> S © Be o Lakatos Katalin Az dllapot és mozgdsvizsgdlé.\\i, bal kézre: >,S,N, X, O, La sor- rend. | kor felet Az értékelés a 6 éves i szempon- tok alapjin torténik, de hibizas esetén az elsé négy alkalommal a vizsgalé még egyszer récajzolhatja ugyanazt (agyerek dltal nem megfelelden repro- dukalt) brat a gyerek kézfejére, s ha ezutin a gyerek jobb, pon- tosabb eredményt mutat, az alapjin pon- tozzon “i bér ingerfelvevs készsége és az idegrendszer megfelel6 azonosit6 és emléke76 kézpont- ; cleve megfeleléen Grettek, akkor a rajzolt abrik reprodukilisa nem okoz nagyobb ne- 2 pont. ha a gyerek Altal reprodukilt vo- nal hossza, mére- tarényossaga, iranya, ill. a kézzel, valamint vonalak egymassal bezart szdge egyezik’ 16 ailtal rajzolt- tal, s a gyerek ugyan. oda rajzolja, ahol az eredetit érezte. 1 pont: ha a vonal hossza, iranya, méretaranyossaga éxséget Tapascealacainkk szerint az allami gondozott gyerekek egy része nagyon alacsony teljesitményt tat (ite valdszindileg a korai rendszeres taktilis ingerek hidnya jatszik szerepet) Nagyon gyengén teljesitenek a hiperaktiv, a megkésett psrichomotoros fejlédésmenctet mu- 16 es a mentilisan retardalt, valamint az autista gyerekek is (a felszinesség és az inge: kalizélis valamint a gyenge input és integra és ill. az autistdkra gyakran jellemz6 yamatos taktilis ingerbarités miatti kevesebb tapasztalat miatt) pikus megoldésihibék 1. Agyerek a reprodukalt abra eredeti iranyat megvaltoztatja (visszafelé rajzolja) 2.A pyerek az eredeti abra kézhathoz viszonyitott helyzetét (szdgét) 45 foknal nagyobb eltéréssel reprodukalja 3. Agyerek az eredeti abr: ja 4, Agyerek az eredeti abra méretét (hosszit, nagysagat, arényat) 50%-nal nagyobb eltéréssel reprodukalja 5. Agyerek 2 cm-nél tévolabbra reprodukalja az eredeti rajzot a kézfején, 6. Agyerek az egyik (pid. a bal) kézfejére rajzolt abrit a masik (a job) kézfejére rajzolja. 7. Agyerek nem rajzol konkeét abrat, tbb ujjal mutat a vizsgal6 altal érintett kézfejére (eset- leg megvakarja vagy azt mondja: csikland6s). 8. Agyerek egészen més rajzol az eredeti helyett 9. Agyerek el sem kezdi reprodukalni a vizsgal6 altal rajzolt brat 10. A fenti hibik kombinacidja. a rajzolt vonal/bra kézzel bezirt szdge, avonalak egyméssal bezart szbge, a vizs- n beliili szégeket 45 fokos sz6gnél nagyobb eltéréssel reprodukal- 16 altal rajzolt von: al/abra kézfejre rajzol helye, kéziil egy sze pontban eltér a vizs- gal6 Altal rajzolttsl 0 pont: ha a vonal hossza, iranya, méretaranyossiga, a rajzolt vonal/abra kézzel bezart szdge, a vonalak egymassal bezart szoge, iltal rajzol vonal/ibra kézfejre rajzolt helye, kéziil két vagy tobb szem- pontban eltér a vizs- gal6 altal cajzoltst, vagy: ha a gyerek cs: megvakarja a kézfejet (nem rajzol vona- lavbrat) s azt mond+ ja: viszket, csiklandés vagy: egy vonalat/Abrat egynél tobbszr Atrajzol 1a a gyerek mozgis-kivitelezésén a megoldasi hibik kGziil kett6t vagy tébbet felismeriink, az rtékelés 0 pont, 672. vizsgilat: kett6s taki viesgélat értelmezése: Nizsgilati helyzet | instrukci6 | értékelés 5-6 éves kor kozott 416 egy iddben, egyszerre két bérfeliileten, azonos nyomissal érinti meg a st, ill, diszkrimindcios fal, hogy a vizs ertékelés 6 éveskor FPA. emi gyereket, az azonos modalitison beliili ingerazono felett A vizsgil6 és a gyerek | Meg foglak érinteni, egymissal szemben | miutan becsukod a iil szemed! Ha ezutan azt mon- dom: most, akkor kinyithatod a szemed, és megmu- tathatod, hol érezt- ed az érintést. Tehat: csukd be as szemed! - 5 gyengé- den megéringjik azonos nyomassal és cpyszerre a kovetkez6 helyeken: a) mindkét kézfej, by) az are két oldala, ©) jobb kézfej, bal arcfél, | d) bal kézfe} jobb arct ©) bal kézfej, bal arcfél, f) jobb kézfe), jobb arcfél 68 2 pont: haa gyerek pontosan, hatarozot- tan megmutatja az érintett helyeket az azonos (a vizsgalé al- tal érintett) s oldaton. 1 pont: ha a gyerek nem pontosan, hanem 5 cm-en beliil mutatja meg a megfelelé oldaton a vizsgal6 altal érintett pontokat (mindketts megmutatisaban hi bazik 5 cm-en beliil), vagy: a két érintett hely kéziil sak az, egyiket mutatja meg (de azt pontosan, ill az 5 cm-s hibahatéron beliil). 0 pont: a gyerek mindkét pontot az 5 cm-es hibahatéron kiviil mutarja meg, vagy: feleseréli az érintett oldalt (pl. jobb kézfej helyett bal kézfejet mutat), vagy: a két érintett hely kéziil csak az egyiket mutatja meg az 5 cm-es hiba- hatdron kival | kiviil get figyelhetiink meg eceket azéct kérjiik meg a szeme becsukas : intések alatt (kisebb gye- ft evemét akir be is kéthetjik) hogy kikapcsoljuk a vizulis modalitisét, mely segitsege fedén meg tudnak oldani ezt a feladatot ; csiak, hogy a gyerek az érintések egyidejtiségét és pontos helyét be tudja-e ere segitségével. Az érett ingerfelvétel és az idegrendszeri in- rerieig dltal ez a tevekenység konnyedén megvalosi a A vizsgalati eredményck és tapasztalatok szerint a taktilis ingerek felvételében gatolt, rossz cnvoros és integraciés rendszerrel rendelkez6 gyerekek azt a két érintést tudyak megmuracni fly egyszerre vagy a két kézfejikin, vagy a két arcukon éraékelnek . ‘A kézfej-arc relicidban szinte mindig csak az arcot mutatjak meg, amibél arra kGvetkezrethe- nk, hogy a kérgi reprezentacidban e terilet sokkal kiemeltebb (ezért ezt mutatjak) és emellett ay azonos modalitast: 65 erdsségd, de kevésbé frekventalt helyrél érkez6 inger nem jut cla idatosods szintjére. " Gyakori bizare tiinel az is, amikor a gyerck még az érintett oldale is a msik oldalon muracia 2 pont: haa gyerek pontosan, hatérozot- tan megmutatja az Grintett helyeket az azonos ( a vizsgild 4 tal érintett) oldalon. any’ ‘aca vagyunk kiva 1 pont: ha a gyerek nem pontosan, hanem 3 cm-en belii mutatja meg a megfelelé oldalon a vizsgalo altal érintett pontokat (mindkett megmutatiséban hi- bazik 3 cm-en beliil), vagy: a két érintett hely kéziil csak az egyiket mutatja meg (de azt pontosan, ill 3 cm-s hibahataron behiil. cB, ‘ bn beg Minél idésebb gyerek, annal inkabb ziiksége van az adekvat viselkedése szervezéséhe: saiikség esetén médositasdhoz a kérnyezet itett informacidkra. ajtasdhoz, plyamatos jelentésébdl kapott lényegesnek minds 'A szenzoros integracid éretiségét ez az ingerfelvevd, értékel6, dsszerende: nagatartési format szervez6 idegrendszeri tevékenység jelzi ‘A fenti hibak azért elgondolkoztatoak, mert ha a gyerek nyugodt kértilmények (elterelo ck nélkiil, kétszemélyes helyzetben) kézOtt azonos modalitisi ingerek kéziil esak az érzéke- ebbet tudja visszajelezni, akkor hogy tud sikeresen alkalmazkodni olyan helyzetekhe7, ahol Kir 3-4 ingerfelvevé szerv Altal kiildétt informacidkat kell értelmeznie ill, a motoros vélaszadas ntossigi sorrendjét is megszerveznic. s a megfelels | 0 pont: a gyerek mindkét pontot a3 cm-es hibahatiron kivial mutatja meg, vagy: felcseréli az érintett oldalt (pld.: jobb kézfej helyett b kézfejet mutat), vagy: a két érintett hely kéziil esak az egyiket mutatja meg 3 cm-es hibahatéron ipikus megoldési hibak L. Agyerek a kért pontokat 3-5 m-es hibahataron kivill mutatja meg 2. Agycrek a kért pontokat masik kézfejen ill. arcon (vagy mas testrészen) mutatjak m 3. Agyerek a két érintési pont helyett csak egyet mutat meg. 4. Bizonytalansag, tétovazas, 5 mp-nél hosszabb ,gondolkoza a megmutatas el6tt 5. A pontok megvakarasa torténik (csiklandés, viszket; fiizi hozzd magyardzatul a gyerck) 6. A fenti hibak kombinacidja. itelezés 1a a gyerek mozgis n a megoldisi hibak kOzil kettSt vagy tbbet felismertink, az 69vizsgalat: a) Mi van a kezedben? ~ taktilis-mentélis feladat: tapintott targy megneverése Jeszkzok: ceruza, fakocka, gumilabda, kisauto, kesztyit, s zsdk vagy terité az elre- jtésiikbox) b)Tedd ra a képre! -térsik egyentetés JeszkO20k: a targyakkal azonos szinti és nagysdgi képecskék, melyek ceruzit, fakoc Gt, gumilabddt, kisautot, kesztytit dbrézotnak| instrukcid értékelés 6 éves kor felett értékelés 5-6 éves kor kozott pes helyzet a) Jétékok vannak el- dugya a zsikban (a | terité alatt). Nyulj be, s amit kivalasztottal, ta- pogasd meg, s mondjad meg, mi 2 pont. haa gyerek mp-en beliili id6 al pontosan megneve: kezébe fogott targy 1 pont: ha 5-7 mp k6z6tt nevezi meg ai kezébe vett jatékot A vizsgalé az 6t kivalasztand6 2 pont. ha a gyerek 7 mp-en beliili id6 alate pontosan megnevezi a kezébe fogott tirgyat. 