
Konkratniata esetiaa ptatbafiiggveny
meSral6slt nekea
p,.(t p,)

*pz.(t

ifssztisieshasaalhat6,ahol i=n''

Jl

ll

A+ n'z P'

A pr6b. vesEhajt6sa sorio a kilikus ert6kk meggyeznek a2 egninbt

kJitikus erlekeivel.

z-

NzznDkgy peldtl.
Az es/ik orszigos kitzvefmeny-kutal6 cea too0 dmn figgetleh, Mahos eloylrsi nirtdval dolgozik. Kel, e8)nis ulan I h6Mpos ehdrsslncgism6ltt k6zv6lrneny-kulaLiserdmeoyesan valeely politikust a lakossrg 32%-a, illete 38%-a
r.rtotla rckonszenYesnekVizsgaljuk meg 5%{s eisnitrkmciaeinten azr a feltv6st, hosy ado$ polilikns
ininl n6lt- a rokonshv!
A rniniiba: ,, = r, = loo0,toviJDbe
Pt:0,32, Pz=0,38:
A kerdes mesviilaszoHssa
Hot P'=P1
nullhipotsis vizssrlat& jeledi, ahol l-gyel a koribbi, 2-vel a kes6bbi vizsg6lar erednmyA jelitlt[k. Az alhativ hipoleztbo azt loSalmazuk meg, hogy a politikus
ininti rokonszerNn6t1,azrz

p)

Ht : P\ < P|.

6sszefiigg6ssel
halrrozhat6nes.
Ha Eo= 0, aLlor a nullhipolezis

Mivel a kl d6.ysiE kitzitdi elteresDkcsak az ;enya 6rdekl bemiinker, ezn

z sd = 0 esetenfelirt probafiiggv6n)'l hasattxk. Emek a mineb6l sznnilon 6rrdke:

Ho: Pt = P7
Ellen6z6ere cClszerfia fenli dsszefiig8eshelyett z ugyNak

!!!:!:!!,,,.4,

032 0,38

stadard normilis el-

'al.*.*J
probatuBsvenF
hasmdl'i.ahotnoi i

-,.

';:

ptra

rnelyrck elleDajrzesere
a Iitnintis z-p.6bahas it]lar6. Ha a \i6g,6Lhi kiviint kl sokas,igb6l rendelkez6siiD*re6ll ket ragy mida, akkor a

azesysminiil eln.

szirnai, i, , 4 pdisa mintikb6l szimilott rElativgyakori&igok.

I00

Konkret nnta esetan

^

(vrl6sziniisgre)votretkoz6pr6ba

- 0,06
0,021

2,86,

mellrek meghatdro?-iliboz

lotm.032+l0t)0
0J8 0J2+0.38
A laitikus ertk bal oldali kitikus lartoniny esettu u06 = -2,
d,isi tafoDrDy pdis F 1645: -l .

^
"

r.
= -1,645. Az elfoga-

101

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

r
M,vcl r I'n;bufiitgvanyszrimitorenakcDemesrkbele r ellogadir tano[]i.\.
b!. a /tr'r elulasitiuka.//-gycl szembc. Tcbdt 5%"oss7,gn,fikalrcras2r.rcD
n.i !/
ado( polirikus;tiDli rokoDszc.\a lakossAg
koreben

8.5.3. Kit sokasigi s26r5s egyezds696rcvonatko26 statisztikri pr6ba

A kaxDinlis/ probaalkrlmazasinak.syik fhirclea kit lrkisig, s/,ni c!\e/,)
sagclolr. A kal minlit ieaDyloprobdkkdziil MrerkcdjiDk nreSurolsonnkc/.r pftrh
le'narcs2lclfsdre; alkalmrsprob6ral A 3 6 rnl,/r:,rbl, bc\crer.rr rclnli\ekel rtl,rl
lnazzul. SrukscScsazonbanaz a roldbbi nelrsroritis. bolv a ro(d\ir (lo\:l^urt^
mnrdkotsokasrgesctDponlosanvag) igcnj o kdzchdsscltu, n6li eruk*. !l k,w.
Celunka k6t solasdgisz6riisra
vonatkozo
H( :d

!4 =

to . s4 = It

- o.

nullh'porzis!jzsgrlala.Erc az

I
I
T

;1

esefn d = rj I sr:7- = n- I sza,

troLrrliiggv6nyhasznilbato.aDri,I1!hetlessdBe
bldsdrlbli ieloszldst alkor.Hjszena sz6mlil6 is 6s a ne\ez5 is Zr closzl:jsf!atoszi
nustgivdlro/o (1did7 3.4.pont) Ezene7ra lr6brt f-pr6btnak nelezziik.
K.nk\, nn1n.i.li,
a probafijee\,irymc8valdsulr6n;ke a \dlerker6 ijrszc
liiggi$e1 hatirozhrroDreS:
._

I
I

N
,

t
I

ri
s]

fonNs mcejc8yeznnnk,
boqy a s,1t \:nnbht szabadsesfoka.
a
pcdrs a ,2.
^
r.:rji szabadsigfoka.
j cldlnk t-essel.iltcrve't2-essei_
Az, bogymel)riksolasigor
clha(6,
rozis dolga tla ezl azonbaregyszerm6r cldijnrijdk_ aktor c ddnlesbeza lovibbiak
baD kdle*ezelescn fagas2kodnunk
kcll. s a sz6mlrlo 6s a Dcvez.jszab.dsieibkar
e|I ( \ | , c r rc l .l u J |
^ c l l rl e fd l l a trl s i rL n c k c\ohFme! !i * /Jrcrur,t l
Az /:-eloszldsr a lleloszlAshozhasonloar .eft szirmen'kus elosztis [z belolyisolta az elfogadrsjranohdnvhatirainakkikeresestAz closzlessijnisa!tu8g!!Dyala 8 6 liru szernldltefi.
kiil0nbnz6szabadsagftkprrok
escrcn
Az F-probaknrlkus dnikci szi.ten kiil.jn ere a cilra k6szite| ljbldzarokbotol
vasbal6kti{lr,?s.|ln J. r.j}/;:di. Mivelmon a rt cs4 s,abadsisfokoka rrbhzar
ban eg\-cgy kiildn dimeDziotig6nyelnek,igy a.?- inekek a dblrzar cime atall szcrc

8 6 Ab tu
.1: J: e1.^.h\ \iiti^isfurstlnte Arl.rlbijzij szabantAqlokak
es.tah
pelnek. A dbldzarbol kazvetlennl klolrashat(i a./ fels6 kritikus anik. mie a2... also
knakDs drt6kek a kdvettez6 itssTeluggsselbatrrozhltok mg:

'r

Tehntd aho kritikus6dker

hatrro?haljuk
meg.nog,ya fclcscreltszabadsiiglbkok
'igy
ft eller kikereselrfelst'krnikus
6ndkreciprokiit!essziik.
Ezek utdn tekintstk iil u F-probaelfogadrisilanominyarrkiildnbil^ rlto,, n
hipore2isek
eseln(&8 lnrftrdl)!
hld.nl
8il
12 r pribo .llaEa.l.i\ituttandnrai u erqnrlikatuu\a,! atu!1dt

l F.l ,l .'-l

t,,.'=,
tl

:r]

.,J
[o,ril,
) SiirnsiCiilggva.!ca Valdszinnsegsziimilds
l9r otl.li:nhlilh!to

t02

103

artt

8.6.1.Il l e szked6svizsg6lr t

I
I

lb,a) eblzla ra ronotkoz6 Allitis raglf.nacbzit

Eg ruk;\.innlisi
ellenc;r
menD)i
zlJ;r illcszkedsvizsg6lttnlk,z'cz:rn Alt6l fiigg6eD,hogy a lipolazisrinkeL
hilonbijztelilrkmcg.
re kodrer'ziljuk, ketltlc lUcszkcdasvizsSiilarol

l"

;'
Az aho krnikns anck hlcrcsisivel lapcsolaroskelleftedensger
elkeriilherjiik.
ld a ' r on , o ,a ta n " a ,1 t.'r a r^ ].h )rtr.' tr t i g! cl c\c or/ro rrrul Lor\ -prnhafiiggrdny 6nakc ln6l DaSyobblcer-cn Mjlel F;'r mindrgnagyobb\aet egvenlcj.
I, ig,vaz als6 kntikus nek mlrdi8 kiscbb!ag! cgycnl6icsz.mnrt l. Ezn ned
'ninl
fordulbatel6. hoSy a prdbafiiggr6nyszdmitottanikc kisebb le8yenaz also krnikus
tntkn l, \gy nen feltltleniil sziikstgcsezenenekneghalrrozasa.
Az F-probrrolelmondorlaklgank a a t d - is a d . < o . ellenhiporazis
eseleD
is Milela // :o <d" ellenb'polez's
csclcn,ha a szamlaloba
r Da-eyobb
s2oriininut.
a pr6bafdggv6nycrtilc tnindig u clfogadrsjtanomarybaesik- i8) a 1/, rd. =d.
nillhipore'\stnindig elliguJjuk a H o j<6j ellenhitoleTisselszenben
Minr mdr ehliteltuk, a llluin ! l-ttohd dlkulnta.n\nnukklltklt-hoE a sok^
siLgisz6rasoknegegyezzenekA" nj 6s a regi ritusn surniabroncsok
kopisillosigrir
osszehasoDlilopildibu
fcllitclcztiik. hogr-. d =d..
Ellenctri22iik 59;oi
(To\ibbra is I s)cl a rasr.2 \cl az !I riszignifikanciasznneD
ezenillilris helyesseedl!
pusnabrorcsokal
lcldljtik.)
A v i2s s ela n dn6l l l h i l )o re z i sH: ,:o = o -,i l l c ncu cl l cD h' porazi,A
sr :o + o.
A pr ub. t jps .c n \m c a \d l o \urp -re k e t^ -

..n:
-' t-70.))
Az alletuali! hipoleziskdtoldalislaliszlikaiprobir harirozonme! Annak ellcnc
re, bogy ! szimliloba ! nagyobbtninrbeli szordskernlL.(csuprn,r glrkorltis .alr,lbolr
haltlrozzuk lneg r ah6 as a fel5d kririlirs inikrt is: ,\ kd szabadti.liol:
r : / = l0 l= 9 ,i l l e tv e s z f = 1 0 1 = 9
.

A k ilik us dn e k e kp e d i g r4 i ,,,,.r= 4 ,0 3 .6 s 1 , ,i ,.,, = :;r

= ;!

Tegfik iel, hogy a sokasrgotvaimcly (robbnl'rcftennlisagi. dc nehamin6serma^(el)

alapjrn t szimu r6szrcbontortuk,&az a sokasrscsysisen a szarbin
8i)
foreo ismd^(ek) alapj6nosTttlyoztuk.Tcgyiik fcl. hogv lgyanezt az osztdlyoz,isr
.
midara lonarkozbans elvegezliik
A dinraelehekosztiilvoTnsdndk
crcdmilyeit a,t I rrrlaaildn foglallukijssle
8 9 tn h U zIt
A ntihlaralonnf?n tsni]r eennh n.EaszlAta"
Az

aladrn [dpzetl
'smJi
karegonrkrsnitranikc

A l r L ce n n ie l .j i !n l u l d \Jn r k

= 0.:,{r

A, elfoead,sitanomdny:10.248I4.011.A pr6batugg\r!szimilot cnekebeleesik a? eifogadisi tarlorniD_rba.

i8) a .ullhltottisnnker eifoeadjuk.Tchar 5%-os
szignilikanciaszinteD
a ragi as az nl r'pusnguftiabroncskolisrllosiednak a szor:ii.
azonosnak
telinthclii

8.6.Egydbhipot6zisYizsgdlatok
A 8.,1.as a 8 5 pontba. targyallpr6bik sokas6gjparamterekre
\ac\ czck cg!
rn'tshz valo viszonyeravonarkoaak Irbbena portbanohan bipor7is\izsgilari
'nodszcrcl*cl lbglalkozunk.aDelyekcgy !ag,vtdbb vnltozo vtkrtiAi elos.lilita
n\\l
nxk Mcg6!rerkcdnnkro{ibha t wridn.iaanali2is l.ee8}irenjbb modcllje\c1
t 0.1

L Ha a lchirelezert(hipotctikut closzldseSy6nelniienmegharirozon a ripustires

paramitcrcir clijrc rdgzirjiik ,
tiszta i et2ketli\ri.sg r/arr6l bcszlijnk
eloszl6snak
csaka rilusir adjuk mcs a paranele2 l{a a felttelezex(hilotetikus)^kkot
reitpedisanint,ib6lbccsnljiik,akkorb".\11-Jd1116,kedesrizssnhm\eaznk

;^

Az nlnlu.k leltatelezctt
closzlashinden isminadltozarhozegy meghatjrozotp
val6szimisagel
rtrdel. A P, mcglNtalja,hogy a fcltdtclezcft(elhleri)ejoszlrisfcDDil
lasacsain nekkora lenneaz i cdil ismwvdltozllcl6fordul6sdnak
val6szinrjsapc.
va
kr \ aveem ) r d \ . , u. / U. cf .
, r r cn
!\i ' cp\ clene \ eler len, / r r ucn
az
"J"
". 8\

Az trmi^indkck ahpji. kepzetrtatcg6ridk lehehel rSycdi nrt;kck. iltel\e n.nnyisig n

nri^ .screnosztillkijzdk Egyedidnekekesertna mintaelosztt!stil. nig osniltLijTijt .\.
rin,ncgorzli!ir6l beszahnk

105

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

llDDck mcsfclclajen
a nullbipolezisaz alrbbi modonadharome8:

H
.
ahol(,= r,2. .tl

(:)4
\

'=L

I
Lt = ti
A pt6bavegehajtas6hoz
azclfosaddsi
tanomtiny
l{)rz ,,.,
^zaz.
".,]t.
pedig
tanomaoy
lcsz.
kn{ikus
lti.i,,/, i- |
Konkftt,nitta.retln a pt6baiiiggvcny
mcgvalosu
lt irtattl r

P(Y)-r.

)
=|

/L -{"',

}/, : larczikoiyani, anrely'e/1,\,l+ /'

il

"l
I
:i

ll
I

romrbanfogalmazha!uk
mcs.vrlisos.hosy ,tr'(';)= ,ll l:s\ .rnriibln n/ rlrarcsrr
:(v,

,rt)r o$zcssermirirerDeDk.
Haa rcrdclkel*c el16,,i,t! (s nagt.bklota HLh;polazrs
cllcD6r2iser.
a

-, t(r

a L q P:- ,

(ahol v, =,4)

, r ) ' t( ' r ' ;) '

lrobalijssvany bazn6lhat6,mcly jo kitzclirsselr, = I

6 1 sza

badsdg1bkn
nem foglaltozuDk.)A
I:-eloszl6sl kOvet,ha a l'0 igaz.(A bizoDyitrissal
szabadsaslbknela , a P, meghitirozisihoz szilksiscs u on pffameierek szimit jclcD
n, anelyet a ninttibti! be.stnrr*, i pediga kq)zet kalg6rirkszina. (Temes,etesen
r6zraillcszkedslizsg:ilatnal)n6kc 0, iey srt= t- I )
A probafiggvenycsakalkor kijzelilj ne8 j6l a X' .loszllsr. h^ naar niatart
ran Tovrbbi ldvctelmenyajo ko2elil6shez.
hogy a leskiscbbfexdrele,eleyakoris6e
(rP,) na8yobbvagy egyenl6legycn,mint 10,dc l8alabb,Z > 5. Ez a szigomfelielel
val6Jrbana minlanagysega,lalaninl a kepzettkategdridks2nnrra loDarkozokorhr
Ha ez ren leljesnlis a minla elemsramavalarnilyenoknil fogyacli're adolr,celszcrii
uJkarcgorir&at kpeai a pr6ba vcgrehajrasehoz.
A pr6bafijggveny
kpzesenek
logik,js,Iogy igu t/o esetnaz n elcmii mimnbao
az i-cdik kalegoria el6fordulrsi|ak Syalorjsega az ,4 = r; kijr in8adozik. hiszcD
lninr azr ldrtuk ennyj a v6rhar6 en6ke. A pidbafiiggv6ny szimhlojdban l6vii kijtiinb
sCetehdta nullhipolazisfemalliisaeseer csa{ a viletlcnszcrii(a miDkvelel latnl.n
nutatja.
Jelicgcnjatti) elteresekel
lla az altemalivhipoldzisigaz,aklor a ker eloszles(a fellitclczcn elmeleli6s a
mintibol el6iillteloszlat oltcresemer nencsaka vletlcnr6lfiig8, eznlrrhalo, hoy a
lrobafiigs!ny closzlisaa megfelel6szabads6sfolcd
u:-eloszlrshozk6pesrjobbra foe
tolodnj igy az illcszkedsvlztCilatotjobb aldali kntikus tartoudnnrcl keu \eg'eh^jta
Di. Lz azl jelend, hoSyaz d szigil*anciaszintbezfeh6 krnikus dnckct ketl keresni.

106

"

pediga
Az allcmativhipolazisl

I
,l
I
I

hatArozh.tj
uU."r.
dsszclij8s.sscl
; =, 1
^n.,
Az
szimtalanfelha{znildsiternlctcvan. Az eddiSmeg
as kitmintns nalisztikaipr6bdkfelltelevolt, hogy a mr.ta nomelis vagy
ismc.l cgy'llcszkcdaslizsgAlahak
sz:irmazzon.
Aze. mcgkdtsleljesLilesel
kiizelitdleSnomilis closzlisnsokasdgb6l
il
ellcnorizhe!iik.nagdt a vizsgrlatotpcd;Enornali sri2sgAhhdk
lcsz.kcdasrizsgrilattal
Nezznnkerc vonalkoz6an
egy plddl
Valamelygyorsbnfahalozat
nzlereibena levi'kei 45 masodpercalau kell kiszol
A
kiszolgrhri
id6
mcgenecdett
sz6rasa7 mrsodperc400 vletlenszeftien
kive
Sahi
faszlonvendgkiszolgr|isiid6 szerinlimcgos2lasdl
a 8.10.tAblAzdmnta\a:
I l0 ihbznl
A kirAbtztott rzndieek kieolEnhsi in.i szan i negas2blu

(f'j)

l5
t5 40

2A
ll0

45 50
50 55

100
400

Ellent'rizz[kazt a fehcvcst.hogy a minlinl az elaiinpdameleriiG = 45. d ])

nomalis eloszldsb6l
szamazottlA sziSnifikanciaszinl
5%.
A vazigrlaftozel6szdra nomalis eloszldsfeherelez6sc
nelleni P, etneleri valo
sziniiscScket
kell meghatiomi lIa az iedik osztdlykOz
lelsii halerirr,/-lbl.iuervealso
harar r--val jeldljiik, aLkor u Fedik oszulykijzbe csdsval6sziniisdgerr vrfhalo ertkii s d szordsrinormiilis eloszlrs fcltetelezesevel:

"

=,[u3),(:,,r:)=.t",1
u,.t
107

kr kell ./a.o|n, , ,
A !"los/rnir.rBLl n,egh"tdo/asaho/elos.?or

l--1

6;

sziiksges
mDnkaribla(E.././.,nrl.i
nyadosokar.
amelyekela szamjtasok
elvegzesehez
:dr) (l) oszlopAbdfiIrcttiint fcl. Ezek udD a standardDonnrliscloszhsrAblizrabdl
g.rgSelAk I dbhrat) kiketessii.ka beryadosokhoz ianozo eloszldshigg!6ny-enckclcr
(a nxnlatrbla (a) oszlopa).Az (5) oszlopbaD
a P, val6sziniiscscker
halarozk he8 a
(4) oszlot szonszedoselemejnekkivondsdval.
(E nek magyartaldr az i edik oszraly
kitzbc esesvaldszinris6gercaz cl6z6ckbcn felin osszefiggis adja.) A kiszimiror P
elrn6letival6sztniiseg
DegDutatja.hogy mekkorau t'ed'k karegdriael6fordulr6rnak
val6sziniis9..
ha nomrilis eloszhs{sok6igb6l szdmuik a
A .omdln elosz'ninta.
l6s feltetelezsc
mcllctti syakorisisok (6) oszlot segils6elcl
mcshararoz^k. (7)
oszlop nrrzcie, sorabana probafiig8vny sznmiton ertker.
Fonlosmegjcgyezniink,
hogy nz utols6osztalykozbaz
bnozo:. inakc( mirdig
*-nek veiszrik BDek kdvelkezteben
ezen oszielykd2horLanozoeloszlrsliisclen)_
cacac I lcs/. cs rsl refie,dld :P

- | its'zcfti88cs

A sztulilisok clvdgzisdnctgo.dolatmeDet6l
alkahnazzuk
a peldinkn A2 ered
ntnveket a 8.I l. tibhzot,an^Lnzza.
8 t t. tnbbzal
A I pnbaliiggtih! szAnraui al nekheqhabroznsaru:zaknb

"'unkadhla

aG)- I

35
40
45
50.

:15
40
45
50
55

(2 )
2A
80
100
r0 0
60
40
400

(51

(l l

{1,?r
0,00
0, 71
1. 41

0,0164
10.56
0,2:189 0,r625 65.00
0,5000 0,26r
r
0,9216
I

0,261I
0,t625 65,00
0.0?64 l0_56
r _0000

1,65
3,46
0.19
0.19
0,18
2,92
10,79

A t6bliiar alapjdra pr6bafiiggvoyaktudlisn6le:t; = 10.?9.

A kitikus enek neghatdJoznsahoz
a szabadsdg{ok
rzl=6
l=5. milcl az
osztdlykijzdk(katcgoridk)szrima6 s a sokasagparaheEreiado(ak,igy tisztaillcsz
kedsvizsgalahl hajlollunl vege.
A k J i l i l u s 6 n e k 2 i " ,1 .1 = z i ,r1 = tt ,t,
u el fogadrsiB nomrny pcdi s
{0;
108

11.11.Mivel a szAmiroxnek az elfogadrisitartomdn_!resz-elfogadjuk a

45 lerc lirhato
nullhiporezistA kisTolgdli;5iid6l tehir 5%-os szignifikanciaszinten
pcrc
szornst
nom6lis
closzlist
val6szinrisgi
vdltoza,Dak
lchct
rckidteni
nkii,7
nemcsaka oonnilis eloszlas,hanemegy6bclmalcricl
Az iUerzkeds!izsgiilabt
losnom6lis.Poisson'stb.eloszlds)feDilhsinak cllen6rzsaoszlrsok(pl. c,vcrlctcs,
az cgycscloszlisokeset6na ielGleiezetrchnclcri
re n basmilharjuk Tem6szetesen
el o\/I,. In cllc|li$aI or i, ; s ( , J m er \ Jr dr c, d, "k! lonb. l/ n.loF
hnal bcmutalotgondolatmencd6l.

8.6.2. Fiiggetlens6gYizsgAlat
A Jngg.tkntagwtsdlot a4n aullhipotizis ellehijEasir. sz.ls . hogr kll isnli^
fiqeetlen .gytiet,l. Az alterhdtit hipolaz^-benperliB aztfaqdltna.zak htg. ha19n."t
hipotdzskel ismw kijzijtti sztochasztikus,
illcNe liiss,
flqgctlekek Ez az
^ltcnativ
enSedmcg.'
renyszcriikapcsolalot
Ha sokasAgrcl t.t.s kajri inlomncia)rdl tentlelkczitnk akkor az L kdter :l ,1
ponlaba.^szcrcpl6konlingcnciatdbla
segiGegvels
a 3.,1.1.portbanfcli fiiggetlenelddnthelirk,hogy a ket isrn6rvfiggetlcn e e8ysdg dcfiniciojindk fclhasznAhsaval
Mrs a helyzet,ha a vgessokasdgot
ncm ismerjnk,6s a kdletkezletestnnrir.il
llyenkor is egy r I mirelii (ahol r a sorok. I az
szdmet, adatukra kcll
^bpoznunk.
oszlopokszdftdr mulatja)
koltingenciadbl6b6lindllunk ki AlraldnossemejaIan
kdD) ii* L kdlct6rck 3.15.tnbldzatdban
tal6lhari . amely most a mirtabar iszl.ll
gyakoris6gokatmnalmuza.
A figgetleDs6gvizsgAht
sorAn!
Ht : P! =P, .

P. t

( i=1, 2, . . , j

. s / =1. 2. . . , r )

,rl r vanolyani s/ . am elyr eP, r+ P, . P. | ( ha i = 1, 2, . . . r es / =1. 2

,r)

altemativbipole2issel
szembenteszteljijk,ahol:
P,
az ck6 ism6n t-edjks a misodik ismen,.l-edikvihozaB egyiittcscl6tbr
!aloszj!ijstsc a sokasisban,
dulesanak
P. i\ 4 J pcrcmelos/li, re8feleln \ rldvirn.aEei

r Altalinos slatisztikaL (Szcrk KorpdsAttil,ind

dr.) NemzeliTankdnyrhad6,Bp., lrr6
pont(A rovrbbi hnalkoznsoknA|| kblel.)

1.,1

t09

t
I
I

t
I
I

t
I
I
I
I
I
I

lh ! rullh'polaris lann61l,akkor a kt szobanibrgo ismin a i:,r:rili(.n.nr

lrink 1/ii&:.tlMn& kknnhatdapnnsbl .
Nyilvtnr\alo.hogy a l, egltlles lalosziDrisigeka P,.tsa 1,., percDnul6s/ini
sigck rsNerelibcnnregbaltirozbalok,
ha lr .//, hipolezisigd2.Allalibln c/ckcr l t.
rem!alosziniisdgckcl
scm ismeriiik.Bccslisnkc a nnnl! Cyakonsi8!rrhrs/niltul'
Lc s y ci r,.(t= 1 ,...,r) a z l i $ n a n s z e ri nri ,cd,kos/ri tJ,-ho/l lorarl rk.ri \ti s
a r inlin6li\

,,,r(/ = l ,

. r) a 2 . i s m ^ I c d i k oszl ri l yti hoz

ti no/a gyrkonsrgJcknr(
lovdbbda2 I lsn6n tcdlk is a 2 isni^ l-edik oszrjlyrbr csn
s/lnjr
'nnrrrclcnck

r , ,( i = r , , r;l =r...,r).E kko r

u t , - l -n t... t,l .J ,r.

\/t, J nf l. |

, / |

.,)

Ha a 4.(,=r,...r) es 4,(j=r... r) \alosziD,iseeck

d,ror
isncrcre\er,.
rn/d i lc /l.Jcrr/,tdLu6l !d ,/o.f. J p-obarugS\cn\
I

fl

i!

(,,

ss

/-

I
I

A probr clDtasirisibnominya a becslesesilleszkcd6svizsgrlarnat

rn.gtjctijcD r)/t,
olduli. iEy a IIt)a d szignifikanciaszirt
csetenakkoi foSadjukel, ha a pr6batirgl.llanl
mcsral6suhanekea

r-1
L0izi,t,./

l.

,_rr'

1-

r., i
t,

I _ sit,

v ar ds z ir iis .s li i l i o z 6

elfosadrsiranom6il'baesik.

Tckintsnka kijve*ez6 peldar Fgy szociologiaivizsgilat sor:inazr kjvinjuk eilcnitizri, hogy a2 egyetemctvegzettferfiak s n6k el6rejudsilcher6seSei
azoDorDk
c lbhcz a vizsgilathozaz egyik egycrcmt5 6v!el czel6trvegzcfi cvlb,
rcknrrhctcik
lyamnnakh.ll8ar6i koznl v6lcrlenszenien
kivelaszrortunk
200 liit A rncgkafdezertei<
adr^n a I 12 dbftzdt analman :

it beo\.tas s2erinli heEoszld\a

,.1

{t

.,

= :r '" ,"'

812 hblazal
,1n.gkatul-etr?nalteknenhe.nl.) tura.ns

, P,. l,)

I szabdds6gfokn.
tr'eloszlasn val6szinnsegilrhozo, mn,el s I oszrily !a!
Ila a r, (, = l,..., i) 6s P., (/ l.. ., lalosziDris6sek(paramelerek)
isnercrc
')
'en
sck. akkor ezekerbecsnljnka
6s r,, Syalorisi8ok segjtsgevell(l rulajdonkCppen
',.
r- l, illelve / I szabadlarm6ten kellbecsiilni, hiszenftindket peremena \aloszi
nnsgekOsszcge
L ily a becsl6ses
illeszkedesvizsgital
probatn8g\inye. a

- - !l

\6

! i

h . n .,\
- - .n
I

I
I n,

j /-r

(r-r) (, t)= (" 1) t

r) szabadsrsfokuz:
elos2lis!alkot. Tchit a szabadsr,gfok
levezethcr.ia becsl6sesilleszkedeslirlsgdlabel
alkalmzon s2abadsdgfokbol.
A figgedcnsegvizsgAlar
igy val6banaz iueszkcd6vizs,
gilal spcciilisesetckenlkzelhe15.
A kiivetkezi'kbena *onlalt ninr'bun
L isne^- i-edik elitfordulrsr'ak 6s a 2
^z
isnerv / cdik cldlbrdul:isanak
egvntesgyai(orisiigrtjcldtj e ,,,, a peremgyakorisigokar

20
100

l0

Il l

: 00

AvizsSdlatsoii! a szignifikalciasziDt
5%.
A nullhipotezisel az altcmarivhjpot6* a kijverkezai
forDrdban
irhararfcl
Hr : P, = P, . 1,

( i=1, 2. . . , r esl=1, 2,

.tl j :var olyaniesi, am elr e 1, ,+P, . 1, ( hai=1, 2.

..r).
. 1 cs / =1, 2.

./)

A pr6batugglanyknz1mirnsrhoz
keszihnketa 81J. rnr1.i:arrr

pedrg ,,, is ,., . Ekkor a tr6bafiiggvanymegvalosulran6ke a kdve*ez6keppcnhata,

I l0

]l l

Munkahbla a x1 p

I t3 lnbldzat
bolngqftn)'aktuilis lflakinek deqhnhnzn\nho-

(,,,:)

A probaldgrehajrisdho,sznksagvar legalAbbegy ronihnli hattsi lknlin e.

eEyantnfsk,ilih man isme^te A nomlndlis meresi skalan mn ismen alapjrh M db
hozunkletre,amelyekb6ltAgellet, azoho\.bszhtn
egym:isrclfii8ge1lensokasnSot
ninfit lcsznr]( I8y M db eglmrst6l fiiggcilcn nn16hoz jutunk.
( i=1, 2, . , , , .
szem azoi- edikm esf isyel6s
Legyend, / a / : cdik sokasnsbol
nodeujeszer int
. ) . A var ianciaanalizis
/ = 1.2.... M

)o
30
t0
:00

l3
55
22
21

i _t2t
2.909
6.259
0.556
15i 6

t00

A ldblizal alapjiDa probafige\'6nyn szrnilon enekc: Z; = 18.856

A szabadsigfok:jzl = (3 rl (2 r)= 2
A kritikus nek r,/ szabadsaglokes 5%{x srisnifikanciaszi'n cscraD
I orrq,t = 5.99. Mivel a rnlikus enekkiscbb,mint a szrnitorl (ak. a //, I chrrlsjrluk
annak
Teh6l a rendeikezasrc
Allo adatok5%-osszignillkanciaszicD cllcnnnondanak
az illird$ak, hogy a nembezval6bnozds6sa beoszlri!I'iBgerleneSyDnstol
A tuggerlensegZr'probival tjn6n6 cllcnozescsorin hasonl6ana Taokdnr
vnnk I. ktjtctc 3.4.1 ponldba! rsmcnctc luggellensgdefinic,6jdboz Dcmrcttnnl
rnegkotstaz 6henek tipxseravonalkozoan.lgy czcn eljirrs bdmil!'en ismnek

A gyakorlatbansokszorclcjfordul,hogy kel nin6sgi lvagy reriilct')isntn'lil

zdlrikapcsolatszorolsrigrrkjldnjuk meghaldrozni,
dc a lcljcs Ycecssokasieornen
'snrcrjiik Mivcl kdvctkezteteseintet
hintara kcll alapoznlnk.a 342 ponlban
'ne8is
felrelezerd
leher.
men
men asszocitici6s
mutatoszdmok
6ltalneft kapcsolalszorossiga
reodeltri.
nem tudu!-ka mutat6|oza mirrana8ysaet6l
fiiggij kotrfidenciaiDreoalluftor
l_lzirtc6lszcrii! sokasdSbar
nenyesiil6sztochaszlikus
kapcsolarhiiinydrltiporzis
kenl kezelnj,s a ninla adaraialapjd! fiegellensglizsg:ilatial
ellen6rizni-Iogy a kct
ismen tuggellen-eegymisrol.vagy lan kiizautk sTlochasTiikus
vag-vfiiggrinlszcrii

8.6.3. varianciaanalizis
A varittrciranalizis anndk a nr hipot;.in& o. . t iat.t'.'.ft \.Dknt. hos\
ke 6ntl hihb a2ono!szofisti ,o/nt61iselaszbt vl,ts2in; igi \nlb-onak atuo\ c n

l12

1 . ,= P +P , + t , , '
v6rhatocrtek,
az eg6szsokasdgrajcllcmz6
a sokasagihalrsrkeplisel6,csakaj-edik soka-srgra
iellem2i'konsta!!,
a velelleningadoznnkfuviseli', 0 lrrhalo dnekii
d el6z6 ketijhdz k6pesL
c. o . / u'". unom il. r elo. / li. i\ alo. / r nber r ! . r u/ o
Tchrt a modeunnkszen.t dbden tregfigyelesharomtagb6ltey6dikiisszc .^7
jcllcrud viirhaloifl6k.
eh.i kt komporcDsdsszcgc! +p,, amclya/ cdik sokasagra
jelolni.
A modell szen aj edik sokasreonbelnli mcsfisyclc
amit ! vcl is szoktak
seka !, lirhat6 enek kornl ingadohak a (' szordsnnormdliseloszlis!6nenyszenis6gcinckme-!feleliien
A lelin rnodcu szcrnt ai-edik sokasi8b6lsz6nnazo,, elenrii ninla alapjin

l;

mi nrabcli
iLla! r : ir hJr ddr t ale

=,.o(,i=,.
,,).
"b)-"(;iG.",))=,

I
I
I
I
I
I
I
I
I

ftivel ,V(i:, ) = 0 , to! dbb, /r s f- r.gzitertj melletr6lland6paramebret

Leg]n

. _1+
, +,
az,,cgycsitcft minra Alla8a.(Fclids6.dl a r6sz-es a l6itlagok k07d1tidsszehrggisl
haznaltuk fcl a mi.tiika alkalmazva.)

lt l

t
I

Igaz tovrbbi. hogy

6,.

I'(,,_,I";
,- M

Ezutin beliilhat6,hog/
Ita
.\ ,,
: \ ul,; Il=: \ t
ul;,\-d
'"vt
t)- n4'nFtP,l-Pa-lnL"r'\P,
"
"

2',P

iB ry'?=,-M
szabadsdgfokn
Fpr6bafiiggv6olrhalzn'iljuk, anely szft=M-t
eloszldst alkot, ha a H0 igaz. Az is bizonyilhal6 tovnbbr, bosy a szemlAl6vdrhat6 6rttke

h^a Ha iEaz.

t"'.

Tehelaz syesitotlmi a etlaga(l) csaftakkorlehetrozi.atlan bcsl6sea ri,

M\61)=
V,.;j11,,0,,,

nk(azesycsirettsokmie virhat ertckenek),

ha > r,B , = 0 .
fesz.A n@6

haau ryaz

vituhar6
6nckera:,nt\et M\6:)=o',

Vezessiitba
H a :l tt= tt2 = .=l tM= P
vaay a
H o :P , = P 1 = . ..=P a = o
nullhipor6zist. A felirt nullhipotzisck egyeErt6kdek azl e iJlitidisel,tto:.y e X (M
lrdlyskalen rnert isn6rv) v&ha16 rteke frggellm a sokasigokal meAknldnbitzter6t6Dyezdt6l (a noninilis meresi sknHtr n6n ismervt6l). A vrirhat6 enek lehil mi eD
rszsokasigbane$,enl5 u egyesitelt sokasig verhat6 6rle*6vel, a / ,vel
A felin - k6t cgymrissalelaivalens nullhiporzissel szembnaz az alrmadv
hipot6zis ,ll, hogy a rrr soksesi adagoknaknem mindes/ike esik esybe a /] -vel. az
egyestteh sokArai irlaggal. (Ezel egyeftrtekn u u ellenhipotzis, hogy Erezik
olyan Br, amely nen gynl6 o-val.)
A nullbiportis cllmijrzesere szolgil6 probanisgveny a

$ i t, - . , r 'S ir , -i ,l
.L !.,\

FI

LLFI

"

'
*L " ,l i,il

\1

si er6sered'nll ( i=t , . . . , , , , 1=t , . . . , a) ,

t -gal az
minla illaSil- Legyen
-egyesiletl"

..t4:,

S=))[,"

a t asdrCs
ir - vel a l- edik ( r sz) m inrdr

t,

a kookretmiodb6lszirnironrelJeselrere$ndgy/erblszc8.

- rl

a tonkre! m'ntibol szimirodkijlsdelredlndgyzerbss/e8.

!'

. LlA, - tlo' +tM

tt6l
1,

ttsszefiggsenalapul, ami nem mis, mint z I. kdrer l-4-3. pontj6bar meeismen 6sszeniggesnek u eeyesminLilaa 6s az essilelt mir Amlorlen6 alkalmzisa.
A modell kiindul6 fltclclei (u egyes sokastgok nomtlis eloelasfak, s a v6
ri\ail megegyezne*,
eselatra nulihrporeaslEaelesereaz

ll4

Teh.il a probaftiggvetr)Dek mind a szimhl6ja, mind a nvez6je dr becsl6sel

adja. Ha az elletrhipo6zis az isz, ar*or a sz6lrli 6 nasyobb lesz. minr a nevez6, ez6d
a pfttb'rjobb ol.lalt *ritibls ldrlontir4lal kell \i:|.]leh^jtant.
K@krAt ninta eseth Jeliilink x,, -vel ar:dik sokasesb6lszarm.zd t-cdik mcsfi,

Sr

),,1r,

",=,!,i('"-")',
=ia,

-+:

ako*ra mintibolszimitotbh6elt6r6s,

n$zetOs.szeg.

l15

hatrrozhalo
Ekkor a probaluggvenynegvalosull eneke a koletkezd dssT-eftggdssel

feltitclczhetii.A rneefigyclas
oszlesnnaktekintherij,rovebbi a sz6rAsokegyez6sege
ercdnenyeit a 8.I5. iblAzot ldrtalmaz .

.s"
-

8 t5 tdbhzat
A. eg,"s.lo lsazoI tel 6 i tmanta da1aI

M -1
4

"4

tfz-l t

tl \'
(db)

n-v
Ha a nullhilotdzisisaz, akkor azrmondhaluk,ho8!' a nominrl;sm6resiskrlrn
semilycn hattsa sincsr aiinvskn!:innen
mdn jsDeNnek a szignifikanciaszinten
ismn' ,llagosnagysegrraHa pedigaz allemalivlipotezis az igr- akkora kel ismr|
kazOtr szlo.hasztihts (vag figgrenrs2er4 kopcsolot illl 1aem.
A pr6bavcgrh3jlasahoz
sznksages
szamilisol elvagzeser
mcgkdmln' a vdirD
ciarnalizis tabla, amclyDek senej t konkrit ninta e\.1in
a u l1. ttibli.ot lan^l

i(',,-t'
5
5
5
5

I n. 6
51,9
72E,2
60.2

vizsgnljuk meg, hogy ! 4 dolSozo atiagosleljcsitmnyeazonosnaktckinrher6-e

Yoriunciaa n01i, i ln bb :i n nju

El,is2d!iiuk fela nullhitotdzistdsaz ellenbipotzistl

Ito:ttt=p. =p- =p! ,

H : I er ezilolya! r r , , am elyneoegyenl6
a t dbbivel

A probaliiggv6ny kjsziimittsahoz:

s* = u,,li,

i/

r, =:,:,(.,- r,I

Ji

. t , = 117, 6+i73, 4+ 228, 2+ 86, 4= 605, 6,

,lL

l < 5q. 1 l5 <7q- l5 6- 0. l5 b0. 2. 19 I - <'. o- ol. L o0. ?

r _

oLr

'=iit'"--t'
Az eddigiek soren a pr6ba v6sehajdseboz csy Dominrlis s egy irinyskrltD
mn ismenre voll sznks6g.A variaDciasalizistakkor alkalma2naluk,ha mi'laverelb61 szamzo informeci6k alapjdn kili.juk elddrreni, hosy eqy
xnftrr
"u.,nrisasiisrftrut1;l
(arrnyskelAn merheli') Atlagos nagysrga filgg-e lalamiiycn ninislAi
(nominalisskelin m6rhelt'),vagy fijssellenanol. Eklor a varianciaanalizisr
a vcsyes
ka!csolalfenniilldsrnak
lesztelesre
haszniliuk.

J^ =
- Z'

= rs.llso r so") . r \ r q- sa. r r r r hr

. n. . . .

116
i

r ,I
5o. 6J r 160. 2 : o.

o.

Ezekutin kiszdmirbarjuk
a pr6bafiisgv6nymeSval6sDll
ikr, im1

F^=::+ =2!L = 2,1e

605,6
"

Nezdk a kovetkezaipeld6t. Egy ijsszcszcrcl6-iizctnbenuayanazonaikatr6sz dsz

szeszerelesl4
dolgoz6vegzi. Az nzem vezcrscszcrinraz egyik dolBozorosszabb
leljesjtmnyn)1rjl,mint a tijbbi. Emek ellcn6rz6sirc15 napo. keresztijlfi-syclcnncl
khenek a gyinot alkatriszckszimdr.Az egyesdol8oz6krelierilm6Dlcnonnalisel,

lr

10.62

60r
A kritikus tn6k megeuapitrsehoz
a szabadsasfokok:
.9 =4 r=j Js
s4=60 4=56. A kntikDs eftik pcdlg 5%-os szigriikanciaszinreserln

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

ir
/',1.r, = 2,79 4 probaclfogaddsiianomiDva:[0 i 2.79l Milcl a Prarbufu.lgr'nv
',
rekea7 elfogadisitarromrinyb!csik, a nullhiporizi$ elfogadjDk 4 dolSo/1irirhlo\
leljcsinn6Dyc
kdzdll nincsszignjfikdnsknldnbsfg.mds szo\al neDrhrTonlulr,Lr^,r\
rcllcs'rmaDrlDli,rr
a7 a fehtlelczas.hogyegyikdolSozoiukrossTabb

8.7. Gyakorl6feladatok

t
t

I. A zacskobacsomagoltI kgos lrisl:ilycukor liinrcgdnckcllcndr/isa'. Ii) cl.Dni

nonnilis elosz
veleilenminrdrreuijnk Fclraelczhct6,hog) r csonraitoktautonara
lassa1
tdlt.
M6resicredmanyek
dks-ban
96: 96:97 ; l o c r:9 89i 8 19 6 19 9 t l 0 l ; 1 0 2 .
A rolr6stlysz6rns6nak
megcnScdcx
mdrtekeI .lkg.
d Ellenitizznk, hogy a krislilycukor lijlt6si tonege meSfclclc a szablin-qa*l
/)) Fllcnijrizzijk5%-os lzi8.ifikanciaszinten a i-elte!si,hog) a csomaSolii
^zl
riimeeszorrLsa
meghaladja
az I dkg os menekell

2. ICy konzengydrbana htskonzcnck ldlGselauromaiagp vcgzi A dobozokszab

liny szcfilli tdltisi tdmcgc450 gramm,s26rasal0 8ranm. A Ayir ceyik szillilmenvrbol30 darabb6l6110
!6lellenniniel vettck.A mint6bakeriik dobozokrillagos
tdltsi$mege 4,188ramn, a sz6rnsa12 Brarm. A dobozoklohisi lomg szennti

lllle06ri22iikaz alnbbihipor62isekcr:
a/ A/ ij tcchnoldgirval8ydflonk6pcsdvekilerrarlamancln felcl ,nc8 r s1, ,!,1j,\
n!\ kr - 0.05cs d - 0,01szjgnjfikanciasrinreker)l
,) A2 U t[p.saivck aletrairama
meghatadla
a srabvrDyosal]
{a = 0,05 )
{. Lgv lrtkimitkapT6hirdctisbenazt:illitjAk,hogv a vigzefiekg0,/"_:inrk
srr )lril|il
!/ clhcl)czkcdestt Az urots6ranfolyamon100_anvigcztek,as kaTiitLikit4 rck sl
k.rnlr clhclyczk.dnr

d/ Mondtunkvclcn.nyr a hrldetas.cil
5. iUerle t%_osszignitikancrasTinlc!l
l/ Mcsciitsilenac dijnrisiinkct,ba az infomiciok 200 etcmiihinlnboj szinnazlat
5. 200 grannnosInosapon I rniiszakbantottcnck.Mriszakonkant50 ctcDlii minrdl
\esTncki tdltasmcnnyisdgenek
ctten6zascreA r0lt6sirOmegd agif. vonarkord
t = 201,5gi tr = 199.08: r. = 205,0I
A rdlra'96?5 gmmmosv6rassalkepesrditcu. A tdltir ramcgnonnilis etoszlAsa

Vizsldljuk mcg, hogy u egye! mrjszakok1dhsimenn!isagcicltdnrck-eszig,nll

kansana nivlegesdnakriill(d = 0,05)
6. Egy rcp.e2enlativfelmarassorin vizsgal1:;ka jrtrok gyapri,l()^,,,,11r0lr rtl,,,l
minraalapjdnA vzsgAlarsorana kiivetkezijadatokliitrak isnc,.t.$.
A/artr rzri,d fattarszldcsadatai:

vizss6ljut rne8mak a lipolezisnekahelyessg61,

hosy
d/ a koueryek dllagostdltcsi tdmcge Dcm16rel a szablin)'16ll
A megengedett
sz6rAsfelhasz-nelesdval.
a minteb6lbecslillsz6rrsfelhdhaldsdval.
n, a srorrs nemtr el szignrfikdsana szabvinyszerirlit6l!
Az cls.jfajf hibaeikove16senek
nindharomcsctbcn5% csalytadunl.

4, 0 5, 0
5.0 6.0
6,0 8,0

3. Adon lcclDologiaifolyanatralivck oti kesziteneklv-kipcs0vekerA kdpcs6sTabveny seri i itlagosclcttafiana 12000 &a, a megergederl
sz6res1000alra.
Ui technol6gidl\'czclDclbc a kapcsijyekmi.i'sgi paramerereinek
.talitrsAra Egy
60 db-osminliban z dtlagosilctrarhn 12800 6ra, 3 100 6rrs szordssal.
A kepcsovekalcttanama
romdlis closzlA$alkol.

ltN

tl
,59

r50
A hint.t htisheti"i tai ns2rmito eredminvek
a megfigyeltjuhokszima: t50 db.
e arlagosglapjuhozan:5 k8.
ll9

szornsar1,24ks,
a gyapjnhozam
a 6 kg felettrgyadnhozamtjubokarrnya32%.
Mindktfajlnntl a gyapjthozamszeriniiDormnliseloszlrsfelGlelezher6

z, Szirnirsut[i a hiinyzo adarokarl

hogy nonDilis closzldsnraktekir!
b) Ellen6nzzi\k5% os szignifikancras2inlen,

bozama1.5 ka ma1
a./ Szakirt6ktapaszlalatai
szcml a fdsiismerin6juhok d11a8os
mcghaladJaa ndmel hrisnerin6 gyapjthozamril. AlitimdzlJa c a tn'Dta
(o:10%.) A szonisokzonossrgafeliielezhctd:
in6i hpasztalalokal?
b, Van-e szignifikdnsknl6nbsdga 6 kg feletd hozamtl lubok aranya kdzdu?
(a = 5'/".)
7. ,L2 M 0 es aut6pelyavalamclyszaktuzitnforgatomszenliltistlaaanak Az e-Pycs
(a7 dlhalad6scpkocsil szdmaszernrrcso
napokoDtijn6n6 szimlrhs ercdmdDyci

9. Egy lak6releptu420 h6?tadiisnalelemezt6ka mos6geppelval6 elliloftsreot. A

----\

Htranisipus

Egyednlill6k

Hilfi::;------.l0

2:la

176
80

:120

!0

I.ilautomara6sautomata
t0 0

t0 0 r
2001
l00l
4001

r0 0 0
2000
:1000
4000
5000

d/ Lllen6rizziikmcgfclcl.ipr6bival ut a felGlesl. hogy d mosogapnalkiili hi7rardsok aiinya szignilikinsaDnagvobbz egyednl l(l (as gycnncktclcr) lli]ir,
lanrisokbanl(o = 5% s o - l% mellett)
l], Sz:imitsukki, hogymilyeDszorosa kapcsolata k6t isD6 v kiizijtll
., Ellcn6rizziik5%'osszignifikanciaszintcn.
ho8y a szorossiigi
mtr6szim szrgniil
jelez-e!
kins kapcsolator

lt
t5
t2

A negiigyeli napokonatlagosan
2851gepkocsibaladlel a lizsgAll helyen,a szoris
I 506 gdpkocsi.(Kerekitefiadalok!)
Ellen6riz2iika"1afelleven,hogya g6pkocsiforgalom
nonnrliseloszlrst! (ll:5%

10. Egy kdzvClcm.. kuat6 ini6/et azl vizsgilja,hogy hirool pdn sralrzol r v.ilaszrti
sok utin I avy., mcmyne ragaszkodnak
ahiroz! pifihoz. alnelyikrea vii16zrii\lo,
szala7lak A7 e(c ronatlozo vi2sg6lareredncnycia kijvcrkcziikl

8. Tem6ritiagbecslishczd aldbbi100elcm( minlrl hasznnljuk.

,v(5r9j69.i1)'
fcltirclczisi!cl
eloszlds
45
50
55
65

450
500
550
650
700

8
20
l2
20
12

3.14
9.51
2t.01
28,07

l?

t 03

24
61
Dl

3'l
2l

225
187

65

500

jut ! kdzvnlehnv-kurrla)
al Milyc. kdvelkeztetasrc
inliz.t a kapoftldrLok bi,to
k"b.r a vAlas2t6k.,ragaszkod6sit
illelitenl (d:0.01 )
b, Szimitsukki a k6t ismervkiizdttikapcsolars/orossrigirl

t0 0
A rnirldb6lszdrDilolltaramalcrck

1.20

t;

gtr.

l2l

I
I
I
I
I
I

t
I
I
I

t
I
I
I

r l. A kdzlekedsi
balcsctckclctnzas;reszolgil azalibbi minia:

A 600 elem$ minla adatai:

Esy.b
60

r20

l0

50
EO

690

u0

EEO

130

750

120

! 000

a) Ellcn6rizttr, hos/ a balestkimenelele 6s az it lipuss kitzdn van-e sziSnifiklns

kapcsolal! (d = 5ol".)
,) Szignifiktns hilirnb66g vaF r balilos brlestek arrn," kitzittt a fti'il auloj( es
az gy6b ursk esr6bn?(a = I%.)

