Feladatsorok

BME Matematika Intezet
Analzis Tanszek
!
risk
own
Andai Attila
our
Bevezeto analzispeldak
peldatar nehany BSc-s orahoz
at y
Use
on.
ersi
ft v
2012
Dra
Dra
ft v
ersi
on.
Use
at y
our
own
risk
!
Tartalomjegyz
ek
1. Halmazalgebra 1
!
2. Teljes indukci
o 1
risk
3. Rel
aci
ok, f
uggv
enyek 3
4. Sz
amoss
agok 6
5. A val
os
es a komplex sz
amok elemi tulajdons
agai 7
own
6. Sorozatok 10
7. Sorok 13
7.1. Konvergenciakriteriumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
7.2. Hatvanysorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
7.3. Ces
8. Hat
ar
aro-
ert
ek
es folytonoss
ag
our
osszegzes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
19
9. Differenci
alhat
os
ag 21
at y
10.Hat
arozatlan integr
al 27
11.Hat
arozott integr
al 28
12.Metrikus terek 34
Use
13.Norm
alt terek 37
14.F
uggv enysorozatok, f uggv enysorok 38
14.1. Konvergenciatartom any . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
14.2. Egyenletes konvergencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
on.
14.3. F
uggvenysorozat deriv al
asa es integr
al
asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
14.4. Taylor-sorfejtes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
15.Approxim
aci
o 47
ersi
16.Vektorterek 48
17.M
atrixsz
amt
as 52
ft v
18.Egyenletrendszerek 58
19.Fourier-sorfejt
es 59
20.T
obbv
altoz
os f
uggv
eny hat
ar
ert
eke
es folytonoss
aga 62
Dra
21.T
obbv
altoz
os f
uggv
eny deriv
al
asa 62
22.T
obbv
altoz
os f
uggv
enyek integr
al
asa 72
23.Vektoranalzis 83
24.Komplex f
uggv
enytan 88
25.Differenci
alegyenletek 94
i
Dra
ft v
ersi
ii
on.
Use
at y
our
own
risk
!
El
osz
o
A feladatok a Matematika A1, -A2, -A3; Informatikusok analzis 1, -2; Matematikusok analzis 1
!
es 2
or
akhoz tartoz
o gyakorlatokrol szarmaznak nagyreszt. A haladobb szint u peldakat H , a fizikai
risk
alkalmazashoz kapcsol
od
o peld
akat F , a matematikai tetelek bizonytasat tartalmazo peldakat pedig
E jelzi.
Kulon k osz
onom Dr. Toth J
anosnak a peldatar gondos atnezest, gy jelen formajaban kevesebb
hib
at es elr
ast tartalmaz.
own
ommel fogadom a peldat
Or arral kapcsolatos megjegyzeseket az andaia@math.bme.hu email cmre.
our
at y
Use
on.
ersi
ft v
Dra
iii
Dra
ft v
ersi
iv
on.
Use
at y
our
own
risk
!
1. Halmazalgebra
I. Legyen A, B es C tetsz
oleges halmaz. Bizonytsuk be az alabbi azonossagokat.
1. A (B \ C) = (A B) \ (A C)
!
2. (A \ B) B = A B
risk
3. (A B) \ B = A \ B
4. (A \ B) \ C = (A \ C) \ (B \ C)
5. A \ (B C) = (A \ B) (A \ C)
6. (A B) C = (A C) (B C)
own
7. (A B) C = (A C) (B C)
8. (A \ B) C = (A C) \ (B C)

9. (A B) (C D) = A (B \ D) (A \ C) (B D) (C D)
ul-e az X Y vagy az
II. Legyen A, B es C halmaz. Az alabb definialando X es Y halmazra teljes
Y X tartalmazas?
1. X = (A B) \ C, Y = (A \ C) (B \ C) our
2. X = A \ C, Y = (A \ B) (B \ C)
at y
3. X = A \ (B \ C), Y = (A \ B) (A B C)
III.
Bizonytsuk a halmazrendszerekre vonatkozo alabbi osszef
uggeseket.
[ \ [ [[ \
1. Ai Bj = (Ai Bj )
iI jJ iI jJ
\ [ \ \\ [
Use
2. Ai Bj = (Ai Bj )
iI jJ iI jJ
[ \
3. A \ Ai = (A \ Ai )
iI
\ iI
[
4. A \ Ai = (A \ Ai )
on.
iI iI
IV. Minden n N eseten legyen An halmaz.

ersi
[ \
1. Mutassuk meg, hogy a Ak halmaznak pontosan azok az elemei, amelyek legfeljebb veges
nN k=n
sz u kivetellel minden n N eseten az An halmazhoz tartoznak.
am
\ [
2. Mutassuk meg, hogy a Ak halmaznak pontosan azok az elemei, amelyek vegtelen sok
ft v
nN k=n
n N eseten az An halmazhoz tartoznak.
Dra
2. Teljes indukci
o
I. Bizonytsuk be az al
abbi egyenl
osegeket.
n n n
X n(n + 1) X n(n + 1)(2n + 1) X n2 (n + 1)2
1. k= 2. k2 = 3. k3 =
2 6 4
k=1 k=1 k=1
n n 2 n
X X n(4n 1) X 1
4. (2k 1) = n2 5. (2k 1)2 = 6. k(k + 1) = n(n + 1)(n + 2)
3 3
k=1 k=1 k=1
1
n
X 1 n
7. =
k(k + 1) n+1
k=1
II. Teljes indukcioval igazoljuk az al

abbiakat.
!
risk
1. Legyen a1 , d R es tekints
uk az an = a1 + (n 1)d keplettel megadott szamtani sorozatot.
Bizonytsuk be, hogy minden n N sz amra
n
X n(a1 + an ) n
ak = = 2a1 + (n 1)d
2 2
k=1
own
teljes
ul.
uk az an = a1 q n1 keplettel megadott mertani sorozatot.
2. Legyen a1 R, q R\{0, 1}, es tekints
Bizonytsuk be, hogy minden n N sz amra
an q a1 a1 (q n 1)
our
a1 + a2 + a3 + + an = = .
q1 q1
3 . Igazoljuk, hogy minden p N es n N \ {0} termeszetes szamra

at y
n p Xi1
X X n+pi+1 p+1
kp = (1)j (i j)p
i=1 j=0
ni j
k=1
teljes
ul.
Use
III. Bizonytsuk be az alabbi egyenlotlensegeket.

1. Ha x > 1 val am, es x 6= 0 valamint n N \ {0, 1}, akkor (1 + x)n > 1 + nx teljes
os sz ul.
2. Ha n N \ {0, 1}, akkor
1 1 1 1
+ + + + > n.
1 2 3 n
on.
3. Ha n N \ {0, 1}, akkor

(2n)! 4n
> .
(n!)2 n+1
ersi
4. Legyen a1 , a2 , . . . , an pozitv val am, ahol n 6= 0. Igazoljuk a harmonikus, mertani es

os sz
sz
amtani kozep k oz otti
!1 v
n u n n
ft v
X
1
uY 1X
min ak n ak tn
ak ak max ak
1kn n 1kn
k=1 k=1 k=1
egyenl
otlenseget.
Dra
n
X 1
5. Minden 0 < n N eseten < 2.
k2
k=1
IV. Binomialis kifejtes.

1. Legyen n, k N, ahol k < n. Igazoljuk, hogy ekkor

n n n+1
+ = .
k k+1 k+1
2
2. Bizonytsuk be, hogy tetsz
oleges a, b valos es n termeszetes szamra
n
X
n n i ni
(a + b) = ab .
i
!
i=0
risk
oleges a, b, c valos es n termeszetes szamra
n nk
X X1 n n k1
(a + b + c)n = ak1 bk2 cnk1 k2 .
k1 k2
k1 =0 k2 =0
own
oleges a, b, c, d valos szamra es n termeszetes szamra
X1 nk
n nk 1 k2
X X n n k1 n k1 k2
(a + b + c + d)n = ak1 bk2 ck3 dnk1 k2 k3 .
k1 k2 k3
k1 =0 k2 =0 k3 =0
our
5. Igazoljuk, hogy minden n N \ {0} eseten teljes
ulnek az alabbiak.
n n
X n X n
1. = 2n 2. k = n2n1
at y
k k
k=0 k=0
n n 2
X n X n 2n
3. (1)k =0 4. k =
k k n
k=0 k=0
Use
3. Rel
aci
ok, f
uggv
enyek
I. Legyen R X X rel aci
o. Bizonytsuk be a kovetkezoket.
1. Az R rel o pontosan akkor reflexv, ha idX R.
aci
2. Az R rel o pontosan akkor tranzitv, ha R R R.
aci
on.
1
3. Az R rel
aci
o pontosan akkor szimmetrikus, ha R = R.
1
4. Az R rel o pontosan akkor antiszimmetrikus, ha R R idX .
aci
ul, hogy R1 R = , ha R = .
ersi
5. Pontosan akkor teljes
II. Az al abbi rel aci ok k oz

ul melyik reflexv, tranzitv, antiszimmetrikus, szimmetrikus, rendezes,
illetve ekvivalenciarel aci
o? Az ekvivalenciarelacioknal adjuk meg az ekvivalenciaosztalyokat es a
faktorhalmazokat.
ft v

1. (x, y) R R| x2 + y 2 1
2. {(x, y) R R| xy = 1}

3. ((x1 , y1 ), (x2 , y2 )) R2 R2 | c R((x1 x2 = 2c) (y1 y2 = 3c))
Dra
III. Bizonytsuk be az al
abbiakat.
1. Ha A halmaz, es {x, y} A, akkor x, y A.
2. Ha A halmaz, es (x, y) A, akkor x, y A.
3. uggveny, akkor Ran f, Dom f P ( f ).
Ha f f
4. Ha f : A B f uggveny, akkor f P (P (P (A B))).
1
IV. Legyen f f
uggveny. Igazoljuk, hogy f pontosan akkor injektv, ha f f
uggveny.
3
V. Legyen A, B es C tetsz
oleges halmaz. Mutassuk meg a Descartes-szorzat defincioja alapjan,
hogy
A (B C) = (A B) C
!
nem minden esetben teljes
ul.
risk
VI. Mutassuk meg, hogy a relaci uvelet. Vagyis minden R1 X Y ,
ok kompozcioja asszociatv m
R2 Y Z es R3 Z V rel
aci
ora
(R3 R2 ) R1 = R3 (R2 R1 )
own
teljes
ul.
VII. Mutassuk meg, hogy a kiv
alaszt
asi axioma ekvivalens azzal, hogy minden f
uggvenynek letezik
jobbinverze. Azaz minden f fuggvenyhez letezik olyan g : Ran f Dom f f uggveny, hogy
f g = idRan f .
our
VIII. Legyen (Ai )I olyan halmazrendszer, melynek minden Ai halmaza egyelem
u. Vagyis
i I ((x(x Ai )) (x, y ((x Ai y Ai ) x = y))) .
Y
A kiv
alaszt
asi axi
om
ara valo hivatkoz
as nelk
ul mutassuk meg, hogy Ai 6= .
at y
iI
IX. Legyen A es B tetsz oleges halmaz, es legyen H F(A, B) olyan reszhalmaza az A halmazbol
B halmazba kepez
o f
uggvenyek halmazanak, melyre teljes ul, hogy minden h1 , h2 H eseten h1 h2
vagy h2 h1 .
S
1. Mutassuk meg, hogy f = H f uggveny.
Use
S
2. Mutassuk meg, hogy ha minden h H f uggveny injektv, akkor az f = H fuggveny is injektv.
X. Legyen E tetsz oleges halmaz, es A, B E. Mutassuk meg, hogy minden x E elemre
1. E\A (x) = 1 A (x);
2. AB (x) = A (x)B (x);
on.
3. AB (x) + AB (x) = A (x) + B (x)

teljes oleges Z E halmaz eseten
ul, ahol tetsz

0, ha x / Z,
ersi
Z : E {0, 1} x 7
1, ha x Z.
XI. Mutassuk meg, hogy minden n N termeszetes szamhoz letezik egyetlen olyan (j, k) N N,
k(k + 1)
ft v
melyre n = + j es j k teljes
ul. Ennek a segtsegevel adjunk meg egy N N N bijekciot.
2
XII. H Legyen E, F, G es H tetsz oleges halmaz, valamint f : E F , g : F G es h : G H
tetsz uggveny. Mutassuk meg, hogy ha g f es h g bijekcio, akkor f , g es h is bijekcio.
oleges f
Dra
XIII. H Legyen S = F(N, R), vagyis S az N R f

uggvenyek halmaza. Definialjuk az alabbi
f
uggvenyeket.
n
!
X n
C:SS s 7 n 7 s(k)
k
k=0
T :SS s 7 (n 7 (1)n s(n))
4
1. Mutassuk meg, hogy
C T C T = idS
teljes
ul.
!
2. Igazoljuk, hogy C T bijekci
o.
risk
3. Mutassuk meg, hogy C is bijekcio, es C 1 = T C T .
XIV. H Minden n, k N eseten jelolje N (n, k) azt a szamot ahany modon lehet egy n elem u halmaz
elemeit k darab osztalyba sorolni. Mutassuk meg, hogy
1. S(n, k) megegyezik az {1, . . . , n} {1, . . . , k} sz
urjektv f
uggvenyek szamaval;
own
2. S(0, 0) = 1, tov
abb
a 0 < n eseten S(n, 0) = 0, S(n, 1) = 1, S(n, n) = 1;
3. a k > n esetben S(n, k) = 0;
4. a 1 < k n esetben
S(n, k) = kS(n 1, k) + S(n 1, k 1);
5. a 1 < k n esetben
S(n, k) =
our 1 X
k
(1)j

k
(k j)n
k! j=0 j
at y
teljes
ul.
Az S(n, k) szamokat m
asodfaj
u Stirling-sz
amoknak nevezz
uk.
XV. H Mutassuk meg, hogy egy haromelem u halmazon

1. a rel
aciok sz ama 512;
Use
2. a reflexv relaci
ok szama 64;
3. a szimmetrikus rel aci
ok szama 64;
4. az antiszimmetrikus rel aciok szama 216;
5. a tranzitv relaciok szama 171;
6. a reflexv es szimmetrikus rel aciok szama 8;
on.
7. a reflexv es antiszimmetrikus relaciok szama 27;

8. a reflexv es tranzitv rel
aci
ok szama 29;
9. a szimmetrikus es antiszimmetrikus relaciok szama 8;
ersi
10. a szimmetrikus es tranzitv relaciok szama 15;

11. az antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama 152;
12. a reflexv, szimmetrikus es antiszimmetrikus relaciok szama 1;
ft v
13. a reflexv, szimmetrikus es tranzitv relaciok szama 5;

14. a reflexv, antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama 19;
15. a szimmetrikus, antiszimmetriukus es tranzitv relaciok szama 8;
16. a reflexv, szimmetrikus, antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama 1.
Dra
XVI. H Legyen n N \ {0}. Mutassuk meg, hogy egy n elem

u halmazon
(n2 )
1. a rel
aci
ok sz
ama 2 ;
2. a reflexv rel
aci ama 2n(n1) ;
ok sz
n(n+1)
3. a szimmetrikus rel
aci
ok sz
ama 2 2 ;
n(n1)
n
4. az antiszimmetrikus rel aci
ok szama 2 3 2 ;
5. a tranzitv rel
aci
ok sz
ama a szerzo ismerete szerint meg megoldatlan problema;
5
n(n1)
6. a reflexv es szimmetrikus rel
aci
ok sz
ama 2 2 ;
n(n1)
7. a reflexv es antiszimmetrikus rel aci
ok szama 3 2 ;
8. a reflexv es tranzitv rel
aci
ok sz
ama a szerzo ismerete szerint meg megoldatlan problema;
!
9. a szimmetrikus es antiszimmetrikus relaciok szama 2n ;
risk
10. a szimmetrikus es tranzitv rel aci
ok szama
n
X n
(n) = T (k),
k
k=0
own
ahol T (k) a 13. alfeladatban van definialva;
11. az antiszimmetrikus es tranzitv rel aciok szama a szerzo ismerete szerint meg megoldatlan
problema;
12. a reflexv, szimmetrikus es antiszimmetrikus relaciok szama 1;
13. a reflexv, szimmetrikus es tranzitv relaciok szama Tn , ahol az Tn sorozatot a T0 = 1, T1 = 1
kezdeti ertekekkel es n 2 eseten a
Tn =
n1our
X n 1
Tk
k
k=0
at y
rekurzioval defini alhatjuk;

14. a reflexv, antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama a szerzo ismerete szerint meg megoldat-
lan problema;
15. a szimmetrikus, antiszimmetriukus es tranzitv relaciok szama 2n ;
Use
16. a reflexv, szimmetrikus, antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama 1.
4. Sz
amoss
agok
I. Legyen A es B olyan veges halmaz, melyre |A| = n es |B| = m teljes
ul. Igazoljuk az
on.
al
abbiakat.
1. Barmely X A halmazra |X| n.
2. |A B| = mn
ersi
3. |A B| = m + n |A B|
4. |P(A)| = 2n
5. |F(A, B)| = mn
ft v
II. Mutassuk meg, hogy b armely vegtelen A halmazra es barmely legfeljebb megszamlalhato
sz
amoss u B halmazra |A B| = |A| teljes
ag ul.
III. H Legyen A vegtelen halmaz, es legyen B A olyan reszhalmaza, melyre |B| < |A| es
|B| = |B B|. Mutassuk meg, hogy |B| < |A \ B|.
Dra
IV. Igazoljuk, hogy kontinuum sok, kontinuum szamossag

u halmaz egyestese kontinuum szamossa-
g aljuk fel, hogy |R| = |R R|.)
u. (Haszn
V. H Legyen E vegtelen halmaz. Igazoljuk, hogy E veges reszhalmazainak a halmaza azonos

sz
amoss
ag
u az E halmazzal, azaz

A E |A| < |N| = |E|
teljes aljuk fel, hogy |E| = |E E|.)

ul. (Haszn
6
VI. H Legyen E vegtelen halmaz. Igazoljuk, hogy az E halaz E-vel ekvipotens (azonos szamoss
ag
u)
reszhalmazainak a halmaza ekvipotens E hatvanyhalmazaval, azaz

A E |A| = |E| = |P(E)|
!
risk
teljes aljuk fel, hogy |E| = |E E|.)
ul. (Haszn
VII. H Igazoljuk, hogy az E halmaz pontosan akkor vegtelen, ha minden f : E E f

uggvenyhez
alis (A 6= , A 6= E) A E invarians (f (A) A) halmaz!
letezik nem trivi
own
5. A val
os
es a komplex sz
amok elemi tulajdons
agai
I. Defini
aljuk az al
abbi f
uggvenyeket.
Re : C R a + b i 7 a
Im : C R a + b i 7 b
: C C
|| : C R
our a + b i 7 a
b i
a + b i 7 a2 + b2
Igazoljuk a k
ovetkezoket.
at y
1. Minden z C sz amra z + z = 2 Re z es z z = 2 i Im z.
2. Minden z1 , z2 C sz
amra Re(z1 + z2 ) = Re z1 + Re z2 es Im(z1 + z2 ) = Im z1 + Im z2 .
2
3. Minden z C sz
amra z z = |z| .
4. Minden z C \ {0} sz
amra !
Use
Re z Im z
z 2 2 i = 1.
|z| |z|
5. Minden z C sz amra |z| = 0 pontosan akkor teljes ul, ha z = 0.
amra |z1 z2 | = |z1 | |z2 |.
z1 , z2 C sz
amra |z1 + z2 | |z1 | + |z2 |.
on.
7. Minden
amra ||z1 | |z2 || |z1 z2 |.
2 2 2 2
amra |z1 + z2 | + |z1 z2 | = 2 |z1 | + 2 |z2 | .
amhoz letezik olyan v C szam, melyre z = v 2 teljes
ersi
10. Minden z C sz ul.

11. Minden z C sz amra 2 |z| |Re z| + |Im z|.
II. Milyen g orbeket hat

aroznak meg a komplex szamskon az alabbi egyenletek?
ft v
1. |z (1 + 2 i)| = 3
2. z + z = z z
2 2
3. |z 1| + |z + 1| = 4
Dra
III. Legyen z C, n N es w C\(N). Teljes indukcio segtsegevel igazoljuk a kovetkezoket!

n1
X
1. (1 z) zk = 1 zn
k=0
n1
Y k n
2. (1 z) (1 + z (2 ) ) = 1 z (2 )
k=0
n
X 1 n
3. =
(w + k 1)(w + k) w(w + n)
k=1
7
IV. A komplex sz amtest felett oldjuk meg az egyenleteket.
1. z 3 = z
2. z 2 5(1 + i)z + 13 i = 0
!
3. z 6 9z 3 + 8 = 0
risk
4. z 8 17z 4 + 16 = 0
5. Ha z egyik negyzetgy oke es z egyik
ot
odik gyoke egyenlo, akkor z milyen ertekeket vehet fel?
6. Ha z egyik k obgy
oke es z egyik hetedik gyoke egyenlo, akkor z milyen ertekeket vehet fel?
V. E Mutassuk meg, hogy nem letezik olyan rendezes a komplex szamok halmazan, mellyel C
own
rendezett test lenne.
VI. E (Bernoulli-egyenl otlenseg.) Igazoljuk, hogy minden n N\{0} es x1 , . . . xn ]1, [ szamra,

oleges i, j {1, . . . , n} eseten 0 xi xj , akkor
ha tetsz
our
n
X n
Y
1+ xi (1 + xi ),
i=1 i=1
teljes alisan minden n N es x R szamra 1 x eseten

ul, speci
at y
1 + nx (1 + x)n .
VII. E Legyen n N es 0 < x R.

1. Mutassuk meg, hogy az
Use
H = {z R| 0 z, z n x}
halmaz nem u res es fel
ulr
ol korl
atos.
2. Legyen y = sup H. Mutassuk meg, hogy az y R szamra y n = x teljes
ul.
n
3. Igazoljuk, hogy ha z R, 0 < z es z 6= y, akkor z 6= x.
on.
VIII. E Legyen A K. Mutassuk meg, hogy
Int X = {x K| r R+ : Br (x) X}
ersi
X = {x K| r R+ : Br (x) X 6= }.
IX. E Igazoljuk, hogy az R vagy a C halmaz egy reszhalmaza pontosan akkor zart, ha tartalmazza
ft v
az
osszes torl
od
asi pontj
at.
X. E Igazoljuk, hogy a Q + i Q halmaz s

ur
u a C halmazban.
Dra
XI. E Igazoljuk, hogy minden r R+ es x K eseten
{z K| |x z| < r} = {z K| |x z| r}
teljes
ul.
XII. E Bizonytsuk be, hogy ha az A R halmaz alulrol korlatos, akkor inf A A, illetve, ha
fel
ulr atos, akkor sup A A.
ol korl
8
XIII. H Jel olje P a prmsz
amok halmazat. Hasznaljuk fel azt a szamelmeleti tetelt, mely szerint
minden x Q\{0} sz u (p (x))pP sorozat es olyan e {1, 1}
amhoz letezik egyetlen olyan egesz ertek
elem, hogy a {p P| p (x) 6= 0} halmaz veges, es
!
Y
pp (x)
risk
x=e
pP
ul. Legyen p N tetsz

teljes oleges prmszam, es definialjuk az
(x)
p p , ha x 6= 0;
own
||p : Q R x 7
0, ha x = 0
uggvenyt. Igazoljuk, hogy ||p abszol

f utertek-f
uggveny.
XIV. H Legyen G z art, val

odi reszcsoportja az (R, +, 0) csoportnak. Igazoljuk, hogy ekkor letezik
olyan a R+ sz
XV. H M
am, melyre G = {na| n Z}.
asodrend
our
aris rekurzio. Legyenek a, b, x0 , x1 R parameterek, es minden n N
u line
sz
amra legyen
at y
xn+2 = axn + bxn+1 .
1. Igazoljuk, hogy ha b2 + 4a > 0, akkor minden n N szamra

n n
Use
b + b2 + 4a b b2 + 4a

2x1 bx0 2x1 bx0
xn = x0 + + x0
b2 + 4a 2n+1 b2 + 4a 2n+1
teljes
ul.
2. Igazoljuk, hogy ha b2 + 4a = 0 es b 6= 0, akkor minden n N szamra
on.
n
2n b
xn = x0 (1 n) + x1
b 2
ersi
teljes
ul.
3. Igazoljuk, hogy ha b2 + 4a < 0 es b 6= 0, akkor minden n N szamra

n
n 2x1 bx0
xn = (a) sgn(b) x0 cos(n) +
2 sin(n)
ft v
b2 4a

b2 4a
teljes
ul, ahol = arctg .
b
Dra
XVI. Elemi sz
amt
asok.
1. Sz
amoljuk ki az al
abbi mennyisegeket.
ii (1 + 2 i)3+4 i ln i
2. Oldjuk meg az al
abbi egyenleteket.
sin z = 2 cos z = 3 i ch z = 1 iz = 1 + 2 i
9
6. Sorozatok
I. Mutassuk
meg a definci
o alapj
an, hogy az alabbi sorozatok hatarerteke vegtelen.
1. an = n2 n
!
2. an = n3 3n2 + 3n 5
risk

3. an = n4 + 2n3

4. an = n4 5n3
II. Legyen a : N C tetsz oleges sorozat. Mutassuk meg, hogy az a sorozat pontosan akkor
own
konvergens, ha a Re a es az Im a sorozat konvergens. Tovabba ekkor
lim a = lim Re a + i lim Im a.
III. Legyen a : N R tetszoleges konvergens sorozat. Igazoljuk, hogy minden > 0 eseten
1. a {n N| |an lim a| < } halmaz vegtelen;
2. a {n N| |an lim a| > } halmaz veges.
our
IV. Legyen a, b : N R olyan konvergens sorozat, melyre minden n N eseten an bn teljes
ul.
Bizonytsuk be, hogy ekkor lim a lim b.
at y
V. Hat
arozzuk meg az al
abbi sorozatok hatarerteket.
3 2n2 + 3n + 6 (n + 1)!
1. lim 2. lim 3. lim
n n n 3n2 1 n n!(5 + 2n)
n

Use
n2 10n 2
2
lim n2 + 3 n 9

4. lim n 5. 6. lim
n n n 5n3 + 2n2 + n + 1
3
VI. Legyen k, l N es legyen (ai )ik+1 es (bj )jl+1 valos szamok egy-egy rendszere. Keress
uk meg
a
ak nk + ak1 nk1 + + a1 n + a0
on.
lim
n bk nl + bl1 nl1 + + b1 n + b0
hat
arerteket.
ersi
VII. Keress
puk meg az al pabbi gy
okos kifejezesek hatarerteket.

1. lim 2
2n + 5n 2n n 2
n
p p
2. lim n4 + 2n2 + 3 n4 + n
n
ft v
p p
3. lim n2 + 3n + 3 n2 + an + 1 (a R)
n
p3
p3

4. lim n6 + n5 n6 n5
n
Dra
VIII. Mutassuk meg, hogy adott q R eseten

ha q > 1,
lim q n = 1 ha q = 1,
n
0 ha 1 < q < 1,

es q 1 eseten a q n sorozat divergens.
IX. Igazoljuk, az al
abbi hat
arertekeket.
10

1. Minden q R+ sz
amra lim n
q = 1.
n

2. lim n n = 1
n
n
3. lim n! =
!
n
risk
qn
4. Minden q C eseten lim = 0.
n n!
X. Igazoljuk, hogy minden n N0 termeszetes szamra

r
n1 3(3n)! 1 2(2n)!
own
n
n! es 3n 3
2n
2 3 (n!) n 2 (n!)2
teljes
ul.
XI. Hat
arozzuk meg a k ovetkezo hatarertekeket!
our

2n

n

n
1. lim 2n 2. lim 2n 3. lim n+1
n n n
r
n 1 p
n
4. lim 2n n 5. lim 1+ 6. lim n2 + 100
n
at y
n n n
r
p
n
2
n 2n + 3
n2
7. lim n2 100 8. lim 2
9. lim n
n n 4n + n n
s
n3 2n + 3 3 + n2 5n
n
2n n2 + 1
10. lim n 11. lim 12. lim
n n n+8 n 9n3 + 10n n 10n n3 + n
Use
2 n
+ 4nn
r r
3 1 + 2n 2n + 4n
13. lim 2 14. lim n 15. lim n n
n n
n
n n + 3n n 5 + 3n
r 5
2 n + n3 4 n
n n 3
16. lim
n n4 5 n
on.
XII. Igazoljuk az al
abbi
osszef
uggeseket.
n n2
1 1
1. lim 1 + 2 =1 2. lim 1+ =
ersi
n n n n
n+1 2n+3
1 1 3
3. lim 1 + =e 4. lim 1 + = e2
n n n 3n
ft v
n n

5n + 2 2 1
5. lim = 5e 6. lim + =0
n 5n + 1 n 3 n
n 2n+1
1+ n 5 6
7. lim =0 8. lim 1 + + 2 = e10
2 n n n
Dra
n n
1
9. lim n( n e 1) = 1 10. lim n(n( n e 1) 1) =
n n 2
XIII. Hatarozzuk meg az alabbi rekurzioval definialt sorozatok hatarerteket!
10
1. an+1 = 7 , a1 = 4
an

2. an+1 = 2an + 3, a1 = 1 es a1 = 5

3. an+1 = an + 2, a1 = 1
11
XIV. Hat
arozzuk meg a k
ovetkez
o a sorozatok eseten lim sup a es lim inf a erteket!
2n2 3 4 n2
1. an = cos n 2. an =
2 n2 + n + 8 n+3
!
r 3
risk
n3 + (1)n n3

3n 4n 1
3. an = 4. an =
3n3 + n + 8 5+n 2n + 5
XV. Mutassuk meg, hogy minden a : N R sorozatra teljes ulnek az alabbiak.

1. Az x R sz amra pontosan akkor teljes ul, hogy lim sup a = x, ha minden c < x eseten az
own
{n N| c < an } halmaz vegtelen, es minden c > x eseten az {n N| c < an } halmaz veges.
2. Az x R sz amra pontosan akkor teljes ul, hogy lim inf a = x, ha minden c < x eseten az
{n N| c > an } halmaz veges, es minden c > x eseten az {n N| c > an } halmaz vegtelen.
XVI. Mutassuk meg, hogy minden a : N R sorozatra teljes ulnek az alabbiak.
our
1. Ha lim a R, akkor lim inf a = lim sup a = lim a.
2. Ha lim inf a, lim sup a R es lim inf a = lim sup a, akkor lim a = lim inf a.
XVII. Legyen a : N R+ olyan sorozat, melyre minden m, n N eseten am+n am an teljes

ul.

at y
Igazoljuk, hogy ekkor az ( n an )nN sorozat konvergens, es

lim n
an = inf n
an .
n nN
XVIII.
p (Gy ok-kriterium sorozatokra.) Mutassuk meg, hogy ha az a : N C sorozatra
Use
lim n |an | < 1 teljes

ul, akkor lim an = 0.
n n
XIX. (H anyados-kriterium sorozatokra.) Mutassuk meg, hogy ha az a : N C \ {0} sorozatra

an+1
lim < 1 teljes
ul, akkor lim an = 0.
n an n
on.

an+1
XX. Mutassuk meg, hogy ha az a : N R \ {0} sorozatra lim = c teljes
ul, akkor

n an
ersi
lim n an = c.
n
XXI. Igazoljuk a

lim {(2 + 3)n } = 1
ft v
arerteket, ahol {} a t
hat ortresz f
uggvenyt jeloli!
XXII. Igazoljuk
s az al
abbi hat
arertekeket.
Dra
2n
1. lim n =4
n n
s
3n 27
2 . lim n =
n n 4
s
kn kk
3 . lim n = k N \ {0}
n n (k 1)k1
12
XXIII. Legyen 0 < x0 y0 tetsz
oleges valos szampar. Definialjuk az
xn + yn
xn+1 = yn+1 = xn yn
2
!
risk
rekurzi
oval az (xn )nN es (yn )nN sorozatokat. Igazoljuk, hogy ezek konvergens sorozatok, valamint
hogy
lim xn = lim yn
n n
teljes
ul!
own
XXIV. Legyen x0 , c R+ . Adjuk meg az (xn )nN sorozatot az alabbi iteracioval.
2 1 c
xk+1 = xk +
3 3 x2k
Igazoljuk, hogy
our
3
lim xk = c.
k
7. Sorok
at y
7.1. Konvergenciakrit
eriumok
I. Igazoljuk a sorokra vonatkoz
o alabbi osszefuggeseket!
2n3
X 1 8 X 4 X
1. = 2. =3 3. arctg n arctg(n + 1) =
Use
2 3 n 2 + 2n 4
n=1 n=1 n=1

X 1 X 2 X 1
4. = 5. 21
=1 6. =1
n=0
n+ n+1 n=1
4n n=1
n n + 1 + (n + 1) n

3

X n+1 3n X 4 X 4
7. =1 8. =1 9. =1
on.
3 3
n n (4n 3)(4n + 1)
n=1
n2 + n n=2 n=1

X 2n + 1 X 5 X 1
10. 2 (n + 1)2
=1 11. =5 12. log 1 2 = log 2
n n(n + 1) n
ersi
n=1 n=1 n=2
II. Igazoljuk az al
abbi egyenl
osegeket!

