Fizika

A mrsi feladatok felsorolsa

1. Slymrs

2. A rugra fggesztett test rezgsidejnek vizsglata

3. Forgsi energia mrse, tehetetlensgi nyomatk szmtsa

4. Tapadkorongos jtkpisztoly-lvedk sebessgnek mrse ballisztikus ingval

5. A nehzsgi gyorsuls rtknek meghatrozsa Audacity szmtgpes akusztikus

mrprogram segtsgvel

6. Pattog pingponglabda mozgsnak vizsglata Tracker videelemz program

segtsgvel

7. A hang sebessgnek mrse llhullmokkal

8. Szilrd test s folyadk srsgnek meghatrozsa

9. Szilrd anyag (alumnium) fajlagos hkapacitsnak (fajhjnek) meghatrozsa

10. Kristlyosodsi h mrse

11. Ekvipotencilis vonalak kimrse elektromos trben

12. Elektrolit elektromos ellenllsnak vizsglata

13. Az ramforrs paramtereinek vizsglata

14. Zseblmpaizz ellenllsnak mrse Wheatstone-hddal

15. Flvezet (termisztor) ellenllsnak hmrskletfggse. Termisztoros hmr

ksztse

16. Hagyomnyos izzlmpa s energiatakarkos kompakt lmpa relatv

fnyteljestmnynek sszehasonltsa

17. A vz trsmutatjnak meghatrozsa

18. A dombor lencse fkusztvolsgnak meghatrozsa n. Bessel-mdszerrel

19. A fnyelhajls jelensge optikai rcson, a fny hullmhossznak meghatrozsa

20. Napelemcella vizsglata

1
Fizika
1. Slymrs

Feladat:
Rakja ssze a kiadott eszkzktl fggen valamelyik ajnlott ksrleti sszelltst!
- Hatrozza meg a lers szerint, a munkahelyen tallhat test slyt! (A kiadott test slya
meghaladja a mrleg mrshatrt, ezrt kzvetlenl nem mrhet.)
- Ksztsen a mrsrl az erket feltntet rtelmez rajzot!

Szksges eszkzk:

Az 1 mtert kicsit meghalad hossz fard, centimter beoszts sklval (a rd slya

a mrend test slyval sszemrhet), mrleg (ajnlott a digitlis asztali mrleg, de lehet
egyszer rugs ermr is), akasztzsineggel elltott, ismeretlen sly kdarab (a k slya
kevssel meghaladja a rendelkezsre ll mrleg /ermr mrshatrt), mteres mrszalag,
tmaszt kek, (rugs ermr alkalmazsa esetn Bunsen-llvny, zsinegek).

A ksrleti sszellts kt ajnlott vltozatt a fotk mutatjk.

A) vltozat:

A fa lcet (a kpeken lthat 2x3 cm keresztmetszet s 1 mtert valamivel meghalad

hosszsg) vzszintes helyzetben feltmasztjuk. A rd egyik vge digitlis asztali mrlegre
helyezett kre, a msik egy azonos magassg kre tmaszkodjon. A kt altmasztsi pont
tvolsga 1 m. A lc oldalra mteres papr mrszalagot clszer elre felragasztani.
A mrend sly kdarab a rkttt hurokkal akaszthat a lcre.

B) vltozat
A centimtersklval elltott lc egyik vgt kkel feltmasztjuk, a mrend sly kdarab
akaszt zsinegt a rdra hzzuk, majd a rd szabad vgt a feltmasztott vgtl 1 m tvol-
sgban rugs ermrre akasztjuk. Az ermr megemelsvel a rudat vzszintesig emeljk.

2
Fizika
A mrs lersa

Helyezze az ismeretlen sly testet a rd legalbb ngy klnbz helyre, mrje meg ezek
tvolsgt az altmasztstl, s hatrozza meg, hogy mekkora er hat a rd mrleggel
(ermrvel) egyenslyban tartott vgn!
- Ksztsen a mrsrl az erket feltntet rtelmez rajzot!
- A mrt hosszsg- s eradatokbl hatrozza meg az ismeretlen test slyt!

Megjegyzs:
A mrst a vizsgakzpont ltal mellkelt vzlatrajz alapjn a tanulnak kell sszelltania.

3
Fizika

2. A rugra fggesztett test rezgsidejnek vizsglata

Feladat:
Igazolja mrsekkel a harmonikus rezgmozgs peridusidejnek az ismert rezgsidkplettel
megadott tmegfggst!
Hatrozza meg a kiadott kdarab tmegt a kzlt lers szerint!

Szksges eszkzk:

Bunsen-llvny, -di, a diba befoghat rd a rug rgztshez, rug, ismert tmeg

egysgekbl ll tmegsorozat, ismeretlen tmeg kdarab akasztval (tmege kisebb legyen,
mint a teljes tmegsorozat), stopper.

Megjegyzs:
Az llvnyra rgztett rugt kszen kapja a vizsgz. (A rug felfggesztsi magassgval
behatrolhat, hogy a tlzott megnyjts miatt a rug ne krosodhasson.)
A tmegsorozat legalbb 4 tagbl lljon.

A ksrleti sszelltst a fot mutatja.

A mrs lersa

A rezgsidkplet igazolsra akasszon klnbz nagysg tme-

geket a rugra s mindegyik tmeg esetn mrje a rezgsidt!
(A tmeg vltoztatshoz egyforma egysgekbl ll tmegsoroza-
tot clszer hasznlni.) Az idmrs hibjnak cskkentsre
10 rezgs idejt mrje, s ossza 10-zel.)

A rezgsidkplet szerint egy adott rug esetn a rezgsid a rezg

tmeg ngyzetgykvel arnyos:

2
T m
D

- A mrsi eredmnyeket foglalja tblzatba, majd grafikus

brzolssal igazolja a T ~ m arnyossgot!
- Akassza az ismeretlen testet a rugra s mrje meg a rez-
gsidt! Az gy mrt rezgsid s az elzleg kimrt
grafikon alapjn hatrozza meg az ismeretlen test tmegt!

