Foss ZswpKONIVTAR ATARSALGAS CSELEI Bevezetés a pragmatikaba OSIRIS » BUDAPEST, 2000A fordités alapjsulszolgét6 ma ‘Anne Reboul ~jaques Moeschler: La pragmatique ‘ujourd hui. Une nouvelle seience de la communication. Paris, 1908, Baitions du Souil. Forditotta (Gécseg Zouzsanna ‘A fordtést az evedetivel egybavetatte Pieh Csaba za mi a Froncia Kiltgyminiszterium, Magyarorsedgi Frencia Nogykivetséy sa Budapesti Francia Tntézettémogatiséval 4 Koratolényi Kényvtdmogatést Program (P. AP.) Kerotében jelent mex, Got ouvrage, publié dans Ie cadre du Programme de Parieipation ala Publication (P. A. P) Kosztoldnyl [béndficie du soutien du Ministre dos Affaires Btzangires francais, de VAmbassnde de France en Hongtie do Tintitut Frencals do Budepest. © Osiris Kiadé, 2000, Hungarian translation © Géeseg Zsuzsanns, 2000 © Baitions de Souil, 1908 Tartalom | 1a ELOSZO 18 BavEzEnés 15 HAL és a Turing-prébs (id6loges) kudarca 18 Mire val6 a nyelv? 23 Kéd-e anyelv? 26 Gondolatokat tulajdonttani mésoknak 29 Konkhiis a 31 APRAGMATIKA SZULETESE 31 Bevezetés 22 Austin és a pragmatike szilletése 37 Searle és a beszédaktus-elmélet 39 A performativ hipotézis 6s a performadoxon 41 Miféle beszédaktus a fikcis ¢s a hazugség? 47 Az Gszintos6g feltétele, a beszél6 mentélis éllapotai 6s ahiedelem paradoxona 49 A beszédaktus-elmélet nom kognitiv elmélet 53 A nyelvészoti pragmatike 56 Konklizié8 ini "2 57 APRAGMATIKA 8S A KOGNITIV TUDOMANY 57 Bevezetés 59 Grice és a nem természetes jelentés fogalina 61 Grice és a tarsalgés logikeja 165 Grice, Searle és a kbevotett boszédaktusok kérdése 188 Grice, Searle és a tirsalgési implikatirsk 70 Nem demonstratty inferencis, implikatirdk 6s kizis ismerotok 72 Grice és Searle elméletének kognitiv jalent6sége 74 Konklizi6: a kognitiv pragmatikaval szemben tdmasztott Kévetelménysk ea 76 GRICE OROKSEGE ES A KOGNITV PRAGMATIEA 78 Bevezetés 77 Akk6d 65 az inforencia 79 A pragmatikai folyamatok spocifikusan a nyelvre jellemask vagy fggetlenck tte? 80 Fodor és az emberi agymikidés moduléris abrézoldse 182 Nyolvéseat és pragmatike, periféris rendezer 6s kézponti rendszer 185 Fogalmak és kontextus takinthet6 Sperber és Wilson Grice inek? 90 A rolécié maximdjatl a relevanciaelvig 93 A relevancia: halés 6 exdfesattés 95 A relevancia, a kontoxtus kivélasztésa 6s 92 intorpretéciés folyamat ledilitisa 97 Konklizié 100 100 101 108 109 110 a2 7 19 123 124 124 125 a7 at 133 138, ut a7 18. 14a 149 152 155 157 ‘aa! 7 4 Koanicié ts eazsic Bovezatés Milyen legyen a vilégr6l alkotott reprezentacié, ‘mi a célja és milyen alakot bltsén? Tgazsdg 6s kijelentés Logikai forma és propoziciés forma Explicitélésok, implicitéldsok és nyelvé aluldetermindltsag Explicitélésok, nyelvi aluldetermindltség 6s igazség Pragmatikai megoldés a Moore-féle paradoxonra Nyalv és igazsag Konkhizis 5 LLOGIKA, INFERENCIA &S PRAGMATIKA Bovozetés Indukei6 és dedukci6 A Feld lambelya” A pragmatikai inferencidk deduktivak Deduktiv logika és kijelentéskalkulus Kikiszibélési szabalyok és relevancia Hiedelmek, meggy6z6dések és igazsig Konkhizis 6 A FOGALOMALKOTAS, Bovezetés Innétizmus, fogalmak és indukeis sGavagail” Homélyos fogalmak és prototipus-elmélet A prototipusmodell birél8 "i 160 105 109 170 170 at 175 178 183 188 102 198 195 196 198 201 208 208 209 aun 212 A katogéridba tartozds létexblagos fokozatiségénak mésfajta értelmozéso: a sztoreotipia A fogalomalkotés hipotetikus-deduktiv modellje Konklizis 7 NYELY ES FOGALOM. Bevezetés A strakturalista szemantika ‘A kategoriaéci6 strukturalista elméletének birélata Konceptuslis 6s procedurdlis tartalom Procedurilis tartalom és konnektfvumok A procedurdlis és a konceptuélis tertalom clkilinitéednek ontoldgial megkSzelitése ‘A fogalmak lehorgonyaisa Konklizis 8 A NYBLV'SZO SZBRIVTI BS NEM SZO SZERINTI HASZNALATA Beverotss ‘A.ezé szerinti 6¢ a nem s26 szerinti haszndlat elkulénitése a relevanciaelméletben A szészorintisdg és a nem s26szerintiség kézti hatérvonal Szészarintiség, nem szdszerintiség és hasonléség [Nem sedszerintiség és mogkézelit6 diskurzus [Nem szdszerintiség és metafora A boszélé elkitelezotisége és a beszédaktusok loirésa a relevanciaelméletben Fikci6 és sz6szerintiség Fikci6, igezség és interpretécié 216 a7 28 218 a9 222 226 229 231 235 2a7 ory Megkézelits hasenélat, a fogalmak homélyos vagy Kérvonalazatlan természeto Konkhizis ° KONKLUZIO Bovezetée A gondolkodés elmélete és « bosz6l6 szindék: ‘A diskurzus kompozicionalitése Grammatikelits 6 mondat, kohorancia és diskurzus A diskurzus ,Kognitiv” megkézelitése A diskurzus redukcionista mogkBzolitése arelevancle fogalménsk sogitségével Konkltizis IRODALOMJEGYZEKGyermekeinknek, Alexandre-nak, Nathanaéinek, Axelnek és Abigaéinek Dan Sporbernek. Deirdre Wilsonnak.El6sz6 | Kényviinknek az a célja, hogy egy eddig kevéssé ismert tudoményterilotet tdrjon # nagykizinség el6, a pragma- likat, ami nem més, mint a kommunikéci6 és @ megisme- 26s sordn mogayilvénulé nyelvheszndlat tanulményozd- sa. Bz tehat egy népszerisit6 me. ‘Mint tudjuk, a népszerdsités a szakembor szdméra ko Kézatos vallalkozés, hiszen egyfel6l gy érzi, hogy né ayobb pontosségra kellene trekednie, ett6l azonban a szivege a célzott kézénség szdméra érthotetlenné vélna, ésfel6l viszont satintelen szemrehényésokat kap kollé- {g4it6l tilzott leogyszerdsttésel miatt. Elébe megylink a Eritikeknak, 6s ol6re boismerjdk, hogy Kényviink egyol- dali, kizér6lag a mi pragmatikérél alkotott képiinket tik- 182 (de milyen més képet javasoltunk volna, ha mar egy- szer mi frtuk?), tovabbé részleges és részrehall6 is. Eldre beismerjik hat, hogy kollégéinknak igazuk van: soha nem is kellett voina megimunk ezt a konyvet, ki Kellett volna térniink bizonyos dolgokra, amelyekrél még ‘sak emiltést sem tesziink {mivel szdmunkre teljesen 6 doktolonnek tGinnek), mog kellett volna... Egyetlon érvet ‘tudunk felhozni a