X 1 1 X (1)n+1 X 1 1
= = =
ft v
n=2
n1 n+1 n=1
n
n n=2
n n
III. Konvergensek-e az al
abbi sorok es ha igen, mi a hatarertek
uk?

22n 32n+1 x2n
Dra
X X X
n=1
(5)n+2 n=1
23n2 n=1
4n
IV. Konvergenciakriteriumok.
1. A majorans, illetve minorans kriterium segtsegevel donts
uk el, hogy az alabbi sorok k
oz
ul
melyek konvergensek, illetve melyek divergensek.

X 1 + cos n X ln(1 + n) X 1n
1. 2. 3.
n=1
n2 n=1
1+n n=1
n2n
13

X 1 X 1 X th n
4. tg 5. 6.
n=1
n n=2
n 8n2 + 1
3
n=1
n2
p
X n3 n + 3 X n2 n + 3 X p
n4 + 3 n4 1
!
7. 8. 9.
2n4 + 2n2 + 7 2n5 + 2n2 + 7
risk
n=1 n=1 n=1

X sh n X 1
10. 11. 1
n=1
n2 n=1 n
1+ n
2. A gy
okkriterium segtsegevel d
onts
uk el, hogy az alabbi sorok koz
ul melyek konvergensek illetve
own
melyek divergensek.

X n10 X n2 X 10n
1. 2. 3.
n=1
2n n=1
2n n=1
nn
n2
(n!)n (n!)n 2 1
our
X X X
4. 5. 6. 1+
n=1
(nn )2 n=4
n(n2 ) n=1
n 9n
n2 n2 2 n3
X n X 3n + 1 1 X n 2
7. 8. 9.
at y
n=1
n2 + 1 n=1
3n 2 32n+1
n=1
n2 + 1
n1 3n2
5n n2 + n 3

X X X 4n
10. 11. 12.
n=1
n5 4n+1 n=1
2n2 7n + 10 n=1
4n + 1
n2
X n X 1
13. 14. 1
Use
n
n=2
ln n n=4
n
3. A h anyadoskriterium segtsegevel d
onts
uk el, hogy az alabbi sorok kozul melyek konvergensek
illetve melyek divergensek.
n

10n
on.
X X n! X n1
1. 2. 3. n

n=1
n! n=1
nn n=4 n3

X 5n+2 X (3n)! X (3n)!
4. 5. 6.
ersi
n=2
(n 1)! n=1
(n!)3 n=1
53n n!(n + 1)!(n + 2)!

X (2 + n)n X 1
7. 8. 2n

n=1
(n + 1)! n=1 n
ft v
4. A Leibniz-kriterium segtsegevel vizsg

aljuk meg, hogy az alabbi sorok konvergensek, abszol
ut
konvergensek illetve feltetelesen konvergensek-e.

sin n
Dra
X X n X 1
1. 2
2. (1)n 3. (1)n
n=1
n n=1
2n + 1 n=1
n n

X X arctg n X 1
4. (1)n ( n + 1 n) 5. (1)n 6. (1)n
n=1 n=1
n2 + 1 n=1
n log n

q
X log n X X
(1)n n
(1)n
n
7. 8. (1) n+ n n 9. 0.1
n=1
n log n n=1 n=1
14
V. Legyen a : N R+ monoton csokkeno zerussorozat (lim a = 0), es legyen
n
X
s:NR n 7 (1)k ak .
!
k=0
risk
1. Mutassuk meg, hogy az n 7 s2n sorozat monoton novo es fel
ulrol korlatos; ezert konvergens is.
2. Legyen S = lim s2n . Mutassuk meg, hogy az n 7 s2n+1 sorozat is konvergens, es szinten S a
n
hat
arerteke.
own
3. Igazoljuk, hogy minden n N szamra

n
X
k
S (1) ak an+1

k=0
our
teljes
ul.
(A fenti alaku sorokat Leibniz-soroknak nevezz
uk.)
VI. Becs ulj

uk meg, hogy h
anyadik reszletosszeg eseten lesz a sor osszegere kapott becsles hib
aja
at y
104 -nel kisebb!

X 3n + 2 X 2n X (1)n
2n 2
5 + 3n + 1 (n + 1)! 10n n + 3
n=1 n=1 n=1
VII. Igazoljuk, hogy a k

ovetkez
o sorok konvergensek!
Use

X (1)n
1. = ; ' 1500. Leibniz
n=0
2n + 1 4

X 1 2
2. 3 = ; 1748. Euler
n2 2n

6
on.
n=1 n
3
X 2n 42n + 5 1
3. = ; 1914. Ramanujan
n=0
n 212n+4

ersi

8 X (4n)! 1103 + 26390n 1
4 = ; 1914. Ramanujan
9801 n=0 (n!)4 3964n

36 X 1 4
ft v
5. = ; 1974. Comtet
17 n=1 n4 2n

n
90

X 1 4 2 1 1
6. = ; 1996. Bailey
n=0
16n 8n + 1 8n + 4 8n + 5 8n + 6
Dra
VIII. Konvergencia-kriteriumok segtsegevel donts

uk el, hogy konvergensek-e az alabbi sorok.
1 2
3n
(2 + n)n n2 + n 3
n
X X X 4n
1. 2. 3.
n=1
(n + 1)! n=1
2n2 7n + 10 n=1
4n + 1
n2 n2
X n X 3n + 1 1 X n3 + n
4. 5. 6. n
n=1
n2 + 1 n=1
3n 2 3 2n+1
n=1
4 + n5
15
IX. Abszol
ut vagy feltetelesen konvergensek-e az alabbi sorok?
n
X (3)n X 4n X (3)n X cos n

4n + n 4+n 2 + n3n 3
n2 + 1
!
n=1 n=1 n=1 n=1
risk
X (1)n
X. Igazoljuk, hogy a sor konverges, de onmagaval vett Cauchy-szorzata mar divergens.
n
n+1
XI. Legyen a : N \ {0} R konvergens sorozat. Mutassuk meg, hogy ekkor
n
1X
own
lim ak = lim a
n n
k=1
teljes
ul.

X
XII. Legyen a : N \ {0} R+ olyan sorozat melyre an < . Igazoljuk, hogy ekkor
lim
1X
n
kak = 0.
our
n=1
n n
k=1
at y
X
uk az a : N C, ak = xk sorozatot. Mutassuk meg a
XIII. Legyen x C |x| < 1, es tekints ak
k
sorozat
onmagaval vett Cauchy-szorzatanak a segtsegevel, hogy minden n N+ eseten
n1
X xn x(xn 1) X x
1. kxk = n , valamint kxk = ;
x1 (x 1)2 (x 1)2
Use
k=0 k=0
n1 n n+1
X x 2x x(1 + x)(xn 1) X x(x + 1)
2. k 2 xk = n2 2
n + 3
, valamint n2 xn = ;
x1 (x 1) (x 1) n=0
(x 1)3
k=0
n1
X xn 3 3xn+1 2 3xn+1 (x + 1) x(x2 + 4x + 1)(xn 1)
3. k 3 xk = n n + n , valamint
on.
x1 (x 1)2 (x + 1) 3 (x 1)4
k=0

X x(x2 + 4x + 1)
n3 xn =
n=0
(1 x)4
ersi
teljes
ul.
XIV. Igazoljuk az al
abbi vegtelen szorzatokra vonatkozo egyenlosegeket.

(1)k

Y 1 Y 1 Y
ft v
1. 1+ = 2. 1 =0 3. 1+ =1
k k k
k=1 k=2 k=2

Y 1 Y 4 1 Y 2 1
4. 1+ 2 =2 5. 1 2 = 6. 1 2 =
k 1 k 6 k +k 3
k=2 k=3 k=2
Dra
7.2. Hatv
anysorok

an+1
I. Legyen a : N C \ {0}. Mutassuk meg, hogy ha letezik a lim hatarertek, akkor letezik
p
n an
a lim n |an | hat
arertek is, es
n
p an+1
lim n |an | = lim .
n n an
16
II. Legyen a : N C es z C. X
p
1. Mutassuk meg, hogy ha |z| lim sup n |an | < 1, akkor a an z n sor abszol
ut konvergens.
nN
p X
!
2. Mutassuk meg, hogy ha |z| lim sup n
|an | > 1, akkor a an z n sor divergens.
risk
nN
X
(A an z n alak
u sorokat hatv
anysoroknak nevezz
uk. Ha bevezetj
uk az
nN
1 p
n

p ha |an | > 0,
lim sup
own
lim sup |an | n
Ra = p
n

ha lim sup p |an | = 0,
n

0 ha lim sup |an | =
konvergenciasug arnak nevezett mennyiseget, akkor |z| < R eseten a hatvanysor abszol
ut konvergens,
|z| > R eseten pedig divergens.)
III. Sz
tomany
amtsuk ki a k
at!
ovetkez
our
o hatvanysorok konvergenciasugarat es adjuk meg a konvergenciatar-

at y
X X X
1. nxn 2. nn xn 3. 3n+1 xn
n=0 n=0 n=0
2n
X n X x X (n!)3 n
4. n
x2n 5. 6. x
n=0
(n + 1)3 n=0
(2n)! n=0
(3n)!

(1)n (2n + 1) n+1 n+2 n
Use
X X X
7. (x + 7)n 8. n
(x 2)2n 9. x
n=0
(2n)! n=0
9 n=0
n+1
2
X (n + 2)n X (n + 1)n n X n+1
10. n2 +1
xn 11. x 12. n
(x 2)2n
n=1
(n + 6) n=1
n! n=1
9
on.
7.3. Ces
aro-
osszegz
es
I. Ces osszegzes 1 .
aro-

ersi
XC1 1 XC2 1
1. Igazoljuk, hogy (1)n = , valamint (1)n+1 n = .
n=1
2 n=1
4
2. Mutassuk meg, hogy minden x ]0, 2[ eseten
ft v
k
X 1 sin x sin x
s1 (k) = sin(lx) = sin((k + 1)x) + cos((k + 1)x)
2 1 cos x cos x 1
l=1
1 Defin Azt mondjuk, hogy az a : N+ R sorozatb
P
ci
o: ol k
epzett a sor Ck (Ces
aro-) o
sszegezhet
o, valamely
Dra
n
X
k N+ eset
en, ha az s(n) = ak r
eszlet
osszeg sorozatb
ol k
epzett
k=1
n

1X

si , ha k = 1,
n i=1

(k)
(k) : N+ R n 7 n = n
1 X (k1) ,

ha k>1
n
i
i=1

XCk (k)
sorozatnak l
etezik v
eges hat
ar
ert
eke,
es ekkor a an = lim n jel
ol
est haszn
aljuk.
n
n=1
17
k
X 1 1 + cos x
s2 (k) = cos(lx) = 1 cos((k + 1)x) + sin((k + 1)x)
2 sin x
l=1
n
1X (n + 1) sin x sin((n + 1)x)
!
1 (n) = s1 (k) =
2n(1 cos x)
risk
n
k=1
n
1X cos((n + 1)x) (n + 1) cos x + n
2 (n) = s2 (k) =
n 2n(cos x 1)
k=1
teljes
ul. Ezek alapj
an igazoljuk, hogy
own

XC1 1 XC1 sin x
cos(nx) = es sin(nx) = .
n=1
2 n=1
2(1 cos x)
am, melyre |z| = 1. Mutassuk meg, hogy az an = z n sorozatra

3. Legyen z C \ {1} olyan sz
sn =
n
X
our
ak =
z n+1 z
z1
k=1
n
at y
1 X z z 2 (z n 1)
n(1) = sk = +
n 1z n(z 1)2
k=1

z XC1 z
teljes
ul, valamint, hogy lim = n(1) . Tehat zn = . Mutassuk meg, hogy
n 1z n=0
1z
Use
x ]0, 2[ eseten a z = ei x helyettestessel

XC1 1 XC1 sin x
cos(nx) = es sin(nx) =
n=1
2 n=1
2(1 cos x)
on.
ad
odik.
am, melyre |z| = 1. Mutassuk meg, hogy az an = nz n sorozatra
4. Legyen z C \ {1} olyan sz
n
z n+1 z(z n 1)
ersi
X
sn = ak = n
z1 (z 1)2
k=1
n
1 X z n+2 + z 2z 2 (1 z n )
n(1) = sk = 2
+
n (z 1) n(z 1)3
ft v
k=1
n n
1 X (1) z z 3 (z n 1) 2z 2 X 1 zk
n(2) = k = + +
n (z 1)2 n(z 1)3 n(z 1)3 k
k=1 k=1
Dra

z XC2 z
ul, valamint, hogy lim n(2) =
teljes 2
. Tehat nz n = . Mutassuk meg,
n (z 1) n=0
(z 1)2
hogy x ]0, 2[ eseten a z = ei x helyettestessel

XC2 1 XC2
n cos(nx) = es n sin(nx) = 0
n=1
2(cos x 1) n=1
ad
odik.
18

XC3 z(z + 1)
5 . Legyen z C \ {1} olyan szam, melyre |z| = 1. Igazoljuk, hogy n2 z n =
n=0
(z 1)3
ul, valamint, hogy az x ]0, 2[ esetben
teljes
risk
XC3
2
XC3 sin x
n cos(nx) = 0 es n2 sin(nx) = .
n=1 n=1
2(1 cos x)2

XC4 z(z 2 + 4z + 1)
6 . Legyen z C \ {1} olyan sz
am, melyre |z| = 1. Igazoljuk, hogy n3 z n =
(z 1)4
own
n=0
ul, valamint, hogy az x ]0, 2[ esetben
teljes

XC4
3 2 + cos x XC4
n cos(nx) = es n3 sin(nx) = 0.
n=1
2(1 cos x)2 n=1
8. Hat
ar
ert
ek
es folytonoss
ag our
I. Igazoljuk az al
abbi hat
arertekeket!
at y

1. lim 2x + 1 = 3 2. lim (x2 + 3x 1) = 3
x4 x1
2x 3 1 2x 3
3. lim = 4. lim =2
x1 x+1 2 x x+1
x+2
5. lim = 6. lim (2 4x3 ) =
Use
x3 (x + 3)2 x
II. Keress
uk meg az al
abbi hat
arertekeket!

n 1+x1
1. lim x (n Z) 2. lim
x0 x0 9+x3
x2 + 3x 10
on.
p p
3. lim 4. lim x( x2 + 1 x2 + 3)
x2 (x2 4)2 x
x3 + x2 5x + 3
5. lim (7x9 x4 + 3x2 + 1) 6. lim
ersi
x x3 x3 + 9x2 + 27x + 27
x1 x2 + 3x 10
7. lim 8. lim
x1 3x2 + 1 2x x2 (x2 4)2
III. Bizonytsuk be, hogy minden paratlan fokszam
u polinomnak van zerushelye.
ft v
IV. Bizonytsuk be, hogy ha f : [a, b] R folytonos, es Ran f = [a, b], akkor letezik olyan x0 [a, b],
amelyre f (x0 ) = x0 .
V. Vizsg aljuk monotonit as, parit
as, korlatossag, periodicitas es folytonossag szempontjabol az al
abbi
Dra
f
uggvenyeket ({} a t
ortreszf
uggveny).
n
1 1 2x X
1. 4. 7. (x k)2
1 + x2 1 + 2x
k=n
p p
2. x2 + 1 x2 1 5. sin x 2
8. sin2 x
1 x2 + x
3. ax + (a R+ ) 6. log 9. {5x} + tg x
ax x2 x
19
VI. Sz
amoljuk ki az al
abbi hat
arertekeket!

xm 1 tg x x2 x
x1 xn 1 x0 x x1 x1

!
x
cos x 1 1 + 5x 1 3x e 1
risk
x0 x2 x0 x2 + 2x x0 x
p sin(3x) x sh(2x)
3. lim x2 + 1 + x 6. lim 9. lim
x x0 e4x 1 x0 ch(3x) 1
VII. Mutassuk meg, hogy minden f : K K f

uggvenyre az alabbi alltasok ekvivalensek.
own
1. Az f f
uggveny folytonos.
1
2. Minden A K nylt halmazra f (A) nylt a Dom f halmazban.
1
3. Minden A K z
art halmazra f (A) z
art a Dom f halmazban.
(Legyen B A K. A B halmaz nylt az A halmazban, ha letezik X K nylt halmaz, melyre
B = A X. A B halmaz z
VIII. Hat
arozzuk meg az al
abbi f
our
art az A halmazban, ha letezik X K zart halmaz, melyre B = A X.)
uggvenyek szakadasi helyeit es annak tpusait.
1. f (x) = sgn2 x 2. f (x) = [xn ]
at y
1

ha x 6= 0
3. f (x) = [x] + [x] 4. f (x) = x2

0 ha x=0
4 3
p hp i x 3x
5. f (x) = |x| |x| 6. f (x) =
Use
|2x2 6x|
1 1
+ , ha x 2;
(x2 + 2x 8)(x + 4)

|4 x| 4 x

7. f (x) = 2 8. f (x) =
x 10x |x2 + 3x 10|(x2 + 5x + 4)(x + 1)
, ha x < 2.

x2 11x + 10
on.
IX. H Adott x Q \ {0} eseten legyenek px Z es qx N \ {0} azon egyertelm

uen meghatarozott
px
sz
amok, melyekre x = , valamint px es qx relatv prmek. Az
qx
ersi

0, ha x / Q \ {0},
f : R R x 7 1
, ha x Q \ {0}
qx

ft v
f
uggvenyt Dirichlet-f
uggvenynek nevezzuk. Igazoljuk, hogy a Dirichlet-f
uggvenynek
1. minden pontban letezik jobb- illetve bal oldali hatarerteke;
2. a 0 helyen es minden irracion
alis pontban folytonos;
3. minden a Q \ {0} pontban szakad asa van, bar lim f = lim f .
Dra
a+ a
X. Mutassuk meg, hogy ha az f : ]1, 1[ R f uggveny folytonos a 0 pontban, es minden x ]1, 1[

eseten f (x) = f (x2 ), akkor az f f
uggveny folytonos.
XI. Igazoljuk, hogy az idR Q f
uggveny csak a 0 pontban folytonos.
1
XII. Bizonytsuk be, hogy a sin es a cos f
uggveny egyenletesen folytonos az R halmazon, es az
idR
1
es a sin f
uggveny nem egyenletesen folytonos a ]0, 1[ intervallumon.
idR
20
h i
XIII. Mutassuk meg, hogy letezik olyan x0 0, , melyre x0 sin x0 = .
2 4
XIV. Legyen n N \ {0}, I R intervallum, (xi )i=1,...,n I n es f C(I, R). Igazoljuk, hogy
letezik olyan x0 I pont, melyre
!
n
risk
1X
f (x0 ) = f (xi )
n i=1
teljes
ul.
XV. Legyen f C([0, 2] , R). Mutassuk meg, hogy letezik olyan u, v [0, 2], melyre
own
f (2) f (0)
vu=1 es f (v) f (u) = .
2
XVI. Legyen a R es f C([a, [ , R) olyan f
uggveny, melyre lim f R. Igazoljuk, hogy ekkor f

our
egyenletesen folytonos az egesz [a, [ halmazon.

XVII. Legyen A = [1, 0] ]0, 1[ Q {3, 4, 5} es legyen

at y

0 ha x < 2 es x
/ Q,
x ha x < 2 es x Q,

f :AR x 7

5 ha x = 3,
8 ha x = 4 vagy x = 5.

Mely pontokban folytonos az f f

uggveny?
Use
9. Differenci
alhat
os
ag
I. A deriv al
as definci
oja alapj
an, valamint a hatvanysor derivalasara vonatkozo ismeretek alapj
an
is igazoljuk az al
abbi formul akat (ahol n N \ {0})
on.
0
(idnR ) = n idn1
R sin0 = cos cos0 = sin exp0 = exp sh0 = ch ch0 = sh
uk meg az f = id2R Q f
II. Keress uggveny derivaltjat.
ersi
III. Mutassuk meg, hogy ha n N, f, g C n (R, R) akkor f g C n (R, R) valamint

n
X n (k) (nk)
ft v
(n)
(f g) = f g
k
k=0
teljes
ul.
Dra
IV. Sz
amoljuk ki az al
abbi f
uggvenyek derivaltjat.
sin x cos x tg x x3 sin x ex cos x

f (x) = x5 g(x) = h(x) = ex sh(x) cos(x) ctg x
ex x4 + x2 + 12
V. Legyen f, g : R R es a Int Dom(f g). Igazoljuk, hogy ha g differencialhato az a pontban es
f differenci o a g(a) pontban, akkor f g differencialhato az a pontban, es
alhat
(f g)0 (a) = f 0 (g(a)) g 0 (a).
21
VI. Deriv
aljuk a k
ovetkez
o f
uggvenyeket es hozzuk egyszer
ubb alakra a derivaltakat!
sin x
1. f (x) = ex (1 + x2 ) 2. f (x) =
x + cos x
!
1 + cos x
risk
3. f (x) = 1 + cos x 4. f (x) = ln
1 sin x
sin x
5. f (x) = 6. f (x) = xtg x
2+x
2
7. f (x) = (cos x)sin x 8. f (x) = esin cos x
own
VII. Tekints
uk az
arctg 1 + x

ha x 6= 1,
f (x) = 1x

0 ha x = 1
0 0
our
f
uggvenyt. Sz
amoljuk ki az f (1) erteket es a lim f (x) hatarerteket!
x1

VIII. Igazoljuk, hogy tetsz
oleges 0 < a < b < szamra
2
at y
ba ba
< tg b tg a <
cos2 a cos2 b
teljes
ul.
Use
IX. Sz
amoljuk ki a k
ovetkez
o hat
arertekeket!
5x3

1 1
1. lim 2x 7. lim
x e x0 x2 x sin x
x
ln cos x 1 1
2. lim 8. lim 1 + + 2
x sin 2x x x
on.
x0 x
tg x
ln(2x 1) 1
3. lim 9. lim
x1 arctg x1 x0+ x
4
ersi
ctg x 1
4. lim 2 esin x 10. lim (1 + arcsin 2x) sh x
x0 x+0
x
1 1 1
5. lim sin + cos 11. lim (ch 3x) x2
x0 x x x0
ft v

sin x
arcsin (2 ch x)
6. lim x3 ln x5 12 . lim 2
3
x0+ x0+ x2
X. Legyen I R nylt intervallum, es legyen f : I R olyan differencialhato f
uggveny, melynek a
Dra
deriv
altja korl
atos. Igazoljuk, hogy ekkor f egyenletesen folytonos az egesz I intervallumon.
XI. H Feladatok a hatarertek es deriv

alas kapcsolatarol.
1. Legyen f : R R olyan p aratlan f uggveny, melyre 0 Dom(f 000 ) teljes
ul, es legyen a, b R.
Mutassuk meg, hogy ekkor
a2 b2 000

f (at) f (bt)
lim 3
3
= f (0).
t0 at bt 6
22
2. Legyen f : R R h uggveny, es legyen u Dom(f 000 ) tetsz
aromszor differencialhato f oleges
pont. Mutassuk meg, hogy ekkor
f (u + t) f (u t) 2tf 0 (u) f 000 (u)
lim = .
!
t0 t3 3
risk
XII. Elemi egyenl otlensegek.
1. Igazoljuk, hogy minden x 6 , 2 szamra

3 1
sin x x + .
2 6 2
own
2. Igazoljuk, hogy minden x ]0, [ eseten
x3
sin x > x .
6
our
3. Igazoljuk, hogy minden x, y R+ szamra y < x eseten
1 log x log y 1
< < .
x xy y
at y
4. Igazoljuk, hogy minden x, y, a, b R+ szamra
x y
x+y
x log + y log (x + y) log .
a b a+b
5. Bizonytsuk be, hogy minden x, y R szamra x > 0 eseten
Use
xy x log x + ey1
teljes
ul.
XIII. H F uggvenyek konvexit asa.

on.
1. Legyen a, b R, a < b es legyen f : [a, b] R konvex f uggveny. Mutassuk meg, hogy ha letezik
olyan c ]a, b[ sz
am melyre f (a) = f (c) = f (b), akkor az f f uggveny allando.
2. Legyen a, b R, a < b es f : ]a, b[ R konvex fuggveny. Igazoljuk, hogy f folytonos.
3. Legyen a, b R, a < b. Adjunk peldat olyan f : [a, b] R konvex f
ersi
uggvenyre, mely nem

folytonos.
4. Legyen I R intervallum es f : I R folytonos f uggveny. Igazoljuk, hogy az f f uggveny
pontosan akkor konvex, ha minden x1 , x2 I szamra
ft v

x1 + x2 f (x1 ) + f (x2 )
f
2 2
teljes
ul.
Dra
5. Igazoljuk, hogy ha f : R R mindenhol ertelmezett szigor

uan konvex f
uggveny, akkor
lim f = vagy lim f = .

6. Legyen f, g : R R olyan konvex f uggveny, melyre g monoton novo es Dom(g f ) intervallum.
Mutassuk meg, hogy ekkor a g f f uggveny is konvex.

1
7. Legyen f : R+ R ketszer differencialhato fggveny, tovabba legyen g : R+ R, g(x) = f .
x
Bizonytsuk be, hogy az idR+ f fuggveny pontosan akkor konvex, ha a g f uggveny konvex. (Igaz
marad-e az allt
as, ha f nem ketszer differencialhato?)
23
8. Legyen I R intervallum es f : I R+ ketszer differencialhato f
uggveny. Mutassuk meg, hogy
uggveny pontosan akkor konvex, ha f f 00 (f 0 )2 .
a log f f
XIV. Adjuk meg az al

abbi f f
uggvenyek x0 pontbeli erintojenek az egyenletet.
!
risk
p 1
1. f (x) = x2 x0 = 4 4. f (x) = arcsin 1 x2 x0 =
r 2
x+1
2. f (x) = x0 = 2 5. f (x) = sin x2 x0 =
x1 2
1
own
3. f (x) = x0 =
1 sin x 4
XV. H Legyen I R nylt intervallum, f C 2 (I, R) es legyen x0 I olyan pont, melyre f 00 (x0 ) 6= 0.
Igazoljuk, hogy ekkor az f fuggvenyt az x0 pontban legjobban kozelto kor egyenlete
p
y : [xc R, xc + R] R x 7 yc sgn(f 00 (x0 )) R2 (x xc )2 ,
ahol our
32
1 + f 0 (x0 )2 1 + f 0 (x0 )2 1 + f 0 (x0 )2
at y
R= , xc = x0 f 0 (x0 ) es yc = f (x0 ) + .
|f 00 (x0 )| f 00 (x0 ) f 00 (x0 )
XVI. H Legyen f C 2 (R+ 0 , R) olyan fuggveny, melyre f es f 00 korlatos. Igazoljuk, hogy ekkor f 0
atos valamint ha k {0, 1, 2} eseten Mk = sup |f (k) (x)|, akkor M12 4M0 M2 teljes
is korl ul.
xR+
Use
XVII. H Legyen f : R+ R olyan korl atos f

uggveny, mely ketszer differencialhato, a masodik
deriv atos, es lim f = 0. Igazoljuk, hogy ekkor lim f 0 = 0.
altja is korl

XVIII. H Legyen f analitikus az a R pontban. Igazoljuk, hogy ekkor letezik olyan r > 0 szam,
on.
uggveny analitikus minden x Gr (a) pontban.

hogy az f f
XIX. Tekints
uk az al
abbi f
uggvenyt.
ersi
1
(
x + x2 sin ha x 6= 0
f :RR x 7 x
0 ha x=0
Igazoljuk, hogy f 0 (0) 6= 0. Szigor

ft v
uan monoton-e az f f
uggveny a 0 egy kornyezeten?
x
XX. Vegezz
unk teljes f alatot az f (x) = x3 ex es a g(x) = x2 arctg
uggvenyvizsg f
uggvenyen.
1+x
Dra
Teljes f
uggvenyvizsg
alatn
al valaszoljunk az al
abbi k
erd
esekre: hol van ertelmezve a f uggv
eny, mi a hat ar
ert
eke a
plusz-
es mnusz v
egtelenben, illetve a Dom f halmaz hat arpontjaiban, mi a line aris aszimptot aja a plusz-
es mnusz
v
egtelenben, hol monoton n ovo illetve cs
okken
o a f
uggv
eny, hol van lok
alis sz
els
oert
eke,
es a milyen jelleg
u sz
els
oert
ek
(maximum, minimum), hol konvex illetve konk av a f
uggveny, hol van inflexi
os pontja, hol van glob
alis minimuma illetve
maximuma a f
uggv
enynek, mi a f
uggveny ert
ekkeszlete.
alis maximuma illetve minimuma a p(x) = 3x5 15x4 +25x3 15x2 +4 polinomnak?
XXI. Hol van lok
XXII. H
any val asa van az x4 108x + 9 = 0 egyenletnek, es mi lesz a valos gyokok elojele?
os megold
24
XXIII. Van-e minimuma illetve maximuma az f (x) = x2 e3x f
uggvenynek a [0, 1] intervallumon,
ha igen, hat
arozzuk meg a szels
oertekeket.
XXIV. Irjuk fel az
!
2y(x)
risk
x cos y 2 (x) + + y(x) = 2x
x+2
implicit m
odon megadott y f
uggveny (0, 0) pontbeli erinto egyenesenek az egyenletet!
XXV. Milyen lok

alis tulajdons
aga van az
own
x2 sin y(x) + y(x) + sin x = 1

implicit m
odon adott y f
uggvenynek a , 0 pontban?
2
XXVI. Hat arozzuk meg az al abbi fuggvenyek 0 kor uli Taylor-sorat es annak konvergenciatartoma-
ny
at.
f (x) = (4x + 2) e3x
our
g(x) = sin2 (3x) h(x) = 2
7 5x
x 3x + 2
at y
q
XXVII. A binomi alis sorfejtes segtsegevel rjuk fel az arctg, arcsin, 1 + idR , 3 1 + id2R f
uggveny
0 k
oruli 9-ed rend
u Taylor-polinomjat.

XXVIII. Hat arozzuk meg 3 10 erteket 0, 01 pontossaggal.
Use
XXIX. Igazoljuk az al
abbi sor
osszegeket.

X ln k X 1
1. = 2. <
k (ln k)ln k
k=2 k=2
!1
on.
k
X x X X 1
3. 1 cos < (x R) 4. =
k n=1
n
k=1 k=1

1 1
ersi
X
5. sin <
k k
k=1
XXX. Legyen a, b R+ es R. Mutassuk meg, hogy

ft v

r
x
x a + b
x (1 + x) 1
lim = ab es lim =
x0+ 2 x0 x
teljes
ul.
Dra
XXXI. Legyen
1
(
x2 sin ha x 6= 0,
f :RR x 7 x2
0 ha x = 0.
arozzuk meg az f 0 f
1. Hat uggvenyt.
0
2. Vizsg
aljuk a lim f hat
arerteket.
0
25
XXXII. Igazoljuk a trigonometrikus f
uggvenyekre es inverz
ukre vonatkozo alabbi osszef
uggeseket.
tg x 1
1. sin x = sgn(cos x) p xR 2. cos x = sgn(cos x) p xR
2
1 + tg x 1 + tg2 x
!
1
risk
3. arcsin x + arccos x = x [1, 1] 4. arctg x + arctg = sgn x x R \ {0}
2 x 2
x x
5. arctg x = arcsin xR 6. arcsin x = arctg x ]1, 1[
1 + x2 1 x2
3x x3

1
7. tg(3 arctg x) = x R \
own
1 3x2 3
XXXIII. H (Raabe-fele konvergenciakriterium.) Legyen a : N K0 tetszoleges sorozat. Igazoljuk,

hogy
an X
1. ha lim inf n 1 > 1, akkor a an sor abszol
ut konvergens;
n an+1

2. ha lim sup n
n
an
an+1

1

< 1, akkor a
n
X
our
an sor nem abszol
ut konvergens.
n
at y
XXXIV. H Mutassuk meg, hogy a
j : C(R, R) F(Q, R) f 7 f |Q
lekepezes injektv. Ezek alapj

an igazoljuk az alabbiakat.
Use
|R| |C(R, R)| |F(Q, R)| = |F(N, R)| = |F(N, P(N))| =

= |F(N, F(N, {0, 1}))| = |F(N N, {0, 1})| = |R|
(Vagyis a folytonos f
uggvenyek halmaza kontinuum szamossag
u.)
on.
XXXV. H Legyen f : R R regul uggveny (azaz Dom f nylt halmaz, es minden a Dom f
aris f
pontra letezik a lim f es a lim f hat
arertek). Definialjuk az
a+ a
ersi

: Dom f R x 7 max f (x) lim f , f (x) lim f

x x+
f
uggvenyt. Igazoljuk az al
abbiakat.
ft v
1. Az f fuggveny pontosan akkor folytonos az x Dom f pontban, ha (x) = 0.

