~Eurépa peremén STC UAW d de scl ael mL) 1] ah ve: z MILLIARD! Itta foldtérténet | Hazi kedvenc, mérték utan / Pape = : S sd | DEERE EERos Kaposvi Mikinek most els a fl 3s Niki Szeged! azo pial, gy bérmikor megallthatod, visszateker A digltdlis TV-elfizetés HD-minéségiicsator len Kovesd az osaményekot a a kedvenc misoraidat, hogy ne mara Tovabbi eszlotokért hivda 1412 ais szamos kényel \6sodet mihamarabb IPTV-xe, sengenck, hogy melykiktud ident jvene TV-mdsoralidl nated és| ath lektronikus mason PD eee XCaey eR Sb fut6t toborozni a helyi -misorvarjon 2d. TARTALOM | «5. évrotvam - 3. szAM - 2011. MARCIUS Megallithato és felvehet6 110 Lehet-e a réka az ember legiobb bardtja? Hogyan tonyéezthetink kj hézi Kedvonceket? een KBAN Csangok Némelyik csaingé haz kapujat minték ékesitik. E kepudiszekrél a régiek le tudtak olvasni, hogy ki lakik a portan: id6s-e vagy fiatal ember, csalidos férfi-e, esetleg szUl6, ayerek és unoka el eayutt, egy tedél alat inTAKOCZOR TAMAS. FENYKEPEZTE TOMASZ TOMASZEWSKI Geoldgiai erévé valt 48 — Hegyeket hordunk el, megavarosok nének ki a féldbol, atalakitjuk bolyaénk az ember felszinét, megviltoztatjuk bgKtrének dsszetételét. A geoldgial eréub lett g ‘ember Uj korszakot nyitott a foldtortenetben - elkezdédott az antropocén! f ITA ELIZABETH KOLBERT ome Vicia ee | Tavaszi porhinték 70 —_Sokféle furfanggal ré2tdk-rezgették mér a paraciosomwviragot, hogy Kinyeriéx cine pollenét.S mi et a legelterjedtebb beporzdeszkiz? A prinyé poszméh! IRTA JENNIFER S. HOLLAND. FENYKEPEZTE MARK W. MOFFETT 176 nap Alaszka Gyalogszerrel, kajakkal, silécen kérbejémi nyolo nemzeti park és @ kanadai oe Jégpoklaban Yukon-vidék 7530 kilométerét ~ erre még senki emberfia nem véllalkozott IRTADAN KOEPPEL FENYKEPEZTE MICHAEL CHRISTOPHER BROWN, Uszkalé dskévillet ‘Sokalg azt hittUk, a dinoszauruszokkal egyiittkihalt. Aztén 1938-ban mégis elokerilt. Pératlan bivérfotbk mutatiék be a meradvanyhal rejtelmes éietét imTA CAROLYN BUTLER FENYKEPEZTE LAURENT BALLESTA ) 1 a iL : Szelid vadak 110 —_Vadallatot haziasitan tlirelmet igényl6, hosszt feladat. Minden a géneken milk, de @ 2 jOvOben talan ,mérték tan” rendelhetiink hazi kedvencet is. ITA EVAN RATLIFF FENYKEPEZTE VINCENT J, MUS! ABORITON: A fot6s hat ve, 2005 ben Jat Csangofeldon,Szarz6nk most ryoméba eredt = menryitvatozott azbta a vldg, rouas7 TouASZ=WsK102 Dinoszauruszok kortarsa vol fn 16 Fullosz — ha kiostrik BEKOSZONTO 6 FORUM, VALOS LATOMASOK ‘Skécia, Kalifornia, Barcelona NEM KEPTELENSEG! 6 Novesztett szervok. Genkezolt lazacok - DelfinmentoK + Sasok seregszemiéje « Rossz id6k jonnek, raja! - Mennyi is @ hétmilliérd? Kituntetett bogar’sz FOTOGRAFIA Korniss Péter ~ Csangok, anno HATTER 140 VISSZANEZO ELOFIZETES: Fe 32 6 a National Geographic Magyarorszsa magazin! Kér ‘88 Szuperszonikus gyalogtirizé - mindennap egy maratoni Alaszka vadonjaban Legyen On is a National Geographic Ge Térsaség tagja — fizessen eld a magazinra! = Kedvezményes ajaniatunk a 26-27. oldaton \VARJUK A KLUBBAL A csng6 népszokasokr6l, hagyomdnyokrol tart dalokkal és szubjektiv torténetekkel szinesitett eldadst Petras Maria, hazdnkban 615 népdalénekes-iparmivész. "beter orleeaot Dsogascpessdge mist CAN nl 8th foe cdésevel hia a (06) 1 971-0202-c0 tel E-MAIL: ngeloizatas@sanomabphu INTERNET: www goographichu, wiyw ng has MEQVASAROLHATO A HONAP ELSG SZERDAJATOL. KOVETK: sZAMUNK MEGJELEN wwwerstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 Erste Joker Hitelkartya y \. Kedvezmények az On valasztasa szerint! Pvasarothats ibocsatasj ERSTES Nalunk On az elsé. Az Erste Joker Hitelkartyaval végrehajtott minden vasarlas ésszegének 4%-at vissza- téritjuk az On altal meghatarozott harom iizlettipusban, amelyet nyole népszerti katego- riabol valaszthat ki.”’ Tovabba minden egyéb vasarlasa utan a vasarlas ésszegének 1%-at visszatéritjik Onnek. Ha a Benzinkat kategoriat valasztja, az OMV téltéallomasain tortént vasarlasai utan még nagyobb, dsszesen 5% visszatérités jar! Sét, az els6 3000 Erste Joker Hitelkartya-birtokost egy 3000 Ft értékGi OMV utalvannyal ajandékozzuk meg. THM: 44,23% “Ha a hitelkértydval végrehajtott vasérlasok Osszege ahi — amelynek mertexet a natal kértya kibocsStését KSvet6 harom hénapon beldleléri a kibocsétési dij Osszegst [tovabbiakban Hirdetmeny) tartaimazza -, a Bank a2 elszamoias! napon jovainja 405i Feltetelel ¢s a vonatho20 Hi szaterités Réscvételi Feltételek tartalmazzék, amelyek megtalélhet ‘akossagi Hitelkart 3s feltsteleit az Erste Joker Hitelkértya vasark(xs) 151,¢ =m Bm Od NATIONAL GEOGRAPHIC macvaroaszac NATIONAL GEOGRAPHIC $ SanomaBudapest oy a lagjobbjaiBEkészinTé Jackson szemében nem tetezik j6 ember vagy rossz ember — sak emberek vannak, akikkel mindendron szereine megismerkedni. Hadd magyarézzam meg; amikor az én foltos, lig6 fli Jack Russell-terrierem, Jackson taldlkozik valakivel, tistént vilamgyors farkesévéldsba kez, mald lelkes hullamzas fut végig a testén, egészen a filléig. Szertelen, jatékos és ragaszkod6 — egyszéval a kutyabaratok dima. Megtaldlhato benne a szelektiv tenyésztés hosszui éveivel haziasitott dllatok dsszes jellemzéje. E havi szamunk egyebek kizétt az dllatok héziasit A szelidités folyamata tébb mint 15 ezer esztendeje, a kutyakkal kezdédott - az ember azért kezdett farkasokat tenyészteni, hogy legyenek tarsal és baratai a vadaszatban. Az dllat viselkedésének modosuldsa azutén valtozést hozott a kutya kills megjelenésében is. Bizonyos kiils6 jegyei — amelyek a természetes kivalasztédés soran alighanem eltlintek volna — csak azért maradtak meg, mert (mondjuk) vonzdbb, kedvesebb killsét kélesbndztek hazi kedvenciinknek. Foltjaival és 1dg6 filleivel Jackson kittiné példa erre. ‘Szerintem viszont tobbr6! van sz0... Amikor csaladommal elmentiink kutyat valasztani, Jackson magabiztosan elénk csértetett, s tudomasunkra hozta, hogy kedvel benniinket. Mi pedig riigvest felkaptuk, megélelgettiik 6t Lehet, hogy van valami az emberl génekben, amitdl ilyen kézvetleniil 6s baratian fogadunk egy kiskutyat? Vajon genetikailag fogékonyak lennénk a kutyakkal val6 kapesolatra? Allithatjuk-e, hogy a kutya- bardtok (hd térsuknak kész6nhetden) nagyobb eséllyel maradtak életben az erdszakkal teli, bizonytalan vilagban? Mert kinnyebben ‘rd is k6zb! riportot. sae Bongéssz és e-mailezz kényelmesen a Telenorral! ESOT: y 4 Samsung N145 netbook @ = fekete és fehér szinben wa +12 x 3000 Ft kdltség- és kamatmentes részletre, Uj, Internet Flexi Plus taritacsomaggal, 2 éves hiiségnyilatkozattal és 2 éves tarifamegtartassal. jutottak ennivaléhoz, s védettebbek voltak egyes veszélyekkel szemben. Nos, szémomra ez a magyarézat kézenfekvonek ‘nik, bar nem biztos, hogy a macskabardtox is elfogadiak. Bardti manesot nyt Jackson, ‘a Jack Russell- ge Lee quanto tir uae rer ae hm tel 2 ee telenor B«el: 1220,A viatisztités 6s oz egészséges életméd ‘Afolyomotosen gyarapodé népesség,valorintobit- tonsdggal, higiéniéval és az egészséggel szemben témosrot igények ndvekedése egyre nagyobb vi- felhasznaléshoz vezet. Uj viescennyexé onyogok, mint nit, ortén, neh fémek, boktériumok, hormondlis szerek okoznak eay- re silyosobb problémét. Gyokori gond a vizké kialo- oldsa, melyérto kemény viz a feels, ami vostog rétoggol von be a fotsberendezézek belees, hse ‘dle. Eloticrtamck lorovdil, ext karbontortésuk sotto 1obb koséget ema! ABWT Hungaria Kft. megbizhaid viziagyité és vizké- mentesité berenderései megoldjak a vizkbvesedés- él adédé problémékat.. Mo mér t8bbnyire davényvizet iszunk, de mivel 209k? Féedshez nem hasznélunk ésvinyvize!, lay 0 csopviz- bon lév6 lehelséaes klorszdrmozékok bokorvlhoinok «a szervezetiinkbe. A via forralésokor a Klérozott ve- gyuletek egy 16s2e bent moradhot a vizben. Ezek csak Vinisatt6 keszilékkel tévolthat6k el A lokésban hasenélt viz mennyiségének kb. 1-2% 41 hhasendljuk fel wevianek, e2ért az o2 ésszord mogoldés, ha csok e2t a mennyiségettsztijuk meg. Ehhez o leg- ‘egyszerdbb, egy olyan biztonsdgos hézi vitiszti6 be rendezés hasundlata, ami Kiser a kéros anyagokct. A BWT vintsziné Késziléke bent hagyja a2 ivéviabe szervezel szdméra elengedheietlenil szikséges Zs. DBWT FoRuM 2011. januar Az év elsé hénapjaban foglal- koztunk a bujakorral, a fenye- geld népességnivekedéssel, Jértunk tengerek mélyén, 6s- erdében és sivatagban, Gron- landon és Afganisztanban. Tavaly november irasunkat, a Modern noveénytestoket is ielidézziik egy levél erejéig. Mion "SUR INY 2 Mindenre képes szoftver Mar évek 6ta rendszeres clvasojuk vagyok. A 2010. novemberi lapszémukban megjelent, Bird Krisztina Knyvilusztratorrél készUlt cik hosszas gondolko- désra késztetett. Aztén arra jutottam, megirom ezt 2 levelet, remélem lesz, aki elolvassa, Gyénydriiek Ceapody Vera 5 Biro Krisztina képei, gyermek- koromtél kisérik életemet a Kis novényhatéroz6n és. Bivar zseb- kényveken at 0k 0k Konyv- ben, amelyeket mar az illusziré- idk miatt is mindig szivesen nézegettem. En magam grafikus vagyok, szeretem a munkémat. Van azonban valami, ami hidnyzik bel6le: a kézi rajzolds. ‘Amikor elindultam ezen a palyan, tudomésul kellett vennem, hogy a grafikusi feladatkér szAmitégépes munkat jelent, a kézirajztuds nem tl lenyeges, s6t szkség sines ré. Persze megvannak a 6 oldalal is a szémitogépes munkénak, tudom, hiszen én is iay dolgozom. De a program kezelése kénnyen elsajait- haté, rajzkészséq nem naayon szikséges hozza. Kar lenne, ha a tudomanyos igényii mivészi rajz mifaja végleg feledésbe mertine. Borat Arta ~ e-mail Van mit tenni! Erdekesnek tinik Meddig birja a Fkd? cimd sorozatuk Eis6 része, a 7 mild, benniinket, kézép-eurdpaickat, ‘Oleg maayarokat nem érint. S6t, a vilag ezen részén ellenkez6 népesedési tendencia latszik. Ami viszont elgondokodtats, hogy a Féld energiakészletét, nyers- anyagait, vizét, a megtermett éleimiszert a kevesebb \étszémi, j6létben é16 lakosség éll f6l. Nem is lenne ilyen fenyeget6 a helyzet, ha ésszertien tennénk, de ‘sokszor 652 nélkill herdélésrdl van $26. Januari cikkil ket olvasva ethataraztam: megfigyelem, hogy meny- nyit ,pocsékolok” a haztartésomban. Az eredmény nagyon meglep6 volt ~ idéig azt hitter, takarékos, kérnyezetbarat életmédot folytatok. Hat nem! Az 6y elajidrleszailitésok engem is vasaridsra csa- bitottak, és vettem néhany olyan ruhadarabot, ame- lyekre, igy utdlag nézve, semmi sziikségem nem volt ‘Az esti zuhanyozdsnal meatett a kad vizzel, mire tisz- ténak éreztem magam - és a heti két hajmosast még nem szémoltam hozzé. Csalédom t8bbi tagjénal is hhasoni6 volt az eredmény. Az v elején olosébb kébeltévés csomagra valtot- tam, am tartozékként kaptam két dobozt is, amelyek folyamatosan éram elatt vannak. Ne Kaposoliam Ki tandcsolta a szerel6. Hétvégi bevasérlasaink utan a semmi masra nem j6 csomagolbanyagok megtiitik a szemetest. A piacon furesan néznek rém, ha nem kérek zacskét, de én azt mondom: a kosérban nem \vész bssze a répa a krumplival. Gazsz4mlénk is igen borsos a téli honapokban. A esaléd benne lenne a haz teljes kart szigetelésében, de a pénz még nem gyGlt 6ssze. Varjuk a minimalis adminisztréci6val jer, lakosségbarat palyazatok lehetdségeit K.B.