JAMES EADE : SAKK — A sikeres jatekos oper al kiskatéja Illusztralt kalauz az eredményes jatékhoz OFFICINA '96 KIADO FSZEK Kézponti Kér ail Wii) y{ Hu, | A mi eredeti cime: The Chess Player’s Bible World Copyright © 2004 Quarto Publishing, A kényver tervezte és készitette: Quarto Publishing ple The Old Brewery - 6 Blundell Street - London N7 9BH/A eld Mivvészeti foszerkeszt6: Penny Cobb Go — Vezet6 szerkeszt6: Liz Pat Szerkeszt6: lan Kingston B Tervez6: Tania Field Illusztrdtor: Carol Woodcock, John Woodcock Fot6: Paul Forrester i] Az indexet dsszedllitotta: Ian Kingston Miivészeti vezet6: Moira Clinch bi Bu %69) Angolbél forditotta: Laszlé Jozsef A magyar valtozat szerkeszt6je: Gaspar Zsuzsa Magyar kiadas: © Officina "96 Kiad6, 2005 1088 Budapest, Szentkirélyi utca 34. Telefon: 266-6483, 235-0240 - Fax: 317-7660 E-mail: officina@officina.hu + www.officina.hu Felelés kiad6: Balogh Katalin agyar valtozat tipografidja: Szentirmay Katalin Tordelés: Jet Set Tipografiai Mhely ISBN 963 9464 63 5 Printed in China Minden jog fenntartva. A kOnyu egyetlen része sem sokszorosithat6 vagy rizheté meg semmilyen adatbdzishan sem nyomtatott, sem ktronikus titon régzitve, sem fotokdpia, sem barmilyen mds modszer segitségével a Quarto Publishing ple eldzetes indsbeli engedélye nélkiil. (el |Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Hogyan hasznaljuk exakényver? 9 1. FEJEZET KEZDJUK EL 10 Asakktébla 10 Ababok 12 Assakkadas ésamattadis 18 Matt-alapesetek 20 Elemek 28 Kiilénleges lépésck 32 2. FEJEZET MEGNYITASI ELVEK 36 Klasszikus megnyitisielvek 36 Modern megnyitisielvek 42 3. FEJEZET NEGNYITASTIPUSOK 50 Nyilt megnyitasok 50 Félig nyilt megnyitasok 68 Zaeejarsemak 75 Szarnyi megnyitésok 91 4. PEJEZET NATT-ALAPESETEK 96 8. FEJEZET ALLASFELEPiTES: CENTRUM 5 SUARNYAK 108 Acentrum 108 Aszamnyak 114 6. FEJEZET TAKTIKA 118, Taktikai elemek 118 Aldozatok 126 Kombinécidk 132 1. FEJEZET PoZICIOS MEGFONTOLASOK 140 8. FEJEZET GYALOGOK 153 Gyalog-alakzatok 183 Erdsségek és gydngeségek 170 9. FEyEZET véGiTék 183 Azaktiv kindly 183 Nehéztiszt-végjitékok 193 Bastya és gyalog végidtékok 207 Futévégjitékok 222 Huszarvégitékok 231 Futé huszér ellen végidtékok 237 Amindség 242 Seomagyarizat 248 Sakk az interneten 252 Irodalom 253 Mutaté 254BEVEZETES A SIKERES JATEKOS KISKATEJA illusztralt Gtmutaté a sakkfogalmakhoz és -szakkifejezésekhez. Azoknak szanjuk, akik szeretnek sakkozni, de eddig nem is gondoltak ra, hogy sakk-kényvet vasaroljanak. Mindent tartalmaz, amit tudnunk kell ahhoz, hogy jatsszunk és nyerjiink. A sikeres jétékos kiskétéjaillusztrélt tirmutaté a sakkfogalmakhoz és -szak- kifejezésekhez. Azoknak szanjuk, akik szeretnek sakkozni, de eddig nem is gondoltak ra, hogy sakk-konyvet vasdrol- janak, Mindent tartalmaz, amit tudnunk kell ahhoz, hogy jétsszunk és nyerjiink A sakkrél tabb kényvet irtak, mint barmely mas jatékrdl. Jogos kérdés, miért van sziikségiink jabra. Nos, a legtabb sakk-kényv nagyon szakszerd, s azoknak szantak, akik komolyan tanulményozz4k a jatékot. A sakkoz6k tbbsége azonban aligha olvasna ilyen kényvet. Méga kezdoket megcélz6 kényvek is gyakran a sakkjelzésekkel kezdik, és az olvas6rél bizonyos jartassagot feltételeznek. Az ilyen megkézelités ugyan megkénynyiti a szerz6 dolgat, de a kezdot é a néha-néha jatsz6t elbatortalanitja. A sikeres jaétékos kiskatéja bizonyos fokig alkalmazza a sakkjelzéseket, de biztos, hogy nem tamaszkodik rajuk. Ekényv megkizelitésmédja vizualisabb, mint a legtobbé. A fogalmakat és szakkifeje- zéseket képpel abrazoljuk, és rajzokat alkalmazunk arra, hogy az olvas6 figyelmét felhivjuk az adott helyzet vagy lépés kules- fontossdgti elemére. Aki itt tart, és eddig mindentelolvasott, maris tobb szvegetSRE RSE Ea létort, mint amennyivel e konyv tobi oldalin majd taldlkozni fog. Legtobbiinket sakkozni valaki mas tanitott meg, rendszerint egyik sziil6 vagy rokon. Altaléban azt tételezziik fal, hogy tudjak, mirdl beszélnek ~ de ez nem mindig van igy. Sok sakkoz6 jatszik s élvez egy jatékot, ami nagyon hasonlit az igazi sakkra, csak néhény fura helyi kiilénlegességgel. A Kezdjiik el cimii fejezet a babok mozgasardl, a sakk- és a mattadasrél és a kiilGnleges szabalyokrol sz6lé lényeges ismereteket tartalmazza, olyanokat, amelyeket eddig talan nem értettek meg, teljesen. Egészen biztos, hogy élvezni lehet a jatékot az dsszes szabaly ismerete nélkil is (kiilnben nem volna annyi hétvégi golfoz6!), de meg vagyok gydz6dve arrél, hogy ha szabilyszertien jatsszék a sakk- jdtszmat, nagyobb dromiik telik benne. Mirejlik egy névben? A sakk- szakkifejezésekkel talan még, gyakrabban élnek és élnek vissza, mint a szabélyokkal. Eza titokzatos kérdés néha még a veterdn jétékosokon is kifog. Azegyik, évenként megrendezett USA nyilt bajnoksag forduléi kézott a jatékterem szélén idéztem. Beszélgetésbe elegyedtem a verseny egy misik résztvevdjével. A szokasos udvariaskodas utan bevallottam, hogy nehézségeim tamadnak az @ e4elleni védekezésben. (Ne binkédjunk, ha nem tudjuk, hogy ez mit jelent.) Régtén azt ajanlotta, hogy alkalmazzam a kirdlyindiai védelmet, ami ugyan szép és j6~ de @ d4 és nem @e4 ellen. Ha egy régi versenyz6 dssze- keverheti a szakkifejezéseket, akkor csaknem mindenkivel megeshet. PTI ACE A kifejezések jegyzékét dltalaban azért csatoljék, hogy vildgosan értsiik egymést, 4m aza tapasztalatom, hogy az embereknek tab titmutatasra van sziikségiik a puszta definicioknal. Eza konyv megadja a szakkifejezések meghatarozasat, és abrazolja is Oket. Elvezhetjiik a sakkot, ha a bastyat toronynak, a huszart lonak és a gyalogot parasztnak hivjuk, de bizonyos kérdkben neverségesek lesziink, és ezt biztosan nem szeretnénk. A sakknak hosszti torténelme é megkiilonbéztethetd, sajat kultaraja van, sosem art, ha ezt megbecsiiljik A sakk valédi nemzetkézi jaték, ezért zéirzavar tamadhat, ha az elnevezési szokasokhoz érkeziink. A megnyitas tipusokrél sz6l6 fejezet a nalunk hivatalos megnyitas-elnevezéseket alkalmazza. Csak nem art tudni, hogy amit Eurépaban spanyol megnyitasnak neveziink, az Amerikaban Ruy Lopez. Még szdmos ilyen eltérés van. Akényvrél Nohac kényy oldalain sok megnyitast taldlunk, a foldolgoz4s semmiképp sem tekintheté teljesnek. Még a megnyitas- elméleti monografidkat és enciklopédiakat sem Iehet annak tekinteni. Til sok a valtozat ahhoz, hogy ezeket néhany kotetben bemutassuk ~ és minden évben sok tijis keletkezik. A leggyakoribb megnyitéso- kat meghatéroz6 lépéseket vala- melyik reprezentativ folytata- sukkal illusztraljuk. De emlé- kezziink ra, hogy a sakkval- tozatok oly gyorsan Agaznak el, hogy lehetet- len mindegyiket kévetni.sees BEVEZETES Asakk egyik, a képzeletet izgat6 rejtélye, hogy miért jelentkeznek tijra meg djra korébban mar létort mak, annak ellenére, hogy a jatszmak menete gyékeresen kiilonbozik, A Matt-alapesetek cimii fejezet abban segit, hogy megismerjiink néhdnyat a legkBzinségesebbek kéziil. Ha mar megtanultuk felismerni ket, meglepddhetiink, hogy ezek a Iehetdségek mily gyakran fordulnak l6 jatszmainkban. A masik visszatér6 motivum a sakkban ataktika. Egyik eleme, a lekdtés, példaul csaknem minden jatszmaban el6fordul E motivum felismeréséhez a gyakorlas akules. A gyalogok elhelyezkedésének meghatarozé jelent6sége van a sakk- jatszmaban. A minta felismerése ittis fontos szerepet jatszik. A Gyalogok fejezet néhany leg- gyakrabban el6fordulé folépitéssel foglal- kozik, és a jétékvezetésben akar segiteni. ALTE sal A konyv utols6 része a jatszma végs6 szakaszaval, a végiatékkal foglalkozik. Kevesebb bab nem jelent mindig konnyebb jétékot! Ebben a nehéz szakaszban finomsagokra kell igyelni. A végjaték ismerete azonban busas hasznot hajt abban az értelemben is, hogy jobban Atlatjuk az egész jatszmat. Még korai, megnyit6 lépéseknek is Iehetnck csak a végjatékban megmutatkoz6 kévetkezményei. Ekényvet nem kell a fejezetek sorrendjében olvasni, mert az egyes fejezetek altaldban fiiggetlenek egymast6l. Ha tijoncok vagyunk a jatékban, akkor okverleniil szenteljiink figyelmet a Kezdjiik ef fejezetnek; maskiilénben ugorjunk arra a fejezetre, amelyik érdekel. A legfontosabb, hogy észben tartsuk, amit sok versenyjatékos : a sakk arra val6, hogy 6rémiink teljék benne. J6 sz6rakozast! elfele; BHEsgsnas B James EADEHogyan hasznaljuk ezt a kényvet? A sakkfogalmakat képileg abrazoljuk e kényvben, az alapvet6 médszereket az alébbiakban mutatjuk be. A Keadjiik el cimd fejezet szintén tartalmaz informaci6t az alkalmazott jelképekrél és sakkjelzésrdl. Sakkjelzés Vords nyil. Tamadas (kizvetlen vagy 1 Gotee joker kézvetett) az ellentél egy vagy tab babja ellen. aL Lila nyil. Valamely bab lépése egyik mez6r61_—# Matt amésikra. 0-0 Révid sane (a kirdlysz4rnyon) V6rdés csoport. Egyszerre tobb babra torténd 0-0-0 Hosszui sane utalds. (a vezérszarnyon) «.-Jelzi, hogy sétét lép Kiemelés, Folhivja a figyelmet a széban forg6 mezére vagy mez6kre. A vérds szin mellett e.p. En passant a sargat alkalmazzuk, ha két kiemelés van (menet kézbeni azonos tablin. Kiemeléssel azokat a mezdket iités) is jelolhetjtik, amelyeket adott bab ellenériz. ) Huszar Bastya Ha a lépés el6tt nines jel, akkor az ayaloglépés = -_~ 310/11 1. fejezet KEZDJUK EL A jaték szabélyainak tiirelmes tanulmanyozasaval barki megtanulhat sakkozni. Mielétt jatszani kezdiink, gondosan olvassuk at ezt a fejezetet, és értsiik meg az alapismereteket. Asakktabla A sakktabla iiresnek latszhat, ha nincs rajta bab, mégis tele van informaciéval. A tabla fiigg6leges oszlopokra (= vonalakra), vizszintes sorokra (= sorokra) és atlokra van osztva. Mindegyik négyzetnek (=mez6nek) sajat neve van, amelyet a vonal és a sor hataroz meg. Ezeket a koordinatakat a sakktabla képének, a diagramnak a szélei mellett abrazoljak. Jal jegyezzik meg, hogy MI mindig fehér mez6. Eza tabla helyes elhelyezése. K filmekben ext a részletet gyakran mutatjak helytelenil! Ezt a mezét 45 néven ismerjik, mert a d-vonal 5. soréban all.BEeBeeeeseteaetur&tntneas oe Az atl6k Jollehet a mez6k azonositsdra csupan vonalakat és sorokat haszndlunk, az 4tl6k is fontos részei a sakktablinak. Ha nem volnanak atlok, a futok egyaltalin nem tudnénak lepnit Iz atlokat a leg- alacsonyabb soruktél a legmagasabbig jelajak. Erre utal az al-ne atlo név. Ez a legrividebb atlok egyike, dgy utalunk ré, hogy gl-h2. Altalaban azok a legfontosabb atlék, amelyek Keresztezik a tabla kzepét, Ezek a leghosszabbak, és rendszerint itt zajlanak le a sakkjatsama akciti.12/13 KEZDJUK EL K babok A kiilénbéz6 baboknak kiilonbjz6 erejiik van. A jatszma legelsé kihivasainak egyike: megtanulni, hogy miként lehet lépéseiket hatasosan ésszhangba hozni. Kiraly A kirily lassan mozg6 bab, de a legértékesebb. Ha akirdlyunk elvész, akkor a jatszma is. A kirdly minden irdnyba egy mezt léphet és iithet. « Lasd A SAKKADAS ES AMATTADAS fejezetet a 18. és a SANCOLAS fejezetet a 34. oldalon. Utés: az ellenfél babja Altal elfoglalt mez6re lépve az ott lévé sakkfigurat eltavolitja, s az nem jatszik tovabb. A tobbi tiszt is iithet minden mez6n, ahova léphetne, ha ott Tabla" éllnaazellenfél babja. ls sm m8 A kirdly barmelyik kiemelt mezére lép- het. Ha az e5 mezére gp, akkor azt tgy irjuk le, hogy Kes. Anagy K bet a kirdlyt jelenti, Ebben a konyvben jelképe- ket, vagyis figura- jelzést haszndlunk nagybetik helyett, foy a Ke5 lépést gy nyomtatjuk, hogy ees. A sitét kirély e8-on kezdi a jatszmat. A vilagos kirdly el- en kezdi a jétszmat.Bastya A bastya erds bib, amelyet csak a vezér mil feliil. Léphet és iithet vizszintesen és fiiggdlegesen egyardnt, barmely sajat bab Altal el nem foglalt mez6re. # Lasd a SANCOLAS fejezetet is a 34. oldalon. BHBReeEeenertPenBeteeBeteeeteuEutosasa B A béstya barhova Lephet a d-vonalon, K bastya barhova léphet a 4, soron. A bastyak a tabla sarkaiban kezdik a jatszmat, A béstyak nem léphet- nek atlésan, Noha a kirdly mehet d4-r4l eS-re egy lépéshen, a bastyénak ehhez kettére van sziksége, Példéul jatszhatonk rmagunknak irjuk a jatszmankat, akkor a lkpés leirdsakor a nagy B betit hasz- néljuk, nyomtatasban pedig a X jelet.14/15 KEZDJUK EL/A BABOK Fut A futé nem olyan erds bab, mint a bastya. Ha a tabla kézepén van, akkor majdnem annyi mezét fed le, mint a bastya, de veszit erejébol, ha ellép a centrumbél. A futé az atlokhoz van kétve, és sem vizszintesen, sem fiigg6legesen nem léphet. [gy mindig ugyanolyan szinii mez6n kell maradnia, mint ahonnan kiindult. Mindkét jatékosnak kétfajta futoja van, az egyik a fehér, a masik a fekete mezGkén mozog. Az a8 mas szini A futé barhova léphet A futé barhova léphet ‘mezé, mint amelyen agl—al atlén, az al-h8 atlon. a fat d4-en all. Ezért a futé sosem léphet ide. A futé jelélésére jeoyzeteléskor a nagy T betit alkalmazzuk, mig nyomtatésban a © jelképet hasznaljuk. fgy hetyezkednek el a fatdk a jatsoma keadetén.Vezér A vezér a legerdsebb bab a sakkban, egyesiti a bastya sa futé lépésmédjat. Barmelyik tires mez6re léphet fiiggélegesen, vizszintesen és atlésan. A vezér till értékes ahhoz, hogy kénnyedén odaadjuk. Védeni kell a kititést6l. Vezériink elvesztése ugyan nem jar azonnali jétszmavesztéssel, de nagymértékben besziikiti kiizdési lehetdségeinket. A vevér agy is léphet, mint a fut6: