20.

fejezet
A gyokdrcsatorna
tisztft6sa
6st6gftSsa
i)

Ki ss G6 b or

20.1.A csatornaprepar5lSs5nak
c6ljai
A gyrik6rkezel6ssiker6bena csatornarendszeralajdtsszaa leglontosabb
posprepar6ldsa
szerepet.
A nem
megfeleldenpreparSltcsatoinatovribbrais thr|.almazza
a k6rfolyamatokok6t ielentdmikroorganizmusokat6s a
szervestormel6ket,tov6bb6lehetetlenn6teszi a csatorna alaposmegtdm6sdt.Scirilderklasszikusmeg6llapit6sa szerint a prepar6l6sa kdvetlez6kbdl 6ll: ,j grdk6rcsotoma rendszert tisztitani 6s tdgitani kell. Megtisztitani o szervesmarddvdnyoktd 6s olyan alakura tdgitan|
hogr a teljesrcndszerhdrom dimenzi6banhermetikusan
Leglen."(20-1.dbruJ.A tisztit6s6stdgitis -megtiimhet1
ki[ejez6sek
pontosanmeghatdrozzdk
a vdgrehaitando leladatokat.Noha szimul'i6n vdsezzikdkJt r6szben
azonoseszkaizrikkel.
az eldrenddcd-ioknagyonjdl elktildnithet6ek,igy ezeketkiikin t6rgyall'uk.

2G1. 6brr
^
A gyokdrcsatornaanat6miiijiitfigyelembevev6 6vatosde alapos
megmunk6ldtvalamintmegfelelogydk6rtomds
esetdna siker
val6szin0sege
nagyonj6

2O.1.1.
Tisztitis
Az endodontiai kezel6sek c6lja a periapicalis t6r
eg6szs6g6nekmeg6rz6se vagy annal< a helyre6llit6sa.
Ennek 6rdek6ben a csatornarendszert mes kell tisztitanunk a lehets6ges.illetve a t6nylegesirriA[6 Ldnyezdkt6l, amelyek a gy<ik6rcslicskoriili t6rbe jutva patol6gi6s
folyamatokat inditanak el. Ezek a t6nyezdk a kcivetkez6k: elsdsorban a mikroorganizmusok 6s azok anyagcsereterm6kei, endotoxinjai, necroticus szovetmaradv6nyok, szerves szdvettormel6k, ny6liisszetev6k boml6si term6kei 6s egy6b faktorok. A vit6lis pulpasziivet potenci6lis irriti4ns, hiszen az ineverzibilis pulpitis a szovet bakteri6lis kontamineci6iet 6s elhal6s6t eredm6nyezi. Az endodontalis eredetfi laesi6k nagyon ritka kiv6telektdl eltekintve kovetl<ezetesenrneggy6gy.ulnal<a fog

2G2, 6bra
^
A: A gyokdrcsatornarendszer
sz6mosolyantertiletettanalmaz
(szinezett
terijletek),amelyeka mowereksz6m6ra
el6rhetetlenek,
igy a tisztitdsutiin istartalmazhatnak
irrit6nsokat.
llveneka f6csatorndkkdzdttianastomosisok
azoldalcsatornrk
dsaz apicalis
ramificatio.
B.Balfels6els6molarismicro-CT
k6oemesialis
ir,nvbl. J6ll6thatoaka mesiobuccalis
6smesioDalatinalis
csatornikkdzottianastomosisok
a mesiopalatinalis
csatornakaizdps6
szakasziinegy buccalis
iriiny0nyilv6n, valaminta palatinalis
csatoF
na apicalisrszenegyoldalcsatorna,
Ezeka teriileteka m(szerek
szirm6ra
eldrhetetlenek
eltdvolit6sa uten, hiszen az okot jeleni6 irrit6nsok a foggal egyiitt elt6volit6sra keriilnek. Ebbdl kovetkezik,
hogy a gyiik6rkezel6s akkor lesz sikeres, ha sikeriil a
csatornarendszer tartalm6t teliesen elt6volitani. A csatoma tisztit6s6nak c6lja tehet ezen irritel6 anyagok telies eltdvolit6sa lenne rigy, hogy azok a prepar6l6s sor6n
a periapicalis t6rbe egy6ltal6n ne keriiljenek. A gyakorIatban azonban a telies eltdvolites nern megval6sithat6,
a val6di c6l igy ezek mennyisdg6nek a jelentds csrikkent6se egy olyan szint al6, amely klinikailag ki nem mutathat6 hat6ssal bir /20-2. dbrci.

300

20. fejezet r A GyOKERcsAToRNA

TtszTirAsAEsTAcITAsA

A csatorna tisztites6t v6gezhetjiik mechanikai vagy

. .
k6miai riton 6s a kett6 kombinrici6idval fkemomechinikail. A csup6n mechanikai tisztitds mriszeres mesmuqkdlSstds kdmiai hatdssalnem bird dtriblitestdesiti l l d l t v iz . f iz iologid ss 6 o l d a t) a l k a l ma z d s d tj e l e n ti . A
mfszerek dltal l6trehozott 6s fellazitott tormel6ket az
Stdblit6szer a csatorn6b6l fizikai iiton eltevolitia tkisod o ri a l. E z a lec hnik aa k k o r v o l n a a l k a l ma s .h a a m t i szerek a csatorna minden oldaldt 6rinten6k, hiszen ahol a
mfiszer 6rinti a csatorna falit, ott hatdsosan mes is tiszl i L i d .A c s alor nar en d s z earn a td m i d i ami a l l a z o n b a nez a
felt6tel nem teljesithet6 akl<orsem, ha csak a f6csatorndkat vizsgdliuk,f20-3. dbra). A pusztdn mechanikai prepardldsmeglehet6senrosszeredm6nyeketmutat mind a
mikroorganizmusok mind a szovettcirmel6k eltdvolit6sdnak vonatkoz6s6ban. A pusztrin k6miai m6dszer, a kis6rleti ko ilmdnyek kd;dtt alkalmazott rin. neminsbument6lis technika eredm6nvei b6r nem rosszak.
g ra ko r lat i alk alm az d s Sn a lke h e td ;d g ek o rl d to z o tt(l dsd
..A csatorna eszktizrtk n6lkiili tisztitr4sa,,cimii alfeiezetl.
.\. ielenldsegeabban dil. hogy megmula a. hogy a
_
ndtriu_m-hipolloritmechanikai prepaidLisnelktil ii-kepes lehet a csatornakdzel teliesmegtisztit6sdra.A liszlit6s c6lj6t leginkdbb a kemomechanikai preparrici6 kozeliti
meg. Ebben az eselben iemiai
hatdsLi
dtoblitdszereket (NaOCl, EDTA) haszniilunk a mechanikus prepar6ci6 mellett. Fontos meg6rteni azonban,
hogy a- mriszerek haszndlati4nak c6li; kett6s: egyr6szt
kdzvetleniil szerepetietszanak a tisztitdsban, m6J6szt a
tdgitdsfeladatdtis elltitj;ik.A kcizvetlentisztitcihatds az
r!ld puJpaexslirpati6jribol 6s a tcirmelekcsatorndbdlval6 eltrivolit6s6b6l, valamint fertdzdtt gyok6rcsatorn6jri
fogak es_et6bena dentinfal legfert6zdttebb bels6 r6teg6nek az elt6volit6s6b616ll. A kozvetett hat6st pedig a cialorna l6gitdsdvald k el. azdltal, hosv az akad6lvi kdoe_
zd dentin eltdvolitdsdvalhozzdjdruInakahhoz.iogy az
dlribJftesmegfeleki mennyisdgbeneljusson a oeh6zebben hozzdfdrhetdhelyekre is. dtsszess6gdben
a tisztitdst
legink6bb k6miailag v6gezziik, a mriszerek haszndlat6nak c6lja els6sorban annak az el6segit6se,hogy az oldatok megfelel6 mennyis6gben a megfeleld he"lyre jussanaK.
Sajnos nem i4ll a rendelkezdsiinkre olvan m6dszer.
amellyel a csalornarendszertleljesenmegiudndnk tiszl L l a n i .A lis er let ek v i l d g o s a om e Bmu l a ti a k h
. o g y a l egdlaposabbpreparalasutdn is marad a csalorndbantdr_
mel6k, a csatornarendszer minden szintj6n, de f6leg
azokon a helyeken, melyek a mfiszerek szi{mrira megi
krizelithetetlenek (20-2. dbra). A c6l igy teh6t az, hogjy
az irrit6nsok mennyis6g6t ;elent6ktelenre csOkkentsUl

2O-3.6bra
ElongdltcsatornSk
pusztdnmechanikai
tisztitesasokesetben
olyanmertk(dentineltiivolitiist
ig6nyelne(szaggatott
vonal),
amelya gyokdrperforati6jiitval6szintisiti.
Ezdrta csatornaazon
resze,amelyeta m(szereknemerintenek(szinezett
teriilet),csak
kemiai ton tisztithat6

6sa csatorndbanmaradtakata gydk6rtdm6sselbefal_,

zuk.

20.1.1.
l. Anat6miai nehdzsdgek
A gyok6rcsatorna-rendszert idealiz6ltan sondol j:r
egyszerricsatorndLnak.Szdmosolyan tertiletlalalh.r
amely szervesszdvetekettartalmai, 6s kiviil esik a .:=tornarendszer f6 csap6svonal6n. Ilyenek a kovetkezoi
csatorndkkdzdlti isthmus. oldalcsatorndk,csricsirarr..
ficatio.zsdkutcdk120-2.obro).Ezek mechanikaitisztir.sa lehetetlen. kdmiai tisztitdsuk sem kdvetlezetes ..
nagyban fiigg az ritoblitdszerek megfelel6 alkalmazilsattil. A fti csatornakonkavitdsaids nvulvdnvai mechan:
kai l ag szi nten nem ti szti l hatdak,'l dmi ;i ti sztftdsui
azonban sok]<al valdszinribb. Tov6bbi probl6ma. hoe..
ezekaz anatcimiaileri.ileteksokszornemhogy megtiszii.
tatlanul maradnak. de mdg a fticsatorndbZir"dlrnor.
trirmeldketds denti n reszeldketis beldiiik tdmdrithetili|.
Hasonlo probl6mdt jelentenek a dentincsatorndk,nrelyek mikroorganizmusokat tartalmazhatnak, 6s noha
van adat ezek k6miai tisztitdsar6l, kovetkezetesen ez
sem val6sithat6 meg. Gyakran teh6t a csatornarendszer
egy lqsle megtisztitatlanul marad. Ha a gyok6rtom6s
megfeleldenzdr. az i maradt rnikroorsani;;usol vasr
nem iutnaktdpldlekhoz 6s elpusztuln"l. uugy ugyun Ji.
ve maradnak.de ni ncs osszekdttel dsi iakperi radi cu lar i.
szovetekl<el.Ez a z6r6s azonban nem mindis tart ordkke.A sealerlioldodhat vagy mds mridon szri-nhetmeg a
blokrid. igy a milroorga niZmusok tdpanyaghozjulnik.
etszaporodnal 6s tirainditiiik a gyulladdsosfolyamato_
kat. Ez pedig hosszir t6von sikertelens6get jeleni. A tisztitds c6lja teh6t az irrit6nsok mennvis6eZnek minimumra csdkkntese.ugyanakkor tudomdsil kell venniink.
hogy a si kertelens6ghez vezeli bizonyos faltorok befo_
lydsoldsatril van a kdpessdgeinkhaldrdn.

20.1.1.2
A csotornotisztasdgdnok
a kritiriumai
Fontos volna meghat6rozni, hogy mikor 6rtiik el azt
a pontot, amikor a csatorna tisztit6sa optimiilisan megval6sull..RendkivUl sok aidnlds sziiletett ennel a me[vdlaszoldsdra.
azonban megbizhat6egy sincs. A csatoina brizossegdnekvizsgdlaG szubiekt'ivitiisads pontatlansdgamiatl elfogadhatatlan.A tiszta dentinreszeldk.
minl a tiszta csatorna indikdtora szintdn haszndlhatatlan, hiszen semmilyen korrel6ci6 nincs a k6t tellemz6
kozdtt. A csatoma fal{nak simas6gritis aj6nlotti't<,de ez
sem teliesen megbizhat6 m6dszer. Mivel a tisztit6st
alapvetden kdmiailag ludjuk elvdgezni, ee,v bizonvos
idd sziiksdgesahhoz. hogy az dtoblitdszer[if"yth"ri"
"
hatdsdl.Ha tehdt a csatorndt megfelel6enfeltdgitottuk
6s kozben a netium-hipokloritot gyakran cser6liiik, igy
biztositvaaz dlland6 hatdsdt.30 perc elteltdvela csaloina tisztdnakmondhato. mivel ennvi id6 alatI a szcivetek
teljesenfelold6dnak.Bizonyosszeizdkezt a gyakorlatoL
is megk6rddjelezt6k.
Felmerirlhet lehetds6gk6nt, hogy a tisztas6g indik6torak6nt a csatorndban talilhat6 mikrooreaniztnusokat
- mint a legfontosabbirritdnsokat- haszndlluk.Lehete
a lisztasdgkritdriuma az. hogy a csatorndbolne legyen
nyerhetd pozitiv bakteriSliskultura? Sajnosa mai r['pig
nem egydrtelmfi.hogy van-e korreldciria kezel6sprbgn6zisa 6s a kdzott, hogy a gydk6 dm6s pillanat66an a
csatorn6b6l teny6szthetd-e bakt6rium. A korai vizssiilatok kdzdll volt olyan. amelyik taldlt osszeftg8dsteivolt

) ZO.fejezet ( 3Ol
ESTAGITASA
TISZTITASA
A Gy6KERCSATORNA
semhaszndltak
: - . .i-u.amelviknem,de ezekegvikdben
::-:oru analrob tenvdszt6site;hnikiil(at. Megfeleki te:-. =ztdsi technik6vil megism6telvea vizsS6latokatvan
:::: is bizonyit6k, hogy a gyok6 dm6s pillanat6bana
:--:orndb6l leny6szhet6 mikroorganizmusok eset6n
:-:iil a sikerreval6 es6ly,6svan arra is, hogy a mikrojelenl6tenem befolydsoliaa progn6zist.
:rr=anizmusok
.- !.et rizsg6lat kdzcittikiiltinbs6goka kereshet6a gyor.::om6si iechnik6banvagya teny6szt6sm6dszereiben,
: iris rnintaszdrnis hibaforr6slehet.Kijelenhetiilkterulinszerfiena
nem haszn6land6
- iro$ d tenvdsztds
-:.
:-i::orni tisztaidgdnaka meg6llapit6sfua.
Osszefoslalviteh6t nem tudunk olyan megbizhat6
r:--:eriumot,ami jelezhetn6a csatornatisztaseS6t,igy
a jdv6 feladata.
:::ek meghataroz6sa

------..->

20.1.2.Tiigit6s
-1 prepar6li{sm6sodikfeladataa csatomamegfeleld
^ 2ea.&rr
:::mdra i6eitdsa.Scir?derklasszikus megfogalrnaz6sa
t6fal6t
egyenletesen
esetben
a
csatorna
ideiilis
A
tiiqitis
sordn
:zzint: .Apicolis imnybol korondlisirdnybofolyamoto(szaggatott
voprepar6lt
csatorna
ds
a
igy
az
eredeti
volitjuk
el.
pre'
Az
apicolis
kell
kiolokilani
;::. taguldkiposlormdt
el
helyezkednek
:,:,:jlos lesvenannviro kicsi,omennyirecsak pmktiku' nal)koncentrikusan
;:: Iehet.Zsmarodjon oz eredetipozici1iaban".
haszn6lt
r6szt,hogylehetdv6tegyea gyok6rtcimtlshez
Ne legyen
haszn6latdt.
megfelel6
6s
anyagok
mfszereli
A.D.l. Atdgftdsceljo
hilzott sem,mivel ilyenkor a prepar6ldsihib6k 6s a fog
a veszdlyejelentdsenmegnd A vdteh6t messvengitdsdnek
-\ trigit6scdlja egyr6szta tisztit6s el6segitdse,
de a konkrdt adaloka v6lt5sa
trinilt.
Iasiigysierrlnek
teszi,
::-uak i t6rnek a biztosit6sa,amelyik lehet6v6
nehezebb.
sokkal
mdlyre
megfelel6en
dgens
k6miai
v6gzri
:J,s\-atisztitdst
:eiisson 6sotI cirliul6lva kifeitsea hatAsiit.T6SitdsD6lt6sit6s
r-..r1
a tisztit6stnem lehet elv6gezni- kiv6ve a kis6rleti Aoicalis
'
apicalisszalaszaa legkritikusabba tdgi
A
csatoina
megval6tAgites
sor6n
A
technik6t.
:eminstrument6lis
megktiEza csalornalegnehezebben
tas
szempontidb6l.
-.::iul a mechanikaitisztitestis.
prepar6cia
limit6lt,
hat6sa
6tdblit6s
r6sze,
az
zelithetd
gycik6rtiim6s
elv6gz6s6-\ tagitAsmAsodikfeladataa
6s hibrik itt a legval6szinfibbek, Syakan extr6m Stirbiit6tele.A j6l t6gitott csatorn6tkijnnyi i6l
:ek a le"hetdv6
A i6 gyo- let neheziti a prepar6l6st.Ha nern sikeriil az irrit6l6 t6=estdmni,miq a rosszultdgitottatlehetetlen.
nvezdketmegfeleldmodon elt6volitanunk,azok a peri
gydkdrtomd
a
rertlomeskiviGlezdsdhezelengedhetetlen
a kezelds
:fzlozdk meefelel6millre val6 bejuttatdsa,ez pedig apicalisterethindenakadelyndlkiil eldrhetik
:sa}.az ezt ko;ldtozodeniinrillom6ry eltdvolit6sdvalva-}sithat6meg.
IdeSlisesetbena tdgit6ssor5na dentinfalategyenle:=en munk6ljuk meg.Az eredeticsatornateh6ta prepa:Jt csatorn6bankoncentrikusanhelyezkedikel [20-4.
:5ru/. Kiv6telt k6pez a csatorna koron6lis harmada
:rbbsyoker( fogakban,amelyet bizlonsdgiokokbril ds
a fog kiiz6pvo:.ireiJenesbemenetelv6velosszhangban
dthelyezni Az egyen:alaiof a peritdrialeld igvekszun.k
szintesohanem
i gyakorlatban
-etesdeniinelt6volit6s
a Sydk6rcsatoraz,
hogy
az
oka
i-a16sithat6
meg.Ennek
eik szintemindig g6rb6k,a mfszerek pedigrugalmatlarok. Az eredm6nymindig a csatornakisebb-nag-yobb
lesz, akdr elrjre meghajlitott.
:rdrl6kri kieevenesit6se
:Iar a leeri;almasabb nikkel-titdnium miszereket
sokdentint
:aszndllukiBiionyoshelyekenfdl6slegesen
pedig
nem
is drinti a
m6shol
eltdvolitani,
:osunl isv
I"riszera-isatornafal6t (20-5.dbrd).Eztazelveta tdgitds
sordnfolyamatosan6szbenkell tartanunl<,6sa minima6vatosprepar6l6sra6s megleF eqesen tdlmeldk
-izil4sa 6rdek6bennagyon
ehii,/oiitott
van sziiks6g.
:eleldtechnikaalkalmaz6sdra
dentin

n.L2.2. A megfelel6tdgftdskritdriumoi
Mikor 6rte el a t6git6sa megfeleldm6retet?A c6lok
ielelembe v6teldvefakkor, arnikor elegenddm6rt6kf
ailhoz, hogy egy'rlszta tisztitds megval6suljon,m6s-

2G5. 6br!
^
esnem .
g6rbes69e
dsa moszerekrugalmatlansSga
A csatorndk
meofelel6hasznillatimiattaz eredmnya csatornakiegyenesite
se.Iqv hsznekteruletekahola moszereknem is drintika c5ator
na fildt, masholpedigtul sokdentinttivolitanakel feleslegesen

302

20. feiezet 1 A GYoKERCSATORNA

T|SZTITASA
ESTAGfTASA

trnffn
Bl

c,

2G6. dbra
^
Apicalis
tdgitrsiformdk.A: Apicalisstop:szanddkos
ldpcs6a munkahos?ban.B:ADicalis
sz(kijleea csatornaterm6szetes
sz0kiilete
meg6rizve.
C Nyitottapex:a foramenterilletetmegtiigitott6kaz
elleniill6si
forma hi6nyanagyonmegneheziti
a gydk6rtom5
elkg
?itesdt
siker6nek es6ly6t dr6maian lecsiikkentve. Az apicalis
megmunki4l6s tov6bbi nagyon fontos szerepe a gydk6rtomd anyag szdmAramegfelel6 ellen6116siforma kialakitdsa. Ennek k6t form6ia lehet: az apicalis stop 6s az apicalis szfikilet. Tovribbi, 6mde nem kiv6natos lehet6s6g
a flYitoII apex (20-6. 6bro).

2G7. efia
^
Apicalissz0kiiletprepariiliis5kor
tiltSgitiisesetnis megmarada
kupossdg
iiltalnydjtottelleniillilsi
forma,igy a hosszkonigiiliisa
utin a gy6kdrtdm6s
elvegezhetd

b6lltalan keresztmetszetii lesz a prepar6l6s ut6n, a megfeleld tisztit6st csak a korrekt m6don alkalmazott dtdblit6s tudja elvdgezni. Ez6rt nagyon fontos a mdlyen oblcis
forma kialakit6sa [6sd k6s6bb). A szab6lltalan keresztmetszetu csatorna tom6s6re szolg6l a rneleg guttapercha
technikrik sora, amikor is a plasztikus guttapercha k6'
pes a kitisztitott de szabrilytalan csatoma kitdlt6s6re.
' Apicalis stop
Az apicalis stop eset6ben tulaidonk6ppen egy sz6Ln- Ezek miatt a szrik de er6sen kirpos apicalis prepar6l6s 6s
ddkos l6pcs6t alakitunk ki a munkahosszban tgy, hogy
meleg guttapercha vertik6lis tomdrit6se riltaldban
egpe nagyobb iitm6r6jf mriszereket haszn6lunk azonos
egyUtt haszn6latos. A m6dszer hetr6nyak6nt felmeriil,
m6l1's6gben.Ennek el6nye, hogy hatdsosan a csatorn6hogy a szrlk prepar6lds esetleg nem biztosit megfelel6
ban tartla a prepar6lds sor6n a mriszerekei 6s az oblit6
tisztit6st, kompromittiilva a sikert. Ez a k6rd6s folyamaoldatokat, 6s megfelel6 ellen6ll6st biztosit a guttapercha
tos vita t6rgya, a vizsg6latok ink6bb azt val6szinfisitik,
tomorit6se soren. H6tr6nya viszont, hogy kdnnyen eltdhogy a nagyobb apicalis trigitds a j6zan 6sz elv6r6sainak
nddhet az apicalis szakasz a nem megfeleld technika
megfelel6en val6ban tiszt6bb csatorn6t eredm6nyez.
kovetkezt6ben 6s hil agressziv technika eset6n prepar6A foramen szabad 6tjrirhat6srigritbiztosit6 technika
ldsi hiba jelentkezhet. Ha a hossz meghat6roz6s6bant66ltal6ban egyiitt jer a kripos apicalis t6git6ssal. A m6d!edtiink, ennek v6gzeteshat6sa lehet: ha a csatom6t trilszer c6lja, hogy megakadr4lyozzaa foramen eltdmdd6s6t
prepariiltuk, akkor nyitott apexet hoztunk l6tre, ha riivil6gy vagy kem6ny szdvetekkel. Vit6lis fogak eset6n az
den preparSltunk, akkor sokszor lehetetlen a stopon tilapicalis pulpacsonk nagyon kdnnyen betomorithet6 a
foramen teriiletere, ha tril nagy m6retri mfiszerrel kdzeiutni. 6s a megfelel6 hosszt helge6llitani. Amennyiben
apicalis stop kialakit6s6t v6gezzik, erre a legalkalmalitjiik meg ezt a te iletet, vagy nem haszn6lunk megfesabb iddpont a csatorna t6git6sdnak az utols6 l6p6se,
lel6 sikosit6st. Kem6ny szovetekb6l 6116tormel6kkel peamikor a csatorna koron6lis k6tharmad6nak a t6eit6s6t
dig a prepar6l6s menete sor6n biirmikor megtehetjiik
te l i e se nelv dgez lUkds a z a p i c a l i sh a rm a d i s k ri p o s i avan
ezt. Ezt elkeriilend6 v6kony mriszerekkel (nem naprepar6lva (ldsd v6gs6 apicalis t6git6s). Kialakit6s6hoz
gyobb, mint #10) iddnk6nt r4thaladunk a foramenen - a
ieltdtlenul haszn6ljunk rugalmas (elsdsorbanNiTi) mrimunkahosszndl 1mm-rel hosszabban.Ez6ltal a foraSZ C I EK C I .
men kcizel6ben I6v6 tormel6ket vaev visszahrizzuk a
csatorndba.vagy Stnyomiuk a periapiialis t6rbe- az immunrendszerre bizva azt - de mindenesetre meeakad6' Apicalis sz{kiilet
A kripos apicalis szfikiilet eset6n a munkahosszban
Iyozzuk a telhalmozoddsdla csatornaapicalisszakaszde3r'dltal6n nem prepar6lunl, az egyre nagyobb etm6r6ifi
ban. B6r a m6dszernek vannak ellenz6i. k6ros hat6s6t
mfszereket egne rdvidebb hosszban hasznr4ljuk. Eldnem sikeriilt kimutatni.
nle, hogy a kripos forma megfeleld ellen6ll6st jelent a
glcik6rtom6s soriin. Meleg guttapercha vertikrilis tcimci' Nyitott apex
ritdse esetdn ez az atenlott prepar6li4si forma, mivel a
Nvitott aoexet sz6nd6kosan soha ne hozzunk l6tre.
plasztikus guttapercha a hidraulika elvei rniatt megfeleAmennyiben a periapicalis szovetek drainage-t igdnyelliien tomodthetd tirlttim6s vesz6lye n6lkiil. Tovribbi el6nek, egy v6kony tri [maximum #15 de ink6bb #10) tnlnre. hogy kisebb az esdlye a prepareci6s hib5l<nal<.A
iuttatesa lehetdv6 teszi a gyullad6sos folyad6k t6voz6r dletlen tril hossai nreoar6lds eset6n kev6sb6 tessziik
sAt. Nincs szirks6g nagyobb meretri triltdSitasra. A nyitonke az apicalis dentinellom6nyt, a hosszt korrig6lva
tott apex legtobbszrir a nem megfelel6 hosszmeghat6roa megmaradt kripos forma megfeleld ellen6ll6st biztosit
z6s eredm6nye. Ak6r mds hib6j6t, aktu a saidtunkdt kell
20-7. 6bro). Mivel enn6l a technik6nr4l a foramen szakorrig6lnunk, a hossz m6dositSsaut6n 6vatosan pr6b6ljunk kialakitani ellen6lldsi formrit. Ehhez a mer 6ppen
bad iitjerhat6s6g6nak biztositrisa alkalmazhat6 (Lisd k6sdbb). ha esetleg rcividen prepar6ltunk, a k6s6bbi kormegszorul6 mfiszern6l egy esetleg k6t m6rettel nagyobrekci6 nem okoz neh6zs6get.A csatornacsicsi 1-2 milbat haszn6ljunk, vigyAzzlunk, nehogy m6g jobban sz6tlimdtere ebben az esetben nagy val6szinrls6ggel tzaroncsoljuk az apicalis dentint (20-8. dbn). Ha a csator-