-emall Csaladi emlékek Mintha az Ezeregyé/szeka meséfb6l kelt voina életre Timbuktu varosa. A palatabla pedi, ami Timbuktuban alighanem fabdl készillt, csalddi emlékeket ébresz- tet bennem. En még léttam nagyapam palatablajat A fakeretes, fekete palabol készilt lemez oldalén spargaval rigzitett palavesszé ldgott. A régi szivacs vagy rongy mér hidnyaott réla a folésleges szbve- get azzal torolték le eredetileg. Modernizél6 korunk nem tartja sokra @ régi holmikat. Mi is kidobtuk talén a palatablét, de az biztos, hogy igy vagy Ogy, az enyé- szeté lett az id6k soran, Borsés J.- e-mail Hibaigazitas Januar seamunkban, a Bujakér cimdi cikk 23. oldatén az utols6 bekezdés eleje helyesen: .A vartemplom épitése féltehetden a 14. szazad elején, Kéroly Robert uralkodasa idején kezd6d6tt... National Geographic Magyarorszég 1554 Bucepest, PI 73 E-mell:ng@senomebohu Fax: 06-1/437-3600 Amerikai konyhas a fiirddszobaja? a = kézel enged csévalja a ferkat Kevésbé vagy euyal- Némelvik szelid kolyok tarke s6valva Udvézil az embert, talén nem agressziv, m 6 oda Is szalad hozza. s6t baratségos. KULLEMBEL! VALTOZASOK 9 nemzecic (1868) eapaenneb tarka a bundéja (6g 0 file ‘A szokdisos szinliek meliett A szalid rokakOlyok logatia a filét, csak hérom hénapos _pettyes £2610, mintés hom- kordt6i Kezdi hegyozni. loxti kOlykOk is sziiletnek. a sz0ld KilyOK file més 16a Fenn. mrnsiaFSnarcuerres AGRA Nat Fonms Wuhasan ta-cronz uoOMAoS MAE CTOLOUN: C5 GENETHA MTERETE SPRER REST 1S szereti, ha dédelgetic A szelid KSlyok nyszit ‘rémeben, imédie, ha felveszik, babusgatjak 13: rernzedék (1973) pevnnaeenzarh ‘felkunkorodlk a farka ‘Avad 16ka mindig l6gatia a farkét, a szolid folkunko- rija, ha embort lat 15 nernzedi (1986) nano: vaayik a figyolomre A legszelidebd kblyktk kévetik, és figyelmét ahitva ryaldossak az embert 15: nemzasbk (1975) sovapepenenenab révidebb a farka Ritkén ugyan, de el6tordul, hhogy a szelid oka farké- ban kevesebb 2 csigolva a sll ka farka akir $8 csigolyaval is rovidebb leet a farkuk. Szrzetiik foltos vagy tarka - valtozato- sabb sziné, mint éseiké. E jegyeik is hozzdjérulnak ahhoz, hogy az ember kedvesebbnek latja dket, mint vadonlaké félmendiket. A hizidllatok jelleg- zetes kiils6 vondsai, fenotipusos ismérvei a kutyé- nal, szarvasmarhdndl, a sertésnél, a hdzityiknal, sit egyes halaknél is megfigyelhetok Beljajev foltételerte, hogy a hézidllatok jellemz6 kills jegyei idével a szelidiil6 rékénal is megje- lennek. Igaza lett. Az embethez valé viszonyuk alapjan vilogatott-tenyésztett rokai kiillemtikben. és természetiikben is hamar megyaltoztak. Mind- e kilenc nemzedék maltan a kélykoknek mar hatdrozottan kékadtabb volt a fiiliik és tarkabb a bundajuk. Ha pedig embert lattak, rdgtén viny- nyogni kezdtek, és vadul cs6valtak a farkukat ~ vadon élé tirsaik soha nem viselkednek igy. Baljajev abbél indult ki, hogy az dtalakulést egy olyan génesoport valtotta ki, amely szelidde te hordozéjét (vagy legaldbbis fSlruhdzza a hajlam- mal), és feltehetGen minden héziasithaté fajndl megtaldlhat6, Kukekova és Trut ezeket a géneket keresi a novoszibirszki rdkafarmon. Masok a ser- tés, a hazitytik, ald és egyéb hari joszag pvs-ében nyomoznak olyan genetikai eltérések utan, ame- lyeka héziasitottdllatot megktilénbéztetik vadon 6 rokonaitél. Amiéta gyorsabban megy a gén- szekvencia-clemzés, ezen a téren is folgyorsultak a kutatdsok. Végtére is a bioldgia egyik legfonto- sabb kérdésérél van sz6: miként zajlott a roppant jelentéségi dtalakulds, hogyan lett a vaddllatok: dllat? A megfejtés ij utakat jelilhet kia haziasitasban, és azt is elarulhatja, hogy ember- 6seink miként lettek tirré vad észtoneiken. A hiziasitas folyamatarél igazabél vajmi keve- set tudunk. A follelt dllatesontokb6l és faragasok- bél bizonyos esetekben kikévetkeztethetd, hogy egy dllat mikor, mely térségben keriilt eldszbr az ember kézelébe. Azt viszont nehezebb kideriteni, hogy miként ment végbe az dtalakculds, Az is kér- dés, hogy a vildg 148 nagy testi emléséb6l miért csak tizenotit sikeriilt héziasitanunk. Evezredek 6ta tenyésztjtik a lovat, de kézeli rokonaval, a zeb- rival eddig minden kisérletiink kudarcot vallott. Magat a haziasitds fogalmat sem egyszertt tisz- tazni. Kéztudott, hogy egyik-mésik vadallat meg tudja szokni, el tudja viselni az ember kéizelségét. A csecsszop6 koratél emberek kiz6tt nevelked6 tigriskolyok megtanulja, kik a gazddi, és valédi csaladtagként él kézéttiik — ezt neverziik beves6- désnek. Am hidba embernevelte a tigris, kolykei vadak lesanek, akéresak félmendi voltak. A hézi- Allat szelid természete azonban nem valamiféle tanulasi folyamat eredménye: nemzedékek