1 pont: ha 7-10 mp k6zOtt nevezi meg a kezébe vett jatékor meg: nevezend6 targyat egy kis zsékban vagy egy takaré alatt tartja. vanakezedben! | j6l, iol, vagy: ha a rosszul vagy: ha egy rosszul megnevezett megnevezett jatékot! mp-n beliil javit 0 pont: ha 10 mp-en til nevezi meg, vagy: ha a j6l megne- vezett tirgyat ,atke- reszteli” &S a rossz névhez ragaszkodik. 2 pont: ha5 mp-en | 2 pont: ha3 mp-en beliili id6 alatt pon- | beliili id tosan rateszi a tets76- | san riteszi a tetszle. legesen eldvett képre | gesen eldvett képre ata térgyat, melyet a | azt a targyat, melyet kép abrizol. kép abrizol 1 pont: ha 5-7 mp 1 pont: ha 3-5 mp k6z6tt teszi helyesen a | z6tt teszi helyesen a kitett képre az azt kitett képre az azt Abrizol6 tirgyat, Abrizol6é targyat, vagy: 7 mp-en beliil | vagy: 5 mp-en beliil clész6r rossz tirgyat | elész6r rossz targyat tesz a képre, de azt 3 | tesz a képre, de azt 3 mp-en beliil javitja. | mp-en beliil javitja. 0 pont: haa gyerek 7 | 0 pont: ha 5 mp- mp-n til teszi ré.a teszi rd a képre a tér- képre a tirgyat, gyat, vagy: az eldsz6r a vagy: az eldszor a képre tett j6l kivalasz- | képre tett jl kivalasz} tott targyat lecseréti | tott targyat lecseréli egy, nem a képen levé em a képen eve mp-n beliil j6ra javit] 0 pont: ha 7 mp-en uil nevezi meg, vagy: ha a jél meg- nevezett tirgyat , dt reszteli” és a helytel névhez ragaszkodik. | b) A vizsgild tetsz6- leges sorrendben egyenként eléveszi a fenti targyak valosighti képeit: A jatékot tedd az. azt dbrazol6 képre! I targyra, irgyra, vagy: nem talilja a agy: nem takilja a pen lithaté virgyat. | képen lathato targyat. 70 A vizst Fipikus m 1a a gyerek mozgis-kivitele7 értékelés 0 pont, Tipikus megoldasi hibak: Ha a gye vizsgélat értelmezése: €mény alapjan térténik a gilat els6 részében a vizualitas kikapesoliséval tapinté argyazonositas. - / eyo feladatnal a verbalis készség elengedhetetten, de elfogadhatjuk azt is, ha a gyerek erponimaszoval nevezi meg a kezével megfogott, letapogatott térgyat. A vizsgilat wievelezi a megtclel6 korai taktilis szenzomotoros tapasztalatot, s annak megiclels alghivisi kepességet. — i coitid pondolkorisi dd megengedett, hosszabb varakozisnal kell a taktils-asszocticibs- a pilis viszonyok és integricids kapesolatok gyengeségére gondolnunk. egoldasi hibak k a tapintott targyat 7-5 mp-en belli gondolkozisi id6 alatt nem kezdi el megne TA gyerel veani. Oo aa ayerck a tapintott térgyat rosszul nevezi meg (s 3 mp-n beltil nem javitia a tévedEset a targy vagy annak szinonimaja nevénck kimondasival) 3.A gyerek a tapintott targyat helyesen nevezi meg, gaszkodik, | create 4. Agyerek teljesen tanacstalan a tapintott irgy megnevezésében 5. Afenti hibak kombinaci6ja. ‘majd rossz nevet mond, s abhor f: a megoldasi hibdk kéziil kettt vagy tbbet felismeriink, ) A virsgalatnal a térbeli targy sikbeli stforditasanak képességet figycljike mer. A vizsgalattal megfigyeljak az elterelhetdséget és a feladar-tudatot (ne kezdjen el jétszani ha szimira vonz6 targyat lt), a térbeli és a sikbeli forma-azonositist, a figyelem és a koncent- ricid erdsséget ‘Az iitfordithatosag fontos kognitiv tevékenység, mely a sikeres képezi kolai tevékenységek alapjat TA gyerck 7-5 mp-ig, vagy azon wil gondolkozik, mielétt elkezdené a képen lithato tary kivalasztasat | ; ved 2. Agyerek a képen Litott téegy képe helyett masik targyat tesz.a képre (s tévedes 3 mp-n beliil). se tay haw 3.A gyerek eldszr a megfeleld vargyat valasztja ki, majd kicseréli egy rosszra, s gy hagyja (vagy 3 mp-n tali idé utan kezdi javitani). 4. Agyerek nem talalja” a képen lathaté targyat, 5. A fenti hibak kombinaci6ja ét nem javitja k kdziil kettét vagy tébbet felismertink, az ck mozgis-kivitelezésén a megoldasi hiba 0 pont. rtékel nAvizsgil6 és a gyerek egymas mellett tiinek, 72 izsgalati helyzet V. Ritmusvizsgélat h. vizsgélat: ritmus-vizsgdlat talpon instrukcid a) Mond4d el hango- san az ecc-pece mond6kat, s tapsolj ra egyen-letesen! (Bemutatjuk az els6 | sort, ha nem érti...) A kovetkezékben: kévetkez6 ritmust melyik kezemmel kezdem el dobotni; mi ritmus, mikor val- tom a kezei-met, mi kor és hogy haszna- tom a labamat! Ha befejeztem, te kévetkeze! b): bjjb tas bal labbal, 4): bbj jib 2 koppan- tas bal 6kéllel, | e): bj bb jj egy dob- bantis paros lib- bal A kiil6n allo betti az. oldalt és értéket, mellé gépelt bettik a ati-ti” értéket jelentik S26 nélkiil vegezziik a ritmusok bemutatasat. Figyeld meg, hogy a a latott és hallott ©): jj bb taps, dobban- értékelés 5-6 éves kor kozott Minden vizsgilati fe- ladatot kétszer mu- tathatunk be, ha hi- bazik a gyerek vagy ha nem érti, de igyekszik és még tud figyelni |) 2 pont: ha mond6kat egyen- letes ritmussal eltapsolta, mialatt mondta a szdveget 1 pont: ha j6l mondta el végig a széveget, de a tapsolis nem volt ceyenletes, vagy: egyenletesen tapsolt, de a széveg nem volt teljes (ill. tobbszir is- mételt egyes szavakat) 0 pont: ha a mond6- ka mondasa és az | egyenletes ritmus | visszatapsolisdban egyarant felismerheté volt eltérés, nem volt ésszehangolva a szdveg és a taps rit musa b) c) d) és e): 2 pont: haa ritmusminta szaaclisénal a Litott kez ill. labsorrend és a Litott- hallott ritmus pontosan egyezik a vizsgal6 altal bemuta- tottal ertékelés 6 éves kor felett Minden vizsgitati fe ladatot csak egyszer | mutatunk be. | | a) 2 pont: ha mon- dékat egyenletes mussal eltapsi ta, mialatt mondt a sroveget a tapsolis nem volt | egyenletes, vagy: | egyenletesen tapsol | de a széveg nem vol teljes (ill. tbbszir mételt egyes szavakat) | 0 pont: haa mondé ka mondasa és az egyenletes ritmus, visszatapsoli egyardnt felismerhet volt eltérés, nem vol sszehangolva a szb- veg é5 a taps ritmusa an b) ©) d) és e): 2 pont ha a ritmusminta visszaadisanal a létot kéz ill. libsorrend és: latott- hallott ritmus pontosan egyezik a vizsgal6 dltal bemuta} tottal. 1 pont: ha a vizsgalé Altal bemutatott rit- musmintihoz képest a gyerek a masik kézzel kezdi a feladatot, vagy: kézben mas sor- rendben valtja a kezét (labat), vagy: tObb ill kevesebb dobolist (tapsot ad vissza) vagy: megvaltoztatja a ritmusképletet, vagy: kihagy a ritmus- bol, vagy massa egésziti ki a ritmust. 