) UO. fejezet I 303

TTSZT(TASA
ESTAGITASA
A GYoKERCSATORNA
lent. Ha 0,5 mm-enk6ntl6pkediink vissza,al<kora kfpossAg0,05 mm/0,5 mm:0,10 mntlmm (20-9. 6bra).
M6sik lehet6s6ga kripos apicalisforma l6behozdsfuaa
nagyobbkriposs6grimfiszerekhaszn6lata.Ezekels6sorban g6pi (ritk6bban k6zi) nikkel-tit6nium mdszerek,
amelyekmegalkotes6tpontosanaz inspir6lta, hogy kevesebbmfiszerseglts6g6vel
legyunl k6pesekkripos form6t ldtrehozni.Ezek a mfiszerek0,04 6s 0,12 mry'mm
kiizdtti kriposs6ggalrendelkeznek,illetve van olyan
(ProTaper),amelyikkripossdgaa mriszerhosszament6n
nem 6lland6,hanemfolytonosanv6ltozik.Arnennyiben
ezeketa mfszereket a telies munkahosszbanhaszn6liuk, a l6trehozottkripossrigrnegegyezika mtszerdvel.
Ha nagyobbkrlposs6gotszeretn6nkl6trehozni,haszn6lhatjuk ezeketa rnfszereketis step-backm6don, igy a
^ zo-&&n
fenti (0,05vagy O,to mm/mm) kfposs6gokathozhatjuk
vastagapicalis
dentint
elegend6en
!4ctt apexkorrekci6jakor
l6te.
r:grqyva hozzunkltreapicalis
stopoLlegalSbb
l-2 merettel
Az apicalis szalasz tdlcs6r form6iriraelsdsorbana
18rc& miszerrel,mintamimdg6tcsdszik
azapexen
meleg guttapercha vertik6lis ttimiiritdse eset6n van
sziiksdga megfelel6ellenrill6siforma miatt. Ebben az
esetbenez a szakaszlegal6bb 0,08, de ink6bb 0,10
rar nem sileriil kiszr4ritani,zr4riukle Ca(OH),pasztAval, mm,/mmkripossiigotig6nyel.Lateralistiimririt6sselv6gIa iiszirithat6. akkor tomhetiiid(.Ebben az esetbena zett gyok6rtdm6seset6n,ha a csatornakriposs6ganem
aeseleld apicalis ztu6skialakit6saneh6z lehet. Bizo- kisebb,mint 0,05 mrr/mm, akkor k6pesekvaglmnkegy
megfeleldm6retf spreaderta csircskozel6bejuttatni, 6s
r'.s esetekbenapexificatiov6lhat sziiks6gess6.
igy biztositania j6 apicaliszar6st.Min6I m6lyebbretudIroorilis trigitris.a csatornakrfipossdga
iuk ugyanisa spreadertjuttatni, ann6l jobb lesz az apicalis z6r6s.
. Xtposseg
I Mdlyen iibltis forma
-\ qsatornakoron6lisr6sz6nekbizonyosm6rt6kfit6mfiszerek
A megfelel6entagltott csatornafontos elemeaz rin.
van
az
6tiiblit6s
6s
a
ttimd
sziiksdg
Fss46ra
regieleld m6lys6gbeval6 juttat6s6hoz.Az ide6lisan m6lyen iibkis forma. Ehhez a csatorndthSrom r6szre
kell osztanunk:koron6lis,koz6psd6s apicalis szakasz+?antlt csatorna apicalis irr4nyb61koron6lis irdnyba
c:os form6ban egyenletesentegul. Ezt a kriposs5got ra. Ha a csatorna6tlagoshossz6ta bernenett6la cs(rcsig
ctbzhetjUk szr4m6rt6kkel
is: a csatoma 6tm6rdj6nek 12 6s 15 mm koz6 tessziik, a.kkoraz egyesszakaszok
hossza4-5 mm lesz. A m61ydblos forma azt jelenti,
r:t-eked6seosztvaa ket m6rtpont kiizotti t6voheggal.A
rardardizalt prepar6l6s6ltal l6trehozott kriposs6gmeg- hogy az apicalis6s kiiz6psdharmadhatfu6na csatorna
elegenddent6g,igy biztositvavan az6tiiblit6s6sa t6m6:rrzit a mfszerek6vel:0,02 mm/mm vagy 2Vo.Ha a
Ez kb. 0,0 mm
mdszerekalkalmaz6s6nakhat6sossiiga.
cpos apicalis form6t rigy hozzuk l6tre, hogy 1 rrm-rel
prepardlunk az egy m6rettel nagyobb mfUSO#60) m6ret esetdnion l6tre.Lehet az apicalist6gi
-.r-idebben
aanel fez 0,05rnm-t jelenta k6t mfszer m6retekdzdtt), t6s m6rt6ke#4O 6s a kriposs6g0,05 mm,/mmvagy az
apicalism6ret #20 6s a kriposs6g0,10 mrry'mm,mindriior ez 0,05 mlry'1mm=0,05 mrvmm kfposs6gotie-

x + 0,05mm

x + 0,02mm
1mm

u.)mm1

'';{

x+0,lmm
<-x+0,05mm
<-xmm

c)
^'
002mm/mm

005mm/mm

0l mm/mm

r ri'zerek 6sa megmunk6hcsatornak(possiiga.A: Az l5o k6zim0szerekkupossagao,o2mn/mm. B;Ha a csa,"r"ri onrtJ"t*ifrt*

c-cos-4 hogy I mm-t Epiink visszaaz egy merettel nagyobb(+0,05mm) moszerrel,akkor a kuposs6g0,05mm/mm
akkora kUkriposra,
hogy0,5mm-t ldptinkvisszaaz egy mdrettelnagyobb(+0,05mm) m0szerrel,
: . a c5atorn6t
dgy prepardljuk
ssd 0,1mn/mm

304

'

20, feJezet ,( A GYOKERcSAToRNA

TISzTfTAsA
E5TAGtTAsA

kdt esetben #60 m6retfi lesz a csatorna a csricst6l 4

mm-re. A rn6lyen oblijs forma bi.ztosit6saval6j6ban fontosabb, mint az apicalis t6gites m6rete.
Maximelis korondlis preparr{lis
Tov6bbi fontos szempont a csatorna koron6lis szakasz6nak a m6rete. Ha nem 6r el egy meghatArozott m6retet, aklor kompromitt6lja a tisztitr{s 6s a tom6s megval6sit6s6t, ha tril nagl,ra tdgitiuk, aklor viszont nagyon
megnd a perforatio vagy a fractura vesz6lye. V6kony
csatorn6kban soha ne haszn6l;unk 1 mm-n6l nagyobb
mriszereket. Ez a m6ret elegendd teret biztosit, viszont
jelentdsen csokkenti az rin. stripping perforatio val6szinils6g6t. Tdg csatorn6kban haszn6lhatunk nagyobb mdszereket, de tiibbgycikerri foga.I<ban6vatosan tegyiik a
furcatio fel6 es6 dentinSllomi4ny v6delme 6rdek6ben.
'

20.2.A tisztitis 6s tiigit6s eszktizt6ra

20.2.1.A csatornamegmunkiiliis6nak
eszkiizei
A csatorna prepar6l6s6hoz haszn6lhat6 eszkozdk
zavarbaejt6 sokas6ga lelhet6 fel. A hagyom6nyos ISO
(lnternational Standards Organization) szabv6ny alapjdn k6sziild k6zimriszerek mellett megielentek a vriltozatos form6jri, kriposs6gri 6s 6tm6r6jrl g6pi t6git6k.
\lindezen mfiszerekr6l r6szletesen l6sd a 17. ..Az endodoncia eszkozei" c. fejezetet.A haszn6latuk sorrendje 6s
modja pedig a ktivetkezdalfejezetbentaldlhatd.

20.2.2.A tisztit6s k6miai anyagai

Mivel a csatorna tisztit6sa Duszt6n mechanikai m6don nem v6gezhet6 el, rendkiviil nagy szerepe van a
megfelel6 6toblitdszerek haszn6lat6nak. Azok az elm6letek, melyek a csatorna tisztit6s6nak a mechanikai
m6djdt helyezt6k el6t6rbe, az 6tiiblit6szerek elsddleges
funkci6i6nal< a tormel6k fizikai eltavolitdsdt, ki6blit6s6t
tartott6k. Az oldatok k6miai hat6sa azonban m6s fontosabbnak tfinik. A gyokdrcsalornatisztitdsa 6s id8itdsa
sordn tobbfdle k6miai 6genst hasznelunk vagy 6tciblitdszer vagy sikosit6 form6jriban. A kel4tkdpz6k (els6sorban EDTA) eldfordulnak vizes oldat form6ji{ban - ek}or
dtoblit6szerk6nt haszn6liuk - 6s lehetnek viszk6zus 6llagiak, eklor pedig sikosit6sra szolgiilnak.

Alacsony toxicitis. Ne kifuositsa a periradicular:.

sziiveteket.
I Alacsony feliiled fesziilts6g. Javitja az oldat eljutasd:
a nehezen hozzSf1rhet6 terilletekre 6s a dentintubulusokba.
t Smear layer eltevohtdsa. A smear layer a mechanikai prepar6l6s sor6n a csatorna faldra ken6dcitt szerves 6s szervetlen tiirmel6ket 6s - fertdzdtt csatomdi
eset6ben - mikroorganizmusokat tartalmaz6 amor:
r6teg. A kel4tkpzdk dekalcifik6lj6k 6s ez6ltal eltdrolitj6l a smear layert. Elt6volit6s6nal sziiks6gess69e
vitatott, btu mellette sz6l, hogy a gycik6rtijm6szi4r6sa
jobb lesz, a smear layert lebonthatj6k az 6lve maradt
mikroorganizmusok, rontva a gydk6rtom6s zardsdt
hosszabb t6von is. A smear layer g6tolja a k6miai
szerek dentintubulusokban kifejtett fertdtlenit6 hat6s6t. Elt6volit6sa ut6n csokken a csatorna reinfekci6j6nak val6szinfis6ge, mivel a smear layer mikroorganizmusok 6s azok t6panyagr4naka forr6sdul is
szolgr{lhat. Bdr a smear layer eltevolit6s6nak hosszu
t6vri in vivo hat6sa nem volt vizsg6lat tergya, a fenti
megfontol6sok miatt egyre ink6bb javasoljlk (20-10.
0DfoJ.
t Hatestartam. Ne neutraliz6l6dion gyorsan a felhaszn5l6si teriileten, sziiks6gess6t6ve a gyors utiinp6tl6st.
> Egy6b t6nyezdk. A haszn6latot befoly6sol6 tovribbi
szempontok a szer beszerezhetds6ge,6ra, trirolhatds6ga, felhaszn6l6bar6tsriga.
'

Tcibbf6le anyag haszndlhat6 6titblit6sre, ezek egyike

sem teljesiti az osszeselvfuiist dnmagriban. Ezdrt tdbbf6le 6toblit6sze c6lszeni haszndlni a nrenardl6s sor6n.
N6trium-hipoklorit
A legtobb elv6r6snak eleget tev6 szer a n6trium-hipoklorit (NaOClJ. Olcs6, konnyen beszerezhetd 6s egyszerrien haszni4lhaI6. Az L Vil6gh6borriban haszn6lta
el6szrirDakin 0,5%-os koncentr6ci6ban sebtisztit6sra 6s

20.2.2.1.
Atdbli t6szerek
Az 6tdblit6shaszn6lat6nakc6ljateh6tegF6szta mechanikai prepar6les6ltal k6pzett tdrmel6k fizikai elt6!olit6sa a csatorn6b6l,m6sr6szta csatornakemiai tisztitdsa,ami a szcivetekfelold6s6b6l,valamint a f6 irritiinsokl6nt szerepl6 mikroorganizmusokelpusztitdsrib6l
ii1l.Az ide6lis riblitdszertulajdons6gaia kdvetkez6k:
'
'
,

Sikosit6hatds.Segitia mriszermozg6s6ta csatorn6ban. Minden folyad6k rendelkezik tiibb6-kev6sb6

ezzela tulajdons6ggal.
Sterilizril6 vagy legaLibbfert6tlenitd hatds.A kezel6s sikereszempontj6b6lalapvetdielentds6gfia mechanikai tisztitr4skorl6tai miatr.
zv- tu. agfa
20-10.5bra
^
Sziivetold6hatds.A mriszerek6ltal el6rhetetlente- A smearlayer(A)eltdvolitiisa
ut6n(B)adentintubulusok
szabaddii
riiletek k6miai tisztit6sdtk6peselv6gezni.
v6lnak

} 20. fEiEZEt I 305

A GYOKERCSATORNA
TISZIITASA
E5TAGITASA
:-i
nagvon sok letet megmentett. Az endodonci6:i= :aszn6latos NaOCI forrdsa vil6eszerte a Clorox - ilr., :rds id mindsdgri- hiiztartrisifertdtlenitd (hypo).A
:c,::l- oldat 5,25olokoncentn4ci6ji, steril desztill6lt
,--:=:- higithat6. J6l oldja a szerves szciveteketin viho
rr--:rdnvek krizott, de kihrizott fogakon v6gzett tanulr.=r ok szerint nem kove&ezetesen hat6sos.A kiilonbi= :i.a az lehet, hogy a gyok6rcsatornriban az oldat kis
r:!-eten ddntkezik a sziivetekkel 6s viszonylag gyorsan
a hat6sa, mivel oxid6l6 anyagok 1'elenl6t.*,::
-::,eesit6dik
disszoci6l6dik. A csatorna szab6h.talan. nehezen
r,::zlerbetd rdszeire nem jut el az oldat megteleld
&',::ris6eben. A NaOCI rendkivnl er6sen antimik-:c::ris hit6si in vitro kiiriilm6nyek kitzdtt. A gyok6r:..::::adban 6s a dentintubulusokban is jelentdsen
--- i<enti a mikroorganizmusok sz6m6t, de a teljes eli::-cidra
nem k6pes konzekvensen. Ennek az oka szine: : Limitdlt kontal<tfeliilet 6s a semlegesit6d6s.Ahhoz
ur::. hog' kihasznalhassuk a NaOCI kivAl6 tulaidons6+: a csatornet egyr6szt megfelel6en nagyra kell t68ita:
-1sd m6lyen obliis forma), hogy az etoblit6s el6g
::r:,'.- bejusson 6s ott k6pes legyen cirkul6lni a lehetd
feliileten 6rintve a szdveteket. M{srlszt az
'g:gi-obb
:r
nagy mennyis6gben gyakran kell cser6lni, csokr,..::..
-:ot e ezdltal a semlegesit6d6shat6s6t.
-\ \aOCl magasabb koncentr6ci6ban (2,5-EVo)er6:orilus. A oerianicalis t6rbe keriilve szovetkifuoso-:
:a.: ckozhat. Kisebb koncenh6ci6ban [0,5-1%] is hat6(.::'. i-ertdtlenit6szer, 6s csak kism6rt6kben irrit6lja a
;::-. eteket. A nagyobb koncentr6ci6t vagy ne haszn6l'-c vagy koriiltekintd iitdblit6si technik6val, amivel elr:rulhet6, hogy nagy mennyis6gben triljusson a csatorte ilet6n. A periapicalis t6rbe igy eltal6ban csak
-:-';an jelent6ktelen mennyis6gben tud eljutni, amit a
:zoveti folyad6kok kiinnyed6n semlegesitenek. A sz6j::egbe val6 jut6s6t a nagyon alapos izol6l6s 6s a fdldsleg
.zonnali elsziv6sa akadrilyozhatja meg. Ha nem va1::nli biztosak a kofferdam alapos zr4rrisriban,alkal:;zzunk tov6bbi szigeteldst a kdtikus helyeken, mint
:z ureg gingivalis sz6le vagy az interradicularis konka. -'.i'st20-11. dbra). Az elsziv6sn6l azonban 6vakodjunk
: :ilz6sokt6l, hiszen egy erds seb6szi sziv6val kcinnye::e kisz5rithatjuk a csatorna koron6lis r6sz6t, a szr4raz
--torn5ban val6 t6git6s pedig probl6m6khoz vezethet
;,. a t6git6 mfiszer ttir6se). A csatorna megmunk6ldsa
ratt a pulpakamra alj6n mindig maradjon atoblitd ol-

dat. Ne felejtkezziink el a ruh6zat v6delm6rdl sem a

NaOCI haszn6lata sori4rr.
Kel6tk6pz6k
A kel6tk6pz6k a Ca'*-ionok megkot6sefolyt6n k6pesek a kem6ny sziivetek old6siira. Legeltededtebbek az
etildndiamintebaacet6t (EDTA - 17Vo,pH 7,7) 6s a citromsav [10olo).A vizes oldatuk haszn6latos 6tdblit6sk6nt, viszk6zus adal6koklal sikosit6k6nt szerepelnek.
Atdblit6sk6nt a smear layer eltavolit6sera haszn6liuk
6ket. [A smear layer elt6vohtesar6l l6sd az,,Atitblit6szerek" cimi alfejezetet). Az EDTA haszn6lhat6 a
NaOCI oldat6val felv6ltva a preparrfl6s sor6n, ebben az
esetben fokozza a NaOCI antibakterir4lis hat6s6t. A legink6bb a1'6nlottm6dszer azonban a kel6tk6pzdket v6gs6
ritoblit6s rszek6nt haszn6lni: a prepar6l6s sor6n
NaOCI-ot haszn6lunk, a prepar6l6s befejezt6vel a csatorn6t 6tdblitjiik EDTA oldat6val, majd a csatorn6ban
hagyjuk r percig, ami alatt a smear layer-t elt6volitja, a
csatorna felszine tiszt6bb lesz, a dentintubulusok megnyilnak 6s igy a gyttk6rtomdanyagok adapt6ci6ja alaposabb lesz (20-10. 6bra). C6lszerfi ezalatt az id6 alatt elv6gezni az utols6 recapitulati6t a mester mfszerrel, igy
az oldat a csatorna apicalis szakasz6bais eliut. Ezt kdvet6en a csatorn6t mdg egyszer alaposan atoblitjiik
NaOCI-tal.
Egy6b dtiiblitdszerek
Legv6gs6 6tdblit6snek haszn6lhat6 a desztill6lt viz
vagy fiziol6gi6s s6oldat, amennyiben a gycik6rtiim6
anyag kiit6s6t esetleg zavarja valamelyik haszn6lt vegyszer. Az egykor oly n6pszeni hidrog6n-peroxid [HrOr) Neomagnol (vagy HzOrNaOCl) kombin6ci6 nem vAltottabe a hozz|flzdlt rem6nyeket, rnivel a k6pz6dott bubor6kok nem javitjAk a tisztit6 hat6st, igy ezek haszn6lata sziiks6gtelen. A kl6rhexidin 2%-os vizes oldata hat6kony antibakteri6lis szer, igy haszn6lhat6 i4toblit6s c6ljr6ra.A NaOCI azonban hat6sosabb 6s tov6bbi eldnyos
tulajdons6gai miatt - olcs6, konnyen beszerezhet6,sz6vetold6 hat6sri - haszn6lata inkdbb javasolt.

20.2.2.2.
Az dtiiblitds technikdjo

Az 6tctblit6shez6ltal6ban fecskend6thaszni4lunk,
b6r rijabban megjelenteka tijbbf6le oldat k6nyelmes
haszn6lat6tlehet6v6t6v6 gombnyom6sratiblitd g6pek.
C6lszerri nagyobb t6rfogatri (5 ml), esetlegnem k6nusszal,hanem menettel v6gz6ddfecskend&et haszndirri(20-12.dbra).Az oldatmegfeleldenm6lyrejuttat6s6hozelegend6env6konyt{k haszn6lat6ra
van sziiks6g.
(G)koriili vastags6g
megfelel6(0,4mm). Az
A 27 Eajoge
enn6l vastagabbtf nem jut el6g m6lyre, a v6konyabb
pedigkrinnyeneldugul,6snagyonnagyerdt kiv6n az oldat 6tpr6sel6se.
L6teznektompav6gri,oldalt nyil6 tfk a
biztonsdgfokoz6sa6rdek6ben,de 6vatostechnik6vala
szokiisosinjekci6stik is megbizhat6ak.
A haszn6latsor6n a legfontosabbszempontoka tri
elegenddenm6lpe val6 iuttatAsa,6s a gyakranv6gzett
b6s6gesdblit6s. A bevezetetttri csak a v6g6tdl koron6lisan k6pesoblit6 hat6stkifejteni. A mriszereksegitis bejut
s6g6velazonbana csatornaapicalisszakasz6ba
az oldat.Amikor egymriszertbevezetiinka teljeshosszban, akkor kiszoritia az ott l6v6 oldatot, amikor kihriz20-11.db]a
zuk, akkor viszontbeszippantjaa folyad6kotaz apicalis
^
szakaszba,igy lehet6v6 t6ve a tisztit6 hatris kifejt6s6t
javithatjuk
ideiglenes
tdA kritikushelyekena kofferdamzdr6sSt
igy megel6zhetjuk
a n6trium-hipoklorit (20-13.6bro). Av{kony mfszerekkelv6gzettrecapitulam6anyagalkalmaz6seval,
ti6nak nem kis r6szbenez a c6lia.A tisztit6 6soblit6 ha?itjiiregbejutdsdt

306 ) 20. fejezet . A GYOKERCSAToRNA

TtszrfTAsA
EsTAGITASA
prepar6l6s kezdeti st6diuma v6kony csatorn6kban, am:kor a tiik a munkahossz el6rdse eldtt messzorulnak. e=
riltakiban a vitdlis pulpasz<ivetettarlalmizo csatorndr
A csatorna 6tjrirhat6s6galegtobbszdr biztosithat6 sikosit6 haszni4latan6lkiil is, azonban nagyon sok frusztrdci6t6l kim6ljiik meg magunkat az alkalmaz6s6val. Ha a
tfi bevezet6sekor olyan 6rzetiink van, mintha falba utkcizn6nk, aklor l6pcs6 k6pzddott vagy mds akadr4ll-keletkezett, ebben az esetben nem sziiks6ses sikosito
anyaBhaszndlata.hanem mds techniLdravin szirkseg.
A sikositdk viszkdzus dllagukndl fogva tovdbbi eldnyos tulajdons6ggal birnak: vit6lis pulpa eset6n megakad6lyozz6k a pulpa szovet6nek az osszetomordd6s6t.
2G12.6bra
Ha tril nagy miiszenel kijzelitiiik meg a csatorna apicaAz iitdblit6shez
nagyobbtdrfogatu(5 ml)fecskend6thaszndljunk. lis szakasz6t- ez ak6r #15 is lehet egy v6kony csatornd86rldteznekspecirlisdtdblit6t(k a megfelel6en
vdkony(27G ban - a pulpaszrivet apicalis csonk;'6t nagyon konnyen
0,4 mm)injekci6s
t( j6l haszndlhat6
osszetomo thetjiik a foranen krizel6ben, 6thatolhatatlan akad6llt k6pezve a k6sdbbiekben. A sikosit6 haszn6lata megakad6lyozza a pulpaszovet ijb6li dsszetapadds6t, ha egyszer m6r sikerUlt eliutni a foramenig 6s
fenntartja a helyet a krivetkezd mfiszer sz6mdra.
tds kifeit6s6hez az 6tdblit6st b6s6gesenkell alkalmazni
minden m6sodik-harmadik rnfiszer ut6n a v6kony ttvel
20.2.3.1.
A sikosft6ktipusai
r'6gzett recapitulati6val egyUtt. Szrikebb, grirbiiltebb
lagv hosszabb csatorn6kban m6g gyakrabban kell 6tribHasznrilhatunk glicerint, szappant vagy valamilyen
liteni 6s recapituldlni.
gy6ri k6szitm6nyt. A glicerin olcs6, nern toxikus 6s
Az etoblitd szerek toxikusak a periapicalis szcivetek- rendkiviil j6l sikosit. Vizold6konys6ga miatt a csatorn6re. ig1,a balesetek elkeriil6se 6rdek6ben fontos a biztonb6l az 6tciblit6ssela k6s6bbiekben elt6volithat6. A elicesdgos alkalmaz6s. Ha a tfi v6ge megszorul, az oldat a
rinben mikroorganizmusoknem telepednekmeg. ;llenperiapicalis t6rbe pr6selddhet, mivel nem tud visszaben a szappanok (ak6r foly6kony akdr szil5rd hasznrilfoh'ni. Ezt megel6zendd 6tdblit6s sor6n folyamatosan
hat6) kontamin6l6dhatnak, azonban ettdl eltekintve i6l
mozgassuk a trit, kis nyorn6st alkalmazzunk, 6s soha ne
haszn6lhat6ak. A gy6ri k6szitrn6nyek (RC Prep, Glyde) a
nvomjuk az oldatot, ha a ti megszorult.
sikosit6 hat6anyagon iiltal6ban propil6n glikol - kiviil
tartalmaznak EDTA-I is, tulajdonk6ppen az EDTA viszk6zus oldatai. Az EDTA segithet a v6kony csatorn6k
20.2.3.Sikosit6k
kezdeti feltfu6s6ndl, azonban ha sokeiq van a csatorn6A mriszerek csatorn6ban val6 biztons6gos mozgat6ban, a dentinl megpuhflva eldsegithetia iatrogdndrtalsdhoz elengedhetetlen valamif6le ken6anyag jelenl6te.
mak kialakul4s6t. A legbiztons6gosabb m6dszer az, ha
\Iinden folyad6k rendelkezik sikosit6 tulajdonsriggal, a
glicerint haszn6lunk addig, amig a csatorna teljes 6tj6rprepar6l6s menet6nek nagyobb r6sz6ben elegendd az
hat6s6get biztositottuk 6s csak ezut6n hasznrilunk
iitrjblitdoldat sikosit6 hat6sa. Van azonban olyan szitu6EDTA tartalmri viszk6zus szert a t6eitris kezdeti f6zis6ci6. amikor fokozott sikositesra van sziiks6q. Ilven a
nak megkonnyil6s6re.Ha a csatoria telles hosszdban

k6nyelmesen6tjr4rhat6,nincs
sziiksdgtov6bb6a fokozottken6sre, elkezdhetjiik a NaOCI
hasznelat6t6toblit6sre.

20.2.3.2.
A sikosit6k
alkalmazdsa

2Gt3, 6br.
^
Atoblit6s6srecapitulatlo.
A: Az 6tdblit6t0c5aka vdgdtdlkoroniilisan
oblit.B:A recapitulati6t
vegz6vdkonyreszel6behelyezese
kinyomjaa tdrmel6kkel
teli iitatblit6oldatota csatorna
apicalis
szakasz6b6l.
C A reszel6kihUdsautiinfrissoldatjut azapicalisszakaszba

A glicerin 6s foly6kony
szappanhegyesmtszer segitsdg6veljuttathat6 a csatorna
bemenet6hez,majd az alkalmazott preparel6eszkozbesodorja mag6val a csatorndba.
Megpr6b6lhatjuka l6git6 eszkozt direkt m6don az oldatba
mertani 6s igy bejuttatni. A
gydri k6szitm6nyeketfecskend6ben 6rusitj6k, igy iuttathatjuk a csatorna bemenet6hez.
Altalaban egy kis mennyis6g
elegend6, de a pulpakamrrit
feltciltvereservoirtis k6pezhetiink. A NaOCI haszn6lat6nak

)))

) 20. fejzet { 307

TrszrlTAsA
EsTAGITASA
A GyoKERCSAToRNA

megkezdes6v6l
a sikosit6szerta csatorn6b6lautomatikusanelt6volitjuk,hiszenhaszn6lat6rarn6rnincs sziikse8.