védelminkra: xeméljdk, hogy ez az fs sz6rakoztatni 6s oktatni fog, fSként pedig mogértet ‘ma jelent6ségét, és még dlialdnosabban azt is, hogy Ként valhat a tudoményos kutatés érém és szenvedély Torrésav, és hogyan lehet ugyanannyi kalandban részink14 aa ogy karosszékbon iilve, kényvvel a keziinkben, mintha egyediil volnénk az Atlanti-dceén kellés kézepén. ‘Nom zéchatjuk Eldszavunket anélkiil, hogy kine felez nénk, milyen nagy hélaval tartozunk Dan Sperbemek é Deirdre Wilsonnak. Nekik és gyermeksinknek ajénljuk Kényvinket. Készéinetet szeretnénk még mondani szer- ‘keszt6nknek, Jean-Louis Schlegelnsk, aki igyelmeson at- olvasta a ké2iratot. A szdvegben talallnaté Seszes hibs azon- ban csakis a mi felel6sségtink Sainte-Cécile, 1997, oktdber 20. BEVEZETES | ogy HAL valdban gondolkodtk, wx Alan Te fing, bt sntematiine mz a negroes ero ‘ben elntota, Turing efmusto, hogy te ve Ini ae besesgets od flstats ea atl Tuindogy, ogy iopep vagy ilo stn = sod ogy agp vllaczalt ogy amber meg, ‘in lta adoro igntegondolkor tiksn 26 operon drelmdten. BAL pedi ‘eayedéa Eats Tuing prob ‘A. Gare: 200: OnoD0sszaia (Gin Arpad fren) HAL ES A TURING-PROBA (IDOLEGES) KUDARCA. Alan Turing 1950-ben {ta hires cikkét, amelyben bemu- tatja a Turing-probét. & proba szerint akkor mondhatjuk rmajd, hogy egy g6p gandolkodik, ha képes lesz hosszas beszelgetést folytatn! barmely el6re meg nem adott témé- r6l oly médon, hogy vélaszalt ember! valaszoknak is to- Kinthetnénk. Turing dgy gondolta, hogy 2 szdzad végére és lesz olyan gép, amely Kidllja ezt a probet. Most 1988- at frunk: eddig semmilyen gép nem ment at ezen a tesz~ ten, 65 ha tekintetbe vessziik a dolgok jelenlegi allésat, nemesak hogy nem Ugy néz ki, mintha bérmiféle gép meg tudna folelni neki a szézad végéig, de igazsbél azt som16 (esas tudjuk, hogyan késaftheménk ilyen gépet, pontosabban hogyan ithatndnk olyan programot, amely eleget tenne ‘Turing kritériumainak. Nemrégiben amerikai informatikusok egy kézis tanul- manyt készitetick diszciplindjuk jelenlegi helyzetérél, ‘92 az irés éppen azon a napon (1997. januér 1-jén) jelent ‘meg, amikor a 2002; Urodasszeia cfmd film HAL nevi szdmitogépe a tOrténot szorint mékédéképes lett, HAL @ ‘Turing-préba minden feltételének eloget tett, és Ichango- Ian emberi gyilkos hejlamai voltak. Az informatikusok Kenyviikben tigy nyilatkoznak, hogy ténylog nom sikerilt olyan gépet strehorni, amolyik atmegy a Turing-tesaten, do oz a kudare elhanyagolhat6, mivel nines is szikség clyan gépre, amelyik kis a probat. Ez fajte szomlélet helytallé ugyan, de nem paldstolhatja azt a tényt, hogy még olyan egyszerd feladatok végrehsjtéséra képos g6- pink sincson, emilyen példdul egy adott téméra vonat- koz6 telefonos téjékoztatés (vast, ilatve reptil6gép-m netrend, adminisztrat(v felvilégositas stb.) vagy az embe- rihangnak tértén6 ongodslmeskedés. Tény, hogy jelenleg nom létezik tokéletesen kielégit6 beszédfelismer6 rend- szer, 6s olyan szbvogfolismerd rendszer sem, amelynek Kapacitésa meghaladné a rendktvil rovid 65 ogyszord szbvogokst, és igy tovabb. Még csak ténylegesen megbiz- hhats gépi forditésrol sem beszélhetiink. Mas sz6val a sz4- mitégépes nyelvészet ~ bér tagadhatatlanul sokat fejl6- att igencsak tévol all 2 mesterségesintolligencia-kuta- ts dlial Kitizétt eéloktl. Ebben a Bovezetésben megki- séreljdk kibogozni ennek a viszonylagos kudarenak az okét. ‘A Kérdés els6 megkizelitéseként arra keressik a vi: lgzt, hogy mely teriletaken mutatkozik siker: a monda- tok ,grammatikai” analézisét megad6 saintaktikai elem- 26k ogyértelmil fejlédésen meniek keresztll az utobbi Gvekben, de tavolrél sem képesek kezelni egy sora nyolv- rnwestaneome ge ied) 17 vel &sszofiigaé problémat, amelyeket meg kellene oldani ahhoz, hogy olyan gépokot tudjunk késziteni, amelyek, hha nem is képesek kiallni a Turing-probét ~ hiszen oz nem létszik megvalésithatonak belathats idén beliil-, de logalabb az imént felsorolt, viszonylag egyszerd felads toknak eleget tudnak tonni. A szdmitogépek tehst ogyér- telmdfen sikeresnek bizonyultak egyes formélis, a nyely ‘kédszerdi oldalshoz tartoz6 tordleteken (vagyis ami a nyelvbon kédként kezalhet6: a morzedbéosben példdul a Ovid 65 hosszii hangok mogadott kombindcigja egy-ogy Dott jell; a nyelvben @ ,macska” 26 egy kis termetd macskaféle hazidllatra utal). Kudarcot vallottak viszont a nyelvhaszndlat kiznapibb és kovésbé formalizélhato v natkozésaiban, Ebben a tekintetben az informatike terén ‘ nyelwvel dsezefliggésben jelenticez6 problémak a mes- terségosintelligencia-kutatds ogyik dltalénos kijelentésé- vel csongenek egybe: ami nohéz az embernek, az kenya aszémitégépnek, és ami ktinnyll az embernek, az nehéz a szémitégépnek. igy példéul a matematikai maveletek, ‘a sakk és sok més ilyen tipust tevékonység, amely az em: bor szdméra nem kis szellemi erGfesattéstjelent, viszony- lag konnyit foladat ogy sxdmitégépnek, még ha tobb évti- zodot kollatt is varnunk, mire a sedmitogép legyézte a sakkvildgbajnokot (Doop Blue Kaszparov ellen 1997 tava- ‘szdn), Ezzol szambon a tot tngyak felismerése, amonda- tokmogértésénck és lotrehozdsénak képessége meghalad- jaa szdmitogépek jelonlegi kapacitésat. Mog kell azonban jegyezniink, mindez nem ennyira a szémftogépek kapa- Citéséval (a memoria nagységével stb. fgg 6ssze, hanem inkabb azzal, hogy nehéz mogfolelé programokat {roi a feladatra, A szém{togépes nyelvészet lomaradésa azzal okolhat6, hogy a ayelvet Kizdrolag ,formai” oldaléré) szemlélte, példaul a szavak egymés mellé helyezésével hozott létre ‘mondatokat, ugyanazon tipust szavak kézti formélis va-18 ea vidcidkra Ssszpontositott (mint amilyen azigeragozés), és ‘gy tovabb, Nem szanteltek kell6 flgyelmot az emberek nyelvhasznlaténak, annak, hogy miként fejezik ki gon- dolataikat mondatok sogitaégével, hogyen hasznéljék az fegyes kifejezdseket a kiléntéletargyak