4
Fizika
3. Forgsi energia mrse, tehetetlensgi nyomatk szmtsa

Feladat:
llaptsa meg mrssel s szmolssal egy lejtn legurul, grdl csdarab forgsi
energijt! Szmtsa ki a csdarab tehetetlensgi nyomatkt!

Szksges eszkzk:

Egy kb. 1-1,5 mter hossz, nagyon kicsi emelkeds lejt; nagymret (kb. 8-10 cm
tmrj), vkony fal fmcs nhny centimteres darabja; mrszalag; stopper; mrleg.

A mrs lersa:
Mrje meg a csdarab tmegt s sugart! Gyzdjn meg arrl, hogy a cs falvastagsga a
sugarhoz viszonytva nagyon kicsi!
Az 1 mteren 2-3 cm-t emelked, kellen rdes fellet lejtn gurtsa le kezdsebessg nlkl
a csdarabot! Mrje meg a legrdls idejt legalbb tszr, majd a lejt hossznak, magas-
sgnak s a mrt idtartamoknak az ismeretben, a grdlsi felttel felhasznlsval
vgezze el az albbi szmtsokat! Vlaszoljon a krdsekre!

- A mrt adatok ismeretben hatrozza meg a cs halad mozgsnak energijt a lejt

aljn!
- Az energiamegmarads alapjn hatrozza meg a cs forgsi energijt!
- A legrdlsi ksrletek eredmnye alapjn hatrozza meg a csdarab tehetetlensgi
nyomatkt!
- A csdarab tmege s geometriai adatai alapjn szmtsa ki a csdarab tehetetlensgi
nyomatkt!
- Hatrozza meg az utbbi szmts esetn a tehetetlensgi nyomatkra vonatkoz
eredmnynek relatv hibjt! Milyen tnyezk okozhattk a mrs pontatlansgt?

5
Fizika
4. Tapadkorongos jtkpisztoly-lvedk sebessgnek mrse ballisztikus
ingval

Feladat:
Ballisztikus inga segtsgvel hatrozza meg a jtkpisztoly-lvedk sebessget! Ehhez mrje
meg, hogy a lvst, majd a rugalmatlan tkzst kveten mennyire lendl htra az inga
a rtapadt lvedkkel, s mekkora az egyttes lengsidejk!

Szksges eszkzk:

Tapadkorongos manyag jtkpisztoly (a lvedk tmege adott), ismert tmeg, fnyes

fellet vastag btorlapbl kszlt inga, hossz zsineggel bifilrisan llvnyra felfggesztve,
hurkaplca rragasztott vkony szigetelszalag cskkal elmozdulsnak mrshez, megfelel
magassg tmasz (fahasb), amin a hurkaplca akadlytalanul elcsszhat, s amelyre mm-es
beoszts papr mrszalagot ragaszthatunk, stopper.

A mrs lersa:

A ksrleti sszelltst az bra mutatja.

A bifilrisan felfggesztett inga mg nhny cm tvolsgba rakja le a tmaszt, s erre fek-

tesse a hurkaplct gy, hogy az htulrl ppen rintse az ingatest kzppontjt. A jtkpisz-
tollyal ellrl, az inga lapjra merlegesen ljn, a hasb kzept (tmegkzppont) megc-
lozva. (A clzskor a pisztolyt tartsa tvolabb az ingtl, mint a tapadkorongos lvedk
szra!) J clzs esetn a tapadkorong megtapad az ingn, s az inga htralendl anlkl,
hogy kzben billegne.

- Mrje le, mennyire tolta htra a kilendl ingatest a hurkaplct a tmaszon!

A mrst ismtelje meg hromszor, az tlaggal szmoljon a tovbbiakban!
- Stopperrel mrje meg az inga 10 lengsnek idejt (a rtapadt lvedkkel egytt) s
hatrozza meg a lengsidt!
- A lengsid s a maximlis kilendls mrt rtkeinek felhasznlsval hatrozza meg
a harmonikus lengs maximlis sebessgt! (A csekly mrtkben kilendl inga
mozgsa harmonikus rezgmozgsnak tekinthet.)
- A rugalmatlan tkzsre rvnyes lendletmegmaradsi trvnyt felhasznlva sz-
mtsa ki a tapadkorongos lvedk sebessgt az tkzs eltt!

6
Fizika
5. Nehzsgi gyorsuls rtknek meghatrozsa Audacity szmtgpes
akusztikus mrprogram segtsgvel

Feladat:
Mrje meg klnbz magassgokbl lees aclgoly essi idejt Audacity szmtgpes
mrprogrammal! A magassgok s az essi idk alapjn hatrozza meg a nehzsgi
gyorsuls rtkt!

Szksges eszkzk:

Nagyobb mret acl csapgygoly, llthat magassg llvny, rajta vzszintesen

elhelyezett, nem teljesen sima fellet kermialap (padllap), mrszalag, szmtgp
beptett, vagy kls mikrofonnal, Audacity akusztikai mrprogrammal (az internetrl
ingyenesen letlthet).

A mrs lersa:
A lemrt magassgba belltott vzszintes kermialapon gurtsa el a golyt gy, hogy az
a laprl a talajra essen! A kiss egyenetlen fellet kermialapon a goly jellegzetes hanggal
gurul. Amikor a goly a lap szlt elhagyva esni kezd, a hang megsznik, vgl a talajra
lerkez goly hangosan koppan.

- Ksztsen hangfelvtelt az Audacity program segtsgvel a goly mozgst ksr

hangokrl!
- A hangfelvtel grafikonjn mrje meg a goly esshez tartoz idszakaszt (a gurul
goly hangja s a koppans kztti csendes tartomnyt) ezredmsodperces pontossg-
gal!
- A mrst ismtelje meg legalbb 4 klnbz magassgbl indtva a golyt!
- A mrt magassg- s idadatokat, illetve a mrt idtartamok ngyzett foglalja
tblzatba, majd brzolja az essi magassgot az essi id ngyzetnek fggvny-
ben! A grafikon alapjn hatrozza meg a nehzsgi gyorsuls rtkt!
- Hatrozza meg a kapott eredmny relatv hibjt!