20.3. A Gsatornatisztitiisiinak
s tiig itiisiinak technikiii
A csatornaprepar6l6satobb l6p6sb6l 6ll: a vitSlis
pulpa exstirpati6ja,maid a csatomatisztlt6sa6stegit6sa
ikemomechanikaimegmunk6l6s),v6giil sziiks6geset6n
a ry6gyszerreltort6nd ideigleneslez6r6s.A csatorna
megmunk5lds6rasz6mtalan technil<al6tezik, egyeseka
mriszerekmanipul6ci6j6raf6kusz6lnak,mlg mdsok a
mfszerek haszn6lat6nala sorrendj6thelyezik a k<iz6ppontba.A c6l 6rdek6benezekterm6szetesen
otvozhetdek, bi4ra teljesentisztacsatornarendszer
mint optimum
az anat6miai neh6zs6gekmiatt eryillel semval6sithat6
meg. Mivel az egyestechnik6k hat6konys6g6tlegtiibbszorin vitro vizsgelatbanhasonliti6kijssze6saz in vivo
klinikai vizsgdlatoksz6malimitrilt, illetve ellentmond6,
a sz6mtalan technika kitzotti v6laszt6s leetobbszor
egyniizl6s k6rd6se.

20.3.1.A pulpaexst:rpati6ia
El kell kiiliiniteniink a pulpotomi6t, ami a vit6lis koron6lis pulpaszovetelt6volit6s6tjelenti, 6s a pulpectomi6t, ami a teljespulpaszOvet6t.
Amennyibena gydk6rcsatorn6b6laz 6ld sz0veteketDonaldson-trlsegits6g6vel
elt6volitiuk,ez nem jelent teljespulpectomi6t,hiszena
pulpa egyr6sz6tkit6pi a mdszer,azonbanjelent6sr6sze
a helydn maradhat.Teljes pulpectomia a munkahossz
meghatriroz6s6t
kovet6 al.aposcsatornarnegmud<616s
ut6n val6sulmeg.Ennekaz 6rz6stelenit6s
miatt is jelent6s6gevan, hiszenamiga csatomi{baneld pulpa tal6lhat6, a prepar6lis komoly f6jdalommaljrir.
Elhalt pulpa eset6nnincs 6rtelmea pulpa exstirpati6jtu6l, pulpotomi6r6l,illetve puipectomi6r6lbesz6ini,
azonbanebbenaz esetbenis sziiks6gvan term6szetesen
a csatornatiszutasSra6sLigit6s6ra.
A pulpasziivetelt6voftes6telvegzia NaOCI6titblitdszerold6 hat6sardv6n.A pulpakamramegnyit6saut6n
az 6tdblit6szerhat6sosancsokkenti a v6rz6st,igy sokszor elesend6ennek az alkalmaz6saa mechanikaiexstirpatid n6lkiil. Sziiks6gess6
v6lhat azonbar a pulpaels6sorbaner6s v6rz6s
szdvetmechanilei eLtavolitAsa,
6s f6jdalom, valarnint els6seg6lynyrijt6sa eset6n. A
gS,rrlladt
sokszorneh6zs6gekbe
szovetek6rz6stelenit6se
n&ozik, b6r a megfeleldenalkalmazottintrapulpalis6rzstelenit6s6ltal6bankiel6git6eredm6nnyeljrar.Ezut6n
is eldfordulhatazonbanf6idalom6sebbenaz esetbena
pulpa gyors exstirpril6sajelent6sencsokkenti a kellemetlens6geket.
Mivel azonbana pulpa apicalisr6sze6ltal6banbennszakad,ezena szakaszonv6gzettmanipul6ci6 tov6bbi f6jdalommal jr6rhat.A gyulladt szdvetek
v6rz6kenys6ge
a m6sik ok, ami miatt mechanikusexstirpati6ralehet sziiks6g,a megfelel6vizudlis kontroll
miel6bbihellredllit6sac6li6b6l.Szirks6gleheta mechanikai exstirpati6rairreverzibilis pulpitis eset6nv6gzett
elsdseg6lykiizben,amikor nincs idd arra,hogy rnegvr4rjuk, hogy a NaOCIfeloldja a sziiveteket,hanerna f6jdalom ok6t ielentd gyrrlladtszovetekmieldbbi elt6volit6siiravan sziiks6g.
Ha a koron6iispulpa eltevohtasfuavan sziiks6g,azt
egy 6les mfszerrel - elsdsorbanexcavatorral- tudjuk

gyorsanelv6gezni.A radicularis pulpaszovetexstirpati6ia Donaldson-tf seglts6g6veltiirt6nik. Ez a mriszer

nem megfelel6en haszniSlvanagyon k<innyen tiirik, igy
fontos a megfeleldtechnika alkalmazdsa.V6kony csatorn6kbannem hasznr6lhat6,
Az el6csakt6gabbakban.
zetesriintgenfelv6telalapj6nv6Lasszunk
ki egymegfele16m6retf Donaldson-trit,maid a becsilt hosszn6lrovidebbenvezessilkbe a csatorndba.Ha megszorulna,kicsit hrizzuk vissza,amig ism6t laz6n helyezkedik el a
csatorn6ban,maid egyil il4nyba egy piirszor forgassuk
el, igy a sziiveteketfeltekeri.Ezut6nhirzzuk ki a csatorn6b6l.Sikertelens6g
eset6npr6brflkozzunlc
fjra, esetleg
nagyobbm6ret{ mfiszerrel.A nagyobbmfiszer iobban
megragadjaa szdveteket,de a megszorul6s6s trir6svesz6lyeis nagyobb.Eg6szent6g csatornrikbanhasznrilhatunk k6t kisebb m6ret( Donaldson-tfit, melyeket egymdskord tekednk, igy ragadjukmeg a pulpa sztiveteit.
A Donaldson-tfitazonnal dobjuk ki, ha deform6l6dik,
vagya csatorn6baner6sebbenmegszorult.
A prepar6l6skezdeti szakasz6ban
alkalmazottforg6
g6pi mriszerek [Gates-Glidden-firr6,NiTi t6git6k) is
sokszorhatasosankit6pik a pulpet a - f6legt6g- csatorn6b6l, megkiinnyitve a k6s6bbi munk6t.
jelent6s6getov6bA pulpa mieldbbi elt6volit6sr6r:al
b6 abban 611,hogy kem6nyebbkdt6szijvetl6v6n nem
megfeleldt6git6si technika eset6naz apicalis szakaszt
teliesenblokkolhatia.Ha a csatornakoron6lisszakasz6b6l exstirp6ltukis a pulp6t, ne feledjirk,hogyazapicalis
szakaszttov6bbra is pulpacsonk tolti ki. Ha tril nagy
mtszerrel kozelitjiik meg ezt a szakaszt,az k6pes az
eg6szcsonkotmagael6tt tolva azt osszetomtiriteni,igy a
csatomaapicalis r6szev6gleg6thatolhatatlannriv6lik.
Ezt megeldzenddhasznr6ljunlvdkonymriszereketa csatorna kezdetifelt6r6s6ra- ne nagyobbat,mint #10 -, 6s
haszn6ljunkvalamilyensikosit6szert,ami meggritoliaa
szdvetekosszecsap6diis6t.

20.3.2.A csatorna tisztitdsa 6s tiigitiisa

A csatomatisztites6t 6s t6gitesatszimultan v6gezziik n6ha azonos eszkiizzel is. Az optim6lis eredm6ny
6rdekdbenmegfelel6 mechanikai t6git6sra 6s k6miai
tisztit6sravan sziiks6g.

20.3.2.1
A keziesgdpi mtiszerekhaszndlotdnok
modjai
Ebbena szaleszbana csatornat6git6s6nakkillonbdz6 klzi 6s g6pi technik6ir6l lesz sz6,a mfszerek manipul6ci6i5r6l6s a prepar6l6salapelveir6l.
A k6zi tdgites alaptechnikdi
Annak ellen6re,hogysz6mosg6pitechnika6ll a rendelkez6siinkrea csatomat6gitesdra,a prepar6l6segy16sz6tk6nytelenekvag5runkk6zi eszkdziikkelv6gezni,hi
Ilyen a csatorszenene alkalmatlanoka g6pi eszkcizok.
na kezdeti felier6sa, vaLamint extr6m gorbiilettel rendelkezd csatornamegmunk6l6sa(fdleg,ha az apicalis
harmadban tal6lhat6). A csatorna k6zi prepar5l6sa
ugyanolyan eredmdnyeslehet, mint a g6pi, azonban
technika6rz6kesokkal f6raszt6bb,hosszadalrnasabb,
nyebb,6sa hib6k elk<ivet6s6nek
a lehet6s6ge
sokkalnagyooD.
A hagyomrfuyosk6zi mfiszerekiellemzdineka rneghaterozesanem a val6di munlakoriilm6nyeik figyelembe v6telealapianttirt6nt. Ezeka mfszerek a megalkot6-

308 } 20. feJezet r A GYOKERCSATORNA

TISZTITASA
EsTAGhASA

2G14. dbr.
Jobbals6miisodikmolarisban
a nem megfelel6technikaa
gytikdrbenl6pcs6kiakaluld#hoz
mesialis
vezetett
suklor kigondolt m6don gyakorlatilag alkalmatlanok a
csatorna prepar6l6s6ra. Ennek a t6nynek a figyelmen kirtil hagydsavezet az oly gyakran el6fordul6 preparr4l6si
hib6khoz 6s val6szinfisiti a kezel6s sikertelens6gt
[20-14. dbru). El kell fogadnunk, hogy ennek a megeldz6s6hez kifinomult, preciz, alaposan 6tgondolt technik6ra van sziiks6g. Ez vezetett a sz6mtalan preparr4l6si
technika kialakul6s6hoz, amelyek mindegyike miir az
adott mfi szerek tulajdonsdgaihoz alkalmazkodva pr6b6l
optim5lis eredm6nyt el6rni.
A hagyom6nyos ISO szabvi{ny szerint k6sziil6 k6zi
mriszerek v6g66lei 16 mm hosszan helyezkednek el,
0,02 mrry'mm a kirposs6guk. Az eredeti elk6pzel6snek
megfelel6en min6l nagyobb feltleten kell dolgozni a hat6konys6g 6rdek6ben. Pontosan ez az a kdriilm6ny, ami
a legttibb prepardl6si hiba kialakul6sr6hoz vezel. Ezzel
ellent6tben arra kell tiirekednilnk, hogy a mriszemek a
lehet6 legkisebb feliilete dolgozzon egyid6ben. Ilyenkor
a legkisebb a val6szinds6ge a mdszer deform6l6d6srinak, tor6s6nek 6s a prepar6ci6s hib5l kialakit6sr4nak.
'

hogy mindig csak a miszer egy rovidebb szakaszv6gzi a prepar6l6st(20-15.dbm).

A m6sik lehet6s6g,ha ISO szabv6nyszerinti kdz:
mriszert haszn6lunk, hogy megfelel6 technikdt. a
mfszerek megfeleldsorrendj6talkalmazvakediljui
el azt, hogy a mriszertilsegosan nagyfeliileten dolgozz6k.A crown-downelvrl technik6k6sa legker'6s'
b6 agressziv,6vatosprepar6liissegits6g6vel
6rhetjiik
eLezr.

A csatorn6tprepar6l6mriszerekv6g66llelrendelkeznek 6sa dentint veg6ssaltevoliti6k el. L6tezneknegatir'.

semleges6s pozitiv v6g66llel rendelkezd mfszerek
t20-16.6bn).
A dentin elt6volit6s6ratobb lehet6s6gvan:
1. A v6g66llelvalamilyen szdgelbezfu6mozg6ssordn
(lehetforg66s reszeldmozgasis) az elt6volitott fogaryag a v6g66lekkdz6vagya csatornafirbeaz 6toblit6 folyad6kbakeriil. Az 6leketkifel6 hajt6 forg6mozg6ssor6na kripos,hosszrimunkav6ggelrendelkez6
mriszerekn6la v6g66lekkoz6 kedil az elt6volitott
foganyagfez leginkribba g6pit6git6krajellemzd).Ha
telresenkitolti a v6g66lekkdzti tedletei, a mffszer
nem tud tov6bbdolgozni,sziiks6gvan a v6g66lekletisztit6sfua.Reszeldmozg6ssor6na dentin egyr6sze
a v6g66lekkiiz6, m6sikrdszea tri hegyeel6 keriil, 6s
az apicalis ir6nyri nyom6s sordn a csatornacsricsi
szal<asza
eltom6dhet.A kis munkafeliilettelrendelkezdmfiszerek(GGfrir6, LightSpeed)a lev6gottden-

Az egyik lehet6s6g, ha olyan mffszert v6lasztunk,

amelyet irgy alkottak meg, hogy eleget tegyen ennek
az elvi6r6snak:Gates-Glidden-fur6, LightSpeed, v6ltoz6 kriposs6gri rnfiszerrendszerek. Az eldbbi kettd
kis munkav6ggel rendelkezik, igy teljesiti a kiv6nalmakat. A vriltoz6 kripossrigri nfiszerek koziil a nagyobb kripossdgriak a koron6lis szakaszban,a kisebbek pedig az apicalis szakaszban dolgoznak rigy,

20-15. tbra
^
Oown-downprepariliis96pi nikkeltitaniummoszerrel.
B6szaira nagyobb
krlposs6gfeszkdzthaszndljuk
Eztkdvet6en
a csatornakorondlisszakaszSban.
egyrekisebbkupossfuierkozzel a csatornaegyreapicalisabb
rdsz6tmunkiiljuk
meg.Flgyeljiikmeg,hogy mindigcsaka v596dlekegy kisebbszakasza
dolgozik

2Gr6.6br.
^
A viig6leklehetneknegativ(A),
(B)6spozitiv(q formejusemleges
ak meghat6rozva
a m0szeragresszivitisSt

) 20. fejezet ( 309

A GYoKERCSATORNA
TTSZTfTASA
ESTAGITASA

,t)

titrt a csatom6t kitiilt6 6tiiblitd folyad6kba juttatj6k,

mivel a dolgoz6v6gt6l koron6lis ir6nyban v6kony
sz6rral rendelkeznek, igy van hely a tormel6k sz6niira. A v6g66lekkdztitti teriilet nem tdm6dik el, igy
az 6lek tisztitiesrfua
nincsen sziiks6g.
1 Bizonyostechnik6keset6na dentin leviig6sak6t szakaszb6l6ll. Az els6l6p6sbena mfszer 6leit belev6ga rnfiszer
iuk a dentinbe,majd a m6sodikszakaszban
mozgat6s6val lev6gluk az 6lek kiiriil foglyul ejtett
dentint. Ilyen a ,,quarter-turnpull" 6s a ,,balanced
force" technika. Mindk6t technika els6 l6o6sehasonl6: a mrlszert apicalis ir6nyba nyomjuk, amig
megszorul,azt6n45-90 fokbanelforgatiuk6ramutat6 jr6r6s6valegez6ev, mikozben apicalis ir6nyba
D]'omiuk.Ekkor v6gjuk bele az 6leketa dentinbe.A
-quarter-turn pull" technika eset6n egy hiz6 mozdulattal tavoftiuk el a dentint, a ,,balancedforce"
eset6npediSnyom6smellett alkalrnazott6ramutat6
iarr{s6valellent6tes forgatdssal.
A kiildnboz6 prepar6l6sitechnik6l<atk6t csoportba
czthatlul< aszerint, hogy maga a dentin lev686saa m{szer kifel6 hirz6sa, vagy apicalis irr6nyri nyom6sa krizben trjrt6nik-e.Az el6bbi esetbena mfszer ki akaregyenesedni, tehAt az apicalis szakaszaa giirbiilet knls6, ktiz6ps6 r6sze pedig a grirbiilet belsd oldal6t prepadlja
12G17.dbru).A.v6geredm6nya csatornanernkiv6natos
kiegrenesit6se,transzport6l6sa.Amennyiben a mriszert
apicalis il4nyba nyomjuk a dentin lev686sasoren fellernz6ena ,,balancedforce" technik6n6l6s a g6pi technikdln5l) , a nyomassalfenntartjuk a mdszer hailitottsag6t 6s elke ilhet6 a csatomakiegyenesit6se.

D
2GTt {br.
^
A fdmeszkozdkmerevsdgiikmiatt kiegyenesitika csatorn6t.
A EztsUlyosbtthatjukha a dentin lev6g6s6ta moszerhuzds6val
drjiikel (pl.reszel6s).
8: Haapicalisirdnybanyomjuka moszeE
mikor a dentint vdqia,a kiegyenesitdhat6scsitkkenthet6
(pl.,balancedforce' technika)
I

Reszel6s
A mfiszer apico-komndlis oszcill6l6 mozgat6s6t ieIenti. Reszeldk [Kerr, Hedstr6m stb. fi]e) haszn6lhat6a]
ezzel a technikeval. V6kony Kerr-reszel6ket (#8, #7o,
#151 ezzel a technikSval hasznr6ljuk, mivel a torzi6s
erdkkel szemben val6 ellen6ll6suk kicsi. Ha ezeknek a
v6kony mfiszereknek az apicalis szakaszamegszorul 6s
forgatiuk 6ket a csatorndban, kdnnyen deformril6dnak
6s eltornek. Ez6rt, miut6n oda-vissza forgat6ssal a megfeleld m6lys6gig juttattuk 6ket, reszel6 mozg6ssal t6volitsuk el a dentint.

Vastagabbmriszerekis haszn6lhat6akezzel a technik6val, de ez a technika k6t nagy hdtr5nnyal bir: kieSyenesitia csatornAt(dentin lev6g6sa hfz6 szakaszban) 6s betomiiriti a tdrmel6ket a csricsi szakaszban.
Ezdrt vastagabbmfiszerekkel[#20 6s vastagabb)csak
akkor haszndliuk,ha a mtszer hegyenem tart6zkodika
csatornaapicalisharrnad6ban.Ilyenkor a hriz6 mozdulattal nyomjuk neki a csatorna megfelel6 fal6nak.
Amennyibena mfszer az apicalisharmadigle6r, a mriszerhegy6tnem tudjuk ir6nyitani, hi6ba is pr6b6lunk a
gorbiiletellen reszelni.
t

Tdtitris
A mtszer folyamatosforgat6s6ttelenti abbaazir6nyba, hogy az 6lek a ttirmel6ketkoron6lis irdnyba szr4llitsdlcEz a mfszerck legnagyobbr6sz6n6l6ramutatdir6r6s6val megegrez6 forgdst jelent. Ezt a technikat hagyom6nyosantrdgit6k(reamer)segits6g6vel
v6gezt6k.Ezekn6l a mfszerckn6l az 61eka mriszertengelydvelkisebb
szogetzdrnakbe, mint a reszel6keset6ben,ez6rta forg6
mozg6sa mfiszertnem hirzzabe a csatornAba,
hanem a
dentint v6gia.Ha reszeldthaszndlunl<t6git6 technikeval, az 6lek m6lyenbelev6gnaka dentinbe,mikiizben a
mozg6sa mfiszert apicalis ir6nyba hrizza, a mliszer
megszorul,majd eI is titrhet.
A t68lt6 mozg6stac6l mfiszerekkelsohane haszn6lmiatt a csatornet
iuk, hiszenaz eszkozrugalmatlans6ga
extr6rn m6don kiegyenesiti.A standardiz6lttechnika
alkalmatlans6gais annak koszonhet6,hogy az eg;ne
vastagabb - igy rugalmatlanabb - mfiszerekkel t6git6
mozgdst v6gezveprepar6ci6s hib6l kialal<ulils6hozvezel.
A t6git6 nozg6s a NiTi g6pi t6git6k megielen6s6vel
v5lt fjra szalonk6pess6.
Ezekneka rugalmassdga
6s ellenrill6k6pess6ge
miatt a csatornanemfog kiegyenesedni 6s a mfiszer ttir6seis kev6sb6val6szinf, mint ac6l
mfiszerekeset6n.Tdglt6mozgastk6zzeicsakNiTi mfiszerrelalkalmazzunl<,
elsdsorbanakl<or,ha valamilyen
g6pi rendszert k6zzel haszn6lunk.Ebben az esetben
azonban a forgat6s hat6si{ra az eszkdzk6pes m6lyen a
dentinbev6gni (1dsdt6git6sreszeldkkel),ez6rt a forgates sori4n enyhe hriz6er6vel tartsunk ellen az eszklz
apicalis mozgAs6nal,rnajd a csatorn6b6lelt6volitva
tisztitsul meg az 6leket.
A t6git6 mozg6s- de csak akkor, ha megfelel6mfszerrel v6Bezziik - az6rt eldnyiis, mert a tdrmeldket a
csatorn6b6lkifel6 hozza, nem tomiti el a csricsi szakaszt.A megfelel6enrugalmasmdszerpedigmegeldzia
csatornakiegyenesit6s6t.
,

Quarter-turn pull
Enn6l a technikdni4la dentin lev6e6sakdt szaleszb6l
6ll:
1. a mriszert apicalis ir6nyba nyomiuk addig, amig
megszorul,rnajdfenntartvaaz apicalisnyomest,6ramutat6 jr4r6s6valegtrezd,elJ
negyed fordulattal belev6gjuk az 6leket a dentinbe
2. a mfiszert koron6lis ir6nyba h(zva a dentint lev6gjuk.
Ezt a k6t mozdulatot ism6teliiiLk,
addig, arnig a miiszerel nem 6ri a kiv6nt rn6lys6get,vagy meg nem szoruI. Az ut6bbi esetben6ltal6ban az 6lek kiizti teriilet
megtelil tormel6kkel,ez6rt a csatorn6b6lel kell t6volitani 6s meg kell tisztitani, maid lehet folytatni a prepardl6st.Nagyonfontos,hogy az elsd l6p6sbenne v6gjuk

-Z

310

20. fejezet

A GyoKERCSAToRNA
TrszrfTAsA
EsTAGITASA

:: :szkoz 6leit tril m6lyre, me konnyen eltdrhet a hir::i so l an.

.\ technika el6nye, hogy a tormel6ket a mfiszer felve.zr h;trdnva viszont, hogy a csatorn6tkiegyenesiti,mi'. a dentin lev6g6sakor az eszkozt htzzuk.
',
Balanced force
Enn6l a technik6n6l is k6t r6szben tdrt6nik a dentin
.-:d \ o l it iis a:
-

a nijszert apicalisan nyornjuk addig a pontig, amikor megszorul, majd 45-s0 fokkal elforgatjuk 6ramutat6 j6r6siival egyezden fenntartva az apicalis
nlomdst - igy az 6leket a dentinbe v6gjuk
dz apicalis nyomrist tovilbbra is lenntartva az 6ramutatd jdr6sdvalellent6tesenkb. 180 fokkal elforgatva
ler dgjuk a dentint - ekkor egy pattan6 hangot halLUNK.

-\z eldz6 technikrihoz hasonl6an a k6t mozdulatot

..idi-eismdteljiik,amig a kiv6nt m6lys6getel nem 6rjtik.
nd a mriszer apicalis ir6nyban nem halad tovr4bb,ve:r'r.rkki 6s tisztitsuk mee. mert eltalebanaz 6lek kozcitti
:f:ulel eltdm6d6semiatl nem k6pesprepardlni.Enn6l a
:"chnik6ndl is nagyon fontos, hogy az elsd szakaszban
:r!' \ egjuk az eszkoz 6leit tril m6lyen a dentinbe, soha ne
: rrgassuk tobbet, mint negyed fordulatot. Ellenkezd
esetben ugyanis a tor6s vesz6lye nagyon megnd. Ha
regis rigv 6rezziik,hogy a mdsodik szakaszmozgatdsa
:ortin tril nagy er6 volna szilks6ges a dentin leviig6sri::oz. egvszerrien lbrgassuk ki a mfiszert az 6ramutat6 id:asdlal ellent6tesen6s ne alkalmazzunk apicalis nyo::rist. Ha az eszkozkiszabadulta dentin fogsrig6b6l,
pr6i,iljuk irjra.
Kezdetbenehhez a technikiihoz a nem-mrikod6 he:r ii Flex-R reszel6t javasolt6k, de b6rmilyen nem-mfiv6gri mfiszer alkalrnazhatd, legyen az ac6l vagy
^od6
\iTi. kiv6r.,ea csakreszel6srehaszn6lhat6eszkdzokfDl.
-J",1srrom
L Vdkonl abb mfiszerelhezez a techn ika nem
mivel a torzi6s erdknek nem tudnak ellendll"lkalmas.
:--j.Ezeketvagy reszel6mozgdssal,vagy oda-visszafor.atdssalhasznr4ljuk.Az ISO #25-30 m6rett6lhaszniilha:.. hatdkonyan a balanced force technika.
,\ technika legnagl,obb el6nye, hogy a csatorn6t nem
islenesiti ki, mivel a dentin lev6g6s6kora miiszert
...picalisir6nyba nyomjuk, igy a gdrbiilet6t fenntartiuk.
\ k6zi technik6k koziil a csatornaeredetiformdjdta leg:rkdbb k6pes fenntartani. H6triinyos jellemzdje, hogy a
:,rrnel6k a mfiszer hegye el6 keriilve osszetomdrddhet,
irir sokkal kev6sb6,mint a reszel6sn6l.Ezt a csatorna
lrepar6l6sasordnligyelembekell venni: az apicalisszaiaszban vagy ne haszni4ljuk vagy kiilonrisen tigyeljiink
. lrjrmel6k lellazit6s6ra6s eltiivolit6s6ra(recapitulatio).
.\ rndsik hdtr6nyos tulajdonsi4ga,hogy elfdradt anyagri
:rilszer, \,agy nem meglelel6 technika eset6n az eszkciz
:o16sihcz vezethet. A technika hAtri4nyai azonban
\onnted6n kontroll6lhat6k,6s semmik6ppensem csdk-\rrtik a technika elsds6g6ta k6zi technikrlk kdzott,
C)da-visszaforgatds
Lnn6l a technik6ni4l a trit oda-vissza forgatjuk kis
.:rplitrid6val (30 60'), mintha 6r6t hrlzn6nk fel. Egyik
.-ialnaz6si teriilete a v6kony miiszerek csatorn6bahe--.iz6s6nek a megkonnyit6se. Ha forgatAsn6lkiil apicalis
::.rnr1ra nvomjuk ezekel az eszkozciket, a megszorul6s
-:.n kcjnnr.enmegbicsaklanak.Ezt el6zi meg az oda'.:..2a forgat6salkalmaz6sa.6s a trl a csatorn6banm6-

20-t8. {bra
(rok segitsegvel
A Gates-Glidden-f
a csatornabemenetetdlcsr
alakfvaformitlhat6,igy a vkonykzim[jszerek
is kdnnyenbe
csusznak
a csatorniiba.
A: A GGf[r6k haszndlata
el6tt.B:A GGfi
16khaszndiata
ut6n

Iyebbre iuttathat6. Eldbb-ut6bb a tii nem halad toviibb.

ekkor ne forgassuk, mert konnyen deformrilhatjuk, ha a
hegy6n6l szorult meg, Ezutrin inkdbb reszeld mozg6ssal
lazitsuk meg a megszorult mffszert 6s ezt kovetden fohtathatiuk az apicalis irr4nyi haladrist az oda-vissza forsatassal.
Az oda-vissza forgat6s m6sik alkalmazdsi teflilete a
1,69s6apicalis t6gitr4s.Ebben az esetben a csatorna t6git6sdt m6r szinte teljesen elv6geztiik kis apicalis m6rett6l
meredekebb kriposs6gal trigulva korondlis irrinyba. A
v6gs6apicalistrigitdsndlcsaka csfcsi 1-2 mm-t tdgitjuk.
A kripos tdgitr4sn6lhaszndlt mester mfiszern6l egy m6rettel nagyobbal pr6b6lunk meg eljutni a munkahosszig.Ilyenkor a miiszernek csak a csicsi 1-2 mm-es
r6sze fog prepar6lni, az6rt elegendd enyhe mozg6st alkalmazni, amire az oda-vissza forgat6s tdk6letesen megfelel.
.

