Ministerul Educaiei Naionale i Cercetrii tiinifice

Centrul Naional de Evaluare i Examinare

Examenul de bacalaureat naional 2016
Proba E. d)
Filosofie
Varianta 10
Profilul umanist din filiera teoretic i toate profilurile i specializrile din filiera vocaional, cu
excepia profilului militar.

Toate subiectele sunt obligatorii. Se acord 10 puncte din oficiu.

Timpul de lucru efectiv este de 3 ore.
I. TTEL (30 pont)
rjk a vizsgalapra a helyes vlasz betjt az albbi esetekre vonatkozan. Egyetlen vlasz lehet
helyes.
1. Az let rtelme problematikjnak a megkzeltse abbl a nehzsgbl addik, hogy:
a. minden ember egyforma
b. egyes emberek nem foglalkoznak ilyen jelleg krdsekkel
c. az let konkrt, azonnali kvetkezmnyeihez vezet
d. az emberi termszte igen sszetett, komplex
2. A viselkedsformk rtkelse, mint jk, korrektek, indokoltak vagy nehezek, elhibzottak,
indokolatlanok egy sajtos eljrsa:
a. az ontolginak
b. a gnoszeolginak
c. erklcstannak
d. az episztemolginak
3. Egy krdskr, ami az alkalmazott etika trgyt kpezheti egyszerre kt felttelnek kell
megfelelnie:
a. legyen egy ellentmondsos krdskr, amelynek explicit erklcsi jellege van
b. legyen egy jl meghatrozott problma s moralizl jellege legyen
c. legyen egy gyengn meghatrozott problma, amelyet introvertlt szemlyek vllalnak
d. legyen egy komplex problma , amelyekhez heurisztikus megoldsi stratgik szksgesek

4. A trsadalom-politikai szabadsg problematikja utal:

a. az indokolt s indokolatlan megszortsok krre
b. a megismers forrsainak bizonytsi krre
c. az igazsgszolgltats krre
d. az indokolatlan politikai dntsek krre
5. A trsadalom-politikai felelssg felttelezi:
a. nem vlasztani, mert gy biztos, hogy nem tvedsz
b. vlasztani, akkor is ha az ok ismeretlen
c. vlasztani racionlisan s tettek kvetkezmnyeinek tudatban.
d. vlasztani, de csak alkalomszeren
6. Az ember termszeti jogai a kvetkezk:
a. az lethez val jog, a nevelshez val jog s a munkahelyhez val jog
b. az lethez val jog, a szabadsghoz val jog, a tulajdonhoz val jog
c. azok a jogok, amelyek az eurpai llampolgrsgi mivoltbl fakadnak
d. az lethez val jog, a trsulshoz val jog, az rtatlansg vdelmnek a joga

7. A htkznapi megismers abban klnbzik a megismers ms formitl (tudomnyos,

filozfiai), hogy ez egy olyan megismersi forma, amely:
a. objektv
b. szisztematikus
c. spontn
d. szigor

Prob scris la filosofie Varianta 10

Pagina 1 din 2
 Ministerul Educaiei Naionale i Cercetrii tiinifice
Centrul Naional de Evaluare i Examinare
8. I. Kant felfogsban az analitikus igazsg egy olyan tletben tallhat, amelyben az alany
az lltmnyhoz val viszonyban a kvetkez fogalom ltal gondolhat el:
a. befogads
b. azonossg
c. keresztezds
d. sszhang

9. J. St. Mill felfogsban a legnagyobb boldogsg elve lltja, hogy a cselekedetek akkor jk
ha:
a. az lvezeteket s fjdalom hinyt jelentik
b. csupn nhny ember elgedetlen
c. Szokratsz boldogtalan
d. a disznknak j elve alkalmazsnak az eredmnye

10. A jogllam egy olyan llam, amelyben az emberi jogok:

a. felttel nlkl tiszteletben vannak tartva
b. nem jelentenek egy prioritst
c. kizrlag az llam kzbenjrsval valsthatk meg
d. nem tartoznak az llam feladatai kz

II. TTEL (30 pont)

Elemezzk tmren filozfiai szempontbl az igazsgossg s rdem viszonynak
problematikjt, az albbi tmpontok alapjn:
- nevezzenek meg egy filozfust, aki rsaiban az igazsgossg s rdem viszonynak
krdskrvel foglalkozott; 4 pont
- nevezzenek meg egy filozfiai elmletet/szemlletet, amely az igazsgossg s rdem
viszonynak krdskrvel foglalkozott; 4 pont
- mutassk be a megnevezett filozfiai elmletet/szemlletet; 6 pont
- szemlltessk azt a filozfiai elmletet/szemlletet, amit bemutattak egy konkrt szitucis
pldval a jelenkori trsadalomban; 6 pont
- fogalamazzanak meg egy ellenrvet azzal az elmlettel/szemllettel szemben, amelyet
bemuatattak; 6 pont
- nevezzenek meg egy ltez viszonyt az eslyegyenlsg s igazsgossg fogalmai kztt.
4 pont

III. TTEL (30 pont)

A. Olvassk el figyelmesen az albbi szveget:

szrevettem, hogy ebben: gondolkodom teht vagyok, csak egy dolog az, ami meggyz e ttel
igazsgrl, tudniillik az, hogy nagyon vilgosan beltom: ahhoz, hogy gondolkodjunk, lteznnk
kell. Ebbl pedig azt vontam le, hogy ltalnos szablyul fogadhatom el: mindazt, amit egszen
vilgosan s egszen hatrozottan beltunk igaz, s csak az okoz nmi nehzsget, hogy
felismerjk, mely dolgok azok, amelyeket hatrozottan fogunk fel
(R. Descartes rtekezs a mdszerrl)
Vlaszoljanak az albbi krelmekre:
1. Az adott szveg alapjn nevezzk meg a megismers kt jellemzjt R. Descartes felfogsa
szerint. 4 pont
2. Tegyk nyilvnvalv krlbell fl oldalas terjedelemben a ktelkeds s az igazsg fogalmak
kztti sszefggst. 10 pont
3. Fogalmazzk meg szemlyes vlemnyket a szvegben szerepl filozfiai felfogs
aktualitsra nzve! 6 pont

B. A demokrcia s a despotizmus kztti klnbsg abban ll, hogy egy demokrciban a

kormnyt le lehet vltani vronts nlkl, amg a despotizmusban nem.
(K. Popper Egy jobb vilg keressrl)
1. Nevezzk meg hrom sajtossgt a demokrcinak, K. Popper felfogsa szerint. 6 pont
2. Szemlltessk egy konkrt plda segtsgvel, a rszvteli demokrcia fogalmt. 4 pont
Prob scris la filosofie Varianta 10
Pagina 2 din 2