0 pont: ha a fenti hi- bak kéziil egy ritmus visszaadasa sorin két vagy annil is t6bb hi- bat kéver el. 1 pont: ha a vizsgal6 Altal bemutatott rit- musmintéhoz képest a gyerek a masik kézzel kezdi a feladatot, vagy: kozben mas sor- rendben valtja a kezét (abit), vagy: tébb ill, kevesebb dobolist (tapsot ad vissza) vagy: megvaltoztatja a ritmusképletet, vagy: kihagy a ritmus- bel, vagy massa egésziti ki a ritmust. © pont: ha a fenti hi- bak kéziil egy ritmus visszaadasa sorin ket vagy annil is tb hi- bat kévet ef 23A vizsgalat értelmezése: A ritmikus ingerek felfogisinak fontossiga a motoros és kognitiv készségek szinte min teriiletére kiterjed A vizsgilat els6 részéhen ismert mondékat kell részleges bemutatds utin egyenletes taps kisérve elmondani /Ma a gyerek Allitésa szerint nem ismeri a kért mondékat, kérdezaiik meg; melyiket tudja ki r6l, s annak els6 sort mutassuk be neki egyenletes ritmus tapsolisa mellett. Ezutin kérjitk tapsolja vissza hangos szoveg-mondassal /. llyen feladatot valdsziniileg, kapott a gyerek, mert a sziilék, nagysziil6k kiskorban haso jatékokat jétszhattak vele (csak akkor Ok fogtak a kezét a taps kézben), ill. az Gvodai ze nevelés soran is tb énekre, mond6kira tapssal, lépésekkel tanulnak a gyerekek ritmusokat. Az egyenletes liiktetés és ritmus megérzése ad: lapja a mozgasok (jirds, fu kerékparozas, rollerez stb) és a beszédtanulas kialakulasanak is. A feladat két(éle (beszédmotoros és finommotoros) tevékenység dsszehangolisét és idében trténd megvalositasat igényli, 5 feltételezi a motoros automatizmusok kialakulisa tanult memoriter felidézésében, mint a kézmozgasok ritmikus ismétlésében. awe la Tpi megoldési hibak 1.A gyerek egy idében csak egyféle revékenységet tud precizen megvalésitani: a mondél szovegét jo! elmondja, de a tapsolis nem egyenletes ritmust (kihagyasok vagy a mind szotagra torténd taps valtja fel az egyenletes tempot), 2.A gyerck egy idében csak egyféle tevékenységet tud precizen megvalésitani: a taps egyenletes ritmusti, de a mondéka szovegét nem tudja hibatlanul végigmondani (kihagy, meétel, mast mond) 3. A fenti hibik kombinacioja. Ha a gyerek a feladat kivitelezése soran a megoldasi hibak kéziil kettét vagy tobbet felismerit az értékelés 0 pont. b) ©) d) és e): A vizsgalat masodik részében, amikor bemutatott (Létott és hallott) ritmust megadott szempontok alapjin a gyereknek reprodukilni, tb, az iskolaérettséghez nélktilézhetetlen készség egyidejti ‘ésének szintjét lehet megfigyelni. A tbbiranyt, de egyidejd figyelem, a Litott és hallott ritmusminta elraktirozisi készsége rovid idejti emlékezetben, a kéz, ill, labhaszndlat sorrendjének kulén torténd: megjegyz hozza illesztése a sokkal kOnnyebben régzithets ritmusmintihoz, az impulzivitas gitl képessége (csak akkor kezdi el a reprodukciot, ha a vizsgilé mas befejezte a dobolist), vizuilis és akusztikus észlelési készség, a bilateralis motoros koordinacié és a dominancia met gyelése, a koncentralt figyelem idézitése mind szitkséges a preciz és magabiztos teljesitményh A viltoz6 ritmusok (Gi-k és ti-k viltakoznak) is nehezitést jelentenek az egyenletes tempahi képest. Ugyankkor mindannyian tudjuk, az iskolaban a venni az osztily ritmusat pld. téblai feladat masolésandl, tornatermi gus ritmusit is, amikor tollbamondast diktal vagy egymas utini olva versenyfeladatokat vezényel, ikeres alkalmazkodashoz tudni kell fe tltSzésnél, ill. peda st, ill. a testnevelési Gri jpikus megoldasi hibsk A vizsgilé dltal bemutatotthoz képest a gyerek a mésik kézzel kezdiafeladatot, AA visspalé dital bemutatotthoz képest a gyerek kézben més sorrendben valtja a kezét (Labi) A vizgpilo dltal bemutatott ritmusmintihoz képest a gyerek tbb ill. Kevesebb dobolist (Lap- sot ad vissza). - . ; cote A vizsgild ‘ltal bemutatott ritmusmintéhoz képest a gyerek megvaltoztatja a ritmusképletet A vizsgalé dtal bemutatott sitmusmintéhoz képest a gyerek kihagy a ritmusbél, ‘A vizsgil6 dltal bemutatott ritmusmintahoz. kepest a gyerek missé egesziti ki, dtalakitja a rit must. | ; ; ; | vizsgild dltal bemutatott citmusmintéhoz képest a gyerek csak az egyik (a dominans) allott ritmust (a bilaterdlis motoros koordinaci6 deficitje) kezével adja vissza a Litott-h ‘A fenti hibak kombindcidja. hibak kéziil kett6t vagy tbbet felismerink, a gyerek a feladat kivitelezése sorin a megol z értékelés 0 pont 5Afelzarkéztatds ideje fiigg a gyerek terhethetdségétal és alkalmazkod6 képességétél. Az és iv felzirkéztatis alatt kb. 60-80 egyéni TSMT-fejlesztésnek kell megtortén- wap] aCe ee eel mint clettodhen, anid mir mingaég) viltocis clecet®. és i ji zl asi szi a nos — . és terapids javaslatok aa Sanaa Az egyéal TSMT-fejlesztést 40-80 csoportos, kézéphaladd TSM foglalkors s Osszeqzése megstivn, melynek morgasanyaga az egészséges gyerekek szintjére vezeti fel a fejléd6képes kovessen, srjedten megkésett gyereket. . we csoportos HRG-fejlesztés javasolt 6raszma 80-120. atesz 6 \den eredmény 50% alatt van. fan eset is, amikor a teszt felvehet6, de minden eredmény in . MMhor kiterjede, stilyosan megkésett teljesitményr6l beszéliink, s hasonl6 szempontok sz rint jérunk el, mint a csak" kiterjedt megkésett teljesitményneél. Ha a gyerekkel nem tudjuk felvenni a vizsgalatot, mert nem mékédik cag, nem hajland a feladavhelyzetekben instrukcidink alapjin ,dolgozni”, akkor gy értékeljdk a vizsgalatot, 16 feladat-helyzetbe. - sank an epitepmt een 4 postroticiés nystagmus az egyetlen vizsgilati lehetéségiink (az epilepszid : a gyerek valamennyi teriileten 75% folott teljesit. Bz azt jelenti, hogy az iskolai elvirésoknak meg fog tudni felelni, mert alapkészségei eat Iehetévé teszik. észetesen ki kell z4rni) a wa meena sainten lev gyerekek szmira az egyéni TSMT-fejlesztés és a kezd6 HRG-progeam java It. Hetente legalabb 5 intenziv szenzomotoros fejlesztésben kell részt ae pact javulds és annak megszilérdulisa kb. 100-140 szarazfoldi és 100-120 uszodai foglalkos J6 teljesitmény: a gyerek az I. a Ill és a IV teriileten 75% fOl6tt teljesit, de a Ll, és V teriileten (mozgisvizsgalat és ritmusvizsgilat) teljesitménye 50-75% koztti. Ebben az esetben azt gondothatjuk, hogy a gyerek érettsége alapvetéen j6, de elképzelhets, hogy nem volt clegend6 alkalma mozgésat viltozatos és irinyitott kériilmények kézitt ,csiszol ni, s a meghigyel6 képessége, ill. a ritmusérzéke sem kapott elég direkt fejlesztést ahhoz, hogy megfelel6 szintre jusson. A hidnyoss4gok felzarkéztatasira javasolhat6 pld. énckek, mondékak mozgassal és tapsolassal tOrtén6 kisérése, szoborjaték, ill, a TSMT-program intenziv feldolgozisa kb. 50 éraban, rarhaté. a _ wet kontrollvizsgilatok felvétele mae fél év intenziv fejlesztés utdn megtorténhet. i e F jak A kontroll-eredmények dssrevetése a. els6 vizsgdlatal azért is fontos, mertigy meiyetheak a szazalékos javulis mellett azt is, hogy mely teriletek fejlédése a legdinamikusabb, sabb, s ez a kévetkez6 idészak terépids tervét médosithatja. Akb. 40-45 perces vizsgilat sordn egyéb, a gyerekkel kapcsolatos benyomdsainkat is rgzitsiik az értékelé lap szempontjai alapjan. Eletkornak nem megfclel6 teljesitmény: ha a gyerek az |. és a IV tertileten 75% felett tek Jesit, a tObbi teriileten viszont 75% alatt, akkor meg kell vizsgilnunk, hogy a kérnyezet elég in. ger és informacié-gazdag-e A mozgisiigyesség és koordinici6, a térbeli tajékoz6das, a lateralitas ill. a ritmusérzék az 6vo. dai foglalkozdsok és a meleg, odafigyel6 csaldi kérnyezetben valé kézds jatekok hatasira 