SZEKELY JANOS Az Ujszovetség teoldgiajaNihil obstat Puskas Attila, censor 3 8 (} 1 § 3 : 4, Imprimi potest, nr. 848/2003 Erdé Péter, archiepiscopus, primas Hungariae ©Székely Janos Kiadja: a Szent Jeromos Katolikus Bibliatarsulat 1066 Budapest, Teréz krt. 28. 1/6. Tel.: 1/332-22-60, fax: 312-24-78 Felelés kiad6: Tarjanyi Béla Budapest 2004 masodik, javitott kiadas A cimlapon Kampis Margit Husvét reggel cimti festménye lathaté ISBN 963 86319 7 X Térdelés: Baumann Miklés Nyomda: Royal Press Hungary Kft. Felelés vezet6: Lakatos ImreTartalom A TUDOMANYAG TORTENETE «2.2... 0 0000000 e eee cece e eee e seen A biblikusiteol6gia gyOkerei i... cask. cccus caswssesmecesesesesenweweraes Néhany alapelv 2.0.2... one eee nee een nee e ees A Biblia értelmezése a Biblian beliil ArT, szAzad ws csceswermrernniwe eos Ewe em sme LLNS Euees cme ware Alexandria és Antidkhia vitaja (IIL-IV. sz.) 0.0... 6000s Nyugati egyhazatyak 0.0... ene teens A kézépkori szentirasmagyarazat 2.0... een eee ee Areformacid .........0n8si es emieD eee MPa MEMO e Ree aM EmEN ELE SHER A tudomanyag megsziiletése és fejl6dése «0.6... eee eee A POlVIAGOSOdES cos cece ren rms wea omens renee mem enmememe cmemmnnes Elofutdrok! .ss.ccamaamrase sree ee ew temas om teehee pew em meee Racionalizmus) .......0.ncewrecev esi din tas AMIS Ems Mew ESRA BME SREREY Hegel hatésa 6.06... eet WallastOrtenets 180d, 52 ss cea s emems ewywy emus omewe cmemewnememmems s Formatérténeti iskold......43 csses emsis emigecsiss euewsneerreteeseees Bultmann miivének filoz6fiai elézményei 1.6.6... eee ee Egzisztencializmus, Rudolf Bultmann ...........6 0660 e ee eee eee eee Reakci6ék R. Bultmannra, «5 ia.6..e veces eemsw esate ewes evens enews. A katolikus Egyhaz reakcidja 2.0.0... 6.6 c eect ene Redakcidtérténet 6.0... eee eens SzinkronanOdsZereke ce iwvsmem eam swe cm rae em ee's ewes emems werememan rine t Szentirasmagyarazat az Egyhazban (1993)... 2.6... e eee eee eee eee Az Ujszévetség teologidjanak médszertana ...... 6.66 | MARK EVANGELIUMA 2... 0 eee cece cette e tenner teens 1. Jézus torténete GrOmbir 2... eee teens 2. Az 6rémhir Jézus torténete 26... eee tees 3. A Messids-titok .....5cs.sma caaen betes ces peewee went memee newness 4. Az evangélium szerkezete 2.00.6... 0 ce ee ees Jézus szenvedéstérténete 2.0... teeta A betaniai vacsora (Mk 14,1-11) 12... 0.02. ee eee eect ete eee Az utolsé vacsora (Mk 14,12-25) .. 0.0... A Getszemani kert (Mk 14,26-52) 2.0.0.0... 0000s A pet 2.fopap el6tt :3....5 casas cxews seams em ea Temes emi we om ewe ewe Owe Pogany per: Jézus Pilatus el6tt 0.0... 0.6. (A RGPOSZURCTOSTAIES, ou sc ceasa mi mem muy re mes swnemnmmamamnnmommnarn emt Mark ktisztol6Siaja cavevcwicvesiasemramsmsemessaeceees spat resem ene AZ Bmberfia 2. denem mew smenmen nema mak i bh OER AERO Az Isten Fia 2... cece ee eee eens Reflexio 12 13 13 15 16 17 19 20 21 22 22 23 24 25 25 26 27 28 29 30 32 32 33 33 35 36 37 40 4l 47 49 52 59 61 62 63 64 64 68 69MATE EVANGELIUMA . Az Ujszévetség teolégidja A Maté-evangélium forrasai 2.0... .(0.c6 cece tee tee euibeeueewenw eee ees A Maté-evangélium szerkezete ..... 2.0.66. cee eee eee eee ees Az iré személye, a megiras helye és ideje ........ 6... eee ees A Hegyi Beszéd Boldogok ....... Az Oszivetség Messias-kirdly eszméje . 2.0.2... ec ec eeeeeeee eee A Fold séja, a vilag vildgossaga ...... 62s cece ese e neces enter en enn Az antitézisek ... Az antitézisek részletes magyarazata ..... 0.6.0.0... eee eee eee Atydd a rejtekben lat téged oc 0s cree rer gucessmeni en eeseweweemeneens A Miatyank ..... ALUKACSIMU ....... IDA szerz6:és a mii Célja.. sce cies owen eins sures cnews ove w se etmeewene eee a, Szent Lukdcs személye ....55 ca scsies eaves taews ewe wa we cwssmems vas b. A cimzettek ... c. Amt célja .... 2..A luksesi mil felépitése sas acces cwsed cera nressmews ouswiesimen mews cee a. Az Apostolok Cselekedetei szerkezete .... 2.2.0.5. c cece eee eee b. Az evangélium szerkezete 20... eee eens 3) Gyemekséetortétiet (Lie 1522/52) aves vase cdaseoemeneesewereywremseme a. A Matétél valé eltérések okai ... 21... eee eee eee b. A lukacsi elbeszélés fbb motivumai ............ 6.06 c eee eee c. A sztizi foganas 4, Jézus utja Jeruzsalembe (Lk 9,51-19,28) 2.6... cee eee eee eee a. A kutatds torténete 2... ene tenet enna b. Az ut szerkezete c. Az ut teologiaja §. Inikéce megviltastana ......cerenenew nies (IWS PRAWA LANE PANES EwEMAE a. Az allitdlagos kihagydsok 2.1.0.0... cece eee eee ee b, Aiiegdicsulés altal 2 cseceseyemeneierer ms seres emnmaemewecwense c. Magara vette az emberi SOfsOt ss se sces es csaws emews crews mmo ws ememD a d. Biinbocsanat, a Fit meggyilkolasa ellenére ..... 2... eee eee eee e. Az embert kiengesztelé halal... 0... eee eee £. Egy Uj etibetisés-sZUletése coins caves ses seewremivescemineewsaceses b. Az Apostolok Cselekedetei c. A pali levelek — a pasztordlis levelek szerzéségenek kérdése ............ 2. Pal gyékerei ..... a. Hellenizmus .. . b. Zsidé gydkerek 75 75 79 84 85 87 93 98 100 111 127 129 136 137 137 140 141 146 146 149 152 152 154 157 159 159 161 175 180 180 183 183 186 187 187 191 193 193 193 193 195 195 195Tartalom c. A damaszkuszi élmény d. Az OsegyhaZ 26... tenets e, Szent Pal, azveMbEE va scwserewswasasmpemers calewewaiemvememewsivwews f. Az apostol életének fontos fazisai .... 6.666 eee eee 3.\A megigazulas 1.0.62... nee etn a. A Galata levél szerkezete és vezérgondolata .............00 eee renee b. A Gal 2,15-21 magyardzata .... 6. cece ccc e nbn eee ee eet eet eneenes GC, Sola FId6 . a. cece eee era eemree ented bee ews EHR OES d, A jogi beszamités hasonlata ......50.ccee cen eween wenn en ee remem 4A pali megvaltdstan . 2.2... 66. e tenet eee ne ee eee a. A Rémaiakhoz irt levél SZOTKEZUE! onsen e he RIM IIRSEOIT HS DICE b. A Rém 3,25 magyardzata 2.0... cece eee teenies c. Jézus halala mint enges: ASLO, AICO ZBE: x ws x se 522 os ens ma 2 0.07 1g 6 oe « 10 ew inn sei 5. Az ateredé bin (Rém 5,12-21) és a predestinacid (Rdm 9-11) ..........-45 a. A Rom 5,12- 21 magyarazata . 6... 66 ee eens b. A predestindcid (R6M 9-11)... icc nee eee nent nee nes 6. Test, fej és teljesség a fogsagbol irt levelekben ..............-. 002020 e eee a. Gnosztikus hattér? .. . b. Krisztus teste vagyunk c. Krisztus a hatalmassagok feje ... 2.0... cece e eee ee d. Teljesség .......... 7. A karizmak Szent Pal leveleiben. ......... 6... eee eee a. Térténeti attekintés .. b. Néhany aktudlis probléma a karizmakkal kapesolatban ...........+.5+55 c. A xdptopa sz6 szemantikai vizsgdlata .... 6.6... eee eee eee d. A xdptopa sz6 eléfordulasai Szent Pal leveleiben. ..............-.-055 e. Az 1Kor 12-14 attekintése. 20... 60 cece cece eee eee e nner eres f. Lelki dolgok, vagy karizmak .. 0.0.0.0... cece eee ene eee eee nes g. A pali érvelés megalapozdsa .. 6... 6.1 BESZED KRISZTUS PAPSAGAROL (A ZSIDOKHOZ {RT LEVEL) ...........5- 1. Cimzettek, mtifaj, szerz6 2. eee ene 2. Mia papsag? ....... 3. A mii szerkezete .... 4. Uj sator és tj Aldozat az Ordk Lélek dltal ............ 0200 e eee eee SZENT JANOS EVANGELIUMA, ES A JANOSI LEVELEK ..........--002-0 065 1, Az evangélium szerkezete 2. A janosi iskola térténete a. A gndzis és a negyedik b. A szeretett tanitvany . evangélium sc cscsiemiwayaewatiay pews wemnes c. Csoportok a janosi kézésségen beliil és kGriilétte 2.6.6.6. eee ee 3. A kanai kinyilatkoztatas (Jn 1,19-2,12).. 0.0... cee cece cee eee eens a. Utalasok a teremtésre é b. Az eldkésziilet ...... c, Jézus 6rajanak eléképe Sa Sinai teofanidra ....... 6. eee 196 196 198 198 199 199 200 207 208 209 209 210 211 216 217 221 226 226 226 227 229 231 231 232 233 234 235 236 237 242 242 243 244 249 251 252 254 254 255 259 266 266 266 2684. Az tinnepek a Janos-evangéliumban a. A szombat (Jn 5) ..........--. b. Husvét .. 0... eee eee ee eee c. Satoros tinnep ..........--.-. d. A templomszentelés tinnepe .... 5. A janosi megvaltastan .........., Az Ujszévetség teolégidja a. A Nikodémus-parbeszéd magyarazata (Jn 3,1-10) ... 02.0... ee eee eens b. Bultmann elmélete a janosi megvaltastanrol . 2.00... ee eee c. A kereszt janosi értelmezése .... d. Konkluzid 2.0.0.2... 0.6... 00 6. A masik tigyvéd ...............- a. A Lélek 00.0.0... ee eee ee b. A Paraklétosz ...........-0-. JELENESEK KONYVE ............0055 1. A kényv miifaja.... 2.0.0.2... 2. A kényv szerkezete ........... 3. A képek bibliai hattere ........ 4. Kort6rténeti utalasok .......... 5. A kényv iizenete ............. FUGGELEK AZ UJSZOVETSEGI EGZEGEZIS MODSZEREI ........-.- 002. 00e seen eee es Torténetkritikai médszer Lower Criticism . . Szévegkritika ............022065 Az Ujszévetség szvegkiadsainak torténete ©0022... eee ees A legjelentésebb kritikai kiadasok . A szovegromlas okai ............ Sz6vegtipusok ............000 05 A szévegkritika modszertana ..... A szévegek lehatarolasa ........- Nyelvtani elomzés ..........+5-- Higher Criticism ..............0005 1, Irodalomkritika .............. 2. Hagyomanykritika (ill. formakritika) 2.00.00... 0.00 A térténetiség kritériumai .......... Szinkron modszerek ............... Narrativ kritika .............0.. frasbeli dolgozat formai kévetelményei 268 270 273 274 276 277 278 281 282 285 286 286 287 289 289 290 291 292 294 297 297 297 298 298 298 299 300 303 304 305 311 311 316 317 319 319 321ELOSZO A biblikus teolégia viszonylag uj aga a hittudomanynak. Sokaig ugy vélte a kereszténység, hogy a Szentiras iizenete és az Egyhaz mindenkori hite (amit a dogmatikus teoldgia targyal) tel- jesen fedi egymast. Ezért a bibliatudomany sok esetben csak arra szolgalt, hogy a tulajdonkép- peni teologia, a dogmatika szamara érveket, bizonyitékokat (dicta probantia) szolgaltasson. A Szentirds szévegét mintegy kébanyaként hasznaltak. Egy-egy mondatot kiemeltek beldle, hogy azokb6l a dogmatika épiiletét felépitsék. Késébb azonban egyre vilagosabba valt, hogy az Egyhaz hite és a Biblia tanitasa kézott van egy torténelmi tavolsag. Az Egyhaz — a Szentlélek vezetésével — egyre teljesebben érti meg azt a kinyilatkoztatast, amit semmilyen emberi sz6 vagy fogalom ki nem merithet, egészen meg nem fogalmazhat. A két valos4g, az Egyhaz jelenlegi hite és a Szentirds iizenete kdzétt nem ellentét van, hanem organikus fejlédés és harmonia. Am a ketté mégsem egészen azonos. A Szentiras a kinyilatkoztatasnak normativ, feliilmulhatatlan megfogalmazdsa. Az Egyhaz mindig dhitatosan hallgatja a Szentiras tizenetét (v6. DV 10), ahhoz méri magat, annak tiikrében értelmezi magat. A Szentiras igy kritikai szerepet is betdlt az Egyhaz életében. Ebb6l a felismerésbél sziiletett a XVIII. szazad végén a biblikus teoldgia. A biblikus teol6- gia probalja kifejteni a szent iratokban megfogalmazodé hitet, teologiat, erkdlcsi alapelveket. Ezek az alapelvek, a Bibliaban megfogalmazod6 teoldgiai allitasok az Egyhaz egész térténelme folyaman mértékadéak kell hogy legyenek, a késdbbi teoldgiai fejlédésnek ezekre kell épitenie, ezekhez kell htiségesnek maradnia. A biblikus teologia igy egyszerre alap és mérce a sziszte- matikus teologia szamara. Magyar forditasban mar tébb fontos mi megjelent az Ujszovetség teolégiajarél (gondolok itt RUDOLF BULTMANN, LEONHARD GOpPELT és OscAR CULLMANN ‘konyvere). 1 Ezek a miivek a rendszerezésnek azonban mindig megvan az a veszélye, hogy a kutaté a maga teolégiai latas- méodjat vetiti bele a Szentirasba. Ez a tendencia kiilénésen is erés Bultmann irdsaban. Oa torténeti Jézus prédikaci6jat nem is tekinti az Ujszévetség teologidja részének, csupan annak eléfeltételeként kezeli.? A mtive elején egy révidke ismertetést ad rola, mig a mii gyakorlatilag Szent Pal és Szent Janos teologidjat ismerteti. A szinoptikusok teolégiajarél egy sz6 sem esik a kényvben. Leonhard Goppelt kivalé kényve igyekszik elkeriilni ezt a veszélyt, és egy atfogd szisztéma helyett az egyes tjszévetségi kényveket veszi sorra, igy ismerteti ezek tizenetét. Kétkétetes miivének elsé kétete a trténeti Jézus tanitasat foglalja Gssze, és a masodik kétetben kilén sz esik Maté és Lukacs teologiajarél. Magam is ehhez hasonl6 médon épitettem fel ezt a révid irast. Igen nagy sulyt kap benne Jézus 6rémhirének ismertetése, ahogyan azt a szinoptikusok szamunkra meg6rizték. Bar ez a rész_a kényv mintegy felét teszi ki, mégsem aranytalanul hosszi, hiszen az Ujszdvetség teolégidjanak forrdsa és csticsa a Krisztus-esemény, Jézus drémhire. Nem témak szerint tekintem végig az Ujszévetség iizenetét, hanem az egyes iratokat kiilén-kiilén vizsgdlom. Arra térekedtem, hogy az egyes bibliai szerzék a maguk szavaival 1 BULTMANN, R., Az Ujszévetség teoldgidja (Budapest 1998); GoppELT, L., Az Ujszovetség theo- légidja 1-II (Budapest 1992); CULLMANN, O., Az Ujszdvetség krisztolégidja (Budapest 1990). 2 BULTMANN, R., Theologie des Neuen Testaments (Tiibingen 1984) 1-2.sz6lalhassanak meg. Munkém nem ad teljes attekintést az Ujszdvetségi Szentiras minden lényeges teolégiai gondolatarél. Inkabb bizonyos fontos részeket emeltem ki mindegyik Ujszévetségi szerz6é irasdbol. Ezek a részlet-elemzések a régészetben haszndlatos mély asatasi arkokhoz hasonlitanak (pl. Kathleen Kenyon jerik6i dsatasdban), melyek bar csak egy kis rész- letét tarjdk fel egy dsi varosnak, mégis annak egész térténete igen pontosan végigkévetheté a segitségiikkel. En is ilyen részleteket, kulcs-szévegeket tettem meg vizsgalédasunk kézvetlen targyava, hogy rajtuk keresztiil egy-egy ujszévetségi konyv teolégiajat megismerhessiik. A Mark-passi6 elemzése ut lesz a marki krisztoldgia leirasdhoz (Messias-titok, Emberfia, feltamadas, Isten Fia). Maté Hegyi Beszédének elemzése kapcsan sz6lni fogunk az evangélium erkélcsi kévetelményeirél (Jézus és a térvény, valds, erészakmentesség, Jézus erkélesi k6évetelményeinek megvalosithatosaga, az Egyhaz Isten uj népe). Lukacs-evangéliumanak nagy k6zépponti részét, a jeruzsalemi utat vizsgdlva sz6lni fogunk Lukacs térténelem-teologiajarél és az evangélium istenképérél. Pal apostol Romai levelét elemezve sz6 lesz a megigazulas-tanrol, a pali megvaltastanrél, a hit és a cselekedetek viszonyarol, az eredeti biinrél és a predestina- ciorol. A Korintusiakhoz irt elsé levél ismertetése soran pedig megvizsgaljuk Pal tanitasat a karizmakrol. Kiilén fejezet targyalja majd a jézusi 6rémhir és a pali teologia kézétti folytonossa- got. A Janos-evangélium és a Janos-levelek targyalasa alkalmat ad majd a janosi megvaltastan elemzésére. Ezenkiviil lesz sz6 az iinnepekr6l és Janos tanitasardl a Szentlélekkel kapcsolatban. A Zsid6 levél magyarazata Jézus mint fépap alakjat tarja majd elénk, a Jelenések kényvének ismertetése pedig az tildéz6tt Egyhaz térténelemértelmezését mutatja meg sz4munkra. A biblikus jellegii magyarazatokhoz itt-ott ’reflexio’ cimmel szisztematikus, a dogmatika és az Egyhaz élete felé kitekinté gondolatsorokat kapcsoltam. Ezek a reflexidk (az Ujszévetség istenképérdl, a megvaltasrél, a Hegyi Beszéd megvaldésithatosagaérél stb.) nem akarjak az adott témat annak minden fontos vonatkozasaban targyalni, inkabb csak felvazolni azt; csupan hidakat probalnak verni a dogmatikus teolégia iranydba. Els6 nekifutasra az olvas6 talan ugy fogja érezni, hogy elvész a sokféle téma és elemzés k6zétt. Bizom azonban abban, hogy lassanként feltarul majd az egyes miivek gazdagsdga és mélysége, a sajatos arculatuk, ami elveszne egy tilsdgosan szisztematikus targyalasban. Az Ujszivetség szerzdi mind egy-egy Jézus-képpel ajandékoznak meg minket, amelyek toredékes kifejezései a Kimondhatatlannak. Ha érzékeny lélekkel, odafigyelve és hittel néziink ra ezekre a Jézus-képekre, lassan kirajzolodik majd eldttiink Krisztus arca egyre szebben és gazdagabban. Erre az utra hivom szeretettel az olvasdt. Ez a kényv egyetemi tankényvnek késziilt. Ezért tartalmaz technikai részleteket, idegen nyelvui idézeteket, a szakteriileten jaratlanabb olvas6 szémara taldn ismeretlenebb fogalmakat. Ennek ellenére igyekeztem mindeniitt kézérthetéen és egyszeriien fogalmazni. Bizom abban, hogy kényvemet a szélesebb olvasékézénség is haszonnal fogja forgatni. Szeretnék eziton is készénetet mondani azoknak, akik a kényv kiaddsat segitették: Tarjanyi Béla professzornak és a Szent Jeromos Katolikus Bibliatarsulatnak az értékes tand- csokért és az anyagi hattér biztositasdért; Takacs Gyulanak, aki mesterem volt a lelki életben és a Szentiras mélyebb megértésében, és akinek a gondolatai ebben a kényvben is sok helyen visz- szakészénnek; Edesapamnak, Székely Istvannak a kézirat gondos lektordlasdért; tanitvanyaim- nak a sok batoritasért, az eloadasok legépeléséért és a szamitogépes szerkesztésben nyijtott segitségért, kéztiik kiilénésen is halas vagyok Nyéky Kalmannak, az Emmanuel kGzésség papja- nak. Budapest, 2003. Vianney Szt. Janos tinnepén Székely JanosAltalanos bibliografia A csillagok a legjelentésebb miiveket jelzik Fitzmyer alapjan (Firzmyer, J.A., An Introductory Bibliography for the Study of Scripture (Subsidia Biblica 3; Roma 1990~). BERGER, K., Theologiegeschichte des Urchristentums (Tiibingen 1994); rec. S. Légasse, Biblica 77 (1996/2) 278-281. Boers, H., What Is New Testament Theology? (Philadelphia 1979). BONSIRVEN, J., Theologie du Nouveau Testament (Paris 1951). * BULTMANN, R., Theologie des Neuen Testaments (Tiibingen 1984°); magyar forditas: Kocz6 Pal, Az Ujszévetség teologidja (Budapest 1998). CONZELMANN, H., GrundrifB der Theologie des Neuen Testaments (Miinchen 19925). CULLMANN, O., Die Christologie des Neuen Testaments (Tiibingen 19587); magyar forditas: ismeretlen fordité, Az Ujsz6vetség Krisztologidja (Budapest 1990). * GNILKA, J., Theologie des Neuen Testaments (HThKNT Supplementband V; Freiburg — Basel — Wien 1994). ** GopPELT, L., Theologie des Neuen Testaments. 