barmely mezére a gl-al és az al-h8 atlén, A vezér iigy is léphet, mint a bastya: barmely mezére a d-vonalon vagy a4, sorban. A vezért nagy V betiivel jelez- aiik. Ha a vezér al-re lép, azt magunknak tigy irjuk fel, hogy @ Val, nyomtatis- ban dltaléban az @ wal jelet hasznaljuk. A sitet vezér d8-on keadi a jatszmat. A vilégos vezér dl-en keadi a jatszmat.16/17 KEZDJUK EL/A BABOK Huszar A huszar lépését (az tin. lougrast) a legnehezebb elmagyarazni. Altalaban az egy-kett6 megk@zelitést alkalmazzak ez azt jelenti, hogy ha a huszar egy mez6t mozog vizszintesen, akkor kétmez6nyit kell elmozdulnia fiiggdlegesen. Vagy: ha a huszar egy mezét mozdul el fiiggdlegesen, akkor két mez6t kell mozognia vizszintesen. Mindaddig, amiga célmezé iires, vagy nines rajta sajat bab, ahuszar elfoglalhatja azt. A huszar az egyetlen bab, amelyik étugorhat mas babokat. A huszar esetében a szin is szdmit, ugyanis oszcill4l aszinek kézitt, illetve valtogatja azt. Ha fehér mez6n ll, csak fekete mez6re mehet, és viszont. A huszar fekete mezén van, d4-en, és csakis a kiemelt fehér mezékre léphet. Az egyik lehetséges lépés volna @ e6. Amikor a lépéseket leirjuk, a huszdr jelélésére nagy A betét alkalmazunk. Nyomtatésban a & jelet. fgy helyezkednek el a huszarok a jatsema keadetén. Beee-egegBzpeuesgea&espe*ses ss 8 iSGyalog A gyalog az cré alapegysége a sakkban. A leggyéngébb bab, de tbb tekintetben egyediilall6. Az egyetlen, amelyik nem léphet hatrafelé. Els6 lépésében tetszés szerint egy vagy két mezét mehet, de utana mar mindig csak egymezGnyit léphet. Masként iit, mint ahogy lép. A gyalog el6re léphet, ha nem All el6tte kézvetleniil bab, 4m azellenséges babokat atlésan iiti ki. Lasd tovabba a MENET KOZBENI (en passant) UTES fejezetet a 32. és az ATVALTOZAS fejezetet a 33. oldalon. Ha vilégos van soron, a gyalog akar léphet £5-re, akar kittheti a sitét gyalogot g5-in. frva a lépéseket, ha csupan is a mezét jeloljak meg, Tabla eas akkor flttelezzik, hogy ez ee yaloglépés. {oy ha a f4- Det. gyalog f5-re lép, azt irjuk, hogy @ 6. Az atest igy jelezzik: @ fxg, ahol x azt jelenti, hogy atés ‘tortént. Ex az dsszes bab helyzete a jatsema kezdetén, Vegyik észre, hogy a hl mezé6 mindig fehér.ia/i9 KEZDJUK EL Asakkadas és a mattadas Sakkot adni nem ugyanaz, mint mattot. Sok kezd6 sakkot ad, amikor csak lehet, de szamos tapasztalt jatékos tudja, hogy a sakkok olykor vissza is iithetnek. Ezt a matt sosem teszi. A sakkadas A sakk tamadas az ellenfél kirdlya ellen. Haa kiralyunkat ellenséges bab tamadja, akkor sakkban vagyunk. A sakkot nem lehet nem figyelembe venni, a sakkbél azonnal ki kell keriilniink. Harom kiilinbézé médon kezelhetjiik a sakkot: (1) kitithetjiik a tamado babot; (2) masik babot hiizhatunk a kirdly és a tamadé bab kézé; (3) a kirdillyal biztonsagos mezére léphetiink (kilépés a sakkbél). A sakk jeldlésére a + jelképet alkalmazzuk. Sotét sakkban van, mivel a vilagos vezér tamadja a sitet kirdlyt. A mattadas Ha kirdlyunk sakkban All, és egyik fontebb megmutatott médon sem menekiilhetiink beléle, akkor mattot kaptunk. A matt azt jelen- ti, hogy a jatszmanak vége. A be- mattolt jatékos veszit. A jatszma leirasakor a matt jelzésére a # jelet hasznaljuk. Egyes kiadvanyok a f jelképet alkalmazzak. Ebben az esetben sitét egyetlen lehet6sége kiléy a sakkbél azzal, hogy erre a mezire lép kirdlyaval. Ebben az esethen a vilégos Kirdly 6rai mind az fl-mezit, mind a tabbi lehetséges menekilési mezét: det és ef-et. Nem lehet biztonségos mezéte lépni, ezért sitét mattban van.Dontetlen A déntetlen: befejezett sakkjatszma gyéztes nélkiil. A jatszma tobbféleképpen végz6dhet déntetleniil, de leggyakoribb a jatékosok kdlesénds megegyezése. A patt is déntetlen (#" lsd a MATT-ALAPESETEK fejezetet a 20. oldalon). A versenysakkban még tovabbi szabalyok is vannak, amelyek eldirjak a déntetlent. Ha ugyanaz az dlls haromszor megismétl6dik, és mindharomszor ugyanaz a fél kovetkezik lépésre, déntetlenné nyilvanithat6 a jatszma, ha azt a harmadik ismétlédés elétt kérik. Ha dtven lépés torténik iités vagy gyaloglépés nélkiil, dontetlen igényelhet6. Kinyilvanithatjuk a déntetlent, ha ellenfeliinknek a matthoz elégtelen anyaga van (példaul a kirdly és huszar egyediil nem képes bemattolni a maganyos kirélyt). Sitét egyetlen védekezése, hogy minduntalan sakkot ad a vilégos kirdlynak. A kirdly nem menekilhet ezek elél a sakkok elél, és az eredmény az itis sit nevi dontetlen. Vilagos mattal fenyeget azzal, hogy g7-re jatssza a vezért.zov21_ KEZDJUK EL Matt-alapesetek A matta sakkjatszma legvégs6 befejezédése. Néha sakk-mattot is mondanak. Ha ellenfeliinknek nincs szabalyos lépése, mégsem all sakkban, az patt, nem pedig matt. A patt déntetlen. Kirdaly és vezér a kiraly ellen A legjobb eljaras a patt elkeriilésére a kiraly és vezér akirdly ellen végjatékban a kirdly leszoritasa a tabla szélén, de tavolrdl. A vilégos vezér témadja az dsszes ‘mezét, ahova a sitet kirdly léphetne, dm nem ad sakkot. Ha sitét kovetkezik lépéste, akkor patt jatt let. BeEeSBEHEw aa is Most a sétét kirdly beszorult a 8, sorta, és nincs patt-veszély.- a - - - “ - “ a - a ~ i. ag Az elgondolas most az, hogy a vilégos kirdly egyszeriien a6. soron vonul, amig csak meg nem kézelitia sotét kirdlyt. Ha egyszer a vildgos kirdly ellenérzi a sotét kirély elétti mezét, akkor biatos a matt. A vilégos vezér tamadja a sitét kirdlyt és minden mezit, ahovd az léphet. i Nem itheté le, mert 9 a vilagos kirdly védi. Matt! A végs6 csapast az jelenti, hogy a vilagos vezér a sitét kirdly eldtti védert mez6re lép.22/23 KEZDJUK EL/MATT-ALAPESETEK Kiraly és két bastya a kiraly ellen Keét bastya mattolhat a kirdly segitsége nélkiil is. Tz a bastya arra ké- szil, hogy sakkot adjon, és tovabb szoritsa hatra a sétét kirdlyt. A bastyék nem lehetnek ugyanazon a vonalon, mert akkor Ha a bastyakat szomszédos vonalakra helyeztiik el, egyik a misikat kisérheti le a tabla széléig, hogy mattot adjanak, A stét kirdly tehetetlen. Mattot lehet adniaz @... ed7 @Xg7+ doc8 @ Hh8¢ lépésckkel. Ez a bastya fedi az asszes lehetséges menekilési mezét aT. soron. [ Ez a bastya sakkot ad, és fedi a mezéket a8 soron, Ez a béstya lezarja az 5. sort, a sitét kirdlyt a 6,, 7 és 8. sora korlatozva, A kirdlyra nines sziikség, mert a bastyak eléggé erdsek ahhoz, hogy egyediil is elvégezzék a munkat. BemtoeBegex&®wepbugwpeu8u8tpbsss 8 8BKiraly és két fut6 a kiraly ellen Két futé nem oly erés, mint két bastya. Sziikségiik van a kirdly tamogatasdra, hogy mattot adhassanak. Mind- azoniltal eléggé erdsek ahhoz, hogy az ellenséges kirdlyt konnyedén a tabla bizonyos teriiletére szoritsék. A nyer6 médszer abban dill, hogy a kirdly rendelkezésére all6 teriiletet a tablan be kell sziikiteni, amig végiil is az egyik sarokba be nem szoritjak és be nem mattoljak. Ha egyszer az ellenséges kirdly a tabla egy részére van szoritva, a kirdly és a futok egyiittmikédnek e teriilet besziikitésében. Az egyik lehetséges folytatas: @wve5 hy6 @.Lh4 whs bgo @2h5+ ts @x65 18 @wee5 wes bho &fs. tees A sotét kirdly nem Kozeledhet a fatékhoz, Vilagos a sitet kirdlyt h8-ra nivel azok 3 ‘Aivanja kényszeriteni. A futénak egyittmikidnek az Tabla {6-on atmenetileg fol kell adnia eléttik lévé mezik 2 amak a mezének az ellendreésében. ellendrzését. A vég néhany varakoz6 lépést tesz sziikségessé: @.igs Hs .e7 (hogy elvegye az £8 mez6t, és az ellenséges kirdlyt h8-ra kényszeritse) @... Bh8 @x25 cbg8 @.ic6+ Ph8 @s for. Ha a fut6k szomszédos mez6kén vannak, az ellenséges kiralyt mindig beszorithatjék a tabla bizonyos teriiletére. Médszeresen be kell sztikiteni a rendelkezésre ll6 teriiletet, és azutan be kell kényszeriteni a kirdlyt a sarokba. A maganyos kirily védtelen.24/25 KEZDJUK EL/MATT-ALAPESETEK Kiraly és bastya a kiraly ellen Kirily és egy bastya mindig képes bemattolni a maganyos kirdlyt. Egyiitt kell makédnitik, hogy a tabla szélére szorithassak az ellenséges kirdlyt. A vezéreszme az, hogy el kell zarniuk a mez6ket digy, hogy az ellenséges kirdlynak mind kevesebb és kevesebb lehetdsége legyen, végiil a tabla szélére kényszeriiljén huiz6dni. A sakk nem matt. Es sak akkor szabad sakkot adnunk, ha az.a vezéreszmének, a mez6k elzarasinak megfelel. Az L-es tabla ennek a végjatéknak jellegzetes allésat mutatja. @%a6+ hiba volna, ert megengedné sététnek, hogy a tabla kozepe felé lépjen. Az ellenséyes kirdlyt a tabla szélére kell diznink, mielétt mattot adhatnank. Most a sotét kirdly az utolsé hérom sorra van szoritva. Vilégos @ E.aS lépéssel kezd. BeesagseBeaeasabtenaeaemgertiasta BB SieA kirdly ugyan meg- probalhatja megta- madni a bastyat, de tavol van, és til lassi ahhoz, hogy kitisse. A kiréllyal aktivan kell jtszani, mivel a bistya egyedil nem képes elvégezni a feladatot. A jatszma igy folytarddhat: @... toc6 @sbe4 bs. Tabla Vilagos a @2cs lépést jatssza. A bastyat arta a mezére helyezzik, ahol leginkabb eszikiti a sitét kirdly lehetéségeit26/27 KEZDJUK EL/MATT-ALAPESETEK Kirdly és bastya a kirdly ellen — folytatas A bastya sa kirdly tovabbra is egyiittmakédik, hogy a sétét kirdlyt a tabla sarkaba szoritsa. Bizonyos kériilmények kézétt el kell vesztegetniink egy lépést, hogy tovabb haladhassunk eldre. Ez az allas néhany tovabbi lépés utan dllhat el6: 1 $2b7 @sbb5 sha7 @ Lic7+ ha8 Orbs ws. A jatszma igy végz6dik: @Xc6 a8 @Kc84. Vilagos nem képes a kirély vagy a bastya helyzetét javitani. Ha a7. soron mozditana el a bastyat, akkor megengedné sotétnek, hogy c8-on at mene- kiljén. Vilagosnak el kell vesztegetnie egy lépést a c-vonalon avégbél, hogy sotétet a tabla sarkéba kényszeritse. ely hatralépés a c-vonalon megteszi. Sotétnek nines més valasztésa, mint hogy @... Sas-at jdtsszék, ami lehetové teszi @ “cbH-ot. A kirdlyra szikség van, hogy megakadé- lyozza az ellenséges kirdly menekiilését aT. soron at, amikor a bastya sakkot ad a 8-on. BSBeBeeesegasaes a8 8 B SBFut6, huszar és kiraly a kiraly ellen A legbonyolultabb matt az, amit csupan futéval és huszarral adunk. A két bab egyiittmikédése nem nagyon jo. Ebben az esetben nem elég az ellenséges kirdlyt egyszeriien a tabla szélére szoritani, st még az sem, hogy valamelyik sarokba. Ugyanolyan sziné sarokba kell szoritani, minta fut6, Ha fehér mezejti futonk van, akkor az ellenséges kirdlyt fehér sarokba kell szoritanunk. A kirdlyt vagy az a8, vagy a hl mezére kell dzni. A kirdlyt tamadéan kell hasznalni, mert a futénak és huszar- nak nehézsége tamadna, ha egyedil kellene beszoritaniuk az ellenséges kirdlyt. Eza helyzet, miutan a sétét kirdlyt a helyes sarok felé tizték. fie a6 mezén kell sakkot adnia. ‘Maskilinben sitét pattot érhet el. Vilagos most Nab+ dea8 @ {i.c6# révén ad mattot. A fat6 a h3c8 atlén varakozott, amig csak az ellenséges kirdlyt a sarokba nem sikerilt bezarni, Azutén a hl-a8 atlén ad mattot.29/29 KEZDJUK EL Elemek A sakk alapvet6 épitokdveire tigy utalunk, mint elemeire. Kiilén-kiilin a jatszma elemeinek mindegyiket kinnyen megérthetjiik, m az dssze- fiiggéseiket nehéz a jatszma barmelyik pontjan helyesen kezelni. Neha az elemek egymashoz viszonyitott fontossaga is valtozik a jatszma folyaman, Tér A sakk tabb tekintetben is a térbeli hdditas jatéka. Ha minden més egyenl6, az ll jobban, aki nagyobb téren manéverezhet. A jatszmat mindkét fél azonos nagysdgt teriilettel kezdi. A 4. és 5. sor kézétt a két teriiletet lathatatlan hatér valasztja el. Ha atlépjiik, az ellenfél vonalai mégott talélhatjuk 8) magunkat! LS \ a S| Aas I y 7 ie Ez sitét térfele (vagy aa terilete). a — LY vlgus tse (vagy L} gy terilete). Ezeket a meziket egyiittesen a centrumnak nevezziik. Gyakran, mint a régi stilusi csatakban, a csatatér centrumanak ellenéraése az elsidleges cél. Ha ellenérizni tudjuk a centrumot, térbeli elonyre tehetiink szert. awe eae 2S es ew Se ee Bee eeEzaz egyik oka, hogy miért @e4 a legnépszeriibb médja a jatszma megnyitdsénak. Elfoglalja a centrum egyik mezejét, és a mdsikat tamadja. Vildgos most tbb mez6t is tamad sotét teriiletén csupan egyetlen lépéssel! ——__} A vilagos vezér eat a mezit témadja. A vilagos futo e két mezét tamadja sitét teriiletén. Ez a gyalog sotét térfelére lépett. Ez az dllésaz @ c4 06 @ d4d5 @es lépéscket kéver6en jort létre, sa francia védelem NIMZOVICS VALTOZATA néven ismerik (# lasd a 69. oldalt is; Amerikaban elényomulasos valtozatnak hivjék). Vilégos betirt sdtét teriiletére, és térbeli eldnyt harcolt ki. A {6 stratégiai hare akdril fog forogni, hogy vilagos képes-e ennek az elényomulasnak a tmogatasara, vagy sétét aldaknazasi probalkozésai sikeriilnek.30/31 KEZDJUK EL/ELEMEK Bnyag A sakkbabokat nem alkottak egyenl6 tulajdonsagiiaknak. Egyik erdsebb, a masik gyéngébb, Erejiiket mozgékonysagukbol nyerik, ebbal kivetkezik, hogy a mozgékonyabb bab az értékesebb. Az er6 egységéiil a gyalogot hasznaljuk, és hozza az 1 értéket rendeljiik. A tobi babot a gyaloghoz viszonyitva értékeljiik, kivéve a kirdlyt. A kirdly végtelen fontossagti, mivel elvesztése a jatszma elveszitését jelenti. A gyalogtél és a kiralytol eltér6 babokat tisztcknek nevezziik; ezek koziil a futo sa huszar konnyé-, a bastya sa vezér nehéztiszt. A babok relativ — értéke Egyesek azt javasoljak, hogy a futét 3!4-re asl liemeeery enh, kl elényt adva neki