sorén. dt formalédik az emberkizelben élé jészdgnal Hizidlllataink mar réges-rég elvesztették legtibb vad észtoniiket - azaz. génjeikben is nyomot ha- gyott a hiziasitis folyamata Ahizi- és vadon élé allatok kézdtt olykor haj- saalyékony a vlaszt6vonal. Egyre tobb megfigye lés bizonyitja, hogy némelyik hazidllatunk maga tette meg az elsé lépést ~ mar azelétt kereste, sot megszokta a kozelségiinket, hogy istenigazbél belekezdtiink volna a héziasitasba, ,Csakis akkor beszélhetiink haziasitasrol, ha mar tudatos, vilé- gos szandékok, dontések dllnak a hattérben. Any- nyi bizonyos, hogy nagyon bonyolult folyamat volt a domesztikacid, és rendkiviil érdekes” - véli Greger Larson, az észak-angliai Durham Eg} tem genetikus munkatarsa E BONYOLULT FOLYAMAT FELTARASABAN 6ridsi jelentdségéiek a novoszibirszki rékafarmon indult kisérletek. Beljajevéknek elképeszté nehérségek- kel kellett megkiizdenitik, taln esak 6k maguk hittek a sikerben, A 20, szizad kézepén, Sztélin idejében a szavjet biolégia felelései (éliikn Tro. fim Liszenkéval, a hirhedett agronémussal) még, tiltotték a mendeli genetika szellemében fogant virsgalatokat. A genetika akkoriban sz6 szerint 4ltudomanynak szamitott ndlunk” - magyarizza ‘Trut, Dimitrij Beljajev és testvérbatyja, az ugyan- sak biolégus Nyikolaj azonban minden tilalom ellenére kévette a mendeli elveket. Nem is maradt ela megtorlés: Dimitri levaltottak intézetve7etdi posztjardl, Nyikolajra pedig még tragikusabb sors vart: munkatdborban kellett meghalnia. Dimitrij Beljajev titkon hi maradt a genetika- hoz, de munkéjat lettani kutatésnak dlcdzta, Leg- inkabb az a kérdés izgatta, hogy mi tton-médon alakult ki oly sok kutyafajta egyetlen farkasésbél. Nyilvanvalé volt, hogy molekulris szinten kell megkeresni a valaszt. Csakhogy az 1950-es évek- ben még gyerekcipében jart a génkutatés, nem SZELID VADAK 119Iehetett csak tigy hamarjéban kideriteni, miként valtoztak meg a farkas génj ordn. Bel- jajev végiil tgy dontott, hogy »tijraj akutya haziasitésénak folyamatét. Eszményi alanynak tint a kutya kézeli, de vad rokona: az eziistroka. A friss diplomas Ludmilla Trut 1958-ban be- jarta a Szovjetunié prémillattelepeit, kivalogatta alegszelidebb eziistrokakat. Ezekkel az dllatokkal kezdett tenyésztési kisérleteibe Beljajev csapata. Sztdlin 1953-ban meghalt, enyhiilt valamelyest a genetikai kutatasok tilalma, Beljajev a Szibérid- ban Gjonnan létrehozott Citolégiai és Genetikai Intézetbe keriilt. Azért dvatos maradt: sz6t sem ejtett génekrél, mindig élettani kisérletekrél be- szélt, Mint Ludmilla mesélte, egyszer nem kisebb személy, mint Hruscsoy, a part fotitkara latogatott lar intézetbe. Tabben is hallottik egy foghegyr61 odavetett megjegyzését: »Hogyhogy ezek a gene- tikusok még mindig itt lebzselnek?! Azt hittem, hirmondéjuk se maradt!” Szerenesére Beljajev Védenceik hamarosan kutyamdd kezdtek viselkedni: ha meglattak a kutatékat, a nyakukba ugrottak 6rémiikben, s6t képen nyaltak 6ket fondke tigyesen mandverezett, réadasul Hrusesov tijsdgir6 Idnya t6bb cikkében is kedver6 szinben tiintette fla genetikat. [py aztn, ha cs6ndben is, folytatodhattak Beljajevék eztistrdka-kisérletei. ‘Az 1964-ben sziletett negyedik rokanemzedék igazolni litszott a reményeket. Trut ma is emlék- szik a nagy pillanatra, amikor eldszér tidvézilte roka farkesévalva. Legszelidebb védenceik hama- rosan kutyaméd Kezdtek viselkedni: ha meglittak a kutatkat, a nyakukba ugrottak nagy drmik- ben, sot képen nyaltak dket! ‘Az 1970-es években tartént, hogy Trut egyik munkatérsa rovid idére hazavitte egy rokajukat. A Kutaténé dibbenten Latta, hogy a kolléga poréiz nélkil viszi sétalni a szelid eziistrokét: ,Atyavilég, mondtam, a vegén még megsadkik. Vigyaznunk 122 NATIONAL GEOGRAPHIC + 2011, MARCIUS kell ra, az intézet tulajdona. Kollégém erre csak faittyentett, és odakurjantott 6kelmének: Coca! A roka pedig, mintha mi sem lenne természete- sebb, szépen visszaszaladt hozza!” A géntechnoldgia rohamosan fejlédétt, Belja- jevek joggal remeélték, hogy oélegyenesbe jutottak, hamarosan sikerdil kimutatniuk, hogy a haziasitas megyaltoztatja a pws szerkezetét. Am ijra nehéz id6k jottek, a Szovjetunié folbomlott, elapadt a pénz. Oriilhettek a kutat6k, ha egysltalan etetni- itatni tudtak szelid rékaikat. Beljajev 1985-ben elhunyt, Ludmilla Trut vette at a helyét. Lanka- datlanul ktizdott a tamogatasért, az ezredfordu- én mégis tigy latszott, hogy kénytelenek lesznek felhagyni a rokakisérletekkel. Akkoriban olvasott Truték keserveir6l Anna Kukekova, a New York-i Cornell Egyetem orosz, szarmazast, frissen doktorélt molekulirgeneti- usa, Megtetszett neki a rékafarmon zajlo munka, elhatdrozta, hogy bekapesolédik a kisérletekbe. A szakma egyik tekintélye, Gordon Lark biolégus kizremtikédésével, az amerikai Orszagos Egész- ségiigyi Intézet (x11) anyagi tamogatéséval csat- lakozott a novoszibirs7ki csapathor, NEM MINDEN EztisTROKa olyan bardtsagos, mint Mavrik. A szelid joszdgokkal szemkézt, az tt til- oldalin sorakozo ketrecekben laknak a ,vadak’. ‘Természetesen vad kontrollcsoportra is sziikség, van a szelid természet biolégiai hitterének tanul- médnyozisihoz. Az agressaiv rékikat ugyanazon Jogika alapjan valogatjak, mint a szelideket: min- dig a legerdszakosabbakat