7
Fizika
6. Pattog pingponglabda mozgsnak vizsglata Tracker videelemz
program segtsgvel

Feladat:
Ksztsen videofelvtelt egy kezdsebessg nlkl leejtett pingponglabda mozgsrl!
Elemezze a labda mozgst Tracker videelemz program segtsgvel!

Szksges eszkzk:

Pingponglabda; hosszsgetalon (pl.: hossz vonalz); esetleg ers lmpa; szmtgp

Tracker szoftverrel; kamera (videokamera, web-camera vagy rvid filmfelvtel ksztsre is
alkalmas fnykpezgp).

A mrs lersa:
A pingponglabda pattogst rgztse mozgkpen a kamera segtsgvel! A kpbe helyezze
be az ismert hosszsg etalont a kamera irnyra merlegesen! gyeljen arra, hogy a
pingponglabda plyja minl jobban kitltse a kpmezt, s hogy a kamera vzszintesen
nzzen a pattog labdra! Clszer a labdt ers fnnyel megvilgtani s a kamert llvnyon
rgzteni.

A filmen rgztett mozgst elemezze a Tracker program segtsgvel! A labdt a

kpkockkon tmegpontnak jellve ksztse el a programmal a mozgs magassgid, illetve
fggleges sebessgid grafikonjt! A grafikonok segtsgvel vlaszoljon az albbi
krdsekre!

Megjegyzs:
Kzvetlenl a talajra rkezs pillanata eltt s utn fordulhat el, hogy a labda kpe
elmosdott, ekkor a legnagyobb a labda sebessge. A jelensg nem okoz tl nagy
pontatlansgot, ha a felvtelen a tmegpont helynek kivlasztsakor minden kpkockn a
folt geometriai kzppontjt jelljk meg. A kpbe helyezett hosszsgetalon segt abban,
hogy a program a tvolsgokat helyesen mrje fel.

8
Fizika

- Adja meg az els t lepattans idejt, s ezen lepattansok esetn a lerkezs s a

felfel induls sebessgt!
- Milyen viszony fedezhet fel a lerkezsek sebessge, illetve a hozzjuk tartoz
visszapattans sebessge kztt? Magyarzza meg ennek okt!
- Hatrozza meg az els t lepattans utn azt a sebessget, amellyel flfel indul a
labda, illetve amellyel utna visszarkezik a fldre! Hasonltsa ssze s rtelmezze az
adatokat!
- Elemezze az esetleges mrsi pontatlansgok okait!

Az ingyenes Tracker program jelenleg csak angol vltozatban tlthet le. Vrhatan 2017
janurjra elkszl a magyar nyelv verzi is. Addig segtsgl szolglhat a felksz-
lsben az albbi rvid magyar nyelv lers, mely a Tracker mrshez tartoz funkciit
mutatja be.

Rvid tmutat a Tracker program hasznlathoz:

1. Az elksztett videfjl beolvassa a File Import Video menpontokkal lehetsges.

2. A videablakban a Create Calibration Tools Calibration Stick segtsgvel

ltrehozhatunk egy vonalzt a vide els kpkockjn, amely segt a programnak a
tvolsgokat meghatrozni. A vonalzt jell szakasz vgpontjait egrrel a videban
elhelyezett hosszsgetalonhoz igaztva s a szakasz mellett megjelen szmrtkbe az
etalon hosszt berva pontos pozcirtkeket kaphatunk.

3. Ugyancsak a videablakban a Create Calibration Tools Offset Origin menpontok

segtsgvel egy origt helyezhetnk el a kpen. A program a koordintartkeket ettl
a ponttl fogja szmolni. Az origt szintn egrrel a kpen tetszlegesen elhelyezhetjk.
(Az origt, illetve a hosszsgetalont ksbb is brmikor igazthatjuk vagy tllthatjuk,
ilyenkor a mr addig beolvasott pozciadatok is megvltoznak.)

4. A Create Point Mass menpont segtsgvel j tmegpontot hozhatunk ltre. A

tmegpont helyt a kpen Shift + egrkattintssal hatrozhatjuk meg, ilyenkor a labda
pozcija megjelenik a jobb oldali tblzatban adatknt, illetve a jobb fels sarokban
elhelyezked grafikonon. A program a kattintsra egy kpkockval automatikusan
lpteti a videt, gy a Shift gombot lenyomva tartva s az egrrel ismtelten a labda
kzepre kattintva vgig rgzthetjk a labda mozgsnak pozciadatait. Az els pont
elhelyezse eltt a videablak jobb als sarkban tallhat kk nyllal clszer a videt
ahhoz a kpkockhoz elrelptetni, amelyik kzvetlenl megelzi a mozgs kezdett.

5. Az adatokat a program automatikusan megjelenti a jobb oldalon lthat grafikonon. A

grafikont a jobb fels sarokban lv nyllal nagythatjuk. Alaprtelmezsben az x(t)
grafikon jelenik meg, de a tengelyeken elhelyezett feliratra kattintva kivlaszthatjuk az
azon a tengelyen brzolt adatot, gy az y(t), illetve vy(t) grafikon szintn azonnal
megkaphat.

9
Fizika

7. A hang sebessgnek mrse llhullmokkal

Feladat:
Ismert frekvencij hangra rezonl levegoszlop hossznak mrsvel hatrozza meg a hang
terjedsi sebessgt levegben!

Szksges eszkzk:

Nagymret, egyik vgn zrt veg- vagy manyaghenger, mindkt vgn nyitott, a hengeres
ednybe illeszthet manyag cs, oldaln centimteres beoszts skla (a skla alkoholos
filctollal felrajzolhat a csre), ismert rezgsszm hangvilla, nagymret tlca, vz tart-
ednyben, mrszalag, Bunsen-llvny, -di, lombikfog.

A mrs lersa:

A hengert lltsa a tlcra s tltsn bele vizet! Az oldaln sklval

elltott csvet mertse a vzbe! A csben lv levegoszlopot alul-
rl a vz zrja be, gy a lgoszlop hossza a cs emelsvel s
sllyesztsvel vltoztathat. A cs szabad vge fl tartsunk
rezg hangvillt, majd a maximlisan vzbe mertett csvet emel-
jk lassan egyre magasabbra, kzben figyeljk a hang felersd-
st! A maximlis hangerssghez tartoz levegoszlop-magassgot
(a cs peremnek s a henger vzszintjnek klnbsge) mrjk le!
Folytassuk a cs emelst egszen a kvetkez rezonancia-
helyzetig, s mrjk le ismt a bels csben lv levegoszlop
hosszt!