2. Minden a Dom f pontra lim = 0.
a
3. Minden K Dom f korl
atos z
art halmazra es > 0 szamra a
Dra
{x K| (x) }
halmaz veges.
4. Mutassuk meg, hogy letezik korl
[atos z
art halmazoknak olyan (Kn )nN rendszere, melyre minden
n N eseten Kn Dom f es Kn = Dom f .
nN
5. Az f f
uggveny szakad
asi helyeinek a halmaza megszamlalhato.
6. Minden nylt halmazon ertelmezett monoton f
uggveny regularis.
26
10. Hat
arozatlan integr
al
I. Sz
amtsuk ki a k
ovetkez
o integr
alokat.
!
Z Z Z
1+x 1
1 + ex1 d x
risk
1. dx 2. dx 3.
x x2
Z 2
x 1
Z Z
1 1
4. dx 5. dx 6. dx
x2 + 1 1 + x2 x2 1
Z Z Z
1 1 1
7. 8. 9.
own
2 cos2 2
Z sin Z Z sh
1
10. 11. sh 12. ch
ch2
II. A parci
alis integral
as segtsegevel hatarozzuk meg az alabbi integralokat, ahol a, b R \ {0}.
our
Z Z Z
ax 2 ax
1. xe dx 2. x e dx 3. x sin x d x
Z Z Z p
4. eax sin bx d x 5. ex cos x d x 6. 1 x2 d x
at y
Z p Z p Z
7. 2
1 + x dx 8. 2
x 1 dx 9. arcsin x d x
Z Z Z
10. arctg x d x 11. x arctg ax d x 12. x3 ln2 x d x
Use
III. A k
ovetkez
okben a racion
alis tortf
uggvenyekre vonatkozo integralasi szabalyt alkalmazzuk.
Z Z Z
1 1 1
1. 2 dx 2. 2 dx 3. 3 dx
1x x 2x 3 x +1
x2 1 x4
Z Z Z
1
4. d x 5. d x 6. dx
on.
(x + 2)3 x2 + 2x + 6 (x 2)(x 3)(x 4)

16x2 + 4x x3 x4 + 4
Z Z Z
7. d x 8. d x 9. dx
x4 + 4 (x2 + 1)2 x3 1
ersi
Z Z Z
1 x 1
10. dx 11. dx 12. dx
(x2 + x + 1)2 (x2 + 2x + 2)2 (x2 + 2x + 2)2
IV. A k
ovetkez
o integr amtasahoz alkalmazzunk megfelelo helyettestest (k N).
alok kisz
ft v
x3
Z Z Z
1
1. dx 2. dx 3. x 4 x 1 dx
(x + 2)4 1 + x + ( 1 + x)3
e4x
Z Z Z
x
4. dx 5. ex 1 d x 6. xe dx
Dra
1 + ex
Z p Z Z
7. 1 x2 d x 8. sink x cos x d x 9. cosk x sin x d x
Z Z Z
10. ctg x d x 11. tg x d x 12. tg2 x d x
Z Z Z
2 1
13. tg4 x d x 14. dx 15. dx
e3x ex x+ x11
27
V. A t = tg x helyettestessel racionalis t
ortf
uggvenyekre vezess
uk vissza a kovetkezo integralokat es
gy sz
amoljuk ki az ertek
uket.
Z Z
1 1
1. dx 2. dx
!
tg x 1 2
sin x + sin 2x
risk
1 + tg2 x
Z Z
1
3. dx 4. dx
1 tg2 x 1 + 3 cos2 x
VI. A k ovetkez o integralok kiszamt
asahoz gondoljunk az elemi fuggvenyek (sin, tg, exp, arctg,
arcsin,... ) derivaltj
ara es a deriv
al
asnal megismert lancszabalyra.
own
3x ex
Z Z Z
2
1. x ex d x 2. x d x 3. dx
1+9 1 e2x
ex
Z Z Z
cos ln x cos x
4. dx 5. dx 6. dx
3
1+e x x 1 + sin2 x
VII. Trigonometrikus azonoss agok segtsegevel szamoljuk ki az alabbi hatarozatlan integralokat.
1.
Z
Z
cos 2x cos 5x d x 2.
Z
Z
our
cos5 x sin2 x d x 3.
Z
Z
cos5 x d x
3 4
4. 5
cos x sin x d x 5. sin x d x 6. cos5 x sin5 x d x
at y
11. Hat
arozott integr
al
I. Igazoljuk az alabbi egyenlosegeket.

Use
Z 1 Z 2 Z 3
1 1
1. x dx = 2. sin x d x = 1 3. 2 dx =
0 2 0 0 1+x 3
Z 2 Z 2 Z 1
1 cos x 1
4. d x = ln 2 5. 2 d
x= 6. (1 2x)19 d x = 0
1 x 0 (1 + sin x) 2 0
Z 1 Z 1
on.
Z
x 1 1 2 2 1
7. dx = 8. x d
x = 1 + ln 9. dx = 1
1 5 4x 6 0 1 + e 1 + e 0 1 + sin x
II. Az integr
alok kisz
amt
asa nelk
ul igazoljuk az egyenlotlensegeket.
ersi
Z 10 Z 10 Z 4 Z 4
x3

x
dx ln(1 + x) d x tg x d x x+ dx
0 1+x 0 0 0 3
III. Tekints
uk az
ft v
1
e0 : [0, ] R x 7
2
1
ek : [0, ] R x 7 cos(kx) k N0

Dra
1
fk : [0, ] R x 7 sin(kx) k N0

vektorokat a C([0, 2] , R) vektorterben, melyben a skalaris szorzast a
Z2
h, i : C([0, 2] , R) C([0, 2] , R) R (f, g) 7 fg
0
alja. Mutassuk meg, hogy az {ek }kN , {fk }kN0 vektorok ortonormalt rendszer alkotnak.
keplet defini
28
IV. Hat arozzuk meg az f, g : [0, 1] R vektorok altal bezart szoget a (C([0, 1] , R), h, i)
Z 1
arszorzatos terben, ahol az f, g C([0, 1] , R) vektorok skalaris szorzatat a hf, gi =
skal f g keplet
0
defin
alja.
!
risk
1. f (x) = x, g(x) = 1
2. f (x) = 4x 3, g(x) = x2
V. Hat
arozzuk meg a k
ovetkez
o f
uggvenyek derivaltjat!
Z 4x Z x3
1
own
p
1. E(x) = 1+ t8 dt 2. F (x) = dt
0 0 1 + t4
Z 4x Z x3
1 1
3. G(x) = dt 4. H(x) = dt
0 1 + t4 x 1 + t4
VI. Mutassuk meg, hogy az
d
Z w
2
our
sin x d x +
d
Z w
2
sin x d x =
Z v2
cos x d x
du u dw u u2
at y
egyenlet teljes
ul!
VII. Hat
arozzuk meg az Z x
F (x) = t e4t d t
2
Use
keplettel ertelmezett f
uggveny minimumat es maximumat a [2, 2] intervallumon!
VIII. Tekints
uk az Z x
1
F (x) = dt
0 t7 + 2t + 6
on.
f
uggvenyt.
1. Az F f
uggvenynek van-e lok alis szelsoerteke a ]0, 3[ intervallumban?
2. Hol veszi fel F a minimum at illetve maximumat a [0, 3] intervallumban?
ersi
3. Van-e inflexios pontja az F f

uggvenynek a ]0, 3[ intervallumban?
IX. Hat
arozzuk meg az al
abbi hatarertekeket!
Rx R sin x
ln(1 + t) d t tg t d t
ft v
0
1. lim 2. lim R 0tg x
x0 x2 x0+0 sin t d t
0
Rx R 2x
1 + t4 d t arctg 3t d t
3. lim 0 4. lim 0
x0 x3 x0 x2
Dra
R 1 cos t Rx
2 dt (arctg t)2 d t
5. lim x t1 6. lim 0
x0+0
x
x x2 + 1
X. Keress
unk hib
at az al
abbi sz
amtasban.
1
Z Z Z
1 1 1 1 1 1
d x = log x log x d x = 1 + dx
x log x log x log2 x x x log x
0=1
29
XI. Legyen f R([0, ] , R) es mutassuk meg, hogy ekkor
Z
f (sin x) cos x d x = 0
0
!
risk
teljes
ul.
XII. Sz
amoljuk ki az

Z Z 2
Z 2
log sin x d x, log sin x d x, log cos x d x
own
0 0 0
integr
alok erteket.
XIII. Igazoljuk, hogy minden a R+ parameter eseten

v
our
u n 1
(1 + a)1+ a

uY ak
lim n
t 1+ =
n n e
k=1
at y
teljes
ul.
XIV. H Legyen f R([0, 1] , R) olyan f uggveny, melyhez letezik olyan c R+ szam, hogy minden
x [0, 1] eseten f (x) c teljes
ul. Keress
uk meg a
v
u n
k
Use
uY
lim tn
f
n n
k=1
hat
arerteket.

n
n! 1
XV. H Bizonytsuk be, hogy lim = teljes
ul.
on.
n n e
XVI. H Mutassuk meg, hogy minden f C([a, b] , R+ ) f

uggvenyre
ersi
s
Z b
n
lim f n = sup f (x).
n a x[a,b]

ft v
Z 2
XVII. E Minden n N eseten legyen In = sinn .
0
amoljuk ki minden n N sz
1. Sz amra In erteket.
2. Igazoljuk, hogy minden n N eseten In In+1 .
Dra
3. Mutassuk meg, hogy minden n N eseten

2 2
I2n I2n I2n+1 = I2n+2 .
2(2n + 1)
4. Mutassuk meg, hogy minden n N0 eseten

r r r r
2n 2n
I2n 2n .
2 2n 1 2 2n + 1
30
5. Igazoljuk a Wallis-formul
at.
1 2 4 (2n)
lim =
n n 1 3 (2n 1)
!
risk
XVIII. E Defini
aljuk az
n
X 1
a : N0 R n 7 log n
k
k=1
sorozatot.
own
1. Mutassuk meg, hogy minden n, m N0 szamra
m n+1
1 1
1+ 1+ .
m n
2. Igazoljuk, hogy az a sorozat monoton fogyo.
3. Igazoljuk, hogy minden n N0 eseten
n1
X Z
our
k+1 n1
1 1X 1 1
log n = dx +
at y
x 2 k k+1
k=1 k k=1
teljes
ul.
4. Mutassuk meg, hogy az a sorozat alulrol korlatos.
(A !
n
Use
X 1
= lim log n
n k
k=1
sz
amot Euler-Mascheroni-
alland uk, 0.5772156649. Ismeretlen, hogy Q teljes
onak nevezz ul-e.)
amok halmaza. Igazoljuk, hogy minden x ]1, [ szamra

XIX. E Legyen P a prmsz
on.
X1
(log log x) 2
pP
p
px
ersi
teljes
ul, az al
abbi reszfeladatok segtsegevel.
1. Minden n N \ {0, 1} es p P eseten letezik egyertelm
uen olyan ap (n) N szam, melyre
pap (n)1 < n pap (n)

ft v
teljes
ul.
2. Minden n N \ {0, 1} eseten legyen
Dra
Y aXp (n)
1
An = i
.
pP i=0
p
pn
Igazoljuk, hogy minden n N \ {0, 1} eseten

n
X 1 Y 1
log n < < An < 1 .
k=1
k pP
1 p
pn
31
3. A Taylor-sorfejtes segtsegevel igazoljuk, hogy minden x 0, 12 eseten

1
log < x + x2 ,
1x
!
risk
tov a, hogy minden k N \ {0} eseten
abb
k
X 1 1
2
2 .
i=1
i k
own

X 1
Ezek alapj
an 2
< 2.
i=1
i
4. Az el
oz an igazoljuk, hogy minden n N \ {0, 1} eseten
o pontok alapj
X 1 1
X1
log log n < + 2 <2+ .
pP
p p
pn
our
pP
p
pn
XX. Igazoljuk, hogy minden x ]1, 1[ sz

amra
at y

X xk (1 x) log(1 x)
=1+ .
k(k + 1) x
k=1
XXI. Sz
amoljuk ki a k
ovetkez o improprius integralokat, ahol a, b R+ , a < b parameter.
Z Z
Use
x log x
1. e dx 5. dx
x2
Z0 Z1
1 1
2. 4 d
x 6. 2+x+1 d
x
1 + x x
Z Z b
1
eax cos(bx) d x
on.
3. 7. p dx
0 a (x a)(b x)
Z Z 1
1
4. dx 8. log x d x
2x 1
ersi
1 0
XXII. Igazoljuk az al osszegeket, ahol a ]1, [.

abbi sor
n n1
1 X 1 X 1
1. lim =2 2. lim =
ft v
p
n n k n k(n k)
k=1 k=1
n n
1 X 1 X n
3. lim k a1 = 4. lim =
n na a n n2 + k 2 4
k=1 k=1
Dra
hat
arerteket.
XXIII. Konvergensek-e az al
abbi integr
alok?
Z 1 Z
1 1
1. dx 2. dx
0 sin 2x 3
3
x sin2 x
Z 1 Z
1 1
3. dx 4. dx
0 sin 2 x 3 x 3 x sin2 x
32
Z Z
1
5. ex cos x d x 6. dx
0 3 2x2 + sin x

Z 2 Z 12 arctg 1
1 1+x

!
7. dx 8. dx
x4
1 x + x3
risk
1 0
sin2 1 + x1
Z 1 Z
1
9. dx 10. dx
0 ( 1 x)3 0 2x(1 + x)3
Z
x2 cos2 (x5 + 3) | sin x|
Z
11. dx 12. dx
0 x4 + 3x2 + 5 0 x
own
XXIV. Adjunk becslest a hib
ara, ha a

X sh n X 3 X 1
1. 2. n2 en 3.
n=1
1 + ch2 n n=1 n=1
n 2
our cos n1 sin n1

X 1 X X
4. 5. 6.
n2 sin n1 n2 cos n1

n=1
n + n ln n n=1 n=1

X n X 1 X
7. 8. 9. 2 n
at y
n ln2 n
3
2
n=1 (n + 1)
2
n=1 n=1
sorokat az els
o 100 tag
osszegevel becs
ulj
uk!
XXV. H Legyen f C(R, R) olyan fuggveny, melyre lim f = a es lim f = b teljes

ul. Szamoljuk ki

a
Use
Z z
lim (f (x + 1) f (x)) d x
z z
hat
arerteket.
XXVI. H Legyen f C([0, [ , R+ ).

on.
Z
1. Igazoljuk, hogy ha f monoton csokkeno es f < , akkor lim xf (x) = 0.
x 0
p Z
2. Mutassuk meg, hogy ha lim x f (x) ]0, 1[, akkor f < .
ersi
x 0
XXVII. H Legyen f R([0, [ , R+ ).

Z
1. Igazoljuk, hogy ha f < , akkor letezik olyan g : [0, [ R+ f
uggveny, melyre lim g =
ft v
0
Z
es f g < .
0
Z
2. Igazoljuk, hogy ha f = , akkor letezik olyan g : [0, [ R+ fuggveny, melyre lim g = 0
Dra
0
Z
es f g = .
0
XXVIII. Ivhosszsz amt

as.
1. Az f (x) = x egyenlet u g
orbenek mekkora az [0, 5] intervallumhoz tartozo hossza?
amtsuk ki az f (x) = ex f
2. Sz uggveny gorbejenek a [0, ln 3] intervallumhoz tartozo vhossz
us
ag
at!
h i
3. Mekkora az f (x) = ln sin x fuggveny gorbejenek a hossza a , intervallum folott?
4 2
33
4. Mekkora az f (x) = x2 f
uggveny vhossza a [0, 1] intervallum folott?
5. Legyen f (x) = ch x. Mekkora a fuggveny [0, 1] intervallum folotti reszenek a hossza?

6. Sz
amoljuk ki az f (x) = x fuggveny [1, 4] szakasz folotti kepenek a hosszat!
!
risk
XXIX. Terfogatsz amt
as.
2
1. Az y = x egyenlet u parabola [0, 2] intervallum folotti vet forgassuk meg az elso tengely kor ul.
Mekkora a kapott forg astest terfogata?

2. Forgassuk meg az y = x egyenlet u gorbe [2, 4] intervallum folotti vet az elso tengely kor
ul.
Mekkora a kapott forg astest terfogata?
own
3. Legyen 1 6= n R es f (x) = xn . Forgassuk meg az f f uggvenyt az elso tengely kor ul. Mekkora
a kapott forgastest [a, b] intervallumhoz tartozo terfogata, ahol a, b [1, [, a < b?
4. Az f (x) = ex fuggveny [a, b] intervallumhoz tartozo reszet forgassuk meg az elso tengely kor ul,
ahol a, b R, a < b. Mekkora az gy kapott test terfogata?
5. Mekkora terfogatu testet kapunk, ha az f (x) = sin x f uggvenyt ket szomszedos nullpontja kozott
az els
o tengely k
XXX. Felsznsz
or
amt
ul megforgatunk?
as.
our
1. Az f (x) = x2 egyenlet u parabola [0, 1] intervallum folotti reszet forgassuk meg az elso tengely
at y
k
orul. Mekkora a kapott test terfogata?
2. Az f (x) = ex g orbet az els
o tengely k orul megforgatva egy forgastestet kapunk. Mekkor a test
[0, 1] szakaszhoz tartozo felszne?
3. Az f (x) = ch x f uggveny [0, ln 2] intervallum folotti szakaszat az elso tengely kor
ul forgassuk
meg. Mekkora a kapott forg astest felszne?
Use
4. Az f (x) = sin x f
uggvenyt ket szomszedos zerushelye kozott forgassuk meg az elso tengely korul.
Mekkora a kapott test felszne?
12. Metrikus terek

on.
I. H Legyen T = R es
T = {} {R} {[a, [ | a R} {]a, [ | a R} .

ersi
1. Mutassuk meg, hogy (T, T) topologikus ter.

2. Igazoljuk, hogy a (T, T) ter T0 ter, de nem T1 ter.
1
ft v
osszes olyan z R elemet melyre lim

3. Adjuk meg az = z teljes
ul.
n n
II. H Legyen T = Z es legyen

Dra
T = {U Z | a Z \ U halmaz veges} {} .
1. Mutassuk meg, hogy (T, T) topologikus ter.

2. Mutassuk meg, hogy (T, T) T1 , de nem T2 ter.
3. Tekints
uk az
s:NZ n 7 n
sorozatot. Mutassuk meg, hogy minden z Z szamra lim sn = z teljes
ul.
n
34
III. H Mutassuk meg, hogy a (T, T) topologikus ter pontosan akkor T1 ter, ha minden x T eseten
a {x} halmaz z
art.
IV. H Legyen (T, T) topologikus ter es legyen E1 , . . . , En T . Mutassuk meg, hogy ekkor
!
risk
n
! n n n
\ \ [ [
Int Ek = Int Ek es Ek = Ek .
k=1 k=1 k=1 k=1
V. H Legyen (T, T) topologikus ter es legyen (Ei )iI a T reszhalmazainak tetszoleges rendszere.
own
Bizonytsuk be a!k
ovetkez
oket.
\ \
1. Int Ei Int Ei
iI iI
!
[ [
2. Int Ei Int Ei
3.
\
iI
iI
Ei
\
iI
Ei
iI
our
[ [
at y
4. Ei Ei
iI iI
VI. Defini
aljuk az al
abbi lekepezeseket.
d1 : R R R (x, y) 7 |arctg x arctg y|

Use
d2 : R R R (x, y) 7 |ex ey |
Mutassuk meg, hogy (R, d1 ) es (R, d2 ) nem teljes metrikus terek.
VII. Legyen M nem u res halmaz, es d : M M R+ 0 olyan lek

epezes, melyre
1. minden x, y M elemre d(x, y) = 0 pontosan akkor teljes ul, ha x = y;
on.
2. minden x, y, z M eseten d(x, y) d(x, z) + d(y, z).

Igazoljuk, hogy (M, d) metrikus ter.
VIII. Legyen (M, d) metrikus ter. Igazoljuk, hogy az alabbi di : M M R+ (i = 1, 2, 3, 4)

ersi
f
uggvenyek is metrik
at hat
aroznak meg.
d(x, y) p
d1 (x, y) = min(d(x, y), 1) d2 (x, y) = d3 (x, y) = log(d(x, y) + 1) d4 (x, y) = d(x, y)
1 + d(x, y)
ft v
IX. Legyen (M, d) metrikus ter es legyen f : R+ R+ olyan f

uggveny, melyre
1. f (0) = 0 es minden x > 0 eseten f (x) > 0;
2. f monoton n ov
o;
Dra
3. minden x, y R eseten f (x + y) f (x) + f (y).

Mutassuk meg, hogy ekkor (M, f d) is metrikus ter.
X. Defini
aljuk a
( 1
+ 1+ ha m 6= n;
d:NNR (n, m) 7 n+m
0 ha m=n
f
uggvenyt.
35
1. Bizonytsuk be, hogy (N, d) metrikus ter.
2. Adjunk peld at olyan N halmazban halado (nk )kN sorozatra es az R+ halmazban halado (rk )kN
szigoruan monoton fogy o sorozatra, melyre minden k N eseten rk > 1, B rk+1 (nk+1 )
\
!
B rk (nk ), de B rk (nk ) = .
risk
kN
XI. Legyen (M, d) olyan metrikus ter, melyben M korlatos halmaz. Jelolje F (M ) az M ter nem
u
res z
art reszhalmazainak a halmaz at. Definialjuk az alabbi f
uggvenyeket.

: F (M ) F (M ) R+ (A, B) 7 sup inf d(x, y)
own
xA yB
0 +
d : F (M ) F (M ) R (A, B) 7 max((A, B), (B, A))
Mutassuk meg, hogy (F (M ), d0 ) metrikus ter.
XII. Defini
aljuk az al
abbi f
uggvenyeket.
: F(N, N) F(N, N) R+ our

(f, g) 7 min {n N | f (n) 6= g(n)}

2 + (f, g)
ha f 6= g;
d : F(N, N) F(N, N) R+ (f, g) 7
at y
1 + (f, g)
0 ha f = g.

Igazoljuk, hogy (F(N, N), d) metrikus ter.
XIII. H Legyen (M, d) metrikus ter es tetszoleges A M halmaz eseten legyen

Use
Int A = x M | r R+ \ {0} : Br (x) A ,

Ext A = x M | r R+ \ {0} : Br (x) A = ,

Fr A = x M | r R+ \ {0} : Br (x) A 6= Br (x) \ A 6= .

on.
1. Mutassuk meg, hogy minden A M eseten teljes

ulnek az alabbiak.
Ext Ext Ext Ext A = Ext Ext A Ext Ext Ext Int A = Ext Int A
ersi
Ext Ext Int Fr A = Int Fr A Ext Ext Fr A = Int Fr A

Fr Ext Ext Int A = Fr Ext Int A Fr Ext Ext Ext A = Fr Ext Ext A
Fr Ext Int Fr A = Fr Int Fr A
ft v
2. Legyen A M tetsz oleges halmaz. Mutassuk meg, hogy ha veges sokszor alkalmazzuk egymas
utan az Int, az Ext es a Fr halmazmuveleteket az A halmazra, akkor azokat mindig le lehet
r
ovidteni negy halmazmuveletre.
3. Legyen A M tetsz oleges halmaz. Mutassuk meg, hogy ha veges sokszor alkalmazzuk egymas
Dra
utan az Int, az Ext es a Fr halmazmuveleteket az A halmazra, akkor legfeljebb 25 k

ulonbozo
halmazt kaphatunk.
XIV. Legyen (M, d) metrikus ter, es x, y M ket k

ulonbozo pont. Igazoljuk, hogy ekkor leteznek
olyan U, V M nylt halmazok, melyekre x U , y V es U V = teljesul.
XV. Legyen (M, d) metrikus ter, x M es A M zart halmaz, melyre x / A. Igazoljuk, hogy
ekkor az {x} halmaz z
art, valamint, hogy leteznek olyan U, V M nylt halmazok, melyekre x U ,
A V es U V = teljes
ul.
36
XVI. Legyen (M, d) metrikus ter es A, B M zart halmaz, melyre A B = . Igazoljuk, hogy
ekkor leteznek olyan U, V M nylt halmazok, melyekre A U , B V es U V = teljes
ul.
XVII. Igazoljuk, hogy metrikus terben minden nylt halmaz eloallthato megszamlalhatoan sok
!
z
art halmaz uni
ojakent, es minden zart halmaz eloallthato megszamlalhatoan sok nylt halmaz
risk
metszetekent.
XVIII. Mutassuk meg, hogy az M = [0, 1] Q halmaz nem kompakt, ha a teret a megszokott
euklideszi metrik
aval l
atjuk el.
own
XIX. Tekintsuk az M = Q teret a megszokott euklideszi metrikaval. Azt mondjuk, hogy az x M
pontnak az U M halmaz egy k ornyezete, ha letezik olyan > 0, melyre G (x) U teljesul.
Mutassuk meg, hogy az M terben egyetlen pontnak sincs kompakt kornyezete.
XX. Peld ak lok

alis kompakt es nem lokalisan kompakt terekre.
1. Legyen M = Q es minden p, q Q eseten legyen d(p, q) = |p q|. Mutassuk meg, hogy az
(M, d) ter nem lokalisan kompakt.
our
2. Legyen n N0 . Mutassuk meg, hogy az (Rn , kkp ) ter lokalisan kompakt minden p [1, [
eseten.
at y

3. Legyen M = (x, y) R2 | (x = 0 y = 0) (x > 0) es legyen d az euklideszi metrika
megszortasa az M halmazra. Mutassuk meg, hogy az (M, d) ter nem lokalisan kompakt.

2 1
4. Legyen M = (x, y) R | (x = 0 y = 0) x > 0 y = sin es legyen d az euk-
x
lideszi metrika megszort
asa az M halmazra. Mutassuk meg, hogy az (M, d) ter nem lok alisan
Use
kompakt.
XXI. Legyen (M, d) metrikus ter es legyen x M .

1. Mutassuk meg, hogy az {x} halmaz pontosan akkor sehol sem s u2 , ha x nem izolalt pontja
ur
az M ternek.
2. Mutassuk meg, hogy ha M nem u res, teljes metrikus ter, melynek nincs izolalt pontja, akkor az
on.
M halmaz nem megsz aml

alhatoan vegtelen.
13. Norm
alt terek
ersi
0
I. Legyen V vektorter, valamint legyen kk es kk norma a V teren. Mutassuk meg, hogy kk es
0
kk normak pontosan akkor ekvivalensek, ha leteznek olyan K, K 0 R+ szamok, hogy minden x V
0 0
vektorra kxk K 0 kxk es kxk K kxk teljes
ft v
ul.
II. Legyen n N0 es p, q [1, [. Mutassuk meg, hogy az Rn teren

1. minden p [1, [ eseten a kkp es a kk normak ekvivalensek;
armely p, q [1, [ sz
am eseten a kkp es a kkq normak ekvivalensek.
Dra
2. b
III. Legyen (V, kk) norm alt ter. Pontosan akkor letezik a V vektorteren olyan skalaris szorz
as
mellyel V prehilbert-ter, ha minden x, y V vektorra
2 2 2 2
kx + yk + kx yk = 2 kxk + 2 kyk
teljes
ul.
2 Egy A M halmazt akkor nevez
unk sehol sem s unek, ha Int A = .
ur
37
IV. Mutassuk meg, hogy norm
alt terben minden nylt es zart gomb konvex halmaz. (Vagyis minden
a V es r R+ eseten
x, y Br (a)t [0, 1] : tx + (1 t)y Br (a)
!
risk
x, y Br (a)t [0, 1] : tx + (1 t)y Br (a)
teljes
ul.)
V. H Legyen (V, kk) norm alt ter es legyen X V konvex halmaz. Azt mondjuk, hogy az a X
pont az X halmaz extrem
alis pontja, ha
own
x, y Xt [0, 1] : tx + (1 t)y = a t {0, 1} .
1. Minden p [1, [ eseten adjuk meg a B1 (0) halmaz extremalis pontjait az (R2 , kkp ) terben.
alis pontjait az (R2 , kk ) terben.
our
2. Adjuk meg a B1 (0) halmaz extrem
3 . Jel
olje C0 (R, R) a folytonos, vegtelenben elt
uno f
uggvenyek halmazat, vagyis
C0 (R, R) = f C(R, R) : R+ K R kompakt halmaz x R \ K : |f (x)| < .

at y
Mutassuk meg, hogy a (C0 (R, R), kk ) terben a B1 (0) gombnek nincsen extremalis pontja.
VI. H . Mutassuk meg, hogy a (C b (R, K), kksup) terben C0 (R, K)1 megegyezik a vegtelenben
elt o2 folytonos R K f
un uggvenyek halmaz
aval.
Use
14. F
uggv
enysorozatok, f
uggv
enysorok
14.1. Konvergenciatartom
any
I. Hat
arozzuk meg az al
abbi f
uggvenysorozatok konvergenciatartomanyat es hatarf
uggvenyet.
on.
x
1. fn (x) = lnn x 2. fn (x) = n sin
n
xn 1
ersi
3. fn (x) = 4. fn (x) = n x n 1
1 + x2n
p 2nx4
5. fn (x) = n(x2 1)( n + 1 n 1) 6. fn (x) =
n2 x4+n+3
ft v
II. Hat
arozzuk meg az al
abbi f
uggvenysorok konvergenciatartomanyat.
X x 1 n X x2 X ln x
1. 2. 2 2n
3.
x+1 (1 + x ) (x + n)(x + n + 1)
nN nN nN
Dra
X cos nx X 1 X (1)n
4. 5. 6.
n4 + x2 1 + x2n nx
nN nN nN
n
X 2x XY X
7. arctg 8. (1 k
x) 9. n
x
x2 + n2
nN nN k=0 nN
1 C (R, K) = {f C(R, K)| supp f kompakt halmaz}, ahol supp f = {x R| f (x) 6= 0}.
0
2 Az f : R K f
uggv
eny vegtelenben elt o, ha minden R+ eset
un en etezik olyan K R kompakt halmaz, hogy
l
minden x (R \ K) elemre |f (x)| < .
38

n
!
X (1)[ n]
n
X (2n)!! X X 1
10. x 11. xn 12. xn
n=1
n n=1
(2n + 1)!! n=1
k
k=1

X (1)n n n n X 2
ln
X 1
!
13. x 14. enx n
15.
n! e k
1 + x2
risk
n=1 n=1 n=1
14.2. Egyenletes konvergencia

I. Legyen minden n N eseten
fn : R R x 7 xn .
own
Hat
arozzuk meg az f = lim fn f
uggvenyt. Igaz-e, hogy az (fn )nN f
uggvenysorozat egyenletesen
n
konverg
al az f f
uggvenyhez?
II. Vizsgaljuk meg, hogy az al
abbi f
uggvenysorozatok egyenletesen konvergensek-e az adott inter-
vallumon.
1.
2.
fn (x) = enx
fn (x) = x e nx
our I1 = [0, [
I = [0, [
I2 = [1, [
3. fn (x) = xn xn+1 I = [0, 1[

at y
nx
4. fn (x) = I = [0, [
1+x+n
III. Hat
arozzuk meg az al
abbi (fn )nN\{0} f
uggvenysorozat f = lim fn hatarf
uggvenyet, valamint
n
d
onts
uk el, hogy az (fn )nN\{0} f
uggvenysorozat egyenletesen konvergal-e az f hatarf
uggvenyhez a
Use
Dom f halmazon.
1 1 x2n 2x2n
1. fn (x) = 2. fn (x) = 3. fn (x) =
xn 1 + x2n 1 + x4n
enx 1 x 1
4. fn (x) = nx 5. fn (x) = n ln 1 + 6. fn (x) =
e +1 n (x + n)2
on.
x 2
7. fn (x) = sinn x 8. fn (x) = n sin 9. fn (x) = arctg nx
n
n
X 1
10. fn (x) = xn xn+1 11. fn (x) = 12. fn (x) = x enx
ersi
kx
k=1
x4 sin(nx + 1) x2 + x + n
13. fn (x) = 14. fn (x) =
15. fn (x) =
2+ nx4 x+ n+ n
n
x2 + n
ft v
2n2 x4 x2 n2 x2
16. fn (x) = 2 4 17. fn (x) = 2 2
18. fn (x) =
n x +n+3 1+n x 1 + n2 x2
IV. Vizsgaljuk meg, hogy az al
abbi f
uggvenysorok egyenletesen konvergensek-e a konvergenciatar-
tom
anyon.
Dra
n
X X x X 1 nx
1. x3 enx 2. 3. e
n=1 n=1
n n=1
n

X nx X 1 X x
4. 5. 6. sin + n
enx n x n
n=1 n=1 n=1

X 2x X (1)n X 1 nx2
7. arctg 8. 9. e
n=1
x2 + n2 n=1
nx n=1
n 2
39
V. LegyenXa, b R, a < b,Xes minden n N eseten legyen fn : [a, b] R olyan X
monoton f
uggveny,
melyre a |fn (a)| es a |fn (b)| sor konvergens. Igazoljuk, hogy ekkor a fn f
uggvenysor
nN nN nN
abszol
ut- es egyenletesen konvergens.
!
risk

X
VI. H Legyen a : N \ {0} R olyan sorozat, melyre an konvergens. Bizonytsuk be, hogy ekkor
n=1
X an
a uggvenysorozat egyenletesen konvergens a [0, [ halmazon.
f
nx
nN\{0}
own
VII. H Minden n N \ {0} eseten legyen
ha x 0, n1 ;

n2 x

2n n2 x ha x n1 , n2 ;

fn : R R x 7
our

ha x R \ 0, n2 .