12. 50 vClellenszrfieDhvilasztotl haflgat6 dolgozalimk eredmDyevalamely tantirgltu6l:

10asI5

Elc&or

166s20
kdzdtt
70
90
30
190

ldz6n

50
80
60
t90

EO
90
50
220

e 6le*or azn$,u6k6knu*ijtuak
BcfolySsolja-

200
260
140
600

(d = 5% )
adnenyessest?

l{. Egy piackutat6ssorrn kiil6n6zn csomgolisbd (,{, R, C, D, E') mutattakbe egy

vAlaszton:
teflnkei.300vev6az alitlbi meSoszlisban

Hdl8a!6k
I

a
c

D
E

E
l0
l4
E
t0
50

41
37
40
l4
37

A
B
t0,0
'1,0
8,1

a) Vizsgrljuk Ees, hosy kt (ictszSlesesnv asdotl) feladutsoreredDoyei visnifiktnsan eltrnek-esmist6l 5%-06 szinlen!
b) lptazolhati" az az t'Jltu, hogy a feladatsorok (i,$zess6sikben) efti5 fth6gfek voliak? (a = q05.)
13. Ery rnarketinggel foslalkoa c6s vezEtaj arra kivnncsi, hory j61 kik6pun mukatdrsairak iigyndki rliesftrnnyeftssetkna a2 akt art6l. Az adatokal nsy g/iijtottk, hogy egy adott temekb6l S, h6mp alan hiny darabol siker t az n$Ditk-

122

D
E

45
55
70
65
65

300
Ellffi;zzE s'/.ar eigniGk,nciaszinln, hosi esyenl6aitnyban vehsztjrk- az
eF s csomaSolrsi fijcikal!

|!r
Ii

lf,

fffi

s.rtrvAr,rozds ronnrlAcronsnr,cnrssztoszAlrirAs

li . r l

l,l

1,
,
lli
l.i
[,

tI ,

A gyakorlaticlcru6munkabana konelaci6-es a reSresszioszdmitdsl

elbliban
Ha a konelrcioszrnitis sordn szoros ka!egynrl eSymrisl kiegeszitv.
kdz6tl,akko! a regreszi6sniggv6nytb6tranielhas2nilcsolalmulatlozik e ism6rck^lkalmuztlk.
haljuk & osszeliigg6s
JclleM6sdrc,gyengc kapcsolaresetnviszolt a fegresszl6niggv6syel szembenis femtartisaioklchctnek.

9.1.K6tviltozdskorrel{ci6szdmitis
A ursadalmi-gnzdsagijeleDssekalakultsil, viselted6servizssrlhaiuk rcljcs
kitrii vasy reszlegesmcsfiByel6ssel,
D6zhetjnkomasukbe, dc elcmezhcinka vc|nk
szoros kapcsolatbanlev6 rnyez6klel csynncsen is. Ha dmaeukban vi^Biiluk uo
kal, akkor csak u esemdnyekr0gzir6sere, egy itllapol lefasira van lchelijsagijrk.
A hat6t6nyez6k itsszefiiss6se.ek eleruese eml bdvebb lchctitsiser kiruil, mivcl ara
b lril6zl kaphatunk, bogy a bekovetkezenillapot milycn ltryclk hatisara jift letrc,
mely t6nycz6k, milyen mcrtkbenharirorrk meg a vizsgrll jeleDsaf al*ulisil
Ebben a fbjczerbena iiEadalni-gazdasdgi folyamaokar alakit6 tenyeziik dssze1n8gseivel
foglalkoanl 6s a becsl6sjclj6iisokboz,valamirt a hipoi6zisvizsadlaftoz
hasoDl6an
mintdbolszrnu6 adalotathuaalunir fcl.
A kijzgudasrgi elcru6nunkiba^ a nenr!-isiai hnituek kdzdtti szlocht2tikts
kap.salatok yizsgalat|rak ! an elsaidlegesszerepe.A gazd4igi tler Jelcns6gciugymis
rendszerjnl szimszenisilheli'k. VqsgAtbatjuk pldeul a gazdasrgi riJsasrgok nero trbcvielnek 6s jijvedelmez6s6g6rel dsszefiiggesel,vagy a nemrclgudaseg li7tsi
rncrlegnek lrlenya 6s u expon volumcDc kitziini kapcsolarol. Kordbban, a kombin6,
ci6slabhk cteMesekormArnegisme*edtiiDka szt@hasztikus
kapcsolatfo8almAval,l
az jsncwck kijzijni leDdenciaszertiijsszefias6sscl. Az ism6nck faidja *rinr mes
kiildDbdztetdnk asszocirici6l. legycs kapcsolatot es megismerkedtiink a korehcios
kapcsolanalis. A csoponositohadarokbolv6gzdt elemzs kapcsdnalkalmuhar6 a
konelrcios libla, a katcsolar s2orossrigam6rbelti a mcgismon korclircios tfnyadossal,
a2 osszefi-qgtsck felttues6banpedig segit a lapasztalatiregressziofiiggvDy.A kitvcl
kezi'kben a nemyisgi ismeNek kO2n1i kapcsolan_;zsEalat
speciAlis eszkdzeivelfo
gunk megismerkcdni.
Ha azininlcrdekl6diint,valon fenrell-ea kapcsolalva$, sem,illeNe nilycn irinld es ert'ssgii az itsszeniqAes.a ko eutl):zdnitd: eszkOzeivelkaphatuol yrlast
Az kmirck k6z0ai fiig86sgi viszo.yok felttrrsrval, az osszeliigg6sekb{-rrcj16
lenderciak matcmaikaj fii8gvnyekkel 6nDij leiltuAval pe<llEa rcAresszi6s.Aniris
loalalkozik.

A saochaszrikus
kapcsolatok
ele@esesorin nir megisheniika koftlicios hIi
nyadostr.Ebben a fejezelbe.lolibbi m6rijszemokmeghar,rozes:ival
foglalkozu*.
mlyck snnten a memy'segi ismrvekkijzirlti katcsolal szoro$agit tEezik ki, ki
relreze adv mcgfigyelesck
a.tataibol,azazmintib6l tdnarik.
szimiLtsukazonbaD
A korrehci6szimitis ciljo a kdpcsoldtihreh.n'tnnak is ihinlAnok tnlftlc.
vizsgalatr.ela k6t mcmyistgi rsnenet szinDetrilusaDkczcl
A kapcsolalszorossrig
jiir.
A korchcios kapcsolatszorossiie'
rnri'sztmaiDak
csct6bcnis esszeninek
lrrszik
me8vtsgehi, hogy cgy 6sszeftgg6s
mennyjre,ll ktizela fiiggctlensaghez
6s inennyne
kozelili mcg a fiiggvanyszeni kapcsolatot Ez6a a mukloszrmokkal szembenaz asszociaci6s c8lijttbat6khoz h6orl6 tdvzlzlza,),1 rdmaszlunk:
ha nircs osszefiigg6s
d ismdrvekk6zdtr,va$as niggetlenekcgymanol,a szoros
sdghr6szenanalnullrt lell adniaj
h3 egyenehii (lineerisftSgvenyszerii)kapcsolalvan u ismtrek kij2du. a ma.i'
szamak I (illctvc +l vaSy l)edeket kell felvemic {a kapcsolartr6nyrnakncs
talcl6cn).
jrtszdak a vlzsg6lt
A szorossigimar6szrnokmeghaterozasanal
fonlosszerepet
ismenek marhctitsagitulajdosigai. A sz6balijbeli' mr6szemokkciznl,amclyeketr
statiszrika
ilyen clrahasaal,itt csaka legfontosabbatal
mutatjukbe.

9.1.1.A kovar iancia

lnduljuDkki a Demy'se8i isnenek keldimenzioscloszl6sainak
specidlisparameterab6l,
a kovdiancinb6l.

[,,

r ':'

t,

li*

124

t25

t
l
I
I
I

I
I

t
I
I
I
I
I
I

A vakts,inisassrnnittsbankA valhzifisegi vtuoz6, 6 es 4 kov.ri

cirjrn a

=M(Ie- M@\.11-M(q)l)
cavc,ttJ
szAnot 64iik, ha a defnici6bar szercpl6 vivhat,6anakeklaerck.

a e8yuttesgyakorisegok(azonegydekszd,

rna,amelyekrz 1,,vr isn&vnltel rendelkalek),f,.,ilterve I.t a peremgyakorisigota, akkor

0 . , =! ;=r . ,

o " '*'" , - n - # ='.

Ott bbizonltottuk, hogyr

l8y a kovdiecia (mlyer msr Cs -naljelolirl<,:

t. coe(4.\) = M(EIIJ- M(1). M (11\.

2. HL 1 es q fiissetlenek,alkor cov({,r)=0, forditvaDemi8az.ha cov(6,4)=0,
ak*or m6g nem biztos, hogy g s 4 niggtlenk.
l. Ha 6 es 4 esyiines eloszhsa (k&veftozos) mrmilis elovlis, al*or cov(6,n) = 0
akkor csak a.kkor,ha 6 s 4 ffigeedenek.
Adon egy sokasig, amelynek ket meDnyis6gi isn6rvet, X-l s I,t vi?sgnljuk.
Diszkl esetetfeltetelezve
xlehetiegesenekei Xr,..., X,,
r lehets6gs
rt6kei li,...,li
(mindket estbnelkpzlhet6, hosy a leheirges enekek szima nem v6ss). Ha v6Ietlenszerfie kivnhszhDk erye$/edet,
p q = P(X = Xrv = Y J ) ( i = 1,...,sl i = 1" ..,t
az ngynevezenegyijttes val6szitrfsigk es
pr= P(x = xt), p.j =P(Y =yr)

c =1,22r"x1,.!,1i r,.x\i t.,,)=

/\"
)
"\'_r
t

\(,

/1.,

- llc,,x,y,-llg"x, l>e.,v,l- >2s"x.t,-Ii .

t,l

In az t , iletve f az X ismdrv, illetv az I ism6n auasa.

A kov&iaDcia Syatran hasni
kiplelf mee - n lbeolur gyakorisrgokar flh,,sailva, s dcfinici6Dak mesfelel6n az ttlagl6l val6 elt6r6sek szozatenak ethgator felin fomula:

- -rt(.r"

- xl\vt v ).

A lrcvrrirrcir
thdt a, dttogtil vato
ri
"hir6pt
t ancty @.s/inet sz,rod aassncrcdiit jc pn,j

eonaina^

yontari

d ala.

Abban a sp.iflis *lbea amikor X = y, a kovariancia a sz6resn6gyzeuelazonos, igy ialoban a k6f isnrv gyiiltcs sz6n[sarakrekinth*d. Cr* o 1,. C,, =oi.
-

a Peremval6szin'ls68ek,akkor

coy(x,Yt=>>p,xI

v6gesr\rtasn 6s t
Ha a sokasAg

i M(x)M(yt,

Mtx )=>p,.X, is M(r)=>p.rYt

Ndzitnk egy pldrt!

Egy lelepiils *itnyvtjlttrEk itsszsen50 bira&ozott olvas6ja vo. A kdlcsdnzdlr
kotetd( sztma (db) s a kdlGdnzsi id6 (bCr)kdzoni itsszefiigg6stkivdnjuk vizsselni.
(A kdnyvlri kthelesid6tartamoka k6lcs5n6z s legfljebb ktszer hosszabbirjameg a
k6lcsdD"isi id6t.) x a t6lcs6nzesi id6 (h6t), y: a kitlcsituijh kitlerk szrma (db).
( Adaok a 9.1. tibl62otban.)

azx. irreweazyisrntrvvmar ]l*.

i Val6szln!*gsrnilrs 163.,168.,179
126

127

9.1-dbliar
Az ol@ek hegoszbta,6l6ikziri idd it z litlsa"zij

K{ds,hogy a kovariarciana$/segamennynesz$osszlochasrikuskapcsolatot
jelez.Brc azants nehuvilaszolni, men a kovarianciarcn dimeui6 n6lkiilj szem,
ragysisa fiigg I vi^g t isnrvkrnen6kegyseg&61.
Sznmitsukki a kovarianci,itazel6bbipl& a&laib6l, a kitlcsitnlsi id6t
^zoDban
merj[k! (9.2.ldrlrtat)
nosl Dapokban

kii|tek szeritl

K6lcsitnrn(t6ret k szem {db) /

Y.

t r)
ati -!'
E,
i,/'
l5

A kitlcsitnzesi
id6 edaga4 het (t=4).
( f =2 ) .

9:

9.2. ftblizol
tz olw6'k neg$zlata knlu'msi
id6 as a k6l66nzi

t5

\
2

20

t5

szerinl
'teteI
K6lciiDz6ll kitletek szrtum(db) Y

50

A kitlcsdtrzou
kdlerckerhsossim

X, =28

t).
-. " --ri$,r.
'
N,i-.'^^, ;ll|,

Cr, -

, i ,:;r;f.,"-,,

r-2r r-1)+9 r-2) 0r2.(-21 t+t( 2) 2r 8 0 r-rj I 7.0.0r

-so-13
+ 2.0 l+ 3.o.2+ 4. 2 (-lt +9.2 O+t. 2. | + t.2. 2l=
t-=-16 a 4-8+2+al= -=-{,0&

Ha a kovariecia mdsikkpletdb6tindulutrtki, a szimiris m6ete a kovelkez6:

|

-:-!
cn =;LLfi,y,

c4 -

x.r .

2 1.9.2.2+2 2,1+1,2,4+84 | t7,4,2+2.4,3+

;o0
+3-4.4+4 6-t+9 6.2+| 6.3+t.6.4r-4.2=

=
=

l5

l5

20

25

c,

50

t-

( - t ) + 2. {- 14r t { | t - t 4) . 2 r 4. r 4. ( - t r + I . l4. l{ | t 4 2l-^- 11. ( - t 4) .

= !.62- zt- zz-sa*v+ 20 =:2! = -0,56

50

50

(Ilt mir csk a Nllil6l kdl6nut6 szorzatokarinuk fel_)

A kovaiancia ldyesesn nagyobb len, pdig csak a kitlcs6nzesj ida' dineEi6jan vd],
A kwriltozos korelici6s kapcsolal vizsg6latlsrl a kovdidcia keplere Altauban
le$,szds6dik, ha e&di adabkb6l dolgozr\k, azazminden 6n6kpir csak gyerlene$'szr fordul el6, igy a stlyok szsp1bet6liS elSfordulrsok szrma mindegyik elt6resoele$'.
Ekkor a Lovniancb:

Za^a,

c.-. ' t{x -71[v l\. "

^\ol

d, = X, - X,

d, , =Y, - 1 .

Miel6t! a kov,riarcia felhas?odldsdr6lbeszlnol,

hnaj dons6gai ! atmay.A kiNelkez&el elapithaljuk neg:

l2lr

l5

Az irfaaos kitlcsitDzsi id6 most t = 28. A kitlcsitMittt kitt rek 6na}a: / = 2 .

(6,16 r l2 8 r 12{ 56{ 24+48+24+t08| t8l24l-8=

'
8= 7,92
-8= _0,0a
50:.196

v.

\=l

25

ijsszegezziik, hosy nilyen

129

I
I
I
I
I
I
I
I

I
I
I

t
I
I

El(,icltt t >d !,4, szorzrtitsszcg

cloele hadrozzamcg.
2. A roklsdg.l.ms2imit6l fiiggc{er.
3. Nrgysdga0z bmdrvksz6r6dis6t6lsa kapcsolalszoro6st8l0olfiigg. Minal !z!ro3!bba kond6ci6, 3n[4l D3g)|obb
abszolitena,kiiszorzltitsszc8rc
sz{mllhdunk.
4 . A k6t ismarvkoncltlatlanstga6tdn C, =0.
5- H. rz 1, v ismenekfiiggeilenkt,slrkor C, =0. Ha C, r0, akkoranakomcsaka kapcsohts4rossng&61fiigg, habma mnnyis6giismewckdimerziojet6l
is, smintazl a p6ld.6bkban
ldttuk.
L

Clszrda kapcsolaler5*s6g&Ftm&e.,4re,ahog erremir ulaltuDt,nornfft, a

l]
interallumban elhelyezkd;m6r6sz.rbotalkalE ai. Etkor reljsiihe* a szo,
[q
rossrgimer6szjmokkalszenbdtrgfogalmazottkovetehn,Dyek.
Tsyijkfel, hogyazXs / isnrv kijzdtt lift6ris kapcsol^ fxn"azn
^ll
Yt=d+b.X, (i =1,...,s =t tEkkora szAmtad6das6sa s?lris ismerttulajdonsrgaialapjrn:
y=a+b.x

asoy =pl.6x.

hlut ret a a, +:
f , - | - l a + b x ,)- l a t b x l = (b X ,

bX \- U X , - X t= b + ..

MindeD dy hefyenesirlet5 @het b.dx,-\el. EA u. ar^takiLisielv6gzve a kovariancia

a kitve&ez6kppm irhat6:

, llg
I r..r
l c* l = l n > d !t bd. , . l =* - .wL d =
j w" i- .,.o ,
ft

Fl

6iua. , = p p , ) .
Foditvais isaz,ba p-l=.,

o,, a*ror vanolyanae!r,bosy

Y,=o+b-xt
Gzt 3z alftdsrnembizonyirjulc)
Mindnn:e' esetbnp, | < d, .6 / .

Q=t,...,t =t).

EEonY{t'i:t:

o'!ff.u,, - t a,,t'-rlijq -u -d,d,,+ dt,)

= l i l i a l - z r I i i r . r - . r , . - l i . l i a=. t
l:-

=,1"',-u

c n + ^ '-l+:>oi

Esezaknnilynr -orl igiz. r"""r-

= o 7 -, u

=L
oi

o<orr-2:+{:+=di

e r. ro r

ai

c*+^1(':.

oi

--.

a;

" ,,>a6i - i w l c hl <o^o,.

Li.airi! fisSvdykapcolot esetin tehtit a loyariancio @ isnAnek Hli,t-kiiltjn

sti:Dritot szinisainak szodariwl @onos-

9.1.2. A linc.irtu korrelici6s eg'iitthrt6

A sztochrsdikuskapcsolatokszoroadg{nakb6.esereszolgrl6dincnzid natkitli
m&6szim a kone|ici& ry thrl6. Mi megkillitnbzet6sul llnelrb korr.llcl6r
grntlrt6n.k nevz[t. Ha k6t val6szinfi!sivttoa kovarianciejAi
( cov(C,4)) 61.
o62rjuka ka villoz6 sz&iaival (D(6), illetv D(a)), mekapjuks lorrolt.idr
egyiitlhat6l rnelyetPeIsor6g0l statisztit-usr6l
Parson-fle
koncltcide cltttrbrld.
mk is tgeaek. (Jelq x.)
Kplcte:
ftt'r,)=
'

svc'l)

'x..1)'D{..q)

A kovariaDci6Drllei.tlk miatt firDtll, ho$, - l<R(6,4)s L

Fndigi negfodolrsainknak rnegfelel6o a sztochasztil-uskapcsolat k6t val6szi
nfssi viltoz,6 kdzin anil,tl szorosabb,nin6l k6zelebb vatr,^z
lRG,q\ azt-hez.
H^ RG,4)=o,a E s az I val6szin{sesi vsftozrk a kovariancianel lehak sze-

5 v.l6vi.&,i8eamit6s l6E-otdal
t 30

131

Ha vgcs sokAigra kivirjuk

R, ), k6plete a kirvetkz5:

felimi a linairis korcLicioG syiit$at6t (iele:

A lineiris konel6cios e$/iinhato mosl. i,

Xn = :

C.

Szimitsuk ki peldink adataibol a lineins koFelrci6s egy[nha6t! (Adalok a 9.i.

A gyakorisngelos n6ahpjin n6r kiszimitottuk a kovariancirt c,
A percneloszl,hok sz6r,is,iw a tnye&ezdketkapjuk:

= -{,08 volt.

t t t * # ' t . o = . Eo=t ,"

t5.(t-2\t +25.(2-2\t +s (3-2)' +s (4 2)1

15.1+
25-0+5.l+ 5.4

.F,s=o,ss.

A kiilcsituittt kiletek szdDrnak sz&6savrltozadan: o, =0.89.

- -0,06. esyeoen az etobru34 O,E4
--jEbivel, mutawa, hory dinmi6 D6knli mfisztmr6l van sz6. fiy = {,06, fiisaetlennl
a851,hosy a *0lcsitnz6si id6t hdekbb w8y mpokbar medijk.
-

A kapcsolatszoioss6g6r6lga6ku ftcn is djekozodhatunk.

Ha az 6sszs (1,, vr) enkp.tuegy nitvlrv6 esyeDes fekszik : np=1.
Ha az dsszsrt6l.p,r egy csokl(en5egyenesDfkszik x, = -1.
Ha ,R, = 0, atkor az knrvekel koEeliLladanoknaknevzz[k. Ha az Ls r ismepek
filg8etlenek, aH(or r, = 0. A t6t l az6be nd fordiihat6 meg. a korrelrlatlansrgb6l nem kiiv&aik a iigge ers68.6
Min6l kitzelebb vamlk a (.1 , 4) poniok az eeyeneshez,asel kijzelebb keriil a
Ilearis kontici6s egynfihat6 +l,hq, ilietv 1-h2. Az elmondottakat szembheri a
A|lahbaD nen |ill rendetkeasiirla az egynnesperemeloszlaeiiigavDy, illetve
az egs" sokasig. Ilyenlor eqy G",t,),-,G",,r")
mintib6l becsiiljiik a korrelacios
egyntthat6t.
(A (6r,4,) pld,iLul
azljeledi, hosy e ls6minraelm xismereneke 6, 6s /ismewertke4,.)

A linetjris korreLtc js eg/iinhaft:

.-:.''
= -0,06 lsveaA".
R- =
*ap.solat).
"
1.55.O-89
^eqotiv

A fineAfis ko eld.i6 eg/tt|hob becsla:Ae hasziA| bectlijfiSgvinyiink:

r+.

Szinibuk ki a liDeiris korebcios egyfttlal6l a napokbaDmert kitlcsttEsi id6k

adataival is! (Adatok a 9.2. dbld4tb@.\HJtet'.zeenDen
a kailc-!6M6siid6 sz6resa:

15.(15- 28)':
+ 20.(28-28)'z
+ r5 (a2-28)':

Vegynk eszre,hogy a sz6r6! 2. tulajdonsegane1n6!enez a

kirlcsatnzesiid6 alapjdn szinfton e6nish6l egwenibbtr is
dr =7 1,55=
10,85.
:
(A minimaliseltrestermeszetesen
kerekilesb5ladodik)
t32

a
ahol i x:

;45"1'- rt'tt'

u -{imw lehersCgs
minla,itlaga.
az Yisnerv lehtsegs
ni adllasa,
az,r ism6w sznis6nakbecsl6s,
u Y isnrv sz6nisAnak
becslas,

o L:isd 91.1- A tovdimia

133

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

Egy *onkr6t nintayetehA, h^ |t= x\,1, = x2,.. ,1" = x,, es q = ! , t11=v1,

..., rt, = l" , a lineftis korrelicios egyiitrhal6:

l + - , . ^t. -

L""
. =. ', . L
ahol ;,t

a minlairlasor,

s,, r/ pedig a lapasztalati sz6nisk (a kepletek nevz6ibo a minranagysdg.,

Ha a lovariarriira, illive a vahoz6lr eor6sira kijldn nincser sznksegitnt 6s a
miDtiibm nindegyik ert6kpAresyerlenegysar fo.dul el5, negftel6 ,tatakids rjtan8 a
liD6ris konelrcios egyiinhal6t egy koDftr& minlibol kiszinithatjuk a kitvetkez6k6p_

t(,, t) (r,-t)

KiszirDltbat6 z

.,

rigy is, hogy DAukat az t6rsszoEalokai 6s az ch6rds

Degyzetitszgekelnen sznmiluk ki. Elv6gezhet5kusyanis a krjverkezi' etalakidsokl

X
9.t.ibm
PontdiaArunokhiLjnb.E6konelAcatsegvahati*ral
Rfl -mk aszimptotikusan totzitatlm 6s t6senkoDzisztensb.sl6se.?

\a,1,,=1,,y,,".t 7.

i)o:,=t':,,..
td: -tu'z-,

? EnnekbizonyiNii{lld5dKijles P6l PdfticzkyCdboi Ahalinosst lisziila tl. Kitzgazddegi

esJogiKi'nyvtiad6,1981.208.
oldal
134

n:

3 Emr bdiriiser a olvc6B btzuk.

135

rI

ih
!$:,
Ii

A munkatibla adxraindkfclhasznnlisivalsz,mitsuk ki r lineiris konclticla:

egyntharotl
Az rtlagl61v.1oclrirasckscgitsigivclszinitott l1.c6riskofteldciose$1jtthar6:

A kolelkez.j pldtnkbane$ eSycniYrllalkozoadalaildoleoztukfai

kdrebenlebc6zilliressalfoglalkozrk.l!,unknjinal
A vdllalkoro i6 te\'6kcnysegl
vizsgdllahogv ran-e osz'
elemzcscsordnl0 rilrlerszeii.n kirilas2bll tu\'ar
A mcgfiSyel6serednan)c a t J
szefiiggesa szdllitrsid6larlaha6s tivolsagakdziit ^lailj6n
hUzo$dn ral|lharo.
9 I t'blizot
Szdllntsrd6lanaDa(pcrc)

Szillitesle!olsAga(rTl

il

A tapolt crcdm6ny. apjrn megrlhpilhartuk,hoSyszorospoziliv nrDF kapcsolarvor

a szdllirisilrivolsrgs aszallitrsiid6 kcjziju.
yizsglilunk.melyckial ne,,,1ti,har(jll,
Ha a glakorlatbanolyanijsszefiiggseket
nemlineiris
kapcsolat
ill
fem
az
isn6nck
kdz6tt.r lincdLris
kotrelecioscgyntl
hogy
harodnelmeTsdnilkell6 a\arossrggalkcll cljdnri, es tovibbi .len2ye,s szlksae
{an A koreliici6s eg\dxharou!}..anisa linerris kapc$lat DaroszdnD,nennireLirf
esctbe.nem haszndlharo.

)
20
?.1
t5
).2

20
20
25

A linciris konclici6s cSyntrhat6

drl,]JirLj, mn meDyisagi ism6^ek krtTd|i
kapcsohtszorosstigilnrane.Sznkseges
leherazonbanolyantulajdorsigokkijzdti as/s,cfirssis vizsgilardis. mclyck lcsf.ljebb J,zf,di (ordiDrlis)rtdftn mirhctcjk
Enrek a problaminaka mc8kdzelitsre
ndzztjka kiivetkezLipaldit
A2 ohnpiai j itikokra kasznheegv sicsapalaz Alpokb! utazotrcdz6tiborb. A
batiiiscsapaltagjai:Eszlcr.Brigitt.. Karin, Bence,lsrv:inrs Prl. A sponol6ki itlki
sdilesridii!g;n lersenytrendeztcklesikltsbans mrjlesiklisbanA fcljcgyzcflcrc{l
ftnlrker a 9 J hld.at tatlalmazza.

50
2?0

150

9.1.3. A rangkorrel:ici6s egf iitthat6

A srrmilasokalcdlszcnimunlatdbldb.nclhelyezni(9 , rnbln:r,
91 dbh z a t
Mualntnblat thetj|x *aneb.ins .guttht1o kis.Annn\tha:

1 rtr : enter eIi, I helye2ts.k

ti

)
l9
20
t6
20
25
30
t

1,,

lt 6

l0
21
t5
1)

. ll
lt
t3
j

154
l9
'1

t5
0

r21

196
l6l

2t

2.

l.

Lr
j

tl
45
50

ll

l7

l5

2l
0

65
180
3.15

12.r8

:,i

t_i
t00
l t5
8t8

:!.1
519

t00a
r l7

I
I
I
I
l
I
I
I
I
I
I
I
I
I

Edzdjiikki akanaszamihni,hogy lajotr Yan-ekapcsolara lesilli\ban s a rnileskli\

bm clnfl helyetsck kdzijll. Mivcl ij korrbbr ianulninyaibol a lineiris korclrcios
egldftharotismcne, e21szimitollaki. as a kdlelkez.i ere.lndny krpla':

^'

c,.
d ro ,

2,08.r

0-.1r
l ,7 0i l 1,70E

Az crcdmtDyb.jlara kdrclkczleretl,hoSyviszonylagszoroskapcsolalrln a hclyez;si

sknlnnalncm mindis reljcsiil.Ezr.r prdblamrtrlsy rudjuk mcsoldrnl.hory i,i,,riq'!,1

jsmn mcgfigyelasie{ekcit dimagabanrangsoroljuk.,\ rc.d.7err ineL.L ,itru\tnl
adnat.melyckntu alkalnAak lcszncka szamidsokclvtSzasar.
Nzn* cgy kdvetkez6palddrl
Ket ranSskildnmcrt ism6n kijrerkczd cglirrt ltlla j rnlkcrt liry(ltirl, ri(r'
isnnadlrozrokara7 dbcc! betiiirel jcl,,Lrul A r,c!rl,'r1
egy mintaban.A leherseges
( B, D) i ( C. E) :( A, F) : ( D, B) ; ( h, ( ; )

toll e
Gondoljukvdgir, bogy a linednskorclicios egyrltaro szdmilnsahclJ-'cs
az cdz6 risztr6l A helyezcsiszarnoksorcndi skilin nen enekek.A relicsilentdor6l
as az idijk lnlonbseSriilaz ceyessifuloka vonalkoToana hellczcr szamokalapj,n
anol.
lcm lLrdull senmit mondani A 92 drla alanrn konnyen
'ne-egy6zodhcliirk
hogy a 6 tulo hel)'ezasis/maira lonalkozo ertekliirok egl cmclkcd6cycnesenfc'l
szcDek,ha mindkl rcrec!,venazonoshclyczisl amekel

9 ) d bn
RanssznnPnlak nbtuizaIdso
Nfzziik mcg a 92. dbto,1) ttszeL A hrciris torchc s eg\iilrharoebbenaz
eselbenR = I anckctlcsz fel. E7 esy6rtclmrilinerris(lugg\ nyszeni)kapcsolan!nral.
eserakkor iill fctD. |a a mtjlcsiklrs
i8y a rirdisfclre\as iogos Esy rnisik szls.isges
Gralikusin
ibrtol\a ezr a7 e5erer.!
lbrditorla
a
lesjkltsanak.
sorendie lonrosan a
9 2 nhtu B) ftszibezlnsonlo rajzunk lesz.
hcl)ezkcdnel .l
.A bclyezasiszii,nok6nekp6rjaimosl e$ csakken6c8,'"cncs.n
A linednskoreldcr6scgyiiilhatohosl ,i= I lcsz.tz az aadk N ara ural.hog) a li
nciris koncl6cioscgyiiahaloa kapcsolalvizsgilaldraalkalnas
'na16szijrn.
uldnlclril logikus'ak tiinik a linc:lriskorclicios e$nltharo
A lilda tirSordoldsa
alkalnrazisrordinilis sldla csclibcDis. De a lhedris korclacjos cgyiillharoszjmi6sa
szdmok.Lz a, ordin,lis
csrk al,lor lchclsigcs.ha a7 ismt^lihozalok lennszeres

ndkeineksorndjees a hozziiuk tarrozorangsziDok. kij

A ker ismdn lehers6ges

ABCDE
12345

ADEFG
l2l: 1

pArotarkapAz eredelimeSfigyettnekekhelyebea iangszrmokattevea kaivcrkczcj

j uk:(2;2).( l: l) . {1i41.( 4il) ( 5: 5)
Mnel a .angszamok
ponmsana negfigyelesiaiikek soFcndjit adjdkrneg.a kr
kapcsolata rugszrmok alkalmazdsinkeordi.6lis sk6ldnDart isne^, kd2ti esedeges
rcsanl vizsgdlhalo.Mncl a rangszAmok
termeszetes
szrmok,rcndclkczneka Inenryiscgiismanckc jcllcruii tulaldonsdgokkal
Ezcn mcgeondohsokkdrelke2tetsei
alapjtin6sszeninekldtszik,bogy a ransszAmoljunkaz ism;rvck kapcsoletszoros
sz:lDokbollinciris korclici6s eSyntrhat6r
siSnnakmerisre.A mr6szimirtclmczsnl
aftakellngyelni.hog) az clsiisorbanez
egyiillmegfigyehism6^arhozatoksorcndjc kijzdrtikapcsolarszorossigar
miri.
Abhoz,hogv a rangsrmoka koncldciosegyiirhal6tszindljunk. ncD a koribbi
fejezerbenmegismertfomulit haszndljuk,hanen egy alalakibll fonnular,nrcll.r r
ldvetkezi'kben lezetnnk lc
Mi!el mi.den gyakoris,gl. a ljncifis korcliicl6s cgyiruhakl:

A nevez6benszerepli'sz6lisok a mc8figyelt nkek ndgyzercsis szllnranl itlhlr

alapjdnis kiszrmithat6krlrAz italakito fomula:

I A iclkJszuldsc.csakcz a hal sponoli \en rnszt thir a rclicssokasagor

\ izs!iilruk.

r.t8

l] 9

Ha a lenti Lifejz6ska behelyttsiljiik a koreHci6s eeyiitthat6k6pletenek

sz6rn1fl6ja,illetve nwez6je helyeb, a k6vtkz6i kapjuk:

-atr: -tr- 1!r'

2n-12

ii':-"ljr":
megfiryelesi6rt6kpidaiE vonalkoz6anigu, hosy mindesyikismerv
vemek fel enakket,melyekszimtei sorczatotalkobah es
'-ig

'u r '

: ( , '- l)
l2'

. 6t(.. ",I
'
.(n' - r)
A rangsz6mo* kiildnbsg& ritbbnyne 4 = r -J, -vel jelitljnk, 6s rcngk l.jnbsnsnek

igt
--tr+l
'2
t r?=t,? --'(r

Az adotl m6don a korehci6s egy0libal6t DaSym eSyszeriienki fudjuk szdmolni.

Ezt a mutal6szirnot (Spemd,f6le) r.rgkorreltci6c egyntthlt6nak nevezziik.
A mutal6szim levezles& egy torh6l miDlrra Dutattuk be. Irt is bcsl6sr6l van
tbrt sz6.
I so*64Aru s,inithot6 runglorrelnci6s egiinhak :

I rx2u+ r)

---' 6
(A szummizisi hatirok a kitve&26 keplelekbnis, abol knl6n n@JelEnk, 116l tr-ig
ertenddk,a tovebbialbaD eltehntork kiirjsuk!51.)
Eztltal a fnti konlici6s egynttbat6nsez6j Atalakithar6a kitvlkez6kqpn:

-!l'r

r !- J- t- - 1 .

6\2./\64)t2t2
A kodehcios.%ynnbal6szrblil6jrra, varyn a kovarianciin vonalkoz6aD
kihasailhatjuk azaribbi iisszefiiggest

ZG'-Y'\'=L'7 z\',Y,+lti '

a

- I r , , , l l , t - . ' t| , ,
"
".'2"'2"''2"-'''.2"-'
r,

ur , r *t - L r r , u r ,

esyal6segelkapjut. Ennekalapjana szimlel6:

rf,,

I!t'
.,-Li,'llr,
,I-rt,'tt
-2-|22'Az utols6lp6sb6 felhasailtuk a nwez6rckaponeredmoyeinket.
140

^tp-

- - : - - i- - - - : - .
n\ n - t )

Szemlelterskeppa lerjiiDk vissza a rrDakdre1ej6nbemutatodpldiitra.A peldebm a megfigyelt 6nekek kitzetbnnl a rangsz'nok voltal. A rangkijlitnbs6seket legegsretftl*n^
9.6. tn iwrra, eimithatjuk ki.

L6ikles ( x, )
Mtles Jer( 4)
d, =q,

,t'-

o l(6, -'r,f

9 6 ibldzdl
Mtal@ftb|o a /@gl@n bcits egtAfiab

\)

d: =lx, Y,f

3
2

Lisznhitisdt@

5
I

I
I
I

'. - . t(/Y -

a nnAskALEomn isCnek lapcsolalszoossnsr merthzama.

Ertake: lSpSlBectl6lnggve.ye:

=| r rr r r r j r , , , l - 1. , , . u l ' - , , * , /' 1 "- 4 l= r ",

amelybijl ttrcn&zsel

o )(x, - r,,)'
p- l

t
I

azgv:

t r,=t-',,=-,(, I r).

I
I

I
I
I
I

t
r4r I

rendelnnlmindkett6hbz.Hasonlonegfontolis alapjai a C ka1eg6ri,u atrniiriirut(1k0

4+ 5+ 6
-

A ru n8korreh ci i,s egyiiI Ihoto szdnlt dsa :

6 :(r, -ra )'

=I

n(,\,Ll)

'

6.10

= l-61:01-=

t-

A rangkodelacj6s
egyndalo szrmitasa:

{=J=0,',*

Ha a sonenda:oror a kdl isn6^ szenntirugso.olisnnl. aktor .1,= 0 (mindenrre).

igv p= t
ro,,?i/orrsoncndcsclin pedig: p = I
A gyakorlati fclhasznAlis sorin, ha /dbb isnANArftk nvAeg"Pzik eqt-nassal.
czckheza mcgfclcl6rangszdmokszimtanidrlaEril.cndcljiik.es igy koreliliiik a ranSkorchcios cgynfthat6t.TulsdgosaD
sok egye26helyczcsiszim eselnzorbm czcl a
fomuldval ncm clszcnisztnolni Ezzel a problcmtlal lalelkozunka koretkezi pal

r =t
'

6 lol
ll( l2l- 1,

6l
. n9. 7. r
Lll0

Szoros,pozitiv tranlu kapcsolalnuralkozik az alrnads r kdnc nnniisagioszrrilyokba

kOzdlt.za akijobb min6scgidrutkin:ilaz eelik gyiimdlcsb6l,annttla Dfsik
sorolAsa
g),nnolcsbiil is jobb nin6segii kalhalo es forditla

9.2.K6tviltozds regresszi6szdmit6s
lgy hctiliacoD 1l kivrlasdoll glimijlcskcresked6nelmin6segvi^8'ilatol va
gczlc'k -Az alnrt 6s a kijrtl, amelyeleladdsrakiDeltak,,.{,4 C D. t es .ir min6segi
osztAlybasoroldk.A megfigyel6si6ndkekeles a mcgfcleli:tngs2anok a9.7.fibh

Munlaiblo

B
L
D

c
c

9 7 tdbldzat
o rahEkateuci's .cyn hai kizdnidsnhol

2 ,5
t,0
I1 ,0
9 ,5
9,5
7,5
'1,5
5,0
2 ,5
5,0

l
I
10.5

r0.5
E
D
D
B
B

7
1
1
l
l

0,5
I.0
0,5
0.5
0,5
{,5
2,0

0.25
0.00
0,25
0.25
0,25
0.25
4,00
0_25
0.00

Ebbena r6szbenolyan ktrdesekrekeressnka v6laszt.hoSy milyen .isszeliggs

mulathat6ki p6ldaula meztigazdas6gi
nzeftekbenlt burSoDyalemesrrlagaas r fl,
hasznalrijntiiz6viz menlyisge kdzdn. (Adou 0ntiiz6vizmemyisg felhasznildsa
6etn hogyan kovetkeztetletrink a vdrhal6 lerms61lagra.)A kove&ezijkbcn oty.n
isnerkedn* mcg, amelyeksegilseg6vclmgviilaszolhal6
m6dszerekkel
!z a krdes,
hogy u egyik ismn (!Ahoz6)hosya. har a hAsik isminrc (vdlroz6ra),esy lilrozar
adot nekeheza mdsikv:i1rcz6nak
mekkoraa !6rharoanckc Ugyanisfigyetembckctl
vsr, bogy u itsszetuegs
szlochasdikus.
his2ena temisillagot sok trts egvib ta
.yeai(pl. a rifordilot munkaid6,anapsiitases
6raks?dmastb.)is bclblyiisolia.
A tovrbbiakbd claiszdra regresszi6sznmitas
valosrinnsagszinritisil.pj!ir etc
veniljiik fel.

9.2.1.Az lm6letiregresszi6
Matematikaitanulmdryainlbanralilkozlunl Dir ezel a losalonnnrt.Kar !rt,)
sziniiscgivdltoz6 eg_vnues
!al6sziniisegeloszhsnr
vizsSiha delinidlhaloa feltarclcs
virha!6 6n6k foSalma Idezznkfclzeketa fogahnakalcl6szbrdiszkrat.mljd 1bl)rrG
nosvalosziniisgi
ldhoz6k eset6n.I

EbbeD az esetbena rangszrihokal az ahbbia.k szeti'r kepezuk. A 2. sorszimn

kcrcskcd6n1a legjobb min6segfi (,4 kaleg6riajt) z alna. ezen 6 a7 I ranasz6moL
kapja. Az l. 6s a 9. soBzrinn keresked6n6laz alnira vona*oz6 ism6n'erl6kck me8'
egye,'ek (, kates6ntjnak), czan a 2 6s a 3 rangszem szimimi i'rt^sit, azp 2,5-ot
'r V,losziniisigsTimilis6.6 pont.

) 42

l4: l

Ha

diszlcAt val6sziniisigi vilbznk.

mel'jek leheheges 6dekei

v6l toz6d= r,
t,._ fi ,...,t,,a k k o ra z 4 val 6ei nrfrs8i
' , r , . . . . , t . , il l o l v c
nrclletti vrrnat6 6neken az alabbi ijsszeSeirtjiik:

fel del

,,- -|. t,- .,- ip "

h ,('.) M(n 4- '.\= v(\ '.t=-Lt.PtnF- ' .t= i p- .
ahol t 4 = P ({ = r,,' ? = tr)

e s p ,, = P (E= r,) (i = t. 2,...,s|J = t, 2,,

t)

Felhivjuka fisyelner ara, hosy I,,(r) ebbenu eserbenkonsrans,de nem bizertclmczen.

rcs, hoay az eAszsz6megyenesen
Az egyiittes eloszl,s ismcrctbena regessziofija8vdny egyrlehnen megadha
16.Kidelt szct.p. \^n kedineazi6s nomAlis eloszusnak. Ha E ar \ eg,nnes et^
oszl,ba nolnAlis. n 'nak 4 -rc ronatkozo a 4 nek n -tu vonatkr"a rcgteszios liiss#nye I ineaI is f]ssvA nr.
A .esesszj6sgiirbetchi! e$/des. PdldAul," G) = p" + p x , ahol

E2 a nernyisig negnutotja, hog! I rti at6 irlike hograa fieg a I lehe6Ages

tt,x,,:...x, pantokbanA ehezettfige!in,-. anelret @ \

F"=uot#*MG\.

irtikeitql, vaglis h,t u

rot6szinnsfui vAlbi I val6sziniisasi fitbzntu

herernhk. Gtuftkonj^ diszkret ponlokbol All.
Hasonl6andfinidlhatda

rd,,*,zd

regresszi6s r'iggv6ny6nek

/'.(, )-Y '{i4- u )=U , P (I = , lII = ,

).

/t

)t,u

v6rhat6cnekek(adagok)minimalisak.
Ha 1 As r fab,tonos wl6s,hnsisi
I + /(r,r)

M llq h16) l
)

vAhaz6k,akl(or mindcn olyan lie,

cov({,?)

M(1') M'(C)

D'(C)

9.2.2.A tapasztalatiregresszi6

a { val6szinis6aivalloz64 '. t.**..U

""""arr". fiigglcnyekhez rigy is
-r.*..,
A valosziniisgszemitrsbantiirgyaltuk,
hoSy a reglcsszios
cljurharunl,hogykeressnkazl a ,r. illetve ,,, fiiggvnyl.anel)re az
1
vtl s i (rrl

M ( 1t j) - M ( t ) M \ \ )

Ha a v6as,\ elmii sokasrgismcn 6s e I, illerve I ism6n lehels6ges

trekej
diszkrbtek,x,X2,...,X,,
illctve r,I'i,
,I, akkorjelolje t/ e esyiiriesas 1,.,
i l l ctve/.r a per cm gyakor isdgokat
( i= 1, 2. . . . , i; j= 1, 2, , r )
Ebbn u eselbenkivalasztvae8y egyedet,az egyesval6szilijsegck.tuinl az cl6z6

p "= P( x= x,,r= v) = ! .
ahol az

0,.= =r ; f;,, 0.,- r1,=r; =!

"1t

fel11eles
elolzliisfiiggveny
6nelmezve!an,

igy a regresszi6s
fiissvnyek:

hl?)= M(tV = 4= It fblx)A,

,[,,y | :r :: =1, r . ) .) ...." ) .

Ha C As n fig|etletek, akkor a fctttteh-s vahato enck megegyark a? adotr

vdltoz6 feltlel DelkiiLi vrrhat6 n6k6vcl. ]jzt az ,llilist ara a val6szinfs6gszrmiltsi
tCtelro alapozuk. hogy luggellenseg eseln az egyn(bs siiriisegfigS]!,iny a prensli.isegfiiggv6nyek szorztevai cgycnl6, es igy pEldaxl

,,rl.r
' -f

\{
tx

. =Y

tt

t.2. .rt

(Ha valanly lchtsges

endknulla syakorisdgn,
oh a rnegfetel6regresszios
ftggvny
h lr l=

M lnlt = \ l=

l r / l r l d f =n

lnl

ez r-.

fiiggetlenazx-161.
t44

Xr az ir gyneve/ elr
r es/ ar lat ol.vd$i. I pct dduta/ oneB) Ldct)
't t er ve
ism6rveackcinek edaga, anelyeknek X isnervc X, -vel egyerlij. az azt jeleDLi,hog),

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

koordinararc.dszerben6brtzol\a u lX ,.Y,) pontokal a n, ( ,f, ) tus8ldDventk az

,Y, abvcisszdji (,f, ,,fel.ir') ponlok ordiDn6jrnak6tlaga Ezcl u n6dszcrcl az I
mosl a malyebbclmleli hinir ,lgondoldsaullin a
kaletbenmar megismerkedtiink,
lcijcssegiganyemiatl tirijnl iivisszs.'l
Nazziinkegy paldiLtl
Vizsgaljukfte8 egy fclsiioklatisiinlczmdnykiiztsaudiiszhallSar6inak
'nalemari_
ka is sratiszrikaosztiilyzalai
kozani dsszcfijggenlAz adalotata 9I tttun.otbon la(
harjuk.
,4 holl so tnk hvt

Szrmidsaink redmenyeiegycrtelmien mutatjik, hogy pozili! irtiny slto,

kapcsolalmulatkozil a ker kntergy osztalyzalai
chasztikus
kdzijr A.Jobbmrlcrnlr1krardcmjeslelhcziltaldbanjobbstariszrika-rdenjesyck
tartoznakis rordirvr
HaXes f. vagy csakaz egyikrbraroJ rsm6^',akkor osztrilykd/iikclka|e/tr.
iiirk, 6s pilddul 4/J,)-ne1 e .{, az iedik osztdll'kdzkazepe,as nr (-\', ) ifltfu r?
cbbcnaz osnnlykdzbcntal6lhat6egyedekI ismanafiekernekillag! ley rcrnts^rrtesesszi6fiissl6nyneka kbzelitesat
senI t6Dyleges
kapjuk.
Peldaftent
nezziinkmcg cgy olym c9e1.ahol 20 kdzapfokulcg/elrsagiincidol
sozj*, s !j?sgriljuknes, bosya! befolydsoljaa munkibancltdhdfi id6 (x) rz clarhclit
brutr6 keresete!( t'). A negllgyelt
a 9.I A. fibhzdtban t^lililk
^rlalokar

n n. EoszIaso

2
L

\
l

I
IO

5
39

l5

l0

21

l
l
ll

A regresszi6firssvinyr a ,.9. dbtizatban helye?ti* el.

19 dbld:at
A hallsalok noknoti*a as stalk2tiku rizsga.rcdnanrei kbzatti koltl;otal
IaPalztt Iati reErcssziolta8vhnr

2
l
5

zal
Arlaeos
srarierrkaoszl,l)
I,
2,00
2_i6
j,02
3,18
1.50

9
ll

5.
'1.

26
l0
I00

2
l
5

2i
l8
l5
35
74
25
4
21
23
l0

22
5
2]
11
24

25
26

l t,0
2 7 ,5
1 5 ,8
2 8 .1

26,0
26,4
21.0
:t,0
2ri,6
22.1
24.0
2',1.0
21,9
1, 1, 2
26, 0
276

Ha egyediadatokb6ldol8oanl, mindenckl6lrddes tri6kozodniaz ishrlek kii

zitti 0sszefiigg6sr6l.EhlEz dbri.oliuk is M adatakar
Az ism6nek lijzdrli kapcsolatlnyegenekmegismcrds6ben
fonlos szerepcrjit
szik a grafikus ibrnzolis.
Katvdltoz6skapcsolatesetcnilye. grafikustibrdtigy keszihink,hogy a dcrik
eagii koordinalarc.dszervizszinlesten8ely6reaz ok szcrcpetjdtszo tenyez6viltozo
(h,is n6vcDnasyara6velioz6)OJ 6neke1r,
tuggi'lesesrensel)reledjs a vizssihlc
leDses,vasy; a fiissij veltoz6(mis nlen eredm;nlaeltozo)(lledkerl mdriiik fct.
Ily m6doDponldiagramotkapunk.

t47

Peldink adatair,briolra jlyen pontdiagmol litunk a 9 3 AbrAn A n()k mnkdbanr6ltdt ereiNk is bruttokereselrekkapcsolalirarnar a ponldiagamb6lis ka-

A regresszi6tanulmanyozrsa
meger5sitia kapcsolarfdnellasdravonatkozofelIis Dijvekv6lendencldl
rerclz6sii*el,egluttal annakirroyft is jelzi: X ndveked6sevel
durat. Azu minl hosszabbvalakiock a muDlaviszonva. anndl raibba bntr6 6llaskeresele.A fiissvdny gafikus k6ptt a 9.4. nblAn liltjtk.

l0

20

" 102 0 3 0 4 0
Munlnbm lohott6vcksz6ma
9 3 nbru
A n,unkAban
lijttblt i'ek:zonnnal aso btutb keresctekiekneslatetoporto*
Vizsg6ljlk louibb az dsszeliig8sl, ts kvnsiik el a tupaszlolali rearess:ni/iisgrtnrtt H^ \Zyan zt az clj&6sl lijvetudnk, mhl z el6z6 plddban(ftarnar'ka,
l4 pontb6lillna. Ea dbnizol
slrliszrrkaoszrilyzalok).
al&or a regresszi6fiiSSvD'iiDk
u scn kalnank a ponldiagamAl sokkal nnekinihel6bb nbrnl. (A ponlol szima 6 lal
csokkcD,ugyeis 1,1kiildtrbdz6enkevan u X ismcNlek.) Eln az,r cnckeibaiincgv
osz1Al)*dz1kcpezve a kiile*e7ai eredmenyl kapixk, amclyei a 9.././. tibli.atban he-

9 t I tlhb.ot
A munkjbdnlbttat areks'ona l\ a hori dtlagkdes.t tapBztaloti
reErexzio|iissrAt e a laiziploln iSzdtsiqt n.i*nal

l:lE

A rgsszi6figgv6ry,t kdzcli16 grafikonb6l kdvetkerelisck vonhatok le a ka!

csohl nnnytu6l 6s imeszetera'I.
Korehci6s kapcsolaieseleDa pontdiagrampontjai sz6rodnaka rcgfesszi6fiiAavtnlt kitzclit6 grafikon kornl. A sz6r6drs m6rLke a kapcsoiat szorossiigrm vo
Datkoz6d ad flviltgositisl.
lla a kCt ;sm(n koftehlarla,, akkor a regresszi6sfiiggvnynekekeLdbnizolo
pontok u X rengellyel parhuzamosvonalo! vaDak. Ebben az esetbenugyanis u 1,
bi ml ycn inilc m cllcnugvanolydn
t enelek, bhcm e\s1obc.\ agys a/ ) \ at "
memyi x,-rc uo0os e^ck (9 5 6bra).