jelolésére vagy I irésdra, de legfSksppen nem vizsgélték azt, hogy mi mo- don témaszkodik e2 a nyelvhaszndlat arva a hatalmas, vilggunka! slkotott iemarettmesre, smely alzpjén a hall patak killnféle Kovetkeztetéseket vonnak le arra vonat Rozéan, hogy mit akar velik kzOlni « hozzdjuk basz6l6 seamély (vagyis a besz616). Micl6tt az els6 fejezetben rb- viden dttekintenénk e hanyagedg t6rténeti okalt, néhény 26 szeretnénk szdlni magérél a nyelvr6l MIRE VALO A NYELV? Anyelv funkeidjdnak kérdéso mindig szenvedélyes vité- kat sett, Egyesek gy vélik, elsdsorban térsadalmi funk- cior6l beszélhetink: szerintik a nyolv arra valé, hogy szorosta filzze az ogyes emberceoportok tagisit Osszekit6 srélakat. Mésok gy gondoliak, hogy @ kognitty funkeis ‘az elsbdleges: a nyelv foledata eszerint ez informécigk Kifejezéee, trolise és étadésa, A nyelv fimkcl6jemak kér- dése bizonyos szemponth6l egy mésik kérdéshez:enyely eredatének kérdéseher Kapesol6dik. “Anyelv eredotérd! (tudomasunk szerint) kérilbelil hé- somozer éve vitatkoznak, ée « probléma megoldéséra iré- ‘nyuld ,kisérlatek” is régi keletiiok. A Pétiasi Nyelvészati ‘Térsacig 1866-ban botiliotia az err folyé eszmecserst, nivel figy talalte, ez kérdés csupén spekulattv és termé- Kretlon ezépérbajok szfnterdtil szolgal. J6 néhiny elmélet sxilotett e2zel kapcsolatben, melyoket most nem kivé- nnunk attskinteni, A beszédhangok kepzésére alkalmas fi- ikat aszkézdk (a hengkép25 apparétus) ogy része mér wos) 19 meglehetett a neandervélgyi Ssembernél is. De aki anyelv ceredotétfirtatja, annak nem annyira a hangképz6 apparé- tus élettani fejl6désének problémsjat kell szem slot tar- tenia, honom maganak a nyelv follddésének és a fejlodés mozgatdragéinak kerdéeét, Bz a kérdés renoszénszst élte a kézelmiltban, mégpedig darwini thletésd mgiogslma- zésban: vajon az evolicié kozvetlen terméke-s a nyelv, ‘vagy az ember mentalis kepességeinek evoliici6jabal kiz- volett médan ared6, jérulékos jelenségnek tekintend6? Més széval: a nyely megjelendse 6s az agy ennek kO- szBnhet6 foll6dése all-e az emaber intellektudlis képes- ségoinsk hatterében, vagy az agy indult eldbb dnéll6 fejlddésnek, magéval hozva az ember intellektulis ke pessdgoinek mognévokadését, 6s vole ogyiltta nyelv Kiala- keulasat? ‘Biztos vélaszt tan soha nem edhatunk erze akérdésr, de nem tilos feltstelezésekbe bocsdtkoznunk. Hlészir is, jallehot mas dllattajok is kifojlosztottok keadetleges kom- ‘munikécios esekézdket, anyelv mégisolezigotalt jelonség maradt, 68 dgy tinik, epocifikusan jellemz6 az ember! fajta (apocies-specifi, ahogy az angolok mondjék): a f5- eml6sdk beszédtanttéséra iranyul6 Kisérietek kudarca so- kkatmondo eben a tekintetben. He azonban elfogadjak azta hipotézist, mely szerint a nyelv az evolicis kézvet- Ten torméke, joggal kérdezhetjik, vajon miért fejl6dottki, vagy mdsképpen megfogalmazva, miben szolgélte és szal- sila az egyén tilélését. Az ogyik lohotséges és gyal fadott valasz erre az, hogy az. ember, aki dllattani szem- pontbol a féeml6s6k esoportiéba tartozik (mint az oran- gutén, a gorilla 6s a csimpénz}, a tbbi f6eml6shoz hason- Ioan tarsas lny, 6s a nyelvnek koszdahetden fejleszthetie 6s erSstthetto a csoportakon belilli és a esoportok kizeittl tirsadalmi kételékekot, Ez a valasz els6 megkézelitésben kKielégitonek tinhet, de ha tekintetbe vesszik a tibbi nagy majomféle térsadalini élatére vonatkaz6 etol6gial (vagyis20 ‘wanes az dllati viselkedés elsGsorban természotes kérnyezetben, t6rtén6 megfigyalésén alapulé) ismerotoinket, kissé fur- csénak totszik. Egyrésct a tdbbi femlés, példdul a csim- pénz rendkivil gazdag és dsszetott, véltoz6 politikai szi- ‘velségoken alapulé tarsadali életet él, melyben a f6 cél annak eldéntése, hogy ki foglalja ol az alfa-him (a falka- vvezér) helyét; masrészt viszont nem tnik gy, hogy & nyelv Idtezése ténylegesen megkénnyitotio volna a cso- portokon belli tarsadalmi élotet, megakadélyozta volna a rivalizdlést,illetve akér kis mértdkben is korlétozia vol- nna a csoportok kézti harcokat (Killénés médon a nyely nem hozta el a békét az emberi faj s2méra), Egy mésik feltételozés abbél indul ki, hogy az ember mindeneva, és esoportosan kellett vadésznla: a nyelv fe)- Iddésének készdnhetden hatékonyabb egyatimikdesi stratégidkat tudott kidolgozni a vadAszathoz. Az etnold- glal (vagyis a népesoportok, dtaldban a tormészoti népek Glotst és visolkedésst vizsgél6) kutatésok azonban kimu- tatték, hogy a jelen korban is Iétez6 vadész6-gydigots GletmAdot Folytaté népesoportak (mint példéu a busm nok és a pigmeusok) inkabb az asszonyok 6s a gvermekek ital gydjtégotott élelommel téplélkoznak, nem pedig a férfiak vadészzsdkmanyaval, ami er6sen csOkkenti az 6rv evoluctonista sdlyst, Réadésul szdmos ragadozé dllatfa vadszik falksba verédve, idénként rendkivil kifinomult, stratégidk bevetésével (Wobbek kézitt az oroszlén, a far kas, a higna, egyes dslénykutat6k szerint még néhény di- noszaurusefaj is, mint a Steven Splelberg-filmeknek ko- ‘szinhetGon ismertté valt velociraptor). Végozetil a csim- panzok ez emberekhez hasonléan mindenevék, 6s 6rém- ‘mel b6vitik étrendjitket fistal Colobes-majmokkel, me- Iyekre vitathatatlan eredményességgel vaddsznak tubbed- magukkel, majd az elejtett zsSkmayon kézésségik min- den tagjaval megosztoznak. Ez a hipotézis tehat mogint cesak nem ttinik védhetdnek, tekintve, hogy a nyelv Iéte~ see] 24 2630 szomlétomést nem jelent nagy el6nyt a csoportosan vadés26 emberek széméra, ha dsszovotjik Oket a hasonlé médon vadész6 éllati hordékkal. Egy harmadik hipotézis az Iehetne, hogy a nyelv segit- ‘ségGvel olyan dolgokat kerhetiink és ézhetiink el, melyek- hhez feltételezhetdon a nyelv nélkil nem juthatnénk hoz- z6. Ex a megoldds mér elsé megkizelitésee vitathaténak ltinik: minden beszélni még nem tude kisgyermek szil6- Je 6s minden Kutys-, illetve macskatulajdonos