5-6 éves korra mar ki kell hogy alakuljon. A hidnyossigok feldolgozdsa érdekében meleg, befogads és aktiv 6vodai kOrnyezet, s esetleg fejleszt6 pedagégus bevondsa is javasolhato Megfigyeléseink alapjin az * egytittmtkodési készséget, + az irdnyithatésagot, + az Onfegyelmet + a feladat-tudatot, + a figyelmet, + ahelyzetfelismerést, + a kudarcfelismerést, + ésa kudarctiirést ; értékelhetjiik megfeleldnek, valtoz6nak ill. gyengének. Minden olyan esetben , amikor az idegrendszeri érettség vizsgélatandl 50-75% kézétti értéket kapunk, enyhén megkésett, eltéré teljesitményrél beszéliink. Ez az eredmény legtobbszir egyiitt jar a tébbi teriilet alacsonyabb pontszémaival Ha Jegalabb 4 terileten az eredmény magasabb, mint 50%, akkor a TSMT-program kézepesen intenziv feldolgozasa javasolt kb. 80-120 Ordban. Emellett hetente legalibb 3 alkalommal olyan Gvodai vagy fejleszt6 foglalkozison valé részvételt is javaslunk, ahol 20-30 percen keresztil feladathelyzetben, irinyités mellett vagy 6ndlléan kell aktivan ,dolgoznia" Az 50%-nal alacsonyabb teriilet epyéni feldolgozésa ajénlott oa 7 mre A fejlesztések hatésara e tulajdonsagok is valtozhatnak, a ae tobbet jeldthetiink a megfelels 4 s i ctdségenek kilitasai rovatban, annal jobbak a gyerek iskolai fejles7thetéségének kilata vmecitata & intenniv Igazin exedmenyesek akkor tudunk lenni, ha a ,problémds” gyerekek vizsgalata és intenziv felzirkoztatasa, ill. fejlesztése legkésébb St éves korban elkezdGdik. akée fees Ekkor ugyanis van két éviink van arra, hogy a hidnyosségokat pétoljuk, s min i forma megfelel az 5 éves gyerekek érdeklddésének - nse. a AHRG S a TSMT-feladatok ép intellektus esetén 10-13 éves korig motivaljak a syerekeket a aktiv mozgisra. Késbb a szenzomotoros jellegti mozgasok, valamint a koakret neice .cikinek” szdmitanak, s a programok pedagégiai megkGzelitése sem az idésel szimara van kidolgozva. Ha az idegrendszer érettsége a kapott eredményck alapjin 50% alatt van, s emellett még két (Osszesen tchat hirom) teritleten kapunk 50% alatti értéket, akkor kiterjedt megkés jesitménnyel dllunk szemben. Ebben az esetben egyéni TSMT-program, ill, ezzel pachuzamosan gyorsitott kezdé, majd ala Bos koxéphaladé HRG-program alkalmazisaval potolhatjuk a szenzomotoros szint hidnyait épithetjiik fel a konkrét miiveleti szint motoros részét A Iejlesz16 pedagogus és a logopédus terépidjinak optimilis ind postrotaciés nystagmus pont legalabb 1 pontra értékelhets. 7 76AHRG és a TSMT-mddszerek révid bemutatasa A vizsgilat kiindulési alapot szolgaltat a TSMT (tervezett szeazomotoros tréningek) cgyéni és csoportban végezhet6 tornatermi ter4pidjahoz, valamint a HRG (Hidroterapias Rehabilitaciés Gimnasztika) langyos vizben végzend6 terapiahoz. Az egyéni TSMT-médszert nagyobb lemaradis estén, hidnypétlés céljab6l alkalmazzuk; 120 szenzomotoros szemiéletti feladat kézil valaszthatunk a tréningek irésa soran. Azokndl a gyerekeknél, akik nem hozhatéak vizsgalati helyzetbe sem, az egyéni TSMT-program alkalmazasat javasoljuk. A csoportos TSMT-médszert alatt 650 csoportosan végezheté szenzomotorosan fejleszté fela- dath6l valaszthatunk, E fejlesztési format azoknak a gyerekeknek javasoljuk, akiknek elmaradasa az 50-75%-os tel- jesitménysavban van. A HRG-modszer végzése soran 370 uszodai reflexgatl6, felzarkéztat6 és sokoldahian fejleszté feladatot épitiink az egymast kévetd tréningekbe. Az uszodai fejlesztés feladat-anyaga alkalmas a részképesség-kiesésben szenved6, a megkésett fejlédésmenctet mutaté és a stilyosan, halmozot- tan sériilt gyerekek fejlesztésére egyarant, A TSMT- valamint a HRG-médszerrel fejlesztett k6zépstilyos, ill. egyes halmozottan sérilt gye- rekek fejl6dése aban is lemérhetd, hogy kb. 6 hénap intenziv fejlesztés utan mar egyes vizs- gilati helyzetben egyittmakédnek, s att6l kezdve fejlédési ritmusuk fokozatosan egyre tbb résztesztben mérhetdvé valik, A rendszeresen fejlesztett gyerekek + 70%-ndl létvanyos a tébb teriiletre kiterjedé fejlédés, + 20%-uknal csak egyes teriileteken mutatkozik eredmény, + 10%-nal az credmények nagyon lassan jelentkeznek. (A rendszeres sz6 alatt azt a fejlesztésben folyamatosan, megszakitésok nélkail eltoltott drasza- mot kell érteni, melyet az értékelésnél az egyes teljesitmény-fajtakhoz javasoltam.) 12 éves kor felett is mérhetéek az elmaradasok, de a TSMT: és a HRG médszerek alkalmazasa- nak pedagogiai eszkéztara és foglalkozas-felépitése egyre kevésbé kedvez a serdiilékorba csepe- redé fiatalok motivalasdnak, aktivitisuk kibontakoztatisinak, a szenzomotoros teriilet hidnyos- sigai potlésénak Ayres hasonl6, (a primitiv reflexprofil fennmaradasara irényul6, ill, a taktilis teriiletet vizspal6, valamint a mintamdsolis mindségét megfigyel6) tesztjeit felvettck 16-20 éves fiatalkori diindzbkkel is, s 55-65%-os érintettséget talaltak kzdttiik Ez azt jelenti, hogy egyes idegrendszeri struktirak spontan érése nem valésul meg az Sletkor elérehaladtaval, tehat felesleges arra varni, hogy a gyerek kindvi zavaré tulaj- donsagait, magatél tigyesebb, figyelmesebb esetleg uszodaérettebb lesz. A tovabbgondolkozas masik irnya az, hogy azok a gyerekek, akiknél az iskolaéretlenséggel, ilk. \ retlen szenzomotoros miikédéssel kapesolatban kimutathatoak € vizsgalattal a kiilonbozd Unetek, elmaradasok, ~ sokkal veszélyeztetettebbek a késObbi devidns viselkedéssel (iskolake- les, drog, korai szexuilis élet, tart6s munkanélkilliség, krimindlis csclekmények...) kapesola- osan. 8 Az id6ben (5-7 éves korban) tOrténd vizsgalat és a megfelels terdpia megeléz6 hatisa segitség lene az iskola-éretlen gyerekek tervezett felzarkéztatasban. Eddig az iskola-éretlen gyerekek felzarkézisi év alatti fejlesztése leggyakrabban okozati volt. ‘Az 6vodai nagycsoportot masodszor jér6 gyerekek a pedagdgusok segitségével begyakoroljak azt, amit nem tudtak vagy héritottak pld. az iskolaérettségi vizsgalaton. A lejlesztés célja az, hogy a kévetkezé iskolaérettségi vizsgalaton j6l szerepeljenck. A teszteredményck clemzése utin a TSMT- és a HRG-médszerek alkalmazisdval a primitiv ef- lexprofil leépitésével, a korai mozgisfejlédésre jellemz6 mozgasok ujbdli Atéletésével, ak- tivaldsaval utén olyan alapkészségek fejleszthetGek, melyck beépiilésével az idegrendszer maga- sabb integraciés szinten, azaz a korabbinal érettebb, dsszerendezettebb médon tud mikédni. Ez pedig. a gyerck adekvatabb viselkedésében, tartésabb figyelmében, feladat-megolds képes- ségében, finommozgisainak fejlédésében, szabily-felismerésében és betartiséban fog megnyil- vanulni. Az Altakinos iskola als6 tagozatiban motoros, tanuldsi, magatartisi, figyelmi és szocidlis prob- lémékat mutaté gyerekek valamint a kis létszémii, felzark6ztaté osztilyok tanuldi a megfelelé és céliranyos vizsgalat (ALLAPOT ES MOZGASVIZSGALO TESZT) kiértékelése alapjan a szenzomo- toros elmaradtsagot, ill, idegrendszeri éretlenséget mutaté gyerekeknél ugyantigy a felzérk6z- tat6 TSMT-médszert kellene elkezdeni A NAT-ban a specidlis sziikségletd iskolik elfogadott tantery-csalddjénak egyike az Officina Bona névre hallgat6, Dr. Janza Kérolyné dltal szerkesztett programcesom: Ebben a specidlis testnevelés-valtozat 1-10 osztily mozgasanyaginak felépitése tartalmazza a felzark6ztatds, az alapozas és sokoldalt fejlesztés koncepcidjat és gyakorlatanyagat A tanterv eltér a porosz mintéra