Nluntnbantilldtt evck szama

10
It 2 0
2t 30
ll 40

r"*,^"
",,'il*,unun

9.4.dbra
A bruudAtlagkereseto nttkAbat
kih.ir ivek szdninokJnssranyibena kt;.ipl.*t ftszatsesn n.jkhal

20,13
28.tI
I.48

149

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

MirdkCl esetberat tessziik,hog),egyanalilikus(ak,rh6nyszordiferncirlhat6)

firggvnytipusbl (pl. lircrris figgvayelq D6sodfoh: ffiggv6Dyek,hatvanyfiigsve,
nyek)vSlasztjukki azl anelyikrc a 9.2.I . atat merflirt kifejzs,

-,tt"rl')*
mi.ai"
"(1e
'(h 4rol')
Ea nev?z{krmli.itus regresvt6figgvanynk.(A val6lziniissszdmilesban
els6fajn,illervernisodfajrlregresszi6s
fr ggvenyrdlbeszeltiiDk.)
Tenn6sztsen
fehnaiil i krd6s,hogymlytipusnfiiggvenyekkldolsozzunl.
A rcgr$zi6ltggvatry dpu!turl livilrszlisr
9.5.dbv
KoftltiloldNds
Fnggvinyee.i lapBolat e'Eoeaa pontdiagrrnoo a pontok a kapcsolatotnegad6
ffiggveoy grafikonjdr helyerkdnek el. A regrerszi6ftggvfly k6r0l nincs sztrodis (ht
ltekinnink a mtrsi ponlatlansdgokt5l).(9.6. nrro.)

Alhoz, ho$/ a rcgrerszi6frggvenylipusetmeghadro?zuk,els6sorbanaz ador

rcdlet e{f.ma; i$Det szlls6gs.A gpnzd,acJ6let,a g zdasdgijelnsgkkiiziitri
sotol.lal'i bonyoNt 6$zeniggsek
niaft mara lenyrijk(isnRk) kivdtasrrsihoz is
yllanai megfontolasokra,
szk{d6i v6lemenykvan sziiksdg.Segirs6gtlnkre
lhlDt a mggvenyripus
kivdlasztdsj l a konibbanerdileft syszeriibbm6dszerrmieszk6ztL ll]n a grafikusdbnizolesercdDnyek@per
kapotrponldiagram.A ponrdiasrlm nemcsakahboztry'ijt segitseget,
hosy Erdemes-e
tovibb vizsg6l6dni,minr ahogy
e"t az el6z6pontbaDDondok, banerna poDtoksiinii5itdesi
hly 4s vonutesiirdnya
itDpontot ad a fiiggvenytipBkivilasztrts6hoz
is (9.Z Zr.a).

9.6-dbm
Fng@nJsed *apetal

9.2.3.A regresszi6fiiggv6nyp.rrD6tereinek mgh.t{rozisa

K6lproblarna
ne. hetfel aregresszi6szimftns
sontn:
L Ismediik a sok siigol (illetve az eryfttes elo6zlSst),de a regresszi6sfiiggveny
nen alkalmas az elemtu (pld.iul nagyon ingadoziL).
2. Nm isneiiik a sokaligot (iletv az esynfts loelrst), ezifl ninta alapjAn
kll bcsiihnnk a regEsszi6sfiigsvry,t.
150

x
,t frscvanttip8

9.7. ttbrz
tiyabszbdt seeit' BruJiLB dbht*

l5l

A staliszlikai syakorlatban a kn\ etkczi:fi I s ft h),rip tr oL! l hzs^itljtk:

l.
2
3.
4.
5.

line&is rcsrosszio.
h d rv rn )l i re \r' s
mu h r!h l ,a!) l c8rcszro.
^c$
exponercidlis
regresszi6,
paraboljt'us
regresszi6,
hipedoolikus
tcgrosszio.

Itk, de hoizontAlisanes eeonetiailaA i mrhet6ka lilolsrgok A leggyakrabban

vcrik6lisa! az
elj:irdsb6lrnduhunkki, abola pont6s az egyenesldvolsiiSdt
baszndlalos
prrhuzamosan
merjiik.)
Itogellyel
is tbglalkoztuD(
A lcgkisebbng]zctckm6dszert amcllyelnnr az analizisben
vilasztoil
fiigSrrenytipus
linciis
amikor
a
r6rgyaljuk
rszleresen.
az
eserben
abban
eonek
az
csycDlclc:
(\)
csyenes.
legyen
l,
fiisgvdny
linerris
Esy
erafikonja
\ ( x) =! =lt i+P) \

A legkisebbn6gyzrtekm6dszere
A fiiggven),lipus
kivrlasaasavaluonban a regresszi6fiEg!nrme8hatirozdsil,
rak probleneja m6s nincs megoldva.A vdglelensok csyenes(vagy parabola.barvdnykitev6s, exponcncidlis va8y mds ripusri fiigs!ny) kdziil zi a eg),cl kcrcssnk,
mcly u rtsszeniggsta lehetii lgjobban iia le. Emek a fiiggveDyneka paanerercil
(rlland6it) a syakorlalbana legkisebbn6gyzetekD6dszereseailsiscvelhardrozuk
Induljxnk ki ismel abbol, hosy adot esy v6ges(,ryelcnn) sokarrs (x,,r,)
( i = l. 2, ..., N ) ert6kparoklal. A l.oblemnt a t.6. tjbnjn szem1,6lrerjnk.

(X,,v,) dekpanneznk, as az .{, enekerhelycttcsitjnka? egyenesegycn

vasyrs
Az ellersl lelijlic t,,
lercbe, nem bizos, ho9y pr+E\X,=Y,.
Hae

Y , tP t+ F x, ) = E, , azazY,= Pr + I Jt x, + E, .
tugg.
N}llvenralo, hogya po 6s pr paran6terek(egFnhalok) meevrlasTtns:it6l
pr
hogy
as
modszer
oman
kapta
a
nevt.
ezck
e
t,
6dkek
A
hogy mekkorAk
l,
mcghatrrozasnratellclclkenl azt szabjuk.hog! a

=E(F",p
)
)ri =Io; p. ts,x,)'
itsszcglegyenminimalrs.
Az t kt\ dltozos fiigevenyrek ott lehet minimuma, ahol
AE

^ es EL =0
=U

ap"

?p'

Ebb5l- minrlattxkrr Poja as Pr rea

*p,i",.
ir =."p,
>x,Y,-p"Lx,+Ir,>x:
ad6dik,amelynekmegoldnsa:
lgyncvezennormnl- (linciris) egyenletrendszer

9 8 d b ru
A leekitehb, aszete* ddrts2ere
(Megiegyezzrjk,
hogy a P(,Y,,I,) ponbk es a resrcsszios
egyencsme8relet6ponlai
kdzdtri tnvolseSot
knltnbozt'keppcnenehezheljiil: !erri?i/ird,, ahog! r iibrin lal
152

rr Matenat*a nzeoedddszoknlt. Aializls (Szerk dr CscmyekLiiszl6.)Nenzelr Tanltdnyv'

kiado.BudapesrI989. 6.?.ponr.(A roydbbihilalkoznsokn6l:Analiztr )

153

I
I
I
I
I
T
I
I
I
I
I
I
I
I

,i"r-fi",li",l

n - --::l-------:-:1 - 4 t:l
,
/x
\,

";':-t;",J

[i'li":)(*"Ii"'J
NZx:l}x,)
Ha

^z

els6egyenletetrY: -tel osziuk, a szimlilobanesa nevez6'ben

lner ismenkifeje-

._
-' ;i,,,(,l,i,,l,li,)
a
;>.,"4i'1vagezziil el ugyde/

u oszri$ a ,0 k'fgeebtr

is:

" 1(i";)-';(i",r)
(i ' "
,.I
t.i
' / v \ i ' J^:l-t.t',
' ' - ^- r.'n [$
\? ^""I
,' )

l o ',.X c*

"

E$/enllnDk az

nc-

UgyMr az eredrnenlrkaptut,mint amilor az ismenegyimtes

elosrds Dornihs. igy a
regresszi6s
egyenesegyerete:

x9Y*\'
v=r
'"'''^
Hau L, y ertkek ftggellerck, ahogy ea a 9.1.1. ponlbaD bhtluk, Cr, =0

!L\,

7)

o'

alrkn hozhat6.Ha az X 6s r ismewtak;ket stundddizdljuk,azaz 7 =f =O es

6'?.= l, akkoregyenesiink
egyedele:
t =Clt

'

U$/anezket az .edmflyekel kapjuk, ha a 9.2.3. ponl elqjeDmiirer fexettb6t indu

hDk ki.
A regresszi6szimitisbd & ismeryck kitzittri ok-okozari iisszefiigges fettirisera
loreksznDk. Ez a viltozok elnevezes6beDis kifejcz6se jtt. A szakirodaionba!, minr
rnir eDliteftnk, az ok szrep&jel96 Xveltoz6t fii8getltr vettoz6nak vagy hagyari6ailtoz6n k, u okozd szercp6tbel6l6 f valtoz6t pdiA ftgg6 vilroz6nak vagy e.edmeDlY6lloztuak sakrit neveai.

Az erdm6nyek 6rlelDas.
A Po patuatq @tfejai ki. hog u X =O herd d l ssvinr ippeh e,t az il
taket v6zi lZl, ha a O\zercpel u X lehetsege:AnAkeikdzat .
A 0t paraniter geonetidi aflelenben oz egenes neredek\igA aeShat.lroro
ininytanAelt, reg6szi6s egtutthatike.t yil8zt a.l arta, hag u X vdhozo egsiBnli
viltoz^a dtlaqosan ne**otu viltoztisl oka a y vih@6bon.
Tertnnk vissa a nunkeban el6lr6tt id6 6s a brun6 6ilagkereselkapcsolar6tvjz!
gil6 peld.Shoz!(A megfigyelt ad,^okata 9.10. ftbhzatba, labljuk ) Vdtasszuka linedris frggv6ry'ripusl, es szimitsuk ki az analitikus rcgresei6tuggvny paramelcrcjtl
A sziik6ees mUflsimiriisokat a 9.12. rtbldzatban ratitjik.
U ir 7
t{
tY

'6,' _

2111?!1LS9!!9Q
20.t2 506-4601
ttL

,
'"

265156 251000lilo

=o.,n", n,.

250120-2U 600 18520

Jl

550,0t2506 460.11207.86878J00-6t01t88 77< 2

-^.-_- ^^.
-'
20.t2500-460
250120-2u600 t8520 --

Y = 20,t+O,32X

Ekkorr=7.
t 54

155

Mu,tttd

a @ autti\u

X
23
36
IE
35
l5
24
25

t.
2.
3.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11 .
't2.
13 .
14.
t5.
16 .
17 .
lEt9.

33,4
tt,0
21,5
35,E

u.l

269
UJ
24,1
33,4
27.O

2l
,to
30
22
5
23

l t,0
28,6
2E,9

u,l
uo

17
24

219

n9
t42
269
n-6
550p

25
26
460

m.

9.12. tttbbal
rcsruiaifrgvant

6.eh4ti@ieth@

XY
7682
I I t6,0
4959
1253,0
983-5
6249
560,0
964
l0rr4
62t-O
1240,0
858,0
6t5,8
l r05
5510
459,0
{69,6
56,E
650,0
7t7.6
13267,4

529
1296
324
t225
1225
5t6
625
l6
,l4l
529

1600
900
484
25
529

A ,o aa fejeziki, hosr r pdbnk"di,,lL"lm'"ohr. tru&6 irlagkeresere

vtuhat6m 2O,l eer Fl, aaz 20 l0OFt.
A h pEldttirfx @iA a^ jeleDtihosf az eS/ 6wel hossz.bbidejdoleoz6n6k
brDn6iArgkgseteidagosar0,32zrFt-rrl, araz320Frtal magasabb.
A hl6Db6u6m6donszhoft rcgrsszi6ftggvny*ra 9.9. Abhn"m]it?li]okbe.
A ffr.IrL rcgrcsld6.S/ftttrt6ir*

b..rra.e

Ha nen iffij[k
r ./*'.4goq a regrsszi6fiiggv&rlr
csakrniDlrMl becsiithetiik_
Irdulirok ti isDA ery G.
r eleEfi minrib6l. A b4sl6ffissvt
,-,G",a)
Dykaz auffiitk tem*:

249
5t6
l6
625
676

t2506

A bcdSftggveny*lorzfi.tao bcsl6strerk, orek fodoss{slla a 9.3_ponrbanm6g

vissziternDl.
Egy b"IrAt ninlar,".tel,atr, abol a miniaelqnek iservertekei (rj,y,),....
(r.,/,), aneeoldsD.l5mrnebslrlcter:

tr', =. r.+4>',,

2(l

A reg\gl.U a.labk A; d

156

30

t
t
t
I
I

t
I

>ry,=b6>,'+b'>':
l0

I
I
I
I

,|{)
Mut h.rr6t6a Crct rro

9.9-ibtu
16,b6t6t5.16 et'@tt r.sr6tkjlicseatr.*

t57

A leSresszios
egliitthatokkisziinilesifomuldiu alibbiak les^rek:

":'"[:'J[i,)
.i':

/'

\/,

ts, It,.

\ /"

\/"

t t , itt ,

.J

ML n ktibl

9 ll t.ihld.dl
a a namtj legt. n Ie I ekL l t ar tand h. EaLll\ )tuz

';'' lI.J

Vegcziik cl u cleMsl egy konkretpelddDl

fog1a1ko26
valhkozo
A 91.2. !o ban megli7sleltuk cgy tc'bcrtulmozdssal
adaraialapjen,hogy van'c dszcfiiggdsa szrlirnsi dvohd8 as a szillilas id6Iartama
kdzdu. A linciris korelrci6srgyii balobol( r= 0,9684) szotoskapcsolarakdvetkeza ki ism^ kdzdnl Az
tettunk Nzziikmosi lneg,milye! tcnnaszetiiaz ijsszelugges
alapadatokata kofihbi.9.7. ftbldn,ba" ld],mjtk.

l0
ll
l0
t9
2A
t0
2_s
10
150

20
21
t5
27
50
: 70

52
200
511
700
:152
E00
r 125
t 500
52t 8

256
900
1078

adatokatl
Mindenckcl6ntbr&oljuk a megfigyeltslalisz.likai
A normrleg)cnlclcksegiGegdvel
hatnrozzuk
neg r figgvanv pafumatcrcjtl

270= l0b,+ 150,,

= 1504+1078,,
5298
270 1078 150.5298
=
=. 1. 3, 11
1 u q.
- 8t
616o
r0 3078-t50'
80
10.5298-150
270= 1?1!! =
1.5p72..
1.5
I0 307ri l50'
rJ280
i=4'1+l5r

l0

?0

30 Sziuitisi tivol!6,e0o)

9.10.abra
A en it.isi tn,.lttE is o szttltuttsid.;laflamnnakpo,t.liagrania
A 9.1r. nbra linctris dsszefiiggesreenged kdvelkezret , Ezek ui{n hararozuk
meg a liDerris rcsrcsszi6fijssve!/. A nornilegyenlel-rendszer megolddsiboz sznks'
8esszrmilisok a 9./J tdhh.dtbatral lh1t6k-

158

A ,r param6rer
kd2gaTdasdgilag
csakakkor 6rtc1mczb.r6.
ha a nagyafizdviitlG
=
zo rrelhezasiknondnyr az r 0 hclyer tanalmazza.
JclcDcsctbeoa b,, paramctcr1laztn nenrirrclrnc2belii_
mcrt az r = 0 bety Dclr
mnozrl az-Lck anelhezesitanonanydba
A tL paramatcraz cSyenes
(irinyrangcDs.),
meredcksage
megnutx!.. bogy a7I
ma!!.rd76!tihoz6 cey cSysggel
nagyobbnkehezaz y crcdmnlviltozoitlagosaD
oeDn)ivel nagyobblvagy kisebb)ni'lc tartozik.A paramatcrcker
remiszclcscn1njn,
dig r adottfcladat,a lizsgnh dsszclngges
hnalDrmk meglelet6cninelnezznk
A ,, paranrelerjelenidsc:
I kn{el hosszabb
ril itlagosanmdsltl perccclnitrcli r
sTal l i rri siid6r

t 59

Az egyeolet.eDdlzermegold,i,sethilitnbdz6 tcbnikitkal is elv6sezheijnknornflegvtrletekkel t6nen6 mesolAz egiik leht6sgaz u. ft|lsforEilt

dts. arelv a kovetkez6ket ieletrti.
A ;omAlegyeoleLek megoldjsAnat esvszer[sids clih6l tramzfomAci6l hajtuDk v6gre. A vriltozokd az ritlasuktdl itt elGreseikkel helvetlsiltk Ez negfelel egv
atrem}rbn a koordioita-rendszer klzdfrfo'nj t az
eometriai treszfonnici6iak
(i,t) pontba hely%iik
A.kLor mindeD ertek helv*'e dr = ri t 6 mindr ,
',
9-ll ttbra
helyebe d. =)', t keriil. A koordiDnh-rendszer Fd.szformicidjitt
^

A bt pa.anAtu Deg}Btjtre^ i.a az aldbbi eslazafi keplet ad6dik:

+,.

Zrs, u,
,, __E!__.--__

.
"-

rl

S, r

nar c

= z- _. - '

! , =, t 1?

A b, -re kapofl keplel negegyezik z eredeli nomilegyenltekbSl megtratrrozottal. NerDis lehet n s, mei a Beontriai traDszfonnaci6yalz egyeneshel)zere nem
vrhozott me8, i8y iiinylangeff is usaraz maradlA bDparuhAen auornilegstlelekb6l n r leveztedOssznjggsalapjan hard-

c- = _ _ .

,,zrx nea : Do= t - r ;

y - xbt .

De nsy is sondolkodhatuDk,hosy az nj koordiDira{endszerbcn ,o =0. minrhog/ az erdeti koordinfia-rendsrdten ibr6zolva a

athalad az (r,t)
'esBei6vonal
porton. Ez z ahbbi forn6bd irhatjuk fel: t = ,o + r,t.
MiDket @onbd a ,0 rl6k z e.edeli r, / wiltoz6k s:eriDt 6rdeket.Amemyiben
4 edeker a fentiek sairr

bo=t - bi.

ir

'4
A normdlegyenleteket e

'li

9.1I. ttbra
t@4omi.Ao
hmdi.6r'-rendszet
(d,, d,)

vlltozi*r

A D, pMaer
felbasailisival

A maryarizt

-a S,

,7_' n

egyszrii, hisze! ahogy n r Hnulc

Z dd,=>r y - r .- .t

=t.bo+b,>d,,,
/

a reDdelkssre alb adalold6l fitgg(,n a m6r ismert ijsszeffigg6sek

roldbbi m6dotr is meebrdrozharo.

feftrA a katverkcz5ke! kapJUL

t ra62l ornau norhateg)eat elex

,aS ,rr

tr-,

6s td: =>x , - tr .r ,,
i t

' >,' ,',,

Mivl rnid nrdjuk- a szimtanitursSt6lvett elters&kigyerrit6dneki,ss?gik0,

a trmszformrlt normrle$'edetekb6l miDdrzon raSok hsnek, amelvek
>d, = > d, = o t&vez& tttalJ'fnla,at'' Vsiik

160

m6r kisznmirottuk, k6mya meghatArc^^r6 a ho:

6sw z ercdeii mmdlc$,erle1ekb6t taDon keptencl!

l6l

I
I
I
I

t
I
I
I
I
I
I
I
I

i I

lla a" n.s/eftEgesr\ dg,gegys/mi.irrnl ,.net. ratoban A - "

", --

st

,, = +d

kapuDk.Rajtu* htLlik

illtvea rcndelkezsijntre,1t6 a.tarokon . hos!-

adon csetbedrnelyik szimittsi modol ki,veljtik a rcgresszidsparamaterekmghal6rozdsnntt a knliinb6z6 negoidesok (nomrlegyenlelekbc tdnnai behclyenesir6s vagy
kepletckkel lort6nti szemiras) egyerrangnak, ugymahhoz az ercdrne.yhez vczernek
A lnyeg, ho$/ a kaport paranetercket helyesen6nelmeznk, elehezznk.
A szimiGsok nyomon k0veres6hczlollrassuk a" elaiz6paldar! A sziikseSesszimiti6okal celszeri a 9.14. tdrLi?ar szerinti mD.kalablrbaD elv6eehi
Mrurana nass/tomdlr nomdlcgyentetetb{jt
nyea kipter;kkel tiranunk dotpo/
ni, elaiszitraz ,tlagokat kell rneghatrroaunk:

A lincdris resress?i6fii8gv6nymiDdkermcaoldas szrinl:

t -4.4' r,5r
meSold;sr lebcrb\ega patmelerct mdtriratgebrai miv.hkH,(t,.
.. . .ravdhli
ronrno megnatarozasc.
I bbenr e{Lben a e.edcl !"tro/oka felin cE)(nhlruIJ\/(rl
m,itnr-. !ekror.iclolesetlet
adrul mcg A pdamere,\(^rone/ eserbcna mJr,,\Llv(nrcr
mcSorosavarkapJul,.A modsreraltalTMis;lal rdtu/todunt a maruma,ik;hrt_
mrinyokbanmcgismenekre.,6
Jeldesrendszcliink is z ott bevezetenjeldldsekketzuNs.

t50 .-,
270 ^^
r= r0 = z/
Prc
Munlaibla

a ttun:z/bmilt

2
l0
l9
20

2tl
2l
35
22

20
25 45
30 5 0
t 50 2 7 0

ll

t3
5
5
5
10
i5

l9
0
8
5
l3
I8
2l

tO

(, 2),ed rmdn metrix, tnelrrek els6 osztopan elemii

i,svesz6vehor. rnesodik oszlopapedjg az X mgfigyell n6kei
-{ fiigAverl, param6tereirtana1ru6 b vektor peog:

d,= t)

t)

t81
I54
241
l5
0
40
.5
65
t80
345
1248

tzl
t2l
t69
2i

828

25
169
]24
529
2006

b=LD)
[?,.l

t)'

249
196
16r

25
25
100

(/ l) -ed rendii , tnri osztopvekor. melFek elernci

az r mesfigyek 6rle

x:

914. hbld.at
nornnbE e eterlel t6rt ni ieEaktAsho;

-(j
l0
ll

ahol y:

' lil

Az X mrrix rrffizpondlrja:

, ,
* ..f
Lr \:

..

r,l

H,".y
messzoro2/ul
r/.rcdLr,,r,jr,rr\/,rt.
.
robbrot
1.:',:^ rani/ponilriat
.,,
un egyndt.t6m'irrirot
kaptuk

**=L:.:'.rl
|

"

\ '- l

I8y a m,trix eleneikDr a nomflegyenletek egynnhabit

kapjuk.

a,=J?{=1.56 7 2 = 1 , 5 ,
b o = 2 7 -1 ,5 0 7 2 t5= 4A .

)62

rJ Lnyeges
tijmyitesr nenjcterr,dc a kas6bbiekben,
nakendnaltabbvattoz6nk
lesz,sokkal
egyszcriibbeza ncgotdnsihod.
'q Openici6kubt
s . Szcrk.Dr Csemydk
Liiszl6.NetuetiTankdnyvkiad6,
tsp.,l99t.
l6l

Az X'y szorzalpedigl

t r, I
x.r=l.,
I
Iz -' ' ' l
kapjuk.
Ezzela miivelellellehara nomilegyenlelekbal oldalin szcreplijkifejezseket
A normAlegyenletek mitrixalsebrai jeldlessel a rdvctkezSkfupen irhar6k fel:

X'Y=x'xt
2 e8yenlctcteljulxnl a bccsnh
Az egynflha6mebixinverzevclbak6l vdgreszorozva
paraftterelvektordboz.(Az inverznnirix dltal6banlalezik,milei. kirereleseserekri'l
firggcllcnck.iey X'X nen sz'n81]liins.)
cltokintvea nomAlegyenletek

A kapott ercdnAnf ek stot itzti kni j eIentts i I isni teIten tjsszefoSIa, uk.
a regresszl6s
6Lparamdlere
egyenesmeredeksi8al
A lincerisreetesszi6tugSviny
kdvctkcz6o naglor
meghalirozoirinlanecns. Ebb6l a geomet.iainelmez6sb61
szolgdltat.A , pem6ter kifejezi,hogy a tnagyartovAllorn csl
fonroseredm6n),1
mekkorav6ltozastokozaz eredhnlryeltoz6bai
egys6g.yivihozasa,idagosan
A ,, parametercl6jclenegegyezika lineiiriskonclicios ceyntthaio(f,, ) clijtc
ldvcl Ha 6! > 0, alkor po2ltivli'n}! akalcsolat a ket isrnr!kdzijtl. ba b ': (l,.kkol
pedi8 trcgativ irnnF kapcsolatrakctlelkezlelbeli]nk.A b paramelcrtrcgrcsszi,i\
a legtijbbesetbcnnincs kijzgudrsrirrL
egyiitthaa6naknevezijk. A 60 parametemek

b LX 'x) x ' t
Amj!1ldljuk. a paranitcrckkiszfinilrsriho,s/lksi8 Yanaz X'X mdlrix uNcrzi
re A ftes na semritka kczi szAmidsokniila ( 2x2) cs x'x maaix inrcrzneksz,
miltisrira egyszenisileti fomulil szobs hasarilni
Eeyszeni szoztssal neggy6T6.theinnk arol. hogy rz

i: ]
--=[;'^
( x ' x ) ' f:' :

- 2 '1

L>', , ) "s.

- ls, \

PelddnknreSolddla
mritnxalgorihussalz alabbi:

Yx

r!'o toriI

7ol
=-toqi
x 't. -|2

plranalcrck mc8hatdozriLsa:

rRr2Il 2 7 0 f 4 ra . 2 l
b - r \ ' \ ' ' x ] - 1 " , i o i ; i 20^an;0
8 JJszo rir sn ,:]
A lincdrisregresszi6fiiggriDy:

i=4,392+1,5012\

164

9.2.4. A vdltoz{6k felcser6lhet6s6ge

mindkal ismcrv menrryls.r, ,\
Tekintetlelara, hogy a reEresszioszemirasnal
m6^, nemcsak.{ismetrhatdsitv;sgehaljuk y-ra,haneh fordilva is Nlirdcn e\rllu,
oks:isi v
eglenesbalirozhat6meg. BizonyosesetekbenegyertelmLj
kt reSresszios
szonyvan az ismrek kdzittt,s ckkor ildokolt egyik lagy mark rmancl liigtellcri
wihoz6naktekirtni.VamaL azonbanolym eselek,mikor az ismerlek &.)Lr,thrl,i
d egyesvriltoz6kszerepe
s retszbleSs
r.i/.t/ beszelhetiink.
Eivile8 tch:ilx s v ;m6n ek megfigyeltr, . l, adataialaprn nindlg ieInhrl(i u
aldbbik6r regesszr6se8-venes:
y nak Xs.erinti rcg/eszi'filqgrins
(amit mar ismcrnnk)l
i = r o( r ] ) +6j( '|')

x.

toyalfra X-nek Yszetihli regleszia|ilgeftale:

;= ro(rl')+6(xr) .t
Felhi\auka figyelmerara, hogyebbenaz eselbenm1.dnkeppc!indokoltleldlnl
a paramelerek
uen zir6jelbena viltoz6k kitzalti viszonyl,vagyis,t'ogy adoh eselbtrr
es mclyik a tenyez6veltoz6
mclyik az eredmen)ryalhz6
Tehat ofenti egtehletekbena rcEtesszi6ses-nnha()k:

td
r(,r'=ff

t/./
rr.l'r=!
iu+re

I
I
I
I
I
T
I
I
I

I
I

Az ; tlggvny 60 parametere
pe.tig:

,o(rlr)=t ,,(rlr) t
A kdt cgyenesegymeshozvrszonyjbn hetyzerla kspcsolarszorossdga
beforydsorja
Kdmyii belelni, hogy a kdr rcgresszi6segyenes ,, pararneFrei es
a heeris koReteci6s

esyii(ha16kijzitt szorosu 6sszetugss.

Fehhar6: /j =ri()1j).bj(Jl],), ebb6l

'.,=!6i'Ftdt

A kotrebcio hiarya esetih: /:" = l5j= 0 . vasyis b,(x') =

b,Oln = o . az esyencsek a megfaleli' tcngetiyet prrhuzaDosak, egltnrsra pedi8 merdtegesck
Line6.is liiAgiavpcn

kapcsotat eseftn a, = l. ezenb r i,]r1= J-,

D trLv I

6 1"1

Sztochasztik^ kapcsotah.i/ a ka egyenesannfl kdzelebb

ker $bdshoz, nL
nel szorosabba kapcsotal
A ,i(ll]) peam&er hasonlou enelrnezbet6,mint a reszleresen
ismcneten
,, ( rlr) Vagy6: az / valbz6 egysegnyi veltozrsinaL
harisrra nennyivel vrrrozik (traj
vrgy csoklen)azr vdttoz6.
A syakorlarban e, e infoimici6t az erederi osszefiigses (tx)
mas szemponr_
bo rnnendmes\rl;Fl|asddb^'IritJJJ: A btt\lvt at
t?rei k!. host ahha/. ho'o u )
,au u-p8leg . eB8.1v;tbr?oa heg heaayj\e! Actl
acgvdttornd u \ rdtto.oaal
F (r J )

-l : := 0 022| ,0.6

A rapon eredmeny-azl
letel tr. ho8) d (aluar rd6 I perclellato nijvetednsehe
a
'aror5apauago"dn0.6 tmjet. ?a"
boo m rct ldnendoijv;kedse yi*sige.

,o(rb,)=I_r,(rLy),,
b,(x)y) ts ,0,622127=-t,1967- \a.
Az j esaz i regresszj6s
figgletryekera g 12.abra szel:tltel@n.

ru

13
Sz6uitsi rdvolsAs(km)

9.12Abtu
A \rtlazdkl.tL\efttAse
A_kel gyeneslirhat6ankdzet esik egInAhor, mivct eglmishoz liszonyito
. .
lelyzetiikera korir.i6 vorossasabefolydsolja.K6nnyn belt;i, toSy a kap;sotar
szoross'igilrncm befol),rlolja az a k6rd6s,hosy a vdho26k szcrepercscrel;ek I '
A s/dm ir asr
f om ulabollnb"r o. ho8) ) - nak. y r e ! on"*^r o t Jr et a, r J. ct ) . Ljt l
.
harorrmeEegyczikY-nek) m \onaLto/o kolietdcr;. .mtl\droj"\a

9.2.5. A rugalmassdgi egyiitthat6

A lineins regresszi6figg!nyparamdere,D (]lJ)
min hjr cnrtir. iik u \
smao ha SyakorolrbadsrnaknagysagAr,
vagyisa, mutala, ho8),I egysaln!, r,rl
jndulelja. Temeszcresen
rozisa l-nak ncllora vairozirsel
a k r t\nn\rtk ,r,tr.\t^ d
hildnbsigeit.hanen rclatfi nthozAsanis szehheiltithalt .A!rd\a./ Ily nrntrr, r
kttzgrdasigi elm6lelbeni8en fontossz.reperjrrszorugatmas:is(idcgcnsr,i\rt rtrs?
tjcitiis)fogalnihoz juruDk,arnelyetptdakntaz anatizisben
is cmtilctliink "

17Condoljunkvnsa
@

r66

t67

Alhlanossngbana rugaln.ss6g ara ad !dlasz!. hogy

cgyik vrhozo relaliv
vnltozdsa a mrsik vrltoz6 milyen mndkrj relariv vrllozisit ^z
rodmmyezi, ha fiigAvenykapcsolat
van kijztnk. Emck mres6rea rugrlrnassrgi (elaszticitrsi)gyiittbarib
Cele: E) szolgiil, aftely a natenatikai tmulmrinyolb6l isnetl difercnciltthanyados seI its,ei reI de|intji Ihat()
Jeltjtiikdismn iersz6leges
6ndk61x*zel,I ismen hozzdrartozoeneketpediS
),,nal ( r, = /(r) ) Vegyiik I nk esy nagyon kicsiny (abszolnt) velloztsrr, er jelnrjiit
Az ennek megfelcl6 fijggven}djveknery /1,. Ez ar jclenti, hogy az X ismn,
^t{zel.
x+ Lt enakeheza2y+6,=/(x+llr)
rtektanozik
A rclaliv navekmenyek
emck alapjen:
x)
A rugalnL\tigi egnihdt6 afra utl filaszt. hag, E :l vttlto2o rclotit vnlloznso
hanrt2orosa E X filbz.j telatir fiho.nsdnat. Ezt a2.aldbbi hdnyadosfejezj ki:

E,;-,= ,ti.!
A lizsg,ilt gazdasrsijelensesDck
a hat6tenyezSvcl
szcmbeniviselkcdcsr
a mu
tal6 eli'jele es abszolftnagysigajcllcMi. A rugalnass6giegyiittbat6cldjcle a ditTeel5jel6velcsyezikmes. A,r fejeziki, hosy z adotljelcnsesa hatola
rencialhanyados
nyez6ldlloziseval azonosir6nyban(eklor t)ozili! az cl6jel) vagy ellcfietesininybln
(ckkornesative el6je1)vrhozik.
mutaioabs2ol'ilnagysriginakvizsgelaBso n hirom f6 6nket,illeNe nek
csoponot kell megkiilonbdzletnijnk.

lrl.'

Ez ut lelenti. hogy a hatolnyez6l% os valrozasaeserin a vizsgnlrgazdlsig1

jelcns6gcDdl kisebbndnekben viiltozik az adon helyen.Ez esclbcnet mondiuk.
hogy az Ililr026 rugallnatlaD
azdv6ltozesdvalszcmbe..Ilyen esencltaliilkozhatLnrk
pldiul az ilelmiszereklOvedelcnnealmassdgiDak
vizsSalahsorrn.

lrl=r
Mivel ez a binyadosa 4r hossaisdgri
inten'allunnavonatlozik{ezenbctijl eay
nllagosirteknck 1eki.$et6),u; beI ertekeltgy kapjuk.ho8y lesszoka harirndkr
igy klezhctit l-nat X-re vonatkozdtuealnassaeiegynnharoja.
(l mnceetesen ha
sorloankdpezhet6L,neky-ravonalkoz6rugalmaslilgiegyiinhat6ta
)
,4 rueal nas stjgiegyntthatb:

-,)

,. f/r
j- !tv

^,
r/

(d:

& -(^r

Ez a hat6ren6k akkor lrezik. ba az / fii8gvny mjnden pontban differencinhal6

A haurer6ket kepczvea idiyetke4; tiskfiggnth?z JutunK:

a= f'(a '
)

,/(x)

Az egynthatdta sztochasziilt kapcsolatraalkalmzva figlclmbe kell vemi.

hogy.r,-nak
csup6.becstillertikc all rendelkezesnDk;
i = fG j + e ( i t.
Az elaszticilesicglullhat6 bccslesehez
ezenregcssziotugg!nydiffere.cjflha
nyadosdthaszntiljuk1bl.Ilym6don a ruBalinassdgj
egyiinhat6becsldsca kdlerkezi':
t 68

A hal66!ycz6 vAltozesevalaz
adoahelyenaninyosmvdltozjka gudasisijeleDseg A2a7-ha { l% kal ndvekszik,atkor ennekhatisira az y vetbz6banis l%{s
ldhozaskoleikezik bc.

ltl' t
Ez az serakkor fordui clai,ha az ado helyena vizsgnlrjclensgzakcnt.n
reagrl a h:r6tinyez6vnhozAsrra.
A bat6tnyezaj
l%-os vdttoziisau adotrhetycDrchiil
I %-.dl nacvobbrdlrozrisreredmdnycz
a vizsg,iltjclcns6gbenEzekcta jelenssckcr.z
adot hal6t6Dyez6
szemponljrb6lngalmasnaktckinlnk. Rugalmasnak
tekintliik pal
daul a luxuscikkekfor8almetaz nr szcmponlab6l
A liredti! rc{e$ti6

rugdlhasngi eginnhaliia a kdretke6:

..

" i .t,.

ugyaris i = 60+bLr 6sderivalla _i'= 6

A rugalftassdgi egyiilharo ebbe! az csetbenis r fiigavanye, kivevc azt az esetet.
enikor b! =0, aze a regresszi6fiislaeny
8.afikonjaoris6D 6hen.j egyencs.A2 r
bAmely kivrlasaot enekdresznmiftat6. A gyakorlalbaDazonbantdbbnyire az :irlagos
szinrcn (szokasosmc-qfosaheassal 6lve z alasponrban) vizsg6ljnk, hosy a fiescrrcn
vdlloz6 l%-os vdltoz;sahany% os valhzastidezelaia fiigg6vdttoz6ban

I
I
!

I
I
I
I
I
T
I
I
I
T
I
I

. =b'

x=t

es e l n
u i . a fu g g v e n y d n eik= r.+ r,;= t
vizsgil6 paldrnkbatrz dtlaA sznllitisi tivolsng es u id5tarlamdsszetuggesl
gos szintcnm6rl ngalmass6C:
l5
=0'8313 r34'/"
E\
, ri=t'5072 i
A mutat6szAmcgynil kiscbb, czen azl mondhaljuk, hogy a szlUilis idi'lanama
rugalmatlanul
reagela szAllirasiiavohtSra.Az 6dagosszillitrsi id.nanamkomyezet6
ben a szdllilnsit6volsrg l% os ndvkedscdllaSosan0,84%'kal bossrabbittame8 a

an6kek tdaga y,=llt+p)x,.

Kordbbi ielolds0nlcr
/
tjx
'ncsrarrvr.
y,= P r+ PL+E, , akkor ^
lehet seses
t , 6! t 6keka agat ogzir er x, m c ct l) r I c|
tk alapjnnDulla.
A p0 as a p a nt ismcn m6dsze.ekkelmeghalrrozhal6
Mosrt6rjiiDknt da u esetre,amikor p0 6s pj inckat minraallpjirr bccsirtrul,
vdltoz6,ezertvalamcly rijgzireu X, tnak r)cltct{ |
Mivel sak I a sztochasztikus
y
smervennke
val6szinijsgi
vrltozo. TcrneszelesenI iltll.lbcn n.nr
minlalcm
4,
esyenli'Po +P x, -vel.
Lcgyen

r,=P,+Pl,+E,,
ahol r, is a dcfinic'6bolad6d6anlaloszinis6g'vdltoz6.Az is nyilv6nval6.hogy kij-

9,3. Statisztikai kiivetkeztet6seka k6tviltoz6s line{ris

regresszi6alapjin
Az aralitikusrcgresszi6szihilas
sorin z elmletireSressTio
\'6eczrijk
b.s1;s61
et uLtattszunn uegfis?lAsbiil szAm@o adatok, EE k elenii nintu atopjin iat- az
elmlelicjsszcfilgg6si
mintib6l szdmuo malitikus fiiggvmnyel koz-elitjiik.A lapasz,
talar adalokb6la ,., B paramelerelbecsl6sere
kernl sor. A bccsnliparamererek
!aloszjmisegi willozok, dehik ftin1lir6l mirtlit'a ingadozik.
Celunkat, miszcrirt d alapsokasdgi ijsszetugg6sekrekiv,iDunl kaivctkeztetni.
csak akkor erhetjiik cl, ba eliitte he8ismerkedn* a regrcssziosmodeu feh6tclrcnds2e
revet es a becsilll paraneterek val6sziniis6gi eloszlisdral.

lonbdz5 x, 6s X/ nekekrea negfelel6 ?, cs t, val6sziniisisiveltozok(igy r, is

r r ) eloszhsakiil0nbdz6lchcr.( li eloszldsaaz I wiltozo ,Y = ,Y,-re vonalkoz6ielteAhho7,hogy a paramererek
6rl6keinekbccsl6sar
vizsgelhassuk,
sziiks8nnkvan
I

, 6s igy 4 is normrft eloszhsn(az 4, ds r, krildnbseeeBo+,4 x, nllando;

2. cov(r, , , , ) =0. ha it j ( i=1,

, nt j=t . . . . , n) ,

3. M(e,)= 0. Eoet ek\ t \alens,

I r cs) 'M {?, ) =p0+f X, li=1,
, ') .
4 DG,J=o (fiis8eden X rt'l). Nvilvanval6,holv az ?t sz6riis. is usylnc'ny,
Ezm fehelelekteljsiilasc
csermst.ndard liniris nodltr6t bcszdiink

9.3.1. A regresszi6s modell felt6tlrendszere

9.3.2.A regrcsrziri\
ponrossi96nak
becsl6s
m6r6\e
TeFlezziik fel, hogy u -trt6nyez5valtozo
6s az Ieredmenwrhoz6 kajzitttlircri
ris sztochasztikus
kapcsolat6ll fem, ami alalt aa Crtjiil. ho8_v

A regresszi6s
becslessorenekovetetthibak alapver6enkirlalc otrr vf/(rtr1n[

M(yl x=x,)=pt+ tt,.x,.

HangsulyozniszerelDinhhoSyioldbbrais felieleleTzijk.
hogy az-Ymagyartu6valoz6
isften (lnirdig riigziled) in6l s u eredftenyvdhoz6, y a szlochdszlikusvnltoz6
Ha a sokasdgvges, akkor a feDtiek aajclcntik. hoBy ha az ,Y = ](, 6nekct rdg
ziN. vessziil z osszesolyu y, crt6ket,amelyaz )a,,vel endkprrtalkot. akkor ezen
110

L Az analitikusregresszio
u elmdletirgrcsszio
u inrdbi)lszAnibu kaj.ttin:*. tn tti.
re. Ezan a regresszi6fiigsvdny
peamdlereia val6siisos,.,,
trrrnrcr.r.l, hr.s,r 1
anekei (ponlbecslsei).
A ninleb6l szemitonregresszios
paranratcr.k In,,rr,!,,r
dcn reprezentativ
mintibol s2nrmaz6bccsiilt pa.afteFr afiakc szirid,,rk r/ .l
meleli 6nikek kdrnl Ezl ! sz6rodislaz egyiilthat6kstandardhibij a lcjczrt l
lll

ill

ffi
ffi
lltj

2. A hiba mdsik fordsa. hogy avi^Brl! ismervek kozarl szb.harztikus kop.\olal \aD.
y-rak X szerinli .egresszi6sbccslesenem a lnyleges I enkekel hanen azoknak
csak ,z X-t5l ftgg6 rszl adja. A l6nylcges 6s a regressziofiiagv6n.vel tecsijh eF
telek e116rese
miatt bcsz6lhetiiD-ka regrevi6tuggveny. illetve a re8rcss2i6n6kk
bibnjnrol. Az eltrisck nagysigit 6nelemsTrienbefolyasolja a kapcsolal e.rossri
ga. Szoroskorcldci6 esct6na be.sijll6r16kekjol ki'zelitik d eredhenlTnho26r
leke'l. Laza kapcsolahel viszoll a kdtfele 6dek k02on az r'r befolytsol6 egyb
1nyez6kjelnt6s s{lya miatt naay el6r6sek mulalkohal

olfi)="o ="
(Az dllitiislncm bizonyilj!k.)
L A bccsleskonziszrens.
Konkftt ninta aetan a srbdard hibat az alibbi ktplclekkel szimitjuk ki:

A paramtterekhibii
mosta kijve*cz6
A 9.2.3.pontbanpo ra as p -rerapotlbecs]6fiigeveD!'ekel
keppeDirhatjuk,nivel a ninta .Y ismervedekerogziien6s csupnna? y isnrrendk
valosziniisgi
velloz6:

P .=

rll

ili
ffi'
fi,j
il"

li, lli",lIi, ]:,",l

\,i

- /\=

,,

\,a

,1,:[]",J

,i' , -1,i,,
{:, I

" .z' (2,)'

r,

^.=

Zx,n, xLt,

'

A 2. ponlbelikelletekbenszrepliid u ,,, illetveaz ?, szorisa.Ertikil a gyatorlalb& nemnfterjiik, ezrta mirrabcliadalokalapjnnbccsijljilk6s r. vclteldljiik.

gondolahnenellel
Konk6t minlib6l tdn6n6becslshez
a k0ve1kez6
I ltDnk el:

= ,.n,

I'(x,- r)'

D( ) =d. ,
cl mal liszor ds:
mi ab6lbccsiillszoras:o. =

Ez azrjelend,hosy pj cs isy lo is u 4, (i = 1, -, r) lalbszimisegr!6hoz6k lineiilis konbindci6ja Bmel alnpjrtnnrr DemnehezbizoDyilari u aldbbi dllibsokat:
konktr miDtrb6lbecsiihszords:r. =

t Mlo,,)=p,,
e . Mtl t
I

[i,
t*

ru,
[]

^EDe spl

\11

p . ta $ F ro p i ra rl anbcr' l astdl
\dn' /^

val6szinijscsi
vrltoz6ksz6iisa.lasyis a becslesstandardhibdja

n-,
o(P")
- ","=.

x- t
b 2 z'\t

n- 2

..maradektag
, vaSymdsn6vc! bccsnltrcziduum.
az a rezidudlisnegzetdsszcg,amel)'lek Mgysiget a lcgkisebb
n6syzelekn6dszer6velt6n6'tj becslessorrn minimalizrljuk Flneleti megfonroldsbol,
a lorziratlbsagkbvetelm6nyenek
reljesnlasacrt
a nsyzetdsszcsct
a szabadsisfok-kal
korisiljuk, ani jelen csetben
, - 7 r m en ken/ esea Lenve/ ovaho/ oaLp"n, or e' <' ig1 . ,
6!rik, hosy r: rorzirarla! bccsl6fiissv6nyclcsz az alapsokastisl
veiaDcilnak, d I 'nek.
l7l

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

BemulalopldrnladataialapjinsziJnilsllkki a paramercrck
nddard b'biijiil

A regr$szi6s becsl& sbszoffit6srelrtiv hib:ijr

A rcsrcssziofisev6nyhibija a reeress,iosbecslismisodrk hib!ldrlsi,r. r/ l\
rn6^,ck kdztitti szlochaszlilus kapcsolatravezelhelo vrssza.
A paramelerckhibejenaknghadrozisinil bcvczeltiika nraradikbs s7{t,isii,,rkh..s

9.15 6blEat
A no t odak niElzetds2eE kisztinitdsd"a* ibbztto

i = a .5 r l ,5 r
t0
ll
20
21
t5
22

I
tglunl

45
50
210

1 0 ,5
1 0 ,5
1,5
r9 ,5
3 3 .0

2,5
0.5
0,5
0,5
6.5
5.5
3.0
0.5

28,5
42,1)
49.5
214,4

tr.

0.2i
6,25
:16.00
0,25
10,25
0.25

r25.00

i) e:
r . _lt .
^
becsias,bszoltl hibtj6nak
fomulrt, nmely onmagebanis fonlos. s"-t a reSresszios
Hasaos informiciol nlujt a regressziosfiiggvany utj6n nyerher6regresszios
bccna\et methDhrro.dg;,n].allalmdharo.rts;rol
Az absroht hjba a 9 I ponrbanmegismenkorclici6s egynthato(/) felhasznilisrval ii meghatarozhat6:

r:---;
r . : I , Vt - r

A sz6rrs(d ) becslisc:

=:.s:zr.
,. =Jr:62:

= !?a
3.
' 10 2 - 15.625.

A. abrzot

hihd tilajei.

rek el a: erednit)fiho.o

ha{,- a rcsresszi()sbecslisek (i,)

(r,)

A ag.)sannennrirel tir

neslgtett itlikeidt

A becsiillparan6tcreksundardhibAil
Jr =3'9528

,,.=]!

3078 =
2,4100.
10.828

A regressziofijggv6ny
hasznAhat6sager
a gl'akodatbana hib! rclaliv rnertke
aladrn.Jobban
negir6lhelnk. A regrcsziosbccslesrehtiv hibnjnl az abszohithiba es
az rrlag bdnyadosaknt
szanitjuk.

-=otttq.

J828

MeAtegzes:A sz;J rnsiftszeredrnnyek

a 9.1J.es a9.14.dbluatbaatal lhat6k.
A paranirerek hibait a kitvtkezdkeppenenebeznk:
Az \\ =2.41 kifejezi, hogy a l0 clemrimintavitcleketviglelc! sokszorismetelvea
lehc$egesbecsijll6!t6kek a /i0 paranererek- illagosan2,41 esysesslr6mckcl az
eLneledpo parameten6i.
A/ r

- 0.1r71 p(di8 ur 'e.enr,.hoB) " Ieher,ege,becstlr ll paancrerck arlago'an

0,1374eeysggelsz6rodrakaz alapsokasasi
rcsresszi6fissv6nyp. parahererekoriil,
az dsszeslchers6gcs
I0 elemiimintacsct6n.

174

I
A rclatir hibo kifejei. h.gj a rcgrcsszi6sbecsl.sek itlagasah hnnt %"kdl httuA tl 4:
. /e.l ntbhyvdhozn tu?gligre h al6ke tt6l.
A rgsszi6nggv6Dymcgbizhat6s68iirol
a relarivhrbaad felvilagositrist.
Mnral
kisebba reladv hiba, am6l neSbizhar6bba regresszi6fiiggldny.
A eyakodatbanilta
Hban 107"alati rclalivhiba esetenfogadjukelj6nak arcsesszi6sbccslest.
Pildaknt ismr a tirohag 6s a meneddaikdzdtti kapcsolatotleh6 regresszioRiggv6nlt id6znk fc1

175

\:i ,

T rx
!

A zarqelenbeliili esyenl6tlensesck
a /i, paramarcnekonfidenciainterva|unokar
jelitloek ki, I a valosTinrlsegi
szinten A konfidenciainteNa|um amclynekkijzalpodtja I
ninldr6l mintdfa ingadozik,azazvat6szinrise$vellozo.Ez6d !z el6z6
aisszeliiggesrlgy eftlmczziil. bocv ha ismerelt mintavereleke! hajtun] v;grc, az, a
regressziosziimitrsniil
rObbszor
clvigezziikaz adonszemirmcgfigyeldsr.
es mindcgvik
urin elksziiiik a konfidencjainrenallmor, v&harod e inlenallunok I 00 ( I a ) % a
tanalmmj foeiaa sokasagiparamiied
Egt etl en n i n6 bal ktszitei konfidcnciainrel!arun r

= 1 o< rP l qr

A becsnlr6nik.'l ddacosan
3.95pcrcccltancl el a renyleges
s2illiresiid6l61

l ' )1

_ -- _
n .l . br

l 4.oo

A becsiiltedikek dtlagosan14.6%,kalrmekel a rn,vlcgcs

szdllirisi id6rrtl Milel a
relatir hjba l0% rdl nagvobb.az erednenyeket
kellit 6ralossagSal
kcll kczclniink

p-, -,,,f, '-'t

:r'J'
l,

9.3.3. A regresszi6figgv6ny param6tereinek intcrvallumbccsl:se

p.