a Bid huszérral szemben. =a silat fs fortélyosabb hatésosan kezelni. Ennek az értékelésnek az alapjan léthatjuk, hogy a vezér de kevesebbet, mint két bastya. tobbet ér, mint a bastya és fut6,Fejldés A sakkban idéelem is van, és ennek a neve a jatszma megnyitasi szakaszaban fejlédés. A fejlédés kulcsa az, hogy babjainkkal az 6 optimilis mezejiikre lépjiink a lehet6 leghatékonyabban. Hogy melyik bab hova val6, az nagymértékben ellenfeliink lépé kénnya! Minimalis szamé gyaloglépést tegyiink, és olyanokat, amelyek lehetéséget adnak arra, hogy tisztjeinket kihozzuk az alap- sorrél. iI fiigg. Senki sem Allitotta, hogy a sakk Nehéz tudni, hogy a futék hova valk, mivel ez gyakran attél fig, hogy hol vannak ellen- felink gyalogjai, Példaul nem lépink a fatéval f4-re, ha sitet ayalogja e5-6n all. A huszarok a centrum felé fejlédnek, és gyak- ran kezdetben £3-ra, c3-ra vagy mindkettére helyezziik Gket.32/33 KEZDJUK EL Kiilénleges lépések Ha elsajatitortuk a babok arra, hogy sakkozzunk. M néhany tovabbi szabalyt m a szabalyokat, aki azt hiszi E gyalog els6 lépése- ént kétmezényit ayomult eére. Ez a d5-in allé gyalog szdméra lehetiséget teremt, hogy en passant leisse. I sakkjelzésben eat exp-Rent irjuk. alapveté lépéseit, akkor csaknem készen Allunk égis — mielott szabalyos jatszmat valthatnank - neg kell tanulnunk. Nem mindenki ismeri ezeket i, hogy tud sakkozni! Menet kézbenii (en passant) tit@s Az en passant (ejtsd: an passzan) szabily taldn az utols6 szabaly, amit a sakkoz6 megtanul, st van, aki sosem tanulja meg! Ezegy kiilénleges, csak a gyalogokat érinté lépés, és abbol a ténybol szarmazik, hogy a gyalogoknak megvan a lehetdségiik, hogy els6re egy- vagy kétmeznyit lépjenek. Ha a gyalog kétmez6nyit lép, de kozben elhalad ellenséges gyalog mellett (amelyik a sajét 5. soran all), akkor annak megvan a Iehetdsége (de nem a kotelessége), hogy leiisse. Az iités gy tdrténik, mintha a gyalog csak egymezOnyit lépett volna. Eza leherdség csak 1 lépés hosszan all fon, é megsziinik, ha nem élnek azonnal vele. A vilagos gyalog gy iit, mintha a sétét ayalog e6-ra lépett volna eS helyett. Eat az iitést azonnal végre kell hajtani, ha egydltalén meg akarjuk tenni. Vilagos inden més lépése megsziintetné az en passant iités lehetiségét.| Atvaltozas A gyalognak van egy masik kiilénleges tulajdonséga is, neve az dtudltozds. Ha a gyalog eléria 8. sorat, barmely mas babra kicserélhet6, kiveve akirdlyt. Mivel a vezér a legerdsebb bab, a gyalog rendszerint vezérré valtozik at. Ugy is dénthetiink, hogy nem vezérré, hanem més baba valtoztatjuk at. Ha a gyalog a 8. sordhoz kézeledik, tigy mondjuk, hogy kézelit az atvaltozasi mezejéhez, Bhogy a jatszma halad elére, rendszerint egyre tobb babot atnek ki, Minél tobb babot iitnek ki, annal érté- kesebbe valik a kezdethen kevésre becsilt gyalog. Kz a képessége, hogy a 8. sorta lépjn, és ott atval- tozzék més babba, gyakran hatalmas valtozdst eredményez a végjatékban,| | | aayas KEZDJUK EL/KULONLEGES LEPESEK SAncolas A sancolas az egyetlen lépés a sakkban, amikor egyszerre két babot mozdithatunk: a kirdlyt és a bastyat. Megszoritésok: nem Allhat bab a kirdly és a bastya kézétt; a kirdly nem allhat sakkban; nem mehet at olyan mez6n, sem olyan mez6re, amelyet ellenséges bab tamad; végiil sem a kirély léphetett a sancolas lott. Sancolhatunk, ha bastyank van megtamadva, vagy ha ellenséges bab altal tamadott mezén (pl. a-r6l a megtamadott b1-en at) megy at. A sakknyelvben, ha az a-bastydval sancolunk, akkor a vezérszdrnyra sincolunk, vagy ,hosszii sncolast” hajtunk végre. Ezt a sakkjelzésben igy irjak, hogy 0-0-0. Ha a h-bastyaval séncolunk, akkor a kirdlyszdrnyra séncolunk, vagy ,.rovid sancolist” : oS hajrunk végres Akirdly kétmezinyit mozdul ext ay ividk, a bastya felé. Ez az egyetlen Baas alkalom, amikor a kirdlynak on megengedik, hogy ne egy- mezényit Iépjen. A bastya az elsancolt kirdly utani mezire lép, és mellette foglal helyet. A kirély kétmezényit mozdul a bastya felé, akar a vezérszamyra, | akér a kirdlyszdrnyra torténik a sdncolas. K bastya mindig az elsancolt kirdly uténi mezére megy, és az alialan foglal helyet.Patt Ha nem tehetiink szabilyos lépést, és a kirélyunk nines sakkban, akkor pattot kaptunk. A pattot dontetlen- nek tekintik. Egyik fél sem nyer, de nem is veszit. Sitét lépése kévet- kezik, sotet patt. Sotét nem tehet szabdlyos lépést. Sohasem szabad sakkba Iépniink, eziittal a vilagos vezér tamadja mindegyik mezét, ahova sitét kirély éphetne. A jatszma dontetlen, 2 A pattot ismerve, hatrényosabb allasban elkerilhetjik a vereséget. Sétét 1 gl—g6+ot jdtszhatja, mert patt lesz, ha vilagos lépése coxab. Minden més kirdlylépésre sétét kiitheti vildgos vezérét. Minden ait déntetlenre vezet.36/37 2. fejezet MEGNYITAS! ELVEK A sakkjatékot a torténelem folyaman az ellenfél kiralya elleni tamadas jellemezte egészen Frangois-André Philidor (1726-95) L’analyze du Jeu des Echecs (A sakkjaték elemzése) cimti mtivének 1749-es megjelenéséig. Klasszikus megnyitasi elvek Philidor megel6zte korat, és egészen a tizenkilencedik szazad kézepéig eltartott, amig a jatékosok Altalanosan elfogadtak azt az eszmét, hogy a tamadast megfelelden el6é kell késziteni, ha sikeresek akarnak lenni. A jatékosok megtanultak az ellenfél kirdlya elleni azonnali tamadasokat elhalasztani kézbees6 célok kedvéért, mint aminé példaul a centrum meghdditasa s ellendrzése. A kézvetlen tamadasok csak néhany stratégiai eldny elérése utan jogosak. A megalapozatlan tamadasok elleni vedekezés az elsé hivatalos Jagbajnok, Wilhelm Steinitz (1836-1900) jatszmaiban és irdsaiban tj csticsokat ért el. K négy kozponti mezét a legfontosabb ellendrizni. Centralizaci6 A centrum a sakktabla legfontosabb része. Acentrumban elhelyezett babok robb mezét tamadnak, mint az egyik vagy masik oldalon lévék. Gyakran nehéz at- csoportositani a babo- kat a tabla egyik 7 old Jér6l a masikra, aacentrumotnem 6 ellensrizziik vagy nem birtokoljuk — 5 megfelel6 részbensh 5 —y. | ii¢ ae A . a Hg, as . | = aige ee i ‘ i w- N WNga /a9 MEGNYITAS! ELVEK/KLASSZIKUS Gyors fejlédés A gyors fejlédés elve nyilvanvalé volt Paul Morphy (1837-84) jatszmaiban, mig irasban Siegbert Tarrasch (1862-1934) foglalta szabélyokba. Tarrasch a gyalogok viszonylag statikus elhelyezésével szemben a tisztek dinamikus mozgékonysdgat hangstilyozta. Fontosnak tekintették a kénnyfitisztek (futok és huszarok) kihozatalat a nehéztisztek (bastyak és a vezér) fejlesztése el6tt. Eszményi esetben a legkevesebb gyaloglépést tessziik ahhoz, hogy lehetdve valjék minden tisztiink kifejlesztése eredeti helyérél. Vegyiik észre, hogy vilégos mindkét fut6ja szabadon mozoghat, ez azonban nem. Ez a gyalog mar kettét lépett: e7—25, e5xd4, Hasszikus fejl6dési elvet azzal, hogy vezérét elébb j | se, mint kénnyi- ieA huszar vedi a futét, az meg tamadja a vezért. Miutén a vezér ellépett, vilagosnak két vagy harom kifejlesztett tisztje lesz sitét egyedili vezérével szemben. Vilagos akar a huszérral, akr a vezérrel ditheti a d4-en lévé gyalogot, de helyette a gyors fejl6dést valasztja. A futé tamadja a sitét vezért, az most kénytelen masik Iépést elvesztegetni, hogy elkerilje a kiiitést. Viligos harom tisatét fejlesztette ki sotét egyével szemben, Vilégos ayorsan fejldatt, sitét rem.4o/a1 MEGNYITAS! ELVEK/KLASSZIKUS Sancoljunk koran A central klasszikus elv volt a korai sai vonatkoz6 masik a. Haa tabla yt valahol masutt centruma a 6 hadszintér, ésszerii a k fedezékbe vinni. Vilagos a legkevesebb Iépésben kitisztitotta az utat a sancolas elétt. Miutan a kiraly biztonsa- jarél gondoskodtak, a hadmiveleteket a cent- rumban lehet folytatni. BBeeae as 8 BElébb a huszarok, aztan a fut6k Miasik klasszi megnyitasi elv volt, hogy fejlessziik a husz4rjainkat a futéink elétt. Olyan babok samara, mint amilyenek a futk, nehéz tudni az optimélis elhelyezést, amig nem latjuk, hogy mely gyalogok merre léptek. Masrészt Altalaban tudjuk, hogy a huszdrok hol legyenek. Az egyik korabbi vilégbajnok, José Capablanca (1888-1942) alapelve volt, hogy legalabb egy huszart kell fejleszteni, miel6tt az ember a futokat kihozza. Ennek a huszarnak a természetes helye £3, ahonnan a legnagyobb hatast fejtheti ki a centrumra.42a MEGNYITASL ELVEK Modern megnyitasi elvek Az 1920-as években a hipermodern iskola néven ismertté valt sakkozok tiizet nyitottak a megnyitasi elvek klasszikus felfogasara. Egyik sarkalatos, a sakkelméleter gazdagit6 elviik volt, hogy a centrumot nem megszallni, hanem inkabb ellen6rizni kell. ‘Az 1940-es években a sakkvilég kozpontja az akkori Szovjetunidba keriilt, ahol a klasszikus és hipermodern iskola szintézise szovjet sakkiskola néven valt ismertté. Ezt az eltoldast valojaban nem egy tj gondolkodasméd okozta, hanem akonkrét elemzésre tamaszkodas az adott lépés hasznossdganak eldéntésére. Boségesen megjatszottak a régi elgondolasok szerint gydngeségeket eldidéz lépéseket, ha elemzésekkel kimutathaté volt, hogy ezeket nem lehet kihasznalni. Mostanaban mindent lehet, ameddig miikédik! Ellenérzés a megszallas helyett 1. példa A kindlyindiai védelem (# lasd a 83. oldalt is) sokként érte a klasszikus jatékosokat, amikor eldszr megielent versenyjétszmaban. Az @ d4 ‘Af6 @ c4 26 @ Ac3 £g7 @ cd dé lépések utdn tigy latszik, hogy e védekezés dtengedi a centrumot vildgosnak. Am sétét azzal az elgondolassal engedi meg vilagosnak, hogy megszdillja a centrumot gyalogokkal, hogy késébb majd megtamadja é gyongiti ket. E futé kozvetve tamadja az e5 és d4 centralis mezéket. Biztos fészekben iil, és messzirél tamad.A megtamadott gyalogok eldre nyomulhatnak. Ez gyakran térel6nyt ad, ami elegend6 a klasszikus jatékos megey6zésére vildgos Allasanak folényér61. Am a modern elmélet tovabbi tényt is figyelembe vesz: az allasukban régzithet6 gyalogok kinnyen tamadasi célpontokka valhatnak. A gyalog megszallja e4-et, de nem ellendrzi. Noha vildgosnak tobb tere van, sitét folhasz- nélhat egy szérnyi gya- logot a vilégos centrum megtamadaséra. A gyalogot az £6-on lévé huszér tamadja. Vagy lore kénytelen lépni, vagy meg kell védeni. 2. példa Az Aljechin-véde- lem: (@e4 Af6) (Alekszandr Alekszandrovics Aljechin [1892-1946], a negyedik vilégbajnok utan) a végsokig viszi ezt az elgondolast. A klasszikus valasz @ e4-re @.... 5 volt, szintén megszallja a centrumot egy gyaloggal. Ezzel ellentétben az Aljechin- védelem (# lasd a 73. oldalt is) arra torekszik, hogy elényo- mulasra csabitsa a gyalogot.44/45 MEGNYITAS! ELVEK/MODERN Kezdeményezés Ha képesek vagyunk az ellenfeleinker dllandéan arra kény- szeriteni, hogy igy vagy tigy reagéljon lépéseinkre, akkor azt mondjak, hogy a miénk és (iniciativa). A kezdeményezést egyetlen passziv lépéssel el lehet ékosok manapsag sokkal tbbre becsiilik a kezdeményezést, mint a muiltban, és sz4mos megnyitdsi kiizdelem a kezdeményezésért vivort hare kériil forog. 1. példa Az @e4 5 @ 0B lépések utan vildgos megkisérli arra kényszeriteni sotétet, hogy védje az eS-6n lévé gyalogjat. mez6jét, és meghiséeh lépésbél adédé kezdemé kezében ez a esek Vv ilagos flhasznala akezd6 zést. Ez igen csekélyke eldny, dea nagymesterek y is olyan, mint a szerva joga a teniszben. Ez a huszar vedi az e8-n lévé gyalogot az f3-on lévé huszér tamadasaval szemben. A futé megtamadja a gyalogot vedé huszart.2. példa Sététnek mas média is van valaszolni vilégos fenyegetésére. Orosz védelem (Alekszandr Dmitrijevies Petrov [1794-1867] utan) ( lasd a 60. oldalt is), @ed e5 @ A Af6, vilgos fenyegetését s6rét a sajarjaval ellenstilyozza. Sitét fenyegeti az ef-en lév6 gyalogot ahelyett, hogy az e5-6n lévot védené. vilégost, hogy lépjen a huszarral. Most sotét irdnyitja vilégos jatékat. Ha egyszer a vilagos huszar visszavonult, sétét leiitheti az e4 gyalogot, helyreallitva az anyagi egyenstilyt. (Jegyezziik meg: az utanzdsi stratégia Axed rossz, mert @ We2 We7 4 YW xed utan sétét nem jatszhat @... WxeS-6t. Az utanzdsi stratégia csaknem mindig rossz. Mind a spanyol megnyités, mind az orosz védelem épkézlab v: fenyegetésével szemben. A reagélas két médjat abrazolj kezdeményezésére: védekezés vagy ellentamadas.ag 47 MEGNYITAS] ELVEK/MODERN Ellenjaték A jatszma kezdetén egyenstily van a sakktablan, de ezt megzavarja vildgos, amikor megteszi elsé lépését. Ez a Iépés vilagosnak korai kezdeményezést ad. Sétét az egyenstily helyredllitasara térekedhet minden egyes valaszlépésével (@e4-ct példaul @ ... e5-tel fogadva), de a modern elmélet azt sejteti, hogy ezt egyre nehezebb folytatni, ahogy a jatszma eldrehalad. Azalternativa: kiegyenstilyozatlansagot belevinni az Allasba, ezaltal egyre nehezebb lesz vildgosnak a kezd6lépés jogabol hasznot hiiznia. Vilégosnak tovabbra isnémi elméleti cldnye van, barmit is valaszoljon sétét, de az egyenstily megbontasa tobb gyakorlati esélyt ad a masodhtizonak. 