A levegoszlop hossznak mrst megknnythetjk, ha a csvet

nem kzben tartjuk, hanem Bunsen-llvnyhoz rgztett lombik-
fogval. A lombikfogt csak annyira szortsuk meg, hogy az meg-
tartsa a fggleges helyzet csvet, de ne akadlyozza meg a ma-
gassg vltoztatst. Ha a mrs kzben a hangvilla rezgse mr
nagyon elhalkulna, ismtelt megkoccintssal jbl rezgsbe hoz-
hat.
A villa hangjnak ersdse jelzi, hogy a csben lv lgoszlop
rezonl a hangvillra, azaz a csben hang-llhullm alakul ki.

- Hatrozza meg a hang hullmhosszt kt egyms utni rezonanciahelyzetben, majd

a hangvilla rezgsszmnak ismeretben a hang terjedsi sebessgt a levegben!

Megjegyzs:
A hangsebessg-meghatrozs pontosabb tehet, ha a ksrletet kt klnbz alapfrekven-
cij hangvillval megismteljk, s a kt mrs eredmnynek tlagt szmtjuk.

10
Fizika
8. Szilrd test s folyadk srsgnek meghatrozsa

Feladat:
Hatrozza meg az Arkhimdsz-trvny segtsgvel a mellkelt szilrd test s az
ismeretlen folyadk srsgt!

Szksges eszkzk:

Mrpoharak; vz; digitlis mrleg; rugs ermr; 15-20 dkg tmeg, ismeretlen, a vznl
nagyobb srsg test (pl. kdarab); crna; cellux; ismeretlen srsg folyadk (pl. tolaj).

A mrs lersa:

Mrje meg a rugs ermrvel az ismeretlen srsg test egyenslyban tartshoz szksges
ert, a levegben tartva a testet! Ismtelje meg a mrst gy is, hogy a test teljesen vzbe
merl! gyeljen arra, hogy a test teljes egszben a vzben legyen, de ne rjen hozz a
mrpohrhoz! A mrsi elrendezseket az 1. brn lthatja.

1. bra 2. bra

Ezutn tegyen ismeretlen srsg folyadkot a msik mrpohrba! Mrje meg a mrleggel
a mrpohr s az ismeretlen srsg folyadk egyttes tmegt! Az utbbi mrst vgezze
el gy is, hogy a testet az ismeretlen folyadkba lgatja! gyeljen arra, hogy a test teljes
egszben belemerljn az ismeretlen folyadkba, de ne rjen hozz a mrpohrhoz! A
mrsi elrendezseket a 2. bra mutatja.

- Jegyezze fel mindkt esetben (levegben tartva, vzbe mertve) a rugs ermr ltal
mutatott er rtkt!
- Hatrozza meg a szilrd test srsgt! A levegben fellp felhajtert tekintse
elhanyagolhatnak a szmols sorn!
- Jegyezze fel mind a hrom esetben (1. csak a k; 2. mrpohr + ismeretlen srsg
folyadk; 3. mrpohr + ismeretlen srsg folyadk + k belelgatva) a digitlis
mrleg ltal mutatott tmegrtkeket!
- Hatrozza meg az ismeretlen folyadk srsgt!
- Milyen tnyezk befolysolhattk a mrsek hibjt? Elemezze a mrsek hibjt!

11
Fizika
9. Szilrd anyag (alumnium) fajlagos hkapacitsnak (fajhjnek)
meghatrozsa

Feladat:
A rendelkezsre ll eszkzkkel, a vz fajhjnek s a kalorimter hkapacitsnak
ismeretben, hatrozza meg a kiadott fm fajhjt!

Szksges eszkzk:

Ismert hkapacits kalorimter tetvel, kevervel, hmrvel, szobai hmr, 3 db kzepes

fzpohr, meleg vz, nagyobb mret tlca, trlruha, mrleg, szraz llapot,
szobahmrsklet apr alumnium darabok (pl. alu-csavarok)

A mrs lersa

Mrje le a szrazra trlt kalorimter tmegt fedvel,

kevervel s a hmrvel egytt! Tltse meg a kalori-
mtert krlbell felig forr vzzel, s mrje le
ismt a berendezs tmegt a vzzel egytt. A kt
mrlegels alapjn az ednybe nttt vz tmege pon-
tosan meghatrozhat.
Szobai hmrn olvassa le a szobahmrskletet,
majd mrjen le a szobahmrsklet, szraz fmdara-
bokbl kb. ktszer annyit, mint a kalorimterbe tlttt
vz tmege. A fm tmegnek nem kell pontosan
megegyeznie a vz tmegnek ktszeresvel, de a t-
megmrs legyen pontos!
Olvassa le a kalorimterben lv meleg vz hmrsk-
lett a hmrn! (A hmr leolvassa eltt bizonyosodjon meg rla, hogy a mrlegelssel
tlttt id alatt a kalorimter hmrsklete stabilizldott!)
Helyezze a kalorimterbe a lemrt tmeg, szobahmrsklet szraz fmdarabokat! Nhny
percnyi kevergets alatt bell az j hmrsklet. Olvassa le ismt a hmr llst!

- A megadott s a mrt adatok alapjn hatrozza meg a szilrd anyag fajhjt!

- A kapott eredmnyt hasonltsa ssze a kiadott fmnek a fggvnytblzatban tallhat
fajhrtkvel!
- Ismertesse, mi okozhatja a mrt s elmleti rtk esetleges eltrst!

Megjegyzs:
kJ
A vz fajhjnek tblzati rtke: c = 4,18 .
kg K
A kalorimter hkapacitsa az adott eszkzre jellemz, a konkrt rtk a kalorimteren
olvashat.
A vz tmegnek meghatrozshoz elfogadhat a trfogat mrse mrhengerrel is.