A paramctcrckbecsl6sevel.
a ponrbecdes.
,nten'allDmbecslns
lbSal'n:1\
al korib
ban miir neg'sm.Tkcdtiink.A becslesehelelben
ranuluk alkalmazhatok
a regrcsszios
becslasckrc
is. A rege$zios modcll fchelclcinct rd-qzitasc
as a paramaterek
becsl6lii8glenya'nckkidolgozjraudn lehelijvelilik, ho$ ilsszellggslreren$iink a m,nriib6lbecsiihparamererek
s az elDdleli,alapsokas6gi
laraDirerek k0z6u lg} modunk'
ban dll a gyakorlalbareSyetlenftindbol kijletkezteln,r alapsokasagi
para,neterekre
A rcgrcss2los
paramrerek
ponrbecslesenek
ismerelben
inre^allumbccslas
is adbaro.
Mivcl felr6relezzijk.
hogy az ri k (i=1, ,,) azoDosszortisinonnrlis elos?lrsrl fiisserlenval6szimjsislrdllozok es a li e2eklinerris kombinicioja.be leherliiml
(nr' ren bizonyiijuk).hosr a

^,

[,.- ,, ,,,

n"'r,:,"
)

Peldiinkban 95%{t mcebizhatosdei

szinrerv aszN. a / tibliizalbeli afiek:
r;" : 2.31 A kor dbban
m
ir
kis2anit
ot
r
sr
andar
d
hiba
r , =0, 1174.igya p, r eaz
alibbi konfidenciaintc^allumirhat6fel:
P = 1, 512, 310, 1374.
,4

I ( '0. 32

Ennekalapjin rt mondliarjDk.
hogy a sokasegip palamiter 95% os mesbi2
bat6sA83al
ezenintcnallumbanvan.

tr,- p,
9.3.4. Regresszi6s t ecsl6sek 6s progn6zisok
val6sznrnseei
vihoz6 ,
sziniisagis2intesel6n

2 szabadsii8lbkn
alkor-ar
StudenrLelos2ldsr

t.L _ J !.

!)= 1

"[' ',,r"'''d'.'i,
: r "' ] = ' - "
176

t-o

ralo-

A .egresszi6s
fuSgvmyclket ismc^, kOzdttidsszefiiggisrcndencidjitiriuk lc.
A becslitfiggv6.)'rfelliasrndlhar.luk
a renl,ezdvdttozo
egy rdgzirettinke mc ct az
eredm6n\adltoz6
artakenekbccslsre.
thtrcz a megfclet6rt efiekerbehctycttesirjijk
a regrcssziotugglenybe,
skiszdmirjuka hozzatadozoii becsiitrertekel
Ezr u t. nkctkrftekippen
foghatjukfet:
a) E" E ttltk u t'. = M(rlr = X.) vrrlrar6 n6k, i .tve reges diszkrrescrbcra/
(r . ) ) leher . cec.
en<Lpir ol I cneke, bott cb/ er . I bc. , r e. r Bc- . , r t ner , . , r
pldtui a tcstmagalsigs ! tesGull,kdzijtridsrenjggesvilsgrtrra atapjjDaz ldofi

| ,.i

I
I
I
I
I

I
T
I

t
I
I

Az t"=i'".i'',
az t becsl6lussembcrekritlasosreslsirlv6r'
resrmasassasu
vnyedcfinicio szerint.
bosvegv (,Yoi I0) minla esetentr mcklors lch.r
b.) Ez az enekannakbecslese,
adu!k
Mindkelcselbeninlenallumbecsl6sl

ismen:
Koribbisznmitasokbol
s" = 1,95,

tG- t) '=I.1:=82n

Az r0 drt6khezlartoz6 fellatetesr,rhat6 6rt{k int'enzllumhe'sl6$

segilsgelelkapo becslesekazonbancllcrbcrncka r,,
A fcgresszi6friggveny
rtikl6l' mivel minl6b6ldolSoztunl
vrirhalo
feltaleles
boz ranoz6
hibaa Param6rerek
szorrsinakBhereribcnme8'
a
standard
Az ir szordsa,
^zu

ri,"j - 2.31( @= 0, 05,s/ =10

2=E) .

/ kohl.l ea c i a i, tetud I Iu n.

22. 4! 2. 31. 1. 31
52,
( t q. 4 7r 4) r , eii
m6. csakkolk6l mintif! alkalmrla i'juk fcl.)
(NcD bizonyil* 6sa rormuldkat
hjba
akkor a legkisebb,ha a rai8zircnhcl] (r. ) eppn
Li$a16, hogy a slandard
a7:trla8gaiegycnlii.Ebbenu esdbena kepletu.ldbbi formulirac8yszcriisddik:

A 12km ravobagrat6ne.6 szrillirasok

nrlaarr i./V.95,0%-osmcgbizhatosagi
szinlen
19,46s25,4 pcrc kdzdttvan.

Az egyedi r0 becsl6sekkonfidncisiDtnalluma

s i , r= a

Eliifordulhat. ho8y nem ,tlagos szintel. hanem egy hirnyz6 l:i adatot kivanunl(
becdsnnka7 ,tlag kitnrreErbena
hog!' rcgressz'6s
Emcl alaplin d2l mondhaljuk,
lceiobb.a szels6ltdkekfcl6 haladvaesvreromlik
szinlt a I'eloszltusegisegd\elhatrrozuk fteg:
A konfidenciainlenallumol
^

lil

(r,

bh-^siilDiaz10 hclyen Enc a c6ka is ugyanezta becsl6fiissvinl hasznaljuk.Mivel

{o ndknellalamly Io nkaz
t o- Po. P x

i )'

'" ":t !,'I r- ,, ,r

ranaimdza az ,,, hell,bcz
A bccsnhkonfiderciainlenallumI d valoszinnsigScl
y.
hnozo fllelclcs ra(hal66nkcllrillagoo
A tehcrfuvaroz6viillalkoz6adalaj'ak felhasznnhsilal95%'os val6sziniiscgi
sz'nlcnadjunl inFnallunbccslena 12 km lAvolsrgraldrtidt szitlidsok ,tln8osidcia
Az Atlogatszihronalhesnltitt(ke:

t,

\r |

"r

m6don szimithato, ezan

"; . , =": . ":
A behlyettesils
6s a gydkvonasuranaz egyedier16kbecslesckor
a sta.dardhiba k;
saimirAindl lplctc c$ *on\titwni.oakore[
o.
l

( i o - ;) r

;-tG:t-'

_ i i= 4 ,4+ 1 ,5 l 2 = 2 2.,1i ro= 12

t7N

179

H
KiiDduloasszeluggsunk
tehatazddagt6lvex
eheresek
alapjinis fclir|atd

A pr6bafiigglEly szrinilou eneke:

1.= lL = 1e.e5
' 0.137

i{t

A pr6bafiigg!6ny kritikus eneke (5% os szignifikanc'aszinlen,$/ = l0- 2= 8)

ri.rr = 2'lt
Milcl a szrnilou r. ndk (10,95)ne8baladjaa t kilikus an6kct (2,31).a //j
hiporezisr fogadjuk el. A szillitdsi hvolsdg 6s a furarozisi id6ranam kozon a ,o16fig
meglaladjaa krililas
bztr is hilel a szlmitott 6rt6kmindenszignifikanciaszimen
van,a p, paramater
szisnifikins.
etkel femAll6osszefugges

(r, r)=(t, r)+(r,t,).

ftert kifejezi,hogy az eredmenyvAltoz6
szemDnkra.
Ez foDrososszetuggs
.r ncefi
gyelt n6keinekitlagrol val6 eh6r6sekdl komponeDssel
magyarihalo, cgyrcszra bc
mtves, a maradktag
ingadozisaval
csnh.egresszi6fiiggltryszorod6s6v.l,
Bizonyilis neknl kdzijljik. hogy az eltarasckdsszctcv6kre
bontisa az el(iar agr zeI 6sszeI ekr e is f .:lnn^6 :

+,
L\'-,1

i ,.

-L\'

.') 'L\t

li

(5/

A regresszi6segyUtbal6 leszrelsemellet naadnak a rcgrcssziofijagvenvnek a

hipotizirellen6rzeseis elvegezhet6.
Ez a varianciaanalizis
m6dszercvcl
tdrtannct.
Els6kentkjuk fel z eredmenyvrhoz6
s a magyart6lelroa tozitui osszeliiggan az i cdik megfigyelesre:

i i d - z\'

!t

,,-1,+(r - r , ) .

tl

) .i = r i

+ ei ,

ahol 1,,: az Ynegfigyell eneke(,Y = ).

',
becsls,
r, = bo+ b,r,: p x, -hezlanozoregresszios
e,: a maradklagva8y
reziduum.
Megrllapithatjuk,hogy a ndad6ktagok 6sszegeDulla.Ez belithato,ha a ntr ismen
nomiilesyenleteinkkoznl I mmalegyenlerer(ly, =,r! +r,tx,)
erendeziik:
^z

:+
;]

y , 4 , a ,. r 1 1 ..

Ebb6lkdveikezik,hosy

!tr, r. a,',1=
2"'

.1

,,

)(.r
,'
- 'r

ssr=l(1,
"
.r,J .
\r., .rr ,ra.
Krlonlegesjelent6s6ge
van a rezidu6lisn6gtzelitszesnek(S.tt, rnivel a nresfig-yelr! edekekneka regresszi6fiiSgveny
kdrnli szor6ddsiil
lejeziki
IIa SSf=0, ez aztjelenri.hoel a fiissd vi11ro26
teljesvrrianciija DceDasr-r
rdzhalo a laryez6villozo scgils8vel. Minden megfigyell r,, anik a rcgrcsziofiiggveryer helyezkedikel. Egyab talycziibek nircs hatiisaa1 eredniryvrllozor!.
vaSyisaz isni^ek kijz6ft tugSvenyszerii
kapcsolalvan
Ha az 5:.t +0, aklor a ket ismN kdzdrrsztochasztikDs
kapcsolalill fcm. Mj
nal m8)obb a reziduiilisnSy2etarsszeg
en6ke.annrlnagvobba becslshlbdja.merLa
nodellbeDDemszereplijcgycbmagyariz6vdho26k
hatisa amrl Dngyobbszcrcpcilit
szaka fii88i' vdltoz6 szor6daseban
A varianciaealizis'ttbla a 8 fejezetben
elmondohakfigyclembcvetelivel e
l6!c*cz6k6ppcn kiszithelde1(916.fibh:ot):

Ez azrjelenri, hogy a /eslesrztos becslisek dsszeqeAsebb'61kdwtkeztjen atlasa

X hegege.ikaz etu.lnanrrAlbz6 tinyleget t akeinekdsszegivlas AlagAval

182

t
I

,)

Az ell6rs-negyzetosszegeket
a kijletkezi'kappenis szokisjeldlni:
A v.rirnciaanrlizh !lkalmaz6sa. regrsszi6szrnitisban

I
T

I rJl

I
I
I

t
t
I
I
I
I

Abban u esetben,ha dz MJtr (a ,,bcls6 szonisngyzer

bec\lesc) fclotive ,,rs)
i2,VJX hez (a ..knlsii szorisnegyzer
becsleshez)
kapcst,a rcSrcsszntlnsr\cnr,()s7
szul illesTkedika ponlhalmazhoz,
ani a villoz6k kOzdu,liocrr; krNstrt h,tl,,ltl,r
ural.6s igy t/i elfbgadesaldmaszla all A forditotrcscr a n)rgy,!ii?,',vtih,)/rr\ r/
credmd.r6ltoz6 lineariskapcsolalirautal. Ekkor az X ts I !iih('7,,1 ki,z(itlr ||itriir\
kapcsolathiinydt megfogalmr6 nullhipolzisnek
cllcnhrord. .s igy n/ rltefllri\ t,l
porazilr(flr-et trnaszja ali.
A bemubl6palde*hozkapcsol6doan
a szdllittisilri\olsig as ! luvatu4isiidLjkd
zdni dsszefiigg6s
vizsadlatdbolelk6sziteunka larianciallalizistiblrLr A felhasznih
szamidsir6szercdmnyek
a aldbbjak:

,,]

.isr=i(r r )

. 1,
L( i

A szabu.lstltslokalsil u kdretkezdketkell tudni

A tctcs lcsyzcrdszes (SS7)szabadsagfota, l, mcn szrinidsnho/ el6szijra
, / J 4 a l e !) !d o m i rc n l c l l b \/a nrun,.
' n ' . . ibol
(S.tf) szabadsd8foka
A hibala!)"ez.inegyzelosszegenek
a 2. Emck u a
'hagyarizala,hogyszimitisdhozk6t paramerer.
a ,i s a /] bccslascszDkse8es
A rcgresszjobol
becsnhnSyzelijsszeg
pediS a sTabadsrLetokok
szabadsdgfoka
kozdtlJenndl16
addilivdsszclnggsbdl
koverkezrk

vJ . I jbr .

.:,

) 1,

j I

ZU

II

r 25.
r00o

(9.I 7. ftbhzai).
Ezenadatokb6lnlulollukasszea varimciaanalizis-tAblit

= \z/(ss7)-{it(sslri.
r!/ (ssR)
=

(,

l) -

(,-2)

(l is a rcgrcssziofcm,l|isanak ta8addsrb6l
A tcszlclcsDel
induluDkki.
1l'!ot6ziseinkela liirctkezdkapperirharj!k fel:
H t: P' = a

es

11 P .+ o

A rcSresszi6b6l
szAnnuobecslesra szords.egyzcr,.krls6 becslesenek,
! hiba
, e. . . ? Dolv -rrd /o r p e J rg ..b c L b b c c J e s enek
rekl rhcri i rk., i p!
r dnal usriJ
' el l e,
8 rejczcrben
megirmer!eprobaval.)
A nuilbipotezisrPproblval ellen.jrizTnt,anelynck ktplete konhA htutu es.

l88l
1.15
2006

I8 EL

A pr6bdflggyint szAnibt A ak:

1 -J!r _ :,,0
I 5, 625

,ssn
F,=

ss, -, vl.ri z,
i-z

rhol a s,dlnlil6 szabadsdgfoku.

gr = 1, a re!e,.j szabadsigfotapedig jt

lE , l

= n- 2

Kritikusittike 5n -osszir.nil*anciazinrmelleni
-q10,lr=5,32.
A H0 szerintifelt6tclezesr
5%-osszignifikanciaszint
melleu elveliik. Mcgnlta
pithato,hoa)' a ,, pamm6tcr6rtkeszignif*iDsm kiildnbijzlknullir6l, lagyis a szdllidsi tdvokdg6s a menedd6kbziittszignifikinskapcsolarvan.

I 85

A szorosiig m6r6ser varilDciarmlizis-tiblr altpjnn

Az eltqesnagyzelekkitzdtli ijsszfitgg6salapjitr kiszimiihaljuk a regresszi66lal
megmagyardatt (i) elter6s-nr:gyztosszegneku), tEes eltres-n6gvzel6see86bcz
1al6 ardDyrt.Ezl a rnutal6sz mot dele.nindci6s egyntrhat6nek neveziik (Jele:
'? )

, ssi ssr-sst
$r
ssl

sst
ssr

6n6ke sztochdzrikus kapcsola(esein0 s I kdz eshel,s s?rizalekosfomtban feJezziii. ki.

Bronyilis !6lkijl kOzitljuk, hogy a mosl negismert detenninricios egFtthalo
n6gyzetgytikea lineiris konelrcios egyiitfial6. (Ez a sztmilns a 9 l 2 PonlbanmeAis
merl szimitiisi k6pletkelegy njabb leheli'sssel b6vil'.)

9.3.6.A rezidudlisviltoz6 vizsgilata

Eddigi eredm6lyoinlmel felttlezliik, hoSy j6l vahstottuk ki a regess2i6s
njggvenyt. ce helyese' specifikiltuk a fiiggveDy tipuset, tovibb, teljesnhek a liDed
ris regtesszi6fextelej. A resrcsszi6szimitis alkalmursa sornn azonban a felr&elck
leljesijlesel cllen6rizni is kell. Ez az neynevezed diagndztikri lesztkkel tdrtnbcl,
aftelyek egyrszt 6rtke1ika modelll. mAsresa a l*ont kdvelkeztelsk Mldisig,il
rtmasztjAk alit. A legtdbb regresszi6szrnilhshoz kviill proglamcsomag urtalmaza
ezckol a diagnosztikai teszlekel. Az ercdmenyek6rtekel6seazonbm mindcD setbena
Ana a k6rdesre,ho$, a regresszi6tuSsyetryj6l irja-e tc a v3l6srgol, a rczidualis
vdltoz6 tapasztalatiertkeinck ( e, ) vizsgAlataad vfl6,. Ez a \6110.2.M elmeleli e ,
velelleD vrltoz6 tapasztalatirnesfeleldje, 6s rendlkaie kell amak tulajiloDsigaival
Ha ez nem dll fem, akkor ez azl jelenli, hogy a vletlen mellen !bi6s,eistmatikus
hatesis rv6nys a rezidnelis eloszlSsban,u 6rt a modell fehlvizsgrlatra szorul.
A rezidu6lis valtoz6 eloszlesaiktfElekeppenvzssrlhatjuk: a rezilfumok glafikus ebrizohsdval,valmi ahipotezisvizsgnhesz.l(itziv1.
E vizsgrlat reszktes benutadsa meghaladjatankdnyviink kerercil A probl6mit
t msymtz6velbcsal(CrafikoDokkalsznl6ltetjuk. A hibatnyez6sraf'kus nbnijel
^z
26 niggveDybena 9 .1.t.d6ldr rnuiatjuk be.

186

9 ti dbra
A hibdtlnlaa; eloshsnnak rizsgtlatd
Az a) eb n a vizlzinles szalag r nagyseSdtol fiiggetlen sz6r6dast jelenr. A
rezidualis closzhs vltlen jellegfinek lekinlhet6, ha a portdiaarm a s6von beliil helyezkcdik el. A variancia elldd6sdSAnakfeltetele teljesiil.
A 6) 6bra szbyi16 lendenciit mxtat. A vdiancia az r el1k novked6seveln6,
rehit ellentmond z illaDd6 sz6resfeltlelDek.Ez esetbenvagy a modell (a niggvenytipus). vagy a becsldi etenis njragondoldsasziik6ges. A becslesi nr6dszerekkoziil
cfszenfipfdiuf a legkisebb ngyzelk m6dszerehelyn azigynevezetr silfarott leg
n6ds,efi rel dolgo^i.
kisebh
"asy2etek
A kttvetkez6kben bemulaljlk a sztlitnsi tivobeg s a szAllilesi id6 vizsa6lata
kiizijtri dsszli86s EXCEL 5.0 szollveEel val6 megoldesaulin kapott crcdmdDyldb
liiin (9 I 8 t,tbl,inat). vessnk itsszeaz ercdmnyeketaz eddig kijzailteklel I

I
I
I
I
T
I
I
T
T
I

t
I lJ7

I
I
I

9.3.?.A param6terekrobusztusbecsl6se
A megismcrtbccslsieljirasonkiviil meg sok m6s lchct6sagis vrn I szto.hisl
v;sgalatara.Ezekkoztl a robuszlusbccslcsm6dsTcrttcDcliiil( k I
tikusiisszcfiiggsek
A Ayakorladszimitrsolnil ugymis mindkelvdltoz6nrl elaifordulhrrrlkisyrcvezc
nbAsihihAk. A2 adttok WntatlmsrSa,a hibdl menkcis iranyscnclcnNzcriicnkihrl
tovribbistatisztikaieanitrs erednenyr.,igy a rcgrcsszi(jlijggvcny
mjndDfajta
prh
mCtcreinekbccsiih dteknc is.
L6raek olyan becsl6sieljerasok,amelyekkevsb66rz6kenycka2 adalbrzisbln
l6v6 m6resihibika vagy a modellekben
rogzitetrfcltttclck tcljestl6sere.lzck az cln
rtsok a mbusztus becal6sin6dszrek.
Ezel e eljitr 6s l szatlrirhaljuk p6ld6ul az n8)revezelt ny6e Adagot, amelyer
az edaSs?rmilrs ismen szabrlya szeirt hatiirozhatunl mg azzal a kiilitnbseggel, hogy
a rangsr szelen ehelyezked6 kiup6an nagy vagy kicsi enekeket, azaz a szcls6seges
enkekct elhasyjuk.
A m6dszr a regsszios peamterek bcsbsereis kiterjesztber6.Ebben az eselben els6 l6pcsbena leSkisebbneSyzelekmodszerevelmeghatdroz2uka paramtterekel,
majd kis?amiljuk a rezidumrokat. Ezt kdvet6tu elhagyjuk azokar a mesfisyeleseket,
amclyckhcz a leelagyobb es a bgkisebb rezidu@ok tartoznak. Osszesn nd (ahol
0<a <0,5) megfiSyel6stbaglulk el a rarssor mindkel sz16n,
majd a mesmaradl
adalok alapjAnlia v6grehajtjuk a bccsl6sra legkisbbn6gyzetekn6dszer6vel.

3
:
s't-

": Ea

.q,

*.' !q ]q lc.n ."1 ..o :n

Fi

s
s

T1.t 1t

+.: i

N
{
!

t-il

.t

Kdvessiikv6gig a linakal@ ahbbi plddnl

Abb6l indulunkki. bogy ism.rt u | = 15+2t niggveny,mcllycl leirhatdaz I
s z r vehoz6k kozitili determiDiszdkuskapcsolat. A ftegfigyeles sorii! eliras rort6nt,
6srdvedesb6lazrr - 50-etjesyakfel yj=t9 helyen(9.19.ftbltzat).

ziz

iEEi,
i=i

a latjeszefi adatok tdbt.jzLll

2
l
5

17
2l
50
25
29

I
3
2
5
'1

Ebb6l az ait adarpArb6l,mely a teves adatot is tanalmazza. neghadrozzuk a rcg

resei6nigsrDlt, majd pdig kiszrmiljuk a maradkrasokat.(A reszletesszamitesokar
nen kozijljiik.)
A lineris regsszi6fij88voyl

j=28,896-0,\379t.
189

9.4.NemlineArisregresszi6

Szamilsukki a becsl6sihibdlal!
9 20 ldbldzot
Mr nkadbla a re2idwnak s2nntuitnra

79r
- 0,13
i = 28,896
I

2
l
J

11
2l
50
25
29

28,8
24,2
21.9

tl ,1
-?,5
2\.2

Amak illusztralesdra,hogy cgyetlen hibas adar nekkora ellaras okoz, ncziik

leirdsara18en
A mennyiseSiism6rvekkdzOtnkapcsolaltdrnyszerijseSelnek
eg-venessel
tO enti kifejegyakrannm alkalmasa linerns figgvany. A kapcsolaldak
z6sc uryanis felttclczi,hogy az ,Y viltozo egysegnyrviltozisa l-ndl hindiS adotl
nasysdgu(ko6tans) vellozrist eredrnyez. A kijzsudasnsi dsszcfiis86sckndlc telr6rcl
nemlitenrh modellek alkalmazdsara
kcrnl sor
gyakrd nem tcljesiil.llyen eselekben
A miitii8ya flhasznelrs 6s a tem6shozam nagysrga kitzijh pald,ul korelici6s klp
csal bizonyoslracsolalvan. A mfliregya-felhaenilasmcmyis6s6neknovekeddseve]
niggt'enis ell6ri' nagyseggal. Daid
d.is niia rnn6sbozam e adasobsm6rtk6161
a hozam csokkensefigyclhct6 ncg. Bizonyos lenndkek egy fdre lut6 fogyaszdsa s
az cgy f6re ju16Jbvedlmzinl kdzdtt sem ellapjthatunk rneg egy6ne)nii lineiris 0s7felelta lemek fogyas2tiribanlelitetrs6g
ugymis egy adotljdvedelemszint
szefiiggest,
neft, vagy csaknagyonkis
kijve*?ik be, es a jijvedclcmtovabbiemelkedsvel
'ntr
kbn nOvekszika tem6k fogylszl6sa.A velahli gyakorlalbanaikalnazhat6kOlLsasnenlineeris
lipusn
6s
temelsi
filgel6nyek
leglobbje
is
fiiggvdyek
Nenline;ris rcetessziojii*"anrt akkor has.nAlrnk, ha az X filtoza ha gldko
ro hat66nak nftrttke ligg dz X fihozt, hagls6qnti)1.

,1ntai

9 1 1 a bra
hiba hatrboo rearesvirngg\'4t'e

A tolAbbiakbanclha$juk u els5 ds a hannadikfte8n$lsi, men a marad6k1aeM clsijnal a leekrsebbes a hannadikn a legnagyobb.Ezl kdvet6en a rncgmdado
a rcsrcssziofiissrny pdaDctcrcir.
mesfisyelsek alapjrin (9 2./ tdbltzat) nfabe.sfiji*

A negnorddtt

A megfelel6 tu88!6n)tipus kiv6laszlrisahozaz erinlett szakterliler alapos ismercle sziiksges A megfigych minla adatailak - a konibban meglsmen egyszeri es2kaklv,ilaszrdsiiban
zdkkeltOrlni' elemzescis sokatscgithcls megfelel6niggven)'tipus
A nemlinedris,
vagymiskdppengijrbevonahifegresszi6
lahtasdbhtipusoi:
-

a haNenykiev6s,
u expo.nci6lis,
a paraboLkus,
a hiperbolikustuggvenyek.

adatok iblAzah

2l
25
29

A rsresszi6fussveny:
i = l5+2r
Elhagltuka ncrdsi hibil bnahn^26megfigyeleslaz adatainkkajziil,6sigy viszszakaptuk
a dctemilisztikusdsszefiigSc$
leir6 Iiiggvnyiinket,amelybi'lkiinduhunk.

yiel6t ezenfiis8v6niipusok trrsyalesia rAfmenk, idzzukfel a iegresslds

fi,ggveny parameteremeghatarczisi elvit, amit a legkisehb nag,el.k nadsz.tLktnt
neg adot fiiggv6n)tipuso.bchl
isfteniinl me8.E m6dszers.gitsdg6velhaterozhaljuk
a ponrhalmuho, lcsjobbm illeszkedajliiggvnyt.
is alkalftuha!uk.
A le8kisebbnegyzelckm6dszrat
lenlineens regresszi6ra

PrrlbolikDs regresszi6ftggvinv
ak
Ha e8y parabolatipusuregrcsszi6fiiggveny
ado1l.tehar i = n0+b r+r,r',
kor a kitve*ez6 megoidislehctse8cs.
A lcgkiscbbn6gyzetek
kiiriuma mostis azl ignyli,hogy a regresszi6iiiSSvary
pdmtereir ugy hal6rozzuk meg, hogy a megfigyell r err6kcktck a

190

l9l

I
I
I

t
I
I
I
I
I

t
I
I

t
t
I

rcgressziofrjggvany
mcgfclcl6 6nkeilai1
szrmiton cfterasno8_yzetosszeec
nnntnntis
lcgyen.Tehrl a kcjve*ez6kifeteze$kell minimalizilni:

i,J1=> lt ,

Az ,Y6s f rnltoz6k kapcsolalrtaz r as r meSiigyellarlakci lh

irhaljukle:
bccsli'ruggvnnyel

b t , , -4 r: )1

^b,.b,,b1)=t(\-

Ila a lii8gvdny ,0. }L. r) szerintiparcirilisdenvehjaiteglcnl6! ressziiknulldval,a2

alebbihotn;lesy.nletekelkapjuka rcSressz'6s
!aramacrckmegdllapirrisira:

nomatesyenler:
tr,, =,0, +b,tr, +r.t.:

= a,I'i 1b,t.:+6,:,:

hatrrokatnost nen inul ki, crtelms4riien i= l,. .., }

{Az dsszegzes'
El5fordulhal,hogy Dem polinonokkal, iraneh m6s, pt. racionelislnnfiigAvenyekkelkijzclitiink.Viligosan ldtszikaz rllaliinosirnslehedsgc.MaAasabbfoki polinoftnel hasonloaD
Itrhalu.k cl. a para$drerek(csynnha6k)sztna mindig a fokszdftnAl l-gyelnagyobb.esugyaraMyi a lirerris nomelegyenletek
sztha is
A nom6legycrlelekegyszenisirher6k.
ha a veltozokara lineiris regesszi6Del
ra_
null n6doD transzforniiljuh.Ha a vrlloz6kat d ,llagukt6t ven etfrsijltel betyetre
sitjnk 4 6s 4 vrxoz6kal , akkor
6s >dr nulla.Nulla rolirbbij m'nden
>4
s :,/i ..t$ a nomrr(sycnteret
F ar ldnhd n a n y \o irrs /e s e .re h rr:d l
er' ./cnjbbeDmesoldhal6k.
A parabolikusrcreszi6l a gyakodarba.dlralrbana*&or hdzDalxl. ha a kdr
valroz6 kijzitni itsszelilss6sjeliege bizonyos hadng novch6 (vagy cscikkm6), de ezcn
nll megfordula tcndencia.(A hdtitya-fclhaszndldsp6ld6Dle8y ado|l szinriBnijveli a
lcmasndagol, bizonyos haLiror tul pedig alacsonyabbhozamoreredm6nycz.)
A paraboliklsrcgresszi6fijggvny
paramelcreiDek
e'letnezasenem otyankztu1ikv6 A fiiggctlenviltozo hatisetnemrudjukotyanszcmlele@sen
mc8tbgatmazDi.
Az
r hclyen z ,Y jsm6rddk egys68nyi vrltozrsa z y isn6w6nck 26rr + b + 6. ftne_
I r i ! ; lr old\ a r\ o o J dm a tdu ra n c h a rtu g g d r rot)
A parabolikxs relresszi6t els6sorbaDvalmely me8hatdro2o11
r 6rt6lbez unozo
fijesvcnyenk kiszrnitesrihoz hasznrljrlk fel. Gyakori, hosy 6ppe! a, kurarjuk_hosy
a fiiggvenymiiycn I neknclle! maxinilis.

t92

iri r/ rlrhh!

i=bl'''
LogariLaikxstranszformrcr6val nindkcl oldal toganthusit vavc

rr. hormdlesycnlcr
tr,r, =,0tx, +bLIr: +,.tr; ,
Ilr. nomalegyenlci:
t'ir,

Hatv6nlkitev6is.egresszi6iiiggvany

I og_i= I ogb!+r , loei

Tem6szelcscnin lehtelezmink
kell a viltoz6k 6s ,0 po2niv,r:istir.
z cgycnlerbiille$aro.hogymostaz i 6s]| Cfiekeklogarihnusai
kiizdtt van ljneirjs kapcsolat.A parMterekelez6r1a linqiris regresszionill
megismcrtlomulik segitsg(:vclbalirozhatjukmeg A ktildnbsagcsupanannyi, hogy x hclyer ]og es !
'
helycnlog, szcrcpcl.

L (t"g" - re'-)(t"e
-',- t.gr)
ro-l'
tl"-,
r og'o=losr

6r r ogr '

Az eredetiIiiggvanyfclir6sehoza logrr visszakeressevel

a b0-t is me8kellbarirozni
Jel ol j uld( r r an"/ t onnilr\ dlr o/ okdr dldbbrm odon:

= r''.
lo-e-r

logr=tr

A regre!szi6ftEsvinyl

i'-bi,+bx ,

t(; _i'J(r't l

aholb; = tosro
A hat\nnykile!6s
fiiSgveh), regressziosegyntthaloja a ngalmass6gi egyiiuhalo

193

l nrn

' -s4-

: loo

t - *4

t
t
t

A0 Lr '07.

l. l'r br r

i ,,,,=! t=n, b " '

- i- = u , .
A hdtrith)kneis rtgrcs.ia b) parantt.t. tehdt eldsricnasi truqaltwsi8i1
{{n hdika Artelne.h.t.;.MeEmutalj\,hog, l9i.kal tng,obb x irtikh.z h6ry'ei'kal
noglabbws ktebb \ irtiktarlo'ik
fiiggr'6nybj paranere I rag,vannil laglobb anakcl
(Anennyibena hatviDykrleviis
rc!8il az
vcszfel. azt mondhaljuk,hogy adot esctbcnu eredftenladltozorugalmasan
tnyczdv6hoz6
alahlnsiira)
lehAra ruSalmassigfijggerlena hardrdnyer6
llatlanyknevi's re8.csszi6eseLen
nagysitgdl6l.
A liiggvCnymindenpolliin dllaldo
fij8g!6ny alkalmazls,ilmulaluk be
A kdvetkcz6p6ldtibana haN..dnykilcros
Graiikusdbrizolasnljrn dijnlhelnk el az alapadalolitmererebe.a lngg!t) ripusiir
Fclrilclczzijk, bogy ez korabbarclk6sznll s a halrdn]'k'rcr6sliiee\ctr lilszorr a
lcgjobbtijzeiilsiinek.
l0 ne$1agt (2 fcln6ttbiilas 2 gyerekbiilallo) akli\ lercsos hraanisban me-cfi
eyeh6kaz e8y fitrejuto halijijvedeleh s az c8t fdrclulo ha\i ulazrlr e\ s/6rako/r5l
s a sznksigcsrdszsdmndlok eredmntertd
kiadtsok nagysigiit.Az alapadalokat
kcdre6n ncm irjuk ki \ala
9.22 tdblu.dt tatr^lmazza(A kdnr)"ebbdnekinlrcl6sa-q
memyi rendelkczdsrc
Slloadaroresreszeredmeny
)
I 2) tnbltzul
It unka1db!o o hot,n nr kit e'i;\ t. Ercsstnfi Aqiht neah ahrc.a saho:
lgr = l

r8

1.255

':*

ril

i;

.;
| 219
11.39,1

0.602

o.io:

,l;

'ii'
0,009

It)n

Becs16figgv6n)ihkr 6s-! mcgfigycllinekei alapidna kdvctkczo:

i=b" b,
Az exponencirlisfiiggv6n) olyaneserbenkeriil alkalnaiAsra.amikor a2 I istnaN nii
felvet enikcv.ll
rckedsearan)osaz adofihelr_en

L = u , r n u. '

bi =i lnrj

A b t.gr..\\.ii: patunater arra ad ilut.l

\Aho:tola az.ft.l"t.ht
hd\ekt.lae hnnts.o
^arc

hosr d liry,ezdviltota eqlllgari

ilto.o irtakat.

i(r+rr)

,o Di""'
0,, bi

- /,."

0,011 0.00029? 0.000061

_iG)

".]'

loci = losb!+Jlosb

n':i"'"":l*

0.033

0 00r100
t 0n8:l

..5be: , = ll$4= 2.1so.

0 .4 6 l 2

Exporcnciiitisregresszi6ftggv6nI

Linetris alakratranszlbmilvr:

,t:d.

rl!)l ,, cry lirc iulo trilcdelenr(E Fr).

I cry ftrc iur6urazdsi6ss,orakozisikiadis (E F,

az lf6
A b paramatcra^jelenti, ho8-vamclyikhitaniisban l%-kalmaSasabb
jd\edelem,
es
s26rakozdsi
k'adis
dsz
jut6
2.186%
kal
tdbb
E
utazasi
oti ,ilagosan
re
aidvedeleh
kiadds
nagysdSa
rugalmasan
reagrl
az
ute6si
es
szorakoTasi
Tchet
szcge.

0.4611

Ar expooenciil; fiiggynyekret a jelleMii, hog,vlinciris olszetug8slan a liigSo

vnlrozologaritrnusa
es azr viilroz6kdzdtl.
a ktjvelkez6nrodoD:
Jeldljiil a t.anszfomallveltoz6katis aparam6tereket
log.l = Y'.

loero = r; ,

log} = 6i

jel0lasel*ei:
nodell a bevezctctt
A regresszi6s

i = b; +b: r

195

I
I

t
t
I
I
I
I
I
I
I
I

Ni2^ik a lajv$kcz6 pilddtl

Malyaro6zis rdninclmi bon'jddken\izsgilrik a rolrajiasznalcrkora(6r) ts cxpon cladasiira (dollir) kdzittti ijsszelii8eist.28 laletlensTenien
ki\.dlas2roupltack
rncgligyelr adaraira qrJ. rrbld2at ranalmazza:

9 2t tdbtizal
Mun katabl. oI evo nenciAt i \ resr? \t ziolngg \ ii r,t. sh dd n:i \t h, :

=t 8'

9 23.bbtd,al
,41okai alzn iletkora asaladAsinra kt;itt tj.szeliigai\

2.
I
2
l
4
5
6.

25
22
20
l9
t'l

2t00
l l 25
800
700
550
460

3
2
0
t0
l0
9
9

59
55
5t

6.
'1.
9.
21
22
23
)4
25
26.
27
28.

220
110
100
125
89
19

l9
l4
39
25
l8
't4
8
I

25

.2r00

22

|] 25

21.

ll
9

,8.

294

?616

l. : 12: t29
1. 1222r 6

t . 0. 1r 391
0.954241
54. 4065r

4. t 6551
4024

(A k0nnyebbifickinthet6s;gkcdr6.1ilt semkozliid( mindenrszercdnenyt.)

54A0651=2E.
b; +bi 294
= 294.h; + b't.4024
6'74.4496
,i=0,11012
= 0'786829
'!
A regressziofils8ven)ark
lincdrnahkba!:
l8 i= 0,786829+0,1
l0l2 r
A paramelerek
logaritmusainak
visszakerescr
anekei:
= i.2ss7.
n: = 0,1r0r2J,, = l0orroi:
b; - 0, 786829J, 0= l0r '! 6, , !=6, i.
igy az nsszcfilggs
exponcncidlis
regrcsszionjggvalyc

A bevaeletl j eldlcsk verint a paranererckloSarithusaite aldbbinomflegyentetck

kelbecslljnk:

>r'=,6 ;+ r ; > : .

6. t . 1788 .

Az dedmanyckalaplrnncsdllalitharjuk.hogy az I wet id6sebbbo.ok expon

elad6sieraellagosanz8_9%-kal
magasabb.

I , , - ' = a i I , + a i) ,'

197

I
I
I
T
I

szerint
3. l0 orszigorranSsorollak.zalebbiszempontok

9.5. Gyakorl6feladatok
ki\'rlasztotlunl l0 tirsasulat.
t . Egy utazrsi irod! lrogramfirereb6l ldledenszeriien
\ , z . s d! ui , u ra l ,d o ra n d mfld' ] (. ra .^ erel idi i d (l) kdzo$ kapcsolalorA l0

l
B

5
'1

5
2
9
t0

(E F'
l9
)4
25
l6
t3
i5

2
3
5

'I
8

I
J

8
9

S26milsukki a rangkonelici6seeyiinhar6les ertelftezznka kapoticredmenyl

12
4. Egy kereskedeldicB telm6rasivigzcn iigyDdkibeosztasi!muni(atrrsaikorben,
hogy egy h6napalanh6nyszo!sikriihmeetrtjhiiaz nzletet.5 iig}rr0kl6la kijvelke'
a kovaridciril,
a linea;s koreliici6segFlthatfil
l./ Csoponositsuk
az adatokataz ulaz6sid6lanamaszerinrlSzamitsukki . korclt
clos hrnyadosli
t altbb, rdgsorohssal:
2. tsgypilytatra benynjlon8 uiver l bir6lovelenr6Dyeze(

B
2

E
8

5
7

8
6

abirdlarieredftnyek!
Vizsgdljukfteg.lro8y mernyircvalnak ..ijsszhangban"

198

200
l0

,100
70

300
55

150

250

20

'15

paramalercn,
as
z, Szamilsuk
ki a linerrisregresszi6fiiggvny
rtakeil.
asclle!6rizziika Ir=
6/ Szenilsukki a regresszl6tuggvn)'
teljsnlesal
fugges
srelativhibdjdtl
.r) Szdmirsuk
ki a regesszi6s
becdsabszol'lt

Ii o'-"-

steszreljiika rcsrcsszior(d = 5%)l

,/./ Allitsukiisszea varianciaanalizis-dbldt
e8ynnhatotl
e, Szamirsukkia detemihAcibs
varhat6sznrniraI
/) Adlunk becsl6stcgy 500 ajanlalottev6ligynokeladasarnak
param6tevahoz6kar,
s
ki
az
;
resfcssziofissvany
Cscr;ljiik
fel
a
szamitsuk
s./
reirl Ertelmcziik a ,Lr, r paramerenl

t
t
I
I
I
I
I
I
I
I

5. Mutassukki a lrinasulakiddlanarnaes rszveielidija kijzbni itsszchSSen(l- Lladat)IineArisregresszi6niggvennyell

a/ Szamitsukki a paramtereket,
lalamint a regre$zidlal bccsnllirlckckct, es ha
sonlitsukdsszca mesfisyeh6nekeklel!
,.) Teszteljuka p taranAen 5%-osszignifikanciAzi.lenr-probdvall
., Jeldlji.ikki a ,L paramClcr95% os megbizharosi8'szinni kontidcnciainrer
d, Vi?sgriljuk:tlussldny rugalmassrgdl
az r=10 helyenl
I g) \ ; , o. l 0 re l e rl e n s /e ^ i ekni \d l c 5 /ro ni l el emver-i ruh;nndl eni l ,csn6s'l or
1996-ban:
salom- eskeszleradalai

56,9
I t7 ,5

(M FO
1,5
7,5
3,9

60,1

3,6

(M Fl)

'12,6
8 5 ,9
1 3 .6

3,9
5,1
5.2

NhAryszimitasieredmny:

)r= za3,e,
\r) = 236.43,

>r=47,1.
It)=

3698,97,

> r' = 5 8 0 6 2 , 7 5 ,

20 - il' =o.san.

al Szemitsukki a ]inedris regresszi6liiggvery panm6lereil, cs noDdjul n8 a ree,

jlentds6i
ressziosegyiitthato
I
,, Szemituk ki a linerns korchci6s 6s a deteminaci6s eeFtihat6r
a ko!ariancitb6lk'indulva,
DLpa.am6terenek
felhaszntlastvall
- a regresszi6fiiss\6ny
., Elleniirizznk5% os szisrifikanciaszmte.
a ,, paramaenl
d, leloljtk ki a P) panmttet konfidenciaimenallumrl95%-osmesbizhat6srsi

20i)

7. [By I'k6riparjvdllalamalvizsgdltiik.hogv a palackozogepsororinkarri relic\inna

ryc as a sclcjtcsldltdskijzdtlmilyenkapcsolatvan A megflgychl5 nap rdrni

11
18
t9
20
2l
22
21
25
26
21
28
29
t0
l1
360

9.0
t.0
8,9
9, 1
9. 3
9, 2
9, 1
t 0.4
10. 4
t d, l
t 8, 2
25, 0
18. 1
5?.0
249.2

Az bsszetuggst
exponenciilisrcgresznivailej^a. a kiircrkczij crc(ln).o\t krliltlL
0,9235I , 108'
-i =
u, Eaelmezziik a rcgressz,6tuBgvenyparamircren
1,, Szrnitsuk ki a sclettsrin regressziolalbccsnlt6rtike,r.a\ arttrtjt\rt ,r), ., ,,, I
radk-neglzet0sszegcll
hatvinykitcv6sosT.liigge\l rrtk:rclu\.1
t Adibk becslsla sclcjtcspalackokra,
d./ Don$iik el, hogy mclyik tipusriniggvenyila le lobban d kal isr)rirv krtr:,1,,1
E. 19 orszagadalaralapjanlizsgiltek az I lalosra ju16 cDP (US,\ dolL,n).\ f\ ,/
l000lakosrajur6szenlygepkocsik
szima (db). y isrdRek k6zb[1(is\7ct],rx\ (
Szamilesieredm6nyk:
Linearisregresszi6Iiissvenyr
i = 83,4+ 0,0935.r.
A meg f igyeh
valt ozok
szor asai:
01, )=1149 douei.01, r =120, 5 dollt n

,
.
t lsl = 67.5700
t(r8/)r = t07,5s12
Ilgr=.1+.t.lol.
tdsr rsr)= 160,0585,
I(ls')'= 2a0,8056
201

d) Milyco szorosa lpcsolat a k6l ism6N kdziitt?

,, Hany % ban jetszik neshaldroz6 srcrcpcl az x ismn' az v jsm6n' s,.6rodasri..) irjuk fcl a halrryhrevits

resrcsszio nomAlesyeDleteit, es samilsuk ki a para-

10. T6BBVALToZ6SKORRELACT6-

ts nrcnssszrdszAuirAs

/) Enehziik
nindlt regresszi6fiiggvay ,j pdam6ter6tl
Adjxlk bccslest esy olyan orszagra.amelynck u I lakosra juto GDP-mutnr6ja
") 7200 dollrr!
Egy elelniszer-rrubrzbar vledMnfien kivekzlonal l0 vcviit- 6s mcgkerdczicl
6ket, hogy napontabiny perct litllenek vitsdrlassal(x), pcrcbcn cs mcmytl kdllc
nek fdagosan napo.la lelmiszene (, Frbd.
Az elvEzettszimitasokb6l u alrbbiak isnereleset
A vdstulds.aforditod ttlaaos idij 2l pcrc, az illagos kjadrs pedig 5420 Ft
Lineins rcgrcsszi6val becsiilve negrillapilotltk, bogy & a ve!.j, aki I perccel
tdbb id6t ritlldt u iiruhliban, ,tlagosan 240 Fr-ral kdlldt rdbber
A rgresszi6fiiggv6uyel becsiill 6rl6kek 6s a lnyleges vasarlas' dssze8ekelle
l12 878.
reseineknglzelosszeg:
- A k6{ ish6r kap.solal6nak szorossrigritvizsg6lva mc8allapitonik, hog}_a rd
snrl6si idi' 46,4%'os menkbe! jalszik mcghatitroz6 szcrcpct a napi irlaSos !d
s&lisi kiadrsbm.

a.) irluk fel szrmszerfid a linedris regrBszi6fiiggv6n)ll

,l Szemitsul k' a re8resszi6sbccsl6sabszoltl ts rclativ hibijiitl
.J Allapilsukmeg,logy nilyen szoross milyen iranf a kapcsolata kel isma^'
kdzdttl

A kordbbi fejezetbeDa koneleci6s osszefiig8stkel mennyisegj ismerv kozott

6rtelmeztiik. A drsadalmi-gazdasegi elel jelensegei uonbm sokkal dsszereftbbek,
bonyoluxabbak amil, niDt amit k6t tenyez6 osszefiiaasekifejez. Egy-egy .jelenses
vallozisa Aftalabantobb tmyez6 vnlbz:lnval van itsszfii88sbcn.
A lyakorlatbs 6ltalaban nm lchetstges ogytlen magyet6willoz6 scgitscan
vel leimi a rizsS6lt lclens6g alakuldset.A k6tvtltozos kapcsolat vizsgrlatinil z h!
hato lenyez5k kitz csak egyet. X'et vdldzlottuk ki fclt6tclc e, hoay emek halisa
ielends A berb6l 6s fizcresb6l 6ldk havi bruh6 ttlaskerdota jclent6sc! bcfolyasolja
pldad iskolai v6gzcttscgnk foka, dc ezn kiviil egy6b t6Dyez5k,pl. beosztrs, gyakorlar, id6 srb. is alakilj6k. A lakasok ehdasi nra 6s a lakesok mrte kitzotti kap.solal
eleru6stocl szimszeriisithe{ii}pl. a laknsokellkorena}hadsit is. A gazdaegi 6rsasigok gadilkodrsinak rtu1a16ilvjzsgeNa is afta a kovetkeztet6srejutunk. hogy az
crcdmny alakulesit robb lenyez6 befolyasolja. ilyenek peldrul a nel1o ,rbev6lel, a
hat6konysigor kifeje26 vagyo.trriny mulalEa slb. Az eredmnrnlbz6ra ha16nye'
75k kij.enek kib6vitesavcl ldbbsz6rds vagy titbbv:iltoz6s sztochrsztikus kapcsolrl-

meghatirozisa
10.1.A lineiris regresszii6fiiggv6ny
A t.ibhvAlbzns regraszrianalizit s.gitstgltel liibb isnlrr etednanrvAhozoft
glokarch hobs ri2sgttljuk A k^t.solar u hnlrrek szjdd szetiht h .om-. nEEy-,ortip^, Jzcfinl Fdig line6Jises nemlinerris kapcsolatlehet.
stb \Altoz6s.
^figraN
A titbblrlloz6s lin,iris reg.esszi6smodetlt a kijvclkcz6kdppcn irhatjuk fcl:

Y =P o +P I t + P , x 1 + . . .P+^ x c .
^+
A towibbiakban csak a htuonveltoz6s linerris kapcsolattal fogiallozuirk, de az
ilr elmondorEkakdrbnnyvdltoz6rarlblenosilhar6l

I
I
I
I
T
I
I

t
I
I
I
I
I
I

, o I ' l + P , l ' X ,+ P . 1 ' X=, l ' Y ,

Pn(xt+p (x'J{ +p.X:X.= XiY,
/ol'x, +P l'x1x:+p,xix, =x:Y

10.1.1.A h{romv6ltoz6sline6risregresszi6liiggvdny
Az e1626fejezetbentdrgyall ktvnltozos kapcsolalhoz basonl6ancbben az eserben is
a cel, hogy a memyisagi ism6Rck kijzdfti ijseefii88sek lendencirjil ca),
^z
t - IG,, x) fisgvemyel leirjul Ekior lEnyesbenaz clrn6leri reS.esszi6tugeviny
kijzeliljiik anititikus fiissv6mycl a mcsfisyelt minra alapjin.
Tegyiik fel, |ogy a sokasig N cgycdb6l 6ll, 6s u egyedek jsrneNen6kcit a kitve&eza'vektorok tetalmazAk:

Y ' - l y , r : . y,I.

Lcgyen

x=[r x,

t- |

x'xp=x'Y
Anmnyibe. r

r..1.

Ez utjeienli, hogy az redik egycd I ismiRcn6lc y,, Xr isndantke X,, as

{ , is m iNe ftk e X ,, A.6 ' (x ,1 .X,2 ,y , ) pontl ai hozz y= A It+ ftx + ti -X egyenlclrisikoi
a legkjsebbnigyzerekmodszcrivcl.Ekkor al
'llesziheljiik

E(p,,p,,p)=iv,-f

"-

F,x,, F,x,.)'

heroDvrhozosfiiagvdnymininumnrkell korcsDiSzah6an6koll leher,ahol a parciAtis

derivdllaknullrk.

? L U r,p " E t - 2 i ,y .B ^ B r ., r J,x..,I tt- 0.

| 11,, -a ' '" '
a E9 t.b t,p ,\ _ 1 + ,v
- )Ltt

; IJ

a xw

lJ U

d s rl r",p.p.
-2Ltt
tt\
' _.+,"
" pA.
""
,p

, -' \ " ) ( r' ' )= 0

pX.tt-X

'-0

Ebb61
a kiivetkcz6,
[n. nonnilegyenlel-rcndszcn
kapjxk:

NP.,
+P,tx,,+tt1>x,,=>Y,,
p">x,+p tx:,+p,txrx, =>y,x,,
ptr>xi+ rtt>x,jxi+
p,2r:.=2v,x,,.
Ez az cgyedeliendszer az ismirvdrtkeket tartalmaz6 vekrorok seSitsgevel
telirhar6(l d nr. dsszegzt'veltor,
DindcDkomponensel):
201

l/,-l

Ekkor az egyDletendszer

xi =[x,, x., .. ,y"].

x:=1r,,r..