tisztdban van vole, hogy a nyolvhasznélat kordba még nem lépett gyermekek é5 a hézidllatok nagyon is j61 meg tadjék ér- totni magukat Ami podig a vészjelzésoket Meti, mog kell éllaptanunk, hogy ezk tdbbé-kevésbé fejlott forméban mar szimos 4l- latiajnsl léteznek, a mormotatél kezdve a vervetmajomig, Ez ut6bbifajtsbbiele jelzést is haszndl, melyek mindegyi- kke ogy-eay ragadoz6tipusra hivja fel a figyelmet. Ezek utén nem vildgos, miféle el6nyt jelent, haazttudjak mon dani: ,Vigyézat, itt egy leopard”, ahelyett, hogy ennyit mondunk: ,Leopard”. Mas sz6val, ez a hipotézis a tobbl- hhez hasonléan azt a kérdést vet fel, hogy midrt kellett az ‘embernek meghaladnia a tobbi fajra vagy @ szomszédos fajokra jellemz6 fejlett kommunikéclés szintet abhoz, hogy Iényegében hasonlaknak tGné feladatokat hajthe son végre, olyanokst, amelyeket az emlitett fajok evoli- cciés szempontbdl kielégftden ol tudnak végezni, hiszen dig fonnmaradtak (pedig némolyikk régebbl, mint ma- ga az emberi fl). ‘Nézziik mog gbél a .Leopérd” és a ,Vigyézat, itt ogy leopard” kézti kilonbséget: ha tigy vessziik, hogy a leo- ‘pards26 a vorvetmajom tarsai felé leadottjel2ésének falel meg, akkor megértjUk, hogy a Joopeird jolzés nem annyira 4 ragadoz6 joldlésére szoleal, mint inkabb arva, hagy ré- bitja a vervetmajom-csoport tagjait, hogy masszanak fel 4 logkézelebbi fakra, Ezzel szemben a ,leopard” s26 ez22 ines ‘embori nyslvben nemesak arra val6, hogy riadét fijjon, ‘mert leopard van jelan, hanem skkor is jeldlhet leopér- dot, ha az emlitett dllatiaj egyetlen példanya sincs a ko- zelben, sot informéciékat is kozblhetiink vele az éllatfai- 16] éltslaban vagy egy bizonyos ogyedével kapesolatban: A leopardatfoltos bundajéz0l ismerhetjk fel”, vagy Egy Teopérd tanyéaik e folyé melletti iregben: jobb, ha nem megylink arra”. A ayelv ilyen tipust heszndlata, amely egyszerre jelent informécidmogjslonttést 69 informéci6- Kozléet, a fontiekben bemutatottakkal ellentétben valédi eldnyhde juttatia azokat, akik rondelkeznck ezzel a ké- pességgel. Megérthotjik hat, hogy miért tudott az emberi {aj hazanat hiizni egy olyan nyelv kifelesztéséb6l, amely moghaladje @ hangyék kémiai jelzéseinek vagy a vervet- majmok hangielzésoinek szintjét, még akkor is, ha ez a nyolv Idthatéan nem juttat nagy el6ayhéz a térsadalmi searvezsdes, « vadészathan val6 egyiittmakédés vagy a ‘sirgés exteéglotek Klelégitésenck torén. Végezatil mog- Allapithatjuk, hogy a fojezetiink elején javasoltalternati- va (a nyely a természetes kivélaszt6dés kizvetlen termé- 2p, llotve a nyely a természetes kivslasziddas kézvatelt eredménye) valészingilog tdlogyszortistett, 6 inkabb oxy ‘olyan folyamat Idtezdeétt6telezhetjik fel, amelynok so- Fan a nyelv kezdetbon a szellom| fel6dés mellékterméke, ‘késébb pedig kondicionalje ext a foflédést (az ismoretek ‘maogjelenttésére valé alkalmasséga folytén), fay Gnmagé- ‘ban is az evolicio oéljava valik. ‘Akérhogyan dll isa helyzet, bb6l arészb6l az sxtrhoté le, hogy a nyelv valészindleg mindenekelétt ismerotek és informécik mogjelenttésénok és atadasénak eszkize. KOD-B A NYEIV? A. mesterségesintelligencia-kutatis és a s2dmitogépes nye! vészat viszonylagos kudarost elbidéz6 okok ogyike az, hogy a nyelvet Kizéroleg kédnak tekintették, 63 ennek ‘magfslelden bintak vele. Mas sz6vel dgy vélték, hogy felv Kénilbelil gy makadik ~ bér joval dsszetettebb madon ~, mint példdul az dtjelz6 tablak rendszere. 5 fel- fogas szetint konvencionalis kapcsolat ll fonn a jelzés ‘kent felfogolt szavak é az tizenetksnt értékelt szdjelen tesek kizatt. A nyelv segitségevel bérmit kifejezhetiink, 4 bizonyos ertelemben a jolontések attetszenek a mon- Satokon. A nyely Snmagaban mogéll, 6s ogy mondat ér- telmezése abbsl all, hogy dekédoljuk, vagyis az iizenst rekonstrudlasdhor annak a nyelvnek # kéd)ét hasznéljuk, amelyben a mondat elhangzott. A nyelv egyfajta szubszt- ratum, melynek segitségével ez anyagtalan voltuk miatt Kbavetleniil at nem adhaté gondolatok az ket Kifejozé (anyagszerd) mondatok Kézvetitésével tedhatéek lesz- nek Ez a megkézelités komoly nehézségekbe dthOzik, ami- kor alkalmazni probaljuk, példéul amikor embor és g6p Kbzéit parbeszédes rendszeroket, gépl forditéprogramo- kat th, akarunk kidolgozni. A nyslv ugyanis tavolrél sem redukélhate valamiféle sttets26 kommunikéciés kédra, hhanem hamar kideril, hogy @ nyelv laszndlatakor, a mon- datok létrohozésakor é mogértésekor nem nyelvi isme- retekre is Umaszkodunk, és kilénféle kovetkeztetési fo- Iyamatok zajlanak: le benniink. Kepzeljik el a kévatkezs helyzatet. Este az apa azt mondjaa gyermekének vacsora utén, hogy menjen fogat moeni, A gyermek erre létezslag kkilnds valaszt ad: ,Nem vagyok dlmos". Mit akar ezzel ‘mondani? Mennyiben tekinthet6 a mondata a felsz6lsts- sa adott vslasznak? Ha annak tekinthet6, akkor honnan_ tudjuk, hogy ex a felelet pozitiv vagy negativ? Tetmésze-24 ‘irs tesen ez nomleges vélasz volt:a gyermek nem akar rogtin fogat mosni, 68 megmondje, hogy miért nem. De megint sak honnan tudjuk, hogy ez nemleges vilasz volt? Meny- nyiben van kize annak, hogy valaki lmos ahhor, hogy ogat mos vagy nem mos foget? A gyermek act, hogy nem élmos, annak indokléssként hhozza fel, hogy nem akar ezonnal fogat mosni, mivel az 6 fejeben a fogmosés nom sokkal a lefekvés elt tOrténik. Lithatjuk azonban, hogy ennek az atyai felsz6litésra adott ‘ogyszorit kis mondatnak az interpretdldse, hogy ,Nem va- 79k dlmos”, Korintsem vezethet6 viseza ogy kézinedges dekédolésra: semmiféle nyelvi kéd nem értetheti meg, hogy ez @ mondat valasz, és azt sem, hogy nemleges vé- lasz, vagy annak indokléss. Hogy mindozt mogértstik, hi- potéziseket kell felalltanunk a gyermek észjarésst illeto- ‘on, és az kel fellgtelezntink, hogy amondat a helyzethex i116: a konksét esetben o2.a2tjelenti, hogy vélasznak kell tekintentink. Ugyanigy a mondat megértéschez