Velleits

A velleits az akarat, enyhe vgy, vagy tendencia legalacsonyabb foka.

Pldk a hasznlatra
A marketingszakrt Matt Bailey gy rta krl a jelensget, hogy egy
kvnsg, hogy valamilyen dolgot befejezettnek tudj, de nem elg nagy
kvnsg ahhoz, hogy vghezvidd

Modern irodalomban
Matt Baily megksrelte visszahozni a jelensget, mert manapsg
nagyobb relevancija van ennek, mint brmikor mskor Az rja, hogy:
A velleits az a jelensg vagy gondolkodsmd, ami pldul cgeket arra
sztkl, hogy hasznavehetetlen szmokrl (statisztikkrl) tegyenek
jelentseket. Kvnjk s vrjk azt, hogy egyszer vltozs fog
bekvetkezni, de nem hajlandak megvltoztatni a jl megszokott
jelentsek kiadst s nem tesznek fel knyes, nehz krdseket sem,
hogy feltrjk, hogy mit kellene megoldani.

Filozfiban
Friedrich Nietzsche gy hatrozza meg a mvsz velletst, mint egy
vgyat, hogy azz vlhasson, amit reprezentl, elkpzel s kifejez.
Nieztsche hitt a hatalom akarsban, aminek a velleits a kezdpontja
lsd a szabad akarat elvt.
Keith David Wyma s gyakorta emlegeti a velleits koncepcijt, s
Thomas Aquinas-t idzi, aki egy felfedezje volt a velleits tletnek.

Pszciholgiban
Avi Sion psziholgus azt rja: Rengeteg psziholgiai elkpzels csak gy
magyarzhat meg, hogyha a velleits elmletre vonatkoztatunk vissza.
Egy plda erre, amit idz: egy hagyomnyosan vgyakozsra okot ad
trgy csak akkor tnik rdekesnek, vagy csbtnak az ember szmra, ha
abban a pillanatban rendelkezik velleitssal. Kt fajta velleitst
klnbztet meg: hogy csinlj valamit, s hogy ne csinlj valamit.
Tovbbiakban azt taglalja, hogy a velleits ltezse attl is rdekes, hogy
megrtsk ellenttes tkz rtkes egyms melletti ltezst. Ezrt egy
embernek lehet dupla velleitsa, ami egy keverke az elrni vgyott
clnak, s a cl ellentetjnek termszetesen ez utbbi fog dominlni, de
ez nem tagadja a velleits ltezst.
Kathy Kolbe az erfeszts kulcsjelensgnek nevezi a velleitst.