..,[li'l ,, ,=lill

X'X 3x3 -asmdtrixnakl6tezikaz inverze,akkor

p = (x'x)'x'Y.
Ezr len6 regressziinok is szokaslcvcai.
Ha a sokaseanemvegesvagyDemismcn, al&or mlntasegitsdgavel
bccsnlheljiik
a regrsszi6s
fii8gr'oy egFllhat6it. A legrllalinosabbeserbena viletlcnszcriienkivilasztott cSycdkmi.dherom ismen'ertkelal6szinrisigi vdlloz6. cyakan lordul eli' az
u csci, hoSy csupin az eredmnlaahoz6
figg a v6lctlent6l.a magyariovAlhz6kat
poDtosarismcrjij-k.Peldaulemlithetjiika kdvctkcz6kiserlelel.Kiilijnbijz6 parcellekon
mns mds mritr6gya'as Onloz6viz-memyiseg
mcllclt merjiik a relmds6tlagor.
Kivencsiak vagpnk ada. ho$ a miitnigya6s u ijrtdziiliz mennyisegehogyanbefolyrsoljaa
rermsdllagorIrt a magyarAz6viltoz6k
6nk1ponlosa.ismerjrik.dc az eredmanyvll
toz6 nk6rhas veletlenjelens6gck
is bcfolyrsolhaiiik,igy az vrl6szinihigi vilroza).
A kdve*ez6kbenz?laz esettclfoglalkozunk,vagyis onikat d. y rttdni"\
vAhozb irlike wl6sziniisdgi edltaz.t. de a nagaftz6rihazik
inlkci lend.L: (t
stlndrrd liDenrisregrcsszi6nakreveu tk. Teglik fel. hogy , clcnriinlntlt v$/n,,1.
r eaye.m'nr delem et, Y. illcr vc x Fm enineke

r:=L',, r., .

II
r,rl . ilrene
'i=l',,

',,

',,,1

A mcsfclcl6 I ism6r6rtkel (val6sziniis6gi

\6ltoz6k):

il , = rl?' 4:

_l
tt,t

Ekkor4,=80+p,x, +prr,.+r, (t=1....,"), vagyani usyanaz

vekrorok
sesil5crl=y'p+,
245

p, a,]."'=l ',
a h o r F'= [8"
",

V%snnk benj vilroz6kar:

*
".1

fl o '"l

.=li'i 'i,l
Lr r,, r,,l
vrltozok, amelyekd rezL
Itt nyilvrnval6b az ,,-k (i= l,..., ,) is val6szinrflle8i
duunokMl neveziiDk.A F ${tthat6vektod itt is azon felietcl ha!6ror"a me8, hogy

u otlanival aral6g erednny ka-

A F becsli'er16kevonalkozo nomnlegyenlet:

x,)(p=x1.
lla x'X inverzelAezik,a}*or a li becsli'nieevenyc

l i - (x ,x )x , t .
w r" , i =p " +f,x ,+p,x ,.
Itt jcgyezziik mg, hogy alboz, hogy z X mrtdx oszlopai fiiggedenek legyenek
jnverz lebz6senek sziiks6gesfelGlele). eledaedhrc en, hogy x-nek
(ez az (X'x)
lesaEbb amyi sora legyen. mill oszlopa,vagyis a minta elemeineksztma nagyobb lc
gyen, minl a roaresvi6s eglutthatok szdma.
Anerlnyib.D ea! konbit mitutr6l rn sz6, aklor 4,=y, ('=L ..,n), es a
nomAlegyenletek a kajvetkez6alahiak:

)r, = rl. + r,)r,, +r'1r.,,

)',,r. =r"I', +b,>ri +r,tt,ir,:,

tr,,r, =b.t',, +r,tr,,',,+b,>':,.

A nomalegyenlctekmesoldii6eval
z (r,, , t,, , ), ) ( i = l, ..., n ) ponirendszerhelesjobbanilleszked6sik parameiercir
kapjuk.
A vr11oz6kranszfomilasdval viszotrylas eslszerf mesold.ili lehet6segadodik.
206

helytt

r,:

helyen

x -it= d, ,
xa- i, =di.

/,

hlyet t

t , - Y=d, .

A zerussal gie 6 itsszegek lhagyesa utatr a rormrteSyerletek ,,maradvdtryaib6l" a pmAerek - regresvi6s egyiitrharok- kdmyen mghatArozhatok.
A nnsodik 6s hmadik normnlegycnletre

>d,d, = b,td: + b,td,d,,,

Zd,d, = b,Zd,d,.+ b.>d:.

=
*ol)='G,.)
"[i":)
'(t,'-+l'tnvarhalo 6dk minimAlis legyen.
A leiro regresszi6D6lalkalnazott m6dszml

J,,

ad6dik. Ebb6l lrj 6s 6: meghalrrorhat6.

A ,o paramdte. kisz,mirisi n6dja pedig
elsd gynltt6l:

a ketvrltoz6s kapcsotathozhasonl6an az

Do- |

- 6- i
', r
HArom6l lobb vrltozo cst6bm j61 hasaehalo, prakdkus egyszriisit6yc nincs lehe
l6sg. Megfel16 szimftestechnikai appdirus felhaszDritdsavaluonban a megoldns
Drhialaerrri
miivelelelkel lehersges

| .

:,,.

I,

I fa .I I r .r l x

l x. I fb ^

l:,,, L'j t,.,llo; I lx;r x.x xJx'ir: xru

l:', :,.,,.. I,;lla,L lx'r x:x xix I lb:
Az X'y = x xb egynletbitl a rgresszi6niggv6nylaramelereinek becsiesca
ahbbii

b - (x'x)-'x'y.
Az egyiinhal6marix elmei:

|,

x ]( =1t,,

t',' >',,1
tr l
t r .,.

L:',, :',',, t':

20'7

I
I
I
I
I

t
I
I
I
I
I
I
I
I

A paronat.t.k neghaituznsa a transzfomAh hhoz6l alapl/,

mtr'sok^t 10.2. tdbbzdl tadalnazza.
^

Az X') veklorelemejFdig:

Itr, I
Ll',,-",1

x'v=1I.,,r,
l

l0 2. 6blnzat
SzAnihek a tanszJothnh vnltozakulumdr

Szimilislechnikaiszcmponlbold iNerz matrix l6lezeselehetkcls6ScsA 8yakorlali reglcsszi6szimjtesi

feladalok.alazonba,dlialdbanleljesnla2 a fcll6lcl-hogy a
horhaleg)enLetekfiggetlen cg).nklreNlszert alkothak. Ilzan az egliillbal6m6rrix nem
szDAuldris,
6sigy inlerrdlharo.

t0
t3
20
21
l5
22
40
45
50

Veeczziikela szanilisokalegygyakorlatipeldrn!
A ktlr1toz6smodellbenszerepl6v6hozokarkibaivitvclA nedisr"l.sbt;l \izs
Setuk me8 a szdlliiis id6tartaha(l), a szillilasi trlolsAg (x,) ds a szdllitas'l6mcg

t -27.

t0 | tdbldzal
si i.l6 vzsenbbra wnatko'aadatak

t1
2
t0

20
l6
l0
25
l0
210 150

( ) kdzolii iisszcfiiggisr| l.Lz adaroka 10 L ibbathon

tal lhar6k ) A rcgessziis
')
sik parmete.eit hatirozzuk mcg a traDszformell veltoz6k alapjan es matrixalecbrai

,,1sttl

A sznkscgcss7,i

5
2
5
5

1l
.tl
7
5
5
ll
l8
23
0

9
l0
60

I
I

5
I
5
l0
l5

t 2l
12)
169
25

I
I

25
0
l

25
I
100 9
225
828 50

22
ll
52
5

I lr7
154
217
:15

5
5
65
r 80
345
1 8 6 1248
5
l0

r96
0
8
l3
92
298

16l
4t
0
25
169
324
529
2006

i t =15. i. - 6

A m,isodik6sa harmadiknomdlegyeDlel
,$aradvdDya:
1248=82811+186. : ,
l0
ll
8
20
)1

35
22
40
45
50
214

2
l0
I9
20
2t)
25
l0
150

5
)
5
5
1
6

298=1866+50bi.
Megoldesa regresszios
egyijlthatoka:

Az ela'bbiekflhaaehsdval:
t0
6A

= 1025'
'' =
2 148
'r

b, t bi - h'
bn=27- 1, 025 15 2. 148. 6= 1. 261.
A htuomvrhozosresresszidtuggveny
bccslcse:

i=

208

t,263+ t.025'1+2,148x,

209

El6szaJ'o konbAt nintunb6lkapon regresszi6seglunbal6k ( , 6s ,, ) nebezdsevl foglalkozunk. Ha r, 6n6k6l e8y eSys6ggelniivljiik mikaizbeDx? nket vrlloztldul hagyjuk -, akkor az erednn) r'ilbz6 (I) bcsnh 6neke 0r) ppen , sy

2. A parartitetek nAiixola?hrai miteletektel tdtt646 tueghaftrcriso:

fl l l I l l l l l ll
x'x=i4 4 2 r0 19 20 16 20 25 301.
14 525576',l9t0)

*il
'-

,33..].

150
30?8
1086 4lo I

il i.l

I tzt3t57 o,o53t92 - o.l2olll

o.ozB4| ,
L-ql2oll - 0,02734 o,tztre:I

(x'x)' =l oos:zrz0,007349

I
[r l I l r l r I
x'y=l+ t z r0 19 20 16 20 25 30
9 l0
14s25s167

TI

ilfil i#*r

J t,2ll75? 0,051?02- 0,t20||l | 2z0l I I.25e26]

I lo.osrro:o,ools -o,o:ztqllJ2o8l-llo2aosl
l.
0 .r 2r 6e3l
-0 .0 2 7 J4
llol8l 12.r 48r 48j
L -0 .1 2 0 t|
becsle*:
A btromvilro/6s linein! r egresvi6friggveny

segscl vtllozik. (A vnlbzis nitveked6svasy csitkkcn6s leher ,, eli'jele(jl fiigg5e!.)

egysegnyindvelesevl pdis - rj anekenek valbzatlanul haAz r, tinyezi:r'lro^
gnie mcllen - Dr az erdrnenyviiltoz6bcsnli 6n6k6bo bekdvetkez6hat6s.
A rcgrBszi6s egyiitrhat6 tehil kifejei,hogy egt adou t arezi'vAltuz6 eg)sighti
a6'ek d8e nek*ora ntuekcddt (vas .sdk*en6t) okoz az eretlnAryAhoz6 basnu
i Akefihozothh.
A Akibet, nikatzbet a ntuik titwSfiL@6
A regrsszi6se8yiitdBl6k thal egy-egy lenyez6vilroz6 ftszleges hatasAtm\\ratjtk, ez6n ezekerprrciilis regr6lzi6s gynttha!6knak nveziik.
Szokisos a mutat6 parci6tisjollcSel a Jliil6be is erzekeltelni. Pldiiul ,, igy is
irhal6: 6,rr, ami arrd utal, hogy az eredmdlailtoz6bm csak ir harisa mutarkozik
P6ldnnkal kapcsolatbar a kitvetkez6kel illapitratjuk ns. Amemiben a sznllildsi dvols.tg I km-rel hosszabb,a meDtid6itlaaosu 1,025perccel hosszabb,azonos
szillit6si titneS mellen ( 4 = 1,025). A szellbtt rirneg hat6sapdig abban nyilv,inul
meg, hogy mnos szillilisi lrivokeB mellen 2,148 perccel hosszabb ntlagosan a mene1id6,ha I lomaval nagyobb lomgel lll elsztrliitad ( 6r = 2,148). A ,0 a konstans,
az tt t, O helyenven ftgg\tnymek. ha on enelnezvevan Erlelme/escpeld;nkban logikailag nem irdokolt.
A pdcinlis rgresei6s egynttbai6hozhasonl6anparcillis rugrlmrsngi egyiitt
hat6 is crtcfmczhct6. Ez a mural6 .'ra ad vabszl, hogy eg! adou knyez'ealtazi egysAqnyi rebny vdhoz,isa nilye" rclotiv ttjltoztist ere.lntirez az ]) ban a nAsik ttjltozi
fi hozana, szi,wala nel letl.
AlralrDos keplet:

i = -1,25926+ 1,02469tt1+ 2,r48144x2.

(A 10.2. tdbld2at il''pjin szAmirottparamterekl6l val6 mhimilis
lrnlihbitz6 portossnsa, aze a krekit6s okoz?-a.)

F,
= d!
_i
..,
/r

az eddig elmoDdottakalapj6n a kitvetkez6 voll:

, =i, * p,x,' i,x,.

2lo

ahol r, a-ldik td'@6vnltoz6. (Hsromvnlbzosselbenj = l, 2.)

Resresszi6fi
issvenyiiDkalkalrnaa:
^
\''

t
I
I

eh6rest z adatok

parim6tereinek 6rtelmczase
A regresszi6fiiggv6nJ
Be$liifiiggvnynnk

I
I
I
I
I
I

br
'- bnb,, t b\

Mi hthat6, a preiilis rugalrnassrgiegyiitthal6ugysrga alr6l fugg. bogy azr a tenyezdvalrozok

milyenszitrvoDala
mellenvimirjul
2tI

t
I

a paldibanl
VizsgtljLrkel6sz0laz rtl,gdr r:i,r, a rugalDassiisor
, -l <

,-

\t lz.tinti tusulndssAslb = 1.025):

t5
1,025
l5+2.1486
1.025
- 1,259+

21.004

bz azl jcleDli, hogy illaBos 1r!ohd8 as itlagos szillilando idne-Q

szrllilrsinr-Dilvekeds
0.57%-ostuenelid6rdrckedtn eredmnve2

a lnyez6fi1loz6kkdzdttsztochastlkls kalcsolatmulatkozik MullikolIneutlslnl,

kilzijlli linciris kapcsolarorHa a rinvcrijltllro/(lt karrl
Devczziika tanye?6vdltoz6k
linennskapcsolar!an, vagyis az X ndtix valamelvoszlopr iilirh0ri r rahh! li,,ei,b
kombjnrtcidjival.alkor X'X inverzcncm l6rezik E/ komoly t(ntaD,ikrr ,,L(i/hrl
Egytnelmii lhedris tu8g6se8redlhlebannem sziimithatunk0 laslcllen v,ilro/rI tl,
zat. dc a saochxszlikusdsszcfiiggsis zalarta a7 eredmtnyektrtchne/astr rs hl
zonyalami leszia bccslist
A rcgresszios
modell vdltozoikdzdlti dsszefiiSeesck
elemrisahcz0 lcetabbi,,
iormiciol a rcgcssziosfiiggvenyis paramrerei
ielenrik
A rcgressriosegliirthat6kkozOukimutalhaloijsszefiiggisckets2ehlellerr hl'romvnltoz6sesetrca 10.1 drrd.

x. tzcinti rugalnattng lb. =2,148):

2 .1 4 8 .6

1.025.15+
2.1486
- 1.259+

t2,888
=ltt71
27.004

A turdontaDb dtlagosrdmcg I % os nijvelise vallozall szilljtisr lrivobAgmelletl

adasosnn0,48%kalndlcli a szelliLisiid61
u r, = 25, r:=10 belyeken!
Szimjlsukmostki a parcidlisrugalmassagot

25,625=
0.559
:15,846

r1 szennliru8aln6snq:
Et ; ' t

'----.

11

4, l l

il

i;,1

tr

lt) I abru
) resrc$znisegJnrhotbkkaitttu .;ltlli.sasek

t s;erihti tuga1nd\si;g:

1,02525
l0
1,025
25+2,148
- 1,259+

;t

21.48
2,148l0
= 0.469
45346
1
.2
5
9
+
1
,0
2
5
2
5
+
2
,148.l
0
-

Ez ut6bbiakjclen6se:
A szrllilds' ralobng 25 knj6l rdrt6n6l% os ndlel6se ldllozarlansuiillirnsird'
megmellen dllagosan0,559%'kalndvelia mcrctid6l.
A sdllilon lorneg l0 tomrrol va16l%-os ndvelascpcdig - \illozadan tivolsrg
cscrin atlagosan
0.469%-kal,Oveli a sznllittsidcj6t.
Felhivluka figyelmcram, hogy ljnedrisesetbena rugrlmassAs
minake a viz!
gdlr helylaili! tugg. Az 6nelTczsmjndeneselbena rbgziletthel,!k6myczclarc6na

A ./0.1 .irldtr a nynak idnv:iban haladvayizsSilhatjrk a ttntezitviiltoz6kbari

sit az cledmcnladhoz6ra.
A td_re2iiv,il1oz6t
6s az crcdm6nlaihozir kilTrellctriildsz
szckdt6 nyil a maeyedzov6lloz6kazvetlenharisdr fcjczi k1, sziitr,s/c.iiinakar a
reeresszioliiggvenybe!
e adonmagyardz6viihoT6
eeyiilthatajrmur.rtr l,r r srriilr\
,ibiil
is szokislcvezni.
'itdiagrrmnak
A hrronvalloz6snodellbcn a hagyara26velbT{iknemcsrk11 .r({l,,,a,,rv,ilr,,
26ral, banemeglmessalis kapcsolarban
lehetnek.Ezen egy-cg) ntgy ,ilrilrlr,vo
hattsa az eredn6lFaltoz6ra kcl r6szb6l a direh halesbolis az i|direkl l,t ti\htil.
mesvrhozokonkeresdnlbe$liriiz6 hatasbol ter6dik iissze.
igy peldrul az -Y, viltoz6 rja gyaloroll balrsaa kdlelkczaik6ppcrir|rl(l 1rl

a=4,';;:.P',1;f;'
A tcljes(todlis) ha6s e ker hatis egyntiese.
Az dsszefiiggsb6l
a t.yez6viiltozokkijzdtti kapcsolatrais kijverkezrelhetnnk.
Minal er.tsebb d naga
,i)fihozak kdzbtti kopc-tala| anhdl ndgrabb t filturnk knz
wlei hatdsAkaka ntu

A paramtcrekenebezsvelkapcsolalban
fcl kcll hivnuDki figyelmel az [n
multikollinearit6s!esz61yre.
Altaldban ajclcnsagcksololdah Osszefiigg6sei
mjarr

2t ?

2ll

A direkl6s az indirekt haiis kimutatisihoz neg kcll halircai a k6tviltoz6s line,ris regresszi6liigsvenyeketis.
Mutassuk b a viltoz6ft kOzot! dnek s indirekt haitst p el6z6 oCld^ ad^t^i
alapjtDl K6sltiiik el az ftdi
ist (] 0.2. ttbro.,
^$amor
t.025

,o;|1,.-

Il,

2-t1s

10.2.nbro
0augmn
A vakoz6kat pdrorkenl vizsg,tlva a ktvthozos linenris regrssi6fiiggeDyekel a
9.2. potrtbantanultak eerinl hatdrozhaljut Ineg. A reszlelsszimitist nm kdzttljiik.
A kapott credmdnyeka kitvetkztjk:
A ktvrltozos linerris regresszi6fiiggv6Dyck:
!oi' r

i = 4,39r+ t'5o7xr

t,'",

+ s96',
i = -42'4oo
'

i t],,t,,, i ) = 7,32+ 3,12t2,

;zt,,t,)

;, = 2,631+0,2246rt.

Az el5z6ekbenmeghatdrozo! heromvillozos lineins resrcsszi6fiiggveny:

i = 1,259+ l,025xt+2,r48x1.
A ktvrlloz6s ds a hirohveltoz6s regesszi6s gyntthal6k its%fiiggesei:
b) a+ b! . b, i= \ ,

1,025+ 0,2246.2,l4rt= t.507;

b ,,.,+ b t, b , Fz=b,,,
2.148+ 3,72.t,U5 = 596 .

214

Az osszfteg6skbijl
hlhar6, bogy a direkt s az indirekt batesohak egyarant
sape vaD.A rnasyaniz6vekoakkit?olt potdv irrqa: a kapcsotat.Ez ur jelnti,
hogya nagyobbsnlnr nkomioyl elblabanhosszabb
dvokagraszrllirj:tk.
10,1.2.A legkisebbn6$fztek m6dszere6s tulajdons6gai
Az el6z6ekbncsak a h6ronveltozos,linednsregsszi6smodelletfoglalkoz
tuk, ahol a pamererek beslesera nar isDen legkisebbnesyztekm6dszer6tal
Mi mrr emlileffik, rrdnenyeinkkdmym eltabnosithat6kara azesehc,m;
kor k6l maayaiz6vnkoz6hlydlaibbvan.Ezkszrmrrjelitlje n. Ekkor az X natrix

tr ,,, ... ,,,,'l

x=l'',.1
l 'i '
l :' rn,
Lr

-?-1.
...

j 4,

Er itttiik az is, hogy , > D+ I estnszamithaturk csak d4 hogy X'X in

verze Flezik. Ekkor bcsl6fiisgvnyeint teljseDazonosak a hriromvrloz6s eseiben

t4"I

6=ll-4'
l=xxi 'x'"r,
:l
lp_l

I
I
I
I
I
I
I
I
T

ittev.i =i" +P,x,+...+F

-x -.
r** n,=fi"+B,x,,+f ,x,,+...+p
*x,^+e, (i = t.2,...,h).

Azr a felrv6st,hosy csak u eredmeD,ryelroz6valoszinijsegi vetoz6, a magyarrz6velb?6k meghalirozonak (derermjnjsztikusak),hvabbra is femtanjuk, es rovebbiakkal egasziljiik ki:

I
I
I

a) l e8yenn ind6 , sz6nisa

usydaklr cr a.Dz( e, ) =o' ( i=1, 2. . . . , r ) . Ezazr isjel cnl i ,hos, Dz( 4, ) =or ( t = l, 2, . . . , , ) .
b) covl tt,Er ) = o, ba i+ j.
Ha ' = (r,,..., "), akor C(s) jlitljc azr az, x, -s mitr;ot. ametyneki
edik softtbana /:edik elem cov(e, ,e j) , azu

215

Icov(s,.',) c.v(',..,)
co(:'r,)
c(c)= lm(c, '')
Lco(c..c) co(r"..r)

c.(r,,.")l
@(3:''")|
I
@v(',.',U

El'hez els6tepsbnaz eredmenla6troz6

megfigyelr6n6keine}6s bccsiitr6n4teinek eft6r6seir,
vagyisa maradkragokat
(piduu'noka0, ma.idazok,6gyzcti,ss,cgdl
kell kieinirari. A szimirjsok^ra 10-3.ftbh2atbantatitiuk.
,4

v6ltozo kovrri.ncirmttrirttrlk
A C(6) netixot az valoszinrfis6gi
jelenti,
ziik. Fkevesiukazl
hogy
c\e) = c'a

'

(Felhasadltuk,hogy cov(,,s, ) = Dz(s,).)

ahol E ,z egysegrnturix.
Hangsnlyozul,hogy ., eloszlisdn6l
nen Gleleztijnkfel smitfellevs
Be lehetlitoi, hogyezen
mellett
M\P,l- P, (i- t.2.....
").
vagyisa ii, a p, -nektorzilallanbcslese,
es

Af r=o'11s';1
ahol cd)a d ul6szitriisesi vektorviltozo (a+l)x(u+l)
tipusn kov&idcia'
matrixa. (Ezentllidsok bizonyltisnt nen reszle0erz[k.)
Az 1626itssrcftggsbm eerEpl6 dr ti,4kl iltalAbo nm ismerjiik, ezen a
kotkldt nirtibtil szAhitott rezidul]mok felh,lsa ,tsnval a k6vetkez6 formula szerint
becsiiljiik:
r. =________--,
ahol

,: a me8figyelsekszima,
n: a tttye^\tltozn,k szitu, igy n-n-t
a %badsisfok,
= Iq,
+ e , (i = l , 2,...,' );
r , = b o+ b ,r,,+ ...+ b ^ r,-, " " l "'

A leSkisebbn6glzelek n6d5zlrevel kapoit regresszi6seg/iitihal6k a sokalegi

param6trkl%iobb lireins tozitall.n bffslesei Ez azl jelerti, hogy a linairis bcst6,
sek kitziil a leskisebb D6glzetek nodszere eselEbena legkisbb a pardm6le$cslesek
sz6resa,vagyis a standardhiba. Egy becslessoftin a standardhiba na$/sega is foDtc
infornicidr jelnt a bcsldsierEdmenyekmegit6lses?mpontj6l,6l.
Sztrnilsuk ki a vizsgelt fldritrkbrn meshaldrczoh resresvi6fiiggveny paraInlereinek standardhib6jrt!

2t 6

10.3. itbtttzal
rodi i Iag nagz etd e eEa k k it 2dd i tis a
^o
"e

v
t.
2.
1.
5.
1.
8.
9_
i 0.

ttA29
13,577
5,083
19,721
28952
34211
28,02s
34,273
41,694
50-967
270,N0

l0
l3
8

20
2'1
l5
22
40
45
50

2to

t,429
2, 9t 1
o,273
0,721
4,O25
5; t 27
t,306
4.961
0,000

2,M2041
0,132929
E,508889
o,o74529
I , 8t 0304
0.528J29
3630n625
32,19A529
1,705636
0.935089
87.037100

A marad6klrg sz6nisngFelg

=
_ r2,4
Be
"-_ _!M1
l0- 2- I
Az egyii[ha6k k@adaDcimfi rixa:

Iu t:zsz o .o s:u g z,o .tzo r r l

qb)- 12.4139.10,053702
O.OOqS _OOZr.lq
I.
_0.027J4 0.t2t6a3
[_0.]20
]
A pdamrerekv&idcini (standardhiba-Eeyzetei)
sszdrasai(sraDdard
hibri)
sL = t21339-r,213
751= t s,09ll33,
Jq = 3'885;
= 0.r)9r3733,
sl = 12,4339.O,007349
ra. 0J0229:
= 1,5131186,
si = 12,4339.0,121693
ra = l2lm8q
A beGiill paraDleekstandrrdbibri a mintav&etb6tsztr@6 adagosvebtten
bibana$/srsit mulaliik.
2t7

t
param6tereinek
idtervallurnbecsl6se
10.1.3.A regresszi6figgvEny
Most az t6bbiek melitt m6g azl is legFk fel, hogy t, eloszlasa rt(o, o'z).
Levezethet6,hogy el&or /i, ( i = l, 2. .. . , a ) is mmalis eloszl5sri,mivel oonnelis eloszusn vabsziDnsesivnltoz6krineiris konbhncioja, u(i,)=
ahol c,, az (XT) | metr; i6itl6jlmk
Ez ,, jlenli, hogy a

A, *

o'(i)="',,,,

P6ldrnk adaraib6l vdgcziik l a parmterek becslst95%{s mesbizhat6segj

Gyffjtsijk osszea konibb' r6szeredntanyeker(t0.4. fibtdcatll

Az eddigi raszere.l^i,Jek

i,- p,

4 = -),263

14 = 3,885

D,= 1025

Ja = 0 30229

b1=2, t 48

rA = 1.210089

valosziDiseai willoz6 stmdddDomrrlis eloszl,6$i.

De 6 nem ismen, i. -vel kell besnhi, ez aztjletrli, ho$/

p,-p ,
"i
, - n - I szabadsegfokureloszlist alkol. Emek alapjrn az interallmb.sles is eh6gezhei6.
Ehncz els6 l6pesbent5irjul a b.sles megbizhardaar vntjt, nald a r{loelas
segitsegavelmegbatirozut a maximnlis hib6t, ez kitvet6d pedig kijel6ljnk a koDn'
Az iedik viltoz6hoz tadoz6 /9, parameiede a kitve&ez6 val6einrfisai megalapitnst
leberjij& (a fonnulrkai csal(konb't ninhro tiuJKfel):

l b ,-t
\

-:"

s 6 < p ,< h ,+ t

' t"

I
sL.l = t-d
J

Az elmeletj param6lerkonfidencjairleryallma

(i -t,2,...,n).

I - d val6shfiegi

szinta:

()

P .l r 1 r " r r l
\' -)
A becsldsnltatrultak terneszeiesnitt is alkalmazad6k, azaznagy miDB esel6tr
a r-elosras helyeh a standmdDornflis eloszhs hasailhat6.
Ebbenaz eselbtra konndeDciai rvallum sz6mitisa az alnbbi fomnbatr titrttuik:

s6 l.
lt,:lb,!z
\
,/
't"
218

A paFmlerck sEadard hibdja

i-edik eleme,mmt zt u el6z6 ponrbd litnrk

A konfidenciainrenallm meghalirozesehozsnikseges I eftEket n m I szabadsnsfokDalkressijk ki. (, a minta lernszema,z pedig a magyarit6vrltoz6k sziima.rrgy Ii or = zJo
A konfi dencjaintervallumok 95%-osmgbizhal6stgi sziDtena k0vetkz6k:
po: - t,263! 236 3,A85,Mz (- 10,aI6: 7,9056),
, , : 1. 025J2. 16 0. 10?24.zaz ( o. t t t o: t . r t r a) .
P,: 2,t48! 2)6 t,23009, u^z (- 0,7550; 5,05l0) .

10.1.4. A r$esszi6ftggv6ny

I
I

eredm6nyeinek ellendrz6se

A regss?j6s rnodell spcif*6l6sa a fiisgv6ny tipusnDak6s a parm6rereknek a

neghalirozi&itjelenti. Az lsi'probl6na tehet a fiissv6tr)aipus kivalasztisa. Szamunkra tobbvalloz6s esetbnmost ? a krd6snem vet6dik f|, mert azt mondn*, hogy csai
a linedris fiiggvnylipussal foglalkozunk. A gyakorlatban azonbanebben a szakaszban
flletlen figylnb kell vmi
adoh krnlel szak6n6j6nekv6lemoyt is.
^z
A k6velkez6kben azt vizsgtljuk, hogy a nodellkpzsDelszobajithet6 na8yar6avnhoDk val6bm szignifik6ns kapsolatbanvannak-e az eredm6ryryfltoz6val. Ehnc,
el kell v6geai a pararDetrkhipotdzis+l1e!626&. A tdyez6vetloz6k parametereinck lcszteleehq isemi kell a reresszi6segyiitlhat6k loszhsnt. Ha az redneny
veltoz6 (4 norlnrlis eloszlisl kdvel, aklo!, mint mar emlitettiik. a , regresszj6s
eAyiitthat6k is nom6lis eloszl st kovetnel, mivl a , lindris kombinici6ja az r 6ft6,
keinek. A minta nagysdsrnak nitvels6vel a b elegge Altalenosfelltelek mellelt akkor

219

I
I
I
I
T

t
I
I

is nonnrlis elosrnsn lesz,ha az 4 vrltoz6 rrn kijverDomnlis elos2bst Ezt a koz

ponli halireloszlisteteloalapjnnrillfthatjuk,nelyel matcmatikairanulminyainkb6lj6l
jsmerhetiinL. A haradhag sz6nisn6glzett( dr ) nem islnerjtik, kijzclit{t enekA mint6bol becsnltnk. A becsl6fomula nevezijjben ezcrt nem a m'ntana8ysrigot,hanem a
becs0li paramelerekszimiva' csdklenlen minlanagysigot szcrcpelelnk, amn szabad
segfoknaknevezijnl(. A maradektaSsrcrkdnak d tozitadan bcsleseigy bizlosilhato.
Mivel a szanitesokhoz sziikssesrziduilis sDnisbeg)"etet a min6bol becsnltiik, ba
zonyi1ba16,hogy a b paramele.eknern norn,fis, hanem Studenl r-eloszlrst liivernck.
(Lasd 10.1.pont.)
Ily modon r-rr6brval ellenairizhelai,hogy egy-csy tcnyczdvdltoz6 sziErifikins
kapcsolatba. van-e z rdm6r)v6lloz6val
Ahahnos fomebm az i-edik lenyezijvrltozo ellendr;sre szolSrlo nullhiporezis
a kdvc&cz6kcppen
irhat6fel:

galmaztukmc8) elvtjilk.6sa ,gL allmativbipot6zistfogadiukel. tz azrlclcnli, hoSy

a vizsSrlt teyzaivnlhz6 (r,) 6s az redma!)aAhozo(l') kijzitll . !i^,rilt
szisnifikdcidzi cnval6skapcsolatmutatkozik.
Vizsgeljukmeg a pldrDl adataib6lmc8hatrirozon
regresszioliggvany
trrunrr,
lerinkszjgnifikanci,tjil!A szisnif*anciaszintet
valasszuka szokrsos5%-nrkl
A legrobbkonlAci6resc$zi6sznmilrsrakdsznllszoilvcrmer kijzli az cltcn6r
zshez sziiksgesreszerdm6ryckct. Az elrendezesdltaliib:n a /0 J fiblizathdh bcmurarolrm6donl6ndDik.
!0.5 lnbldzot
,1 reEresszi6Jnpgary paraniterci"ek e en1.asahez snkiq.s

ri\zere.lninrek

H r:P ' = 0'

r,=

b'

A ketoldali euerhipotzis
pedig:
H t:F ,+0.

1,025
2, 148

o,30229
1, 210089

1,19078
I , 746

A parameleek lesztelEserea r-pr6bafii8gv6n)l hdniljuk.

A pr6baftggvenykilikus !n6k 4,1,=2,36. E^ a rD enekkel dsszehasonlitva
a
t/o:p, = 0 hipoteist elvetjiik a f0: p, = 0 hiporzislpediselfosadjuk.Ez aztjelnti,

A prohfiiggveny:

hoSy a B, parcirlis resrcsvi6s egyi:tftato szisnifrk6nsnak bizonyul, a p, viszont

Konkait nikto esetadpedig:
b.

M'vel keroldah pr6bnt vasznnk, a proba szabadsigfoka u inrervallumbecsldshczha

s onloan:
r z l = n -n -l
Az elln6rzssoren meghattrozuk a probafiiggvmy szimiron crrkt es azr a7
adoil szahdsiigfolhoz es vdlaszlott szignif*anciaszinthp hnoz6 kilikus enkkel haHa a pr6bafiB8vny sztmilo( rtekrck abszolrir rreke kisbb, minr a krnikus
ertk, a vizssax fellev6sek kdznl a nullhipolezist (Ho-t) foeadjuk el Ezr er jctcnti,
hogy az icdtk nagyanizovalioz6 nincs szienifikans kapcsolarbm z erdnD)ryaltozo
!al. ezenceiszcnikibagynia modellb5l.
Abban az esetben,ha a pntbatuggv6ny szernibn en6ke absahft nekben nagyobb, minl a kritil'us er16k,aklor a.ullhipoiezisl (melyben a kapcsolal taaades6lfo220

Ez ul6bbi azrjelenti,hogy a sz6liilesiid6 es a szrllirotltdmegkijzdtt nm murarhat6ki szignifikansbssze{ilggs.

A gyakorlarifelhasadlis sordnilyenkormc8 kcll kiscrclniinka valbz6 elhagyesat
vaSycsetleSes
lranszfomeci6j6t,vag, mrisikm0gyrrr
z6yihozo bevontsal.Az tj vditoz6elleD6rzset
temszeleseD
szintanct tctt vi'rczrn
A leladate/ ninyi lol),larasdm
mosrncm rcri;nl,kl
Viagnl.iuk meAa pdmtereker u = l0'% os szignriikancjaszintco.
A knrikus /
enek cbbene setbn 1,90.Itt n6B elfogadjuklgyan a nullhipotezisr,
dc lenycgcscr
k'sbbaz eltaresa vdmilon r 6n6l6s a kitikus r rr6kkiiziirt. a =20%-Drt a I kriti
kus enke 1,42.Ezena szignifikmciaszinren
mer szjSnifikins.akmutarkozika fl. pa-

221

I
rlkalmrzisr a tiibbviltoz6s
10.1.5. A varianciaanrlizis
regresszi6szimitisban
Az el62i:feiezettn benutattukktvaltorcseselbo a szorSsm$zelfelbontis
Az ereimenvvitto?ovariatri'jir a regrszos mo*" .*.itl'. .lrai-r
'
"rnkrar'
bontortut
bozzijdrulAsd{a
d;il
-'^ ii a htbatenYezo
moderl rereterersesig'snct birc,trvi$ar6 hogy
; i;il;il;;;a;;g'.sszios
koz6tla kttved(e'i 6ssz
rii"hato azeldre$Dcg)%tdsszesek
tor'l' erl,.' .t"ii*
"
ftigss:

- t(,,,)'i(',-,'.t'
i{,.-;,r'
dc a
Lzl az o's/etuqsesr felhalmdlbaliut tovabbi mutaloszimol s/dnilisira
''
I'
elv'8czhel6
ellenbu'se
I regr6sziot fiisgvmv
*.*.'"-"rl,i*effh":*ival
A kovetkez6 hipol6ziseketvizsg6lj t:
H o .Pt- P ,= = P " = 0'
H ,:!8 P Lx 0 (&= l '

' n)'
dtndegrtk parcttl[ .N8t6eios
hos/
neg
logalmazul
azr
A nullhrDoriTisben
tr' Az altemanvnr_
corr&ard dn;ke nulla Teh,t a regrelszrolagadis'Ml ibdulurr
pdm'ler'
v'gDifiLins
van
pirizn zrlelcnri. hogyr modcllbd
'
tttiut^
la 106 tabtdLatbon
'q ',i'a'cramaiizs-ribl

A probafiggv6ny szamibn an4kehonl<ratninta esetin:

ssx
sst
**1
A eidel6

szabadsesfoka:szt= n. aaevezd sz bads,afoklpedig: szL=n

Az F pfbafiiggvoy ltrygebenazt vizsgelja, hogy z v ddm6n)v6ltoz6 szonisresyzetebijl szignifikiGm nasy htuyadol ma8t"t6z- ne8 a resresszi6fijssvny.
A proba vegrebajliBa ngy laideDik,hogy a szimilott r 6neket itsszehaso itjuk a
v6laszton szigDifikeciaszinlhez lartozd kilikus r 6n6kkel. Ha a szimitoh 6rtek nem
haladja mee a kitikus 6n6ket, akko. a nullhipoteist elfosadjuk, ani azt.telenli, hogy
lfogadjuk a regsszi6 tagad,tsft, vasyis u adott szisnifikanciaszinten nem ell tenn a
liniiiis regr6szi6. Ellenkez6 eelben a ntilhipotzist elutasiljuk, 6s az altmativ hipo'
tA$ fosadjuk el.
A Dullhipotezis elfo8adisa n@ jele i enkseskeppeD a rossz specjfikaci6i. Et6'
fordulhar, hogy a veloz6kal va8y csak valmlyik vailoz6t valasztottuk ki hel'te'
lcdl, vagy h fiigvny tipusa nem linetris. Mindenestre a modellalkotAst ilyenlo!
fel kll vizsa6lni.
Ell66riziik
5%-os szignilikdciaszinlm a korebbo meghattrozotr regresszi6Az
ftggvenynnkd!
-80 kiszimitdsrhoz sziiksgesadalokal a ./aZ ,tblA.obak tdjrk

I0 6.6bit4l
P:c|in
A vo/iancioa@lizis 16bla |iibbvd\o26| rear*sz hzad i 6s

A vorianciaanalizis tdblo

foni.a
A szontuDgyzer

=
l,)'
"r, i(",

l9l9

81
2006

7
9

lal'tlA k6tvahoz6s resresszi6ntl negismert itssrefiiggeshd kepst a szabadsngfohit

jdm eselbenn
mi
is'
sziDtt
a
&nvz5v'xozok
keLi
vemi
r'"t ir,eie".
-*-n"va".*

959.5
t2,4

Az r-pr6ba a kitv*ez6:
F^-::-::::
" t2,4

77.4

A kirikus en6ksol-osszigrifikanciaszintn:
F;$')= 4"74
A pdbafrggveny sziLniton6rt6kenaSyobb,mint a kitikus nek.Ebbajlarra a kdvetjurhatunk,hogy a szallitisi tt hosea 6sa szilliton tdmegegyiittesenszlSnikzt!sr

222

I
I
I
I
I
I

D3

I
T
I
I
I
I

fikdns kapcsolalbar vannak a sze i6s nmctidejevel (azu a fij88vany s%-os szi8n,fi kanciaszintalfosadlato).
bogya l6bbvtlloz6snodcllbcn is kisrnithatiuk a delcminrci6s
MeBjeAyczznk,
egyiitthat6r. Az eltdr6s-rgyzcliisszgekhatyadosaknl halirrozhal6 mca, 6s cbben az
eserbenl6bbsz6rdsdelerminaci6scgyiitthalonal ncYeziik:

^: ssn
ssr
A ldbbszdlds dclemindci6s egyiitthat6 0 6s I kijzdn vehel fel enekeker Tov6bba ki'
fejezi, hoey a modellben lva, masyart6valloz6k mcmyiben magyar&zrk m8 z
erednenlaaltoz6 sz6r6dns,tl P6ldankban:

@ eddig aegisnen lineAlis konel6ci6s egyiitthatokat sznnitlk A muiat6szem mcghaLirozilakor ehetiftnnk a litbbi tnyeziiviltoz6rol, ezen kiszrmiresi m6dja mcgctsyc.
zik a k6tvihoz6s kapcsolah6l megisnen fomuldval. Ezeket az cgyiilthalokat kn{lts
korrelicnts egyntth.r6kn,k is szoktakDeveai.
A tirbbvdtroz6s
lineerisnodllbeDz R korrelici6s mdtrixbr rcndczziit ,r tioeiris koneltci6s csynnhatdkat. (A jelttl6seket 6s a k6pletckcr ebbcn u rtszbco isrndl
csal a koD*ra minrrira vona&oz6an kitzdljij*. gyszenisitvce,rel a probtdmdr.)
A ko.reldci6s mntrix a p1ironk6ntikonlncios eSyij(hatokal tanaln.rzzd. Ijgy
( r+ I ) v6lloz6smodlleset6D
a koFeleci6sm6rrixa kitvetkczi':

.f:lll

a _ j_:_:_ 0.9<66.t00 _ aJ.?oo

87
A mcnetid6 sz6r6dasit az ul hossza6s a saillitott litmeg egyiittesen 95,7otbd
lyeso!a.(Ene a Inural6szimraa 10.2.pontbanmeavis%t6rnnk.)

bcfo_

I 0.2. Tiibbv6lto26skorrelici6szdmiais
A lijbbvaltoz6s koFelecioszimitrs elja a tiibbvnltoz6s kodehci6 s2orcsseSenak
A regresszi6szimitlssal szenbn a korclAci6 szorossng6nakvi6gahbkor min
den villozol valoszinrisegi vrlloz6nak lekiDniDk. Vagy,s kazirjuk u olyatr kontrolHh
khrlelek rcdm6nyek6ntkapoll magyari6vrltoz6kal, amelyekkel a titbbi befoltisol6
tenyez6 enek& rdgziteni tudjuk, s jgy haiisukat g vizsgd,latsornn euena'z6ijnk alan
lartjuk. Az erednnwnhoz6l mek ellcn6re megkiilatnbitzteliiik a tnycz6vrilloz6ktol.
Ezt azonban csak amjatr tessznk,hogy jelttlbsrendszerctk dsszhmgban lcgyen a reg_
rcsszi6szamit6snAlhnuhakkal. A tapcsolat szorossiganak vj4Sahta itIlmS'ibm a
megknl6nbdztet6slnem l,ema sziikegesseKelrdrel 1obb valtozo eset6n a konel6ci6 szorossngir6l h.ircnfle enelemben
beszelhelijnk. A kapcsolat szorossigavizsg6lhal6 p.t.orlirr. tovrbb, piroDknt, de a
ti
tdbbi filte6 hafisirak kisz;banvel. v'gitl pediiga. fedm6nyekoz6 Cs@
'sszes
rlezbAhaz6 knzoni szrrrcssegis mrhet6.

10.2.1.Pdronk6ntikorrelrci6segyitthat6
,.4pnronk6nli korreliLci6s egynathrt6val cral lit-ldt vihoz6 k6zi'tti kapsolat
szorcsAsAt nirjiik. a tdhbvA @6s k'p.solabt ketunhoz6skrpc\oto|o rcdulrtljuk d
224

Vegyiik 6szc, hogy a korchci6s merix szimerrikus m6rrix. A mrtrix

t6djagoniliseban verepl6 konehci6s egyii|hatok n6kc L Ez a k6tvrltoz6s tineAns
kor.el6ci6s esynnhat6k kdpzesi nodjib6l ad6dik, biszen esy-egy v6ltoz6 ijmageval
vat6 kapcsolatil m6ri. Kiinnyen belrftal6. hogy minden v6llozo titkdietcsen korelilt
A nitrix els5 sora 6s els5 oszlopa z erdmnlatlroz6 6s az egycs rnyez6vAhoz6k kozolti kapcsolal so.ossiget m6r6 lirerris konehcios Syiilthat6kattartalnazza, a
mfir'x .itbbi leme pdig a tenyezijvahoz6kegymeskdzijhi konlrci6jnt meri.
A konetici6s nitnx nagy seSirsger.yijt a rgrcsszi6sinodell megalkoLisrhoz.
Az elenzs kezdeli szakaszabmrn6dot ad a meefelelij t6nyez6vattoz6kkivitasaesrGyaknr el6fordul, hogy a korrehci6s natrrx melletr a vdltoz6k pirontehti kovanocia-mer6szimail 6talma?6, vrrirncit-kovrdancii mitrixra js sziiksc'{ink!an.
A mfirix ,ltahnos fomrja a koverkeztj:

.l??,
LC^, C.'
ahof

C, u ercnfi:tt\i:lroz6

;]

6s ajamkmaqyzriz6\attozi

g pedis z i-edik es a /-dik masyd&ovelbzo koveianciaja

A m6trix diasoDtlis elernei pedis a rgsszi6s modellben szerpl6 veltoz6k sz6rdsnCgyzetei.
A konel6ci6s mrtrix s a variancia-kov&iarcia nttrix kitzdt a kaivetkezi'atsszefigges tll fem:

225

R = S -' C S'
A nodellben %rcpl5 S a vilto

k sarisaibol ill6 diasoDilis nttrix:

'=[ji
A r6szleteseDtirgyatt hdromviltoz6s kapcsolal sel6n _ a k6tvilloz6s esetn6lle_
in fomula szerinl - a kdvetkeii li@ins koffehci6s egynfthal6k szimilha(ok:

Eiedmenyeink el mutalj,Ak.hogy szorospozitiv nen)4: kap.solat van a menetid6

(D 6s a tdvolsis (1r), valmirt snnts pozitiv irinyr, valamivellazebbkapcsolar
mutatkozik a nenelid5 ( y) 6s a rakonany snlya ( -r, ) kitzijtI. A lenyeziivaltozok kdzdtt
is el5s a srochaszlikus kapcsolat.
A variancja-kolariancia mdirix pedig:

f2oo,612a,829,81

c=l 124,8 823 t8.61.

I zr.s rr.o s9|

N6ziiDk egy nesik pldell

Egy ingatlankitzvtit6 iroda adatai alapjnn i996 okr6berebm 20 budapestidrdk,
hkes ehd.6sirtra (milli6 Fr), le&ora (&) 6s trnlete ( m: ) a kovetkez6 volt. (Az adarokar 10.8. fiblAza$dn r.l ljnk,
^
A 20 elenii ninta adotai

'r,

, d,r.

J'di>d:

X, 4s X, kijztttt:

'-

J>di>dl

Szemi$ukki e cl5z6, 10.1.porlbb itryyalt pldaadataib6la szillitisa id6 (4,

a lrvolsdg ( x, ) 6s a szrllirotttitmes( Xr ) kozittli prronkentikorclrci6s esynnba6kar.cs iriuk fcl a korcl6ci6smrtrixol!

Elad,tui,ir (M FD
)
L
2.
1
5

10.
L

t248

r ,= - = - = !.,0 6 4 ,

'

a/82E2006
298

1248
Jl 660 968
l24A

J50 2006 Jr00 l0o

186
./828 50

186
.,i414OO

floooo 0,9684o,94o9l
R=109684
1,0000
0,914r
I.
0,9141r,00001
Lo,e409
226

2.
l.
5.
1
8
!0

4,20
4,50

6,00
3,00
2,16
2,10
245
1, 20
2, t o
2,40
2.00
I , 40
|, 10
3,40
1, 55
135

6le&or(ev)

55
11
82
100
85
'10
'13

I
9

66

35
5l
77
39
61
48
5l
53
54

t8
l8
6l
23
3l
5
40
7a

lsmerei6ek u aliibbi szimilrsi eredmenyekis:

tdi = 4e1s8, td,':=rrlro,8.

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

227 I

>dA = 48483,

>d\dt = 281,5,

>d,4=4tr,0,

>d: = 30,1.

Azyes Xl kdzitok^Wsolarszorossega,
ha X, hatiisrtkisziirjijl:
\*r

-m

A odronke i korreHci6s es/iitthalbk a kovetkez6keppet szimilbat6k:

241,5
4975330,r .,1t49t72
281.5
281,s

"

-411.0
Jll Iro,8]o,l

-411,0
{ll4 415

-4848.8
-4848-8
lr
llo,8
J55285ll8
J4975f

I loooo 0.7429- o,7lo?l

n=l o,rlzs l,oooo-0.65211.
I
l-o.rtor - o,oszt l,oooo
A rottlis konelrci6s egyn$al6k at nutaddk' hosv az eladrasiir 6s a teriler kttzbu kdzeDesnil s?orosabbDoziliv i'6nlai kapcsolat var Az elad.is' ir 6s az eletkor kb
zitrl Dedr; szi'Gn kdaDe;61 szorosabb.de besativ Ein]d a kapcsolar' A ket lenve'j
rahozo k-ijzitn kozeocsirisseEfi ftsativ trenyli kapcel muraitozil

10,2.2.Parcidliskorreldci6sgritthrt6
A prrciilir korrelict6seeyn(hrt6annyibul(0lahbzika pironkenlicgyiitt-

hat6r6l, togy sztunilis6nil a 6bbi v6ltoz6nSlnm tekintfnk el' de hafsukal kikiiszdbijliiik.

A, isy kapott pdcit'tis korreliLci6segynr6^rit @l nulatja neg, hog/ nitd szo'
rcs a kapc;olot valahetyik kiv,i Lrztott tittya6uilt@6 ,s a frqad inbtt kbzdtt ha o
nind az erednAnvvtl'
titbbi rc;re26vdltoz6 ho jsfu ni\d a vizssAh ftnleMhonb6l

Kiszimirtsanak
zitljiik.
d

a konehci6s mrtrix elmeib6l tinen6 - kiizveten m6dj6t k0-

Az v es X, kitzotti kapcsolat sarossisa. ha x? haLisetkiszfrjiik:

.)