0
Hat
arozzuk meg az (fn )nN\{0} f
uggvenysorozat f = lim fn hatarf
uggvenyet, valamint bizonytsuk
n
be, hogy az (fn )nN\{0} f
uggvenysorozat nem egyenletesen konvergens, de kvaziegyenletesen konver-
at y
gens3 .
VIII. H Legyen A R, es minden n N eseten legyen fn C(A, R) olyan f uggveny, hogy az

(fn )nN f
uggvenysorozat kv
aziegyenletesen konvergal az A halmazon az f = lim fn pontonkenti
n
hat uggvenyhez. Mutassuk meg, hogy ekkor f C(A, R).
arf
Use
IX. H Legyen A R kompakt halmaz, es minden n N eseten legyen fn C(A, R) olyan fuggveny,
hogy a f = lim fn pontonkenti hat uggvenyre f C(A, R) teljes
arf ul. Mutassuk meg, hogy ekkor az
n
(fn )nN f
uggvenysorozat kv
aziegyenletesen konvergens az A halmazon.
on.
X. H Legyen K R kompakt halmaz, es legyen (fn )nN a C(K, R) halmazban halado egyenletesen
uggvenycsalad ekvifolytonos a K halmazon4 .
uggvenysorozat. Igazoljuk, hogy az {fn }nN f
konvergens f
XI. H Legyen (fn )nN az F(R, [0, 1]) halmazban halado monoton f uggvenyek sorozata. Igazoljuk,
ersi
hogy az (fn )nN f

uggvenysorozatb
ol kiv
alaszthato pontonkent konvergens reszsorozat.
XII. (Dini-tetel.) Legyen (M, d) kompakt metrikus ter es (fn )nN olyan C(M, R) halmazban halado
sorozat, amelyre minden x M elemre sup fn (x) < es minden n N elemre fn (x) fn+1 (x).
ft v
nN
3 Azt mondjuk, hogy az (fn )nN fuggv

enysorozat kv
aziegyenletesen konvergens az A halmazon, ha letezik az
f = lim fn pontonk
enti hat
arf
uggv
eny az A halmazon, es minden R+ es N N eseten l
etezik v
eges sok
n
N < n1 , . . . , nk N sz
am, hogy minden x A elemre valamely ni {n1 , . . . , nk } sz
amra |f (x) fni (x)| <
Dra
teljes
ul.
Vagyis az (fn )nN fuggv
enysorozat kv
aziegyenletesen konvergens az A halmazon, ha az f = lim fn f uggvenyre
n

A Dom f ( R+ )(N N)(k N)( : k N ]N, [)(x A)(i k) f (x) f(i) (x) <

teljes
ul.
4 Azt mondjuk, hogy az {f }
n nN f
uggv
enycsal
ad ekvifolytonos a K halmazon, ha

+
x K > 0 R n Ny K : |x y| < |fn (x) fn (y)| <
teljes
ul.
40
Igazoljuk, hogy ekkor az (fn )nN f
uggvenysorozat pontonkent konvergens az M halmazon, es a lim fn
n
hat
arf
uggveny akkor es csak akkor folytonos, ha az (fn )nN f
uggvenysorozat egyenletesen konvergens
az M halmazon.
!
risk
XIII. Minden n N eseten legyen fn C(R, R). Mutassuk meg, hogy az (fn )nN f uggvenysorozat
egyenletesen konvergens a Q halmazon, akkor egyenletesen konvergens az egesz R halmazon is.
XIV. Legyen f C([0, 1] , R), valamint minden n N eseten legyen

n
own

1 X x+k
fn : [0, 1] R x 7 f .
n+1 n+1
k=0
Hat
arozzuk meg a lim fn pontokenti hatarf
uggvenyt, es mutassuk meg, hogy az (fn )nN egyenletesen
n
konverg
al a pontokenti hat
arf
uggvenyhez.
amt
our
XV. H Minden x R eseten legyen {x} = distZ (x), vagyis {x} az x szam tavolsaga a legkozelebbi
egesz sz ol. A Lebesgue-fele integralkriterium nelk
ul mutassuk meg, hogy az
at y

X {nx}
f :RR x 7
n=1
n2
f
uggveny szakad
asi helyeinek a halmaza megszamlalhato, tovabba, hogy az f f
uggveny Riemann-
integr
alhat
o minden kompakt halmazon.
Use
XVI. H Igazoljuk, hogy ha az f : R R f uggvenyhez minden n N \ {0} eseten hozzarendeljuk

az fn (x) = f (nx) f
uggvenyt, es az (fn )nN\{0} f
uggvenysorozat ekvifolytonos, akkor f allando.
XVII. H Legyen a : N R tetsz oleges sorozat, es definialjuk hozza az s reszletosszeg sorozatot es

on.
reszlet
osszegek
atlag
at reprezent
al
o sorozatot
n
X
s:NR n 7 sn = ak ,
ersi
k=0
n
1 X
:NR n 7 n = sk ,
n+1
k=0
ft v

X
valamint a Pa (x) = an xn hatv
anysort, melynek konvergenciasugara legyen Ra .
n=0
1. Igazoljuk, hogy ha lim sn = S, akkor lim n = S.
Dra
n n
2. (Abel-tetel.) Mutassuk meg, hogy ha lim sn = S, akkor a Ra 1, es lim Pa = S.
n 1
3. (Frobenius-tetel.) Mutassuk meg, hogy ha lim n = S, akkor a Ra 1, es lim Pa = S.
n 1
XVIII. H Minden : [0, 1] R R t 7 (1 (t), 2 (t)) f

uggvenyre jelolje T azt a [0, 1] R R
uggvenyt, amelyre minden t [0, 1] eseten
f
(T )(t) = (1 1 (t), 2 (t)).
41
Iter
aci
oval ertelmezz uk azt a [0, 1] RR f uggvenyekbol allo (n )nN sorozatot, amelyre 0 : [0, 1]
R R; t 7 (t, t), es minden n N eseten n+1 : [0, 1] R R az a f uggveny, amelyre t [0, 1] eseten

1 1

n (9t), ha t 0, ;
!

3 9
risk

1 1 2
(T n )(9t 1) + (0, 1/3), ha t , ;

3 9 9

1 2 3

n (9t 2) + (0, 2/3), ha t , ;

3 9 9
own

1 3 4

(T n )(9t 3) + (2/3, 1), ha t , ;
3 9 9

1 4 5
n+1 (t) = n (9t 4) + (2/3, 2/3), ha t , ;

3 9 9

1 5 6

our
(T n )(9t 5) + (2/3, 1/3), ha t

, ;

3 9 9

1 6 7

n (9t 6) + (2/3, 0), ha t , ;
3 9 9

at y

1 7 8

(T n )(9t 7) + (2/3, 1/3), ha t , ;

3 9 9

1 8

n (9t 8) + (2/3, 2/3), ha t

,1 .
3 9
Use
1. Rajzoljuk le a 1 es a 2 f
uggvenyt!
2. Mutassuk meg, hogy minden n N eseten n folytonos.
3. Mutassuk meg, hogy minden n N eseten Ran(n ) [0, 1] [0, 1] es Ran(n ) Ran(n+1 ).
Igazoljuk, hogy minden k < 9 es n N+ termeszetes szamra, valamint t k9 , k+1

4. 9 pontra
on.
1
kn+1 (t) n (t)k = kn (9t k) n1 (9t k)k
3
teljes
ul.
ersi
5. Igazoljuk, hogy ha m, n N, akkor

3/2
sup km (t) n (t)k .
t[0,1] 3min(m,n)
ft v
6. Igazoljuk, hogy a (n )nN fuggvenysorozat a [0, 1] intervallumon egyenletesen konvergens,

valamint legyen = lim n .
n
uggveny olyan [0, 1] [0, 1] halmazban halado folytonos v, melyre
7. Igazoljuk, hogy a f
Dra
[
Ran() = Ran(n ),
nN
es a
j k j, k, m N, j, k 3m

D= ,
3m 3m
halmaz resze az Ran() halmaznak, es s u a [0, 1] [0, 1] halmazban.
ur
8. Igazoljuk, hogy Ran() = [0, 1] [0, 1].
42
14.3. F
uggv
enysorozat deriv
al
asa
es integr
al
asa
I. Az adott (fn )nN f
uggvenysorozatok eseten szamoljuk ki a
Z 1 Z 1
!
lim fn (x) d x, lim fn (x) d x
risk
n 0 0 n
mennyisegeket ha lehet! Mely f

uggvenysorozatok eseten lesz a ket mennyiseg egyenlo egym
assal?
Miert?
xn 1
1. fn (x) = 2. fn (x) =
own
enx x2 1/n
+n
x 0, 1 n1 {1} x n1 , n1

0, ha 1 |nx| , ha
3. fn (x) = 4. fn (x) =
n, ha x 1 n1 , 1 / n1 , n1

0, ha x

n3 x ha x 0, n1

5 ha x [n, 2 + n]
our
5. fn (x) = 6. fn (x) =
1
/ 0, n1

x2 ha x 0 ha x
/ [0, 2 + n]
ulnek-e minden x R sz
II. Teljes amra az alabbi egyenlosegek?
at y
cos(n2 x + 1) cos(n2 x + 1)

d d
1. lim x + = lim x +
d x n n2 + 1 n d x n2 + 1

! !
1x
arctg 1x

d X arctg n X d n
2. =
d x n=1 n2 + 1 n=1
d x n 2+1
Use
III. Hat
arozzuk meg az al
abbi hatarertekeket.
Z2
arctg n5 x2 X (1)n cos 2n x
lim dx lim
n x+ n x0 x4 + 4 n
0 nN
on.
IV. Igazoljuk, hogy minden x R+ szamra

Zx
1
lim n ln t + ln t d t = ln x
ersi
n n
1
teljes
ul.
V. Igazoljuk a f
uggvenysorok derivaltjara kapott kifejezeseket!
ft v

!
d X x X k2
1. arctg 2 =
d x k=1 k k + x2
4
k=1

Dra
!
d X 1 kx2 X 1 kx2
2. 3
e = 2x e
dx k k2
k=1 k=1
VI. Minden n N es x R eseten legyen

n n 1x
X arctg(nx) X arctg k
fn (x) = es gn (x) = .
2n1 k+1
k=0 k=0
Legyen f = lim fn es g = lim gn . Hatarozzuk meg az f 0 (0) es a g 0 (1) erteket.

n n
43
VII. H Mutassuk meg, hogy minden n, k N termeszetes szamra
Z 1
k!
xn logk x d x = (1)k
0 (1 + n)1+k
!
risk
teljes alisan minden n N eseten
ul, vagyis speci
Z 1
n!
(x log x)n d x = .
0 (n + 1)n+1
Majd ezek alapj
an igazoljuk, hogy
own
Z 1
1 X 1
d x =
0 xx n=1
n n
teljes
ul.
VIII. H Legyen (fn )nN olyan a C(]0, [ , R) halmazban halado, egyenletesen konvergens f uggveny-
sorozat, melyhez
tov
abb
R l
e tezik olyan g : ]0, [ R f
u ggv
e
our
ny, hogy minden
a 0 g < . Igazoljuk, hogy ekkor letezik a lim fn hatarf
n N elemre |f n | g teljes
ul,
uggveny improprius integralja a
n
[0, [ halmazon, valamint, hogy
at y
Z Z
lim fn = lim fn
n 0 0 n
teljes
ul.

X
IX. Legyen I R, es minden n N eseten legyen fn C(I, R) olyan, melyre a fn
Use
n=1
f
uggvenysor egyenletesen konvergens az I halmazon. Igazoljuk, hogy ekkor az (fn )nN f
uggvenysorozat
egyenletesen konvergens.
X. H H . Legyen I R, es minden n N eseten legyen fn C(I, R). Mutassuk meg, hogy a

on.
X X
|fn | f
uggvenysor pontosan akkor egyenletesen konvergens a I halmazon, ha a fn f
uggvenysor
n=1 n=1
minden
atrendezettje egyenletesen konvergens a I halmazon.
ersi
XI. H Legyen a, b R, a < b, K R+ es (fn )nN az R([a, b] , R) halmazban halado, olyan

uggvenysorozat, melyre minden n N eseten |fn | K teljes
f ul. Minden n N elemre legyen
Z x
Fn : [a, b] R x 7 fn .
ft v
Igazoljuk, hogy az (Fn )nN f

uggvenysorozatbol kivalaszthato egyenletesen konvergens reszsorozat.
XII. Legyen
Dra
{} : R R x 7 min {|x n| | n Z} ,
valamint minden n N eseten legyen
{10n x}
fn : R R x 7 ,
10n

X
tov
abb
a legyen f = fn . Mutassuk meg, hogy Dom f = R, az f f
uggveny folytonos, de egyetlen
n=0
pontban sem differenci
alhat
o.
44
XIII. H Legyen f0 = id[0,1] , vagyis f0 : [0, 1] [0, 1], f (x) = x. Definialjuk az

fn (3x), ha x [0, 1/3[ ;

1
!
fn+1 (x) = 1, ha x [1/3, 2/3[ ;
risk
2

1 + fn (3x 2), ha t [2/3, 1]

rekurzi
oval az (fn )nN f
uggvenysorozatot.
1 1
1. Igazoljuk, hogy minden n N+ eseten kfn+1 fn k kfn fn1 k, valamint kf1 f0 k = .
own
2 6
2. Igazoljuk, hogy letezik az f = lim fn pontonkenti hatarf
uggveny, es f folytonos.
n
3. Igazoljuk, hogy f monoton novo, majdnem minden utt differencialhato, f 0 = 0 majdnem
minden utt, valamint f (0) = 0 es f (1) = 1.
(A fenti f f
uggvenyt nevezik ordoglepcs
o f
uggvenynek.)
14.4. Taylor-sorfejt
es our
I. Hatarozzuk meg az alabbi f
uggvenyek Taylor-sorat az adott pontban, es vizsgaljuk meg a sor
konvergenciatartom
any
at!
at y
1
1. f (x) = , x0 = 0, 9. f (x) = sin x, x0 = ,
8x 4
x 1
2. f (x) = , x0 = 0, 10. f (x) = , x0 = 0,
8x 9
1 + 6x3
Use
x2 x
3. f (x) = , x0 = 0, 11. f (x) = , x0 = 0,
6 3x2 9
1 + 6x3
1 1
4. f (x) = 2 , x0 = 4, 12. f (x) = , x0 = 0,
x 4x 5 3
27 x2

5. f (x) = x3 3 ex x0 = 0, 13. f (x) = 2x arctg 3x2 , x0 = 0,
on.
5x
6. f (x) = e x0 = 2, 14. f (x) = arcsin x, x0 = 0,
2x 3
7. f (x) = e ch 3x, x0 = 0, 15. f (x) = x arcsin x , x0 = 0,
ersi
3 2
8. f (x) = sin x, x0 = 0, 16. f (x) = cos x , x0 = 0.
II. Hat
arozzuk meg az
1
f (x) =
5
g(x) = arctg x2
32 2x2
ft v
f
uggvenyek 100. illetve 101. deriv
altjait az x0 = 0 pontban!
III. Az integrandust a nyolcadfok

u Taylor-polinomjaval kozeltve adjunk becslest az
Dra
1
0.2
ex 1
Z Z
2 1
dx dx
0 1 + x4 0 x
integr
alokra, es becs
ulj
uk meg a hibat!
IV. Igazoljuk az al
abbi azonoss
agokat a Taylor-sorfejtes segtsegevel!

X xk X xk+1
1. ex = 2. ln(1 x) =
k! k+1
k=0 k=0
45

1 X 22k1 2k X x2k+1
3. ch2 x = + x 4. sh x =
2 (2k)! (2k + 1)!
k=0 k=0

X x2k X x2k+1
(1)k
!
5. ch x = 6. arctg x =
(2k)! 2k + 1
risk
k=0 k=0
2k+1
2
X 2
k
X k+1
7. sin x = (1) x2k+2 8. (x + x) ex =
2
xk+1
(2k + 2)! k!
k=0 k=0

(x a)k

X 1 X k+2 k
9. ex = ea 10. = x
own
k! (1 x)3 2
k=0 k=0
2k
2 X x
11. e(x )
=
k!
k=0
V. A Taylor-sorfejtes es a Cauchy-szorzat segtsegevel igazoljuk a kovetkezo sorfejteseket!
1. cos x ch x =
k=0

4k 4k
X
(4k)!
x(1)k our

4k

at y
X 1 1
2. ex sin x = (1)k x4k+1 + x4k+2 + x4k+3
(4k + 1)! 2k + 1 (2k + 1)(4k + 3)
k=0
VI. Igazoljuk az al
abbi sor
osszegeket.
1 1 1 1
1. ln(2) = 1
+ + ...
2 3 4 5
Use
sin 1 + sh 1 1 1 1 1
2. =1+ + + + ...
2 5! 9! 13! 17!
ch 1 cos 1 1 1 1 1 1
3. = + + + + ...
2 2! 6! 10! 14! 19!
1 1 1 1
on.
4. = 1 + + ...
4 3 5 7 9
32 33 34 35 36
5. = + + ...
3 3 5 7 9 11 12
ersi
1 1 1 1 1
6. ln 3 = + 3
+ 5
+ 7
+ ...
2 32 52 72 9 29
ln(2) 1 1 1 1 1
7. = + + + + ...
2 3 3 33 5 35 7 37 9 39
ft v
VII. Igazoljuk a trigonometrikus sorokra vonatkozo alabbi kepleteket!

n1 n1
X sin nx2 (n 1)x X sin nx2 (n 1)x
1. cos kx = cos 2. sin kx = sin
sin x2 2 sin x2 2
Dra
k=0 k=0
n
1 X n X cos kx
3. sinn x = (1)nk eix(2kn) 4. = ecos x cos sin x
(2i)n k k!
k=0 k=0
n
X sin kx X n x 2 nx
5. = ecos x sin sin x 6. cos kx = 2 cos cos
k! k 2 2
k=0 k=0
n
X n x 2 nx X cos (2k + 1)x
7. sin kx = 2 cos sin 8. (1)k = (sin cos x)(ch sin x)
k 2 2 (2k + 1)!
k=0 k=0
46

k sin(2k + 1)x
X
9. (1) = (cos cos x)(sh sin x)
(2k + 1)!
k=0
!
15. Approxim
aci
o
risk
I. Legyen f C([0, 1] , R). Mutassuk meg, hogy ha minden n N eseten
Z 1
1. f (x)xn d x = 0 teljesul, akkor f = 0;
0
own
Z 1
2. f (x)xn d x = 0 teljesul, akkor f = 0;
0
Z 1
3. f (x) enx d x = 0 teljes
ul, akkor f = 0.
0
Z our
II. Legyen f C([0, 1] , R). Mutassuk meg, hogy ha minden n N eseten
1 Z 1
f (x) sin(nx) d x = f (x) cos(nx) d x = 0
at y
0 0
teljes
ul, akkor f = 0.
III. Legyen f C([0, 1] , R). Mutassuk meg, hogy ha minden n N+ eseten

1
Use
Z
00
f (x) xn+1 (1 x)2 dx = 0
0
teljes
ul, akkor f line
aris.
IV. H Legyen a, b R, a < b es f R([a, b] , R). Igazoljuk, hogy letezik polinomokbol allo olyan
on.
(pn )nN sorozat, melyre

Z b
lim (f pn )2 = 0 .
n
ersi
V. H Defini oval polinomok (pn )nN sorozatat: legyen p0 = 0, es minden n N eseten

aljuk rekurzi
legyen
ft v
x2 p2n (x)
pn+1 (x) = pn (x) + .
2
oval mutassuk meg, hogy minden n N es x [1, 1] eseten
Teljes indukci
Dra
2 |x|
0 |x| pn (x) .
2 + n |x|
at a [1, 1] intervallumon a (pn )nN sorozat egyenletesen konvergal az || f

Teh uggvenyhez, azaz
lim sup ||x| pn (x)| = 0 .

n x[1,1]
VI. Legyen a, b, c, d R, a < b, c < d.
47
1. Mutassuk meg, hogy minden f C([a, b] [c, d] , R) f uggvenyhez es > 0 parameterhez
letezik olyan n N, valamint minden k = 1, . . . , n eseten leteznek olyan i C([a, b] , R)
es i C([c, d] , R) f
uggvenyek, melyekre
!
n
n

risk
X X
f k k = sup f (x, y) k (x)k (y) <

k=1
(x,y)[a,b][c,d] k=1

sup
teljes
ul.
2. Mutassuk meg, hogy minden f C([a, b] [c, d] , R) f uggvenyhez es > 0 parameterhez letezik
own
olyan n N, valamint minden k = 1, . . . , n eseten leteznek olyan i , i : R R polinomok,
melyekre
Xn n
X
f k k = sup f (x, y) k (x)k (y) <

k=1
(x,y)[a,b][c,d]
k=1

sup
teljes
ul.
our
VII. Legyen (T, T) es (T 0 , T0 ) kompakt, T2 topologikus ter. Mutassuk meg, hogy minden f
C(T T 0 , R) fuggvenyhez es > 0 parameterhez letezik olyan n N, valamint minden k = 1, . . . , n
at y
eseten leteznek olyan i C(T, R) es i C(T 0 , R) fuggvenyek, melyekre
n
n

X X
f k k = sup f (x, y) k (x)k (y) <

k=1
(x,y)T T 0 k=1

sup
Use
teljes
ul.
VIII. Legyen a, b R, a < b, W a C([a, b] , R) ter konvex f

uggvenyeinek a reszhalmaza, azaz
W = {f C([a, b] , R)| f konvex}, valamint legyen
on.

A=W W = {f g| f, g W } .
1. Mutassuk meg, hogy A line

aris alter.
ersi
2. Mutassuk meg, hogy minden f, g W f uggvenyre sup(f, g) W teljes

ul, ahol
sup(f, g) : [a, b] R x 7 sup(f (x), g(x)).

ft v
3. Legyen f1 , f2 , g1 , g2 W . Mutassuk meg, hogy
sup(f1 g1 , f2 g2 ) = sup(f1 + g2 , f2 + g1 ) (g1 + g2 )

Dra
ul; vagyis minden h1 , h2 A eseten sup(h1 , h2 ) A.

teljes
4. Mutassuk meg, hogy minden f A f uggveny eseten |f | A teljes
ul.
5. Mutassuk meg, hogy A s ur u a (C([a, b] , R), kksup ) terben.
16. Vektorterek
I. Alterek.
48
1. Az F(R, R) f
uggvenyterben alteret alkotnak-e a kovetkezo halmazok?
1. {f F(R, R) | f (0) = 1}
2. {f F(R, R) | f (1) = 0}
!
risk
3. {f F(R, R) | f ketszer differencialhato, f 00 (x) + xf (x) = 0}
4. {f F(R, R) | f (x) 0}

Z
5. f F(R, R) | |f | <

own
R
os sorozatok F(N, R) tereben alteret alkotnak-e az alabbi halmazok?

2. A val
1. {a F(N, R) : a1 = 2a3 + 3a5 }

2. {a F(N, R) : a2 = a4 a5 }
3.
n
our
a F(N, R) : lim an = 1
n
o
4. {a F(N, R) : a szamtani sorozat}

at y
5. {a F(N, R) : a mertani sorozat}
II. Legyen V val

os, skal
arszorz
assal ellatott n dimenzios vektorter es legyen:
Lin(V, V ) = {f : V V | f linearis} .
Use
Igazoljuk, hogy
1. Lin(V, V ) n2 dimenzi
os vektorter;
2. a V V szimmetrikus line aris lekepzesek tere n(n + 1)/2 dimenzios vektorter;
3. a V V antiszimmetrikus linearis lekepzesek tere n(n 1)/2 dimenzios vektorter.
on.
(Egy lekepezes szimmetrikus, ha letezik olyan ortonormalt bazis, melyben a lekepezes m

atrixa
szimmetrikus.)
III. Linearis f
uggetlenseg.
ersi
1. Ha u es v line
arisan f
uggetlen vektorok, akkor milyen , , es parameterek eseten lesznek az
u + v, u + v vektorok linearisan f uggetlenek?
2. Igaz-e, hogy ha az u1 , u2 , . . . , u10 vektorok koz
ul barmely 9 vektor linearisan f
uggetlen, akkor
mind a 10 is linearisan f
uggetlen?
ft v
3. Hany linearisan f
uggetlen vektor van az

1 2 1 2
1 2 1 1
Dra

1 1 1 1
1 4 1 3
vektorok k oz
ott?
o-e az x3 + 7x2 + 5 polinom az x3 + 2x, 3x3 + 4x es 5x2 + 6x polinomok line
4. Felrhat aris
kombin aci
ojakent?

5. Az a + b cos x + c cos2 x | a, b, c R terben bazist alkotnak-e az 1 + cos x, cos x + cos2 x es
cos 2x vektorok?
49
IV. Skal
aris szorz
ast defini
alnak-e a V vektorteren az alabbi kifejezesek?
R1
1. V = C 1 ([0, 1] , R) hf, gi = fg
!
0
R1
risk
2. V = C 1 ([0, 1] , R) hf, gi = f 0 g0
0
R1
3. V = C 1 ([0, 1] , R) hf, gi = f 0 g 0 + f (0)g(0)
0
4. V = R2 h(x1 , x2 ), (y1 , y2 )i = x1 y1 2x1 y2 2x2 y1 + 6x2 y2
5. V = R3
own
h(x1 , x2 , x3 ), (y1 , y2 , y3 )i = x1 y1 + x3 y3
6. V = R3 h(x1 , x2 , x3 ), (y1 , y2 , y3 )i = x21 y12 + x22 y22 + x23 y32
V. Tekintsuk Rn -ben a megszokott skal arszorzast. Szamoljuk ki, hogy az n dimenzios egysegkocka-
nak milyen hossz
u a test
atl
oja, es mekkora szoget zar be egy oldalellel!
VI.
1.
2.
Igazoljuk val os V vektorterben az al
(x + y) (x y) pontosan akkor, ha kxk = kyk;
ha kxk = kyk = 1 es x y, akkor kx yk = 2;
our
abbi kovetkezteteseket:
3. ha x1 , x2 , x3 , x4 ortonormalt rendszer, akkor a

at y
(x1 + x2 ), (x1 x2 ), (x3 + x4 ), (x3 x4 )
vektornegyes ortogon
alis rendszert alkot;
4. az {y V |x y} halmaz alter V -ben.
Use
VII. Tekints uk a p(x) = x3 3x2 + 5x es q(x) = x2 + 2x + 5 polinomot.

1. Ha p, q P3 , es a skal
arszorz
as a k
ovetkezo
3
X 3
X 3
X
u(x) = ui xi v(x) = vi x i hu, vi = ui vi ,
on.
i=0 i=0 i=0
akkor mekkora a p es a q polinom normaja, es mekkora a bezart szog

uk?
2
2. Ha p, q L ([0, 1] , R), es a skal
arszorz
as a kovetkezo
ersi
Z 1
hf, gi = f (x)g(x) d x,
0
ft v
akkor mekkora a ket polinom norm

aja es a bezart szog
uk?
VIII. Tekints
uk a trigonometrikus polinomok V vektorteret, azaz legyen
( )
Dra
X
2 2

V = ak cos kx + bk sin kx a k N |ak | + |bk | 6= 0 halmaz veges .

k=0
Igazoljuk, hogy a (sin kx)kN\{0} , (cos kx)kN vektorrendszerek ortogonalisak, ha a skalaris szorzast a
Z 2
hf (x), g(x)i = f (x)g(x) d x
0
keplettel adja meg. Norm

aljuk a megadott vektorrendszert.
50
IX. Minden n N eseten legyen
(n)
pn (x) = (x2 1)n .
!
1. Igazoljuk, hogy minden n N eseten pn (x) polinom.
risk
2. Mutassuk meg, hogy a polinomrendszer ortogonalis, ha a skalarszorzas
Z 1
hf, gi = f (x)g(x) d x.
1
X. Adjuk meg az al abbi skal arszorzatos vektorterekben a kezdeti vektorok GramSchmidt ortogo-
own
naliz
altj
at!
1. A vektorter az R3 , ket vektor skalaris szorzata
h(x1 , x2 , x3 ), (y1 , y2 , y3 )i = x1 y1 + x2 y2 + x3 y3 ,
a kezdeti vektorok v1 = (1, 2, 3), v2 = (1, 2, 1) es v3 = (3, 2, 1).
2. A vektorter a legfeljebb m
asodfok
our
u polinomok tere, ket vektor skalaris szorzata
hp(x), q(x)i =
Z 1
p(x)q(x) d x ,
0
at y
a kezdeti vektorok p1 (x) = 1, p2 (x) = x es p3 (x) = x2 .
3. A vektorter a legfeljebb m
asodfok u polinomok tere, ket vektor skalaris szorzata
hp(x), q(x)i = p(1)q(1) + p0 (1)q 0 (1) + p00 (1)q 00 (1) ,
a kezdeti vektorok p1 (x) = 1, p2 (x) = x es p3 (x) = x2 .
Use
XI. Igazoljuk, az alabbi egyenl otlensegeket.

1. Ha x2 + y 2 + z 2 = 1, akkor x + 2y + 3z 14.

2. Ha x2 + y 2 + z 2 + v 2 = 1, akkor x + 2y + 3z + 4v 30.
X n

3. Altal
anosabban, ha x2k = 1, akkor
on.
k=1
n
r
X n(n + 1)(2n + 1)
kxk
6
ersi
k=1
teljes
ul!
XII. Legyen V legal abb harom dimenzios skalarszorzatos vektorter, x, y, z V harom line
arisan
f
uggetlen vektor, tov
abba legyen
ft v
2
kxk hx, yi hx, zi
2
A = hy, xi kyk hy, zi .
2
hz, xi hz, yi kzk
Dra
Mutassuk meg, hogy az A m atrix pozitv definit, annak a segtsegevel, hogy minden (a, b, c) R3
nemnulla vektorra
h(a, b, c), A(a, b, c)i = hax + by + cz, ax + by + czi > 0.
Ezek alapj
an igazoljuk, hogy
2 2 2 2 2 2 2 2 2
kxk kyk kzk + 2 Re (hx, yi hy, zi hz, xi) kxk |hy, zi| + kyk |hx, zi| + kzk |hx, yi|
ul minden x, y, z V vektorra, valamint linearisan f
teljes uggetlen x, y, z V vektorra szigor
u
egyenlotlenseg teljes
ul.
51
17. M
atrixsz
amt
as
I. Matrixhatv
anyok.
1. Sz
amtsuk ki az al atrixok k-adik (k N) hatvanyat.
abbi m
!
risk

a 0 1 1 1 1 cos x sin x
0 b 0 1 1 1 sin x cos x
2. Sz
amoljuk ki a k
ovetkez
o m
atrixhatv
anyt.
own
2
1 1 1 1
1
1 1 1

1 1 1 1
1 1 1 1
3. Egy A m
atrix eseten legyen
eA :=
our
X Ak
k!
.
k=0
at y
amtsuk ki az eA m
Sz u, valamilyen t R valosra.
atrixot, ha az A matrix a kovetkezo alak

0 1 0
t 0 0 t 0 t 0 0 1
0 2t 0 0 t 0
0 0 0
Use
II. Hat
arozzuk meg az al
abbi m
atrixok inverzet.