sziiks6- ges ismeretek (az, hogy este lefekvés el6tt fogat mosunk stb.) sem nyelvi termeszotiek. Egyesek vigy vélhetik, hogy térsadalmi ismerotokrél van s2é: da ha foltstoloznénk, hogy a fonti példdban e2 fay van, sz4mos ms osotlétezik, ‘amikor ezek a2 ismeretok nem tdrsadalmi jellegiek. Ha ste, vacsora utén kévéval kindlnak benntinket, és erro ‘zt vélaszoljuk, hogy ,A kavét6l nem alszom el”, semmi- {lo (térsadalmi vagy mésmilyen) kéd nem segit mogérte- nia vélaszunkat, ha valaki nem tudja, hogy példéul egy esd est filmet meg exeretndnk agzni a televizidban (2b- ‘ben az eselben 2 vélaszunk pozitiv), vagy éppen ellenke- z6leg, mAsnap hosszii autéut dll el6ttink, Korda Kell kel- ntink, tehét el6z6 esto kordn le kell fokiidniink (ebben az cesotben a vélaszunk elutestt). Bayik ilyen tényre vonat- kkoz6 ismeretinket sem tekinthetjGk ,tarsadalmi” adat- nak. Ha tehét bizonyos esotekben a mondatok mogertését eloseg{t6 kovetkeztetési folyamatokban folbukkan6 isme- sate 9B rotok térsadalmt jellogtek is, ez tavolr6l som éltalénosit- hhat6, ez a tény esetleges csupén, és kivil esik a nyelven fe annak interpretildsén, Réadeul nem tételozhotjak fel semmiféle megegyezésen alapulé asszociaciés kapcsolat Itez6sét ozen ismeretek 6s az interprotélandé mondatok ‘kéa6tt: nem azért Kell masnap hosszd autduitre Indul- unk, illetve nem azért akarunk késé este tévét nézni, hogy ezzel vaiamiféle konvenci6nak tegy’ink eleget. Ha {gy esoleksziink, az a mi gondunk, nom pedig térsadalmi vagy konvencids probléma, bér adott esetben térsadalmi vagy csalddi problémava valhat. ‘Az el6z6ekben egy ,kévetkeztetési folyamatre” utal- tunk, Mi az, hogy Kovetkeztetési folyamat? Idézzuk fel ‘ijbél a gyermek példéjét, aki nem hajland6 fogat mosni, ‘mert nem élmos. Annak megértéséhez, hogy a Nem va- yok dlmos” mondat az atyai felezelitésra adott elutaeste ‘vélasz, a kévetkez6 ismereteket Kell felhaszndlnunk: ha valaki élmos, akkor aludni megy; az esti fogmosds kéz- votlenil lefekvés el6tt térténik; a fogmosés a lefekvés be- vezet6 aktusa; ha nem akarunk lefekidal, akkor nem mosunk fogat, Ezekbél az informéciokin6l azt sxtirji le, hogy a gyermek, aki azt mondja, hogy nem élmos, az nem kar lefektidni, ezért aztén nem akar azonnal foget mosni, ‘A ,kévetkeztetési folyamat” kifejozés annak az okfejtési sornak az ogész6t jeldli, amely a ,Nem vagyok élmoa ‘mondatbél 6s a fent emiftett ismeretekbel kiindulva hoz a kévetkeztetéshez vezst, hogy a gyermek nem akar fogat moss A nyelv mondatainak Iétrehozdsa és interpretilésa te- ‘hat nem kizérélagosan kédjellogd folyamatok: tormésze- toson a nyolvnek van kédszerd és konvencionlis oldale, dea nyalvhasznélat nem korlétoz6dik pusztén s kédalés (latrohoess),illatve a dekédolas (interprets) folyem: taira. Réadésul az egyszerd k6dolési és dekédolési folya- matokat kiséré kévetkoztetésifolyamatok nom tartoznak26 ‘aims szorosan a nyelvhaszndlathoz: a fent lett okfojtésben nines semmi, ami ,nyelvi" lenne. Hlyenfajta okfojtéet al- kalmazunk idéral idére akkor is, ha el akarjuk dOnteni hogy oithon van-e egy barétuuk (Jénos autdia oft dll a Adzuk eidut. Mindenhové qutsval jér, még akkor is, ha sak Kenyérért megy, Vagyis ha ott all az autdja, akkor & Is otthon van), vagy ha psldéul kavét kell fszntink (Mex akarok nézni egy filmet, amit éijélkor adnak, tehat ébren akarok maradni jfélkor. A kévét6l nem tudok aludni. Exért kavel fogok inni, hogy ébren legvak éfélkor. Kavet ell ézndm) és a mindennapl élet szémos més teruletén. Ugyenilyen tipusi okfejtésakkel sokkal kiflnomultabb Intellektudlis tevekenységeknél is taldikozunk. Igy hit, még ha a ayelv figgetlen kéd is, hacznélata nem valasat- hhato el olyan emberi kepességaktol (okfejtés, a vildgeal kapesolatos ismeretek), melyekben tulajdonképpen nin- ccsen semmi specifikusan ayolvi GONDOLATOKAT TULAJDONITANI MASOKNAK Ahogy azt az el6z6okben léthattuk, a mondatot interpre- 116 hallgaté céljia az, hogy megfejtse a gondolatot, amit a ‘beszdl6 ki akartfojazni, Ennek a folyamatnak az eredmé- nyeképpen bizonyas értelemben gondolatokat tulajdont- tank @ mésik embernok, Ahogy azt a fogat mosal nem akaré gyermek példéja mutatja, mar a folyamat sorén is gondolatokat tulajdonftunkamasiknak. Hogy megérthes- siik a gyermek mondatt, zt kell feltétolezntink réla, hogy vélaszalni kivén az atyai felsz6litésra,tovabbd hogy bizo- nyos ismeretekkel és elképzolésekkel rendelkezik a fog- miosis 6s a lefekvés ténye kézbtti Osszefllggésr6l. Mésle- Iola mondstot kimondé gyermek azt virja, hogy megért- ack, éefeltetelazi, hogy az apja ugyanilyen deszefigaést lat a fogmosds és a lofekvés kézatl: més sz6val bizonyos st) 27 1 vilasz mogértéschez satikséges gondolatokat és ism: tekettulajdonit neki. Az tehst, hogy mentalis éllapotokat tulajdonttunkamésik embemek,elvélaszthatatlan a nyely- hasandlattdl. Bnnek ellenére nem specifikus jellemzbje a nyelvnek és a nyelvhasznélatnak: « kovetkeztetési folya- matokhoz hasonléan az ember faj st néhény magasebt rand emlée dltalénos képességekent jelentkezik. ‘Tovabb is mehetiink: nem esupan az emberslenck vagy az dllatoknak tulajdonttunk bizonyes gondolatokat és széndélokat, hanem élattelon targvaknak is, melyekx6l tudjuk, hogy nincsen mentdlis éllapotuk. Amikor a sz4- itdgépiink lefagy egy hibas mivelet kévetkezteben, azt mondjuk, hogy nem tetszett neki, amit csindltunk, nem szeroti, amit tottink, vagy hogy nem ismer fel agy filet, nem akar valamit csinélni sth. Kevésbé dsszetett dolgokat fs igy emlagetiink, mint példéul az autet vagy a porszivot, nem is boszélve e hoszabélyaz6rél vagy eayéb homer lkrdl (a h6méré azt mondlja, hogy gyereknek léza ven, ‘2 hoszabélyoz6 engedi vagy nem engedi, hogy a hémér- s6klt nillepjen egy bizonyos hofokot sth). Persze ezekr01 ‘ezembor dltal készitott targvakrél még mondhatjuk, hogy mintogy ,0r8k6inek” a létrehozéjuki6l bizonyos ments lis