12
Fizika

10. Kristlyosodsi h mrse

Feladat:
Hatrozza meg kalorimetrikus mrssel a tlhttt solvadk kristlyosodsa sorn
felszabadul energia egysgnyi tmeg anyagra vonatkoztatott rtkt (fagysh)!

Szksges eszkzk:

Ismert tmeg tlhttt solvadk (clszeren ntriumacett-trihidrt), ismert hkapacits

(vzrtk) iskolai kalorimter kevervel, hmrvel, stopper-ra, szobahmrsklet llott
vz, mrhenger. A ksrleti eszkzket s anyagokat a fot mutatja.

A mrs lersa

A mrhenger segtsgvel tltsn a kalorimterbe ismert mennyisg szobahmrsklet

vizet! (A vz tmege kb. 6-7-szerese a manyag tasakban lv folyadk elzetesen lemrt s
megadott tmegnek.) A szobahmrsklet folyadkot tartalmaz tasakot emelje a kalori-
mter fl, majd a tasakban lv grblt fmlapocska tpattintsval indtsa be a kristlyoso-
dst! Amint meggyzdtt a folyamat beindulsrl, rakja a tasakot a kalorimter vizbe,
tegye r a tett, helyezze be a hmrt s indtsa el az rt! A kristlyosods sorn az anyag-
bl energia szabadul fel, ami melegti a kalorimtert s a beletlttt vizet. vatos rzogats-
sal, a kalorimter krkrsen grblt keverjnek le-fel trtn mozgatsval segtse a vz
melegedst, kzben percenknt olvassa le a hmrskletet! Az id- s hmrskletrtkeket
jegyezze fel! A mrst folytassa, amg a melegeds tart!

- Ksztse el a kalorimter melegedst jellemz id-hmrsklet grafikont, s hatrozza

meg a rendszer maximlis hmrsklett!
- Az anyag tmegt, a vz tmegt s fajhjt, a kalorimter hkapacitst ismerve, a
kiindulsi s a vgs hmrsklet mrt rtkeit felhasznlva rja fel az
energiamegmaradst kifejez egyenletet! Az egyenletbl szmtssal hatrozza meg az
anyag tmegegysgre jut kristlyosodsi ht!

13
Fizika
Megjegyzs:
A kalorimter elre meghatrozott hkapacitsa az eszkzn van feltntetve.
kJ
A vz fajhjnek tblzati rtke: c = 4,18 .
kg K
Az egyszersg kedvrt ne foglalkozzon azzal a hmennyisggel, amit a soldat vesz fel
az olvadspontig trtn felmelegedsvel, illetve a s ad le, mikzben visszahl a vgs
hmrskletre.

A ksrletben felhasznlt anyag a sportkereskedelemben tli kzmelegt prnaknt,

gygyszati segdeszkzknt flmelegt prnaknt, zrt manyag tasakban kaphat.
Az anyag ismtelten, sokszor felhasznlhat. A kristlyos anyag forr vzben felolvaszthat,
s a vzfrdbl kivve szobahmrskleten tlhthet.
Felhasznlhat a mrshez kristlyos ntrium-tioszulft (fnykpszeti fixrs) is, amely
szintn vzfrdn felolvaszthat s hideg vzben tlhthet. A tlhttt fixrs-olvadkot
tartednnyel egytt helyezzk a kalorimterbe. (A kalorimter hkapacitsnak megadsakor
az edny hkapacitst is figyelembe kell venni.) A fixrs kristlyosodst apr
kristlyszemcse beledobsval indthatjuk meg.

14
Fizika

11. Ekvipotencilis vonalak kimrse elektromos trben

Feladat:
A megadott eszkzkbl az utasts alapjn lltsa ssze a ksrletet!
Mrje ki az ekvipotencilis vonalakat lapos potencilkdban egy hosszabb, egyenes rd alak
s egy kisebb, korong alak fmelektrda kzti trrszben!
A kimrt ekvipotencilis vonalak alapjn ksztsen kzelt vzlatrajzot a tr ervonal-
szerkezetrl!

Szksges eszkzk

Feszltsgforrs (kb. 10 V egyenfeszltsg pl. 2 db sorba kttt laposelem), nagy bels

ellenlls feszltsgmr, lapos potencilkd, vezetkek, ngyzethls papr
(millimterpapr).

Megjegyzs:
A ksrlethez szksges potencilkd hzilagosan egyszeren elkszthet.
Legalbb 10x20 cm alapterlet lapos manyagkd (manyagtlca) aljra ngyzethls
beoszts paprlapot helyeznk (ha a tl alja tltsz, a paprt clszeren a tl al rgztjk, ha
a tl alja nem tltsz a papr a tlba kerl. Ez utbbi esetben az tnedvesed paprt
esetenknt cserlni kell.) A tlba nhny mm magasan csapvizet tltnk. A tlba helyezhet
fmelektrdk anyaga clszeren alumnium vagy rz. (A vas rozsdsodik!) Elnys olyan
elektrdkat hasznlni, amelyek nmagukban is stabilan megllnak a kd aljn. (Ilyen pldul
az L profil alumnium-sn vagy a ngyzetes keresztmetszet alumnium zrtszelvny lsd
fot.) Az elektrdkhoz egyszeren csatlakozhatunk az iskolai ksrletezsben hasznlt
rpzsinrokkal, ha az elektrdkra a banndugnak megfelel lyukakat frunk.

Az ajnlott ksrleti sszellts fotjt s a kapcsolsi rajzot az bra mutatja.

15
Fizika
A ksrlet lersa

Ellenrizze a ksrleti sszelltst! Figyeljen arra, hogy az elektrdk a ngyzethl vona-

laira illeszkedjenek! A mrsi eredmnyek rgztsre ksztsen el a tl aljn lv ngyzet-
hls laphoz hasonl paprt, s erre rajzolja be az elektrdk pontos helyt! Helyezze feszlt-
sg al az ramkrt, majd a feszltsgmr szabad potencilvezetkt (a kapcsolsi rajzon
nyl jelzi) mrtsa a vzbe s figyelje a feszltsgmr mszert! A feszltsget akkor olvassa
le, amikor a mszer megllapodik!
Mozgassa lassan a potencilvezetket a ngyzethl kt elektrdt sszekt kzps oszts-
vonala mentn a pozitv elektrdtl a negatvig s mrje a ngyzethl osztspontjaiban
a feszltsget!