1-II. (hrsg. J. Roloff) (Berlin 1974); magyar forditas: Szathmary S.— Ablonczy L., Az Ujszévetség theoldgidja (Budapest 1992). GrecH, P., Ermeneutica e teologia biblica (Roma 1986). Haun, F., Christologische Hoheitstitel. Ihre Geschichte im friihen Christentum (FRLANT 83; Gottingen 1974*). HUtsner, H., Biblische Theologie des Neuen Testaments. I-II. (G6ttingen 1990, 1993). JEREMIAS, J., Neutestamentliche Theologie. 1. Die Verkiindigung Jesu (Giitersloh 1971). KASEMANN, E., ,, The Problem of a New Testament Theology”, NTS 19 (1972/73) 235-245. KUMMEL, W. G., Die Theologie des Neuen Testaments nach seinen Haupzeugen Jesus, Paulus, Johannes (NTD Erg. 3; Gottingen 1969). Luck, U., Welterfahrung und Glaube als Grundproblem biblischer Theologie (Miinchen 1976). McKenzig, J. L., The Power and the Wisdom (Milwaukee 1965); német forditas: H. Pfiffner, Die Botschaft des Neuen Testamentes (Luzern 1968). MEINERTZ, M., Theologie des neuen Testamentes (Bonn 1950). Porscu, F., Viele Stimmen — ein Glaube. Anfinge, Entfaltung und Grundztige neutestamentlicher Theologie (Biblische Basis-Biicher 7; Stuttgart 1982). SCHELKE, K.H., Theologie des Neuen Testaments. I-IV. (Diisseldorf 1968-76). SCHMITHALS, W., Theologiegeschichte des Urchristentums. Eine problemgeschichtliche Darstellung (Stuttgart — Berlin — K6In 1994). SCHNELLE, U., The History and Theology of the New Testament Writings (London 1998). * SCHRAGE, W., Ethik des Neuen Testaments (GNT 4; Gottingen 1982). STRECKER, G., Theologie des Neuen Testaments (Bearbeitet, erginzt und hrsg. von F. W. Horn) (Berlin — New York 1996). STUHLMACHER, P., Biblische Theologie des Neuen Testaments. I. Grundlegung. Von Jesus zu Paulus (Gottingen 1992). Takacs, GY., Az Ujszévetség irodalma I-II. (Gyr 1999-2000). TarJANYI, B., Biblikus teolégia. Tanulmanyok (Budapest 1998). WEISER, A., Theologie des Neuen Testaments. II. Die Theologie der Evangelien (Studienbiicher Theologie 8; Stuttgart — Berlin — KéIn 1993).A tudomanyag torténete Trodalom De Lusac, H., Exégése médiévale: Les quatre sens de l Ecriture (LD 41. 42. 59; Paris 1959-64). DE MaRJERIE, B., Introduction a I’ histoire de I’ exégése. I-III. (Paris 1980). Grant, R. M., A Short History of the Interpretation of the Bible (New York 1963). * KUMMEL, W. G., Das Neue Testament. Geschichte der Erforschung seiner Probleme (OA IIL-1; Freiburg — Miinchen 1970"). Kraus, H.-J., Die Biblische Theologie. Ihre Geschichte und Problematik (Neukirchen 1970). NEILL, S., The Interpretation of the New Testament 1861-1961 (1964). SCHNACKENBURG, R., Neutestamentliche Theologie. Der Stand der Forschung (BiH 1; Miinchen 1963). SCHWEITZER, A., Geschichte der Leben-Jesu-Forschung. Von Reimarus zu Wrede (Darmstadt 1906); angol forditas: W. Mongomery, The Quest for the Historical Jesus (London 19543). * SIEBEN, H. J., Exegesis Patrum. Saggio bibliografico dell’ esegesi biblica dei Padri (Roma 1983). Spica, C., Esquisse d’une histoire de |’ exégése latine au moyen age (Paris 1944).A BIBLIKUS TEOLOGIA GYOKEREI Néhany alapelv Néhany alapigazsagot kell mindenekel6tt tisztaznunk, amelyek kériil a bibliama- gyarazat torténete soran kikristalyosodtak az egyes allaspontok. MOcsy JMRE_szerint harom dolog kell ahhoz, hogy jol értstik_a Szentirast: j6 kapcsolatban kell lenniink a SroniRISEEAT aki sugelrart-}o Kaponolatban kell lenntink a szent szerzével, aki leir- ta; és végill jo- nniink az Egyhazzal, amely szamunkra megorizte. I. J6 kapesolatban lenni az Isteni Szerzdvel! A kereszténység alapmeggyézdédése, hogy Isten nemcsak megalkotta ezt a gyé- nydrui vilagot, hanem szereti is a teremtményét, kapcsolatba lép vele. Ezt az isteni kézeledést nevezziik kinyilatkoztatasnak. Isten nem elvont igazsagokat nyilatkoztat ki. A Szentiras végteleniil egyszeri mondatokkal van tele, ahhoz hasonlokkal, amilyeneket egy anya mond a gyermekének: ,,Ne félj, én veled vagyok... Ha tengereken kelsz at, veled leszek, és a folyOk nem boritanak el...” (Iz 43,2.5).,A_kinyilatkoztatés nem pusztan ismeret-k6zlés, hanem 6n-kdzlés (K. RAHNER kifejezése). Isten sajat magat adja a kinyilatkoztatas szavain és tettein keresztiil. Az tidvtérténet nagy alakjai ezt élték at. A végtelen Isten lépett be az 6 véges életiikbe. Abraham ezért hagy ott boldogan mindent. Errél a felforgato élményrél ir Amosz: ,,Ordit az oroszlan, ki ne rettegne? Sz6l az Ur, ki ne préfétalna?” (Am 3,8). A szent szerz6k ezt a tiizet, isteni jelenlétet akartak beleirni, irtak bele a miiveikbe. A Szentirast csak az érti, akit ez az isteni jelenlét megérint. Aki hagyja, hogy a bettiben, a betii mégétt rejtézé Lélek megsz6litsa. A Szentiras nem kényelmes dokumentum. A Biblidt megérteni nem intellektudlis, hanem_egzisztencidlis folyamat,, Csak az életem- mel érthetem meg. 3 Csak akkor értettem meg, ha bennem is folytatodik az esemény, amibél a szent széveg keletkezett. 4 \ 3 R. Bultmann ezt az igazsdgot hangstlyozza til, torzitja el, amikor pl. azt allitja: kiderithetelen, de nem is lényeges az, hogy vajon Jézus valéban feltamadt-e; ha bennem feltamad, akkor az evangélium igaz. 4 Szent ATANAZ irja Remete Szent Antal életrajzaban, hogy a fiatal Antal, akinek minden idejét a hamar elhunyt sziileité] ramaradt birtok iigyeinek intézése kGtétte le, egyik vasamnap ezt hallja a temp- lomban: ,,Add el mindenedet, és kincsed lesz a mennyben” (Mk 10,21). Antal tgy érezte, hogy azok a Szavak ott neki sz6lnak. Azonnal, még a mise kézben kimegy és elkezdi eladni, szétosztani mindenét. Késébb egészen messze vonul el a sivatag egy kis odzisdhoz, és hisz éven at teljes maganyban él. Azutan €gy révid idére visszatér sziilévarosdba. Amulva latjak, hallgatjak 6t az emberek. Nem tgy beszél Istenrél, mint sokan, akik kényvekbél olvastak Rola. Obeldle sugérzott az élé Isten ereje. Sokan a régi baratai kéziil kévetik éta sivatagba. Antal akkor értette meg, hogy mit jelent mindent elhagyni, amikor mindenét elhagy- la, és a sivatagban értette meg, hogy mi az a kincs, amit Jézus igér.Il. Jo kapcsolatban lenni az emberi sverzivel. Sten emberekhez, embereken keresztiil szol. A's. ico nem puszta eszkiz (toll, / sz6cs6) Isten kezében. Isten tiszteli az ember szabadsagat, ondllésdgat. A kegyelem nem megsziinteti, hanem félemeli a természetest. Az ember nem eszk6z Isten kezében, > hanem tarsa Istennek. Ezért a szentirok valodi_szerz6i_Sajat_miiveiknek. A sajat S Tenyikon (vilagképtikén, érzésvilagukon, vallasi meggy6zédéseiken) sztirSdik at az “Wzenet. Ahhoz, hogy értsiik a Bibliat, ismerniink kell a 2000-4000 évvel ezel6tti kelett~ emberek, -az egyes bibliai szerzék kulturajat, vallasi nézeteit, térténelmét. A Szentiras Isten_tért¢nelemben valé megjelenésenek egyik eredménye, ezért a magyarazata megkéveteli a torténeti modszert. A térténeti modszer mint dokumentumot vizsgalja a ~Szentirast, és avéges emberi szerzé Altal szandékolt Jelentést (intentio auctoris) keresi. Ez a modszer elengedhetetlen a Biblia magyarazatanal.5 — A Szentiras emberi szerzdjének komolyan vétele azzal is szembesit, hogy a Biblia hordozza az emberi szerzék (intellektualis, erkdlcsi, vallasi) korlatait. Gyarlé emberi szavakkal utal a kimondhatatlanra. Isten lassanként nevelte az embert, mint apa a gyer- Krisztusban érte el, akiben az Ige testté lett, 6 az tidvtdrténet végpontia. és beteljesedése. Benne nyeri el minden mas az igazi értelmét és helyét. Benne vilagosodik meg az, ami addig homalyos volt, A Szentiras magyarazatanak legfobb kritériuma ezért Krisztus, Az egyes részletek (kiilénosen 18 2Z “‘Oszévetségbeny ‘Srinyiban Isten iizenetei, amennyiben Krisztusra mutatnak. Krisztus fényében értjiik csak helyesen a Szentirast. A Szentirds tehat a végtelen Titok véges szavakban valo kifejezése. A téredékes szo nem mondhatja ki a Teljességet, csak utal Ra. Ezt hangstlyozza a Szentiras_alle- gorikus értelmezése. Alexandria és Antidkhia vitaja az isteni ill. az emberi elem til- hangstlyozasa kériil forog. Az emberi szerz6 korlatait hagyja figyelmen kiviil a fundamentalista biblia- értelmezés, amely a véges gyarlé kifejezést azonositja az isteni iizenettel, igy a széve- get bdlvanyozza. A katolikus Egyhaz elutasitja ezt a szemléletet.® - Az emberi szerzék altal szandékolt véges.iizenet — amelyet a térténetkritikai méd- szer kutat — nem meriti ki a szent_széveg tartalmat,a-széveg tilmutat ezen (sensus ple- nior). Ezért a térténetkritikai mOdszer, bar nélkiilézhetctten. ‘Onmagaban elégtelen eszkéz a Szentirds helyes megértés¢hez.’ CULL Io kapesolatban lenni az Egyhazzal Valamit meg-érteni (v6. olasz con-prendere) annyit jelent, mint az eddigi ismereteink kézé beilleszteni, helyére (kontextusba) tenni. Semmit sem ért meg az 5 L’Intérprétation de la Bible dans 1’Eglise (Roma 1993). A Papai Biblikus Bizottsag dokumen- tumat a magyar forditas cimével és oldalszamaival fogom idézni: Szentirdsmagyardzat az Egyhazban (ford.: Székely Istvan; Budapest 1998) 93. 6 Szentirdsmagyardzat az Egyhdzban,,41-44. 7 Szentirésmagyardzat az Egyhazban, 16.A biblikus teolégia gyokerei LS ember légiires térben. A Szentiras sem 6nmagaban alld valdsag. Isten nem egy kényvet adott az embernek, hanem mindenekeldétt embereket érintett meg, tidvtérténetet irt bele a térténelembe, Egyhazat_hozott létre. A leirt konyvek ennek a tagabb valosdgnak részei. A Szentiras az Egyhazbol sziiletik. Ugyanaz a Lélek sugallja, aki az Egyhazat is , ierehozta € és. elteti, Ezért a Szentiras konzsenidlis kontextusa az Egyhaz. Az Egyhazb: AA ss Az Fgyhaz a hozza mélt6, neki megfelelé kézeg, aie te cet megszolal. A leirt sz6 és a hagyomany (vagyis az 16 Egyhaz) egyetlen valosdg részei, ezért a regula fidei (az Egyhaz hite; Szent IRENEUSZ legfébb szentirasmagyardzati elve) a Szentirasmagyarazat belsé elve, nem valami Biblidra eréltetett ktilsé kritérium. LUTHER Marton kisérlete, amellyel a Bibliat ki akarta szakitani az Egyhazbol (a sola scriptura ely a sine ecclesia-t célozza), a katolikus felfogas szerint abszurd kisér- let. A Szentiras nem értelmezhet6 6nmagdban, Maga Luther is hasznal kimondott vagy kimondatlan magyarazati elveket, amelyek alapjan néha még a bibliai sz6vegek felett is itélkezik (lasd késébb). Masrészr6l azonban a_Szentiras_a Szenthagyomanynak-kitiintetett,-mindségileg egészen egyediilallo része. A Dei Verbum dogmatikus konstitucié hangstlyozza, hogy »a tanitohivatal nincs f6létte az Isten szavanak, hanem szolgal neki... hallgatja, szentiil 6rzi, hiiségesen kifejti” (DV 10). A protestans egyhazak joggal hangstlyoztak tehat a Szentiras 6nallé tekintélyét és a hagyomanyokkal szembeni esetleges kritikai szerepét. A Szentiras és a Szenthagyomany azért sem azonosithat6, mert k6zéttiik torténel- mi tavolsag van. A kinyilatkoztatas torténetis¢ge magaban foglalja, hogy a hagyor az Egyhaz hite fejlédik. »Az Egyhaz a szazadok folyaman | az isteni i | igazsag teljessé ége felé tart” (DV 8). Kilénbség van tehat az Ujszivetség teold, gihite kézétt, Ugyanazt a Titkot egyre mélyebben érti meg az Epyhay. Ennek a torténeti fejlédésnek az elismerése tette lehetévé a biblikus teolégia tudomanydganak megsziiletését, a dogmatikatél valé fiiggetlenedését. Ennek a ténynek els6 vilagos meg- fogalmazéja Gabler volt (székfoglalé beszéd 1787-ben Altdorfban). A Biblia és a késébbi hagyomany mégis szerves egységet alkot, és az {rds teljes értelmét a beléle kinétt hagyomany segit megérteni. Ezt az Osszefiggest \ vizsgalja a hatdstérténeti mdd- _ szet (Wirkungsgeschichte). : Q, ola wldke wok A Se ime tert A Biblia értelmezése a Biblian beliil A Biblia értelmezése magdban a Biblidban kezdédik. {gy példaul a Kronikdk kényve a SAmuel és a Kirdlyok kényveinek szabad Ujraolvassa (r electure).6 A kinyi- ~ - latkoztats fejlédésével uj fénybe keriilt a régebbi iizenet. Eppigy Ozeds kényvét 8 Pl. 2 Sam 24,1 szerint Isten, 1 Kron 21,1 differencidltabb teoldgiai latasa szerint mar a Satan Kisérti meg és veszi ra Davidot népszdmlalasra.16 A tudomdnydg térténete jraértelmezték a juideai redaktorok.? Ezt nem érezték hamisitasnak. Abbé! a meg- gyézédésbél indultak ki, hogy a szdveg él, és az Ur ma is szl, a szavai egy Uj térténel- mi helyzetben is aktudlisak. Hasonléképp Maté és LuKacs evangéliuma bizonyos értelemben Mark ujraolvasasa, a 2. Péter levél pedig Judas levelét irja ujra. Ez.az ujraértelmezés azonban Krisztus esetében a legmarkansabb. A Krisztus- -esemény a kinyilatkoztatas csicspontja, ezért altala minden Uj megvilagitasba keral, 3 mas és mélyebb értelmet kap. Jézus szentirasértelmezése radikalisan Gjszert. O az Alta- la hirdetett Isten Orszagat (és ezaltal sajat magat is) helyezi a bibliai tizenet k6zéppont- jaba. Benne teljesedik be az egész torvény és a profétak (Mt 5,17). A régieknek mon- dott isteni sz6 félé helyezi az altala hordozott 6roémhirt (Mt 5,21.27). Jézus ,,agy tani- tott, mint akinek hatalma van, nem Ugy, mint az irastud6k” (Mk 1,22). Az apostolok is Benne, az O husvétjénak fényében értik meg a Szentirdst. Abraham Krisztus napjat varta (Jn 8,56), Mézes Oréla irt (In 5,46; v6. Csel 3,21-22). Mig a zsiddsdg nomocent- rikusan (térvény-kézpontuan), addig a keresztényck (Jézus tanitasa alapjan) kriszto- ‘centrikusan értelmezik az frast. AZ Oszévetség belsé lényegénél. fogva-Krisztusra iranyul, az O fényében valik érthet6vé, Annyiban orok érvényti, amennyiben Ord mutat. Ez Modot viszik tovabb az egyhazatyak. A II. szazad A Kru. 2.-sz. egyhazanak legfébb problémaja a szentirasmagyarazat terén az Oszévetség haszndlata, illetve tagabb értelemben az addigi és a Krisztusban adott kinyi- latkoztatas egymashoz valé viszonya volt. Gyékeresen Uj vallds a kereszténység, vagy csupan egy Messidsi mozgalom a zsid6 vallas keretein beliil? Milyen értelemben tekin- ti sugalmazottnak a kereszténység az Oszévetséget? A zsidésag Kr.u. 80-90 tajan véglegesen elhatdrolddik a-kereszténységtél.!