Kpletgyjtemny a Vllalkozsok tevkenysgnek gazdasgi elemzse tantrgyhoz

I. A piaci tevkenysg elemzse

Fajlagos fedezeti sszeg

1. Fedezeti hnyad = 100
Nett eladsi r

2. Erforrs egysgre jut fedezeti sszeg =

Fajlagos fedezeti sszeg

Fajlagos erforrs felhasznls
3. Kereslet rrugalmassga =

rt . mennyisg vltozsnak % a
Eladsi r vltozsnak % a

Vizsglt idszakra vonatkoz rend.ll.

4. Rendelssel val elltottsg =
0
Vizsglt idsz . N rbevtele
Szerzdssel fedezett rurtk
5. rufedezettsgi mutat =
Beszerzsi elirnyzat

Fejlesztssel kapcsolatos nett rfordtsok

6. Visszatrlsi id =

Fejleszts hatsra kpzd ves nett pnzjvedelem

Fejl. hatsra kpzd ves eredmny
7. Jvedelmezsgi mutat =
Fejlesztsi rfordtsok
II. A termels s rtkests alakulsnak elemzse

1. Iv
q p 1 1
2. I 1 p
q p 1 1
0
3. I q
q p
1 0

q p 0 0 q p 1 0 q p
0 0

0
Kv q1 p1 q 0 p0 K 1 p q1 p1 q1 p0 K q q1 p 0 q 0 p 0
4.

Kq q1 p0 Iq q0 p0 ; Kqm Iq q0 p0 q0 p0

5. Iv I 1 p I q
0
6. I p
p1
Ip I 7. I
q p :q p
1 1 0 1

p0 q q 1 0

8. Iq I Im 9. Im
q 1

q 0

10. tlagos minsgi kategria =

termels min. osztly
termels

Termelsi rtk
11. tlagos minsgi egytthat =
I .o. ron szmtott termelsi rtk

Termkek zemi tartzkodsi ideje (ra)

12.
Gyrts folytonos ga
Elmleti tfutsi id (ra)
III. Trgyi eszkzgazdlkods

2
 Trgyi eszk . nett rtke
1. Hasznlhatsgi fok =
Trgyi eszk .brutt rtke

Trgyi eszk.ll. rtknek vltozsa %

2. Rugalmassgi mutat =

Termelsi rtk vltozsa %

Nett rbevtel
3. Forgsi sebessg =
Trgyi eszk . rtke

Felszerelt gpek tl. szma

4. zemkpessgi mutat =
Re ndelkezsre ll gpek. tl. szma
Mkd gpek tl. szma
5. Mkd gpek arnya =
Felszerelt gpek tl. szma

Mkd gpek tl. szma

6. Teljes felhasznlsi mutat =
Re ndelkezsre ll gpek tl. szma
Termels
7. Kapacits-kihasznls = Kapacits

3
 Termelsre fordtot id x 1rra jut teljestmny
vagy

Elmleti idalap x Kapactsnorma

8. Hasznos idalap kihasznlsa =

Termelsre fordtott rk szma

Naptri hasznos idalap
(Extenzv kihasznls)

1 rra jut tnyl. fajl.teljestmny

9. Kapacitsnorma teljestse =
Kapacitsnorma
(Intenzv kihasznls)

10. Teljestmnnyel nem fedezett trgyi eszkzk B0 rtke:

Trgyi eszk. - Trgyi eszk. x Mszaki kapacits

B0 rtke B0 rtke kihasznlsi mutat

IV. Humn erforrsok elemzse

Belpk szma
1. Belpsi forgalom =
tl. ll i ltszm

kilpk szma
2. Kilpsi forgalom =
tl. ll i ltszm

Vltsok szma
3. Vlts intenzitsa =
tl. ll i ltszm

4
 lt.dolgozi ltszm
4. Munkaer-felhasznlsi mutat =
tl.ll i ltszm
=

teljestett m.napok
teljesthet m.napok (ll i ltszm)

1 fre jut telj. m.napok

=

1 fre jut m.rend szerinti m.napok

Telj. m. rk szma tlrk nlkl
5. M. nap tlagos hossza =
Telj. m. napok szma
M . napok tlagos hossza
6. M. id kihasznls mutati =
M . nap trvnyes hossza