épité hagyominyos testnevelési programoktl, de nem célja az sem, hogy az egyes sportégak alaptechnikajét mar az als6 tagozatban el kezdje tanitani. Ez a tanterv a készség- és képességszintet felmérve szervezi a mozgisfeladatok megtanitisit és az 6rak fel ét, s csak masodlagosan foglalkozi s és koordinaciés képességek direkt fejlesztésével, ill. a teljesitmény-motorika mérésével, javitasaval. Megfontolis tirgyét képezi, hogy a megszokott teljesitménymotoros év eleji és év végi felmérések k6zé els6 osztilyban (5 késébb is, ha indokolt) az ALLAPOT ES MOZGASVIZSGALO TESZT els6 részét be kellene épiteni, hiszen akkor az els6 osztily elején ki lehet sziirni és megfelelé terdpiival, mozgisanyaggal eredményesen Iehet felzirkéztatni azokat a gyerekeket, akiknél érintettség mutatkozik (hiszen potencidlisan Gk a kés6bbi ,.problémas” tanuldk) 79A vizben végezhet6 tovabbi, az idegrendszeri érettségre vonatkoz6 vizsgdlatok bemutatésa ‘Az aldbbiakban ismertetett vizsgalatok nem tartoznak az ALLAPOT ES MOZGASVIZSGALO TESZT wtOrzsanyagahoz” Bemutatasukat és elemzéstiket azért tartom fontosnak, mert ugyancsak a primitiv reflexprofil- hoz tartoznak, - tehat agytorzsi, trzsdiici dysfunkcist, éretlenséget jelent az, ha a vizsgélat sordn pozitivnak bizonyulnak ‘Amig e reflexek fennmaradnak, a gyerek nem lesz képes az. tiszGmozgasok helyes alaptechni- kajanak elsajdtitisara ‘Az tsz6oktatknak at kell gondolni azt a kijelentést, hogy az tiszs oktatasa hat éves kort6l ajanlott, - errél ugyanis arra lehet kévetkeztetni, hogy az tiszésérettség kizdrdlag az életkortél fiigg. Ahogy nem lesz minden hat éves gyerek iskolaérett (5 ennek felmérésére objektiv vizsgal6é eljdrésok vannak), agy az usz6 mozgisok alaptechnikajinak megtanuldsa is bizonyos érettség faiggvénye. ‘Az alébbi reflexek egy része vizsgdlhat6 a szirazfldén is (STNR, ATNR, TLR), de vannak iespecifikus” reakcidk is. E vizsgilatok eredményeit nem pontozzuk. A gyerek reakcidit megfigyelve azt kell eldéntentink, hogy egyszerd mozgasos tapasztalatlansé- got litunk-e (mert azt verbalis és manuélis segitséggel viszonylag révid idé alatt a gyerek maga tudja megszerezni, ami javitani fogja az akaratlagos koordindci6jit), vagy olyan reflexeket is- meriink fel, melyek akaratlagos ledllitisa nagy nehézséget okoz, s a technikas tsz6 mozgisok el- sajatitésat erésen megneheziti vagy lehetetlenné teszi. Utobbi esetben a HRG-programmal lehet j6 eredményt elérni Az tigynevezett ,viziszonyos” gyerekek nagy részénél kivalthat6 az alébbi reflexek kéziil tbb is (gyakran mindegyik). A vizsgilatok hénalj-vonalig ér6, langyos vizben torténjenek. Fontos, hogy a vizsgilé sziikség esetén gyorsan be tudjon menni a vizbe (ha pld. a gyerek varatlanul elvesziti az egyenstilyat). Ha a gyerek héritja a feladat végrehajtisit, akkor nem szabad erGltetni, esak meg kell jegyezniink, mert valészintileg azért nem hajtja végre, mert nem érzi magat arra alkalmasnak. Eszkézként iszédeszkat, ill, két konnyen megfoghaté jatékot haszndlunk, festa STNR vizsgdlat eszkéz: uszddeszka fsa helyzet instrukcio értékelés 5 éves kor felett a Agyerck mellmagassagig ér6 viaben all, nytjtott kezében aaszodeszkat tart. Vegyél egy nagy levegot és elére lehajtott arccal fajd a vizbe 5 mp-en keresztiil! Erett, életkornak megfelelé megoldas: agyerek végrehajtja a kért fe- ladatot. ASTNR fennmaradasa, éretlenségi tiinet: A fej clérehajlitisaval egy idében az addig kiny karok automatikusan bebaj- lanak, ez onan is latszik, hogy az tiszédeszka kézelebb keriil a gyerekhez. Megiegyzés: a gyors, — mell, — nydijtott karral torténé vizfogassal kez abb mozgispilyin tud erét mintha hajlitott karral A vizsgilat biztonsagos helyzetben Allva mar hozzaszokott. Az tisz6 mozgisok alapja a siklas elsajatitasa. A hason nek, ha a gyerek nyGjtott karral, torzzsel és labbal kepes ni” tigy, hogy arca a medence alja felé néz. Ha az STNR nem integralédott, akkor a si ates sikba vald helyezés itd. és pillang6 tiszds kariitemének aktiv (el6reviv6) szakasza az elGre dédik. A nydjtott kar azért fontos, mert igy az Usz6 hossz~ kifejteni, ami gazdasigosabb elérehaladast fog eredményezni, \ditana a kariitemet. torténik, — hiszen a gyereknek dllnia kell, ~ s ehhez a fld6n ‘A karok izomténusa olyan feszes lesz, hogy a vizben segité rek behajlitott karjait és csukldjat megfogva ki akarja nytijtani a karokat, a gyereket fogja el6re hiizni hajlitott karokkal. Aj6 alaptechnikat csak j6 kiindulo helyzetre lehet raépiteni Az si lagosan szabalyozni, irinyitani. Ide tartozik kisérjék akaratlan egyiittmozgisok (ebben az esctben karhajlités) as passziv és aktiv vesztibuliris feladatokkal t6rténjék, a mozgasos tapasztalatokat Wwagy libbal végezhet6 analitikus, a trbeli tajékoz6dist is eldsegité feladatokkal A reflexgat! pedig karral wetik meg e gyerekek szeres tdrténd siklds akkor nevezheté sikeres- a megfelelé vizfekvéssel a vizen ..fekud- klis kiindulé helyzete sem lesz helyes, mert az arc vel pihuzamosan a karok reflexes egytittmozgassal be fognak haj- is oktat6, aki észreveszi a gye- asérettség egyik feltétele tehat az, hogy a gyerek minden mozgasat képes legyen akarat- s, hogy a fejmozgasok fuiggetlenck legyenek, 5 ne 81 j | I | |b. vizsgalat: ATNR vizsgélat - | P vizsgélat: TLR vizsgélat | _ __ { — - Tale 5 ves kor 7 4 izsgilati helyzet instrukcio Ertékelés 5 éves kor felett | pssaen helyzet instrukcio Ertékelés 5 Eves kor felett | ne coin &, dleey, és ‘ 6 erek sszka a aszkodj el sikla i életkornak megfelelé | Aipeckmlinaniinn co [sepa ey toeass sew dekomakmeytias | MASA unetes Cl | Rape inne [meat vizben all, nytijtott kezében _| elre lehajtott, oldal megolds: ’ 4llj 7 6 n © , ofd . e avi el é e! e1 ke ak. i zédeszkat tart. forditott arccal fiijd a vizbe | A gyerek végrehajtja a kért fe- a vizre hasra felfekszitc. ted a sebességed, Allj let A bolas ‘at en végrchaitja a fe | 5 mp-en keresztiil! ladatot, karjai nytijtva marad- fadatot, karjai végig nydjtva a | nak. deszkit tartjak s a viz fel- | . szinével parhuzamosak. A | Az ATNR fennmaradasa, vizfekvés végig megfelelé, | éretlenségi tiinet: libai parhuzamosan nytijtva | Agyerek a fej el6re és oldalra zArt helyzetben vannak hajlitisaval egy iddben a tarté feléli kony6k behajlik. A TLR fennmaradasa, - - —— —— éretlenségi tiinet: Megiegyzés: a fej enyhe oldalra forditésa gyorstiszisnal a leveg6 vételénél a j6 alaptechnika ‘Az elrugaszkodas utin a gye- része. Ebben a pillanatban az tisz6 tigy tudja az egyenstilyi helyzetét biztositani, hogy a tarko rek nem talilja meg a nytijtott it magas tartasban nytjtva tartja. testtel tdrténé laza viztekvést, Ha az ATNR nem integralddik, akkor a tark6 feldli kar a fejforditis pillanatéban reflexesen be- a deszkat maga ala htizza (fold hajlik, sa kartitem ciklikusséga megtOrik, s a j6 alaptechnika kialakitisa és automatizilésa nem irnyti tmasz-keresés) hajli- toreénik meg. — tott vagy nytijtott karral. Ezt a fejforditist tigy tudja héritani a gyerek, hogy gyorstiszés kézben egész torzsével egyiitt Labait esipdben és térdben be- fordul a levegévétel pillanataban jobbra vagy balra, ekkor a fejét k6zépallisban tarthatja, s nem hajlitja, izomtnusa itt foko- kell forditania. Ez a megoldas kapkod6 benyomiést fog kelteni, a gyerek a fejét gyakran nem is zédhat. teszi be a vizbe, a leveg kiftijésa is a viz fOldtt tOrténik. Az