sllapotokat, am ilyen dllapotokat a természetton fal- Ielheté olyan élettelen tdrgyaknak is tulajdonftunk, mint amilyenek a névények, a kavicsok, a hegyek vagy az dce- 4nok (viharban héborog 2 tonger, az 6g vagy a hegy hi agra gorjed sth.) Az tehét, hogy mentalis éllapotoket tu lajdonttunk a mésiknak, jéval tulmutat a nyelvhasznél ton. Ext a fajta magatartéat interpretdlé stratégidnak s20- kas nevezni ‘Az interpretilé stratégldval a puszta dekédoléstél ~ amely a mondatokhoz csak részloges interpretici6t ren- del — a mondatok teljes interpretécidjsig juthetunk ol, Mogprabaltak azért megmenteni a kéd-hipotézist az in- torpretals stratégia egy igen szilk véltozaténak sogitségé-28 aes vel: e valtozat szorint az interpretél6 stratégia annyit j Tent, hogy valaki, mondjuk Péter, egy bizonyos gondola- tot vagy ismeretet tulajdanst egy mastk embernek, mond- juk Mariénak, példéul azt, hogy a macska alébt6rl6n van, Péter tehat azt gondolja, hogy Maria tudia, hogy a macska a Iébtorlén van, Ebben eddig még nincs semmi zavard. De az interpretélé stratégia szdk véltazata nem all meg fezen a ponton. Szerinto ugyanis Méridnak tudnia kell, hogy Péterazt gondolja, hogy Maria tudja, hogy a macska ‘lgbt6rl0n van, radasul Péternek azt ie tidnia kell, hogy ‘Maria tudje, hogy Péter azt gondalja, hogy Maria tudj, hogy @ maoska a labtérlén van, és (gy tovabb a végtelen- ségig. Az interpretal6 stratégia ezon valtozata, kézkele- tabb elnevezéssel ve a kézds ismeret elmélete that vég- telen regressziét hoz létre. Ennekaz elméletnek az. célja, hogy ,biztosabba” tegye az interpretal6 stratégist, és a kovetkeztetéei folyamatok sainte kédszerd megkdzelitését nyéjtsa: @ k6z0s ismere- tk felhaszndlésa egy olvan kédva vezethet6 vissza, amely enyelvi kédot egészti Ki. Van azonban két nagy hatrénye: eqyrészt, amint azt Iéthattuk, végtelen regressziohoz ve zat, igy gyakorlatileg hasznélhatatlanné vélik; masrészt nem képes magyarézni azokat a félreértéseket, amelyek olyankor jalentkeznek, ha a beszél6 tévesen tulsjdonit hhallgat6jénak a mondat interpretéldsdhoz sciikséges va- Jamilyen ismeretet, Ha példéul nem tudom, hogy a be- szélget6térsam mog akar nézni egy kéaé est filmet a tele- vizidban, akkor nem tudom eldénteni, hogy A kévétsl nem alszom el” mondat pozitiv vagy elutastts vélasz a javaslatomra. A mondatok interpretaldsénak elmélete ak- kor j6, ha az interpretaci6nak nem csak a sikerét, hanem «a kudarcdt is képes magyardzni, Ha az interpretalé stratégia nom a kézés ismeretre t4- maszkodik, digy, shogy azta fentiokben bemutattuk, kor viszont mire? Nyilvénvaléan valami gyengébb dolog- ss? 29 1a, vagyls olyan ismoretekre, amelyekkel mindegyik be- szblgetdtérs egvérielmien rendelkezik vagy rendelkez- hot (ha mikézbon baszélgetiink, egy motor halad el ékte- len lérmaval néhény métorre t6liink, akkor joggal valé- szinds(thetjak mindketten, hogy a masik is felfogta ezt a zajl, 68 veliink azonos elképzelésa van arr6l, hogy egy 2zajos gépjérmd haladit ol az imént). Ami az dsezetettebb, nem kézvetlen észlelésen alapulé ismereteket illeti, ha. lamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tobbiek is ugyan- ezekkel rendelkeznek, hacsak nem tudunk konkrétan 2 ellenkez6jérdl: ha Péter, a kutyatonyészt6 a kulonféle ku- tyafajtdkrél beszsiget Jénossal, aki alig tudja meghiil6n- Déztetni a kutyst a macskatdl, akkor el kell neki magya~ réznia, hogy méretbon mi a2 eltérés példdul ogy sand landi és egy osivava kézétt. Ha viszont egy kollégéjaval beszélgetne, alkkor feltstolozné rola, hogy ugyanazon is- ‘moretokkel rondelkezik, mint 6 A nyelv tehdt nom csupén egy kédoldsi és dekédolési folyamat révén jon létre és interpretélédik, hsnem a2 in torpretél6 stratdgidra timaszkod6 Kévetkeztetési folva- matok segitségével is, melyek éltalénos emberi képesss- geken alapulnak, nem pedig specifikusan nyelvet, an- nak létrehozasét,illatve intorprotalasatjollemzik. KONKLUZIO. Ebben a kényvben részletesen kifojiiik « Bevezetésben Grintett témékat. Nom foglalkozunk tehat a 626 szoras Grtelmében vett nyelvészettel, vagyis nem stink s26t a nyelv kédszert vonatkozassindl; csak olyan Interpretéci- 68 folyamatokrél beszéliink, amelyek a kédot Kisérve @ ‘mondat teljes interpretécigjat nyujtiak, vagyis pragmati- kai kérdésekr6 lesz s26. Mindazonéltal az els6, torénoti ftlekintést nyu fejezetet azzal kezdjilk, hogy felidéz-30 ‘ara ziik a pregmatika kezdeteit. Bzaltal jobban mogérthotjlk, miért hanyagolték el sokéig o benninket foglalkoztats kérdésekel, 6 migrtitkézétt a mér ismert nehézssgekbe a mesterségesintelligencia-kutatés 6 a szamitogepes nyel- vvészet, amikor nem vette Oket figyelembe. A PRAGMATIKA SZULETESE A fohernyuse iota pépassemet Sol kezje, fae?" Rardect, Tied stenietfn monde Key - 6 eg Belper, hao gin go (Kosta Dens ora) BEVEZETES Erdokes, hogy @ pragmatika és « kogaitiv tudoméay meg- sailetés nagyjdbdl ugyanarra ax iddozakratohot6. A mo torségesintelligencia-Kutatdsok mar egy tfatagondalko- a dom ohm lobe vgs butane Lewis Cato ausce TORORORSZACEAN ‘vba Tarte fords) BEVEZETES Amint arra mr tbbszdr utaltunk, Sperber és Wilson sze- int minden kognitiv rendszemek az a célja, hogy repre- zentdcl6t hozzon létre a vildgr6l. Ahhoz, hogy ez a repre zentécié hasznos logyen a rendszer szméra (ami az evo- eigelmélet szempontjabdl egyenesen nélkiilézhetetlen), de Iegalabbis ne értson neki, Gsszhangban Kell lennie a rendszert krdlvev6 viléggal, egysz6val igaznak kell len- nie, Nézziik meg ajbél a Bevezetésben szerepl6 példat: ‘azt mondtuk, hogy hasznosnak bizonyulhat olyan infor- méci6k reprezentalésa, mint példéul ,Egy leopard tanyé- zaik-a folyéparti Uregben. Jobb, ha nem mogyiink arra”, ‘Togytik fol, hogy azon a vidékon a foly6 az egyetlen viz~ forris, Az ilyan informécié arra késztethet valakil, aki Igeanek hiszi, hogy tévolabbi vidékolre kéltézz6n, vagy nnagy keril6k érdn