Recapitulatio
Recapitulati6nak nevezziik a prepar6l6s sordn egy
m6r haszndlt m6retii miiszer 6jra alkalmaz6s6t, tehrit
visszat6r6st egy kisebb m6retre. Leginkribb abban az 6rtelemben hasznriljuk, amikor a prepardl6s folyamr4negy
v6kony tft a teljes munkahosszban - vagy azon is tril
bevezetink. Erre akkor van sziiks69, amikor a prepardl6
mfiszereinkkel nem a teljes munkahosszban, hanem ann6l rcividebben dolgozunk (step-back technika). Ilyenkor nagy a val6szinfis6ge a trirmel6k osszetomorod6s6nek a foramen kcizel6ben. A recaDitulatio c6lia kettds:
{IJ mechani kai l agl el l azi ti a az api cal i san fel torl odoll
tormel6ket [2] a v6kony eszkcizbehelyez6s6vel-elt6voli-

)))

| 20. fejezet { 3ll

EsTAGfTA5A
AGYOKERCSATORNATISzTfTAsA

k6v, tdbbgyiikerfifogakn6lpedig csak a furcatioval

tisiival az 6tdblit6szer kinyom6dik-visszasziv6dik - igy
ellent6tesfalat prepar6ljuk.
l5n l6tle a csatornaapicalis szakasz6naz etoblit6s.A
recaDitulati6tlehet6lesa mestermtiszernil v6konyabb 2. A m6sodik m6dszerakl<oralkalmazand6,ha a GG
fiir6 passzivan nem tudnd el6rr-ria kivr4nt mdlys6get,
esiozzel vlgezzik [#i0 vagy#r5), mivel a mestermf mert a csatornanem el6gt5g.Altal6ban ez a gyakoszer- ha a m6retenagyi6b6la csatornakeresztmetszetribb eset,hiszenezt a mtiszertpontosanaz6rthaszenek felel meg- a tormel6ketesetlegm6g iobbanbeton6ljuk, hogy megkim6ljena f6raszt6k6ziprepar6l6s
foraa
biztosithatjuk
moriti. A recipitulati6val egyutt
egy r6sz6I6l egyszenibb6 s-k6nyelmesebb6t6ve a
is, ha a #10 ttit a munkahosszn6l1
men ritj6rhat6s6g6t
sziiks6gvan a csatornaegy
Term6szetesen
kezel6st.
mm-rei hosszabbanvezetjtika csatom6ba[l6sdapicalis
be tudja fogadnia GGffhogy
t6gass6gtua,
bizonyos
ne
soha
azonban
a
c6lra
saikiilet prepar6l6sa).Erre
16l, ezt k6zi mtszerekkel kell megalapozni.Ha ez
haszn6ljunknagyobbmriszert,rnint #10 m6retft.
megtort6nt,akl<ora kdvetkez6kdt l6p6siism6telSetve hasznSliuka GG fur6t:
eltCvolit6sa.
tdrmel6k
' Apicalisan betiimiiriidiitt
a) az els6 l6pdsbena mfiszert forgatva nyomjuk
alkalEit a technik6t akkor c6lszerfikieg6szitdsk6nt
apicalis ir6nyba, arnig meg nem szorul --a mtia
tiirmazni, ha a prepar6l6srahaszn6lttechnika sor6n
sier hegye mindig a csatorna furcatioval ellent6r6szbe
tomdr6csircsi
a
ad6d6an
mel6k a technik6b6l
tes fala-f;16t6ny'uljon (mb csatornaeset6na fir6
dik. A tiirmel6k fellazit6sr4rahaszn6lhat6egyv6kouy tfidp irdnv feldl mb irrdnvbadllion),
rel v6gzettrccapitulatio,de ez sokszornem elegendd.
b)
hi a mriszerm6r nem ialad apicalisirdnyba- az
a
munkalevezetiiik
mtszert
mester
esetben
a
Ebbenlz
6iek kiizotti teriilet titrmel6kkel telddott -, akkor
hosszig- ha sziiksdges,oda-visszaforgat6stalkalmahrizzuk vissza,6s a hriz6 mozdulat kozben6lLitl.
6ramutat6
maid negyed fordulattal
ifu6sdval
zunk
suk fel az eszk0ztengely6ta fog tengelydvelp6resvezdenelforeatiuk,igv felveszi a tiirmeldket.A mfi6s nyorniuk neki a csatornafurcati6huzamosra
kihriizuk, letisztitjuk - a tiirmeldka
siett
"
"satortrib6l
faL6nak- hasonl6an, mint a GG f(rval
ellent6tes
szerint
sziiks6S
tri hesvdni6l ldtlat6 -, majda mflveletet
els6 m6dier'elP0-19.6bm).Ez16hasznalat6nak
megiiinetelltik. Haszn6ljuka v6gs6apicalis tdgit6skor
apicalis h6nyba az els6 16'
nyomiuk
ism6t
ut6n
is.
p6snek megfilel6en - esetlegttjbbszor tisebb
mozdulattaltologatvaa mfiszert,mintha kopogA g6pi prepar6l6salaptechnik6i
tatnenka hegy6v;l Az apicalisnyomdsne legyen
jelent6sen
megkdnnyitia csatoma
A g6pipreparrilds
erdsebbann6l,mint ahogyegy tollat nyomunk a
m6sa
Cates-G)idden-furdk.
Eqwdszt
meemunk6lasrit.
nanirra lr6s kozben.
r6sZta NiTi eszkoi5k hasznrilhat6aka legnagyobbbiza [ef lepest addig isrn6telgessiik,arnlg a -kiv6nt
tonseggal6s hat6konys6ggal.Ebben a szakaszbana
m6lvsdeeiel nem 6riiik. Ha a fenti er6vel val6 nyohaszn6latukalapvet6szab6lyaitisme ettiik.
mds'ell'endrea mfszer nem halad apicalis ir6nyba,
akkor:
(GG)
frftr6k
' Gates4liddenjelent6s
a) a csatomanem el6gt6g,hogybefogadjaa mriszer
m6don
haszn6lat6val
frir6k
megfelel6
A GG
hegy6t,ez6rttov6bbi k6zi el6t6git6sravan sziikmegkinnlthetd a csatornaprepar6lisa. A Syaik6rcsas6e
prepardl6sdra
a
torna egvenes,koron6lis szakaszd,nak
a csatornagdrbiilettelrendelkezikaz adott ponb)
l6v6n
mriszerek
biztons6Sos
OIcs6,
6ket.
basznri,fuk
ton - ez a r6ntgenk6palapj6nt6bbnyire sejthet6
szinte minden esetbenhaszn6lhat6ak6s haszn6land6ekl<oraz adott m6lys6gn6lhagyjuk abbaa GG
j6t6s6val
6ket
-,
kell
forgatni
egyez\en
ak. 6ramutat6
frir6 haszn6lat6t.
A mdszerekszdraa
500-1000rpm kozaittisebess688el.
tov6n6ltodk, ha tflzott torzi6s stressz6ri, i8y a csatora csatomakoron6lisharmaA GGfur6k segitsdg6vel
ndbol naevon k<innveneltdvolithat6 A GG #2, #3 es
A kir#+ mflsz6i haszndlindomag6bana csatomdbanA GG d6t prepar6liukv6kony vagygdrbecsatorn{4kban
fur6kat
CG
pos
prepardliis
nagyobb
az
egyre
6rdekdben
be#5 6s #6 a pulpakamr6banhaszn6land6az egy-enes
;ew-e r6videbben haszndljuk.V6kony csatorndlban a
menet l6trehoz6srlra,csak nagyon t6g csatom5kban viGt #2-est a ktlz6ps66s a koron6lis harmad hatiirriig
als6
szemfog.
naglmetsz6,
6ket
mdlvebbre
syiik
[fels6
haszn6liuk(ez a munkahosszn6l8-t0 mln-rel riividebsesiemfoe).A nagvobbm6retriGG frir6k
6evcsatorn6s
bet jelent),majd a GG #3-ast 6s #4-est mindig 2-3 mmformdlhaalakrivS
a csatorna6emeneiitilcs6r
s"itsde6vel
io. trli"et igy a v6konyabb mtiszerek is kdnnyen be- rel riividebben.Hasznelhatiukforditott sorrendbenis: a
csrisznaka iiatorn6ba, min6l hamarabbv6gezziikel ezt GG #4-est el6szdrolyan rndlyen,hogy a feie 6pp elttnjiin a csatornabemenetn6l,
majd a #3-ast 6s #2-esI 2-3
a m(Lveletel(20-18.dbrc).
K6tf6lem6don haszniilhatiukezeketa mriszereket. mm-rel m6lyebben
csalorn6jrifogakbanezentril a
A t6sabb,egyenesebb
Ilyenko-raz (1)
preparAlhatiuk.
is
harmidot
koz6psd
a
csatorna
ha
alkalmazhat6,
akkor
t. Az els6 m6dszer
passzivan
bevezeta
mriszereket
haszn6ljuk
elg t68 ahboz, hogy a klvdnt m6lys6gi8passzivan m6dizenel
prepar6lva.
kozben
hriz6s
maid
kifel6
ve,
meg,
ha
behllv;zhetd a muJier. Ez aklcorvaldsulhal
A kijve&ez6krevigy6zzunka GG fur6k haszn6lataa csatornaelevet6g,vagy m5r el6z6legkzi mfszerekkel felt6gitottuk a csatorna koron6lis szakasz6I, kor:
de m6g tovabbi iiblossdgrevan sztiksdg.Ebben az
mert naesetbena mdszert a meglelel6mlys6gigbehelyez- ) AGG#1 mfszert egydltal6nne haszn6ljuk,
katzvetleniil
feie
mtigott
6s
a
eltompul
gyon_
krinnyen
ziik, maid a csatorn6b6lkifel6 hfzva a megfelel6faleltbrhet,mivel nagyonvexony a szara.
nal nekinvomvaprepar6lunk.Nem baj, ha a mriszer
a sztu tbv6n6l ' Sohane vigyiik olyan m6lyre.ahol a csatornaSdrbiiira eltat"d az arLyaS,
sztuameghajliJ<,
kiivetniekellete miatt tec fur6 csricsiszakasz6nal<
foe eltorni. Esvsvtikerrifogakeset6nazokata falakat
mert
eltorhet.
lene
a
kanyarl,
konfelszindn
gyokdr
a
kiils6
njprepar6ljul,ihol a

3I2

E STA GITA S A
Z O . f E J E Z E I ' { A GY O K R C SA T O RT
NISZ
A T ITA S A
Sz6mtalan c6g gyert NiTi g6pi eszkozriket, a fizika,
tulajdons6gaikat a 17. ,,Az endodoncia eszkrjzei" c. feiezet mutatja be. Itt a haszn6latuk kozris von6sair6l lesz
sz6, a r6szleteket az egyesc6gek javaslatai tartalmazzdi
K6t alapvetd forma l6tezik a g6pi NiTi t6git6k kozott:
'
'

;)

a hagyom6nyos k6zi eszkoztikre hasonlit6 kripos forma - a legtobb mriszer ide tafiozik
a GG fiir6kra eml6keztet6 rcivid aktiv fej egy hosszu
v6kony sz6ron - a LightSpeed nevri rendszer.

A k(rpos eszkrizok a keresztmetszetiikben, a vdg6dl

form6j6ban 6s a mfszerek kiikjnbozd kripossdgi fokiiban t6rnek el egym6st6l.

;)

NiTi g6pi tngit6k

A nikkel-tit6niumb6l k6sziilt endodonciai eszkozok
az 1990-es 6vek elej6n jelentek meg, az6ta egyre naglobb szerepet j6tszanak. Az ebb6l az otviizetbdl k6szrilt mriszerek eldnyiis tulajdons6gokkal rendelkeznek: ,,eml6kezet" n6lkiili rugalmass6ggal - a meghajlitott mriszer nem eml6kszik a deform6lt alakra, hanem
tisszat6r az eredeti alakirihoz, kiv6ve, ha extrdm m6don
meghajlitjuk. A NiTi eszkcizoksokkal tcibb deform6l6si
ciklust elviselnek, mint az ac6lb6l k6sziilt eszkcizok,
ez6rt forg6 g6pi eszkdz kdszithet6 ebbdl a f6mb6l. A forsds sordn a mfiszerek a tdrmel6ket kifel6 hozz6k a csalornrib6l, ez6rt nagyon kicsi a va]6szinfs6ge a ttirmeldk
apicalis osszetiimdrod6s6nek. Igy a legtobb esetben
nincs sziiksdg 6lland6 recapitulati6ra. A rugalmass6g
miatt kisebb a preparrici6s hib6k val6szinris6ge.

Haszndlathoz sziiks6ges sebess6g, k6zidarabok.

Ezekel az eszkiizriket nagy nyomat6kd kis fordulatrl
k6zidarabban kell haszni4lni rendszertdl fiiggden 150 6s
600 fordulaVperc (rpm) kdzott. Nagyon el6nyos a n1'omat6kkontroll funkci6val rendelkezd kzidarabok vagl
motorok haszn6lata a torzi6s tiir6s mesel6z6se 6rdek6ben. A torzios t<ir6sazt jelenti. hogy a td-gitocsrlcsirdsze
megszorul, 6s a k6zidarab tovribb forgatia a t6git6 szerdt.
amig az eszkoz el nem tririk. A nyomat6kkontrollos motorok egy eldre bedllitott nyomat6k meghalad6sa eset6n
megforditj6k a g6pi trigit6k forgrisi irriny6t, igy eldzik
meg a mriszerek tflzott igdnybev6tel6t. A LightSpeed
eszkozitket 2000 rpm fordulaton kell haszn6lni (esetleg
1300 6s 2000 rym koziitt), 6s mivel a kis fej gyakorlatilag
nern tud rnegszorulni, nincs szilks69 nyomat6klontrollra.
A haszndlat kiizbeni manipuldci6. Az osszes rendszerre igaz, hogy nagyon finom k6z kell a haszn6latukhoz. Mindig a forg6s megindit6sa ut6n kell6ket a csatorn6ba helyezni, majd ott megfelel6 technikrival folyamatosan mozgatni. Altal6nos szabr4ly, hogy az apicalis
nyomi4sm6rt6ke soha ne haladja meg azt az erdt, amivel
ir6s kozben egy tollat, vagy ceruz6t a papirra nyomunk.
Mrisik fontos szab6ly, hogy a t6git6t folyamatosan mozgatni kell csatorn6ban 6s soha nem szabad egy bizonyos
ponton meg6llni, mert ez a flexi6s tdr6shez vezethet. A
flexi6s tdr6s ahhoz hasonl6, mint amikor egy dr6tot egy
pontban oda-vissza hajlitgatva meggyengitiink, maid eltdriink. Ha a t6git6 mriszer a csatorndban nem mozog
fel-le, hanem egy 6lland6 m6lys6gben forog, akkor a csatorna gorbiilete egy ponton terheli a mfiszert, 6s az a
dr6thoz hasonl6an elfrirad, majd eltorik. Ha azonban folyamatosan mozog a csatorn6ban, akkor a terhel6s eloszlik, 6s a mfiszer sokkal kev6sb6 terhelddik meg.
A kripos NiTi t6git6kat az al6bbi k6tf6le technika
egyik6vel kell haszndlni (l6sd a c6gek aj6nlds6t):

20-20, 6bra
zv-at)
gyijkerek
A Gtes-Glidden-fir6kattil mdlyenhaszn6lva
a
koron6lis
szakaszittUlsAgosan
meggyengitettk

1. Folyamatos apico-koroni{lis mozgds. A mozg6s amplit(rd6ja pfu mm legyen, lassan mozgassuk a mriszert
a fent leirt erdvel. Minden egyes apicalis mozg6snr4l
a mrlszernek legal6bb 1 mm-rel rn6lyebbre kell mennie, rnint az el6z6 mozdulatn6l. Ha ez nem tdrt6nik
meg, ennek kdt oka lehet:
a) A vrig66lek kiizotti teriilet megtelt tormeleklel,
igy tobbet mr4rnem tud felvenni: ha kivessziik a
r6.git6I,az 6lek kitzdtti terulet tele van tormel6kkel. Tisztitsuk meg 6s folytassuk a prepar6l4st
ugyanazzal a mfszerrel.
b) A mriszer tirl nagy feliileten felfekszik a dentinfelszinre (taper lock): ekkor a miiszert a csatorn6b6l kihrizva alig, vagy egy6ltal6n nem l6tunk tormel6ket. Ebben az esetben t6riiink r4ta sorrend-

r
2O-19.{bra
A Gates-Glidden-f(r6
haszn6lata
a csatornakoronelisrakasz6nak
megmunk6lrsSra.
A: A GGf0r6t a csatornabemenetdnek
eredeti
iriiny6ban
vezetjiikbe.B:A f(r6t a fog tengelydvelparhuzamosanfeliillitvahfuzukki, igy a csatornaperiferielis
oldaliitprepariilluk
'

Ne haszn6ljuk a GG frir6kat agressziven, mert nagyon nagy a koron6lis harmadban a dentin tflzott elv6konyit6s6nak 6s rosszabb esetben az lin,,,stripping" perforatio veszdlye. Emiatt a fiir6kat ne forgassuk 1000 rym-n6l gyorsabban, ne vigyiik a fent leirtn6l m6lyebbre, 6s soha ne haszn6ljunk GG #4-esn6l
vastagabbatv6kony csatorn6kban vagy tdbbgyokeni
fogakban. Figyeljiink oda arra, hogy az eg'.re vastagabb GG fir6kat egyte rtividebben haszndljuk, kiiIonben konnyen k6l6siiveg nyal5ra eml6keztet6 csatorn6t preparelhatunk meggyengitve a fo1aI (20-20.
6bm).

'

) 20. fejezet I 313

A G yoKERCSATORNA
TTSZTITASA
ESTAGITASA
ben kdvetkezd (vagy esetlegaz el6z6) mfrszer
haszn6latdra,mivel az.val6szinfleg kisebbfeliileten fog prepar6lni.Altal6ban a mriszereksorrendj6t rigy ai6nlj6k a c6gek,hogy ezt megel6zz6k: a mfszerek kriposs6gafolyamatosanv6ltozi}. Ha el6rtiik a kiv6nt m6lys6get,szint6n tdriiink et a kovetkezdm(szer haszn6lat6ra.
- -\ mdsik m6dszern6l a mfszert folyamatosan
apicalis ir6nyba nyomjuk a fent leirt erdvel addig,
Eig meg nem 6ll az apicalisirrdnyrimozg6sa.Eklor
iihrizzuk, megtisztitjuk,majd rijra preparr4lunk.Ha
nem megy mdlyebbre,mint az el6bb, akkor t6rjtnk
dt a sonendben kdvetkezd (esetlegaz el6z6) miszet
iraszn6lat6ra.
Ha el6rtiik a kiv6nt m6lys6get,szint6n
haszn6ljuk a kdvelkez6 eszkozl.

2G22.{D.r
^
gydkdrcsatorndjinak
Balfels6miisodik
kis6rl6
apicalis
szakasz6ba
miattbetortLightspeed
mfuzer,A
a gdrbiiletokoztamegterhelds
mellettsikeriilt
elhaladni
dsa csatornit
a telies
bet6nmoszer
munkahosszban
betaimni

-\ Lightspeedmrfszereketis folyamatosp6r mm-es

kell haszniilni szint6na val jelentdsencsiikkenthet6a rendkiviil ftusztr6l6 mrir=piitrid6jri fel-le mozgatr4ssal
szertor6sekszi4ma.A betdrt eszkoziikmelletti elhala:-rt leirt erdvel.Az apicalisnyomiiskora mtiszerv6gjaa
M 6t- dris,illetve azok eltevolitesa6ltal6banigen neh6z,illet:entint, maid miutan visszahfztuk, az
igy rijra k6pesa ve sokszorlehetetlenfeladat. A LightSpeedmfszerek
,ciitd folyaddkbamos6dika ttirmel6k6s'lekkdziJrl
:estint prepardlni.Addig isrn6telgetiiika k6t mozdula- kicsit el6nydsebbekebb6la szempontb6l,mivel a kis fej
mellett sokszorel lehet haladni egy v6kony trivel 6s a
:::- amig el nem 6rjiik a kiv6nt m6lys6get.Ez a mtszer
befejezhemunkahosszel6rhet6,a csatornapreparr{l6sa
mivel
m6lys6gn6l
eldbb
megszorulni,
fog
a
kiv6nt
-eu
:: 6lek folyamatosantisztulnal<6snem tud nagvfeliile- t6 t20-22.dbml.
::e t'elfekiidnifhiszenrendkiviil kicsi a v6g661e).
.{ NiTi eszkiiziik 6lettartama. A forg6 mfiszerek a
A csotornarendszer
fisrtitdsdnak
20.3.2.2
A mfiszerekfeliilet6n el6:aszndlat sor6n elf6radnal<.
ldpdsei
ds
ttigi
ttisdnok
majd
az
eszkoz
flexi6s
k6pzddnek,
;zbr mikroreped6sek
:::6st szenvedf20-21.dbra).Ezlegfdbbsziirel6zetesdeAz el6z6ekbentr4rgyaltuka k6zi 6sg6pi t6git6salap:::mdl6dds 6s b6rmi egy6bjel n6lkiil tiirt6nik meg. A
technik6it,
mint elemeket,ebbena szakaszbanpedig a
v6lnak,
ez6rt
v6g66lek
is
tomp6bb6
:^aszn5latsorrin a
<:nnvebben rnegszorulhata mriszer a csatorn6ban6s prepar6l6steljesfolyamat6tiriuk le, mint az ezekb6laz
::tudatlanul is er6sebbnyomdstfejthetiink ki a prepa- elemekb6lfel6piil6 sorozatot.Els6k6ntaz irodalomban
fenntartand6.Ez torzi6stri- fellelhet6hagyom6nyos6s korszerfitechnikdkatismeriids megszokottsebess6gdt
amely mag6ba6piti a
:=hez vezethet,b6r a nyomat6klontroll funkci6valren- tetjiiLk,majd egyolyan dsszegzdst,
legel6nyosebb
elemeit.
fenti
technik6k
nagy szerepet
ialkez5 motorok ennek megel6z6s6ben
';'-.zanal<.Ha esetlegdeform6l6d6sjeleit venn6nk6szre
- elek kitekereddse,a mfiszel nem teljesenegyenesa A csatorna metrrunkaldsr6nak kaliinbiizd technik6i
Mivel a hagyom6nyosac6lkdzimriszereka megalko-satorn6b6lval6 eltevolitesutAn - az eszkoztazonnal
::triuk ki. A mfszerek fdrad6s6tk6t m6don eldzhetiiik t6sukkor kigondolt mddon alkalrnatlanoka csatorna
prepar6l6s6ra,
ez6rtsz6mtalantechnikaalakult ki a h6trdnyok kiktszobol6s6re. Mindegyikiiknek megvan a
magael6nye 6s hAhenya,egyikiik sem probl6mamen' az el6z6 szakaszbanIeirt m6don folyarnatosanmoztes. Az elt6r6 egy6nik6pess6geks preferenci6kmiatt
gassuka csatorn6bana rnfiszereket,
a tiibbf6le technik6nak.
van l6tjogosults6ga
prepardl6sa
dobut6n
' igv bizonyossz6mricsatorna
ki
a
t6git6kat.
iuk
' Standardizaci6stechnika
Ez a klasszikustechnikavolt az elsd,a csatornapreprepar6lhat6
a
aj6nl6sokat
-\ c6gek6ltal6bantesznek
par6l6s6ra
ai6nlott m6dszer.A technilcac6l1'a,hogy a
:.atorn6k szrim6tillet6en,sokszora csatornaSdrbiilts6prepar6l6s
uten teliesenazonosdimenzi6kisatorna
a
et is bekalkul6lva.Ezekneka szab6lvoknaka betart6s6kal birjon - csricsi6tm6r6,kripossdg-, mint a standardiz6ll eszkoz,amiveltegitottuk.Ezt kdvet6en- az elm6let
a csatormdretf t<im6anyaggal
szerint- a standardiz6lt
na tdk6letesenkitolthet6. A technika megjelen6seaz
endodonciaieszkiiztik1950-es6vekbeli standardiz6l6s6nak volt a sziiks6gszerfioldalhajt6sa.A kialakitott
standard mriszerforma csatorn6ra val6 r6er6ltet6se
azonbana Iegtcibbesetbenlehetetlen.
A standardizrilttechnika m6dszerea kiivetkezd:a
ut6n eSlre nagyobb mfirnunkahosszmeghatriroz6sa
szereketjuttatunk a teljes munkahossziS,apicalis stopot l6trehozva.Addig folltatjuk, amig el nem driiik a kivent 6tm6rdt- ez az aj6nl6sszerint6ltal6banharomISO
2GZl. 6bra
^
a
mint azels6mIszer,amimegszorul
apicalisszakaszii- mdrettelnagyobb.
csatorndjiinak
;d fels6miisodikmolarismesialis
nem a standard
azonban
val6s6gban
A
munkahosszban.
sikerult
ehavolitani.
moszer.A m0szertnem
:s beton Lightspeed
mriszerformdnakmegfelel6csatorn6tkapiuk, hanemaz
betttmtek
a csatornakorondlisszakaszAt
-L)..