1. példa A sziciliai védelem @e4 c5 (# lasd a 65. oldalt is) rogrén felboritja az egyensiilyt, labilitast hoz létre Ez a vezér a vezér- szdrnyra léphet Ez a verér a kirdly- Ez a futo szabadon léphet, szarnyra léphet. nig ellenlabasa c8-on nem. BEeBeBeSBeeeeseaeas 8B BsA szokasos jaték (QAL3 Acé @d4 cxd4 @Axd4) utan lathatjuk, hogy vilégos bab- jainak tb nyilt vonal és Atlo dll rendelkezésiikre. Konnyebb Sket gyorsan fejleszteni. Mésrészt sététnek két centrumgyalogia van vilagos egyével szemben. Ez azt jelenti, hogy hoss2ii tavon sététnek jobbak az esélyei a centrum ellenérzésére. Vilagosnak ezért ki kell hasznalnia rdvid tavi fejldési elényeit, miel6tt sétét flzarkézhatna Sotétnek a centrumban elénye van: két gyalog egy ellen. Ha minden babot (a gyalogok kivételével) eltévolitunk az Allésb6l, nyilvanval6va valik az egyenstily hiényanak mésik jele. Vilagosnak szabad titja van sétét térfelére a d-vonalon. Sétét a c-vonalat hasznélhatja fol a vilagos dlls megtima- dasara. Mindkét fél bastyai természetesen ezekre a félig nyilt vonalakra igyekeznek.agg MEGNYITASI ELVEK/MODERN Ez a futo fontos a sitét kirdlyszdmy védelmé- hea, és vildgos meg akarja semmistteni. 2. példa Eza francia védelem Winawer-vdltozata révén létrejétt egyik allas (@ lisd a 68. oldaltis). A lépésck: @ e4 c6 @ d4 ds @ Ac3 Ab4 @e5c5 @a3. Vilagos éppen megtimadta a sétét futét, hogy arra kényszeritse, vagy vonuljon vissza, vagy eserélje le magat a c3-on Allé huszérért. E gyalog jatékat a c3-on Allé gyalog kor- latozza, és nem véd- hetik meg egymést. Sérét hajland6 a futdt a huszdrére eserélni (® ... xc3+ @ bxc3), mert eserébe vilégos vezérszdrnyan szétszakitand a gyalogszerkezetet. Viligosnak a kirdlyszdrnyon van elénye, mig sotét a vezérszarnyon All kicsit jobbanPoziciés aldozat A klasszikus elvek szerint vezetett jatszmaban rengeteg dldozat fordul eld. Ezeket az dldozatokat a tamadas szellemében hozzak. A modern megnyitasi elvek m jdozatot is megengednek: a poziciés éldozatot. A szandék nem az, hogy korai heves tamadast inditsanak, hanem hogy bizonyos stratégiai el6nyhéz jussanak, amit majd csak kés6bb leher kihasznalni. Ennek egyik példaja a Benk Sotét hajlando foléldozni ezt a gyalogot, hogy ki- nyissa az a- és b-vonalat. A sakkallasok abrait diagramnak nevezziik. E (3 dimenzi6s) diagram a Benk6-csel meghatarozé lépései utani Allést mutatja @d4 f6 @c4 c5 ds bs. Sitét ezeket a nyilt vonalakat a vilagos vezérszarny elleni nyomas fokozaséra akarja kihasznélni. @ cxb5 26 @ bra g6 @ Ac3 Axa6 @ g3 d6 @ ig? ig?50/51 3. fejezet MEGNYITASTIPUSOK Nyilt megnyitasok A hagyomanyoknak megfeleléen azokat a megnyitasokat, amelyck az @e4 eS Asakkmegnyitasokat hasonl6 jellegzetességeket mutat6 tipusokba soroljuk. Rendszerint tobb tér nyilik a babok mozgasara a ny‘lt, mint a zart tipusokban. Spanyol megnyitas Aspanyol, melyet Ruy 465 Lopeznek is neveznek, pésparral kezdédnek, nyilt megnyitastiaknak nevezziik. 1% ¢8yik legrégebbi sakk- megnyitas. Sétét igyekszik fenntartani az e5 mezé ellenérzését, hogy megfelelé részt biztositson magénak a centrumbsl. A spanyol megnyitast megha- tdroz6 lépésel @e4e5 @AGB.A A spanyol megnyités zart valtozataban sotét arra kényszeriti vilégost, hogy id forditson az e4-en lévo yalogja megvédésére. A jétszmat inkabb finom manéverezés, mint viharos tamadas jellemzi. A 2art valtozatra kévetkez6 lépések Be sel bS @.ib3 dé c3 0-0.Spanyol megnyitas: nyilt valtozat A spanyol megnyitas nyilt valtozataban sitét leiiti az ed-en allé vilagos gyalogot, még akkor is, ha ez az e5-in allé sitét gyalog elveszitésével jar. E gyalogok elti- nése kinyitja az Allast a tiszteknek, amelyek igy gyorsan képesek harcba bocsatkozni. Eza spanyol megnyités nyilt valtozata: @e4 e5 AL Acé @Ab5 a6 @ 204 Df6 @0-0 Dxe4. Sitétnek négy gyalogja van harom gyalog ellen a vezérszdmnyon, Ha sotét idejében tudja mozgiésitani e gyalogfalényt,elteritheti vilagost a tervezett kirdlyszérnyi tamadéstél. Jellegzetes folytatas lehet: @d4 bS @0.b3 ds @dxeS Lc6. Ez az eldrement ayalog térbeli elényt ad vilagosnak a kirélyszarnyon, ami megnéveli vilégos tamadé esélyeit.52/3 MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Spanyol megnyitas: berlini védelem A berlini védelmet némileg ddivatiinak tartjak, mindazondltal megbizhaté. A berlini védelem igy kezdédik: @etes A sotét kiraly kényte- Jen volt lépni, és evésbé lesz biztonség- ban, mint a vilégos. Sitétnek ket futdia (futépar) van futé és huszar ellen. K fatopar nyilt allasokban hatésosabb, mint a fut és huszar. A szokasos folytatas ez: @0-0 Dxed Sd4 Ad6 @Axc6 dxc6 @dxes AfS @Wxd8+ texd8. Vilagosnak egészséges ayalogtabblete van a kirdlyszdrayon, amig sitété a vezérszérnyon nehezen hasznosithaté. A berlini védelemben sitét @... Dfb-ot jatszik, hogy ezzel fenyegesse a vilagos ef gyalogot.Olasz megnyitas A giuoco piano néven is ismert olasz megnyit: teljesen logikus. Mégi agyakorlat azt mutatja, hogy kevésbé atiit6, mint aspanyol. AA fatok aktiv meziice fejlédtek, de védtelenebbek, nint egyébként. Amegn @c4 05 @ Vilagos folaldozott egy gyalogot, cserébe jé tamadé esélyeket kapott. Tigyeljak meg, hogy vilagosnak négy fejlédatt tisztje van, és mar sancolt, Sétét csupan ket tisztet fejlesztett ki, és még nem is sancolt. ‘Tamadé jatékosok jobban kedvelik vildgos allasat, de akik egy gyalog- elényért nehéz dllast is vallalnak, azok sotétet részesitik elényben. ime az egyik lehetséges folytatas: @c3 Di6 @d4 exd4 @exd4 &b4+ PAB Axed @0-0 8x3 @ds 66 @ \e7 @Exed dé Bogs5415s MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Evans-csel F megnyitas volt Paul Morphynak, minden iddk egyik legnagyobb jatékosanak a kedvence. Egy gyalogot aldoz fejle iny és centralis gyalog Tabla kedvéért. A megnyitas veszitett népszerdiségébol, amint 1 a védekezési modszerek elkezdtek tokéle A gyalog védtelen, de sététnek némi idét el kell vesztegetnie leiitésével. Ezenfeliil el is tériti a futot a centrumbél. Ezek a lépések hatarozz4k meg az Evans-cselt: Bed c5 BAB Ac6 @iicd cS @b4. Az Aldozott gyalogért ellenértékként vilagos erés gyalogcentrumot biztosit maganak, és fejlédési elényt kap. Vegyiik észre, hogy vilagos mar sancolt, viszont sétét még nem. Azonban ha sitet folzdrkozik a fejlédésben, a feldldo- zott gyalog kisértete visszatérhet, hogy haborgassa vildgost. Azgyik lehetséges folytatas: @... xb4 @c3 La5 @d4 d6 0-0 exd4 @exd4 &b6.Porosz huszarjaték Sététnek nem kételezs viligos @£.c4-ét @... tel megvalaszolni. A @... Af6 alternativa a porosz huszarjatékhoz vezet. Nevezik kets huszarjatéknak, illetve kéthuszaros jétéknak is. Ha a porosz huszar- jatékot vélasztjuk, el kell késziilniink vilagos tamadé negyedik lépésére. A huszar g5-in és a futé c4-en egyarant tamadjak a sétét gyalogot fT-en. Ennek kozvetlen védelmére rnincs megfelelé méd. Tabla A porosz huszarjaték egyik valtozata igy kezdédik: @e4 05 ALB Acé Act Af6 @AgS. Ebben az esethen sitété a feflodési elony és az értékes Népszerii folytatas: @ ...d5 @exds Das @Lb5+c6 @dxc6 bxc6 @Le2h6 @A3 Ado.| 56/57 MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Porosz huszarjaték - folytatas Vilagos a biz- tosabh @ét-et is jatszhatja, kihivast intéove sitet része ellen a centrumban, Ismét ltjuk az eldnyok ontrasztat:vilagos kirdlyszérnyi gyalog- tabblete satét futéparja Azegyik jellegzetes folytatas a kévetkez6: @... exd4 @e5 d5 @iLbS Des @Dxd4 2.d7 @.axc6 buco.Sk6t megnyitas A sakkmegnyitasok divatba jnnek és kimennek ad éppiigy, mint a divat vildgdnak egyéb dolgai. A skét egykor népszerii volt, az kiesett a sakkoz6k kegyeibél. Az 1990-es években megint lendiilt az inga, amikor Gary Kaszparoy vilagbajnok néhany hatasos gy6zelmet ért el vele, de azota vesztett valamit vonzerejéb6l. Csak id6 kérdése, hogy mikor jn ismét divatba Vilégos eltavolitotta sotét e5-in allé ayalogjat cserébe 4-gyalogiaért. Sotét most a d4-en lévé huszért ket tisztjével tamadja. Vilagos vagy ellép a huszar- ral, vagy megprobalja megvédeni azt. 1. valtozat A skot megnyités egyik viltozataz @e4 e5 BAL Ac6 dd exdd @Axd4 cs. Sétét kényelmesen befejezheti a fejl6dést, am vilégos ayalogja e4-en kicsi, de tartés térelényt ays. Ime az egyik jellegzetes folytatas: © Lc3 Wi6 @c3 Age7 @.ic4 0-0 0-0 Abs.5/59 MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Sk6t megnyitas — folytatas 2. valtozat Bed c5 OAS Dc Sd4 exd4 @Axd4 Nf Vilagos megkisérli megtartani az e5 gyalogot, hogy beszoritsa sététet. i Vegyiik észre, hogy . a c-gyalog nem tudja ledtni a dS huszart a kités (@ las a 118. oldalon) miatt, amit az a6 fut6 gyakorol, mert leithetné a vilagos vezért {me egy leherséges foly ©2)xc6 bxc6 Ses We7 @We2 Ads @c4 £26 @b3 0-0-0. Besau»sesaususeususs =eNégyhuszaros megnyitas A négyhuszaros régi megnyitds elétérbe helyezi az egyszerii fejlédést a heves témadassal szemben. Korabbi elnevezése: négyes huszar. A megnyitas elneve- zése abbél szarmazik, hogy mind a négy huszér kordn fejl6dik. A huszérok kedvelt helyaket foglaljak el. Igy indul a négyhuszdros megn @e4 e5 OA Acé @Ac3 Afo @LbS Sb4. Gyakran a 3. Iépésparral fejezik be a megnyitést, @ {£5 esetén spanyol négyhuszaros megnyitasrél, (@ci4 esetén skot négyhuszarosrél beszélnek. Vilagos egyik elonye a fut6pér. Eat a futét tamagja az e6 huszar, és el kell lépnie A vilégos gyalog- szetkezet kompromit- taldott. Lehetséges folytatas: 0-0 0-0 @d3 d6 @.L.gs 2xc3 @bxc3 We7 @Eel Ads M4 eo.60/61 MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Orosz védelem Sététnek nem kételezé megvédenie az e5 gyalogot, ha vildgos megtamadja. Egyik alternativa a viligos e4 gyalog elleni ellentamadas. Azorosz védelemnek — amelyet kiilféldén Petroff-védelemnek is hivnak - ezalehetdség az alapja. A vilagos huszar ext a gyalogot tamadja. A sitét huszar ez el- len a gyalog ellen hajt végre ellentamadast. Az orosz védelem igy kezd6 @e4 5 @ALB AI. Vilagos jé ellenérzéshez jutott a centrum fekete mez6i folott, és most a fehér mezék folotti ellenérzésért kiizd. Ez a gyalog meg- kisérli aléaknézni sotétnek az ef mezé folétti uralmat a d5 gyalog elleni tamadassal. Ime az egyik jellegzetes valtozat: @Dxe5 d6 @ A Axed @d4 d5 @L.d3 27 0-0 Acé @c4 Ab4.Kiralycsel fz a masik nagyon régi megnyitas kegyvesztetté valt. A kirdlycsel a témad6 lelkiiletd jatékosok kedvenc vilasztasa volt, amig csak kidolgozottabb nem lett ellene a védekezés. A modern felfogas szerint a kiralycsel kissé durva, mert a vildgos kirdlyszémnyat mar kordn, a masodik lépésben meggyéngiti. Vildgos széndékosan vonalat nyitott sajat kirélya ellen. Sok jatékos ezt til kocka- zatosnak tekinti. bl Ez a gyaloglane visz- szaszoritja vildgost A kéverkez6 lépések hatarozzak meg a a kirdlyszérnyon, kirdlyeselt: @ed e5 @f4. Ezenkivil sitétnek ayalogelénye is van. Ez a futé fl-re ka- csint, amely pont késohb még nagyobb nyomés ala kerilhet Vilagosnak erds cent- ruma van, és készen al a tamadasra, Akévetkezé t6rténhet, ha s6tét elfogadia a gyalogot: @...cxf4e2/63 MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Béesi jatéK Az elsé pillantasra kevésbé agresszivnek latsz6 béesi jatékban vagy megnyitasban eldbb a vezérhuszar lehetdség, hogy adand6 alkalommal és6bb taktikai tiizijatékokhoz vezethet. Vitigos straté- aigja az, hogy eliszir biatositja a fehér mezdket a centrumban, majd késdbb harcha szall a feketékért Sotétnek futéparja van. Ezek a gyalogok segi- tik vildgost a cent- rum ellenérzésében. Lehetséges folytatas: ©... Ac6 @d3 DaS @Age? Axcd @dxed Le5. Ce ee et ee eePhilidor-védelem Az eredeti elgondolis a Philidor- védelem mélyén az volt, hogy mielétt a kirélyhuszar f6-on elhelyezkedne, j6jjén £7-f5. A megnyits nem lett népszerdt Tabla magasabb szinten jétsz6k kézétt. Sotét a d-gyalogot hasz- nalja fol az e-gyalog védelmére, 4m vegyiik észre, hogy ez mennyire gatolja az £8 fata. Igy kezdédik a Philidor-védelem: @et e5 @AB do. Vilégos babjainak nagyobb mozgasi szabadsaga van, mint sététéinek. Acc8 futot killéndsen nehéz hamar kifejleszteni. Sotétnek az a stratégidja, hogy megtartsa e5-dn a gyalogot avég- él, hogy meg- Grizzen egy részt a centrumban. Ime az egyik lehetséges folytatas: @il4 Dd7 @.Lic4 c6 @0-0 Be7 @Acayes MEGNYITASTIPUSOK/NYILT MEGNYITASOK Dan csel A dan cselben vilagos célja a viharos korai rimadas. Vildgos anyagot ajanl fol gyors fejlédésért cserébe. Amig sitét egyre iti ki a gyalo- gokat, addig vildgos egyre fejleszti tisztjeit. ‘Sotétnek harom vezérszaryi gyalogja van. Vilagosnak csak egyetlen vezérszarnyi yalogja maradt. Lehetséges folytatas: dxc3 @Wxd8 b4+ OW d2 &xd2+ PAxd2 5. Miutan a fiist eloszlott, lathatjuk, hogy noha az anyagi egyensiily helyredllt, az Alls nem kiegyenstilyozott. Vildgosnak 4-2 gyalogtbblete van a kirdlysz4rnyon, mig sotétnek 3-1 a vezérszarnyon. 