1 2 3 1 2 3 9 5 3
a b 0 1 2 2 0 1+i i
2 5 4 5
c d i i
1 0 4 3 2 1 5 5 6
on.
III. Hat
arozzuk meg a hatv
anysorral ertelmezett exp A es ch A matrixokat, ahol

7 3 4 9 4 6 3 1 2
ersi
A = 0 1 1 , A = 4 1 3 , A = 5 2 3 .
8 4 5 8 4 5 4 1 3
IV. Rangszamt
as.
ft v
1. Hat
arozzuk meg az al atrixok rangjat (a, b, c, d, t R).
abbi m

1 4 5 2 t 3 1
a b 2 1 3 0 3 6 2
Dra
c d
1 3 2 2 1 3 t
2. Igazoljuk, hogy egy A m

atrix rangja pontosan akkor 1, ha felrhato diadikus szorzat alakjaban.
3. Hatarozzuk meg az Aij = 1 + (1)i+j kifejezessel adott n n-es matrix rangjat.
4. Igazoljuk, hogy ha egy m atrix sorai es oszlopai is linearisan f
uggetlenek, akkor a matrix
negyzetes.
V. Determin
anssz
amt
as.
52
1. Hat arozzuk meg az al
abbi m atrixok determinansat, ahol a, b, c R, n N \ {0} es (xi )i=1,...,n
Rn .
2
1 22 32 42

3 1 1
!
22 32 42 52

a b
risk
1. 2. 2 0 4 3. 32 42 52 62

c d
1 2 5
42 52 62 72

0 1 0 0 0
1 1 1 1 0 0 2 0 0 1 2 3 4
1 2 3 4 2 3 4 1
4. 5. 0 0 0 0 3 6.
own

1 3 5 7 3 4 1 2
0 0 0 4 0
1 4 7 10 4 3 2 1
5 0 0 0 0

b c 0 . . . 0 0
x1 x21 . . . xn1

a b c . . . 0 0
x2 x22 . . . xn2

0 a b . . . 0 0
7. . . . .
our
8. .

.. .. .. . . ... ... ..
.. . .
. .
..
.

0 0 0 . . . b c xn x2 . . . x n
n n
0 0 0 . . . a b
at y
2. Adott a es b parameterek eseten legyen Aij = b + (a b)ij egy n n-es matrix. Szamoljuk ki
det A erteket.
3. Adott a1 , . . . , an R parameterek eseten legyen Aij = aij1 egy n n-es matrix. Szamoljuk ki
det A erteket.
Use
4. Tekintsuk az
1 2 1 3
0 2 3 4
A= 0 0 1 1

0 0 0 5
on.
m
atrixot. Hat
arozzuk meg a kovetkezo mennyisegeket.
det(A1 ) det(A80 ) det(3A) det(A + E) det(AT )

ersi
VI. Tekints uk a V = F(R, R) vektorteret. Linearis operatort hataroznak-e meg az f (x) 7 1 + f (x),
f (x) 7 f (1 + x) es f (x) 7 f (x)2 lekepezesek?
VII. Tekints
uk a legfeljebb m u polinomok P2 vektorteren az alabbi lekepezeseket.
asodfok
ft v
(T1 p)(x) = p(x + 1) (T2 p)(x) = p0 (x) (T3 p)(x) = 2p(3x + 1)
Irjuk fel ezen lekepezesek m at az {1, x, x2 } bazisban.

atrix
Dra
os vektorter es A : V V linearis operator. Igazoljuk a

VIII. Legyen V veges dimenzi
A1 Ker A = {0} Ran A = V
ekvivalenci
akat.
IX. Milyen V vektorterekben letezik olyan A : V V linearis operator melyre Ker A = Ran A
teljes
ul?
53
X. A T : R2 R3 line
aris lekepezesr
ol tudjuk, hogy
T (2, 1) = (1, 2, 0) T (1, 3) = (0, 3, 5) .
!
Mi lesz a (2, 3) vektor kepe?
risk
XI. A V vektorter egy b
azisa az e1 , e2 , e3 vektorokbol all. Ebben a bazisban a T linearis lekepezes
m
atrixa
1 2 1
2 1 3
own
5 4 5
alak
u. Adjunk meg egy-egy b
azist T keptereben es magtereben.
XII. A m asodfoku polinomok P2 vektortereben tekints uk az 3x + 3x2 , 1 + 3x + 2x2 , 3 + 7x + 2x2

vektorokb
ol
all
o b
azist. Ebben a b
azisban a T linearis lekepezes matrixa

1 3 1
our
2 0 5
at y
6 2 4
u. Adjunk meg a T (1 + x2 ) vektort.

alak
XIII. Az R2 terben legyen B1 az (1, 0), (0, 1) vektorokbol es B10 az (1, 3), (2, 4) vektorokbol allo ba-
zis. Az R3 terben legyen B2 az (1, 0, 0), (0, 1, 0), (0, 0, 1) vektorokbol es B20 az (1, 1, 1), (2, 2, 0), (3, 0, 0)
Use
vektorokbol all azis. A T : R2 R3 line

o b aris lekepezes matrixa a B1 , B2 bazisban

1 1
2 0
0 0
on.
u. Irjuk fel T m
alak at a B10 , B20 b
atrix azisban.

1 1 1
ersi
XIV. Egy transzform

aci
o m azisban 1
atrixa egy b 1 1. Keress
unk olyan bazist, melyben a
1 1 1
3 0 0
atrix 0
m 0 0 alak u.
ft v
0 0 0
XV. Irjuk fel azt a 3 3-as m atrixot, illetve n-edik hatvanyait (n N) amely
Dra
1. adott iranyvektor u egyenesere vett/t ukroz;

2. adott norm alvektoru skra vett/t
ukroz;
3. adott tengely k or
ul, adott szoggel forgat.
XVI. Mi lesz az A + B lekepezes, illetve teljes

ul-e az AB = BA egyenlet, ha
1. A az x-tengelyre t
ukroz es B az y-tengelyre tukroz;
oggel es B /3 sz
2. A forgat /3 sz oggel forgat;
3. A helybenhagy es B /2 sz oggel forgat?
54
XVII. Adjuk meg a k
ovetkez
o m
atrixok sajatertekeit es sajatvektorai!

1 1 0 0
2 8 12
4 3 0 3 1 1 0 0
!
1 4 4
1 2 2 4 2 0 1 0
risk
0 0 1
1 2 1 1
XVIII. Tekinst
uk a

1 2 2 0 1 1
cos sin 2 1 1 2 1 1 0 1
own
sin cos 3 4
1 1 0 1 1 0
atrixokat, ahol R.
m
1. Hatarozzuk meg a m atrixok sajatertekei es sajatvektorait.

1 1 0
2. Irjuk fel a m
atrixokat S S alakban.
3. Hatarozzuk meg a m
0 2
our
atrixok szazadik hatvanyat.
4. Szamoljuk ki a matrixok szinuszat, koszinuszat es exponencialisat a
at y
X (1)k X (1)k X 1
sin(A) = A2k+1 cos(A) = A2k exp(A) = Ak
(2k + 1)! (2k)! k!
kN kN kN
definci
okat haszn
alva.
Use
XIX. Tekints
uk az
5 3 2
A= 3 5 2
2 2 10
m
atrixot.
on.
1. Hat arozzuk meg a matrix (i )i=1,2,3 , sajatertekeit es (vi )i=1,2,3 sajatvektorait.

2. Irjuk fel az A m
atrixot
1 0 0
S 1 0 2 0 S
ersi
0 0 3
alakban.
3. Hat arozzuk meg az A100 , A1 es az eA matrixot.
ft v
4. Minden vi (i = 1, 2, 3) saj
atvektorhoz hatarozzuk meg azt a Pi projekciot, mely az origon atmen
o
vi ir
anyvektor
u egyenesre vett merolegesen.
5. Mutassuk meg, hogy
A = 1 P1 + 2 P2 + 3 P3
Dra
teljes
ul.
XX. Adjuk meg a k ovetkez

o m atrixok Jordan-alakjat, valamint az eredeti bazist a matrix kanonikus
b
azis
aba viv
o lekepezes m
atrix
at is!

7 3 4 9 4 6 3 1 2
0 1 1 4 1 3 5 2 3
8 4 5 8 4 5 4 1 3
55
XXI. Tekints
uk az
1 3 2
1 3 3
, 1 4
3 4
2 4 5
!
risk
X X X
m
atrixokat. Legyen (i )iI a m
atrix saj
aterteke. Hatarozzuk meg a i , 2i es a 3i meny-
iI iI iI
nyisegeket.
XXII. Legyen V vektorter es A, B : V V linearis lekepezes. Melyik alltas igaz?

1. Ha A + B = E, akkor A es B saj atvektorai ugyan azok.
own
2
2. Az A = 0 egyenl oseg pontosan akkor teljes ul, ha A-nak csak a 0 szam a sajaterteke.
aterteke A2 -nek, akkor saj
3. Ha 0 saj aterteke A-nak is.
4. A 2 sz
am pontosan akkor saj aterteke A2 -nek, ha vagy sajaterteke A-nak.
XXIII. Tekints abbi R3 R kvadratikus formakat.

uk az al
A(x1 , x2 , x3 ) =
3
X
ijxi xj
our
B(x1 , x2 , x3 ) =
3
X
(i + j 1)xi xj
i,j=1 i,j=1
at y
1. Hogyan lehet szimmetrikus illetve antiszimmetrikus lekepezesek osszegekent felrni ezeket?

2. Adjunk meg az R3 terben egy olyan bazist, melyben a kvadratikus kifejezes matrixa diagonalis.
XXIV. Irjuk fel negyzetek el

ojeles
osszegekent az alabbi kifejezeseket.
Use
1. x1 x 2 + x 2 x 3 + x 3 x 1
2. x21 + x22 + 3x23 + 4x1 x2 + 2x1 x3 + 2x2 x3
3. x21 + x22 x23 x1 x3 + 2x1 x2
X
4. xi xj
on.
1i<j4
X
5. xi xj
1ij4
ersi
abbi ket kvadratikus kifejezes pozitv szemidefinit, ahol n N \ {0}.

XXV. Igazoljuk, hogy az al
n
X n1
X n
X
1. A(x1 , . . . , xn ) = x2k +2 xi xk
ft v
k=1 i=1 k=i+1

n
X n1
X n
X
2. A(x1 , . . . , xn ) = (n 1) x2k 2 xi xk
k=1 i=1 k=i+1
Dra
XXVI. A polinomok P vektorteren tekints

uk a kovetkezo linearis operatorokat
d p(x)
(Qp)(x) = xp(x) (P p)(x) = .
dx
Igazoljuk, hogy a P es Q oper
atorok kielegtik az
P Q QP = idP
egyenletet!
56
XXVII. H Legyen A n n-es valos szimmetrikus matrix a 1 , 2 , . . . , n sajatertekekkel.
1. Hat
arozzuk meg az
f :RR t7 det etA
!
f
uggveny deriv
altj
at!
risk
2. Ezek alapjan igazoljuk a
det etA = et Tr A
osszef
uggest!
XXVIII. H Legyen E veges dimenzios valos vagy komplex normalt ter es
own
g :EE K (x, y) 7 g(x, y)
olyan folytonos biline
aris funkcion
al, hogy a
g : E E 0 x 7 g(x, )
lekepezes bijekci
our
o. Ha f : E K tetszoleges f
uggveny, akkor a
gradg (f ) = g1 d f : E E
at y
lekepezes az f f
uggveny g-gradiense es a
g 1 d f ) : E C
TrE d(
lekepezes az f f uggvenye. Legyen 1 < n N, E = Rn es
uggveny g-Laplace-f
n
Use
X
g1 : E E R ((x1 , . . . , xn ), (y1 , . . . , yn )) 7 xn yn ,
k=1
n
X
g2 : E E R ((x1 , . . . , xn ), (y1 , . . . , yn )) 7 x1 y1 + xn yn
k=2
on.
biline amoljuk ki tetszoleges f : E R f

aris lekepezesek. Sz uggvenyre a gradg1 f , gradg2 f
f
uggvenyeket valamint a g1 - es g2 -Laplace-f
uggvenyet f -nek!
XXIX. F A V = R i R vektorterben vegy uk a kanonikus bazist, es ebben a bazisban rjuk fel

ersi
annak a linearis lekepezesnek megfelelo matrixot, mely szoggel forgat az origo kor ul. Irjuk fel az
i sz
oggel val
o forgatas A() matrixat es igazoljuk, hogy

A() : R i R R i R (x, i y) 7 x ch y sh , i (x sh + y ch )
ft v
teljes
ul. Legyen c pozitv val
os parameter es
: R2 R i R (x, y) 7 (x, i ct)
Dra
lekepezes. Sz
amoljuk ki az
L : R2 R2 (x, y) 7 (1 A() )(x, y)
line
aris lekepezes m at! Igazoljuk, hogy |v| < c valos parameter eseten, ha = arth(v/c), akkor
atrix

v
x vt t x
L(v) : R2 R2 (x, t) 7 ,r c2 !
r 2
v v2

1 2 1 2
c c
57
Igazoljuk, hogy ha L(v1 ) L(v2 ) = L(v3 ) es L(u1 ) L(u2 ) L(u3 ) = L(u4 ) akkor
v1 + v2 u1 + u2 + u3 u1 u2 u3
v3 = v1 v2 , u4 = u1 u2 + u2 u3 + u3 u1 + u1 u2 + u2 u3 + u3 u1
1+ 2 1+
!
c c2
risk
teljes
ul!
XXX. F Legyen a tetsz

oleges val
os parameter es
L(a) : R R x 7 a + x
own
pr1 : R2 R (x, y) 7 x
lekepezesek.
1. Keress unk olyan : R R2 lekepezest es A(a) : R2 R2 linearis lekepezest, melyre
pr1 = idR es pr1 A(a) = L(a)
teljes
ul!
2. A 3 3-as R m atrixot ortogon alisnak nevezz
our
uk, ha a soraibol kepzett vektorok ortonormalt
rendszert alkotnak. A 33-as egysegnyi determinans u matrixok halmazat SO(3) jeloli. (Minden
at y
R SO(3) m atrix egy terbeli vektor kor
uli forgatas transzformaciojanak felel meg.) Adott
R SO(3) forgat ashoz, v, R3 vektorokhoz es R szamhoz definialjuk a
G(R, v, , ) : R3 R R3 R (x, t) 7 (Rx + tv + , t + )
lekepezest. Adjunk meg olyan A(R, v, , ) : R5 R5 linearis lekepezest es : R3 R R5

Use
f
uggvenyt melyre
pr14 = idR3 R es pr14 A(R, v, , ) = G(R, v, , )
teljes
ul, ahol
pr14 : R5 R3 R

(q1 , q2 , q3 , q4 , q5 ) 7 (q1 , q2 , q3 ), q4
on.
lekepezes!
3. Igazoljuk, hogy
G(R2 , v2 , 2 , 2 ) G(R1 , v1 , 1 , 1 ) = G(R3 , v3 , 3 , 3 )
ersi
eseten
R3 = R2 R1 , v 3 = R2 v 1 + v 2 , 3 = R2 1 + v 2 1 + 2 , 3 = 1 + 2
teljes
ul!
ft v
Figyelj
uk meg, hogy a fenti transzform aci
o nem mas mint a Galilei-transzformacio vagyis az inercialis
koordinatarendszerb
ol egy masik inercalis koordinatarendszerbe valo atteres. Az R transzformacio a
koordinatarendszerek elforgat
as
at jelenti, v a sebesseget, a terbeli eltolast es az idobeli eltolast.
Dra
18. Egyenletrendszerek
I. Oldjuk meg az alabbi egyenletrendszereket (ahol s R).
3x1 x2 + 4x3 = 1

x1 + x2 + sx3 = 0

x + x 2x = 3

1 2 3 4 3 x1 x2 1 2
1. x1 + sx2 + x3 = 0 2. 3. =
2x 1 + x 3 =1 1 1 x3 x4 4 5
sx1 + x2 + x3 = 0

x1 + x2 = 4

58

( x1 + x2 + 2x3 = 3 x1 + 2x2 + 3x3 = 1
4x1 + 5x2 = 6
4. 5. 4x1 + 4x2 + 5x3 = 6 6. 5x1 + 6x2 + 7x3 = 8
7x1 + 8x2 = 9
7x1 + 7x2 + 8x3 = 10 9x1 + 10x2 + 11x3 = 12

!
risk
II. Mely allt
asok igazak az Ax = b egyenletrendszerre az alabbiak koz ul?
1. Ha Ax = b megoldhat o, akkor [A, b] oszlopai linearisan osszef
uggok.
2. Ha [A, b] oszlopai
osszef
uggok, akkor letezik megoldas.
3. Ha A oszlopai f uggetlenek, akkor letezik megoldas.
4. Ha A sorai fuggetlenek, akkor van megoldas.
own
5. Ha pontosan egy megold as letezik, akkor A sorai linearisan f
uggetlenek.
6. Ha pontosan egy megold as letezik, akkor A oszlopai linearisan f
uggetlenek.
III. Oldjuk meg az al

abbi egyenleteket a pozitv valos szamok halmazan.

x y x 0 5 6
1.

0 z
x y z
y z

=
x 0 0
our
6 9

14 23 18

2. 0 u v y u 0 = 23 41 30
at y
0 0 w z v w 18 30 36
IV. Tetszoleges b1 , b2 , b3 R parameterek eseten hatarozzuk meg az alabbi egyenletrendszer

megold
as
at.
x1 + x2 + 2x3 = b1

2x1 x2 + 2x3 = b2
Use

4x1 + x2 + 4x3 = b3

V. Oldjuk meg az al
abbi egyenletrendszert.

x1 + x2 + 2x3 + x4 = 1
on.

2x1 x2 + 2x3 + 2x4 = 4

4x1 + x2 + 4x3 + 2x4 = 2

7x1 + x2 + 8x3 + 5x4 = 7

ersi

8x1 + 2x2 + 10x3 + 6x4 = 8

VI. Milyen a, b R parameterek eseten van az alabbi egyenletrendszereknek nulla, pontosan egy,
illetve vegtelen sok megoldasa?
ft v

x + y + z + 2v = 1
x + y + z = 1 x + y + az = 0

x + 2y + z + v = 2
1. x + 2y + 3z = a 2. 3. ax + y + 3z = 0
2x + by + z v = 3
Dra
2x + 3y + bz = 3 x 3y z = 0

2x + 2y z v = a

19. Fourier-sorfejt
es
uggvenyek F(f ) Fourier-sorara vonatkozo kepleteket.
I. Igazoljuk a [, ] intervallumon adott f f

X (1)k sin kx
1. f (x) = x F(f )(x) = + 2
k
k=1
59

2 4 X cos 2kx
2. f (x) = | sin x| F(f )(x) =
4k 2 1
k=1

4 X sin(2k 1)x
!
3. f (x) = sgn x F(f )(x) =
2k 1
risk
k=1
2
x 2 4 X (1)k+1 cos kx
4. f (x) = F(f )(x) = +
3 k2
k=1
uggvenyek F(f ) Fourier-sorara vonatkozo kepleteket,

II. Igazoljuk a [0, 2] intervallumon adott f f
own
ahol a ]0, 1[.

4 2 X 4 4
1. f (x) = x2 F(f )(x) = + 2
cos kx sin kx
3 k k
k=1

sin (a) X 2a sin2 (a)
2
k sin(2a)
2. f (x) = sin(ax) F(f )(x) =
16
a
4
+
our
(a2 k 2 )

X
k=1
cos kx +
(a2 k 2 )
2k 2 2 3
sin kx
2k 2 2 3
3. f (x) = x4 F(f )(x) = + 16 cos kx 16 sin kx
5 k4 k4
at y
k=1

2 ex X 2 2k
4. f (x) = 2 F(f )(x) = 1 + 2
cos kx sin kx
e 1 1+k 1 + k2
k=1
III. Az el
oz
o feladat felhaszn
al
as
aval igazoljuk az
Use

X 1 2 X 1 1 X 1 4 X 1 ( 1) e2 +1
2
= , = 2 (1 a ctg(a)) , = , =
k 6 k 2 a2 2a k 4 90 1+k 2 2(e2 1)
k=1 k=1 k=1 k=1
osegeket, ahol a ]0, 1[.

egyenl
on.
IV. Hatarozzuk meg az al abbi [, ] R f

uggvenyek Fourier-sorat, ahol a ]0, [ parameter.

1, ha |x| < a, x, ha |x| < a,
1. f (x) = 2. f (x) =
0, ha |x| a. 0, ha |x| a.
ersi
s
Z x
x

t
(
log 2 cos , ha |x| < , log ctg d t, ha |x| < ,

4 . f (x) =

3. f (x) = 2 0 2
0, ha |x| = .
0, ha |x| = .

ft v
an igazoljuk, hogy minden a ]0, [ parameter eseten

Ennek alapj

X sin(ka) a X sin2 (ka) a a2
= es =
k 2 k2 2
Dra
k=1 k=1
teljes
ul.
uk fel, hogy az f : R R f
V. Tegy uggveny 2 szerint periodikus, es az

a0 X
F(f )(x) = + ak cos(kx) + bk sin(kx)
2
k=1
Fourier-sora egyenletesen konvergens.
60
1. Hat
arozzuk meg az f (x) fuggveny Fourier sorat.
+
oleges h R eseten hatarozzuk meg az
2. Tetsz
Z x+h
1
!
fh (x) = f
2h xh
risk
f
uggveny Fourier-sor
at.
3. Ha az f fuggveny szerint periodikus, akkor mit mondhatunk a Fourier-egy
utthatoirol?
VI. H Legyen I R intervallum, es legyen : I R+ olyan fuggveny, hogy legyen
own
Z
H(I, ) = f C(I, R)| f 2 <
I
vektorter, es a Z
h, i : H(I, ) H(I, ) R (f, g) 7 hf, gi = f g
m
uvelet legyen skal
aris szorz our
as. Igazoljuk, hogy az alabbi esetekben teljes
I
ul a fenti feltetel.
1. I = [0, [, (x) = x ex
at y
3
2. I = [1, 1], (x) = (1 x2 ) 2
arozzuk meg az 1, idI , id2I H(I, ) vektorokbol kepzett ortonormalt rendszert.
Hat
VII. F Legyen D es l pozitv valos parameter es 0 olyan differencialhato f uggveny a [0, l]

intervallumon, melyre 0 (0) = 0 (l) = 0 teljes
ul. Igazoljuk, hogy a
Use
Z l
2 X Dk222 t k k
: [0, l] R+ R (x, t) 7 e l sin x 0 () sin d
l l 0 l
k=1
f
uggveny megold
asa a
(x, t) 2 (x, t)
=D
on.
t x2
+
alegyenletnek a [0, l] R halmazon, es
differenci
(x, 0) = 0 (x), (0, t) = (l, t) = 0

ersi
teljes
ul!
Egy l hossz usagu vekony r ud homersekelt eloszlasat rja le a f
uggveny, ha a t0 = 0 kezdeti
id
opillanatban a r ud kezdeti h omerseklet eloszlasa 0 volt.
ft v
(*) Indokoljuk meg, hogy a fenti differencialegyenletnel miert indokoltabb fizikailag a (j oval
bonyolultabb)
1 2 (x, t) 1 (x, t) 2 (x, t)
+ =0
c2 t2 D t x2
Dra
differenci
alegyenlettel val o sz
amol as!
A fenti fizikai szemleletes kep segtsegevel probaljuk igazolni, hogy ha
1. a T R2 z art korlatos tartomany szep,
+
2. az f : T R f uggveny ketszer folytonosan differencialhato a T tartomany belsejeben,
3. f folytonos T -n,
4. f = 0 teljes ul a T tartom any belsejeben,
akkor az f fuggveny legnagyobb illetve legkisebb erteket a T tartomany hataran veszi fel!
61
20. T
obbv
altoz
os f
uggv
eny hat
ar
ert
eke
es folytonoss
aga
I. Adjuk meg a k ovetkez o ket-, illetve h
aromvaltozos f
uggvenyek ertelmezesi tartomanyat, szintvon-
alait illetve szintfel
uleteit! Legyenek a, b, c nemnulla valos szamok.
!
risk
p x2 y2
1. f (x, y) = ax + by + c 2. f (x, y) = a2 x2 y 2 3. f (x, y) =
a2 2
b
4. f (x, y, z) = ax + by + cz 5. f (x, y, z) = x2 + y 2 + z 2 6. f (x, y) = cos(x + 3y)
p
2
7. f (x, y) = y 2x 8. f (x, y) = log x2 + y 2
own
II. Vizsg
aljuk meg, hogy leteznek-e az al
abbi hatartertekek, es ha leteznek, szamoljuk ki azokat!
xy sin(xyz) x3 y
(x,y)(0,0) x + y 2
2 (x,y,z)(0,0,0) x + y 2 + z 2
2 (x,y)(0,0) x4 + y 2
ln(x + ey ) xy + x y x2 y 2
4. lim
(x,y)(1,0)
p
x2 + y 2
sin(xy)
5. lim
our
(x,y)(0,0) xy + x + y
x
6. lim
(x,y)(0,0) x2 y 2 + x y 2
x2 + y 2
7. lim 8. lim arcsin 9. lim
(x,y)(0,0) x2 + y 2 (x,y)(0,0) y (x,y)(0,0) x2 y 2 + (x + y)2
at y
x4 y 4 ln(1 + x2 y) sin(xy)
10. lim 11. lim 12. lim
(x,y)(1,1) x3 + y 3 (x,y)(0,0) x2 + y 2 (x,y)(0,0) x
p
x3 y 3

x 2y 1 xy
13. lim 14. lim 15. lim arctg
(x,y)(0,0) 3x + y (x,y)(0,0) x + y 2
2 (x,y)(0,) xy 1 + xy
Use
III. Folytonosak-e az
3
2xy x y3
ha (x, y) 6= (0, 0), ha xy 6= 0,
f (x, y) = x2 + y 2 g(x, y) = xy
0 ha (x, y) = (0, 0);
0 ha xy = 0;
on.
R2 R f
uggvenyek a (0, 0) pontban?
IV. Tekints
uk az
ersi

xy 2
, ha (x, y) 6= (0, 0),

2
f :R R (x, y) 7 x2 + y 4
0, ha (x, y) = (0, 0)

ft v
f
uggvenyt.
1. Folytonos-e az f f
uggveny az orig
on
atmeno egyenesek menten?
2. Folytonos-e f a (0, 0) pontban?
Dra
21. T
obbv
altoz
os f
uggv
eny deriv
al
asa
I. Hat arozzuk meg az alabbi R2 R f uggvenyek parcialis derivaltjait.

(x + 1)y 2

1
, ha (x, y) 6
= (0, 0), exp , ha (x, y) 6= (0, 0),

f (x, y) = x2 + y 2 g(x, y) = x2 + y 2
0, ha (x, y) = (0, 0). 0, ha (x, y) = (0, 0).

62
II. Mutassuk meg, hogy az
( xy
2 , ha (x, y) 6= (0, 0),
f :R R (x, y) 7 x2 + y2
!
0, ha (x, y) = (0, 0).
risk
f
uggveny nem folytonos a null
aban, de itt leteznek a parcialis derivaltjai.
III. Legyen H Rn nylt halmaz es f : H R olyan f uggveny, hogy minden i = 1, . . . , n indexre a

i f : H R f
uggveny korl
atos. Bizonytsuk be, hogy ekkor az f fuggveny folytonos a H halmazon,
tovabba ha H konvex halmaz, akkor az f f uggveny egyenletesen folytonos.
own
IV. Legyen f : R R3 olyan differencialhato f
uggveny, hogy minden x R eseten kf (x)k = 1.
Mutassuk meg, hogy ekkor minden x R elemre hf 0 (x), f (x)i = 0.
V. Mutassuk meg, hogy az
our
p xy

, ha (x, y) 6= (0, 0),
f : R2 R (x, y) 7 x2 + y 2
0, ha (x, y) = (0, 0).
at y
f
uggveny parci
alis deriv
altjai korl
atosak, de f nem differencialhato a (0, 0) pontban.
VI. Mutassuk meg, hogy az

2 2 1
(x + y )sin , ha (x, y) 6= (0, 0),

f : R2 R (x, y) 7 x2 + y 2
Use
0, ha (x, y) = (0, 0).

f
uggveny parcialis deriv
altjai nem folytonosak a (0, 0) pontban, ezert az f f
uggveny nem differenci-
alhat
o a (0, 0) pontban.
VII. Bizonytsuk be, hogy az

on.
p
f : R2 R (x, y) 7 |xy|
f
uggveny folytonos, leteznek a parcialis derivaltjai, de az f f
uggveny nem differencialhato a (0, 0)
ersi
pontban.
VIII. Differenci
alhat abbi R2 R f
ok-e az al uggvenyek a (0, 0) pontban?
3
x + y3
ft v
, ha (x, y) 6= (0, 0),

1. f (x, y) = x2 + y 2
0, ha (x, y) = (0, 0).

2 2 1
x y arctg , ha (x, y) 6= (0, 0),
Dra
2. f (x, y) = x
0, ha (x, y) = (0, 0).

!
xy
ch p , ha (x, y) 6= (0, 0),

3. f (x, y) = x2 + y 2

1, ha (x, y) = (0, 0).

2
(x + 3)y
, ha (x, y) 6= (0, 0),
4. f (x, y) x2 + 2y 2
1, ha (x, y) = (0, 0).

63
p
5. f (x, y) = 2x2 + 3y 2

3 4 1
x y sin , ha y =6 0,
6. f (x, y) y
!
0, ha y = 0.
risk
IX. Tekints
uk az alabbi f : R2 R f uggvenyeket.

2
(x 2)y + 6x + 3y, ha (x, y) 6= (0, 0),

1. f (x, y) = x2 + y 2
own

0, ha (x, y) = (0, 0).
2. f (x, y) = arctg(x2 + y 4 + 1)
amoljuk ki az fx0 , fy0 parci

1. Sz alis deriv
altakat!
2. Hol differenci
alhat
o az f f uggveny?
3. Sz
amoljuk ki a grad f vektort a P0 = (0, 1) pontban!
X. Vizsg
aljuk az
our

at y
xy 2 x 3
f (x, y) = 3y + e 2y arctg g(x, y) = (3x2 + 1)2y
y
f
uggvenyeket.
1. Hat arozzuk meg azt a legb ovebb tartomanyt, ahol az f es a g f uggveny jol definialhato!

2. Sz amoljuk ki az (d f )(0, 1) (x, y) es a (d g)(0, 1) (x, y) erteket!
Use
3. Irjuk fel a P0 = (0, 1) ponthoz tartoz o fel

uleti pontban az erintosk egyenletet.
4. Legyen a R2 olyan egysegvektor, mely parhuzamos a (2, 7) vektorral. Szamoljuk ki a

d f
d a (0,1)
on.
erteket.
XI. Hat
arozzuk meg az
ersi

2
(x + 3)y , ha

(x, y) 6= (0, 0)
f : R2 R (x, y) 7 2
x + 2y 2

1, ha (x, y) = (0, 0)
ft v
f
uggveny (1, 1) ir
anymenti deriv
altj
at a (0, 0) pontban!
XII. Hat arozzuk meg, hogy mely ir anyhoz tartozik az f : R2 R f

uggveny legnagyobb iranymenti
Dra
2
altja a P0 R pontban,
deriv ha
y3

1
1. f (x, y) = 2x+1 es P0 = , 1 ;
e 2
2. f (x, y) = x2 xy + y 2 es P0 = (1, 1).
XIII. Sz
amoljuk ki az
f : R3 R (x, y, z) 7 x3 + y 4 + x2 y e2z
000 000
f
uggveny fxxz (= 12 3 f ) es fxzx (= 1 3 1 f ) parcialis derivaltjait!
64
XIV. Igazoljuk az al
abbi egyenl
osegeket.

1. x arctg(xy) = y arctg(xy)
x y
!
i+k
risk
2. (xy ex+y ) = (i + x)(k + y) ex+y , i, k N
xi y k
2
2

3. 2 ((sin x)(sin y)) = 0
x2 y
2
1 x4y2
e
own
4. =0
x2 y y
XV. Irjuk fel az xyz = 1 fel

ulet x + y + z = 6 skkal parhuzamos erintoskjainak az egyenletet.

XVI. Tekints uk az (x, y, z) R3 |0 < x, y, z terreszben az xyz = a3 fel uletet, ahol a R+ .
9
Mutassuk meg, hogy a fel
XVII. Tekints

ulet erint
our
oskjai a koordinataskokkal a3 terfogat
2
u tetraedert fognak k
uk az (x, y, z) R3 |0 < x, y, z terreszben (amelynek neve pozitv ort ans) a

ozre.

at y
x+ y+ z = a
uletet, ahol a R+ . Mutassuk meg, hogy a fel

fel ulet erintoskjai a koordinatatengelyekbol a osszeg
u
darabokat v agnak le. (Azaz, ha az erintosk az x0 , y 0 es z 0 helyen metszi a koordinatatengelyeket,
akkor x0 + y 0 + z 0 = a.)
Use
XVIII. Legyen f : R+ R differencialhato f

uggveny. Igazoljuk, hogy a
y
f : R+ R + R (x, y) 7 xf
x
f
uggveny erint
oskjai
atmennek az origon.
on.
XIX. Tekints
uk az al
abbi f
uggvenyeket.