° A 18 aldas (Shemoneh ‘Esreh) szévegébe bevették az eretnekekre kimondott Atkot (Birkat haminim: ,,Atkozottak a nazaretiek...”). Sok hagyomanyt ,,megtisztitottak” a messiasi értelmezéstél.!! Szent Jusztinusz szemére is veti Trifonnak, hogy a zsiddk a sajat ira- saikat megcsonkitottak (Jusztinosz, Dial 72-73). A zsidésaggal valé szakitast tobb keresztény iranyzat is igen radikélisan gondolta el. QUARKIONS 4160 k6riil) tagadja az Oszévetség kinyilatkoztatott voltat. Szerinte az ztatott, Az Antitézisek c. Osziveiség Istene mas mint a Jézus Krisztus Altal kin ilat muivében az Oszovetseg szamos kijelentésct ellentétbe alli ja az Ujszévetség tanitasa- 9 0z1,6:,,A gyermeket Lo Ruhama-nak hivd, mert Izrael hazanak tébbé nem irgalmazok.” A juda- beli redaktor hozzaftizi: Am Jada hazdnak irgalmazok, és megmentem 6ket az Ur, az 6 Isteniik dltal, nem ijjal és karddal...” (Oz 1,7). 10 Horsury, W., ,,The Benediction of the minim and Early Jewish Christian Controversy” JThS 33/1 (1982) 19-61. 11 igy példaul a Targum Neofiti-ben az Iaajas kinyveben szereplé Ur szolgaja messidsi értelmezést kapott, mig a hivatalos Ongelos targum-bdl ezt az utalast kihagytak,A biblikus teolégia gyékerei 17 val.!2 A sajat Szentirasaba csak a Lukacs-evangéliumot és Pal 10 levelét veszi_be, ezeket is médositdsokkal.!> Markion-tagaddsa_meggyorsitotta az egyhdzban a kanon kialakulasat. Az ujszévetségi kanon nem_kis_részben. Markion.elleni. reakcioként sziiletik meg.!* A zsiddékeresztény iranyzatok (ebionitak, nazarénusok) ezzel szemben megtartjak a torvényeket (pl. a szombatot). A II. sz.-i egyhazatyak tanitasa e ket véglet k6zétt létre- jot szintézis Seat jszmos) 16 kériil) hangstilyozza a két szévetség kézétti harmoniat: a Logosz szolt a profétak, sét egyes pogany k6lt6k és filozofusok altal is. Gzent IRENEUSZ (+202 kGriil) elsésorban a gnosztikusok ellen ir, akik Krisztus megvalto miivét az Oszévetség Teremté Istene elleni lazaddsként értelmezték. Két fontos szentirasma- Haer 1,10,1; 11,27,2). 2. Az analogia fidei i Szabalya aztjelenti,hogy.a AZ, OSZOVEtSE QS mmm Ujszévetség kézott hasonlésag, 2 analogia_ van, A Szentirés homalyosabb részeit'a vila- gosabbakbol kell megmagyarazni, mindenekelétt pedig Jézusbdl, akiben a Lélek min- dent dsszefoglalt (Haer V,18,2). [gy harom | magyaraz6 k6ézegbe, a krisztusi beteljesedés fényében olvasott Biblia egészébe (analogia), az egyhazi- | hagyomanyba | (regula fidei) és az emberi értelem Altal is fellelheté igazsagok (filozofia) egyre tagabb koncentrikus kézegeibe helyezték az egyes magyarazand6 szévegeket. gyarazati elvet sz6gez le. 1. A Szentirast aregula. didet (ez elsdsorban a keresztseet hit valla tette, de tagabb értelemben az egész hitletéteményt is) al _ kell olvasni Alexandria és Antiékhia vitaja (III.-IV. sz.) Azt allitani, hogy az alexandriai iskola az allegorikus mig az_antidkhiai a szosze- rinti szentirasértelmezés hive volt t, a valosag-durva-leegyszeriisitése. Hangstlyozas- és _kifejezesbeli kiilénbségekrél volt inkabb sz6. Alexandriaban sem csak allegorizaltak, hanem ott is nagyon odafigyeltek a sz6 szerinti jelentésre. Elég csak ORIGENESZ (+254) Hexaplajara gondolnunk, amely éridsi eréfeszités az eredeti szoveg helyredllitasara és a legpontosabb gérég forditas meghatarozasara.!° 12 A miivet TERTULLIANUSZ Adversus Marcionem c. irasanak utalasaibol, idézeteibél ismerjiik. 13 A Markion Altal elfogadott kaénonra és bibliaszévegre az egyhazatyak miiveibél (foként TERTULLIANUSZ, Adversus Marcionem I-V; EpirANlosz, Panarion) és az tn, markionita bevezetékbél (melyek a Vulgata és a Vetus Latina igen sok kédexében szerepelnek 10 pali levél elétt) kovetkeztethetiink. A Markion féle evangélium legjelentésebb mondatait felsorolja és elemzi GRANT, M. R., ,,Gospel of Marcion”, ABD 4 (New York 1992) 516-520. 14 V.6. Metzcer, B.M., The Canon of the New Testament (Oxford 1987) 97-99. f 15 A Hexapla hat oszlopa: héber széveg, a héber széveg kiejtésének gérég atirasa (tébbek k6zt Innen tudjuk, hogy a Tetragrammaton kiejtése ,,lave”), Aquila, Sziimmakhosz, LXX (az tn. qguinta, olyan LXX széveg, amelyet Origenész jelzésekkel lat el és javitgat a héber széveg alapjan), Theodotion. A Hexapla (sz4munkra nagyrészt elveszett) szévege nagy hataést gyakorolt a LXX szévegének masoldira, €zért a kédexekben az origenészi javitasok gyakran megielennek, és igy rendkiviil nehéz az Origenész elét- ti gérég széveget rekonstrualni.18 A tudomanyag térténete 2 TT AAG ore it rs {Lprtrre cstagpathe sme en Cory agra ee ge i einen reas seta ap ee ead are ER ure, Pmonern vainoae rear aes, donee: sae: : : yap Mar Aig e * js adh pnt crap WE ed ij Ter ae equate Chany done” Ot ime poem pjane Pes NALD rire Cage sar TOY ne i #4 eidinaice aaa pie a aah, 5 ara te TEE dips © ane Tos Spleen cr De pede Crone ean ar seange” weed J + 1094 < | a te héber atiras Aquila Sziimmakhosz Szeptuaginta Quinta sz0veg 4a Bw év avTar avr ar év abta , év avton moa Bate émeTro6noev éTeTIo(8noev TATLoEV HATLoev a5 deBBi Kapdia Lou, TH kapdia pou, 1 Kapdia pov, kapSia jLov, NTI ov’ vaCepO (kal) EBonOrOnv, kai EBonOPnv, kal eBond7Onv, {kai) €Boneronv, toy ovaiahet kal hyavpidcato = (kal) tkaptvOn = kai. dvé@ahev kal €xpaTatae(n) sade Bpi KapSta ou" 1) kapSia pou’ =) odpE pou" 1) Kapdia jou" SWia) obpecotpt (kal) ard kal év Kal €K (kal) a7 Tod aiopatd(s) ov Wddts jLou Bedrpatd(s) pou — dopatds pou WIM auSevvov — €Eopohoytjoww(ar) burrow adtdv — eEojtohoyfoopar eEopohoyrjoop(at) abt (@) avT(@) att@) Mitandi Hexapla téredékek J. MERCATI kiadasa alapjan (Zsolt 27,7). Az elsé (héber) oszlopot a maszoréta széveg alapjan fiztiik be. A hatodik oszlop nem a Theodotion forditast tartalmazza, mint az varhaté volna, hanem az Origenész dltal médositott LXX széveget (a ‘quinta’ szévegét). JéI létszik a fenti zsoltarversben, hogy pl. a LXX helytelennek itélt Kal €k GeArUaTd(S) [LOU forditését Origenész az Aquila alapjan javitia (kal) dd Tob dapaTés jlou-ra. A fényképen a téredékeket tartalmazé kédex (Codex rescriptus Bybliothecae Ambrosianae O 39 sup.) egy lapja lathaté. A halvanyan latszé hexapla sz6vegre a kézépkorban egy egzegetikai kompilaciét irtakt ré (LXX sz6veg katénakkal).A biblikus teolégia, Suikes rel. 19 / a SS \ LEXANDRIAI | SZiNT KELEMEN (2s k6riil) Szt. Iréneuszhoz_hasonlo6an hangst- a Bi Sen egy sz6vetségr6l beszélt (Strom I,6,29). Az igazi_ si ismerni. i Nem csak az Oszévetség, hanem a k6lt6k és a filozdfusok, sét az egész teremtett vilag is Ofelé mutat, az O szimbéluma (Strom V,4). Az allegorikus értelmezést.elészér a mitoszokra (Homérosz,..Hesziodosz)-alkal- _maztak, amikor azok szészerinti értelmében mar nemigen hittek, Filén_alkalmazza_az “allegoriat az Oszovetség (az igazi filozéfia) magyarazataban. A tiszta és tisztdtalan Alla- Yok elkiilénitésének, vagy a szent stor felszerelési targyai leirasanak erkdlcsi értel- mezést ad. Ezt az Alexandriaban mar ismert allegorikus értelmezést viszi tovabb Origendsz és az alexandriai iskola. Az 6 szohasznalatukban az ,,ezerszer megmondtam, kisfiam” kijelentés betti szerinti értelme az lenne, hogy a beszélé pontosan ezerszer mondott el valamit; az allegorikus értelem pedig az, hogy mar sokszor elmondta. Innen érthet6, hogy az alexandriai iskola nézete szerint.a Szentiras minden kijelentésének van allegorikus értelme, de nem mindegyiknek van'sz6 szerinti. Az antidkhiaiak nem értet- ték, hogy Origenész gyakran adott (az antidkhiai szdhasznalat értelmében vett) sz6 szerinti magyarazatot allegoria cimén. Azt-gondoltak, hogy az allegorikus magyarazat (és f6ként a. inti magyardzat. hatterbe mee a szoveg torténeti hitelessegenek Finom térténeti érzékkel beszél arrél, hogy Isten lehajol az-emberhez (ovyKat 1 amikor sz61 hozza; ugy neveli mint az apa a gyermekét. Ez a térténelmi fejlédés lathato a Szentirasban is. Isten az ember érettségi szintjének megfelelden sz6lt a kiilénb6z6 korokban (PG 48,707; 55,71). Masrészt, bar Istent nem ismerjiik pontosan (akptBés), a Szentiras mégis pontossdggal (akpiBeta) ir rola, nincs benne ellentmondas, vagy félésleges dolog. Bar a négy evangéliumban vannak eltérések (6tabopat), a négy mégis egy ovpduvia-t alkot (PG 53,121. 180, 187 286). Az antidkhiai iskoldban sziiletett kommentaérok a maiakhoz hasonloan a mii szerzéjének, céljanak, a megirds helyének és idejének tisztazasaval kezdddnek. | (/ 7 SN Nyugati egyhazatyak \\szent JEROMOS | +420) joggal kapta ‘a tudomanyos egzegézis_atyja’ elnevezést. Kutattaa-bibliai helyeket, anevek jeléntését, az Okori forrasokat. Misszatért az Oszoyet- Se eredeti i nyelyehez, javitgatta a kédexmasol6k hibait, megvetve ve ezzel a szovegkriti-~ ~ 16 Tarzoszi Dioporosz, Bevezetés a zsoltérokhoz (CCG 6).ZU A tudomdnydg torténete ka-alapjait.A cezdreai kényvtarban gyakran ellendrizte a sz6vegeket. Jeromos a révi- debb, héber kanon.mellett szallt sikra, de kérésre a csak a Septuaginta-ban szerepld kényveket is leforditotta. Kommentarjaiban mas egyhazatyék és magyarazok véle- ményét is idézi. Mindenekelétt a széveg szészerinti értelmét keresi. A legnagyobb alko- tasa mégis a Szentiras eredeti nyelvekbél vald leforditasa, ami a XVI. sz.-tol a Vulgata nevet kapta.!7 Szent AGOsTon (+430) szentirasmagyarazati elveit a De doctrina christiana_c. miivében fektette le. Megallapitja, hogy a bibliatanulmanyozas célja a szeretetben valé novekedés. Ha egy adott_szakasz_nem—a-szeretetre~ akkor allegorikusan “értend6 (1,35,39; 36,40). Ha egy rész értelmezésével Enposolatan kétely meriil fel;-az “egyhidzak véleményét, majd a sz6vegk6rnyezetet kell megvizsgalni, és ha egyik sem ad utbaigazitast, akkor a magyarazo szabadon értelmezheti az adott kijelentést (III,2,2-5). Agoston a LXX alapjan a hosszabb kanont képviseli, tébbek kézt azért, mert hisz az Ariszteasz-levélben is leirt legenddban (II,15,22). Ticonius szentiras-magyarazati szabalyaibél is atvesz néhanyat: de Deo et eius corpore — amit Krisztusrol allit a Szentiras, az a Testére, az Egyhazra is vonatkoztathatd; de specie et genere — amit egy részrdl (pl. Babilonr6l) allit a Szentiras, az az egészre (az Egyhaz ellenségeire) is igaz; recapitulatio — a Szentiras nem mindig az idérendi sorrendet kéveti, hanem gyakran logikus rend alapjan foglal 6ssze eseményeket. A k6zépkori szentirasmagyarazat A kézépkornak kevesebb érzéke volt a Szentirashoz és a keleti gondolkodashoz, inkabb a_skolasztikus distinkciok érdekelték. A Trulléi Zsinat hatarozata (Kr. u. 692) megtiltja Ujabb kommentarok irasat, és a régiek Osszegyljtését javasolja. Ezzel meginditja az un. catena mifajt, am az egzegézis fejlédését megakasztja. Hiressé valt egy kis vers, amely a szentirasi szévegek négy értelmezési médjat foglalta 6ssze: littera gesta docet quid credas allegoria moralis quid agas quo tendas anagogia'® Példaul ‘Jeruzsdlem’ sz6szerinti értelme a torténelmi, konkrét varos; allegorikus értelme az Egyhaz; mordlis értelemben a lelket jelenti; anagogikus (azaz eszka- 17 A Vulgata kézirataiban keveredik a Szent Jeromos-féle forditas és a régi latin nyelvii Biblia, a Vetus Latina. A kett6é elkiilénitése sok esetben szinte lehetetlen; v.6. SZEKELY, J., ,,Az tj katolikus bibliaki- adas kapesan: Miért a Neovulgata alapjan késziil?” JerFiiz 26 (1996) 21-22. 18 AUGUSTINUS DE DACIA (+1282); idézi Bort, P.C., L’interpretazione infinita. L’ ermeneutica cris- tiana antica e le sue trasformazioni (Bologna, 1987) 54. A frappans vers magyar forditasa: A sz6 szerinti értelem az eseményekre tanit; hogy mit higgy, arra megtanit az allegorikus magyardzat; az erkélcsi értelmezés megmutatja mit cselekedj; és az anagogikus értelem megtanit arra, hogy hova torekedj.A biblikus teolégia gyékere{ 21 tologikus) értelemben pedig a mennyei Jeruzsalemre utakJellemz6 a kézépkori magya-_ razatokra a szoszerinti értelemt6l teljesen elszakado lelki értelmezések keresése. Szent Viktori Hugo szerint: aki nem ismeri pontosan a széveg betti szerinti i ertelmét, annak meg kellene tiltani, hogy allegorikus magyarazatokat fiizz6n -hozza (PL 175,804 cd). AQUINOI SZENT TAMAS (+1274) a Szentiras négy értelmét kettében foglalja éssze7} litteralis (amelybe beleértend6 a historicus, az aetiologicus, és az analogicus), és spiri- | tualis. (amelybe beleértendé az allegoricus, a moralis, és az anagogicus,; v6. STh 1,1,10). — f \ A reformacio (A LUTHER a hitvitdk hevében alsola scripturd elve mellett tort landzsat (amely alatt a ‘Sine ecclesia is értendd). Szerinte_nem_az , Egyha: esiti_a Szentirast, hane: hanem a Szentiras az_Egyhazat..A Szentirasnak nincs sziiksége az Egyhaz tani 2 o “mellett taniskodik. Az Egyhaz csak ramutat a Szentirasra, mint Keresztelé Janos Jézusra, de az {ras nagyobb nala (WA 30,420,18). Szerinte a Szentiras ,,per se certissi- ma, apertissima, sui ipsius interpres”, nem kell a megértéséhez egyhazi magyarazat (WA 7,97,23). Ezzel Luther kiragadta a Szentirast abbol a természetes miliébdl, amelyben sztiletett és amelyben eddig élt, az Egyhazbol. A Szentlélekben é16 Egyhaz volt eddig az a konzsenialis kontextus, amelyben a Szentlélek altal sugalmazott [ras érthetdvé valt. Luther azt mondta, hogy a Biblianak nem kell semmiféle magyaraz6 kézeg. Ezzel egy abszurd helyzet allt elé, mert kontextus nélkiil semmilyen kijelentés sem értelmezheté. A megértés asszocialas, az uj ismeretnek az eddigiekhez valé kétése. A Biblia sem All- hat meg egymagaban, sziikségképp egy adott rendszeren beliil fog értelmet nyerni. Az egyediil maradt Szentiras az elkévetkezé szazadokban gyakran pusztan a korabeli filoz6fia, vagy az okori térténelem kontextusaba kéenyszeriilt. Maga Luther is megtartott bizonyos értelmezési elveket, pl. Krisztus a Szentiras kézéppontja (WA 12,260,1). Valdjaban azonban a lutheri megigazulas-tan. lett a Szentirds legfSbb értelmezési alapelve, az [ras kézepe, amelynek alapjan bizonyos kényveket (Jakab levele, Jelenések kényve) kisebb tekintélytieknek jelentett ki (WA 7,384,22-26). Az 1522-es bibliakiaddsdban 4 kényv szdmozas nélkiil a kétet végére keriil (Jak, Jel, Zsid, Jud). Az Oszovetség torvényei éppigy nem érintenek minket, mint ahogy a francidk térvényei sem. Csakis annyiban sugalmazottak, amennyiben feltarjak az emberi nyomorusdgot (amely képtelen betartani a torvényeket) és a kegyelem sziik- ségességét (WA 18,81,14-24). Vagyis Luther az Oszévetséget is a sajdt megigazulds- tana szempontjab6l magyarazza. Ezt a nézetet ujitotta fel S. ScHuLz: Die Mitte der Schrift (Az [ras kézepe) c. mivében.!9 19’ScHULZ, S., Die Mitte der Schrift. Der Friihkatholizismus im Neuen Testament als Heraus- forderung an den Protestantismus (Stuttgart 1976).22 A tudomanyag torténete Johann Eck’domonkos szerzetes, Luther vitapartnere a Lipcsei disputan_tébbek k6z6tt a Makkabeus kényveket idézi a halottakért bemutatando aldozatok melletti érve- lésében (v6. 2Makk 12,41-46), Tobids kényvét pedig a jétettekkel kapcsolatosan. A protestans egyhazak kanonjanak kialakuldsat nem kis mértékben ez a doktrinalis kérdés magyarazza. Luther mindazonaltal beteszi a Bibliajaba a deuterokanonikusokat (protes- tans elnevezéssel: apokrifeket) is, bar hatulra. Zwingli és Kalvin ebben kévetik 6t, és a XIX. sz.-ig a reformatus és evangélikus kiadast Biblidkban szerepelnek ezek a kény- vek. Az angol King James Version (1611) szintén tartalmazza a deuterokanonikusokat, 4m 1827-61 mar nem keriiltek bele az anglikan kiadast Bibliakba. Ujabban ismét egyre gyakoribb, hogy protestans kiadasi Biblidkban is benne vannak a deuterokanonikus kényvek. A Trienti Zsinat a hagyomany fontossagat huzza ala. A kinyilatkoztatast két for- rasbol ismerjiik (Szenthagyomany és Szentiras), amelyeket ugyanolyan vallasos tisztelettel (pari pietatis affectu) kell fogadni (DS 1501). Lutherrel szemben a zsinat hitet tesz a hosszu kanon mellett (DS 1502). A zsinat a Vulgata jogi jellegti tekintélyét hangstilyozza (DS 1503).?