szerezze be a szilkséges vizet. Ha vi- szont hamis az informéci6, vegyis ninesen leopArd a fo- Mule sn ut ements 10K Iyéparton, és sommi agyéb voszély nem fenyegeti az ott Gloket, akkor az, elkltézés, ilotve @ nagy kertlgk nem- csak Koltségesnek (és potencidlisan veszélyasnek) bizo- nyulnak, hanem még feleslogesok is, exért aztin érdemes helytéllé reprezantécidval rendelkezniink a vilégrél A Kovetkezokben azt szeretnénk mogmutatni, hogyan chet egy roprezentécié igaz vagy hamis, és milyon for- ‘méjiinak kell lennie ahhoz, hogy eldinthessik (legalabb- is elvben), hogy igaz- vagy hamis, mivel az igazsdg fo- sgalma lényeges szerepet jétszik Sperber 6¢ Wilson rele- vancie tkdjaban, és ezen @ ponton eltérések mu tatkoznak Grice alléspontjdhoz képest, ‘Valaszolunk azok ollenvatéssire is, kik szerint az igaz- sg 6s a hamisség fogalménak semmi kéze a nyelvhez vagy a nyelvhasznélathoz. Minderre fejezetiink végén fo- gunk kitérni MILYEN LEGYEN A VILAGROL ALKOTOTT REPREZENTAGIO, MIA CBLJA ES MILYEN ALAKOT OLTSON? Ha egy Kognitfy rendszer célja az, hogy reprezentécist alkosson a vilégrol, és ha onnek ereprezentécidnak helyt- allonak kell lennfe, vagyis mogfolaléen kell abrézolnia a vildg tényeit, akkor kézenfekv6 a kérdés, hogy mi mo- don értékelhet6 egy llyen reprozontéci6. Megalkotasénak ‘egyik lényeges vondsa az, hogy folytonos tjraértékelés- 18 65 valtoztatésta szorul, bizonyos elemaket hozz4 kell adni vagy ol kell venni beldle, médosftani kell értéke- lésiket, ahogy djabb és djabb informécidelemekher ju- tank, ‘A vildgrél alkotott reprozentécié esak akkor vethets ssz0 az djonnan kapott adatoklal, ha az informécigk ‘ugyanazt a formétumot éltik. Csak az a kérdés, hogy mi-102 sintao renee lyen lehet ox a kéz6s formatum. A formétum fogelma — logaldbbis snnak egyszerG valiozata ~ konnyen mogra- gedhaté, Tegyik fel, ogy igaznsk hisezik az a kijelen- tést, hogy -Eay Teopérd tanyézik a foly6 mellett Sreg- ben”. Tegylk fel tovsbbé, hogy ezt mondjk nektink en golul: .There is no lopard in thet cave, I's empty” Uvinos is leopard aban az dregben. Ores.) Ha nem be- s2élunk angotul, nem tudjuk aértékelni a loopérdnak az ‘iroghon valé. jelenlstévol kapesolatos iedalmunket, egész egyszerion azét, mart aze2 informécid, hogy .E3y leopard tanyéatk a foly6 melloti barlangban” és 22, hogy There is no loopard in that cave. I's empty" nem vgyaa- abban a formstumban jelontek meg, Ha beszélnénk ango- Tul, akkor o kt informéctot azonos formatumiiakra tud- nnk redukélai, oly médon, hogy mindketit angol vagy ‘magyar ayelvre teak Milyen formétumban kell megalkotnl a vig reprezen- técisj Milven elvérésoknak kell engedelmoskednie ah- hhoz, hogy hatskony Togyen, vagylsértékeln lehessen ab- bola szempontbol, hogy pontosan megfelel-e a vilég t&= nyeinek? Az els6 kérdéete nem lehot egyszert vélaszt adn, esek hipotésisskbe bocadtkezhatunk. Egy igen el terjodt nézotSzorint~ amely Fodor nevéher fzédik, és Sperber é Wilson is elfogadja ~ a vilég reprezentécioja gy bels6 és univerzélis nyelven t6rténik, « gondolat nyelvén,amelyet mentélis ayelvack (angolul Mentalese- nok) szokds noveznt, Mésok ~ els6sorben a nyelvészek ~ tamadjak ext e hipoiézst és arrehivjdk fel a figyolmet, hhogy bésmelyik ltalunk besaslt nye (@ fancia, 22 an gol, a maldj stb) énmagaban is elogond6 a vig dbrézo- sdhoz, s nince szikstg egy bols6 nyelv letenekfeltele lezésére. ‘A montélis nyely hipotésiséack négy el6nye van: mores thet ep ae ee | 103 LEgydet aylembe yor at tiny, hogy mig ‘Sedolnena moms hopes Sigel ts fpndolkodehapestge a pent ea nal fe {Stonnol tnieaddg a nelek ropovemtts Re Frestgel nem azonoes fam mnths Seonyen eye {ek jbak emndnls mint nso epyecertan yk nyelrnok sm tkaltonenexonosereprecontsece posse uy indi neler peda cont gr nyelv sdzieendhctel em Baton body ube {jen vecltn no ogy ni neler ees). 11 Marre montis aylyhipeaiee nog faa evar, hogyan et ec ton epesentdej tga elon bzonyiets, hogy som renter: hakeuibedertlemben vt nyelwvel Nom minthe ee Hisotnak vgynoiyan itaomlt ens bel spe, ‘vagy vag Lota opezotdl duke mines tnberskas deat igy tal enol nyolv hipotézise dsszhangba hozhaté a nyelvi univerzélékrél s2616, vagy ~ mai szdhaszndlat- tal élve ~ az univerzalis grammatikaval kepcsolatos generativista hipotézissel, amely létszélagos eltérése- TktO] fuggetlenil kézde struktsnékat tulajdontt min- den nyelvnek, IV. Be a hipotézis a modern magfelel6je a francia racio- nalista hagyomény, elsdsorban a Port-Royal gramm: tikusai dltal mogfogalmazott hipotézisoknek, ‘A tovébbiakban tehat csatlakozni fogunk Fodorhoz, Sper- berhez és Wilsonhoz, vagyis elfogadjuk azta feltstelez hogy a vildg reprezantéldse a mentélis nyelven torténik, Eza hipotézis azonban nem oldja meg teljasen az értéke- 1s problémsjat. Segitségével dsszehasonlithatjuk a rep- rezentécidkat, mivel ugyanolyan formétumot rendel mind- cegylkhez. Ugyanakkor nem adja meg pontosan, hogy mi-104 itor lyen forméjnak kell Jennitik a mentélis nyelvi reprezen- tdeldknak ahhoz, hogy értékelhessik Okot abbol a szem- pontbél, hogy megfeleinek-e annak, amie viléghan torts nik, vagyis az igazsdguk szompontjebol. A reprozentéciok Duszta Ssszehasonltésa ugyenis nem elogendé: ogyikik ‘vagy mésikuk kivélasztésa ~ amennyiben azonos forms tumak ~ egy kiilse kriterium, az igazsdg kriteriuma szo- int trténile ‘Vegyllkjb6l a leopérd esetét. Mondjuk, hogy @ mi vildgrél alkotott roprozentéclénkben az az informécio Sszerepel, homy «Egy leopdrd tanyézik a folyé mollett ‘egben". Valaki mésoak evidgralalkototreprezentéci- ja pedig uxt az informéciot tartalmazza, hogy ..Nincsen loopard a folyé melleti dregben”. Ekétinformacio bssze- hasonlitésa ogy lenyoges Révetkoztetésher vezol: egy- szorre nem lehot mindkett6 igaz. Am ez a megallapités Snmagdban nem teszi lehet6v6, hogy az egyiket kivé- lasscuk, a masikat podig elvessUk:csak oz tudhatjukmog