Telj . m.rk szma

=

Dolg. ltsz. ltal teljesthet m.rk szma

7. M.id alap kihasznlsa = M.er kihaszn. mut. x M. id kihaszn. mut.

Brkltsg
8. Brhnyad (Brszint)=
Termelsi rtk

5
 Termelsi rtk
9. Brrentabilits= (Brhatkonysg)=
Brkltsg 100 Ft ban
1 fr jut T
tlagbr

Brkltsg Eredmny
10. Brignyessg = 11. Brhatkonysg =
sszes kltsg Brkltsg 100 Ft ban

V. Kszletgazdlkods elemzse

Felhasznlt anyag mennyisge

1. Fajlagos anyagfelhasznls =
Ellltott term. mennyisge
Ellltott term. mennyisge
2. Anyagkihozatal =
Felhasznlt anyag mennyisge
Nett anyagfelhasznls
3. Anyag-kihozatali egytthat =
Brutt anyagfelhasznls
4. sszes anyagfelhasznls: (A)
(q) (f) (h) (s)
Termelsi x Nett x Hulladk x Selejt
volumen norma mrtke mrtke

B norma
0
Beszerzsi norma
N0 norma B0 norma

5. Anyagkszlet = tlagos trolsi id (nap) x 1 napi anyagfelhaszn.

6. Befejezetlen termels = Gyrtsi tfutsi x tlagos kszltsgi x 1 napi termelsi

id fok kltsg

7. Kszrukszlet = tlagos x 1 napi

kszterm. termelsi
trolsi id kltsg

E
8.. Fordulatok szma =
K

6
 K
9. Kszletignyessg =
E

n K
10. Forgsnapok szma =
E

I K 100
11. Kszletrugalmassg =
I
100

VI. A mrleg elemzse

Sajt t ke
1. Tkeerssg =
Forrsok sszesen
Ktelezettsgek
2. Ktelezettsgek rszarnya =
Forrsok sszesen

Cltartalkok
3. Cltartalk arnya =
Forrsok sszesen

Sajt tke
4. Befektetett eszk. fedezete = v.
Befektetett eszk.
Sajt tke + hossz lej.kt. + htrasorolt kt.+ htras.kt.
Befektetett eszk.

5. Sajt tke nvekedsnek mrtke =

Mrleg szerinti eredm. Mrleg szer. eredm.

v.
Jegyzett tke Sajt tke

Eszkzk sszesen
6. Tkemultipliktor = (Eszkzignyessg)
Sajt tke
Nett forgt ke
7. Nett forgtke elltottsg =
Forgeszk zk

VII. Az egyes mrlegttelek elemzse

7
 Trgyi eszk . N 0 rtke
1. Hasznlhatsgi fok =
Trgyi eszk . B 0 rtke
2. Trgyi eszk. lertsgi foka =

Trgyi eszk . halmozott CS

Trgyi eszk . B 0 rtke
v. 100% - Hasznlhatsgi foka %-a

Trgyv sorn aktivlt rtk

3. Trgyi eszkzk megjtsi mrtke =
0
Trgyi eszk. zr B rtke
4. Trgyi eszkzk utnptlsnak mrtke =

Trgy vi beruhzsi telj.

Trgyi eszk. trgy vi CS e
Sajt tke
5. Trgyi eszk. fedezettsge =
Trgyi eszkzk N 0 v. B 0 rtke
6. Trgyi eszkzk forgsi mutati
llomnycskkens
Fordulatok szma =
Trgyi eszkzk tlagos rtke Beruhzsok

Trgyi eszk. tlagos rtke Beruhzs

Forgsi sebessg napokban =

1 napi tlagos cskkens

8
 Rszvny rfolyam
7. P/E rta =

Egy rszvnyre jut adzott eredmny

Anyagkszlet
8. tlagos anyagtrolsi id =
1 napi anyagkltsg
Anyagkltsg
9. Anyagfordulatszm =
tlagos anyagkszlet

10. ruk tlagos trolsi ideje =

ruk
1 napi ELB s alvllalk . telj. rtke

Bef .len terms. flksz term. rtke

11. Bef.len term.futamideje =

1 napi kzvetlen termelsi kltsg

Ksztermkek rtke
12. Ksztermkek tl. trolsi ideje =

1 napi rtkests kzvetlen kltsge

Kvetelsek ruszlltsbl s szo lg.bl FA

13. tlagos vev futamid =

1 napi rtkestsi rbev.