+ 3 y x
f : R (R \ {0}) R (x, y) 7 x , arctg , y sin x
ersi
y
g : R2 [1, 1] R R2 (x, y, z, v) 7 x cos y + ez v, y ez+v arcsin z

ft v
1. Hatarozzuk meg azokat a legbovebb osszef uggo H R4 nylt reszhalmazokat, amin az f g

f
uggveny ertelmezhet o.

1
2. Igazoljuk, hogy az a = 1, 1, , 1 pontra a H teljes ul.
2
Dra
3. A l
ancszab amoljuk ki (d(f g))(a) erteket.
aly segtsegevel sz
oleges pont az R2 skon es

XX. Legyen v = (a1 , a2 ) tetsz
f : R2 R (x1 , x2 ) 7 ex1 cos x2
ketv
altoz
os f
uggveny. Pr
ob
aljuk az f (v) erteket a
1 1
f (0) + (d f )(0)(v) + (d d f )(0)(v, v) + (d d d f )(0)(v, v, v)
2! 3!
65
formul
aval k
ozelteni. Igazoljuk a
2
X f
1. (d f )(0, v) = aj
xj1 (x1 ,x2 )=(0,0) 1

!
j =1
1
risk
2
X 2f
2. (d d f )(0, v, v) = aj1 aj2

x x

j1 ,j2 =1 j1 j2 (x1 ,x2 )=(0,0)
2
X 3f
3. (d d d f )(0, v, v, v) = aj1 aj2 aj3

x x x

own
j1 ,j2 ,j3 =1 j1 j2 j3 (x1 ,x2 )=(0,0)
egyenl
osegeket, es ennek a segtsegevel bizonytsuk be, hogy a fenti kozeltesre az
a21 a3 a2 a1 a22
1 a1 + 1 2+
2 6 2 2
kifejezes ad
odik!
XXI. Irjuk fel az al

our
abbi v : R3 R3 vektormezok derivaltjat, ahol a R3 adott vektor.
2
at y
1. v(r) = r 2. v(r) = a krk 3. v(r) = ln krk r
4. v(r) = krk r 5. v(r) = ha, rir 6. v(r) = a r
2
7. v(r) = r ekrk 8. v(r) = r krk 9. v(r) = a (a r)
XXII. Mutassuk p meg, hogy az

Use
1. f (x, y) = 1 x2 y 2 f uggveny P = (0, 0) bazispont

u masodfoku Taylor-polinomja a h = (a, b)
helyen
f a2 + b2
T2,P (h) = 1 ;
2
xy
2. f (x, y, z) = f
uggveny P = (1, 1, 1) bazispontu harmadfoku Taylor-polinomja a h = (a, b, c)
z
on.
helyen
f
T3,P (h) = 1 + (a + b c) + (ab ac bc + c2 ) + (ac2 + bc2 abc c3 ).
XXIII. Keress abbi R2 R f

uk meg az al uggvenyek lokalis szelso ertekeit (ahol k R).
ersi
2
y 2
f (x, y) = (x 2y) ex g(x, y) = (1 + ey ) cos x y ey h(x, y) = kx2 + xy + y 2 + 3x 3y
XXIV. Keress uk meg az f f

uggveny sz
els
o ertekeit a T halmazon, ahol
ft v

1. f (x, y) = x + y + x + y es T = (x, y) R2 | 0 x 1, 0 y 1 x ;
3 3
3
2. f (x, y, z) = sin x + sin y + sin z sin(x + y + z) es T = [0, ] ;
a2 x2 y2 z2
3. f (x, y, z) = + + + valamely a, b R+ parameterre es T = R+ R+ R+ ;
Dra
x y z b

4. f (x, y) = x2 y(2 x y) es T = (x, y) R2 | 0 x, 0 y, x + y 6 ;

5. f (x, y) = (y + 2x 4)2 + (x + y)2 es T = (x, y) R2 | 0 x, 0 y, x + y 1 .
XXV. Legyen n N \ {0} es a, b R+ . Hatarozzuk meg, hogy mely pontban lesz az

x1 x2 . . . xn1 xn
f : (R+ )n R (x1 , . . . , xn ) 7
(a + x1 )(x1 + x2 ) . . . (xn1 + xn )(xn + b)
f
uggveny erteke maxim
alis.
66
XXVI. Keress uk meg az al
abbi f
uggvenyek lokalis szelsoertekeit a megadott feltetelek mellett.
1. Legyen f (x, y, z) = xyz, az x2 + y 2 + z 2 = 1 es x + y + z = 0 feltetel mellett.
2. Legyen f (x, y, z) = xy + yz, az x2 + y 2 = 2, y + z = 2 es az x, y, z 0 feltetel mellett.
n n
!
X 1 Y
3. Legyen n N \ {0}, a R+ es f (x1 , x2 , . . . , xn ) = xk = a es az x1 , . . . , xn 0
risk
a
xk
k=1 k=1
feltetellel.
XXVII. Sz
amoljuk ki a k
ovetkez
o kifejezesek legkisebb erteket.
own
Z 1 n
X
p(, ) = (x2 x )2 d x p(x) = (x ai )2
1 k=1
XXVIII. Egyenes es sk illesztese.

1. Legyen n N \ {0, 1}, valamint legyen x, y Rn , ahol x = (x1 , . . . , xn ) es y = (y1 , . . . , yn ).
f
uggetlen. Igazoljuk, hogy a our
aljuk a q = (1, . . . , 1) Rn vektort, es tegy
Defini uk fel, hogy a q es az x vektor line arisan
n
X
Q : R2 R (, ) 7 (xi + yi )2
at y
i=1
f
uggvenynek az
n
! n
! n
! n
! n
! n
! n
!
X X X X X X X
n xi yi xi yi n yi x2i xi xi yi
Use
i=1 i=1 i=1 i=1 i=1 i=1 i=1

0 = ! !2 0 = ! !2
n
X n
X n
X n
X
n x2i xi n x2i xi
i=1 i=1 i=1 i=1
pontban van lok

alis minimuma, amit rovidebben is felrhatunk a skalaris szorzas segtsegevel
on.
2 2 2
kqk hx, yi hx, qi hy, qi kxk kqk hy, qi hx, qi hx, yi
0 = 2 2 2 0 = 2 2 2 .
kqk kxk hx, qi kqk kxk hx, qi
ersi
2 . Legyen n N \ {0, 1, 2}, valamint legyen x, y, z Rn , ahol x = (x1 , . . . , xn ), y = (y1 , . . . , yn )

aljuk a q = (1, . . . , 1) Rn vektort, es tegy
es z = (z1 , . . . , zn ). Defini uk fel, hogy a q, x es y
vektorok line arisan f uggetlenek. Igazoljuk, hogy a
ft v
n
X
Q : R3 R (, , ) 7 (xi + yi + zi )2
i=1
Dra
f
uggvenynek az

2 2
0 =d kyk kqk hx, zi + hx, qi hy, qi hy, zi + hx, yi hy, qi hz, qi

2 2 2
kyk hx, qi hz, qi kqk hx, yi hy, zi hx, zi hy, qi

2 2
0 =d kxk kqk hy, zi + hx, qi hz, qi hx, yi + hx, qi hy, qi hx, zi

2 2 2
kxk hy, qi hz, qi kqk hx, yi hx, zi hy, zi hx, qi
67

2 2
0 =d kyk kxk hz, qi + hx, yi hy, qi hx, zi + hx, yi hx, qi hy, zi

2 2 2
kyk hx, qi hx, zi kxk hy, qi hy, zi hz, qi hx, yi
!
pontban van lokalis minimuma, ahol
risk
1
2 2 2 2 2 2
d = kxk kyk kqk + 2 hx, yi hy, qi hx, qi kxk hy, qi kyk hx, qi kqk hx, yi .
XXIX. Igazoljuk a k
ovetkez
o egyenl
otlensegeket.
1. xy(x + y 3) 1, ha x, y 0.
own
3 3
2. x y + xy 4xy + 2 0, ha x, y 0.
3
3. 1 cos + cos + cos , ha , , 0, es + + = .
2
3 3
4. 0 sin + sin + sin , ha , , 0, es + + = .
5. 0 (sin )(sin )(sin )

2
3 3
8
our
, ha , , 0, es + + = .
1 1
at y
XXX. H Legyen p, q R+ olyan sz am, melyekre + = 1 teljes ul. Bizonytsuk be, hogy minden
p q
+
n N, a1 , . . . , an , b1 , . . . , bn R eseten
n
! p1 n
! q1
X X X
a k bk apk bqk (H
older-egyenl
otlenseg)
Use
k=1 k=1 k=1
teljes
ul, oly m
odon, hogy az
n
! p1 n
! q1
X X
+ n
f : (R ) (R ) R + n
((a1 , . . . , an ), (b1 , . . . , bn )) 7 apk bqk
k=1 k=1
on.

X
f
uggveny szels
oerteket keress
uk a ak bk = A feltetel mellett, ahol A R+ parameter.
k=1
ersi
XXXI. F Legyen m N \ {0}, (Ek )k=1,...,m (R+ )n tetszoleges rendszer, es legyen tovabba
E, N R+ olyan, hogy
E
min Ek < < max Ek
1km N 1km
ft v
ul. Bizonytsuk be, hogy letezik egyetlen olyan R+ , hogy

teljes
n
X
Ek eEk
E
Dra
k=1
= n
N X
eEk
k=1
teljes
ul, es ha minden k = 1, . . . , n eseten
eEk
n
k = N n ,
X
Ek
e
k=1
68
nk )k=1,...,n (R+ )n az egyetlen olyan pont, ahol az
akkor (
m
X
S : (R+ )m R (n1 , . . . , nm ) 7 nk log nk
!
k=1
risk
f
uggvenynek lok
alis maximuma van, gy ez egyben globalis maximum is, a
m
X m
X
nk = N es nk Ek = E
k=1 k=1
own
feltetelek mellett.
(Ezek alapj an egy olyan fizikai rendszerben, mely N darab reszecsket tartalmaz, m darab energia-
szinttel rendelkezik es E az
osszenergiaja, a reszecskek eloszlasanak az entropiaja maximalizalhat
o, es
ezt a maximumot epp a feladatban megadott esetben veszi fel.)
XXXII. Tegy uk fel, hogy egy edeny 10 ml kensavat tartalmaz kezdetben. Rendelkezes unkre all 1
l vz, hogy cs okkents
ezt a lepest ismetelhetj

our
uk a kensav mennyiseget oly modon, hogy valamennyi vizet ont
uk addig, amg a rendelkezes

unk az edenybe,
az teljesen elkeveredik a kensavval, majd kiontes utan marad mindig 10 ml folyadek az edenyben, es
unkre allo 1 l vz el nem fogy. Mennyi kensav fog
biztosan maradni az edenyben, ak armilyen modon is hasznaljuk fel az 1 l vizet?
at y
XXXIII. Legyen a R es
(x, y) 7 y 4 cos x2 + ax2 y 2 .

f :RRR
Use
1. Mutassuk meg, hogy a (d f )(x, y) = 0 egyenletbol (x, y) = (0, 0) kovetkezik.

2. Igazoljuk, hogy (d2 f )(0, 0) = 0 es (d3 f )(0, 0) = 0.
3. Mutassuk meg, hogy az A = (d4 f )(0, 0) altal indukalt A : Lins2 (R2 , R) Lins2 (R2 , R) line
aris
lekepezes m
atrixa az

1 0 0 1 0 0
on.
F1 = , F2 = , F3 =
0 0 1 0 0 1
b
azisban
12 0 4a
ersi
A0 = 0 8a 0 .
4a 0 24

4. Mutassuk meg, hogy ha a 3 2, 3 2 , akkor az f f
uggvenynek lokalis minimuma van a
ft v
(0, 0) pontban.
XXXIV. Legyen a, b R es
f : R3 R (x, y, z) 7 2 cos x2 + y 4 + z 4 + ay 2 x2 + z 2 12b cos(xz).

Dra
1. Igazoljuk, hogy (d f )(0, 0) = 0, (d2 f )(0, 0) = 0 es (d3 f )(0, 0) = 0.

2. Mutassuk meg, hogy az A = (d4 f )(0, 0) altal indukalt A : Lins2 (R3 , R) Lins2 (R3 , R) line
aris
lekepezes m
atrixa az

1 0 0 0 1 0 0 0 1
F1 = 0 0 0 , F2 = 1 0 0 , F3 = 0 0 0 ,
0 0 0 0 0 0 1 0 0
69

0 0 0 0 0 0 0 0 0
F4 = 0 1 0 , F5 = 0 0 1 , F6 = 0 0 0 ,
0 0 0 0 1 0 0 0 1
!
b
azisban
risk

24 0 0 4a 0 24b
0 4a 0 0 0 0

0
0 0 24b 0 0 0
A =
4a
.
0 0 24 0 4a
0 0 0 0 4a 0
own
24b 0 0 4a 0 24

3. Mutassuk meg, hogy ha b ]0, 1[ es a 0, 3 2 + 2b , akkor az f f
uggvenynek lokalis minimuma
van a (0, 0, 0) pontban.
XXXV. Igazoljuk hogy az y 2 x + y 3 = 1 egyenlet egy y(x) f uggvenykapcsolatot hataroz meg az

amoljuk ki y 0 (0) erteket!
x0 = 0 pont egy k
ornyezeteben! Sz
our
XXXVI. Igazoljuk hogy az xy 2 exy 2z + ez = 0 egyenlet egy z(x, y) f uggvenykapcsolatot
hat ornyezeteben! Szamoljuk ki zx0 (1, 1) es zy0 (1, 1) erteket!
aroz meg az (1, 1) pont egy k
at y
uk az E = R3 , F = R2 halmazok szorzatan ertelmezett
XXXVII. Tekints
2
(x + y 2 + z 2 + 1)uv 2

f : E F R2 ((x, y, z), (u, v)) =
(x4 + y 4 + 3)u3 v c
uggvenyt, ahol c R parameter. Legyen a = (1, 2, 3) E es b = (4, 5) F . Mely c parameterek

f
Use
eseten letezik olyan : E F f uggveny, mely az a pont egy kornyezeten van ertelmezve, (a) = b,
es minden x Dom pontra f (x, (x)) = f (a, b) teljes ul? Igazoljuk, hogy ezekben az esetekben

1 24 8c 192 16c 24c
(D)(1, 2, 3) = .
15(c 6) 15 60 90
on.
XXXVIII. F Termodinamik aban allapotegyenletnek nevezz uk valamely anyag nyomasa p, terfoga-

ta V es homerseklete k ozott fennall
o f (p, V, T ) = all osszef
uggest. Tegy
uk fel, hogy allapotegyenletet
o f : R3 R f
ler uggveny folytonosan differencialhato, es legyen a = (p0 , V0 , T0 ) Int Dom f olyan
ersi
pont, melyre (p f )(a), (V f )(a), (T f )(a) 6= 0.

1. Mutassuk meg, hogy letezik olyan U Dom f nylt halmaz, hogy minden v U elemre
(p f )(v), (V f )(v), (T f )(v) 6= 0.
2. Mutassuk meg, hogy letezik olyan
ft v
p : R2 R (V, T ) 7 p(V, T )
2
V :R R (p, T ) 7 V (p, T )
Dra
2
T :R R (p, V ) 7 T (p, V )
f
uggveny, hogy
(V0 , T0 ) Dom p, p(V0 , T0 ) = p0 , (V, T ) Dom p : f (p(V, T ), V, T ) = f (a)

(p0 , T0 ) Dom V, V (p0 , T0 ) = V0 , (p, T ) Dom V : f (p, V (p, T ), T ) = f (a)
(p0 , V0 ) Dom T, T (p0 , V0 ) = T0 , (p, V ) Dom T : f (p, V, T (p, V )) = f (a)
teljes
ul.
70
3. Igazoljuk, hogy az el oz
o pontban szereplo fuggvenyekre

p(V, T ) V (p, T ) T (p, V )
= 1
V (V,T )=(V0 ,T0 ) T
(p,T )=(p0 ,T0 ) p (p,V )=(p0 ,V0 )
!
risk

p(V, T ) V (p, T ) T (p, V )
= 1
T (V,T )=(V0 ,T0 ) p (p,T )=(p0 ,T0 ) V
(p,V )=(p0 ,V0 )
teljes
ul.
Az al
abbi f
uggvenyek peld
ak
allapotegyenletekre.
own
pV
f (p, V, T ) = , (ide
alis g
az )
T
a V b
f (p, V, T ) = p + 2 , a, b R+ (Van der Waals-egyenlet)
V T
p(V nb) an
f (p, V, T ) =
XXXIX. H
T
exp
RT V
,
our a, b, n, R R+ (Dieterici-egyenlet)

1. Legyen H = (x, 0) R2 | x 0 , G = R2 \ H, es a polarkoordinatazas legyen
at y
P : R+ ], [ G (r, ) (r cos , r sin ).

Mutassuk meg, hogy ha f C 2 (G, R), akkor
1 1
f = xx f + yy f = rr (f P ) + r (f P ) + 2 (f P )
Use
r r
ul, vagyis ha a H skreszben az (r, ) polarkoordinatakat hasznaljuk az f C 2 (H, R)
teljes
f
uggveny megad as
ara, akkor
2
1 2

1
f = + + f (r, ).
r2 r r r2 2
on.

2. Legyen H = (x, 0, z) R3 | x 0 , G = R3 \ H, es a gombi koordinatazas legyen
P : R+ ]0, [ ], [ G (r, , ) (r sin cos , r sin sin , r cos ).
ersi
Mutassuk meg, hogy ha f C 2 (G, R), akkor

f = xx f + yy f + zz f =

2 1 1
ft v
= rr (f P ) + r (f P ) + 2 (f P ) + (ctg ) (f P ) + (f P )
r r sin2
ul, vagyis ha a H terreszben az (r, , ) gombi koordinatakat hasznaljuk az f C 2 (H, R)
teljes
f
uggveny megad as
ara, akkor
Dra
2 2
2

2 1 1
f = + + + ctg + f (r, , ).
r2 r r r2 2 sin2 2
XL. H Mutassuk meg, hogy a Laplace-egyenlet invarians az inverziora. Legyen C 2 (R3 , R),
amit gombi koordin
a2tarendszerben
(r, , ) alakban runk fel. Igazoljuk, hogy ha = 0, akkor a
R R
(r, , ) = , , f ul a = 0 egyenlet, tetszoleges R R parameter
uggvenyre is teljes
r r
mellett.
71
XLI. Igazoljuk, hogy az
1
u : R3 \ {(0, 0, 0)} R (x, y, z) 7 p
x2 + y2 + z2
!
risk
f
uggvenyre
2u 2u 2u
u := + 2 + 2 =0
x2 y z
teljes
ul!
own
XLII. Legyen g1 , g2 C 2 (R, R) es
h(x, y) = xg1 (y x) + yg2 (x y).
Igazoljuk, hogy
h00xx + 2h00xy + h00yy = 0.
our
22. T
obbv
altoz
os f
uggv
enyek integr
al
asa
at y
I. Hat
arozzuk meg az al
abbi integr
alok erteket az integralas sorrendjenek a felcserelesevel!
Z 1 Z 1 Z 1 Z 1 p
1. 2
y cos(x2 ) d x d y 2.
1 + y 3 d y d x,
0 y3 0 x
Z 1 Z 1 Z 1 Z 1
Use
2
3. yex d x d y 4. y sin(x2 ) d x d y
0 y2 0 y2
Z Z
2 2 x sin y
5. dy dx
0 x y
II. Legyen f : R2 R folytonos, korl

atos f
uggveny. Cserelj
uk fel az integralas sorrendjet!
on.

Z 0 Z 1x2 Z 1 Z 1x
1. f (x, y) d y d x + f (x, y) d y d x
1 0 0 0
ersi
Z 2 Z x 2 Z 2 Z 2 Z 4 Z 4x
2. f (x, y) d y d x + f (x, y) d y d x + f (x, y) d y d x
0 0 2 0 2 0

Z 2 Z x2 Z 4 Z 2
ft v
3. f (x, y) d y d x + f (x, y) d y d x
0 0 2 0
III. E Az Euler-fele gamma-f

uggvenyt az a > 0 parameter eseten a
Dra
Z
(a) = ua1 eu d u
0
keplettel defini
alhatjuk.
1. Igazoljuk az (u, v) = (st, s(1 t)) helyettestessel, hogy 0 < a, b eseten
Z Z Z Z 1
a1 b1 (u+v) a+b1 s a1 b1
(a)(b) = u v e dudv = s e ds t (1 t) dt
0 0
0 0
72
teljes
ul. A 0 < a, b esetben bevezetj
uk az Euler-fele beta-f
uggvenyt
Z 1
B(a, b) = ta1 (1 t)b1 d t,
!
0
risk
melyre nyilv
anval
oan teljes
ulnek a
(a)(b)
B(a, b) = B(b, a), B(a, b) =
(a + b)
azonossagok.
own
2. Igazoljuk, hogy 1 < a, b eseten
Z 2
a b 1 a+1 b+1
sin x cos x d x = B ,
0 2 2 2
teljes
IV. E Pol
ul. (Haszn
ar- es g
ombi koordin
at
ak.
our
aljuk a t = sin2 x helyettestest!)
1. Igazoljuk, hogy a
at y
= (x, 0) R2 | x 0

halmaz nullmertek
u, valamint a
P : R+ ], [ R2 \ (r, ) (r cos , r sin )

Use
lekepezes diffeomorfizmus5 . (Tehat a skon hasznalhatjuk a polarkoordinatakat, hiszen egy

nullmertek
u halmaz kivetelevel lefedik a skot.)
= (x, 0, z) R3 | x 0

halmaz nullmertek
u, valamint a
on.
P : R+ ]0, [ ], [ R3 \ (r, , ) (r sin cos , r sin sin , r cos )
lekepezes diffeomorfizmus. (Tehat a terben hasznalhatjuk a gombi koordinatakat, hiszen egy

ersi
nullmertek
u halmaz kivetelevel lefedik a teret.)
V. Legyen c R+ . Mekkora az xy = 1, xy = 4, y = x2 es az y = cx2 gorbek altal meghatarozott

korl
atos tartom
any ter
ulete?
ft v
VI. Adott T R2 halmaz es f : T R folytonos, korlatos f

uggveny eseten szamoljuk ki a
ZZ
f
Dra
integr
alt!
1. Legyen T = (x, y) R2 | (x 1)2 + y 2 1, (x 2)2 + y 2 4 es f (x, y) = xy.

2. Legyen a R+ es T = (x, y) R2 | t [0, 2] : x = a(t sin t), 0 y a(1 cos t) , vala-
mint f (x, y) = y 2 .
3. A T halmaz a (0,0), (3,0), (2,1) es (1,1) pontok altal meghatarozott trapez es f (x, y) = 3x y 2 .
5 Egy lek
epez
es diffeomorfizmus, ha bijekci
o, differenci
alhat
o,
es az inverze is differenci
alhat
o.
73
1 x2
4. A T halmaz az x = 2, y = x es az y = gorbek altal hatarolt korlatos tartomany es f (x, y) = 2 .
x y
1
= (x, y) R2 | x2 + y 2 1/2 es f (x, y) = p

5. Legyen T .
1 x2 y 2
!
risk
2 2
= (x, y) R2 | x2 + y 2 1, x 0 es f (x, y) = ex y .

6. Legyen T
= (x, y) R2 | 4 x2 + y 2 9, 0 x, 0 y es f (x, y) = x2 y.

7. Legyen T
2x + y
= (x, y) R2 | 1 4x2 + y 2 9, 0 x es f (x, y) = 2

8. Legyen T .
4x + y 2
y2

1
own
= (x, y) R2 9x2 +

9. Legyen T 1, x 0 es f (x, y) = q .
4 2
1 + 9x2 + y4
VII. Legyen k, l N es a R+ . Hat

arozzuk meg, az
our
ZZ
x2k+1 y l d T (x, y)
x2 +y 2 a2
at y
integr
al erteket. Mely k es l parameterek eseten lesz az integral erteke nulla?
VIII. Hat arozzuk meg az alabbi V R3 halmazok terfogatat!

2 2
1. Legyen V az x + y = 1 egyenlet u hengernek a z = 0 es az z = 2 x y egyenlet u skok koze
eso resze.
2. Legyen V az a g ombhejcikk, melyet a g ombi koordinatakkal adott r = 1 es r = 2 sugar u gombok
Use
es a = /4 es a = /3 skok hat arolnak.

p
3. Legyen V a z = x2 + y 2 es a z = 6 x2 y 2 fel uletek koze eso resz.
4. Legyen V a z = x + y paraboloid, a z = 0 sk es az (x 2)2 + y 2 = 4 henger hatarolt korlatos
2 2
terresz.
5. Legyen V a z = 0, z = 2y 2 + 8x, y = 1 2x, y = x es az x = 0 fel
on.
uletekkel hatarolt korlatos

tartom any.
6. Legyen V az R R+ k u es r ]0, R[ gy
ozepsugar urusugar
u torusz.
( 2 2 )
ersi

+ 3 2 2 2 2 R 2 R
7. Legyen R R es V = (x, y, z) R |x + y + z R , x +y .
2 2
( 2 )
3 2 2 2 2 2 2 2 R
8. Legyen R R+ es V = (x, y, z) R |x + y + z R , (x R) + y + z .
ft v
2
9. Legyen R R+ es V = (x, y, z) R3 |x2 + y 2 R2 , y 2 + z 2 R2 .

10. Legyen R R+ es V = (x, y, z) R3 |x2 + y 2 R2 , y 2 + z 2 R2 , x2 + z 2 R2 .

Dra
IX. H Legyen a, b, c R+ .
( 13 13 13 )
x2 y2 z2

(x, y, z) R3

T = + + 1
a2 b2 c2
4
halmaz terfogata abc.
35
74
( 41 14 14 )
x2 y2 z2

3

T = (x, y, z) R + + 1
a2 b2 c2
!
risk
4
halmaz terfogata abc.
45

3 . Legyen p 1 es tekintsuk az R3 terben az origo kor
uli egysegsugar
u nylt gombot a p-norm
aban,
vagyis az
q
own
(p) 3 p p p p
B1 (0) = (x1 , x2 , x3 ) R | |x1 | + |x2 | + |x3 | < 1
halmazt. Igazoljuk, hogy a

i h i h
(p)
P : ]0, 1[ 0, 0, B (0) (R+ )3
2 2 1
our
2 2 2
2 2

(r, , ) 7 r sin p cos p , r sin p sin p , r cos p
parameterezes diffeomorfizmus, melynek Jacobi-determinansa

at y
4 4p 2p 2p 2p
J(r, , ) = 2 r2 sin p cos p sin p cos p .
p
(p)
Vagyis a B1 (0) halmaz terfogata
3
2 1
Use

Z1 Z2 Z2
(p) p p
V (B1 (0)) = 8 J(r, , ) d d d r = ,
3
0 0 0 1+
p
3
on.
ahol kihaszn
altuk a gamma-f
uggvenyre vonatkozo (x + 1) = x(x) azonossagot az x =
p
esetben.

4 . Igazoljuk, hogy az n N\{0}, p 1 esetben az (Rn , kkp ) terben levo origo kor
uli egysegsugar
u
ersi
gomb terfogata n

2 1

p p
Vn = .
n
1+
ft v
X. H Legyen n N \ {0, 1}, R R+ ,

Dra
n o
Dn = (0, x2 , . . . , xn ) Rn x2 0 ,

( n
)
X
Sn = (x1 , . . . , xn ) Rn x2i R ,

i=1
( n
)
X
n
Gn = (x1 , . . . , xn ) R x2i < R \ Dn ,

i=1
n2
Hn = ]0, R[ ], [ ]0, [ ,
75
es legyen
P : Hn Gn (r, 1 , . . . , n1 ) 7 P (r, 1 , . . . , n1 ),
ahol a P (r, 1 , . . . , n1 ) vektor k-adik (k {1, . . . , n}) komponense
!
risk
n1
Y

r sin 1 sin i ha k = 1,

i=2

n1
Y

r cos 1 sin i ha k = 2,

(P (r, 1 , . . . , n1 ))k =
i=2
own

n1
Y

r cos k1 sin i ha 2 < k < n,

i=k

r cos n1 ha k = n.
our
1. Igazoljuk, hogy a Gn halmaz nylt.
2. Igazoljuk, hogy a Dn halmaz es az Sn \ Gn halmaz nulla mertek u.
3. Igazoljuk, hogy Dom P = Hn , Ran P = Gn es P injektv. (Tehat P bijekcio.)
4. Igazoljuk, hogy P es P 1 folytonos. (Tehat P homeomorfizmus.)
at y
5. Igazoljuk, hogy P es P 1 differenci
alhato. (Tehat P diffeomorfizmus.)
6. Igazoljuk, hogy P Jacobi-determin ansa az (r, 1 , . . . , n1 ) Hn pontban
n1
Y
J(r, 1 , . . . , n1 ) = rn1 sini1 i .
Use
i=2
7. Minden n N eseten legyen Z

In = sinn x d x.
0
Igazoljuk, hogy I0 = , I1 = 2 es minden n N \ {0} elemre

on.
In+2 n+1
= es I2n1 I2n = .
In n+2 n
ersi
8. Igazoljuk, hogy
n
(2) 2 Rn

ZR Z Z Z2
ha n paros ,
ft v
2 4 n
... J(r, 1 , . . . , n1 ) d 1 d 2 . . . d n1 d r =
| {z } 2(2) n1
2 Rn
0 0 0 0 n2
, ha n paratlan.
| {z } 1 3 n
n2
Dra
(Teh
at az n dimenzi
os R sugar
u g
omb terfogatara
n
(2) 2 Rn

, ha n paros
2 4 n
Vn (R) = n1
n
2(2) 2 R , ha n paratlan.

1 3 n
teljes
ul.)
76
9. Igazoljuk az
4R3 2 R4 8 2 R5 3 R6
V1 (R) = 2R, V2 (R) = R2 , V3 (R) = , V4 (R) = , V5 (R) = , V6 (R) =
3 2 15 6
!
risk
egyenl
osegeket, tov
abb
a mutassuk meg, hogy az Vn (1) sorozatra
8 2
sup Vn (1) = V5 (1) = 5, 264 es lim Vn (1) = 0
nN\{0} 15 n
teljes
ul.
own
XI. Adott T R3 halmaz es f : T R folytonos, korlatos f
uggveny eseten szamoljuk ki a
ZZZ
f
T
integralt!
our
1. Legyen T a z = xy, y = x, x = 1 es a z = 0 egyenletek altal meghatarozott korlatos tartom any,
es f (x, y, z) = xy 2 z 3 .
at y
p
2. Legyen
p T a z = x2 + y 2 es a z = 1 fel uletekkel hatarolt korlatos tartomany es f (x, y, z) =
x2 + y 2 .
3. Legyen T a x 0, y 0, z 0 es az x2 + y 2 + z 2 1 egyenlotlensegekkel adott tartomany es
f (x, y, z) = xyz.
p
4. Legyen T a z 2 es a z 3 x2 + y 2 egyenlotlensegekkel adott tartomany es f (x, y, z) = 2z.
Use
p
5. Legyen T a x2 + y 2 + z 2 9 es a 2z 3x2 + 3y 2 egyenlotlensegekkel adott tartomany es
f (x, y, z) = xy 2 z 3 .
p
6. Legyen T a x2 + y 2 + z 2 4 es a 3z x2 + y 2 egyenlotlensegekkel adott tartomany es
f (x, y, z) = x2 z.
x2 y2 z2

on.
7. Adott a, b, c R+ parameterek eseten legyen T = (x, y, z) R3 2 + 2 + 2 1 es

a b c
r
x2 y2 z2
f (x, y, z) = 1 2 2 2 .
ersi
a b c

8. Legyen T = (x, y, z) R3 | 5x2 + 5y 2 + 10z 2 + 6xy 4yz 4xz 1 es f (x, y, z) = 1.
XII. F A regiek elkepzelese alapj an a Fold egy vegtelen kiterjedes

u lapos korong. Hatarozzuk meg
ft v
a F
old fel
uleti s
ur
useget, ha tudjuk, hogy kozel a felsznhez a gravitacios gyorsulas erteke a = 9, 81
m es a gravit
aci
os
alland o G = 6, 67 1011 m 2 .
3
s2 kgs
Dra

Utmutat
as: A korong felett h magass
agban lev
o m t
omeg
u test a gravit
aci
os gyorsul
as
ara
Z Z2
Gmrh
ma = 3 d d r = 2Gm
(r2 + h2 ) 2
0 0
kg
h i
teljes
ul, ahol m2 a fel
uleti s
ur
useg. Vagyis
a kg
= 2, 34 1010 2 .
2G m
77
XIII. F Tegy uk fel, hogy a F
old egy vegtelen kiterjedes
u d vastagsagu korong, melynek s urusege
kg m
= 5500 m3 . Mekkora d eseten tapasztaljuk kozel a Foldhoz az a = 9, 81 s2 gravitacios gyorsulast?
!