° A TUDOMANYAG MEGSZULETESE ES FEJLODESE A felvilagosodas A felvilagosodas az emberiség kamaszkori lazadashoz hasonlithato. Az értelem sza- badsaga nevében elveti az Istenhez val6 k6téttséget, sok esetben tagadja a transzcendens valdsagok Iétezését. SPINOZA (+1677) szerint a Bibliat tisztan térténeti médszerekkel kell kutatni, a csodakt6l-meg kell-tisztitani, és csak az erkélcsi tanitast kell beléle megtartani. Kevésbé radikalis médon Richard Simon oratoriénus pap is alkalmazza a Bibliara a kri- tikai médszert a Histoire critique du Vieux Testament c. mtivében (1678). A felvilagosodas koranak érdeme, hogy a térténelmi tudat sokkal élesebben kialakul, mint az eddigi korokban valaha. Ezt eldsegitette a reneszdnsznak az okor felé fordulasa, a klasszikus sz6vegek kiadasa. Egyre tobben tanulmanyozzak a Szentirast az eredeti nyelvein. A Bibliat egyre inkabb Okori térténeti dokumentumként vizsgaljak, igyekeznek azt ,,megszabaditani” az egyhazi hagyomanytol. A felvilagosodast6l a XX. sz. elejéig terjed6 idészak bibliaértelmezése a teold- giatérténet egyik legizgalmasabb fejezete. Leginkabb talan itt kévethet6 nyomon a kereszténység és a modern szellemiség talalkozasa. A kritikai modszerek alkalmazdsa 20 Mellesleg a nyugati szévegesaladhoz tartozé Vulgata szévege altalaban k6zelebb dll az eredetihez, mint az ROTTERDAMI ERAZMUSZ-féle gordg sziweg (ez az Wn. fextus receptus Ose), amely bizanci sz6veg- tantkon alapult.A tudomdnydag megsziiletése és fejlédése 23 a Szentirdsra sokak szerint a legjelentésebb egyhaztérténeti esemény a reformacié éta. A modern bibliatudomanynak nem kis része volt az 6kumenikus mozgalom és a II. Vatikani Zsinat létrejéttében. Eléfutarok Az els6 ’biblikus teoldgia’ cimet viselé mf CHRISTMANN pietista szerz6 munkaja 1629-bd6l, aki a szisztematikus teolégiaval szembehelyezkedve biblikus megfogal- mazasu teolégiai mtivet akart irni. Gyakorlatilag bizonyité helyeket (dicta probantia) gyfijtétt a protestans hitigazs4gokhoz.7! Korszakalkot6 jelentéségti alkotas Hans Joachim BENGEL wiirttenbergi luteranus prelatus (aki szintén a pietista iranyzathoz tartozott) Ordo temporum c. miive (1741), melyben kifejezetten fr a Kinyilatkoztatis feild6si fokair6) (pétridrké, préféték, apos- tolok): ,,revelatio habet suos gradus”. A Gnomon c. miivében pedig tittéré médon alkal- mazza az Okori irodalmi formakat a Szentirés magyarazatdban. Igy példéul a év 84 dvoiv (hendiadisz: két sz6val fejez ki egy dolgot), a mimesis, a prosopopeia (megsze- mélyesités), és a Xtaoj6s (koncentrikus szerkesztés) fegalmait elész6r 6 irja le és al- kalmazza az egzegézis torténetében.?* Gotthelf Traugott ZACHARIA biblikus teolégiai mfivének elészavaban egyfajta programot fektet le.23 Nem akar sem szisztematikus dogmatikat frni, sem pusztén egy gytijteményt bizonyité helyekb6l (Beweisstellen), hanem a Biblidban megtalalhaté teolégidt szeretné dsszefoglalni. Valéjaban elére meglévé dogmatikus témakhoz és fogalmakhoz gyfijt szentirasi helyeket, és — ez a munkajéban az tijdonsdg — elsdsorban filolégiai jellegti magyarazatokkal latja el 6ket. Ujszerti ezenfeliil, hogy a mf negyedik k6tete a bibliai teolégia fejlédését prébalja felvazolni. Ch. F. von AMMON tovabb halad Zachariaé nyomdokain, racionalista iranyban.7+ J.P. GABLER az Altdorfi Egyetem teoldgiai fakultdsin megtartott székfoglal6é beszédében (1787) a biblikus teoldgiat vilagosan elvdlasztja a dogmatikatél, és 6nall6 tudomanynak tekinti.2> Amig a dogmatika médszere szisztematikus (genere didactico), addig a biblikus teolégidé térténeti (genere historico). A dogmatikus teolégia folyton valtozik, mert a kés6bbi korok dogmiit és teolégiai nézeteit rendszerezi, mig a biblikus 21 CHRISTMANN, W.J., Teutsche biblische Theologie. Ot kéveti tébbek kézt HAYMANN, Biblische Theologie (1708; 17684) c. mfive. 22 BENGEL, J.A., Gnomon Novi Testamenti (Tiibingen 1742) XXVII, 1143-1149. 23 ZacuaRIA, G.T., Biblische Theologie oder Untersuchung des biblischen Grundes der vornehm- Sten theologischen Lehren | (1771); IL (1772); Ill (1774); IV (1775). 24 AMMON, Ch.F. von, Entwickelung einer reinen biblischen Teologie (1792). 25 GABLER, J.P., De iusto discrimine theologiae biblicae et dogmaticae, in SANDYS-WUNSCH, J. - Exprepee, L., ,,J.P. Gabler and the Distinction between Biblical and Dogmatic Theology” JTS 33 (1980) 133-158.Z4 A tudomanyag torténete teolégia yaltozatlan, mert_az 6rék, tiszta fogalmakat (notiones sacrae, dicta classica) szedi ki a Szentirasbol. Gabler nem latja még vildgosan, hogy a biblikus teoldgia is korhoz kotott, hiszen a az értelmez6 felfogasa és teologiaja lesz az a horizont, amelyben a Bibliat magyarazni fogja. Racionalizmus A racionalista bibliaértelmezés els6 nagy képviseléje REIMARUs.?° A regula fidei helyett az analogia historica lesz a legfSbb magyarazati elv, vagyis Jézus mtikédését a kor vallasos iranyzataival igyekszik magyarazni, azokra redukalja. Jezus Reimarus szerint a zsidésag altal vart politikai Messias volt. Jeruzsalemi bevonulasaval egy Roma elleni felkelést akart kirobbantani. Halala utan tanitvanyai ellopjak a holttestét, és a danieli Emberfia jévendélés (Dan 7,13-14) alapjan hirdetni kezdik, hogy ujra eljon. Ez a mii az els6 radikalisan racionalista alkotas, ezért Albert Schweitzer a Jézus-kutatasr6l irt hires mfivében Reimarust6l indul el.?7 H.E.B. PAULUS-a Leben Jesu c. mtivében (1828) minden természetfOléttit tagad Jézus életében. Szerinte az egyetlen igazi csoda Jézus maga. A gydgyitasait titkos orvossagok ismeretével, a szinevaltozast szembefénnyel, a vihar lecsendesitését a csd- nak egy hegy altal okozott szélarnyékba keriilésével magyarazta. A kenyérszaporitas- nal Jézus ravette a tomeget arra, hogy osszak meg az ennivaldjukat, feltamadasa pedig azért volt lehetséges, mert tetszhalott volt. Az in. mennybemenetelkor egy hegyre ment fol, és kézben a kéd eltakarta 6t a tanitvanyai elél. Bar ezek a magyarazatok irdasztal- nal sziiletett, sokszor mosolyt kelt6 kisérletek, amelyek a szévegek igazi jellegét telje- sen elvétik, az a térekvés mégis latszodik benntik, hogy a Bibliat a korabeli (radikalisan racionalista) tudomanyos szemlélettel egyeztesse, és igy elfogadhatova tegye. D. F. Strauss Leben Jesu c. mtivében (1835) azt allitja, hogy az evangéliumok a mitoszok nyelvén irddtak. A teolégiai igazsagokat térténeti k6ntésbe dltéztették. A cél nem_a mitosz kiirtasa az evangéliumokbol, hanem a mitikus nyelv helyes értelmezése. Ez természetesen részben igaz. A mennybemenetel pl. nem egy csodalatos firutazés leirasa, hanem azt az eseményt 6nti szavakba, hogy Krisztust Isten felmagasztalta, és jobbjara iiltette a mennyben. A kérdés. az, hogy hol van a mitikus nyelvezet és az igazi mondanivalé_hatara. Strauss nézete szerint példdul Krisztus istenemberi valésdganak jszévetségi megfogalmazasa azt fejezi ki mitikus nyelven, hogy 6 a kézvetité Isten és ember k6zétt. Strauss igen nagy jelentéséget tulajdonit az 6skeresztény kézésség Sntudatlan le- gendaképzésének is. Nézetei a formatérténeti iskolaban és Bultmann teolégidjéban (mitosztalanitas) bontakoznak ki teljes mértékben. Strauss az egész evangéliumi tizenet 26 REIMARUS, H.S., Von dem Zwecke Jesu und seiner Jiinger (ed. Lessing; 1774). 27 Scuweltzer, A., Geschichte der Leben-Jesu-Forschung. Von Reimarus zu Wrede (Darmstadt 1906).A tudomdnydg megsziiletése és fejlodése 25 Jényegének (a mitoszok ,,értelmezése” utan) egy univerzalis vallas meghirdetését tartot- ta: Isten Atyank, minden ember testvér, épiteniink kell az O orszagat. A racionalizmus ,természetes vallasat” olvasta bele a Szentirasba. Hegel hatasa F. C. Baur (71860), a Tibingeni iskola alapitoja, a Szellem énkibontakoztatasa- nak hegeli fazisait vélte felfedezni az Ujszévetség kialakulasdban. A tézis az az uni- verzalizmus és erkdlcsi autondmia, amelyet a gérég filozofia és a hellenista zsiddsag mar régt6l eldkészitett, amely Jézusban testet dlt, és amit Pal értett meg helyesen (R6m, 1-2 Kor, Gal); az antitézis a jeruzsalemi zsiddkereszténység (Mt); a szintézis a II. sz.-ra kialakulé katolicizmus (Jn, Csel).2? Baur ezért ragaszkodott a Maté-evangélium elséségéhez Markkal szemben. Ritschl és Harnack miivei ebben az iranyban haladnak tovabb.2° J.B. LIGHTFOOT (+1889) kutatasai tébb ponton megingattak Baur téziseit. Lightfoot kimutatta, hogy elsé évszazad forduldjan keletkezett Romai Szent Kelemen levele, valamint Antidkhiai Szent Ignac levelei az Ujszévetség szinte minden irasat idézik, igy azokat nem lehet a Kr. u. 2. szazadra datalni. Meggyézéen bizonyitotta azt is, hogy a Baur Altal feltételezett ellentétnek (a péteri judaizalas, és a pali szabadsag k6zétt) semmi nyoma sincs az Ignac- ill. a Kelemen-féle levelekben. Heinrich Julius HOLTZMANN kényve az Ujszévetség teologiajarol igazi mestermu, mindmaig haszonnal forgathato. *" 4 forrdskritikai kutatasok ebben a miiben érik el a csticsot. Mark-evangéliumanak Matéval szembeni elsésé¢gét mar Lachmann is allitot- ta, * Maté és Lukacs kézs forrasardl (Q) pedig mar C. H. Weisse is beszélt (1838), de Holtzmann volt az aki az egészet egy meggy6z6 elméletté (az un. ket forras elmélet) allitotta dssze, és megfelelé indoklassal népszertivé is tette. Vallastorténeti iskola A vallastérténeti iskola (Religionsgeschichte) ramutatott arra, hogy a Szentirds elsésorban nem torténeti forras vagy teoldgiai traktatus, hanem vallasos mi. Nem a mi modern idedinkat kell benne keresniink, hanem a korabeli valldsi elképzeléseket. 28 Baur, F.Chr., Vorlesungen iiber neutestamentliche Theologie I-II (Gotha 1864). 29 V6. GopPELT, L., Theologie des Neuen Testaments (1974 Berlin) 28. 30 RitscuL, A., Die Entstehung der altkatholischen Kirche (1857°). HArRNacK, A. von, Das Wesen des Christentums (1900). 31 HOLTZMANN, H.J., Lehrbuch der neutestamentlichen Theologie I-Il (ed. D.A. Jiilicher — W. Bauer; Tiibingen 1911 *), 32 LACHMANN, K., De ordine narrationum in evangeliis synopticis (1835).26 A tudomdnydg térténete Mindenekelétt arrdl szol, hogy hogyan és mit hittek, imadkoztak, reméltek egy adott korban, és ezért a Biblidt kiiléndsen is a vallastérténet részeként kell kutatni. William WREDE fogalmazta meg a vallastérténeti iskola programjat, ° és a Mark- evangéliummal kapcsolatban ezt a programot meg is valdsitotta.>4 Az dltala felismert un. ,,Messids- titok” motivumot nem térténetileg, hanem a kériigma szempontjabdl értelmezte. Wrede szerint Jézus sohasem allitotta, hogy 6 a Messias. A tanitvanyok csak a feltamadas utan értették meg az © Messids voltat. Ezt vetitették aztan vissza Jézus foldi életére, és megalkottak a Messias-titkot (ti. hogy Jézus eltitkolta Messias voltat). J. Weiss az Apostolok Cselekedeteirél irt kommentarjaban (1897) a zsidd apokaliptika koordinatai k6zé helyezi az Ujszévetség iizenetét. Szerinte a Jézus altal meghirdetett Isten Orszaga nem erkdlcsi jellegti valosdg, ahogyan azt a racionalizmus vélte (természetes vallas, testvérisé¢g), hanem az apokaliptikus mozgalmak 4ltal vart végs6 katasztrofa és az azt kévet6 uj korszak. Jézus varta ezt a kGzeli vilagvégét, és remélte, hogy 6 lesz majd a végitélet biraja. Hasonlo nézetet vallott A. SCHWEITZER, aki szerint Jézus nemes, de téves meggyézddésbél messidsnak hitte magat. Hirdette az azonnal bekévetkezé vilagvégét, és azért ment a haldlba, hogy azt elhozza.3> Wilhelm Bousset Kyrios Christos (1915) c. miive a zsidé apokaliptika mellett a kézelkeleti Kiriosz-kultuszt is felhasznalja az Ujszévetség magyardzatahoz. A kereszténység szentségeit a misztériumvallasokbol vezeti le. Ezen 4llitasaiban R. REITZENSTEIN nagyhatast mtivére alapoz.°¢ Formatorténeti iskola UA formatérténeti kutatas (Formgeschichte) a Szentirs irott forrasai helyett a “az egyes elbeszélések sztersotip formakban kristélyosodtak ki. Az elbeszélések megfo- galmazasat déntéen befolyasolta az az élethelyzet, amelyben format dltéttek. A Sitz im Leben Jesu atadja helyét a Sitz im Leben der Kirche szamara, majd végiil a Sitz im Leben der Evangelium-nak. Az evangéliumok apré hagyomanyegységekbél (pl. az evangéliumi perikopak) sziiletnek. Ezért Jézus életét nem lehet rekonstrualni. Bultmann szamara szinte dogmava valik, hogy szamunkra csak a hit Krisztusa elérhet6, a térténeti Jézus nem. K.L. ScuMipT kimutatta, hogy az evangéliumok térténeti kerete (id6-, hely- adatok, szumméariumok) mdsodlagosak, az evangélisték alkotdsai. Az evangéliumi perikopak egy nyaklane gyéngyszemei a lanc nélkiil.37 DipeLtus a formak rendsze- 33 Wrebe, W., Uber Aufgabe und Methode der sogenannten neutestamentlichen Theologie (1897). 34 WrebE, W., Das Messiasgeheimnis in den Evangelien (1901). 35 Scuwertzer, A., Geschichte der Leben-Jesu-Forschung (1906). 36 REITZENSTEIN, R., Die hellenistisehen Mysterienreligionen (1910). 37 ScumnT, K.L., Der Rahmen der Geschichte Jesu (1919).A tudomanyag megsziiletése és fejl6dése 27 rezésében alkotott maradandot.** Mig 6 inkabb a kiils6, formai szempontok alapjan osztalyozta a kézlésformakat (novella, paradigma), addig Bultmann kateg6ridi elsdsor- ban tartalmi elemeket vesznek figyelembe (csodaelbeszélés, vitabeszéd).3? Bultmann miivének filoz6fiai el6zményei Friedrich Ast (+1841) tudatositotta elészér, hogy egy mfi megértése tébb, mint annak leforditasa. A \hermeneutika tudomanyaga itt sziiletik. _meg és _valik el a ‘filologiatol. A mt megértése filoz6fiai_problémava lesz. Az egész tobb, mint a reszeinek dsszege, és ezért egy kori mtialkotas megértés¢hez is valamiképpen az egész okort kellene megérteniink. F. D. E. SCHLEIERMACHER (1768-1834) szerint az intuicid k6ti 6ssze az olvasot a szerz6vel. Hangstlyozza, hogy az olvas6 szerepe aktiv a miivel valé talalkozasban. W. DittHey (1833-1911) fogalmazza meg elészér azt a tényt, hogy a megértés nem _pusztan nyelvi jelenség, hanem létkategoria, A mf tapasztalatbol sziiletik, és akkor érti meg valaki, ha benne Ujra tapasztalatta valik. Martin HEIDEGGER a Sein und Zeit c. korszakalkoté miivében (1927) azt Allitja, hogy az eddigi filozofia téviton jart az objektum és a szubjektum szétvagasa miatt (Descartesnal és Kantnal valik ez a szakadas véglegessé). Az okori naiv ismeretelmélet az alany és a targy kapcsolatat problématlannak érezte: a targy lenyomat-szerti képet hagy az értelemben, a megismerésiink objektiv. A Kant-féle kopernikuszi fordulattal a filozofia raébred arra, hogy a megismerésben az alany aktiv (a sajat a priori kategoriait ravetiti a valosagra), és ezert minden megismerésiink szubjeRtiv és relativ. Az alany és a targy kézti szakadék nem Athidalhat6, a Ding an sich nem elérheté. Heidegger ezen a patthelyzeten probal tullépni. Az igazsag Heidegger szerint nem a szubjektum és az objektum megegyezése, ahogyan eddig vélték, hanem a lét Onfeltarulasa (v6. a-\79eLa). A legkitiintetettebb hely, ahol az igazsag megnyilatkozik, aDasein, az ember, akiben a Jét itt van. Vagyis (a Heidegger altal elitélt terminologia- val élve) az ,,objektiv” igazsdg leginkébb a ,,szubjektumban” nyilvanul meg. _ Természetesen nem minden emberben nyilvanul ki a Lét, az igazs4g, csak az autentiku- san létezé emberekben, akik kilépnek (v6. ek-siste) a hétkéznapi ember (das Man) lét- médjab6l (Verfallenheit). Az autentikusan megélt élet a halallal szemkézt felvallalja és megteszi létének nagy déntését, nagy Iehetdségét. A filozofia feladata az egzisztencia hiteles megvaldsuldsainak kutatdsa a multban. Ezért a filozofia mindenekel6tt\hermeneutika. Olvassa a milt egzisztencialis megnyil- Vanulasait. A nyelynek ebbél a szempontbél dénté szerepe van. Nem pusztan eszkéz, aminek a segitségével valamit kifejeziink, hanem tartalmazza a multat, az emberi 38 Dipetius, M., Die Formgeschichte des Evangeliums (1919). 