paroztatjak, tenyésctike tovabb. Mayrik vad énjének megtestesitdit mint- ha valami B kategorids horrorfilmbél szalajtottak volna: vicsorognak, fijnak a récsnal, a fogukat csattogtatjaks, ha ember kézelit hozzjuk. Nézze ext itt! Létja, milyen vad és erdszakos? Agressziv anya sziilte, de a mi szelid néstényiink nevelte” — bok ‘Trut az egyik acsarkodéra. Kény- szerti volt a valtas (a vad anyanak elapadt a teje), de sok haszon szarmazott beldle. Bebizonyoso- dott, hogy nem nevelkedésének kériilményei, ha- nem velesziiletett hajlamai hatarozzék meg a roka. emberhez. valé viszonyst, mondja Trut: ,Egyér- telmii, hogy a gének dintenek, Ha mddosulnak a gének, az utodnemzedék viselkedése is médosul,” VADNAK SZULETTEK Csak kevés allt bizonyult alkalmasnak a haziasitésra. A hisukért, tojikér, bérlkért-prémjiker, teherhordénak vagy héz6rz6 j6 bardtnak tartott allatok zémét Azsiaban haziasitottak valeha, A mezigazdasdanek is ez a foldrész volt a boics6je. whose Mie I Eszak-Amerika 1 DétAmerika uh szanaemarna a Oe lama egypaputeve- szamar jak of reat rrese & 1Searee tere Nehéz kideriteni, melyik géncsoport hatiséra lesz szelid a réka. Elészr meg kell taldlnia szelid é agressaiv termésvetért felelds géncket. Am a kétféle vérmérséklet sokféle tulajdonsagél, haj- Jambél ll 6ssze. El6bb tehat kiln kell valasztani, majd megfelel6 skalan le kell mérni a rokatermé- szetet ad6 tulajdonsagokat, azutén mindhez. meg ell taldlnia megfelelé gént, illetve géncsoportot. Ha megvannak a gének, kovetkezhet a kérde melyiknek lehet kize al6g6 fil, a foltos sz6 zethez és a hazidllatok tébbi ismérvéhez? Kukekova egyelére az els6 lépéste, a szelid ter- mészettel dsszeftigg’ yének meglelésére dsszpon- tosit. Nyarvégén minden évben Novoszibirszkbe utazik, hogy kiértékelje az tjonnan szilletett r6- kafiak jellemét. Mindig a megszabott rendszert kévetve kézelitenek a kisrokakhoz. Kinyitjak a ketrec ajtajat, benydlnak, megérintik az dllatkt, és persze az dsszes mozzanatot videbra veszik. Kukekova végignézi a felvételeket, értékeli a k6ly- kok testtartasat, hangjat és egyéb viselkedésele- meit. Eredményeit azutdn dsszevetik az dllatok pedigréjével: a szelid, agressziy, illetve ,kevert” folmendk tulajdonsigaival. A kutatéesoport ezutdn a vizsgélt rokak veré- bél nyert pNs-mintat veszi szemiigyre, keresi a szelid és agressziv dllatok génjei kéz6tti eltérése- ket. Amint a Behavior Genetics cimti szaklap 2010. decemberi szdmaban beszamoltak réla, két DNS- tak, amelyben a szelid és agressziv kifejezetten eltérnek egymastél. Ha minden igaz, ezen a genszakaszon kell keresni a haiziasodas kulesfontossigi génjeit. Sezer ma A németorszdgi Lipesében ugyancsak fordulé- ponthoz érkeztek a kutatok ~ patkanykisérleteik- ben mar kézel dllnak hozza, hogy kimutassdk a hdziasodssal dsszeftiggé géneket. A Max Planck Evolticiés Antropolégiai Intézet (MPrea) kutatéja, Frank Albert 2004-ben 15 szelid és 15 agressziv joszdgot kapott Truték kisérleti patkdnyai kéziil. Mostanara megtalaltak a szelid, illetve az agresz- sziv természettel dsszefligad régiokat a rageséldk géndllomanyaban. ,Még azt kell kideriteniink, hogy pontosan melyik gének érintettek a dolog- ban” - magyardzza Albert. Ok is, Kukekovaék is igyekeznek lesaikiteni a gyamtiba veheté gének kOrét. ,,Ha sikeriil azonositanuk a rokak és a pat- kanyok szelid, illetye agressziv természetét adé géneket, még a hazidllatok megfelel6 génjeit is szemiigyre kell yenniink. Csupan ha egyértelmi egyezéseket taldlunk, allithatjuk, hogy megtalal- tuk a haziasodas génjeit” - szdgezi le Kukekova. EGYES KUTATOK SZERINT korintsem biztos, hogy Truték eriistrokéi segitenek megtejteni a haviasi- tas rejtélyeit. Az Uppsalai Egyetem professzora, a héziallatok genetikjat tanulményoz6 Leif An- dersson allitja: a szelid természet és a hazidllatok kiilleme kéztt messze nem olyan szoros az 6s2~ szefiiggés, mint Kukekovéék vélik: ,Kivélaszta~ nak egy jelleget, azutan figyelik, hogyan valtorik vele a tobbi. De nyilvanvalé ok-okozati viszonyt maig nem sikertilt kimutatniuk” Marmost hogy zajlott a haziasitas az egyik és a misik tabor szerint? Abban egyetért Andersson a novoszibirszkiekkkel, hogy elédeink eleve olyan SzeLiD VADAK 123Pcp AU Gh Adaz diihvel fogadja fots- sunkat, nembtidba tartozik nye na assig szerint vilogatott és Prep eee Ce ed a dékéhez. Agressziv és szelid cae ites erred reed rears taco Beer er ena aca genctikai hétterét.{llatokat hdziasitottak, amelyek kézel engedték magukhoz az embert. Mutacidk, pvs-ben foglalt valtozasok folytén ezek az dllatok keyésbé voltak falénkek, szivesebben éltek az ember ktizelében Talan réjartak az ételmaradékra, vagy kihasznal tak, hogy az emberi kornyezet oltalmat nyujt a ragadozokkal szemben. Az ember lassan rajétt, hogy 6 is él jarhat ezzel a szomszédi viszonnyal. Kivalogatta a legbardtsigosabb allatokat, és paroz- tatta dket - vagyis belekezdett a tenyésztésiikbe. n még a természetes kiv’- lasatidasé volt a fo szerep. Am abban a pillanat~ ban, hogy az ember tervszertien beavatkozott, a természetes kivalasrtodast folvaltotta a mester- séges szelekci6” — fejtegeti Trut »A hiziasitas kezdet 126 NATIONAL GEOGRAPHIC + 2011, MARCIUS Es mi kévetkezett ezutén? Ebben a kérdésben mir eltérnek az