Utmutat
as: A korong legyen a
risk
V = (x, y, z) R3 | h z h + d

tartom
any, es az m t
omeg
u test legyen az orig
oban. Ekkor a testre hat
o gravit
aci
os gyorsul
as
Z Z Z2
h+d
Gmrz
own
ma = 3 d d r d z = 2dGm.
(r2 + z 2 ) 2
h 0 0
Vagyis
a
d= 4256 km.
2G
XIV. F Tegy
gyorsul
as a g
uk fel, hogy egy R R+ sugar
ol h [0, [ t
ombt avols
agban?
u gomb s
ur
our
usege R+ . Mekkora a gravitacios
at y

Utmutat as: Olyan koordinat
az
ast v
alasztunk, melyben az integralando f
uggvenyek egyszerubbek, viszont
ilyenkor az integr
al
asi hat
arok bonyolultabbak. A gomb k ozeppontja legyen a (0, 0, R + h) pontban es az m
t
omegu test legyen az orig
oban. Ekkor a testre hat
o gravit
acios gyorsul
as (g
ombi koordin atarendszerben)
R
2
arcsin( R+h ) 2 2
Z (R+h) cos +
ZR (R+h) sin Z2
ma = Gm sin cos d d r d .
Use
0
0
(R+h) cos R2 (R+h)2 sin2
Vagyis
R
3 =arcsin( R+h )
R2 (R + h)2 sin2 2 4R3 Gm
ma = 4Gm 2
= ,
3(R + h) 3 (R + h)2
on.
=0
amib
ol r
oviden
GM
a=
(R + h)2
ersi
adodik, ahol M a g
omb t
omege. Teh
at ugyanakkora a gravit
aci
os gyorsul
as, mintha a g
omb o
sszes t
omege a
k
ozeppontj
aban lenne.
XV. F Tegy uk fel, hogy egy R R+ sugar u gomb, melynek s usege a kozeppontjatol r [0, R]
ur
ft v
t agra (r), ahol C([0, R] , R+ ). Mekkora a gravitacios gyorsulas a gomb felsznetol

avols
h ]R, [ t
avols
agban (ahol a negatv t
avolsag azt jelenti, hogy a gomb belsejeben van a test)?

Utmutat as: Olyan koordin at
az
ast v
alasztunk, melyben az integr al
asi hat arok egyszerubbek, viszont
Dra
ilyenkor az integraland
o f
uggvenyek bonyolultabbak. A g
omb kozeppontja legyen az origoban, es az m t
omeg
u
test legyen a (0, 0, R + h) pontban. Ekkor a testre hat
o gravit
aci
os gyorsulas (g
ombi koordinatarendszerben)
Z2ZR Z
r2 sin (R + h r cos )
ma = Gm(r) 3 d d r d .
0 0 0
r2 sin2 + (R + h r cos )2 2
Az Z
sin (a cos ) 1 a cos
3 d = +C
2
sin + (a cos )2 2 a2 1 + a2 2a cos
78
integr
al felhaszn
al
as
aval
Z2ZR
Gm R+h
ma = (r)r2 1 + sgn 1 drd
(R + h)2 r
!
0 0
risk
ad
odik.
A h 0 esetben azt kapjuk, hogy
Z2ZR Z
G
a= (r)r2 sin d d r d ,
(R + h)2
own
0 0 0
ami m
askepp kifejezve
GM
a= ,
(R + h)2
ahol M a gomb o
sszt
omege. Teh
at ekkor is ugyanakkora a gravit
aci
os gyorsul
as, mintha a g
omb o
sszes t
omege
our
a k
ozeppontj
aban lenne.
A R < h < 0 esetben azt kapjuk, hogy
Z2 R+h
Z Z
G
a= (r)r2 sin d d r d ,
at y
(R + h)2
0 0 0
ami m
askepp kifejezve
GMh
a=,
(R + h)2
ahol Mh a test alatt lev
o gomb o
sszt
omege. Teh
at ebben az esetben nem sz
amt, hogy a test felett meg
Use
mekkora g
ombhej tal
alhato.
XVI. F Tegy uk fel, hogy a ketdimenzios terben egymastol r tavolsagra levo m1 es m2 tomeg
u
pontszer
u testek k
oz
otti gravit
aci
os ero
Gm1 m2
F = .
on.
r
A ketdimenzios terben legyen egy R R+ sugar u korlap s usege a kozeppontjatol r [0, R]
ur
t agra (r), ahol C([0, R] , R+ ). Mekkora a gravitacios gyorsulas a korlap szeletol h ]R, [
avols
ersi
t
avols
agban (ahol a negatv t
avols ag azt jelenti, hogy a korlap belsejeben van a test)?
as: A h 0 esetben azt kapjuk, hogy

Utmutat
ft v
GM
a= ,
R+h
ahol M a korlap o
ssztomege. Teh at ekkor is ugyanakkora a gravit
aci
os gyorsul
as, mintha a k
orlap o
sszes
t
omege a k
ozeppontj
aban lenne.
Dra
A R < h < 0 esetben azt kapjuk, hogy

GMh
a= ,
R+h
ahol Mh a probatest alatt lev
o k
orlap o
sszt
omege.
XVII. F Tekints aromdimenzios terben egy R+ s

unk a h ur u R R+ sugar
useg u
x2 + y 2 + z 2 = R 2 , z0
felg
omb
ot. Hol nagyobb a gravit
aci
os gyorsulas, a (0, 0, 0) vagy a (0, 0, R) pontban?
79

Utmutatas: A (0, 0, 0) pontban a gravti
aci
os gyorsul
as legyen a1 , a (0, 0, R) pontban pedig a2 . Az els
o
esetben legyen a
V = (x, y, z) R3 | x2 + y 2 + z 2 = R2 , z 0

halmaz a felg
omb. Ekkor az orig
oban lev
o m t
omeg
u testre hat
o gravit
aci
os er
o
!
risk

Z2 ZR Z2
ma = Gm sin cos d d r d = GmR,
0 0 0
vagyis a gravit
aci
os gyorsul
as a (0, 0, 0) pontban
own
3 GM
a1 = ,
2 R2
ahol M a felg
omb o
sszt
omege.
A masodik esetben legyen a
V = (x, y, z) R3 | x2 + y 2 + (z R)2 = R2 , z R

halmaz a felg

omb. Ekkor az orig
R
oban lev
o m t
omeg
u testre hat
o gravit

our
aci
os er
o
Z Z2
Z4 cos Z2 2RZcos Z2
2
Gm sin cos d d r d = 2GmR 1
at y
ma = Gm sin cos d d r d + ,
3
0 0 0 0 0
4
vagyis a gravit
aci
os gyorsul
as a (0, 0, 0) pontban
GM
a2 = (3 2) 2 .
R
Use
Teh
at a2 > a1 .
XVIII. F Mutassuk meg, hogy a h aromdimenzios terben egy R+ vonals

ur
useg
u R sugar
u kort
a saj
at gravit
aci
oja vegtelen er
ovel h
uzza a kozeppontja fele.

Utmutat
as: A k
orv legyen a
on.
V = (x, y, z) R3 | x2 + y 2 = R2 , z = 0

halmaz. Vizsg
aljuk meg, hogy mekkora a gravit
aci
os gyorsul
asa az (R, 0, 0) pontban.
ersi
Z Z
Gm 1 cos 2Gm 1
a=2 3 d = R d = .
R 2
(1 cos ) + sin
2 2 1 cos
0 0
ft v
XIX. F Mekkora sz ogsebesseggel kell forognia a ketdimenzios terben egy R+ vonals

ur
useg
uR
sugar
u k
ornek ahhoz, hogy alakja ne v altozzon a sajat gravitacios tere miatt?

Utmutat
as: A k
orv legyen a
Dra
V = (x, y) R2 | x2 + y 2 = R2

halmaz. Vizsg
aljuk meg, hogy mekkora a gravit
aci
os gyorsul
asa az (R, 0, 0) pontban. Az egyens
uly feltetele
Z
Gm
mR 2 = 2 d = Gm,
2
0
vagyis r
G
= .
R
80
XX. Az M R+ tomeg
u homogen (egyenletes s
ur
useg
u) test tehetetlensegi nyomatek
at egy rogztett
tengely k
or
ul a ZZZ
= f (x, y, z) d V
!
V
risk
M
kifejezes adja, ahol a test s
ur
usege ( = ) es f (x, y, z) a test (x, y, z) koordinataj
u pontjanak a
V
forg
astengelyt ol vett t
avols
ag
anak a negyzete. Igazoljuk, hogy
1. az M t omegu R sugar u g
ombnel a kozepponton atmeno tengely eseten
2
= M R2
own
5
es a g
omb
ot erint
o tengely eseten
7
M R2 ;
=
5
2. az M tomegu h magass ag
u R alapsugaru egyenes k
upnal a k
up szimmetriatengelye menten fekv
o
forg
astengely eseten
=
our 3
10
M R2
a k
up cs
ucs
an atmen o tengely eseten
at y
2
3 R 2
= M +h
5 4
a k
up egy alkot
oegyenese mint tengely eseten
Use
3 R2
R2 + 6h2 .

= M 2
20 R + h2
XXI. F A V R3 terreszben elhelyezkedo, : V R+ s urusegeloszlas

u merev test tehetetlensegi
nyomatek
at a
on.
RRR 2
y + z 2 (x, y, z) d V
RRR RRR
xy(x, y, z) d V xz(x, y, z) d V

V RRR RRR V2 V
2
RRR
= xy(x, y, z) d V x + z (x, y, z) d V yz(x, y, z) d V

V V V
ersi
RRR 2
2
RRR RRR
xz(x, y, z) d V yz(x, y, z) d V x + y (x, y, z) d V
V V V
m
atrix adja meg az orig atmeno forgastengelyek eseten. Ha a test az R3 vektor
on altal
meghatarozott tengely k ul kk sz
or ogsebesseggel forog, akkor a test fogasi energiaja
ft v
1
Ef = h, i.
2
Ezek alapj
an adjunk v alaszt a k
ovetkezo kerdesekre.
Dra
1. Mi lesz az M t omeg u a oldalel

u kocka tehetetlensegi tenzora a tomegkozeppontjan atmen o
forg
astengelyek eseten?
2. Hatarozzuk meg az M t omegu R sugar u gomb tehetetlensegi tenzorat a tomegkozeppontj
ahoz
viszonytva.
3. Hatarozzuk meg az M t omeg u R sugar u h magassag u henger tehetetlensegi tenzor at a
t
omegk ozeppontjahoz viszonytva. Mekkora lesz az M = 7 kg tomeg u, R = 1 m sugar u,
h = 2 m magass agu henger mozgasi energiaja, ha az (1, 2, 3) iranyvektor altal meghatarozott
egyenes k ul 12 1s sz
or ogsebesseggel forog a kozeppontja kor
ul?
81
4. Hatarozzuk meg az M t omeg
u R sugaru (r, , ) = 0 ra sin (a R+ ) s
ur
usegeloszlas
u gomb
tehetetlensegi tenzor
at a t
omegk
ozeppontjahoz viszonytva.

Utmutatas:
!
1. A tehetlensegi tenzor ket komponense
risk
a a a a a a
Z2 Z2 Z2 Z2 Z2 Z2
M 1 M
11 = 3 y + z d x d y d z = M a2
2 2
12 = 3 xy d x d y d z = 0.
a 6 a
a
2
a
2
a
2
a
2
a
2
a
2
1
Vagyis a tehetetlensegi tenzor = M a2 E, ahol E a 3 3-as egysegm atrix.
own
6
ol a tehetlensegi tenzor konstans E alak
2. Szimmetriaokokb u lesz, ezert eleg egy elemet meghat
arozni.
ZR Z Z2
3M 2
33 = r2 sin2 r2 sin d d d r = M R2 .
4R3 5
0 0 0
A tehetetlensegi tenzor =
3. Tekints
uk a
2
5
M R2 E.

our
h h
V = (x, y, z) R3 | x2 + y 2 R, z
2 2
at y
hengert. Ekkor a tehetetlensegi tenzor null
at
ol k
ul
onb
oz
o f
uggetlen komponensei az al
abbiak.
h
Z2 ZR Z2
M 1
11 = 2 (r2 sin2 + z 2 )r d d r d z = M (h2 + 3R2 )
R h 12
h 0 0
2
Use
h
Z2 ZR Z2
M 1
33 = 2 r3 d d r d z = M R2
R h 2
h 0 0
2
Ezek alapj
an 2
h + 4R2

0 0
on.
1
= M 0 h + 4R2
2
0 .
12
0 0 6R2
12
Ha = (1, 2, 3), akkor E = 282 J.
ersi
14
4. A g
omb t
omege
ZR Z Z2
0 2 Ra+3
M = 0 ra+2 sin2 d d d r = .
a+3
ft v
0 0 0
Ekkor a tehetetlensegi tenzor null
at
ol k
ul
onb
oz
o f
uggetlen komponensei az al
abbiak.
ZR Z Z2
5(a + 3)
11 = 0 (r2 sin2 sin2 + r2 cos2 ) r2+a sin2 d d d r = M R2
8(a + 5)
Dra
0 0 0
ZR Z Z2
3(a + 3)
33 = 0 r2 sin2 r2+a sin2 d d d r = M R2
4(a + 5)
0 0 0
Vagyis a tedtnek a tehetetlensegi tenzora az al

abbi.

5 0 0
a+3 2
= MR 0 5 0 .
8(a + 5)
0 0 6
82
XXII. F Legyen az R R+ sugar
u gomb s ur
usegeloszlasa (a kozeppontjaba helyezett g
ombi
koordin
atarendszerben)
(r, , ) = r2 (1 + cos ).
!
Helyezz
uk a g
omb kozeppontj
at az (R, 0, 0) koordinataj
u pontba.
risk
1. Igazoljuk, hogy ekkor az orig
on atmeno forgastengelyek eseten a tehetetlensegi tenzorra

120 0 70
R7
= 0 372 0
315
70 0 372
own
teljes
ul.
2. Tegy uk fel, hogy egy orig ul 0 R szogsebesseggel megforgatjuk
on atmeno forgastengely kor
a gomb ot. Mutassuk meg, hogy akkor lesz a legkisebb a test forgasi energi aja, ha a tengely
R7 (123 7 106)02
parhuzamos a vmin = (9 + 106, 0, 5) vektorral, ekkor Ef = , es akkor
315
lesz a legnagyobb a test forg
vektorral, ekkor Ef =
asi energi
R7 (123 + 7 106)02 our
aja, ha a tengely parhuzamos a vmax = (9 106, 0, 5)
.
315
at y
XXIII. F (Steiner-tetel ) Tekints uk a V R3 terreszben elhelyezkedo, : V R+ s
ur
usegeloszl
as
u
M tomeg u merev testet, melynek a tomegkozeppontja az origoban van, es melynek az origon atmen
o
astengelyek eseten a tehetetlensegi tenzore . Legyen v R3 tetszoleges vektor, es legyen 0 a
forg
test tehetetlensegi tenzora a v pontonatmeno forgastengelyek eseten. Mutassuk meg, hogy ekkor
2
0 = + M (kvk E v v)
Use
ul, ahol E a 3 3-as egysegm

teljes atrix es a diadikus szorzatot jeloli.
23. Vektoranalzis
on.
I. Adjuk meg parameteresen az al abbi gorbeket es fel

uleteket.
1. Az y = 1 skban lev
o (0, 1, 0) kozeppontu 2 sugar u korvonal.
2. A z = 0 skban lev
o (1, 3) kozeppontu a, b feltengelyu ellipszis (a, b R+ ).
ersi
2 2
3. A z = x + y es az x + y z = 4 egyenlet u fel
uletek metszetgorbeje.
4. Az (1, 2, 3) k
ozeppont
u 5 sugar u gomb.
5. Az x2 + y 2 = 1 z = 0 skbeli vezervonal u, (0, 0, 2) kozeppontu kupfelulet.
ft v
3

6. A (t, 2, 5) R | t R vezeregyenes u 3 sugar u henger.
II. Mi lesz a
: {0, 1} R3 t 7 (t2 2t, 3t 5, t2 2)
Dra
g
orbe erint
ojenek az egyenlete a t0 = 2 parameternel?
III. G orbek erint

oje.
1. Bizonytsuk be, hogy az r(t) = (t2 2t, 3t 5, t2 2) gorbe skgorbe. Mi lesz ennek a sknak
az egyenlete?
2. Az r(t) = (2t, 3t2 , 3t3 ) g
orbe erintoi milyen vektorral zarnak be allando szoget, es mi ez a sz og?
3. Az r g orbe m asodik deriv altja r(t) = (6 5 cos t, 2 sh t + et , 30t4 + ch t), valamint r(0) = (5, 1, 1)
es r(0)
= (0, 3, 0). Mi az r g orbe?
83
IV. Sz abbi mennyisegeket, ahol r az R3 R3 identitasf
amoljuk ki az al uggveny es f C 2 (R, R).
3 5
1. grad log krk 2. grad krk 3. grad f (krk)
3 5
!
4. div(|r| grad ln |r| ) 5. div grad |r| 6. div grad f (|r|)
risk
V. Igazoljuk a rotaci
ora vonatkoz
o al uggeseket! (Itt r az R3 R3 identitasf
abbi osszef uggveny,
3 2 3 2 3 3
a R , f C (R , R), g C (R , R ) es A egy 3 3-as matrix.)
ra
1. rot(a r) = 2a 5. rot(a|r|) =
|r|
own
2. rot(r2 r) = 0 6. rot(r2 a) = 2r a
3. rot((ar) r) = a r 7. rot(f g) = f rot g + grad f g
4. rot(Ar) = 0 A szimmetrikus
VI. Igazolja az al
abbi azonoss agokat!
1. Ha U1 , U2 C 2 (R3 , R), akkor
our
at y
grad(U1 U2 ) = U1 grad U2 + U2 grad U1 .
2. Ha U C 2 (R3 , R) es V C 2 (R3 , R3 ), akkor
div(U V ) = U div V + hV, grad U i.

Use
3. Ha V1 , V2 C 2 (R3 , R3 ), akkor
div(V1 V2 ) = hV2 , rot V1 i hV1 , rot V2 i.
4. Ha U C 2 (R3 , R) es V C 2 (R3 , R3 ), akkor

on.
rot(U V ) = U rot V + grad U V.
VII. Igazoljuk a
ersi
div grad = rot grad = 0 div rot = 0 rot rot = grad div
azonoss
agokat!
ft v
os vektorter es f : V R ketszer differencialhato f

VIII. H Legyen V veges dimenzi uggveny. Ekkor

d d(f ) : V Lin V V, R
Dra
uggveny, vagyis minden v V vektorra d d(f )(v) : V V szimmetrikus ((dd(f )(v)) = dd(f )(v))
f
aris lekepezes. Igazoljuk, hogy ha (V, R, h, i) a szokasos haromdimenzios euklideszi vektorter,
line
akkor a d d(f )(v) lekepezes szimmetrikuss
aga ekvivalens a (rot d d(f ))(v) = 0 egyenlettel!
IX. Tegy
uk fel, hogy a
: R3 R (x, y, z) 7 x3 + xy 2 + z
potenci
alf olcsonhatast. Milyen hely-ero r 7 v(r) vektormezo szar-
uggveny r le valamilyen fizikai k
maztathato a potenci albol?
84
X. Az alabbi v : R3 R3 vektormezok szarmaztathatok-e egy potencialos terbol az adott V
tartom
anyban, es ha igen, hat
arozzuk meg a potencialt.

1 1 1
1. v(x, y, z) = , , V = {(x, y, z) R3 | x, y, z > 0}
!
x y z
risk
r
2. v(r) = V = R3 \ {0}
|r|2
3. v(x, y, z) = (y, x, 0) V = R3
own

y 1
4. v(x, y, z) = , , 0 V = {(x, y, z) R3 | x 6= 0}
x2 x

y x
5. v(x, y, z) = , ,0 V = {(x, y, z) R3 | x < y}
(x y)2 (x y)2
6. v(x, y, z) = (y + z, x + z, x + y)

ch z 2 ch z 2
our V = R3

7. v(x, y, z) = , , 2z ln(xy) sh z 2 V = R3
x y
at y
v(x, y, z) = 2x eyz z sin(xz), zx2 eyz +y, yx2 eyz x cos(xz) V = R3

8.
9. v(x, y, z) = (y + z, x + z, x + y) V = R3
ch z 2 ch z 2

10. v(x, y, z) = , , 2z ln(xy) sh z 2 V = R3
Use
x y
v(x, y, z) = 2x eyz z sin(xz), zx2 eyz +y, yx2 eyz x cos(xz) V = R3

11.

y x
12. v(x, y, z) = 2 , ,0 V = R3
x + y 2 x2 + y 2
on.
XI. Legyen A Lin(R3 , R3 ). Igazoljuk, hogy az A vektorf

uggveny pontosan akkor potencialos, ha
szimmetrikus.
ersi
XII. Hat arozzuk meg az f : R3 R3 f uggveny : I R3 gorbe menti integraljat, ahol

2 2 2
1. f (x, y, z) = (y x , 2yz, x ), I = [0, ] es (t) = (sin t, cos t, t);
2. f (x, y, z) = (y + z 2 , x + z, x + y) es az A = (0, 0, 0), B = (0, 1, 0), C = (1, 1, 1) haromsz og
oldala az A B C A bejarassal;
ft v
2xy 2 2x2 y 2x2 y 2

3. f (x, y, z) = , 2 , 3 es 1 az x2 + z 2 = 1 es y = 2 fel uletek metszesvonala,
z2 z z
valamint 2 az x2 + y 2 = 1 es z = 1 fel uletek metszesvonala;
4. f (x, y, z) = (2yz + x , 2xz + y , 2xy + z 2 ) es tetszoleges folytonosan differencialhato gorbe a
2 2
Dra
(2, 1, 3) es a (1, 3, 2) pontok kozott;

5. f (x, y, z) = (xy, y 2 , xz), I = [0, 1] es (t) = (t, t2 + 1, exp(t));
6. f (x, y, z) = (xy, y, 0), I = [0, ] es (t) = (t sin t, 1 cos t, 0) (ciklois);
7. f (x, y, z) = (y, x, 0) es 1 az A = (0, 1, 0) es a B = (1, 0, 0) pontokat osszekoto egyenesvonal,
valamint 2 a z = 0 skban levo origo kozeppont u kor negyedve az A = (0, 1) es a B = (1, 0)
pontok k oz
ott.
XIII. H Igazoljuk az al
abbi, parameteres integralokra vonatkozo egyenlosegeket.
85
1. Minden r [0, 1] eseten Z
log(1 2r cos x + r2 ) d x = 0.
0
!
2. Minden a R+ parameterre
risk
Z
2 arctg(a tg x)
d x = log(a + 1).
0 tg x 2
XIV. H Legyen n N \ {0}, I R z art intervallum es C 1 (I, Rn ). Igazoljuk, hogy letezik olyan
own
Rt
a R+ {0} es p : [0, a] I diffeomorfizmus, hogy minden t [0, a] parameterre t = 0 k( p)0 k
teljes
ul.
XV. H Legyen a, r R+ , r < a. Igazoljuk, hogy ekkor

Z 2
r + a cos t
teljes
ul, u
gy, hogy egy alkalmas vektormez
0 a2
our
+ 2ar cos t + r2
dt = 0
ot integralunk az (x, y) skban levo (a, 0) kozeppont

u r
sugaru kor
on.
at y
XVI. Hatarozzuk meg az al abbi fel

uletek felsznet.
1. Az orig
o k u R R+ sugar
ozeppont u gomb.
2. Csavarfel
ulet, melynek parameterezese
P : [0, 2] [0, 1] R3
Use
(u, v) 7 (cos u v sin u, sin u + v cos u, u + v).
orusz, ahol a, b R+ , b a es a parameterezes

3. T
P : [0, 2] [0, 2] R3 (, ) 7 ((a + b cos ) cos , (a + b cos ) sin , b sin ).

on.
4. Ellipszis, melynek feltengelyei a, a, b (a, b R+ ).
XVII. Hatarozzuk meg az adott f uggvenyek integraljat a megadott F fel

uleteken.
1. Legyen f (x, y, z) = xyz es F az a fel
ersi
P : [0, 1] [0, 2] R3 (u, v) 7 (u cos v, u sin v, u2 ).

1 1 1
2. Legyen v(x, y, z) = , , es F az a fel
ft v
xz yz xy
h i
P : , [0, 2] R3 (u, v) 7 (cos3 u cos v, cos3 u sin v, sin3 u).
4 2
Dra
2

3. Legyen v(x, y, z) = x + ey sin z , cos x sh z + y 2 , 0 es F az x2 + y 2 + z 2 = R2 gomb z 0 resze.
2

4. Legyen v(x, y, z) = x + ey sin z , cos x sh z + y 2 , z es F az x2 + y 2 + z 2 = R2 gomb z > 0 resze.
Legyen v(r) = |r|3 r (0, 0, 1) es F a z = 0 sk x2 + y 2 1 resze, valamint a fel

5. ulet n
norm alvektor ara n(0, 0, 1) 0 teljesulj
on.
6. Legyen v(x, y, z) = (x, 3x, 2z), es legyen F annak a k uppalastnak a cs ucspont es a vezergorbe
k
ozotti resze, amelynek cs ucspontja (1, 2, 3), vezergorbeje pedig a z = 1 skban (x 2)2 + (y
1)2 = 4, a n(0, 0, 1) 0 ir anyt
assal.
86
7. Legyen v(x, y, z) = (x, y, z), es legyen F az
r : [0, ] [0, 2] R3 (u, v) 7 (cos v(3 + cos u), sin v(3 + cos u), sin u)
!
parameterezes
u t
oruszdarab befele vett iranytassal (vagyis mutasson az n normalvektor a fel
ulet
risk
altal k
or
ulz
art korl
atos terresz fele).
XVIII. Legyen R3 regul u nylt halmaz, es u C0 (, R3 ) olyan, hogy u C 1 (, R3 ).

aris hatar
Ha a div f : R f
uggveny integralhato, akkor az hu, n i : R f uggveny integralhato
es
own
ZZZ ZZ
div v d = hu, n i d

teljes
ul, amit GaussOsztrogradszkij-tetelnek nevezunk.
Szamoljuk ki a GaussOsztrogradszkij-tetel jobb, illetve bal oldalan allo mennyisegeket abban az
esetben amikor az orig o k
ozeppont
u R sugar u gomb belseje es v(r) = r krkn , ahol n ]2, [,
illetve k
ul aljuk meg az n = 3 esetet.
on vizsg
XIX. Legyen V R3 kompakt, regularis hatar

our
u halmaz es u1 , u2 C 2 (V, R). Ekkor
at y
ZZZ ZZ
u1 u2 + hgrad u1 , grad u2 i d V = u1 grad u2 d V
V V
ZZZ ZZ
u1 u2 u2 u1 d V = u1 grad u2 u2 grad u1 d V
Use
V V
teljes
ul, amit aszimmetrikus, illetve szimmetrikus Green-formulanak nevez unk.
Szamoljuk ki a Green-formulak jobb illetve bal oldalan allo mennyisegeket az alabbi esetekben.
1. Legyen V az origo k
or
uli R sugar u gomb, u1 (r) = krk2 es u2 (r) = ln krk.
2. Legyen V az origo k
or
uli R sugar u gomb, u1 (r) = ha, ri2 , ahol a R3 , es u2 (r) = ln krk.
on.
XX. Az ismert integr altetelek segtsegevel oldjuk meg az alabbi feladatokat.

1. Legyen F a z = 4 x2 y 2 fel ulet z 0 resze, es az n normalis vektorara teljes
ulj
on az
hn, (0, 0, 1)i 0 egyenlet. Tov abba legyen
ersi
v : R3 R3 (x, y, z) 7 (xz 2 , zy 2 , yx2 )

ZZ
ft v
Hat
arozzuk meg az rot v d F integral erteket.
F
2. Sz
amoljuk ki a
v : R3 R3 (x, y, z) 7 (x3 , y 3 , z 3 )
Dra
vektormez o fluxusat a 9z 2 = x2 + y 2 , z = 1 egyenletek altal meghatarozott k

upfel
uleten, ha a
fel
ulet normalis
at kifele ir
anytjuk.
3. Legyen
v : R3 R3 (x, y, z) 7 (x, y, 2z),
es legyen F az y = x2 + 4z 2 paraboloid 0
Z Zy 4 resze hn, (0, 1, 0)i 0 iranytassal, ahol n a
fel
ulet norm
alvektora. Hat
arozzuk meg az v d F integral erteket.
F
87
XXI. F Keress uk meg a hib
at az alabbi gondolatmenetekben.
1. Legyen v egy nyugv
o ponttoltes elektromos tere, vagyis
r
v : R3 \ {0} R3 r 7 3.
!
|r|
risk
Mivel div v = 0 ezert az R sugaru nulla kozeppontu gombre integralva a div v f
uggvenyt nullat
kapunk. Az R sugar ombhejra vett integralja a v vektormezonek viszont 4. Azonban 0 6= 4!
u g
2. Legyen v egy egyen arammal atj
art vegtelen hosszu egyenes vezeto magneses tere, vagyis
1
own
v : R3 \ ((0, 0) R) R3 (x1 , x2 , x3 ) 7 p (x2 , x1 , 0).
x21 + x22
Ekkor rot v = 0, vagyis az x3 = 0 skban a nulla kozeppont u R sugar u korlapra integralva a

rot v f
uggvenyt null
at kapunk. Az el
obbi kor hataran vett integralja a v vektormezonek viszont
2. Azonban 0 6= 2!
XXII. H Integralok differenci al

asa. our
1. Legyen A C 2 (R3 R, R3 ), I R intervallum, es C 2 (IR, R3 ) olyan fuggveny, mely minden
t R parameterre egy (, t) : I R3 gorbet ad meg, melyet (t)-vel jelol unk. Igazoljuk, hogy
at y
ekkor
Z Z
d A(r, t)
A(r, t) d r = v(r, t) rot A(r, t) + grad(v(r, t)A(r, t)) d r
dt t
(t) (t)
Use
ul, ahol v((a, t), t) := (2 )(a, t). Tovabba, ha minden t I parameterre a (t) gorbe
teljes
z
art, akkor az integr alban szereplo grad(vA) tag elhagyhato.
2. Legyen C (R R, R), T R2 nylt halmaz, es F C 2 (T R, R3 ) olyan f
2 3
uggveny, mely
minden t R parameterre egy F (, t) : T R3 zart, sima fel ulet ad meg, melynek belsejet
V (t)-vel jel
olj
uk. Igazoljuk, hogy ekkor
on.
ZZZ ZZZ
d (r, t)
(r, t) d r = + v(r, t) grad (r, t) + (r, t) div v(r, t) d r
dt t
V (t) V (t)
ersi
teljes
ul, ahol r = F (a, t) eseten v(r, t) = (2 F )(a, t).
3. Legyen A C 2 (R3 R, R3 ), T R2 nylt halmaz, es F C 2 (T R, R3 ) olyan f uggveny, mely
minden t R parameterre egy F (, t) : T R3 sima fel ulet ad meg, melyet S(t)-vel jelol unk.
Igazoljuk, hogy ekkor
ft v
ZZ ZZ
d A(r, t)
A(r, t) d r = + v(r, t) div A(r, t) + rot(A(r, t) v(r, t)) d r
dt t
S(t) S(t)
Dra
teljes
ul, ahol r = F (a, t) eseten v(r, t) = (2 F )(a, t).
24. Komplex f
uggv
enytan
I. Szemleltess
uk a komplex sz
amskon a

z 3
1. {z C | |z 3| = 2} 2. zC|
=2
z + 3
88

z z1
z C | Im z 2 = 4

3. 4. z C | Im =0
z z2
5. {z C | |z 2| + |z + 2| 5} 6. {z C | |z| + Re z 1}
!