314

Trszr{TAsA
EsTAGfTASA
20. fejzt . A GyOKERcSAToRNA

eglre vastagabb mtszerek n6gyzetesen novekvd rugalmatlansega miatt a tipikus prepar6l6si hibdk alakulnak
ki (Lisd ,,A csatorna trarszportdl6sa" cimri szakaszt). A
#20-25 m6retn6l vastagabb mriszerek m6r enyh6n gorbe csatorn6ban is hibSl<atokoznak. A prepar6l6si hib5kat osszefoglal6ana csatorna transzport6l6s6nak nevezzuk, mivel nem az ercdeti csatoma dsszesfalet t6gitiuk
egl enletesen, hanem a csatorna 6thelyez6dik, mesters6ges csatorna k6pzddik.
A technika nem aj6nlott, mivel az eredeti elk6pzel6s
nem val6sithat6 meg, 6s az egyte nagyobb mtiszerek
haszniilata nem vezet egyenletesen t6gitott csatom6hoz. (Erdekes megjegyezni azonban, hogy megfelel6
technika ..balanced force" -. illetve mriszerek - NiTi
eszkozok - alkalmaz6sa eset6n az eredeti elk6nzel6s
megkdzellthetd.)
Step-back technika
C6lja kis apicalis 6tm6rdjf, er6sen ktpos csatorna
l6trehozdsa aoico-koron6lis ir6nvban haladva. Eldszcir
Clem irta Ie 1069-ben, akkor v6lt n6pszerfiv6, mikor tudomdnyos vizsg6latok bizonyitottrik a standardiz6ci6s
ter hnikdval szembenielsribbsdgdl.
Iip4sei:
Munkahossz meghatdrozdsa.
Apicalis stop kialakit6sa #25 m'retfi. mfiszerrel
(tdg csatorna eset6n vastagabbal)- ez az tln. mester mfiszer. Az ac6l eszkiizok apicalis v6g6t a csatorna gdrbiilet6vel azonos m6rtdkben hajlitsuk
meg.
Vdfony eszkozrikkel gyakran v6gezziink recapitulati6t 6s gyakran dblitsiik a csatom6t.
A kripos prepar6l6sl az egyre vastagabb mriszerek egyre rovidebb bevezet6s6velval6sitjuk meg
(1 mm-enk6nt visszal6pkedve - 0,05 rnm/mm kriposseg, 0,05 mm-enkdnt visszal6pkedve - 0,1
mm/mm kripossSg).
Recaoitul6liunk a mester mrisze[Iel 6s riblitsiink
minden eszkoz ut5n.
Haszn6ljunk GG #2 6s #3 fiir6kat a koron6lis tr4eitiis fokoz6sa 6rdek6ben.
Recapitul6ljunk a mester mflszerrel.
Step-down technika
.\ m6dszer szint6n ktpos preparel6st hoz l6tre, de
eldszor a koronr4lis tegitest v6gezziik el, igy megkdnnvitve az apicalis szakasz megkozelit6s6t 6s prepardlesdt.
IipEsei:
A csatorna koron6lis k6tharmad6ban #75 #20 6s
#25 Hedstrom reszel6kkel passzivan reszeljiink
(a mfiszert csak a megszorul6si pontigvezetjiik 6s
nem nyomjuk tov6bb apicalis ir6nyba). Ez eltevolitta a pulpaszovet nagy r6sz6t 6s helyet biztosit a
GG firr6knak. Szfik vagy calcific6lt csatorniikban
haszn6liuk #8 6s #10 Keu-reszel6t a csatorna etj5rhat6s6g6nak a kialakit6s6ra.
GG #2 6s #3 frir6 haszn6lat6val tagitsuk meg a
csatorna koron6lis szakasz6t [a furcatioval ellentdtes ir6nyba vezetve).
Munkahossz meghat6roz6sa.
A csatorna apicalis szakasz6nak prepardl6sa
step-back technik6val.
Crown-down technika
Koncepci6j6ban a step-down technik6val azonos. A
crorln-don'n kifeiez6s haszn6lat6val 6ltal6ban nem ki-

fejezetten ezt a technik6t, hanem az ilyen elvet haszndlc

technik6kat illetjnk.
lEpdsei:
El6re meg nem gdrbitett triket hasznalunk. Kdtszer 6ramutat6 jfu6s6val azonos ir6nyba forgatla
haszn6ljuk a hiket. Vastagabbt6l a v6konyabbig
haladunk, amig a 16 mm-es m6lys6get el nem 6rjiik (6tlagos meretri fog esetdn).
Passzivan t6gitjuk a csatorna koron6lis szakaszdt
GG #2 6s #3 fiir6kkal.
Tov6bb haladunk a k6zi mriszerekkel, amig a becsiilt munkahosszn6l 3 mm-rel rovidebb hosszt
el nem 6rjiik.
Munl<ahossz meehatdrozesa.
Tovr4bbhaladunk a k6zi mtiszerekkel vastagabbt6l v6konyabbig, mig a munkahosszt el nem 6rluK.
Addig ism6telgetjiik a vastagabbt6l v6konyabbig
tart6 ciklusokat, amig az els6n6l kett6ISO m6rettel nagyobb m6retii mrlszerrel el nem 6rl'Uk a
munkahosszt.
n Balanced force technika
A technika rijdons6ga az eszkoziik csatorn6ban val6
mozgat6sa, amit a fentiekben r6szletesen ismertettiink.
A technik6hoz nem-v6g6 v6ggel rendelkezd eszkcizdkre
van sziiks6g [Flex-R, Flexofile stb.). Nagyon fontos az
eszkoziik csatorn6b6l val6 eltavolitasa utiin azok alapos
vizsgi4lata, minden apr6 deform6ci6 eset6n azonnal
dobjuk ki a mfszert.
Az eredeti leir6s ldpdsei:
A csatorna koron6lis szakasz6nak tegitesa stepdown vagy crown-down technik6val, miel6tt az
apicalis harmadot prepar6ln6nk.
Az apicalis szakasz t6giI6s6hoz haszn6ljuk a fentiekben ismertetett technik6t.
Gcirbe csatorn6kban ne t5gitsunk #35 mdretn6l
nagyobbra a telies munkahosszban.
Double-flaredtechnika
A technika szint6n a crown-down m6dszer egyik
k6pvisel6je. Neve abb6l ered, hogy dupl6n v6gezziik a
csatorna kriposra form6l6s5t: el6szor koronrilis ir6nyb6l
apicalis ir6nyba, majd a munkahossz meghat6roz6sa
ut6n forditva.
lApEsei:
Haszn6ljunk meg nem gorbitett reszel6ket paszszivan vastagabbt6l v6konyabbig, amig az apicalis harmadot el nem 6rjiik.
Munkahossz meghatdrozAsa.
Haladjunk tovdbb a vastagabb miszerckt6l a v6konyabbig, amig el nern 6rjiik a munkahosszt.
Hozzunk l6tre apicalis stopot, rnajd prepar6ljunk
el6r6s6ig.
step-back m6don a megfeleld tr4gass69
A mester mriszerlel kdrkorosen reszeliiink.
'

Passziv step-back
A passziv step-back egyesiti a fenti technik6k el6nyeit, a korszerri csatornaprepar6lds legjobb kiindul6pontia.
L6pEsei:
Csatoma etjfuhat6sdg6nak megteremt6se vdkony
Kerr-reszeldvel,
A csatoma eldt6git6sa reszel6kl<el,hogy az k6pes
Iegyen a GG firr6k befogad6s6ra.
AGG #2, #3 6s esetleg #4 firr6k segits6g6veltrisitsuk fel a csatorna koron6lis harmad6t.
'

r)l

A GYOKRCSAToRNA
TIszT[TAsA
EsTAGITASA
) zo, fejezet ( 315
Munlahossz meghatdrozesa.
A koron6lis szalasz tovdbbi prepar6l6saGG fur6kkal vagy Peeso-t6git6klal.
Apicalis szakaszprepardl6sastep-backm6don.

-l csalorna tisztitds6nak 6s tdgitdsdnak folyarnata

a k<ive&e-\ csatomaprepar6l6sahagyomr4nyosan
zSkbdl6llt:
'
'
'
'
'

\lin6l hamarabb iussunk le a foramenig, minden

mfszert a munlahosszigvezetiink, att6l val6 f6lelmiinkben,nehogyl6pcs6tprepar6llunk.
\leghat6rozzuka munlahosszt.
.{ munkahosszbaneglne vastagabbtfikkel apicalis
stopotpreparialunk.
^\ csricsiszakasztprepareliuka step-backtechnik6r-a.I.
^{ csatornakorondlis szakasz6t<iblositjtk a gydk6rtiimdsmegkcinnlt6se6rdek6ben.

Ezzel a souenddel rnindent mes is tesziink a iaho:en hib5lchalmoz6sa,a frusztrriltsdflokoz5sadsa siker:elensdg

6rdek6ben.
A helyestechnikamajdnempontosna fenti forditottia.Az ismertetetttechnik6kintegr6iisrib6l l6trehozottprepareci6ssonendlegfontosabbtuiajdons6ga,hogy eldsziirelv6gezziika csatornakoron6lis eldt6gitds6t,maid ezt kdvetdenprepar6liukaz apicalis szakaszt.Ennekel6nyei a kiivetkez6k:
Pontosabbinform6ci6t kapunk az apicalis szakasz
anat6midjr6r6l.
Mivel elt6volit uk az akad6lytk6pez6
dentin6llom6nyt,az apicalisszalaszbaiuttatott mfiszerek kiiz6ps6 6s koron6lis szakaszanem szorul
meg, igr kozvetleniil a tii hegy6vel szerezhetiinlc
jetactilis inform6ci6ta csatornalegt6bbneh6zs6get
lent6 apicalis szal<asz6r6l.
Pontosabbanadagolhatjuk a preparrildshozszilks6geserdt, hiszen tudjuk,
hogy ha a mfiszer megszorult,akkor az a hegy6n6l
tdrt6nt.
. Az el6remeghajlitotteszkozoketkonnyed6ntudjuk
az apicalisszalaszbaiuttatni, nem fognakkiegyenesedni,mhe 6tiutnaka csatomaszfk koron6lisszakaszr{n.Mdrpedigsokiatrogdnprepar6ci6shiba oka az,
hogy egyenesmriszereketer6ltetiink a foramenir6ny6ba,melyek lepcsdtkepeznek,illetve eltdmitik a
csatornacsricsiszakasz6t.
' A korondlisanel6t68itottcsatorn6banaz dtiiblitdszer
hamarabb6s nagyobbmennyis6gbeniut el a csatorna m6lyebb r6szleteibe6s kezdi meg a tisztit6st,
m6sr6sztsikositia a csatorn6tbiztons6gosabb66s
kdnnyebb6t6ve a preparSlest.A tiirmel6kelt6volit6sais kdnnyebb6v6lik, mivel nagyobbt6r 6ll a rendelKezesre.
' A postopemtivprobl6m6k,exacerbatioval6szinfs6juttatott mfiszerege csoklen. Az apicalisszakaszba
ket nem kell atvezetniink irritdnsokkal teli csatorn6n, igy nem sodorjukazokatnagymennyis6gbena
foramenkdzel6be,azt6nazonhllra. Csdkkentehet a
foramenendtprdselttdrmel6kmennyis6ge.
is pontosabb6v6lik.
' A munkahosszmeghatdroz6sa
A koroniilis szalasz t6git6sasoriln megv6ltozik a
munlahossz, mivel egyenesebbriton 6rjiik el a
forament, eztrI c1lszer0 azt a koron6lis el6t6eitds
utdn meghat6rozni.A korondlis eldt6gitrishoz-nem
kell ismerniink a pontosmunkahosszt,el6ga becsiilt
hossz,mivel nem megyiinkm6lyebbreaz apicalis6s
kcizpsdharmad hat6r6n6l.ami 3-5 mm-re van a
'

A csatornamegmunk6litsainak
ldpseitiitgondoltan6stijrelmesenvegezvem9 extr6m anat6mi6jufogak gyok6rkezelse
is elv69ezhet6

_@_

20'L tSElrt

) A Gatorna
korondlis
kdtharmad6nak
fehAresa
) A csatorna
koronSlis
szakasz6nak
megmunk6liisa
) Azapicalis
harmad
feltdr6sa
> Munkahossz
meghatdrozasa
) Azapicalis
szakasz
kiposraprepar6l6sa
) V6gs6
apicalis
tSgitiis
forament6l.Megfeleldtechnik6valkesztlt rdntgenfelv6telr6lbecsiilthossz6sa val6di hosszkozdtti kiilonbs6gpedig r{ltal6bannem nagyobb,mint 1-1,5
mm. A koron6lisel6tegit6sutAna munkahosszelektronikus meghatdroz6sa
is pontosabb6vr4lik,mivel
nagyobbmfiszereklel tudiuk megkozelitenia forament, amelyeknagyobbfeliileten 6rintik kdrkdrosen
a dentint, ez pedig niiveli a m6r6smegbizhat6s6g6t.
Az aldbbiakbanleirt l6p6sekk6vet6s6vela legnehezebbesetekis megoldhal6ak(20-23.dbraJ.Ha elegend6
tapasztalattalrendelkeziink,egyszerfibbesetekbenb!
zonyos l6p6seketterm6szetesenelhagyhatunk [20-1.
tdbldzat).
A csatorna koron6lis k6tharmadrinak feltaresa
A bemeneticavitaselk6szlt6s6tkovet6enazonositjuk a csatorn6kbemeneti nyil6sait. Ezutiin a pulpakamr6t alaposandtoblitiiik NaOCI-tal.A feltr6rr4s
c6lja,
hogy a csatornateldtdgitsukannyim, hogykdpeslegyen
befogadnia soklal hat6konyabbanprepar6l6g6pi mfiszereket.M6sr6sztinform6ci6kkalszokel a csatorna6tiiirhat6srigdr6l.anatdmi6ituol6s az esitlegesszrikiiletekr6l, kalcifik6ci6r6l. Eldsziir ac6l #10 m6retri Kerrreszeldsegits6g6vel
t5rjuk fel a csatornakoron6lis k6tharmadi4t(20-24.6bro,A). Haszn6lhatunksikosit6t,ha
a NaOCInem bizonyul elegenddnek.
A kiindul6 felv6tel
alapi6nrnegbecsiiliiika fog teljes hossz6ta referenciapontt6l a foramenig,maid a csatomahossz6nakharmaddt (3-5mm) ebb6lkivoniuk. Eddig a hosszigkell lejut-

31 6

20. f ejez et

A STA GITA S A
A GY O K ER C S AT ORTNIS
A Z TITA S E

Az eseteklegnagyobb
-::\ a #10 reszel6segits6g6vel.
:'..zrben ez az oda-visszaforgatdssegits6g6velellen6l.. :relkul sikeriil. Sokszora teljesbecsiilt hosszis el6r:..:j i olna, de ne kdzelitsiik meg a becsiilt hosszt 2-3
-...---neljobban. Haszn6lhatunk elektronikus apexlokri:::-. hogv biztosak legyiink, hogy nem haladtunk 6t a
: :e rte n e n.
1 ti behelyez6se utdn figyeljiik meg a csatorni4b6l
..:-lo rdsz6nekaz ir6ny6t. Min6l ink6bb perhuzamosa
:-. tengelldvel, anndl egyenesebbvonalban tudjuk
::-.skozeliteni az apicalis szakaszt.Ha nem pdrhuza,- r'. akkor (g1' preparrlljuk a dentint, hogy a tiit a kiv6:-::os irdnl'ba mozgatjuk.Ebben a szakaszbanm6dosit.:irk a bemeneti cavitast is, ha a m6r p6rhuzamosan
... r t[ hozz66rvalahol a cavitasfal6hoz.
Ha a tri nem jut le a kiv6nt hosszig, annak k6t oka le-

a tii k(possega meghaladja a csatom66t a tii oldala

:zorult mes.
a csatorna koron6lis k6tharmada 6les sorbiiletet tar',alI1laz(nagyondtka eset).
-\z elsd esetben a tiit a szoruldsi pontb6l visszah(rz- .:i s ekcizbena dentint reszeljiik - a csatorna kiposs5:.: noveljtik. Oda-vissza forgatrissalm6lyebbre me:. :nk az eldbbi szorul6sipontni4lm6lyebbre fogunk
-:ni - majd ism6t reszeliink.Ezt a k6t mozg6stism6tel:-ssiik, amig a kivdnt hosszt el nem 6rjiik. Ha a mozg6s
::-.:qakad.
r'dltsunknagyobb vagy esetlegkisebb- tfire.
-\ mdsodik esetben alkalmazzuk az apicalis harmad:::r cldfordul6 6les kanyar prepar6li4si4hozhasonl6
:. :nikdt. miut6n a gorbiilett6l korondlisan elv6geztiik
::r r.ldt6sitdst.
Ha eljutottunk a kiv6nt m6lys6gig, t64iink 6t a #15
:..zeld lraszn6lat6ra [20-24. 6bro, B). Az el6z6ekben Ie--: :echnik6valjuttassukle az apicalis harmadig.Ahogy
, ,saioma egyre t6gabb koron6lisan, egyre tobb oblit6.zrr iut m6lyebbre, egy.rekonnyebb a ttik mozgat6sa.
i-aposan oblitsiink, majd a #10 reszeldvel recapi:::.iliunk, hogy m6lyebbre is bejuthassonaz ritoblit6s.
\1r-.t sokkal konnyebbenmozgathat6a #10 tii a csator:-,,:ban.
mint a #15 haszn6latael6tt, 6s esetlegm6lyebb.. rs jnt, mint az el6bb (20-25. dbra). Hasznlljuk a #20
.':.zeldt is a koron6lis k6tharmadban.maid dblitsiink 6s

20-25.6bra
A:
Az
soha
ne
vezessiik
Atdblit6s6s recaoitulatio. iitoblit6t(t
6salaposan
oblitstlkiit a
olyanm6lyre,aholm5r megszorulna,
mozrekapitul;iljunk
enyhereszeicj
B:#10reszel6vel
csatorn6t.
gissallazitsukfel a tdrmel6ket.
C Az oldatbajuttatott tormel6ket
dblitsilkki, igy m;sr6sztfrissoldattaltcjltjrlkfel a csatorndt

20-26. iibra
passzivan
A: #20reszel6vel
fol!.tassuk
a csatornakorondlisszakaegyreobsziinakt6gitiisdt.B,C #25majd#30reszel6thaszndlva
leszaz6toblit6s6segylosebbdv6lika csatorna,
egyrealaposabb
re konnyebben
el6rjrikazapicalisharmadot
#10 tffvel recapitul4ljunk (20-26. dbro, A). A #1o rfr,
egyre konnyebben mozgathat6 a csatorn6ban. A l6trehozott tdgassdgeltal6ban el6g a g6pi t6git6k befogad6s6hoz, ha nern igy van, folytassuk a k6zi el6t6git6st #25 6s
#3o reszel6 segits6g6vel, kozcittiik alapos oblit6s 6s
recapitulatio (20-26. (ibro, B, Cl. (Nagyon j6 szolg6latot
tesz k6zi ProTaper mriszer, ha tov6bbi el6tegitesra van
sziiks6g.lAltaldban nincs sziiks6g #10-n61v6konyabb
reszeld haszndlatrira a csatorna feltdrdsrinril. Akkor se
ijedjiink meg, ha a #10 csak egy p6r mm-re jut be a csatorn6ba (tipikusan fels6 molarisok mesiopalatinelis csatorn6jaJ. A fenti m6dszerrel a tff egyre rn6lyebbre 6s m6lyebbre fog jutni. Ha rigy it6ljiik meg, term6szetesen #B
m6retri reszel6 is hasznr4lhat6,de erre tcibbnyire nincs
sziiks6g.

20-24.6bra
^
:
ellen6rizziik
a
bemeneti
reszel6vel
dtFrjuk
a
csatorniit,
"'0
mdreanat6mi6jiit,
::, :astdsfelt6rkdpezziik
a csatornarendszer
passzivan
t6gitjuka csatornakorondlissza::: 3: =15reszel6vel

A csatorna korondlis szakaszinak megmunk6l6sa

A csatorna koron6lis k6tharrnad6nak felt6resa 6s el6t6giti4saut6n adott a lehet6s6ga csatorna ezen szakasz6nak t6git6s6ra.A ktpos forma l6trehoz6sr4rak6zi 6s g6pi

)))

A GYOKERCSAToRNA
TrszTfTAsA
EsrAcfTAsA) zo. fe;ezet ,( 317

gyokernek
Als6molarismesialis
keresztmetszetdn
l6thatjuk
hogya Gates-Glidden-frir6kkal
a csatorna
kitzeppontj6t
a gydkdr
perifdridlis
oldalafel6eholhatjukmlga gpiNmeszkaiziik
koncentrikusan
tegitj6ka csatorn6t,
fgya furcatiofel6tUlzottanelv+
konyodhat
a gyoker

.'0*t?.:3r.

A Gatornakorondfis
szakasz'taklEtekonytoffisa
Gates-Glidden-fUr6k
segltsdg6vel.
A El6szdr
a cG #2seglts96vel
nigitjuka koronjlisszakaszt.
B:A GG#3fdr6t kev6sb6
m6lyenvezgsiik be.C A G #4fUr6valtisszekiitjuk
a csatorna
legkoron6lisabb
szakaszat
a bemeneticavitas
faldval
eszkozrjkethaszndlhatunl step-backvagy crown-down
n6don. A legc6lravezet6bbGG fitu6k segits6g6velelv6gezniezt a f6zist,de haszn6lhatunkk6zi eszkdzdket,illetve NiTi g6pi t6git6katis.
A csatorna korondlis szakaszdnak prepardl6sa
Gates-Glidden- (GG) fiir6k segits6g6vel.
A GGfu6k egyszerfi,gyors,olcs66s helyesenhaszn6lva biztons6gosm6dot kin5Lnal<a koron6lis szakasz
preparr6l6sr4ra.
A kor6bban ismertetett technik6val haszn5ljuk a #2, #3 6s #4 ttu6kar (20-27.dbml. Kdnnyebben hasznClhat6ak
step-backm6don, de a nagyobbt6la
kisebbek fe16 is haladhatunk. Miuden m6ret utdn
recapitul6llunk #10 reszel6vel6s riblitsiik 6t a csatorn6t. A #10 reszel6ebbena f6zisbanmdr szinte mindig
konnyed6neliuttathat6 a becsiilt munkahosszig6s az
6toblit6tf is eg5nem6lyebbenbejut a csatorn6bahat6konyabb6t6ve az 6tdblit6st,a tisztit6st.Ha az el6t6gltds
sor6n a k6zi mfszereink nem a fog tengelydvelpr6rhuzanosan 6lltak, a GG frir6k eldbbiek szerinti haszn6lata
lesznek,az apicalis harut6n egJnep6rhuzamosabbak
mad eg5neink6bb egyenesvonalban lesz megkiizelithet5. Az egyes f{u6kat haszn6lva nem kell mereverl ragaszkodniegy adott m6lys6ghez.L6pegessilnkkifel6 a
csatorn6b6l tgy, hogy 2-3 mm legyen a kiil6nbs6g az
el6zdm6rethezk6pest.GG#4 ftu6t ne haszni6ljukazonban m6lyebbenann6l, hory a feje 6ppeneltfinj6k a bemenetndl.Ha az adott m6lys6getnem sikeriil elsdreel6mi, haszn6liuk a fiir6kat tilbb ciklusban, 6s sziiks6g
esetna k6zi ei6t6git6stis ismdtelhetjiik.
'

A csatorna korondlis szakasz6nak prepar6ldsa 96pi NiTi tdgit6k segfts6gvel.

A kripos NiTi t6git6k is alkalrnasak a csatorna korob6r tdbb eldvigy6zandlis szakasz6naka preparrdl6sr{ra,
tossegotigenyelnek,n6mileg kevesebbetnyiijtanak 6s
l6val dr6g6bbak,mint a GGfur6k. Ezeka mfiszereknem
alkalmasal<arra, hogy a csatoma bemenet6t az eredeti
pozici6j6b6l,,elhrizzuk"a biztonsegosir5ryba. A g6pi
NiTi eszkiizrik a csatorna minden fal6t korkiirosen
egyenletesenprepar6lj6k, igy a furcatio vesz4lyz6ndia
fel6 is t6gitjr4ka csatom:{t(20-28.6bm). Ha a felttuassor6n a k6zimdszereknem o6rhuzamosan6llnak a fogten-

gelydve| eldszdr a k4zimfi.szerckkel,maid esetleg rc

fiir6kkal fel kell dllitanunk a csatorna koron6lis szakaszet, mieldtt a NiTi g6pi eszk<izokethaszn6ln6nk.Ne
vezessiikm6lyebben6ket a csatom6ba,mint arneddig
egy #15 reszeldleiut.
Az egyesg6pi t6g1t6ksorrendj6n6l vegyiik figyelembe a c6gek ai6nl6sait.Ez szinte miadig crown-down
technildt ielent. El6bb a vastagabb 6s/vagy nagyobb
kriposs6grimriszerthaszn6ljuk,maid ezt kdveti a v6konyabb 6s/vagy kev6sb6 kripos mlXszer(20-29. 6bmJ. A

;)

@
;)

'

2G29. {br.
^
A kuposgepi NiIi eszkoztikkoziil mindig a nagyobbktjposs6gut
s csicsi iitmdrorit haszn6ljukel6tdr. A #50cs06i mret00,07
mm/mmkipossiiguProFile
bemenett69it6 azels6a p6lddnkban,majd a v6konyabb,kevdsb6kipossakkalhaladunkegyre
m6lyebbre(8.C D)

-J

318

20. fejezer

TISZTiTASA
ESTAGITASA
A GYoKERCsATORNA

'i:elel6 souendet ta va egyre m6lyebbre 6s m6lyebb:.. ::,:ladunk.A tormel6k letisztitSsakorl6thatjuk,hogy a

-iszer melyik 16szepreparrilt:ha a szi4rhozkozeli sza\::z \an telve trjrmeldkkel, akkor megfelel6 m6retet
,..znilunk, ha ink6bb a hegye,akkor tril nagy a cstcsi
.::::eroie. Egyszerribb esetekben el6g egyszer v6gigha-. rri a n.r6reteken,de riltal4ban tobb ciklus sziiks6gesa
::. =feleld trigass6g
el6r6s6hez.Minden m6sodik-harmal-. :lrirszer ut6n recapituliljunk 6s oblitsiink alaposan.
tsonlolult anat6mi6jir fogakban csatornaeldgaz6i:s. hirtelen gdrbiilet ne haszndljuka g6pi NiTi t68it6.::. Illenkor ink6bb k6zi technik6val prepardljunk.
,\ csatorna koron6lis szakaszdnak prepari4ldsa k6\.r
zi mfiszerekkel.
\\.
g6pi
Bdr a
mriszerek egyszerfibb6, gyorsabbr46s ke. ..le fdraszt6v6teszik a koron6lis szakaszprepar6lSsdt,
20-32.6b.a
.; iezi nrriszerekkelis elv6gezhet6.Bizonyosesetekben
::dis ez a preler6lt m6dszer: ha a csatornaa koroni4lis A: Ahogyegyretiigabb;vSlika koron6lis
szakasz,
az 6toblitdt!
juthat andlkill,hogymegszorulna.
egyremdlyebbre
B:Rekapitr.r
:
.::radban er6sengorbiilt.
junk enyhereszel6mozg,ssal.
C Az oldatbajutott tdrmeldkerk
dblitjiik6sfrissoldattaltoltjiikfel a csatornit

.
20-30.6bra
:
koronSlis
szakasz6nak
tegit6sak6ziNill reszel6kkel.
A.
:: -atorna
e otiigitdstkovet6enel65zora #35reszel6thaszniiljuk
ca ancedforcetechnikival.B.C A #406s#45reszel6ket
passzi.:n egyrekevesb6melyenhaszniiljuk

Leghat6konyabban a balanced force technika seei:,

s6gdvel v6gezhetjiik a tegitdst. Hasznriljunk k6zi \iT.
reszeldket, arnelyek kiv6l6an kovetik a csatorna gorbu
let6t, Az eldtegit6sut6n kezdjiik a #35 NiTi reszel6r.el
"
balanced force tAgitast p0-30. 6bra). Addig haladjunk
apicalisan,ameddig a csatornaengedi, de ne m6lvebb,
re, mint az apicalis 6s kdz6psd harmad hat;ira (becsrilt
hossz rninusz 3-5 mm). Folytassuka #a0 NiTi reszeldvel. Ha a reszeldk nem a fog tengely6vel p6rhuzamosan
dllnak ki a csatornrib6l, a balanced force tdsit6s ut6n reszel i i i ka csal ornaperi fdri dsol dal dteg1 Li csi l .hogy l e legyenesedjen a mdszer. Recapituliljunk #10 tiivel.
majd oblitsiink. Folytassuk a #45 mdrettel 6s igy tovribb
a #60-18 e0-31. ribrol. Minden mr4sodik-harmadik t(
utan recapituldljunk 6s dblitsitnk [20-32. dbro). SznksEB
esetdn kezdiiik irjra a ciklust #35{dl, esetlegtdbbszor
is, ameddig a csatorna koron6lis kdtharmada kell6en
kriposan t6g nem lesz. Sajnos #60 m6retn6l nagyobb
NiTi reszeld nincs forgalomban, ez6rt sziks6g esetdn
#70 6s #Bo ac6l Kerr-reszel6is haszniilhat6a balanced
lbrce technikdval a koroniilis harmadban.