39 BULTMANN, R., Die Geschichte der synoptischen Tradition (1931*).28 A tudomanyag torténete egzisztencia eddigi megvaldsulasait. Die Sprache spricht, ahogy Hélderlin mondja (amennyiben a beszéd nem fecsegés — Gerede). A nyelv alkotja meg az embert, aki a nyelvben él. A nyelv a lét haza. Hans Georg GADAMER*? hangstilyozza, hogy minden megismerés feltételez egy elézetes tudast (Vorverstdndnis), ami nem azonos az elditélettel (Vorurteil). A megértés a horizontok Gsszeolvadasa, amelynek soran a mii ujfajta értelmet nyer, egyre inkabb megszabadul a szerzé6 gyamkodasatol, és az olvasdé lesz. Minden egyes olvasé az olvasok hosszi soraban egy lancszem, az 6 olvasata a mii eddigi megértéseire tamaszkodik. A mtinek ezt a folyamatos, egyre mélyebben térténé megértéset tanul- manyozza a hatastérténet (Wirkungsgeschichte). Egzisztencializmus, Rudolf Bultmann Karl BarTH kommentarja a Romai levélhez (1918) reakci6 a térténetkritikai méd- szerre. Barth — a dialektikus teologia mas képviseldivel egyiitt - Dilthey nyoman azt hangstilyozza, hogy a Szentiras nem egy térténeti dokumentum, hanem Isten szava, amely itt és most megszolitja az olvasot. Csak akkor értjiik meg, ha ezt a megszolitast kihalljuk beldle. Rudolf BULTMANN"! legfébb térekvése, hogy az Ujszivetséget jelentéssé tegye a mai ember szamara, aki annak mitikus nyelvezetével nem tud azonosulni. A mitosz a talvilagi valosagokat evilagi fogalmakkal irja le (pl. mennybemenetel, vagy Krisztus leszallasa az alvilagba; v6. 1Pt 3,19). Bultmann (D. F. Strauss nyoman) ezt a mitikus nyelvet szeretné lefejteni az evangéliumi tizenetrél (Entmythologisierung). Ebben az is batoritja St, hogy nézete szerint a mitosztalanitis mar magaban az Ujszdvetségben megkezdédott, kiiléndsen Palnal és Janosnal. Ennek egyik példaja a janosi ,,megvalo- sult eszkatologia”. Bultmann az Ujszévetség sokszor mitikus nyelve helyett a mai ember szamara jelentés egzisztencidlis (pontosabban heideggeri) nyelvezetben akarja azt megfogalmazni. Bultmann és Heidegger 1923-28-ig kollégaék voltak Marburgban, és igen erés hatast gyakoroltak egymasra. [gy példdul Bultmann rendszerében a *biin’ a heideggeri ’inautentikus Iétezés’ lesz, amelyb6l a hit déntésével keriilhet az ember az lidvésség (azaz az autentikus egzisztencia) allapotaba. A bultmanni térekvés részben helyénvald, hiszen a Szentiras valoban sok mindent az akkori vilagképnek megfelelé »mitikus” kéntésbe dltéztet. A kérdés természetesen az, hogy mit tekintiink mitosznak (pl. a feltamadast is?). Bultmann szamara az egyetlen transzcendens esemény (Heilsgeschehen) az, amikor a Sz6 megszolit, és az ember valaszol. Itt er6sen érz6dik Bultmann protestans gondolkodasmédja. A lényeges szerinte nem az, hogy Krisztus — 2. 40 Gapamer, H.-G., Wahrheit und Methode (Tiibingen 1965). 41 BULTMANN, R., Glauben und Verstéhen I (1933); ID., Theologie des Neuen Testaments (Tiibingen 1948).A tudomanyag megszuleteése és fejlodése 29 feltamadt-e a sirbél, hanem csakis az, hogy bennem feltamad-e (v6. Jn 5,23-25: ,,Aki hisz, mar atment a halalbol az életre... Elj6n az ora, és mar itt is van, amikor a halottak meghalljak az Isten Fianak szavat, és akik meghallottak, élni fognak.”). Ha pedig ben- nem feltamad, akkor az iizenet igaz, fiiggetleniil attol, hogy megtértént eseményekrél szamol be, vagy sem. Bultmann szerint az Ujszévetség elsésorban az 6segyhaz kériig- maja. Ezért Jézus tanitasa nem része az Ujszévetség teolégidjanak, az csak a hisvéti hit- tel kezdédik el. A torténeti Jézus egyébként szamunkra nem is megismerheté, alakjat teljesen elfédi a hit Krisztusar6] sz616 igehirdetés. Itt Bultmann azonosul a for- matorténeti iskola ,,dogmajaval”, miszerint az G6segyhaz szobeli igehirdetése — amelyet teljes mértékben a husveti hit hatarozott meg — d6ntéen atformalta a hagyomanyokat. Am Bultmann szerint a hit lényegénél fogva nem is tamaszkodhat térténeti bizonyitékokra. A hit abszolit aktus, amely nem fiigghet semmiféle feltételt61. Itt ismét Bultmann protestans gydkerei (a so/a fide tana) k6szonnek vissza. Bultmannal szemben meg kell jegyezniink, hogy az altala leirt idvesemény tulaj- donképpen G6nmegvaltas. Az ember a sajat egzisztencialis déntése altal jut el az auten- tikus létmédba. Az tidvésség kiviilrél érkezése (extra nos) elttinik. Bizonytalanna és lényegtelenné valik, hogy ezen az egzisztencidlis déntésen kiviil tértént-e egyaltalan valami, ami objektiven megfoghato. Nem vilagos, hogy miért éppen Jézusban hisziink, hogy a Sivaba vetett hit példaul miért ne segithetne el éppen ugy az autentikus létméd- ba jutashoz. Kérdés, hogy remélhetek-e olyan valamiben, aminek 6nmagaban nincs objektiv értéke. A hit Bultmannal tartalom nélkiili paradoxonna valik. Reakciok R. Bultmannra B.\GERHARDSSON egy igen jelentés tanulmanyaban kimutatta, hogy a Jézus-kora- beli zsidé mentalitas mennyire lényegesnek tartotta a hagyomanyok hiiséges tovabb- adasat (pl. a rabbik tanitvanyai), és egy hagyomanyokat a semmibél létrehozé kreativ Osegyhaz igen valdszintitlen, a modern egzegétak taldlmanya.*? Joachim JEREMIAS hatalmas rabbinikus és szentféldi ismeretanyaggal bizonyitja az evangéliumi hagyo- manyok szavahihetdségét.4? Oscar CULLMANN kimutatja, hogy az egész Szentirds (Oszévetség, Jézus tanitasa, Gsegyhaz) tidvtdrténetként Abrazolja Isten és ember talalkozdsat. Nem egy pontszerti Heilsgeschehen-r6l beszélnek, hanem egy térténelem- ben megjelend és megvaldsuld tidvésségrél (Heilsgeschichte), amelynek elézménye van és egy beteljesedés felé tart. 44 42 GERHARDSSON, B., Memory and Manuscript. Oral Tradition and Written Transmission in Rabbinic Judaism and Early Christianity (1961). 43 JereMiAS, J., Neutestamentliche Theologie. I. Die Verkiindigung Jesu (Giitersloh 1971). e 44 CULLMANN, O., Heil als Geschichte. Heilsgeschichtliche Existenz im Neuen Testament (Tiibingen 5).A tudomanyag térténete Vincent TAYLOR Mark-kommentarja nagy erével védelmezi az evangélium térténeti hitelességét.”” Charles Harold Dopp kimutatja a janosi hagyomany és a szinoptikusok hasonldésagat, igazolva ezzel a Janos-evangélium hitelremélt6sagat.4¢ Kimutatja ezenfeliil, hogy az iidvésség jelenlétének meghirdetése (realized eschatol- ogy) magara Jézusra vezethet6 vissza, nem csak az 6segyhaz kériigmajaban szerepel.*7 Masok. szerint (H. BRAUN, van BUREN) azonban Bultmann nem ment végig kévetkezetesen a mitosztalanitas utjan. Az un. ,,Isten halala” teoldgia azt allitja, hogy maga Isten is mitosz, amely csak mint az Gnmegértés és az ember tarsadalmi elkdte- lezettsé¢gének honnanja maradhat meg. A kereszténység humanizmussa redukalddik. Ez a radikalis végkévetkeztetés vilagossé teszi a bultmanni gondolatrendszer alapveté problémait. Bultmann tanitvanyai k6ziil is kés6bb sokan kritikaval illették 6t. Ernst KASEMANN Das Problem des historischen Jesus cimti irasdban (1954) kimutatja, hogy ha a hit Krisztusa és a térténeti Krisztus kéz6tt nincs kapcsolat, akkor a kereszténység egy térténelmietlen mitossza valik. Felhivja a figyelmet arra, hogy az evangéliumok tébbek k6z6tt azért sziilettek meg, mert az 6segyhazat érdekelte a térténeti Jézus. Kasemann harom kritériumot sorol fel egy hagyomany térténetiségének megallapitaséhoz: 1. a hangvétele ne legyen kériigmatikus; 2. térjen el mind a korabeli zsidd hagyomanytdl, mind a kés6bbi keresztény hit- igazsagok megfogalmazasaitol; 3. felfedezhetd legyen a mondas eredeti aram megfogalmazasa. Gerhard EBELING és Ernst Fucus 4llitja, hogy vissza lehet menni a torténeti Jézusig példaul a magatartasformai alapjan. [gy pl. Jézus kézés lakomaiban a biinésékkel, amelyekben O Isten eszkatologikus btinbocsanatat kinalja fél, Isten eszka- tologikus képviseléjeként cselekszik. A husvét utani hit csupan a husvét elétti Jézus helyes megértése. Fuchs és Ebeling ezenkiviil hangstlyozza, hogy Isten szava teremté er6. Nem annyira az ember értelmezi az isteni szot, sokkal inkabb a sz6 értelmez min- ket. Az egzegéta (és az igehirdeté) feladata a sz6 eredeti erejét Ujrateremteni, hogy a Wortgeschehen tijra megtérténjék. A katolikus Egyhaz reakciéja A katolikus Egyhaz hosszu idén at elzarkézott a bibliatudomany tjabb ered- ményeit6l, ami értheté is azokbél a radikalis kévetkeztetésekb6l, amelyekre igen gyakran az egzegétak jutottak. XIII. Led papa a Providentissimus Deus kezdetti encik- likajaban (1893; DS 3280-3294) kiemeli a Szentirés sugalmazottsagat. A Szentlélek a szent szerz6ket az iras elétt és alatt is vezette (movit, adsiitii), hogy a kinyilatkoztatott 45 Taytor, V., The Gospel According to Mark (Houndmills - London 1952). 46 Dopp, C.H., The Interpretation of the Fourth Gospel (Cambridge 1953), 47 Dopp, C.H., Parables of the Kingdom (Glasgow 19612).A tudomanyag megsziiletése és fejlédéese Si igazsagot tévedésmentesen fejezzék ki (infallibili veritate exprimerent). A sugalmazast diktalasnak nevezi az enciklika (Spiritu Sancto dictante). Ugyanakkor buzdit a keleti nyelvek tanulmanyozdsara, és elképzelhetének tartja, hogy egyes természeti jelen- ségeket a Szentiras nem tudomanyosan, hanem népies mddon ir le (DS 3288). . Szt. PiusZ papa a Pascendi enciklika, a Lamentabili dekrétum (1907; DS 3401- 3466. 3475-3500) és a Commissio de re biblica valaszai (1902-t61) altal fékezni probal-_ jaa modernistanak nevezett iranyzatokat.** Ugyanezzel a céllal létesiti a Rapai Biblikus Intézetet_Romaban (1909), és szoritja hattérbe a gyanisnak tartott jeruzsdlemi domonkos biblikus iskolat (Ecole Biblique).*° XV. Benedek_papa a Spiritus Paraclitus kezdetti enciklikajaban (1920; DS 3650- 3654) megerésiti, hogy a Szentiras egész szdvege sugalmazott, nem csupan latszat szerint (secundum externam speciem) irja le a kiilénb6z6 jelenségeket, hanem a valosdgnak megfelelden, és a bibliai elbeszélések torténeti hitelességéhez egyaltalan nem férhet ket- gég. A papa ebben a kérlevélben ov a Providentissimus Deus kezdett enciklika kijelenté- seinek tag értelemben val6 magyarazatatol. Az elsé kapunyitogaté jelzés a bibliatudomanyok felé XII. Piusz papa Divino afflante Spiritu kezdett enciklikaja volt (1943; DS 3825-3831). A kérlevél kifejti, hogy a Szentiras szerz6i, mint az Okori keleten ez elterjedt volt, kiilénb6z6 mfifajok szerint fejezték ki magukat (lasd. az enciklika De generibus litterariis in. s. Scriptura c. fejezetét). Az elbeszélésekben nemritkan talalhatoak tilzdsok, hozzavetdleges leirasok. Az enciklika buzdit a Szentiras tudomanyos tanulmanyozasara. Leszégezi, hogy a Vul- gata tekintélye nem kritikai, hanem jogi jellegti (auihentia non... critica sed iuridica), és buzdit a Biblia eredeti nyelvekbél valo leforditasara. Ennek a nyitasnak egyik gylimdlese lett a Jeruzsalemi Biblia (La Bible de Jérusalem; 1948-54). A Suhard biborosnak adott valaszok (1948; DS 3862-64) szintén ezt a szabadabb légkért jelzik. A Papai Biblikus Bizottsag titkara A. Miller 1955-ben kijelenti, hogy a bizottsag 1905 és 1915 k6zétt adott valaszait a katolikus bibliakutat6k teljes szabadsaggal kezeljék. Mar a II. Vatikani Zsinat alatt bocsat ki a Commissio de re Biblica egy jelent6s instrukciot (De historica Evangeliorum veritate; 1964, DS 3999). Ez a dokumentum Megnevezi az evangéliumok keletkezésének harom fazisat (Jézus tanitasa — az dsegy- haz igehirdetése — az evangélisték munkaja), és megillapitja, hogy a szent szerz6k a husvéti hit fényében irtak le Jézus fldi életének eseményeit. A dokumentum lényeges allitasai bekeriiltek a Dei Verbum dogmatikus konstiticidba (DV 19). A Dei Verbum megillapitja (tovabblépve a trienti megfogalmazasnal), hogy a Szentiras és a Szenthagyomany egyetlen forrasbol fakad (DV 9). Leszégezi tovabba, 48 A valaszok megkévetelik tébbek kézt a Pentateukhus médzesi ill. a teljes Izajas kényv izajasi Szerzdségének elfogadasat, vagy a szinoptikus evangéliumok két-forras-elméletének (Mk - Q) tagadasat. hy 49 Az Ecole Biblique alapitéja Marie-Joseph LAGRANGE OP volt 1890-ben. A modernista tisztogatas Wdején egy ideig nem irhatott és nem tanithatott, késdbb pedig csak ujszévetségi témakr6l engedték pub- likaIni. Az 1993-as dokumentum (Szentirasmagyardzat az Egyhdzban, 68) a legnagyobbak kézétt emliti Lagrange nevét, és ezzel rehabilitalja.a2 A tudomanyag térténete hogy ,,a tanitohivatal nines félétte az Isten Szavanak, hanem szolgal neki... hallgatja, szentiil rzi, és htiségesen kifejti” (DV 10). A szent szerz6k valédi szerz6k, akik sajat képességeiket Tatba vetve jegyezték le, amit Isten akart. Mondanivaldjuk helyes megérteschez iigyelni kell az irodalmi mifajokra (DV 11-12). Az evangéliumi hagyo- many formalddasaval kapesolatban a dokumentum megnevezi azt a harom szakaszt, amelyekr6l a formatérténeti iskola beszélt: Jézus, az apostolok a feltémadas utan, a szent irék (DV 19). A Szentirds igazsagat megfogalmiaz6 mondatba belekeriilt a nostrae salutis causa kitétel (DV 11). A Szentiras nem tudomanyos vagy térténelmi szempont- bol tévedhetetlen, hanem abban, amit Isten a mi tidvésségiinkre kinyilatkoztatni akart. Redakci6étérténet Id6k6zben a formatorténeti iskola egyes tulzasai elleni reakcidkéent megsziiletik a redakcidtérténeti modszer (Redaktionsgeschichte). Vilagossa valik, hogy az evangélistak nem pusztan a szajhagyomanyban kialakult perikopak dsszegytijt6i voltak, hanem igazi teologusok, akik hatarozott elképzelés alapjan rendszerezik és fogalmaz- zak meg az athagyomanyozott anyagot. Maté teologidjarol G. BORNKAMM és W. TRILLING, Markrél W. MARXSEN, Lukacsrél H. CONZELMANN végzett Uttér6 kutatast redakciétérténeti szempontbdl.*? Szinkron médszerek A torténetkritikai modszer egyoldali alkalmazasaval szembeni reakcidként vird- goztak fel napjainkban az un. szinkron mddszerek. Hangstilyozzak, hogy a sz6veg els6- sorban nem eszkéz (ablak), amin keresztiil a térténelmet tanulmanyozhatjuk, nem pusztan dokumentum, amelynek a kialakulasi fazisait keressiik (diakron modszerek), A szévegnek elsésorban Gnmagaban van értéke, tiikérhéz hasonlithato, amely kapcsolat- ba lép az olvasdéval. Ilyen szinkron modszerek a kanonikus (B.S. CHILDs), a hatastérténeti (U. Luz), a szocioldgiai (G. THEISSEN), és a struktira elemzés modszerei (A. VANHOYE), a retorikai ill. narrativ elemzés (J.L. SKA), a politikai, a feminista ill. a pszichologiai megkézelités. 50 BoRNKAMM, G. — BARTH, G. — HELD, H.J., Uberlieferung und Auslegung im Matthdusevangelium (Neukirchen 1960); TRILLING, W., Das wahre Israel. Studien zur Theologie des Matthdusevangeliums (Miinchen 19643); MarxsEN, W., Der Evangelist Markus. Studien zur Redaktionsgeschichte des Evangeliums (Gottingen 1956); CONZELMANN, H., Die Mitte der Zeit. Studien zur Theologie des Lukas (Tiibingen 1954).Az U /jsz6vetség teologidjdnak médszertana 33 Szentirasmagyarazat az Egyhazban (1993)*! A Papai Biblikus Bizottsag Uj keleti dokumentuma kiegyenstlyozott értékelést ad a torténetkritikai mddszerrél. Leszégezi, hogy maganak a Biblidnak a természete feltétleniil sziikségessé és nélktilézhetetlenné teszi a térténeti elemzést, hiszen a szent szovegek Isten térténelembe testesiilt kijelentését tartalmazzak. A dokumentum elitéli a fundamentalizmust. Ugyanakkor felhivja a figyelmet arra is, hogy a térténetkritikai modszer Gnmagaban nem elegendé a szent szévegek megértés¢hez. Egy szentirasi kije- lentés értelme mindig tébb (sensus plenior), mint amit a szent szerz6 — a térténész altal kikutathato modon — megeértett az dltala leirt szavakbol. Ezért az egzegézis teoldogiai tudomany. A szinkron médszerek (amelyek k6z6tt a kanoni megkézelités és a hatastérténet tulajdonképpen a Biblia egésze ill. a Szenthagyomany alapjan értelmezi a Szentirast; v6. analogia; regula fidei) igy kiegészitik a torténetkritikai mddszert. A szinkron médszerek egymagukban valo alkalmazasa viszont szintén helytelen, mert a térténeti hattér vizsgalata nélkiil a széveg Gnmagdba zartta valik (csak esztétikai miualkotds), elvesziti jelentését a kiilvilag szamara.** AZ UJSZOVETSEG TEOLOGIAJANAK MODSZERTANA Az Ujszévetség teoldgidjanak a dogmatikatél valé elszakadasat, amint lattuk, Luthernek a Biblia 6nallé tekintéllyé val6 emelésére tett térekvése, valamint a torténel- mi szemlélet kialakuldsa tette lehetévé. Ezt az Gnallosagot eldszér GABLER fogalmazta meg vilagosan (1787). Az Ujszévetség teologidja tudomanyaganak targya Isten kinyilatkoztatasa Jézus Krisztusban, ahogyan azt az Ujszévetségi Szentiras mértékaddan tanusitja. Kiilénbézik az introdukcidtél, amely az egyes kényvek torténeti hatterét kutatja, ktilonb6ézik az egzegézistél, amely egyes kivalasztott szovegeket értelmez, és a dogmatikatél is, amely a mai Egyhaz hitét igyekszik szisztematikus mddon feltarni. Nem vallastérténeti jellegii tudomany. A Szentirdshoz hittel kézeledik, akként olvassa, aminek a Szentiras Gnmagat tartja (Isten kinyilatkoztatasar6l val6 hiteles tanusdgtétel). Az Ujszévetség tanitasat nem eléregyartott sémak, dogmatikus témak,% filoz6fiai okfejtések alapjan fejti ki, a szévegeket nem pusztan kébanydnak hasznalja, hanem 51 L’Intérprétation de la Bible dans l Eglise; magyar ford.: Szentirasmagyarazat az Egyhazban (Budapest 1998). 