alléspontok. Beljajev és tanitva- nya, Trut szerint kezdetben a természetes Kiva lasztédds, utobb pedig az ember kézremiikédése folytén lettek szelidebbek, kezesebbek az dllatok. Ivadékuknal az. id6k sorin kialakultak a hdzidlla- tokra jellemz6 fenotipusos jegyek: kisebbek lettek, farkuk pedig folkunkorodott Andersson allitja, hogy az ember sokkal j tsebb szerepet jétszott e jegyek érvenyesilé Lehet, hogy az allatok kezdték: kivancsistiguk le- gybzte a félénkségiiket, Am nagyon fontos tény, hogy az ember oltalma alatt nem kelletttartaniuk a ragadoz6ktdl. Igy barmiféle (akar a vadonban hatranyt jelent6) kiils6 jegyiik tovabbadédhatott SZERETNIVALOK Kébor macskik Balti more utedin. Valészi- nilleg a vadmacska az egyetlen dilat, amely Snként lépett a hdzia- sodas ttjdva. Tizezer éveis Iehet mar, hogy az els6 kézel-keleti fold- miivesek telepiiléseire merészkedett. Nyilvin a faluhelyen nyiizsg6 ragesdlok vonzottak az ember kizelébe. elterjedhetett — kivalt ha kulonlegességénél fogva tetszett az embernek. Ilyen, eredetileg hatranyos jegy lehetett példaul a sétét bundn mutacié foly- tin megjelené fehér foltossig. ,Szerintem az alla tokat nem szelid természetiik, hanem tetszet6s kiillemik miatt kezdte tenyészteni az ember” ~ szgezi le Andersson. svéd tudés 2009-ben kisérletekkel is alata- masztotta elméletét. Osszehasonlitotta a vaddisz- no és kiilénféle hazisertés-valtozatok szérszint meghatéroz6 génjeit, Mint nyilatkozta, eredmé- nyei azt sugalljak, hogy az elsé dllattenyésztdk szindékosan vilasztottak feltiiné egyedeket, takin csak a kilnleges szinek miatt, vagy mert ezek az allatok kevésbé olvadtak bele kornyezetiikbe. A hiziasodas génjei utén kutatva Andersson most bolygdnk legnagyobb egyedszamban eld- fordulé haziallatat, a hazityukot tanulmanyozza. A hdzityuk 6se, a bankivatyuk az dserdéket lakta India és Nepal teriiletén, Dal- és Délkelet-Azsid- ban. Aztan, tigy 8000 évvel ezelétt, az ember meg- szerette a husit, és szaporitani kezdte, Andersson & munkatarsai dllatkerti bankivatyikok és h& tyikok génalloményat dsszevetve tavaly réakad- tak a rsue jelii gén egy olyan valtozatara, amely egyediil a hazityiiknal fordul eld, A kutatocsoport gyaniija szerint ennek a gén- valtozatnak is szerepe lehetett a tyuik héziasodé sdban, Most azt vizsgaljak, hogy mit szabilyoz a TSHR gén mutans valtozata. Andersson feltételezi, hogy a szaporodasban jatszik szerepet, ugyanis a hizityiak gyorsabb titemben szaporodik, mint vadon él6 se ~ e7.a sajétossaga nyilvan jl jott a tenyésztéknek. (A szaporodisi titem ilyesfajta el térése a kutya és a farkas esetében is megfigyelhe- td; kutya évente tabbszor, barmelyik éevszakban scaporodhat, vad rokona viszont évente csak egy- sver, ugyanabban az évsrakban kélykerik.) HA HELYES ANDERSSON TEORIAJA, Onmagunkkal kapesolatban is rendkivill érdekes kovetkezteté- seket vonhatunk le beldle. A Harvard Egyetem biolégusa, Richard Wrangham szerint az ember ugyanesak haziasodott Allat, és e7 biol6giai érte- lemben is kihatott ré. ,Ha azt kérdezaiik, miben kiilénbézik a hézisertés és a vaddisand, a brojler- csirke és a bankivatyiik, észre kell venniink: sok- ban hasonlé a kérdés, hogy miben kiilonbozik az ember és a csimpanz” ~ magyardzza Andersson. Tarsas viselkedésiinket meghatarozé gének? Nem egyszeriiilyeneket keresni. Kisérleti céllal embert tenyészteni, vagy akér embercsoportok, népek viselkedésjegyei mégatt genetikai kiilénb- egeket gyanitani - egyikis, mésikis nyilvanvalé képtelenség. Am hii tarsunk, a kutya pns-ének vizsgalata nmagaban is beszédes eredményekre vezethet. Robert Wayne, a Kaliforniai Egyetem (wera) biolégusa, kollégaival 2009-ben éssze- vetette a farkas és a kutya géndlloményat. Eredm nyeik nagy port vertek fel szakmai kérben, mert kideriilt, hogy a kutya (sokak felfogaséval ellen- tétben) nem a kelet=Azsiai, hanem a kézel-keleti SZELID VADAK 127JUHOK {ZLES SZERINT Ilyen sokféle juhot dilitottak ki az immir 6 zzredes jultte~ és kivalé eredményein' mntok rétegfelvéte alapjin déntik el, melyik dllatot tenyésztik tovdbb.sviirkefarkastol szérmazik. Arra a hirre viszont mar kevesen kaptak fol a fejiiket, hogy a wascri7 jeld gen szomszédsdgsban Wayne-ck taléltak egy rovid pxs-szakaszt, amely a kutyéndl nagyon més géneket tartalmaz, mint a farkasnal Lehet, hogy ezen a szakaszon kell keresniink a kutya héziasodasaban kzremtik6d6 kulesfon tossigt géneket, irja cikkében Wayne, majd azt is megemliti, hogy egyéb tényezdk mellett éppen a wascr17 gén tehet6 feleléssé egy ritka emberi korképért. A Williams-Beuren-szindrémérél van sz6 ~ aki ebben a betegségben szenved, annak jellegzetes mandarca van, orrnyerge rovidebb az étlagosnal, és ugyancsak gyakori jellemzéje, hogy gyermeteg médon vakon bizik az idegenekben. Mint Wayne mesélte, eredményeik publiklisa utén Williams-Beuren-kérban szenvedé gyere- kek csaladjétol kapték a legtdbb levelet, A kicsi tab szempontbdl is kutyéra emlékeztet, {rtak a saiil6k: ,Szinte olvas a felndttek viselkedésében, és fenntartas nélkiil baratkozik veliik” EbbdI ter- mészetesen nem kévetkezik, hogy kbzvetlen dsz- szefiiggés lenne a hdziasodasban érintett gének é a Williams-Beuren-szindroma kézétt, hang: stilyozza Wayne, de minden bizonnyal érdemes tisztézni a parhuzamok hatteret