2O-3l.6bra
: <.'ondlisszakasz
tdgitiisdtfolytassuk
egyrevastagabb(#50,
=):
balanced
forcetechnikival.Az #55
"50) k6ziNiTireszel6kkel
-.'.t sokesetben
kihaqvhato

Az apicalis szakasz feltiirdsa

A koroni4lis szakasz eldt6git6sa ut6n sokkal egyszeribb 6s kev6sb6 frusztrdl6 az imm6r esvenes vonalban
megkdzpl i l hel dapi cal i s szakaszfel tdrdl a es megmu nk6l6sa.
Mieldtt megkdzelitendnk a forament, alaposan vizsg6ljuk meg a preoperativ rdntgenfelv6telt. Pr6br4ljuk
meg6llapitani a csatorna apicalis szakaszdnak a grirbiilet6t. A mesialis vagy distalis gorbiilet 6ltalilban egyszerilen megrlllapithat6 egy j6 minds6gri felv6telr6l. A periapicalis laesio elhelyezked6seis segithet, hiszen ez
mindig a csatorna nyil6s6n6l helyezkedik el. A palatinalis 6s buccalis gorbiilet rejtve marad el6ttitnk. Helyezziik a #10 reszeldt a lelv6telre 6s az apicalis szakasz6t hallitsuk meg a csatorna gdrbiiLlet6velazonosan, a
siliconstopot 6llitsuk a referenciapont magassrig;iba.A
siliconstopon ldthat6 jelz6st forditsuk a gorbiilet ir6ny6ba 6s enyhe oda-vissza forgatdssalvezessiik be a trit. Altal6ban akadrily n6lkiil el6rjiik a becsiilt munkahosszt.
Ha van 16 m6d, elektromos apexlokdtor segits6g6velellen6rizztik le a tt helyzet6t. A #10 reszel6t hasznrilva 1
mm-rel haladjunk tirl a becsiilt munkahosszon f20-33.

) :0. felezet ( 319

A G yoKERcSAToRNA
TtszTlTAsA
EsTAGITASA
apexlok6torthaszn6lvais ny.ugodtantril mehetiink a
foramenena #10 reszel6vel,
A rnunkahossz meghat6rozdsa
Vezessiinl be egy #15 reszel6ta becsiilt hosszig,6s
k6szitsiinkrontgenfelvetelt.Ha a csatornaannyira teg,
hogy vastagabbtf is levezethetdpasszivana becsiilt
hosszig- teh6t a!6lkiil, hogy preparrfln6a dentint -, a}kor keressiikmeg a legnagyobbilyen reszel6t,6s azzal
vlgezzik a tris kontroll felv6telt. A felv6tel birtok6ban
hat6rozzukmeg a koniBelt munkahosszt.
Elektronikusapexlok6torrala munkahosszrneghat6roz6saann5l pontosabb,min6l nagyobbfeliileten 6rinti
kiirkiirosena tfi hegyea dentint, ezert a #75 reszel6vel
-, illetve vastagabbal,ha az passzivanlevezethetd- is
v6gezzi t eI a m6r6st.Tov6bbfokozhatjuka m6r6spontossAg6t,ha minden olyan trfvel ellendrizziik a hosszt,
amit a munkahossziglevezettink.

2Gt3. {brs
^
re 4tcalis szakaszfelt6rdsa.A: A korondlisszakaszfelt6gitiisa
li1 soklal kdnyelmesebben
hozziifdrijnkaz apicalisharrnadhoz.
* A tlo reszel6toda-visszaforgatdsdsfinom reszeldssegitsge
rd irtossuk le a foramenig,C A *10 reszel6vel
6vatosanhalad_|''* I mrn-reltUl a foramenen,hogy az apicalisszakaszdtjSrhat6
qri biaositsuk 6s az eltom6dds6tmegel6zz0kD: #15reszel6t
sniiljunk a munkahossz
radiol6giai
vagyelektromosmeghat6'Ez*6hoz

:tru1. Ha a reszel6 megszorul, az oda-vissza forgat6st

:agljuk abba, 6s el6szor finom, maid esne nagyobb
aBplitid6jf reszel6 mozgassal tagitsul a csatornet. Ez:tAn ism6t haladiunk el6re oda-vissza forgatdssal, rnaid
:eszeljiinl, amig el nem 6rjik a kivrint hosszt. Kcjzben a
:it elti'volitva alaposan dblltsilnk. Ha a tf a csatorneban
=egalad, de nem szorul, hanem laza - mintha falba iiti,dzott volna -, akkor a csatorna erdsen giirbiil. T6volitsu.k el a #10 reszeldt, a v6g6t m6g 6lesebben hajlitsuk
reg. 6s pr6b6ljuk rijra. A siliconstop lelzi a tri hajlit6s6rak az irrilly6t, igy tapogassuk kdrbe a csatom6t, amig
'nem csfszik a tf a gorbiiletbe. Ne hizzuk ki, hanem
i.uom reszel6 mozg6ssal t6gitsunk, ezut6n tdvolitsuk el
a nit. 6s oblitsiinh. Ha a #10 reszeld szabadon j5r a csa:om5ban akkor meghat6rozhatiuk a munkahosszt.
\agyon fontos, hogy a #10 rcszel6t 1 mm-rel vezessul tril a becsiilt munkahosszon. Ha ugyanis eglre nagiobb triket ugyanaddig a hosszig vezetiiLnk, kdnnyen
i6pcs6t hozhatunk l6tre. Ha a csatorna hossz6t rtividebbre becsiiltiik a val6s6gosn6l, v6glegesen eltdmithetjl] a foramen korny6kdt. Ha a #10 reszeldt mindig 1
om-rel hosszabban bevezetiiik, fenntartjuk a lehet6s6eet a konekci6ra. Ha a becsl6siink j6 volt, a foramenen
6thalad6 v6kony tfi sernmif6le probl6m6t nem okoz,
csak szabadon tartia a foramen te ilet6t. Elekbonikus

Az apicalis szakasz kriposra prepardlisa

Ha legal6bbeW #75 reszeli levezethet6a munkahosszig,akkorelkezdhetiiikazapicalisszakaszprepar6I6s6t. Ha a #75 reszel6 meghailit6s n6lkiil konnyed6n
lesiklik a munkahosszig,akkor haszn6lhatunkNiTi 96pi t6git6t a prepar6l6sra.Ha a #75 reszel6velaktivan
kell prepar6lnia munkahossziglejut6sra,de a mtszert
nem kell el6gdrbiteni,ald<orhaszn6lhatunkNiTi g6pi
t6git6t,de k6zi mriszerekkelel6bb megkell alapozniaz
apicalis szakaszktinnyd 6tj6rhat6s6g6t.
Ha az apicalis
szakaszbonyolult anat6mi6jri- a #15 reszeldtrnegkell
hajlitani ahhoz,hogy a munkahosszigle tudjuk vezetni
-, akkor k6zi mfiszerekkelv6gezziika prepar6l6st.
Az apicalis szakasz prepardldsa kzi eszkiiziikkel.
Miutr4na #15 reszel6tlevezettiik a munkahosszig,elkezdhetjiik az apicalisharmadkriposraprepar6lds6t.A
Iegalkalmasabb
eszkijzokerre a c6lra#2o, #25 6s #3o
rugalmasac6l reszel6k(pl. Flexofile)6s #35-t6l #60-ig
NiTi k6zi reszeldk.Az ac6lreszel6kel6grugalmasakahhoz,hogy ne egyenesits6k
ki a csatorndt,viszontel6hailithatdak,ami nagyonfontosaz 6lesapicalisgorbiilettel
rendelkez6csatom6k t6git6sr6n6l.
A #35 m6rett6l viszont a NiTi mriszerek kin5lnal megfeleld rugalrnass6got,6senn6l a m6retn6lm5r nincs sziiks6geldgdrblt6sre
- mivel nem vezetjiik annyira m6lpe, illetve a v6konyabb mfszerekkel megteremtetthelyre k6nnyed6n becsrisznak.
Az apicalisszakaszprepardlSsa
kdzbena k6t legfontosabbfeladat a csatornakiegyenesit6s6nek
a megakad6lyoz6sa6sa foramenkozeli szakaszeltiimddds6neka
mege16z6se.
A csatornatlanszport6l6s6nak
mege16z6s6re a legiobbrecepta finom k6z 6sa legkev6sb6agressziv
preparr4l6s.
A prepar6l6ststep-backm6don v6gezziik,
tehet az eg5nevastagabb mri.szerekkel eg5nekev6sb6
m6l1te hatolunk. Ha egy mfszer nem akar kcinnyed6n
lejjebbjutni, akkorne er6ltessiik,hanemt6rjiink 6t a kdvetkez6m6retre- term6szetesen
kisebb mdlys6gben-,
lgy koron6lisabbannoveliiik a teret,6s a kove&ezdciklusban m6r konrryeddnleliebb lut a mfszer. Nem kell
egy ciklus alatt v6glegesreprepar6lni az apicalis szakaszt,eltal6bank6t-hi4romciklusrais sziiks6gvan a v6glegesform6hoz.Min6l nagyobbt6r rill egy mfszer rendelkez6s6re
a hegy6t6Lkoronelisan,annrilinkr4bbcsaka
hegyefog dolgozni,teh6tkisebberdvelsokkalbiztons6gosabbanhaszn6lhat6.Az eltitm6d6smegeldz6s6re
pedig az alaposiiblit6s 6s gyakorirecapitulatioa hasznos
eszkoz.Minden mdsodik-harmadikmriszerutrin oblitsiink 6srecapitul6liunk.A legc6lszerfibb,ha a recapitu-

320 } 20. feiezet i A GYOKERCSAToRNA

TISZTITASA
EsTAGITASA

i..----..

2Gil,/l. {br.
^
A: El6gorbiteft#20reszel6vel
dr.irikel a munkahosszt.
B:A #25reszel6tszintdngorbitsiikmeg a csatornaanat6miejdnak
megfelel6en,majdjuttassukle az el6z'n6lV2 mm-relriividebben.
CA
#30reszel6vel
a munkahossznal
I mm-relrovidebbmdlvs6qet
6r
jiik el

latio eldtt 6s utAn is dblitinl, mivel igy a v6kony tfi ftissebb oldatot tud a mdlybe szivni, majd az 6ltala fellazitott tormel6ket is kiciblitjiik. A recapitulati6t #10 reszel6vel v6gezziik. Ez nern fogja a tormel6ket tovebb tolni
maga el6tt, hanem belefiir6dik 6s fellazitja. MAsr6szt 6thaladhatunk vele 6vatosan 1 mm-t a foramenen, igy a
foramen eltom6d6s6t hatdkonyan megakad6lyozhatjuk.
Ennek a technik6nak nincs kiiros hat6sa a postoperativ
fdjdalomra 6s a progn6zisra sem. A foramenen pedig
minden technik6val 6tpreseliink valamennyi torrnel6ket.
Miutan a #15 reszel6vel a csatorna 6tjfuhat6s6get
megalapoztuk, egy eldgttrbitett #20 reszeldvel folflassuk a tegitest f20-34. Abra). Oda-vissza forgat6ssalkrizeledjiirnk a foramen fel6. Ha a csatorna anat6mi6ja olyan,
hogy a reszeld passzivan eljut a munlahosszig, akkor a
kdvetkezd m6rettel folytassuk. Ha a #2O reszel6 megszorul, pr6b6ljuk az oda-vissza forgati4ssallejuttatni a
munkahosszig. Ha nem megy kiinnyed6n, az oda-vissza
forgat6st 6s finom reszel6st v6ltakozva haszn6lhatjuk,
de a csatorna csricsi 2-3 mm-6ben a reszelds legyen naBvon_finom,kiilonben krinnyen kiegyenesitiiik a csatorniit. Igy szinte minden esetben el fogunk jutni a foramenig, de ha m6gsem, akkor ne erdltessiik a #20 reszel6t, hanem dblitsiink 6s recapitul6ljunk #10 reszel6vel,
maid t6riiink et a kdvetkez6 m6retre.
A #25 rcszel6t szint6n gdrbitsiik meg, majd odavissza forgat6ssal nyomiuk a cs(rcs fel6. Ha kell, reszelhettnk is. A c6l, hogy kb. 1/2 mm-rel rrjvidebbre iuttassuk, mint az eldzd reszeldt. N6ha passzivan leiut eddig a
hosszig - ekkor ne menjiink leljebb -, m6skor hatifuozott
prepar6l6sra van sziiks6g, hogy a kiv6nt hosszt el6te a
mffszer. Ha a csatorna anat6mi6ja nagyon bonyolult, akkor inkribb legyen a visszal6p6sek m6rt6ke nagyobb,
mint 1/2 mm az elsd ciklusban, de soha ne tesitsunk
aggresszivan.A visszal6pdsekmdrt6kdt nem s;iiks6gszerfi pontoson be6llitani a siliconstopon, minden eszkdzt iillitsunk a munkahosszra, egy kis tapasztalattal
nagv pontoss6ggal meg tudjuk becsiilni a stop 6s a referenciapont kdziitti tavolsAgot. Azt kell l4tnunk, hogy a
tiivolsdg az egpe nagyobb mriszerek haszn6lat6val fokozatosan novekszik.

20-35. dbra
^
A: A #35Nm reszel6vel
1.5mm-rekdzelitsiikmeoa forament.
B,C D: A #40reszel62 mm-re,a #452.5mm-re,;z #50pedig3
mm-rekiizelitsemega munkahosszt.
E A #60 reszel6a csatorna
gOrbesdgdt6l
f0gq6eniltalSbana munkahossznal4
mm-relrovi(az*55 legttibbsziirkihagyhat6)
debbenpreparaljon
A recapitulatio 6s az oblit6s ut6n hajlitsuk meg a
#30 reszel6t. Mivel ez a miiszer kev6sb6 kozeliti mee a
forament. a hailitds mdrtdke is kisebb mdrtdkri legyen.
Oda-vissza forgat6s 6s reszel6 mozg6s felv6ltott haszndlatdval juttassuk le az el6zd mfszefirel 1/2 mm-rel rdvidebben.
Ha a recapitulatio sor6n a reszeld nem iut le passzivarr a foramenig, illetve enyh6n azon tril, akkor egy kis
apicalis nyorn6ssal firrjuk 6t a reszeld hegy6t a trirmelken 6s reszel6 mozgdssal lazitsuk fel. Amig az apicalis
1-L,5 mm-ben dolgozunk, addig a legjobb, ha minden
mfiszer ut6n dblitiink 6s recapituldlunk, ett6l koron6Iisabban
el6g minden m6sodik-harmadik
.preparr4lva
muszer utan.
Ezt krivet6en a NiTi reszel6kkel folytatjuk a preparriIest a #35-t6l a #60 m&eti9 Po-35. 6bra).Ezeket a mfr,szereket a balanced force technik6val lehet a leehat6konyabban haszndlni,de a vdkonyabbacdl reszel6kn6lleirt technik6val is haszn6lhat6ak. A tegites soren folytassuk a step-back m6dszert, minden mfiszer 1/2 mm-rel
riividebben prepar6ljon, mi\l az el6z6. A NiTi milszerek megfelelden rugalmasak ahhoz, hogy biztons6ggal
el6g m6lyre vezethessiik 6ket 6s ez6ltal a m6lyen cibkis
forma konnyen l6trehozhat6. Ha a prepar6l6s v6g6n a
#60 reszel6 az apicalis 6s a kdz6psd harrnad hat5r6ig le-

)t)

A GYOKERCSATORNA
TISZIITASA
E5TAGTASA) 20, fEJEZCt{ 321

2G:t6. 6brt
^
A: Haaz els6ciklusban
nemtudunka mcszerekkel
0,5mm-enkdntvisszaldpkedni,
akkorhaszniiljunk
nagyobb,de egyenletes
ldpdseket.
B:A csatornaanat6miiijiit6l
fiigg6ena mdsodikvagy
6s igy a
harmadikciklusban
iiltaliibaneldrjuka kivint m6lys69et,
melyendblosformais biztosithat6

iut (kb. 3-5 mm a foramentdl), akkor el6g obltis a csatorna ahhoz, hogy a tisztit6shoz az ciblitdszer rn6lyre jusson 6s elegendd hely 6ll rendelkez6sre a tcimdmfiszerek
levezel6s6hez.
Ha a prepar6li4ssor6n a rniszereket nem tudtuk az
els6 korben lejuttatni a kiv6nt m6lys6gig a csatoma gorbiilete vagy szrik form6ja miatt, alkor haladjunk v6gig
riira a miiszerekkel a csatorn6n, amig a kell6 m6lys6gig
le nem jutnak (20-36. dbru). Ha az eglne nagyobb mriszerek egyenletesen l6pkednek ki a csatom6b6l 6s sikedilt a #60 mriszert is az apicalis 6s a kriz6psd harmad
hatr4r6iglevinni, a prepardli4snakezzel a szal<asz6valv6geztiink. Bonyolult anat6mi6jri csatorna eset6ben sziiks6g lehet m6g tdbb ciklusre is a megfeleld forma el6r6s6nez,
r

Az apicalis szakasz prepar6l6sa kripos NiTi eszkiiziikkel

Ha a koroniilis szakasz ti4git6saut6n a #15 reszeld
eldhajlit6s n6lknl levezethet6 a munkahosszig, akkor az
apicalis harmad prepardl6s6ra haszn6lhatunl g6pi NiTi
mfiszereket. Sok c6g gyr4rtilyen eszkoziiket, a kiildnbs6gek ellen6re az alapvetd szernpontok a haszn6latuk sor6n azonosak. A kirpos NiTi eszkozdkkel a megfeleld
forma el6r6s6re k6t lehet6s6g kin6lkozik:
1. ha a haszn6lt mfszer kiposs6g6t megfelel6nek it6ljiik a tisztit6s 6s tom6s szempontj6b6l, akkor el6g, ha
azzal az eszkdzzel el6rfilk a munkahosszt
2. ha az eszkdzeink kirpossdgakisebb, mint a kiv6natos
[pl. 0,0a mrvmm), akkor step-back m6don hasznrilva l6trehozhatiuk a megfeleld kriposs6got.
Az ut6bbi esetben pl. a k6zi mtiszerekhez hasonl6an
0,5 mm-enkent l6pkedve az egyre nagyobb - 0,05 mmrel novekv6 - 6tm6r6iri eszkaizdkkel a kriposs6g 0,L0
mm/mm lesz.
A oreoar6l6s sor6n kovessiik az adott rendszer haszn6lati utasit6s6ban aj6nlottakat. C6lszerribb a crowndown sorrend alkalmaz6sa, amig el nem 6rjiik a munkahosszt (20-37. dbrol. A prepardl4s sor6n mindig vegyiik
figyelembe 6s tartsuk be a haszn6lat szabrilyait. Sziiks6ges lehet az osszes mtszerrel ttibbsziiri recapitulatio a
megfeleld forma l6trehoz6s6hoz. Ha a mriszerek nem

2G37. {bra
^
Az apicalisharmadt69lt6sagdpi NiTitiigit6kkal.El6szor
a vasta(A:ProFile
gabb,kipossabbeszkdzhaszniiljuk
#35,0,06mn/mm
kfpos
kipossdg(a p6ldiinkban),
majdegyrev6konyabb/kevsbE
mig el nemErjiika munkam(szerrelhaladjunk
egyremelyebbre,
apicalis
hosszt(8,C.D).Az alaposel6tigitSsut6ncsaka m0szerek
6sa torzi6stor6s
szakasza
dolgozikcsdkkentve
a megszorulSs
eselyEt
haladnak apicalis ir6nyba, soha ne legyiink tiirelmetlenek, recapitul6ljunl< v6kony k6zi mfiszerekkel,6s ha
Llgyl6tjuk jobbnak, fejezziikbe a t6git6st k6zi mriszerekkel. Ha el6rtiik a munkahosszt, akkor a rnegfelel6 kirposs6gel6rs6hezsziks6ges lehet a step-back t6git6s az
egyre nagyobb 6tm6rdji miszereklel.
r

Az apicalis szakasz prepardlasa LightSpeed eszkiiziikkel.

Az apicalis szakasz biztons6gos, Iegkev6sb6 agressziv t6git6s6hoz arra van sziiks6g, hogy a mfiszereknek egyszerre csak egy riivid szakasza prepar6ljon. A
hagyom6nyos fel6pit6sf, kripos - akr6rk6zi, akdr g6pi eszkozdkkel ezt rigy tudjuk kivitelezni, hogy eldsziir kiiposra prepar6ljuk a csatornet, maid az igy megteremtett
helyet haszn6ll'uk arr a,hogy az eszkdzrik csfcsi v6g6vel
tudjunk tr4gitani. A Lightspeed eszkozdk eset6n erre
nincs sziiks6g, hiszen a sajiitos fel6pit6s6n6l fogva csak
a kis m6retri v6ge fog dolgozni. Ez6rl ezzel a mfiszerrel
prepar6lva b6tran haszn6lhatjuk az egy6bk6nt korszeritlen sorrendet, amikor eldsziir elv6gezziik a teljes
munkahosszban a v6gleges t6git6st, majd ezt kovet6en
steo-back technik6val krinos form6t hozunk l6tre az
apicalis szakaszban. Ekkoi teh6t felcser6lddik a prepar6l6s k6t utols6 l6p6se, az apicalis szakasz k(rposra pre-

322 > 20. fejezet .( A GYdKERCSAToRNA

TtszTfTAsA
E5TAGhASA

2G39. rbr.
^
A: A kdposratagitirsbefejez6se
utiin is alaposandblitsrink.8:
Recapitul6ljunk
a #10,majda #20(q reszel6vel,
majdismetoblit
sunk hogya fellazitotttiirmel6ketis eltilvolitsuk

zottabb apicalis stop jttn l6tre 6s krinnyebb a gydk6rtom6s. A nagyobb apicalis t6git6s tisztabb csatorn6t eredm6nyez. Ne v6gezzilnk v6gs6 apicalis t6git6st, ha meleg
guttapercha vertikrilis kondenz6ci6jrival vlgezzik a
gydk6rtdmest, ehhez ugyanis eldnyosebb a szrikebb
apicalis 6tm6rdifi 6s nagyobb kripossrigf (0,08-0,10
rnm,/mm) prepar6les a tiltdmes megakad6lyozdsamiatt.
Ne v6gezziik tovabbA ezt a technik6t, ha a csatorna bonyolult anai6mi6ji, erds gtirbiilettel rendelkezik az apicalis harmadban. Al<kor sincs sziiks6g vdgs6 apicalis t6gitrisra, ha a mesterreszel6 nagyobb, mint #40 m6retfi.
2G:t8, 6bra
Miut6n az apicalis szakasz kriposra prepar6l6s6t be^
A csatornaapicalisszakasz6nak
tiigitiisaLightspeed
eszkiiz6kkel. fejeztiik, egy v6kony miiszerrel, majd a kriposra prepaA: Kdzzelhaszndlva
keress0k
mega legnagyobbmdretet.amelyik ri4l6shoz haszni{lt mesterreszeldvel is recaoitul6liunk
(pld;nkban#25).
m9 preparildsn6lk0llejuta munkahos5zig
120-39.dbro). Ezt kovetden a mesterreszeldntllegy mt!B:A kdvetkez6mdrett6lmindeneszkozta munkahosszio
haszn6l- rettel nagyobb reszel6t oda-vissza forgatAssal
iuttassuk
junk.C Az utolsdteljeshosszban
(mester)musz;raza
haszndlt
le a munkahosszig Q0-a0. dbra). Ha ez sikerirlt, haszjelent6s
mdret,ametiknek
sz6mdfel-lemozgatdsra
vansziik6ge
n6ljunk egyre nagyobb m6retri reszeldket, addig, amig
(pl.#45).D: A kovetkez6mdrettel(#425)1mm- rel
a lejutiishoz
krinnyed6n le;utunk a munkahosszig. Nagyon fontos,
ldpjiinkvissza.E Addigldpkedjrink
vissza,
amigel nem6rjr.ika
hogy a reszel6ket agresszivit6s n6lkiil, csak oda-vissza
(acsocsi4 mm-benmm-enkdnt
koron6lis
el6tiigitilsmdlyseg6t
forgatdssalhaszndljuk.semmikdpp se reszelji.inkveliik.
ldpjiinkvissza,majdpasszivan).
Altaldban a kezdeti mester reszel6n6l2-4 ISO m6rettel
nagyobb mfszerrel tudunk leiutni a munkahosszig. A
Iegnagyobb m6retfi mfszer, amit a teljes munkahosszpar6ldsa 6s a v6gsd apicalis t6git6s. Az egyszerris6gmiban haszn6ltunk, lesz a v6gsd mesterreszel6.
att itt tdrgyaljuk mindkettdt.
Ha az riltalunl< haszn6lt mriszer hegye tomp6bb
Miut6n meggy6z6dtiink r6la, hogy egy #75 reszel6
szdgben v6gz6dik, akkor a teljes munkahosszt maxikrinnyed6n levezethet6 a munl<ahosszig an6lkirl, hogy
mum #25 m6retfi reszel6vel 6rjiik el, a #30-40 m6retfimeg kellene hajlitani el6tte, ki kell v6lasztanunk k6zzel
ekkel 0,5 mm, a #45 m6retn6l nagyobball<al 1 mm teazt a m6retri LightSpeed mfiszert, amelyik m6g preparrivols6got tartsunk a munkahosszt6l. Erre az6rt van sziikl6s n6lkiil lejut a munkahosszig. Az ezt kdvetd m6retet a
s6g,mert az apicalis stopot fenntart6 kis dentinm6trixot
k6zidarabba fogva kezdjiik a tegit6st . Az egyre nagyobb
nagyon kiinnyen tonkretehetiiik a vastag eszkdzokkel,
mdreteket mind levezettiik a teljes munkahosszig, amig
6s az igy kialakult nyitott apex rendkiviil nehezen tomel nem 6rjiik a mester mriszert (a leiuttatr{shoz sziiks6ges fel-le mozgat6sok mennyis6ge ielzi a megfeleld m6hetd meg, ez6rt a progn6zis jelentdsen romlik. Ezzel a
technik6val tulajdonk6ppen az apicalis szakasz kfiposretet). Ezt kdvet6en step-back t6gitdssal kriposra prepasdg6t a csricsi 1mm-be titmdritjiik <issze.Ezut6n, ha
r6ljuk az apicalis szakaszt, majd ezt folytatjuk addig a
recapitul6lunk, haszn6ljunk #25 rcszel6t a munkapontig, ameddig a korondlis el6tAgitasnel eliutottunk
(20-sB.6bra).
hosszban 6s haszn5ljuk a v6gsd mesterreszel6t a fentiek
szerinti hosszban. A gycik6rtiim6s k6szitdsekor #45 6s
aren6l nagyobb v6gs6 mesteueszel6 eset6n pedig haszV6gsd apicalis t6gitds
n6ljuk az egy6nileg adapt6lt mester guttapercha techniMiutrin az apicalis szakasztkriposra t6gitottuk, leheket.
tds6giink nyilik a csatorna tegit6sera a teljes munkaA v6gsdapicalist6git6stkriposg6pi NiTi t6git6valis
hosszban, mivel ilyenkor a mriszer kis feliileten prepaelv6gezhetji.ik.
Ebbenaz esetbenaz utols6k6nthasznelt
16l, igy nem transzport6ljuk a csatom6t. A v6gsd apit6git6n6lkisebbkriposs6gri6s nagyobb6tm6rdjfit6git6t
calis t6git6ssal a tcirmel6k jobban eltavolithat6, hattuo-

TISZTITASA
ESTAGITASA )
A GYdKERCSATORNA

)')

20. fCJCZCI { 323

Vegs6apicalistdgit6s.A: A kuposrat gft6shozhasznaltmesterreszel6t(#20)k6vet6 mretoeszkttzt(#25)oda-visszaforgatdssaljuttas(#30).

