Az elektrosztatikus jelensgeket mr az kori grgk is megfigyeltk.

Bizonyos anyagok dr
tsra knnyu dolgokat magukhoz vonzottak. Ekkor a megdrzslt anyagok az elektrosztatikus
feltltods hatsra elektromos llapotba kerltek, elektromos tltsuv vltak. A testek
elektronhiny, negatv tltst elektrontbblet okozza. Az azonos tltsek tasztjk, az el
vonzzk egymst. A vezeto anyagokban a tltshordoz rszecskk knnyen elmozdulhatnak. Az
romos llapot az ilyen testekre tviheto rintkezssel, ami ilyenkor az egsz vezetore szt
erjed.
Az elektromos llapot testek krnyezetben lvo vezetok is elektromos llapotba kerlnek.
az elektromos megoszts jelensge. Ekkor az elektromos test a vezetoben lvo tltshordozk
t a tltsek elojeltol fggoen vonzza vagy tasztja. gy a vezeto test feloli oldala a tes
tltsvel ellenttes, mg a msik oldala azzal megegyezo tltsu lesz.
Szigetelo anyagok krnyezetben az elektromos test azok egyes molekuliban hoz ltre meg
osztst s diplusokat alakt ki. Ezeket a trerossg irnyba forgatja, polarizlja a szig
Tartalomjegyzk
1 Elektromos tlts
2 Coulomb-trvny
3 Elektromos mezo
3.1 Gauss-trvny
3.2 Elektromos rvnyerossg
3.3 Elektromos feszltsg
3.4 Elektrosztatikus potencil
3.5 Elektrosztatikus mezo energija
3.6 Poisson-egyenlet
3.7 Laplace-egyenlet
4 Vezeto elektrosztatikus mezoben
5 Kapcsold szcikkek
Elektromos tltsszerkeszts
Searchtool right.svg Bovebben: Elektromos tlts
Nhny elemi rszecske msra vissza nem vezetheto tulajdonsga, amely meghatrozza az elekt
omos klcsnhat kpessgket. A testek tltse az elemi tlts egsz szm tbbszrse, am
k. Jele: Q , mrtkegysge: C. Az elemi tlts az elektron tltse, amit Robert Millikan am
kai fizikus hatrozott meg 1909-ben. Az elektromos tltsek kimutatsra szolgl eszkz az
troszkp. Zrt rendszerben a tltsek elojeles sszege lland. Ez a tltsmegmarads trv