A DUKE EGYETEM szEPREMENYO KUTATO}A, Brian Hare kutyak és farkasok kiilonleges viselkedési elemeit vizsgilva igen fontos eredményre jutott: kimutatta, mikent alakulhatott ki a kutya rend- hagyd képessége - az ugyanis, hogy kéveti, mi tabb, érti is az ember gesztusait és tekintetét. Hare 2003-ban Novoszibirszkben is vizsgila- tokba kezdett. Megfigyeléseibél kideriilt, hogy a rokakilydk éppen tigy megérti az embert, mint a hasonl6 kort kiskutya, Félelemt6l és agresszivi- Lastl (Hare kifejezésével: érzelmi reaktivitéstél) mentes kélykdket kivélasztva, majd felnéttként piroztatva a novostibirszki kutatknak sikerilt olyan rokakat kitenyészteniiik, amelyek nem esu- pan szelidek, de a kutyahoz hasonldan figyelik, értik az embert, s6t kommunikalni tudnak vele. Nem okos, hanem szelid kisrokakat valogattak i, majd kés6bb paroztattak Truték. Az utédnem zedékek tagjainal mégis feltiind volt, hogy egyre okosabbak, értelmesebbek” ~ hangortatja Hare. 130 NATIONAL GEOGRAPHIC + 2011. MARCIUS ROKAELET Alisa, a réka mdsod- magéval kerilt Novo- scibirszkb6l a jomédii szentpéterviri csaléd otthondba, Olbéli ked- vencként j61 kijén a Iiziakkal és a csaléd labrador kutydjaval. Mindezek a felismerések az ember tarsas visel- kedésének formalédasérél is sokat elérulhatnak. gy héziasodtunk volna, mint a kutya? Nem. De merem dllitani, hogy els6ként toleranciink tekin- tetében letttink masok, mint majoméseink. Sok: kal toleransabba valtunk fajtarsainkkal, igy térsas viszonyaink is sztikségképpen 4talakultak” Utolsé novoszibirszki délutanomon is eszembe jutottak Hare gondolatai, Anna Kukekova és tol- mécsom, Ljuda Mekertyicseva tarsasagaban épp Mavrikkal hanctiroztam. Elnéatiik a szelid rokét, amint kergeti a labdit, azutan jétékos birkézasba fog eayik tirsaval. Idérél idére odaszaladt hoz- ank, és ha valamelyikiink a karjaiba vette, rogtén kapott tle egy lelkes rékapuszit, Fgy teljes Gra teltel igy. Menem Kellett, indult a gépem. Kukekova visszavitte Mavrikot a ketre cébe, A rika megérezte, mi k6vetkezikt, panaszo. san nyiszitett. Napnal vilagosabb volt: akarcsak a kutyanak, neki is biolégiai szitkséglete lett az ember figyelme és tarsasdga. A rokakisérlet azonban nem mis és nem tdbb, mint amit a neve mond: kisérlet. A vizsgilatokhoz nem kell6en szelid, esetleg kimondottan agressziv rokékat a kutat6k id6r6l id6re kivélogatjak és el- adjak a prémtenyés7tdknek. Ludmilla Trut mar régéta nem vesz részt eben a fajdalmas proce- ciirdban. Amig tart a valogatis, nem is hajlands betenni a labata telepre, mert mint megvallotta rettenetesen megviseli a dolog. Az intézetiek kiharcoltak, hogy a létsz4mon feliliszelid rokakat Oroszorszdigban és kulfoldén is eladhassak hobbidllatnak. [gy nemesak otthont lelnek védenceiknek, de némi pluszjévedelemre is szert tehetnek a tovabbi kutatdsokhoz, Ami Mavrikot illeti, a narancsvérés rékaszép- ség elbiivilte Ljuda Mekertyicsevat. Az asszony igy dontétt, hogy dt és egy tarsat drokbe fogadia. Néhany honap milva megérkezett a két kis Allat Ljuda Moszkva melletti nyaralojaba. Hamarosan e-mailt kaptam: , Amikor etetéskor melléjik tér- delek, Mavrik és Peter régtin a nyakamba ugrik. Ha megsimogatom 6ket, sz6fogadéan letottyan- nak, a tenyeremb6l eszik a vitamint. Egyszertien zabalnivalék, imadom éket!” 0 SZELID VADAK 131DUCA Z es A holstein-friz tehén feketén- Pere ete ene ae er ca magénak a felttindskbdést. A vadonban életveszélyes eee ee ae rece a cae mec ero eed erence ne eg ca scaporitotta a kifejezetten Weta mae re ed Pea ekeFOTOGRAFIA | xorniss peter Képbe menekitett id6_.az arcokrd minden leolves haté, A mondatait, vagyis a véleményét mar megfogalmazza, cizelldlja az ember, de az els6 dszinte reakci6t mindig az arcon latni" - nyilatkozta Korniss Péter. Szereti figyelni, amikor a néz6 eldszér pillant a képeire, meséli a fotografus. De Korniss megllapitasa a fényképek szerepléire is igaz. Legalabbis az 6 alanyaira. Barmit is meséljen az illet6, az arca tébbet elérul. Az arc nem beszél mellé, nem tuloz, nem szerény- kedik. Az arcot az idé faragta, amit megelt. Rancok: megannyi elagazas az élet itjan. Orém, szégyen, boldogsag, biin, megval- tas. Lehetdség és megfutamodas, Akark’ lekaphat igazan meg- nyil6 arcot - de csak egyszer, esetleg néhényszor az életben, Korniss tébb albumnyi areot 6riz. Ott fotografél, ahol j6! érzi magat. Egészen kézelrél fot6z, mert az emberek kézel engedik magukhoz. Kornisst az sem zaverja, ha viselkecnek, ha pézoinak neki, a gépének. Mert a poz mégill néla mindig felsejjik a foto- grafust bizalmdba fogad6 alany dszintesege. Ha az ember, & hely megragadja, Korniss nem sajndlja az idét. Heteket, akér éveket Iélegzik egyiitt valasztott temajaval igy volt ez a csangok kézatt is. Kallés Zoltan néprajzkutato vitte magdval elészbr ebbe a tévoli, archaikus vilagba. Az idé izgatta Kornisst, a jelenben drzott mult. Ujra és djra visszatért Moldvéba, Gyimesbe, hol egy sorozatért, hol egyetlen képért. Optikéja el6t alautt, bomlott az Osi kézbsség. Fél napot idézott egy dingiit padiés kis hézikOban, magéval ragadta a létvany, a katrincés, mezitiabas anya, amint a gerendéra flggesztett bol- esében széttesbe bugyolalt bubajat ringatta. Korniss 35 év miiltan ujra felkereste az asszonyt. Semmi sem yAltozott