B:Pr6b6ljukmeg a kiivetkez6mretet is lejuttatni, 0gyeljiinkarra,hogy nagyon6vatosanprepardl.iunk
zuli le a munkahosszig.
ezert a vdgs6mesterreszel6
C Mfu a #35 mretc reszel6is tejuttathat6.D: Mivela *40 6vatosmozgatassalnemjut le munkahosszig,
a #35

haszn6ljunk.Ezek az eszkdziiknem alkalmasaknagy

m6retf apicalis t6gltesra a nagy hiposs6guk miatt, 6ltal6ban1-2meretteltudjuk nagyobbratagitania csatom6t
a kezdeti mesterm6reta6l.Haszn6lhatunkk6zi mfszereketis a v6gsdapicalistagltAsra,miut6n a hlposra prepar6l6st a g6pi NiTi tegit6kkal haitottuk v6gle.
Ha a csatornateliesprepar6l6s6tLightSpeedmfszerekkel v6gezziik, al<kornincs sziiks6g v6gs6 apicalis t6sit6sra, hiszen mint az eldzdekben Irtuk, ekkor el6bb a
av6gs6apicalism6reisatorn6ta teliesmunkahosszban
dg tegitiuk, maid ezut6n hozzuk l6tre a kripos form6t.
Rendklvtil i6l haszn6lhat6 azonbarea LightSpeed rendszer a v6gs6 apicalis t6git6sraaz rin. hibrid technika
haszn6lat6vat,ha a csatorn6t m6r kirposra prepar6ltuk
kripos NiTi t6git6kkal (l6sd a gyr6rt6aj6nl6s6t).
A megrnunk6lds v6gs6 l6p6sei
,

A smear layer eltdvolltdsa.

A dentin rnechanikai prepar6l6sa sor6n a felszinen
smear Iayer keletkezik. Amint azt az 6tiiblit6szerekr6l
sz6l6 feiezetben targyaltuk, a smear layer elt6volit6s6vitat6ma,de tiibb 6rv sz6laz elt6volinak szii&s6gess6ge
trismellett.

?)

koncentr6ci6ban1
Az EDTA vizesoldata15-17ci6-os
perc alatt elt6volitia a smearlayert a csatoma fallr6l. Az
oldatbeiuttat6s6tkovet6enrecapitul6liunka v6gs6mesterreszeldvelaz apicalis szalaszmegfelel6oblit6sev6gett(20-41.tibrol. Az oldat ultrahanggalval6 agit6ci6ja
lokozza az 6tiiblit6s hat6konys6g6t. A v6gs6 6b1lt6st
NaOCl,majd desztill6ltviz haszn6lat6valfolytassuk.
I

A Gsatornaszerltdsa.
nagyr6sz6telt6A csatom6bantal6lhat66t<iblitdszer
volithatjuk azelszlv66smegfeleld6talakit6segits6g6vel
(20-42.dbru).Ha ez nem 6ll rendelkez6sre,
az etoblit6sre haszn6lt fecskenddvelszlvjuk ki a folyad6kot. Az
maradtfolyad6kotpapircsircsokseapicalisszakaszban
gits6g6velt6volitsuk el. Ha a papircsricsokhegyenedves marad, akkor ennek egyik oka a periapicalis gyulla'
d6sfokozottexsudatumk6pz6selehet.M6sit ok lehet a
nem megfeleld rnunkahossz meghat6roz6s.Ha mireden
csricsnakazonoskis [1-2 mm) szakaszanedves(serosus
v6lad6kvagy v6r), akkor a csircsokatbem6we egge rdvidebben helyezziik be addig a pontig, ahol m6r nem
nedvespapircsricsv6ge.Vr4rjunkegykis ideig, maid (tira he\ezziik be a korrigiAlthosszon:ha ekkor is szdraza
papir, alcl<ora csatornat tirlprepar6ltuk. Ha ery kis id6
;)

z$tlth

B:Ealatt rekapitul6ljunka #10

amit I percig hagyjunka csatornAban..
befejeavel6blitsuk et a csatorn6tEDTA-val,
,t A vgs6t69it6s
-Relopituliljunk
(#30.
majd
desztill6ltvfzzel
a
csatorndt
NaOO-tal,
D:
Oblitsuk
6t
mesterreszel6vel
a
vfus6
reszel6iel.C

--r

TISZTITASA
ESTAGITASA
324 , 20. feiezet .( A GYOKERCSATORNA
eltelt6vel a kouig6lt hosszon is nedves a papir - nem lehet tal6lni egy bizonyos pontot, amin6l rovidebben sz6raz. hosszabban nedves a papir v6ge -, akkor a periapicalis gyullad6s miatt nem sz6raz a csatorna. Segithet
az ok megtal6l6s6ban elektromos apexlok6tor is. Ha a
csatorn6t tflprepar5ltuk, akkor az irjonnan korrigr4lt
hosszon hozzunk l6tre apicalis stopot 6s azt6n foly'tassuk a gyok6rkezel6st. A periapicalis gyulladr4s exsudatum6nak szivr4rg6saeset6n a fogat z6riuk Ie Ca(OHJzdal 6s a kovetkez6 iil6sben vdgezziik el a gyok6rtcim6st.
Ha vitalis fogat gycik6rkezeltiink 6s a sz5rit6skor
massziv v6rz6sseltal4lkozunk, akl<orvas-szulfi4tbam16rtott papircsriccsal megpr6br4lhatjuk el6llitani a v6rz6st.
Ha sikeriilt, a csatorndt dblitsiik 6t NaOCI-tal maid rijra
szdritsuk ki. Ha nem kezd6dik tijra v6rz6s, a csatorna
tcimhet6, ellenkezd esetben zr4rjuk Ie ideiglenesen
Ca(OHl:-dal.
Ha a papircsrics oldala v6res, akkor vagy perforatio
okozza, vagy egy nagyon t6g oldalcsatorna - az ut6bbi
neglehetdsen ritka. A perforatio eset6n keressiik meg az
okot 6s ennek megfelelden m6dositsuk a ter6pi6t. A m6sodik esetben oblitsiik 6t a csatornet alaposan, rnajd
szdritsunk: ha sikeriil, tdmhetjiik a csatorn6t, ellenkezd
esetbenz6rjuk le ideiglenesenCa(OH)r-dal.

alternativ
A csotornoprepardldsdnak
20.3.2.3.
technikdi
A gydk6rcsatorna k6zi preparr4l6safr6raszt66s iddig6n1'esmfivelet, ez6rt folyamatos a kutati4s az egyszeriibb
6s eredm6nyesebb m6dszerek irriny6ban. A g6pi forg6
\iTi eszkozrik is igy sziilettek meg, 6s az eldnyds tulajdonsrigaiknak kriszcinhet6engyorsan elteriedtek 6s n6pszeriiv6 vdltak, a k6zi technik6k alternativr4j6t kin6lva.
L6teznek azonban egy6b technikr4k, amelyek kisebb-nag1'obblelkesed6st v6ltottak ki, de tiibbnyire nem tertedtek el sz6les korben.

> Ultrahangoseszktiziik
Az endodonciai c6hi ultrahangosk6sziil6kek tul.'
donk6ppen a fogkdeltdvolitesra haszndlt g6pek adapt:'
l6s6val sziilettek. A magnetorestriktiv vagy piezoelek:'
romos forr6s energi6j6t egy specirilis cisszekdtdkoz\'el::.
a reszeldhozhasonl6 prepar6l6 hegyhez.A heg]' 25-3a
kHz frekvenci6val rezeg, 6s k6pes a csatorna tisztitdsdr:
6s t6git6s6ra is. A rezg6shat6sfua a hegyet koriilvetd fclyad6kban k6t fizikai jelens6g johet l6tre: akusztiku.
mikroriraml6s vagy kavit6ci6. Az el6bbi gyakrabban tapasztalhat6, ami a tfi v6ge kdriil kialakul6 korkoro:
6ramliishoz vezet, ennek a hidrodinamikai ereje k6pe
megtisztitani a csatorna fal6t. A kavit6ci6 a folyad6kban
kialakul6 nyom6skuldnbs6gek miatt jon l6be. A foh ad6kban megjelend bubor6kok sz6trobban6sahozza l6tre
er6t. Toviibbri a reszeld k6pes a
a tisztit6shoz sziiLks6ges
rezg6s miatt a csatorna mechanikai t6git6s6ra is.
A legjobb tisztit6hates akkor jon l6tre, ha a tri lazdn
helyezkedik el a csatorn6ban, ez 6ltal5ban az amlig] is
konnyen prepar6lhat6 csatorn6kban fordulhat el6. \16kony, gdrbe csatornr4kbanaz ultrahangos prepar6l6s kev6sb6 hat6kony, mint a hagyomdnyos k6zi technikdk.
Ilyenkor ugyanis a tfi megszorul a csatorn6ban 6s a tisztiteshoz sziiksegesfizikai jelens6geknem k6pesek kialaktslni [20-43. dbra).
A vibr6ci6 energi6ja fel is melegiti az oblit6sre haszn6lt NaOCI-ot, igy fokozza annak a tisztit6sban kifejtett
hat6konyseg6t.
Az ultrahangos prepar6l6s a korl6tai miatt kev6sbd
terjedt el. Az ultrahang energirij6t ink6bb a csatorna bemenet6nek, retrograd gyok6rtom6shez kialakitandd
ilreg prepardl6s6hoz, valamint a csatomaba betort mfszerek eltr4volit6s6rahaszn6lia a korszerrl endodoncia.
L6tjogosults6ga lehet tovr4bb6 a k6miai tisztit6s
hat6konvs6s6nak a ncivel6s6ben.

Rezgd eszkiiziik
Az ultrahansos 6s szonikus mtiszerek az 1980-as
6vek elej6n jelentek meg, sokan a jovd nagy lehet6s6g6t
Litt6k bennuk. Nem vdltak azonban a prepar6l6s minden neh6zs6g6t megold6 technikr4j6v66s nem szoritottrik ki a k6zi technik6kat, ahogy azt egpe ink6bb a g6pi
NiTi eszkiizdk teszik. Manaps6g inkr4bb az egy6b j6l bevdlt technik6k kie96szit6sek6nt van l6tjogosults6guk.

20-42.6bra
^
a csat0 segitsdg6vel
A nyiilsziv6hoz
6talakit6val
csatlakoztatott
torn6kMlaz;tdblit6 fotad6k dont6 r6szegyorsaneitSvolithat6

2G43, Sbra
^
egyenes6sgdrbecsatordban.
rezg6sek
kiilonbsdge
Ultrahangos
A. Az egyenescsatornibanki tudnakalakulnia hatrsosm0ktid6s
jelensegekB.A gorbiilettompitjaa rezg6st,
ezrt
hezsztil(sdges
a moszernem hat65os
a csicsiszakaszban

)))

) ZO.feJEZEt( 325
STAGfTASA
TISZTITASA
A GY6KERCSATORNA

Szonikus prepar6ci6
Speci6lis k6zidarabokkalv6gezhet6technika, meaktiv6ljSka speci6l1'ek1500-4000Hz kozdtti rezS6ssel
lis kialaklt6s0reszel6ket.A reszeldka vibr6ci6 kovetkeztdben mechanikai prepar6ci6rak6pesek.V6kony,
gorbecsatomr4kban
a prepar6ci6min6s6genem 6ri el a
step-backtechnik66t,6s kozel azonosaz ultrahangos
tecirnik66val.A technika a hidnyoss5gaimiatt nem
haszn6latos,

azonbanmegfeleldt6r6stepanyagjelenleteesetdngyor6s rijra el6rhetik az eredeti sz6san elszaporodhatnak,

mukat. K6t m6don tehetiiik a tirl6l6 bakt6riurnokat 5rtalmatlann6:

1. Megpr6bAliukteliesenelirnin6lni 6ket a prepar6lds

ut6n a csatom6bahelyezett By6ryszersegits6g6vel.
A gy6gyszerta kiivetkez6iil6sbenelt6volitiuk 6s elv6gezziika gytik6rtiim6st.
2. A tfl6l6 bakt6riumokatbefalazzuka gy6k6rtomds
igy megfosztiuk6ket a szaporod6shoz
segits6g6vel,
G6pi technik6k rozsdamentes ac6l mfiszerekkel
sziiks6gest6panyagt6l6stdrt6l. A gyttk6rt0m6stro8Sz6mosk6zidarabsziiletett,melyek a hagyom6nyos
tiin a csatornaprepardl6saut6n k6szitjnk.
ac6lreszeldketbizonyosm6don aktiv6li6ka gyorsabb6s
rern6ny6ben.L6tezikolyan,
kev6sb6f6raszt6preparr4l6s
Mind a titbbiil6ses,mind az egyiil6sesm6dszerrenamelyik forg6mozg|stv1gez,s van, amelyik oda-vissza
el6nydkkel6s h6tr6nyokkal,6s az 6rve16stal6delkezik
mfiszert
teDBelyir6nyban
forog.illetve olyar, amelyik a
miatt ezekke- t6maszt6bizonyit6kokkal.Felvethetd,hogy a gy<ik6rttimozgatja.Az acdlrelaUvrugalmal.lansdga
bovsb6 hat6konyal 6s vesz6b{orr6stielentenek, f6leg ms soha nem zfu tiik6letesena csatornarendszer
tril6l6
bakteriumok
ezdrt
a
miatt,
nyolult
anat6mi6ja
veliik;
probl6ma
fordul
eI6
gorbecsatorniikban.Szr4mos
nem tisztitj6k i6l a csatornet,a tomel6ket konnyen api- tdpanyaghozfognak iutni, nern pusztulnat el 6s v6giil a
calis irdnyba tomdritik 6s banszportalj6ka csatornet. kezel6sJikertelins6g6tokozz6k.Vai6ban,a periapicalis
sikeress6g6t
rendelkezdfogakkeze16s6nek
\lindezek miatt ezekaz eszk6zdknem ai6nlottak,m6s- elv6ltozdssal
reszta g6pi NiTi mriszerekteljesenkiel6gitik azokataz vizsg5lvavan olyan eredm6ny,mely szerinta gyiikdrtdig6nyekit,amelyekbetiilt6s6reezekaz eszkbzdksziilet- m6silvdgz6s6neka pillanat6ban,ha a csatorn6b6lbakt6rium teny6szthet6,akkora sikerval6szinfis6geszignitek.
fik6nsan csiikken.Ttibb vizsg6latt6mogatiaazt a gyaa maximaliz6l6korlatot,hogy a sikerval6szinris6g6nek
Iizerek
Brir jelentdser6kkelfolyik a kutat6sa l6zerekendo- sa 6rdek6bena csatorn6tle kell z6rni gy6gyszerrelegy
illet6en,jelenlegcsakkis6rle- iddre a baktedumok telies elimin6l6sa 6rdek6ben6s
donciai haszn6lhat6s6g6t
ti eszkoziiknektekinthetjiik 6ket.A jiiv6bental6n hasz- csak ezt kdvet6en k6szithetd el a gytik6rtiim6s.Ezzel
tisztit6s6ra6s a den- sziigesellent6tben 6lI azoknak a tanulm6nyoknakaz
ndlhatiuk 6ket a csatornarcqdszer
amivel a tubulusok 6s az apicalis eredm6nye,melyeknem tal6ltakv6ltoz6sta sikerar6nytin megolvasztesara,
ban, ak6r tiibb ak6r egy iil6sbenv6gezt6ka kezel6st.
delta lez6rhat6v6v6lik.
Az egyiil6seskezel6smellett sz6l, hogy dsszess6g6ben rdvidebb a kezelsiid6, ami k6nyelmesebbaz orA csatorna eszkiiziik n6lkiili tisztit6sa (neminstruvosnak6sa p6ciensnekis, tov5bb6csoklenti atrilts6gernentdlis technika)
befeieztvel
megmunk6l6s6nak
ket. A csatoinarendszer
A kozelmirltban latott napvil6got egy alternativ
A bementiiirregelk66zi- a kezel6orvosiobbantiszt6banvan az anat6miaiviszom6dszera csatornatisztlt6sr6ra.
t6s6tkiivet6ena ksziil6kiiblit6 v6gzdd6s6ta csatorna- nvokkal, a csatornagorbtiletevelds a finom rdszletekrendszerrelhermetikusanosszekiitik.A tisztitrisrahasz- kel. mint hetekkelvag5rh6napokkalk6sdbb,igy a gyiinrilt NaOCI folyad6kban egy v6kuumpumpa 6s egy k6rt<im6skivitelez6seprecizebblehet Nem ad viszont
Makacspanaszok
nagy frek- lehet6s6geta tiinetek kontroll6l6sr4ra.
elektromosanvez6reltdugatty(rsegits6g6vel
megkiv6nhatiaa gyitk6titvenciavalkis amplitird6jri nyom6sv6ltoz6sthoznakI6t- esetdna iov6bbibeavatkozds
re. Ez bubor6kok kialakul6s6hoz, 6s azok sz6trobban6- m6s elt6voftesat, ami j6val bonyolultabb , mint az ideiga kezeTerm6szetesen
s6hozvezet,amelya hagyom6nyosm6dszerekkelossze- lenesenbehelyezettgy6gyszer6.
tisztitese- l6st tobb iil6sbenkell v6gezniink,ha a csatornanem kivethet6 m6rt6kbenk6pesa csatomarendszer
ra. Mivel a rendszera sziiveti6skiirnyezetinyomesalat- szarithat6v6rz6s,genreyvagyexsudatiomiatt. Tov6bb6,
ti nyom6sonmriktidik, ez6rt nem okoz s6riil6st a peri- ha kev6saz id6, al<korsohane siessiinka csatomaprea rov6s6ra,ami a kezelssiker6talapvet6en
radicularis sz6vetekben.A kitisztitott csatornarend- par6l6srfuak
a
szerbea v6kuumpumpasealertbeszippantvav6gzi el a befolydsol6l6p6s,hanemhalasszukel a Sydk6rtttm6st
gyijk6 iim6st. A m6dszerklinikai koriilm6nyek kozcitt a kovetkez6iil6sre.
rniatt korl6tozottan
hermetikusillesztdssziiks6gess6ge
haszn6lhat66s egyeldrenincs bizonyit6k a klinikai ha20.3.3.1.
Az ideigleneslezdrdsrahaszndlt
t6konysrigr6l.

gydgyszerek
tdftenete

20.3.3.A csatorna ideigleneslezStisSta

haszn6ltgy6gyszerek

A mikroorganizmusokperiapicalis t6r patol6gi6i6ban i6tszottszerepdneka felfedezds6tkdvetden- a XX.

sz6zadkezdet6n- az elhalt pulp6iri fogakkezel6seegyet
rendszer6nek
gyok6rcsatorna
ielentettaz er6sfert6tlenit6szerekalkalmaz6s6valllyeAz elhalt pulp6in fog
6sazokkevemechanikai6s k6miai tisztit6sa6s t6git6saut6n is ma- nek voltak a kiilonboz6fenolszarmaz6kok
Ezeradnak mikroorganizmusok, amelyek tirl6lik a beavat- r6kei, valamint a kiildnbiiz6 aldehidszSrmaz6kok.
juttatt6k
vagy
a
csatorn6ba
ket
a
csatornabemenethez
fgy
a
csatornat
sikeriil
kozest.Az esetek50-90%-eban
megtisztitani,hogy abb6l bakt6rium nem tenydszthetd. helyezt6kfolyad6kvagy pasztaformdj6ban.Az elm6let
szeiint a csatornaegy6btisztlt6savagy t6rn6sen6lkiil a
csokl<ena trilA pozitiv esetekbenis nagys6grendekkel
fert6tlenitdszerekp6rolg6sritj6n elpusztitottdkvolna a
mechak6miai
6s
a
sz6ma,
bizonyltva
616bakt6riumok
nikai tisztit6s hat6konys6gAt.A tril6l6 bakt6riumok mikrooreanizmusokat.Az aldehidszfumaz6kokt6lto-

326

TrszTfTAsA
EsTAGITASA
20, fejezet ', A GYOKERCSAToRNA

\'dbb6 a szovetek fix6lisrit 6s ezzel inertt6 t6tel6t ver6k.

Ezek azonban az elhalt, sz6tesett szoveteket nem fix6ljdk a friss szovetekhez hasonl6 hat6konys6ggal. Tov5bbd a fix6lt szovetek nem inertek, hanem a fixril6ssal m6g
toxikusabbr4v6lnak. Tovrlbbi m6dszer szerint a fert6tlenit6szer alkalmazdset kies6szitette mechanikai tisztitris, amit er6s fertdtlenitdszlrt tartalmaz6 pasztdval v6gzett gyok6rtom6s kdvetett. Azt v6rtiik ettdl, hogy a tisztit6s sor6n el nem pusztitott mikroorganizmusokat a gyokdrtomd anyagb6l folyamatosan felszabadul6 fert6tlenit6szer elpusztitja. Ez a technika egykoron nagy n6pszerfis6gnek owendett 6s bizonyos orsz6gokban - igy haziinkban is - m6g mindig haszn6lj6k. Az er6s fertdtleni
t6szerek haszni{lata az endodoncidban azonban sz6mos
k6rd6st vet fel:

'

Hat6sossiig. A fert6tlenit6szerek csak akkor tudjrik

kifejteni a hat6sukat, ha direkt kontaktusba keriilnek
a mikrob6kkal vagy a szcivetekkel.Ezek az anyagok
val6szinfleg nem jutnak el a csatornarendszer reitett
zugaiba 6s a dentintubulusokba, igy a hatr4sukatt6rben nem, csal<az 6rintkez6si feliileten k6pesek kifejteni.
Toxicitids. Minthogy ezek a szerek hat6konyak a
mikrorganizmusok ellen, a gazdaszervezetsejtjeit is
elpusztitj6k. In vitro 6s in vivo vizsgrilatok is igazolt6k, hogy ezen anyagok er6sen citotoxikusak, f6leg,
ha a periapicalis t6rbe keriilnek. Tov6bb6 allerg6nek, hiperszenzitiv v6laszt v6lthatnak ki, 6s karcinog6n, mutag6n vesz6llt is jelentenek.
Hat6startam. A foly6kony form6ban alkalmazott vegyiileteket a szovetnedvek nagyon gyorsan inaktivr4ljr4l<,
igy csup6n n6h6ny 6r6ig, legfeljebb p6r napig
hat6konyak. A fertdtlenitd tartalmri gytik6rtrimd
anyagok sziivetirrit6l6 hat6srlak 6s egy bizonyos
id6n beliil elvesztik a hat6sukat.
Felsziv6d6s. Az er6s fert6tlenit6szerek a pulpakamrrib6l akad6ly n6lkiil bejutnak a periapicalis t6rbe 6s
a sziszt6m6s kering6sbe. B6r a felsziv6dris rizik6ja
nem ismert, megkerd6jelezi ezen er6s vegyszerek
haszndlati{nak 6rtelm6t, mivel pozitiv hat6suk
ntncs.
iz 6s szag.A fenolsz6rmaz6kok rithat6 szaggal 6s izzel rendelkeznek, 6s mivel 6tsziv6roghatnak az ideiglenes tcim6sen,a piiciensek sz6mrirarendkiviil kellemetlenek.

A fentiek miatt ezen erds fertdtlenit6szerek haszn5lata az endodonci6ban nem javallott. A fert6zott 6s elhalt pulp5jri fogak kezel6se ez6rt a biokompatibilis
anyagok haszn6lata fel6 mozdult el. A siker el6r6s6nek
legfontosabb l6p6se a csatorna alapos tisztitAsa minim6lisan toxikus 6s minim6lisan allereiz6l6 antimikrobi6lis
hat6sir szerek haszn6latrival.