- Mrjen ki a kdban nhny ekvipotencilis vonalat s rajzolja be azokat a ngyzeth-

ls paprlapra, a vonalakon tntesse fel a mrt feszltsg rtkt is!
- A kimrt ekvipotencilis vonalak alapjn ksztsen vzlatos rajzot a tr ervonal-
szerkezetrl!

16
Fizika

12. Elektrolit elektromos ellenllsnak vizsglata

Feladat:
Vizsglja meg az izzlmpbl s elektrdkbl ll kapcsols ramfelvtelt a vzbe mertett
elektrdk merlsi mlysgnek fggvnyben!

Szksges eszkzk:

4 vagy 6 V-os vltakoz feszltsg ramforrs; vltram feszltsg s rammr msze-

rek; vezetkek; kt, egymstl 1 cm tvolsgban szigetel tvtartk kz rgztett rz-lemez
elektrda (ajnlott anyaga nyomtatott ramkri lemez, mretei 3x20 cm), fels vgn bann-
dugs csatlakozssal, als szln az elektrdk kz forrasztott zseblmpaizzval. llvny,
ami az elektrdk befogst s magassgnak vltoztatst biztostja. Tlca, magas vizes
edny, kls faln cm-skla, hideg csapvz.

A mrs lersa:

A ksrleti sszelltst az bra mutatja.

Adjon feszltsget az izzra, ram- s feszltsgmrssel hatrozza meg az izz ellenllst!

Mertse az elektrdkat hideg csapvizet tartalmaz ednybe, s mrseket vgezve hatrozza
meg a kapcsols ramfelvtelt az elektrdk legalbb ngy klnbz mrtk merlse
esetn!
- Adatait foglalja rtktblzatba s brzolja grafikusan, majd rtelmezze a kapott
ramerssgmlysg grafikont!
- Hatrozza meg, hogyan vltozik a vz elektromos ellenllsa az elektrdk vzbe
merl hossznak fggvnyben!
- Elfogadva, hogy a folyadkok ramvezetsre is rvnyes Ohm trvnye, hatrozza
meg a hideg vz fajlagos ellenllst (vezetkpessgt)!

17
Fizika

13. Az ramforrs paramtereinek vizsglata

Feladat:
Feszltsg s rammrs alapjn hatrozza meg az ramforrs (szrazelem) jellemz adatait:
bels ellenllst, elektromotoros erejt, rvidzrsi ramt!

Szksges eszkzk:

4,5 V-os laposelem vagy dobozba foglalt ramforrs kt bannhvely kivezetssel,

feszltsgmr, rammr, 10-20 -os s 4-5 A-rel terhelhet tolellenlls, kapcsol,
rpzsinrok, krokodilcsipesz.

A ksrlet sszelltst a kapcsolsi rajz mutatja

Vltoztathat ellenllsknt 10-20 ohmos,

4-5 amperrel terhelhet tolellenllst
alkalmazzunk. A tolellenlls csszkjnak
eltolsval az ramkrbe bekttt ellenlls
vltoztathat. Az rammr mszert az
ellenllssal sorosan, a feszltsgmrt a
teleppel prhuzamosan kapcsoljuk. A
kapcsol zrsa utn a mszerek ltal
mutatott rtkek a csszka helyzettl
fggnek.

A mrs lersa

A csszka helyzett vltoztatva legalbb ngy pontban olvassa le az ram s a kapocsfeszlt-

sg sszetartoz rtkeit!
- A mrsi adatokat foglalja tblzatba, majd brzolja feszltsgram grafikonon!
- A grafikon alapjn hatrozza meg a telep jellemz adatait!

Figyelmeztets!
A vltoztathat ellenlls csszkjt ne tolja szls helyzetekig!
Az rammr mszert a legnagyobb mrshatron hasznlja!
A kapcsolt csak a mrsek idejre zrja, hogy feleslegesen ne fogyassza
a telep energijt!

18
Fizika

14. Zseblmpaizz ellenllsnak mrse Wheatstone-hddal

Feladat:
Mrje meg a kiadott zseblmpaizz wolframbl kszlt izzszlnak ellenllst Wheatstone-
hddal! A mrshez hasznljon hrom klnbz (ismert) rtk segdellenllst!

Szksges eszkzk:

Zseblmpaizz (3,5 V, 0,2 A) foglalatban, 3 db klnbz rtk ellenlls, megadva az

ellenllsok nvleges rtkt (ajnlott ellenllsrtkek: 100 , 50 , 5 ), 1 m hossz
ellenllshuzal (11 /m), kt vgn kialaktott elektromos csatlakozval, cm sklval elltott
deszkalapra kifesztve, 1,5 V-os glit elem, Morse-kapcsol, rpzsinrok, rammr Deprez-
mszer (forgtekercses, lland mgnes rammr).

A mrs lersa:

A rendelkezsre ll eszkzk felhasznlsval lltsa ssze az brn lthat kapcsolst!

A zsebizzt ksse az Rx mrend ellenlls helyre, az ismert rtk ellenllsokat rendre

az Rs segdellenlls helyre!

Az rammr mszert elszr a legnagyobb mrshatron hasznlja!

- A csszka megfelel pozicionlsval egyenslyozza ki a hidat s olvassa le a csszka

helyzett az egyenes vezet egyik vgpontjtl mrve! Ezt ismtelje meg mindhrom
segdellenlls alkalmazsval!
- A mrsi adatokat foglalja tblzatba s szmtsa ki minden mrs esetn az izzszl
ellenllsnak rtkt!
- Magyarzza a kapott eredmnyeket!

19
Fizika

15. Flvezet (termisztor) ellenllsnak hmrskletfggse

Termisztoros hmr ksztse

Feladat:
Vizsglja meg a termisztor ellenllsnak hmrskletfggst s ksztsen kalibrcis
grafikont az ellenlls-hmrhz!
Vgezzen hmrskletmrst a termisztor-hmrvel!