a hazban, csak a bélcsé keriilt fel a padiasra. A hajdani buba mar kultoldon doigozott — vendégmunkas volt valahol. Az utcan trendi ruhaban kamaszok gorkoresolyaztak Onfeledten. Egyikuket Korniss megszolitotta: éllna-e modellt neki. A himzett farmeres lanyka mobilon kért engedéiyt anyjatol, s miutan meg- kapta, 6rémmel allt a fényképezégeép elé. Csak otthonuk tiszta- szobéjéban derilit ki: a mend szerelés Nyugatrdl van. A lany apja is vendégmunkés volt, ahogy a nagybéttyja, akit a régi kepen anyja mezitiab ringatott a bélcsében. Merthogy a lanyka nem més, mint az asszony unokéja. A sors ajéndéka ez a fotografusnak. Két képbe szines csalac regény, tobb széz okdalnyi privat t6rténelem sirisédik Ossze: mult, jelen s a felfest6 j6vd. - Gebor Endre ‘A malomban (GUK«IAVASOATAKA 1073), CCsalac malom. Ide hordték a gabonat a kSmyékbeli gazdak mas gyimes!.p kok" telepitléseir6l 134[FOTOGRAFIA | korniss peter ee se nati ey a elFOTOGRAFIA | koaniss peter itedHATTER ‘Anya 66 fia 2008-ban, 35 évvel a 138. odalon bemutatott foté készilte utén. “4 alkalmam, hogy viszonozzam mind: Korniss Péter rendszeresen vsszajart Cséngofdldre, hogy megGrokitse az Uiat, zt, amit utazdsaimon a csAngsktol a vatozset. A Keretes Kepecske anyérbl és bubd}érél 1973-061 val. kaptam, ~ Koozor Tamas Jarvanyok térténete kissé bizarmak tind orvostérténeti témaval kezdtik az évet, el6adasunkat Ferl6z6 betegségek cimmel hirdettuk meg. Talan ez6rt volt, hogy a szokottnal kevesebben regisztrél- tak az érdekléd6k - am a termet végill megtditdtte akéztinség, Forrai Judit orvostérténész, a Semmel- weis Egyetem docense élvezetes, kuridzumokkal teli dsszefoglaléval szolgalt a nem éppen csekély fajsulyu témardl. A kérokaz6k és betegségek tipusairol sz6l6 ismertetéje utan ratért a ragalyok, jarvanyok id6- és térbeli jellegzetességeire, a regi korok egészségiigyi 140 ¢ Ejszakai szaguidas } ‘Az Gjsgiréi munkéban szmomra az | a legnehezebb, amikor dolgom végez- } tével ott kell hagynom azokat, akik | bizalmukba fogadtak, akik segitettek, hogy minél szebb, jobb cikket irhas- sak az életiikrol Cséngofoldon néha mar tolvajnak éreztem magam. Az ottani nyitott, baratsagos embe- rek otthonukba fogadtak, megosztot- tak velem gondiaikat, olykor titkaikat, és kdzben véaig tudtam: nemsokéra hatat forditok a falujuknak, eltGinok az életukb6l gy, hogy irasomon kivil nem adhatok eserébe sommit. Egy alkalommal mégis sikeriilt egy Kicsit torlesztenem. Kisérém, Emilian, aki mindig mindenben segitett, nem sokkal odaérkezésem elstt szerezte meg a jogositvanyt. Egett a vagyt6l, hogy csinos barétnéje elétt bemutat- hassa tudomanyat, Ezért ha egyiitt Utaztunk, mingig dtengedtem a vokdnt, nagy drémet szerezve ezzel neki Csak akkor kezdter aggédni, ami- kor egy sotét éjszaka a katys Uton 130-as temponél Emilian kipirult arc: cal kozbite: raliversenyz6 szeretne lenni, Végil az éijol szaquldas, mint annyi minden més is Csngéféldrdl becses emlékemmeé valt. Remélem, az id6, a tavolsag nem szakitja el az ottlétem sordn szévédétt baratsagok fonalat. Remélem, egyszer még lesz peer 0) 53 intezkedéseire. Mezopotamia népe példaul a fokhagymara eskiiddtt, a gorégok a diétara és a triss leveg6re, az Okori Rmaban kOz- egészségiigyi feliigyeldk ellendrizték a tisztasdgot, NAGYARORSZAG So es) a kézépkornak is megvoltak @ maga jérvanykezelési Sasa « ik Creer médszerei. Eldadénk végil tolvazolta az emberiség- gel oszerével egyidés nemi betegségek gydgyitasa- nak, megelézésének hosszU torténetét a tOrokOk higanypirulditél egészen az orvostudomanyban valo- ban 4ttoré eredményt hozd penicilinig Profession Virtualis Allasborze 2011. marcius @068 Pieces Re Mec Pecan ey ana ec Cercle eae Perec ec eT OE aCe 8 Profession hu Virtualis AllasborzéjénWISSZANEZO ECE EC EE SS RENBELJE MEG IS CANA Ls HAROM RESZET IS! 74/1) car (Nee eee ree Ormanyhinta £2 a iengés még a legunottabb alakokat is felvillanyozna” — Allitotta ‘a kép alairdsa, amely a hintéz6 hdlgy kilétét azonban homalyban hagyta. A Geographic cirkuszokrél tud6sit6 cikke 1931 oktoberdben latott napvilagot. Szerz6je, Francis Beverly Kelley komolyan vette a porondon zajié elSadasokat: .Szeliditett vadallat nem letezik. Be Iehet uayan idomitani ket erre-arra, de aban, hogy tényleg szelidek-e, sohasem lehetiink biztosak ~ irta. - Azok az idomérok, akik tilsagosan meabiztak az Gsvadonbél befogott Allataikban, konnyen végs6 nyughelyre lethettek a turé valamelyik éllomasén, mikozben ‘a cirkuszkoosik karavanja mér a k6vetkez6 varos felé robogott.” ~ Margaret G Zackowiz ® Visezanézé rovatunk archivumat megtaldija az ngm.com oldaion. 142 A awe sTubonnONA aroarsHse Sr00xNATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZAG K6észonet tamogatoinki Fenntarthato termés A mezégazdalkodast évezredek 6ta tokéletesitk ugyan, de egy kutatdcsoport szerint tovabbi fojjesztésével vilagsz Bolyg6nk maveles alatt a6 terbleteinek tébbségén egynyéri novényoket termesztenek, a betakerits uta vetik magvaikat G otpbank aa Ne BORL ' b be DMT I Uzoy Use esa aie co LL MARIE CLAIRE NAPOK AZ ALEXANDRA KONYVESHAZAKBAN 2011. MARCIUS 5-6. 20% KEDVEZMENYT BIZTOSITO KUPONOK A MAGAZINBAN *Limitatt padvier ly Eels CT aL oe Senne eee ene rer) Piranesrancresmiatenr cree irri) eerie Tate een eT a