4 cxb2 @Lixb2 d5 @ixd5 D6 @Lxi7+ text7A , félig nyile” ejezést azokra a megnyitasokra alkalmazzuk, ahol vild- gos @e4-ét nem az @... e5 valasz fogadja. Ezek a megnyitasok kevesebb szimmetridra hajlamosak, mint a nyiltak. Az egyenstily félboruldsa sokkal hamarabb valészind, s a kitlénbéz6 stratégiak széles skéldja alkalmazhato. Sziciliai védelem A sviciliai védelem minden megnyitas kéziil a legnépszeriibb. Egyszeriben aszimmetriat teremt @e4 c5-tel. Ez a sziciliai védelem Najdorf- valtozata, Sotétnek ket, vilagosnak egy centrumgyalogja van. Vilagos elébbre tart a fejlodésben. ‘Sotétnek gyalog- elénye van, de az kettés gyalog az f-vonalon. viltozata gy induls @e4c5 cxdd @Axd4 ALG c3 a6. Sotét egyetlen fejlé- dott tisztje a vezér. Egy gyakori folytatas: 25 06 @E4 W be_99 67 MEGNYITASTIPUSOK/FELIG.NYILT MEGNYITASOK, ST Sziciliai vedelem: sarkanyvaltozat Ha sotét ©... ab helyett G... g6-ot jatszik, aat sérkényvalto- zatnak nevezzik. A sarkanyvaltozat igy indul: Mivel sotét c-gyalogiét | @e4c5 @ D3 dé @d4 cxd4 @Axd4 DL6 @Ac3 g6. eltavolitottak, a bas- tyénak nyilt vonala van a vilagos térfél flé Mivel vildgos a vezér- szarnyra sancolt, ezek a gyalogok szabadon megindulhatnak, és vonalakat nyithatnak a sitét kirdly ellen. Jellegzetes valtoza @Lc3 27 G3 Ac6 @Wd2 0-0 @Lc4 &2d7 0-0-0 Ecs.Sziciliai védelem: Alapin-valtozat E lépéssel vilgos elékészti d2—d4-et. Ha sétét ait d4-re, vilégos tiszt helyett gyaloggal szdndékozik visszaita, Az Alapin-valtozatot az alabbi lépések hatarozzak meg: @e4c5 @c3. Sétét kevésbé vetette meg labat a centrum- ban, mint vilégos, mivel ez a gyalog egy mezét sem tamad a vilégos térfélen. Egy tipikus valtozat: Ez elszigetelt (izoldlt) gyalog. Vilagos tiszteknek kell megvédenitik, kiilénben elveszett.5a /ca MEGNYITASTIPUSOK/FELIG NYILT MEGNYITASOK Francia védelem J francia védelem vilégos @e4-ére @... e6. Sétét ® ... d5-t szandékozik jatszani, s a centrum fehér mez6iért kitzd. Francia védelem: Winawer-valtozat Sétét a d-gyalogot hasznalja fol arra, hogy kiizdjon a centrum fehér mezéi folotti ellenérzésért. A futé megtamadja az e-gyalogot véd6 huszart. Ext nevezik Winawer- valtozatnak. Ezek a lépések hatérozzdk meg a Winawer- valtozatot: @e4 e6 @d4 d5 @Ac3 Lb4. A vezér letarolta a sotét kirdlyszarnyat, de a tbbi vilégos tisatfelédésenek elmaradésa A vezér egyide- jileg tamadja a vilégos gyalo- gokat c3-on és e5-n. Agressziv valasz a Winawer-valtozatra }@e5.c5 a3 Lxc3+ @bxc3 We7 @Wed De7 @Wxe7 He8 @Woxh7 cxd4.Francia védelem: Nimzovics-valtozat Ez a gyalog benyomult az ellenség teriletére. Ha sikeril megtartani, akkor leszoritja satét allasat. A Nimzovies-valtozat igy kezdédik: @c4 6 @d4 ds Ses. Sitét vezére és mindkét huszdrja timadja ezt a gyalogot, amelyik védi az e5-Gn levot. megsemmisitenie ezt a gyaloglancot, akkor babjainak nagyobb szabad mozgastere lesz. @...c5 @c3 F £3 Yb6 @ 82 cxd4 2 @exd4 Ah6 @Ac3 ALS.roi MEGNYITASTIPUSOK/FELIG NYILT MEGNYITASOK Francia védelem: Tarrasch-valtozat A huszar védi az ef gyalogot épptigy, mint a Winawer- valtozatban, de eat inkabh 2-141 és nem ¢3-rdl teszi. Védve van a tamadas el6l d2-n, de elallja a cl-futé itt. A kirdlyok a tabla ellenkezé oldalara sancoltak. Vilégos a vezérszarnyon akar tamadni, sotét a kirélyszémyon. Ime az egyik jellegzetes valtozat: xd5 @Agl3 cxd4 @.2c4 Wde O-0 Ate bxd4 Axd4 @Axd4 2.47 @c3 0-0-0.Caro-Kann-védelem A Caro-Kann-védelem vilagos @e4-ére @....c6-tal valaszol. Sétét késGbb d7-d5-6t szandékozik jétszani, hogy harcra hivja vilégost a centrum ellendrzéséért. Sotét szembeszéll vilagossal e mezdk ellenérzéséért. 1, valtozat Ez a Caro-Kann megjatszasinak egyik modjaz Ez a gyalog ugyan kettézétt, de segit sriani az e5 mez6t és a g-vonal kinyilott a vilégos kirdly elleni tamadéshoz. {gy folytatodhat a jatszma: OD xi6+ gxi6 @AB Le4 @Le2 We7 @0-0 Dd7 @c4 0-0-0.72/73 MEGNYITASTIPUSOK/FELIG NYILT MEGNYITASOK Caro-Kann-védelem - folytatas Vildgos régtén ‘nyomast gyakorol d5-re ezzel a lépéssel. E valtozatot Panov- tamadasnak hivjak. 2. valtozat A Panov-tamadas igy kezdédik: @e4 c6 @d4 dS @exd5 cxd5 @c4. Vilégos meg akarja tartani ezt az eldre ment gyalogot, sitét viszont megkisérl megsemmisiteni Itt van az egyik jellegzetes folytatas: @... Af6 Ac3 06 @AB L.e7 cS 0-0 @.i.d3 bo.Aljechin-védelem Az Aljechin-védelem egyike a legprovokativabb sakkmegnyitasoknak. Sétér meri megengedni vilagosnak, hogy centralis gyalogjaival elényomuljon, s6t még id6t is veszit, ahogy azok el6re nyomulnak. Sétét elgondolasa az, hogy ezek a gyalogok kés6bb célpontokka valnak és megtamadhatok. Vilagost semmi sem gatolja, hogy elényomuljon ezzel a gyaloggal, és meg- témadja a huszart. Sotét abban a re- ményben engedte meg vilagosnak, hogy megszallja gyalogok- kal a centrumot, hogy azokat majd védeni ell. Sétét aktiv tiszt- jatéktkal fog rajuk nyomést gyakorolni, cegyik standard valtozata: @e5 Ads @d4 do @c4 AbG @F4 dues @fxeS Ac6.747s MEGNYITASTIPUSOK/FELIG NYILT MEGNYITASOK Pirc-védelem A Pirc-védelem latszdlag szabad kezet ad viligosn: acentrumban, 4m a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy hard 5 az azonnali sszecsapast acentrumban, mert bizik benne, 8 / hogy azt majd alkalmas idében meginditharja. e-gyalog elényomuldsat visszatartani, Az alapveté hare a modern megnyitasok- ban a gyalogcentrum megtamadasa és ‘védelme koriil folyik. A vilagos d-gyalog nem nyomulhat elére, mert akkor az e-gya- log elvész. Ha vildgos centruma kitart, ak- kor sétét jatéka beszorul. Am ha vilégos centruma elbukik, a sétét tisz- teket sokkal aktivab- ban lehet elhelyezni. A 46 gyalog segit a vilagos szintén ak @c5 dxe5 @fxes AZart jatszmak Az @d4-gyel kezd6d6 jétszmakat dltalaban zartként jellemzik. Ez nem azt jelenti, hogy az Allasokat nem Iehet kinyitni, hanem csak azt, hogy gyakrabban maradnak zartak. A zart jatszmak inkabb a finom manoverekre helyezik a hangsiilyt, semmint a heves taktikara, Vezércsel A legnépszeriibb megnyitasok egyike, gyakran jatsszak a legmagasabb szinten is. Vilégos nyomést akar kifejteni d5-re abban a reményben, hogy igy biztosithatja maganak a centrumbél az orosziénrészt. Ha sitet leiti ezt a gyalogot, azt elfogadott vezéresehek hivjak. Ha sitét nem iti le a gyalogot, vagy elhalasztja az iitést, az az elhdritott vezéresel, Hogy kiegyenlitsen, sitétnek valamikor c6—c5 vagy e6-e5 lépést kell temnie. Ime, az egyik jellegzetes valtozat: @...6 @A3 AS @ee 76177 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Elharitott vezércsel: cserevaltozat E megnyitast a gyalogok korai cseréje jellemzi d5-6n. A c-vonal félig megnyiik a vildgos tisztek szama- 1a, mig sétét az e-vona- Jat hasznalhatja ki A cserevaltozat igy kezdédhet: @d4 d5 @c4 c6 @AC3 Al6 @exd5 exds. Vilagos a vezérszdmnyi gyalogokat akarja elére tolni, hogy gyéngesé- geket kényszeritsen ki sotét allasdban, Ezt minoritas tamadasnak nevezik, mivel sététnek ez id6 szerint tébb gya- logja van a vezérszar- nyon, mint vildgosnak. Jellegzetes valtozat lehet:Elharitott vezércsel: Tarrasch-védelem A Tarrasch-védelmet a sotét c-gyalog korai elényomulésa c5-re jelenti. Ez a gyalog el van szigetelve a tabbitél, és a tisztek védelmé- re szorul. Ha vilagos megengedi, hogy elé- re nyomuljon, akkor a sétét babok még aktivabba valhatnak. ik jellegzetes folytatas: @cxd5 exdS @AL Acé @g3 Af6 @Le2 L7 0-0 0-0 @Lg5 £6 @dxcS &xc5.75173 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Elfogadott vezércsel Sotét elfogadja a vevéreselt, ha leiti vilégos c-gyalogjt. Ez a mezé j6 tamasz- pontja lesz a vilagos tiszteknek. Sotét valésziniileg megprébal huszart elhelyezni ezen a mezén, hogy blokalja a d-gyalog elényomulasat.Szlav védelem A szliy hasonlit az elfogadott veréreselre, de a c8 fut6 akadalytalanul mozoghat ah3-c8 ation. Ha sitét tigy dont, hogy a c-gyaloggal védi meg a d5 gya- logot, a megnyitast szlav védelemnek nevezziik. A szlay védelmet a kovetkez6 lépések hatdrozz4k meg: @d4 d5 @c4 c6. Ez a futé hamarabb fejlédik, mint ahogy sotét e7—e6-ot lép. Segit ellendrizni a centralis e4 kulcs- mezét. Vilagosnak két cent- rumgyalogja van az egy sététtel szemben. a A jaték igy folytatédhat: fe @ixc4 Qb4.go /e1 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Vezérindiai védelem Ebben a védelemben sétét a vezérfutét b7-re fejleszti (masképp: fianchetto), hogy a centrumot tivolrdl ellendrizze. Ez a korai gyalog- lépés jellemzé a vezérindiai védelemre. Sétét a futot a hi—a8 atlon Kivanja elhelyezni, szemét rajta tartva a centrum fehér mezéin, d5-in és ed-en, A stratégiai esata a vezérindiai véde- lemben a centralis ef mezé ellendraéséért folyik. A jaték igy folytatédhat: @g3 27 @ig2 Lc7 @0-00-0 @Ac3 Ded.Nimzoindiai védelem Aron Nimzovics (1886-1935) népszerisitette ezt a mindmaig az 6 nevét visel6 megnyitast. Ez a lépés vezeti be a nimzoindiai védelmet. A futé semlegesiti a vilagos huszar hatasat az e4 és d5 mezére. Ezt a futét a fekete mezékén allé vilagos ayalogok blokaljak. Ha vilagosnak sikeril jatékba hoznia, a futopér remekil fog egyittmakodni. 1. példa A nimzo- indiait a kévetkezs lépések hararozzak Satét kezdeményezhet a centrumban e6—e5- it lépve, ami egyben a cf futot is aktivizalja. @ 463 ds @ 0-0 Acé @a3 Lxc3 @bxc3 dxcd @sxc4 We7.52/83 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Nimzoindiai védelem - folytatas A vezér visszaiithet c3-1a, ha sétét leiti a huszart, és megérzi vilégos gyalogszerkezetét. Ezt néha Capablanca- valtozatnak nevezik, a valahai vildgbajnok, José Capablanca utan. 2. példa A nimzoindiai megjatszasénak egy masik titja: @d4 D6 @ct 06 @Ac3 2 b4 @We2. Vilagosé a futé- par elnye,Kirélyindiai védelem A kirilyindiai védelemben sirét kifejleszteni kirdlyszarnyi tisztjeit, és rdvidre séncolni. Ha mar el: timadni fog, barmilyen félépitést is valaszt vildgos. zik gyorsan incolt, akkor sotét Sotét d-gyalogja vissza- tata vildgos e-gyalogjénak elonyomulasat. Sitét készen all a sancoldsra, $ utdna rétémad a vilagos centrumra e7-e5 vagy 1-5 révén. A kirdlyindiai védelem igy kezd6dik: @d4 AF6 Oct-26 @AC3 2e7 Ge do. A kirdlyindiai véde- lem Klasszikus valto- zataban a centrum lezdrul. Vildgos a vezérszarnyon, sotét a kirdlyszarnyon akar tamadni. Aklasszikus valtozat84/a5 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Kiralyindiai védelem: Samisch-valtozat A kirélyindiainak ebben a valtozatdban vilégos arra haszndl- ja az f-gyalogot, hogy Grizze az e4 gyalogot. A Samisch-valtozat igy kez @d4 Afo @c4 g6 @Ac3 Ag7 @ed dé SL3. Sotétnek a centrum- ban és a kirdlyszar- anyon kell provokélnia viligost.Griinfeld-védelem A Griinfeld stratégiaja is azon alapul, hogy el6bb megengedi vildgosnak gyalog-centrum Iétesitését, és azutan megtamadia azt. Ezt a gyalogot gyakran lecserélik a cl-en allé vilagos gyalogért. Vilagos altaléban erés gyalogcentrumot épit Ii, ezt aztan sotét megtémadja. 1. példa A Griinfeld-védelem indulisa: @d4 Df6 @cd 26 @Ac3 ds Ebben az allésban jelentés centrum- fesziiltség van. Ez jellemz6 az tgy- nevezett cserevalto- zatra. A hare a vildgos gyalog- centrum tamadasa és védelme koril forog. Gyakori folytatas: @cxd5 Axd5 @e4 Dxc3 @bxc3 2g7 \e2 5. @ic40-0@5/87 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Griinfeld-védelem - folytatas A Griinfeld-védelem Szmiszlov-valto- zatéban vildgos fokozni igyekszik a nyomést sétét 45 gyalogjara. Sotét ezért a 45 gyalogot cseréli vilagos c4 gyalogjaért. 2. példa A Szmiszlov-valtozat: @d4 Al6 Oct Df6 @Ac3 ds @AL3 2e7 @Wd3. Vilagos gy véli, hogy ezek a centrum- gyalogok erések, és segitenek majd az eljévendé tamadas- ban. Sitét reméli, hogy ezek a centrum- gyalogok maguk a tamadasi célpontok, és vildgost védelmik- hoz kivanja kotni. A vezérszémyra elvitt Kirdlynak kiszinhe- ten vilégos biztonsé- gosan indithatkirdly- szdrayi elényomulést. @ Lc3 Atd7 @0-0-0 Aco.Benoni-védelem Sétét arra csabitja vilagost, hogy gyalogjaval nyomuljon eldre d4-r6l d5-re; az az elképzelése, hogy igy majd 6 nyer ellendrzést a centrum fekete mez6i falétt. A Benoni-védelmet a kévetkez6 lépések hatarozzak meg: @ d4 Afo @c4c5 @d5 eo. Sotét a vezérszar- nyon prébal meg elé- nyomulni, s a huszart elmozditani c3-rél. Ez meggyéngiti majd az e4 és 45 gyalog vildgos védelmét. Vilagos alkalmas pillanatban meg- kisérel e4—e5-0t jatszani, és igy névelni térelényét. Vilagos gyalogjénak elotenyomulésaval térelonyt szerez. Sétét azt gondolja, hogy a vilégos d-gyalog eléretolasa meggyéngitette vila- gos ellenérzését a 4 és e5 pont folott.ag sa MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Csigorin-védelem Sétét a gyors tisztfejlodés kedvéért mell6zi gyalogcentrum létesitését. E lépés hatrénya, hogy akadélyozza a huszar sétét c-gya- logjat. A c-gyalog ‘ltaldban szikséges a zart allasok kinyitasahoz, @d4 ds @c4 Ac6 Sotétnek centrumgyalogjai nélkiil két huszarral kell Irizdenie a futopér ellen. igy alakulhat: @Df3 2.g4 @exds & @Ac3 2b4 @0.d2 2x3 @bxc3 exd4 @ cxd4Holland védelem Sétét azonnal aszimmetrias jatszmat teremt. Ezt a jatszmat és Allasait gyakran mindkét félnek nehéz helyesen jatszani. Ez a lépés, amelyet \g8—f6 kévet, arra szolgal, hogy akada- lyozza vilagost e2-e4 megjatszasaban. Ebben a jatékmédban, amelyet leningradi valtozatnak hivnak, heves hare dil a centrumért. A d6-on lévé gyalog gyénge, mde sététnek tevékeny tisztjei vannak. A leningradi valtozat igy folytatédhat: @g3 D6 @ 222 26 @A3 2.7 @0-0 0-0 @c4 dé 13 c6 @d5 e5 @dxes6 e.p. 2 xe6 Mb3go/a1 MEGNYITASTIPUSOK/ZART MEGNYITASOK Holland védelem: kéfal (stonewall) -valtozat A kéfal-valtozat a sitet gyalogokat a centrum fehér & mezein helyezi el, és az e4 mez6 szilérd uralmara torekszik. A k6fal-valtozat igy kezdédik: @d4 f5 @c4 Afo @g3 c6 @Lg2 ds OAL’ c6. Vilagos szilérdan tartja e5-ét, am harcolni fog e4 ellendrzéséért. Jellegzetes folytatas leher: 0-0 2.6 @Lt4 2 xfs @pxt4 0-0.Szarnyi megnyitasok A szarnyi megnyitasok szakkifejezés olyan megnyitasi rendszereket jelent, amelyek nem akarjak régtén megszallni a centrumot gyalogokkal. Vilégos Altalaban megkisérli aldaknazni s6tét minden probalkozasat a centrum megszallasara. Angol megnyitas \7 @c4 Sétét a centrum e-gyaloggal lépést az angol Howard Staunton torténd megszallasat valasztja. (1810-1874) utan neverték el, aki ezt ismételten alkalmazta 1843-ban a St. Amant (1800-1872) elleni parosmérk6zésében. Vilagos a c-gyalogot tisztekkel egyittmé- kédve arra hasznalja fil, hogy megkisérelje ellenérizni a 45 mezét. Az angol megnyitas egyik valtozata: ‘Sétét tinkretette vildgos vevérszémnyi ayalogszerkezetét. Vilégos meg- tartotta a futé- part, és tobb tere van a centrumban. Ebb6l az Allasb6l az egyik Ichetséges folytatas: @ a4 exdd @Axd4 Lb4 @.Lg5h6 @.Lh4 Axc3+ @bxc3 d692/93 MEGNYITASTIPUSOK/SZARNYI MEGNYITASOK Réti-megnyitas A Réti Richardrél (1889-1929) elnevezert megnyitas, amelyben ~ tetsz6leges sorrendben ~ c4 és ‘Af3 lépést jatszottak, rendszeresen bukkant fél az 1920-as évek versenyein. A Réti-megnyités @2)8 Iépése megakadalyozza feketét abban, hogy ©... 