A kCrtl^yezbvimod kitzdni prcielis konl6ci6s gytilthat6:

Ugdjiink a jeldlselseis! A parcieliskoreHci6s gynthat6 als6 indexben

regieldUfk, hoSyrnely villoz6k kapcsolatfivizssrljuk, najd a pont utentuk azt a
velbz6l, anelyikDekh.atlsil a kapcsolatvizsg6latasorenkiszdrjitk.(Hasonl6an,
mint a
parciilis regrerszioserynttb.at6Dil.)
Az iryatla*iizdit6 irodaadaraib6l:
0,2795

'

r)']
- (- orr04'l['- (-0.65r

- o,7lo?- [(0,?42e).
,_ -@
@ (- 0,652t]

oJro?I
-0,652r-l(0,742e).(

-.JF;-;j;;;;l@

0,2795 ^ -^..
J0.4949.0.57480,5331
-o,D63
- 0.2263
J0,44810,5748 0,5075

-o,t24t
-0,1241 ^ ^-^J0,44810,4958 0,4713

A parci6lis koreLicios egy[Ihat6k lenyegesetreltmek a p6ronk6nti koncl'tcids

egyiinhalokl6l. Az elad,6sinr 3 a lakismcrt kozott lenyegesenIazabb kapcsolal mriatkozik, ha kivfljnk miodket v6ltoz6bol a laknsok 6letkorr,nakhatds6t.llasonl6rn lI!
zibb a kapcsotal az eladrsi 6r es az 6letkor kttzainis, ha megtisztitjuk az OssrcliigSasrI
lakdsmeretbar,t6tl6l. I;nyegem eltr a tenyz6viloz6k kiizdx kapcsolatotmCr{j ,i,.,
parcinlis toEelicios egynnhat6a btilis m6r6szimt6l. a t: -ti'l.
Kdabbi pld,tnkban:

0,9684
- 09409.0,9141

oglar')
J0-o9ao9'Xr

0,1081
0,1083^
---.10,tt47.0,t644 0.13'13

0,94ry-096U.O,9141
0,0557
0,0557 ^ -,^0,1011
0,1644
t-0968a'Xl o,91al') J0,0622
228

229

0.9141-0,96840,9409

It-o,%841t ,lr4or)

0,0029
0,002,)
^^.,,
0,0845
o,l
14?
Jo,o622

Az /,r,, parciiLis konel,tcios egynfihalo azt nulala mea, hogy eoros siLllitoft
l6meg melletr a szAllitdsiid6 6s a szillilisj fi hos% kttzittt kozepesnlendsebbpozitiv
iranlu kapcsolal vs. A mrsik k61 parcialis korc6ci6s egynrhat6 is hasotr6keppen
enclnezhet6. Vegynk eszre, boey a pacitlis koFelrci6s egyfithat6k lnycgeseDla
z,abbkapcsolatol mxtatnak, minl a pirork6nti korel6ci6s egyutlhal6k. Ez a, jeltrti,
hogy ha kisziirjnk k6l vdlioz6b6l a hdnadik vrltozd hatisit, gymgebb kapcsolat mu
talkozik kozottilk. A pirotrk6nti kapcsolalol tehit a hamadik vehz6 hadsa mindegyik

10.2.3.Tiibbsziiriiskorrel:ici6s6sdetrminici6s5 ltthat6

A titbkzitrals korchci6s egynthzt6 el6.jeletmindiA pozitivnak iekinljiil.

A litbbszoros konlaci6s egyiittlat6 r6gyzetet t6bbrzitrits deterrninnci6s
aho] a
egyntthrl6nak rcvzz[k Ezl a mulat6szimotm6r isme.Jiika 10.1.5.pon1b61,
rearesszi6b6l szirma2taltuk, 6s a vdianciaaalizis segits6g6vel definidlluk. Ezzel a
mular6szinmal zl mrjnk, hoAy a fiiSgetlcn viltozok cgynfisen milyen er6ssggel
tlatiton;j|{ meg a2 I veftoz6 ingadozrset. Mesk6ppen fogalmwa az egyijtlhalo ana
zd filasd, hogy a figq6 r'tt1o,6 telj6 s,6ftsnAsy2etbb6l nekko,a a regtesszi6naktulai.lonithat6, lehi,n rinye6vilroz6kk^l megmagy Ehat6hdryad.
^
megadon aalatokb6lkiszAmitott titbbszdrds korehci6s 6s
A 10-8. libLitutbon
determinao6s egyft lhat6:

*t 07totl 2.0ja2e,-Ott07,, O.oS:r,

. /O.rq2rr
-ll
r(-0.652r)'

"6plols

_ osooo
.

A pAronlcnti koneLnci6se$/iitthat6ka 6s a parciilis konehci6s egFtthal6kra

cgyarAntaz iellenrz6. hogy kdt viltoz6 kitzij( m6rik a kapcsolatot. A titbbvrftoz6s li
nutis modelln6l azonban aira a kErdsre n v,ilaszoloi kell, hogy milyen srcros a
kapcsolar z erc.ln6D)ry6ltoz6 (r) es a modellbc bevoDt rcnyezSvriltoz6k
(X , Xr,..., X.) dsszessege
kitziitt- En a kapcsolalola t6bbsz6roskofthci6s
fogal@a
ut is nondha(juk, hoay a t6bbszitr6skoreld
egyijnbalo meri. Mrskeppen
cios cgyihthat6 mcgmutaia, hogy milyen szorosanillcszkedik a tegresszi6fiigg\'ny &
crcdmo)ryaliozo ( t negfiayelt en6keihez.

Az ladesirfi, a lakesnerel6saz dlelkorki,zitlt szoroskapcsolatmuratkozik.

A tiibbszitriis korrehci6s egyntihat6 olyan specidlis keltnuozos k ftelicios

E Xr X,
egytuthato. o,1e1yu Y ercdnin fihoz6
, X- nognftzorAlbzdl
^ niri. KAplete:
abpjnn be.:;iilt i kapctolatdnak szotossAqAt

A vtllilesi id6, a sz6llidsi irr 6s a szeftlott tdmeg kiizittt a tdbbszdros koreleci6s

egyntthat6 szoroskaFsolalol mutat.
A latbb6?it0sdelemineci6s egyiirthat6:

+ 64,t%.
R' = 0,6a095
Az elad,6si
l4rsz&isn6gyzeldnek
64,l%-eta lakasrndret
esaz dlelkorhatnrozanes.
A l0.l pon$an tdrgyaltp6ldaeredmenyeibail
szenitott t6bbszd.ijskonclici6s
6sdtrminici6sgyiilftar6pedig:

qr4o" , qr"84o,e4oa.o,ar4l0, 1573

- 1iftop"E4'
"0, 1644
r 0r r 4i

R1 = 0,9568) 95,7%.

(Jeloles: az also indexben elajszoru eredm6nlvilloz6t jeloljiik, majd egy pont utin
relsoroljuk a regresszi6figvmyben szerepl6masyff iiz6v,iltoz6kal.)
A hAronfihozds nodellbeh a titbbszitriis konelici6s egyiinhal6l a paronkedi
korelrci6s egyilllhalok felhasrnrllsaval is kiszimithatjuk:

4,+,i 4,,,,\.

210

A stllilisi id6 vdidciej6n.k 95.7%-eta szallilesitl hosszas a szrllitoll rOmeg

Msysaga naEyarLza. A rdidcia fetrmdadr llinyadar ( I 00 - 95,7 = 4,3 %) egy6b, a
modellben Dmszerpl5t6nya6k okon^k-

10.2-4.A multikollinearit{s6sm6r6se
A mtemalika;statiszikai nodszerek alkalmazasaraszleskdrben nyilik leheli'seg a gyakorlalban. A m6dszerekflhaszDalasaazonbaDcsak akkor lehct hat6kony, ha
& lm6ledleg megalapozon,vagyis, ba fDnnlhak az alkalmazis flt6telei. A rdbbvrllozos linel,ris regressziosmodelln6l abb6l a fh6lelczsb6l indultu.k ki. hogy a ra

231

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

t
I
I

nyez6v6ltoz6k linearise fiiggetlenek eglm6!161. Emek az alapvet6 feltelnek z a

elve alaPjtn bcsiill .egiesei6s csyiinha6k
magyantata, hogy a legkisebb
'6s)ze!ek
\b,, i = t,2, ... n, m hztinozisthozsiik$s van a2 x'x nitrix irver7;re. Mint ismegegyezika viftoz6k sztDnval. Ameoymeretes,u X'X nAldix ruqta n +1,
^zuu + I a regrsei6fiissveny egy08bat6anem
Dyibn az X metrix ransja kisebb, mint
,
egyike kifejezhetit a
becsiilhet6}. Ez az esel akkor fordul el6, ha a tmys6valtotk
titbbi tnyez6vellozo li.erris kombinici6jakDt, vagyis a tenyez6vrltozok koziitt fiiA8_
snak neveznk. Felisme.esev!
venyszerii kapcsolal dtl fenn. Ezr teljes nultikoliintrit
szonyla8kijmyf, es a problnit valanelyik velbz6 elhagynsevalmeg tudjuk oldai.
A ttrsadalni, sazdasnsi jelen568k vizsgnhLtnel gy.konbb a toyezdvdttozSk
koziihi szlochasztikrs kapcsolal. SzinIe elkpzelheteden,hogy a tnyez6vAhoz6kko_
zijtt ne jeleDtkun nullikollinearilis. A regresszi6tugeleny eSynnhat6i ekor is
meghaurozhat6k s ertelnezhel5k is, de a multikollinedntu cs6kkcnti becsleseinl 6r16kt,bizonltalansngolokozvabennijk.
A vizsgdlal c6lj6t6l fiigg, bosy a bcsles bizon)talesesa meDyibn jelent
problemnt. Abban az estben,ba z eredmen)ryelto2dMgysiglnat a t6syez6velbz6k
adon szinlonala nelledi becsles,el6rcjelzesea c6l, pl. egy adott lem6k irinti kerslet
szinvonalrt kivdljul megbecsnhi, a modelll alkalnazlBtjuk akkor is, ha jelentais
muhikollinearitds mula*ozik a tnyez6viltoz6k kozdn.
Mds a }etyzel azonban, ha gazdBtgi elenDesr. a hat6toyez6k kimulatAsira
szolgelo regresszi6s nodellr6l van szd. Ebbtr az selben a pdcidlis resresszi6s
eg)'rjltbat6k jelDtik a lgfontosabbjnfomici6l, tebe( a muhikollinearitts jclnlete tnEbbijl kovetkezik, hogy a ryez6veltozok kiilcsonos fii886seaDekm6n:k6t6s
bates6lellen6rizniirk kell.
A multikollinearii.ts mer6srcritbbf6le eljriis ismert- Teatryagunkban csak a
ki,vetk26 n6dszert mutatluk be. A n6r6s logikai meneroek megnesehzeondouuk
vgig a kdac&z6ket- Ha eAy-egy fj lenyez6vrlloz6l bkapcsoluDka vizsgilatbA akkor a tobbszdrds dctemineci6s egyiltthat6 vagy mSyobb lesz, vagy eB/aftabn nem
viltozik a nasysrsa. A nodellbctr szerepl6 mindm viftoz6ra kisznni6atjuk, hogy
mennivel Doveli a t6bbszdrits de0erminici6s egy that6t, ha a v,iltoz6l ulols6kent
vonjuk be. Etlor l6lyesebe' zt vizsg6ljuk, hogy az utoljrm bvont r6ltoz6nk noveli
e az eredm6Dreltoz6 vdidciejrlak
a fiiggveny akal mesmas/siizott resll. Ha ezeket a vrlloz6nkeDti hatesokatitssz$djuk, s a kapott 6sszegegyeDl6a tobbszorosdetermineci6s egyiitthar6val, akkor a nultikollineditist N1l6naf, tkiDtjtk. Ebbeo az
ese(benugyanis a litbbsz6r6s detcmiDici6s gy0nhal6t fel tudjuk bontaDi a viltozonkeni halr{sokijsszcg6.e.A gyakorlatban ilyen esetftkin fo.dul cl6. AkhbaD az7-alaz
eseltel lal6lkozu.k, hogy a ldbbszdraisdeleminnci6s egyiitthat6trak van egy orya, ,l4ya.1a,anit a tinyezdviho26k egyiitt$en nag|antnak neq.
eryiitthal6 6s a
A rrultikollirearitiis m6r66re ezen a tobbszdrits dehintci6s
A ner6tnyezaivilloz6k ilial mgmagy&imtt resz kiilij'nbsega cekrerd h6ailni.
szim hAromveltoz6 esetena kovetkez6:

u = R ,"- Z IR :., ,,.) .

atnt j =t,2 a maAyuitziNaltozok
szrmatjelaili.
Min6lnagyobb
az M en6ke,amrl i.kibb szamohikcll a mulrikolbncarildsb(il
ad6d6veszelykkel.
Szimitsuk ki a multikollinedites mffis?imar a p6lddban rneghatirozon
paroDkentikonehci6s egyiihat6kb6l 6s a titbbszoritsdtemindcioscgyijtrhalobol!
(Napan^ok a 10.8.fibl6ba".\
Az M mefiEzi,naz
^lihb;:
,{o.ba0qq-(-o.7r07,
,r,t- 0.640os-[(0.64005
0.7a.2q
t]
)
= 0,64095(0.0890+
= 0316050,1359)
A ritbbsziiritsdtminnci6s egyiifhal6felbonristt a ./0 9. fibl,iatban aAj\k me9.

A valbz6k bozztjdruldsaaz

0,08900

0,u590
0, 4t 605
0,64095
Szimottcvii a mulrikoflinearitis, men a kapcsolat jelnr6s ftszer az Xt ts az X.
egyiitres hatisa leszi kj, de eneleh jele ajs az Xt is M X1 viilrozdk kijldn-knlbn
vizsgall halisa is a t6bbsz0rajsdtminici6s egyntthat6ra.
Vizssiljul meg ezek uLAtraz es6szfejezelenvsisvo'ulo, szeltitdsi id6, tnvolsdS
6s szillilrsi tdmeg kitzOlti kapcsolatotbmutat6peldebu a multikollinearitSst.

q5b8-0.e084:
0.o40oI, 10.q568)l
J(0
= 0.9568(0,0190+
= 0,8661.
0.0602)

M = o.q{os

A ritbbszitrOsdetrminrci6s egF1thal6 felbonrdsdta ,i0.lA. ftblAzdfian adj\*meg

233

0,61-0,89.0,81

- 0,1287
= -0,51
I 0,8e'?Xl-$3'?) 0'2543
A viltoz6l h@ijdrul,rs

0,0190
0,07t5
0,8663
0,9568

Em6l a feladatnel nagynErtehi nultikollireditissal dakozutrk. Szinle a lelj6

az eredrnenlw6ltoz6n
hat6s a lenyz6vAltozok gyijtles haltsaktd 6rveny6
Ammyiben el6rcje126sa cehnk, vasyis a szillirisi id6l kivtnjuk megbecsnhi a rr'
vobng 6s a szdllitotl l6meg meghal rczott szinvomla mellett, nmi feularlissal
ugyan, dc alkaltnuhat6 a modell. A vrltozok k6z6tti dsszefiigask r6szleteselemz
s6bez aonbo cekzerii leme vasy a szilliltsi dvolsts (X, ), vasy a sztllilotl tome8
( Xr ) helyetl ntsik nasyartz6vrltoz6t bpitoi a modellbe.
Nazziink meg egy ndsik p6ld.it is a multiko ircarii.is vzssrlatira!
30 vletleGreriin kiutlasztott mez6gazdaeai irrem 1992. C\t adatai alapjin
mcsvizssaltuk e alrbbi vAltoz6k kapcsolatrt:
Y: a kukorica trmesfilasa (q,4n),
X, : a mfitrisya-felhasaili6 (ksAa),
X1: e dntdze*e felh^s
vizmffiyisse ( nr,ttar.
^[
A ednitd6ok sonir a kitvelkez6
rsz@dmeDyekadodtak:
=039,
/,, = 0 33,
' ,,
A parcials koEel6ci6s eAyiitlhat6k a kitvetkz5k:

ta= 06t

0,89- 0,83.0,61

0J817 ^ .o,44t97
0,6r'?)

J(r-0,s3'Xr

0,83-0,89.0,61 0,28t1

l o,se')(r
-0,6r) oJ613

234

A robbszijrOideremindci6s egyfthar6:

039'?+ 0,83? 2.0,89.0,83.0,61

_ t , 48t - 0. 90t 2 n a) 14
t- 0,61
o,627q
A multikollinearitisma{azirna:

M=o,sl:,4l(os234o"rs')+(o,sz:+-o,r:,)]=
=0, 9234- ( 0, 1313+0, 2345) =0, 9234
0, 3658=0, 5576.
EDnel a feladab nnrj6val kisebb multikollinearitds mutatkozik. Ezt velehezheljlk a pdronkerti es a parci is korel{ci6s egynnhat6k kozoui viszonylas kis merlekrfiltresbi,l is, de a nultikollinsftis
mr6szina is eir5l tadskodik.
Megjegyezz[k, hogy a gyakodati rapaszralalokalapjan a muftikollineditest akkor szokesosldrG men6loinek tekintetri, ha l&sik a konetdci6s matrixDak a tnyez6vrhozokE vomtkoz6 r6szeben a tobbszitits koFeltci6s egynthat6nfl Dasyobb ab,
Temszetesen l6leaek eDn6lj6val szallabb n6dszerek is a nulrikollinedilds
m6res6rc, a probl6ma kezelsere. A statisztikai m6dszenm szinos eljtuest ismer
mullikollinarilist tartalrtru6 rcgresszi6s modllek pa8mtereinck becsl6s6r,ilyen
oldnul a faktomnalizis.

10.3.N6hiny kiegdszit6sa regresszi6szimit6shoz

A rgresszi6snodellkcpzB els6dleges6s gyben l8lnyegesebbfeladata a no,
dell speci{ik6l6sa.A vi^srlt t6tryu61 leginknbb neshatircz6 valtoz6k kiv6laszt6sa6s
bpiGs a modellb nen kdmyiifeladat. Ha pld.tul a kitzalkalrnuoti re1egetlagjitvedelmr bcforyiasol6lenyez6kel kivtDjuk szarnbaverDi, feltehet6en fontos veltoz6
lsz a kitzlkalmazotti rnuDkaviszotryhossza az 6le&or, az iskolai v6szettseg, a beosztesstb. Az ul6bbial azoDbanmin6s6si ;h6Nk. K6rdes,hosyan tudjxl megoldani,
hosy miD6segiismervek is szereplhesse.eka regresszi6smodllbm.

0;t9 ,

235

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

10.3.1.Min6s6giism6rvkkzel6s
a regresszi6s
modllben
A regresei6szimitis alapvet6e a memyisgi ismrek k0z0t1i Osszefiigg6sek
d,was[nek eszkd^*L A2 eredm6n]aelbztt illetijn a a kikittesr tovibbra is meslanjuk. A magyardz6veltoz6kkitzitn a?onbangyakan dekozunk min6sesi vasy terinei ism6rvekel is. Ebben az Eetben az ism6wekt allemativ isn6rvekl6 alakitjuk,
6s nesrers6ges viltozltk segitieg6vel illesztjiik be a nodellbe. A ncstcrctgcs vahoz6k
ily modon I 6s 0 n6ket bnalmaz6 vehozok.
A mina'segivagy teriileti isnrveket egsyel kevesebbvihozoval tudjuk bevirmi
a modellbe, ninl ahtny vnltozala vE! u ism6Mel
Allemativ i$neweln6t, ha a min6Fgi ismsv csup6nkt velbzattal rendelkezik
(pl. f6rfi, n5), akkor elgnd6 csy m61e668es viltozot bevezetni (pl. ferfi =1,
n5 = 0). Hrtun veltozattal redelke6 ismMel k61mesleniges veltozo elegend6stb.

A mesters8sv6hoz6kat rartalmaz6modell param&ereinekbecslaseuSyanigy a

legkiscbb D6Syzelekn6dszermek segibdg6vellitn6nik, minr ahogy azl a korabbiakbln
hfituk.
Nerik a kitvetkez6 peld.it!
Az egyk budapsti keriilti itnlomrnyzl
felmer6st vagedcrctl 50 cl dds{
Beghirdeleltzaildovezeti
csahdi haza- A vizsgalalsorAna kdvcrkez6lellozdkur ligyllek neg:
Y: a lakis kin,lali 6ra (Ft / n') ,
x,: a lak,.s6l*ora (6v),
-,

Nziik meg altalnnossngban,hogyu titn6nhet a mh6sai ismCrvek kselese I

regresszi6smodellben. Vizssdljuk a bntt6 ,tlask@stnek z letkoral, a nen szerinti
bovabnozdssal 6s a bosztissal val6 ds*fiiag6s6t!
Kepezziik ennk erdek6bna kiivelksl modelll:

x.
l.
'''

Y= P a + Pi + Pi + P3R + 8,
aiol a vdlioz6k az al,bbiak:
L a havi ethgos bntt6 kereset(Il),
N = l. ha a megfigyeles ferfira vomtkozik,
N = 0, ha a ne8fis/eles ltire vona*ozik,
A: Beoszlas R = I , ha a megfigylsbebcvonl dolgoa v*16,
t = 0 , ha a megfigyel6sbebevont dolgoz6 b@sztoft.

t =p " +p ,a5+
B,+p,.
mig egy usymcsak 45 6v6, vezetii beoszrisbandolsoz6 tr66:

t=p o +p,ts+p,,
ataz p: -vel kevsebb.Ez pedig azt jeleDti, hosy p, u zon6 koni 6s boszttsrl ferfiak s n6k kresel6nekvrrhat6 neke kdzittti kijldnbsg- Hasonl6 enehezest adhatunl a -Rhstersegesv6ltom pr pdciilis rgressziosegytihhatojatrakis.
Ezek alapjin vllas, kapunk ara, bogy a kerese0ekszinvonahbm memyiben jur
kifejezsre eltkor s a beosztrir, illetve, hosy azoDos6le*oni es beoszltsu ferfiak
^z van vignifikins kiiltttrbsas a havi erlagkereseteknagyseeeban.
6s na'k eselbcn
236

'

[t, trauao retero",

[0, ha nincs relefon,
ha vd csalorna,
lr,
[0, ha dncs csatona,
bavu 8d,i^.
Jr.
to. ba n'.cs eaiizs

Lineeris regresszi6smodell segitsgevlktjzelirve u y valbz6 alakrlrsit. a kbvetkez6

regecszi6fi igSvmyhe Jubnak:

Nr Nem

Emek rnegfelel6en a nodll *rid

peldiul egy 45 6ves, vezel5 beosztasbe
dolgoz6 ferfi havi brutl6 dllagkeresetaek varhab enke:

'

i = 6500- 1000r,+95011+ 520rr + l200ra.

A paramaterekmeghatiroz.isa a legkisebb nesyzetek elve alapjAntdrte.t Az el
len6rz6s sortu a pm&erek szignifilensDak bizonlultal. Erielmezsnka kdvetkez6:
-

A ro param&en Dm 6nelDezztlk.
,r: Az egy 6wel id5sebblak6sokkinilati ,ra -

teleionelldtoxsrSor,
csdtff^zonos
nizoflse8ol 6s garrzzsal val6 cllatotts6gol {elltelezve - itlaSosu 1000 FUnrr jcl
b,: A llefonoslakdsokkiDtlati a.a

a vliik azonoscle*oru. azonoscsaror

niadsisu6
sdr6zsll6tods,grilakrsoknal fthgosan 950 F mr-rel masasabb.
Dr : A csatonf"oll lakasok nra nthgosm 520 F, m' -rel magasabbaz azonos eletkorit, azonostlefon- es garizsell6rolts6gulakesokhozk6pesr.
b.: A ae6zsl rendelkez6- a tttbbi vizsg,ilt rnyezd szemporrjab6l eg).forma tipusrf lakrsok kinilati era etlagosan1200Ft-tal nasasabb ngyzehebrerkent.
A reSresszi6segynhhar6k 6nlrnez6skorhasoDl6d Jrnnk el, mint azl a ean
dddizil6s soniDlettijk. In is egy-egy teDyezShatistnak elknlonil6sr61van sz6, a tdb

231

bi tdnyez6 lrllozatlansega nelleft. Nem haSyhatoazonban figyelrnefl kivtil, hogy az

eredmanyhezalapvet5etrrndsm6dszerel jutottuDk.
A regesszioszemitrs nlialenosabb,mint a st ndardizilas modszere,mivel ln6letileg rc6z61egesszdftf min6segi es nemyisegi ism6rv halrsrnak szelvilaszLtsera
alkalmas A reercsszioszinftas rovabbi elainyn6g, hogy eredmeyek a megismen
^z
hipotezisvizsgalali m6ilszrekkcl ellen5rizhe6l
A szimil6eepes prograncsonasok alkalnazisdnil azonban iigyelni kell arra,
hogy a szitnil6gp neh tesz kiilitnbseaet a ,,tcmeszetes" 6s a ,$esters6ges" viltoz6k
kozort. Ilyen serekbn a korchci6s natrix :elnei egeszenkul0nb0z6 (asszociAci6,
vegyes kapcsolat, koreltci6) kapcsolat szorossegft merik ao.os fonnuleval, a
pnronkenti koneldci6s egyntthat6kkal.

10.4.Gyakorl6feladatok
1- Egy l0 clemij v6letlen miota alapjin az vizssnljuk, hogy milyen osszelilgg6svan
valamely tmdrsy ziirthelyieredm6nye( D, a felk6sznlsi id6 ( x ) es a hallsato i!
relligenciabanyadosa( X: ) kozolt. A I0 ballgar6 adatai u alibbiak:

rQ
ll
54
56
65
70
12

I 0.3.2. A t6nyezdvdltoz6k kiv{hsztisa

A regressziosmodell specifikelAs,6nfld cls6 s cgyb$ lcanch%bb ltladal e
crcdmen)'vrllozol befolydsol6 magyai6z6veltorck ki\dlaszLisa. EMe nltaldbanjavasolhalo az ado( reriilel szakelt6inek tanacsatis kik6mi. Miden sz6bajiihetii vnltoz6l
iilialiban nen lebelseaes6s rendszerirt ncn is sziiks6acsbccpileni a modcllbc.
A.z .,olinnlt
rcgesszi6ftSgveny mcghatirozrsrihoz ket t6 szempontotszokes
L Ugy kell kialakitdi a rcgresszi6fiiggvanyl,
hogybecslesicelokraalkalmaslegyen.
kapcsolalle2. A legkevesebb
leDyez6v6lloz6l
tanalmaz a vi^adh sztochasziikus
A felsorolt kdvctclm6nyk cgyidcjri bct{ti6a azonbanrem lehctscacs-A gyakorlalban bizonyos konpronisszurua van sziiks6g Tobb ft6ds'f,r ismeretes z
Linaszkodni
,,optirn6lis rnodellek" szerkeszles6re.A vegst' ddntesnel a"onbai
'nindig kivrlavtikell a vizsgiill brnlete vonalkozo szakmaiismeretekre.A tnyez6vnltozdk
sanakm6dszenanavalreszletesennem foglalkozuik.
MeSnnitijlq hogy u optimalis regresszi6fiiggvDyspecif ctldsnn.k legeay.zeriibb, de rerdkivnl nurkaig6nyes modsrere az itssrs lehets6gesrcgresszi6fiiaavny
kiszimitnsa 6s dsszhasonliLisaa teDyezaiviilloz6kadon halnazibol. IlycDkor u iteszeh6onlitisnel tltaltbd a t6bbsziirnsdeteminici6s gyntthat6raijmaszkodunk. Ez a
mutat6 ugyeis (minl azt mir ismcrtcttijk) a, fejezi ki, hogy az adott modellben sze'
repl5 renyezijveltoz6k BynftseDmilyen dinybd megyuimik meA n etednenyNcm clgend6 azonbm csak a ldbbszitrdsdeteminici6s cgyntthal6ra figyelni A
t'lsagosan bonyolull. sokvdlloz6snodell ,tlekinlhelellen. Ezd azok kitziil a nodellck
ki,ziil, anelyelock kijzcl uonos a tiibbszttriis dcteminici6s csyiitdur6ja ( R' ), a kevesebbvdlioz6r 1analmaz6regresszj6sniegven)'l vrlasztjuk. Ezel keft's c6ll eriink el.
Egyr6szl esyszenisitjiik a nodclh, misr6s, csiikkentjiik a nultikollin@rnas veszlyet
238

85
91

",
,)
../
d,
e)

irjuk fel a trdszfomilt

2
5
5
8
E

99
99
lt 6
98
lt 4

r09

l
I
5
8

94
I l8
100
97

nornilegynlleker(Id

=>dr

t
I
=ti/,

=0),

szitmitsuk ki a regreszi6liiggv6ny pdmetercit!

inelmznk a kapott eredmnyeke!!
Szimilsuk ki es rtelmziik a k61-k6lvrltoz6 koznttl kapcsolal szoross:iget!
Szamitsul ki 6s Cnelheznk a tijbbszitrijs deteminAci6s egynthatoll
Vi^sdljuk ncs a parcinlisrugalmass6gokat
a2 r =10 s r, = 100 helyenl

Inlzelmegvts8ahaa munlabajirissal kapcsolatosutaA Knzbkeddstudom,inyi

alakulisir.A res.esszi6s
modellvnltozoia k0velkez6kvoltak:
ziisok(ingdzesok)
Y: in9ia6k szin6 (ezet fi),
,{ : aktiv keresa'kszrrna (ezer ftj).
xr: vrrosi lak6nepessdg
arrnya(%).
A kapott r6szercdm6Dycka kdvetkezSk:
A resrcsszi6s
fiisav6ny: i=

I
I
I
I

t2t9+0,23r +24,4x,.

A param6terek
slandardbibdisonendben:Ja = 178,9; r, = 0,04: sr,,= 1,67

239

t
I
I
I
I

t
I

I I

o'71 o95l

A kontici6snttrix: R=10,71

c) Keszirsiik el a F1 param6ter95%{s ngbizhatosnsi szintii konfidenciaintcF

vallumil!
/, Becs jiik neg egy 15 zcr km,1ftro 6 6vesapkocsjevesizemcttcrtsitiths6ge1l

0,561

Lo95o's6 I I

aJ Ertlnezziika kapotteredndDyeke!!
korrclrci6s6sdetemiflici6sesvntdDtor!
i) Szdmitsukki a ritbbszirrits
a2 \Fz-r\
ms
6s
ertelmezrTk
e) Hattuozuk
a pi 6s p, regt5szi6s
egvnnhar6karl
.Ji Teszlel.jijl5%-osszi8Difika$iaszintn
A vrllalati erdmeny(4 alakulisft 20 elemt minta alapjrtnregresszi6elemzessel
(x, ) 6 a l66z'n ({?)volt
vizssaltuk.Fiissetlenvaltozoa nett6itubevetel

50 v6lelleDeerfitr kivehszrolr n6n6l a kitv*zai vetroz6kal fiByclliik mcg:

Tstsrily (kg): Ia
Tsbnagassts(cn)i x,.

Eb*or (6v):x, .
Az al6tJbieimirisi res?rredineDyek
ismrrek:
i = -35,8+0,55r,+ 0,27r,,

>d: = 26effi, >e'1= s64e.

Ercdmenyek:
A p@otcr sland,rd hibij.

op25
0,019

0,005
0,004

hmercles lovibbr, hogy a regrsrzobol szirmazo ilsszes elrfls_neglzel(bveg

peds 9100
36 900,a maradk-niglurossze8
d) K6szitsiink 95%-os mesbizhantsegiei en koDfidenciaintrvallumot a regreszszi6s ee\ttthal6laa!
,) Altitsui- itssre a varianciaanalizisrrbltl es letaeljnk a regrsszi6fiiesvo'r
5%-os szignifi kancieinten!
40 vletlenszerfienkiwilasziotl szemelvgepkocsitzmeltet6i kdltsdga (g Ft/6v),
y: eletkoret (v), X! s kilooereneljesitDenvet (ez$ knliN), X, r;^Eiltuk
A resresszi6fijggveny: i = 42,5+3'9s't + to'tx 1'
standardhibeisorcndba: 14 = 165; s4 = l,3i 16 = I'l
A paramdterek
Az elteres-nealzeldsszegek:S.9 = 18 872 ' SSR= l7 495 '

Ellen6rizijk a leianciaanalizis modszrevel,hosy sziSnifikiDs-e a felso.otr vAlto

?rk kitzitlti ttszefiiggesl (Szisnif*a.ciasziDl 5olo.)
Medgazdasagi szitve&ezetn6l a lo*onca tem6srtlasnr befotyrsol6 tenyzajker
vizsg.illik. A megfigyell szt'rytkqelek szima 30 volr. A k6r lSfontosabbhar6t_
nyez6nek a mftiigya-felhaseilas 0nr6anyas qiha), 1, 6s a felhasznalt dnrdz6viz
meDyisege (nriha), x? bizonlult. E hAron tdnyez6 nsszfiigg6s6tviagelva az
al6bbi Eszerdnenyek ismenek:
A regresszi6fiissvoy: i = 0,9E+ l,s4?rj + 0,03,,.
A pdmterk $anddd hibii sofretrdboi 0,446; 0,174 es 0,00039
A rescssa6fiiggveny 6n6keinek (i) 6s a rermesitlas ncsfigyett 6n6kcinck (y)
itsszEscltdres-ne$ztitswAe I 18,,14.
A maradek-n6sy4ti'sszeg:10,1]

ois62 0.9]t6l

A korelrci.5ntrix: R=10,SS62 I
0,60S1I.
0,6081
| |
10,9316
ElmezzSka korel6ci6- 'sregrcsei6szimiriserdm6nyeir!

a./ Ertelrnezziik a parameterekel!

U Teszreljnk H o: p, = p, = 0 nullhipotczist 5%-os szignifiknciaszinten!
^

)40

241

11.1.Az iddsorokaisszetev6i
VIZSCALATA
rT.AZ ID6SOROKOSSZETEVoINEK

A slatiszlikai lc@6s szempoDtjiib6laz id6somak harom itsszclcv6je van: az

alapininyzal vagy trend, a priodikus ingadozass a veletln ingadozrs.
Az iditsorok le8fonlosabb0sszetev6jeaz ahpi.rityzal vagy tiend.
A trcn.l E icl6sofian hosstubb id6s2dkohiit tottdsan iwinlesnl6 kndencia.

tsmErvszennli elcmzes
Ta dn!",,unk el"o kdleGbeo mit Bl6lko7tutrl t
'dobeli
es azok sFfilus
ftjbb
tipusa'val
rddso'ot
a"
Me8'smerkedtijnl
e;eteivel.
esvszerubb
m;a,eledtes6vel.Bemurairultovdbbda/okar P egvs/enibbmutat6szimokar.mefotyamatokbmbekove ezeflvalrczisol vizss'lhar6k
lvefiel a ilensdeelbn,
'
n}!lt a vragidltielensegm'iJrbeli
alkalJnuasaleher6s6set
A felsorolim6dszerek
meerllapila5iB Ovakorlalilapas,'lalalokszalmaiEmerelcl binol6bd ferlirde"Enek
r'i,
toaarozon mmckben modunl vd a ldruetrv\zenseaek felltrdstua 6 a
-a"o idvobed alalatadoa] .7 e'drejelracteis Az el6/6 feFetekben ismeneaid<
relense!
;,.kar;;armadka j-sraris^ilarelemzesrszlozoker. amelveketlelhasail!a a7 iddelerueserts elvigezhelinr"
.o!ok mihebb. meebizhal6bb
u idder nsv rs feltosharo rut a/ egvs
Sratr.aikai eiw. szempontidbol
vlilroek i'sszes*8c t'enye8es
rdloszinii*8i
(rdbszakokltoT,
rodelr
iddDonlokno/
mclvben me8fi8vl6nvCf
ridoszalSo?l'
idSpotrrho/
rudeo
olym
hogy
sqrirosaga.
vrhoz6 hildnbiiz6 (rendszednrvstcle! sok) lehetscgesnke
a ;l6ei;fiseei
'fil
larto;ik. de ezek kit;l tenszetsd csak esv realizilodik.
megfelelit id5sor szimos i6Ajelos6sek fejt6dse,alakuhsa 6s isv az
^zoknak
A"
egy-egv
ieletrseev'lb/as'l befolvisol6
nrezo eevines hatdsmal az trdnenve
altaliLbdnincs F vallozisol'
Dlorm6croDt
rcszletesebb
mAlyebb.
Gnleztirbl
sok-ok
halesAtis dak kitnewe, az id6ttnyez6D keresriil 6z;ketjiik Az id61nva6 ily rn6'
don gyiijli'j a jelenseSt befolyisol6 teny46k sokasnsioak Ebbtil kitve*ez6en @
tdSsiiokai spaiatis szachuztihLt kap.solatnak te*i^Atk' ml o nos/aniE6vihozb
ler 16 megkoalilesi
s4reDarfomdlae @ //a'ianwd toli be A7
'd6sorelemtsoek
idderelern?s
6
a
s/locha/rilu5
ismen- a derermruaikus
-oaiir A derrminisztikus idSsorelenz6s abbol a fellev6b6l indul ki, hosv az id6sort
bn6san 6rvoyesiil6 hosszn riw rcDdencia(trend)' tart6san hat6 szabnlyos'.i6l mG
dellezhet6huMrnrnozsft (szezonalitis) hatiroza m8' 6s zektdl 6di-egvedi eleril6
hatdsl eredmenyeza v6le1len.
A sztoch;sdikus id6soreleozis kiindul6Pontja pedis az' boev mhdn iditsor
sztochasziikusfolyamal, mllBek pillanahyi alakuhsfi $jrit koribbi illaporib6l es a
veleden ha$sokbol lehet magyar6ai E felfoSes szlrinl a velelten vnltoz6 beePtrl a
folvanatba. annak aktiv atkot6elernelesz, 6s a jel@s6g 16m@8at6jiva valik
Tananyasuntban csak a determinjsztil'us id6sorelemassel foglalkozuDk

242

maAa is tdbb l6nyezaj egyijttes halisinal a kitvetkzmenye.

Az
^lapnill\zar
alapvet6n
drsadalni-sedasisi titrv6nyszeriisesekbartuozzak I']eg. A gazdasAgiieloseset fjl6dsi lmdeNiij,nak kialakubsaban l6Dyegesszaepe van a demogrdfiai
v6trozisoknak. a mnsakj fejlijd6snek 6s a vizsgeh jlnseggel osszetu8g6eayb spe'
cirlis kitrnLnnyeknek. A jelens6g rerdj addjg wdnyes, mi8 a masyardz6ritrcny
szeriisegekstabilak, azokbanlnyegesvalhzesok ntn kdve*eznek b.. Ha a tiBadal
mi-g^zdasegi kitmyezetbn min6segi velbzesok tijve*eznek be, a !6gi feildddsi
rcndencinkatnj lendencid<vel!6k fel.
A periodiku ingrdozis e id6sotokban rcndszercsenisnAnaid6 hulhnz,kt je
lend. Ker tipusat kiilonbozrcrjiik me8. a szezonrlis vagy id6nyszerii hulhrunsl is a
konjunkturilis ingadozd,rr.
A seontilis wg! idtnJszerii hullAnzns peliodilu iagodozk, a2az a trckdtdl
p./io.licndst hutat.
vl6 abszolit vagt, relotiv nirtakii.ltiri!
A szezonalilrs legl6bbsz6r az 6lszakok viltozesenak kovetkeannye. albldban
esy vnel j6val
olyan id6sorokban ervanyesiil, arnelyeknel a mgfigyelesek
'di'kozei A tem6szeti le'
ritvidcbbek. (Pl. a kereskedelmiiruforgaloft, az apit6ipdi tmels.)
nyez6k nllen iirsadalrni s?okjLsok,hagyom6nyok is szercpctjelszoak a szczonalilds
kialatu:rGiban(P1.az nmepekishatasal vmak a keloskedelniforsalotra.) El6for
dulbat,hogy a pe.iodushosszaesy m6l rdvidcbb.Pldakeltemlilhet6a tomegkdzlekcd6s, abol egy 6ven, egy honapon,s6t eay napon belnli ingadoznsis kirnutathat6. Ebbcn a eselbenlobbszitrds szezonalil*l mutat6 id6soE6l beszaliiDk.
vamak olyan id6sorok, ahol u insadozisok pri6dusnnakhossztsega lern rillmd6. Ezck cgy r6sz6nektrmszdokai vannak. Kimxtathat6k b;onyos meleorcl6saj ciklusok, arnelyek elsdsorbm a mez6sed6dsj rmeltst befolyasoljik..Jlletnz6'
ck az tn g^zd$isi (konlunktura ) cikrusok. A gazdasegi ciklus a konjunttura, a
rscsszi6, az iizleli pmgas 6s a megujulis id6szakail foglalja nagaba.
k tendbdl. illetve a periodih6 inauda.AtA lodbbiakban a mgfieyelr
^dat^Gtelezzij&.
^
talb6l szimzaat rCsz6tdetem inisztikushdk
Az id6sorokban lehetnek mdg r6ltleDszerii, szaballaalaningadoznsok is. Ezr
n itszere\an valdszi.ns'gi etlttozbnak tekinrjn*. A v6ldn insadozis sok (dnnasiiban nm jelenl6s) ldnyez6 egynfts hadsa az id6sora. A v6letlen hatrs erednenye,

)41

I
I

t
I
I
I
I

t
t
I
I
I
I
!

hogy az id6sorok adataia tcDdb6l, illtve a periodikus komponeNbijl ad6do 8t'rbe kit'
riil sztochasztikusanineadoaak.
Az id6so.okbanlizonyos k6rnlnenvk hal,,sAraeavszcn kiusr6 6nekek is elit'
fordulhahak, melyek rngysrguroel 6s egvcs esetekbenul6hati'suknil fogva ncm lelrnrherbkveierlningadiida;t. {PI hibodr. snlvosFrm$zeti csaPasokhrrisn.r E
klu!ro eaileker. melvekerrtnttr..iri tutas?kte| ncrez|nl cl kell knlbnilenirnl a
feniebbfehorox lonpooensekr6l.Hogy Lor2irohat?sulft ju5$n k'feJeaie a2egvts
osszelevijkrnegha6r;znsen6l, a stuktuiilis torskel 6s u utdhar'isukntjelleM'j adatolat celszerlikihaevni az elffiseknI.
111 abtu s&n^iral
az idltsor kiahknastba'
Az egyes teiyezi;k szreP61
^

I l.l.l. Additiv smultiplikrtiv komponensek

Szen 6lte6 abr6.km (1/.1. dr.a) felttlcztiik,hogy a komponensckiiss^ad6dnak,6s a kompone.sek ijsszeseadja az id6son. A syakorlarban az elcmzas lordir
va titrt6nik, az id6sor adataib6l kell elhiltiniteni az egyes dsszereli'kcr. az ida'soi kcll
komponoseire bonlani.
Abbu u esrben,ha azt feltaelezheljiik, hogy az idliror adotai a konpanlnsak
dsszeAekentdd6da.k, additiv krpcsolrt.6l besz6linl Ha negfi8ylisink p szrmn
periodusra (pl. 6re) cs ey pri6duso! blijl n idijszaka Gzezora) vonatkozik, aklor
az t-dik id6szik megfigyelt adata
'1a=Yj+st +v! .
^lnl

i=1,2,...,p a periodussorszimdl(pl 6ve1)ieliili,

i = i, 2, ..., D a perioduion beliili idaiszaksorszemat(p1. negyed6vet,h6napo0
.ieldli,
r, : az iedik periodus/:edik idSszakanakmegfiByelt ailala,
s, :. a szczodlis insadozrst(Mrncly,tdik

priodusJtdik szlkeibd)

feje, ki,

vr: a veleden hatrs eneke az i-dik periodus./:dik szakasziban.

Esyelln irdexet hasmalva ( 1 = (t - 1) z + j ):
1' =v'+s'+
t

M Abro
idisomL tonoonwi

Egy-egyjelenseg id6sora nern tartatnsza feX6llcnill min'lhiirom itsszetev6t Ha

peld.{ul;gy jelens6get csak 6venkml figyelnnk me8, akkor u idSsorbm rcE laped qtless itrgadozisok u eves penodu5banliesvmialunk rd;;yiari
fillimrsr,
lirodnek.ritfordulhar z is, hosy esy jelseg anEteit havoDtenrnj8ziriill.6 a megfigyl{ adatok kis elt6restkel egy n and6 6n6k kitdl ingadoaak- Ez esetbennem
b;;zelhetiink alapjre6)zat6l, az iltm id6sorokatstacioDitirs id6sotoknak nevezznk
etkmitnitise A ft'
Az idiis;k
el;mzsnek al^Pvet6 febna\^ a konPotNk
kompone6ck
Az
egyes
litnenllet
alaPjen
fclteves
elnleti
nyezitke bonlis tobbfdle
vagv zEkn6l bonvolulrabb
io't;tt oaaiti, 1i:ss.egsze,ii\,nultiptikotiv (sznt,"wgril'
kapcsolal lchtsdges.Mi a tovtbbiakban csak az additiv, illdve a mullipl'kativ itssze'
fiigg6si feklelae vizsgn\uk e idSsorok dsszetev6it

- ''

A szezonnlislter6s a pen6dusok knldnbdz6 szak6zaibaDknldlbijz6 mertdkf es

ntDyn bher Az egyes priodusotban a tnldnbozai irrDyri, poziriv, ncgariv cltersek
kiegyenlitik gymesl (Ha a kigyenlites Dm kiivetkznek be, aklor a kiildnbdzclct a
treDdbekellen bepiGDiink.)Teh.ir egy u szakaszb6lallo peri6dus cscrcn:

i " _"
A v., v6letlen komponens- ninl mar nlitettiik

val6szitriisegi vrltoz6. Addiriv klt

csolat esetenfeltelelezzak, hogy varhat6 en6ke

M ( vr ) =o.
Vannk olyanjelensgek, amelyekn6l azzal a felttelez6ssllijlk, hosy az id6sor adatail a komponensel szorzalaalkotja, az osszetev5kkap.solata multiplikaliv:
qt =t , '
ahol r;:

s' v\

a muhiplikativmodonhat6szezonrlisingadozrs,

v; : a mulliplikativ modotr har6v6letler hatAs.

244

Az alapidryzat szrinti 6r16kernem befob/isolja a konponasek kapcsol6d'tsi

m6dja. A pe;iodikus itgadozds es a v6letletr hullsrMis viszoDt lenvegsen elt6n6m6doD;isetkedik additiv A multiplikaiiv kapcsolat csten.Ebbn u eetben a sze:zomlis
(6s a veletttu) kornponm relativ modon fejri ki batisdt. Az id6sor 6rteket megbatirc
;t v; itsszefiiggEt pozitiv tovez5k
zott arinvban leriti el a trendt6l Az n'=vt
itsszefiiggestkapj* Az addi
esel6n logaritmizilva a loga' =logv, +logr;+logv;
liv kapcsolatnelehondott fltetelqsek ebbeDaz eselb$ a logeitmusoka vonatkoznak 6s negeeyeznok azoktal. I8y

I(t"e' J=o e" M(roB ':)=0 t ljr.

. n : , -r.

.p)

11.2.1.Trendszimit{smozg6itltgolissal
Ha a komponseket illet6en additiviti$ ralziink fel, alkor a
)r,

=0

6s

M ( vr ) - 0

felterelezsb5ls a periodicirrisbolu kitvetkzik, hogy bnmely 0s /< t

Su, - '- Sv

- S"

-S

r r , - '.

I eselen:

lv

Migmulliplikalivkapcsolalesetm:

Ebb6l kijvelkezik, hoSy

Ma:)=fI Y, li =t,...,p).
n MoD=n4,.;,
*_,
l l',

'

Foglalkoank

A Syakorlatbana vi^grll jeiensegrevomtkozo ismerctek, valamint az adoft id6_

donthdi[k el hogy m'lvfl az iddsolbu !
sor crafiku' abraianalaflekinlasealapJeD
komnonensefkaDcsolodarmodia Ha a szeronalishulliwis obszolitnaglttAd mutzl
6lla;do,dsor.rd;r u ha a retaL; naf|lsriso.a 'ot u //ttPrlta.,v modelleldllunt szem-

11.2.Trendsz6mit{s
A treDdszimitis fladala a2 idi;sor i; konpo'e6itek

c$pin az additiv senj.(A multiplilativ esethasonioantargyal-

hat6.)
Ha d nuga,itlaA k tagszdha n-hel vqy zmak eEeszszinn bbbs2t;rds'@l
^zmiatt varhat6, hoay u itl^aban a s,e,o,nlis es
cryd6, akkor a f]id ossz{iggesek
^
kterle, konDonens mer nm szercpel.
1,2, ...,& 2, 3, ...,
A szemiiismene{ea kdvetkel'. A2 n = n- p fajrl adalsorozal
k+t; l+t,l+2, --.,1+k indxii lninkkiszlmitjuk a szimtani athgii (rnuhiplikadv esetbena geometriai irhgel)r. 6s zt az edagol pdratldn k esetah a ftszsotozar
kaizaos6ebmenek rekmrrnk17* I1l -"4,1
)
"1"-1
E ^m . ir j^^I LLt unblat ut k=3 eset 6n-

@ dlaPnAnYahak a ki

Az id6sor kiesytrlit6se,kisinftisa a celuk tigy, hosv a periodikus ingad@is 6s

a veletlen insadozG hartsit kikiiszitbitljijk. Az id5sorck kigvenlitse tobbfek modszerrel t6nnhe1,kdziiliik a nozg6^tlaSolas is az oaalititus trerbtuiniiis nrodszeftl
isnenet[k. Megenlitiiik az alapirenyzal neghat mzts6mk el6zeles' Syors infomi_
ci6szerz6srealkalrnazott n6dszeftr, s sralikl,s beslest Az id6sor vonaldiag'mi6ba sztrnitss nelkiil bcslsszeriienegy kiegyenlit5 vonalat Ejzolunk,6 a vonal e'tkcir
kezetiik alapirao)zati dn6kekkent. A m6d52er iiDkenyes, nen tekmljnk mgbizbalo
eljirrsnak (kiveve u esyszeni esetekct),csak el6ztslaJckozodrismalkalnadlar6
I Megjegziik,
iogy a Syalorlaiban - a tompoDemek tapcsol6desi n6dje6l fiiggetlennl
m@gr6drlagokaleAmiani tulaaaal erimitjur e in ismertcr.n m6dor.

246

247

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

H't mn Iag!

A bmutabn semikbol j6l lithar6, hogy a kigyenlirtt idaisorrijvidebb, minl az

eredeli id6sor. Parallan lagszim cstaDI - I ta8gal. peros ragszemcsel6n I taggal kc
vesebblrenden6ketludunk meghateroai. Celunk.hogy a megrdvidijltkrcgycnlilclt
id5sor alkalmd legyen a elrruesre. knveikeztet6scklevondsera,az id6str ri'vldnltsr
ne okozon lrilzott mdnekiiidfomaci6vesztesger.
A mozgoellag6gs7im.lnaknlcgvilaszdsa nigg az id6sorhossasisit6l. Viszonylagrovid idaisorb6l
ncm ralszcriin!8y
tagszimi moza6edaaolsztmolni.Ha az idaisorncm tanalmazszczonilisingudozAsl,
celszrf prratlar lagszamot
vehstani az alapndnyzat
feldrisahoz.

It 1. tdbti2,t
la go* szdn tuasa
^ozgtn

1 r=3 )

t,
I

2
3

1,

lsm6teltD
haDgsulyozzuk,
hogy a szezondlis
hullaMiisr murat6id6sorokesern
a nozg'tt ag tagszinil ,igy kell negvdl^\2tani, hog! az a peti'dtsoa beliili szokMak
(s,eohok) sdndvatozoaos (k= n), rasy ahhak esaszs2Ani ktbbszdtijle lesyen.