52 A szinkron médszerekr6] részletesebben is lesz sz6 a fiiggelékben, az egzegézis modszerei k6zétt. 53 Ilyen dogmatikus sémara épiilnek a kévetkezé miivek: CASALINI, N., J misteri della fede. Teologia del Nuovo Testamento (Jerusalem 1991); MEINERTZ, M., Theologie des Neuen Testamentes 1-II (Bonn 1950).34 A tudomanyag térténete maga szabja meg a témdit, az ujsz6vetségi szerz6k nyelvén mondja el a tanusag- tételiiket. Az egyes kényveket a sajat szavaikkal engedi beszelni. teolégidjanak kiilén-kiil6n val6 kifejtése. Ebben a fazisban alapvetden az egzegézis jd] ismert médszereit alkalmazza (lehatarolas, sz6vegkritika, nyelvtani elemzés, forraskri- tika, formatérténet, redakcidtérténet, torténetiség, szinkron mddszerek stb.). Ezeknek a médszereknek roévid leirasa megtalalhato a fiiggelékben. Egy masodik lépésben szintézist igyekszik létrehozni a kiilénb6z6 ujszévetségi teologiak kézétt. Példaul KUMMEL szintézise két gocpont kéré rendezi az Ujszévetség lizenetet: 1. Jézus tanitasa szerint az tidvésség (Isten Orszaga) mar eljétt, de ugyanakkor még nines itt a maga teljességében. Ez Szent Palnal a Lélek jelenléte és Krisztus masodik eljévetelének varasa k6zti fesziiltségként jelenik meg. Janosnal az lidvésség jelenléte kap dénté hangsulyt, de itt is megmarad egy varakozas a végs6 beteljesedésre. 2. Jézus tanitasanak és cselekvésének egyik kézponti gondolata Isten irgalma a btinésék irant. Palnal ez az irgalom mint megvaltas, engesztelé aldozat nyer meg- fogalmazast. Janos evangéliumanak egyik kulcsfogalma Isten szeretete. W. TuUtsinc*™ a husvét elétti és a husvét utani hit alapstrukturdinak (mar — még nem; Isten atyasaga; Jézus emberekért vald léte — szolidaritas, felebarati szeretet; szabadsag a legalizmustol stb.) hasonlésagara épiti fel a mfivét. SCHLATTER és CULLMANN az iidvtérténetet,>> V. WARNACH és C. SPICQ a szeretetet, ti fogalmava. Ezt a szintézist azonban sokan témankeént kiilén-kiilén végzik el. Kiilén targyaljak a krisztologia fejlédését, a pali és a janosi megvaltastant, az Egyhdz témakérét, a keresztségr6l sz616 részeket, az Ujszévetség erkélcsi tanitasdt. Mi is egy-két fontos téma kGriil igyeksziink majd megalkotni a szintézist. Nélkiilézhetetlen segédeszk6z6k a biblikus teologiahoz a megfelelé szétarak: BAUER, J.B., Bibeltheologisches Wérterbuch (1967). CoENEN, L., Theologisches Begriffslexikon zum Neuen Testament I-II (1967-70). **Theologisches Worterbuch zum Neuen Testament I-X (ed. G. Kittel) (Stuttgart 1933- 79). Supplément au Dictionnaire de la Bible (ed. H. Cazelles — A. Feuillet) (Paris 1928- ). 54 THUSING, W., Die neutestamentliche Theologien und Jesus Christus (1981). 55 ScHLatTER, A., Zur Theologie des Neuen, Testamentes und zur Dogmatik (ed. i Luck; 1969), CULLMANN, O., Heil als Geschichte. Heilsgeschichtliche Existenz im Neuen Testament (Tibingen 1946), —- —s35 Mark evangéliuma hiegs al, : GOL Nm gales a ‘ey Trodalom Doxa, Z., Mark evangéliuma (Budapest 1996). GNILKA, J., Das Evangelium nach Markus (Neukirchen 1979); magyar forditas: Turay A., Mark (Szeged 2000). *Pescu, R., Das Markusevangelium |-II (Freiburg im Breisgau 19772). TayLor, V., The Gospel According to St. Mark (London 19662). Mark-evangéliumanak hosszt id6n keresztiil alig szentelt komolyabb figyelmet a keresztény hagyomany. Mar Papiasz mintha védeni volna kénytelen ezt az evangéliu- mot, amikor azt irja, hogy Marknak, bar hidnyzik a rendszerezettség (tdEis) az evangéliumabél, mégsem rohaté ez fel (ovSev tTpaptev), mert 6 Péter prédikacidit kévetve, a helyi sziikségletek szerint irta meg miivét (Euzébiusz, H.E. 3,39,14s). Szent Agoston pedig Maté leréviditdjének (abbreviator) nevezi Markot. Ez a magyarazata annak is, hogy igen kevés patrisztikus kommentar sziiletett a masodik evangéliumhoz (Szr. JEROMOS, THEOPHYLACTUS, EUTHYMIOS, BEDA VENERABILIS, AQUINOI SZT. TAMAS, CAIETANUS, MALDONAT, CORNELIUS A LAPIDE). Ezek a kommentarok is jorészt csak azért foglalkoznak Markkal, mert mind a négy evangélium magyarazatat tizték ki célul. Ez a helyzet gyékeresen megvaltozott K. LACHMANN ynunkassaga nyoman, aki a De ordine narrationum in evangeliis synopticis c. miivében (1835) kimutatta, hogy a Mark-evangélium a legrégebbi az evangéliumok kéziil; Maté és‘Lukacs irott forrasként felhasznaltak ezt az evangéliumot. Ettél kezdve 6ridsian megnétt az érdeklédés a Mark- evangélium irant, hiszen ez a mii a térténeti Jézusrol vald legrégibb, legfontosabb for- rasunk. Mark miivének azonban nemesak torténeti szempontbdl van d6nté jelentéségé,” hanem teolégiai szempontbdl is. Mark Gj miifajt teremtett kényvének megirdsaval. Jézus térténetét mint evangéliumot mondja el. Miivével meghatérozza azt a médot, ahogyan majd a késébbi evangéliumok (elsdsorban Maté és Lukacs) Jézus térténetét megirjak, és ahogyan a kereszténység Jézus titkat szemléli. Az evangélium,sz6, amely Mark mivének cimeként szerepel (Mk 1,1: ’Apxi tod ebayyeAlov ‘Incod Xpiotod viod cod) az éskeresztény szohasznalatban a Jézusrol 8z616 prédikacidt jelenti. Ez a prédikacié azonban nem puszta hiradas, hanem olyan Ige,36 Mark evangéliuma __amelyben © maga jelen van és cselekszik. Az evangélium Isten ereje az tidvésségre (Rom 1,16; vd. 1Tessz 1,5: TO edayyeALov MLaV oOdK EyevT|On cig bu&> Ev AdYW LdVOV CAG Kal ev Svveper Kal ev mvetpatt wyiw ; 1Kor 4,15). Vagyis az evangélium nem kényv, irasmti, hanem Isten élé Igéje. * "Mark egyrészt Jézus életét mint Grémhirt mondja el, masrészt azonban az 6rémhirt Jézus életére alapozza. Az érémhir ott kezd6détt (Mk 1,1: dpxn). Ez a térténeti meg- alapozas nem sziikségszerti. Tudjuk, hogy Pal szinte semmit nem ir a torténeti Jézusrol, nem (vagy csak alig) idézi a szavait. Mark fontosnak érzi ezt a térténeti megalapozast. Ugyanakkor nem egy elmiult térténetet akar leirni, hanem egy olyan eseményt, amely sohasem valik multta, amely ma is megszolit, folytatodik. 1. Jézus térténete 6rémhir Olyan a Mark-evangélium, mint egyetlen nagy prédikacié, mint egyetlen nagy csodatérténet, amelynek végén a k6russzéveg, amit az olvasd/hallgaté is kimond, ha valoban végigélte az evangéliumot: ,,ez_valoban Isten Fia volt” (Mk 15,39). A marki és az 6segyhazi szdhasznalat eredetét sokan az Qszvetségben keresték. Izajas jovendéléseiben valéban eléfordul a kifejezés igei formaja (Iz 52,7: ,,Milyen szép a hegyeken annak a laba, aki jo hirt hirdet... kirallya lett a te Istened”: pyaui2 “wa on pros yoo yes) ces np pau sv sean oidu 61,1: ,hogy drémhirt vigyek a szegényeknek...”). A kumrani iratok is hasznaljak a kifejezést (1QH 18,14: ,,Igazsagod forrasat nyitottad meg teremtményed szaméara... hogy hirdesse az érémhirt, hirdesse a szegényeknek irgalmad béségét... a megtért lelkticknek és a szomortiaknak 6rdkkétartdé 6rdm6t...”; 11QMelch II 4,18-19: a Lélek felkentje, akirdl Daniel beszélt, a jé hirndke...”). Az Isten kiralysagdt meghirdeté 6rémhirrél van sz6 ezekben a szévegek- ben. A sz6 fénévi alakja (n7iv2) azonban csak profan értelemben szerepel az Oszivet- ségben, mint a csata utan a gyézelem hire (2Sam 4,10.18; 18,20.22; 2Kir 7,9). Ezzel szemben a Krisztus korabeli gérég kéznyelvben az evangélium szé igen gyakran hasznalt kifejezés volt, mégpedig az uralkod6 kultusz4hoz kapcsolddott. A Berlini papirusz hiraddsa szerint egy egyiptomi hivatalnok C. Julius Verus Maximus cesaszarra kikialtasanak (Kr. u. 238) d6rémhirér6l értesiil (eUayyedlou Tepl Tod av- nyopevobat Katoapa).** A Priene-i felirat (Kr. e. 9) a Julian naptar bevezetésével kap- csolatban magyarazza, hogy az évkezdés ez alkalommal szept. 23-ra, Augusztusz csdszar sziiletésnapjara keriilt: ,,A gondviselés, amely egész életiinket isteni médon atjarja... a legnagyobb ajandékot adta nektink, amikor Augusztusz csdszart adta, akit az emberek javara erénnyel téltétt el, és mint a mi és utédaink megmentdéje (owT1p), a habortnak véget vetett és békét teremtett, és mivel a csdszar megjelenésével minden korabbi idé reményeit feliilmulta... mivel végiil is az isten sziiletésnapja az altala oko- zott drémhirek kezdete volt ... (ApEev S€ TOL KdopwL TV 8’ adTdv Evayyertov 7 56 PREISIGKE, F., Sammelbuch griechischen Urkunden aus Egypten (1915) 421.Az Grémhir Jézus torténete 37 yeveOALos)” (1. 32-41). A csaszar sziiletése, sziiletésnapja, tronralépése, gyogyuldsa mind 6rémhir volt. Nagy Sandor sziiletését Ammon istenség adja hiriil az anyanak, a fogantatasa csodas modon torténik (Plutarkhosz, Vita Alex. 2,2-4). A kiraly mar gyerekként mint az istenség fia cselekszik, bélcs kérdéseket tesz fel az érkezé k6veteknek (5,1), az Ammon-orakulum papja isten fianak nevezi (Tai Atds; 27,5). A kirdly sziiletését, vagy latogatasat (ETibdvera = megjelenés) 6rémhirnek nevezték. A latogatasokat a kfjpuE (v6. kériigma) hirdette ki. Jéezus maga is gyakran hasznalta az 6romhir kifejezést (v6. Mt 11,5). ~ Mark Jézus életét Ugy mondja el, mint Isten rejtett epifaniajat itt a Féld6n. R. PESCH kifejezésével élve, a Mark-evangélium ,,epifanikus térténelem”. P. VIELHAUER az evangélium harom kulcsfontossagi jelenetét, a megkeresztelkedést (,,Te vagy az én szeretett Fiam’), a szinevaltozast (,,Ez az én szeretett Fiam”) és a keresztrefeszitést (,,Ez valoban Isten Fia volt”) az ési egyiptomi tronralépési ritualé harom fokozataval hozza kapcsolatba (adoptio — az isteni méltdsag elnyerése; praesentatio — bemutatas az istenek kérében, v6. Mozes és Illés; inthronisatio — az uralom atadasa). Az egyes eseményeket égi jelek kisérték (vé. mennyei hang, a templom fiiggénye, sététség).57 Ha kélcs6nz6tt is a Mark-féle abrazolas elemeket ebbdl a tronralépési ritualébol, nyilvan- valoan egészen Uj értelmet ad az egyes lépcséfokoknak. Nem Jézus apotedzisat, hanem istenfitsdganak kinyilatkoztatasat,-kinyilvanulasat abrazolja. A_tr6n pedig, amelyen “Tézus kirdlysaga megvalosul, a kereszt. 2. Az 6romhir Jézus torténete Mark a leirasaval hangsulyozza azt, hogy az 6roémhir Jézus térténetével kezdédétt, onnan taplalkozik, azzal azonos. Az evangéliumot, az apostolok prédikaciojat torténeti- leg is meg akarja alapozni. Célja a hagyomanyok désszegytijtése (ami az apostolok halalaval égetéen fontos feladatta valt), de méginkabb az dsegyhaz hitének megala- pozasa. Sok hagyomanyt atvesz, hogy szilard és széles alapot vessen tanusagtételének. A Mark Altal felhasznalt, beépitett hagyomanyegységek: A. A kafarnaumi nap (1,21-39). A hagyomany feltehetéen Galileabol szarmazik, buzdit a misszidra. Esetleg része volt a nazareti zsinagdgdban lezajlé jelenet is (6,1-6). Mark egy masik hagyomanybdl ide fiizi a lepras meggyégyitdsanak térténetét (1,40- 45), amely igy mintegy elsé cstcspontja Jézus mikédésének; maris mindenhonnan t6dulnak hozza (1,45). B. Vitabeszédek (2,1-12; 2,15-3,6). A szombat megtartasa, a béjt, a poganyokkal valo kézés étkezés égetd problémdi voltak az elsé keresztény kézésségeknek. A gylijtemény a zsidozdkkal szemben a keresztény szabadsag magna charta-jat fogalmaz- 57 VIELHAUER, P., ,,Erwagungen zur Christologie des Markusevangeliums”, Zeit und Geschichte (FS R. Bultmann; Tiibingen 1964) 155-169.38 Mark evangéliuma za meg: ,,Az Emberfianak van hatalma a Féldén a biinéket megbocsatani... Az Ember- fia ura a szombatnak is”. C. Példabeszédek (4,1-33*). Ezen a gyiijteményen erésen érezheté Pal, ill. a hel- lenisztikus keresztény kézdsségek hatasa (,,tildézés az ige miatt”; ,,csak a pillanatnak él”). A széveg a missziora buzdit: bar sok mag rossz féldbe hullik, bar csak kicsi mustarmag, amit elvetnek, de mégis névekszik, hamarosan hatalmas fava lesz. D. Csodak (3,7-12; 4,35-5,43; 6,32-56). Az elbeszéléseket dsszek6ti a to, mint helyszin és a csonak, a gyakori atkelés. A csodaleirasokban igen sok az Oszévetségi utalas: — A vihar lecsendesitésének elbeszélése utal Jonas térténetére (Jon 1,4.10.16: vihar csapott le a tengerre, nagy félelem, egymast kérdezgették) és a zsoltarok leirdsaira (Zsolt 65,8; 89,10; 107,25-32: az Ur lecsendesiti a haborg6 tengert). — A geraziai megszallott térténete utal Izajas proféta soraira: ,,Sirkamrakban tildégélnek, kriptakban toltik az éjszakat, diszndéhust esz- nek... Azt mondjak: Maradj tavol, ne kézelits hozzam” (Iz 65,4-5). A csoda helyszine azonos az Ezekielnél szereplé6 Gog és Magog elleni titkézet szinhelyével, ahol a legyézott sereg (v6. légid) tetemei (v6. a disznok) ott fe- kiidtek a tenger (a Galileai tenger) partjan (Ez 39,11). A csodaelbeszélés Jézust mint a Satan elleni végsé ktizdelem gyézdjét abrazolja. — Jairus lanyanak feltamasztdsa utal Illés (v6. 1 Kir 17,17-24) és Elizeus (2Kir 4) térténetére (a szareptai, ill. a sunemi asszony fianak feltamasztasa; a proféta egyedtil be- megy a szobaba és felébreszti a halottat). — A kenyérszaporitas elbeszélése utal Elize- us kenyérszaporitasara (2 Kir 4,42-44: arpa- kenyereket hoz valaki, ,.Mi ez ennyinek?”, ettek és még maradt is), a 23. zsoltarra (,,z61- dellé6 mez6k6n, asztalt teritesz nekem”), va- lamint a mannara (v6. Kiv 16; zsid6 hagyo- A 10. rémai légié (Legio Decima Fretensis) Jeruzsd- many szerint a Messias majd megnyitja a lemben megtalalt tégla-pecsétje: (Ofel, ill. Sion-hegyi manna tarhazat). fiirdd; Kr. u. 1-2. sz.). A 10. légié Kr. u. 70-t61 kezdve = Jézus vizen jardsa emlékeztet a Sas- tartozkodott Palesztinaban. A légié egyik jele a vad- : . a diszné volt. « tengeri csodara (,,a hajnali Grvaltas idején”,Az 6rémhir Jézus térténete 39 megtudjak, hogy EN VAGYOK az UR”), illetve a Mézesnek és Illésnek megadatott teofaniara (,,e] akart menni mellettiik”; v6. Kiv 33,19; 1 Kir 19). Jézusban maga az UR van jelen (,,En vagyok”; Mk 6,50). A csodaelbeszélések galileai hagyomanyt tartalmaznak (v6. helyszinek), buzdi- tanak a pogdny-misszidra (3,7-12; 5,18-20). Unnepélyes, eksztatikus stilusban, hatal- mas tabloképekként allitjak elénk Jézust, mint az Oszovetség beteljesitéjét. E. Tisztasagi szabalyok (7,1-23). A hagyomanyegység a zsido- és pogany- keresztenyek k6zotti legkényesebb vitapont, az asztalkézésség lehetésége kériil forog. Mark ide illeszt be apro hagyomanytéredékeket Jézus poganyokkal kapcsolatos tevé- kenységér6l (szir-foniciai asszony, masodik kenyérszaporitas, ,,effata’”). F. Katekézis gyiijtemény (10,2-45*). Ez a hagyomanyegység a hazassaggal, gazdagsagegal, gyerekekkel kapcsolatos tanitasokat tartalmaz. Hellenista k6zésségbdl szarmazik (az Oszovetséget a LXX alapjan idézi; feltételezi, hogy a né is elvalhat, nem csak a férfi). Egyesek a 10,45-ben Pal hatasat vélik felfedezni. Mark minden bizonnyal e miatt az utolsd vers miatt helyezi ide ezt a hagyomanyegységet (,,odaadja életét valt- sagul sokakért”). Jézus nyilvanos mtkédésének ez a zarszava egyben atvezet a jeruzsalemi napok és a passié elbeszélésébe. G. Vitak kiilénb6zé csoportokkal (11,27-12,37). A szaddiceusok, herdédes-parti- ak, farizeusok és Jézus allaspontjanak szembeallitasa fontos kérdések kapcsan (f6- paranes, feltamadas, a csaszar elfogadasa). H. Apokaliptikus beszéd (13*). A hagyomanyegységre jellemzé a sok utalas Daniel kényvére és a templom lerombolasanak nagy fontossaga. I. Passié (14-15*). Az evangélium legésibb, legfontosabb magja. Ez elé épiti Mark a tébbi hagyomanyegységet. Osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy Mark nemigen hagy el semmilyen hagyo- manyt sem, ami keze iigyébe keriil. Ez a hagyomanyé6rzé, integralé tendencia abban is megnyilvanul, hogy sokféle teologia 6tvézédik dssze a mtivében: Megtalalhaté benne a pali megvaltastan (10,45) és a szintén Pal altal hangstlyo- zott hit kiemelése (,,Minden lehetséges annak, aki hisz”; ,,Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustérmag...”; ,,Hited meggyégyitott”). Hangstilyozza a pogany-missziot (7. f.; masodik kenyérszaporitas; Jézus pogany tertileteken). Sokféle krisztolégiai felségcimet hasznal (Fit, Emberfia, David fia, Krisztus, Ur, utalasok a szenvedé igazra), szemben példaul a Q forrdssal, amely csak az Emberfia cimet hasznalja. Lassuk most, hogyan fiizi 6ssze Mark ezt a sokféle, gazdag hagyomanyanyagot! Nem egyszerti gyiijté 6, hanem igazi teolégus, aki gyényériien megkomponalja a maga képét a Messids titkardl.40 Mark evangéliuma 3A Messids-titok Mark-evangéliumanak egyik vezér-motivuma az un. Messias-titok. Jézus kilétét titok fedi. Ez a titok-motivum harom ktilénb6z6 modon jelenik meg az evangéliumban: Hallgatasi parancs a meggydgyitott betegeknek (1,44), a kitizétt démonoknak (3,12), tanitvanyoknak (8,30). A tanitvanyok ertetlensége a csodakkal (7,18; 8,17s) és Jézus szenvedésével (9,32) kapesolatban. A példabeszédek értelmének magyarazata: ,.Nektek megadatott Isten orszaganak titka, a kiviil levéknek minden példabeszédekben térténik, hogy nézvén nézzenek, de ne lassanak...” 