ilyen tiszas hasonlit a vizilabdazok Osztndsen a mielobbi ledlls- kiemelt fejjel trténé gyorstiszdsira, ami pld. egy timadé helyzet értelmezésénél igen fontos, de} ra (stabil tamaszkeresés) nem tartozik a helyes alaptechnikik k6zé. | torekszik: Mas helyzetben is tetten érhet6 az ATNR fennmaradé ; e amikor tiszédeszkival pld. gyors- —— — - ~~ — Labtempét vagy mell-libtempot kell usznia parban a gyerekeknek, s egymas felé forditott fejjel | beszélgetnek, akkor el6fordul, hogy a tark6 feldli karjuk izomténusa cs6kken, a kony6kiik eny- 0 az ti hén behajlik. a vin sérettség egyik feltétele az, hogy a gyerek a viz felhajtoerejét megérezve megualdlja az optimilis vizfekvés helyzetét. Ehhez az egyenstilyszerv azon érettsége is sziikséges, mely segitségével a gyerek mi gyon pontosan érzi helyzetét a térben (hiszen a vizre felfekvés esetén egy fiiggdleges-vizs sikvaltas t6rténik). A felhajtoeré és a kézegellendllés miatt a siklésbol tdrténé ledllas szokatlan érzés, akkor sike- ces, ha megfeleld mennyiségi, hasonlé (sikvaltés) mozgasos tapasztalat van a gyerek mozga tapasztalati repertoarjéban. Mindaddig, mig a gyerek egyenstilyszerve ilyen iranyban nem elég érett és a hasonld jellegti | motoros tapasztalatok hidnyoznak, a gyerek haritani fogja a tamasz nélkiili vizre felfekvést, ta- maszt keres a fold irinyéban és a mielbbi All6 helyzet ujboli elérésére torekszik automatilusan, hidba is magyarizzik el neki, hogy nyugodt és bator legyen. A masik feltétel a kéreg alatti t6nusszabilyozs mindsége, hiszen a vizfekvés kialakitasa nem tudatos, akaratlagos alkalmazkodé miikédés kévetkezménye. Géresés izmokkal, fesziilt kap- kodassal nem érheté el biztonsagos viziekvés, a gyerck leggyakrabban még nyel is egy kis vizet, | ami akér panikot is kialakithat nal: Gyakori létvany strandokon, hogy hozz4 nem értd, j6 szindékti s ! kiiket tanitani és keziikkel a gyerek vizszintes torzstartasat rdgzitik. | A gyerek pedig, ahelyett, hogy engedelmesen eldre nytijtana a karjait, legtbbsz6r kapalézik, | igyekszik belekapaszkodni a sziilé karjba (ha nem tud lefelé timaszkodni, akkor fellelé k: | paszkodissal probalja a biztonsagérzetét javitani). A kapalézdst és a kapaszkodist a sztil6k gy 83 7iildk ,saszni’ 82probaljak megakadalyozni, hogy tiszégumit vagy tiszdeszkit adnak a gyerek kez¢be azért, hogy végre kinytijtsa eldre a karjat Ekkor azonban a varakozassal ellentétben az torténik, hogy a gyerek legtbbszér hajlitott kar- ral maga ald huizza a kezében lev6 targyat. Térténhet masik Ssztdnds probalkozas a s7iil6 vagy az Uszis oktatd részér6l a TLR gatlasdra. Megelézendé a torzs ald torténé karhajlitast és tamaszkeresést, valamint a kapilézist; a felndtt kartavols4gban a gyerek elé kinydjtja a karjat, felszdlitja a gyereket, hogy nytjtva fogja meg azt. Ez alld vagy guggol6 helyzetben ( tebat akkor, amikor sziléed tamasz van a gyerck Liba alatt) miikidik is, A siklésba hizas pillanatéban azonban az engedelmes gyerek a felnétt kezét mereven nytjtva fogia timaszkeresés céljébl reflexesen maga ala nyomni, ~ a kevésbé en- gedelmes gyerek pedig djra gyors knydkhajlitassal huzza be a felnétt biztonsagot jelenté karjat a torzse ald A labak helyzete és izomtonus-valtozdsai természetesen dsszefiiggnek a karok reakciéival. A vizfekvés megtalilisa clétt mar terpesztés (szélesebb alapon tértén6é timaszkeresés) kezdédik, amit azutén leggyakrabban a csipGhajlités kévet. E mozdulatok kévetkezménye az, hogy a gyerek csipdje lesiillyed (a trzs vizszintes helyzete megszéinik), s mar remény sincs a helyes vizfekvés megtalilasara és beallitaséra ‘Agyerek eben a tartésban ( kb. 45 fokos szégben) még nem éri el a medence alj azért, mert labai g6rcsdsen be vannak hajlitva csipdben és térdben, ami megakadilyozza 6t a ti maszkeresés tudatosan tervezheté mozgasaiban. A rézsuitos torzstartis adta bizonytalansigérzés karral fokoz6d6 timaszkodasi - vagy ka- paszkodasi lehetdség keresésére dsztOnzi, s ha ezt nem talalja, akkor kapalézni fog a karjaival. Ha az tiszisoktat6 felismeri a TLR a fent leirt helyzetekben, akkor hagyja abba a gyerck szimaca bizonytalan és ebb6l adédéan félelmetes helyezet gyakoroltatésat. Alkalmazzon sok vizben végezhet6 passziv és aktiv vesztibuliris ingert, s adjon személyesen mindig elegend6 biztonsagot. A vizre felfekvés és a siklis tanitésa csak akkor kezdédhet, ha a TLR integralodasa mar megtortént. 84 {a. vizsgélat: Statikus-reflex vizsgélat izsgdlati helyzet instrukei6 értékelés 5 éves kor felett ; | | a) Agyerek a mellig ér6 vizben ail. b) A gyerek all, karjai magas- tartisban. ©) Hatra felfekvés meg- valésitasa: az tiszas oktato tenyerét a gyerek tarkéja ala vimasztja és hdtra felfekvés- be hiizza 6t a) Vegyél egy nagy levegét és eldre lehajtott arccal fiijd a vizbe 5 mp-en keresztil! b) Szoritsd meg a kénydkéddel a fiiledet, vegyél nagy levegét és rugaszkodj el siklasba! c) Tartani fogom a fejed, délj hata, felfekszel a vizre! a) Erett, életkornak megfelelé megoldas: A gyerek végrehajtja a kért fe- ladatot. A statikus reflex fennma- radasa, éretlenségi tiinet: tigy fiijja a viz abi a levegdt, hogy az eredeti fiiggdleges arcsikja megmarad, azaz.tér- dét hajlitva leguggol addig a szintig, mig a szdja eléri a vie zet, ekkor fijja majd kia leve- gt. b)Erett, életkornak meg- felelé megoldas: akért konydk-fiiltartést folya- matosan megvaldsitva siklasba rugaszkodik (azaz az arca a medence alja felé fog nézni) A statikus reflex fennmara- dasa, éretlenségi tiinet: mihelyt a torzs kimozdul a fiiggdleges tartasbol, abba- hagyja konydkével a fille szoritésat. A fejét végig a fold- re merdleges sikba allitja be (nem tudatosan), c) Erett, életkornak megfelelé megoldas: az tiszés oktatora bizva magat kénnyedén végrehajtja a hatra felfekvést. Astatikus reflex fennma- radasa, éretlenségi tiinet: tobbszéri probilkozasra sem tudja fejét az szis oktato tenyerébe engedni, tijra és ‘Gjca visszadllitja a foldre meréleges arcsikot. Ezzel pérhuzamosan a hétra délést sem tudja megoldani, hadondszik a kezével s ha egy pillanatea el is érné a vizszin- tes torzshelyzetet, a szinte azonnali reflexes csipohajlitas kévetkeztében testhelyzete egyre kézelebb keriil az allé helyzet visszaallitasdhoz. 85Megiegyzés: a statikus reflex a felegyenesedési folyamat soran jelenik meg, fontos szerepet tlt be a késObbi fej és testtartés beillitisiban. Az optimélis tehat a foldre merdleges fej és trzs- tartds élet folyaman végig, megszakités nélkiil kéreg alatti szabalyozs alatt all Kézponti idegrendszeri sériiléseknél (ICP) az egyik tiinet az, hogy a séniilt csak révid idére, folyamatos akaratlagos figyelemmel és erGfeszitéssel képes arcat és torzsét egyenesen, a f6ldre merdlegesen tartani. Mihelyt e figyelem akar egy pillanatra is ellankad, a fej és a térzs el6re hajlik, a sériilt elveszti egyenstilyat, s nem lesz képes a test és fejtartésat az optimdlis, a foldre merdleges Allapotba visszahelyezni. Jellemz6 ndluk az is, hogy elesésnél a legdsibb védekez6 reflextik valtédik ki au- tomatikusan (a csecsemé kartartasra gondolok), az ennél érettebb kitamaszté és egyéb egyensti- lyi reakcidk egyszertien nem jelennek meg. A csecsem6 3-4 honapos koratél kezdve jelen van és részt vesz a fej és testtartis szabilyoza- saban. Igen erés a hatisa a masodik életév végéig, majd a gyerek aktivitasdbél ered6 varatlan és sok- féle