5-it lopjen. Vilagos szarnyi gyalogot hasznl fol arra, hogy megtamadja a sotét centrumot. A Réti-megnyitas kezdete: @D8 ds Oct. Sotét arta torekszik, hogy megszerezze az ellen- raést 05 és ef folate. Vilagos a cent- rumot tavolré] igyekszik ellenérizni, Azegyik lehetséges folytatas: @...c6 @b3 Df6 @g3 25 @Lg2 06 @.2b2. ee ee 2Orangutan megnyitas Az @b4 megnyité lépés elnevezése sajétos médon szii- letett. A New York-i (1924) verseny ideje alatt Tartakower nagymester (1887-1956) meg- Iatogatta az dllatkertet, és a legkézelebbi (épp Maréczy elleni, egyébként déntetlen ered- mény‘i) jatszmajat a Susan nevi orangutannak ajénlotta. Az orangutént nem latni fels6 szintii sakkverse- nyeken, de klubokban és csapatmérkézéseken igen. abheli torekvésében, hogy inkabb tisz- tekkel, mint gyalogok révén ellendrizze a centrumot. Sotét mar sancolt, és hasznot akar hizni fejlédési elényébél. Vilagos centrumbeli gyalogtilsilyt élvez. A jatszma igy folytatédhat: Lxe5 Af6 @c4 0-0 £3 Ke8 @a3 2a5 @e3 ds @cxd5 Axd5.94/95 MEGNYITASTIPUSOK/SZARNYI MEGNYITASOK Bird-megnyitas Az @f4 megnyito lépés névad6ja az. angol Henry Bird (1830-1908). Vildgos az E-gyaloggal és tisztekkel probalja meg ellenérizni e5-at A Bird-megnyités @f4-gyel kezdédik.Satét azzal kisérli meg ellenérizni a centru- rot, hogy gyaloggal elfoglalja d5-ot Vilagos futéja, huszarja és f-gyalogja mind tamadja e5-a A jatszma igy folytatédhat: i @...d5 @ALB Alo @e3 26 @b3 &96/97 4, fejezet MATT-ALAPESETEK Noha a lehetséges sakklépések szama elképzelhetetleniil sok, akad néhany alapeset, amely tul gyakran tér vissza ahhoz, hogy ez pusztan a véletlen miive legyen. E mintak folismerésének a képessége teszi a j6 sakkozo6t. Kilénésen fontos a matt alapeseteinek folismerése, mert az eredmény a mattadas. Alapsori mattok A leggyakoribb matt-alapeset az alapsori matt. Ez a tipusti | matt azért fordul eld oly gyakran, mert a sancolas is olyan mindennapi jelens A gyalogok falanxa egyidejileg védi és csapadba zarja a kirdlyt lapsori mattot mind a béstya, mind a vezér adhat. ] Itta bastya ad sakkot akirdlynak, amely nem menekiilhet. ‘ Ebben az dllasban a stét ! huszar, bastya és vezér képtelen megvédeni kirélyat a sakktél. K gyalogok elzarjak a kirdly menekilési atjat. Az alapsori matt nem nindig a gyalogok hibija, A menekilésiutat el torlaszolé barmelyiksajat H) tiszt is lehet binds.Fojtott matt A fojrott matt a masik példaja annak, hogy a kirdlyt test6rei tail szorosan veszik kériil ahhoz, hogy az célszeré legyen. A klasszikus fojtott matt vezéraldozatot tartalmaz, amelyet végzetes huszarsakk kévet. A kirdly sakkhan van, és h8-ra Kell lépnie, mert &ftra A fenti dlls annak a jellegzetes példaja, hogy miként jon leétre a fojtott matt. AK kirdlyt megfotiak salt vedi, 6s meg- mattolja a huszar. A jaték a kévetkez6 lépésekkel folytatodi th8 @A7+ oes @AhG++ VhS @Wg8+ Lxes QAL7#. Minden sétét lépés kénys cs alternativa, s a matt elkeriilhetetlen. ++akettds sakkot jeldli, lasd a 125. oldalt.so0/101 MATT-ALAPESETEK Matt vezérrel és huszarral A vezér és a huszar sokféleképpen makédhet egyiitt, hogy mattot adjon. A jellegzetes alapeset az elsancolt kirédly elleni kombinalt tamadas. K huszar tamogatja a vezér betérését, meg- védve t a kiiitéstél. 1, példa Ez leggyakoribb vezér és huszir matt. 2. példa Ez az dillas masik jellegzetes vezér és huszar matt.Matt vezérrel és futéval Ez az iiteg akkor a leghatasosabb, haa vezér a futé el6tt van. Néha didkmatt a neve: a vildgos vezér és fut6 egyiitt tamadja f7-et, a leggyongébb pontot sitét allésdban. K vezér az f1 gyalog leatésével ad mattot. Magyaral az ilyen tipust mattokat susztermattnak szoktak mondani. 1, példa Kezdok gyakran csapdaba esnek az alabbi jatszmat jétseva: @ e405 Oct 2c5 @Whs Al. ~ E minta folismerésének az a kalesa, hogy vegyik észre: amikor a fut6lép, a kirély sakkba keril a vezértél Ezt a kapott tempét arra hasz- wélhatjuk fal, hogy a vezér és futé helyzetét atrendezziik. A futé olyan mezére vonul vissza, ahonnan elvaghatja sotét f7-en keresztiil vezeté menekiilési wtjat. Vilagos a kévetkez6 lépésekkel ad mattot: @ 2.g6+ be8 @wh7#102/103 MATT-ALAPESETEK Bastya és bastya Eztakét- bastyas alapesetet a 7. soron fontos jol ismerni. Vegyik észre, hogy a kirdly csak b8-ra mehet, mas mezire BB Az ilyen tipusti mattnak ex egy jellegzetes kiindul6 Allasa. Most a kirdly csak g8-ra mehet vissza. A matthoz vezeté lépéssorrend \ igy kezdédik: | @ie7+ Hhs @Lh7s. A bistyak a 98 és a h8 pontot egyarant 5 tamadjak. Az ered- mény: matt. Vilagos igy fejezi bea matt tamadast: = 8 Be es 6:8 8 eeBastya és fut6 Ezt a matt-tipust Paul Morphy amerikai bajnok mutatta be. Ha a sitét vezért leiitik, sotétnek a g-gyaloggal kell visszaiitnie Ez a lépés viszont kirdlyat tamadasnak teszi kia g-vonalon. A mattol6 lépéssorrend: @wWxi6 gxfo @Hg4+ Bhs @2xfow. E matt-tipust Morphy mattja néven ismerik. I104/105 MATT-ALAPESETEK a Bastya és huszar A bistyinak és huszarnak rendszerint egy kis kiilén Akirdly séncolt, de segitség kell ahhoz, hogy mattot adjon. csupan egyetlen me- 1803-ban W. Heinse Anastasia and nekilési mezeje van. Chess (Anasztazia és a sakk) cimét novellajaban erre mutatott egy példat. Ezt a matt-mintat ma Anasztdzia mattja néven ismerjiik. 1, minta Ez az dlls vezet Anasztazia mattjahoz. A huszar sakkot ad, és h8-ra kényszeriti a kirdlyt. A mattol6 lépéssorrend: e7+ wh8 3 ee! A huseér fei a lehetséges menekilési mezéket. A huszér zi a bastyat, és ellen- Grzi eT-et, meg- sitolva a kirdly menekilését. [I A gyalog 6 a huszart, és Ls 2. minta megakadalyoz- Ez masik fontos za, hogy mattol6 minta, a kirdly ahola bastya a elmenekiiljon sakkot ad, és fedi e6-on at. a8. sort és az f-vonalat. 4Legall mattja Legal de Kermeur (1702-1792) Philidor oktatéja volt, de a nevét els6sorban az alabbi mattadas - amely azegyik 1750-ben valtott jatszmajaban fordult el6 — tette emlékezetessé. Satét kétségteleniil azt gondolta, hogy az f3-on lévé huszdr nem léphet, mert kotésben all a vezér niatt. Vilagos kovet- kezé lépése toy hathatott, mint derilt ‘égbél a villamesapas. A jatszma igy kezdédik: @AD d6 @ ict de4 @Ac3 g6. E huszémak kettés feladata van: védi az fT futét, és meggatolia Ez a huszér ira ilésé , kirdly menekilését sakkot ad, és = y tei . elzarja sitét ‘megmaradt menekilési mezejét f6-on, xeS! Oxd1? @2x a mattot, ha nem iiti le a vezért. Vilagos ezzel ny Stét elkeriilhe!106/107 MATT-ALAPESETEK Greco mattja Greco mattja az £7 mezé elleni tamadast a h7-en mattfenyegetéssel kiti dssze, és szintén tartalmaz Aldozatot. Sotét h7—-6-ot jatszott, hogy meggétolja a mattot K7-en. Ezakiindulé Tabla allas. Vilagos hérom tisatje tamadja fet kénytelen itni a huszart. Vilagos igy kezd: fixf7+ @h8 A jaték igy folytatédik: @...nxgs @whse. Sotét a huszar itésével Kinyitotta a h-vonalat, és vilagos mattot ad BeEeBBeeseeaeBeeetastsa apBoden mattja Ez a matt-minta az egyik Schulder—-Boden (London, 1860) jatszmaban fordult el6. I futé elvagja a kirdly mene- wiles aja. A kirdly sem léphet sehové, de még nines sakkban, I futék egyit- tesen elvagjak a megmaradt menekilési mezéket. Sorét ij a mattot: @bxc3 Vilagos sajat tisztjei allak el a kirdly atjat.! 108/109 ga 5. fejezet ALLASFELEPITES: a CENTRUM ES SZARNYAK A klasszikus elméletben a szarnyi tevékenységet elhalasztottak, amig nem biztositottak a centrumot{} Ujabban kivételek vannak e szabily all. Acentrum A sakktabla mindegyik mez6jének ugyanaz a mérete és a formaja, de a jelentéségitk nem egyforma. A kézponti mez6k fontosabbak, mint a aszarnyakon lévok. Sok sakkjatszma a négy kézponti mezé ellenérzéséért vivott kiizdelem kériil forog. A centrum ellendrzése azt jelenti, hogy tébb teriink a bec ad e ¢ g » van a babok manéverezéschez. Hanem 8 tudjuk ellenérizni a centrumot, akkor a lehetéségeink besatikiilnek. Nyilt centrum Ha a centrumot nem zarjak el gyalogok, akkor nyilt centrumnak nevezziik. A korai gyalogeserék a huszérokat a centrumba hoztak, ahol a legtabb erét tudjak kifejteni. A négy kézil harom centrumgyalog hidnya szavatolja, hogy a futéknak kit Eza megnyitas ny mozgékonysaguk lesz. | @d4c6 @AL3 nixed cxdd @Zart centrum A zért centrum aztjelenti, hogy a gyalogok elzarjak a vonalakat és atlokat. A tisztek nehezen fognak mandverezni. Vilagos tobbé nem cserélheti le d-gyalogjat sotétnek sem c-, sem e-gyalog- jaért. A centramot lezartak, és csak nehezen teheté nyiltta. A kovetkez6 lépések zart centrumhoz vezetnek: @ 14 <5 @d5 d6 @c4 5 @es. A zart centrumot rendszerint szérnyi gyaloggal tamadjak, Mindkét fél megkisérli ellen- fele centrumallasat gyéngiteni. Sotét tigy probalja vilagos gyalogcentrumét gyéngi- teni, hogy a tamogaté c-gyalogot akndzza ald.10/111 ALLASFELEPITES: CENTRUM ES SZARNYAK Részlegesen blokalt centrum A centrumot akkor tekintjiik részlegesen blokaltnak, ha egyik vonala nyitva van, a masik zarva. Vilégos babjai megszillhatjak e mezit, de sététéi nem. Tisztek nem foglalhatjak el e mezét mindaddig, amig a gyalog itt marad. A gyalog egyittal elveszi sitét babjainak kedvét attél, hogy e5-re lépjenek. Azelharitott vezéreselnek ez a valtozata részleges K cl-h6 és h2-b8 blokale centrumhoz vezet: até nyitva alle fats @i14 5 @cd4 c6 @Ac3 Dl @cxd5 exd5. szdméra, de az al-h8 és gl-al el van zarva, Fesziiltség a centrumban Ha egyik fél sem él az alkalommal, hogy gyalogot cseréljen a centrumban, akkor tigy mondjak, hogy fenntartjak a fesziiltséget a centrumban. Altalaban kivanatos szamyi yalogokat folajénlani centrum- ayalogokért. K gyalogcsere valamelyest csikkenti a fesziiltséget a centrumban. E gyalog kiitheti a sotét d-gyalogot, de maga is kititheté. A fesziiltség nindaddig founmarad Amig gyalogiités lehetséges a centrumban, addig annak a gyalogok kizstt, amig a jellege tisztazatlan, és igy mondjak, hogy fesziiltség van az itést ekerlik acentrumban. Ez a megnyitas példa raz @d4 d5 @c4 c6 PAc3 5. SBHeeEeSseseeeReHeReHeEseAs 8 BiaKlasszikus centrum A centrum klasszikus felfogasa azt hirdette, hogy gyalogokat kell folhasznalni megszallaséra. Sok megnyitas célja akkoriban az volt, hogy gyalog-kettdst helyezzen el d4-en és e4-en. Vilagos némi idét Aldozott, hogy elhelyezhesse a gyalog- kettést d4-en és e4-en. Vilégos arra szeretné folhaszndlni e gyalogokat, hogy eliizze velik a sitét babokat a centrumbél. Ebben a megnyitasban vildgos két gyalogot helyez el a centrumban: Wes e5 QA! Acé @.icd Lc5 @c3 Dl6 @d4 exd4 @cxd4. Kis centrum Kis centrum akkor fordul eld, ha egy par centrumgyalog cseréje a masik par kiegyenstilyozatlansagat idézi el. Egyik gyalog elébbre ment, mint amasik. A sitét gyalog hatokore nem éri el vilagos térfelét. két mezét tamad sotét térfelén. Eza gyalogszerkezet jellemz6 a kis centrumra.112/113 ALLASFELEPITES: CENTRUM ES SZARNYAK Siindiszn6-alakzat A siindiszn6-alakzat foldldoz némi teret, hogy csaknem athatolhatatlan véd6falat épitsen fol. Sétét megkisérli rend- kivill nehézzé tenni vilagosnak az el6- nyomuldst az 5, sorra. Ezek a gyalogok egyiites erével rik a centralis mezéket sitet térfelén. a c e 9 Ezen a diagramon sétét siindiszné-alakzatot épitett fo Maréczy-felallas A siindisznéallas kézeli rokona a Maréczy-felallas, melyet Amerikaban Maréczy-akadalynak is neveznek. Ezt az alakzatot Maréczy Gézar6l (1870 a magyar nagymesterrél nevezték el. Vilgos akadal a centrum fehér mezéin, sdtét viszont a fekete mezket igyekszik ellendrizni babjaival. Vilagos meg- 8/ erdsiti a d5 7 mezit, hogy térelényt bizto- sitson magénak. Sotét a fekete futéval és a huszarokkal éhajt kiizdeni ezeknek a mezéknek az ellendrzéséért. lépitést alakitott ki. Vildgos MaréTisztek nyomAsa A klasszikus dogmék elleni hipermodern forradalom eldidézdje nagyrészt az a folismerés volt, hogy a centrum megszallasa nem szavatolja annak ellen6rzését. A hipermodern iskola egyik alapitoja Réti Richard volt. Fontos szerepet jatszott baratja, a fiatalon elhunyt Breyer Gyula (1893-1921) is. A kévetkez6 Allis a Réti-Yates (New York, 1924) jatszmaban fordult el6. Sétét Klasszikus centrumot hozott létre. A vezérnek ez az elhelyezése forradalmi volt. A lehet6 leg- messzebbre esik a centrumtél, mégis befolyasolja azt. A vezér, a b2 futé s a8 huszr tmadja az e5 gyalogot. A Bird-megnyités a centrum fekete meciit a tisztek és a ayalog egyittmikadésével Kivanja ellendrizni. Vilagos a gyalogokat a centrum megtémadésara és nem elfoglalésara hasznalja fol. A fianchetto ma nar kézhely. A fat mess tamadja a centrumot, viszont ét magat é me egy mésik példa ee @F4 d5 QA’ .e5 Pe3 Ac6 Ob3 Al6 L626.114/115 ALLASFELEPITES: CENTRUM ES SZARNYAK Aszarnyak Anemcentrumvonalakon (tehat nem a d- és e-vonalon) talalhaté mez6k aszarnyakhoz tartoznak. Vagy a kirdlyszarnyhoz vagy a vezérszdrnyhoz soroljuk 6ket. A klasszikus elmélet szerint elébb a centrumnak kell biztosnak lennie, csak azutan jogos a jaték barmelyik szarnyon. A modern elmélet kevésbé dogmatikus, nem tekinti eleve inkorrektnek a korai sz4rnyi jatékot. Valasz a centrumban Szarnyi tamadasokat gyakran legjobb a centrumban megvalaszolni. Lev Alburt és Sam Palatnik kitiin6 példajat adja ennek az elvnek Chess Strategy for the Tournament Player (Sakk- stratégia versenyjétékosnak) cimi kényviikben, Ez az Allas 7 az A. Rodriguez. ~Tringov (Buenos Aires, 1978) jatszmaban fordult eld. Vilagos kirdlyszdrnyi tamadasha fogott a kirdlyszarnyi gyalogok elényomulésaval. A centrum nincs biztositva. i d6-d5 gyaloglépés fel fogja tori a centrumot, és vildgos védtelen kirélya nagy drat fizet majd ezért. Vildgos foladta, mert nines véielem @... 