1
o ,2 =

!" t+ yr 1+ th l

In .r,, z ?, val6sziniis6si vrlloz6 adott megfigyelBb6l (minLtb6l) szimz6

i, pdisu r, becsltse.
Ha,{ prro,, aj*or az /- =

tremeCesz.hdm pl. I

artcke,

4 eselen2.5r 1.5: 4.5:

...; , - 1.5. Ezn u igy kapott A agokbol k6ttagl mozg6ethSok kepz6wel kapjuk az
c8sz indcxn elemckt. Ez ut6bbi ntveletet k6zepre iguitdsazkv^gt ce rirozAsnak
neveziik. Az clinrAsl a I1.2. ftbldzat sz!' b\en

Nigtogi

I L2. ibhzat
no.gtnnaAok eAni ita
( * = 4)

Ha e8y Jelnsesn6kit pl. negyedvesbonttsban isnerjiik, a szezonhatrskikueitbitlBe rdek6bn4 vagy 8, csedeg 12 tagi nozg6rllagot chzeni szimjtdi att61
fiis86en, hogy rnernryirhossa id6sor dUrendelkezsre.A vletlen hat6skikiiszitbdtese amat halekonyabb,nin6l nasyobb tagszami az etla8, ugyanis am6l jobban ellijnnck d eayedi ,llagoland6 &kckben jlen l6v5 vele { insadozrsok, hjszen az 6tlag
nagy val6szinnsBgela virhat6 ertdklel, nullaval lsz egynl5. Az elnondottakbol li!
hat6, hogy viszonylag rovid, szezoMlin$ mu1ar6idSsorsel6na mozg6rrtag lagszrma
mm fitvelhet6, mlynek kiivclkezt6ben a v6letlen komponed n6ke nem sz(r6dik ki
telj6 cg6e6ben & id6sorbol, dc hatdsa tompirott lesz. A mozS6rtlagolasi trendszimlris elSnye mirdszet egyszeriis686bn.sz6lskoni alkalnazhal6sag6banrcjlik. Nem
^ feltaeb?eselet a rend alaljera voDatkoz6n. Hatrawa,
igeDyef el5zct6
ho1y ki^
egyer itefl idijsor megrOvjdiil. tovnbb6. hogy a m6dszer kdzvetleniil nem crcdhnyez
asalilikusan ismen lrmdfiiggvenlt.
Telin6nk a m6dszs bemltalrs&a a kdvetkezaiDdlddl. {Adatok a | | t. nihhi2nt113 tn nzal
A tutzta asoksznnn,ua.talesitet enznennJ,itisNthrdd neg,then tt90 ir t994
k izttl neseddes bontttbun

I
2

=|t,,+t..,\2

!v

I ll.

IV.

2.,4
5. 1
5,2
1.2
1.2

1, 9
7,2
8,0
8,5
|. 1

:
rr 1=\yr

248

15+ yr \5ut

990
991
992
991
994

t,5
6. 1
9.1

'7,2
8, 1
8. 0

249

va' szo' * supatr 4

Mivel aes periodicitisr6l s negyed6vessPomlitisr6l
mrete
miatt
vilasszuk a /t_t 4Az
attarsor
vagy arrak eg6sz;zfnn dtbbsz6rttselehet.
ratr^h@zzl
1l.?
.
tibliEat
a
nk- A szimiiisokal

frt6k6ttet ncdyislS (milli6 h')

11.1htbri@t
.4 dozs'indaSot4snt adt& n i ttr ^ t nk"t bItija
(k = 4 )

iitlag

E!

.t,
1990

t 99l

I.
ll
II I .
IV.
L
II ,
]|t.

lv.
1992

r 993

1994

L
II.
l[.
I.
II.
II I .
t.
l l.
l ll.

lv.

1':r
2.4

'.12,9
.> 4,025

6 ,1 '

5,r
'r,41
5,2\
8 ,0 2
8,21
8 ,1 i
7 .2 \
8.5,
931
8 o i -'
't.2 l
I t.T

-254

26,1
26,9
21,O

_> 2.r,8
28,6
I t,5
->12,0l3 ,l
31,0
33,0

_> 5,525
6,350
6,525
6,725
6,?50
6,950
7,t50
'1,175
1,875
8,000
4,215
8150
8,250
9,050

n.
t,6

6.6
6,7
6,8
'I,O
7,3
1,9
8,1
8,3
8,2
8]

A jelensegmesfigylt6rt6keit6s a mozg6illaeolrssalszimibn trend6nekeker

i$rieolt\* a I l. 2. dbtAn.

250

1990
1991
I m.!v L r. lll- N. L

1992

u. ttr.Iv.r. tr. m.rv

L II. m.I\I

1l 2 nbn
alakt'iso Ntjg/ndnegr'eben1990ts 1994kazau
h'ttta 'iso[ g@lelhaetdldsAnok

11.2,2.Analitikustrendsz6mitis
Ha a i^gAh jelenstg tort6s nnnyatit
ei6s fieefiaayel haltuonk re&.nrlitikus

u id6 friggtatyebn valanilyen /eA.er:'

trndszimit,sr6l besziliink.

Az analili\as trentlszimilas rch,il a rgrcaszioszamAs egy speci6lis esele,

umyibn az id6sorban bekive&ezett viltozisokal az id6tenyez6 (r.) figgvenyben
vizsgiljDk lapdztalali adltok, a valGzhdsegi vd,ltoz6k mjrdn egyes idi'ponlban
egyetlm, realiz6l6dotl 6n6ke alapjdn. A vizsg,latba bevont idftev nagyon rilkan b6vither6,nm k6pzelhcrijcla minra\ill megismnlise.
lelolje v,,Ya,...,v,....,r^

az eln6leli id6sod, az eddigieknekmegreleli'en

yt,!,,.-,yt , . . , t ,
pedieat apasaalaliid5son. Azi, il, . . . , i, , . . . , i, , azehe1er i
Mlitikus
fii8gr6ny segits6a6vltitrt6Ddbtsl6se.
iddsor enekeinek
Els6 lepeskentarr6l kell dittrtc[ntu,hoay niben tip6n fiwtn
/ei becsiiijijt az
ahpn6nyzal enekeil. A jelffies fejl6d6si tdencirjet legiobban leir6 fiigeven}'e u
idSsor adatai, a..,k szfhd .i,'nli, alapjtD kitvelkezttiink. Szakrnai ismerelek, a je'
lenseg temsatoek isnertbeDfelt6lelz6ssel6liink a fejl6des ininlvonalera vonat

251

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

Az alkalmazlat6 fiiggvnyekkel m.ir foglalkoztunk a resresszi6sznniListennkG

ftnI. Trendszinildssoren a leggiakabbanalkalmazott fiisgven)'tipusok:

A normakgyenlelek - mirl azt a 9. fejezetbnhttuk - a kdvetkezi'k:

-l
-l
2,,=n b., bt>r .

lift eris trendfliggveny,

expoft'ciefis trendfiiggv'y,
parabol,kustrendfiiggveny.

Amennyiben eldttnttttdik u alkalnazand6 fii8gv6ny tipusrir, feladatunt ataavdn! parunak.eiael deghofina^a. A Figgveny ParamtercimeghaLirozis'inak legsyakabban alkalmazott m6dszerea mfi j6l ismed /ghi. hb ,'g2etek dfl',ere.
Lineiris trend
Ha olyan jelensdg ida,'beniqiltozisfi vi^seluk, anelynel azt kpaszlaljuk, hogy
az i.lSegFegehk2 bekijvetkezettvdhoztu, rriteekedesv^gy ..itU&enes abeollit a elenben kitrel d ahd6, l|tlozis cqye aes, azalapiftryzot i ik it liaeirisrrendatel
^
Foglalkozzunk l6szttr azzal M esftl, amikor ninc. szezonrlis harts, vagy ami
ugyanaz, a szezonrlis hau{sra trend reszsek rckiDljiik.
Az idt'sor GnylegestrendfiiegvDyc:
Yt= 8 a + h .t

.+

Lt.',- bo>t.b2t)

(t = l , ....t\,

ahol a Bo s a Bj a linerris trtrdfiiggveny ismeEtla p&mterei.

HL a | = 1,..., n id5poDtbanminter vesziink, akko. a valosziDfi*gi vnlbz6 lev:

Ha egyjelelss n6keitpl. 19896s 1994kozdlrcvesbontdsbaD

ismeriiik.allor
u idSszakokk6dotn$
alebbi leher:
^z

L r = 1 . . . r. -:

tt, = p o + p { + v ,,
ugyaris ranalmaz gy valetle, vihoz6t. A v6letln veltozor6l fellelelezzuk, bogy a
, = 1,...,/ id6poltbaD0 a virhat6 en6ke(M(v,) = 0),6 a hilitnbitz6 id6poDlokvt
letlenveltoai esymast6lfissetlerck, ig/ cov(v,,,v,,) = 0, r, I r,. Eklor

tv:

1989

1990

t9 9 |

1992

r993
5

2 .> 1 = o:

M (1 1 ' )= Y'
A ,=1,...,r id6portokb& m6rt tr,...,I"
n6derwel nshatiirozhatjuk az

A mmilegyeDlerekerill i" J,-*,*";

iranszromaciolar.Az id6,
"rr;,eeris
esys%eket kodolhatjuk nsy is, hogy a , n6kek itsszege0 lesyen, azaz / = 0
>
Ezl u el6itsr csak akkor basaflhatuk, ha e id6sor eaymisr kijvel6 azonos
hossaisagn id5szakoka vagy gynisr6l eeyenlij rivolsrsra lv6 idijponroka vonstkozik. A kodoh$ ngy v6gezzijk, hogy ngteressiik a vizsgnhtba bevont idijttv k6z6pst'
id6S/s6se! es hoznrndeljsk a I = 0 eneket. Id6bn el6r (ajelen fcte) pozitiv es6sz
$Eztmokat, visszafel6 pdig negativ ee6szso.szemokarirunl.
Amemiben p6ros szimn a vizsg6lalba bevont idi'egysesek szama,nincs konkret katzps6id5sys6s. Ugy jinnk el, hogy ket id6vakor (idaiporrot) tekinnink krjz6p,
s6Dek, a jeldl6l lrvolabbil I = -l -gyel, a jelenhz kirzlebbit I = +l -gyel jetijtjiik.
Mivel igy k6t szonsz6dN id6szal k6djan* kdl6nbs6se nm egysesnyi. hanem 2
(+ l-(-l) = 2 ), a tobbiid6szaktivobestt is 2 eSysegnek
vsszik.A jelen fel6 pozitiv
p6rallan soMAmokrr irunk, a milr fle pedia ncgariv peratlan szimokar reDdeliink az
gys id6szakokhoza t 6nekekent.

adatokbdla leglosebbtrcgrzelek

y = b a + t\ 1

Ev:

I9 8 9

1990

t991
-l

t992

1993

linetris trendfiissvny'. ltt a bo a Po , L b) pedie a P | 6rtkenekegy becslese.

252

253

az d l6nye.hogy a nomAlcgvenlelekmodosulDakegv_
Ez ut6bbi transzfomecionak

)^

t t 5 tttbltzal
A iep.ssag temaszetesJag:nsdnal alak"l^a

E"

A\_,
U
L,

\.,

2'.,-,
)"

A parantt.tuk a elnezise
A pa.atn6tcrck 6nekft befolytsolja d idcipollok kodoltjsi m6dja' amclvcl azok
inelDczisendl figyeleftbekU\ enniilr.
A h,,pdtuniter az abpn|nyzalen6kea / = 0-raljel6k idijpon$an.

rcr u id6so!adatainaksz,muDiitlaSa.
,t br patunilet o. i.loegtsilenkthti iLtlososohszahit |dltozb nftieke el6jelat;l trig'
g6en na;tekaitst ng!.sdkkentst jel.z a riasdldtbo bevont iddtdrlont alatt
atla'
Ha tr = 0 6s u iddponlokszima piros, akkor 2b, az id6esvseeeDkenri
gos abszolntvdltoztsmdneke.Jclcnleselbkintvc a linearislrendfii8aveny,' parma
r er enc s c $c/rr u rd o b e l \d l ro /d . d l a Bo 'meadl etel .vaz a 7 mur,r" ' zmal
(Lrsd L kolei 2.2.4.ponl.)
a
Minl ismerelesA linearistrendszimilisdt a kijvclkez6peldival szemlelieljnk.
a sziilct6sekes a haldlozesoksznftn
(csdkleneset)alaple16en
nbvekedesl
Depesseg
nak liszorya befolynsolja A hahlozesok 6s a sziilcldsek hilitnbs6ae az [n r?,?ta.tz"
/.1 /rg!'at. N6gfad lncgydben l9tl3 6s l99l litziitt cz a jelens8 a kiivetkezijkeppen
.rlak\tlt (l L5. tdbl6zat):

254

l t2
211
510
505

498
828
|]0 0

6r15
fld./or a I
r./dvho/

l . 2 ... . | | c/r m i r d \r m o o ^ t TU l d !_ " b c A p a a m L r cr c" n e p t.d ti

i/ufiapcttaniti<okat

a 11.6.tjbb: o I rdnJlmatz^

I I 6 ltbtd2al
Munkatabla a ?a,L n i terc k n eAhori,.zn $ haz

I l! / = l, . . , . lklor a vizsgtlatbabevoni idiiponlolmeacl6z6iddponitcnd szc

llr >1 =0 at p.intlan az.id.tpoDlokszama:a kiizeps6id6pontalap;rinyzala.es
egybcnr !izsgdli idajsoradalainakszimiad filaga
llN I/=0
es/,//or az id6portol szafta.nincs0-valjeliill iddponl,a br parami

negribal

Temeszeres
fosyes(fd)

981
984
985
986
947
988
989
990
991
992
991

A paramctcrekkijzvetlennl adodnaki

Nag'i|

t
t

EV
981
984
985
986
987
9E8
989
990
991
992
993

I
l
5

l0

ll2
213
5r 0
505
418
361
lAA
58.1
828
I 100

132
t 5: 10
2020
2390
2242
4900
4672
4482
82E0
I t 100

6r75
Normelegyenlctck:

25
36

100
12)
506

{1t - ir": "i :l i6175=)lbD+66b\,

41454= 66 Do+ 506b:.

Az egycnietren&zer
mcSolddsnval
kaponparameterek:
bo=2t 2, 04.

b = 5t ! , 22
255

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

,4 tenneszetes
fogyesalapirinyzalitleim linerristrend:
i ,= 2 1 2 ,0 4 + 5 8 .2 2 ,

I I 8.6bla2al
A leAkisebbnagzetek htideerahek hegl lel6 nigzetbszeq Lirih

0 = 1,....,,

A lemaveks rogyr\ (fd)

1982-bcnaz alapirdnyzal
fogyes212 ld voll l98l es l99l kitzolt
szerindtermeszctes
Nogrrd megye npessgeel,enle rllagosar 5ij ftivcl csdlkent a lermeszeleslbgyiis Dij
vekcdsekiive|kezliben.
A tt = 0 nodszeralkalnazisdhoza kci!*ez6 szdftiIasokelv8z6sesznksa(Adatok
a I L7. hbtjzatban.)
ecs.

EY
983
984
985
986
98?
988
989
990
991
992
993

Ev

987
9E8
989
990
992
991

5
l
2
I
0
I
l
5

332
213
510
505
478
361
?00
584
498
828
I t0 0
6115

r660
r092
r5l0
|0r0

25

418

332
213
5r 0
505
361
100
584
498
828
I 100
6175

1
128
t 8t
445
501
561
620
678
116
794
853
6t 15

55
t23

I 025
t 5 t 2,
1600
625
31616
6 400
8 836
56644
I 156
61009
t 97901

ri0
238
34
241
0

McafigyelhetlDk, hogy a rrcDdfiiggvnnyelkapott l&szimadalok Osszegcnce,

egyezika leDylgcsl6Bzimadalokijsszegvel,
6175 l6vel. Altalanositvais igaz,hogy

?00
I 168
3l r2
5500

(',',)

t,

ll 7. tobb2ol
Muhk!6bla o pa natcrcLneshor6rozdiho.

9El
984
9E5

itl v

r6
25
ll0

Lt, =Zy, . Ezr komyen isuorhatjuk,usyanisii

-,

= tir, r, ,t =

r" r 6,i/ . am remm:i\.minrv eLonomdleI:l

e4.,.;ott.ra,r,.,r r,r.1-".
"

A b, Da,amercenckc. llll=sot.to
'
ll

Ae-arl.z.z.l*0.I

t :'
58-22 -itA'
-l r+
A lir er r ist r e n de g y c n l c l c :i=, 5 6 1 .3 6 + 5 8 ,2 t2 (tt= 0)

igy, ha lerezik is szezonalitis,

eselb:;, ha a vizssiitl idijranrrr r
"bb- veoralit6s pen6dusidjcnck
eSszszem[ tdbbszijrijse,
b0 6s a a szc2onxlirii\l(i

.
6 !n a
A D, Daramererinak::]]=
ll0

A katiele m6dszcnel kapott trendfiiggvdn)t dsszchasonlilvalithat6, hoay csak a

,0 paranatc. anke kiilijnbdzik. Emek magyaiizata, hogy a r = 0 (ahol a niggveny a
/)( Cnakelfel\cszi) milsdiis id6szakho2
ldiozik. Ez ui6bbi rnegolddsnel
a 60 nkl
nz id.;vt ilaeos nflakekenrd 6nelmezziik
Szimltsuk ki ezek utan a rcndcrtikekctl lla bimelyik trendfiiggl,Cnybc bchelyeltcsitjiil a Dcgfelel6I dmekeker,
megkap.Juk
az idaisoralapnanyadnakbecsijlr6nd,
ke't. az i, rer. (Adarol a./ l.8. tihld.otbah)

256

ordalan
pedjsir,
--rlegynlerbal

-*"p"r

fiisactlcn.A szeonalids az ),, - i, ( I l. ., r ) knl.inbsesekben

azonb!' Inlr iclcnr
kezik.
A tnblrzat utols6 oelopaban szerepl6197904 nem mrs, mint a tcgkiscbb
n6gyzelek m6dszere szrinl minimalizelt negyzctdsszeg P6ldrrkban tehjl
lq19O 4. I 'Edl d {lgg\ m }r ol r em e\ zele. en
c\ at d/ ; t t lJUk.t r . $ legjobb a linciris fiissvmyek kiiznl, bhersses,hosy DB tipusn tddlicerbhy )obtoan
illBzkedik Hasail
a lovribbiakbd is az eddig alkalftazoll Jeldl6scket:
e, = _r,-_t,. (Ha nincsszezonhares,
akkorez a y, minrabeti6n6ke,ha van, akkor cb
Ltv,

i ,l '

257

E n'evzetdsszeget
ben a szezonalilr6b6l szimaz6 ehercsekis beme vannak )
'-nel
kapjuk:
osdva a reziduAlissz6t,snglzelet

)rr,-i r' I " :

I
I
I
I
I

Tcmszeia fogy& (Iij)

1200
t000
800

nem linein'
l- muuro onmasibe oemdnelrnczher'hsleljebb mis fiphu
ra|exoT_
Gs/ebNtxrNa
nvcn
nuLalorirtal
modon
haonlo
!alo
kdzchre'ct
tulevinn\cl
a, n ssr(nv rllwledr robban.ahole/ a 'e'i\nerzer k'rbb
.'?
"
'ir"Jj"a"".r.

,.
'

IIlo4 = r7oor,r7
.

600
400
2N

1l

t
A nec\/cls\dl\otu'sal \apon /ailli/rr s:o/n' rl8v irtclme"herd m'nl
ottaaa
niqv?Ir\
tPtI
ekehlttt th;t6?in'l'
rcia *rnn.
'a^,,,traii

PeldiDlbaD:s,.= 134fit
Ktpezhet6 a tutotiv tei&n

i s,.,r/r mui't6szima s: t/. =:

par.r;n!h,n t/
Jla
u ,.-es/clc' ,oFld' Ine;ns trend'lclbec'ull
6.2'o,
'"1"r,
' 5 6 1 ,3 6
ripusi
l6rszamai a va16sl6tszimoh6l allaSosankitzcl 24%'ka1 lmek cl Kiilijnbiiz6
legrobban'
tendftggvenyek kitz a jolensig 6letpalvnj u a fiiggvenltipus Jetlcmzi
d relali! reziduilissz6r6sndkea legkisebb
'hol
('/'l J d'fd)
A trendadatokismerel6benelk6szilhet6a trendfii88lenv 8rafikotja
(A
ddaraiho/
ltnyleFes
frq\eliiil mee,ho$ hogyd ille\ztedrl a tr(ndronala/ rdnsot
a/
ab'a
F
bcmurarra
)
drapjan
6
uror'6
ldara
er'd
i;i'1,;
'*a"L",ii, - 'o.sor

Id6sdadabi

----

AzI is '/. adatotar

6ssk61,6 eeyenes

TrDda<!ar!i

I 1.3 .tbtd
A
lemleek\Jbv^asdDk aldlulLe Nisftd nesyibd
"ipessag
A kitve&ez6kben plfoJ tassznnn idSsor lj!,eads lrendjeDek neshatrrczasdt
mutatiuk bc- A munkanelhjliek. d; ftai-se;;-irei; ena|esbtu nem reszesiili'k adatail a
t 1.9 h nzaban
nes.
^dj\k
Az elutatlah h,hkahil*rliel<
lqat,\

.
991
992
993
994

258

1983 1984 1985 t986 i98? 19EE1989 1990 1991 1992 1991

I,

3,2

11 9 tdbtdzal
ld/lzdn6,a* ala*ul6a Nog/nd negaben
1o9alozon (e,errtb)

ti
1, 5
1, 8
9,0
12.2

IiI,

2.2
I I,l

13. 0

2,8
6,0
I l .l
1 2 .8

259

I
I
I
T
I
I
I
I

A ,, pararnlerazl fejezi ki, hogy a munkanekilli-elldtasban ncm rcszcsiili'k ldszim negyd6veDknle agosan0,899 ezer i6vel, azaz nintegy 900 liivcl nijvckcdcrl
1991s 1994kozittt.
A tr =0 n6dszeralapjin a p&meterek 6!tekei:

1l l0 tdblazal
Munlotobloozcl',tatla^nun/.anel liekl'tszdddnalalalah'ntlilei'zoliaPari:
ft^dfrFgvdY tuzontdanoz

t' = o

r=1,.-.,16
Ev

1991

1992

l99l

t994

ty,

Iv,
L
Il.
III.
IV.
I.
lt
lll
I
lt.
III.
IV .
I
II
Iit.
IV.

2.2
28
3,2

2
l
5
'7

6.0
9,0
I I,r
l l .l
lt 3

9
l0
lt
t2.
t3

r2.8

l5
t6

1 1 4 ,4

! 16

ll, 0

3 ,0
6,6
tt.2
t6 p
22,8
3 8 ,5
48.0
66,6
90,0
122,1
1 3 3 .2
144,2
) 70.8
I9 5 ,0
2M.8
t214,2

-t5
tl

ll

25
l6
49

9
-7
5
3

8t
t0 0
t2l

3
5

169
t96
225
256

9
II
l3
l5
0

225
t69
r2l
8l
-11,5
6.0
7,4
21,0
55,5
71.1
t02,6
t34,2
169,0
t8?,5
608,6

49
25
9

I
9
25
8l
t2l
169
225

tl 60

0,4
1,1
22
3.1
4,0
4,9
5,8
6:1
7,6
8,5
9,4
t0.3

112
t2,1
13,0
l 3_9
I t4,4

Nomilgyenleteka / = l, .' 16 etmiLhssal:

bo+136-br
114,4=16
1278'2= 136 bo+ 1496-b\kaPotparamAerck:
mesold'tsnval
Az esyenletrendszer
bo= 4A9s'
Dr= 0'899
(r=l"n)'
trendfiiggvenve:
i,= {'49J+0'89t
A linenris
(a enekc
A ,o parametrpeld,nkbe z 1990-esv nesvediknegvcdCvehe '
jelenseg
idijbeli
hmen a
ebbenu id6pon6m leme nulla)tanoz6treDdszetindCrtek
votraknunkan6lkiilik'de manemtcr
mrtr
id;sz'kban
thle"
"i. "bb."
"r"i'ia-ai
- nemjrir a munkd6kmi tinosa6s)' el kell fosadnxd a
*- .er
iil-"iii,
"il.*vr
paftmeretnegattuin'tkar'

260

b'=+!=1'15'

t,
A trodogyedd

6 =!9!! = s.a47s

pdig:

(Zt =0).
i, =7,15+o,tA15t
A ketftfc modszmel szamfiott trendegyenler nihdklt patunttere krl,nbttzik
smist6l- A ,o param6ler az6n, mert a I = 0 hcly ez ul6bbi meSoldesnelu id6sor
,,kitzepeD"van, elvileg a2 1992rs av lV. rcgyd6ve as az 1993-asv L ncsyed6ve kd'

s"

zttn- E mesojdisnel a ,0 paraDdei me8o1d6kpl.ttb61Ld6d6 (ba =a-=t)

ga-

korlatiBabb iele esr^r1^lmathatr8snryozzul. Eszeri l99l es 1994 kbzith az ellrlatlan munkd6knlek neayedevenkndallagos szdma 7150 fd volt N6gAd megyben.
A b, parameter 6dek a"fr nem egyzik meg a r = l, ..., r modszercl kapott ercd,
mennyel, men (mivl p,tros sz6mn adadal dolgozhDk) az idtjesys6sek k6t8ys6snyi
rivolsigra keriiftok egymasl6l. A negyed6ve.kni ftlagos y1ltoz^sr ez:n a kapott pa
runiter kitszerese fejezt ki. 2 .0J475 = 0,895 ze! ftj, mcskitzelir6en 900 ftj, j eldlstanatDa azonosa mrir leina}}al.
A f6jl5d6si tendencifi esyszenibb m6dszeEel k;z6mitva mes eredmnyt ka-

1A
A = !t-!l =12'8 =o.to
tx.
r- I
15
".e,
Ererint ?60 {6vel n6 a munkmlkiiliek s?arnanegyeddven}dnl dllagosan.A kat
szelsd adatol itsszekitr6 egyenes irdnlrangnse jelnt6sen kisebb, minr a leSkisebb
nglztek modeeiwel illeszen egyenes6.(A 1./.4. nrld, lrthat6, hogy az utols6 nc,
Syedevben a folymalos ndveked6ssels?emben visszasesmutatkozik.)

261

I1.1 1. tibli7al
heLlalel6 halzd.;szel
A les*itebb nagrzetel ni^zeftrek
I 6 zdn id \nnoI n nkatdhbj r
"

Ev

12

t.v,-i,)'

l0

t,

t99l

1992

2
0

199r
L lI. m. lv
_

7994
1991
\92
IIl. IV
rV
L
U,
II
UI
I. tr. III.ry. L

td6sorEdaB' --_-

6v
NcgYdev

A I Ln. tubLjDdI ttols6 oeloprban z alaPir6trvzaiszdinti lasznmok szerepel'

!ek. A trndiiiggvemyet kapotl l6tszimadaok Osszegemea'Svezjk a rcrylegs 16l
szerbadatokitss;;gvel. Kisimitoftrk az id6son. vizssnlj* mes, hogv a lehebegesto
vabbi komponensekitsszeseNlla-e (t l 1l fibttzot).
A tiblizal utoh6 oszlopiban szerepl68,9 nem n6s' nint a legkisebb n6$'zetek
n6dszerc szcriDtminimaliztlt negyzet(tsszeg:

t o,,-t,)'=>": =8,64
Ebb6la rczidunlssz6ris:

/s;

F=o'"t""'*'

sz6nis:
A relativ rozidLrdUs

/ =!=911!=s.1s3, 16.3el".
'

262

L
Il .
IU.

1, 5
2,2
28
3,2

L
It.
I V.

[.

1, 0
0.2
0,0

3,r
4,0
4,9

u_l
2.2
1.0
2.8

I1 .2
12,1
l l .0
1 3 .9

9, 0
I l, l

t994
III.

I,:l
2,2

6.1
'1,6
8, 5
9, 4
10, 3

t 99l

Tud adltal

11I dbru
Az e\Atuian nunkanilkmiekl662nndnakalokulAss

L
II.
It.

{,8
{,9
4.1

{.2
0,5
t,1
0. 8
0,2
0, 1
0, 0

1, 00
0,04
0,00
0.09
0,64
0, 8r
0,09
0.49
0,04

I
I
I
I

t
I

0.64
0,00
l. 2l

A Dunkdftnli-ellrdsbaD nen r6zesiil6k linerris reiddel becsilt litsz6mai a

val6sl6tszdmokt6l
e agosan735 lijvel t6mekel. Ez az elter6saz l99l es 1994kijzolti
ncSycd6vcnl6Dtiillagos ltszamalig titbb mint I 0%-a.

Erponenctilis lrend
A tisadalmi-gazdasigi folyamatok vrhoz6 kdmyezetben Den nindig kitvehel
Inearis rodenciit. Ha a vizssihjclnscscsyik id6szak6l a mnsik id5szakraneskd
zelil6ls miDdis usyanamyiszorosnra, azoDossztalekkal n6 vasy csiiklcn, azaz a:
id6eglsAserkiati rclativ vAltoztu ingadozik egy Alandn ktjriil, a tart6s irAryzak e\ponenciilis trenddelFjezztr *i.
Azexponncielistrendfigsvdny eltalanosalakja:

r,=p,pi .

7,15

263

I
I

t
I
I
I

t
t

Az exponencinls fiigsvny pozjliv po eset6nlogaritnikur tanszfomecioval lta linenris mgg_

nerris alakB hozbat6, a pararnterkmcghadrozisa visszavezelhel6
lehet):
letsz6leges
(a
alapja
logaritnus
vryre
logll = logro +t lospl
id6A tanszfomnci6 nulatja, bogv a fliggvenvn6kek logarjlrnusa' log v' es az
vn A l=1, 'r id6portbdm6n,r'
elystEek,t k6znlireAtis asszelnggAs
't"
= bo h! exPo'
adatokb6l a leskisebb n6gyztek m6dlzer6vel megh'r'rozh^rJrk u i|
nercitlis trndnigsv6ltt. Ift ba Po. ^ bt Pedig ^ Pt en6k6nekegv teakel6don
^
^
iditsor alaDiantij.trl becslse
A f;lin lopa'itrnusratudomdciobolkdvc*sil hos) u id5sora'lahinal<Ioaanrmusar{s a r e"nckelalap'it a Inearrsrmd pmdlercrncl megold''siravol8il6
ttend Pdm'lc
nomrreeyenrereke" , me8;ldokiPlelekalkalmaak a/ expoftncielis
d rd6r ieliilii t
vdla/harjuk
meg
kErlilekippfl
lzinal is
i"i'.r
"?.gh",i'"..*"
Ha u id6szakokal folyamalosd sorszimozuk, akkor a notu'legvenletek a kd'

A paronaterck a elnezese
A, bo paruniter a jelneg alapirenyzalszerintieri6ke a r=o,val tclijtt idii
ponlban.Ha tt = 0,6 nincs0-valjelajltid5pont,a ,o paramrer
az id6soradarair)xk
A bt pdmaret a,zid,,eg'sAgenkAnlid ogos lelalv ftlrozlr mulaloszlm! Jcl7i,
hogy a vizsA6lr id6sz* alat a jinscg 6nke id6egysgnldntallagosanhinyszorosiir.,hany%- r a( l00 r j) va8yhiny %- kal( 1006r
100 100b, ha
- 100. ha nbvekedas,
csitkknes)vrhozon.
AmeDnyibena pdm6rereket pArostassz6mf id6sora a t r = 0 elje.rssat hatdrozzuk meg, a b\ parunAet newete {b:)jelzi u idi'gys6sc,kenridrlagosrelariv
,elenlasetrekrnlvea i, pdramerer
megegye/,kd/ t .Batlctbt'-.a" idcjbetirdjhzlts AIaAos nkne clwezCsrii mulat6val. Meabizhar6bbnak tarrjuk z exponencjelis
tredfiiggvoy
bt paramfteftr, men ur M id6sor minden egyes adatdt fethasarlva
hatdrozuk mes, mis z 7 a" id5sor ck6 s uroh6 adataalapjrn ker kisztnit6sra.
Az exponeDcielstu d szamiresala kiiv&ez6 peld.iDnttatjxk be (t I I 2 hbtti-

tl o g ,,
t/l o B),

= ' l o s ' o + l o s b L ) t'

tr- t

= l o g b .:I+ ro s b ,l r'

A normalegynlelekmegoldasaia log,o 6s 1096, rtekek'

mgadjaa b0 s pdm6Gr eflekt' es eek segilA logaritmus visszakeres6se
',
segevelfelirhalo u credeli exponmciilis trddes|enlel:

i, = bo.bl
rrelpedisaldsnaereklogarihusi azaldbbiak:
A > I = 0 modsze

Iroer'
logio = 'i

tt t2. ftbbzal
EU kiene\ t.liil6iiezet wn.l'geinet tuszAha 1982 t992tdi;n
^

'1

lg-r,

tv

982
9E3
984
985
986
947
9E8
989
990
99t
992

t 35, 8
t 5t , 5
t 57, 0
165,8
82,9
88,4
85,1
t25,4
'4t
,1
t4oA
t47.2
2620,E

2,1329
l
-2
I
0
I
2

3
5

2,2196
2.2622
2.2151
2,2679
2,3529
2,5329
2,6438
2.6505
25,7141

t t9 l ,

10,6645
8, ?2r 6
- 6, 58??
2,2622
0
2.2679
4,7058
7,5987
10,5152
11, 2525
5,1249

25

t0
25
I t0

I A llalanosstarisdka I. korel2.2.4.ponr.

264

265

irjukfel
a tr = 0 n6dszr alapjrtn
trendfiisgvttr)r
Azexponencialjs
vt -)j!)!.2)tto
ll

r,o= zr ,.o

1n6=!4-orrro.

b. t.t?j

ll0

l l i , = 2 ' 3 J 7 6 + 09521 '

= o)
i, = 2t7,6 t,t27' (>t
pdmelo'enek
Az ndiil6dvezei vend6gl6lszim,t leir6 e4oocDcinlis trndfiieSv6nv
'0
jclntese
ve: cevresa
en6ke 217.6 ezer fii, amelFek Pehenkbanegvidejriles kenits
id'isor miall a nxll6
tagszeml
a
mesrcszl
jd6sor
e1hga,
P'rallan
mnani
adataioak
az
val ielijlt id6pont t eDdszerinti ql6ke'
"
evenkol nlla
Konbiran:1982 6s 1992kdziilt u udnb'jverei Ycndegleiszema
is
217 6 eze' ld
szrinti
l6$ztm
alapirdovzat
az
1987-beD
gosan217,6ezerf6 vox, es
enche""ise'
lalo
Gyakorlatidabb a ,0 para.r)tq dllagkeni
vendEgek
Ab, paramelet6rtkeI,127,eazticle i'hogv 1982s1993krjzdfta
ok
szernaevinlnt A agosanI ,121'szercs'rc' azn 12.7 kal novekeden
A feilaidesilendencitt z egvszer[:bb,a fjl6d6s at]agos nbme muralolal meg'
la;'o,u,

7 ='.1]
l'

- C;#

l l .l J. tttbhzat
A leEkitebb nieJeetek hideeftneL heefelel1 ,tg.etAszeg
Ev

997

t35,8
151, 5
157,0
65,8
42,9
88,4
185, 1
, 41, 1
t41.2
2620,8

I t9,7
t 34, 9
I 52, 0
t ?1, 3
t 9l, l
217,6
216,4
ll1, 5
t 5t , 0
195.6

A refarivrezidualissz6res:v.=!]{==o.ttS.

ednidsa

0,- i ,) '

t,

942
981
9E4
985
986
981
988
989
990

I
I

29,6
89,4
5t . 6

259,21
215,56
25,00
10,25
104, 04
852, 61
3588, 01
260t , 00
8?6, 16
1992,36
2662. 56
t 9 266, 79

A2 iidiil6iivezerven.EseiDkexlo

nencidlistuggveDyel becsnlrletsznmaia r6nylegesl6tszdmokt6lallagosa!41,85ezer

ftivel t6mek el.
Az exponencielis fiis8vcny szerind l6rszriDok 17.6%-os hibaval illeszkednek a
lenylegs l6$zimadatokhoz. Tekirtsiik mg a 1.1.J..itlr, abol az eredeti iditson 6s
anak xponencielistrendfii8svnya leljuk

= I.l2?. amel) mo\r ipPcn a n' narm.rener uonos

lehcrs6atlagosrelariv novekd6d mu]Elr.(A 4 es u 7 ,.uonossrigi' v6lerlcDszeniid

gesugyan, de nemjelerthai a kcfele szirniris ,fgvcn6n6kis86i )
Vizss6ljuk meg ezek ui !, hosv memvir illcszkedik iol a fiissvenv (adatok a
ll 13 ibluatban)
Expnenciilis trend eset6na tnvlegcs6s a trcnd6rt6keklogaritmusainakitszege
@z n avenl6ses az ehi' nomdLlcsvenlelalapjdo
esyebk rnei, azaz ltgy =ltgi
(
igazolhato.)Az eredeli adaloka r64e nd nll fem u eevenlitsts >) * >i )
m6dszere
legkisebb
neg)zelek
A 11.13.fibLt2at ul'ols6ovlopaban szrepel a
clvesezzrik
(19
amlv
alapjan
266'79),
srcrint minimalizill eltrseknegzet6sszEge
az illeszkedesvizsgalalol
. 1 9 2 6 6 .7 --- . - l ? {1.(7
--A r e^dudls ,7 6 m.b e 8 y rer-r'

500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0

I
I
I

t
I
I

t
1 982 1981 t 984 t 085 le86 t 9E7 t 988 lS89 t 990 l99t t 997 ir

A reziduelisszdtas:r" =41.85
ll 5.dbr u
A lieneh n.lnl4irezetvndislaBznnAnakddsotu 6 e'ponenciah ,ehdje
266

26',7

I
I
I
I
I

is alkalrdas'hogv
Mibt rneremlilettijk,a tO, - i f itss,egaDak elditntesere
koznlnelvtk fejeziki jobbanz id6soralapininvkiilijnbijz6 tipusr!trendfiigsvenvek
linairis trendniggvenvt is meshatiroztuk:
a
P6ld;nk adahib6l
'at6t.
alaPitn meghattrozvaa rndi, - 238,3+l0,s I (tt = 0). Mirdka trendfiiSsvenv
losszege!akdvetkez6kdkapi* Q I 14-ftbtddat)
6nekekel6sa ninimaliztlt nCgvze
A rrendt

1 3 5 ,E
I5t,5
t5 7 ,0

l9 9l
t992

440.4
441,2

262n,4

84,1
5 ,l
145,9
:
3 6 t.4
392_2
2620,4

, + | u.. tL', ,

L\ - lba14L|

3
.+
.+
>.,. = bo>'I b,>r 1. b| >,1.
*

3,
.r
> ' , , = L r . t . b , >- b, , z i

I I 14. tab tzol

wl6 eltarisek aiseehaso.lidsa

A hrromismererlens
egyedetrndszer
megoldnsa
hlyn,ltahban a m6r mg
=
=
isnert tr
0 nodszerthMriljuk. Ha >r 0, akkorI tovrbbl paratlaDhatvinyai-

lv, i,f

1982
l9E 3
l9E 4

A norln6l%yeolelek a kovetkez6k:

2652,25
tt2496
l2l,2l
2641,O0
3025.00
2923t,70

259,21
215,56
25,00
.:

nak irsszegeis Dulla.isy a lt

Csa lrr
tlormi'legye'jetbSla bt paranAb:

tagokkiesesutan fennmarad6mesodil

\,.

1992,16
266256
t9 266,19

,,

>t
A bo ,s a b2 po.anAer An6tu pedtg u ahbbi egyenleneDdszermegold6sa

Az uro)sooszloobanszercplbad^tokata I I I 3 hnblifl,.ir ven' nl

Az exponencial$fiisgvcnyjotbd illeszkedit( 19266.7q< 29 231.?0)es minmulrl6szdm is edele6zer'ien kdvez6bb Iw mid a lireins Fend_
,len k$rnrilaro
fiiggv6ny seto.

+A
Lt , =, bo_b, Lt .

+,
+,
> t' !,= b o > t+ b .> r ' .
A ielenseset id6sorai kozdn S/atro lal6ltozhatl]n* ol)n tipusokkal is ame_
lvek ferldlisi t;docreiaban oem frsl/eh16 m% sm a lire.ins fiissveovre jelletr6
jllem,6 relativvillozis Allatrd6sie''
ftEgvenvre
ulrzolur. sem
toPLtztolunk' n'ov*eiesb6l
- "*ponen.idl's
az i.!1sofiat irinvvo@l'tilozist
Amennviben
csdkkensivasy csokkm,sb,5lDitvekedst,az id6$r eleg j6l jetlmezhet6 a prrlbolikus ftggv6ntr!el.
,iiovaU'U;t<lan csr a modlod Parobolih.t tre"dfrPAwn')a/ foglalkozurl.
anl)ftk ellaElos alakJa:

(Az ers6 es
.";;
Ektor a bccslrs
,,,n"****-,
**",
" =
=
(
t
bo+ b, t+ b, t '
t , . . . , n) .
i,
A parabolik'rs treDdfrBSvmy paramttreinek szakmai jelentsr ncm tutqdoll
nu*, az alapnanlzst rtdkei alapjitn elemezztlka vizssih .jelens6get.
A parabolikos treDd sz6miiisit a maSyarorszegiurintemeles 5 6veDk6nrifolytoros id6softin rnutatuk b. Az adatokats a t, = 0 eljAlesnakmegfelelajszenirrsok^^ I L15. tttbriwtboi tatiljtlk.

Y,= B D + P t t+ 91 t' 1
A paramlerekelebbenaz estbenis a legkisebbn6gvzelek modszs'evelbasmjiik'

268

269

Ur6lrcm.las (cz$ rom)

1 1 .1 5tn b hzat
Az urn erdelis alakulird Mag'amrs.nga,

I
I
I

800
Ev

960
965
910
975
980
985
990

180
124
850
830
690
620
4850

3
2

8l
I
0
I

2
l

8I

28

t96

I140

3420
2880
?60
0
830
2160
5580
l 6 230

'160
0
810
r 380
1860
130

426
?80
844
812
745
582
4850

79
20
6
2

700

2tt6
6241
400
l6

500

1025
lrJ
0

400

t3 266

t
t

b = :::. = 2 6,071
----

Az egyszcriisdddt eeyeDrerenoszcr:

Tddadaiot

Az ufirrmelas parabohtustrcndje

4850= 7ro + 28r:,

t6 230= 28bn+ t964.

Napjainkban nem kovelkeretl be az urolemeles i.rio)aonalanak v,ltozisa.

A tcndfiiggvtnyek alkllmu nsevalkapcsolatbana ktivetkeziiket jegyzzrik neg:

,o = 8 4 3 .8 0 96 s b ,-

37" 734

A parabolikus trendfiiSg!6ny:
i , = 8 4 3 ,8 0 9 + 2 6 ,0 7t't3 7 ,738 t' :

(:r= 0)

Az urenrcmeles ot6aenkdti adalait s u alaPndovzal serind en6keil a

Tananyngunlbancsak a lineAtis, az.\ponenciAlis ts a?aralolrt s rendfiiggv6nyr

ismnetiik. A gyakorlarban tovrbbi fiiggvn],ripusokat is alkalmaznak az id6sorban l6vi' tendencia leirisliLra.A szimitog6pes programcsomagokscgilsegvel barmilyo tudfiggvmy komyen el6illilhalo a vizsgell adalhalmura.Pl. ncmcsak
mnsod-, hmm hamadrendii vagyp-cdrcndii p&abola is basznrlhatd. lzck az nn
polinomiilis trctrdfiiSgvlyek.
A polinomirlis rendfiis8vny az idi'tDyez6"-cdfohl polinomja:
Y,= Pa+ l|\ t + t ! ) t ' +. +Plt + v, , t = t , . . , ,

6s M ( v, ) = 0.

Tapaszulari adatok alapj6na leskisebbn6gyzetekm6dszcr6vis"dnolva:

i, =bo+bJ+b, t '1+. . . +bt t t .

| = \ . . . . . n.

Ha ch6rij foksznmnpolinomokathasonlituDkdsszeabb6l a szemponrbol.hogy

nclyik illeszkcdit jobban e idijsorhoz. ?*kot a rerjudh r:d.is rnutal6j6t a szabadsasfottal korisnlva kcll has,ndlni Emek kcpletel

27\l

271

I
I
I
I
I
I
I
I

\ = i,t +st +v,,

i-1,..,p, j=t.....4.

A lrendhadsrnsy sziiint ki, hogyaz id6sormesfigyeltrr6kib6lrendrckivonjuk a

alolp a polinom fokszjlna.
2. A trndftsv6ny tdrsyahsakor abb6l induluk ki, hogy az egy specielis
regresszi6fiiggv6ny, ahol a niggetlen viltoz6 az id6t6ny26. Felmernlhel bnniink,
hosy hildnbitz6 jelens6gek id6be' megfisyelt adabib6l regresszi6sztniLtst v6gzziink. Az ilya vrnitisokffk
sz6mtalan,,bukalqa" lhet. ElSfordulhat ugyanis.
hogy kt jcleDses id6beli alal(uhsa k6zittt akkor is nucatkozik regresszi6,ha azok
k6zith semifele kirzvetlen oksngi kapcsolat nins. r-ehetsages1ov6bbe,hogy felterelezhetij uayan srochaszlikus kapcsola( a ket jelen*8 (X6s t) kitzittl, dc a kF
sziimirott resesszi6s egyiitthat6ban a masyeiiz6viftoz6 (,rl haltsa ..keverdik" a
trendhalissal. Ez a kevered6sdmasiibu rcn zavar, ha a regesszi6szimiris f6
clkiniz6se a fiiggai velto?6 szinvomlhak el6rjelz6s,becsl6s.(Pl. egy iru kersletel ar(aduk e!6re jeleai u :bralakuliisfiissv6tryebtr.) Ha a regressziosegyiilrhat6nak is ddel6 jeletrtest tulajdonitunk, akkor indokolt a tradhdttts kisznni.i
Emek m6dszereiveltalEy3sukbatrnen foglalkozunk-

I1.3. A szezonalitdsvizsgdlata
A szezonhatdsvizsadadnel da k@snDk v6lasa, hogy a szezoatlirAs nilyen
tuAiekben eag/ anjaybak tiriti el 02 id6sd artAket E alapnanlzatlal- Vizsgiladnrl
id6sor adataib6lki kell sziimiirk a trendhatist 6s a vletlen hatlasl.
^z
A srezonels komponm eltrit m6dotr vislkedik additiv 6s nultiplikativ Dodcll
est6.. Additiv dsszefiiggs osctn a szezotrhatis a trendl6l val6 abszoltu ehires,
nultiplikativ kapcsolat set@ pedis relativ ehifts forDtjiban jelentlezik. A
szzonalitrst addniv modcll set6nizzontlir ll6rasekkel- multiDlikaliv modell eselD szezonindxeklcl jellenezijk.

ll.3.l. Szzon{lis
eltdr6seksz{mitrsr

v'-i'=st+vt'
Az igy nyen k ainbs6sekel
egtediszeofilis elbe:eknek rc\ezznk. Ezt kbyer6enmindenpsiodusbolvssz[ka./{dik elr&e$ ( I < i < n) es ezgkszAntanid aeal
kepziik. Eul a vlrlenharistszfiink ki, illew tompitjuk:

s,_
. ,_").
Lt ) , ,
'p
Ha a rcndel nm lineiris fiiaSvennyel harirozruk meg, akkor nem teljesiit az a
feltetel, bogy a szzonilis ellresel 6,sszese(illetve irlaga) nulla legyen. Mozs6lrtagoHssal kapott trodtuekek eseltu ez eknelerils tljes ugyan, de ha kv6s szimn
:
meSr'Syercsunr
vm. akkorelitlo(tulhal,bo$r ) r, * 0
Ilyen esetbm a szezoDelisell6k konekci6jtua kerul sor. A ko.rigiHs ngy
ttirtork, ho8y az elSbbiekbenkiszS@:ror1]6n.nyers euondlis eu'rasek itt^E6r kegezzjik, is az {trlagd leeozju* az sr i:nekej/t61- A kofiAAh tzeoaatis etftratek:

$"

A tzezoaAlis eltir5el azl lejeik h, hog ado sz

ban a szezonhatdsn iat! oz
i l6sor afl,ke dllagosM naayieel nogMbb ng alacsonfabb a tren.t szetinti Arik
T*i
snk isrnera I l-3. tdbttqt ., kiiz6li adalokat. A N6gr6d Degyoi h6ztdtisok gizforyasaas.it s a moz86irlagohssal kirnulatotr lrnd szrinti fogyasdesel a
I 1.16. ftbLt2dtbaa isnnAkitmljll<.

Additiv osszefiigg6ss lineiris trend eselnaz id6sor negfigyell edekeit a konponensekaisszesekntirhatjnk fel:

r A m6dszer isnerteidsdt l,isd Kitv* Plll Prftic2ky Gdboi Ah.ldnos stadsziika II- KijzgudasdgisJogi Kiinyvtiad6, Budapst,1981.

2',72

273

ll 16 tnbldzat
Az esae.li s.?zohalis eha.asekennirXi

A kodisalt szezo'aliselrersek(milli6 nr):

l6bld2ata

L
js elt6!s
Nycrsszezonel

0,9'75
n,006

0.100
-0,006

-1,300
-0,006

0.250
0,006

KoniEalt szczoniliseltdrds

0,969

0,094

r,306

0,244

Ev

r990

I.
lt
llt.
IV.

l ,t
3,6
3 .9
6 ,1

t9 9l
I l.
lI l
I V.

t992

1.2

'1,2
'I,O

Ill

8.0

lv.
r993

5,2

'1.3
1.6

I.
II.
III.

8 .1
1,2
8.5
9,3
8,0
7 ,2
I t.?

I.
i t.

rt.
I V.

Az esyesneg)edAveksz.2odlB e/tilrei

!!1!llle[l
r.rcgyeoo:

Az I negyedevi eezoDilis ellres az{ jelcoti. bogy a h:iztartAsokszihira edkc

,ttlagosan0,969mi1li6
sitei gimmyis8 1990es 1994kdzijtt az L negyed6vekben
haladja
neg
d
alapiranyzat
szednti
mesyisdgct.
A
III
mr-rel
negycdevekbena szezonhadsmiall elmarade 6rtikcsitsz alapirmyzalt6l,dllagosanI .306s]jllj6 rnr -rel.

I 1.3.2.Szezonindexek
szimftesa
Mulliplikativ dsszefiigges
6s exponenci6lis
lrendeseti! az id.jsorncgfigyelr irrkeit . komponcnsekszozataknt irhatjuk fel:

0.2
8.1
8.1

lt.2

8,?

4,1

(nilli6 Dr):

-)2=o,sts.

ru.negy"acu,9!1-!II4J1/)

=9{ =o,too,

etrC!i1r!!)11j2=*=-,,,00
rr.nesyed6v:
(-0 ,5 )+ 0 ,6 +0 ,7 +0 ,2
=
rv. negyeoev: 4
i-*'A koftekci6s tinyez6:

I,lCn+0,250o'T5
0,975+0.100=o,oor

274

t,2
{5
1,5
0,5
1,3
06
0,?
0,4
t,8
0.?

A trendhaderigy sairjnk ki, hog)'e id6sormgfigyellrtikeit rendreeloszljLrk

i=,,;
Az igy nyei hinyadosokat egtedi szezonihtle\ekheknevezziik. Ezt kdver6en mindcn
(1< j< n ) ts ezekniftoni ;rLaslt kapcz
pri6dusb6lvessznka/cdik szczonindxet
ziik. Ezel a v6ledenharest
sziiitlkki, illetvelompiluk:

tr
=11+;
tuggvennyeliltuk le, aklor lem reljesiilaz a
Ha a tendet nem exponncinlis
l el ' i ' el .ho s' I I . = '. M o, soir lasol^r al. / em it o. lnendnekel
r e hd. / n"l, isa
csr r or
is cliifordulhar, hogy a velellen hatai nem szur6dik ki teljes es6sz6bcn.
kodekci6jnrakcriil sor.A korisdlis {sy tdnclik,
llyen eselbna szezonindexek
hogy e cliibbikbn kiszdmitott 'in. nfen szezoninderrt n6nani dthgat kepezziik, 6s
ezel az ,tlaggal elosztjuk z J ; crteken.