beldle, hogy vagy eaytket, vagy mdstkat kell vélaszte- rank, A vdlasrds kritériuma egyikik vagy mésikuk igaz- $4ga lesz: he iga, hogy ven ogy leopérd a foly6 mellett froghen, akkor azt kell vélasztenunk, hogy «Egy leopard tanyézik. "sha pedig nem, akkor at Kel vélasztamunk, hogy ,Ninosen leopard..." Be aztfelttelezi, hogy az in- forméciskat nomesak ugyanolyan formétumban kell &b- sézolai (hogy dsszehasonlithassuk ket), hanem még 6r tskelni is kell kat igazs4guke vagy hamisséguk tokinte- taben, \G ES KWELENTES Milyen forméjtaknak kell lenniiik mindehhez a valéség roprazentscidinak? Ha ujbél a foly6 mellati Gregbon ta- nyéz6 leopard példajét vesszik, milyen informéci6kkal IGazsé eens! 105 kell rendelkezniink, hogy eldéntsilk, otléte igaz-s vagy sem? Pontosan tudnunk kell azonositani a szdban forg6 tiroget és valészindleg a foly6t is, meg kell tudnunk he- téroznl, mit jelent pontosan a2, bogy melloti stb. Mis se6val egyértolmai és vilégos informéciékhoz Kell jut- rnunk a Kijelolt targyak (jelen esetben az trog), iletve a hozzajuk rendelt tulajdonségok tekintetsben (ami itt az, hogy egy leopard foglalja el) Mit mondhatunk egy olyan mognyilatkozdsr6l, mint ‘az, hogy ,Egy leopard tanyazik e folyé mollett Uregben”? Magatel értet6d6, hogy ldvolrdl sem tosz elogot 2 fent ‘emlftett igen szigort elvérdsoknak: 2 folyépart tele lehet dirogekkel és barlangokkal, a videken tdbb ilyen foly6 is lehet stb. Més sz6val a megnyilatkozésok igen hisnyosan abrdzoljék a vildgot, ha tekintetbe vesszik, milyen mé- don rendethetiink hozzéjuk igazsdgértékeket. Ezért aztin a filoz6fusok ~ Sperber és Wilson ezen @ pponton csatlakoznak hozzijuk —_nem csak mondat 6 mog- ayllatkozds kézbtt tesanek kilénbséget, hanem a monde tik att6l, amit kite A proposi 24s mond. Ebben az interprotécidban megtOrtént az em- Iitettabjoktumok 6s személyek azonositdsa, 6s a hozzdjuk rendolt tulajdonségok olég pontosjellemzést kapnak ah- hhoz, hogy tudat lehessen, rondelkaznek-e a sz6ban forg6 tulajdonségokkal, vagy som. ‘Sperber és Wilson éllésponta szarint ~ 6s ez djabb kil- lonbség Grice megkézelitéeshez kepest — a megnyilatko- zésok nem teljes propozicidkat fejeznek ki, pontosabban ‘sak ritkén fejeznek ki ilyeneket. A nyelvi érielmozési folyamat végén kapott logikai forma eszerint nom értékel- het6 a2 igezség vegy hamissdg tokintetében, vagyis nem teljesen propoztciészerd. Ahhoz, hogy azzé valion, prag- ‘matikal folyamatokat Kell alkalmazni réjuk, mégpedig106 "asian eewste ligynovezett logikal format kiegészité folyamatokat. Ezek a folyamatok ket alapvet6 problémat érintenek: a mognyilatkozésok tbbértelmiségének, valamint a refe- rensok hozzdrendelésének kérdésst. A tObbértelmiség ‘kilonféle forrdsokbel sredhot 1. Lehet lexikal: ugyanazon szénak tb Kiilénbz6 je- lentése lehet. Amikor ezt mondjuk: ,}énos az asztalra, totte a szalmaszdlat”, a ,szalmaszél” s26 jel6lhet egy Aillati takerményt, dea szivészélat is, amolyet ivishoz basznglunk. 1, Lehet szintaktikal: ugyanazon megnyilatkozés kllon- ‘béz6 mondatoknak felelhet meg. Amikar azt mon Juk: »La petite brise la glace”, a ,petite” (‘kislany’ 26 lohet ogy gyermeket jel6l6 fnév, a ,.beise” "met (Gri) egy Ige, 652 wglace” (6) mogi 4 ,petite brise” (enyhe szell6") szerkezetet tokinthet- jk meliékneves fénévnok is, a wglace” ("histti’) sz6t g6nek, a la” (6t’) s26t pedig névmésnak. Igy két egy- ‘miéstl eliér6 jelentést mondatunk van. Az elséban cay Kislény mogtéri a joget, a mésodikban pedig szé] sft egy nénemd egyént. IL Lohet pragmatikal, 6 egy kifejozés — leggyakrabben egy névmés ~ referencisjdra vonatkozhat. Két példat ‘mondhatunk ré: ,Ha gydjtébomba esik a kézeltink- be, ne vaszitstik el a fefinket. Tegyuk homokkal teli vodrbe”; ,A f6ndkelbocsétotta a munkést, mert meg- gy6z6déses Lommunista volt” (az elsé példa valész!- nilleg soksig hasznélhats lesz; a masodik példa j6voje a Szovjetunié megaziinésével mar kevésbs biztositott, ezért éldnk az alkalommal, és emlékeztetiink ré, hogy + Bnnsk a mondatnal a kivetken frditéallehstigetee «A kislény magi oot, tween nals (0 for) enon! 107 1901-ig Oroszorsnig és « kimyo26 orszdgok hotven von Keresztl egy Ratalmas ommuniste 6s diktats- Fils orezsgot alkotale, amit Szovjetunicnak hivtak). ‘Az el0bbl példéban az 4 hipotézis stik fel benniink cls6ként, hogy « fojnkat Kall vidérbe tonni, majd ho- mokkal beszdmi; a mésodik gondolatunk sz, hogy tmogénjuk: terméezetesen a gyujtSbombardl van s26, ‘Az ut6bbi példban att figgden, hogy az események Seinhelyétl az Egyestit Allamokat tosszik meg (aol a fOndkOk hagyoményosan csekély rokonszenvettép- nak a kommunistdk int), vagy pedig @ Gorbacsov lott Scovjetunict, a ,mogaySz6déses Kommunista” tulajdonadggel felrubézottilet6 a munkés, etve & fontk les. Magétél értet6d6, hogy ezen intorprotécidk egyikének vagy mésikénak kivélasztase donto jelentosdgd a megnyi- latkozés igazségének megéllapitésa szempontjsb6l: ha ‘egy Hisldny megtdri a jeget, hogy vizot merithessen, 2z ‘nem ugyanazt jelenti, mint amikor egy nénemd egyént ‘tjarja 9 hideg, mert faj e e261. Ha Jénos takarményt tott faz azztalra (felt6ve perszo, hogy képesek vagyunk azono- stteni Jénost és az asztalt), akkor nom ugyanazt tette, mintha ogy saivészdlat helyezett volna sz asztalra. Ha azt tandcsoljék nokink, hogy homokkal telt vid0rbe dugjuk a fojdnkot (azt azért nom ajénlandnk, hogy ki is prébal- nk), akkor ez nem ugyanaz a tandes, mintha azt monda- nék, hogy fogjunk egy gvdjtobombat, és tegyitk egy lo mokkal telt vodorbe. Vegil pedig a vozet6 nem ugyan- ‘azon okbél boosétotta ol a munkst, ha # munkas megay6- 26déses kommunista (és a vezeté mély ellenszenvet tép- él a kommunistak irént, mivel azt gyanttja, hogy le akar- dk rombolnia vad liberalizmusra épilt virdgz6 amerikai sguzdasdgoi),illetve haa vozolG a meggy6z6déses kommu- nista (68 a vezet6 mély ellenszenvet téplél mindenki