mozgis (és térbeli helyzetvaltozs) valamint az dltakinos idegrendszeri érés hatasara ¢ tartis kéreg alatti szabilyozsa cugalmasabb valik, ami abban is megnyilvanul, hogy a gyerek egyre batrabban belemegy és sikerrel megold olyan mozgisos helyzeteket, ahol fej és térzshelyzete bi- zonyos idére eltér a fldre merdlegestél. ‘A hangstily az érésen és a tapasztalatszerzésen van, melyck eldsegitik a visszaallitésra vonatko- 26 viltozatos morgistervek kialakulisat, Ahol e tertileteken hidnyossag keletkezik, ill. eltér6 fej Iédés térténik (kevés a kihivé és megoldhaté helyzet, kevés a gyermeki aktivitas, kevés a bizta- tas) ott a gyerek keriilni fogja az olyan helyzeteket, amire nincs vagy csak bizonytalan a meg: oldasi steatégiaja. A vizben térténé vizsgalat sorén harom szinten mérhetjiik fel a statikus reflex erdsségét. Hangstlyozom, valamennyien folyamatosan a statikus reflex szabilyzasa alatt allunk, de az az érettség jele, ha akaratlagosan ki is és vissza is tudunk keriilni a foldre merdleges Allapotba Aza) esetben csak a fej akaratlagos kimozdithatésigit mérjiik fel a biztonsagosnak szmit6 al- 16 helyzet megérzése mellett. Ab) helyzetben a fej és a trzs egyiittes sikvaltasat kérjiik el6re (cz a megszokottabb kilépési irdny). Sok gyereknél és felnéttnél is észlelhetjiik azt, hogy pid. melliszas alatt arcsikjukat folyamatosan a foldre merdlegesen tartjék, - akkor is, ha ezaltal a vizfekvésuk mir nem lehet op- timdlis, hiszen csipéjiik nagyon lesiillyed Egyes gyerekeknél a gyorstiszis tanuldsindl figyelhet6 meg, hogy folyamatosan kiemelt fejjel igyekszenek Gszni, ami egy, a kartempé valtisaval parhuzamosan jar6, gyors jobbra-balra torté- n6, kicsit kapkod6 fejforgatassal jar. Ao) helyzetben 16 j6 egytittmakddés egyértelmiien jelzi az dszasérett get, mig a statikus reflex tilmikédésére utalé tineteket tapasztalva le kell egy idére tenniink a haton lebegés, ha- ton siklés és a hatiszas oktatisardl, s egyszertibb téririny és dimenzidvaltésokat ill. a reflexgitls feladatokat kell el6venniink az idegrendszeri érés és a mozgisos tapasztalatszerzés céljabol 5. vizsgalat: Szemhéjzérédisi reflex vizsgalat izsgalati helyzet A) Agyerek mellmagassigig 616 vizben Ail, a vizsgalé vele szemben, szintén a viaben van. b) Mint eldbb, de a vizsgalo két kénnyen megfoghatd jatekor hiiz le a viz ald, sa gyerek meriilése utin még egy kicsit elmozditja Gket instrukeio a) Vegyél egy nagy levegét, meriilj le a viz. ala és nézd meg, hany ujjamat latod! b) Vegyél egy nagy levegét, meriilj le a viz. ala hozd fel mindkét jatékot! értékelés 5 éves kor felett a) Erett, életkornak megfelelé megold: A gyerek végrehajtja a kért fe- ladatot. A szembéjzarédasi reflex fennmaradasa, éretlenségi tiinet: A gyerek gyakran mdr a meriilés pillanataban dssze- szoritja a szemeit, s azt a viz alatt sem nyitja ki, igy nem tud valaszolni a kérdésre. Amint az arc tjra a levegére kerill, gyakori a kényszeres, reflex- szerdi szemdérzsélés, szemtdriilgetés is. Ha a gyerek nem akarja végre hajtani a feladatot, akkor is éretlenségre gondolunk. b) Erett, életkornak megfelelé megoldas: A pyerek végrehajtja a kért fe- ladatot. A szembéjzar6dasi reflex fennmaradisa, éretlenségi tiinet: A gyerek nem tudja azonnal és céliraényosan megfogni a jatékokat (arrafelé keresgél, amerre akkor Latta, amikor még a biztonsagos viz feletti helyzetben megfigyelte dket). Amint az arc tjra a leveg6re keriil, gyakori a kényszeres, reflexszerti szemddrzs6lés, szemtOriilgetés is. Ha a gyerek nem akarja végre hajtani a fe- ladatot, akkor is éretlenségre gondolunk. 87Megicgyzés: ¢ reakcid a bivar-reflex mellett eredetileg a gyerek korai életkoraban, a védelmé- ben manifesztélédott. A kutaték magzatokon meghatarozott kriilmények kéz6tt mar a 20. geszticids héten ki tudjak valtani. Magasabb, kérgi integraldsi és irdnyitdsi szint mellett azonban a szemiinket is akkor nyitjuk, ill. tartjuk nyitva, amikor azt mi akarjuk (gondoljunk pld. a kontakt-lencse behelyezésére). ‘Aviselkedés és a mozgés optimilis tervezéséhez és kontrolljahoz sziikséges a vizudlis informa- idk folyamatos integealasa Azokndl a gyerekeknél, akiknél a szemhéjzdréd6 reflex fennmarad, — megfigyelhets, hogy a gyors, ill. a melhisz6 kartempdjuk sziik, kapkod6, tenyeriik gyakran Skélben van. A mozgasok a folyamatos hibajavitis ellenére sem a helyes alaptechnikinak megfelelé térbeli mozgaspalyin futnak le. E gyerekek azt a bizonytalan érzést, melyet a becsukott szemiik okozta sététség kelt benniik, ,er6b6I" szeretnék kijavitani, ami sajnos a helyes alaptechnika rovasara megy. Ha a kényszeres szemtoriilgetés is jelen van, akkor a gyerek minden 1-2 kartempo utan meg- szakitja az tisz6 mozgas végzéstt, ledll és triilgeti a szemét és az arcat. Ez megakadilyozza a mozgisok autmatizalodasat ‘A szemhéjzirddési reflex fennmaradisa és a taktil kazott az Osszefiiggés egyenesen aranyos. A szemhéjzarédo reflex természetesen tilkldrozott, tisztité vegyszerekkel agyonkezelt vizben még nehezebben épill le ‘A gyerekeknek azt javasoljuk, otthon, a tiszta vizd fiird6kadban prdbaljék szemiiket kisebb szem ~ és arcmosisok, meriilések alatt nyitva tartani, teriileten valé vizsgalat alacsony értékei Az uszodai foglalkozisokon a taktilis ingerek aktiv megérzésének elésegitésével (pld. bogrébsl locsolés kiilénbéz6 testrészekre, szivacslabdabol viz-kifacsaras meghatarozott testrészekre, kar- ral-labbal Srvénylé vizmozgasok keltése...) a bOrérzékelés, a taktilis diszkriminacid, ill. a kettés taktilis inger percepcidja vizsgilatok eredményei mindenképp javulni szoktak, 5 lassan a szemhéjzarod6 reflex akaratlagos gatlisa is elérkezik, A meniilést az azt harité gyerekeknél nem szabad erdltetni, inkabb olyan helyzeteket szervez ziink szimukea, ahol 6hatatlanul éri valamennyi viz. az arcot (pld. Giszégumiban térténé bicikli- zések, vizijardar6l vizbe ugras sziil6 kezébe, partrol iszogumiban trténd vizbe ugris...) Kés6bb rendezhetiink par, ~ vagy csapat-frécskdl6 versenyt tigy, hogy egymassal szembe dl- litjuk a gyerekeket, s az fog gyGzni, aki paros vagy valtott kézzel trténd viztolassal a vele szem- ben allo gyereket hatrilasra készteti. A gyerekek arcara, szemébe ilyenkor sok viz keriil, de mivel gy6zni akarnak, nem érnek ra tOrdilgetni szemiket, s becsukni sem, ~ ami a mi szempontunkb6l azt jelenti, hogy akarattal a gy- erek mar Urrd tud lenni az éretlen reflex-tevékenységén. 