Szksges eszkzk:

Termisztor, ellenllsmr zemmdba kapcsolhat univerzlis mrmszer, fzpohr,

hideg csapvz tartednyben, forr vz termoszban, kisebb pohr a vz adagolshoz, nagyobb
vzgyjt edny, folyadkos iskolai bothmr, millimterpapr.

A mrshez ajnlott a kereskedelemben 470 , 680 , 1 k jellssel kaphat termisztor.

A termisztor kivezetseit forrasszuk banndugban vgzd hajlkony, szigetelt
vezetkekhez/rpzsinrokhoz, a termisztorbl kivezet fmdrt szigetelsre gynevezett
zsugorcs ajnlott, amely megmelegtve rzsugorodik a fmszlra. A zsugorflia termisztor
fel es vgn egy csepp szilikonnal tehetjk tkletess a szigetelst.

A mrs lersa

A termoszbl ntsn forr vizet a fzpohrba s helyezze bele a folyadkos hmrt!

Csatlakoztassa a termisztort ellenllsmr mszerhez, majd mertse be a vzbe! Ha a folyad-
kos hmr megllapodott, s a termisztor ellenllsnak rtke sem vltozik, olvassa le
a mszereket s jegyezze fel rtktblzatba az adatokat! Vltoztassa fokozatosan a vz h-
mrsklett! Ehhez a meleg vz egy rszt ntse ki a pohrbl s ptolja csapvzzel!
sszekevers utn vrja meg, amg a hmr s az ellenllsmr rtke stabilizldik s ol-
vassa le az rtkeket! gy vltoztatva a hmrskletet, mrjen legalbb 5-6 pontban!
- A mrsi adatok alapjn brzolja grafikonon a termisztor ellenllsnak
hmrskletfggst!
- A kapott ellenllshmrsklet karakterisztikt tekintse a termisztor-hmr kalibr-
cis grafikonjnak! A termisztort kt ujja kz szortva hatrozza meg a testhmrsk-
lett!
- Becslje meg, mekkora lenne a termisztor-hmr ellenllsnak rtke olvad jg-
ben!

Megjegyzs:

A termisztor ellenllsnak hfokfggse NEM lineris. Ahhoz, hogy az olvad jg

hmrsklethez tartoz ellenlls rtkt meg tudjuk becslni, szksges, hogy mrsnket a
csapvz hmrsklete kzelben fejezzk be, s a mrt grbe szlhez illesztett egyenessel
extrapolljunk.

20
Fizika

16. Hagyomnyos izzlmpa s energiatakarkos kompakt lmpa relatv

fnyteljestmnynek sszehasonltsa

Feladat:
Zsrfoltos fotomter segtsgvel hasonltsa ssze a hagyomnyos izzlmpa s az energia-
takarkos kompakt lmpa relatv fnyteljestmnyt (a kibocstott fnyteljestmny s
a felvett elektromos teljestmny arnyt)!

Szksges eszkzk:

Ismert nvleges teljestmny, hlzati izzlmpa s kompaktlmpa (a lmpk gmb alak

opl-burjak) ll foglalatban, fldelt, biztonsgi dugasz csatlakozssal, kapcsolval
elltott hlzati biztonsgi eloszt aljzat, zsrfoltos fotomter, mrszalag.

A mrs lersa:
Helyezze el egymssal szemben a kt lmpt, kb. 1 mter tvolsgban, majd a kt lmpa kz,
a lmpkat sszekt egyenesre merlegesen a zsrfoltos paprernyt! Az sszelltst az bra
mutatja.

A lmpk bekapcsolsa utn az erny egyik oldalt az egyik, a msik oldalt a msik lmpa
fnye vilgtja meg. A megvilgts erssge megvltozik, ha az ernyt elmozdtjuk a lmp-
kat sszekt egyenes mentn. (A gmb alak opl lmpk fnykibocstst gmbszimmetri-
kusnak tekinthetjk. A lmpk az ernyt az ernytl vett tvolsguk ngyzetvel fordtottan
arnyos mrtkben vilgtjk meg.) Az erny mozgatsval keresse meg azt a helyzetet,
amikor az erny mindkt lmpbl azonos megvilgtst kap, azaz amikor az ernyn lv
zsrfolt sem nem sttebb, sem nem vilgosabb az erny tbbi rsznl!

- Mrje meg ebben a helyzetben az erny tvolsgt mindkt lmptl, majd a lmpk
nvleges teljestmnyt alapul vve hatrozza meg a relatv fnyteljestmnyek
arnyt!

Megjegyzs:
A zsrfoltos fotomter egyszer, hzilag elkszthet eszkz: talpra szerelt, fehr paprlapbl
ksztett 10x10 cm mret erny, kzepn kb. 10 forintos nagysg zsrfolttal. A folt tmen
fnyben vilgosabb, visszavert fnyben sttebb a paprerny krnyez rsznl. Ha az erny
mindkt oldalrl azonos intenzits megvilgtst kap, a folt egybeolvad az ernyvel.

Trekedjnk arra, hogy a ksrlet httrvilgtsa egyenletes legyen. Ha a ksrlet az egyik

oldalrl tbb fnyt kap, az meghamistja a mrs eredmnyt.

21
Fizika

17. A vz trsmutatjnak meghatrozsa

Feladat:
lltsa ssze s vgezze el a lert ksrletet!
Mrsi adatai alapjn hatrozza meg a vz levegre vonatkoztatott trsmutatjt!

Szksges eszkzk:

Vkony fal, sk alj veg- vagy manyagkd (ragasztott akvrium), lzerdidval mkd
n. eladsi lzerfnymutat, millimterpapr, mrszalag, Bunsen-llvny dival, kmcs-
fogval (a lzer rgztsre), tlca, tiszta vz trolednyben.

A ksrlet sszelltsi rajzt az bra mutatja

A mrs lersa

Az res vegkd al helyezze el a millimterpaprt! A lzert rgztse a befogba s irnytsa

ferdn a kd aljra. (Clszer a lzert a lehet leglaposabb szgbe lltani, gy, hogy a fny-
folt a kd oldalhoz kzel, a mm-papr egy osztsvonalra essk.) A kd fnyforrs felli
oldalnl mrje meg a ferde lzersugr magassgt (h) s a kd aljn a fnyfolt tvolsgt (s)!
Tltsn fokozatosan egyre tbb vizet a kdba! Mrje a vzszint magassgt s a lzerfolt
eltoldsnak mrtkt (x) a kd aljn! (Ez utbbit a millimterpapr segtsgvel olvassa le!)