9
 Pnzeszkzk
14. Pnzeszkzk nagysga (nap) =
1 napi rtkestsi rbevtel
15. Vrhat vesztesgekre kpzett

Cltartalk vrhat vesztesge

cltartalk arnya =
sszes kvetels

Szllti kt. FA
16. tlagos szllt futamid =
1 napi anyagjell. felhasznls

VIII. A jvedelmezsg alakulsnak tfog elemzse

Eredmny
1. Alapkplet =
Vettsi alap

2. tl. fedezeti hnyad (brutt jvedelmezsg) =

Fedezeti sszeg
rt . N 0 rbevtele
3. rbevtelarnyos jvedelmezsgi mutatk:

zemi eredmny zemi eredmny

v.
rt .N rbev. rt. N rbev. egyb bevtelek
0 0

10
 Szoksos vll. eredmny
rt. N rbev. egyb bev. p i mv. bev.
0

Adzs elt i eredmny

sszes rbev. sszes bevtel
4. Tke (vagyon) arnyos jvedelmezsgi mutatk:

0
zemi eredmny N rbevtel
zemi eredmny
Sajt tke
=
0

N rbevtel Sajt tke
Szoksos vll i eredmny
Sajt tke

Adzs eltti eredmny

Sajt tke

11
 Adzott eredmny Adzott eredmny rt. N 0 rbev.
ROE = x x
Sajt tke 0 sszes eszkz
rt. N rbevtele
sszes eszkz
Sajt tke

Mrleg szerinti eredmny Adzot eredmny Mrleg szerinti eredmny

Sajt tke
= x
Sajt tke Adzot eredmny
sszes befektetett tke jvedelmezsge =

Szoksos eredmny fizetett kamat

Sajt tke hossz lej.kt. rvid lej.hitel klcsn
Adzott eredmny
Alaptke jvedelmezsge =
Mkd tke

Fizetett osztalk
Osztalk hnyad =
Adzott eredmny

Mrleg szerinti eredmny

Nyeresghnyad =
Adzott eredmny
Tnylegesen kifizetett osztalk =

12
Fizet t osztalk Adzot er dmny Fizet t osztalk
x
Mkd tke Mkd tke Adzot er dmny
5. lmunkaarnyos jvedelmezsg

Fedezeti sszeg
1 fre jut fedezeti sszeg =
Ltszm

Szoksos vll i eredmny

1 fre jut szoksos vllalati eredmny =
Ltszm

Adzs eltti eredmny

1 fre jut adzatlan eredmny =
Ltszm

Adzott eredmny
1 fre jut adzott eredmny =
Ltszm

zemi eredmny Adzs eltti eredmny

Brarnyos jvedelmezsg = v.
Brkltsg Brkltsg

zemi eredmny
lmunka rfordts arnyos jvedelmezsg = v.
Szemlyi jell.rford .

Adzs eltti eredmny

Szemlyi jell. rford .
6. Eszkzarnyos jvedelmezsg

13
 zemi eredmny
Immat. javak trgyi eszk. N rt.
0

zleti eredmny
Kszletek

zemi eredmny
Immat. javak trgyi eszk . N 0 rtke kszlet

zemi eredmny rt.N 0 rbev.