2 ellen, A centrumbeli akcié kinyitott alyan vonalakat, amelyeket vilégos zarva dhajtott tartan. A jatszma igy folytatédott: BHEREeEesSseSBeeeeHeaaests#H aiaKorai szarnytamadas Manapség a korai gyalog- elényomulis az egyik vagy a masik szérnyon mar eléggé megszokott. Gondoljunk csak a Keres-valtozatra a sz védelemben. Az ilyen korai gyaloglokést valaha rossz szemmel néz- ték, de ma mér esetrél esetre itélik meg. K klasz- szikus valasz @... a5 (tamadés a centrumban) elégtelennek bizonyatt, és a jatékosok ma inkébb ©... b6-0t vagy © .... De6-ot hizzsk, avagy teljesen elkerilik a valtozatot. 1. példa A Keres-viltozatot az alébbi lépések hatérozzik meg: @e4 cs Ez a gyalog mar a korai 4. lépésben elorenyomul, és ez a latszat ellenére elfogadhaténak bizonyul. @.. dxat Org as xgl vilagos-116/117 ALLASFELEPITES: CENTRUM ES SZARNYAK Sancolas azonos szarnyra Rendszerint a centrum dllapota déntiel, hogy ajanlatos-e a gyalog elényomulés a kirdlyok ellen. Nyilt és cseppfolyés helyzetekben a kiralyunk el6tti gyalogok eldre menetele inkabb gyengit, mint fenyeget. Am ha a centrum zart, akkor ez gyakran veszél (Goteborg, 1955) jatszmaban sétété volt a teljes ellendrzés. Lehetséges a szamnyi elényo- mulés, mivel a centrum zart. A kirélyszdrnyi gya- logok elényomalasa ellenére sitét kirdlya nines veszélyben. Jen. A Pilnik-Geller, Sotét veszély nél- kil eléretolhatja Kirdlyszdrayi gyalogjait. Sététnek sikerilni fog nyitott vonalakat létrehozni a vilagos kirdly ellen. Vilagos néhany lépés milva foladta. A jatszma igy folytatédot 4 @ 0 xf6 Wxf6 @fxes (4 @22 De5 @Hdf Wh4 @Ld1 217 @ @Wc3 Hal @h3 hs PLie2 e4. Smpeameaeaex#&bksgsaeBaBeeseeBstatsst 8 8 {jfSancolas ellentétes szarnyakra Ha a kirdlyok ellenkez6 szarnyakra sancoltak, akkor dltaléban barmelyik jatékos szabadon nyomulhat eldre elleniik a gyalogiaival. Ez a gyalogroham a sakktabla ellentétes oldalain jon létre, és rendszerint a gyorsabb nyer. Mivel vilagos a vezérol- dalra sancolt, a kiraly- szamnyi gyalogok ardnylag veszélytelenil nyomulhat- nak elére. A gyalogokat mindkét fél megkisérli fol- hasznalni a sdncolt kirdly elleni vonalnyitasra. ‘Sotét szamara vilagos a-gyalogjanak Iépése célpontot kind Mindkét fél az ellenfél kirdlya ellen nyomul eldre a gyalogjaival. K gyalogroham kiléndsen akkor eredményes, ha az elsancolt kirdly allésa meggyéngilt. Ebben az esetben vilagos célpontja a g-gyalog. Sotét nem tudja meg- gétolni vilagost a h-vonal kinyitésdban.118/119 6. fejezet TAKTIKA A sakk stratégiai jaték, de csaknem mindegyik lépésben szerepet jatszik a taktika. A taktika valamilyen sajatos eredményre — mint amilyen az anyagi nyereség vagy a matt -iranyulé lépéssorozat. Taktikai elemek Vannak bizonyos taktikai motivumok, amelyek csaknem minden jatszmaban eldfordulnak. Mas elgondolasok, noha homdlyosabbak, viszonylagos ritkasiguk ellenére erdteljesebbek. Legjobb annyi taktikai elemet ismerni, amennyit csak lehetséges, de az alapvetdket tudni kell. A. kétés Ha egy babot megtimadnak, de nem léphet el anélkiil, hogy a tamadasnak ki ne tegyen egy masik, rend- szerint értékesebb figurat, azt mondjuk, hogy a megtamadott bab kétésben van. A vezér, a asa futo egyarant képes A bastya a sitet babot lekétni, de a huszar és a gyalog nem. Ha a masodik bab kirdly miatt akiraly, abszolit kétésr6l beszéliink, mert a kétésben lév6 bab kétésben van, nem mozdulhat anélkiil, hogy kirdlyat sakknak ki ne tegye, és nem léphet el amit nem engednek meg a sakk szabalyai. 1, példa Egyszerii kérés. E huszar nem mozdulhat a kirdly miatt. Ez a huszar elléphet ugyan, de akkor kiités- nek tenneé ki a vezért. 2. példa Ez az Abra tovabbi kétjellegzetes 5 kérést abrazol. / Beeaeouuetbatstasts ss Be ua BfA futé nem aitheti le a bastyat, mert a kirdlya matt kitésben all a sétét vezér- rel szemben. 3. példa Ebben a példaban a bast szabadul meg a kot hogy masik kétést hoz létre. A béstya kotésben — de nem ab- szohitban — van a vezér miatt. A bastya sakkot ad, amelyre reagalni kell. Vilagosnak nines ideje leitni a sotét Ha a vezér ugyan- azon a vonalon, soron vagy atlén al, mint a kiraly, lehetséges a kités. 4. példa Néhany tovabbi kétés. A bastya kati a vezért a kirdly niatt. Am a vezér egyszerien leiitheti a bastyat. Latszé- lagos véd6jét, a sotét vezért meg- bénitja a kités. A futé leiitheti a vezért, de a bastyat nem.120/121 TAKTIKA/TAKTIKAIL ELEMEK Villa A villa a kettés tamadas egyik alakja. Egy bab egyidejtileg kettt tamad meg, Barmely bab adhat villat, de leggyakoribb a huszar- és a gyalog-villa. 1, példa Ez a megnyitas huszér-villat val6sit meg: 6 @2.c4 Axed @Whs5 AdG 5 26 @ Ws fs @was. A huszér egyide- jfleg tamadja sitét kirdlyat és bastyéjat. Viligos @ @)xd6+-kal fenyeget, amelyet @ Wile kavethet. Kivédésére sotétnek lépnie kell a vezérrel. Ez lehetivé teszi vilagosnak, hogy huszar-villat (sakk-bastya) jatsszék. BEREeeeeBeeBeeeteeteaeresatuat ua esA d5-én lévé gyalog villéba fogja a vilégos futét és huszart. Egyikiik elvész. Vilégosnak reagdlnia kell a vezérsakkra. Barmit is tesz vilagos, sitét a kovetkezs lépésben leiti a futjat 2. példa ime a gyalog-villa egy példaja: @e4 c5 @Ac3 Af6 @.8.c4 Axed @Axed dS. 3. példa Ezen az dbran egy vezér-villa lithaté: @d4 Ale @Lg5 c6 @c3 Wass.122/123 TAKTIKA/TAKTIKAL ELEMEK A nyars Ext a szakkifejezést Edgar Pennell liverpooli tanité talalta ki 1937-ben. Olyan tamadast jell, amelyik egy tisztet lépésre kényszerit, melynek kéverkeztében atiszt vagy a mogotte lévé masik ki van téve a kititésnek (+ lasd még a 123. oldalt, 2-es tabla). Tabla 1 A jatsama remény- telenil dontetlennek latszik. Ha a bastya ellép, elvész a gyalog al-en, Vilégos nyarsat haszndl a nyerés Kierdszakolasara. Anyéars egy klasszikus példaja. A kirdly lépésére vilagos leiti a bastyat. o Nyars alkalmaza @Lh8 Bxa7 al vildgos megnyerheti a jatszmat: Eh7+. BHeEeeBeeseeaeeaeetrtusxuas ssSo 8s @ a 8 - 2 @ 8 8 8 8 86 Be Kettés tamadas Kettés tamadias rendszerint akkor jn létre, ha egyetlen lépéssel két kiln tamadast intéziink két kiilonb6z6 bab ellen. A vildgos vezér a sitét inditasara haszndlja ki. miatt Koti a sitét vezért. ext a kitést kettis timadés Kirdly ilégos I futé lépése a vilégos béstya tamadésdnak teszi ki a sitét vezért, és maga is megtimadja az e8-on lévé fatét. Ezen az abran a kettés tamadés egy jellegzetes példajat lathatjuk. A vezér le van kitve, nem tudja kititni a vilagos bastyat. Ha a vezér iit @ ... a3 révén, akkor azonnal veszit @ i xeb# miatt. (A nyars egy példaja.)124/125 TAKTIKA/TAKTIKAL ELEMEK Folfedett sakk Falfedett sakkrol akkor beszéliink, ha valamely bab lépése Iehetévé teszi, hogy egy mésik, mozdulatlan tiszt sakkot adjon. A folfedett sakk erdteljes hadmozdulat lehet, mert az ellép6 bab pusztithat, mivel a sakkot el kell haritani. Ha ez a huszar ellép a vilagos vezér tamadésa ell, akkor vildgos flfedett sakkot adhat Azorosz védelem korai folfedett sakkhoz vezethet: e405 @AB ALE @dxe5 Axed @We2. K vezér elveszett. A huszar leiiti Sotét latszélag d8-on (vagy e7-en, ha odalép, sokszorosan védi hogy védje a sakkot). ac6 mezét, mert b8-on a huszar, valamint a b- és é-gyalog is érzi. ‘Kzonban mindaddig egyik ités sem lehetséges, amig sotét nem védi a vildgos vezér sakkjat. A huszar lépett, de a vezér aita a sakkot. ©... Df6 @Ac6s. avonul a huszarral, a kéverke6 fog torténni:Kettés sakk A kettés sak akkor all el6, ha a falfedett sakk dsszekapesolédik az elmozdulé figura masodik sakkjaval. A kettés sakkot egyetlen médon lehet megsziintetni: a kirdly ellépésével. A kovetkezé Allas a Réti-Tartakower (Bécs, 1910) jatszmaban fordult el6, s a sakktorténelemben ez az egyik leghiresebb kettds sakk. A zaro Allis Réti mattjaként is ismert. A vezért folaldozzak, hogy létrehozzdk a kettés sakk lehetiségét. Sétét huszarja épp huszért iitétt e4-en. Tabla A bastya dl-en, a futé g5-on ad sakkot 2 a kirdlynak. A kiraly- nak el kell lépnie, és csupan a halalnemek kézt valaszthat: trtént jatszmaban az elGbbit vélasztotta, Vilagos igy valaszolt: @Wd8+ coxd8 @2g5++.126/127 TAKTIKA Aldozatok Az Aldozat szandékos anyagvesztés. Néha az ldozat csupan atmeneti. A tipusdldozat végkifejlete kedvez6 és j6l ismert. Klasszikus futoaldozat Gioacchino Greco (1600- kb. 1634) jegyezte fol ezt az dldozattipust 1619-ben. A furot foléldozzdk h7-en, hogy megkénnyitsék a kirdly elleni timadast. Ez a gyalog eldzte @ huszartf6-r4l, hol védte a kirdlyt E huszdr kész részt venti az akcidban g5-re ugorva. Kitisettja majd az utat a vildgos vezér elétt. Vilagos szandéka @ Wht. Ezaz dllas megérett a klasszikus fut6dldozatra Vegyak észre, hogy @... He8 megddl Sétét a g5-6n allé huszar itésével nem menekil meg, mert a gyalog iitne vissza, Ez megnyitné a h-vonalat a hl-en allé bastya szdméra. Példéul: @... 2x95 @hxo5 6 © 56 és @ wh8# meg- akadalyozhatatlan, Vilagos igy folytatja: @2.xh7+ th7 @Ags+ dogs @Whs. ja 8 |S BEegse se BHOeeEeuet#BsEs aLasker aldozata Emanuel Lasker (1868-1941) jatszotta ezt az Aldozatot 1889-es jatszmajaban. Kettés futé aldozat néven is ismert. Satét utolsé lépésével h5-6n Kiitott egy tisztet, és valészinilleg azt varta, hogy Lasker visszaiit Wyxch5-tel. Ehelyett A futok meg- fosztottak a kirdlyt gyalog- fedezékétal. Vilégos fenyeget @© 2h #-1al. Lasker hO+ ctoxhé wall utén nyert128/129 TAKTIKA/ALDOZATOK Végleges aldozat Végleges aldozat olyankor fordul el6, amikor nem az.a cél, hogy hamar nyerjik vissza az anyagot. Rendszerint akkor valasztjuk, amikor tartés stratégiai elényt akarunk elérni. Szamos cseljatéknak alkot6 része a végleges dldozat. Ennek példaja a francia védelem egyik valtozata, a Milner-Barry-csel. Ez a lépés aztjelzi hogy vilagos elszant: a d-gyalogért cseréhe gyors fejl6déshez akarjutni. A Milner-Barry-cselt a kovetkez6 lépések vezetik be: @e4 c6 @d4 ds @e5c5 @c AB Wb6 @ Ha sétét életben Sétét kirélyszarmya teljesen fejletlen, és marad a vég- a sok nyilt vonal miatt nagyon kockazatos TAbla jétékig, akkor a vezérszarnyra sancolni. ez a gyalogelény 2 sridsi esélyt fog jelenteni. A vezér ugyan leiitatt egy ayalogot, de a konnyitisztek zaklatni fogjak. Ez torténhet, ha sétét elfogadja az dldozatot: cxd4 @cxd4 2d7 3 Dxd4 @\xd4 Wd 0-0. I vilagos kirdly biztonsdgosan elsancoltAtmeneti Aldozat Az itmeneti aldozatot azonnali megtériilés reményében hozzuk. Az elvesztett anyag visszanyerésére mindig van valami méd— gyakran kamatostdl. Ilyen atmeneti aldozat fordult eld a Feliciano—Eade (1980) jatszmaban. Sétét éppen huszart aldozott gyalogért. Az aldozat csupan ‘atmeneti, jatszma igy kezdédeitt: @e4 6 @d4 d5 PAc3 Afb PLg5 Lb4 Ses ho @2d2 Lxc3 @Lxc3 Det @.Lb4 c5 @dxc5 Dxf2. A vezér sakkot adott a vilagos kirélynak h4-rél, majd itétte a futét b4-en, Ami gyalogért huszér- aldozatnak indult, val6jaban huszér- csere lett futéért és gyalogért. Az atmeneti aldozat sitétnek tiszta nyereséget hozott. Vilagosnak iitnie kell a huszart, am s6tét konnyen visszanyeri a tisztet: @sxf2 Wh4+ @g3 Wxb4.130/131 TAKTIKA/ALDOZATOK Eltiinteté (szabadda tev6) aldozat Ha egy nyeré hadmiiveletben a sajat babjaink akadalyoznak meg, fontoléra vehetiink egy azokat eltiintet Aldozatot. Az akciét lehetetlenné tev6 babot eltavolitjuk, hogy az alkalmasabb johessen. [mea Salov-Ehlvest (Skelleftea, 1989) jatszma dllsa. @ chy ayer vilagos- nak, de Salov még elegansabh folytatist A jatszmaban kés6bb ezaz allas jort létre. Salov lépert: @ Aes Salov észrevette, hogy a huszar akadélyozza ét @ dB megjatszasaban, ami gy tenné lehetivé a gyalog vezérré atala- kulasat, hogy nem lehetne kiiitni. A huszért foldldozzak, hogy szabadda tegye a d-vonalat a bastya szémara. e lehetive teszi vilégosnak a c-gyalog vezéré vélésat.Vezéraldozat Ak ly kivételével barmelyik babot folaldozhatjuk. A vezéraldozatok mégis kiilnleges esetet jelentenek. Mivel a vezér ol sok munkat igényel. Noha a sok: nyanak a potlisa igen t mas elnydk érdekében is fol lehet ldozni, a szokasos cél a matt. Ebben az allasban vezéraldozattal a sotét kirdly sebezhet6. Vilagos @ wht+-ot szeretne jatszani, de a mezét a huszér érzi f5-on. Vegyik észre, hogy @ 2 xf6 go