- rtelmezze a fnyfolt eltoldst a kd aljn!

- A mrt adatok alapjn hatrozza meg a vz levegre vonatkoztatott trsmutatjt!

22
Fizika

18. A dombor lencse fkusztvolsgnak meghatrozsa

n. Bessel-mdszerrel

Feladat:
lltsa ssze a ksrletet!
Hatrozza meg a lert Bessel-fle mdszerrel a lencse fkusztvolsgt!

Szksges eszkzk:

Nagyobb tmrj, kb. 10-20 cm fkusztvolsg gyjtlencse vegbl vagy manyagbl,

fehr papr vagy pausz erny, asztali lmpa 25 W-os izzval, optikai pad mozgathat
lovasokkal, a lencse, az erny rgztsre szolgl befogkkal; mrszalag.
(Ha az optikai pad a tartozkokkal nem ll rendelkezsre, megfelel a fotn bemutatott
sszellts is. A lekpez lencse egyszer kzi nagyt, az izzszl s az erny tvolsga
1 m, a lencse helyzetnek vltozsa a mterrdra ragasztott papr mrszalaggal mrhet.)

A mrs lersa

A fkusztvolsg meghatrozsra alkalmas ksrleti technika az n. Bessel-mdszer.

A trgyat s az ernyt egymstl alkalmas tvolsgban rgztjk, a tvolsgot (s) lemrjk s
a tovbbiakban nem vltoztatjuk. Megkeressk a trgy s az erny kzt azt a lencsehelyzetet,
amelynl les nagytott kpet ltunk az ernyn. Ezutn a lencst eltoljuk az erny fel addig,
mg a trgy les kicsinytett kpe megjelenik. Megmrjk a lencse elmozdtsnak tvolsgt
(d). A mrs sematikus rajzt az bra mutatja.

A lencse fkusztvolsga a mrt

adatokbl az
(s d ) (s d )
f
4s
sszefggs alapjn hatrozhat meg.

- lltsa ssze a ksrletet!

- A mrst elvgezve hatrozza meg a lencse fkusztvolsgt!

Megjegyzs:
A Bessel-mdszerrel kapott fkusztvolsg pontosabb, mint amit kzvetlenl kapnnk a lek-
pezsi trvny alapjn, mrve a kp- s trgytvolsgot. Ez utbbiak mrse ugyanis nem
egyszer a lencse grblete miatt.

23
Fizika

19. A fnyelhajls jelensge optikai rcson, a fny hullmhossznak

meghatrozsa

Feladat:
Optikai rccsal bemutatott fnyelhajlsi ksrlet segtsgvel hatrozza meg a fny
hullmhosszt!

Szksges eszkzk:

Kis teljestmny fnymutat-lzer, optikai sn lovasokkal, erny, ismert rcsllandj optikai

rcs, mrszalag, vonalz.

A mrsi sszelltst a fot mutatja.

A mrs lersa
Az optikai sn vgre rgztsnk szles ernyt, az ismert rcsllandj optikai rcsot
helyezzk a snen mozgathat lovasba tett diatartba, majd a rcsot vilgtsuk t lzerfnnyel!
Lzer-fnyforrsknt kis energij He-Ne lzert, vagy lzerdidval mkd, olcs, n.
fnymutat-lzert hasznlhatunk. Ez utbbi irnytsnak s rgztsnek legegyszerbb
mdja az, ha a ceruzavastagsg, nhny cm hossz eszkzt jtkgyurmba gyazzuk.

A lzerfny a rcson thaladva elhajlik. Az ernyn szimmetrikusan megjelen interferencia-

maximumok nappali vilgtsban is jl lthatk.

- Mrje le a ksrleti sszelltson az optikai rcs s az erny tvolsgt, valamint

az ernyn az els elhajlsi maximum s a direkt sugr foltjnak (kzps, legersebb
megvilgts folt) tvolsgt!
- A mrt hosszsgadatok s az optikai rcs megadott rcsllandjt felhasznlva hat-
rozza meg a lzerfny hullmhosszt!
- A mrsi hiba cskkentse rdekben ismtelje meg a hullmhossz meghatrozst
ms ernyrcs tvolsgok esetn is! A klnbz ksrletek sorn kapott rtkeket
tlagolja!

24
Fizika
20. Napelemcella vizsglata

Feladat:
A rendelkezsre ll eszkzkbl lltsa ssze a ksrletet!
Mrje ki a lmpa alatt 25-30 cm tvolsgban elhelyezett napelemcella feszltsgramerssg
karakterisztikjt!
Mrsi adatai alapjn hatrozza meg a cella teljestmnynek terhelsfggst (ramerssg-
fggst), tegyen javaslatot a cella optimlis terhelsre!

Szksges eszkzk:

Napelemcella (pl. napelemes kerti lmpa cellja) banndugs csatlakozssal, feszltsg s

rammr mszerek, 1 k -os, 50 mA-ig terhelhet vltoztathat ellenlls, llthat
magassg lmpa (60-75 W), mrszalag

A ksrlet lersa

A ksrleti sszelltst a rajz s a fot mutatja.

A mrs lersa

lltsa ssze a kapcsolst az bra szerint! A lmpt lltsa kb. 25 cm magassgba a napelem-
cella fl, a vltoztathat ellenllst lltsa maximlis rtkre s olvassa le a mszereken
a cella feszltsgnek s a kr ramnak rtkt! Az ellenllst fokozatosan cskkentve
nvelje lpsrl lpsre az ramot 2-3 mA-rel, s minden lps utn jegyezze fel a mszerek
adatait!

- A mrsi adatokat foglalja tblzatba s rajzolja fel a cella feszltsgramerssg

karakterisztikjt!
- rtelmezze a kapott grbt! A mrt adatok alapjn hatrozza meg a cella teljestm-
nyt a terhels (ram) fggvnyben, s az eredmnyt brzolja grafikonon!

25