x
rt. N 0
rbev. Imm. jav. trgyi eszk .N 0 rtke

Adzs eltti eredmny

Befektetett eszk. kszletek

Adzs eltti eredmny

ROA
Eszkzk sszesen
Eszkzk jvedelmezsge kamatfizets nlkl =

Adzs eltti eredmny fizetett kamat

Eszkzk sszesen
Adzott eredmny
7. Eszkzmegtrlsi mutat (ROI) =
Eszkzk sszesen

14
 Adzott eredmny N0 rbevtel
x
N0 rbevtel Eszk. sszesen

0
Adzot eredmny N rbevtel
v.
Adzott eredmny
Befektetett eszkzk
=
0

N rbevtel Befektetet eszk.
8. Erforrs arnyos (komplex) jvedelmezsg

zemi eredmny
N0 eszkzrtk + brkltsg

Szoksos vll.-i eredmny

N0 eszkzrtk + brkltsg

Adzs eltti eredmny

N0 eszkzrt. + brkltsg

IX. Vllalkozsi tevkenysg hatkonysgnak elemzse

Hozam Rfordts
1. lt. mutatja = Rfordts v.
Hozam

0
N termelsi rtk
2. Komplex hatkonysg =

0,15 eszkzrtk 1,8 brkltsg

3. lmunka hatkonysgi mutatk:

15
 B 0 term. rtk
1 fre jut B termelsi rtk =
0

Ltszm
Anyagmentes termelsi rtk
1 fre jut anyagmentes termelsi rtk =
Ltszm
B 0 termelsi rtk
1 fre jut N termelsi rtk =
0

Ltszm
Hozzadott rtk
1 fre jut anyagmentes term. rtk =
Ltszm

N 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk

4. Brhatkonysg = v.
Brkltsg

N 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk

Szemlyi jelleg rfordts ok
5. Eszkzhatkonysgi mutatk

Tartsan lekttt eszkzk hatkonysga =

0
N (v.anyagmentes) termelsi rtk
0
Lektt eszk. tlagos N rtke
0
N (v.anyagmentes) termelsi rtk
Trgyi eszk. hatkonysg =
0
Trgyi eszk. tlagos N rtke
16
 N 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk
Kszlethatkonysg =

Kszletek tlagos rtke

Eszkzhatkonysg =

N 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk

Eszkzk tlagos rtke(TE IJ kszletek )
6. Deviza kitermelsi mutat =

Exportrtkests ssz. ( kzvetlen) kltsge

Export rbevtel devizban
Termelsi kltsgek
7. Kltsgszint (kltsghnyad) =
B 0 termelsi rtk

rtkestsi kltsgek
8. rtkestsi kltsgszint =
rt. N 0 rbevtel

B 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk

9. Tkehatkonysg =
Sajt tke

B 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk

Sajt tke hossz lej. kt.
17
 B 0 (v.anyagmentes) termelsi rtk
Mkd tke
Vllalkozsi pnzjvedelem
10. Tkearnyos vllalkozsi pnzjvedelem =
Sajt tke

X. Pnzgyi mutatszmok

Adssgllomny
1. Adssgllomny arnya =
Adssgllomny sajt tke

Sajt tke
2. Sajt tke arnya =
Adssgllomny sajt tke
2
3 3. Adssgszolg. fedezeti mutat =

Adzott er. cs.ler. hossz lej. kt.kamata

Hossz lej.kt.esedkes trl.rszlete kamatai
Sajt tke
4. Adssgllomny fedezettsge =
Adssg llomny
5. Eladsodottsg foka =

Ktelezettsgek Ktelezettsgek likvid pnzeszkzk

v.
Eszk.sszesen Eszk.sszesen likvid pnzeszkzk
Ktelezettsgek
6. Bevtel arnyos eladsodottsg =
ves N 0 rbevtel

Rvid lej.kt.
7. Ktelezettsgek esedkessgi arnya =
sszes ktelezettsg

18
 Forgeszk zk
8. Likviditsi mutat I. =
Rvid lej.ktelezettsgek

Forgeszk zk kszletek
9. Likviditsi mutat II. =
Rvid lej.ktelezettsgek

Pnzeszkzk (rtkpaprok )
10. Likviditsi mutat III. (kszpnzlikvidits) =
Rvid lej.ktelezettsgek

XI. A vllalkozsi eredmny tervezse

Fedezeti sszeg nagysgt befolysol tnyezk:

1. rvltozs q 1 p1 - q1 p0

2. Volumenvltozs q 1
p0 q 0 p0 f 0

3. nkltsgvltozs q 1 0 q1 1

4. sszettel vltozs f 0
1
f 0 q1 p 0

19