4,11). A titok-motivum igen gyakran a redakcié mtive, néha a kontextussal éles ellentét- ben (Mk 8,26: ,,Hazakiildte... A faluba ne menj be.”). A Messias-titok motivumanak jelentésére kiilénb6z6 valaszokat adtak az egzegétak. WREDE szerint az evangélista Jézus nem messiasi jellegti élete és a husvéti hit kéz6tti fesziiltséget probalja feloldani ezzel a mesterséges konstrukciéval. Arra ad valaszt, hogy miért nem lehetett felismerni a F6ld6n k6zéttiink jart Isten Fiat (a valasz: mert O maga titkolta kilétét). BULTMANN hasonléképpen a husvét utani ,,Krisztus- mitosz” és a nartrativ hagyomanyok kézétti fesziiltség feloldasara hasznalt irodalmi eszkéznek tartja a motivumot. HAENCHEN szerint a Messids-titok a hatastalanna valt feltamadas utani megjelenés-elbeszéléseket helyettesiti. Ezek a magyarazatok azonban sokkal inkaébb a modern kutatok problémait tiikrézik, mint az evangélista szemléletét. Mark soha nem gondolta volna a husvét eldt- ti Jézusrél sz616 hagyomanyokat nem eléggé dicsdségesnek, vagy nem eléggé messiasi- nak. Kell-e monumentalisabb és fenségesebb elbeszélés a vizen jard Krisztus dbra- zolasanal, aki ezt mondja: ,,Ne féljetek, EN VaGyoK”? Akinek a lattan a tanitvanyok azt kérdezik: ,,.Ki ez, hogy még a viz és a szél is engedelmeskedik neki?” A Messias-titok igazi értelmét leginkabb maga az evangéliumi sziéveg vildgitja meg. Mk 9,9 szerint a titkolodzas a feltamadasig tart, Az igazi kinyilatkoztatas, hogy milyen Messids 0 valdjaban, a keresztnél tarul fel. A csodak kevésnek bizonyulnak, hogy ezt feltarjak. A nagy kinyilatkoztatas a kereszten térténik (v6. a templom fiig- gonye kettéhasad), amikor a szazados majd kimondja: ,,ez valéban Isten Fia volt”. 0 nem Juda oroszlanja (Ter 49,9; Jel 5,5), hanem az Isten baranya. A keresztig nem tudna- nak réla helyesen beszélni az apostolok. Az tudja, kicsoda O, aki latta a keresztet. Az Emberfia cim is jelzi ezt az emberségbe, szenvedésbe rejtett dicsdséget. Az evangélium az els6 keresztények (v6. 1Kor 1,20-25: botrany és ostobas4g; Csel 3,17-18) és a késdb- bi kéveték nagy problémdjara, a kereszt és a szenvedés botranyara ad valaszt. A titok motivumnak van egy antropoldgiai magyardzata is. Az ember a maga ere- jéb61 nem képes felismerni, megérteni az Isten titkat, csak ha O megadja. Mark tehat egy — a hagyomdnyban mar meglév6, a térténeti Jézus tetteire és szavaira tamaszkod6 — hagyoméanyt erdsit fel és tesz evangéliumanak egyik f6 motivu- mava, hogy igy hallgatdi figyelmét kezdett6l a keresztre irdnyitsa. Az egész evangé]i-Az evangélium szerkezete 41 Mark evangéliuma.nem.mas, mint egy szenvedéstérténet egy hosszu bevezetéssel. Mar az evangélium legelején felsejlik a kereszt (3,6). A titokra ott deriil majd fény. Dibelius szerint Mark a titkos epifanidk, a titkos trénralépés kényve (,,geheime Epiphanien”; , Buch der geheimen Inthronisation”). 4. Az evangélium szerkezete Az okorban nem volt cim, uj bekezdés. A nagyobb egységek elejét és végét, valamint a {6 témajukat ismétlésekkel, nyelvtani elemekkel jelezték az irdk. AZ EVANGELIUM BEFEJEZESE — Az alexandriai szévegtipus legfébb tanti (B 8), egy-két nyugati (it* sy’) és cezareai sz6vegtanu (arm geo) valamint sok egyhazatya (Clem Orig Eus Hier) nem hozza (vagy betoldast jelz6 megjegyzéssel hozza) a Mk 16,9-20-at. — A bizanci szévegtipus tébb tanujéban (L v 099 0112 sy®) és néhdény mas szé- vegtanuban (sa bo aeth) sincs meg a 16,9-20, ehelyett az evangélium mas befe- jezéssel zarul: Jézus megjelenik az apostoloknak, elkiildi éket az egész vilagra hirdetni a szent és romolhatatlan evangéliumot. — Az altalunk ismert befejezés igen sok kddexben szerepel (A K X A C 33 D 28 f° @ Iren Diatess). — Ezenkiviil van egy negyedik fajta befejezése is az evangéliumnak, amely a W kodexben maradt rank, és amelyet Szent Jeromos is ismert. A Mk 16,9-20 masoldi kiegészités, mert kevés ési szévegtaniban szerepel, nem marki kifejezéseket hasznal, nehézkesen kapcsolédik Mk 16,8-hoz (alanyvaltas [asz- szonyok — Jézus]; Magdolna tjra valé megnevezése, a tébbi asszony eltiinése; bevezetd mondat: ,,Féltamadvan pedig a hét elsé napjan megjelent elészér...”). Egyesek sze- rint Mark valami miatt nem tudta befejezni a miivét, vagy elveszett az eredeti befe- jezés. Ezek a feltételezések azonban min- den alapot nélkiiléznek. Feltehetéen a meg- jelenések elbeszélései hagyomanytorténeti- leg késébbieck a Mark-evangélium megira- sanal. Mark a keresztrefeszités utan hamar befejezi az evangéliumat, mert sz4mara ez a jelenet az evangélium csticspontja, ahonnan mar nem lehet tovabbmenni. A feltamadas 6rémhirét meghirdetve (Mk 16,6) az olvasé meghivast kap, hogy a maga életében foly- tatodjék a be nem fejezett evangélium. Kara: aL prere te + t+ o¢ ime? VY KY FIO OL RAOWIE re PPA eTAL ENT ED ACA ATS FiPOCDH THT AOYATIO’ PA AUTON AD PE AONMOY HPOMPOewMMOyCoyac IATA OIE YAC EDT MN OR coy DWN A BOMEEP EC Enver pH ac Crea ace TETANGAONK YE YOM A Mark-evangélium kezdete a Vatikani Kédexben (Kr. u. 4. sz.). Jol lathaté a YIOY OY (Isten Fia) cim az elsé vers végén.42 Mark evangéliuma AZ EVANGELIUM CIME — A Vatikani (B), a Sinai (!), mas alexandriai tanuk (33 co) néhany cezéreai (f!" 13 W) és nyugati (D lat sy Iren) kédex és a bizanci szévegtipus (A L De stb.) a hosszabb cimet tanisitjdk (a cim vége csak harom gorég kédexbél hidnyzik 8* © 28°; ezenkiviil hianyzik a kévetkezé tanukbdl: 12211 sa™s Or). Vagyis a kiilsé kritika érvei igen nagy stllyal a hosszabb valtozat mellett szolnak. Ennek ellenére tébbek szerint a viod Ocod masoldi kiegészités, mert tendencia volt a cimek kiegészitése (vé. Jel 1,1 az egyik Athosz hegyi kdédexben). Mas vélemények szerint a hosszabb cim az eredeti, a kimaradds oka masoldi hiba (homoioteleuton). Mark stilusanak és az evangélium szerkezetének a hosszabb cim felel meg (v6. Mk 15,39). Az evangélium szerkezetének két alappillére két hitvallas (amit a cim is elére jelez): — Péter vallomasa Fiilép Cezareaja mellett: ,,Te vagy a Messias” (8,30). — A szazados vallomasa a kereszt alatt: ,.Ez valoban Isten Fia volt” (15,39). Fontos szerkesztési elem még a harom szenvedésjévendélés, a szummariumok (H. KUHN meglatasa) és a tanitvanyokkal kapcsolatos perikopak kézponti szerepe, egymas- ra épiilése.°8 Els6 kényv: A Messias titka 1,1-13 Prolégus A prologus bemutatja Jézust: O a szeretett Fiu (keresztség) és az Uj Adam (a vadal- latokkal békében él, és az angyalok szolgalnak fel neki).5? Az ’elsé kényv’ a tovabbiakban harom, egyforma szerkezeti alegységb6l ll: szumméarium — tanitvanyok — centralis rész — értetlenség (v6. E. SCHWEITZER; TAKACS GY.). I. 1. Szummarium (1,14-15). 2. Az elsé négy tanitvany meghivasa (1,16-20). 3. A kafarnaumi nap és vitak a térvénnyel kapcsolatban. 4. Konklizié: Jézus ellenségei az életére térnek (3,6). Felteheté, hogy Mark e miatt a mondat miatt teszi az evangélium élére a vitabeszédek hagyomanyegységét. Mar az evangélium legelején felsejlik igy a kereszt. II. 1. Szummarium (3,7-12). Az evangélista Jézus nevét is emliti a perikopa ele- jén, amivel hangsulyt ad az uj egység kezdetének. Mark igen ritkén nevezi meg Jézust, 6,30-td1 8,17-ig példaul egyszer sem. 2. A tizenkét apostol kivalasztasa (3,13-19). 3. Krisztus az apostolokat példabeszédek, majd csodak sorozataval késziti fel, oktatja. A térténetek visszatéré motivuma a kévetkezé kérdés: Ki ez? Honnan van ez? (4,41; 6,2) 4. Jézus csaladja és a falubelijei ellene fordulnak (3,20; 3,31-35). 58 Stock, K., Boten aus dem Mit Ihm Sein (Roma 1975). Ugyancsak a tanitvanyokkal kapesolatog részek fontossagat hangstilyozza J. ROLOFF. é 59 TaRIANYI, B., Az 6rémhir Mark evangélista szerint (Budapest 1984) 55-56, 93-97.Az evangélium szerkezete 4B AINcoNetie J ATT or Jeriké és kornyéke a madabai templom (Jordania) mozaikjan (Kr. u. 5-6. sz.). A mozaik-térképb6l fennmaradt téredékek Nablusz v4rosdtél a Nilusig tartanak. Gyakran a telepiilések dsi, és ‘jelenlegi’ (Kr. u. 5. sz4zadi) neveit is hozza, foként Euzébiusz Onomasticon-a alapjan. Jol lathaté a fenti részleten Ainon, Keresztelé Janos mikédésének helye, Gilgal, Eli- zeus forrasa és Jeriké. UL. 1. Révid szummarium (6,6b). 2. Az apostolok szétkiildése (6,7-13). Erdekes megfigyelni, hogy amig nincsenek jelen az apostolok, a szemtanuk, addig Jézus nem tanit, és csodat sem miivel; az evangélista a Keresztelé vértanusagat mondja el. 3. Eb- ben az alegységben egy dénté lépés térténik: nyitds a pogdnyok felé. A poganymisszié megalapozasaként Jézus a tiszta és a tisztatalan megkiilénbéztetésérél beszél (7,1-23). A vita kézben Mark megjegyzi, hogy Jézus minden ételt tisztanak jelentett ki (7,19). Itt talalkozunk a kenyérszaporitds csodajanak elbeszélésével, aminck két verzidja is szere- pel az evangéliumban: a) Az egyik kenyérszaporitas alkalmaval (6,34-44) 5000 ember van jelen, és 12 kosarba gytijtik 6ssze az apostolok a megmaradt kenyeret. A 12 kosar Izrael 12 térzsére utal. Az apostolok jelenléte pedig utal arra, hogy 6k (és majd az utd- daik) azok, akik osztj4k majd a Jézus dltal adott kenyeret a vilag végéig. b) A masodik kenyérszaporitasnal (8,1-13) 4000 ember van jelen, és az 6ssze- gyiijtétt kenyereket tartalmaz6 kosarak szima 7. A Ter 10 szerint 70 nép van a44 Mark evangéliuma vilagon.® Feltételezheté, hogy a hetes szam esetiinkben a pogany népeket szim- bolizalja (v6. Csel 6: hét férfi kivalasztasa a gordgdk szamara). A 4000 férfire térténé utalds is az univerzalitast kifejezé 4-es szamot (v6. égtajak, alap-ele- mek) tartalmazza. Ezutan Jézus elindul a pogany teriiletekre: Tirusz és Szidon vidékére. Itt torténik meg Jézus talalkozasa a szir-foniciai asszonnyal (7,24-30). Az asszony mondata megint a poganyok felé vald nyitasra utal: ,,a kiskutyak is esznek az asztal alatt a gyerekek morzsaibdl” (7,28). A zsid6k gyakran ,,kutya” elnevezéssel illették a pogany népeket. 4. Az apostolok értetlensé¢ge (Mk 8,17-21). Ahogyan a tanitvanyokkal kapcsolatos részekben is van fokozatossdg (az elsé négy meghivasa — a tizenketté kivalasztasa — a tizenkett6 szétkiildése), ugy az értetlenség is fokozddik (ellenségek — rokonok — tanitvanyok). A Mk 8,17-21 mondatai mintegy negativ konklizidja az egész elsd résznek. A csodak nem elégségesek Jézus titkanak megértéséhez: ,Még mindig nem értitek? Még mindig vak a szivetek? Van szemetek és nem lattok, van fiiletek és nem hallotok?” Mint masodik konkluzié all az egész elsé rész végén a betszaidai vak meggy6- gyitdsa (8,22-26). A vak nehezen kapja vissza szeme vilagat. Eleinte csak ugy latja az embereket, mintha fak jarkalnanak. A vak jelképe a tanitvanyoknak is, akiknek lassan nyilik meg a szeme Jézus titkara. Ezutan kévetkezik Péter vallomdsa: ,,Te vagy a Messias” (8,30). A vallomastétel utan Jézus régtén kiigazitja Pétert: az Emberfianak sokat kell szenvednie (8,31). Péter ezt még képtelen felfogni (,,Isten ments, Uram!”; amire Jézus valasza: ,,Takarodj eldlem, Satan!”). Péter ebben az esetben a betszaidai vakhoz hasonloan még nem lat tékéletesen: mar meglatta a csodékat miivelé Jézusban a Messiast, de még képtelen hinni a megfeszitettben, és kévetni Ot. Az evangélium masodik f6 része erre a latasra juttatja el a tanitvanyokat és az olvasot. Masodik kényv: Az Emberfia titka Ebben a masodik részben mar alig talalunk csodaelbeszélést. Fordul az ut a Golgota felé. A. Jézus titja Jeruzsdlem felé (8,27-10,52) Az egységben haromszor ismétlédik meg ugyanaz a sorozat: szenvedésjovendélés —az apostolok értetlensége — a tanitvanyok oktatasa a kvetésrél és a kereszthordozas- r6l — ,,kateketikai” (vagy ,,egyhazi jellegii’””) kiegészités. I. 1. Szenvedésjévendélés (8,31-33). 2. Péter értetlensége és Jézus valasza: »lakarodj elélem, Satan” (8,33). 3. A tanitvanyok oktatasa (8,34-9,1): ,,Aki utanam akar jOnni, tagadja meg magat.” Kulcssz6 a kévetés (dkohov8€éw) a kereszt felé vezeté uton (8,34; a kés6bbi alegységekben is: 9,38; 10,21. 28. 32. 52). 4. Kiegészités (9,2-29; szinevaltozas, imadsag [és bdjt]). a 60 ATM szerint. A LXX 72 népet sorol fel.Az evangélium szerkezete 45 IL. 1. Szenvedésjévenddlés (9,30- 32). 2. A tanitvanyok versengése (9,33- 41). 3. A tanitvanyok oktatdsa (9,38-50; kicsinek lenni és szolgalni, botrany, s6). 4. Kiegészités (10,1-31; hazassag, gyer- mekek, vagyon). . AN Wl. 1. Szenvedésjévendélés (10,32-34). 2. A Zebedeus-fiak kérése Egy dzsiai herceg szamarhaton (Serabit el-Chadem, Sinai , fsz.; Kr. e. 19. sz.). (10,35-40). 3. Szolgalat (10,41-45). Itt hianyzik a negyedik elem. Lathaté, hogy a masodik részben a kereszt all az elbeszélés kézéppontjaban. A kiegészitések egyhazi jellegtiek. Ez utal arra, hogy az ut, amelyen az Egyhaz jar, Jézus keresztutjanak a folytatasa. Az egész egység konkluzidja a jerikoi vak meggydgyitasa (10,46-52). A vak a tékéletes tanitvanyt szimbolizalja. Az elézé vakkal szemben azonnal meggyogyul (,Hited meggydgyitott téged”), eldobja a kéntdsét, és koveti Ot az uton. Ez az ut pedig mar Jeruzsalem, a Golgota felé vezet. B. Krisztus jeruzsalemi mikédése (11,1-13,37) Mark Jézus jeruzsdlemi miikédését harom napra osztja. Az elsé két napon Jézus Jelképes tetteket hajt végre. I. Az 1. napon (11,1-11) Messidsként szamarcsiké hatan vonul be Jeruzs4lembe. Ezzel beteljesiti az észévetségi jovendéléseket (v6. Zak 9,9; Zsolt 118,25). Ezt az ott lév6 zarandokok is megértették, Messidsként készéntik Ot. Ezutan Jézus belép a temp- lomba, és megnézi azt. Tl. A 2. napon (11,12-19) megvizsgalja a fligefat (ahogyan az elsé nap megvizs- galta a templomot), és terméketlennek talalja. Ezzel a tettével Jézus a prdfétakra utal, akik a binds Izraelt terméketlen fiigefahoz hasonlitottak (Mik 7,1; Jer 8,13). Jézus ese- lekedete és szavai figyelmeztetés a gyiimélcstelen Izraelnek. Jézus megtisztitja a temp- lomot, és ott tanitja a népet. ILL. A 3. nap mar arrol sz6l, hogy Krisztus hogyan tanitott a templomban (11,20- 13,37). Ez a rész is tudatos szerkesztés eredménye. Az elején és a végén Jézus a tanitva- nyokhoz szél (11, 20-26; 12,41-44): a mustarmagnyi hit nagysagarol, és a szegény asz- szony ket fillérjér6l, ami a teljes Gndtadas jelképe. A két hasonlé perikopa kézott az ellenfelek vizsgaztatjak Jézust kérdéseikkel. A kérdésfeltevések legfontosabb témai a korabeli zsidésagot érinté kulcskérdések: az adordl, a feltamadasrdl, a legfSbb parancsrol. A szerkesztés Krisztust igy mutatja be, mint a zsiddsag hiteles tanitéjat. Jézus az igazi valasz4t a gyilkos sz6lémiivesekrél sz616 példabeszédben (12,1-12; 6 a szeretett Fiu; vigyazzanak, kinek a meggyilkolasara késziilnek), és a David fidrél illetve urarol feltett kérdésében adja meg (12,35-37; Kinek46 Mark evangéliuma a fia a Messids, ha David Uranak hivja 6t?). Jézus végsé konklizidja: ovakodjatok a farizeusoktdl és az irastuddktol (12,38-40). A jeruzsdlemi tartozkodds soran Jézus nyiltan kifejezésre juttatja, hogy 6 a Messias, az Isten Fia: az elsé két napon jelképes tetteivel, a harmadik napon pedig tanitasaval. Jeruzsalemben egy nagy revelacié torténik. Hasonloan nyilt kinyilatkoz- tatas a kivalasztott négy tanitvanynak az apokaliptikus beszéd az Emberfiardl, aki eljén majd az ég felhdin (13. f.). C._A passié A passié (14,1-16,8) az evangélium utolsé nagy egysége. Az elbeszélés felosztasa- nak tébbféle médja lehetséges. Mi a kévetkez6 felosztas szerint haladunk: 1. jelenet: A betaniai vacsora (14,1-11) Keretes térténet: — a fépapok és az irastuddok keresték, hogyan foghatnak el Jézust — a vacsora: az elbeszélés k6zéppontja az asszony dicsérete — Judas keresi, hogyan adhatna at Jézust. 