You might also like

• Burda Varrás Kézikönyv Kezdïknek És Haladóknak

  

  Document174 pages

  Burda Varrás Kézikönyv Kezdïknek És Haladóknak

  Magdolna Katay

  100% (5)
• A Metszés ABC-je

  

  Document148 pages

  A Metszés ABC-je

  sili50

  94% (17)
• Noszov - Nemtudomka Csodálatos Kalandjai

  

  Document246 pages

  Noszov - Nemtudomka Csodálatos Kalandjai

  Csengi Prigya

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Romváry Vilmos - Fűszerek Könyve

  

  Document163 pages

  Romváry Vilmos - Fűszerek Könyve

  GoldScorp

  86% (7)
• Fűszernövényeink És Fűszerkészítés

  

  Document95 pages

  Fűszernövényeink És Fűszerkészítés

  sili50

  No ratings yet
• Drabant András - A Rajzolás Alapjai

  

  Document27 pages

  Drabant András - A Rajzolás Alapjai

  insomnia_x2856

  100% (2)
• Rajziskola

  

  Document64 pages

  Rajziskola

  sili50

  83% (6)
• Fuszerkalauz

  

  Document67 pages

  Fuszerkalauz

  Vágvölgyi Csaba

  0% (1)
• Teljes Tananyag

  

  Document72 pages

  Teljes Tananyag

  ReginaLipp

  No ratings yet
• Inkscape Vektorgrafika Mindenkinek 2014-10-12

  

  Document417 pages

  Inkscape Vektorgrafika Mindenkinek 2014-10-12

  aramorok

  100% (1)
• Tim Newbury - A Kert Nagykönyve - olvasOMmani

  

  Document258 pages

  Tim Newbury - A Kert Nagykönyve - olvasOMmani

  sili50

  100% (3)
• Microsoft Windows 7 Zsebkönyv

  

  Document214 pages

  Microsoft Windows 7 Zsebkönyv

  SzuLa

  No ratings yet
• Videószerkesztés Házilag

  

  Document122 pages

  Videószerkesztés Házilag

  sili50

  No ratings yet
• Dr. Seprős Imre - Növényorvoslás A Kertben

  

  Document171 pages

  Dr. Seprős Imre - Növényorvoslás A Kertben

  Na kamura Nakamura

  100% (1)
• Hobbi Elektronika 2000-Es Számok

  

  Document297 pages

  Hobbi Elektronika 2000-Es Számok

  sili50

  60% (5)
• Christine Ingram - A Kenyér És Kenyérsütés Enciklopédiája

  

  Document245 pages

  Christine Ingram - A Kenyér És Kenyérsütés Enciklopédiája

  Inhumanus Én

  No ratings yet
• A Kerteszkedes Fortelyai

  

  Document58 pages

  A Kerteszkedes Fortelyai

  Na kamura Nakamura

  100% (3)
• Barkácskönyv - 09 - Fűtés

  

  Document26 pages

  Barkácskönyv - 09 - Fűtés

  sili50

  100% (1)
• Nicole Kuhlmann - Napenergia-Hasznosítás (CSINÁLD MAGAD)

  

  Document88 pages

  Nicole Kuhlmann - Napenergia-Hasznosítás (CSINÁLD MAGAD)

  Solsolis

  100% (2)