20.3.3.2.
A gyokercsatorna
ideigleneslezdrdsdra
g
szoI dI6 korszer(iszerek
Az ut6bbi iddben a Ca(OH), sz6les kdrben elfogadott6 v6lt, mint az egyes ildsek koziitti lez6r6sra szolgril6
ide6lis gy6gyszer, mivel sz6mos eldnyos tulajdons6ggal
rendelkezik. Vizes oldatban disszoci6l6dik Ca"- 6s
OH -ionokra, 6s a hidroxilionok biztositi5l a baktericid
6s szovetold6 hatdst l6trehoz6 er6sen higos kozeget (pH
12,5). A sejtpusztuliis a membrdnfeh6rj6k denatur6ci6jrinak 6s a DNS-kr4rosod6snaka kiivetkezm6nye. Mivel a
Ca(oH), kev6ss6 vizold6kony, ez6rt, ha feltoltjiik vele a

csatorndt, akkor k6pes hosszabb t6von kitolteni a csa'

tornarirt. Ezdltal elfoglalja a bakt6riumok szaporodds6hoz sziiks6ges teret, tov6bb6 megakad6lyozza, hogl'a
sziivetnedvek a csatorn6ba jutva tdpanyagul szolgriljanak a bakt6riumok sz6mfua.
A Ca(OH)z paradox m6don el6gg6 biokompatibilis.
annak ellen6re, hogy er6sen citotoxikus. Ennek az az
oka, hogy az alacsony vizold6konysr4g6s diffrizi6s k6szs6g miatt a toxicites csak a Ca(OH)r-dal krjzvetleniil
6rintkezd szdvetr6tegre korl6toz6dik, ahol egy v6konr
sr4vban6ltaldban necrosis alal<ul ki. A kism6rt6kfi diffirzi6 miatt a Ca(OH)z k6ptelen elpusztitani a pulpamaradv6nyokban 6s a dentintubulusokban rekedt bakt6riumokat, csak azokra hat, amelyekkel kiizvetlen
6rintkez6sben van. A hat6s6t g6tolja tovr4bb6a hidroxiapatit. Tov6bbi h6trenya, hogy a gydk6rcsatorna fl6r6jdnak csak egy r6sz6t fedi le a spektruma. Az enterococcusok 6s bizonyos gomb6k k6pesek til6lni
a
Ca(OH), okozta magas pH-t. Val6ban, tobb vizsg6lat
szerint jelentds mennyis6gii bakt6rium tal6lhat6 a csatorn6ban CaIOH), a]kalmaz6sa ut6n 6s a fentiek alapj6n
megk6rddjelezik a Ca(OH)z hat6konysr4grit.M6sok szerint azonban a Ca(OH), legal6bb egy h6tig tart6 alkalmaz6sa megbizhat6an elpusztitia a mikroorganizmusokat.
Mivel a Ca[OH], lassan old6dik ki a csatorn6b6l,
ez6rt alkalmas arra, hogy hosszabb trivra lez6rjuk vele a
csatornet. Noha a direkt antibakterielis hat6sa a hieos
pH neul ral i zS l ci ddsa
uLdnrovi d Ldvonmegszri ni k.a ciatoma kittilt6s6vel 6s a szovetnedvek csatornriba jutrisrlnak a meggdtl6s6valhat6sosanmegakaddlyozza a bakt6riumok elszaporod6s6t.Ez6ltal lehet6v6 v6lik a periapicalis szovetek gy6gyul6sa. Apexificatio sordn kern6nyszovetbdl apicalis mr4trix k6pzddhet megteremtve a gydk6rtom6s felt6tel6t, m6sr6szt hosszabb t6von monitorozhatunk erdsen k6rd6ses progn6zisi eseteket.
A periapicalis gyullad6s sokszor olyan m6rt6kri
exsudati6val, illetve gennyk6pzdd6ssel j6r, hogy lehetetlen a csatorn6t kisz6ritani, ami a gycik6rtdm6 anyagok adh6zi6j6t lehetetlenn6 leszi, ez6fi a v6gleges gyrik6rtdmes nem k6szithetd el. Ilyen esetekben, ha a csatornriba Ca(OH)r-ot helyeziink, az akut gyulladdsos folyamatot megszakithatjuk, mivel a bakt6riumok elpusztitiisiival csokken a gyulladr4st fenntart6 irritens anyagok kijutr4saa periapicalis t6rbe 6s a fokozott exsudatio
megszinik. Altalebau egy h6t mrilva a v6glegesgyok6rtom6s elk6szit6s6re lehet6s6g nyilik.
A Ca(OH)r-ot a csatorna kisz6ritris6t kdvet6en juttassuk a csatorn6ba. Legc6lszeriibb Ca[OH), por 6s steril
desztill6lt viz kever6s6vel elddllitani. amit Lentulospir6l segits6g6vellehet a leghat6sosabbana csatorndba
j,rttatni {20-44. dbro). A Lentul6t nagyon kis sebess6ggel
forgassuk 6s mindig ellendrizziik le, hogy 6ramutat6 jerds6val megegyezd ir6nyba forogjon, nehogy eltortdn a
haszn6lat sor6n. A munkahosszndl 1-2 mm-rel rdvidebben vezessiik be. A csatornAt teliesen tdltsiik fel a
Ca(OH)z-dal, de vigyi4zzunk, hogy a periapicalis t6rbe
ne jusson, b6r srilyosabb kovetkezm6nye ennek nem
lesz. Nagyon 6vatosan helyezziik be azonban olyan als6
molarisok eset6n, amelyek gycik6rcsricsa a canalis
mandibularis kozvetlen kozel6ben van, mivel maradand6 idegk6rosod5st okozhat. Bejuttathatjuk tov6bb6 gy6rilag Ca(OH), paszt6val megtoltott fecskend6 segits6g6vel.
A gyok6rcsatorn6ban haszndlhat6 szerek kriziiLlm6g
a k6lium-jodidos j6doldat [Lugol-oldat) 6rdemel emli
t6st.5% 6s 1Oolo-os
koncentrdci6ja haszn6lhat6,hat6kony fert6tlenit6szer, mivel a j6d p6rologva a csatorna

E 5 TA GITA S A
A GY OK E R C S A TORTIS
N A ZTITA 5A

20. fej ezet

327

20-44. dbra
port
keverjtnk
fogkr6m
6llagUra.
6s
steril
desztillSlt
vizet
a legjobbeszkoz.B:G(OH),
i: A G(OH),pasztabevitel6rea Lentulo-spiriil
igy tcjltstlkfel azegszcsatorndt
forgassuk,
egyez6enlassan
: A Lentul6t6ramutat6jdr6sdval
is el-L6rhetetlen16szeiben6s a dentintubulusokban
)usztitja baktddumokat, tovdbb6 el6nyos tulaidonsrlga
:z alacsonv citotoxicit6s. A tobbi fertdtlenit6srehaszrilf folyaa6khoz hasonl6an azonban ez is g1'orsan
-:laktivdl6dik,fdleg, ha fokozott a szovetnedvekbejut6a oeriaoicalis t6rbdl. Ez6rt nem alkalmas hosszritdvri
-a
-.'zdidsra,mert a bakt6riumok elszaporodhatnaka hatris
.lmil6sa utr4n.Emiatt a prepar6l6sv6g6n 5-iL0percreal.almazhatjuk a csatornael6rhetetlenr6szeineka fertdt.enit6s6re,Iez6rdsraviszont a Ca[OHJr-othasznriljuk,
::rilel az hetekig vagy akdr h6napokig fizikailag v6ltozatlan marad. A Lugol-oldatnakels6sorbana sikertelen
:r okdrkezel6sekrevizi6ja eset6nvan jelent6s6ge,mivel
:,r'enkor a csatorna fl6r6ja elt6r a m69 kezeletlen
:--:crosisosesetek6t6l.Olyan mikroorganizmusoktaldl.1.;a]( a g,r.dk6rcsatora6ban,amel,vek a Ca(OHJl-ra re.:..lsek pl. enterococcusok,gombdk ez6rtsziiksdS
.:- iokozott antibakteriiilis technik6kra. A csatorna
::euar6l6sa ut6n a smear Laver eltevolit6s6tkovet6en
: lttriil tet a csatorn6tLugol-oldattal,ami 10 perc alatt
:latdkonvan fert6tleniti a dentintubulusokat. Ujrakeze-

l6s eset6na Ca(OHJ3por 6s Lugol-oldat kever6s6vel16trehozott pasztaalkalmaz6sais javasolt.

20.4.A gyiik6rcsatornaprepar5lSsa
kiizben elkiivethet6 hibiik
A csatorna prepardl6sakozben sz6mos hiba kovethet6 el, mell'ek dltal5ban nehezen korrigdlhat6ak6s a
progn62istsz6mottevdenronthatj6k.Min6l v6konyabb,
gorb6bb6s hosszabbegy osatorna,ann6l nagyobb a val6szinris6ge a hiba elkovet6s6nek. Legegyszerribb a
megel6z6siik,melyre tiirelmes, alapos,az ajrinlottm6dszereketkdvct6 technikrivalvan m6d.

20.4,1. A csatornatranszportiiliisa
hivunk minden olyan
A csatornatranszport6l6s6nak
jelens6get, ami a gyok6rcsatorna eredeti lefut6s6t meg-

20-45.iibra
:'eparil6sihibek.A: Az eszkozdk
a csatornit.BrL6pcs6thoz
esa nem megfelel6hasznilatfolyt6nkiegyenesithetik
a merevsdgrlk
perforilodik
esetbena csucsiszakasz
^atnakl6tre.C Az apicalisszakasz
kiobldsdd6sdvel
homok6raformajcjnl6tre.D: Legsulyosabb

--

328

20. f eJ ez e t i A GY O K ER C S AT ORTIS
NA ZTITA S A
E STA GITA S A

2G{6. dbra
^
A tigit6e?kijzdk nem megfeleldhaszn6lata
miattazals6molaris
mesialis
csatorndjittranszportiiltilkmajdnemperforil6dotta
gydkdr

2G47.6bra
Ldpcs6korri96l6sa.
A meghajlitott#10vagy#15reszel6ta megfelel6irilnybafordiwa pr6biiljukmegtalalni
azeredeticsatorn6t.
Ha
tuljutottunka l6pcs6n,
a m(szertne hizzuk ki, hanemfinoman,
de viszonylag
hossz[ideigreszeljiik
a csatorndt

v6ltoztatja 6s az ide6list6l elt6r6en nem egyenletesent6gitja minden dimenzi6ban, hanem bizonyos r6szeken
trilprepar6l, mig m6s r6szeket 6rintetlenil hagy [20-5. ds
20-45. 6bra). Ez a jelens6g a grirbe csatorn6kban fordul
el6 akkor, ha a prepar6l6 miiszer a fizikai adotts6gait6l
6s az alkalmazott technikdt6l filgg6en ki akar egyenesedni 6s csatorna apicalis szakasz6ta gdrbiilet knls6 oldala fel6 helyezi 6t (20-46. dbral. Ilyenkor rengeteg 6p
dentint tevolit el fdliislegesen a mfszer, mig a belsd oldal teljesen ddntetlen marad. Egy'revastagabbmiiszereket hasznalva a helyzet egyre romlik. A gorbiilet kdzeps6 szakasza is transzport6l6dik, itt a belsd oldalt hajlamos a mds.zer trllpreparrilni, mig a kiils6 oldal marad
6rintetlen. Igy a csatorna apicalis szakaszakioblosddik,
homok6ra alakot mutat a tdgit6s v6g6n, ami gyakorlatiIag mgtiimhetetlen, ez6ltal a progn6zis szdmottevden
romlrK.
A csatorna hanszport6l6sa megeldzhetd az eszkozdk
korletainak a tudom6sul v6tel6vel 6s a t6eit6si technika
megfeleldmegvdlasztdsdva
l. A fejezetkordbbi szakaszdban r6szletesenleirtuk a megfelel6 m6dszereket, itt csak
a legfontosabb pontokat emlitiiik:
'
.
"
I

A megfeleld bemeneti cavitas 6s koron6lis eldt6git6s

csrikkenti a grirbiilet mrt6ket, igy a transzportel6s
val6szinris696t.
Er6sen gorbiilt csatorn6ban a mesteueszel6 ne legyen nagyobb, mint #20.
Eles apicalis gorbiilet esetdn gdrbitsnk el6re a mriszereKet.
Az apicalis szakasz t6giti{sakor ne haszn6ljunk reszeld, csak oda-vissza forgat6st vagy balanced force
technikat.
A tdgit6st olyan sorrendben vgezzik, hogy a mriszereklek csak az apicalis szakasza prepar6ljon:
crown-down technika, valamint tcibbszciri recapitulatio a teljes mfiszersoron eldsziir nagyobb [1 mm),
majd kisebb (0,5 mm) l6p6sekkel v6gezve a stepback technik6t.

20.4.2 L6pcs6k6pz6dds
A l6pcs6k6pz6d6s is tulajdonk6ppen a hanszport6L4segy esete.Ilyenkor a csatorna rigy oblosodik ki, vagy
k6pz6dik egy vak jfuat, hogy az apicalis szakaszbaa mfiszer nem tud becsriszni, hanem a l6pcsdn6l megakad
(20-14. dbro). Azt 6rezzik, hogy egyszer csal nem jutunk le addig a hosszig, mint el6z6leg 6s az ellen6ll6s
olyan, mintha falba iitkozn6nk, pedig a mriszer tribbnyi-

20-48. dbra
^
gorbiilt
gyokereben
A: Fels6kis6rl6er6sen
lpcs6kdpz6ddse
miatt rovidgydkdrtomds.
8: Sikerrllttuljutnia l6pcs6ndsa gydk6r
kezel6st
elv6gezni
re nem szorul, hanem laza a csatorn6ban (20-45. dbra,
BJ. Leginkr4bbakkor fordul eld, ha tril agressziven preparalunk, f6leg, ha aktiv v6gfi mfiszenel to 6nik ez. Ha
6szrevessziik, hogy l6pcsd alakult ki a csatorn6ban, akkor semmik6pp se er6ltessiik a mfiszereket, mert csak
rontunk a helyzeten, 6s az apicalis csatornaszakaszt is
eltomithetjiik a dentin tdrmel6kkel. Ehelyett egy #15
vaqy #70 reszel6 vEg6I 2 mm hosszan gorbitsiik meg
(20-47.6bro). Agnmistoppal jekiljiik a mfiszer hailit6senak az ir6ny6t, 6s forditsuk rigy, hogy a csatorna gdrbiilet6t kdvesse. Ha nem isrnerjiik a gdrbUlet ir6nydt - 6s
igy a l6pcsd v6lt helydt -, akkor tapogassuk korbe a csatorn6t. Ha a megfeleld irrinyba forditjuk, akkor a mriszer
egyszer csak becsirszik az apicalis szakaszba. Ekkor
oda-vissza forgati4ssal iuttassuk kicsit m6lyebbre, 6s
semmikdpp se h(rzzuk ki. Ovatosan reszeljiiLka csatorndt egy ideig. mieldtt kjh(zndnk a mfiszert.Oblilsijnk.
majd helyezziik vissza a reszeldt ugyanrigy grirbitve,
mint az eldbb. Lehet, hogy ijra v6gig kell tapogatnunk a
csatorna fal6t, mire ism6t betaldlunk az apicalis szakaszba.Ha sikeriilt. ismdt reszelitink.maid probriljunk
egy m6rettel nagyobb reszeldt is hasonl6an meggorbitve

A GYoKERCSATORNA
TSZTITASA
ESTAGfTASA 20. fejezet

329

2O.4.4.Az apicalisszakaszeltiim6d6se

20-49.6bra
A tdbbgydker(fogaknela csatornafurcatiofel6es6falanem
megfelel6technikaesetntulzottanelvkonyithat6
vagyperfor6lhat6.Eztmegel6zend6
minda kzi,minda gdpieszkdzdket
a
kiils6fal fel6iriinyitsuk

beiuttatni. Mindig recapitul6ljunk 6s alaposan riblitsiink, nehogy eltom6djcin a l6pcs6t6l apicalisan tal6lhat6 szakasz. Ha egy-k6t mdrettel vastagabb reszel6t is le
tudunk iuttatni, akkor folS,tassuka prepar6lest f20-48.
6bra). Ha el6gdrbit6s n6lkiil lejut a #15 reszeld a munkahosszig, akkor NiTi g6pi tdgit6kkal is folytathatjuk a
prepar6l6st, ha csak grirbitve jut le, akkor k6zi eszkdzriket hasznriljunk 6s gdrbitsik meg dket a haszn6lat el6tt,
nehogy rijra a l6pcsdt alakitsuk.

20.4.3. Perforatio
A csatorna prepariildsa sor6n k6t tipusd perforatio
fordul eld leggyakrabban. Az egyik a csatorna apicalis
szakasz6ban el6fordul6 transzport6l6s srilyos esete,
amikor magi4ta forament nyijtjuk meg a nem megfeleld
t6git6si technika 6s az ide6lisndl nagyobb hosszon tdrt6n6 prepar6l6s miatt (20-45. 6bra, D). A csatorn6t megtomhetetlenn6 teszi ez a hiba jelent6sen rontva a progn6zist. Egyetlen hat6sos megold6s a megel6z6s: pontos
munkahossz meghatdroz6s 6s finom tdgit6si technika.
A mrisik tiousri oerforatio a csatorna koron6lis szakasz6ban iohei l6trelobbgyokerrl fogakban a furcatio fe16es6 vesz6lyz6na tflzott prepar6li4saeset'rr (20-49. dbro]. A gyiik6rcsatorna ezen a szakaszon ugyanis nem a
gydk6r tengely6ben tal6lhat6, hanem a furcati6hoz krizelebb. Ha a bemeneti cavitas nem meefelel6 6s nincs
egyenesvonald hozzdfdrrjsa csatorndhoz,akkor a vesz6lyz6n6t er6sebben prepar6ljuk, 6s igy nagyobb a perforatio val6szinris6ge. Legink6bb akkor jrin l6tre ez a tipusi pedoratio, ha a Gates-Glidden-fiir6kat nem megfelelden hasznr4ljuk.Tribbgyrikerfi fogakban a csatorndban soha ne hasznr4ljunknagyobb m6retet, mint GG #3.
A #4 meretfr.GG f(rr6t csak a bemenetn6l haszndliuk.
mdlyebben ne. A prepardldssordn pedig mindig a [urcati6val ellent6tes fal fel6 ir6nyitsuk a mtiszereket. A
perforatio kialakul6s6t hirtelen v6rz6s jelzi, a papircsicson lSthat6 v6rfolt jelzi a hely6t. Ez a perforatio dr6maian rontja a progn6zist, mindent tegyiink meg a megeldz6s 6rdek6ben. Az egyetlen hat6sos lehetds6g a korrekci6ra MTA [Mineral Trioxide Aggregate) alkalmaz6sa.

A csatorna apicalis szakaszaa tdgit6s sor6n konnyen

eltom6dhet a k6pz6dritt trjrmel6kkel. A tr4gitrisitechnika
befolyiisolja ennek a val6szinris6g6t: a reszel6s p6ld6ul
jelent6sen fokozza - ez6rt sem aj6nlolt az apicalis szakaszban az alkalmaz6sa -, mig a g6pi NiTi t6git6k alkalmaz6sa csrikkenti az eltom6d6s lehetdsds6t. Az eltdmdddst konnyd megeldzni. de nagyon neh6z korrigdlni.
Gyakran recapitul6ljunk a prepar6l6s kozben #10 m6retfi reszel6vel: az apicalis harmad prepardl6s sordn a
minden vagy minden m6sodik eszkiiz utdn, a kriz6ps6
6s a korondlis harmad prepariili4sa sor6n minden 2-3
rnriszer ut6n. Ugyanilyen gyakoris6ggal oblitsiik et alaposan a csatorndt. Ha a csatorna m6gis eltomddott, akkor azt 6rezziik, hogy nem 6rjiik el a munkahosszt, de az
6rz6s mds, mint a l6pcsdk6pz6d6skor. Nem olyan, mintha falba iitkcizn6nk, hanem rugalmas, gumiszeni ellen6ll6ssal tal6lkozunk. Ilyenkor #7o vagy esetleg v6konyabb reszeldt oda-vissza forgat6ssal nyomjuk apicalis
ir6nyba, frirjuk bele a tormel6kbe, Oblitsiink, maid ism6teljnk addig, amig el nem 6rjiik a munkahosszt, vagy
egy kicsit ann6l is hosszabbra mehetiink a v6kony reszeldkkel. Term6szetesenl6pcs6 kialakul6sakor is eltom6dhet a csatorna apicalis szakasza, ilyenkor a l6pcsd
korrekci6 j6n6l leirtakat alkalmazzuk.
A mdsik lehet6s6g az apicalis szakasz eltcim6d6s6re
vitalis pulp6ji fogaknril fordul el6. Ha exstirpr4ljuk is a
pulprAt,az apicalis szakaszon pulpacsonk marad. Ha tirl
nagy m6retii mriszelrel kdzelitiink a foramen fel6, akkor
a pulpacsonkot magunk el6tt tolva irgy osszepr6selhetjiik, hogy tobb6 nem tudunk semmilyen rnfszert belefrirrni. Az apicalis szakasz igy v6glegesen elz6r6dik. A
megeldz6s 6rdek6ben az els6 reszeld ne legyen #10 m6retn6l vastagabb, amivel a forarnent megkdzelitjiik.
Mindig haszn6ljunk valamilyen sikosit6t, hogy a pulpasz<ivetrijb6li risszetapadrisiitmegel6zziik. Ha egy #75
reszeldvel is lazdn lejutunk a munkahosszig, akkor
kezdjiik csak a g6pi NiTi tegit6k haszn6lat6t.

20,4.5 Miiszerek tiir6se

Az endodonciai mriszerek a csatorna mesmunkdl6sa
kdzben eltdrhetnek.ha nem megfelelrjenvagy td) solat
haszn6ljuk 6ket. Minden behelyez6s el6tt vizsgeljuk
meg az eszkiizciket: ha deform6l6dtak, a v6g66lek menetma8assegamegv6ltozott, vagy tflzottan meggorbiiltek, akkor dobjuk ki 6ket. A NiTi mfszerek f5rad6s6t az
ac6l eszkrizokkel ellent6tben nern kis6ri deformi4ci6.
ez6rt a tdrds 6ltaldban minden eldzetes jel n6lkiil kovet
kezik be. Ennek elkeriil6se 6rdek6ben mindie kdvessirk
a haszndlatsordna gydrt6ajdnldsaitds a fentGkben leirtakat.
Ha a csatorn6ban egy tri eltcirik, akkor megpr6brilhatunk elhaladni mellette. Ez akkor lesz sikeres, ha az eszkciz a csatorna rn6reteihez k6pest kis m&eIfr (20-22. db.raJ.Ha el6rtiik a munkahosszt, folytassuk a prepardldst,
a betdrt mfiszer sokszor kiszabadul a tesit6s alatt. Ha
nem tudunk elhaladni a mfiszer mellett.ikkor orobdli uk meg el tri vol i tani .H a si keri rl i s el l d\ol i ta ni a m dszert, ez sokszor tirlzottan meggyengiti a fogat, ez6rt
mindig vegyiiLkfigyelembe az alternativ6kat [retrograd
gyok6rtom6s, fog elt6volitdsa stb,). Ha nem sikeriil a
mtszert elt6volitani, akkor az adott m6lys6gig v6gezziik
a csatorna megmunkril4sr4t6s tdm6set (20-21. dbru). A

330

20. fejezet : A GyOKERcsAToRNA

TtszrfTAsA
EsTAGfTAsA

diagn6zis fiiggv6ny6ben - vit6lis pulpa vagy fe 6zdtt

er cik6rcsatorna,esetleg sikertelen gyok6rkezel6s revizi
oia - k6szitsiink progn6zist, 6s ennek megfelelden monitorozzuk az esetet 6s ddntsiink a v6glegesrestaurr4ci6
iddpontj61616s milyens6g6rdl.
lrodalom
ALIJSON
D4 WEBER
C& WALTONRE:Theinfluenceof tlrc method of canolpreparutionon the quality of opicaland
coronalobturction..JEndodtg79;5:298.
BAUI,4GARTNER
JC MADERCL A scanningelectronmicrcscopic
evoluotionof four rcot conolirrigation rcgimens.J Endod
1987;13:147.
BERUT|IE, MARINI& AI,IGERETTI
A: PenetrutionobiliWof
different iigants into dentinal tubules.J EndoApg7:
23:725.
BUCHANAN
LS:Thestqndardized-toper
root conolprcporationPort 1,Conceptsfor vorioblytoperedshapinginstruments.
lnt Endod.J2000;33:516.
BYSTRQM
A, CLIESSON
R,SUNDQVIST
G Thedntibacteriol
eff ect of camphotdtedporamonochlorophenol,
camphoratedphenolqnd calciumlrydrcxidein tlr- treotmentof
infectedrcot canols.EndodDent Trcumotol 1985;u70,
BYSTROM
A, SUNDQVIST
GThe qntibocte al action of sodium
llypochloite dnd EDTAin 60 casesof endodontictherupy.
lnt EndodJ 1985;18:35.
CARD
SJ,SIGURDSSON
A, ORSTAVIK
D,TROPE
M:Theeffectivenessof inqeasedqpicalenlatgementin reducing
intracanalbocterio.J Endod2002 28:779.
DALTONBC,ORSTAVIK
D, PHIUIPSC,PETTIETTE
M, TROPE
M:
Eoctetialreductionwith nickel-titaniumrctary
instrumentation.J Endod1998;24:763.
FAVALR:Thedou ellated technique:qn olternativefol
biomechanicolpreparction,J Endod 1983;9:76.
FAVALR,SAUNDERS
WP:Calciumlrydroxidepdstes:clossificotion and clinicalindications.lntEndodJ 1999;32:257,
@ERIGAC,MICHELICH
RJ,SCHULTZ
HH:lnstrumentotionof
root conalsin molor usingthestep-downtechnique.
.JEndod1982;8:550.
HASSELGREN
G,OIJ'SON
B,CVEKM: Effectsof calcium
hydroxideond sodiumlrypochloriteon the dissolutionof
necroticpotcinemuscletissue..lEndod1988;14:',25.
INGLE
)l: A standatdizedendodontictechniqueutilizingnewly
designedinstrumentsdnd filling moterials,Orql SutgOrol
MedOrulPotholl96t 14:83.
KEREKES
K, TRONSTAD
L Long-termrcsultsof endodontic
trcatmentperformedwith o stondatdizedtechnique.
) Endod1979;5if3.
<YOMEN
SM,CAPUTO
M, WHITESN:Criticalonolysisof the
bolan.edforce techniquein endodontics,J Endod1994;
20:332.
JE SJ,WUMK, WESSELINK
PR Theeffectivenessof sy nge
inigation ond ultrusonicsto removedeb s from simulated
itegula tieswithin prepatedroot conqlwalls. lnt EndodJ
2004;37:672
A, NUSSBACHER
U, GROSREY
J:A novelnoninstrumented
-USSI
techniquefor cleansingthe root canalsystem.J Endod
1993;19:549.

MORCTAN
LF,MOM@MERYS:An evoluationof tl]f. crowndown ptessureless
technique.J Endod1984;t0:491.
ORSTAVIK
D, HAAPASALO
M: Disinfectionby endodontic
i gontsand drcssingsof expetimentdllyinfecteddentinot
tubules.EndodDent Troumatol1990;6142.
PETERS
LB,WESSEUNK
PR Peiopicaltpaling of endodonticolly
ttedtedteethin one ond two visitsobturutedin the
presenceot obsenceof detectablemicrooryanisms,lnt
EndodJ 2002;35:660.
PORTENIER
I, LWZ F, BARBAKOW
F: Prcparationof the apicol
port of theroot conal W the Lightspeedqnd step-bock
techniaues.
lnt EndodJ 1998;31:lO3
ROANE
.iB,SABALA
Cl- DUNCANSON
AtG,JR:The"batonced
force" conceptfot instrumentotionof cuved canals.
J Endod1985;11:203.
SAFAVIKE,gANGBERG
LS,UNGELAND
K: Rootconaldentinol
tubuledisinfection,J Endod1990;16:207.
SCHILDER
H: Cleoningond shopingthe rcot conol.Dent Clin
NotthAm 1974;18:269.
SENBH,WESSELINK
PR,TURKIJN
M:The smearldyet:q phenomenonin rcot canalthercpy.lntEndodJ 1995;28:
141
SHUPING
GB,ORSTAVIK
D, SIGURDSSON
A, TROPE
M: Reduction
of introcanalbacteio usingnickel-titoniumrctary instrumentationond vaious medicqtions.J Endod2000;26:751.
SIQUEIMJF,JR:
Aetiologyof toot canaltteotmentfoilute: why
well-treoted
teethconfdil.lnt EndodJ 2O0t;34:1.
SIQUEIMJF,JR,LOPES
HP:l^eclnnismsof ontimicrcbioloctivitu
of colciumlrydrcxide:a ctitical rcview. tnt Endod.i tggg;
32:361.
S.JOGREN
U,FIGDOR
D, PERSSON
G tnfluenceof
5 SUNDQy/5T
infedion at the time of root filling on theoutcomeof
endodontictreotmentof teethwith qpicolpe odontitis.
lnt EndodJ 1997;30:297.
SUNDQVIST
G,FIGDOR
D, PERSSON
5, SJOGREN
u: Microbiotooic
onolysisof teethwith fqiled endodontictreatmentond ll:routcomeof conservotiverc-treotment.Orol SuryOrdl Med
Orul PatholOrcl RodiolEndod1998;85:86.
SVECfL HARRISON
JW:Theeffect of effe\escenceon
defuidementof the opicalrcgionsof toot conolsin
single-rcoted
teethJ Endodl98t 7:335,
THODENVANVELZEN
SK,FELTKAMP-VROOM
TM:lmmunolooic
consequences
of fotmoldelrydefixation of autologous
tissueimpldnts.J Endod1977;3:129.
TOMBINEJAD
M: Passivestep-backtechnique.Orul SuryOral
MedOrul Pathol 1994;77:398.
WAUAHM, BM^ffLEYWA GERSTEIN
H:An initial investioation
of tl: bendingand totsionolprcpertiesof Nitinol toot
conal files.J Endod1988;14:346.
WEIGER
R, ROSENDAHL
P',LOSTC lnfluenceof cdlcium
hydtoxideintrocanaldrcssingson theprcgnosisof teeth
with endodonticollyinducedperiapicallesions,lnt EndodJ
2000; 33:219.
WILDEYW- SENIAES,MOM@MERYt Anotherlook at rcot
canalinstrumentotion.Orcl SurgOral MedOral Pothot
1992;74:499.
WUMK, FANB, WESSELINK
PRLeokqgealong opicolroot
fillings in cuNedrcot conals.Pqrt l: effectsof opicqltronsportation on seolof toot fillings.J Endod2000;26210.