88 {6. vizsgélat: Bivar-reflex vizsgélat j2sgalati helyzet instrukcié &rtékelés 5 éves kor felett Agyerek mellmagassagig €rd__| Vegyél egy nagy levegét, Erett, letkornak megfelelé vizben ail meriilj le és buborékold ki, | megoldas: mialatt dtig szémolsz! Agyerek végrehajtja a kért fe- ladatot. A bavar-reflex fenn- maradasa, éretlenségi tiinet: A gyerek lemeriilés utan nem tudja kifijini a levegot (a viz alatt esetleg vizet is nyelhet) Csak akkor fogia kifijni a ref- lexesen benntartott levegét, ha Gjra a leveg6n van az.arca. Megiegyzés: a buivar-reflex szabilyozdsa agytorzsi szintd. Megsziiletéskor, s uténa még kb. 3 hénapig All fenn (megfelelé idegrendszeri érés esetén). Bl- sédleges feladata ekkor az, hogy a légutakat elzérja a varatlan ingerekt6l, a szervezetbe ne jus- son be (és ki sem) semmilyen anyag, ‘A hicom hénapnal fiatalabb csecseméket pid. nagy szélben nem szabad kivinni, mert az arcot éct ingerre ,vilaszolhat" a baba a bivar-reflex bekapcsolésival, s nagyon sokdig reflexesen megakaddlyozhatja Onmaganak a gazcscrét. Aritmids légzést is ki Iehet valtani, ha a fiatal csecsemé arcéra varatlanul és tartésan kénnyt kend6t tesziink. (Kezével még nem tudja levenni magarl, megijedhet, s e védekez6 reakciéval walaszolhat” ) Nagyobb korban a varatlan ingerekre fejforditassal, elmozduléssal reagilunk (ez magasabb mozgistervezési szintet jelent), A btivar-reflexnek tehat az a ,dolga” hogy integrlédjon, azaz tdbbE ne legyen elhivhatd, Ha 5 évesnél idésebb gyerek e vizsgalat soran az éretlen szabilyozasra utalé tiineteket mutatja, akkor részben idegrendszerének megkésett, eltéré strukturilédasara, masrészt a vizben valé mozgisos tapasztalatok hidnyossagaira kell gondolnunk, A btivarreflex kései fennmaradasa azért akadalyozza meg a technikis tiszé mozgasok tanu- lésat, mert a j6 technikahoz a kariitemnek és a gizcserének az dsszehangolasa is beletartozik. A mell, a gyors és a pillango uszés soran az us76 a viz felszine felett vett levegot a viz ald fijja ia megfelelé pillanatban, s ezzel tiideje kitirdlve tijra készen All nagyobb térfogatt friss levegs felvételére, anélkiil, hogy az automatizalt ciklikus kariitem ritmusa megtérne, ‘Torés csak akkor kévetkezik be, ha a biivar-reflex miatt a gyerek a levegé kiftajasat is csak a viz, szine felett tudja elvégezni, til sok id6 megy el a gazcserével, s a gyerek dszténésen addig nem folytatja az Gjboli viz ald valé keriilést (arccal) mig tele nem szivta magat tijra levegével. ‘Az asthmanak van egy olyan sajétos tiinete, miszerint a rohamoz6 gyerek automatikus levegé- kifiijési szakasza elmarad, s a folyamatosan kapkodva beszivott leveg6 kellemetlen telitéd érzést okoz, § pinikot kelt, Erdemes lenne elgondolkodni, lehet-e dsszefiiggés a két eltéré sza- bilyozds kozOu. Usz6 edzéseken az alléképességi terhelés sorén van olyan feladat, ahol meghatirozott ideig vagy a temp6, - ill. a csapésszdmhoz kéttten visszatartott leveg6vel végez viz alatt tisz6 mozgast a versenyz6, Ez nagy mértékben javitja a vitdl-kapacitist s élettanilag gazdaségosabb irnyba alakitja az acrob energia-nyeré folyamatokat. Ezt a terhelési format azonban nem Iehet dsszeha- sonlitani a reflexesen visszatartott leveg6vel torténé viz. alatt tartézkodassal. 89li tt e A buvarreflex szerepét értelmezniink kell a manapség olyan nagy popularitisnak Srvendé »bébi-tiszissal” kapesolatban is. ‘A magukat szakembereknek nevez6 ,bébi-tisztaté edz6k” azt javasoljak, hogy mihelyt a kéldokseb begyégyul, azonnal kezdédjenek el otthon a kidban a viz ala trténé menilések zel természetesen az a céljuk, hogy a bivar-reflex tartés fennmaradasat stabilizaljak. A bébi-tiszast irdnyit6k azt mondjék, a meriilés a magzatvizben valé lebegésnek az érzését idézi fel, emellett a keringési-légzési rendszerre van j6 hatissal, ~ tehat a gyerek alloképességét és ed- zettségét alakitja ki A bébi-tiszdsok sordn alkalmanként akér 10-30-szor is megtOrténhet a meriilés-feladat, s a bu- var-reflex fenntartésa akér 2-3 éves korig programmal és feladattal mesterségesen megtorténik, holott az ontogenetikus fejl6désmenet sorin spontin integralédasa 3-6 honapos kor kéz6tt van. ‘Az idegrendszer érésével a magasabb szinten szervezett, bonyolultabb (humén-specifikus) akaratlagos mozgisok csak gy tudnak hiba nélkiil megvaldsulni, ha a primitiv reakci6formak el6hivhatosiga megsztinik. ‘Azzal, hogy a bivar-reflexet (ezt a primitiv motoros vlaszt) naponta vagy hetente tbbszir is el6hivjak, neuro-fiziolégiai szempontbdl fejlédés-ellenes ingert kozvetitenek a gyerek felé. Osszefoglalés A vizhez szoktatis és az tiszésoktatés sorin a fent bemutatott, az akaratlagos mozgasok tanulasat és kivitelezését gatl6 reflexek tbbnyire ktilénbéz6 kombinacidkban lépnek fel Integralésuk a direkt gyakoroltatissal nem szokott sikerre vezetni. Ezért altaldnos jelenség, hogy a \fél6s” vagy a viziszonyos, gyerekek akir 8-10 Gsz6tanfolyamon is részt_vesznck, s mégsem valnak vizbiztossé. A felzirkéztatés a HRG-progeam megfelel6 feladatainak alkalmazasaval lehetséges. lrodalomjegyzék: Affolter F.: Wabrnehmungsprozesse, deren Stérung und Auswirkung auf die Schul-Leis- tungen, insbesondere Lesen. und Schreiben, Zeitschrift fiir Kinder und Jugendpsychiatrie, 2. Heft, 1975. Anderson M.: Intelligencia és fejlédés, Kultur trade, Bp. 1992. Atkinson R. . - Atkinson R. C. - Smith E.E. ~ Bem D. J.: Pszichol6gia, Osiris-Szdzadvég, Bp. 1995 Ayres J.: A poszturilis és bilaterilis integraci6 zavarai, Western Psychological Cervices, Los Angeles, 1972. (kézirat) Ayres A. Jean: Sensory Integration a Learning Disorders, Western Psychological Cervices, Los ‘Angeles (Postural responses and related func- tions) 1972. 75-82. Balint A.: Anya és gyermek, Parbeszéd, Bp 1990. Balint M.; Hiperaktivitas és iskolai teljesit- ménykudarcok, Oktatéskutaté 1. Bp. 1687, Barany |: A gyermekek viszasoktatasa Sport, Bp. 1977. Banki M. Cs.: Az agy évtizedében, Biogra 1994 Berk R.A. - De Gandi G.A.: De Gandi-Berk szenzoros integricids teszt, Western Psycholog- ical Cervices, 1992. Bittera TV. — Jubdsz A: A megkésett beszédfej- lddés terapiija, Nemzeti tankényvkiadd, Bp. 1991 Brunner J.C: Uj wak az oktatas elméletéhez Gondolat, Bp. 1974. Boulter P: Using hiydroterapy: maximising, benifits, Nursing Standard, 1992. Okt. Bronisch F. W: Reflexvizsgalatok, Medicina, Bp. 1980. Bironé Nagy E.: Sportpedagogia, Sport, Bp. 1983. BNO-10. Zsebkdnyv, DSM-IV. meghatiroza- sokkal, Animula, Bp. 1996. Caplan E.; Az élet els6 tizenkét honapja, Medi- cina, Bp. 1986. Geizel E.: Sors és tehetség, erva, Bp. 19997 Counsilman J.E.; Az tiszas tudomanya, Sport, Bp. 1980. f, Bp. Fitt Image és a Min- Dévény A. DSGM, Uj médszer a mozgasreha- bilitaciéban, sajét kOnyvkiadés. 1995. A DSM-IV, diagnosztikai kritériumai, Animula, Bp. 1997. Dorner M.: A szenzoros integraciés terépia alapjai, tanfolyami jegyzet 1991 Dorner M.: Aszenzoros integracié problémai és javitasdnak lehetGségei, tanfolyami jegyzet 19998. Eysenck M.W. ~ Keane M.T.: Kognitiv pszichols- gia, Nemzeti Tk. Bp. 1997. Eric E.: Aquatic Access for the Disabled. Born Care and Rehabilitation VI. sz. New York 1992. Ebrat F. ~ Mattmuller — Frick F.: A nehezen kezelhetd gyermek (POS) Gondolat-Talentum, Bp. 1993, Fodorné Dr. ER: Hiperaktivitas és tanulasi zavarok, Volin H. Okt. és Szolg. RT. Bp. 1998 Friteth U.: Autizmus, Kapocs, Bp. 1989. Gordon T.: Atanari hatékonysag fejlesztése , Gondolat, BP. 1990. Goleman D.: Erzeimi intelligencia, Hattér, Bp. 1995. Greenfield 8.: Megmagyarizzuk az emberi értelmet, Helikon, Bp. 1997. Hamza \. ~ Fodorné FR. ~ Toth A. Jatek, egyenstilyozas, vizhez szoktatis, Nagy-Gaspar Kfi. 1995 Hajdu F.: Vezérfonal a neuroanatémiahoz, SOTE, Bp. 1996 Hamori J.: Az embeci agy aszimetridi, Dialog Campus Bp- Pécs, 1999. Hamori J.: Nem tudja a jobb kéz. 1985. Hidas Gy, szetk.: A megtermékenyitést6l a tar- sadalomig, Dinasztia, Bp. 1997. Huba J.: Pszichomotoros fejlesztés a gyOgy- pedagégidban LILIIL. Nemzeti Tankényvkiadé 19993-96. Hippel C. - Jones 8, - Kieran 8. ~ Connor F: 8 mozgisfejl6dés zavarai, Faminfo Sziil6konyvtar sorozat, Mozgiskorlitozottak Piremon Kisval- alata nyomdatizeme, Debrecen, 1994. Katona F.: Az ntudat ébredése, Gondolat, Bp. 1990. Katona F:: Fejl6désneurolégia, ncurohabilité- cid, Medicina, Bp. 1986. Kozmosz, 1