2. jelenet: Az utols6 vacsora (14,12-25) Harom ,,lépcesébol” all: — a vacsora elokészitése — Jézus atadatasanak megjévendélése — Jézus 6natadasa. . jelenet: A talalkozas kertje (Getszemani; 14,26-52) — Péter tagaddsanak megjévenddlése — ak6zéppontban Jézus imadsaga all: ,,Abba, Atyam” — Jadas arulasa. 4. jelenet: Per a fépapok elétt (14,53-72) — Péter melegedik a tiznél — Jézus vallomasa, egyben a passié kézéppontja: ,,Latni fogjatok az Emberfiat...” (14,62) — Péter tagadasa. 5. jelenet: A Pilatus eldtti per (15,1-20) — Jézus Pilatus elétt — Barabas vagy Jézus — Jézus kiginyolasa a katonak altal. 6. jelenet: A kereszt 15,21-39) — keresztut és keresztrefeszités — Jézus kiginyolasa a kereszten — Jézus halala és a szdzados hitvallasa: ,,Ez valoban az Isten Fia volt.” Az utols6é mozzanat a passi6 valodi csucspontja. Az evangéliumban egyediil itt hangzik el egy ember részér61 a vallomas: Jézus az Isten Fia. Eddig a hitvallasig szeretné Mark eljuttatni az olvasot. wJézus szenvedéstérténete 4/ 7. jelenet: A kezdet (15,40-16,8) — asszonyok a kereszt alatt — temetés — asszonyok Jézus sirjanal; a feltamadas Grémhire. Az egész II. forészre jellemzé a harmas szerkesztés.®! Mark az evangéliumot a Néro-féle kereszténytildézés idején irta. Sok keresztény- ben felmeriilt a kérdés: Ez lenne Krisztus megigért orszaga? Azért lettiink keresztényekké, hogy lemészaroljanak minket? Mark a kereszt-centrikus evangélium- mal ravilagit arra, hogy kevés a csodatevé Jézus iranti lelkesedés. A Messias titkat, a szeretet titkat az kezdi megérteni, csak annak nyilik meg a szeme,® aki nem 4ll meg féluton. Aki kéveti Jézust a Golgotaig. Ott ragyog fel teljes fenyességében a szeretet titka. JEZUS SZENVEDESTORTENETE LouFINK, G., Jézus utolsé napja (Budapest-Luzern 1992). A kévetkezékben a Passiéval kapcsolatosan végztink vizsgalédasokat, hisz ez a Mark-evangélium leghangsulyosabb része. A passié igen régi hagyomanyra nyulik vis- sza. Erre utalnak a kévetkez6 tenyek: 1. Periképai dsszefiiggenek, csak egyiitt alkotnak értheté egészet (szemben a perikopak nagy részével, amelyek 6nallé, apré hagyomanyegységek). 2. Sajatos nyelvi stilussal rendelkezik (ami Markétol eltérd). Errol részletesen R. Pesch ir a Mark kommentarjaban. 3. A fpapot név szerint nem emliti, csak ,,a fopap”-nak nevezi. Ebbél sok kutatd arra a kévetkeztetésre jut, hogy még Kaifas volt a fépap (Kru. 18-37), amikor a passié megfogalmazédott. Ha ez a kévetkeztetés helytallé, akkor a Mark-passié ésformaja Kr. u..37 elétt keletkezett. 61 —3 szenvedésjévendélés — Jézus haromszor vonul be Jeruzsdlembe, és haromszor a templomba — harom napot mtikédik Jeruzsalemben ~ Jézus haromszor imadkozik a Getszemani kertben — Péter haromszor tagadja meg Jézust — Pilatus haromszor mondja, hogy Jézus a zsidok kiralya — az asszonyok listaja haromszor fordul el6 (15,40. 47; 16,1) ~ Jézus kereszthalalakor harom id6pont (3., 6., 9. 6ra) szerepel [A zsolozsma himnuszai ~ ter- tia, sexta, nona — visszautalnak a keresztrefeszitésre.] 62 Erdekes itt megjegyezni, hogy a keresztséget hivtdk megvilagosodasnak (puttcj16s) is, a keresz- tényeket pedig megvilagosodottnak. 63 Pescn, R., Das Markusevangelium |-II (Freiburg im Breisgau 1977”). Pesch ramutat arra, hogy az adott szakaszban igen kevés a participium coniunctum (ez inkabb Mark nyelvezetére jellemzé), mas- részt gyakori a coniugatio periphrastica, amit viszont Mark nagyon ritkan hasznal .48 Mark evangéliuma Jozsef, Kaifas fianak osszuariuma egy jeruzsalemi sirbdl. A sir minden jel szerint a Kaifas fSpapi csalad tagjainak temeté- helyéiil szolgalt. A fenti osszudrium feltehetden azé a Kaifas fSpapé, aki Jézust halalra itélte. 4. A passié elbeszéléje/elbeszéléi rendkiviil j6l ismeri/k Jeruzsdlemet, konkré- tumokra mutat/nak ra (Jeriko, Betania, Betfagé, Olajfak hegye, Getszemani, Golgota, Pilatus palotaja, itvonalak). 5. Feltiiné a személyek névszerinti megnevezése (Simon lepras; Cirenei Simon, Alexander és Rufusz apja®*; az asszonyok nevei; Arimateai Jozsef). 64 A Kedron vilgyében levé temetd egyik Krisztus-korabeli ossuarium-an ezt a feliratot talaltak: »,Alexander, Simon fia, Cirenei”. Minden bizonnyal azt a kéurnét talaltak meg, amely valaha a mi Cirenei Simonunk fidnak csontjait tartalmazta! Egyesek saerint a R6m 16,13-ban szereplé Rufusz a masik fitival azonos. A cireneiek jeruzsdlemi jelenlétérél az Apostolok Cselekedetei is beszamol (6,9).Jézus szenvedestorténete 49 6. 1 sok bvegb I- 7 : fiomae® SOK a szOvegben a semi AKE = ANLPO( A passi6bol két teolégiai témat C | mM /) NOG emeliink ki: p 1. A SZENVEDO IGAZ {PASSIO IUSTI) 2 Pf A téma gyékerei.az.Oszévetsé- \ gre nyUlnak. vissza. Megtalalhaté a zsoltarokban és a bélcsességi iroda- nasp py lomban. Megfigyelheté, hogy a pas- LD 3° NX = sees canto stat a zsaltérok A Kedron patak vélgyében 1941-ben talalt egyik osszudrium két sz6fordulataival él. Igy pl. ecet (Zsolt felirata: “Alexander, Simon fia’; ‘Alexander, enet Feltehetéen 69,22), a k6ntds feletti sorsvetés az evangéliumban szereplé cirenei Simon fidnak csontjait tartal- (Zsolt 22,19), Jézus utolsd kidltasa mazta, (Zsolt 22,2), a kigunyolas (Zsolt 22,8; Biles 2,17). Ezeknek a szévegeknek visszatéré motivuma, hogy a gonoszok iild6zik az igazat, azonban végiil az igaz az, aki feliilkerekedik rajtuk. A gonoszok ,,latni fogjak” az igaz megdicsdiilését (Béles 5,2; Jel 11,12). Jézus is igy beszél: ,,latni fogjatok az Emberfiat”. A kifejezés: ,,a fopapok keresték, hogyan veszithetnék el Jézust csellel” (Mk 14,1) a zsoltarok terminoldgiajara utal. A gonosz a ,,csel embere” (Zsolt 36,4; 52,4; 109,2), ,,keresi”, hogyan arthat az igaznak (Zsolt 37,32; v6. Mk 11,18; 12,12; 14,1). Jézus maga pedig utal az Izajas konyvében szereplé igaz szolgara, aki ’sokakért’ vallal- jaa szenvedést (Iz 53,11-12; vé. Mk 10,45; 14,24). A passid szerint Jézus a szenvedd igazak hosszu soranak beteljesitéje. In. DICSOSEGES PASSIO. Jézus_passidja epifania: a szenvedésben ragyog fel Jézus istensége, ott tarul fel Isten szeretetének titka. Ezért kellett eddig titokban tartaniuk az apostoloknak Jézus kilétét. A betaniai vacsora (Mk 14,1-11) A periképa idémegjeléléssel kezdédik. A négy evangéliumban két ellentétes vélemény fogalmazddik meg Jézus haldlanak id6pontjdval kapcsolatosan: az egyik Marké, akit Maté és Lukacs is kévet, a masik Janosé. Mark kronolégiaja szerint Jézus haldla Niszan hé 15-én, tortént.© Jézus a hisvéti vacsorat iilte meg elétte a tanitvanyaival (Mk 14,12), tehat Mark szerint az utolsé va- csora idépontja Niszan hé 14. Jézus haldla pénteken tértént, hiszen megtudjuk, hogy a 65 Jézus felkialtasa ,Ehwt cdwt Nea caBaxSave (Eloi, Eloi, lema szabaktani)?” (Mk 15,34) arra utal, hogy a passié elbeszéldje emlékezetbdl, aramul idézi Jézus utols6 szavait, mig Mark a LXX-t hasznél- Ja, amikor idéz. 66 Vagyis Jézus hisvétkor, az iinnepen halt meg. A fépapok szandéka, hogy ne az tinnepen végez- zék ki (Mk 14,2), nem valdsult meg.50 Mark evangéliuma rakévetkezé nap szombat volt (Mk 15,42). Ennek alapjan szamitasba johet, mint Jézus halalanak éve (amikor Niszan 15. [husvét] pénteki napra esett®’): Kr. u. 30 (apr. 7.) és 33 (apr. 3.). Esetleg a 31. év (apr. 27.) is szdba jéhet, ha ebben az évben betettek egy pothdnapot.® A negyedik evangélium szerint Jézus halala Niszan ho 14-én volt. Pilatus a hala- los itéletet tinnepélyesen a birdi székbe letilve a 6. draban hirdeti ki (Jn 19,14: ime, a ti kiralyotok”). A templomban pontosan ekkor kezdték el félaldozni a husvéti baranyokat. Janos azt akarja kiemelni, hogy Jézus az igazi husvéti barany, az Isten baranya. Janos a betaniai lakoma iddépontjat hat nappal husvét eléttre teszi (Jn 12,1; Mk 14,1 szerint két nappal husvét elétt volt). Ez utalas arra, hogy a husvéti baranyt is legkés6bb Niszan 10-én be kellett szerezni, és érizet alatt kellett tartani (vé. Kiv 12,3.6). Jézus (a Janos-evangélium leirasa szerint) ett6] az idéponttdl kezdve nem hagy- jael Jeruzsélemet. Janos-evangéliumanak kronologiaja lathatoan teologiai motivacidju, és emiatt torténeti hitelessége is megkérddjelezheté. A betaniai vacsoran egy asszony 300 dénar értékti kenettel keni meg Jézus fejét. Ertheté a tanitvanyok botrankozdsa. 1 dé- nar egy napszamos napi bérét jelentette, igy 300 dénar kértillbeliil egy szegény csa- lad egész éves jovedelme volt. Jézus két médon indokolja meg az asz- szony tettét, amit az apostolok pazarlasnak mindsitettek. 1. Erkélesi igazolast ad az asszony- nak: ,,J6t tett velem” (sz6 szerint: ,,Szép miivet miivelt velem”). A ,,szép” (Kaddc) szo a koiné szohasznalataban jdt is jelen- thet. Jézus tehat jotettnek mindsiti az asz- szony tettét. A jotetteknek a korabeli zsidé menta- litds szerint két f6 kategériaja volt:®? Egyiptomi szolga megkeni ura fejét illatos olajjal : (WILKINSON alapjan). Az olaj elzarta a bér pérusainak ~ alamizsna, . egy részét, és igy a tulzott izzadast is meggatolta. — a szeretet cselekedetei. 67 Sok bizonytalansagi tényezé is kézrejatszik: nem tudjuk, hogy melyik évben iktattak be pothd- napot, és a hénapok kezdete is elcstiszhatott 1 napot az Gjhold megfigyelésének pontatlansdga miatt. 68 A zsidé naptar-rendszerben ugyanis idénként an. pothonapot kellett beiktatni a nap- és a holdéy eltérése kévetkeztében. 69 A jotettekkel kapcsolatosan lasd bévebben: BILLERBECK, Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch YV/2 (Miinchen 1926) 536ss. 559ss.Jézus szenvedestortenete Alamizsnat csak szegénynek és csak élének lehet adni, és csak anyagi jellegi lehet. A szeretet cselekedeteit magasabb rendiieknek tekintették az alamizsnanal, hisz ezeket gazdaggal és halottal szemben is gyakorolni lehetett, és személyes jellegtick voltak. Ide soroltak a szegények taplalasat, ruhazasat, a vendéglatast, fogolykivaltast, a menyegz6n val6 részvételt, a betegek latogatasat, a szomortiak vigasztalasat és a halot- tak eltemetését is. Ez utébbi a legnagyobb jotett a korabeli felfogas szerint. Az asszony tehat a lehetd legjobbat cselekedte Jézussal. Jézus szavai (,,Szegények mindig lesznek veletek... én nem mindig leszek veletek”) arra is utalnak, hogy vannak dolgok, amelyeket csak ’most’ lehet megtenni, és az asszony — felismerve a pillanat egyediilall6 nagysagat — pazarloan kidntétte a draga kenetet. 2. Eszkatologikus igazolas: az evangélium kihirdetésekor az asszony tettérdl is megemlékeznek majd. Az evangélium kihirdetése itt Isten uralmanak a vilag végén térténd iinnepélyes meghirdetését jelenti (v6. Jel 14,6-7). Az itéletkor az angyalok majd elbeszélik Isten eldtt, hogy az asszony milyen jot cselekedett. A térténetben észlelheté bizonyos kettésség, dramaisag: — Betania falu neve annyit jelent: a nyomortsdg haza.”° Haz ez, otthon, de a nyomorusag haza. — Simon neve azt jelenti: Isten meghallgatott, 4m ez a Simon lepras. A zsidésag kérében a lepra tagabb értelmii volt. Igy lehet, hogy Simon nem volt a mai értelemben, lepras, hanem csupan valamilyen latvanyos bérbetegségben szenvedett. A ’lepras haza’ ragadvanynévként raragadt erre a hazra. Lepra-haz ez, a nyomorusag haza. — Este van: az este idilli, meghitt idé, de a s6tétség drdja is. — Két nap mulva itt a paszka, a szabadulas iinnepe, 4m egyben a husveti baranyok ledlésének napja is. — Jézus fekszik (idilli jelenet), de a fekvés a holttest sirban fekvésére is emlé- keztet, hiszen az asszony a temetésére balzsamozza be Ot. Maga az esemény is dramai fesziilts¢gekkel van tele. A beszélgetést megtéri az asszony belépése, aki athagva a szokasokat (mert az asszonyok nem ¢tkeztek egyiitt a férfiakkal) Jézushoz Iép a draga kenettel. Az alabastrom roppanasa és a kenet pazarlé kiéntése az elviselhetetlenségig fesziti a hurt. Egyesck ,,felhorkantak ellene” (éve- Bpipdvto; a lovak horkandsat jelenti, emberekre nagyon ritkan haszndljak, esetleg megszallottakra; v6. Mk 1,43). A térténet végén Jézus a halalara utal (,nem leszek mindig veletek”; ,,a bebalzsamozasra”). Nemcsak maga a vacsora dramai, még inkabb dramai az a keret, amelybe az evangélium helyezte: a fépapok haldlra keresik Ot, és Judas keresi, hogyan adhatna Ot at. Az istendlés dramaja kezdédott el, az emberiség térténelmének legsététebb ordi. 70 V6. PEscu, R., Il vangelo di Marco II, 272. 71 Vagy lehetséges, hogy korabban mar meggydgyult, esetleg régebben volt egy lepras a haz tulaj- donosa.52 Mark evangéliuma Es mégis, az istendlés dramajaban, a lepras-, a nyomorisdg hazdban, mégis meg- csillan valami dragak6. A torténet fokuszan, ahol minden all vagy bukik, valami nagy- szerti trténik: ,,Szép mtivet miivelt velem” (kaAdv epyov fpydouto ev eyot). Ritka az ilyen tinnepélyes mondat a Mark-evangéliumban. Es milyen pompas mar a bevonulésa is: ,,asszony, akinek volt alabastroma, nardus kenettel, amely igazi, amely nagyon értékes”. Micsoda halmozas. A gesztusa is a kiralyok felkenéséhez hasonld. Az ember a ,,nyomortsag hazaban” él. Hiszen mi is az ember? Csupa hidbavalosdg, mondja a Prédikator. Es itt mégis visszacsendiilnek a Teremtés kényvének szavai: ,,Latta Isten, hogy mindaz, amit teremtett, j6”. Megtérténik a megyvaltas. A mii befejeztetett. Igaz, az Isten képmasa dsszetért, az ember Istentél tavol, sététben tapogatézva él. O, akinek hivatasa lett volna, hogy a mindenség papjaként Istennek ajanlja fel a vildgot, hivatasahoz méltatlanul a leprahazban tengédik. Am ebben az asszonyban az ember visszatalal eredeti hivatasthoz. Az ember, bar kevés az, amije van, ha ezt a keveset egészen adja, képes jot, gyényérlit tenni, tud_egészen szeretni. A gyénge, névtelen asszony, a gyénge emberség szimbélumaként, a teremtés papjava magasodik. Megtorve a vilag némasagat, ajandékka teszi a mindenséget a Teremtének. Jézus pont ezért van itt a nyomorusag hazaban, ezért iilt le egy asztalhoz a biinésdkkel, hogy kimondja ezt az igazza tevé itéletet: jonak lattalak. A vilagossag a vilagba jatt, és a sdtétség befogadta Ot. Beldle arad a fény, amely az asszonyt beragyog- ja. Az egész passié ezt tinnepli: Jézus gyéz az emberi gonoszsag és a halal felett. Az asszonynak nyomorusdgos ellentétparja Judas, aki 30 eziistért elarulja Jézust. Elmegy a fépapokhoz (am\9ev pds Tous dpxLepets; 14,10), ahogyan valaha odament Jézushoz (am f\Oov pds atv; Mk 3,13,” a kifejezés csak ezen a két helyen szerepel Marknal). A két szerepl6 szembeallitasa az kori irodalom gyakran alkalmazott eszkéze (avykptots). Az utols6 vacsora (Mk 14,12-25) Az elbeszélés héromjelenetbdl all, és fokozas észlelheté benne. Ez megfigyelheté a hisvéti vacsora termének kivalasztasaban is. Jézus elkiildi apostolait egy korsét vivé férfihez, aki majd egy als6 helyiséget (katdAvja) mutat nekik. A férfi azonban egy emeleti szobat (dvéyatov) biztosit szamukra. Egyfajta emelkedés térténik: ezt akarja “azékeltetni az evangélista. - A KORSOT VIVO FERFI Valészintileg egy esszénusrol van sz6, hiszen akkoriban nds férfiak nem cipeltek vizes korsét (az esszénusok k6zt sokan nétlenek voltak). Josephus Flavius tudésit arrél, hogy Jeruzsdlem egyik kapujat esszénus kapunak nevezték, és egy esszénus-negyed is volt ott. A Sion-hegyen megtaldlt varoskapu 72 Erdemes odafigyelni stra, hogy a tanitvanyok kivdlasztasanil is utalds torténik a teremtésre: kai étoinaev S0ideKka; 3,14).