1 1
z C | |2z| > 1 + z 2

7. 8. z C | Re <
risk
z 2
halmazokat, ahol z1 , z2 C.
II. Legyen a z C sz
am algebrai alakja z = x + i y. Fejezz
uk ki z illetve z segtsegevel az al
abbi
formul
akat.
own
x2 y 2 = 1 x2 4y 4 0
III. Keress uggvenyeket melyek a megadott V1 C halmazt a V2 C halmazra
unk olyan komplex f
kepezik.
1. V1 = {t(1 + i) | t [0, 1]} V2 = {t | t [0, 1]}
2.
3.
V1 = {z | |z + i| 2}
V1 = {z | Im(z) [0, 1]} our V2 = {z | |z + 1 i| 4}
V2 = z | Re(ei z ) [0, 2]

4. V1 = {z | (1 + 2 i)z + (1 2 i)
z = 8} V2 = {z | |z| = 1}
at y
5. V1 = {z | Im(z) > Re(z)} V2 = {z | |z + i| < 1}
IV. X h h
1. Legyen z : N C olyan sorozat, melyre zn konvergens es letezik olyan 0, , hogy
2
nN
X
minden n N eseten |arg zn | . Mutassuk meg, hogy ekkor |zn | is konvergens.
Use
nN
X X
2. Legyen z : N C olyan sorozat, melyre zn es zn2 konvergens, valamint minden n N
nN
X 2nN

eseten Re zn 0. Mutassuk meg, hogy ekkor zn is konvergens.
nN
on.
V. Sz
amoljuk ki a
2
|z| z2 + 1 (Re z)2 (6(Im z) 1) + i(Im z) sin(Re z)
lim , lim , lim
ersi
z0 z zi (z i)2 z0 |z|
hat
arertekeket.
VI. Vizsg aljuk a k
ovetkez
o komplex sorozatok es sorok konvergenciajat, ahol lehet szamoljuk ki a
ft v
sor
osszeget.

X 1 X ( 3 + i)n X ein
n
n=0
(1 + in)2 n=0
52 n=1
n2
Dra
VII. Hol differenci o es hol regularis az alabbi f : C C f

alhat uggveny?
1. f (z) = z |z| 2. f (z) = z 2 Re z
3. f (x + i y) = y 3 i(x 1)3 4. f (z) = z z
3
x + i y3
ha z 6= 0;
5. f (x + i y) = x2 + y 2 6. f (z) = z
0 ha z = 0.

2 2

7. f (z) = Re(z) Im(z) + 2 i |Re(z) Im(z)|
8. f (z) = sin z
89
VIII. Hat arozzuk meg az a C parameter erteket u gy, hogy az alabbi u fuggveny egy regularis
komplex f
uggveny val
os resze legyen, valamint hatarozzuk meg a hozza tartozo regularis f
uggvenyt is.
1. u(x, y) = ax2 + 2xy 4y 2 + 3
!
u(x, y) = ax3 + 36xy 2 + xy
risk
2.
3. u(x, y) = x3 + axy 2 y
IX. Legyen G C nem u res, nylt, vszer uggo halmaz es f : G C regularis

uen osszef
f
uggveny.
own
1. Igazoljuk, hogy ha van olyan c R+ , hogy minden z G elemre |f (z)| = c, akkor az f f
uggveny
konstans.
2. Igazoljuk, hogy ha van olyan c R+ , hogy minden z G elemre Re f (z) = c, akkor az f
f
uggveny konstans.
X. Milyen tartom anyon letezik az al

abbi vektormezoknek komplex potencialjuk? Hatarozzuk meg a
komplex potenci
1. v(x, y) =
a lt, ha
2x
l
e tezik.
2x, 2
2y
our
+ 2y ((x, y) R2 \ {(0, 0)})
x2 + y 2 x + y2
at y
2. v(x, y) = 2xy + 6y 4x 12, x2 y 2 + 6x + 4y + 5

3. v(x, y) = 1 ex cos y, ex sin y

XI. Legyen f : C C f uggveny es G C.

1+z
1. Mi lesz az f (G) halmaz, ha f (z) = es G = {z C | Re z > 1}?
1z
Use
zi
2. Mi lesz az f (G) halmaz, ha f (z) = es G = {z C | Re z > 0, Im z > 0}?
z+i
1 z+i
3. Mi lesz az f (G) halmaz, ha f (z) = es G a 0, 1 es i pontok altal meghatarozott
i zi
h
aromszog?
on.
XII. Keressuk meg azt a line aris t

ortf
uggvenyt, melyre
1. f (0) = i, f ( i) = 1 es f (1) = 0;
2. f (1) = 0, f (i) = 1 es f ( i) = ;
ersi
3. f (0) = 1, f (1) = i es f () = i.
XIII. H Tegy uk fel, hogy az f : C C f uggveny regularis az S1 (0) halmazon, valamint f (0) = 0
es f (1) = 1. Mutassuk meg, hogy ekkor |f 0 (0)| 1.
ft v
z
XIV. H Legyen , c C olyan, hogy || < 1 es |c| = 1. Igazoljuk, hogy ekkor az f (z) = c
1 z
f
uggveny az S1 (0) egysegk
ort k
olcs
on
osen egyertelm
uen kepezi le onmagara.
Dra
XV. H Tekints
uk az
ab
d : S1 (0) S1 (0) R (a, b) 7

1 ab
f
uggvenyt. Igazoljuk az al
abbiakat.
1. Minden a, b S1 (0) elemre d(a, b) = 0 pontosan akkor teljes
ul, ha a = b.
2. Minden a, b S1 (0) elemre d(a, b) = d(b, a).
3. Minden a, b S1 (0) elemre d(a, b) [0, 1].
90
4 . Minden a, b, c S1 (0) elemre d(a, c) d(a, b) + d(b, c).
XVI. H Legyen f : S1 (0) S1 (0) regularis f uggveny. Mutassuk meg, hogy ekkor minden
a, b S1 (0) elemre
!

f (a) f (b) a b
risk

1 f (a)f (b) 1 ab

teljes
ul.
XVII. Sz
amoljuk ki az f f
uggveny gorbe menti integraljat.
own
1. f (z) = Im(z) Re(z) (t) = t + i t2 t [0, 2]
2. f (z) = ei z (t) = cos(t) + i sin(t) t [0, 1]
z2
3. f (z) = z e (t) = 2t + (2 + 2t) t [1, 5]
4. f (z) = z sin z cos z (t) = 2 cos(t) + i sin(t) t [1, 0]
XVIII. H Tekints
uk a

our
1

3 2 i +24t ha t 0, ,

4

at y

1 1

3 2 i +4(4t 1) i ha t , ,

4 2
: [0, 1] C t 7
1 3

3 + 2 i 12(2t 1) ha t , ,
2 4

Use

3
3 + 2 i 4(4t 3) i ha t ,1

4

g
orbet. Hat
arozzuk meg a g
orbe indexf
uggvenyenek az erteket az 1 + i pontban.

Z
Ind (z) = 1 1
d
on.
2 i z

R
XIX. Sz
amoljuk ki az adott f f
uggveny es gorbe mellett a f vonalmenti integralokat.
ersi
sin z
1. f (z) = : az origo kor
uli 2 egyseg sugar
u kor
z
exp z
2. f (z) = : az 1 kor
uli egyseg sugar
u kor
ft v
z1
z3
sh z z 6
uli 2 egyseg sugar
u kor
z6
3
z
sh z z
Dra
6
uli 3 egyseg sugar
u kor
z5
cos z 1
uli 1 egyseg sugar
u kor
z3
(A feladatok megold
as
an aljuk fel, hogy (t) = R exp(2 i t) (t [0, 1], R R+ ) es f (z) = z n
al haszn
(n Z) eseten (
2 i ha n = 1,
Z
f=
0 ha n 6= 1

91
teljes
ul.)
ei z
XX. Legyen 0 < r < R pozitv val
os sz
am, f (z) = es tekints
uk a
z
!

risk
1
r + 4t(R r) ha t 0, ,

4

1 1

i (4t1)/2
Re ha t , ,

4 2
r,R : [0, 1] C t 7
1 3
own

i(R + (4t 2)(r R)) ha t , ,

2 4

3
r e2 i(1t) ha t ,1

4

g
orbet. Igazoljuk, hogy
Im lim lim
R r0
Z
r,R
our
f
!
=
Z
sin x
x

dx = 0
2
0
at y
teljes
ul!
amra es R R+ parameterre legyen
XXI. Minden z0 C komplex sz
z0 ,R : [0, 1] C t 7 z0 + R e2t i .
Use
A Cauchy-fele integr alformula segtsegevel szamoljuk ki az alabbi korintegralokat!

2
ei z
I I I
1 2 sin i z
1. dz 2. + z cos z d z 3. dz
z2 + 9 z (z 1)(z 2 + 4)
i,1 0,2 2 i,3
2 ez1
I I I
z +3 sin z
4. dz 5. dz 6. dz
on.
z(z 2)3 (z i)z z(z i)2

0,4 1,3 1,3
3 3
z z
sh z z sh z z cos z 1
I I I
6 6
7. dz 8. dz 9. dz
ersi
z6 z5 z3
0,2 0,3 1,3

(Utmutatas: Hasznaljuk fel, hogy ha f : C C olyan differencialhato f
uggveny, melyre Dom f konvex
es Ran z0 ,R Dom f , akkor minden n N szamra es w C \ Ran z0 ,R parameterre
ft v
I (n)
n! f (z) f (w) ha |w z0 | < R,
dz =
2 i (z w)n+1 0 ha |w z0 | > R
z0 ,R
Dra
teljes
ul.)
XXII. Sz amoljuk ki a k ovetkezo k
orintegralokat, ahol csak a szakszonkent folytonosan differ-
enci
alhat o g
orbe kepet adtuk meg, azzal a konvencioval, hogy a gorbe egyszer ker
uli meg a 0 pontot
pozitv ir
anyt
assal.
I I I
sin z cos z cos z
1. 3 d z 2. d z 3. dz
(z 5 i) 4z 3 3 i 4z 3 3 i
|z1|+|z+1|=4 |Re z|+|Im z|=1 max{|Re z|,|Im z|}=1
92
XXIII. H A Cauchy-integr
alformula kovetkezmenyei.
1. Igazoljuk az Z 2
1 2
2 dx =
1 2p cos x + p 1 p2
!
0
risk
oseget, ahol p ]0, 1[.
egyenl

(Utmutat as: A z = ex i helyettestesel az integralt korintegralla lehet transzformalni.)
2. Igazoljuk, hogy minden a R+ szamra
Z
1 3
2 + a2 )3 d
x= 5
own
(x 8a
Z
cos x ea
d x =
0 x2 + a 2 2a
teljes
ul.

our
(Utmutat as: Mindket esetben legyen R ]a, [ es integraljunk a
R + 4tR ha t 0, 12 ,
(
: [0, 1] C t 7
R e(2t1) i ha t 21 , 1

at y
g uk az R hatarerteket.)
orbe menten, majd vegy
3. Igazoljuk, hogy minden a, b R+ parameterre

Z
cos(ax) cos(bx)
Use
2 d x = (b a)
0 x 2
teljes
ul.

(Utmutat as: Legyen r ]0, min(a, b)[, R ]max(a, b), [, es az
ei az ei bz
on.
f (z) =
z2
f
uggvenyt integr
aljuk a

ersi
ha t 0, 14 ,

r + 4t(R r)

R e(4t1) i ha t 14 , 12 ,

: [0, 1] C t 7
R + (4t 2)(R r) ha t 12 , 34 ,

ft v

r e4(1t) i ha t 34 , 1

g uk az R es r 0 hatarertekeket!)
Dra
4. Legyen p ]0, 1[, bizonytsuk be az

epx
Z

x dx =
1+e sin p
egyenl
oseget.

(Utmutat as: Legyen R ]p, [ es integraljuk az
epz
f (z) =
1 + ez
93
f
uggvenyt a
ha t 0, 41 ,

R + 8tR

ha t 14 , 12 ,

R + (4t 1)2 i

!

: [0, 1] C t 7
risk
ha t 12 , 34 ,

R 2R(4t 2) + 2 i

ha t 34 , 1

R + (1 t)8 i
g uk az R hatarerteket!)
own
XXIV. Hat
arozzuk meg a
X (z i)n
nZ
2|n| (1
+ |n|
hatv
anysor k
uls
o es bels
o konvergenciasugar
at!
XXV. Hat
arozzuk meg az
f (z) = our 1
(z 1)(z 2)
f
uggveny Laurent-sor
at az al
abbi gy
ur
ukben.
at y
1. |z| < 1;
2. 1 < |z| < 2;
3. 2 < |z|.
XXVI. Tekints
uk az
Use
1
f (z) =
z(z 2)4
uggvenyt. Irjuk fel az f f
f uggveny 2 b
azispont
u azon Laurent-sorfejteset, mely a bazispont kozvetlen
k
ornyezeteben konvergens. Adjuk meg a sor konvergenciagy ur
ujet es szamoljuk ki a resf es a resf
2 0
reziduumot.
on.
25. Differenci
alegyenletek
ersi
I. Oldjuk meg az alabbi egyenleteket a Taylor-sorfejtes segtsegevel, es vizsgaljuk meg, hogy hol
konvergens a megold
askent kapott Taylor-sor.
2x y(x)
y 0 (x) = x2 + y(x) y 0 (x) =
ft v
1. 2.
1x
3. (1 x2 )y 00 (x) 2xy 0 (x) + n(n + 1)y(x) = 0 4. y 00 (x) 2xy 0 (x) + 2ny(x) = 0
II. Szukcesszv approxim aci

oval pr
ob
aljuk megoldani a kovetkezo feladatokat.
Dra
1. y 0 (x) = xy(x), y(0) = 1

2. y 0 (x) = x2 + y 2 (x), y(0) = 1
III. Keress uk meg azokat a nylt intervallumon ertelmezett, folytonosan differencialhato y f ugg-
venyeket melyek megold asai a k
ovetkez
o szetvalaszthato, illetve szetvalaszthatora visszavezetheto
differenci
alegyenleteknek.
x2 cos2 y(x)
1. y 0 (x) = y 2 (x) sin(2x) 2. y 0 (x) =
sin y(x)
94
y(x)(y 2 (x) + 1) 1 x y(x)
3. y 0 (x) = 4. y 0 (x) =
x 2x + 2y(x) 3
3x2 + 4x + 2
5. y 0 (x) = (y(x) 1)2 (x + 2)3 6. y 0 (x) =
!
2y(x) 2
risk
2
0 x + y(x) + 2
7. y (x) = 8. y 0 (x) = (y(x) 4x)2
x+2
IV. Oldjuk meg a k

ovetkez o line
aris elsorend
u kezdetiertek-problemakat.
own

1. y 0 (x) + y ctg x = 5 ecos x y = 4
2
2. y 0 (x) + 2xy(x) = 2x3 y(0) = 1
3. y 0 (x) + y(x) cos x = (sin x)(cos x) y(0) = 1
8
4. y 0 (x) + 3y(x) = x + e2x y(0) =
5. y 0 (x) +
2
x
cos x
y(x) = 2
x
our 9
y(1) = sin 1
4
6. xy 0 (x) + 2y(x) = sin x y = 2
at y
2
V. Oldjuk meg az al
abbi els
orend
u, linearis inhomogen differencialegyenleteket.
y(x) 1
y 0 (x) = x e5x , y 0 (x) y(x) = x ln x, y 0 (x) + 2y(x) sh x = sh x
x x ln x
Use
VI. Oldjuk meg az al

abbi vegyes elsorend
u differencialegyenleteket.
x y(x) xy(x) + x2 + 1
1. y 0 (x) = 2. y 0 (x) =
x x2
2
x + y 2 (x) 2y + xy 2 (x)
on.
3. y 0 (x) = 4. y 0 (x) =
xy(x) 2x + x2 y(x)
1
5. y 0 (x) = 2x3 2xy(x) 6. y 0 (x) = sin(5x + 2y(x))
2
ersi
x2 xy(x) + y 2 (x) 2x y(x)

7. y 0 (x) = 8. y 0 (x) =
x2 1x
VII. F Neh any fizikai alkalmaz as.

ft v

1. Irjuk le az m t omeg u test sebessegenek valtozasat homogen gravitacios eroterben az id o
fuggvenyeben, ha a gravit acios gyorsulas g es a kozegellenallasi ero kv 2 , ahol v a test pillanatnyi
sebessege, tudv an, hogy a test sebessege a t = 0 idopontban v0 .
2. Egy k up alaku tolcserben vz van, ami a tolcser aljan levo lyukon kereszt ul folyik ki a g gravit
aci
os
Dra
gyorsul as hatasara. A k up keresztmetszete h magassagban ah sugar u korlap, a k up aljan

levo lyuk keresztmetszete A. Irjuk le, hogyan valtozik a vzszint magassaga a k upban, ha a
vz viszkozitas at
ol es belso surlodasatol eltekintunk, felteve, hogy a t = 0 idopontban a vz
magass aga h0 .
3. Tegy uk fel, hogy egy ny ul fut a skon allando v sebesseggel a (0, 1) iranyba. Egy roka u ld
ozi a
nyulat allando u sebesseggel, es a roka mindig a ny ul iranyaba fut. Tegy uk fel, hogy a t = 0
id opillanatban a ny ul az origoban, a roka pedig az (x0 , 0) pontban van (x0 0). Irjuk fel a r oka
p aly
ajanak y(x) f uggvenyet.
95
4. Tegyuk fel, hogy egy l hosszus
ag
u vzszintes rugalmas gumiszal egyik vege a falhoz van rogztve,
a masik vegen pedig egy hangya set
al a gumiszalon a fal fele a gumiszalhoz kepest v sebesseggel.
egy gonosz man
Am o elkezdi a gumiszal szabad veget h uzni w sebesseggel a fallal ellentetes
ir
anyba. Eleri-e a hangya a falat, es ha igen, mennyi ido alatt?
!
risk
VIII. Mutassuk meg, hogy az al
abbi fuggvenyek megoldasai a mellekelt differencialegyenleteknek!
Z x
2 2
1. y(x) = ex et d t + 3 e x y 0 (x) y(x) = ex+x
0
2. x2 + y 2 (x) x6 + y 4 (x) = C y(x)y 0 (x)(1 + 2y 2 (x)) = 3x5 x
own
IX. Mi lesz a k
ovetkez
o homogen egyenletek megoldasa?
r
x(t) x(t)
1. x(t)
=2 + x(1) = 0
t t
our
x(t) x(t) 1
2. x(t)
= + tg x (() ) =
t t 2 12
2
x(t) x(t)
3. x(t)
= + x(1) = 1
t t
at y
3
x(t) x(t)
4. x(t)
= + x(1) = 1
t t
4
x(t) x(t)
5. x(t)
= + x(1) = 1
t t
Use
2
x(t) x(t)
6. x(t)
=q + 2(1 q) x(1) = 1 (q R)
t t
X. Oldjuk meg a homogen

alland
o egy
utthatos differencialegyenletekre vonatkozo kezdetiertek-
problem
akat.
on.
1. y 00 5y 0 + 6y = 0, y(0) = 0, y 0 (0) = 5
2. y 00 + y = 0, y(0) = a, y 0 (0) = b (a, b R)
00 0
3. y y = 0, y(0) = 1, y (0) = 0
ersi
4. y 000 6y 00 + 11y 0 6y = 0
5. y 000 + y 00 + y 0 + y = 0, y(0) = 0, y 0 (0) = 1, y 00 (0) = 2
6. y 000 y 00 y 0 + y = 0
ft v
X n
7. y (n) = 0
k=0
Dra
XI. Keress uk meg az inhomogen m

asodfok
u egyenletek, illetve kezdetiertek-problemak megoldasat,
ahol , , k R parameterek.
1. y 00 (x) + 4y(x) = sin2 2x

2. y 00 (x) 5y(x) = x2 ex
3. y 000 (x) = 12 y 00 (1) = 0 y 0 (1) = 0 y(1) = 0
00 0
4. y (x) + 2y (x) + 2y(x) = sin 2x + cos 2x y 0 (0) = 1 y(0) = 0
5. y 00 (x) + 2 y(x) = kx2
96
6. y 00 (x) + 2 y(x) = k ex
7. y 00 (x) + 2 y(x) = k cos x
XII. Oldjuk meg a hi

anyos m
asodrend
u differencialegyenletekre vonatkozo kezdetiertek-problem
a-
!
risk
kat.
1. y 00 (x) = y 0 (x) ctg x, y(0) = 2

2. y 00 (x) = 1 + y 0 (x)2 , y(0) = 0, y 0 (0) = 0
3. y 00 (x) = ex , y(0) = 0, y 0 (0) = 0
own

2
4. y 00 (x) = (y 0 (x)) sin x, y 0 (0) = 0, y =1
2
XIII. F Vizsg aljuk meg a csillaptott rezgomozgast az alabbi modon. Legyen az m R+ tomeg u
+
test D R direkci os erej
u rugohoz erostve, es a kozegellenallasi ero legyen kv (ahol v a sebesseg,
es k R+ a k
ozegellen
all
asra jellemzo parameter). A mozgas egyenlete
our
m
x + k x + Dx = 0.
Indtsuk el a testet az egyens

ulyi helyzetbol v0 sebesseggel, azaz
at y
x(0) = 0, x(0)
= v0 .
Oldjuk meg a differencialegyenletet azalabbi esetekben.

1. Ha a k
ozegellen as kicsi: k < 2 mD.
all

2. Ha a k
ozegellenall
as nagy: k > 2 mD.
Use

3. Ha k = 2 mD.
XIV. Igazoljuk, hogy az al

abbi differencialegyenletek mindegyike egzakt, es oldjuk is meg azokat.
1. 2x3 xy 2 (x) + (2y 3 (x) x2 y(x))y 0 (x) = 0, y(1) = 1

on.
2. 2xy(x) + (b + x2 )y 0 (x) = 0, y(0) = a (a, b R)

sin y(x) + y(x) sin x
3. y 0 (x) = , y(0) = 1
cos x x cos y(x)

ersi
0 1+ 5
4. y(x)(y(x) 2x) x(x 2y(x))y (x) = 0, y(1) =
2
XV. Keress unk megfelel
o integ
al
o tenyzot, hogy egzaktta tegy
uk az alabbi differencialegyenleteket,
ft v
es oldjuk meg azokat.

1
1. xy(x) + x2 + 1 + x2 y 0 (x) = 0, y(1) =
2
2. x5 y 4 (x) + x7 y 3 (x)y 0 (x) = 0, y(1) = 2 e
Dra
3. y 0 (x)(y(x)ex 1) + y(x) = 0, y(0) = 2
XVI. Oldjuk meg az inverz f

uggvenyre felrt differencialegyenleteket.
y(x)
1. y 0 (x) = , y(1) = 1
x + y(x)2
y(x)2
2. y 0 (x) = 2
, y(1) = 1
y(x) + 2xy(x) x
97
XVII. Oldjuk meg a k ovetkez
o differenci alegyenletrendszereket.

x 1 = x2 x 1 = x3
x 1 (t) = 4x1 (t) + x2 (t) e2t

1. x 2 = x1 + x3 2. x 2 = 2x2 3.
x 2 (t) = 2x1 (t) + x2 (t)
!
x 3 = x2 x 3 = 3x1

risk

x 1 (t) = x2 (t) x3 (t) + 6 e2t
x 1 (t) = x2 (t) cos t x 1 (t) = x2 (t) + t
4. 5. 6. x 2 (t) = x1 (t) x3 (t) + 9 e2t
x 2 (t) = x1 (t) + sin t x 2 (t) = x1 (t) + t
x 3 (t) = x1 (t) x2 (t) + 5 e2t

XVIII. Legyen R3 tetsz

oleges vektor. Keressuk meg azokat az x C 1 (R, R3 ) f
uggvenyeket,
own
melyekre
x = x.
XIX. Vezess
uk be az al olest, ahol a R+ parameter
abbi jel

f szakaszonkent folytonos minden veges inter-

CL (a) = f : [0, ] R .
Az f CL (a) f
uggveny Laplace-transzform
altja our
vallumon es M R x R+ : |f (x)| M eax
Z
f (x) epx d x.
at y
L(f ) : ]a, [ R p 7
0
Az a R valos sz olje a+ az a sz
am eseten jel am pozitv reszet, azaz a+ = 0 ha a 0, valamint a+ = a
ha a > 0. Igazoljuk, hogy az al abbi f
uggvenyek a megadott f uggvenyosztalyba tartoznak, valamint
teljes
ulnek a Laplace-transzform altjukra vonatkozo osszef
uggesek. A fuggvenyeknel a, b R es n N
parameterek.
Use
n!
1. f (x) = xn f CL (0) L(f )(p) =
pn+1
p
2. f (x) = cos(ax) f CL (0) L(f )(p) =
p2 + a2
a
on.
3. f (x) = sin(ax) f CL (0) L(f )(p) =

p2 + a2
1
4. f (x) = eax f CL (a+ ) L(f )(p) =
pa
ersi
b
5. f (x) = eax sin(bx) f CL (a+ ) L(f )(p) =
(p a)2 + b2
pa
6. f (x) = eax cos(bx) f CL (a+ ) L(f )(p) =
(p a)2 + b2
ft v
a
7. f (x) = sh(ax) f CL (|a|) L(f )(p) =
p2 a2
p
8. f (x) = ch(ax) f CL (|a|) L(f )(p) =
p2 a2
Dra
XX. Az f es g f
uggvenyek konvol
uci
oj
at az
Z x
(f g)(x) = f (t)g(x t) d t
0
keplettel ertelmez al letezik. Ha valamilyen f, g CL (a) f

uk, amikor az integr uggvenyek konvol
uciojara
f g CL (a) teljesul valamilyen a R+ parameterrel, akkor miden p > a eseten
L(f g)(p) = L(f )(p) L(g)(p).
98
Ennek segtsegevel igazoljuk, hogy az alabbi Laplace-transzformaltak a megadott f
uggvenyekhez
tartoznak. A feladatokban a > 0 parameter.

1 1 cos( ax)
!
1. L(f )(p) = 3 f (x) =
p + ap a
risk
1 ax 1 + eax
2. L(f )(p) = 3 f (x) =
p + ap2 a2
1
3. L(f )(p) = f (x) = x eax
(p a)2
own
XXI. Legyen f CL (a) n-szer folytonosan differencialhato f
uggveny. Igazoljuk, hogy ekkor
n1
X
L(f (n) )(p) = pn L(f )(p) pn1k f (k) (0)
k=0
teljes
ul.
XXII. Az al abbi differenci

our
alegyenleteket oldjuk meg Laplace-transzformacioval, ahol f CL (a)
folytonosan differencialhat
o fuggveny es A, B, C R parameterek.
at y
1. Tekintsuk az y 00 + 2y 0 + 2y = f egyenletet az y(0) = A es y 0 (0) = B kezdeti feltetelekkel.
Igazoljuk, hogy ekkor
1 p+1 1
L(y)(p) = L(f )(p) +A + (A + B) ,
(p + 1)2 + 1 (p + 1)2 + 1 (p + 1)2 + 1
Use
es ennek megfelel
oen a differencialegyenlet megoldasa

sin
y(x) = f (x) + A ex cos x + (A + B) ex sin x.
exp
on.
2. Tekints uk az y 000 2y 00 + y 0 2y = f egyenletet az y(0) = A, y 0 (0) = B es y 00 (0) = C kezdeti

feltetelekkel. Igazoljuk, hogy ekkor
1 1 p2
L(y)(p) = L(f )(p) 2
ersi
2
+ +
(p 2)(p + 1) p 2 p + 1
1 p 1 1
+(B 2A) 2 + (A 2B + C) 2 ,
p2 p +1 p2 p +1
ft v
es ennek megfelel
oen a differencialegyenlet megoldasa
y(x) = f (exp)2 sin (x) + A e2x A (exp)2 sin (x)+

+(B 2A) (exp)2 cos (x) + (A 2B + C) (exp)2 sin (x),

Dra
azaz (exp)2 2 sin cos

y(x) = f (x)+
5
A + C 2x 2A + 5B 2C 4A C
+ e + sin x + cos x.
5 5 5
3. Tekints
uk az
x 1 (t) = x2 (t) cos t x 2 (t) = x1 (t) + sin t
99
egyenletrendszert az x1 (0) = A es x2 (0) = B kezdeti feltetelekkel. Igazoljuk, hogy ekkor a
keresett f
uggvenyek Laplace-transzformaltjai
1 1 p 1
L(x1 )(p) = +2 2 +A 2 +B 2
!
p2 + 1 (p + 1)2 p +1 p +1
risk
1 p p 1
L(x2 )(p) = 2 2 +B 2 A 2
p + 1 p2 + 1 p +1 p +1
vagyis
x1 (t) = A cos t + B sin t t cos t
own
x2 (t) = B cos t A sin t + t sin t.
our
at y
Use
on.
ersi
ft v
Dra
100

Feladatsorok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Feladatsorok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BME Matematika Intezet

IV. Minden n N eseten legyen An halmaz.

II. Teljes indukcioval igazoljuk az al

3 . Igazoljuk, hogy minden p N es n N \ {0} termeszetes szamra

III. Bizonytsuk be az alabbi egyenlotlensegeket.

3. Ha n N \ {0, 1}, akkor

4. Legyen a1 , a2 , . . . , an pozitv val am, ahol n 6= 0. Igazoljuk a harmonikus, mertani es

IV. Binomialis kifejtes.

5. Pontosan akkor teljes

II. Az al abbi rel aci ok k oz

3. AB (x) + AB (x) = A (x) + B (x)

XIII. H Legyen S = F(N, R), vagyis S az N R f

XV. H Mutassuk meg, hogy egy haromelem u halmazon

7. a reflexv es antiszimmetrikus relaciok szama 27;

10. a szimmetrikus es tranzitv relaciok szama 15;

13. a reflexv, szimmetrikus es tranzitv relaciok szama 5;

XVI. H Legyen n N \ {0}. Mutassuk meg, hogy egy n elem

rekurzioval defini alhatjuk;

16. a reflexv, szimmetrikus, antiszimmetrikus es tranzitv relaciok szama 1.

IV. Igazoljuk, hogy kontinuum sok, kontinuum szamossag

V. H Legyen E vegtelen halmaz. Igazoljuk, hogy E veges reszhalmazainak a halmaza azonos

teljes aljuk fel, hogy |E| = |E E|.)

VII. H Igazoljuk, hogy az E halmaz pontosan akkor vegtelen, ha minden f : E E f

10. Minden z C sz ul.

II. Milyen g orbeket hat

III. Legyen z C, n N es w C\(N). Teljes indukcio segtsegevel igazoljuk a kovetkezoket!

VI. E (Bernoulli-egyenl otlenseg.) Igazoljuk, hogy minden n N\{0} es x1 , . . . xn ]1, [ szamra,

teljes alisan minden n N es x R szamra 1 x eseten

VII. E Legyen n N es 0 < x R.

VIII. E Legyen A K. Mutassuk meg, hogy

X. E Igazoljuk, hogy a Q + i Q halmaz s

XI. E Igazoljuk, hogy minden r R+ es x K eseten

ul. Legyen p N tetsz

uggvenyt. Igazoljuk, hogy ||p abszol

XIV. H Legyen G z art, val

xn+2 = axn + bxn+1 .

1. Igazoljuk, hogy ha b2 + 4a > 0, akkor minden n N szamra

lim a = lim Re a + i lim Im a.

VIII. Mutassuk meg, hogy adott q R eseten

es q 1 eseten a q n sorozat divergens.

X. Igazoljuk, hogy minden n N0 termeszetes szamra

XV. Mutassuk meg, hogy minden a : N R sorozatra teljes ulnek az alabbiak.

XVI. Mutassuk meg, hogy minden a : N R sorozatra teljes ulnek az alabbiak.

XVII. Legyen a : N R+ olyan sorozat, melyre minden m, n N eseten am+n am an teljes

lim n |an | < 1 teljes

XIX. (H a nyados-kriterium sorozatokra.) Mutassuk meg, hogy ha az a : N C \ {0} sorozatra

n=1 n=1 n=2

4. A Leibniz-kriterium segtsegevel vizsg

VI. Becs ulj

VII. Igazoljuk, hogy a k

VIII. Konvergencia-kriteriumok segtsegevel donts

am, melyre |z| = 1. Mutassuk meg, hogy az an = z n sorozatra

x ]0, 2[ eseten a z = ei x helyettestessel

VII. Mutassuk meg, hogy minden f : K K f

IX. H Adott x Q \ {0} eseten legyenek px Z es qx N \ {0} azon egyertelm

X. Mutassuk meg, hogy ha az f : ]1, 1[ R f uggveny folytonos a 0 pontban, es minden x ]1, 1[

Mely pontokban folytonos az f f

III. Mutassuk meg, hogy ha n N, f, g C n (R, R) akkor f g C n (R, R) valamint

sin x cos x tg x x3 sin x ex cos x

(f g)0 (a) = f 0 (g(a)) g 0 (a).

XI. H Feladatok a hatarertek es deriv

XIII. H F uggvenyek konvexit asa.

uggvenyre, mely nem

XIX. (H anyados-kriterium sorozatokra.) Mutassuk meg, hogy ha az a : N C \ {0} sorozatra