275

I
I
I
I

t
I
I
I
I
I

t
t
I

t
I

1l 18 dblazat
MnkalAbh azegedi szuonin.ld.k kitzdnidsnhaz

A kortigih sze2oninletek:

EV

A szezonindd&t lejei b hog/ @ ailotl eeo'ban a szeonhah^ ni,n @ idti@ alapirhlzot s"nnti aftAktek
sor idAkeAhgosan hnnyszotoso
A szuoniDdexekszhmitisera kovelkez5peldAnnnratjuk b (Adalok a 11 'rZ

l99l

i,J

t_
It.
l|t

t992
L
III.

11.17dbldzal
i ikqi|isit'k
vedaltAipto4i

Egr' idrkakd6keAj

Ev
99t
992
993
994

adabi

I.

II.

III

IV

ll
2l
2l
25

l0
t7
11
t8

l0
42
45

l8
22
4l
42

e8vnletfj@i ki' ha tr =0
u i,=2s'06+0,e'
Az ataPn^avz^rot
Sznrnitsukki az egyedi szezoninddket! Ehhez el6e'ir kiszemitjuk a tend6rt6keker, majd smcgfefef6hrnyadosokarkipeaik (I I 18.nnbl'izat)

l99l

L
II.
III.

\994

L
II.
tl

ll
t0
t0
38
2l
t7
42
22
2l
t1
45
41
25
t8
42

t9
20
21
22
2]
25
26
21
29
30
ll
32
l4
35
l6
l8

too

68, 4
50, 0
142,9
172, 1
91. 3
68.0
161, 5
81. 5
72,4
56.1
t45,2
t 28. 1
5t , 4
130, 6
110. 5

A konekci6stnyez6:iFJ: t : = o,ezls .
A korigelt ezoni.dqek

%-os formrbani

Az csyes nesyedevekszezonindexei(%):

A o -t : . tq " , - ! q L = b 0 7 9 " : I 4 o - t 5 0 . q " " ,

"" -,2r.r9"
0.0248
0.c248
0p248
0.0248

0,9130:724o;735=0759+ 75.9%
I. nesycdev: 1,/0,684
'

(Ezekszouta: 0,821-0,6071,5641,285-1,000.)

II. neAydev:

$s o.rt osrl asll =oj6l- 56.1'l"

Ill. Degyd6v: Vtius l,6t: l,asz t,106= tA46) lM,6%.

IV. Degyedov:

Az eredmenyekalapjanmegelapilhatjuk, hosy a szem6lygelkocsi arrckcsncspl

a Il. Degyed6vbenethgosan csak 60,7%-a a trend szerinlilek, mjs pl. a Iv. ncsycd6v
beD a szzonbatasmiah illagosan 28,50l*kal meshaladja a trend szerint varharo lbl

1 ,7 2 70 ,8 1 51 ,2 8 11 ,1 0 5 = l ,l 88Jl l 8,8% .

A n6gy szezonindexszorzala:
fls;

= 0.759.0,561l,aa6 U88= oJll5

P6lddnkbm, Divel a trder linc6ris fiiasv6nnvel fejeztiik ki' a ezoDindexk

szozala jeleDl6seneltr a kivbnatos I 161.Mivel a fl r; + I , ezen korekci6s t6nvez6t
kdpeae korigehunk kell

276

11,.4.El6rejelz6saz eredm6nyekalapj{n
A piaci viszonyoJdoz valo gyors allalrnazkodes sziiksegesseleszi, hosy bizo
nyos jeleN6sekt rdvidebb, hosszabbid6s?akrali're megbecsiiljiink. E rw6kenys6s
eAyik eszkitzc a audasAgi el6re)elzas.a progaosztika. A gazda56gieli're.jelzsslahsz

tikai modszcrtma ige. sz6leskonj. emck egyik lonlos lcrillele u id6sorok e(r.poh_
ci6ja. Ez abbaD,ll. hogy a fehaft ldNnyszenisdgcketeltirevelilink a iitv6bc, fillalele7-veuok loaebbi fobta{6deset.
Az extrapoleci6 egyik lescsyszerftb m6dja az, hogv a fejl6d6s itlasos mert6ke
{ t ) vagy a fcjlijdes etlasos tile'ne ( 7 ) alapjrn vegziink bccsl6sl Ha az absuoltr valbzasr titclezijk fe] egye.lelesnek, aklor lineiris; bn a relativ vAlbzisl talclczztk fel
egyenletesnek, akkor exponencialis exaapoleciot hajtuok vgre. Ha az id6sor
,1,, (!agy leSalabbaz elsij es utols6)megfigveltadatdrismcrjnk,alikor d
1,,,f:,

P6ldakanr
tckinrsnka szcmely8pkocy,nkesits
korrbbaD
kisziimitotl
adatait.
jetlcmz6trendeglenAz 1991.L ncgycd6vc
6s 1994.IV. neSyedeve
kdzdtlijd5szakot
i, =28,06+0,6q(Ir=0

es1992.Iv.
negyedv
r= I,1993.L necyed!
/=l).

,4sehaltgtpto*i

t !. t9 tdbt&a1
irtaksitis veanalnastu k enzajeeoninderek

lv.

III

iddsor (,+ r)-adik adatinakbecsl6se:

82, 1

60,7

156, 4

128, 5

Li nai r is ettrup ohc i btdl :

, , ' ..,

u .-ri -l i

i.

i tte r' "

'' .

) ' tn-/'

hJ

Becsl65az 1096os i\ ceyesle8yede!eire:

11 2A tdbl,izdt
A Ead A\ a szeohhaltts elt;rejezi\e

Exp nenciAhs extrapaIdciawl :

v i * n = Y, 1 \' ' , i l l e l v e
' ; .,)= r,71" ' )
A ket odat alapj|nhntn'bccsls eredmenycflrevzelaiis lebel Meabizbatobb
cl6rcjclze vegezhetiink a trcndfiiggvn.ycl mcehaLirczot alapininlzl alapjdn. 42
cxrrapollci6r iLgyvgeziik,llo1y u ell;re jelezri kifiat iddegt's'g t a,leka behelrette
\ i tj iik a tren.1figsrt nybe.
V6gezzlink el6reielzcst a 1 1 I 2. t,tbhzatban kozmt idosona.
voft, melyer a veDd6gAz exponenciilistendfijge\eny: t=217,61.127'(tr=0)
1992i8 ismertadalaib6lszimitottutrk Az 1992-esvheztanozo /
forgalom 1982-161
ift6k 5 vol1.
Becsle!1996-tu:I = 9. (A / enekeit,.lovabbvczetliik".
)
i' = 2ti ,6 t,t21" - 638'2 ezet16
Ha M id6sat szezond,lbingado2dstis latri.lnt, u extraPottci6trrl azl is ,8JPe_
lenbe kell vetui Ha mesfisyel6seink tegyd6veke (vagy b6napokra) vonatkoznak,
akkor az ( , + r ) adik peri6d\rsiedik szezotj'bafi az exrapolalr ert6k:
rldditfi kapcsotatat
lelL.telne: yi,,. = i,,,-,t, + : ,
',
! p ,' o ta h r b h ,l " l e
U , t p! t A ot ,ka
' .. ), . ,- i ,.,

27E

v,irhat6indlesn6s(db)

t
I.

[.
Ut
lv.

25
21
29
: ll

44.06
45,34
46.62

44, 060, 82r =16, 2

45.140.607=2?,5

Mesjegz6: 1994.ry. acqyedevI = 15; kenes6vllowibbvezerve

jutonunk cl t996. I
resyedevarca r=25 bbz.
MiDt p6ldni.kbol hljDl, az el6rcjelz6sek esyszenien vdsrehajlhatok. ovakodnunk kll azonban a el6rejelzsekmechanikus alkalmazes|6t Mesbizhata .k;rciet,
zlr, csal aklor tudu.k adni. ha az alapiriinlzatot. a mtlrbeli tendencint h?sriziali
adatokat ta alna.6, kell6e" noss, idrtrolo/. alapjtu dllapito(uk meg.

;.

279

I
I
I
I
I
I
I
I

I
I
I
T
I
I

3. A l6gi szillitas ad.lai

I 1.5.Gyakorl6feladatok
I . A szinhizlAtogausok
szimnnakalakulrsaMasyarorszigoD:
Ev

984
985
986
987
988
989
990
991
992

Litosar,is( I 000)
5998
6012
5951
5E6E
51l.7
5t95
4991
5094

d Abrtuoljuk az adarokarl
se'
,.) Vizssaljukmegaz idijsorban6r6oyesiil6rodDcirl li'erris trtrdtuggvenv
gilsegevel!
., Ertelmezziika pdu6lerekel I
/.) AdJunIbecslest
1995-re!

rv
986
987
9E8
989
990
991
992

( l00ofti)
t191

r320
l3l0
t472
l5l7
1045
t 2) 3

280

? u73. 1
l2 210, 0
15111, 6
18779. 8

D, Szitmilsunk tre.dfiiggvDyekermindheroft id,SsoEa!

c) Adjunl bcsl6st1995-re:
- u 6l1a8osutazisi lnvolsagra.
az I ulasra saimilon dtlagosdijbev6tetrcvona*oz6anl
Az e8y6ni vrllalkoznsokbaD foglatkoaatottak l6rszdmenakalakulrsa a kereskedet_

Lrszim( r000f6)

20
22
25

2a
t0
34

dJ Szemitsuk ki a liDeiris lrendfiiggvEny palmetere{ a / = 1,.-.,r, val amtnta

tr = 0 m6dsznell
,, Szamitsuk ki a hendertakekell

( m illidr . r )
4124. 8
5 012, ?

a/ Vizseeljuka ldSaszUlitrsalakultseru t986-osvhezkpest.valanid e!,rajl6v_

Egy inlczm6nyllszimirak alakubsa:

EV
t 990
l99l
1992
1993
1994
1995

{milli6)
14t,0
285, 6
344,3
516,6
694,8
286.?
4t 8. 1

1984
1985
t 986
1987
1988
l99t
t992

50,9
61,6
?8,0
146.6
201. 5

o, Abr62oljuka ad"rokarl
,/ Az rbra alapjrr d0 stnk a rendfiiggvenyripusril! Szimirsul kl a mesfelet6
tMdliggv6.y param&ereit!
.) Szirnitsulki a tugsvenyenakeker.
e. raj?olurbea grafikusabrdba,
, Adtunl becslsraz 1995-os
6we ronarl,o/;d d Dendtuge!Coy.
r fetlodi,diagosn6nc]<et; ). lalminl a fejtiides
drtagos
il|me ( 7 | aiapJdnt
Ha.ontrrul
itwe az erdsenveket
I

28t

Magvarorsznaon;
alakuldsa
5. A llkossegtakar6kbie1',ltorndnynDal
Er
980
98r
982
981
984
985
986
987
988
989
990
99r
992

(Mrd F0
160,r
115,1
r9?,1

d/ Abrtoljuk az adarokatlDij snok a lesmcsfclel6bb trendtuggveny tituser6l!

b.) Szimitsuk ki a parm6tcrcket. s irjul fel a trendftggv6nlt!
., A tcDdadatok ismcrctiber rajzoljuk e ibriba a fiigev6nyt!
7. Esy rruh,izl,tnc boltjaibar 6n6kesilell ffszerek forsalndoak alakulasai

E'
r 990

214,9
1t2,1
368,6
634.7

i99l

A megadot adalok alapidtrkiszimitott expooctrciilis lrendfiig8lanv sdrint t bel'r

dllomiiny venie itlagosan I 1,2%-kalniivekedtt
lsnen lovibb6, hogy u 1980{a b@siilltetrd 140y' Mrd F1 1992-reped'a 501,9
i,\'-22820
Mrd Ft A irddfrjsgvenyjellcnzderc kiszrmito$ t(!,

modszrszennr!
a, irjuk rel u cxponencialistndfii88r6Dy esvr ctcl a >r=0
,) Sziimitsuk ki a li.edris treDdpdulereit, 6 6rtelmeziik zokall
., Adjx.k becslesr1995-reajobb kdzelitst ad6 tndfr8sv6ov alapiin!
6. A GYES'n, CYED-en l6vdk sz,mdnak alakDlee Magvaro6zdaoD:
Ev

980
98r
982
983
984
985
986
981
988
989
990
991
992

242

l8

r000fb
2@
254
242
237
224
218
220
225
21t
24t
245
241
212

It.
III.
IV

23
31
1l

I.
II.
III

l5
21
l6
'12
l8
27

I.
II
l t1 .

tv.

75

II.
III

25

tv.

80

t9 9 l

a./ Abrtuoljul z adalokat!

6/ Szimitsuk ki a mozg6 lagolesi trend adatairl
d Vi^geljuk a szczonhatdsilEnelmzziik a kapo( eredmanycketl
.1./Mivel a mozgortlagokalapjiinnemkszilheliinlpontosel6rcjclzcst,
sz:imjrsxnk
lineaiis trendliiggvnf a ceDtrirozottmozg6ellagokb6ll
Adjunk becsldsl az 1996-os6v fijszcrforsalmrra vonaikoz6aD,a szlzonalitisl is
".)
E. Egy 6pilijipari villalkozts tcvkenysegmek drbev6telea kitvctkcz6k6ppe. alalalt
{M Fr):
E!

l99t
t992
l99l
1994

II

III.

20
22
25
28

l0

40
50
60
70

33
36
40

IV,
l0
tl
l5
20

I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

283 I

Az alapi.anyzatot
leir6lincaristrendegye'lete:i,=32+0,54

r,

>t=O.

a) h dssrere!6k sz,tza16zerl'j,
kapcsolaLtuakfelt6telzesvelvizss6ljuk meg az ,rbevtel alakulrsenak szezonalitdsft!
,.) AdjuDk becslstaz 1995-0s6v egystrsyedevenevoDatkozoan!
cl Szdmitsukki, hoSy nmyi a veletlen hatis 1994w. negydevbn?
Egy deligyilmitlcsijket imponrl6 gdd.tlkod6 szeweztcitromforaalmibnakszezonalitd,sarvi6grltuk. A aedafteker az i, =620+2,59 1, /=l,...u
fiiggvnyalap'
jrin b@snltijk. (M6n6keg/seg: tonna.)
Az egyedi szezondliselteresekl6bldzata:
Ev
ll.

980
991
992
991
994

t5 8
i01
)6 1
206
186

t5

IIl

208
168
-l 9E
148
t29

-10
2l
3l
-l

d Szemitsuk ki u egyesnegyedevekkoEigah wonelis ell6rese1!MoDdtuk mea

jlent6siikel I
,, Adjunk b.sle$ az I 995-6s6v neafelelit rcgyedveire a lrend- 6s a szeoDhatts
cl Mm/ a velellen tenyezdk %rpe 1995 ll. n%yed6vbn, ha ismerjtik, hosy
dnek az jd6szaknaka teryleges forAalDa 680lo|m voll?

FUGGEL6K

I LtblAzal
,4 standad kornAl\ elos2ldtt roloszirtsigi
eloe IAdiiggGntihe k tdblAzara

0.00
0,01
0, 02
0,03
0,04
0,05
0,06
0,0?
0.08
0,09
0

0,
2

0,5000
0.5040
0,5080
0 .5 1 2 0
0 ,5 1 6 0

0,5r99
0,5239
0,5219
0 ,5 3 1 9
0,5159
0,5398
0,5438
0,54?8

0,55r?
0
0,
0,
0,
0,
0, 20
0, 21
0, 22

0 ,5 5 9 6
n ,5 6 1 6
0,5675
0, 57t 4

0 ,5 ? 5 3
0.5791
0 ,5 8 3 2
0 ,5 8 ? r

0,34 0 ,6 3 1 1
0,6368

0 ,1 6 0.6406
0 ,3 1 0,6443
0,38 0,6480
0 ,3 9 0 .6 5 1 7
0,40 0.6554
0 ,4 1 0 ,6 5 9 1
0,42 0,6628
0.43
0,6?00
0 ,6 ? t6
0 ,6 ? 7 2
0.6808

0,48 0,6844
0,49 0,68?9
0,50 0 ,6 9 t5
0 ,5 1 0,6950
0,6985
0,?019
0,54 0.7054
0,7088
0 ,5 6 0.7123
0, 1151

0,24
0,26
0, 21

0,5948
0 ,5 9 8 ?
0,6026

0,26 0,6r03
0, 29 0, 6141
0, 10 0 ,6 1 7 9
0, lt
0 ,6 2 1 7
0 ,6 2 5 5
0, 13 0.6291

286

0 ,5 8 0 .? 1 9 0
0.1224
0 ,1 2 5 1
0,7291
0,62 0,1324
0 ,6 1 0.1357
0,64 0,7389
0 ,6 5 0.1422
0,61 0.7486

0,68
0,69

0_?0
0 ,7 1
0.12
0,73
0 ,1 4
0,75 0.71i4

0,11 0.1194
0,78 0,7823
0,1852
0 ,8 0 0,?881
0 ,8 1 0,?9r0
0.82 0,?939
0,81 o,1961
0 ,8 4 0,?995
0.85 0.8023
0,86 0,8051
0,87 0,8078
0,88 0,Er06
0.89

1 tibtdzat
A slo,.la t namalis ela:zlAsn w|tsziniis,Bi fitta.a
ebyblnssanyinek
fibhzara (lafttatdt

dlto.tt

0,751?
o,1549
0,?580
0,?61I
0.t642
0,7613

0,8lll

0,90 0,8159
0,9t 0 , 8 1 8 6
0,92 0,8212
0,93 0,8238
0,8264
0,95 0,8289
0.96 0,8115
0,91 0.8340
0,98 0,8365
0,99 0,8389
r,00 0,8411
l ,0 t 0,8438

I
I
I
I
I
I
I

,02 0,8461
,01
,04 0,8508
0,8531
0,E554
.01 0,8i??
,08 0.8599
,09 0.8621
0,8641

0,8665
0,8686

0,8708
0,8729

0,8749

0,8?70
0,8790
0,88t0
0,8810
20 0.8849
2 \ 0,8869
.22 0.8888
,23 0,8m7
0,8925
,25 0,8944
0,8962
,27 0,8980
0,899?
0,9015
,10 0,9032
.3t 0,9049
,32 0,9066
0,9082
,14 0,9099
0,91r5

0,9 3
1,37 0.9
r,38 0,9 6)
l,lt
0,9 '11
I,t6

l, ?0 0,95i4
|, 11 0,9564
|, 12 0,95?3
1 ,7 3 0.9582

2,08 0, 9Et 2
2.ta 0, 982t
2, 12. 0, 9830
0, 9838

1,40 o,9192

0,9J9r

2 ,1 6

0,9201
0.9222
,41 0,9236
0, 9251
45 0,9265
0_9279
0,9292
0.9306
0, 91r 9
0, 9112
,5t 0,9345
52 0.9351
o.9170
,54 0,9382

|, t 5 o,9599
1 ,7 6 0.9608
1, 71 0 .9 6 t6
j ,7 8 0,9625
1, t 9 0,9633
,80 0,9641
, 81
82 0,9656

2, 18
2,20
2.22
2, 24

fi,9394
.56 0,9406

,51 0.94r8
0.9429

6t

,63
t,6l
t,66

t.61
1.68

r,69

o.9452
0,9463
0,9414
o.9484
0,9495
0,9505
0, 9515
0,9525
0,95t5
0,9545

8l

0,9664

0, 9671
0,9674
,8 6 0,9686
j8"
0,9693
,8 8 0,9699
,8 9 0,9706

,90 0, 9?ll
0,9719
0,9726
0,9132
0,9718

r,96 0,9?50
1. 91 0,9756
l .t8 0 ,9 7 6 1
t.9 9 0,9161

2,00 4, 9112
2, 02 0 9781
2.O4 0.9193

2,06 0,9803

0,9846

0,9854
0, c861
0,9868
0,9875
2.2.6 0, 988r
2.24 0,9887
2,t0 0,9891

2,32

0,9898

0,9904
2,36 0,9909
2, 18 0 ,9 9 1 3
2,40 0, 99r 8
2_42 0.9922
0,993r
2.48 0,9914
0 ,9 9 3 8

0.99.11
0,9945
0,9948

0,995t
2.60 0,9953
0. 9956
2.64 0. 9959
2 ,6 6 4,9961
2 ,6 8 0,9963
2.70 0.9965
2. 12 0.9967

2, 16 0, 9971
2.1A 0,9973
2, 80 4,9974
2,44 o, 9971
4,9979
2 ,8 8 0,9980
2,90 0, 998r
2,92 0,9982
0,9984
0, 99E5
2,98
1, 00 0,9987
1, 05 0,9989
l, t 0 0, 99t 0
3, 15 0,9992
1, 20 0.9991
n,9994
3, 30 0, 9995
3, 15

t
I
I
I
I
I

0,9997

1, 45
l_50
0,9998

3, 60 0,9998
0.9999
1, 70 0,9999
1. 75 0,999'
3, 80

0.9969

281

t
I

A i

2
l
5

I
2
l

0,005

0 ,0 1

0,0000
0 ,0 r0 0
0.412
o,241
0 .4 1 2
0.616
0.989
1 ,3 4
1 ,1 3
2 ,t6
2 ,6 0
1 ,4 1
j .5 ?

0,0002
0.0201
0 ,1 r5
4.291
0 ,5 5 4
4 ,8 7 2
1 ,2 4
1 ,6 5
2,09

'1

l0
2l
22
23
24
25
26
21
28
29
30
50

100
200

'1,41
8_03

9 ,E 9
1 0 ,5
t,2
t,8
2 .5

r52.:

0 ,8 1 1

|,24

0,05
0,0039
0.103
0,152
0,71l
l ,l 5
t.64

2 ,1 4

2_13
l,ll
3.9.1

4, 1l
4,66

5 ,0 t
6 ,2 6

5,89
6,57
1,26

5 .8 1
6 ,4 1
7 .0 1
'1.63

6,91

7,96
9,19

8, 9t

8,26
8,90
1 0 ,2
10,9

r r,5
2 ,1

22,2
29,1

A r'

0,t

0,25

0,0158
0,2tI
0,5844
I.06
I,61
2,20

0.102
0,575
I,21
1.92
2,61

t,6 9

1.82

3,r
:1,8
20,J
28,0
3 5 ,5
5 t,2

0.025
0,00r0
0,0506
0 ,2 1 6

3, 05

5
5 ,1 4
5 ,? 0
6 ,2 6

eloelds ttibhzah

r0,t

4,25
5,07
5.90
4.41
5,58
6.10
1.19

7,58

0,9
t,1

I
2

3,2

6,0
6,8
24,4

2,3
l ,l
1,8
4,6

7,1
8,5
26,5
34,8

4.8
5,1
6.5
'7.3
8,1
8,9
9,8
0,6
29,1
37,J

6.1
'1,2
8,1
9.0
9.9
20,8
2t,1
22,7
23,6
24,5
33,7

60.4
162,1

r68,1

64,3
42.4
174.8

7l ,l
90,t
I86,2

t,t6
4,t-i

8 ,1 4

r t,4
12,5

i5,l
r6_3
t7,l
r8_3

2l
22
23
21
25
26
27
28
29
t0
40
50
60
80
t00
204

l. l2
2, 77
4, 1I
5,:19
6.61
9.01
t,2

t9 ,l
20,3
2 l ,l

59.1
79, 1
99.1
i99, 1

2. 71
4, 61

1 ,8 1

I t,l
2.6

t 9. 1
21, 0

'1, 1

t,l
2, 3

23,1

2:1,-5
24,a

26,3
2 1 .6
2 8 .t
l 0 .l
3 t,4

26.0
21, 1

I t.5
12,6
31,1
14, 8
56, 1
67.0
lJ8, r
t 09, 1
? |] , l

2 1 ,2

29,6
10,8
32, 0
lt,2
34,1
15, 6
16, 7
11, 9
39, 1
40, 3
5 t.8
61,2

I J8 ,5
2 2 6 ,0

r2.8
'1,5

6.9
8,1

7, 3
8. 5

8,2
19.4
20,5
2t . 6
22. 7
23, 8

5,02
7,lti
t2 ,l t

1, 18
9.24
0, 6
2,0
1, 4

3, 7
4, 8

21,1

25_3
26,3
21. 3
28, 1
29.1
19,3

(hbta!t\)

0, 71

6 ,1 5

t 0, : l
I 1, 1
t 2, l
t i, : ]
r4_3

I0,9

1 ,0
1 ,1
)_4
3 ,t
3 ,8

0, 45i
l. l9

2.8
3.1

40.5
1 0 ,1
1 5 6 ,4

9,30
I0.2
I t_0

9,3r
0.1

05

eto$16 ibll.atd

9,0
0. 5
21. 9
24,7
26, 1
2J, 5
28, 8
10, 2
: lt . 5
12,9
34.'

r8,5
2a,l
2 2 ,4
2 1 ,6

26, 8
29, 8
3t , l
12, 8
:t4.1
35, t
31,1
lN, 6

3 5 ,5
tl ,9
15.2
16,4
J1 ,7

,1:.11
l 3 ,l

3r.4
41, 9

4 1 .3
42,6
4 1 ,8

,11,0

52,u
5t.?

55, 8

59,1

66. 8

'19.\

8:1,:l

92,0
I l6, l

I O J. 9
t24_3
21.1,0

24t,r

28ll
289

I
I
Az F eloeldt tdbldzata (al!-tui,

x
I

2
l
5

t0
2
l

5
L?
t9
1r
21
)).
2l
24
25
26
21
28
29
30
50
100
r 20

290

r9 9 .5 0215.71 224,54 2 1 0 ,16231,99 276,11 218,88240,54

I8,5r !9 ,0 0 1 9 ,1 6 r9 ,2 5 t9 ,10 I9,l l t 9,15 r9,l? l9,lrr
8.8-. 8.81
9,28 9 .1 2 9,01 6,94
l0,tl
6.04 6.00
6,59 6 ,1 9 6,26
1,11
4,82
5 ,05
5 ,1 9 5 ,4 1 5 ,r9
6 . 61
4,15
4.t0
4 . 19 4,28
5,99 5 ,1 4
1.68
l
,
?
l
1,79
1
,91
1,8?
4,15
l _19
1.50
1 ,8 4 1 ,6t
Ll 8
1.29 l . 2 l
5 .1 ? 4 ,2 6 3 .8 6 3 ,6 3 l .4 E l .t7
1.02
:1.07
i
.r4
l
,t
1
1,22
3 ,7 1 1 ,4 8
2.90
1,36
1,20 1,09 :1.01
2,tio
2.91 2.85
l o0
I, t l
3.1i9 3.49 j.26
3,0.1 2,92 2.81 2 , 1 7 2.1|
3, 13
3.8r l ,4 t
3 ,3 4 3.1r 2,96 2,85 2.16 2 . 1 0 264
2.5t
1,06 2,90 2,19 2.11
3,68
2,ri5 2,14 2.66 2.59 2.54
3, 01
3 .6 1
2.19
3.20 1,96 2 . 81 7.10 2.6t
2 , 71 2,66 2.58 2,i l
3 ,1 6
2.61
3 ,tl
2,90
2 , 11 2,60 2,51
3 ,r0
2.11
2.51
2,68
t,47 1.07
2,40 2,]4
2.55
2,66
1,44 1 ,0 5
2.31 7.j2
4 , 28
3,03 2.80 2.64
2,J0
2.42
2,62
2.5r
2.14
4,26
3,.r0 l ,0 l
2,40 2,34 2,28
2.49
2. 6 0
3,39
2-21
2.59
3 ,1 1 2,98
2.46 7,11 2.3t
1 ,3 5 2 ,9 6 2 ,1 1
2,36
2 .1 1 2 .56
4 ,2 0
2,24 2.22
2,10
4 ,1 8
2-11
2 ,6 9
4 ,t7 :t,12
2.12
2_t8
2,44 2 ,6 1
1.0?
2.20
2,40
4,01 3 ,1 8 2 ,1 9
2 ,3t 2,1t 2 , 1 0 2,01 r,97
3 ,9 4 3.09 2,14
2.r8 2,O9 2.01
2,64 2.45
3 .9 2 l,0t
2,02
r,95 l _89
?,ll
2
,1
8
2.22
2
.6
1
1,00

10

l5

20

l0

50

100

r20

241,88
248,02250, 1025) , 14 25t . 11 253,04251.25 254, 19
19,40
r9,45 t9.46 19,41 19. 48
t 9.49 r 9, 49 2
,t.19 8, ?0 8. 66 8,62
8, 58
8,55 8, 53
3
5,96 5, 86 5.80
5, 70
5, 66 5, 61
4, 62 4,56 4, 50
4. 31
5
3.94
l, 8l
I , J1
1, J5 3, 11 1,70 3, 61
6
3. 51 1, 44 r , 38 1.3.1 3. 32 3, 21 l, ?7
1, 23
t.l 5
1, 15 1.08 3.04
2_91
2, 91
l .r4
3, 0r 2,94 2,86 2, 83 2, 80 2.76 2, 1i
2. 1)
2,98
2,71 2, 14 2, 66 1,64
2, 58 2, 54
2.12
2, 53 2. 51
2, 41
I
2. 62
2. 10
2
2_61
2. 46
2, 31
) . 2)
3
2.60
2,46
2,1
2,21
2 ,1 9
2. 18
2, 11
2, 24 2, 18 2 ,t2
2, ti
2,0'7 5
2, :I
2, 19 2 ,t5
2, 12
.06
a2
2, ll
1: 3
2, 15 2 ,1 0 2.08
91
,0?
2,41 2.21 2, 9
2, 11 2.06
2.04
92.
,98
2.23 7,
2.O1 2,01
2,00
88
2.t5 2,20 2. 2
2,O4 t.9 9
8_<
, 91
2.32 2 ,1 8 2_i0
0t
a1
, 88
, 82 2)
2,10 2 ,1 5 2.01
, 85
, ?9 22
2,27 2,rl
, 91
8l
, 88
2:l
),11 2,03
,89
21
,80
'11
2,09 2, 01
.t8
. 72 25
,8t
2,22 2.O1
99
82
,85
75
26
1,20 2.06
8l
,88
73
27
'13
2.04
79
1l
28
2,t8 2,03
94
71
, 81
29
2,16 2, 01
93
.79
16
68
,61 l0
2.08
1, 69
t,52
2_01
,87
t , 63
,7 8
50
, 51
l .ri
1, 52 ,.18
,68
,5 1
, 19
,3E r,30 r 00
t.9l
.5 5
1, 50
t.21 120
t.84
.6 8
l, 4t
. 36
,58
.24
I,tl

I
I
I
I
I
I
T
I
I
I

2et t

Az F eloszltis dbhzata (lolttotdr)

x
2
.l

5
'1
9
l0

2
l
5
6
8
9
ll)
2t
22
23
24
25
26
21
28
29
30
50
t 20

292

A, F elaelas ttbldzata (lot otds)

799.44 8 6 4 ,1 5899,60 921,8f 9t7,1I 944,20 956,64 961,28

18 ,5 1 :19,00
39,25 19,:10
19.t6 ] 9 . 1 1 39,19
16.04 15,44 r5,r0 r4 ,8N 14,?ll t4,62
t2,22 1 0 ,6 5 9,94 9,60 9,16 9,20 9,01 8.98
10 ,0 1 8,43 7.16
1 ,15
6,85
8 ,8 r 1,26
6.60 6 .2 3
5,82 5,?0 5,60 5_52
4,42
8,0? 6,54
5,89 5.52
5,12 4,99
'7,51 6, 06 5,42
4,82 4,65 4.53 4.43
1 ,2 1 5,?r 5,08
4,48
4.20
4.01
4 ,8 1
4,24 4,01 1,95 1.85 3,78
6,72 5 ,2 6 4,61 4,2r\
1,88
l ,?6
1,66
6 ,5 5 5 ,1 0
1 ,89
:1.61 l ,5r
3,44
4.15
3,60
1,48
3,ll
6 ,3 0 4 ,8 6 4,24 3 ,8 9 3,66 3 , 5 0 3.38 1.29 3 , 2 1
j,29
6.20
1 ,8 0 1 . 58 t , 4 1
3,20 1 , t 2
6,r2 4,69 4,08 3 ,7 3 3 . 50 3,34
t-12
3,05
4,62 4,01 1.66 3,44 3,24 l .l 6
1,06 2,98
5, 98
4 ,5 6
3 ,6 1 l ,l 8
1,22 I,t0
3,01
4 ,5 1 3,90 3 ,5 6 3 , t3 ),t1
t.05
2,t6
2,48
1, 86
l .5 l
1,29 l ,l 3
3,01 2,91 2,44
1,48
1.:!5 3,09
2,80
t-2
4, 18
3 ,? 8 3,44
1,05
2,84 2,16
4,35
3 ,1 5 l, 4l
t. 8 3.02 2,90 2,8t 2,77
1 ,1 2 l, t 8
I, 5
2,81 2,?8 2,70
5.69
3,69
3. l
2,91 2,85
2,68
5,66
3.67
3 ,r0
2,94 2,42
2.65
5 ,6 3
3 ,6 5 l,tr
1,08
2,80 2,11 2,61
5 ,6 1
t,6l
],29
1,06 2,90 2,78 2,69 2.61
4,20 3 ,6 1
3,04 2,88 2,76 2.61 2.59
5 ,5 ? 4 ,1 8
3,03 2,E1 2.75 2,65
4,05 3,46 l, 1l
2,9n 2.14 2,62
2.45
3,39 3, 05 2.81 2.6',1
1,46 2_38
5 ,1 8
2 .1 0
224
3,80
2,89
2.61
2.3t ?,30 2.?2
t , 69
l. l2
2,19
2,41
2,19 2,rI

t0

l5

20

l0

50

I 00

120

96E,63944.E1 993,08 1001, 41005, 61008, 1l0ll, 2 t 0t 4, 0 l0l11. 2

I
19,40 19.43 39,45 39,46 ?9,41 19, 48 :19,49 19,49 39, 50 2
t4,42 t4,25
I4,08 t 4,04 14, 01 r 3, 96
l] , 90
:l
8,84 8,66 8,56
8, 18
8, 3r 8,26
6.62 6,43
6,27 6. 18 6, 14 6,08 6,01 6,02
5
5, r 7 5,0? 5,0r 4, 98 4.92 4,90
4,51
4, 36 4.31 4,28
4, 20
1
4,30 4, l0
4,00 t,89
1.84
3, 81 3, 71 3, 13
3,96 3, 71 1, 61
3.:19 3, 33
9
3.12
3, 42 t , 3l
l, l5
l. l4
3,08 t 0
3,51
3,23 3. 12 1. 06 3,01 2, 96
2 ,8 8
I
3,31 3, t 8 3, 07
2, 91 2, 41 2, 80
2
t,05
2, 84 2, 78 2,74 2, 61 2.66 2,60
3,15
2.44
2,61
2. 56
1,06 2,86 2, 16 2,64
2.46
5
2,99
2.68 2. 51 2,5r
2, 32
2.92 2.12
2_50
2. 25
2,87 2. 61 2,56 2,44 2,38 2,35 2 ,2 7 2. 26 2, 19
I
2,62 2, 51 2,39
234
2, 20 2, ll
2.11
2,46
2 ,1 1
2, 16 2,09
2,71
2, 21 2. ll
2, tI
2l
2,^l
2,50
2,21 2,21 2, 11 2,09
2, 00 2 7
2,61
2. 16
2,06 2,114
2:l
2.64 2.44
2,2r
2, 11 2.42 : , 01
)4
2,61
2,10 2,t8
?,08 2_00
25
2.19 228
2, 16 2,09 2.0J
26
.8 8
2, 36
2. 11 2, 41 2,01
, 93
,r!5 21
2.23 2, lt
2, 01
. 91
,81 2E
2. 21 2,09 2.03 1, 99
,90
, 89
,8r 29
2,51
2,20 2. 07 2, 01 |, 97
. E8
,19 .10
2.ta
r,94 , 88
40
,72
2.32 7. tI
t,8? ,80 r , 75
50
2_t8 |, 91 r,85 1 .7 )
,48
,15 100
2,16
1,82 |,6 9
1, 56
t20
.43
, ll
2_05 r , E3 l ,7 l
t.5 1
l. 4l
.00
, 30
, 27

293

A. F-etoeldstnblnzota(lartata,

Az F elatld\ lnhlAzah (lolttataE

5 4 0 1 .55624.3
4052 ,2
98, 5 0 99,00 9 9 ,1 6 99,25
1 0 ,8 2 2 9 ,4 6 2 l i ,7 l
1 5 ,9 8
21, 2 0 r8 ,0 0
16. 2 6 1 3 ,2 1 t2 ,0 6 l l ,l 9
t0 ,9 2 9 ,? 8 9, 15

,26 8 .6 5
r0,56 8,02
1 ,2 1
. 9. 1 1

tl
tl
23
)4
25
26
27
28
)9
l0

291

7 ,5 9
6.99
6,55
6.22

6 .5 1

8. 5 3

6, 23

5, 29

E.29
8. 1 8
8, r0
8.02
7, 9 5
7, 8 8
7, 8 2

6, 01
5, 91

5 ,r9
5 ,0 9
5 .0 1

5 .? 8
5 ,1 2
5.66
5 ,6 1
5,5?

7, 01

5 .4 t
5,7,1 i ,2 r
5.0,1
4 .8 9

8. 8 6

L]

llr

il,l7

4 .6 8

' 7, 1 2
7, 6 E 5 .4 9

50

1, 5 6 5.t9
' 1, 1 1 5 .1 8
1, \1 5,06

120

6,lii

4 ,1 9

4 ,5 1

J.02

3.83
.r,20 t,12
3.98 l,5r
1.95 3.4E
3,:12
4,I

I
I
I

598t.0 6022.4
5859,0
99,16 99,18 99,i9
9 9 .1 0
21.49 71,34
28,24 21,91
15,2r r4,98 14,80
10,29
1 0 ,97
8,26
8,10 ?,98
8, 75
8,41
'1 , t 9
6.12
6,11
6.1l r 6,03
6,06
5,80
5.61 5.41 5.35
5_20 5,06
4.61
i ,0? 4,89
4,82
4,50
5. 06
.1,86 4.62
4,10
4,28
4.0i
4. 56
4_12
4.00
1,89
4,20
l_{i9
l.7ll
l,6tt
4.34
1.7,)
4.01 3 , 8 4 3 , ?I
-1,60
4 ,1 7
1.17
l,6l
1.5:
3,56
4 .1 0 1,87 l , ? 0
j,8l
1.64 3 . 5 1 l-:10
t.9 9 1 , 1 6
t.l i
l,?1
1.54 l . 4 l
l ,l 0
3.26
3,90 1 _ 6 1 1.50 l , l 6
1 .8 5 l , 6 l
1.46
3,?2
1 ,8 2 3,59 J.4?
I,l 8
1,56 1 . 3 9 3.26 t.l 5
l,2l
l .l 2
3 ,1 5
I,i6
l ,? 3
3.50 3.-13 t,20
3-09
l,:10
l .t?
l _0?
3 .7 0
l .l 2
2,49
1 ,5 1
2.Ja
3 ,4 1 3,r9
3,02 2,89
l ,2 t
2.99
2_69
2,19 1.66
3 ,r? 2,96
:1,02 2 , 8 0 2,64 2 , 5 1 2.41

l5

20

l0

50

100

I 20

6102,:l 6 ttl ,9 6119, 56365, 6

6055,9 6r 57, 0 6208. 7 1260.4
99,50
99,40
26.50 26. 41 26, 15 26.24 26, 22 26, t 1
27.23 26,81
I 3, 69 l l ,5 r l
14.55 14.20 l 4 _ 0 2 ll,8.l
9 ,1 3
9. 1I 9,02
9, 38 9,79
10,05 9,72
1.09 6,99
1,56 7,40
5, 65
5 ,9 9
5, 91 5, 86 5.75
6,62 6_lr
4,95
5, 12 5, 07
5,81 t.52
4, 11
4 ,8 1
5.26
t,t1
4,85
1.69
1, 60
3.94 :1,86 3,Er
4.54
3..r5 l, l6
1 ,8 6
1.10 1, 62 3, 5?
1, 17
3,3E 1 ,2 7
4.t0 1, 82 1 ,6 6 t,5r
3,09 : 1, 0r
:1,94 t , 66 l.5r
3,35 1, 21 3, 22 3 .1 |
1. 08 2.94
3,31 3,21 l. l3
180
1.26 l, l0
1, 02 2, 91 2 ,8 6 2,8.1 2, 15
3,69
l ,4 l
j ,l I
l_t 6
3,00 2,92 2.81 2 .1 6 2, 15
2. 51
I2 :l
3, 08
2,ti4 2. 78 2 ,6 8
2. 58 2.19
2, 11 2,60
l,4l
3 _ 1 5 1.00 2, 84
2,69 2.64
:1,09
2. 16
l.tl
3_01 2, 88 2. 12 2.64
2, 31
2.42
1)6
2.98
2,48 2. 17 2, 35
2. 93
2.6?
l,2l
2,:li
2. ll
2, 2\
2, 89
2,49
3_t1
2_29 2. 21 2, 11
2_85 2, 10
2, 16
2. 21 2, ll
t_09 2, 81 2,66
7 ,2 2
2. 24 2, 10
2,63
t,06
2, 11 1,01
2, 15 2.6r)
2.35 2,10
i.0l
2.ll
2. 27 2 ,1 6
1,00 2, 13 2. 57
234 2.2.5 2 ,t1 2, 1I 2, 0r
2,98 2. 10 2. 55
92
2_20 2, t l
06
2.80
,81
80
2,21 2. 10 2. 01
95
82
2,10
60
2,50 2.22 2, 01 r . 89 1, 80
10
56
53
2, 19 2.01
,38
33
5l
36
2,32 2,O4 r , 88 t . 10 t . 59
,00

x t
I
2
l
5

2
l
5
6

t
t0
2l
2l
?:l
24
25

21
28
t0
50
120

I
I
I
I
I

t
I
2e5 I

A Slud.nrftte I etosdds tttblazata

0. 55

0,8

0.90

I
58 0_12,s4.121 l ,t? 6
.08
2. 0. 42 0,289 0 ,6 1 ? t,0 6 1 ,8 9
l
31 0,271 0 ,5 8 4 0,978
;: 34 0 ,2 I 0 ,5 6 9 0,94r ,5 1
5 0, 32 0,261
0.920 .,18
6 0, I
0,553 0.906
0. l0 0,263 0,549 0 ,8 9 6
8 0_ 30 4.262
0,88'
29 0 ,2 6 r 0 ,5 4 1 0.881 ,3E
l0 0. 29 0,260 0,5,12 0 .8 7 9 ,3 1
0, 29 0,260 0.540 0 ,8 ? 6 .1 6
2
28 0,259 0 ,5 i 9 0 ,8 ? l
.28 0,259 0 ,5 1 8 0,870 .t5
28
0 ,5 1 ? 0 ,8 6 8
5
}t 0 ,2 5 8 0 ,5 3 6 0,866 ,3 4
28 0 ,2 5 8 0.515 0 ,8 6 5 .34
28 0 ,:5 7 0 ,5 1 4 0,861 ,31
l1
21 0 ,2 5 7 0 ,5 3 4 0,862 ,l l
21
0 ,5 1 3
,1 3
0 0 21 0 ,2 5 ? 0.5:t3 0,860 ,1 3
) 1 0, 21
0,5:12 0 ,E 5 9 | ,\2
22
21 0,256 0 ,5 3 2 0 .8 5 8 1 ,3 :
21 o:.21
0.858 t,3 ?
24 0, 71
0 ,8 5 ? l ,l 2
25 0. 21 0,256 0_531 0 ,8 5 6 1 ,,1 2
26 0. 21 0 .2 5 6 0 ,5 3 1 0 ,8 5 6 r,I
27
21
0 ,5 1 1 0.855 l, : tI
28 0, ) 1 0 ,2 5 6 0,530
t,l I
29
21 0 ,2 5 6 0.5:10 0 ,8 5 4 t , lt
) 1 0 .2 5 6 0 ,5 3 0 0,85.1 l, 3l
0, 126 0 ,2 5 5 0 ,5 2 9
l ,l 0
50 0, 126 0 .r5 5 0,528 0,8,19 t.t0
0,-{26
1 ,2 9
t 20 0,t 26
0,526
1 ,2 9
0. r 26 0 .2 5 3 0,524
t,2 8

0,95 4.915 0.9115 0,99

6 ,l l

12.1)
4,:10
2 ,35 l .l 8
2 .l l
2,1E
2.O2 2.57

8l
8t

,60
.11
,15
15

t,l 2
5.84
2.E 8 t_75
2,66 3,t6 4 _ 0 1
l ,l 4
:1,7t
2,36 2.44 3,00 :l_50
2,3r 2,31 2.90 l . t 6
2,26 2.l l
2_42 l . 2 J

2,2i

2.24
2,r8
2.16
2,t4
2,1l
2,12

2,tr
2.10
2.09
2.09
7l
2,08
12 2,01
'11 2,07
'11 2.46
7l
2,06
1l
2,06
'10
11
7l
't2

?0
10
1 ,68
1 ,68

0,995

2,05
2.04
2,02
2.01
1.98
r_98
).96

IRODALOM

t4,t2 11.82

1,t7

2.26
2,22
2.24
2.19
2, 1
2,
2, 5
2, 5
2. 4
2. l
2, l
2. 2
2, 2
2.
2. I
2, 0
2.
2, 0
2. r9
2,41
2,06
2,03
2.01
2,0t

2,t2 l , t I
2,68 l.0i
2.65 l,0r
2,98

2_60
2,58 2.92
2.57
2.55 2,8E
2.86
2.85

2.ul
2.82

2,50 2,Er
2.49 2_80
2.49
2,48 2,78
2,J1
2.41 7.16
2,46 2.16
2,46
2,42 2.111
2,44 2.61!
2.16 2,63
2_t6 2.62
2_13 2.58

CA\Avos. G. C.: Apllied probabiljtyand stalisricalmethods.Lftle. Bror.. and Con,

_ PanY,Boston,1984
ELrlTa;MrszENA AERMA\N:Szlochasdikus
modszerekis modeliek.Kitzrazdaslsi
is JoF K0Dyrbado.Budapcst.la82
HArDIFP|NrER,RIDEY:
Statisrika] tl. lpTE. pecs,I 994.
Hur-YADrLAszL6 MuNDRUczdcydRcy VrTA LAszL6: Sratisztik! Axla Kiad6.
Budapst,1996.
I(IREKCYARTo
CyORCyNaMr-NDRUczo
cyORCy: Sratisztikai
m6dszcreka cudasa_
tqu<.
8' eletue.,beD.Aula Kiadd,BudaDesl.
t\oR ?A \A nr r A"\ r M or \ iR M 41i
5, / r t \ t \ , \ A\ At r at r r . , , r . u. / . r t a lt . , "- ,
NeMti Tankainyvkjad6,Budapest. I 992
KOvEs PAr PARNrczKycAsoR: Altalenos slarisz(ikaI lL Kijrgazdastgi es Jogi
Kainyvkiad6.Budapsl,l 98l.
Marematika iizmgzdiszoknak. Analizis. (Szcrkcsztetie:dr. Csemy6k Lijs?tol
NeDrti Tar*dnyltiad6, Budapest,1989.
MatcDalika-iizemgdditszolnak. OpericiokulatdsL (Szerkcszlce: dr (.scmytik
Ldszl6.)NDcti TankaiD)rykiad6,
Budapcsl,1991.
MalematikanzcmAediszolnak. Val6srinrisegszimids.(Sze*csztete: dr. ( s.,,rlltt
I as/l{i } Ncruer I Tdoliln)rykIado,tsudapee,I as0.
MESZENA
GyORGyZrrRr,rAM;MARCjIT:
Valoszinijs6gelnelel
cs natemrtrkri slllr\/
tika Kozgrzdddgi 6s Jogi Kijnyvkiad6, Budatcsr, I 98 I .

297

lineiris regesszi6 152

mrsodfajn hiba 78

TARGYMUTATO

becsles30
iDteralbm- 31,35
pont- 31
sokasegiariny -e 49, 59
sokastgirtkitsszes
-e 47, 59
sokasigisz6rdsDegYzei
-e 5l
sokasreivdhato ert6k-e 36, 56
bocd6nigeveny30

- eldszina I l, 63
-iettenz6 21
esyszerii v6telleD- 14
frggtlen - 13
rdtgzett - 15
iditsorlcmzes 242
detcminisztikus - 242
srochasrikus _ 242
idSsorok6sszetev6i 243
addiriv 245
inultiplikativ 245
illeszkenevizsgilal I05
bcslges- 105
fiszta- 105

Neynan-fie - l?
l'ozg'enaeolas 247
mdtikollirearilis 212
231
- mi,6eiffi
normehgyenlelek153,I 57
llrszfoiaill
- I 60
pqiodikus ingadozis 241
pontdiagram 14?
pr6ba (tesr) 7l
-niggveny 7l
ardrlra vonatkoz6- 93,100
gymini6s l-- 90
eglmint6s2- 86,94
F- to2
k6traiDtiis t - 97
kebnintrs z-- 96
t'1 - 92, tO6
s6ii$a ii[r]a16" 91, 102

deteminicj6seSyntthat6231
35
el6gsegesss
bnomdny?3
elfogadasi
el6rejclzs(exlrapoldci6)278
cls6fajnhiba 77
cr6niggveny84
F-proba102
109
friggetlenseelizsgijLlal
34
hatasossag
hlba
els6fajn
- 77
-hzttr 38
mesodfajt- 78
minlavteli- l2
nemmintavetefi- 12
standard- 22
hipotezis70
null- 70
--elleDi'rzs 180
-vizsgalat70
298

kiv,tlalzlbsi dtny 12
konfidociaiDlrvallm ll
egydi bcslsek-a l7E
Paiarfterek -a 177
konekci6s renyez6 23
konelicios egyiitbato
linei.is - t3l
lffciinis - 228
pa!o*6nt: - 224
fang" l4l
t6bbszittts - 230
korrelici6s m,ttix 225
kovariucia 126,127
-matlir 216,225
kitikus enk 74
kitikus h]torniny 73
bal oldali - ?4
jobb oldali - 74
ketoldali - 74
leskisebb negyzetek nodszere
2t5

aDalilikus- 151
eln6leli - 143
slandardlineiris - 205
tapasztalati- 145

I
I
I
I
I
I
I
I
I

regesszi6fiiggv6ny 144
- abszoltlhibeja 175
- rclativhibnja 175
analitihs - 151
xponnciilis- 191,195
ha$enykitviis- 191,193
parabolikus- 191
tapasztalari- 145
reSresszi6sgyiilthat6 165
pecietis - 211
robusztusbecsles189
roSalndsdgigyitthat6 168
pdcielis - 211
slddard hiba 22
szezonatiselftfts 272
sziSnifikanciaszint 73
torzitatlanseg 3l
arzimptotikus - 32
trnd 243
analilikus- 251
exponencidlis
- 263
lindris - 252
mozgoallaSolasf - 247
parabolikus- 268
polinomirlis- 271

t
t

2ll
'itdiagram
variarciamalizis I 12, 182
--r6b1a 116,184,222
variaff ia'kovdidcia netrix 225

t52,

299

I
I
I